TÁRKI ADATFELVÉTELI ÉS ADATBANK OSZTÁLYA
R eform
SPSS állomány neve:
D09
Budapest, 2002. október
Reform
2
Tartalomjegyzék 1. AZ ADATFELVÉTELRŐL ............................................................................................................. 3 1. TÁBLÁZAT A REFORM KUTATÁS ELKÉSZÜLT KÉRDŐÍVEINEK SZÁMA
4
2. TÁBLÁZAT. A CÍMEK KIESÉSÉNEK OKA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT
5
2. A MINTA JELLEMZŐI................................................................................................................... 6 3. TÁBLÁZAT. A NEMEK SZERINTI MEGOSZLÁS
6
4. TÁBLÁZAT. A KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁS
7
5.TÁBLÁZAT. AZ ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINTI MEGOSZLÁS A MINTA 18 ÉVES ÉS IDŐSEBB SZEMÉLYEINÉL. 7
Reform
3
1. Az adatfelvételről
A Reform kutatás adatfelvétele a Pénzügyminisztérium megbízásából 1995 május júniusban készült. A kutatás célja az volt, hogy egy olyan adatbázist hozzunk létre, amelyben a családok összetételére és a családok által viselt adóterhekre vonatkozó kérdések mellett arra is legyenek információk, hogy a családok milyen szociális juttatásokat kapnak, és hogyan érintik őket a tervezett intézkedések, ha azok bevezetésre kerülnek. Emellett az is cél volt, hogy megtudjuk, hogy az egyes szociálpolitikai célcsoportokban a tervezett reformok által érintett rétegek miképpen reagálnak az ösztönzők (adók és támogatások) szerkezetének megváltozására. Fenti célok a mintával szemben különleges követelményeket támasztottak. Korrekt mintanagyságot kellett előállítani meghatározott célcsoportokból, vagyis: – a családi pótlékban részesülő családokból, ezen belül azokból, ahol egy családtag gyesen, vagy gyed-en van, – olyan családokból, ahol legalább egy felnőtt személy a nyugdíj előtt álló 10 éves kohorszba tartozik, – olyan családokból, ahol legalább egy személy önadózó volt. A problémát úgy oldottuk meg, hogy kellően nagy mintát vettünk ahhoz, hogy a különböző célcsoportok mintanagysága ezen belül megfelelő legyen. A kiindulópont egy 10016 elemű lakásminta volt, amelyet lélekszám szerinti rétegzés után kiválasztott 90 településen kerestünk meg. A lakások megtalálásához szükséges házcímek a nagyobb településeken az 1990-es népszámlálás adatbázisából lettek kiválasztva, kisebb településeken pedig minden hetedik házat tekintettük a lakás kiválasztás alapjának. Az adott házban a megkeresendő lakást a következő módszerrel választottuk ki: A kiválasztott lakóházban csak egy lakást kellett felkeresni. Ha a ház többlakásos volt, akkor földszintes házban a második lakást, egy vagy több emeletes házban az egyetlen emelet, vagy középső emelet második lakását kellett megkeresni. Ahol nem volt középső emelet, (pl. 2, 4, 6, stb. emeletes házaknál) ott az emeletszám felén lévő emelet második lakását kellett megkeresni. (Második lakásnak azt tekintettük, ami a kapuhoz, vagy a lépcsőházhoz legközelebb eső lakás után következett.) Ezzel a módszerrel egyfelől a lakások objektíven véletlenített, a kérdező szubjektív szempontjaitól független kiválasztását biztosítottuk, másfelől a módszer pontos betartása is könnyen ellenőrizhető volt. A felkeresett lakásokban egy, a háztartásban kompetens személynek (családfő, vagy házastársa) a háztartásra vonatkozóan tettünk fel kérdéseket, (CSALÁD kérdőív) majd kérdezőink tisztázták, hogy kell-e, és ha igen, a család melyik tagjától további kérdőíveket kérdezni (a megcélzott társadalmi csoportoknak megfelelően).
Reform
4
Minden háztartásban a kérdezőnek véletlenített eljárással (az ún. Leslie Kish kulccsal) ki kellett választania egy felnőtt személyt, s ezt jelölni kellett a kérdőíven. Így a háztartás mintánk mellett egy felnőtt személyekre reprezentatív valószínűségi személyi minta is keletkezett. Az így kiválasztott személyek mintáját - mint látni fogjuk - többcélúan fel is használtuk. A kérdező az előbb említett CSALÁD kérdőíven kívül négy kérdőívet vitt magával: - VÉLEMÉNY kérdőívet, melyet minden tizedik családnál a kiválasztott felnőtt személytől kellett megkérdezni, - FELKÉSZÜLÉS kérdőívet, melyet minden olyan családban kellett kérdezni, ahol a véletlenített eljárás révén kiválasztott személy kora a nyugdíjkorhatár előtti 10 éves intervallumba esett, - CSALÁDI TÁMOGATÁS kérdőívet ott kérdeztek, ahol a család családi pótlékot kap. Ezen belül azokban a családokban, ahol gyes-en vagy gyed-en lévő személy volt, ott erre vonatkozóan is megkérdeztünk egy kérdéssort. - JÖVEDELEMADÓ kérdőívet pedig ott kérdeztek, ahol a családból egy vagy több személy 1995-ben önadózónak minősült (adóbevallást adott be). Az egyes kérdőívtípusból elkészült kérdőívek számát az 1.táblázat mutatja.
1. táblázat A Reform kutatás elkészült kérdőíveinek száma N
%
10016
100
Vélemény kérdőív
980
9.8
Felkészülés kérdőív
1499
15.0
Családi támogatás
4132
41.3
871
8.7
1481
14.8
Család kérdőív
gyes-gyed blokk Jövedelemadó kérdőív
A megkeresés során kiesett címeket pótcímekkel helyettesítettük. A kiesett címek aránya a megkérdezett háztartásokhoz viszonyítva 22.2% . Budapesten, a megyei jogú városokban és az egyéb városokban a felhasznált pótcímek aránya 27 % körül mozgott, a községekben ennél jóval alacsonyabb: 13%. A címek kiesése három fő okra vezethető vissza: a hibás címek, a válaszmegtagadás és a kérdezett család elérhetetlensége . (Hibás cím: nincs lakóház a címen, lebontották, lakatlan, intézmény vagy középület található ott, stb.) A hibás címek magas aránya abból adódott, hogy (mint már leírtuk) a lakáscímek kiválasztásának forrása az 1990-es népszámlálás adatbázisa volt, ami az elmúlt öt évben már erősen elavult. A következő táblázat a kiesett címek településtípus szerinti megoszlását és a kiesés okát mutatja.
Reform
5
2. táblázat. A címek kiesésének oka településtípusonként Budapest N
%
megyeszék hely N
%
egyéb város
község
összesen
N
%
N
%
N
%
hibás cím
179
30
178
35
423
62
220
49
100 0
45
válaszme gt.
262
44
181
35
129
19
145
32
717
32
elérhetetl en
155
26
157
30
127
19
84
19
523
23
összesen
596
100
516
100
679
100
449
100
224 0
100
Válaszmegtagadó volt az összes megkeresett háztartás 6 %-a.
Reform
6
2. A minta jellemzői A kérdezők azt az instrukciót kapták, hogy a megkeresett háztartásban attól a személytől kérdezzék meg a CSALÁD kérdőívet, aki kompetens a család ügyeiben. Kértük, hogy ez a személy lehetőleg a családfő, vagy annak házastársa legyen. (A “családfő” meghatározás nem azonos a statisztikai értelemben definiált “háztartásfő”-vel, de az alábbiakban látható, hogy empirikus úton jól közelíti azt. A háztartásfő definíció szerint a legidősebb aktív korú férfi, ennek híján a legidősebb aktív korú nő.). A teljes háztartásra vonatkozó kérdőívre 59%-ban a háztartásfő válaszolt, 33%-ban a házastársa és csak 8%-ban más személy. (Az, hogy a családból ki válaszolt, jelentősen eltér a falvak és városok között: Falvakban csak 54% a válaszoló háztartásfő, városokban több mint 60%). A háztartásfők 75%-a férfi. A háztartásokban élő személyek száma 28957 fő, ebből felnőtt (18 éves és idősebb) 22186 fő. A minta adatait nemi és korcsoport megoszlás szerint az 1993-as Statisztikai évkönyv 1994 jan.1-re vonatkozó adataival együtt mutatjuk be. A kisebb eltérések részben azzal magyarázhatók, hogy az összehasonlító adat másfél éves, részben azzal, hogy a kényszerű pótcímhasználat valamelyest kihat a minta belső arányaira is.
3. táblázat. A nemek szerinti megoszlás
A 18 évnél fiatalabb népesség
Statisztikai évkönyv
minta N
férfi
51.16
3381
50.2
nő
48.84
3340
49.6
A 17 évnél idősebb népesség
Statisztikai évkönyv
N
férfi
46.9
10229
46.1
nő
53.1
11957
53.9
A teljes népesség
Statisztikai évkönyv
N
férfi
47.9
13629
47.1
nő
52.1
15313
52.9
%
minta %
minta %
Reform
7
4. táblázat. A korcsoportok szerinti megoszlás
A felnőtt személyek
Statisztikai évkönyv
minta N
%
18 - 29
22.3
5144
23.2
30 - 39
18.5
3634
16.4
40 - 49
18.9
4598
20.7
50 - 59
15.1
3300
14.9
60 - 69
13.6
2957
13.3
70 - X
11.7
2553
11.5
A minta háztartásaiban élő felnőtt (18 éves és idősebb) személyei iskolai végzettség szerinti megoszlását láthatjuk a következő táblázatban. Összehasonlításképp közöljük az 1990-es népszámlálás adatait is.
5.táblázat. Az iskolai végzettség szerinti megoszlás a minta 18 éves és idősebb személyeinél.
A felnőtt személyek
Népszámlálá s 1990 (18 - X)
minta N
%
8 ált.-nál kevesebb
1.1
174
0.8
8 általános
54.2
761 3
34.3
szakmunkásképző
14.6
532 6
24.0
középiskola
21.4
613 6
27.7
főiskola
4.7
166 0
7.5
egyetem
4.0
121 7
5.5
A minta iskolai végzettség szerinti összetétele a magasabb iskolák felé tolódik el. Ezt az eltérést részben magyarázza, hogy a népszámlálás adatai nem tekinthetők a legfrissebbnek,
Reform
8
másrészt az általunk használt “szakmunkás” definíció nem egyezik meg a KSH definícióval. Mi minden, önmagát szakmunkásnak soroló személyt ebben a kategóriában tüntettünk fel, a Népszámlálás pedig erősen korlátozottan fogadja el ezt a végzettséget. (..a szakmunkásképző iskolai végzettségek közül csak az 1961-ben vagy később, az egészségügyi szakiskolai, valamint a gép- és gyorsíró iskolai végzettségek közül csak az 1976-ban vagy később, nappali tagozaton szerzettek kerültek beszámításra. Népszámlálás 24 köt. 296 old.) A megkérdezett háztartásokban az átlagos létszám 2.88 fő. Ezen belül a felnőttek (a 18 éves és idősebb személyek) átlaga 2.21, a gyerekek átlaga 0.67 fő.
