Társadalmunk devianciái avagy a deviáns viselkedés formái és társadalmi hatásai

MISKOLCI EGYETEM Egészségügyi Kar Egészségügyi Szervező Alapszak Egészségturizmus Szervező Szakirány

Társadalmunk devianciái – avagy a deviáns viselkedés formái és társadalmi hatásai

Konzulens: Dr. Rucska Andrea

Készítette: Juhász Anita 2015.

Tartalomjegyzék Bevezető ............................................................................................................................1 1. Deviancia, deviáns viselkedés ........................................................................................2 Deviancia .......................................................................................................................2 Társadalmi norma ...........................................................................................................2 Deviancia, deviáns viselkedés.........................................................................................2 Deviancia elméletek .......................................................................................................3 A deviáns viselkedés okai Magyarországon ....................................................................4 Társadalmunk devianciái ................................................................................................5 Az alkoholizmus .............................................................................................................5 Az öngyilkosság .............................................................................................................6 Mentális betegségek .......................................................................................................7 A kábítószer-fogyasztás ..................................................................................................8 A bűnözés ......................................................................................................................9 Szexuális- és vallási devianciák .................................................................................... 11 2. A gyermek- és fiatalkorúak szocializációját befolyásoló tényezők és következményei – a fiatalkorúak devianciái .....................................................................................................12 A család ....................................................................................................................... 13 Az iskola ...................................................................................................................... 13 A serdülőkor és a kortárscsoport ................................................................................... 15 Média, internet, virtuális világ ...................................................................................... 16 Megelőzés .................................................................................................................... 18 3. A középiskolás fiatalok kutatásaim tükrében ................................................................ 19 A kutatás célja, hipotéziseim ........................................................................................ 19 A kutatás módszere ...................................................................................................... 19 A kutatás célcsoportja ...................................................................................................19 A kérdőívről általánosan ............................................................................................... 20 A kutatási eredmények bemutatása ............................................................................... 21 A kutatási eredmények összefoglalása .......................................................................... 42 Összegzés ........................................................................................................................ 46 Felhasznált irodalom ........................................................................................................ 47 Felhasznált internetes források ......................................................................................... 48 Melléklet.......................................................................................................................... 49

Bevezető Tanulmányaim során gyakran találkoztam a deviancia kifejezéssel. Munkám elkészítése alkalmat adott a témában való elmélyülésre. E szó hallatán számtalan kérdés vetődött fel bennem és vetődik fel bennünk. Mit jelent ez a kifejezés? Mi a társadalmi norma? Kikre használhatjuk ezt a szót? Dolgozatom első fejezetében a szó jelentését, valamint a szorosan hozzá kapcsolódó alapfogalmakat tisztázom. Ismertetem a normaszegő magatartásokra született elméleteket, a deviáns magatartások lehetséges okait és bemutatom a mai magyar társadalomra vonatkozó normát sértő magatartásokat. Dolgozatom

következő

fejezetében

a

gyermek-

és

fiatalkorúak

szocializációját befolyásoló tényezőket, következményeit, a fiatalság devianciáit tárom fel. Ismereteimet felhasználva - kutatómunkámban - a lakóhelyemen működő gimnáziumban, szakközép- és szakiskolában azokra a kérdésekre keresem a választ, hogy a dohányzás, az alkohol-, és a kábítószer-fogyasztás mennyire jellemzi a végzős tanulókat, milyen az iskolai légkör, az indokolatlan hiányzás és a fizikai agresszió jellemzi e a tanulókat. Mennyi időt töltenek a média és kommunikációs eszközök használatával, valamint mivel töltik szabadidejüket és mit terveznek jövőjükkel.

1

„A bűn mindenek előtt azért normális, mert bizonyosan nincs olyan társadalom, amelyben ne léteznék.” (Émile Durkheim)

1. Deviancia, deviáns viselkedés Deviancia A deviancia összetett szó, a latin deviál, deviáció eredetből származik. Jelentése elhajlás, eltérés, letérés a helyes útról. A többségi társadalom által elítélt és intézményes reakciót kiváltó, a mindenkori társadalmi normáktól eltérő viselkedés. Társadalmi norma A társadalom minden tagja számára értelmezési, igazodási alapot nyújtó magatartásszabály1. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás mellett.

Vannak

írott,

jogi

normák,

melyek

megszegését

az

állam

kényszereszközökkel bünteti. Az erkölcsi szabályok, szokások, illemszabályok és divatszabályok megszegését a társadalom többi tagja megvetéssel bünteti 2. Deviancia, deviáns viselkedés3 Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert többségük alkalmazkodik az

adott társadalomban

elfogadott normákhoz,

viselkedési

szabályokhoz. Azonban minden társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai ezeket a normákat megszegik. A normaszegést devianciának nevezik, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek.

1

Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 30., 44. oldal 2 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 568. oldal (a) 3 Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 598-600. oldal (b) 2

Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek az adott társadalomban elfogadott normáktól eltérnek.

Ilyen az

alkoholizmus,

az

öngyilkosság, a lelki betegek, a kábítószer-fogyasztók, és a bűnözés. Itt említhetjük a szexuális- és vallási devianciákat is. A társadalmi normák társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek. Azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek, amely az egyénnek és családoknak, és a társadalom működésében is károkat okoz. A köznapi gondolkodásban minden deviancia kisebb vagy nagyobb mértékben károsnak, diszfunkcionálisnak látszik a társadalomra nézve. Durkheim szerint és azóta a szociológusok által gyakran hangoztatott szempont, hogy a teljesen konform társadalomban, ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól, minden változás és fejlődés leállna. Egy olyan szabályozást kell találni, olyan társadalmi állapotot, amely elég toleráns ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű devianciával együtt éljen, de elejét veszi annak, hogy a társadalom felbomlását idézze elő. Deviancia elméletek4 A deviancia okaira vonatkozóan szociológiai, biológiai, pszichológiai és közgazdaságtani elméletek születtek. A szociológiai elméletek közös jellemzője, hogy a deviáns viselkedés társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik, a társadalomban gyökerező okokat kívánják feltárni. Ez a szemlélet fontos következményekkel jár, ugyanis azt sugallja, hogy nemcsak az egyént kell megváltoztatni, hanem a társadalomban kell a túlzott devianciát csökkenteni. A biológiai elméletek az egyén biológiai, antropológiai tényezőinek befolyásolását előtérbe helyező álláspontok. A pszichológiai elméletek akut feszültséghelyzetekre vagy az egész személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. Ha az emberek életében a deviáns

4

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 603-607. oldal 3

magatartás kialakulásához vezető okokat keressük, minden esetben fel lehet fedezni valamilyen akut feszültséghelyzetet. A deviáns viselkedés okai Magyarországon5 A magyarországi empirikus vizsgálat kimutatta, hogy a deviáns viselkedés kezdete előtt, és annak folyamán akut feszültséghelyzetek fordultak elő. Az alkoholizmus kialakulásában férfiak esetében nőkapcsolatok zavarai, munkahelyi és foglalkozási életpályával kapcsolatos feszültségek, valamint az alkohol átmeneti feszültség- és szorongásoldó hatása volt megfigyelhető. Az öngyilkosság hátterében családi konfliktusok, elmagányosodás, a menekülés szándéka áll. A kábítószert fogyasztó fiatalok jelentős része súlyosan zilált családokban élt, vagy családon kívül nevelkedett fel. A fiatalok azért nyúlnak a kábítószerhez, mert átmenetileg elfelejtik a családban és az iskolában őket ért kínos élményeket. Mindegyik deviáns viselkedésfajta hátterében nagy szerepet játszanak a családi problémák és a család hiánya. A szocializációt megzavaró események, életkörülmények között megtalálhatóak a szülők – különösen az anya - elvesztése, szeretetlen magatartása, alkoholizmusa, mentális betegsége, az erőszakos nevelési módszerek, és a gyermekbántalmazás. A deviancia kutatások azt is kimutatták, hogy az alkoholisták szülei között, és baráti-munkatársi környezetben gyakran akadnak olyanok, akik maguk is túlzott mennyiségben és gyakran isznak. A magyar társadalomban szinte teljesen elterjedt az a norma is, hogy az élet nagy eseményeit (pl.: érettségi, szakmunkásbizonyítvány megszerzése) mértéktelen ivással kell megünnepelni. A magyarországi deviancia lehetséges okai között tehát feltételezhetően a gyermekkori szocializáció zavarai, a felnőttkori feszültséghelyzetek, a bizonyos deviáns viselkedések sajátosságai és az elmúlt évtizedekben a társadalomra kiterjedő anómia- és elidegenedés válság kialakulása állhat.

5

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 622-626., 628. oldal 4

Társadalmunk devianciái Az alkoholizmus A túlzott alkoholfogyasztás az egyik legsúlyosabb egészség- és társadalom romboló tényező. A rendszeres szeszes ital fogyasztás növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát, pszichológiai és fiziológiai zavarokhoz, halálhoz is vezethet. Ismertek társadalmi hatásai, melyek leginkább a családok szétesése révén, az ilyen családokban élő gyermekek vannak kitéve. Az alkoholt fogyasztók típusait vizsgálva az alkoholfüggőség, valamint alkoholbeteggé válás a legsúlyosabb, a személyiség fokozatosan leépül. Az alkoholizmus kialakulásában jelentős szerepe van az egyéni szocializációt megzavaró

eseményeknek

(szülők

elvesztése,

pszichiátriai

zavar,

szülők

alkoholizálása). Kulcsfontosságú a krónikus pszichés megterhelés, stresszállapotok, belső feszültségek előfordulása, az ezekkel való megküzdés zavarai. Az egyén társas környezetének hatása is jelentős (közösségi ivási szokásai). Számtalan esetben az adott társaságban szégyennek minősül a nem ivás. Az alkoholizmus okozta károk között megtalálhatjuk a magatartás-, és szocializációs zavarokat, valamint a gazdasági és egészségügyi károkat is. Az alkoholizmus gyógyítása összetett, nincs egyszerű és biztos eszköz 6. A magyarországi alkohol-fogyasztás világviszonylatban vezető helyet foglal el. Az alkoholisták számáról pontos adatunk nincs, valós méreteit csak becsülni lehet. Az alkoholistákat gondozó intézetekben nyilvántartott gondozott a teljes számnak csak egy töredéke. Az alkoholproblémák főként az idősebb férfi korosztályt érintik, de az elmúlt évek felmérései a fiatalkorúak túlzott alkoholfogyasztásának gyakoriságát igazolják. A túlzott mennyiségű alkohol-fogyasztás tehető felelőssé a szív-és érrendszeri megbetegedések (halálok), az öngyilkosság, a balesetek (közúti- és munkahelyi

balesetek),

a

közrend

elleni

bűncselekmények,

erőszakos

bűncselekmények, emberölések, a családon belüli erőszak emelkedő adatainak kedvezőtlen változásáért.

6

Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 165182. oldal 5

Ha

a

túlzott

mértékű,

rendszeres

alkoholfogyasztással

közvetlenül

összefüggésbe hozható haláleseteket – májzsugor, rákos megbetegedések – vesszük figyelembe, európai viszonylatban Magyarország listavezető. Az alkoholizmus számos betegség kialakulásának kockázatát növeli (emlőrák, gyomorrák, agyi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, májcirrózis, fej- és nyaki daganatok), melyek a halálozási mutatókat is negatívan befolyásolják. Az öngyilkosság Az öngyilkosság az egyén saját életének kioltása. Szándékosan, közvetlen és tudatosan okozott halál. Szükséges hozzá a meghalás tudatos szándéka, egy módszer, mely alkalmas az élet kioltására, és a módszer cselekvés-sémájának a megvalósítása. Az öngyilkosságnak van egy kísérleti stádiuma, amely eljut a halál bekövetkeztéig vagy kísérlet marad. Számtalan tényező játszik szerepet abban, hogy egy személy gondolataiban az öngyilkosság felvetődjön. Az öngyilkosság elkövetésének okaiban biológiai, pszichiátriai, szociokulturális tényezők is jelen vannak. A legfontosabb előrejelzés az öngyilkossági kísérlet(ek), valamint a depresszió, a mentális zavar, az alkohol- és szerfüggés, testi betegség, magány, stressz, reménytelenség, melyek szintén hajlamosító tényezők7. Az öngyilkosság megelőzése nem egyszerű feladat. Prevenciójában a szülőknek, családnak, pedagógusoknak fontos szerepük van. Ők azok, akik közvetlen kapcsolatban vannak a krízisbe került személlyel, és elsősorban segítségükre lehetnek. Az öngyilkosság olyan pszichiátriai vonatkozású esemény, amely a beteg halálával végződhet. Bár az ezredforduló óta egyre kevesebb öngyilkosságot követnek el, Európában még mindig vezető pozíciót töltünk be. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente csaknem 1 millió ember lesz öngyilkos világszerte. Ennek sokszorosa, akik csak próbálkoznak,

7


megkísérlik az öngyilkosságot. Ezen az elkeserítő tényen a 2008-as globális gazdasági válság is tovább rontott. A férfiak a nőknél sokkal gyakrabban vetnek véget életüknek és az öngyilkosságok zömét a 40 év feletti korosztályban követik el. Mentális betegségek A mentális (pszichiátriai) betegség gyűjtőfogalom. Ide sorolható minden olyan diagnosztizálható kór, panasz, probléma, amelyet az észlelés, megismerés, megértés, az érzelmek és a viselkedés abnormalitásai jellemezhetnek. Ezekben az állapotokban bekövetkező változás az egyén magán- és társadalmi életét, kommunikációját kórosan rontja. Megnehezíti feladatainak megoldását, jövőjének megtervezését. A leggyakoribb mentális betegségek a félelem, a szorongás, a fóbia, depresszió, szkizofrénia. A pszichés betegek kezelésére gyógyszerek és pszichoterápiás kezelések adnak lehetőséget8. A magyarországi lakosság mentális állapota – az európai országokéval összehasonlítva – rossznak minősíthető. Az ellátórendszer jelenlegi helyzetére az elavult infrastruktúra és műszerállomány a jellemző. A humán kapacitás száma sem elegendő. Nehézséget okoz a szakember hiány, és az elmúlt években bekövetkezett ágyszám csökkentés. A pszichiátriai gondozók és szakrendelők túlterheltek. A mentálhigiénés stratégia fő célkitűzései: a mentális egészséggel kapcsolatos tananyagfejlesztés, a mentális betegekkel foglalkozó szakemberek képzésének támogatása, a mentális egészségfejlesztés; A korai beavatkozásra lehetőséget adó rendszerek kialakítása, az ellátórendszer fejlesztése, a rehabilitáció, valamint a stigmatizáló magatartás visszaszorítása.

8


A kábítószer-fogyasztás A kábítószer jogi kifejezés, olyan anyagok, gyógyszerek, vegyszerek összessége, amelyek a központi idegrendszerre hatva átmeneti viselkedésbeli elváltozást (kellemes érzés, színes álmok), élettani változást eredményez. A pszichoaktív anyagok, szerek magukban foglalják a kábítószereket, pszichotóp anyagokat, gyógyszereket, vegyszereket, oldószereket, amelyek a központi idegrendszerre hatva a tudatállapot megváltoztatására alkalmasak. Drognak minősül bármilyen anyag, amely a szervezetbe kerülésekor annak egy vagy több funkcióját megváltoztatja, a kábult állapot előidézésére is képes. A narkománia kialakulásának okai között megtalálhatóak a drogok sajátosságai (ellazít, nyugtat, oldja a belső feszültséget), a családi háttér (veszekedés, italozás, szélsőséges nevelési forma, családon belül előforduló devianciák), valamint a társadalmi és környezeti hatás (kíváncsiság, a társadalomban tapasztalható drogfogyasztási minták, stressz helyezetek enyhítése), média, reklám. A szerhasználat pszichés-, testi tüneteket, magatartásbeli változásokat eredményez. Legfontosabb feladat a veszélyeztetettség megelőzése, a társadalmi deviancia növekedésének fékezése. A másodlagos megelőzés célja a fogyasztóvá válás megelőzése, veszélyeztetettség elhárítása, kezelése, illetve a már szert fogyasztók gyógyulásuk színteréhez való jutása. Nagyon fontos feladat a rehabilitáció és az utógondozás9. A kábítószer fogyasztás az utolsó évtizedekben jelent meg a magyar társadalomban, és az elmúlt években ez a probléma súlyosbodott. A szerhasználók száma növekedik, ezen belül az intravénás kábítószer használók aránya. Ennek következménye, hogy nő az esélye a különböző fertőző betegségeknek, mint például a hepatitis és a HIV terjedésének is.

9


A kipróbálás – azaz a kábítószerrel való első találkozás - egyre fiatalabb korban történik meg, és ezért egyre alacsonyabb a kábítószer fogyasztók átlagéletkora. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az első kipróbálás időpontja a fiatalabb (14 éves vagy annál fiatalabb) életkor felé tolódott. A klasszikus szerek mellett teret nyertek a szintetikus szerek, azon belül az új pszichoaktív anyagok (az úgynevezett dizájner drogok), melynek megjelenése, és terjedése komoly gondot okoz. Magyarország a kábítószer-csempészet tekintetében tranzit- és célország is egyben. Jelenleg nem megoldott a gyermek- és fiatalkorúak kábítószer-fogyasztók, kábítószer-függők ellátása. A probléma megoldása egy olyan intézményhálózat kiépítésével lenne orvosolható, mely járó- és fekvőbeteg ellátást, rehabilitációs feladatoknak is helyet biztosítana a szükséges szakmai és infrastruktúrális feltételekkel. Örömömre szolgált azt a hírt olvasni, miszerint idén júliusban Szatymazon megnyílt az ország első gyermek addiktológiai intézménye. Egyenlőre 10 férőhelyen, 10-18 éves fiatal fiúkat fogad, de a további fejlesztésben gondolkodnak. Az épület bővítése után az ellátás koedukált lesz. A terápia ideje 3-8 hónap, az ellátás ingyenes. A rehabilitációs részleg drog- és alkoholproblémákkal, gyógyszerfüggőséggel,

viselkedési

függőséggel

(pl.:

játékszenvedély,

internetfüggőség) küzdő fiatalok kezelésében segít. Ősz folyamán pedig hasonló intézmény megnyitását tervezik Ráckeresztúron. Bár ezzel nem megoldott a probléma, de kis lépés a helyzet javítása érdekében. Fontos feladat továbbá a büntetőeljárások visszatartó erejével történő kereslet-kínálat csökkentése. A bűnözés A bűnözés a büntetőjog által tiltott és elkövetett bűncselekmények, valamint a cselekmények elkövetőinek és sértettjeinek halmaza. A bűnözés a legsúlyosabb normákat sértve a büntetőjogi felelősségre vonást eredményezi.

9

A bűnözés kialakulásához makro- és mikrostrukturális okok vezethetnek. Makrostrukturális

okok

között

a

felgyorsult

életritmus,

lakásproblémák

(urbanizáció), társadalmi mobilitás (a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely lefelé/felfelé történő mozgása), deviáns viselkedések (alkohol, kábítószerfogyasztás, mentális betegség), valamint az anómia emelhető ki. Mikrostrukturális okaiban megtalálható a család nem megfelelő működése, bűnöző család, antiszociális család, az iskolában történő hibás tanári magatartások (megszégyenítés, durva fegyelmezés, iskolai eredmények sikertelensége), a kortárs csoportokon belüli elfajult szórakozás, munkahely hiánya, és az anómia. A kriminalitás kialakulásában a bűncselekményt elkövető testi, genetikai adottságai, szellemi képességei és késztetései, döntésében és viselkedésében egyaránt befolyással bírnak. Kiemelt bűncselekmények közé a vagyon elleni-, valamint az erőszakos bűnözés típusai tartoznak. A társadalmi bűnmegelőzés komplex feladat, melyre jogi és preventív eszközök szolgálnak10. Magyarországon a bűnözés ma is a társadalmi érdeklődés középpontjában álló jelensége. A bűnözés növekedésének meghatározó jellemzője a magas munkanélküliségi ráta, valamint a társadalom egyes rétegeinek háttérbe szorulása. Az elmúlt évek bűnügyi statisztikáiban az erőszakos- és vagyon elleni bűncselekmények emelkedése figyelhető meg. Az áldozatok egyre inkább az időskorúak, a nők és gyermekek köréből adódnak. A bűnelkövetők legtöbb esetben férfiak, azonban az elkövetők közötti fiatalkorúak aránya fokozódik. A bűnmegelőzés összetett, komplex feladat, és csak akkor eredményes, ha az állami, önkormányzati, egyházi szervezetek, a családok és állampolgárok is részt vesznek ebben. Nagyon fontos a rendőrség, a büntető igazságszolgáltatás hatékony és gyors munkája, az oktatási intézmények prevencióban történő részvétele.

10


Elkerülhetetlen

az

egészségügyi

ellátórendszer

jelzései

(veszélyeztetettség

észlelésekor), illetve fontos a szerepük a terápiás ellátás esetén is. A szülők nevelésükkel, a család, és mi magunk, állampolgárok is sokat tehetünk

annak érdekében,

hogy

a

bűnügyi

statisztika

pozitív irányba

mozdulhasson. Szexuális- és vallási devianciák A szexuális deviancia olyan szexuális szokás, amely az adott társadalom tradíciói, kulturális és erkölcsi elvei, valamint folyamatos működése szempontjából minősítve elítélendő, tiltott. A szexuális devianciák kialakulásában biológiai, pszichés és szociológiai okok állnak. A szexuális deviancia segítésére, megelőzésére és visszaszorítására a szexuális felvilágosítás, gyógyszeres hormonkezelés, szexuál- és pszichoterápia, önsegítő csoportok, nemátalakító műtét, büntetőjogi intézkedések lehetőségei szolgálnak. A vallás bizonyos hittételek és gyakorlatok egységes rendszere. Az egyes vallási tevékenységek deviánssá minősítése nem a vallás alapvető funkciói betöltésének zavaraival függnek össze, hanem azok tartalmi elemeivel 11.

11

Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 295298, 303, 312. oldal 11

2. A gyermek- és fiatalkorúak szocializációját befolyásoló tényezők és következményei – a fiatalkorúak devianciái A gyermek- és fiatalkori bűnözés igen népszerű téma napjainkban. Az írott sajtó, a rádió, a televízió is egyaránt foglalkozik vele. Azonban a bűnözés valódi okairól, a bajban lévő ifjúságról már keveset hallunk. A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során az egyén megtanulja megismerni önmagát, környezetét, valamint elsajátítja az együttélés szabályait, és az elvárt viselkedésmódokat. A szociológia és a pszichológia tudomány képviselői a szocializáció zavaraiban látják a deviáns viselkedés kialakulásának okát. A deviáns viselkedés kezdetének az akut stresszhelyzet csak a közvetlen kiváltó tényezője. A feszültségek elviseléséhez, megoldásához egészségesen fejlődött személyiség szükséges. Az egészséges személyiségfejlődéshez, szocializációhoz harmonikus családi háttér, és a kortárscsoportokkal való jó kapcsolatok szükségesek. Ha ezek hiányoznak, szocializációs és személyiségfejlődésbeli zavarok léphetnek fel. (A szociológiai kutatások legtöbb esetben kimutatták a személyiségfejlődésnek olyan korai, gyermekkori zavarait, melyeknek következtében a személy kevésbé ellenállóképes a felnőttkorban fellépő feszültségekkel szemben.)12 A gyermek szocializációját négy tényező befolyásolja jelentősen: a család, az iskola, a korosztályi csoport, és a média13.

12

Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 606-607. oldal 13 Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június 12

A család A család a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre. Alapvető érzelmi, viselkedési modelleket vés a személyiségbe, amelyeket továbbvisz az életbe, előkészíti az egyént arra, hogy a társadalom működésében teljes értékűen részt vehessen. A családi légkör zavarai befolyásolhatják a személyiségfejlődést, amelyek gyermekkorban vagy később, a felnőttkori alkalmazkodás töréseiben mutatkozhatnak meg. Stabil, biztonságot adó családi légkörben a személyiség – az élet stresszhelyzeteivel szemben – olyan védettséget szerezhet, amely életvezetésének biztosítéka lehet14. A család megfelelően és hibásan egyaránt működhet. Hibás működéskor a belső diszharmónia a gyermeknek célszerűtlen viselkedési mintákat közvetít, amely a fiatalt fejlődésében akadályozza, esetleg gátolja. A családi élet rejtett vagy nyílt zavarai indíthatják el a hibás irányú személyiségváltozásokat, melyek vagy már gyermekkorban kifejlődő lelki zavarokban vagy esetleg felnőttkori alkalmazkodási, beilleszkedési zavarokban mutatkoznak meg. A szocializáció kezdeti hibái: a biztonságérzet hiánya, nem tud megfelelni, helytállni az iskolában, az emberek között. A legkirívóbb esetek a deviáns magatartások15.

Az iskola A család után az iskola hat a legjobban a gyermek fejlődésére. Az iskola egyik legfontosabb szereplője a pedagógus, meghatározó erejű az empátiája és a tanítványaival kialakított személyes kapcsolata16. Az iskola ma is elsősorban tudásközvetítő, de számos új feladata lett. Ma már a jó pedagógus egy személyben gyógypedagógus, kommunikátor, csoportdinamikai szakértő és pszichológus. Társadalmunkban bekövetkezett változások olyan 14

Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 5-18. oldal 15 Murányi István - Pénzes Mariann - Baráth Katalin: Drog-Érték-Család, Észak-Kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület, Szerk.: Murányi István, Nyíregyháza, 2000., 31-32. oldal 16 Zsolnai Anikó: A szociális viselkedés alakulása kisiskolás és serdülőkorban Molnár Gyöngyvér-Korom Erzsébet: Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2013., 255-272. oldal 13

problémákat is felszínre hoznak, amelyekkel a pedagógus a korábbiakban csak kivételes esetben találkozott. A diákok gondjai nem egyformák, egyénre szabott segítséget igényelnek17. A fegyelmezési problémák összefüggnek az iskola tanuló-összetételével. Nehéz a helyzet azokban a szakiskolákban, ahol a tanulók nem birtokolják és nem is kívánják megszerezni azokat a kompetenciákat, amelyek a tanulói és közösségi lét feltételei. A szakiskolai képzésben részt vevő fiatalok sem tesznek sokat annak érdekében, hogy a kudarcokat elkerüljék. Saját bevallásuk szerint sem tanulnak sokat. Az iskolai agresszió az utóbbi néhány évben erőteljesen megnövekedett. Az agressziókutatások adataiból látszik, hogy az érettségit adó iskolák lényegesen problémamentesebbek

a

szakiskoláknál,

a

szakiskolákban

a

súlyosabb

fegyelemsértések is jellemzőbbek. Az iskolában a verbális és szociális agresszió az elterjedtebb. A diákok a kiabálás, káromkodás, megszégyenítés, kiközösítésként minősíthető tettek révén nevezhetőek agresszívnak. A hazánkban elvégzett tanárkutatások szerint az iskolai agresszió a tanári munkát és a pedagógusok környezetét is befolyásolja. A tanulók vulgáris beszéddel, káromkodással, tanórai rendzavarással akadályozzák a pedagógiai munkát. Akadnak olyanok is, akik rongálásokban és a diákok közötti fizikai bántalmazásokban látnak problémát. A gimnáziumokban a fegyelmezés enyhébb, verbalitáson alapuló eszközökre épül, míg a szakközépiskolákban több pedagógus ír az ellenőrző könyvbe, a szakiskolákban pedig már többen küldik ki óráról a diákokat, és hívatják be a szülőket. Az iskolai devianciák közé tartozó indokolatlan hiányzás, az iskolába járás szabotálása az évtized második felében olyan problémává vált, melyre már a központi oktatásirányítás is felfigyelt és a kormány a törvény erejével igyekszik rábírni az iskolába járásra a tanköteles tanulókat18.

17

Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június Török Balázs-Szekszárdi Júlia-Mayer József: Az iskolák belső világa Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010., Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011., 273-287. oldal 18

14

A serdülőkor és a kortárscsoport Serdülőkorban a családi szocializáció kereteit szétfeszíti a külső vonzalmak, kapcsolatok, és az egykorú társakkal átélhető közös élmények csábítása. A serdülő minden törekvése az, hogy felnőtté váljon végre, megszabaduljon a gyermeki szerephelyzetétől. Ez okozza a szülőktől való elfordulást, az élményvilág önmagára irányulását, és a gyermek átmeneti bezárkózását. Elkezdődik a felnőtti világban történő helykeresés, a szülőkapcsolat lazulása, a szülőkkel való egyenrangú viszony kialakítása, amely a saját személyiség új identitásának kivívásáért folyik. A család védelméből való kiszakadás az átmeneti magányt, a külső kapcsolatok megerősödését segíti elő. Ekkor nagyobb a hajlam a különféle csoportokba való belépésre. Ez leginkább azért jön létre, mert a serdülő itt kapja meg az a visszajelzést, amire vágyik; itt szabad azt, ami a családban tilos19. A serdülő generációban a korosztályi csoport befolyása jóval nagyobb hatással van a fejlődő személyiségre, mint bármelyik szocializációs tényező. Az ebben a kritikus időszakban megjelenő deviáns korosztályi csoport nagyobb szerepet kaphat, mint az iskolában őt körülvevő társai20. Ha a család nem tölti be a funkcióját, akkor a gyermek nem érzi fontosnak a családi köteléket. Mivel nem kötődik a családhoz, máshol keres emberi kapcsolatokat. A családi mellőzöttségből fakadóan még fokozottabban érzi, hogy valahová tartoznia kell. A meghitt otthoni légkör hiánya miatt marad az utca. A fiatalkorú a hasonló helyzetű fiatalok csoportjához sodródik, akik öntörvényű életet élnek, saját értékrendeket alakítanak ki. A hasonló helyzetű fiatalok közössége vonzza, könnyen azonosul velük. Az új tagok megmutatják mire képesek, a csapatban kialakul a rivalizálás. A csoportba verődött fiatalok az alkoholt bátorító eszköznek tekintik, a drogok az élet elixírjét jelentik, hazafiságukat pedig idegengyűlölettel azonosítják 21.

19

Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 70-75. oldal 20 Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június 21 Kisida Erzsébet: A fiatalkorúak veszélyeztetettsége Új Pedagógiai Szemle, 1999. április 15

Média, internet, virtuális világ A média közvetítette erőszak összefüggéseit vizsgálva a tudósok abban egyetértenek, hogy a televíziós erőszak direkt módon nem járul hozzá a társadalmi normákkal

ellentétes

viselkedéshez,

de

kedvez

ezen

magatartásmódok

kialakulásának. Jelentős tényező, mert a fiatalok szabadidejének nagy részét a televízió

előtt

töltik,

az

ott

látottak

meghatározzák

életmódjukat,

kommunikációjukat, befolyásolja értékrendjüket és gondolkodásmódjukat. Az ott tapasztalt viselkedési formákat utánozzák, hasonló stílusban beszélnek a felnőttekkel és barátaikkal. A horror és az akciófilmek külön kiemelést érdemelnek a fokozott erőszak és a káros pszichés hatás miatt. A kibeszélő műsorokban is számos kivetni való található. Egyértelműen felismerhető bennük a személyiségi jogok sérelme. A trágár beszéd, a vitatkozás, az erőszakos viselkedés, a konfliktusok nem megfelelő megoldása egyaránt megtalálható bennük22. A virtuális valóság olyan mesterséges környezetek létrehozását teszi lehetővé, amelyekben az egyén megtapasztalhatja a számítógéppel szimulált mesterséges környezetben a valóságos helyzetek lehetséges alakulását, kipróbálja és begyakorolja az éles helyzetekben tanúsítandó magatartásokat. A webes közösségeknek nincsenek írott szabályai, nincs olyan norma, amihez a közösség visszatérhetne. Nincs kontrolláló entitás, ez erősíti a tagok szabadságérzetét,

egyben

gyengíti

a

közösségben

tanult

önkontroll-

mechanizmusokat. A virtuális valóságban mindenki olyan személyiséget vehet fel, amelyet elképzelt magának, amilyen lenni szeretne. Valóságos önmagához képest nemcsak személyiségben, hanem életkorában, nemében, tulajdonságában, érdeklődéseiben és véleményében is eltérő online személyiséget hozhat létre. A deviáns viselkedésnek a virtuális térben csupán annyi következménye lehet, hogy a másoknak nem tetszően viselkedőt a csoportból kizárják23.

22

Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései, Jogelméleti Szemle 2010/2. szám Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóságban, avagy a virtuális közösségek személyiségformáló ereje Infokommunikáció és jog, Háttér – 2007/2., 57-64. oldal 23

16

A profilozó, viselkedéskutató megközelítés szerint a kiemelten veszélyes felhasználók mindegyikére jellemző, hogy a hétköznapi problémákat nehezen kezelik, az akadályok leküzdésére közvetlen kapcsolatokat nehezen alakítanak ki. Olyan emberek, akik aggályaikat inkább e-mailben közlik, mint szemtől szembe. A cybersex, internet-mobil és számítógép függőség, a számítógép és számítástechnikai rendszer bűncselekmények elkövetési eszközeiként, valamint azok célpontjaiként való megjelenése, az információs társadalom megjelenésével együtt felbukkanó deviáns magatartások24. Az önagressziót a szorongás és a depresszió előzi meg. A depresszióról tudjuk, hogy az öngyilkosságok jelentős százalékában megtalálható. Sajnos ez már gyermekkorban is előfordul. A nagyobb tragédiák csak az időben történt észleléssel és a korai beavatkozással előzhető meg. Nagyon gyakori a csavargás, az értelmetlen szabadidő-tevékenység, amely akkor a legveszélyesebb, ha az ún. menekülő csavargás. Megfelelő szabadidő programokkal elkerülhető lenne. A dohányzás önmagában nem, de a következményei miatt kritikus problémákat jelent. A drog- és alkoholfogyasztás már serdülőkorban is aggasztó méreteket öl. A drog hazánkban is megjelent és egyre népszerűbb. Említésre méltó a korai és felelőtlen szexuális élet, amely a prostitúció kialakulásának veszélyén túl olyan kilátástalan életutakat eredményezhet, amikor a leányanya munkahely-keresésre kényszerül, a meggondolatlan szexuális kapcsolat következtében született gyermekét veszélyeztetettségre predesztinálja. A fiatalkori bűnelkövetés sokszor nem csak az iskola belügye marad, a 14. életévét betöltöttre büntetőjogi felelősségre vonás vár 25. A diákok rejtett bűnelkövető – deviáns – viselkedésére kiterjedő vizsgálat szerint a vagyon elleni bűncselekmények esetén Magyarországon a fiatalok 24

Szathmáry Zoltán: Az információs társadalom és egyes devianciái, Zempléni Társadalomtudományi és Kulturális folyóirat, XI. évfolyam 4. szám, 9-15. oldal 25 Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június 17

Múzsa

„lebukásának” és büntetésének esélye nagyon alacsony, amely a károkozás „jelentéktelenségének”, valamint a társadalom elnéző, megbocsátó magatartásának tudható be. A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel nagyon alacsony a felszínre került vagyon elleni bűncselekmények – devianciák – száma, és még kevesebb az, amit büntetés is kísér, reakció hiányában nincs visszatartó erő. A fiatalok, a deviáns kortárscsoport megerősödésének hatására, újra és újra elkövetik a cselekményt 26. Megelőzés Dr. Bagdy Emőke szerint a megelőzés kulcskérdése a családi életre nevelés, a mentálhigiénés ismeretek növelése, a pedagógiai segítségnyújtás – melynek alapja a személyes elfogadáson, bizalom előlegezésén alapuló emberi kapcsolat -, amely a társadalmi értékek felé vezető visszatérés járható útján tudja tartani a mélyen magányos, kapcsolatra vágyó fiatalt 27.

26

Török Balázs-Szekszárdi Júlia-Mayer József: Az iskolák belső világa Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010., Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011., 273-287. oldal 27 Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 128. oldal 18

3. A középiskolás fiatalok kutatásaim tükrében A kutatás célja, hipotéziseim Kutató munkámban arra törekedtem, hogy megismerjem a végzős középiskolás fiatalok dohányzási szokásait, azok gyakoriságát.  Véleményem szerint a fiatalok többsége rendszeresen cigarettázik. Céljaim között szerepelt az is, hogy képet kapjak a tanulók káros szerhasználatáról.  Azt feltételezem, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint ezen kis közösségben - a kábítószer fogyasztás többségükre nem jellemző.  Úgy vélem, hogy az indokolatlan hiányzás – mint iskolai normaszegés – ha előfordult is már velük, a diákok jelentős részére az iskolakerülés nem jellemző.  Azt gondolom, hogy a tanulóknak középiskolai tanulmányai befejeztével további terveik vannak és jövőképpel rendelkeznek. A kutatás módszere Az

adatgyűjtés

önbevalláson

alapuló,

saját

szerkesztésű

kérdőíves

megkérdezéssel történt. A kutatás célcsoportja a középiskolákban tanuló fiatalok. Az adatgyűjtésben a lakóhelyemen működő, a középiskolák nappali tagozatán, a 12. évfolyamon tanuló diákok vettek részt. A tanulók megoszlása iskolájuk típusa szerint az alábbiak: -

gimnázium (4 osztály):

42 fiú, 58 lány,

összesen: 91 diák,

-

szakközépiskola (2 osztály):

18 fiú, 17 lány,


szakiskola (4 osztály):

29 fiú, 41 lány,


mindösszesen 89 fiú és 107 lány, 196 tanuló28. Az intézményvezetőkkel történő előzetes szóbeli kapcsolatfelvétel és egyeztetés augusztus hónapban, az adatfelvételre a 2015/2016. tanév szeptember 28

A kérdőív kitöltésének időpontjában a gimnáziumban 29, a szakközép- és szakiskolában 20 tanuló hiányzott, velük nem számoltam. 19

első hetében került sor. Az intézményvezetők nem tiltakoztak a kérdőíves módszer ellen, együttműködésükkel támogattak. Az osztályokban tanuló diákok is vállalták az adatfelvételben való részvételt, és mindannyian kitöltötték a kérdőívet. A kérdőívek az intézményvezetők által – előzetesen – megadott példányszámban kerültek nyomtatásra. A nyomtatott kérdőíveket személyesen vittem be az iskolákba. A tanulók lekérdezése osztályfőnöki órán, az osztályfőnökök jelenlétében zajlott. A kérdőív kitöltése név nélkül történt és átlagosan 3, maximum 5 percet vett igénybe. A kitöltött kérdőívekért személyesen mentem az intézményvezetőkhöz. A kérdőívről általánosan A tanulók beazonosíthatóságának elkerülése érdekében a család szociális helyzetére,

iskolázottságára,

munkájára

vonatkozó

kérdéseket

–

az

intézményvezetők kérésének megfelelően - mellőztem. A kérdőív általános része az iskolatípus megjelölését, a tanulók évfolyamának és nemének megjelölésére vonatkozik. A kérdőív 20 kérdést tartalmaz (1. számú melléklet), melyekből választ kaphatok: -

a fiatalok dohányzás, alkohol- és kábítószer első kipróbálás életkoráról, fogyasztási szokásairól, gyakoriságáról,

-

fogyasztott alkohol típusáról, mennyiségéről,

-

iskolai légkörről, baráti körről,

-

a tanulók indokolatlan hiányzásairól, annak gyakoriságáról,

-

óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás, verekedés és rongálás előfordulásáról, ezek gyakoriságáról,

-

pedagógusok fegyelmezési módszereiről,

-

az intézményekben előforduló lopásokról és gyakoriságáról,

-

a fiatalok média- és kommunikációs eszközök használatáról,

-

E-bűncselekmény elkövetéseiről,

-

a tanulók szabadidő eltöltési formáiról, valamint jövőképükről. 20

A kutatási eredmények bemutatása 1. kérdés: Dohányzol-e? Ha igen, mikor kezdtél el dohányozni, miért és milyen gyakran? A kapott válaszok összesítéséből látható, hogy a középiskolás fiatalok kicsivel több, mint a fele kipróbálta a dohányzást (112). A legtöbben 14-18 éves koruk között (95 tanuló), 17-en pedig 14 éves koruk alatt szívták el első cigarettájukat (1. diagram).

Dohányzás első kipróbálásának életkora (fő) 14 éves kor alatt; 17

14-18 éves kor között; 95

1. diagram Forrás: saját szerkesztés

A tanulók 43 %-a nem próbálta ki a cigarettázást (84). 56 diák vallotta azt, hogy a kipróbálásra barátai beszélték rá, kíváncsiságból 47 tanuló, 9 tanuló (3 fiú és 6 lány) egyéb okok miatt próbálta ki a dohányzást (2. diagram). A dohányzás első kipróbálásának módja (fő)

84

nem próbáltam még ki

9

egyéb (család, rokonok, média-reklám)

56

barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki

47

kíváncsiságból próbáltam ki

0

20

40


21

60

80

100

A dohányzás gyakoriságát illetően elmondható, hogy a középiskolákban 106 tanuló egyáltalán nem dohányzik. 40 tanuló (17 fiú és 23 lány) naponta 1-10 szál cigarettát szív, őket követi az a 29 tanuló (15 fiú és 14 lány), akik naponta 1-20 szál cigarettát is elszívnak (3. diagram). A dohányzás gyakorisága (fő)

106

120 100 80 60

40

40 6

20 0

hetente 1-2 szálat szívok el

29

15


naponta 1-10 szálat naponta 1-20 szálat szívok el szívok el

egyáltalán nem dohányzom


Az iskolatípusonkénti elemzés alapján látható, hogy a gimnáziumban 13 diák napi 1-10 szál cigarettát, míg 4 tanuló naponta 1-20 szál cigarettát szív el. A szakközépiskolában 6 diák naponta max. 10 szál cigarettát, 10 diák pedig napi 1-20 szál cigarettát szív. A szakiskolában 21 tanuló naponta 1-10 szál cigarettát szív el és 15 tanuló vallja magát rendszeres dohányzónak (4. diagram). A dohányzás gyakorisága (iskolatípusonként/fő) 66

70 60


50


40

27

30

21 13

20 10

7 1

4

2

4 6

10

15

13

Szakközépiskola

naponta 1-20 szálat szívok el egyáltalán nem dohányzom

3

4

0 Gimnázium

naponta 1-10 szálat szívok el

Szakiskola


22

2. kérdés: Fogyasztottál-e már alkoholt? Ha igen, mikor próbáltad ki és milyen gyakran élsz vele? A második kérdés első részére adott válaszaiból egyértelműen látszik, hogy az alkoholt sokkal többen kipróbálták (186 tanuló), mint a dohányzást. A tanulók jelentős része 14-18 éves kora között (167), 19 diák (12 fiú és 7 lány) 14 éves koruk alatt fogyasztott először alkoholt (5. diagram). Az alkoholfogyasztás első kipróbálásának életkora (fő) 14 éves kor alatt; 19



A diákok többségét barátai beszélték rá (92), 73 tanulót a kíváncsiság vezérelte az alkohol kipróbálására. 21 diák egyéb okok miatt próbálta ki, 10 tanuló (4 fiú és 6 lány) nem ivott még alkoholt (6. diagram). Az alkoholfogyasztás kipróbálásának módja (fő) 10

nem próbáltam még ki

21

egyéb (család, rokonok, média-reklám)

92


73

kíváncsiságból próbáltam ki

0

20

40


23

60

80

100

A fiatalok jelentős része alkalmakkor fogyaszt alkoholt (154 tanuló), 20 tanuló hetente, hétvégeken és 19 tanuló (9 fiú és 10 lány) soha nem fogyaszt szeszt. Rendszeres alkoholfogyasztásról 2 gimnáziumi tanuló (1 fiú és 1 lány), és 1 szakközépiskolás (fiú), összesen 3 tanuló vallott (7. diagram). Az alkoholfogyasztás gyakorisága (fő) 154 160 140 120 100 80 60 40 20 0

20

19

3 naponta/szinte minden nap szoktam inni alkoholt

hetente/hétvégente szoktam inni alkoholt

alkalmakkor iszom alkoholt (bulik alkalmával, ünnepekkor, stb.)

soha nem iszom alkoholt


3. kérdés: Milyen típusú alkoholt fogyasztasz leginkább és mennyit iszol belőle? Az alkohol típusára vonatkozó kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek. Az összesített válaszokból határozottan látszik, hogy a fiatalok többsége (131) égetett szeszt fogyaszt leginkább. Ezt követi a sör (69), majd a bor (37). Csupán 18 tanuló válaszolta azt, hogy egyiket sem fogyasztja (8. diagram). A fogyasztott alkohol típusa (fő) egyiket sem iszom; 18 sör; 69 égetett szesz (pálinka, whisky, stb.); 131

bor; 37


24

A kapott válaszok nemenkénti kimutatásából látható, hogy a tömény ital a lányoktól is a legtöbb szavazatot kapta (9. diagram). A fogyasztott alkohol típusa nemenként (fő)

711

egyiket sem iszom égetett szesz (pálinka, whisky, stb.)

62

69 Fiúk

bor

14 23

sör

47

0

Lányok

22

50

100

150


A fiatalok jelentős része (122 tanuló) bevallásuk szerint keveset isznak. 52 tanuló vallja, hogy egyáltalán nem szokott részeg lenni, 22 tanuló állítja, hogy legtöbbször arra sem emlékszik, mi történt (10. diagram).

Az alkoholfogyasztás mennyisége (fő)

140 keveset iszom, hogy ellazuljak/feloldódjak/jól szórakozzak legtöbbször erősen berúgok, arra sem emlékszem, mi történt egyáltalán nem szoktam részeg lenni

122

120 100 80 52

60 40

22

20 0 10. diagram Forrás: saját szerkesztés

25

A gimnáziumban 11 diák (5 fiú, 6 lány), a szakközépiskolában 5 (3 fiú, 2 lány), a szakiskolában 6 diák (fiú) vallotta magáról, hogy legtöbbször erősen berúg és arra sem emlékszik, mi történt (11. diagram). Az alkoholfogyasztás mennyisége (iskolatípusonként/fő) 60

53 47

50

keveset iszom, hogy ellazuljak/feloldódjak/jól szórakozzak

40

20

legtöbbször erősen berúgok, arra sem emlékszem, mi történt

27

30

22 17 11 5

10

8

6

egyáltalán nem szoktam részeg lenni

0 Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola


4. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Ha igen, mikor és milyen gyakran élsz vele? A középiskolás fiatalok közül 172 tanuló vallotta, hogy nem próbált még ki kábítószert, 24 tanuló azt, hogy igen. 14-18 éves koruk között 19-en (10 fiú, 9 lány), 5-en (4 fiú, 1 lány) pedig 14 éves koruk alatt próbáltak ki először kábítószert (12. diagram). A kábítószer első kipróbálásának életkora (fő) 14 éves kor alatt; 5



26

Kíváncsiságból 12 diák (7 fiú, 5 lány), barátai rábeszélésére 11-en (6 fiú, 5 lány), 1 (fiú) tanuló egyéb okok miatt próbálta ki először a kábítószert (13. diagram). A kábítószer kipróbálásának módja (fő) 200

172 12

100

11 1

0 kíváncsiságból próbáltam ki


egyéb nem próbáltam még ki


A középiskolások 89 %-a soha nem fogyaszt kábítószert (175 tanuló). 17 tanuló (9 fiú, 8 lány) az, aki vallomása szerint alkalmakkor, nagyon ritkán; 1 tanuló (fiú) hetente, hétvégeken barátaival és 3 diák (fiú) vallja magáról, hogy napi rendszerességgel fogyaszt kábítószert (14. diagram). A kábítószerfogyasztás gyakorisága (fő) 175 180 160 140 120 100 80 60 40

20 0

17 3 naponta/szinte mindennap

1 hetente/hétvégeken barátokkal

alkalmakkor/nagyon ritkán


27

soha nem fogyasztok kábítószert

Iskolatípusonkénti összegzéséből is látható, hogy a középiskolás fiatalok többsége soha nem fogyaszt kábítószert. A gimnáziumban 6 tanuló (4 fiú, 2 lány) alkalmakkor, 1 (fiú) tanuló hetente, hétvégeken barátaival fogyaszt kábítószert. A szakközépiskolában 5 diák (3 fiú, 2 lány) alkalmakkor, 2 (fiú) napi rendszerességgel, a szakiskolában pedig 6 tanuló (2 fiú, 4 lány) alkalmakkor, nagyon ritkán, 1 (fiú) vallotta magáról azt, hogy napi rendszerességgel fogyaszt drogot (15. diagram).

A kábítószerfogyasztás gyakorisága (iskolatípusonként/fő) 84

100 50

63

0 1 6

2 0 5

28

1 0 6

0 Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola

naponta/szinte mindennap

hetente/hétvégeken barátokkal

alkalmakkor/nagyon ritkán

soha nem fogyasztok kábítószert


5. Szeretsz-e iskolába járni? A kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a középiskolás fiatalok kicsivel több mint a fele, azért szeret iskolába járni, mert itt találkozhat a barátaival (99). A 56 fiatal választotta a „nem” választ. 20 tanuló a légkör miatt, 12-en tanáraik, és 9 tanulót a kedvenc tantárgyai csábítják az iskolába (16. diagram). Szeretsz-e iskolába járni? (fő) 99 100

80

56

60 40

20

12

20

9

0 igen, mert itt jó a légkör

igen, mert itt találkozhatok barátaimmal

igen, mert nagyon jó tanáraim vannak

igen, mert több kedvenc tantárgyam is van

16. diagram Forrás: saját szerkesztés 28

nem

A kérdésre adott válaszok nemenkénti bontásban is hasonló sorrendet mutatnak (17. diagram). Szeretsz-e iskolába járni? (nemenként/fő) 32

nem igen, mert több kedvenc tantárgyam is van igen, mert nagyon jó tanáraim vannak

24

36 75

Fiúk Lányok

38

igen, mert itt találkozhatok barátaimmal

61

9 11

igen, mert itt jó a légkör

0

20

40

60

80

100


6. Hány barátod van? A középiskolás diákok változó baráti körről számolnak be (126). 2-3 barátja 57 tanulónak, 1 barátja 7 tanulónak van, 6 tanuló (6 fiú) válaszolta, hogy nincsenek barátai (18. diagram). Hány barátod van? (fő) nincsenek barátaim; 6

1; 7 2-3; 57

1 2-3

változó; 126

változó nincsenek barátaim


29

7. Van-e olyan barátod, aki… Erre a kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek. A középiskolai tanulók 166-an állítják azt, hogy jól tanuló, jól sportoló barátjuk van. Azonban megjelennek az órát bontó (49), trágár szavakat használó (38), rendszeresen hiányzó (30) barátok is. A „volt már rendőrségi ügye” barátot 30 tanuló (18 fiú, 12 lány), a szórakozásból rongáló barátot 18 diák (11 fiú, 7 lány) jelölte meg. 5 (fiú) tanulónak pedig az iskolában rendszeresen verekedő barátja van (19. diagram).

Van-e olyan barátod, aki ... (fő) 30

volt már rendőrségi ügye

34

tanulmányait nem tudta befejezni

30

rendszeresen hiányzik, lóg az iskolából szórakozásból megrongált valamit (iskolapad, szék, tábla, függöny, stb.)

18 5

rendszeresen verekedik az iskolában

49

rendszeresen megbontja az órát

38

trágár szavakat használ társaira, és kiabál

166

jól tanul, jól sportol

0

20 40 60 80 100 120 140 160 180


30

Olyan barát, aki „szórakozásból rongál”, „rendszeresen hiányzik”, „tanulmányait nem tudta befejezni”, valamint akinek „volt már rendőrségi ügye” előfordul a gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakiskolában is. Rendszeresen verekedő barátról a gimnáziumban (4) és a szakiskolában (1) tanulók is beszámoltak (20. diagram)

Van-e olyan barátod, aki ... (iskolatípusonként/fő) jól tanul, jól sportol

90

82 trágár szavakat használ társaira, és kiabál

80 70

rendszeresen megbontja az órát

58

60 rendszeresen verekedik az iskolában szórakozásból megrongált valamit (iskolapad, szék, tábla, függöny, stb.) rendszeresen hiányzik, lóg az iskolából

50 40 30 20

tanulmányait nem tudta befejezni

10

26 16

26

15 12 12

16

14

10 9

8

4 0

volt már rendőrségi ügye

14

12

3

8

768 1

3

0 Gimnázium

Szakközépiskola


31

Szakiskola

8. Szoktál-e indokolatlanul hiányozni? A válaszok összesítéséből megállapítható, hogy a középiskolás fiatalok többsége nem szokott indokolatlanul hiányozni (132). 45 tanuló (23 fiú, 22 lány) vallja azt, hogy néha, 15 tanuló (6 fiú, 9 lány) többször is, 4 tanuló (3 fiú, 1 lány) állítja, hogy az indokolatlan hiányzás nála rendszeres (21. diagram). Indokolatlan hiányzás (fő) 45 15 4

132

néha előfordult már, ha nem akartam felelni vagy dogát írni többször is előfordult már, hogy meglógtam az órákról ez nálam rendszeres nem


Az iskolatípusonkénti kimutatásban is látható, hogy a fiatalok többsége nem szokott indokolatlanul hiányozni. A gimnáziumban 2 tanuló (1 fiú, 1 lány), a szakközépiskolában 2 (fiú) vallotta magáról, hogy rendszeresen, indokolatlanul szokott hiányozni (22. diagram). Indokolatlan hiányzás (iskolatípusonként/fő) 65

70 60

44

50

többször is előfordult már, hogy meglógtam az órákról

40 30

23

23

ez nálam rendszeres

17

20 10

néha előfordult már, ha nem akartam felelni vagy dogát írni

1 2

5 5

9 2

nem

0

0 Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola


32

9. Mennyire jellemző rád az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás? A válaszok iskolatípusonkénti elemzése alapján elmondható, hogy a gimnáziumban 34 tanuló (18 fiú, 16 lány), a szakközépiskolában 15 (6 fiú, 9 lány), a szakiskolában 31 tanuló (14 fiú, 17 lány) vallja magáról, hogy néha szokott kiabálni, káromkodni, órát bontani. Többségük – a gimnáziumban 51, a szakközépiskolában 17 tanuló, a szakiskolában tanulók 34-en – azonban azt állítja, hogy soha nem fordul elő ilyen (23. diagram).

Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás (iskolatípusonként/fő) 60

51

50 40

34

30 10

többször is előfordult már rendszeres az ilyen/minden nap

17

15

20

néha előfordul

34

31

soha nem fordul elő ilyen

3 3

3

3 2

0

0 Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola


A kérdésre válaszoló fiatalok többségére (102) nem jellemző az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás. Az összlétszámhoz képes csekély azok száma, akik többször is (9), illetve rendszeresen, minden nap (5) megbontják az órát kiabálással, káromkodással (24. diagram). Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás (fő) soha nem fordul elő ilyen

102 5

rendszeres az ilyen/minden nap

9

többször is előfordult már néha előfordul

80 0

50


100

150

10. Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén mit tesz a tanár vagy az osztályfőnök? A diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek a feltett kérdésre. Az összesített válaszokból látható, hogy a diákok többsége szerint óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén a tanár szóban megdorgál (91), beír az ellenőrzőbe (62), kiabál (59), majd kiküldi őket az óráról (39), végső esetben hívatja be a szülőket (25. diagram).

A pedagógus fegyelmezési módszere óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén 17

behivatja a szülőket

23

beküld az igazgatóhoz

39

kiküld az óráról

62 59

beír az ellenőrzőbe kiabál

91

szóban megdorgál

0

20

40

60

80

100


11. Mennyire jellemző rád a szünetekben történő verekedés, rongálás? Az iskolatípusonkénti összesítésből kitűnik, hogy a gimnáziumban 2 tanuló állítja, hogy többször is verekedett már, 1 (lány!) pedig rendszeresen verekedik. A szakközépiskolában 4 tanuló (2 fiú, 2 lány) néha, míg a szakiskolában tanulók közül szintén 4 tanuló (2 fiú, 2 lány) állítja, hogy néha verekedett (26. diagram). Szünetekben történő verekedés, rongálás (iskolatípusonként/fő) 100

83 66

50

többször is előfordult már

31 521

0

4 0 0

néha előfordul


4 0 0

Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola



Az összesített adatok szerint a tanulókra nem jellemző a verekedés, rongálás. 2 (fiú) tanuló többször is, 1 (lány!) vallja magáról, hogy rendszeresen verekedik (27. diagram). Szünetekben történő verekedés, rongálás (fő) 180



1

többször is előfordult már

2 13

néha előfordul

0

100

200


12. Mit tesz ilyenkor a tanár vagy az osztályfőnök? A feltett kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek. Szünetekben történő verekedés, rongálás esetén a tanár legtöbb esetben (70) beír az ellenőrzőbe, beküld az igazgatóhoz (58), illetve behívatja a szülőket (44), azonban előfordul, hogy észre sem veszi (28. diagram). A pedagógus fegyelmezési eszköze szünetekben történő verekedés, rongálás esetén 24

észre sem veszi/nem történik semmi

44

behivatja a szülőket

58

beküld az igazgatóhoz

70

beír az ellenőrzőbe

28

kiabál

27

szóban megdorgál

0

10

20

30


35

40

50

60

70

13. Előfordult-e már, hogy elloptak tőled valamit és kiderült e? A középiskolás diákok mindegyike arról vallott, hogy loptak már tőle. A többség szerint néha (184), 10 tanuló szerint többször is előfordult már, hogy loptak tőle, míg 2 tanuló állítja, hogy rendszeresen eltulajdonítanak tőle valamit (29. diagram). A lopások többsége nem derült ki (168), 28 tanuló (19 fiú, 9 lány) állítja azt, hogy az „ügy” kiderült. Lopások gyakorisága (fő) 10 2 néha előfordul többször is előfordult már

184

rendszeres az ilyen


14. Naponta mennyi időt töltesz tv/dvd nézéssel? A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a fiatalok nagyobb része ritkán, illetve 1-2 órát tölt tv/dvd nézéssel (56-56). Őket követi azok a tanulók (46), akik 34 órát is eltöltenek tv/dvd nézéssel. 15 tanuló 4 óránál többet, 12 diák egész nap televíziózik, dvd-zik, 11 tanuló vallja, hogy nem szokott tv-t, dvd-t nézni (30. diagram). Televízió/dvd nézéssel eltöltött idő (fő)

12

11 ritkán nézek tv-t/dvd-t

56

15

1-2 órát 3-4 órát 4 óránál többet

46

egész nap nem szoktam tv-t/dvd-t nézni

56


36

15. Van-e mobiltelefonod? Ha igen, mire használod leginkább? A feltett kérdés első részére adott válaszok szerint a középiskolás fiatalok jelentős része – 7 tanuló kivételével – rendelkezik mobiltelefonnal (189). A mobiltelefon használatára vonatkozóan a tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek. A diákok többsége (163) barátaival chatel, közösségi oldalakat néz és játszik a mobiltelefonján. Ismeretei bővítéséhez 44 tanuló (15 fiú, 29 lány), 10 tanuló (7 fiú, 3 lány) csak telefonálásra használja a mobiltelefont (31. diagram).

Mobiltelefon használata (fő) 180

163

160 140 120 100 80

60

44

40 10

20 0

chatelek barátaimmal/közösségi ismereteim bővítéséhez csak telefonálásra használom oldalakat nézegetem/játszok anyagokat keresek/tananyaghoz rajta olvasok


16. Van-e számítógéped? Ha igen, mire használod leginkább? A kérdés első felére adott válaszok alapján a tanulók többségének (183) van számítógépe. 13 tanuló (6 fiú, 7 lány) vallotta, hogy nem rendelkezik számítógéppel. A tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek számítógép használatára vonatkozóan.

37

A számítógéppel rendelkezők zöme (139) chatel barátaival, közösségi oldalakat néz és játszik az eszközön. Ismeretei bővítéséhez nagyon kevesen (77 tanuló) használnak számítógépet (32. diagram). Számítógép használata (fő)

77 139

chatelek barátaimmal/közösségi oldalakat nézegetem/játszok rajta ismereteim bővítéséhez anyagokat keresek/tananyaghoz olvasok


17. Előfordult-e már, hogy interneten a valós életkorod, tulajdonságaid megváltoztattad? Az összesített adatokból látható, hogy a középiskolás fiatalok 77 %-a válaszolta azt, hogy valós életkorát, tulajdonságát soha nem szokta megváltoztatni interneten (151). 35 tanuló (18 fiú, 17 lány) vallja azt, hogy előfordult már, 10 tanuló (9 fiú, 1 lány) pedig azt vallja, hogy mindig megváltoztatja interneten valós életkorát, tulajdonságát (33. diagram). Valós életkor, tulajdonság megváltoztatása interneten (fő) mindig megváltoztatom előfordult már; 35

nem, soha nem szoktam megváltoztatni adataimat; 151


38

az életkoromat/tulajdonsá gaimat; 10

18. Előfordult-e már, hogy feltörtél egy számítástechnikai rendszert? 167 diák (67 fiú, 100 lány) vallja, hogy nem tört még fel számítástechnikai rendszert. 17 diák (12 fiú, 5 lány) állítja, hogy előfordult már, míg 12 tanuló (10 fiú, 2 lány) vallotta magáról, hogy rendszeresen tör fel oldalakat (34. diagram). E-bűncselekmény (fő) 200

167

150 100 50

17

12

előfordult már

rendszeresen török fel oldalakat

0 nem


19. Mivel töltöd a szabadidődet? A kérdésre a tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek. A válaszok az összesítés után az alábbiak szerint alakultak. Legtöbb szavazatot a számítógépen játszok, chatelek, netezek, filmet nézek választ (110) kapta. Sportolok, könyvet olvasok, zenélek lehetőséget 96-an választották, 90-en a barátaimmal, barátnőimmel csavargunk a városban, plázában, parkban. 55 tanuló készül a következő hét tanítási napjaira, és 54 diák barátaival bulit szervez, buliba megy (35. diagram). Szabadidő eltöltési formák (fő) 120 100 80 60 40 20 0

96

110

55

90 54


Az szabadidő eltöltési formák nemenkénti bontásban is hasonlóak (36. diagram). Szabadidő eltöltési formák (nemenként/fő) 70 60 50 40 30 20 10 0

62 53 40

51

48

43

39

32 22

15

Fiúk

Lányok


20. Mi jellemző rád a leginkább? A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a középiskolás tanulók jelentős része tanul, mert főiskolára, egyetemre szeretne jelentkezni (146). 28 diáknak elképzelése sincs, és nem érdekli a téma. 22 tanuló állítja, hogy teljesen felesleges tanulni, hiszen úgysem tud elhelyezkedni (37. diagram). Jövőkép (fő)

160 140 120 100 80 60 40 20 0

146

28

22

tanulok, mert főiskolára/egyetemre szeretnék jelentkezni

teljesen felesleges tanulni, úgysem tudok elhelyezkedni

nincs elképzelésem, nem érdekel a téma


40

A nemenkénti elemzés szerint is egyezik a fent leírt sorrend. 60 fiú, 86 lány szeretne tovább tanulni, 17 fiúnak és 11 lánynak nincs elképzelése, és 12 fiú, 10 lány állítja, hogy felesleges tanulni, mert úgysem tud elhelyezkedni. Az iskolatípusonkénti elemzésből is látható, hogy a tanulók többsége tovább szeretne tanulni. A gimnáziumban 5, szakközépiskolában 6, a szakiskolában 11 diák válaszolta, hogy teljesen felesleges tanulni, úgysem tud elhelyezkedni. 6 gimnáziumi tanulónak, szintén 6 szakközépiskolai tanulónak, és 16 szakiskolai tanulónak elképzelése sincs, és nem is érdekli a téma (38. diagram).

Jövőkép (iskolatípusonként/fő) 80 80 70

tanulok, mert főiskolára/egyetemre szeretnék jelentkezni

60 43

50

teljesen felesleges tanulni, úgysem tudok elhelyezkedni

40 23

30 20 10

5 6

6 6

11

16

0 Gimnázium

Szakközépiskola

Szakiskola


41

nincs elképzelésem, nem érdekel a téma

A kutatási eredmények összefoglalása A kutatás során megkérdezett gimnázium, szakközép- és szakiskola 12. évfolyamán tanuló fiatalok válaszai alapján megállapításaimat az alábbiak szerint foglalom össze. A középiskolás fiatalok több mint a fele kipróbálta a dohányzást. Az első kipróbálás életkora 14-18 év. A cigaretta kipróbálásában meghatározó szerepük volt a barátoknak. A diákok jelentős része nem dohányos. A két intézményben összesen 69 tanuló vallja magát rendszeresen dohányzónak, ők naponta 1-10, 1-20 szál cigarettát szívnak el. A napi rendszerességgel cigarettázók száma a gimnáziumban lényegesen kevesebb, mint a szakközép- és szakiskolában. A feltételezésem, miszerint a fiatalok többsége rendszeresen dohányzó, fentiek alapján nem igaz. Az alkoholt szinte minden végzős tanuló kipróbálta, legtöbben 14-18 éves koruk között. Az alkohol kipróbálásában is jelentős szerepe volt a korosztályi csoportnak, barátoknak. A fiatalok jelentős része bulik és ünnepek alkalmával fogyaszt szeszes italt. Rendszeres alkoholfogyasztásról 3 tanuló vallott, miszerint naponta, szinte mindennap iszik alkoholt. A legnépszerűbb ital a fiatalok körében az égetett szesz, majd ezt követi a sör és a bor. A tömény ital a lányok körében is a legkedveltebb ital. A tanulók többsége ellazulás, feloldódás és a jól szórakozás céljából kevés mennyiségű alkoholt fogyaszt. A gimnáziumban 11 diák, a szakközép- és szakiskolában szintén 11 diák állítja magáról, hogy a fogyasztott alkohol mennyiségtől erősen berúg és arra sem emlékszik, mi történt. Az a feltételezésem, hogy a fiatalok többségére a rendszeres alkohol fogyasztás nem jellemző, igaznak bizonyult. A végzős középiskolások jelentős része semmilyen kábítószert nem próbált ki. Csekély százalékuk igen, és ezt 14-18 éves koruk között tették. A kipróbálók 42

nagyobb része kalandvágyból, másik részüket barátai beszélték rá a szer kipróbálására, egy diák hivatkozott egyéb okokra. Megnyugtató, hogy a tanulók többsége nem él kábítószer használatával. Elkeserítő azonban, hogy 17 diák alkalmakkor és 3 diák napi gyakorisággal fogyaszt káros szert. A szakközép- és szakiskolában a szerfogyasztók száma magasabb, mint a gimnáziumban tanulóké. A feltételezésem, miszerint a végzős fiatalok többségére nem jellemző a kábítószer fogyasztás, beigazolódott. A tudást közvetítő iskolába a tanulók többsége azért szeret járni, mert itt találkozhatnak barátaikkal. Csekély százalékuk az, akik a nagyon jó tanáraik miatt és tantárgyak miatt járnak oda szívesen. Az iskolába nemcsak a fiúk, a lányok sem szeretnek járni. A fiatalok nagyobb része változó baráti körről számolt be. Állandó baráti társaságról egyharmaduk nyilatkozott. A tanulók jelentős részének jól tanuló, jól sportoló barátja van, azonban mellettük megjelennek az iskolai normát megszegő, rendszeresen órát bontó, trágár szavakat használó, kiabáló barátok is. Tudjuk, hogy általában a legjobb barát befolyásolja a fiatalokat. Az erőszakos barátok, komoly kockázati tényezők. A problémásabb viselkedésű baráttal rendelkező diákok nemcsak társaival, a tanárokkal szemben is agresszívabb magatartást tanúsíthatnak. Az iskolatípusonkénti kimutatásból megállapítható, hogy a trágár szavakat használó, kiabáló, rendszeresen órát bontó, a tanulmányait befejezni nem tudó, illetve „volt már rendőrségi ügye” barátokkal rendelkezők inkább szakközép- és szakiskolás tanulók köreiben vannak. A rendszeresen hiányzó, iskolából lógó barátokkal rendelkezők megegyeznek a két intézményben. A rendszeresen verekedő, szórakozásból rongáló barátokat vallók a gimnáziumban mutatnak nagyobb számokat. Indokolatlan hiányzás a tanulók többségére nem jellemző. 4 tanuló – 2 gimnáziumban és 2 szakközépiskolában tanuló - vallja magát rendszeresen, indokolatlanul hiányzónak, iskolából lógónak. Iskolatípusonkénti elemzés alapján a

43

szakközép- és szakiskolai tanulók többet hiányoznak indokolatlanul, mint a gimnáziumi tanulók. A fiatalokkal valóban előfordult már az indokolatlan hiányzás, azonban a többségükre nem jellemző az iskolakerülés. A feltételezésem igaznak bizonyult. A végzős diákok felére nem jellemző az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás. A szakközép- és szakiskolai tanulók ilyen jellegű normaszegése nagyobb számokat mutat, mint a gimnáziumi tanulóké. A fizikai agresszió (verekedés, rongálás) a tanulók jelentős részéről nem mondható el. Két fiú többször is, míg 1 lány – gimnáziumban - tanuló rendszeres gyakorisággal vallott szünetekben történő verekedéséről, rongálásáról. Az iskolai normákkal, szabályokkal szembehelyezkedő tanulók szankciókra számíthatnak. Az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén a pedagógus enyhébb fegyelmezési eszközt használ: szóban megdorgál, kiabál, beír az ellenőrzőbe és végső esetben küldi be őket az igazgatóhoz, illetve hívatja be a szülőket. Fizikai agresszió, tanulói erőszakos magatartás előfordulása esetén a pedagógus már szigorúbb módszereket vet be. A fiatalok szerint legtöbbször a tanár beír az ellenőrzőbe, beküldi őket az igazgatóhoz, valamint behívja a szülőket. Személyes tulajdon elleni cselekmény előfordulásáról minden tanuló beszámolt. Szinte minden tanuló azt állítja, hogy néha előfordulnak lopások. Sajnos az esetek többsége nem derült ki. A fiatalok jelentős része nem, vagy csak 1-2 órát, csekély részük viszont egész nap televízió és dvd-nézéssel tölti szabadidejét. A 12. évfolyamon tanuló diákok – kevés kivétellel – rendelkeznek mobiltelefonnal és számítógéppel is. A kommunikációs eszközök használatát illetően elmondható, hogy azokat leginkább kortársaikkal való kapcsolattartásra használják és játszanak rajta. A tanulók ¾-e soha nem szokta interneten személyiségét, valós életkorát és tulajdonságait megváltoztatni, míg 5 %-uk vallja, hogy él ezzel a lehetőséggel. Számítástechnikai rendszert a tanulók zöme nem tört még fel, 1 % vallja, hogy rendszeresen alkalmazza és használja erre tehetségét. 44

A középiskolás végzős fiatalok több mint a fele szabadidejükben leginkább számítógépükön játszanak, chatelnek, neteznek. A tanulás sorrendjükben utolsó előtti helyen szerepel és csupán 28 %-uk az, aki szabadidejében a következő hét tanítási óráira készül. Nemenkénti bontásban is hasonló a sorrend. A haszontalan időtöltés után a fiúknál utolsó, míg a lányoknál utolsó előtti a tanulás. A tanulók többségéről elmondható, hogy motivált, céltudatos, hiszen arról számoltak be, hogy tovább szeretnének tanulni. Akadnak azonban olyanok is, akiknek nincsenek terveik a jövőre nézve, és érdektelenségükről adtak számot. Az iskolatípusonkénti elemzés szerint elmondható, hogy a gimnáziumban tanulók törekvőbbek, céltudatosabbak, mint a szakközép- és szakiskolában tanuló diákok. A feltételezésem, hogy a fiatalok többsége jövőképpel rendelkezik, fentiek alapján igazolódott.

45

Összegzés Munkám során a devianciával kapcsolatos és szükséges alapfogalmakon túl ismertettem a normát megszegő magatartásokra vonatkozó elméleteket is. Feltártam azon okokat, melyek a deviáns viselkedések kiváltható okai lehetnek. Egyenként mutattam be társadalmunkban létező, normáktól eltérő magatartásokat. Látható, hogy a deviancia jelenségkörébe sorolható problémák fokozódnak. A gyermek- és fiatalkorúak szocializációjában fellépő zavarok jelentősen befolyásolhatják személyiségüket, melyek következményei felnőttkorban is nyomot hagyhatnak. A deviancia probléma a fiatalok körében is létezik és az érintett fiatalok száma évről évre növekedik. Kutató munkámban a lakóhelyemen működő középiskolák 12. évfolyamán tanuló fiatalok dohányzási, és káros szerhasználati szokásait, baráti köreit, iskolai normaszegéseit, pedagógusok fegyelmezési módszereit, a diákok média- és kommunikációs eszközök használatait, számítástechnikai devianciáit, szabadidő eltöltési formáit elemeztem, valamint jövőképükről kérdeztem őket. Kutató munkám során gyűjtött információk is arról adnak számot, hogy a deviancia a vizsgált fiatalok körében is jelen van. Ezúton szeretném megköszönni a középiskolák intézményvezetőinek közreműködését, hogy a kutató munkám elvégzéséhez szükséges adatgyűjtést lehetővé tették.

Külön köszönettel tartozom Dr. Rucska Andrea konzulensnek, hogy tanulmányaim és szakdolgozatom összeállítása során segítő együttműködésével támogatott.

46

Felhasznált irodalom Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt Osiris Kiadó, Budapest, 2006. Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok Tankönyvkiadó, Budapest, 1977. Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései Jogelméleti Szemle 2010/2. szám Kisida Erzsébet: A fiatalkorúak veszélyeztetettsége Új Pedagógiai Szemle, 1999. április Murányi István-Pénzes Mariann-Baráth Katalin: Drog-Érték-Család Észak-Kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület Szerkesztette: Murányi István Nyíregyháza, 2000. Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóságban, avagy a virtuális közösségek személyiségformáló ereje Infokommunikáció és jog, Háttér – 2007/2. Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007. Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június Szathmáry Zoltán: Az információs társadalom és egyes devianciái Zempléni Múzsa Társadalomtudományi és Kulturális Folyóirat XI. évfolyam 4. szám Török Balázs-Szekszárdi Júlia-Mayer József: Az iskolák belső világa Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011. Zsolnai Anikó: A szociális viselkedés alakulása kisiskolás és serdülőkorban Molnár Gyöngyvér-Korom Erzsébet: Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők értékelése Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2013.

47

Felhasznált internetes források

Drogriporter www.drogriporter.hu Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu Magyarország a számok tükrében www.szamvarazs.blogspot.hu Nemzeti Drog Fókuszpont www.drogfokuszpont.hu Országos Kriminológiai Intézet www.okri.hu Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum www.pef.hu

48

Melléklet

49

Társadalmunk devianciái avagy a deviáns viselkedés formái és társadalmi hatásai

Recommend Documents