Szentes Város Polgármestere Szentes, Kossuth tér 6. A-21728/2010 Témafelelős: Tonnesné Kiss Ildikó
Tárgy.. Helyi iparűzési adó rendelet módosítása Mell.:1db rendeletmódosítási javaslat
Szentes Város Önkormányzat Képviselő – testülete Szentes
Tisztelt Képviselő Testület ! Minden települési önkormányzat alapvető kötelezettsége a helyi közszolgáltatások biztosítása. E feladat megfelelő ellátásához, az önkormányzat önálló gazdálkodási feltételeinek megteremtéséhez elengedhetetlen a helyi közösség fokozottabb szerepvállalása, a közös terhekhez való hozzájárulása, melynek egyik hangsúlyos eszköze a helyi adók rendszere. I AZ ÖNKORMÁNYZAT MOZGÁSTERÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE A helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. tv-ben (Htv.) az önkormányzatok vagyoni típusú (építményadó, telekadó) kommunális jellegű (magánszemélyek kommunális adója, idegenforgalmi adó) illetve helyi iparűzési adó bevezetésére kaptak felhatalmazást. Az önkormányzat adómegállapítási jogának terjedelme: -
a Htv.-ben meghatározott adókat vagy azok valamelyikét bevezesse, a már bevezetett adót hatályon kívül helyezze, illetőleg módosítsa, azonban az évközi módosítás naptári éven belül nem súlyosbíthatja az adóalanyok adóterheit,
-
az adó bevezetésének időpontját és időtartamát (határozott vagy határozatlan időre) meghatározza,
-
az adó mértékét – figyelemmel a törvényi adómaximumokra - meghatározza,
-
a Htv.-ben meghatározott mentességeket, kedvezményeket további mentességekkel, kedvezményekkel, így különösen a lakások esetében a lakásban lakóhellyel rendelkező eltartottak számától, a lakáson fennálló, hitelintézet által lakásvásárlásra, lakásépítésre nyújtott hitel biztosítékául szolgáló jelzálogjog fennállásától, a lakásban lakóhellyel rendelkezők jövedelmétől függő mentességekkel, kedvezményekkel kibővítse,
A helyi adókról szóló törvény rendelkezésének megfelelően a fogyasztói árindex-el valorizált adómaximumok az egyes adónemekben 2004-től napjainkig az alábbi táblázat szerint alakultak:
Valorizált adómaximumok (2004-2011)
Adónem
Építményadó (Ft/m2) Telekadó (Ft/m2)
adómérték tv-i maximuma (Ft) 2004.12.31-ig
2005.évre( Ft)
2006.évre (Ft)
942 209
1 006 223
1 042 231
1 083 240
1169 259
1241 275
1580 287
12 564
13 418
13 901
14 443
15599
16550
17245
2 094
2 236
2 316
2 406
2599
2758
0
314
335
347
361
389
413
431
900 200
Magánszemélyek kommu12 000 nális adója (Ft/adótárgy) Vállalkozók kommunális 2 000 adója (Ft/fő) Idegenforgalmi adó 300 (Ft/fő/éj) Forrás: törvény szerint számított adatok
2007.évre (Ft)
2008.évre( Ft)
2009.évre( Ft)
2010.évre( Ft)
2011.év (Ft)
Az önkormányzat adómegállapítási jogának korlátai: -
Az adóalanyt egy meghatározott adótárgy esetében csak egyféle - az önkormányzat döntése szerinti - adó fizetésére kötelezheti,
-
A vagyoni típusú adók körében az adót egységesen - tételes összegben vagy a korrigált forgalmi érték alapulvételével vagy a számított érték alapján - határozhatja meg,
-
A bevezetett adó mértékeként nem állapíthat meg többet az adómaximumnál,
-
Helyi iparűzési adó esetén egy adómérték alkalmazható.
-
Helyi iparűzési adó esetén adómentesség, adókedvezmény csak azt a vállalkozót illetheti meg, akinek/amelynek vállalkozási szintű adóalapja nem haladja meg a 2,5 millió Ft-ot.
-
A vállalkozó üzleti célt szolgáló épülete, épületrésze utáni építményadó, telke utáni telekadó alapjának alapterület szerinti megállapítása esetén kizárólag az adótárgy fajtája, a településen belüli földrajzi elhelyezkedése, (hasznos) alapterülete, funkciója (használati módja), továbbá a kereskedelemről szóló törvény szerinti vendéglátás célját szolgáló épület, épületrész esetén annak nyitva tartása alapján állapítható meg differenciált adómérték (2011. január 01-től hatályos rendelkezés),
„Az adó – és járulék törvények, a számviteli törvény és a könyvvizsgálói kamarai törvény, valamint az európai közösségi jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését célzó adó- és vámjogi törvények módosításáról” szóló 2010. november 19. napján kihirdetett 2010. évi CXXIII. törvény 117-124§-aiban foglalt rendelkezésekkel 2011. január 01-ei hatállyal módosításra került a helyi adókról szóló 1990.évi C. törvény is. Ezen előterjesztés egyrészt az ideiglenes iparűzési adó mértékének megállapítására tesz javaslatot, másrészt szövegbeli pontosításokat tartalmaz, harmadrészt pedig a törvényi módosítások helyi rendeleten való átvezetését célozza. II. IDEIGLENES IPARŰZÉSI ADÓ BEVEZETÉSE Amennyiben a vállalkozó a székhelyén, telephelyén kívül alkalmi, ideiglenes jelleggel végez iparűzési tevékenységet, az illetékes önkormányzati adóhatóság a tevékenység után fizetendő adó vonatkozásában napi átalány megállapítására jogosult. A helyi adó törvény 40.§-a építőipari és egyéb tevékenység esetén napi 5000 Ft/nap-ban maximálja a megállapítható adómértéket.
Ideiglenes iparűzési adó alá eső tevékenységet az a vállalkozó végez, aki az adott település illetékességi területén úgy tevékenykedik, hogy ott sem székhellyel, sem telephellyel nem rendelkezik, és tevékenységének időtartama adóéven belül meghaladja a 30 napot, de nem lépi túl éves szinten a 180 napot. Az ideiglenes iparűzési adó a településen kívülről érkező és itt rövid időintervallumban munkát végző azon vállalkozókat érinti, akik egyébként a városban más jogcímen nem fizetnek helyi adót. Ezek a vállalkozók ugyanakkor így olyan - helyből származó - árbevételre tesznek szert, mely után más – a székhely illetve telephely szerinti - önkormányzatnál kell az iparűzési adót megfizetniük. A legtöbb Csongrád megyei településen megtörténik az ideiglenes iparűzési tevékenység adóztatása. Az alábbi táblázat összehasonlító adatként mutatja néhány település adómértékét és a beszedhető adó összegét. Település Csongrád Hódmezővásárhely Kistelek Mórahalom Szeged Makó Algyő
Ideiglenes iparűzési adó mértéke 2000 Ft/nap 5000 Ft/nap 3000 Ft/nap 5000 Ft/nap 1000 Ft/nap 1000 Ft/nap 1000 Ft/nap
Éves bevétel (becsült adatok) 550 eFt Nincs adat 100-150 eFt 5 - 600 eFt Nincs adat 2 000 eFt 1 100 eFt
Forrás: Az érintett önkormányzatok
Látható, hogy az ideiglenes iparűzési adóból származó költségvetési bevétel összege egyik település esetében sem számottevő, de az iparűzési adó ilyen irányú kiszélesítésével a fizetendő adó a városban tartható, amivel kismértékben de mégis növelhető az éves adóbevétel úgy, hogy az nem a helyben működő vállalkozásokra terhelődik. A rendeletmódosítási javaslat 8.§. (2) bekezdése az ideiglenes jellegű tevékenység helyi iparűzési adó mértékének 1000 Ft/nap-ban történő megállapítására tesz indítványt. III. EGYÉB MÓDOSÍTÁSOK A rendeletmódosítási javaslat terjedelmében nagy, de jelentőségében elhanyagolható olyan módosításokat, kiegészítéseket, pontosításokat tartalmaz, amelyek megteremtik az összhangot a helyi adó törvény szövegével. A Javaslat 1.§-a meghatározza az adókötelezettség terjedelmét és az ideiglenes tevékenység keletkezését illetve - a helyi adó törvénnyel összhangban - lehetőséget biztosít arra, hogy ha az építőipari tevékenységvégzés, illetőleg a kutatási, feltárási tevékenység időtartama a településen előreláthatóan 180 napnál hosszabb lesz, akkor az adózó a tevékenység megkezdésekor már eleve úgy jelentkezhessen be, mint állandó jellegű tevékenységet végző. Abban az esetben, ha az ilyen tevékenység-végzés időtartama végül mégsem haladja meg a 180 napot, a tevékenység ideiglenes jellegűnek minősül, s arról a bevallást legkésőbb az adóévet követő év január 15-ig kell benyújtani és az adót is meg kell fizetni. A Javaslat 2.§-a – szinkronban a Htv.-el - a vállalkozó fogalmát, az adómentes szervezetek, illetve azon szervezetek felsorolását pontosítja, melyek nem tartoznak a jogszabály hatálya alá.
A Javaslat 3. §. (1) bekezdése „székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel” felsorolással egészük ki, illetve hatályát veszíti a 3.§. (2) és (4) bekezdése, mert rendelkezéseik olyan kedvezményekre, mentességekre irányultak, amelyek az Európai Uniós jogharmonizációs kötelezettség teljesítéséből eredően 2007. december 31.napjával megszűntek. A Javaslat 4. §-a az ideiglenes iparűzési adókötelezettség fennállásának időtartamát határozza meg akképpen, hogy az adókötelezettség arra az időszakra áll fenn, amikor a tevékenység folyik. A Javaslat 5. §. (1) és (2) bekezdései a nettó árbevétel két speciális típusát emelik át a törvényből. Míg a 6.§, 7.§ és 9. § paragrafusokkal a rendelet egyes kifejezéseinek korrekciója történik meg. A Javaslat 8. §. (1) bekezdésébe bekerül az „állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén” kiegészítés, és beiktatásra kerül egy további (2) bekezdés az ideiglenes tevékenységre vonatkozó adó mértékének meghatározásával. A Javaslat 10.§-a a Rendelet „Értelmező rendelkezések” fejezetét pontosítja. A Javaslat szerint a helyi rendelet melléklete két ponton módosul. A módosítás az építőipari tevékenységet végzőkre irányoz elő egy sajátos megosztási módot, másfelől rögzíti, hogy a székhely szerinti településre legalább mekkora nagyságú iparűzési adóalapot kell osztania a vállalkozónak, ennek lényege, hogy a teljes adóalap 50 %-át a székhely és a „klasszikus” (nem építőipari tevékenység miatt előálló) telephely szerinti településekhez a hatályos megosztási módok szerint kell megosztani. Az adóalap másik 50 %-át pedig az egyes építkezések miatt telephellyé váló települések között, mégpedig az ott előállított építőipari teljesítmény arányában. A hatályos rendelkezés értelmében a vállalkozónak a székhely szerinti településen mindig keletkezik állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége, s e településre mindenképp kell valamilyen összegű adóalaprészt osztania (a székhely szerinti településen az adóalap nem lehet nulla, hiszen a székhelyhez mindig köthető vállalkozási résztevékenység). Gondot jelent ugyanakkor a vállalkozó számára a székhely szerinti településre való adóalapmegosztás nagyságának meghatározása, illetve sokszor vitát gerjeszt az adóhatóság és a vállalkozó között, ha a vállalkozónak van más településen telephelye, s a székhely kvázi csak levelezési címként funkcionál Ezért a módosítás külön szabályként rögzíti, hogy – a személyi jellegű ráfordítás-arányos és az ún. komplex iparűzési adóalap-megosztás esetén – az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10 %-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. Tisztelt képviselő – testület! Kérem, szíveskedjenek megtárgyalni és dönteni az ideiglenes iparűzési adó mértékéről és Szentes Város Önkormányzat képviselő-testületének a helyi iparűzési adóról szóló 3/1993.(II.19) Kt. rendeletének módosításáról. Szentes, 2010. november 30. Szirbik Imre
Szentes Város Önkormányzat Képviselő – testületének ../2010.(…………) rendelete a Helyi iparűzési adóról szóló 3/1993.(II.19) KT rendelet módosításáról 1.§. (1) A Rendelet 1.§. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység (a továbbiakban: iparűzési tevékenység).” (2) A Rendelet 1. §-a bekezdése kiegészül az alábbi (4)-(5) bekezdésekkel: „(4) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) építőipari tevékenységet folytat, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül a 30 napot meghaladja, de nem éri el a 181 napot, b) bármely - az a) pontba nem sorolható - tevékenységet végez, ha annak folytatásából közvetlenül bevételre tesz szert, feltéve, hogy egyetlen önkormányzat illetékességi területén sem rendelkezik székhellyel, telephellyel.” „(5) Ha az építőipari tevékenység folytatásának, illetőleg a természeti erőforrás feltárásának, kutatásának időtartama az önkormányzat illetékességi területén a 180 napot meghaladta vagy előreláthatóan meghaladja, akkor e tevékenységek végzésének helye a tevékenység-végzés megkezdésének napjától telephelynek minősül, a vállalkozónak állandó jellegű iparűzési tevékenységet végzőként kell bejelentkeznie és az ideiglenes jellegű tevékenység utáni adót nem kell megfizetnie. Amennyiben a vállalkozó az önkormányzat illetékességi területén folytatott ideiglenes jellegű iparűzési tevékenysége után az adóévre már fizetett adót, akkor azt, az adott önkormányzat illetékességi területén végzett adóévi állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adóból vonhatja le. Amennyiben a vállalkozó előzetes bejelentésétől eltérően a tevékenységvégzés napjai alapján a vállalkozónak az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettsége áll fenn, akkor arról legkésőbb az adóévet követő év január 15. napjáig köteles bevallást benyújtani, s a bevallás benyújtásával egyidejűleg az adót az ideiglenes tevékenység után egyébként fizetendő adó eredeti esedékességétől számított késedelmi pótlékkal növelten megfizetni.” 2.§. (1) A Rendelet 2.§. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Az adó alanya: az önkormányzat illetékességi területén az 1.§. (1) bekezdésében foglalt tevékenységet végző: a) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott egyéni vállalkozó, aa) az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély, az említett nyilvántartásban rögzített tevékenysége(i) tekintetében azzal, hogy nem minősül egyéni vállalkozónak az a magánszemély, aki - az ingatlan-bérbeadási, - a szálláshely-szolgáltatási tevékenység folytatásának részletes feltételeiről és a szálláshely-üzemeltetési engedély kiadásának rendjéről szóló kormányrendelet szerinti egyéb szálláshely-szolgáltatási tevékenységéből származó bevételére az önálló tevékenységből származó jövedelemre,
vagy a tételes átalányadózásra vonatkozó rendelkezések alkalmazását választja, kizárólag a választott rendelkezések szerinti adózási mód alapjául szolgáló bevételei tekintetében; ab) a közjegyző a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét közjegyzői iroda tagjaként folytatja); ac) az önálló bírósági végrehajtó a bírósági végrehajtásról szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét végrehajtói iroda tagjaként folytatja); ad) az egyéni szabadalmi ügyvivő a szabadalmi ügyvivőkről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében; ae) az ügyvéd az ügyvédekről szóló törvényben meghatározott tevékenysége tekintetében (kivéve, amennyiben e tevékenységét ügyvédi iroda tagjaként vagy alkalmazott ügyvédként folytatja); af) a magán-állatorvosi tevékenység gyakorlására jogosító igazolvánnyal rendelkező magánszemély e tevékenysége tekintetében; b) a személyi jövedelemadóról szóló törvényben meghatározott mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy őstermelői tevékenységéből származó bevétele az adóévben a 600 000 forintot meghaladja, c) a jogi személy, ideértve azt is, ha az felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, d) egyéni cég, egyéb szervezet, ideértve azt is, ha azok felszámolás vagy végelszámolás alatt állnak;” (2) A Rendelet 2. §. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) Adómentes az (1) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a közszolgáltató szervezet, a köztestület, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár, a költségvetési szerv, a költségvetési szervnek nem minősülő nevelési-oktatási intézmény és - kizárólag a helyi iparűzési adó vonatkozásában - a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek minősülő nonprofit gazdasági társaság abban az adóévben, amelyet megelőző adóévben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után sem bel-, sem külföldön adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. A feltételek meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak.” (3) A Rendelet 2.§. (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A rendelet hatálya nem terjed ki a Magyar Nemzeti Bankra, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-re, az Államadósság Kezelő Központ Részvénytársaságra, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó büntetés-végrehajtási vállalatra és annak a fogvatartottak foglalkoztatását végző jogutódjára.” (4) A Rendelet 2.§. (5) bekezdése hatályát veszíti. 3.§ (1) A Rendelet 3.§. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Mentes az adófizetési kötelezettség alól az az adóalany aki/amely a település illetékességi területén székhellyel, telephellyel vagy fióktelephellyel rendelkezik és a vállalkozói szintű nettó árbevétele nem éri el az évi 2,5 millió forintot.” (2) A Rendelet 3.§ (2) bekezdése hatályát veszíti.
(3) A Rendelet 3.§. (3) bekezdése helyébe a következő rendelékezés lép, számozása (2) bekezdésre módosul: „(2) Az (1) bekezdésben foglalt adómentes árbevétel összegét meghaladó árbevétel elérése esetén, az adóalany teljes árbevétele után adókötelezett.” (4) A Rendelet 3.§. (4) bekezdése hatályát veszíti. 4.§. A Rendelet 4.§. kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: „(2) Az önkormányzat illetékességi területén ideiglenes (alkalmi) jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adókötelezettség időbeni terjedelmére.” 5.§ (1) A Rendelet 5.§. (4) bekezdésének i.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép „i.) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél, valamint a külföldi székhelyű európai részvénytársaság és európai szövetkezet magyarországi telephelyénél, továbbá egyéb más külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi telephelyénél: a fióktelep (telephely) számviteli beszámolója (ha a telephelynek számviteli beszámolókészítési kötelezettsége nincs, akkor nyilvántartásai, bizonylatai) alapján kimutatott, az a) pont szerinti, - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerinti - nettó árbevétel. Amennyiben a fióktelep (telephely) szerepel a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény előírásai szerint vezetett nyilvántartásban, akkor a j) alpont szerinti nettó árbevétel,” (2) A Rendelet 5. §. (4) bekezdése kiegészül az alábbi j.) ponttal: „j) a kockázati tőkebefektetésekről, a kockázati tőketársaságokról, valamint a kockázati tőkealapokról szóló törvény hatálya alá tartozó kockázati tőketársaságoknál és a kockázati tőkealapoknál: az a) pont szerinti nettó árbevétel, valamint a befektetett pénzügyi eszköznek minősülő részvények, részesedések - kockázati tőkebefektetések - eladási árának és könyv szerinti értékének különbözetében keletkezett, a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg realizált árfolyamnyereség, továbbá az ilyen befektetések után kapott osztalék és részesedés együttes összege;” 6.§. (1) A Rendelet 5/A. §. (1) bekezdésének a.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „a) a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint az adóévben átalány szerinti jövedelemmegállapítást (a továbbiakban: átalányadózás) alkalmazó magánszemély (egyéni vállalkozó, mezőgazdasági kistermelő) vállalkozó,” (2) A Rendelet 5/A §. (2) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó esetében az adó alapja a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti átalányban megállapított jövedelem 20%-kal növelt összege, azzal, hogy az adó alapja nem lehet több, mint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti - e tevékenységből származó - bevételének 80 százaléka.” 7.§ (1) A Rendelet 5/B. §. (4) a.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: [ /4/ Ha a vállalkozó az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alól kikerül, akkor: ]
„a) köteles az egyszerűsített vállalkozói adókötelezettségéről szóló bevallás-benyújtással egyidejűleg az egyszerűsített vállalkozói adóalanyiság megszűnését követő naptól az azt követő adóév első félévének utolsó napjáig terjedő időszakra (e pont alkalmazásában: előlegfizetési időszak) a bevallásban szereplő, a bevallással lefedett időszak naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegű adóelőleget az előlegfizetési időszakra eső egyes előlegfizetési időpontokra, egyenlő arányban bevallani. Nem kell adóelőleget bevallani arra az előlegfizetési időpontra, amelyre a vállalkozó már vallott be adóelőleget;” 8.§. (1) A Rendelet 6.§. (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(1) Állandó jellegű iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 2%-a (2) A Rendelet 6.§-a kiegészül az alábbi (2) bekezdéssel: „(2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke: naptári naponként 1000 Ft.” 9.§ A Rendelet 7.§. (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép. „(7) Ha jogszabályi változás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, továbbá ha a vállalkozó az adóévet megelőző évben foglalkoztatás növeléshez kapcsolódó adóalap mentességet vagy az önkormányzat rendelete alapján adómentességet vagy adókedvezményt vett igénybe, de az adóévben az adómentesség vagy az adókedvezmény nem vagy nem teljes mértékben illeti meg, akkor az előleg összegét az adóalap, az adómérték, a kedvezmény mértékének változása, illetőleg a mentesség, kedvezmény megszűnése figyelembevételével kell bevallani.” 10.§ (1) A Rendelet 9. §. (3) bekezdése hatályát veszíti. (2) A Rendelet 9. §. (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „8. Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt anyagoknak - a számvitelről szóló törvény szerint - anyagköltségként elszámolt bekerülési (beszerzési) értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett anyagkészlet leltár szerinti nyitó értékével. Csökkenti az anyagköltséget a saját vállalkozásban végzett beruházáshoz felhasznált anyagok bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá az az érték, amellyel az adóalany eladott áruk beszerzési értékeként, vagy közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette;” (3) A Rendelet 9.§. (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „11. Székhely: belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni;” (4) A Rendelet 9.§. (12) bekezdés a.) és b.) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: „12. Telephely:
a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye - függetlenül a használat jogcímétől -, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát, b) a TEÁOR’08 szerint a 61. ágazatba sorolt tevékenységet (távközlési tevékenység) végző azon vállalkozó esetén, amelynek az adóévet megelőző adóévi számviteli törvény szerinti nettó árbevételének legalább 75%-a távközlési tevékenységből származik (távközlési tevékenységet végző vállalkozó) azon önkormányzat illetékességi területe, ahol az ilyen tevékenységet végző vállalkozás ügyfelének, fogyasztójának számlázási címe található,” (5) A Rendelet 9.§. (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „14. nevelési-oktatási intézmény: a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 20-23. §ában, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 18. § (1)-(2) bekezdésében és a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 2. §-ában meghatározott intézmény;” (6) A Rendelet 9.§. (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „15. építőipari tevékenység: a Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere 2008. január 1-jétől hatályos (TEÁOR’08) besorolása szerint a 41-43. ágazatokba sorolt tevékenységek összessége;” (7) A Rendelet 9. §-a kiegészül az alábbi (17)-(18) bekezdésekkel: „(16) építőipari tevékenységet folytató vállalkozó: az a vállalkozó, akinek (amelynek) az adóévben a számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értékének együttes összege legalább 75%-ban építőipari tevékenységből [52. § 24. pont] származik.” „(17) külföldön létesített telephelyen végzett tevékenységből származó adóalaprész: az iparűzési adóalapnak az a része, amely a 3. számú melléklet - tevékenységre leginkább jellemző - 1.1 vagy 1.2 vagy 2.1 vagy 2.3 pontja alkalmazásával a külföldön létesített telephelyre, telephelyekre jut, azzal, hogy a 3. számú mellékletben említett település, települések kifejezések alatt a külföldön létesített telephelyet, telephelyeket is érteni kell. Ha a vállalkozó adóévet megelőző teljes adóévi adóalapja a 100 millió forintot meghaladja, csak a 3. számú melléklet 2.1 pontja vagy 2.3 pontja szerinti módszer alkalmazható;”
11.§. A Rendelet melléklete e rendelet melléklete szerint módosul. 12.§ Záró rendelkezés E rendelet 2011. január 01. napján lép hatályba. Dr. Sztantics Csaba jegyző
Szirbik Imre polgármester
Melléklet a ……./2010. (……...) rendelethez A Rendelet melléklete a következő 2.3; 2.4; 8; 9 pontokkal egészül ki: 2.3. Az építőipari tevékenységet folytató vállalkozó - döntésétől függően, az 1.1., 1.2., 2.1. pontokban foglaltaktól eltérően - adóalapját következők szerint is megoszthatja: Az adóalap 50%-át a székhelye és a 9. §. (12) pontja szerinti telephely(ek) szerinti települések között az 1.1. vagy a 2.1. pont szerinti megosztási módszer alkalmazásával kell megosztani. Az adóalap másik 50%-át pedig a 1. §. (5) bekezdés szerint létrejött telephelyek szerinti települések között, az adott településen végzett építőipari tevékenységből származó, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegének, a vállalkozó 1.§. (5) bekezdés szerint létrejött telephely szerinti valamennyi településen végzett építőipari tevékenységéből származó összes, számviteli törvény szerinti értékesítés nettó árbevétele és az adóév utolsó napján fennálló, építőipari tevékenységgel összefüggésben készletre vett összes befejezetlen termelés, félkésztermék, késztermék értéke együttes összegében képviselt aránya szerint kell megosztani. 2.4. A távközlési tevékenységet végző vállalkozó - a melléklet 1. és 2.1. pontjától eltérően - a helyi iparűzési adóalapját a székhelye, telephelye szerinti települések között az ügyfele, fogyasztója számlázási címe alapján a településre kimutatott, távközlési tevékenységből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételnek az összes, távközlési tevékenységből származó számviteli törvény szerinti nettó árbevételben képviselt aránya szerint osztja meg. 8. Amennyiben a vállalkozónak a székhely szerinti településen kívül legalább egy telephelye van és az adóalapot az 1.1. vagy 2.1. pont szerint kell megosztani, akkor a magánszemély vállalkozó, illetve nem magánszemély vállalkozó esetén az ügyvezető, ügyvezetők után figyelembe veendő személyi jellegű ráfordítás legalább 10%-át a székhely szerinti településhez kell kimutatni. 9. Az 1.2 pont szerinti megosztási módszer nem alkalmazható, ha a székhely szerinti településen eszközérték nem mutatható ki.