HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA (javaslat)

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA (javaslat)

Csobánka Község Képviselı-testületének …………...sz. rendelete a 8/2001 (IV. 26) sz. Önk. Rendelet (Csobánka Község Helyi Építési Szabályzata) módosításáról Csobánka község Önkormányzatának Képviselı-testülete az 1990. évi LXV tv. 16. §-ban, valamint az épített környezet alakításáról és védelmérıl szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 13. §-ának (1) bekezdésében biztosított jogkörében - és figyelemmel az 1997. évi LXXVIII. tv. 7.§ (3) c) bek.-ben foglaltakra -, továbbá hivatkozással a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelettel közzétett OTÉK 1. § (1) bekezdésében foglaltakra, a település teljes igazgatási területére vonatkozóan megalkotja a Helyi Építési Szabályzatáról szóló rendeletét, és egyúttal jóváhagyja a település Szabályozási Tervét, valamint azok kötelezı együttes alkalmazását elrendeli. Jelen rendelet megalkotásának célja a település igazgatási területén az építés rendjét a helyi sajátosságoknak megfelelıen megszabni és biztosítani. Ennek keretében a települési önkormányzat az országos szabályoknak megfelelıen, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatosan, a telkekhez főzıdı sajátos helyi követelményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan alkotja meg rendeletét. I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1. § A rendelet hatálya, alkalmazása (1)

Jelen rendelet területi hatálya Csobánka község teljes közigazgatási területére kiterjed.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen (a továbbiakban: a területen) az Országos Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló 253/1997.(XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) elıírásait az e rendeletben foglaltakkal együtt kell alkalmazni. (3) A rendeletben az alábbi jelek, rövidítések szerepelnek: OTÉK: Országos Terület Településrendezési és Építési Követelményekrıl szóló kormányrendelet HÉSz: Helyi Építési Szabályzat SzT: Szabályozási terv TSZT: Településszerkezeti Terv

1

Megjegyzés [S1]: TÉ2

TKV: A települési környezet védelmérıl szóló helyi rendelkezések egységes szerkezetbe foglalásáról szóló helyi önkormányzati rendelet (2005. december 1.-i állapot szerint a 3/2005.(II.24.) KTr. sz. és a 23/2005.(XI.25.) KTr. sz. rendelettel módosított 15/2004.(XI.22.) KTr. sz. rendelet) KDV KTVF: Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség DINP: Duna-Ipoly Nemzeti Park Tv.t.: Természetvédelmi Törvény PMMI: Pest Megyei Múzeumok Igazgatósága KÖH: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal 2. § A szabályozási tervlap

(1) A település igazgatási területén a HÉSZ elıírásainak területi értelmezéséhez szükséges térképi, rajzi információkat az 1. számú melléklet: Csobánka, külterület szabályozási terve, és a 2. sz. melléklet: Csobánka, belterület szabályozási terve tartalmazza. (2) A szabályozási terv (rajzi önkormányzati rendeletnek.

munkarész)

kötelezı

érvényő

melléklete

a

jelen

(3) A szabályozási terv és jelen szabályozási elıírások az alábbi kötelezı szabályozási elemeket tartalmazzák: • tervezett belterületi határvonal; • tervezett szabályozási vonal; • közterületek (országos mellékút területe, egyéb közlekedési célú közterületek, közparkok, fásított köztér); • övezet, építési övezet területi határa; • övezet, építési övezet jelének megfelelı elıírások. (4) A szabályozási terv és jelen szabályozási elıírások az alábbi irányadó szabályozási elemeket tartalmazzák: • telekalakításkor egyben kezelendı ingatlancsoport; • telekalakításkor egyben kezelendı ingatlancsoport határa, ha az nem közterület; • tervezett telekhatár. (5) A szabályozási elemek módosítása – amennyiben a terület-felhasználás megváltozását jelenti – csak a településszerkezeti terv módosítása után, új szabályozási terv keretén belül történhet. (6) A szabályozási elemek olyan módosítása, amely nem eredményezi a területfelhasználás változását, az érintett területegységre vonatkozó új szabályozási terv keretében történhet. (7) Belterületen és a külterület beépítésre szánt részén szabályozási terv legalább egy teljes tömbre, a külterület beépítésre nem szánt részén legalább egy teljes tömbre, vagy teljes terület-felhasználási egységre készülhet.

2

Megjegyzés [S2]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen kihúzva.

Megjegyzés [S3]: Az egyben kezelendı telekcsoportot a gyakorlatban nem tudják használni.


3. § A Helyi Építési Szabályzat Függelékei (1) A község közigazgatási területén az újonnan kialakult ingatlanok házszámozásának meghatározására, valamint a már meglévı ingatlanok átszámozására vonatkozó elıírásokat e rendelet 1. sz. függeléke tartalmazza.

Megjegyzés [S5]: Függelék nem tartalmazhat elıírásokat, kerüljön önálló rendeletbe

(2) Csobánka község nyilvántartott régészeti lelıhelyeit, azok régészeti nyilvántartási azonosítóit – a KÖH közhiteles adatszolgáltatása szerint - e rendelet 2.1. sz. függeléke tartalmazza. (3) A környezetvédelemre, természetvédelemre, az örökségvédelemre, közlekedésre, a közmővekre és a hírközlésre vonatkozó, leggyakrabban használt hatályos jogszabályok (2009. január) győjteményét e rendelet 2. sz. függeléke tartalmazza.

II. fejezet TERÜLETHEZ KÖTHETİ ELİÍRÁSOK

4. § ÁLTALÁNOS ÖVEZETI ELİÍRÁSOK (1) Építési övezetek: a beépítésre szánt területek (Lke, Vt, Ki, Ksz, Ksp, Kt, Kb, Kre, Kho) nem közterületi telkeinek övezeti lehatárolással elkülönülı területegységei.

Megjegyzés [S6]: Az OTÉK rögzíti

(2) Övezetek: a beépítésre nem szánt területek (Eg, Ev, Et, Zkp, Zfk, Má, Mk, Vg) területfelhasználási egységen belüli egyes területrészeken a felhasználás és az építés feltételeit és módját meghatározó besorolás. 5. § EGYÉB ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK (1) A termıtalaj védelme érdekében az építmények termıföldön (kül- és belterületen) történı építésügyi hatósági engedélyezése során érvényre kell juttatni azt, hogy az elhelyezés a környezı területeken a talajvédı gazdálkodás feltételeit ne rontsa. A kivitelezés és az üzemeltetés során biztosítani kell, hogy a környezeti hatások az érintett termıföld minıségében ne okozzanak kárt. Földmunkák végzésekor a talaj termırétegvédelmének érdekében a felsı humuszos termıréteg megóvásáról gondoskodni kell.

Megjegyzés [S7]: TÉ4 KT szerint marad. Kerüljön az eljárásokhoz kapcsolódó szabályok győjteményeként függelékbe!

(2) A termıföld belterületbe csatolásához, termelésbıl történı kivonásához elızetesen meg kell kérni az illetékes Körzeti Földhivataltól a más célú hasznosítási engedélyt. A más célú hasznosítás megkezdéséig a földrészletet mővelési ágának megfelelıen kell hasznosítani.


(3) Az illetékes Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságot külterületen a telekalakítási, mővelési ág-változtatási, építési engedélyezési eljárásokba táj- és természetvédelmi szakhatóságként be kell vonni, a tájvédelmi szakhatósági jogkörrıl szóló 166/1999.(XI.19.) Korm. rendelet értelmében.


3

(4) Az ásványi nyersanyag – a termıföldrıl szóló 1994. évi LV. tv. 3. § e) bekezdésben meghatározott talaj kivételével – kitermeléssel járó építési, tereprendezési, vízrendezési tevékenységek engedélyezési eljárásaiban a Szolnoki Bányakapitányság szakhatósági állásfoglalása szükséges, amennyiben a kitermelt ásványi nyersanyag a kitermelés helyérıl elszállításra, ill. nem a kitermeléssel érintett területen deponálásra kerül, és ennek során üzletszerően hasznosul, értékesül.

Megjegyzés [S10]: TÉ4 KT szerint marad Kerüljön az eljárásokhoz kapcsolódó szabályok győjteményeként függelékbe!

(5) A Magyar Geológiai Szolgálat Budapesti Területi Hivatalát szakhatóságként be kell vonni az elvi építési engedélyezési és az építési engedélyezési eljárásokba az alábbi esetekben: - 5,0 m-nél nagyobb szabad magasságú földet megtámasztó építményeknél; - meredek, csúszásveszélyesnek ismert terület beépítésekor; - 3,0 m-nél nagyobb vastagságot érintı tereprendezéssel járó építkezés esetén (feltöltés, bevágás); - a felsoroltakon túlmenıen azon esetekben, amikor a lakosság, a tervezı, az Önkormányzat vagy Polgármesteri Hivatala az altalajjal összefüggésben kedvezıtlen jelenségeket észlel.


(6) Tereprendezés során feltöltés csak hulladéknak nem minısülı inert, ásványi anyaggal történhet, melynek talajmechanikai tulajdonságai mellett szennyezettségét is vizsgálni kell.


6. § AZ ÉPÍTÉSI ÖVEZETEK ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOKAI (1) A Szabályozási Tervben útként jelölt terület használatáról – amennyiben a terület nem az Önkormányzat tulajdona – az Önkormányzat a terület tulajdonosával megállapodást köthet.


(2) Közterület-rendezési terv készítésére kijelölt területre a tulajdonosnak építészmérnök, táj- és kertépítészmérnök, építımérnök (út- illetve közmőtervezı) közremőködésével tervet kell készíttetnie. A közterület-rendezési tervnek tartalmaznia kell a terület vezérszinti rajzát, legalább 1:500 méretarányban (terepszint + kapcsolódó épületalaprajzok), térmetszeteket, a terepszint alatti és feletti közmővek tervét, a közlekedés rendjét (álló és mozgó forgalom), a burkolatok és a növénytelepítés tervét, az utcabútorokat.


(3) Kialakult helyzet esetén – amennyiben a telek jellemzıi nem felelnek meg az adott építési övezet elıírásainak – telekalakítást és építési munkát az alábbi (4), (5), (6), (7) bekezdésben foglaltak szerint lehet végezni. (4) Amennyiben a telek jelenlegi méretei nem felelnek meg az építési elıírásoknak, akkor a telekméretek – a szabályozási tervlapon jelölt közterületi határrendezést kivéve – tovább nem csökkenthetık. Ha a telekre vonatkozó egyéb országos és helyi építési elıírások betarthatók, az építési övezetben megengedett legkisebb telekméret 60%-át elérı telek beépíthetı. Kialakult állapot esetén – amennyiben az OTÉK és az egyéb vonatkozó jogszabályok betarthatók – a 11 métert elérı szélességő telek beépíthetı. (5) Amennyiben a telek jelenlegi kialakult beépítettsége nem felel meg az építési elıírásoknak meghaladja az elıírt mértéket, a meglévı épület felújítható, de nem bıvíthetı. sem a beépítettség, sem az épület(ek) szintterülete, sem építménymagassága nem növelhetı. Tetıtér-beépítés esetén – az építménymagasság

4

Megjegyzés [S15]: telekalakításról szóló rendelet ennél részletesebben szabályozza Megjegyzés [S16]: TÉ8 Megjegyzés [S17]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen pontosabb meghatározás kerül az egyes övezetek elıírásaihoz a legkisebb beépíthetı teleknagyságra vonatkozóan.

és a beépítettség megtartása mellett – a szintterület növelése megengedhetı. Meglévı épület padlástere tetıtérként beépíthetı. (6) Ha a telek jelenlegi kialakult beépítési módja és az elıkert nagysága nem felel meg az építési elıírásoknak, az elıírástól eltérı beépítési mód épület megtartható, de az épületek csak a telekre vonatkozó egyéb országos és építési elıírások betartása esetén és az elıírások szerinti beépíthetı telekrészen az építési helyen belül bıvíthetık.


(7) Amennyiben a telken meglévı jelenlegi építmény(ek) magassága meghaladja az építési elıírásokban elıírt értéket, a meglévı építmény(ek) bıvíthetı(k), de a bıvítmény(ek) építménymagassága az elıírt értéket nem haladhatja meg. Ha a meglévı építményt legalább 75%-ban elbontják, átalakítás illetve új építés esetén a vonatkozó építménymagassági elıírásokat kell érvényesíteni. (8) Épületen, kerítésen elhelyezett reklám, cégtábla, információs tábla nagysága legfeljebb 1 m2 felülető lehet, de egy épületen elhelyezett több tábla összes felülete nem haladhatja meg az érintett homlokzat tömör felületének 10%-át. A táblákat úgy kell kialakítani, hogy azok szervesen illeszkedjenek a homlokzatok vízszintes és függıleges tagolásához, a nyílászárók kiosztásához, azok ritmusához úgy, hogy együttesen összhangban legyenek az épület építészeti részletképzésével, színezésével, építészeti hangsúlyaival.

Megjegyzés [S19]: KÖH észrevétele szerint beillesztve.

(9) Csobánka község belterületén 3 m2 -nél nagyobb felülető önálló hirdetı-berendezés nem helyezhetı el. Közterületen, önálló szerkezeten elhelyezett közérdekő információt hordozó (pályázati beruházás, turista információ) tábla legföljebb 4,5 m2 lehet. (10) A közterületen elhelyezhetı reklámtábla alakja téglalap; azon KRESZ-táblán használt színt és betőtípust tilos alkalmazni. (11) Csobánka közigazgatási területén nyúlványos telek nem alakítható ki. (12) Az építmények közötti legkisebb telepítési távolság – ha azt a kialakult állapotok indokolják, beépítési módtól függetlenül – lakóépületeknél 4,0 m-ig csökkenthetı, ha az egymást átfedı szemben fekvı homlokzatok közül legalább az egyik homlokzaton a nyílások helyiségenként 0,40 m2 nyíló felületnél nem nagyobbak, és a nyílásos homlokzatú épület magassága a legfeljebb helyiségenkénti 0,40 m2 nyíló felülető homlokzatú épület magasságát nem haladja meg.

Megjegyzés [S20]: TÉ8 Korábban az OTÉK-nál megengedıbb elıírás volt, a jelenleg hatályos OTÉK elıíráshoz képest azonban már ez a szigorúbb, ezért az eltéréshez nem kell hozzájárulást kérni.

(13) Csobánka belterületén a) A lakóövezetekben és a Vt-1 övezetben csak magas-tetıs épület építhetı. A tetı héjazata 25○ és 48○közötti hajlásszögő égetett cserépfedés vagy ahhoz hasonló megjelenéső anyag lehet. b) Helyi védettség alatt álló területen a tetıfedés anyaga kizárólag 38○ és 45○közötti hajlásszögő égetett cserép lehet. (14) Azon építési övezetben, ahol a TKV. állattartásról szóló helyi rendeleti elıírásai nem engednek haszonállatot tartani, állattartó építmény nem helyezhetı el. A haszonállat tartását megengedı építési övezetben az állattartó építmény a lakóépület mögött, annak a közelebbi oldalhatár felé esı falával egy síkban indulóan, az egyéb, építményelhelyezési szabályok betartásával építhetı. Az állattartást megengedı építési övezetben a trágyát szigorúan ellenırzött, zárt tárolóban kell tárolni. A szociális szennyvíz és az állati folyékony hulladék nem keverhetı! (15) Önállóan elhelyezett, vagy a homlokzaton önállóan megjelenı, a tetısíkból 80 cm-nél jobban kiemelkedı kémény építési engedélyezés iránti kérelméhez csatolni kell az ingatlan kéményt is ábrázoló, legalább 1:500 méretarányú, színezett utcaképét. A

5


kéményt – az OTÉK 74. §-ában rögzítetteken kívül – úgy kell megépíteni, hogy anyaga, burkolata ne csillogjon, a közterületi rálátás irányából szemkáprázást ne okozzon. (16) lakóövezetek és a vegyes övezet telkei csak teljes közmővesítettséggel építhetıek be. A község szennyvízcsatorna-gerinchálózatának kiépültéig nevezett építési övezetekben közmőpótló berendezés (alkalmazható. A szennyvízcsatorna-hálózat kiépültével a tulajdonosok kötelesek a rendszerre való rákötésre.

Megjegyzés [S22]: TÉ25 Megjegyzés [S23]: Közmővesítésrıl szóló fejezetbe kerül

(17) Építési telken komposztáló a melléképítményekre érvényes szabályok értelemszerő betartásával helyezhetı el. (18) Elıkertben a kerítéssel egybeépítve támfalgarázs, gépkocsi-beálló, elıkertitetı, vagy kereskedelmi, illetve szolgáltató jellegő épület a kerítéssel egybeépítve alakítható ki. (19) Lakó- és településközponti vegyes övezetben legkisebb kialakítható teleknagyságnál többszörösen nagyobb telek beépítése esetén a megengedett beépítettséget 1000 m2enként egy-egy önálló épülettel lehet kihasználni (20) A lakóövezetekben nem zavaró hatású gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület elhelyezése esetén a telken belül, az építési határvonal és a telekhatár között 3 méter széles sávban az alábbi növényzet telepítendı: -1 sor 1 méter tıtávolságú cserje és -1 sor 4 méter tıtávolságú lombosfa a telekhatártól legalább 2,5 méter távolságra E szabály alól kivételt képeznek a szabályozási tervlapon Köú jellel jelölt utak (Fı út, Vörösvári út és a Béke útnak az elızıek közé esı szakasza) mentén fekvı telkek. (21)

(22) (23)

(24)

Csobánka közigazgatási területén az utcafronti kerítés lábazata a magasabb terepcsatlakozástól mért 0,6 m-nél magasabb nem lehet. Az utcafronti kerítés magassága legföljebb 1,80 m lehet és a lábazat fölött tömör kerítés nem építhetı. Építmény kialakítása során legföljebb egy pinceszint építhetı. Az Lke-1, Lke-2, Lke-3, Lke-4, Lke-6, Vt-1, Vt-1*, Ki, Ksp, Kt övezetekben a közmővesítettség mértéke szempontjából a telek beépítésének minimális feltétele az a hiányos közmővesítettség, ahol a közüzemi villamos-energia szolgáltatás, közüzemi ivóvíz szolgáltatás, az egyedi közmővel történı szennyvíztisztítás és szennyvíz elvezetés megléte mellett csak a közterületi nyílt rendszerő csapadékvíz elvezetés hiányzik. Az Lke-5, Vt-2, Ksp, Ksz övezetekben a telek beépítésének minimális feltétele az OTÉK szerinti részleges közmővesítettség.

Megjegyzés [S24]: TÉ8 KT szerint marad Javaslat: csak az OTÉK-kal ellentétes rész törlendı

Megjegyzés [S25]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen a legnagyobb elhelyezhetı épületre vonatkozó szabályt az öveztek elıírásainál tüntettük föl. Megjegyzés [S26]: A fıépítészi véleménynek megfelelıen a szabályt pontosítottuk, enyhítettük.

Megjegyzés [S27]: Képviselı-testület kérése

Megjegyzés [S28]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen a szöveget pontosítottuk.

Megjegyzés [S29]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen a szöveget pontosítottuk.

BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLET LAKÓÖVEZETEKTERÜLET 7. § LKE–1 JELŐ KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (1) Az Lke–1 jelő lakóövezetben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek.


(2) Az kertvárosias lakóövezetben telkenként legföljebb két lakásos lakóépület helyezhetı el. alakítható ki.

Megjegyzés [S31]: A fıépítészi véleménynek megfelelıen a telkenkénti maximális lakásszámot minden Lke és Vt övezetben meghatároztuk.

(3) Az kertvárosias lakóövezetben üzemanyagtöltı nem helyezhetı el.

6

(4) Az Lke–1 jelő lakóövezetben kialakítható legkisebb telekszélesség területe legalább 720 m2, szélessége oldalhatáron álló beépítés esetén legalább 14 méter., zártsorú beépítés esetén legalább 12 m. (5) Az Kertvárosias építési övezetben nem lakó-rendeltetéső építmény csak akkor telepíthetı, ha a szomszédos lakótelek felıli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 5 m széles sávban biztosítható. E szabály alól kivételt képeznek a szabályozási tervlapon országos útként jelölt utak (Fı út, Vörösvári út és a Béke útnak az elızıek közé esı szakasza) mentén fekvı ingatlanok.

Megjegyzés [S32]: Zártsorú beépítés megszőnik

Megjegyzés [S33]: általános elıírások közé került

(6) Az Lke–1 jelő lakóövezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: oldalhatáron álló zártsorú

Lke-1

Beépítés legnagyobb mértéke: 20 %

Legnagyobb megengedhetı szintterületi mutató: 0,4

Megjegyzés [S34]: szintterületi mutató számítása nincs szabályozva

de épületenként legföljebb 200 m2

Legnagyobb megengedett építménymagasság: 4,5 5 m

Legkisebb kialakítható teleknagyságméret: 720 m2

Kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: 60 %

(7) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül az kertvárosias lakóövezetben nem helyezhetı el: állatkifutó, siló, ömlesztett anyag és vegyianyag-tároló. (8) Az övezetben a legkisebb beépíthetı telek nagysága 430 m2.

Megjegyzés [S35]: OTÉK szerinti építménymagasság száításnak így jobban megfelel

8. § LKE–2 JELŐ KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (1) Az Lke–2 jelő lakóövezetben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek. (2) Az kertvárosias lakóövezetben telkenként legföljebb két lakásos lakóépület helyezhetı el. alakítható ki. (3) Az építési övezetben üzemanyagtöltı nem létesíthetı. (4) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekszélesség 14 méter. (5) Az kertvárosias építési övezetben nem lakó-rendeltetéső építmény csak akkor telepíthetı, ha a szomszédos lakótelek felıli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 5 m széles sávban biztosítható. (6) Az Lke–2 jelő lakóövezetben a beépítési paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: Szabadon álló, oldalhatáron álló




Lke-2 Legnagyobb megengedett építménymagasság:


7


Megjegyzés [S36]: általános elıírások közé került

4,5 5 m

(7) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül az kertvárosias lakóövezetben nem helyezhetı el: állatkifutó, siló, ömlesztett anyag és vegyianyag-tároló. (8) Az övezetben a legkisebb beépíthetı telek nagysága 430 m2. (9) Az övezet helyi értékvédelem alatt áll, ezért figyelembe kell venni e rendelet 6.§ (13) b) pontját is.

9. § LKE–3 JELŐ KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (1) Az Lke–3 jelő lakóövezetben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek. (2) Az kertvárosias lakóövezetben telkenként legföljebb két lakásos lakóépület helyezhetı el. alakítható ki. (3) Az építési övezetben üzemanyagtöltı nem létesíthetı. (4) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekszélesség 16, legkisebb beépíthetı telekszélesség 14 méter. (5) A kertvárosias építési övezetben nem lakó-rendeltetéső építmény csak akkor telepíthetı, ha a szomszédos lakótelek felıli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 5 m széles sávban biztosítható.

Megjegyzés [S37]: TÉ8 Megjegyzés [S38]: általános elıírások közé került

(6) Az Lke–3 jelő lakóövezet beépítési paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: Szabadon álló

Lke-3







(9) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül az kertvárosias lakóövezetben nem helyezhetı el: állatkifutó, siló, ömlesztett anyag és vegyianyag-tároló. (10) Az övezetben a legkisebb beépíthetı telek nagysága 430 m2.

10. § LKE–4 JELŐ KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (1) Az Lke–4 jelő lakóövezetben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek. (2) A lakóövezetben telket alakítani csak legalább egy telekalakítási egységre kiterjedı telekalakítási terv alapján lehet. Telekalakítási egységeket a Szabályozási Terven feltüntetett egyben kezelendı telekcsoportokon (tömbökön) belül – a terepviszonyok, a

8


már belterületbe vont telkek, meglévı épületek, valamint a kialakult ill. kialakítandó utcák, közterületek figyelembevételével – lehet létrehozni. (3) Az kertvárosias lakóövezetben telkenként legföljebb két lakásos lakóépület helyezhetı el. alakítható ki. (4) Az építési övezetben üzemanyagtöltı nem létesíthetı. (5) Az építési övezetben kialakítható legkisebb telekszélesség 16 méter. (6) A kertvárosias építési övezetben nem lakó-rendeltetéső építmény csak akkor telepíthetı, ha a szomszédos lakótelek felıli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 10 m széles sávban biztosítható. Amennyiben a telek szélessége nem teszi lehetıvé a 10 m széles növénytelepítést, a nem lakó-funkció engedélyezését kérı ingatlantulajdonosnak az építési engedélyezés iránti kérelemben számításokkal kell igazolnia, hogy a tervezett tevékenység környezeti normái megfelelnek a szomszédos lakóingatlanon elvártaknak.

Megjegyzés [S40]: általános elıírások közé került Megjegyzés [S41]: TÉ10

(7) Az Lke – 4 jelő lakóövezet beépítési paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: oldalhatáron álló

Lke-4







(8) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül az kertvárosias lakóövezetben nem helyezhetı el: állatkifutó, siló, ömlesztett anyag és vegyianyag-tároló. (9) Az övezetben a legkisebb beépíthetı telek nagysága 480 m2. 11. § LKE–5 JELŐ KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (1) Az Lke–5 jelő lakóövezetben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek. Az övezetben telkenként legföljebb két lakás alakítható ki. (2) Az kertvárosias lakóövezetben üzemanyagtöltı nem helyezhetı el. (3) A lakóövezetben telket alakítani csak legalább egy telekalakítási egységre kiterjedı telekalakítási terv alapján lehet. Telekalakítási egységeket a Szabályozási Terven feltüntetett egyben kezelendı telekcsoportokon (tömbökön) belül – a terepviszonyok, a már belterületbe vont telkek, meglévı épületek, valamint a kialakult ill. kialakítandó utcák, közterületek figyelembevételével – lehet létrehozni. (4) Az Lke–5 jelő lakóövezetben kialakítható legkisebb telek területe legalább 1300 m2, szélessége legalább 20 méter. (5) Az Lke-5 jelő lakóövezetben az utcavonallal párhuzamos épületszárny szélessége nem haladhatja meg a 12 métert; épület, építmény gerincmagassága legföljebb 11 méter lehet.

9


(6) A kertvárosias építési övezetben nem lakó-rendeltetéső építmény csak akkor telepíthetı, ha a szomszédos lakótelek felıli telekhatáron a háromszintes növénytelepítés legalább 10 m széles sávban biztosítható.

Megjegyzés [S43]: TÉ11 általános elıírások közé került

Az Lke – 5 jelő lakóövezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: Szabadon álló

Lke-5





Legkisebb kialakítható teleknagyságméret: 1300m2


(7) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül az kertvárosias lakóövezetben nem helyezhetı el: állatkifutó, siló, ömlesztett anyag és vegyianyag-tároló. (8) Az övezetben az elıkert mélysége 8 méter, a belterületi határ mentén fekvı hátsókert mélysége 15 méter. (9) Az építési övezet azon telkénél, ahol a szabályozási tervlap építési helyet jelöl, a telek beépítésére irányuló építési engedély iránti kérelemhez látványtervet kell mellékelni. A látványtervnek igazolnia kell a tervezett beépítés illeszkedését a falu sziluettjébe. A látványterv nézıpontja értelemszerően a Szentkútra vezetı út, a tervezett elkerülı út Dera-patakot keresztezı szakasza vagy a Hunor utcától északra, vele párhuzamosan futó, a belterületet szegélyezı út nyugati vége, illetve a Dobogókıi út lehet.


12. § LKE–6 JELŐ KERTVÁROSIAS LAKÓÖVEZET (1) Az Lke–6 jelő lakóövezetben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek. Az övezetben telkenként legföljebb két lakás alakítható ki. (2) Az kertvárosias lakóövezetben üzemanyagtöltı nem helyezhetı el. (3) Az Lke–6 jelő lakóövezetben kialakítható legkisebb telek területe legalább 600 m2, szélessége legalább 12 méter. (4) Az Lke–6 jelő lakóövezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: oldalhatáron álló, zártsorú

Lke-6







(5) Az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények közül az kertvárosias lakóövezetben nem helyezhetı el: ömlesztett anyag és vegyianyag-tároló.

10

Megjegyzés [S45]: Zártsorú megszőnik

(6) Az építési övezetben belterületi határon fekvı telekhatáron beültetési kötelezettséggel érintett telken 10 méter szélességben 3 szintes növénytelepítést kell végezni.

Megjegyzés [S46]: Nem fér el

(7) Az övezetben a legkisebb beépíthetı telek nagysága 360 m2. TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÖVEZETEK (Vt) TERÜLET 13. § VT-1 és Vt-1* JELŐ TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÖVEZETEK (1) A Vt–1 jelő településközpont vegyes építési övezetekben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek. A Vt-1 övezetben telkenként legföljebb két lakás alakítható ki. A Vt-1* övezetben csak igazgatási, oktatási, egészségügyi és kulturális épület helyezhetı el. (2) A Vt–1 és Vt-1* jelő településközpont vegyes építési övezetekben kialakítható legkisebb telek területe 720 m2, szélessége legalább 16 méter. Kisebb kialakult telekméret esetén a beépítés paraméterei a meglévıkhöz képest nem növelhetık. (3) A nem lakó-funkció engedélyezését kérı ingatlantulajdonosnak az építési engedélyezés iránti kérelemben számításokkal kell igazolnia, hogy a tervezett tevékenység környezeti normái megfelelnek a szomszédos lakóingatlanon elvártaknak.

Megjegyzés [S47]: TÉ12. KT szerint marad az utolsó mondat. Megjegyzés [S48]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen töröltük.

(4) Az Vt–1 jelő településközpont vegyes építési övezetekben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult



Vt-1

Vt-1*





Beépítési mód: oldalhatáron álló, kialakult Legnagyobb megengedett építménymagasság: 7m

Beépítés legnagyobb mértéke: 40 % Legkisebb kialakítható teleknagyságméret: 1000 m2

Legnagyobb megengedhetı szintterületi mutató: 0,5 Kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: 40 %

(5) A Vt–1 és Vt-1* jelő építési övezetekben az OTÉK-ban meghatározott funkciók közül nem helyezhetı el: parkolóház, üzemanyagtöltı. Az OTÉK-ban meghatározott 1. számú mellékletében felsoroltak melléképítmények közül nem helyezhetı el háztartási célú kemence, húsfüstölı, jégverem, zöldségverem, állatkifutó, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. az i), j), l) és n) jelő melléképítmények. (6) Az övezet telkének beépítésére irányuló építési engedélyezési tervhez 1:200 méretarányú színezett, méretarányos utcaképet kell benyújtani. Az utcaképnek – a

11

Megjegyzés [S49]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen önálló táblázatba került. Megjegyzés [S50]: A Vt-1* övezet bevezetésére a meglévı intézményépületek kialakult építménymagasságának és bıvítési szándékaiknak figyelembe vétele miatt van szükség ld: belterületi SZT javítási pontjainál a 26. pontot Megjegyzés [S51]: OTÉK lista változott!


tervezett beépítés mellett – tartalmaznia kell legalább két-két szomszédos épület és kerítés méretarányos rajzát is. (7) A Vt-1 övezetben a legkisebb beépíthetı telek nagysága 430 m2. 14. § VT–2 JELŐ TELEPÜLÉSKÖZPONT VEGYES ÖVEZET (1)

A Vt–2 jelő településközpont vegyes építési övezetekben az OTÉK elıírásain túlmenıen az alábbi szabályok érvényesek.

(2)

A lakóövezetben telket alakítani csak legalább egy telekalakítási egységre kiterjedı telekalakítási terv alapján lehet. Telekalakítási egységeket a Szabályozási Terven feltüntetett egyben kezelendı telekcsoportokon (tömbökön) belül – a terepviszonyok, a már belterületbe vont telkek, meglévı épületek, valamint a kialakult ill. kialakítandó utcák, közterületek figyelembevételével – lehet létrehozni.

(3)

Az Vt–2 jelő településközpont vegyes építési övezetben kialakítható legkisebb telek területe 4000 m2, szélessége legalább 20 m.

(4)

Az Vt–2 jelő településközpont vegyes építési övezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: szabadonálló

Vt-2

Beépítés legnagyobb mértéke: 20 %,







(5)

Az Vt–2 jelő építési övezetben az OTÉK-ban meghatározott funkciók közül nem helyezhetı el: parkolóház. Az OTÉK-ban meghatározott 1. számú mellékletében felsoroltak melléképítmények közül nem helyezhetı el állatkifutó, siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló, szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop, zászlótartó oszlop. a j), l) és n) jelő melléképítmények.

(6)

Az övezetben a beültetési kötelezettséggel jelölt telekrészen a kialakítandó legkisebb zöldfelületen 3 szintes növénytelepítés végzendı növényállomány telepítendı.

(7)

Az építési övezetben 30 méternél hosszabb épület egy tömegben nem emelhetı építhetı. A 30 méternél nagyobb homlokzati hosszú épületet tagolni kell. A tagolás mértéke vízszintes síkban mérve legalább két méter legyen.

KÜLÖNLEGES ÖVEZETEK TERÜLET 15. § Ki JELŐ KÜLÖNLEGES INTÉZMÉNYI ÖVEZET (Ki-1) (kastély és környéke)

12

Megjegyzés [S54]: nem jelöl beültetési kötelezettséget a szabályozási terv

Megjegyzés [S55]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen a kifejezést javítottuk..

(1)

A különleges intézményi övezetben az OTÉK elıírásain túl az alábbi szabályok érvényesek.

(2)

Az Ki–1 jelő különleges intézményi építési övezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: szabadonálló

Ki

Legnagyobb megengedett építménymagasság: 6,0 m

Beépítés legnagyobb mértéke: 20 % Legkisebb kialakítható telekméret: Kialakult 3 ha


Legnagyobb megengedhetı szintterületi mutató: 0,5 Kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: 50 % Megjegyzés [S57]: A fıépítészi véleménynek megfelelıen a legkisebb alakítható teleknagyságot meghatároztuk az összes érintett övezetben.

(3)

Az különleges intézményi övezetben csak egészségügyi, szociális, oktatási, kutatásfejlesztési és sport létesítmények helyezhetık el.

(4)

Az övezetben az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények 1. számú mellékletének 54. Melléképítmény (Fogalom-meghatározások) pontjában felsoroltak közül állatkifutó, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhetı el.

(5)

Új épület építése esetén az elıkert legalább 10 méter legyen.

(6)

Az építési övezet telkére vonatkozó építési engedély kérelemhez látványtervet kell benyújtani. A látványterv nézıpontja a 1111. számú útnak a 1109. számú úttal való találkozásához közeli pontból, szemmagasságból legyen fölvéve, s bizonyítsa az új beépítés illeszkedését környezetéhez.


16. § KÜLÖNLEGES INTÉZMÉNYI ÖVEZET (Ki-2) (1) (2)

A különleges intézményi övezetben az OTÉK elıírásain túl az alábbi szabályok érvényesek. A Ki–2 jelő különleges intézményi építési övezetben a beépítés paraméterei: Beépítési mód: szabadonálló Legnagyobb megengedett építménymagasság: 6,0 m

Beépítés legnagyobb mértéke: 20 % Legkisebb kialakítható telekméret: Kialakult


(3)

A különleges intézményi övezetben csak egészségügyi, oktatási, kutatás-fejlesztési létesítmények helyezhetık el.

(4)

Az OTÉK-1. számú mellékletének 54. Melléképítmény (Fogalom-meghatározások) pontjában felsoroltak közül állatkifutó, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhetı el.

(5)

Új épület építése esetén az elıkert legalább 10 méter legyen. 13

Megjegyzés [S59]: TÉ13 Ki-1 és Ki-2 között nincs lényeges különbség, lehet egy övezet

(6)

Az építési övezet telkére vonatkozó építési engedély kérelemhez látványtervet kell benyújtani. A látványterv nézıpontja a 1111. számú útnak a 1109. számú úttal való találkozásához közeli pontból, szemmagasságból legyen fölvéve, s bizonyítsa az új beépítés illeszkedését környezetéhez.


17. § Ksz JELŐ KÜLÖNLEGES SPORT, REKREÁCIÓS, SZABADIDİS ÖVEZET (Ksz) (Sumica és Sopronyi lovastanya) (1)

A különleges sport, rekreációs, szabadidıs övezetben az OTÉK elıírásain túl az alábbi szabályok érvényesek.

(2)

Az építési övezetben a beépítés paraméterei az alábbiak. Beépítési mód: szabadonálló

Ksz

(3) (4)

(5)


Beépítés legnagyobb mértéke: 10% Legkisebb kialakítható telekméret: Kialakult 3 ha



Az övezetben csak sportépítmény, vendéglátó és szálláshely szolgáltató épület helyezhetı el. Az övezetben az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények 1. számú mellékletének 54. Melléképítmény (Fogalom-meghatározások) pontjában felsoroltak közül állatkifutó, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhetı el. A Ksz övezetben építési engedély iránti kérelemhez látványtervet kell mellékelni. A látványterv nézıpontja a Hanfland Hét vezér parkja, a Barackvirág utca Kilátó utca felıli vége, vagy más olyan hely, ahonnan rálátni a kempingre. A látványtervvel igazolni kell az új beépítés illeszkedését a falu sziluettjébe.


18. § Ksp JELŐ KÜLÖNLEGES SPORT ÖVEZET (Ksp) (sportpálya) (1)

A különleges sport övezetben az OTÉK elıírásain túl az alábbi szabályok érvényesek.

(2)

A Ksp övezetben az építési engedélyezés iránti kérelem benyújtását megelızıen elvi építési engedélyt kell szerezni. Az elvi építési engedélyhez okleveles építészmérnök és táj- és kertépítészmérnök közremőködésével készített beépítési tervet kell mellékelni, amiben igazolni kell a beépítés paramétereinek teljesülését. A legalább 1:500 méretarányú beépítési tervnek tartalmaznia kell az épületek, pályák elrendezését, a burkolt és zöldfelületek kialakítását, a telket ellátó mozgó és álló gépkocsiforgalom megoldását. Mellékelni kell a sportterület látványtervét a Kilátó út – Barackvirág utca keresztezıdésétıl, vagy a patakpart külterületi szakaszáról, valamint a Plandics tér felıl.

14


(3)

Az építési övezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: szabadonálló

Ksp

(4) (5)


Beépítés legnagyobb mértéke: 15 % Legkisebb kialakítható teleknagyságméret: 10 000m2


Az övezetben csak sportépítmény és az ezt kiszolgáló épület helyezhetı el. Az övezetben az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények 1. számú mellékletének 54. Melléképítmény (Fogalom-meghatározások) pontjában felsoroltak közül állatkifutó, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhetı el.

19. § Kt JELŐ KÜLÖNLEGES TEMETİ ÖVEZET (Kt) (temetık) (1) (2)

Az különleges temetı övezetben az OTÉK elıírásain túl az alábbi szabályok érvényesek. Az övezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: szabadonálló

Kt


Beépítés legnagyobb mértéke: 10 % Legkisebb kialakítható teleknagyságméret: Kialakult 7000 m2


(3)

Az övezetben csak a temetı használatához szükséges létesítmények helyezhetık el.

(4)

Az övezetben az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények 1. számú mellékletének 54. Melléképítmény (Fogalom-meghatározások) pontjában felsoroltak közül állatkifutó, siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló nem helyezhetı el.

(5)

Az övezetben lévı kialakult telek nem megosztható.

BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLET

20. § Kkb JELŐ KÜLÖNLEGES, BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT BÁNYAÖVEZET (Kb) 15


(Kıbánya a Vörösvári út mellett) A Kb-bányaövezetben bányászati üzemterv alapján végzett tevékenység engedélyezhetı. Amennyiben a bányászati tevékenység mellett más igény is fölmerül, a telket magába foglaló tömbre szabályozási tervet kell készíteni. (1) Az övezetben a beépítés paraméterei az alábbiak: Beépítési mód: szabadonálló

Kkb


Beépítés legnagyobb mértéke: 2% Legkisebb kialakítható teleknagyság:



1,5 ha

(2)

A bányatelek határa mentén 5 m széles sávban védıfásítás telepítendı.

(3)

Az övezetben csak a nyersanyag kitermelés célját szolgáló építmények helyezhetık el.

21. § Kks JELŐ KÜLÖNLEGES, HELYI SAJÁTOSSÁGOT HORDOZÓ ÖVEZET BÁNYAÖVEZET (Kre) A Kre-bányaövezetben csak rekultivációs terv alapján végzett tevékenység engedélyezhetı. Amennyiben a rekultivációs tevékenység mellett más igény is fölmerül, a telket magába foglaló tömbre szabályozási tervet kell készíteni. (1)


Az övezetben a beépítés paraméterei az alábbiak:

Megjegyzés [S67]: DINPI véleményének megfelelıen ez az övezet megszőnik. A volt bányaterület erdı övezetbe kerül. Megjegyzés [S68]: TÉ14 A rekultiválás alatt lévı bányák (062/6 és 062/9 hrsz) erdı övezetbe kerülnek, a szabadtéri színpadnak átalakítandó bánya (02/3 hrsz) különleges beépítésre nem szánt területbe kerül. Megjegyzés [S69]: TÉ13

Beépítési mód: szabadonálló Khs

(2) (3)

Beépítés legnagyobb mértéke az övezet területére számított 2%



Az övezetben csak a volt bánya kulturális célú hasznosítását szolgáló építmények helyezhetık el. Az övezetben a kialakult telek nem megosztható.

22. § Kho JELŐ KÜLÖNLEGES HONVÉDSÉGI ÖVEZET (Kho–1) (1) (2)

Az különleges honvédségi övezetben az OTÉK elıírásain túl az alábbi szabályok érvényesek. A gyakorlótér védıterületén, az ingatlan Az övezet határától mért 1000 m-en belül szociális, egészségügyi, valamint lakás és üdülés céljára szolgáló építmény nem 16

Megjegyzés [S70]: beépítésre nem szánt területbe kerül át. Paraméterek nem változtak!!

(3) (4)

(5)

létesíthetı. Egyedi vizsgálat alapján –kérelemre – csak a Honvédelmi Minisztérium felmentést adhat hozzájárulásával építhetı. A védıterületen belül bármilyen más létesítmény, csak a HM HVK Katonai Tervezı Fıcsoportfınökség szakhatósági hozzájárulása esetén valósítható meg. Fenti korlátozások nem vonatkoznak az 1000 m-es övezeten védıtávolságon belül már meglévı építmények bontására, funkcióját meg nem változtató átalakítására, a szerkezeti terven lakóterületként vagy településközpont vegyes területként jelölt területeken az lakóterületi övezeti besorolásnak megfelelıen és az Lke, Vt, Kt és Ksz övezetekben elhelyezhetı építmények építésére.

Megjegyzés [S71]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen pontosítottuk. Megjegyzés [S72]: TÉ5 Megjegyzés [S73]: HM Hadmőveleti és Kiképzési Fıosztály 2004-ben kiadott 5157/3/2004 sz. nyilatkozata alapján, OTÉK 38§ (2) értelmében Megjegyzés [S74]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen pontosítottuk.

Az Kho–1 jelő különleges honvédségi építési övezetben a beépítés paraméterei: Beépítési mód: szabadonálló

Kho


Beépítés legnagyobb mértéke: 1% Legkisebb kialakítható teleknagyságméret: Kialakult 300 ha


(6)

Az különleges honvédségi övezetben csak a honvédség mőködéséhez szükséges létesítmények helyezhetık el.

(7)

Az övezetben az OTÉK-ban meghatározott melléképítmények 1. számú mellékletének 54. Melléképítmény (Fogalom-meghatározások) pontjában felsoroltak közül állatkifutó, siló, nem helyezhetı el.

(8)

Új építmény csak a már kialakult beépítés közvetlen környezetében, attól legföljebb 200 méterre építhetı.

gyakorlóterének

Megjegyzés [S75]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen a szabályozási terven építési helyet határoztunk meg.

23. § KÜLÖNLEGES HONVÉDSÉGI ERDİ ÖVEZET (Kho-2) (1)

A különleges honvédségi erdı-övezetben az OTÉK elıírásain túl az alábbi szabályok érvényesek.

(2)

Az Kho-2 jelő különleges honvédségi erdı építési övezetben a beépítés paraméterei: Beépítési mód: nem beépíthetı

Kho-2

(3)

Legnagyobb megengedett építménymagasság: 0m

Beépítés legnagyobb mértéke: 0% Legkisebb kialakítható teleknagyságméret: Kialakult

Legnagyobb megengedetthetı szintterületi mutató: 0 Kialakítandó zöldfelület legkisebb mértéke: 100 %

Az különleges honvédségi védelmi övezetben csak a honvédség gyakorlóterének mőködéséhez szükséges létesítmények helyezhetık el.

ERDİTERÜLET 24. § 17

Megjegyzés [S76]: A Kho-2 jelő övezet megszőnik, mert az alrészlethatár a telken belül megszőnt.

ERDİTERÜLETEK (E) (1)

Erdıterület a Szabályozási Terven „E” jellel szabályozott, (erdı mővelési ágú, beerdısült, illetve a településrendezési terv alapján erdısítésre javasolt) ingatlanok telkek területe.

(2)

Az erdıterületeket érintı mővelési ág-változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként az Állami Erdészeti Szolgálatot is be kell vonni.

(3)

Az erdıövezetekbe tartozó telkek tovább nem oszthatók, de igény és lehetıség szerint összevonhatók.

(4)

Az erdıövezetekben kerítés csak vadvédelmi vagy természetvédelmi céllal létesíthetı.

(5)

Az erdıterületek övezetei az alábbiak: • Eg gazdasági rendeltetéső erdıterület, • Ev védelmi rendeltetéső erdıterület (védett és védı), • Et egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdıterület.

§ Eg JELŐ ERDİ ÖVEZET (6) (1) (2)

(3)

Eg jelő övezet Az övezetbe a gazdasági rendeltetéső erdık elhelyezésére szolgál tartoznak. Az övezetben 100.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, erdıgazdálkodás célját (erdıgazdasági fatermesztés) szolgáló épület elhelyezhetı el. a. 0,5 %-os beépítettséggel, de egy épület legfeljebb 100 m2 alapterülető lehet, b. legfeljebb 4,5 m-es építménymagassággal, c. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen. Az övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 0,5%, de egy épület legföljebb 100m2 alapterülető lehet b) a legkisebb zöldfelület mértéke: . 90%, c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m,

§ Ev JELŐ ERDİ ÖVEZET

(7) (1)

(2) (3) (4)

Ev jelő övezet Az övezetbe elsıdlegesen a védelmi (természetvédelmi, valamint talaj-, víz- és egyéb környezetvédelmi) célú rendeltetéső erdık-területek kialakítására szolgál tartoznak. Az erdıterületekre vonatkozóan az OTÉK 28.§. elıírásai közül a védelmi (Ev) erdıkre vonatkozókat kell alkalmazni. Az erdı mővelési ág létrejöttéig a területen csak az erdıtelepítés lehetıségét megırzı területhasználat folytatható. Az övezetben csak extenzív jellegő vagy természet- és környezetkímélı gazdálkodási módszerek használhatók.

18


Megjegyzés [S78]: Nem szükséges fölsorolni, úgyis sorban következnek

(5)

(6)

Az övezet nem építhetı be, területén csak az erdıgazdasági mőveléshez szükséges, vagy közérdekbıl szükséges infrastruktúra építményei mőtárgyak (utak, közmővek, stb.) helyezhetık el. Az övezethez tartozó erdıterületek min. 85 %-ban zárt faállománnyal telepítendık be, fennmaradó részük gyepes és cserjés felületként alakítható ki. Új növényállomány telepítésénél csak ıshonos fajok használhatók.

Megjegyzés [S79]: Az erdészet kompetenciája

§ Et JELŐ ERDİ ÖVEZET (8) (1)

Et jelő övezet Az övezetbe az egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéső erdık elhelyezésére szolgál tartoznak. 1. Turisztikai céllal épület csak min. 20 000 m2 telekterületen, de legföljebb 200m2 alapterülettel létesíthetı. Meglévı turisztikai rendeltetéső épületek a meglévı befogadó képességükhöz mérten legföljebb 20%-al bıvíthetık. 2. a zöldfelület mértéke a telek területének legalább 90%-a kell, hogy legyen.

(2)

Az övezetben 20.000 m²-t meghaladó területnagyságú telken, turisztikai célt szolgáló épület helyezhetı el.

(3)

Az övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: b) a legkisebb zöldfelület mértéke: c) a megengedett legnagyobb építménymagasság:

1%, de épületenként legföljebb 200m2 90%, 4,5 m,

(3)

20 000 m2 –nél kisebb telken meglévı turisztikai rendeltetéső épületek legföljebb 20%-al bıvíthetık.

(4)

Az övezet területén lakó és gazdasági épület, valamint gyógy-és vendéglátó szállásférıhely, üzlet, üdülıtábor és kemping nem létesíthetı.

(9)

A Natura 2000, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az Országos Ökológiai Hálózat területén lévı védelmi (Ev), turisztikai (Et) rendeltetéső erdıterületekre vonatkozó egyéb elıírások:

a) b)

c)

d) e)

A természetvédelem alatt álló erdıterületek a Nemzeti Park kezelési tervével összhangban levı erdészeti üzemtervek alapján kezelendık. Az övezetben a mővelési ág-változtatáshoz, a földnyilvántartási földrészletek alakjának és terjedelmének megváltoztatásához a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatóságának elızetes hozzájárulása szükséges. Az övezetben a terület-felhasználás, telekalakítás, létesítmény elhelyezése és használatba-vételi engedélyezése a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóságának hozzájárulása alapján történhet. A Natura 2000 területre – ha külön jogszabály alapján védett természeti terület – az 1996. évi LIII. a természet védelmérıl szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Amennyiben a kijelölt Natura 2000 terület nem védett természeti terület, a 275/2004. (X.8.) „az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl” szóló Korm. rendeletben megfogalmazott célok figyelembevételével tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását megakadályozza.

19

Megjegyzés [S80]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen javítottuk.

Megjegyzés [S81]: a természet és tájvédelemrıl szóló fejezethez tartozik


f)

A nem védett természeti területként nyilvántartott Natura 2000 területre irányuló hatósági eljárás során a KDV KTVF szakhatósági hozzájárulása szükséges: vadaspark létesítésére, 1. 2. hatósági vadászat elrendelésére, erdıtelepítési-kivitelezési terv jóváhagyására, 3. 4. engedély nélkül vagy az engedélytıl eltérıen telepített erdı faállománya fenntartásának engedélyezésére, 5. továbbá az erdıterület tervezett igénybevételére vonatkozó elvi hozzájárulásra irányuló erdészeti hatósági eljárásban még akkor is, ha a hatósági eljárás nem Natura 2000 területre irányul, de a rendelkezésére álló adatok szerint a Natura 2000 területekre jelentıs kihatással lehet.


g)

A Natura 2000 területen a Duna-Ipoly Nemzeti Park igazgatósága – vagy külön jogszabályban meghatározott elsıfokú természetvédelmi hatóság – engedélye, ill. hozzájárulása szükséges 1. a gyep, tisztás feltöréséhez, felülvetéséhez; 2. az erdıkrıl és az erdı védelmérıl szóló törvény hatálya alá nem tartozó fa, facsoport, fás legelın lévı fa kivágásához, telepítéséhez; 3. a kijelölt és kiépített tőzrakó-hely kivételével erdıterületen tőz gyújtásához.


h)

Az ökológiai hálózat övezetén belül 2003. XXVI. tv. elıírásait kell alkalmazni. ZÖLDTERÜLET 25. § Z JELŐ Zöldterületek (Z)

(1)

A zöldterületen övezeteinek területén építmény épület csak teljes közmővesítéssel helyezhetı el. Az övezet területén a felszíni vizek nyílt árkos elvezetése megengedett.

(2)

Zöldterületen csak 2 férıhely/1fa sőrőséggel fásított parkolók alakíthatók ki. (2 férıhely/1fa), melynek területén és csak a zöldterületet igénybe vevık számára elıírt parkoló-férıhely helyezhetı el férıhely számban.

(3)

A zöldterületek rendeltetésszerő, korlátozás nélküli szabad használatát biztosítani kell.

(4)

A zöldterületeken meglévı – védelem alatt álló – mővi értékek adottságként kezelendık; eredeti formájukban megtartandók, felújíthatók.

Megjegyzés [S85]: OTÉK definiálja

Megjegyzés [S86]: OTÉK szerint közterület

Megjegyzés [S87]: értékvédelmi fejezethez tartozik

(5)

Közparkok létesítése, átalakítása, átépítése építési engedélyhez kötött tevékenység.

Megjegyzés [S88]: 37/2007 ÖTM rendelet rögzíti

(6)

Zöldterületen fák kivágása csak szakértıi véleménnyel alátámasztva, által és csak akkor engedélyezhetı lehetséges, ha azt • a fák egészségi állapota, • balesetveszély elhárítás, • vagy közegészségügyi szempontok szükségessé teszik.

Megjegyzés [S89]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen a magasabb szintő jogszabály megléte miatt ez a bekezdés megszőnik.

(7) A zöldterületek övezetei az alábbiak a) Zkp közpark létesítésére szolgáló terület b) Zfk fásított köztér létesítésére szolgáló terület § Zkp JELŐ ZÖLDÖVEZET

20


(8) (1) (2)

(3)

(4)

(5)

(6) (7)

A Zkp-övezetben Az övezet közpark létesítésére szolgál Az övezet telkein a zölddel való fedettség legalább 85 70%-os kell legyen, melyet többszintesen melyet az OTÉK szerinti három korona szintő növényzettel (gyep, cserje, fa) kell kialakítani. A közparkok kialakítása csak szaktervezı által készített kertépítészeti terv alapján történhet. A közparkokat úgy kell kialakítani, hogy azokat kerekesszékkel és gyermekkocsival is használni lehessen. Az övezetben közlekedési, föld feletti közmő- és hírközlési hálózatok, létesítmények és berendezések – gyalogos és kerékpárutak illetve közvilágítás kivételével – valamint reklámtáblák nem helyezhetık el. Az övezet telkén, különösen a gyermek játszószerek esetén, a használók testi épségét nem veszélyeztetı létesítmények helyezhetık el. A park fenntartásáról és a park berendezési tárgyainak karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Az övezetben a haszonállattartás nem megengedett minden fajtája tilos. A Zkp övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 2%, b) a legkisebb zöldfelület mértéke: . 85%, c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3 m, d) a legkisebb kialakítható telekméretnagyság 2000 m².

Megjegyzés [S91]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen javítottuk.

Megjegyzés [S92]: TÉ6 OTÉK rendelkezik az akadálymentes használatról

Megjegyzés [S93]: játszótér biztonságát tanúsítványok beszerzésével kell biztosítani A fenntartás nem építésjogi követelmény

§ Zfk-1 JELŐ ZÖLDÖVEZET (9) (1) (2) (3) (4)

A Zfk-övezetben Az övezet jelentıs zöldfelülető fásított köztér létesítésére szolgál Az övezet telkein a zölddel való fedettség lombkoronaszinten legalább 80%-os kell legyen. Fásított közteret úgy kell kialakítani, hogy azt kerekes-székkel és gyermekkocsival is használni lehessen. Az Zfk-övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 10 2%, b) a legkisebb zöldfelület mértéke: . 40%, c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3 m, 2000 m². d) a legkisebb kialakítható telekméretnagyság: e) 100 m2-enként 4 db fa ültetendı. § Zfk-2 JELŐ ZÖLDÖVEZET

(1) (2)

(3)

Az övezet jelentıs burkolt felülető fásított köztér létesítésére szolgál Az övezetben: (1) a megengedett legnagyobb beépítettség: 4%, (2) a legkisebb zöldfelület mértéke: 25%, (3) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 5 m, (4) a legkisebb kialakítható teleknagyság: 2000 m². Az övezetben vendéglátó, turisztikai célú tájékoztató és kiállító funkciójú épület helyezhetı el.

MEZİGAZDASÁGI TERÜLET 26. §

21

Megjegyzés [S94]: lejjebb került Megjegyzés [S95]: OTÉK rendelkezik az akadálymentes használatról

Megjegyzés [S96]: OTÉK-legföljebb 2%-ot enged..

Megjegyzés [S97]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen a lombkoronaszint fedettség meghatározása helyett a 100m2-enként ültetendı fák számát határoztuk meg. Megjegyzés [S98]: A község fıterének rendezvénytér funkciója kialakítása céljából meghatározott övezet. Megjegyzés [S99]: OTÉK-tól való eltérésre engedélyt kell kérni a 4%-os beépíthetıség érdekében

Mezıgazdasági terület (M) ÖVEZETEI (1)

A mezıgazdasági területen a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás és tárolás építményei elhelyezésére szolgáló terület. helyezhetık el.

(2)

A területen építésre kerülı új épületeket takaró fásítással, az adott terület építési hagyományainak megfelelıen kell kialakítani. Meglévı, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású, a tájban hagyományosan megjelenı épülettömegektıl és anyaghasználattól eltérı építmények növényzettel történı takarását az építésügyi hatóság elrendelheti.

(3)

Ha az övezetben egy mezıgazdasági földrészlet rendelkezik természet-közeli erdı, gyep (rét, legelı) vagy nádas- mővelési ágú alrészletekkel is, ezen a részek mővelési ága nem változtatható. A területen az erdı, gyep (rét, legelı) vagy nádas mővelési ágú alrészletek mővelési ága nem változtatható meg.

(4)

Az övezetben A területen a földrészletnek csak a kivett mővelési ágú illetve intenzív kertészeti mővelés alatt álló telekrésze keríthetı le, természetes vagy természetbe illı anyag használatával. Egyéb földrészlet nem keríthetı le. Tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem építhetı.

(5)

A telekmegosztás nem engedélyezhetı abban az esetben, ha a beépített földrészlet a megosztás elıtti vagy utáni állapotában: - az övezetben elıírt minimális területnagyságnál kisebbé, vagy közterületrıl megközelíthetetlenné válik.


(6)

Az építési engedélyezési kérelemhez a földrészlet lejtési viszonyaitól függetlenül minden esetben rétegvonalas geodéziai felmérési rajzot kell mellékelni úgy, hogy a 20 cm-nél nagyobb törzsátmérıjő fákat is, a gyümölcsfák kivételével, ábrázolni kell.


(7)

A természetvédelem alatt álló területeken levı mezıgazdasági területek földrészletei nem vonhatók ki mővelés alól, - gyep (rét, legelı), erdı és nádas mővelési ágú területeinek mővelési ága csak a természetvédelmi kezelési terv szerint változtatható meg.

Megjegyzés [S102]: Té17

(8)

Valamennyi mezıgazdasági övezet területén A területen a 720 m²-nél kisebb földrészleten – egyéb rendelkezések hiányában – az épületek és építmények közül csak a növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor helyezhetı el.

(9)

Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphetı sajátos technológiai igényő üzemi jellegő építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín stb.) esetén, melynek legnagyobb építménymagasságát elvi engedélyben kell meghatározni.

(10) Mezıgazdasági területen több önálló telekbıl birtoktest alakítható ki. Amennyiben a birtokközpont Csobánka település közigazgatási területén helyezkedik el, úgy a birtoktesthez tartozó 3%-os beépíthetıség a birtokközponton is kihasználható, az alábbi feltételekkel: a. A birtokközponti telek területe legalább 10 000 m2 kell, hogy legyen, b. a birtokközpont telkén a beépítettség nem haladhatja meg a 20%-ot, c. a birtoktesthez tartozó földrészletek 50%-nak Csobánka település közigazgatási területén kell lennie, d. birtoktesthez tartozó földrészletek 25%-nak a birtokközponttal egy tagban (telkeknek egymással szomszédosan) kell lenniük.

22


(11) A mezıgazdasági területek övezetei az alábbiak: a) Má-1 általános mezıgazdasági övezet b) Má-2 általános mezıgazdasági övezet természetvédelmi és védett területen c) Má-3 gyepmőveléső mezıgazdasági övezet d) Má-4 gyepmőveléső mezıgazdasági övezet természetvédelmi és védett területen e) Mk-1 kialakult beépítettségő, kertgazdálkodású mezıgazdasági övezet természetvédelmi és védett területen f) Mk-2 kertgazdálkodású mezıgazdasági övezet természetvédelmi és védett területen


(12)

Megjegyzés [S106]: Képviselı-testület kérése

Mezıgazdasági területen a 3000 m2-nél nagyobb telek beépítése esetén elvi építési engedélyt kell kérni.


§ Má-1 JELŐ MEZİGAZDASÁGI ÖVEZET

(12) Má-1 jelő övezetek (1) Az övezetbe az általános, a nagyüzemi árutermelı gazdálkodásra alkalmas mezıgazdasági területek tartoznak a nagyüzemi árutermelı gazdálkodásra is alkalmas terület. (2) Az általános mezıgazdasági területen övezetben a növénytermesztés, az állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos szolgáltatás, termékfeldolgozás, tárolás építményei és lakóépület létesíthetı helyezhetı el. (3) Az övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 1%, b) a beépítés módja: ....................... szabadonálló c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, (sajátos technológiai igényő üzemi jellegő építmény esetén legföljebb 9 m.) (4) Az övezetben a 3000 m2-nél kisebb telken épület nem építhetı. (5) Az övezetben 3000 m2-nél nagyobb telken gazdasági épület, terepszint alatti építmény (pince) elhelyezhetı a 3000 m2-t meghaladó területő telken. (6) Az övezetben 20.000 m2 –nél nagyobb telken legfeljebb 2 lakásos, egy épülettömegben legfeljebb 200 m2 bruttó alapterülető lakóépületház is elhelyezhetı a 20 000 m2 -t meghaladó területő telken. § Má-2 JELŐ MEZİGAZDASÁGI ÖVEZET

(13) Má-2 jelő övezetek (1) A természetvédelmi és Az övezetbe a védett területen elhelyezkedı általános mezıgazdasági területek tartoznak a nagyüzemi árutermelı gazdálkodásra is alkalmas terület. (2) A területen kizárólag országos érdeket szolgáló, természetvédelmi célú építmény helyezhetı el. Az övezetben csak a növénytermesztés és állattenyésztés építményei helyezhetık el. (3) Az övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 0,5%, b) a beépítés módja: ....................... szabadonálló

23


Megjegyzés [S108]: ilyen fogalom nincs

Megjegyzés [S109]: A paraméterek a táblázatból átvéve

c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, (sajátos technológiai igényő üzemi jellegő építmény esetén legföljebb 9 m.) d) a beépíthetı legkisebb telekterület: 40.000 m2


(14) Má-3 jelő övezetek (1) Az övezetbe jellemzıen a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezıgazdasági területek tartoznak. termelés, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. (2) Lakóépület elhelyezése – az OTÉK-ban elıírt min. 6.000m2-es alapterülető ingatlan esetén - legföljebb 0,5% beépítéssel engedélyezhetı. Az övezetben a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények és lakóépület helyezhetı el. (3) A területen az építmények közül csak karám, istálló és villanypásztor helyezhetı el a megengedett legkisebb telekterület megléte esetében, vagy több, egymással szomszédos telek tulajdonosa által közösen, amennyiben telkeik együttes területe meghaladja a kialakítható legkisebb telekterület nagyságát. (4) Az övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 1%, b) a beépítés módja: ....................... szabadonálló c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, d) a beépíthetı legkisebb telekterület: 50.000 m2

Megjegyzés [S110]: a beépítési paraméterrel ellentmondásban van és nem végrehajtható. Megjegyzés [S111]: A paraméterek a táblázatból átvéve


(15) Má-4 jelő övezetek (1) A természetvédelmi és védett területen elhelyezkedı övezet jellemzıen a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezıgazdasági termelés, és az ezzel kapcsolatos tevékenységek végzéséhez szükséges építmények elhelyezésére szolgál. Az övezetbe a védett területen elhelyezkedı gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó mezıgazdasági területek tartoznak. (2) A területen Az övezetben a gyepgazdálkodáshoz kapcsolódó építmények helyezhetık el. Lakóépület nem építhetı. kizárólag országos érdeket szolgáló, természetvédelmi célú építmény helyezhetı el. (3) Az övezetben a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 0,5%, b) a beépítés módja: ....................... szabadonálló c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 4,5 m, d) a beépíthetı legkisebb telekterület: 80.000 m2

(16) A védıterületeken lévı, a Natura 2000, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az Országos Ökológiai Hálózat területén, általános rendeltetéső Ma-2 és Ma-4 mezıgazdasági övezetekre vonatkozó további elıírások: a) Az ıshonos növénycsoportok (fák, cserjék) és faegyedek kivágása csak a természetvédelmi hatóság engedélye alapján végezhetı. b) Gyomirtó szer használata tilos.

24


Megjegyzés [S113]: A paraméterek a táblázatból átvéve


c)

d)

A területileg illetékes természetvédelmi hatóság engedélye ill. hozzájárulása szükséges épület elhelyezéséhez és a termıföld más hasznosítását eredményezı területhasználathoz. Továbbiakban az ökológiai hálózat övezetén belül 2003. XXVI. tv. elıírásait kell alkalmazni.

Megjegyzés [S115]: természet és tájvédelemrıl szóló fejezethez tartozik

§ Mk-1 JELŐ MEZİGAZDASÁGI ÖVEZET

(17) Mk-1 (1) Az övezetbe a védett területen elhelyezkedı, kialakult beépítéső kertesgazdálkodású mezıgazdasági területek tartoznak övezet természetvédelmi és védett területen (2) Az övezet jellemzıen a szılı, gyümölcs és kert mővelési ágú területek kialakítására szolgál. (3) Az övezetbe tartozó, jelenleg szántó, gyümölcsös és erdı mővelési ágú területre a 2001. április 26.-ig kialakult beépítettség jellemzı. Az övezetbe tartozó ingatlanokat a Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítésérıl szóló 34/1997.(XI.20.) KTM rendelet – elsıdlegesen a táj jellegének megırzése, a természeti értékek védelmének biztosítása céljával - védett területté nyilvánította, ezért e védettség fennállásáig Az övezetben új építményt elhelyezni, meglévıt bıvíteni nem szabad. (4) Az övezetben a kialakult telek nem megosztható.


§ Mk-2 JELŐ MEZİGAZDASÁGI ÖVEZET (18) Mk-2 kertgazdálkodású mezıgazdasági övezet természetvédelmi és (1) Az övezetbe a védett területen elhelyezkedı kertes mezıgazdasági területek tartoznak. (2) Az övezet jellemzıen a szılı, gyümölcs és kert mővelési ágú területek kialakítására szolgál. (3) A területen kizárólag országos érdeket szolgáló, természetvédelmi célú építmény Az övezetben csak pince és szerszámtároló helyezhetı el a tájba illeszkedı módon, a táj védelmének biztosítása érdekében a földrészlet legmagasabban fekvı határvonalától mérten legalább 10 m-rel lejjebb . (4) Az övezetben: a) a megengedett legnagyobb beépítettség: 3%, de épületenként .................................................... legföljebb 30 m2 b) a beépítés módja: ....................... szabadonálló c) a megengedett legnagyobb építménymagasság: 3 m, d) a beépíthetı legkisebb telekterület: 1.000 m2


Megjegyzés [S118]: 19§f helyett

Megjegyzés [S119]: A paraméterek a táblázatból átvéve Megjegyzés [S120]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen javítottuk.

(19) A védıterületeken lévı, a Natura 2000, a Duna-Ipoly Nemzeti Park és az Országos Ökológiai Hálózat területén, általános rendeltetéső Mk-1 és Mk-2 mezıgazdasági övezetekre vonatkozó további elıírások: a) A területen mővelési ág-váltás, illetve a más célú hasznosítás csak az adottságoknak megfelelı termelési szerkezet, tájhasználat kialakítása, illetve a tájkarakter erısítése, valamint közmő és közút építése érdekében engedélyezhetı. Új villamosenergia-ellátási, táv- és hírközlı vezeték létesítése csak terepszint alatti elhelyezéssel engedélyezhetı, kivéve, ha a terepszint alatti elhelyezés védendı értéket veszélyeztetne, károsítana. Ezen elıírástól eltérni csak a természetvédelmi hatóság által meghatározott feltételekkel lehet.

25


b) Az övezetben fekvı földrészletek csak akkor oszthatók meg, ha a megosztás során 1500 m2-nél kisebb területő földrészletek nem keletkeznek. A megosztás során létrejövı földrészletek megközelítéséhez szükséges közút kialakításáról saját terhükre, a megosztásra kerülı földrészletek tulajdonosai kötelesek gondoskodni. A megosztás során nyúlványos földrészlet kialakítható. c) Az övezetek földrészletein csak drótfonat-kerítés, vagy áttört léckerítés építhetı, tömör, vagy tömör lábazatú kerítés nem létesíthetı. A területen 80 cm-nél magasabb támfal nem építhetı, továbbá tilos a természetes talajszint 1,0 m-nél nagyobb mérető megváltoztatása. Támfal csak kı, rézsőelem, vagy faanyagú lehet.

Megjegyzés [S122]: A mezıgazdasági terület általános elıírásai közé került

d) Az övezetek földrészletein különálló őrgödrös árnyékszék, vagy WC csak akkor építhetı, ha más épület nem épül. WC építése esetén a keletkezı szennyvíz elhelyezésére zárt, szivárgásmentes szennyvíztárolót kell építeni, és az összegyőjtött szennyvíz elszállításáról gondoskodni kell vagy a szennyvízkezelést házi szennyvíztisztító kisberendezéssel kell megoldani.

Megjegyzés [S123]: közmő elıírásokhoz került

e) A területen föld feletti gáztartály nem helyezhetı el. f)

A feltáruló látvány szempontjából fontos területeken csak a táj karakterébe illeszkedı épületet és építményt lehet építeni. A kilátás védelmének biztosítása érdekében - épület csak a földrészlet legmagasabban fekvı határvonalától mérten legalább 10 m-rel lejjebb helyezhetı el.

g) Meglévı, a táj megjelenését, látványát zavaró hatású épületek növényzettel történı takarását az építésügyi hatóság elrendelheti.


Megjegyzés [S125]: Ez az elıírás az új épületre vonatkozó hasonló követelmény mellé került.

h) Az övezet területén környezetbarát növényvédı szerek, valamint a mőtrágyák a jogszabályban meghatározott mennyiségben alkalmazhatók. i)

Az övezetek vízmosással, árokkal érintkezı földrészletein, azok partszélein legalább 5,0 m szélességben talajmegkötı, terjedı tövő növényzetet kell telepíteni.

Megjegyzés [S126]: földvédelemrıl szóló elıírások közé kerül

Az övezetek területén az erózió megakadályozása érdekében csak talajkímélı, talajvédı mővelési módok alkalmazhatók, a talajforgatás kizárásával. k) Az övezetek földrészletein a keletkezı felszíni csapadékvíz közterületre, szomszédos földrészletekre vezetése tilos.

Megjegyzés [S127]: földvédelemrıl szóló elıírások közé kerül

j)

(20) A mezıgazdasági területek telkeinek kialakítása:

26

Megjegyzés [S128]: a közmő elıírásokhoz kerül

Megjegyzés [S129]: TÉ 20 az övezetek elıírásihoz kerültek a táblázat paraméterei

4,5*

0,03

90

50,0

75,0

Megjegyzés

Mélysége* (m)

1,0

Szélesség e* (m)

szabado 20 000 n álló

Megengedett legnagyobb beépítettségtés. (%) Megengedett legnagyobb építmény-magasság (m) Megengedett legnagyobb szintterületi mutató Legkisebb zöldfelület (%)

Beépíthetı legkisebb telekterület (m²)

Beépítés módja

Övezeti jel

Sajátos területhasználat Mezıgazdasági terület

Má-1

Kialakítandó új telek legkisebb/

Má-2


0,5

4,5*

0,03

90

75,0

Kizárólag országos érdekő, 100,0 természetvédelmi célú építmény helyezhetı el

Má-3


3,0

4,5

0,06

90

50,0

75,0

75,0

Kizárólag országos érdekő 100,0 természetvédelmi célú építmény helyezhetı el

Má-4


Mk-1

Kiszabado Kialakul n álló alakult t

Mk-2

szabado n álló

3000

2,0

3,0

4,5

0,06

90

KiKiKialakul alakul 25,0 alakult t t

4,5

0,06

90

25,0

30,0 Kizárólag országos érdekő, 30,0 természetvédelmi célú építmény helyezhetı el

*Az övezetekben megengedett legnagyobb építménymagasság túlléphetı sajátos technológiai igényő üzemi jellegő építmény (gazdasági építmény, tároló építmény, pajta, szín stb.) esetén melynek legnagyobb építménymagasságát elvi építési engedélyben kell meghatározni. 27. § Vg JELŐ VÍZGAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK (VG) ÖVEZETEI (1)

Vízgazdálkodási területbe soroltak a vízfolyások medre és partja, a vízbeszerzési, vízbázis területek és védıterületeik tartoznak.

(2)

A vízgazdálkodási területek övezetei az alábbiak: Vg-1 nem védett területen elhelyezkedı általános vízgazdálkodási övezet Vg-2 természetvédelmi és védett területen lévı vízgazdálkodási övezet természetvédelmi és védett területen

27

(3)

A vízgazdálkodási területekre vonatkozóan az OTÉK 30.§. elıírásait kell alkalmazni. Emellett figyelemmel kell lenni a parti sávok és a vízjárta területek használatáról és hasznosításáról szóló 46/1999. (III. 18.) Korm. rendelet, valamint a vizek és a közcélú vízi-létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) kormányrendelet elıírásaira is.

(4)

A vízfolyások, vízmosások, vízelvezetı árkok, tavak stb. medrét és parti sávját vízmedrek területét érintı beavatkozások csak érvényes és jogerıs vízjogi engedély alapján végezhetık.

(5)

Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, a VIZIG engedélyével szabad.

(6)

Vízgazdálkodási területen a közforgalmú közlekedési építményeken kívül csak vízkár-elhárítási építmények, valamint elvi építési engedélyben meghatározott feltételekkel a sporthorgászat célját szolgáló közösségi építmények helyezhetık el, az illetékes szakhatóságok hozzájárulásával.


(7)

A vízbeszerzési területek, (védett vízbázis) belsı, külsı és hidrogeológiai védıterületei az övezet határain kívüli területeket is érinthetnek.


(8)

A külsı hidrogeológiai védıidom területén szennyvízcsatorna hálózatot kell kialakítani.

(9)

A vízgazdálkodással kapcsolatos területeken bármilyen tevékenységet folytatni, illetve építményeket elhelyezni csak a vízügyi jogszabályoknak megfelelıen szabad.

(10) A Natura 2000 és az Országos Ökológiai Hálózat területén lévı vízgazdálkodási (Vg2) övezetre vonatkozó további elıírások: a) Amennyiben a kijelölt Natura 2000 terület nem védett természeti terület, a 275/2004. (X.8.) „az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekrıl” szóló Korm. rendeletben megfogalmazott célok figyelembevételével tilos engedély nélkül olyan tevékenységet folytatni, vagy olyan beruházást végezni, amely a terület védelmi céljainak megvalósítását megakadályozza. b) A Natura 2000 területre irányuló hatósági eljárás során a KDV KTVF szakhatósági hozzájárulása szükséges vízimunka, vízilétesítmény és vízhasználat engedélyezéséhez, vízivad fészkelési és vonulási szempontból nemzetközi vagy hazai kiemelt jelentıségő vízi élıhelyeken a vízivadászat hatósági eljárásában, valamint halászati hatósági eljárásban még akkor is, ha a hatósági eljárás nem Natura 2000 területre irányul, de a rendelkezésére álló adatok szerint a Natura 2000 területekre jelentıs kihatással lehet. c) Natura 2000 területen a KDV KTVF engedélye, ill. hozzájárulása szükséges a nád és más vízinövényzet égetéséhez, a terület helyreállításához. d) A vízfolyások fenntartási sávja a külterületeken csak gyep lehet. e) Természetes és természet-közeli állapotú vizes élıhelyek, különösen folyóvizek, tavak partvonalának, valamint a vizeket kísérı természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához az illetékes szakhatóság hozzájárulása szükséges. f) vízfolyások vizes élıhelyek partvonalától számított 50 méteren belül, tavak partjától számított 100 méteren belül meglévı épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények, kikötık, illetve a halászati célú hasznosítást szolgáló létesítmények létesítéséhez, kivitelezéséhez a KDV KTVF szakhatósági hozzájárulása szükséges. g) A vízfolyások melletti gyepterületek, erdık mővelési ága nem változtatható meg.

28

Megjegyzés [S130]: Kerüljön az eljárásokhoz kapcsolódó szabályok győjteményeként függelékbe!


§ KÖZLEKEDÉSI ÉS KÖZMŐTERÜLET (1) (2)

(3) (4)

(5)

Megjegyzés [S134]: Értékvédelmi fejezetbıl ide átttéve

A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védıtávolságát a szabályozási terv tartalmazza. Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK szerint a közlekedési területen elhelyezhetı építmények közül csak a közlekedési építmények és gazdasági tevékenységi célú épület (ezen belül lakás nem) helyezhetı el. Ezeken kívül utcabútorok, a közmővek létesítményei és berendezései helyezhetık el, illetve utcafásítás telepíthetı. A közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a Köú jellel megkülönböztetett terület: a 1109 számú országos mellékút területe. A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: a) 1109 számú országos mellékút, összekötıút: K.V.C., B.V.b-D. b) győjtı utak: K.VIII.C., B.V.c-D. c) kiszolgáló (lakó) utak: K.VIII.C., B.VI.d-D. d) önálló kerékpárutak: K.IX., B.IX. e) önálló gyalogutak: K.X., B.X. f) helyi külterületi utak: K.VIII.C. A nem az országos úthálózat részét képezı külterületi utak, mezı- és erdıgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dőlıutak mentén a tengelytıl mért 6,0–6,0 m sávon belül építmény nem helyezhetı el.

III. fejezet ÉRTÉKVÉDELEM 28. § AZ ÉPÍTETT ÉRTÉKEK VÉDELME (1)

Régészeti védelem alatt álló területen (nyilvántartott régészeti lelıhely) a régészeti örökség védelme érdekében a tervezett földmunkák megkezdése elıtt megelızı feltárást kell végezni. A feltárás elvégzésére a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fı tér 6.) jogosult, ásatási engedély birtokában, a beruházó költségére. A feltárásra – a Kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a 18/2001.(X.18.) NKÖM rendelet 14. §-a szerint – a beruházónak szerzıdést kell kötnie a Múzeummal. Ha a megelızı feltárás során megırzendı régészeti emlék kerül elı, a terveket át kell dolgozni.


(2)

Régészeti érdekő területen (ismert, azonosítatlan régészeti terület) a tervezett földmunkákat (bontás, magas- és mélyépítés, közmővesítés) a régészeti örökség védelme érdekében csak régészeti szakfelügyelet mellett lehet elvégezni. A szakfelügyelet során próba- vagy megelızı feltárásra is sor kerülhet. A régészeti szakfeladatok elvégzésére a Pest megyei Múzeumok Igazgatósága (2000 Szentendre, Fı tér 6.) jogosult, a beruházó költségére (2001. évi LXIV. törvény 19. § (3) pontja). A megelızı feltárásra – a Kulturális örökség védelmérıl szóló 2001. évi LXIV. törvény 22. § (3) bekezdése, valamint a 18/2001. (X.18.) NKÖM rendelet 14. §a szerint – a beruházónak szerzıdést kell kötnie a Múzeummal.


(3)

Csobánka község területén országos mőemléki védelem alatt áll:

29

a) b) c)

római katolikus templom és kertje (21 hrsz); görögkeleti templom és kertje (1 hrsz); Vörösvári út menti kıkereszt – Garancsi-kereszt (0197/14 hrsz).római katolikus templom mellett álló kereszt (21 hrsz)

(4)

Az országos mőemléki védelem alatt álló építmények mőemléki környezetét a szabályozási tervlap tünteti fel.

(5)

Országos mőemléki védelem alatt álló építmény építési hatósági ügyében a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal illetékes eljárni. A mőemléki környezetben folyó építési hatósági ügyekben az Országos Mőemlékvédelmi Hivatal szakhatóságként mőködik közre.

(6)

Csobánka község területén helyi értékvédelem alatt álló természeti és épített értékek fölsorolását a 3. sz. melléklet tartalmazza.

(7)

Helyi értékvédelemre kijelölt épületen és a helyi értékvédelmi területen bıvítéssel, felújítással járó építési tevékenység, illetve új épület, építmény építése esetén az új épületrésznek illetve épületnek, építménynek karakterében, tömegalakításában illeszkednie kell a helyi védelem alá vont épület környezetében kialakult beépítési módhoz, karakterhez, tömegalakításhoz.

(8)

Mőemlék vagy helyi értékvédelem alatt álló épületen, valamint mőemléki ingatlanon, mőemléki környezetben, illetve helyi védett épület ingatlanát határoló, vagy azon lévı kerítésen reklámot- hirdetést, cégért, azok hordozó szerkezeteit elhelyezni nem szabad.

(9) A történeti faluközpont a szabályozási tervlapon lehatárolt területtel; A Rózsa és Rákóczi Ferenc utca házsorai a szabályozási tervlapon lehatárolt területtel; Ybl-villa és megmaradt kertje (606 hrsz); Bikár-villa és kertje (759/1 hrsz); Hubertusz-kápolna és környezete (593 hrsz); Margit-ligeti kastély és parkja (3008 hrsz); a Szentkút-forrás melletti búcsújáró kápolna (048/2 hrsz). Milleniumi Hét Vezér Park (hrsz 406/33) Dera- illetve Kovácsi-patak környezete Szerb ortodox templom kertje (hrsz 1, 2) Római katolikus templom kertje, benne I. világháborús emlékmő, kıkereszt és faragott kıtömb (hrsz 21) Homokkı-bánya (hrsz 02/3) Jézus és Mária szobra (cserkésztábor bejáratánál, hrsz 3009) Faragott fakapu (Fı út, hrsz 587) 1848-49-es emlékmő (szerb ortodox templom kertje, hrsz 1) Sírkı emlékek (szerb ortodox temetı, hrsz 121) Berda József emléktábla (Oszoly-csúcs alatt) Fı téri emlékmő kıoszlopa (hrsz 747/4) Kıkereszt (Borony és Panoráma út sarok) Kıkereszt (Szerb tér) (10) Helyi védelem alatt álló területen, telken jelen rendelet 6. § elıírásai szerint adható építési engedély. 29. §

30

Megjegyzés [S137]: KÖH véleményének megfelelıen javítva Megjegyzés [S138]: KÖH 2006. júni. 7-i levele szerint



KÖZLEKEDÉSI TERÜLETEK, ÖVEZETEK VÉDELME (6)

A közlekedési területeket és létesítményeket, azok szabályozási szélességét és védıtávolságát a szabályozási tervlap tartalmazza.

(7)

A közlekedési területen belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelıjének hozzájárulásával és elıírásai szerint történhet.

(8)

Közlekedési célra területet alakítani, felhasználni csak a vonatkozó ágazati szabványoknak és elıírásoknak, az OTÉK-nak és jelen rendelet elıírásainak megfelelıen szabad.

(9)

Az építési (szabályozási) szélességen belül az OTÉK 26.§ (3) szerinti létesítmények, valamint utcabútorok, a közmővek létesítményei és berendezései helyezhetık el, illetve utcafásítás telepíthetı.

Megjegyzés [S141]: Az értékvédelmi fejezetbıl kikerül a közlekedési terület fejezetbe


(10) A közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a Köú jellel megkülönböztetett terület: a 1109 számú országos mellékút területe. (11) A település közútjainak tervezési osztályba sorolása: 1109 számú országos mellékút, összekötıút: K.V.C., B.V.b-D. − − győjtı utak: K.VIII.C., B.V.c-D. kiszolgáló (lakó) utak: K.VIII.C., B.VI.d-D. − (c) önálló kerékpárutak: K.IX., B.IX. (d) önálló gyalogutak: K.X., B.X. (e) helyi külterületi utak: K.VIII.C. (12) Az országos utak külterületi szakaszai mentén védıtávolság van. A védıtávolságon belüli bármilyen építmény elhelyezése, bármilyen építési tevékenység csak az illetékes közlekedési szakhatóság és a közlekedési létesítmény kezelıjének hozzájárulásával és elıírásai szerint történhet. A védıtávolság értéke a tengelytıl mért 50,0 – 50,0 m. (13) A közlekedési területek közül a Szabályozási Terven a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén kiszabályozásra javasolt utak az alábbiak: 1. erdészeti út: 048 / 1 039 / 1; 041hrsz 2. lovas út: 0109 / 2 hrsz lovas út, kiszolgáló út: 0186 / 3; 0178 / 86 hrsz 3. (14) A közforgalom számára megnyitott magánutak kialakítását telekalakítási és útépítési engedélyezési terv készítése során kell meghatározni, jelen elıírások, és az érintett szakhatóságok állásfoglalásának figyelembe vételével. A közforgalmú magánutat a közútnak megfelelı paraméterekkel kell kialakítani.

Megjegyzés [S143]: közúti közlekedésrıl szóló törvény részletezi

(15) A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén új, közforgalom számára megnyitott út kialakításához környezetvédelmi hatástanulmányt kell készíteni. A létesítés feltételeit a terület természetvédelmi kezelıje és a természetvédelmi szakhatóság a környezetvédelmi hatástanulmány alapján bírálja el. A feltételek teljesülését a beruházás elvi engedélyezési tervében, az elvi engedélyezési eljárás során bírálja el.


(16) Vegyes használatú út burkolatát és a meglévı, vagy tervezett közterületek térkialakítását településtervezıi jogosultsággal rendelkezı építész, kertépítész, közmő- és közlekedéstervezı közremőködésével készült terv alapján kell megvalósítani.


31

(17) A nem az országos úthálózat részét képezı külterületi utak, mezı- és erdıgazdasági üzemi utak, külterületi utak, dőlıutak mentén a tengelytıl mért 6,0–6,0 m sávon belül építmény nem helyezhetı el. (18) Az egyes építési övezetek tervezett létesítményeinek létesítmények parkolási, rakodási igényét az OTÉK, illetve egyéb jogszabályok elıírásai szerint telken belül kell biztosítani. A megoldást helyszínrajzzal és számítással kell igazolni

Megjegyzés [S146]: OTÉK részletezi

(19) A már kialakított, jelenleg is mőködı intézmények, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épületek parkolása közterületi parkolóval is megoldható, helyi parkolási rendelet alapján.

Megjegyzés [S147]: Helyi parkolási rendeletbe való

(20) Meglévı épületek funkcióváltásával létrejövı új parkolási igények esetében, amennyiben a telken belüli parkolás fizikailag nem oldható meg, vagy csak aránytalanul nehezen és/vagy költségesen lenne megvalósítható, úgy a parkolás – az Önkormányzat Képviselı-testülete által 2006. május 31.-ig megalkotni kívánt helyi parkolási rendelet elıírásainak betartásával - közterületen is lehetséges.


(21) A saját telken kívüli parkolóhely kialakításának feltételeit az Önkormányzat a – (15) bek. szerinti – külön helyi parkolási rendeletben, a jogszabályban rögzített módon határozza meg.


(22) Építési, használatbavételi engedély csak az OTÉK-ban, vagy a helyi parkolási rendeletben meghatározottak szerint teljes körően megoldott parkolás, rakodás mellett adható. A megoldást helyszínrajzzal és számítással igazolni kell.


30. § VÉDELEM A KÁROS KÖRNYEZETI HATÁSOK ELLEN (1)

A környezetvédelemre vonatkozó alábbi rendelkezéseket A települési környezet védelmérıl szóló helyi rendelet elıírásaival összhangban kell alkalmazni.

(2)

Az igazgatási területen a környezethasználatot úgy kell megszervezni és végezni, hogy: (i) a legkisebb mértékő környezetterhelést és igénybevételt idézze elı, (ii) megelızze a környezetszennyezést, (iii) kizárja a környezetkárosítást.

(3)

A környezetükre káros hatású létesítmények építmények védıterületeit az SZT tartalmazza: közlekedési és közmőlétesítmények építmények: ……50 m vízmő ………………………………………..50 m temetı: ……………………………………...50 m mőködı bánya …………………………… 300 m levegıtisztaság-védelmi védıterület: ........ a vonatkozó jogszabály (a hatályba lépéskor: a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet) szerint, állandó vízfolyások …………………………. 6 m (belterületen) ill. 50 m (külterületen) állóvizek ……………………………………... 50 m honvédelmi terület ……………………… 1000 m

(4)

A védıterületen (védıövezet, védısáv területén) belül épület, építmény csak az illetékes szakhatóság(ok) hozzájárulásával létesíthetı. A beépíthetıség feltételeit az építésügyi 32

Megjegyzés [S151]: Környezetvédelmi tervbe való

hatóság állapítja meg a káros hatás mértéke, a helyi adottságok és az illetékes szakhatóságok véleménye alapján. A káros hatású tevékenység nem közelítheti meg a már kialakult más rendeltetéső övezeteket a védıtávolságnál jobban. (5)

Új funkció létesítése esetén, ha az a létesítmény az érvényes jogszabályok szerint hatásvizsgálat köteles, akkor a hatásvizsgálatot el kell végezni, legkésıbb az építési engedély iránti kérelem beadásáig.

(6)

Új területhasználat, beruházás esetén az engedélyezés feltétele a környezeti adottságok, továbbá a változással várható környezeti hatások vizsgálatának elvégzése.

(7)

A gazdasági-, különleges-, közlekedési- és közmőterület övezeteinek területén: új építmény létesítése esetén a környezetvédelmi határértékeknek a telek határán teljesülniük kell; meglévı építmény átalakítása vagy használati módjának megváltozása esetén a környezet-védelmi határértékeknek a gazdasági területhez – közterülettel elválasztva vagy anélkül – legalább a csatlakozó lakóterületi építési hely határán teljesülniük kell.

31. § A LEVEGİ VÉDELME (1)

A településre közigazgatási területe az általános és az ökológiailag sérülékeny területi levegıtisztaság-védelmi övezetbe tartozik értékek vonatkoznak. A területeken csak olyan tevékenységek folytatása ára, illetve olyan új építmények elhelyezéseére megengedett szabad hatósági engedélyt kiadni, amelyek teljesítik a technológiai kibocsátási határértéket, valamint üzemelésük mellett legalább a kijelölt védıövezet szélén teljesülnek a területre vonatkozó légszennyezettségi határértékek. is, melyeket a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelet (módosítva 4/2004. (IV: 7.) KvVMEszCsM-FVM együttes rendelettel) határoz meg.

(2)

Új létesítmények elhelyezésénél érvényesíteni kell az átszellızés szempontjait és meg kell követelni a kibocsátási határértékek betartását. A belterület légszennyezési terhelésének csökkentése érdekében is szükséges a zöldfelületi rendszer folyamatos fejlesztése.

(3)

Csobánka területe – a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelölésérıl szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete alapján1 – a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.

(4)

A levegı védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001.(II.14) Korm. rendelet 2. számú melléklete alapján A bányaüzemet – mint közepes mértékben levegıterhelést okozó tevékenység.et – kell figyelembe venni. Védelmi övezetének sugara 300m. Az 1993. évi XLVIII. törvény 11.§ (2) bekezdését figyelembe véve a jelenleg A mőködı bánya nem bıvíthetı, új külszíni bánya nyitása nem engedélyezhetı.

(5)

A területen az érvényes elıírások a levegı tisztaságára vonatkozóan a 21/2001.(II.14.) Korm. rendelet elıírásai, a 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet, a 14/2001.(V.9.) KöM-EüM-FVM együttes rendelete (módosítva 25/2001.(XII.7.) a légszennyezettségi határértékekrıl, és a 23/2001.(XI.13.) KöM rendelet a kibocsátási határértékekrıl.

1

4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete szerint

33


32. § A FÖLD VÉDELME (1)

Az erózió és defláció elleni védelem érdekében az 5 hektárt meghaladó összefüggı szántó mőveléső mezıgazdasági területeken a terület legalább 3%-án védıfásítást kell kialakítani, lehetıleg az uralkodó szélirányra, illetve a lejtésirányra merılegesen.

(2)

Az erózióveszélyes területek védelmét a felszíni vízrendezés, az ökotechnikai eljárások és a talajmegkötı növényzet telepítésének együttes alkalmazásával kell megoldani.

(3)

Az erózióveszélyes területeken erdıterületek és az állandó növényi fedettséget biztosító mővelési ágú mezıgazdasági területek (pl.: gyep) mővelésbıl való kivonása, valamint ezek és az állandó vagy idıszaki vízborítású területek átsorolása más mővelési ágba tilos, kivéve, ha ezt közcélú létesítmény-elhelyezés, üzemeltetés vagy katasztrófaelhárítás elkerülhetetlenné teszi. Az idıszakos felszín-borítottságú mezıgazdasági területek (szántó, kert, ültetvény) talajvédı mővelése biztosítandó, a termıréteg lemosódásának és szél általi elhordásának meggátlásával.

(4)

A rombolt és szennyezett felszínő területeket rekultivációs terv alapján kell helyreállítani, és elsısorban zöldfelületként újrahasznosítani. Az erózióveszélyes területeken a vízmosással, árokkal érintkezı földrészleteken, azok partszélein legalább 5,0 m szélességben talajmegkötı, terjedı tövő növényzetet kell telepíteni.

(5)

(6)

Az erózió megakadályozása érdekében csak talajkímélı, talajvédı mővelési módok alkalmazhatók.

(7)

Építés elıkészítési munkák, tereprendezés során használható, minıség-tanúsítvány nélküli töltıanyag nem építhetı be. 33. § A VIZEK VÉDELME

(1)

Csobánka teljes közigazgatási területe a 27/2004(XII.25.)KvVM. rendelet – szerint a felszín alatti víz állapota szempontjából a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik2.

(2)

A 219/2004.(VII.21.) Kr. Rendelet alapján a Csobánka közigazgatási területén talajszennyezést és talajvíz-szennyezést okozó objektum építmény vagy funkció nem helyezhetı el, és a tevékenység nem engedélyezhetı.

(3)

A Kovácsi- és Dera-patak vonatkozásában a 46/1999.(III.18.) Kormányrendelet szerint a vízfolyások mentén 6 m-es parti sávot szabadon kell hagyni, ott állandó építmény, épület nem helyezhetı el.

(4)

A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény 18.§ (3) bekezdésének megfelelıen a természetes és természet-közeli állapotú vizes élıhelyek, különösen folyóvizek partvonalának, valamint a vizeket kísérı természetes életközösségek (növénytársulások) állapotának megváltoztatásához, vízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától számított 50 méteren belül meglévı épületek, építmények, létesítmények átépítéséhez, átalakításához, vízi létesítmények létesítéséhez a területileg illetékes KDV KTVF szakhatósági hozzájárulása szükséges.

2

27/2004 (XII.25) KvVM rendelet szerint 34


(5)

A település belterületének csatornázatlan ingatlanjait a szennyvízelvezetı hálózat kiépítését követıen a TKV. elıírása szerint kell rákötni a szennyvízelvezetı hálózatra. A település belterületén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem megengedett engedélyezhetı.

Megjegyzés [S154]: Közmő fejezetbe kerül

(6)

A közcsatorna-hálózatba csapadékvizet bevezetni tilos. Az telken ingatlanon keletkezı szennyezett felszíni vizeket (csapadékvizet) az ingatlanon belül kell elszikkasztani (szikkasztással) elvezetni.

Megjegyzés [S155]: Közmő fejezetbe kerül

(7)

A természetes vízfolyások, tavak, vízállások felé irányuló vízmozgások meggátlása, akadályozása – vészhelyzet kivételével –nem megengedett tilos, a vízmedrek kezelése során ezek természetszerő vízdinamikájáta, vízkészletük védelméte biztosítanidó kell.

(8)

A felszíni vízfolyások, patakok esetében bármilyen beavatkozás, ami a lefolyási viszonyokat, mederméretet, hidraulikai, hidrológiai paramétereket megváltoztatja, a 18/1996.(Vi. 13.) KHVM rendeletben foglaltak szerinti vízjogi létesítési engedélyt kell kérni az illetékes vízügyi hatóságtól.

(9)

A természetes és természet-közeli állapotú vízfolyások, vizes élıhelyek partvonalától számított 1000 méteren belül a vizekre és a vízben élı szervezetekre veszélyes vegyi anyagok (mőtrágya, növényvédı-szer, hulladék) kijuttatása, elhelyezése, tárolása nem megengedett tilos.

(10)

A külterületen keletkezı kommunális szennyvíz ártalmatlanításának szabályait a TKV. tartalmazza.

(11)

Külterületen természetes vízfolyások és vizes élıhelyek partvonalától számított 50 méteren belül új építmények elhelyezése (amennyiben arról külön jogszabály nem rendelkezik) a természetvédelmi törvény értelmében tilos. A mesterséges tavak (tározók) medrének és partjának hasznosítása részletes szabályozási tervi egyedi elıírások szerint engedélyezhetı.


Megjegyzés [S157]: Közmő fejezetben részletezve

34. § HULLADÉK-ÁRTALMATLANÍTÁS ÉS – ELHELYEZÉS (1)

A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény rendelkezései értelmében minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy a környezetet a lehetı legkisebb mértékben érintse.

(2)

Elınyben kell részesíteni a hulladékszegény technológiák alkalmazását, törekedni kell a hulladék legnagyobb arányú ismételt felhasználására. A hulladékot a hasznosítás elısegítése érdekében a hasznosítási, technológiai, gazdasági lehetıségeknek megfelelıen elkülönítve érdemes győjteni (szelektív hulladékgyőjtés).

(3)

A települési szilárd és folyékony hulladékok, illetve veszélyes hulladékok kezelésének feltételeit a 213/2001. (XI.14.), valamint a 98/2001.(VI.15.) Kormányrendeletek határozzák meg.

(4)

A település szervezett hulladékgyőjtésbe és -szállításba bevont területein az Önkormányzatnak a TKV. szabályai szerint végzi a kommunális hulladék elszállítását.

35

Megjegyzés [S158]: helyi hulladékrendeletbe való


(5)

A kommunális és építési hulladék elhelyezése a településen közigazgatási területén átmenetileg sem szabad belül nem engedélyezett, az a településen kívül, akár a TKV.ban felsorolt lerakókon is történhet.

(6)

Építési tevékenységeknél, tereprendezéseknél a keletkezı hulladékok győjtésérıl, illetve lehetıség szerinti hasznosításáról gondoskodni kell.

(7)

Építési tevékenység során az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól szóló 45/2004.(VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet követelményei alapján kell eljárni.

(8)

Veszélyes hulladék keletkezésével járó ipari tevékenység a településen nem folytatható. A kommunális eredető veszélyes hulladékok elkülönített győjtésérıl és elszállításáról folyamatosan gondoskodni kell.

(9)

A település területén csak a 71/2003.(VI. 27.) FVM rendelet 18.§ (3) pontjában felsorolt elhullott állatok teteme nem földelhetı el. Az egyéb állati hullák tetemek elszállítását és megsemmisítését csak az erre a célra szakosodott és engedéllyel rendelkezı szervezet végezheti.

szelektív

35. § KÖRNYEZETI ZAJ ÉS REZGÉS ELLENI VÉDELEM (1)

A településen közigazgatási területén a zajvédelem az országos elıírásoknak – a zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet –– szerint, azoknak megfelelıen biztosítandó. A zajt keltı és a zajtól védendı létesítményeket egymáshoz képest úgy kell elhelyezni, hogy a területre vonatkozó zajterhelési határértékek betartásra kerüljenek.

(2)

Zajt, illetve rezgést elıidézı meglévı, vagy új üzemi létesítményt, berendezést, technológiaát, telephelyet és egyéb helyhez kötött külsı zajforrást csak olyan módon telepíthetı szabad engedélyezni és üzemeltetni, hogy a keletkezı zaj a területre, illetve rezgés a létesítményre megengedett zaj- és rezgésterhelési határértékeket ne haladja meg.

(3)

A zaj-és rezgésvédelmi övezeti elıírások megtartásáról az építési engedély kérelmében a kérelmezınek nyilatkoznia kell.

(4)

A belterületi útszakaszok forgalmi zaj- és rezgéshatásait (a közlekedéssel kapcsolatos jogszabályi keretek között) forgalomcsillapítási eszközökkel kell mérsékelni. • A 8/2002. (III. 22.) KöM–EüM együttes rendelet 1. 2. 3. számú melléklete szerinti zajkibocsátási határértékeket kell betartani.

36

Falusias lakóterület

Zajforrás típusa, helye, idıtartama

Nagy forgalmú közlekedési létesítmény mentén Közlekedéstıl Közepes forgalmú közlekedési létesítmény mentén származó zaj Kis forgalmú közlekedési létesítmény mentén Forgalomtól elzárt területen Építési munka idıtartama 1 hónap vagy kevesebb Építési munkától Építési munka idıtartama 1 hónap felett egy származó zaj évig Építési munka idıtartama 1 évnél több Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl származó zaj

Gazdasági terület

Zajforrás típusa, helye, idıtartama

Nagy forgalmú közlekedési létesítmény mentén Közlekedéstıl Közepes forgalmú közlekedési létesítmény mentén származó zaj Kis forgalmú közlekedési létesítmény mentén Forgalomtól elzárt területen Építési munka idıtartama 1 hónap vagy kevesebb Építési munkától Építési munka idıtartama 1 hónap felett egy származó zaj évig Építési munka idıtartama 1 évnél több Üzemi létesítményekben folytatott tevékenységtıl származó zaj

Megengedett egyenértékő A-hangnyomásszint, Laeq,dB nappal éjjel 65

55

60

50

55 50

45 40

65

50

60

45

55 50

40 40

Megengedett egyenértékő A-hangnyomásszint, Laeq,dB nappal éjjel 65

55

65

55

65 60

55 50

70

55

70

55

65 60

50 50

36. § AZ ÉLİVILÁG VÉDELME (1)

Az élıvilág (flóra, fauna) igénybevétele – a TKV. rendelkezéseivel egyezıen - csak olyan módon történhet, amely az életközösségek természetes folyamatait és viszonyait, a biológiai sokféleséget nem károsítja, illetıleg funkcióit nem veszélyezteti.

(2)

A településkép, a település zöldfelületi rendszerének és növényállományának megóvása érdekében: a) A település közigazgatási területén építkezni építési engedélyt csak a jegyzı, illetve az általa átruházott jogkörben eljáró hatóság által csak engedélyezett részletes fafelmérési és favédelmi terv birtokában szabad alapján szabad kiadni. b) A település beépítésre szánt területein és közcélú zöldfelületein (parkok, erdık, fasorok) élı fát kivágni csak fakivágási engedély alapján szabad. Az engedélyt a jegyzı, illetve az átruházott jogkörében eljáró hatóság, fakivágási terv-szakvélemény elbírálása alapján adhatja ki. Ennek A fakivágási kérelem tartozéka szakértı által készített mőszaki leírás és számítás, helyszínrajz, a kivágásra kerülı fák értékelése (fafaj, méret, egészségi állapot), a kivágás okának és a pótlás módjának ismertetése.

37

Megjegyzés [S160]: Nem a HÉSZ hatásköre

c)

d)

Ha a jegyzı, illetve az átruházott jogkörében eljáró hatóság a fakivágási tervben másként nem rendelkezik, akkor A fapótlás során annyi elınevelt fát kell ültetni, hogy azok 1 méter magasságban mért törzsátmérıjének összege a kivágott fák törzsátmérıjének összegét legalább 50%-kal haladja meg. Amennyiben a pótlandó fák a fakivágás által érintett ingatlanon nem, vagy csak részben helyezhetık el hely hiányában vagy egyéb okból, úgy a pótlást az illetékes hatóság által a fakivágási engedélyben meghatározott egyéb módon kell elvégezni. A pótlás költsége a fakivágást kezdeményezıjét terheli. A fakivágási engedélyre és pótlásra vonatkozó elıírások gyümölcsfákra nem vonatkoznak. Nem vonatkozik továbbá az erdımőveléső területeken erdészeti üzemterv alapján végzett üzemi fakivágásokra. Itt az újratelepítést az erdészeti üzemtervben elıírtak szerint kell végezni.

(3)

Újonnan létesülı és kialakuló közterületi utak mentén létesítendı egyidejőleg fasorok telepítendık. A telepítésének szabályait a TKV. tartalmazza.

(4)

A fasorokat érintı út- és közmőépítés csak a faállomány-fejlesztési tervvel összhangban figyelembe vételével végezhetı.

(5)

A természetes környezet tudatos fejlesztése érdekében a Ki, Kk, Kt és a Z jelő övezetek területén A zöldterületeken és a beépítésre szánt különleges területeken a telkek rendezése csak engedélyezett kertépítészeti terv alapján végezhetı. az építési engedélyezési eljáráshoz elbírálásra kertépítészeti engedélyezési terv is benyújtandó, melyet a jegyzı, illetve az átruházott jogkörében eljáró hatóság hagy jóvá. Ennek tartalmi követelményeit a 8. sz. melléklet tartalmazza. A telek terv szerinti rendezésének a használatbavételi engedély kérelem benyújtásáig meg kell valósulnia. M=1:200, 1:250 léptékő helyszínrajz, a jellemzı tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növény fafajok, mőtárgyak, burkolatok ábrázolása, mőszaki leírás terület kimutatási számításokkal. A használatbavételi engedély a kertépítészeti terv megvalósulása után adható ki.

(7)

A külterületen levı erdı, gyep (rét-legelı) területek, vizes és vizenyıs kivett területek mővelési ág változása nem engedélyezhetı intenzívebb mezıgazdasági mővelési ágak és módok irányába.

(8)

A táj- és természetvédelmi rendeltetéső védett és egyéb természeti területeket összekötı természetes illetve természet-közeli elem-együttesek sávjai (kisvízfolyások, fasorok stb.) ökológiai folyosóként tartandók fenn.

(9)

A belterületbe vonásra tervezett területeken a belterületbe vonásig biztosítani kell a jelenlegi mővelési ág fenntartását. 37. § A TERMÉSZET- ÉS TÁJVÉDELEM

(1)

A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a gyep, erdı és nádas területeket érintı mővelési ág-változtatási, telekalakítási és építési engedélyezési eljárásba szakhatóságként be kell vonni a KDV KTVF-et. (1) Csobánka község közigazgatási területén a településrendezési tervben feltüntetett európai közösségi jelentıségő, valamint országos és helyi jelentıségő védelem alatt álló természeti területek és tájértékek találhatók. - Natura 2000 hálózathoz tartozó HUDI 20039 kóddal Pilis-Visegrádi hegység néven jelölt kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési terület. Helyrajziszámos felsorolását e rendelet 4. sz. melléklete tartalmazza

38

-

-

(2)

(3) (4)

Duna-Ipoly Nemzeti Park területe. Helyrajziszámos fölsorolását e rendelet 5. sz. melléklete tartalmazza Ex lege országos jelentıségő természetvédelmi oltalom alatt álló források és barlangok Országos Területrendezési tervben lehatárolt országos ökológiai hálózat • magterület • puffer terület • ökológiai folyosó övezetei Nyílt karszt területek. Helyrajziszámos fölsorolását e rendelet 6. sz. melléklete tartalmazza Helyi jelentıségő táj- és természetvédelmi területek és tájvédelmi emlékek. Fölsorolásukat e rendelet 7. sz. melléklete tartalmazza

A Duna-Ipoly Nemzeti Park területén nagyfeszültségő villamos légvezeték nem létesíthetı. A Nemzeti Park határához 30 m-nél közelebb új épület, felszín feletti építmény – kerítést kivéve – nem építhetı. A Nemzeti Park kezelt természeti övezetében új bánya nem nyitható. Új épület csak természetvédelmi (bemutatás, kutatás), erdıgazdálkodási-erdıfenntartási, vadgazdálkodási, ill. egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetéssel besorolt erdıterületen turisztikai céllal létesíthetı, földszintes, tájba illı kialakítással.

(5)

A Nemzeti Park bemutató övezetében folytatott tevékenységeknek összhangban kell lenniük a természet-közeli adottságok védelmével és fenntartásával, biztosítva a természeti erıforrások megújulását és hosszú távú fennmaradását. A bemutató övezetben helyezhetık el a kezelési tervben meghatározott létesítmények.

(6)

A bemutató övezetben a természetes jellegő gyepterületek nem törhetık föl, más mővelési ágba nem sorolhatók. Új külszíni bánya nem nyitható, mélymőveléső bánya felszíni épületei nem helyezhetık el. Meglévı bányák – amennyiben térségi érdeket szolgálnak ki - legkésõbb 2008.-ig tarthatóak fenn. A felhagyott bányaterületeket rekultiválni kell. Az övezetben új vadaskert nem létesíthetõ.

(7)

A 275/2004.(X.8.) Korm. rendeletben kijelölt „Natura 2000” területek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza. A Natura 2000 területeken tilos a terület állapotát, valamint állagát és jellegét a terület elsıdleges rendeltetésével* ellentétesen megváltoztatni, továbbá tilos olyan beruházást végezni, illetve tevékenységet folytatni, amely a terület elsıdleges rendeltetésébıl fakadó védelmi célokkal ellentétes. Az építéssel és a terület-felhasználással kapcsolatos változások során a DINP-ot és a KDV KTVF-et, mint illetékes szakhatóságot, be kell vonni. * A Natura 2000 terület rendeltetése a jogszabályban meghatározott fajok és élıhelyek kedvezı természetvédelmi helyzetének megırzése, fenntartása, helyreállítása, fejlesztése.

(8)

Az ökológiai hálózat övezetén belül a 2003. XXVI. tv. elıírásait kell alkalmazni.

(9)

Az országos ökológiai hálózat területén csak olyan terület-felhasználási kategória, illetve övezet jelölhetı ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természet-közeli élıhelyeit és azok kapcsolatait nem károsítja.

39

(10) A természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. törvény ereje által (ex lege) országosan védett természeti értékek a település területén található források és barlangok. Hrsz. 062/9 – Kiskevélyi barlang Hrsz. 058/27 – forrás Hrsz. 044/1 – Macska barlang Hrsz. 048/1 – Szent-kút forrás (11) Védett természeti területen építményt elhelyezni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság, a KDV KTVF hozzájárulásával szabad. (12) A tájhasználat során biztosítani kell a táji jellegzetességek (esztétikai, természeti értékek), a tájra jellemzı természeti rendszerek és egyedi tájértékek megóvását. Ennek megfelelıen a település területén a táj jellegét, esztétikai, természeti értékeit veszélyeztetı, károsító tevékenység folytatására alkalmas építményt elhelyezni tilos nem szabad. (13) A TKV. alapján helyi védelem alá helyezett területek adatait az alábbi táblázat tartalmazza: helyi jelentıségő természetvédelmi terület Megnevezés Jelleg Milleniumi Hét Vezér Park Margit-ligeti kastély parkja Hubertus kápolna környezete Ybl-villa megmaradt kertje

park park bokorerdı kert

Deraés Kovácsi-patak környezete Szerb ortodox templom kertje Római katolikus templom kertje Homokkı-bánya

liget

m2

Hrsz.

2.298 33.084 8.377

kert kert

1.613 2.306

belterület 406/33 belterület 3010 belterület 593 belterület 605 külterület 0245/2, belterület 306/1, 404 belterület 1,2 belterület 21

bánya

20.734

külterület 02/3

(14)

A helyi jelentıségő természetvédelmi területeken a mővelési ág-változtatási, telekalakításiés építési engedélyezési eljárásokba szakhatóságként be kell vonni az elsıfokú természetvédelmi hatósági jogkört ellátó önkormányzat jegyzıjét.

(15)

A helyi jelentıségő természetvédelmi területekre hosszú távú természetvédelmi kezelési terv készítendı. A kezelési terv elkészültéig fakivágás csak szakember bevonásával engedélyezhetı.

(16)

A helyi jelentıségő természetvédelmi területen csak környezeti hatástanulmány és természetvédelmi kezelési terv alapján szabad építési munkát, tereprendezést, bozót- és cserjeirtást végezni.

(17)

Helyi védelmet élvezı további természeti értékek, tájértékek:

EGYEDI TÁJÉRTÉKEK

40

Megnevezés

Hely

Mária és Jézus szobra

vallási Cserkésztábor bejáratánál Fı út építészeti Szerb ortodox történelmi templom kertje Kulturális Fı tér Kulturális Római kat. templom Történelmi Római kat. templom Vallási Római kat. templom építészeti Panoráma-Borony u. Vallási Szerb tér Vallási Szentkúti telep építészeti

Faragott fakapu 1848-49-es emlékmő Berda József emléktábla Fı téri emlékmő kıoszlopa Világháborús emlékmő Kıkereszt faragott kıtömb Kıkereszt Kıkereszt Búcsújáró kápolna

helyi értékvédelmi terület Megnevezés 1. Szerb ortodox temetı

Hely

Jelleg

Szerb ortodox temetı

Vallási

helyi jelentıségő védett természeti emlék Magyar név Latin név

Csertölgy Kocsányos tölgy Platán facsoport Tilia platyphyllos Pinus sp. facsoport Acer platanoides fasor Morus alba Juglans regia Aesculus hippocastanum

Jelleg

db

Hrsz.

1

belterület 3009

1 1

belterület 587 belterület 2

1 1 1 1 1 1 1 1

belterület 147/1 belterület 747/4 belterület 21 belterület 21 belterület 21 belterület 583 Külterület 048/1

m2

1 1 8

1 1

70/13 50/12 40/9 80/12 70/13

vadgesztenye

2

50/9

IV. fejezet KÖZMŐVESÍTÉS, közmőhálózatok és –létesítmények 38. § ÁLTALÁNOS ELİÍRÁSOK

41

Hrsz.

4120 belterület 121

törzs-átmérı/korona átmérı (cm)/(m) 70/14 30/8 70-100

Quercus cerris Quercus robur Platanus occidentalis Nagylevelő hárs Idıs fenyık Korai juhar Eperfa Diófa

1

db

Hely

belterület 3009 belterület 3009 belterület 3010 Béke út 13/A Szerb temetı köztemetı Táncsics-Bem u. Szerb-ortodox temp. Szerb tér

(1) Közmőlétesítmények és közmőhálózatok elhelyezésére vonatkozólag az OTÉK elıírásait, valamint a megfelelı ágazati szabványokat és elıírásokat figyelembe kell venni. Az elıírások szerinti védıtávolságokat biztosítani kell. A védıtávolságon belül mindennemő tevékenység csak az illetékes üzemeltetı, az érintett szakhatóság hozzájárulása esetén engedélyezhetı. (2) A meglévı és a tervezett közcélú vízellátás, vízelvezetés (szenny- és csapadékvíz), energiaellátás (villamos-energia ellátás, földgázellátás), valamint az elektronikus hírközlés (vezetékes és vezeték nélküli) hálózatai és létesítményei, továbbá azok ágazati elıírások szerinti biztonsági övezeteik számára közmőterületen, vagy közterületen kell helyet biztosítani. Ettıl eltérı esetben – ha azt egyéb ágazati elıírás nem tiltja – a közmővek és biztonsági övezetük helyigényét szolgalmi (vezetékjogi) jogi bejegyzéssel kell fenntartani. Közmővek számára szolgalmi jogi bejegyzést csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol új építési korlátozást nem okoz. Már szolgalmi joggal terhelt telekrészen mindennemő (építési és egyéb) tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezı érintett hozzájárulásával engedélyezhetı. A szolgalmi jogot a Földhivatalnál be kell jegyeztetni. (3) Felhagyott, feleslegessé vált közmővet fel kell bontani; felhagyott vezeték nem maradhat sem föld felett, sem föld alatt. (4) A település beépített, illetve beépítésre szánt területen új építési engedély csak akkor adható, funkcióváltás csak akkor engedélyezhetı, ha a 6.§ (16) bekezdésben OTÉK 8.§-ban rögzített közmővesítettség mértéke szerinti közmőellátás a beépítésre szánt területen rendelkezésre áll. (5) A település beépítésre nem szánt területén, bel- és külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférıhelyet nyújtó, vagy gazdasági célú tevékenységre szolgáló új épület elhelyezése, ill. meglevı épület felsorolt célra történı funkcióváltása csak akkor engedélyezhetı lehetséges, ha jelen paragrafus (7) bekezdésenek megfelelı egészséges ivóvízellátás és a villamos-energia ellátás, valamint a szennyvízelvezetés a (9) c) pontja és ., a felszíni vízrendezés a (15) b) pontja teljesül. bekezdésben a beépítésre nem szánt területre vonatkozóan rögzítetteknek megfelelıen valamint a villamos energia ellátás biztosítható. Vízellátás (6)

Beépítésre szánt területen új vízvezetéket építeni csak a közcsatorna-hálózat kiépítésével egyidejőleg szabad. A vízvezetéken a vízszolgáltatást megkezdeni csak a szennyvízcsatorna üzembe-helyezését követıen lehet.

(7)

A beépítésre nem szánt bel- és a külterületen lakás céljául szolgáló, vagy kereskedelmi, vendéglátási célú, vagy szállásférıhelyet nyújtó új épület elhelyezése, ill. meglevı épület felsorolt célra történı funkcióváltása csak akkor engedélyezhetı, ha az ÁNTSZ által is elfogadott egészséges ivóvízellátás és a szükséges tüzivíz ellátás biztosítható.

(8)

Új vízhálózat építésénél, rekonstrukciójánál dn 100-asnál kisebb keresztmetszető vezeték építését engedélyezni nem szabad, a biztonságos tüzivíz ellátás érdekében. Az ágazati elıírások szerinti távolságban föld feletti tőzcsapok elhelyezése kötelezı. Vízelvezetés

(9)

A szennyvizekkel a környezetet szennyezni nem szabad, ezért:

42


a) A csatornázásra kerülı utcákban, a csatorna kiépítését követıen az érintett már beépített telkeket a közcsatornára való rákötésre egy éven belül kötelezni kell esetében a TKV elıírásai szerint kell eljárni. b) A település belterületén, illetve beépítésre szánt területen lakóépületre építési engedély csak a település szennyvíz közhálózatára történı rácsatlakozásának megoldásával adható. A község szennyvízcsatorna-gerinchálózatának és csapadékvíz-elevezetı rendszerének kiépültéig az építési övezetekben közmőpótló berendezés (zárt szennyvíztároló illetve csapadékvíz győjtı, csapadékvíz szikkasztó) alkalmazható. A település belterületén a szennyvíz szikkasztása ideiglenes jelleggel sem megengedett c) A település beépítésre nem szánt területén elhelyezhetı építményben keletkezı szennyvizeket • Ha a keletkezı szennyvíz mennyisége nem haladja meg a napi 3 m3-t, a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 100 m-en belül nem tud, akkor a térség közcsatorna hálózatának kiépítéséig, a szennyvizeket szigorúan – ellenırzötten – zárt szennyvízgyőjtı medencébe kell összegyőjteni és szippantó kocsival a kijelölt lerakóhelyre szállítani, amennyiben ezt egyéb elıírás, ágazati rendelkezés nem tiltja. Építési engedély addig nem adható, amíg A szennyvízgyőjtı medence szippantó-kocsival történı megközelítési lehetıségéte biztosítani kell.nem biztosítható. Ha a közcsatorna-hálózat kiépítése a beépítésre nem szánt területet 100 méteren belüli távolságra megközelíti, akkor az érintett ingatlanokat kötelezni kell a közcsatornára való rákötésre. • Ha a keletkezı szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, és a fogyasztó a közcsatorna hálózathoz csatlakozni 200 m-en belül nem tud, viszont megfelelı befogadó rendelkezésre áll, úgy ha egyéb elıírások nem tiltják, és az illetékes ÁNTSZ továbbá a VIZIG hozzájárul, akkor a keletkezı szennyvizek tisztítására engedélyezhetı helyben létesítendı szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazása lehetséges. A kisberendezés védıterülete nem nyúlhat túl az engedélyt kérı telkén. A tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes VIZIG meghatároz. (Amennyiben a keletkezı szennyvíz mennyisége meghaladja a napi 3 m3-t, de bármelyik illetékes nem ad hozzájárulást, akkor helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítése nem engedélyezhetı, ki kell építtetni a közcsatorna csatlakozást, különben építési engedély nem adható!) (10) Vállalkozási, gazdasági, ipari funkciójú telken (lakótelkeken engedélyezett vállalkozások esetén is) a kibocsátott szennyvíz szennyezettségének meg kell felelnie a közcsatornára való rákötési elıírásoknak. Az ettıl eltérı szennyezettségő vizet telken belül létesítendı szennyvízkezeléssel – a megengedett szennyezettség mértékéig – elı kell tisztítani. (11) Közvetlen az élıvízbe szennyvizet beengedni nem szabad. (12) A változatos topográfiai adottságok okozta nagyobb talaj- és rétegvíz mozgást figyelembe kell venni, a felszín alatti vizek mozgását nem szabad lezárni; terepszint alatti építkezésnél a víz továbbvezetését meg kell oldani. (13) A patakok part-élétıl 6-6 m, az önkormányzati kezelésében lévı egyéb állandó, illetve idıszakos vízfolyás part-éleitıl 3-3 m, a nyílt árkok karbantartására legalább 2-2 m szélességő sávot - karbantartás számára - szabadon kell hagyni, ha pedig a karbantartási sáv közterületként történı kiszabályozása nem oldható meg, akkor vagy a karbantartó számára szolgalmi jogot kell biztosítani. A szolgalmi joggal terhelt területrészen mindennemő tevékenység csak a szolgalmi joggal rendelkezı hozzájárulásával engedélyezhetı. (14) Vízgazdálkodási területként lejegyzett területet (árok, vízfolyás, vízmosás stb.) egyéb célra hasznosítani csak vízjogi létesítési engedély alapján, a VIZIG engedélyével szabad.

43

Megjegyzés [S162]: Építési övezetek általános elıírásai közül került ide Megjegyzés [S163]: A vizek védelme fejezetbıl került ide

(15) A település hosszú távú arculatformálása, az urbanizációs igény és a kedvezıbb területgazdálkodás érdekében a csapadékvíz elvezetésére, a készítendı csapadékvíz elvezetési tanulmánytervben rögzített lehatárolásnak megfelelıen: a) zárt csapadékvíz elvezetı rendszert kell építeni a burkolt utakkal feltárt beépített, illetve beépítésre javasolt területen. A beépített, illetve a beépítésre szánt területen a meglevı nyílt árkos felszíni vízelvezetés a szilárd útburkolat kiépítéséig, illetve a már burkolt utak soron következı rekonstrukciójáig fennmaradhat. A szilárd burkolat építésével egyidejőleg kell a zárt csapadékvíz csatornát kiépíteni. (Ettıl eltérni csak a szakági tanulmánytervben kijelölt helyen lehet.) b) árkos csapadékvíz elvezetési rendszer tartható fenn, illetve létesíthetı a beépítésre szánt területen belül, ahol ezt a szakági tanulmányterv kijelölte, a beépítésre nem szánt területen általánosan, valamint beépítésre szánt és nem szánt területen egyaránt a hosszabb távon is, a szilárd burkolat nélküli utcák esetén. Az erdı és mezıgazdasági övezetek földrészletein a keletkezı felszíni csapadékvíz közterületre, szomszédos földrészletekre nem vezethetı (16) A csapadékvíz élı vízfolyásba történı bevezetése elıtt hordalékfogó mőtárgy elhelyezése kötelezı. (17) A csapadékvíz elvezetését biztosító rendszer szállítóképességét egész a végbefogadóig ellenırizni kell minden nagyobb (fél hektárt meghaladó telekterülető) beruházás engedélyezése telekalakítás vagy beépítés esetén. A beruházásra építési engedély csak akkor adható, ha beépítés feltétele, hogy a többlet felszíni víz megfelelı biztonsággal legyen a befogadóig. (A szők keresztmetszető helyek továbbvezethetı kapacitásbıvítésétnek tényleges megvalósítását, vagy a nagyobb mennyiségő víz gyorsabb lefutását megakadályozó helyi záportározó létesítésétnek megvalósítását követıen adható csak ki a használatba vételi engedély megkéréséig meg kell valósítani.)

(18) Húsz vagy annál több gépkocsit befogadó parkolót kiemelt szegéllyel kell kivitelezni úgy, hogy a felületén összegyőjthetı legyen a csapadékvíz, az ne folyhasson közvetlen a zöldfelületre. Ezekrıl a nagyobb parkoló felületekrıl és a szennyezéssel veszélyeztetett telkek belsı útjairól összegyőlı csapadékvíz csak hordalék- és olajfogó mőtárgyon keresztül vezethetı a csatorna-hálózatba. „Zöld” parkoló nem létesíthetı.ése tilos! (19) A nyílt árkos vízelvezetı hálózat feletti kocsi-behajtó az árok vízszállító képességét nem korlátozhatja. Az áteresz méretét úgy kell meghatározni, hogy az víz-visszaduzzasztást ne okozzon, a vízszállítás akadálymentes legyen. Egy telekre csak és kizárólag egy áteresz létesíthetı (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). Az áteresz szélessége telkenként nem lehet 3,5 m-nél nagyobb. A kocsi behajtó kerékfogó szegélye 10 cm-nél jobban nem emelkedhet ki a kocsi-behajtó felszínérıl, korlát nem létesíthetı és 6 cm-nél nem lehet szélesebb a szegély. A nyílt árok fenekét és legföljebb 50 cm magasságig az oldalát szint-, medertartás és a karbantarthatóság érdekében burkolni kell. Az 1-3 %-os lejtéső árkot a meder erózió elkerülése érdekében – a topográfiai adottság miatt – csak teljes szelvényében burkolt árokként szabad kialakítani. Ezt meghaladó lejtéső terepen kialakítandó árok csak lépcsızéssel alakítható ki. (20) Nagyobb távlatban is Nyílt árkos felszíni vízelvezetéssel javasolt területen az árok telkenkénti 3,5 m-nél hosszabb szakaszon történı lefedése, illetve zárt csatornás elvezetéssé alakítása nem megengedett engedélyezhetı, sem parkolási, sem közlekedés fejlesztési cél érdekében. (21) A patak feletti gépkocsi-behajtók hídszerkezetének legalsó szintje a patak mértékadó árvízszintje fölött legalább 0,5 méterrel kell, hogy legyen. A híd tartószerkezete nem nyúlhat

44

Megjegyzés [S164]: A mezıgazdasági terület elıírásai közül került ide.

bele és nem érintheti a patak medrét. Egy telekre csak egy hídszerkezet létesíthetı (gépkocsi és gyalogos beközlekedést is figyelembe véve!). A híd szélessége telkenként legföljebb 4,5 m széles lehet. A hídszerkezetre legalább egy oldalon biztonsági korlát helyezendı el, ami legföljebb 1 méterrel emelkedhet ki a kocsi-behajtó felszínérıl. Villamos-energia-ellátás (22) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból beépített és beépítésre szánt területen új (közép-, kisfeszültségő, valamint közvilágítási) villamos-energia ellátási hálózatot építéseeni, meglevı hálózat átépítésével járó rekonstrukciójaát engedélyezni csak földkábeles elhelyezéssel valósítható meg szabad. (23) Burkolat nélküli utakkal feltárt területeken, valamint beépítésre nem szánt területeken a villamos-energia ellátás hálózatainak földfeletti vezetése fennmaradhat. Területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetıségének biztosítására a villamosenergia elosztási, a közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyúttal a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetık. (24) Új közvilágítási hálózat létesítésekor, meglevı közvilágítási hálózat rekonstrukciója során csak energiatakarékos lámpatestek elhelyezése engedélyezhetı helyezhetık el. (25) Reklám- és térvilágítással kápráztatást, vakítást, vagy ártó fényhatást okozni, egyéb ingatlan használatát zavarni, korlátozni nem szabad.

Földgázelátás (26) Középnyomású földgázellátású területen telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozó épület utcai homlokzatára nem helyezhetı. A berendezés a telkek elıkertjében, udvarán, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetı. (27) Földgázvezetéket telken belül is csak föld alatti elhelyezéssel szabad kivitelezni.

Elektronikus hírközlés (28) Településesztétikai és területgazdálkodási szempontból a beépített és beépítésre szánt területen, a burkolt utakkal rendelkezı területen, illetve utak szilárd burkolatának kiépítésekor új vezetékes hírközlési hálózatot létesítéseeni ill. a meglevı hálózat rekonstrukciójaát engedélyezni csak föld alatti (földkábel, alépítmény) elhelyezéssel valósítható meg szabad. A föld feletti vezetés a szilárd burkolattal nem rendelkezı utcákban egyelıre fennmaradhat, ezért területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetõségének biztosítására a 0,4 kV-os közvilágítási és a távközlési szabadvezetéket közös oszlopsoron kell vezetni. (29) Beépítésre nem szánt területeken a vezetékes távhírközlési hálózatok földfeletti vezetése fennmaradhat, területgazdálkodási okokból, valamint az utca fásítási és utca-bútorozási lehetıségének a biztosítására a távhírközlési szabadvezetéket, légkábelt és a villamosenergia elosztási, a közvilágítási szabadvezetékeket, légkábeleket közös egyoldali oszlopsorra kell fektetni, amelyre egyben a közvilágítást szolgáló lámpafejek is elhelyezhetık.

45

(30) Közszolgálati, iparági hírközlési antenna és létesítmény természetvédelmi területen belül nem helyezhetı el; azon kívül csak az Önkormányzattal történı egyeztetés alapján létesíthetı.

V. FEJEZET VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 39. § Kiegészítı rendelkezés (1) A szabályozási terven lehatárolt területeken az övezet, építési övezet valamint a településszerkezeti terven meghatározott területfelhasználás között eltérés található, ezért ezeken a területeken a szabályozási elemek a településszerkezeti terv megfelelı módosításának hatálybalépésekor hatályosulnak. § Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet és a rendelet mellékletét képezı Szabályozási Terv 2001. év június hó 01………………. napján lép hatályba. Ezzel egyidejőleg a 2/1998. számú tanácshatározat(ok) és a 2/1991.(II.7.); 1991/8A/V.16. KTr. 8/2001 (IV. 26.) számú ÖK rendelet(ek) hatályátukat vesztik.* (2) Jelen rendelet elıírásait a hatályba lépése napjáig elsı fokú határozattal még el nem bírált, folyamatban lévı ügyekben is alkalmazni kell. (3) A rendelet kihirdetésérıl a jegyzı gondoskodik. Csobánka, 2001. április hó 26. nap Szabóné Bartholomaei Krisztina s.k. Török István s.k. jegyzı polgármester * = A 39.§ (1) bek.-ben hivatkozott rendelet-melléklet alatt - 2005. december 1.-tıl kezdıdı hatállyal - a 26/2005.(XII.1.) KTr. sz. rendelet 1./ és 2./ sz. mellékleteit képezı Szabályozási Terv értendı: 1./ sz. melléklet: külterületi szabályozási terv (M=1:10 000) 2./ sz. melléklet: szabályozási tervlap belterületre (M=1:2 000) A 26/2005.(XII.1.) KTr. sz. rendelet – annak 8.§-a rendelkezése értelmében - kihirdetése napján lép hatályba, mellyel egyidejőleg a 17/2002.(VII.12.) KTr. sz. rendelet – az általa módosított Szabályozási Tervlapra is kiterjedı érvénnyel -, továbbá a 8/2004.(III.26.) KTr. sz. rendelet hatályát veszíti. A rendelet elıírásait a 2005. november 1.-t követıen indult, s jelen rendelet hatályba lépése napjáig elsı fokú határozattal még el nem bírált építéshatósági eljárásokban is alkalmazni kell.

46

Megjegyzés [S165]: Fıépítészi véleménynek megfelelıen beillesztve.

Csatolva (37-38. oldalként) a 26/2005.(XII.1.) KTr. sz. rendelet 3.§-ban hivatkozott függelékek: I./ sz. függelék – Házszámozási elıírások II./ sz. függelék – Régészeti azonosítók Fentiek hiteléül: Csobánka, 2005. december 1. Dr. Finta Béla jegyzı Jelen rendelet további elválaszthatatlan része Csobánka község Településrendezési terve: a 32/2005.(III.31.) KT-határozattal elfogadott Településszerkezeti Terv.

47

1. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez Csobánka, külterület szabályozási terve, M=1:10 000

2. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez Csobánka, belterület szabályozási terve, M=1:2 000

3. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez Csobánka község területén helyi értékvédelem alatt álló épített értékek A történeti faluközpont a szabályozási tervlapon lehatárolt területtel; A Rózsa és Rákóczi Ferenc utca házsorai a szabályozási tervlapon lehatárolt területtel; Ybl-villa (606 hrsz); Bikár-villa (759/1 hrsz); Hubertusz-kápolna és környezete (593 hrsz); Margit-ligeti kastély és parkja (3008 hrsz); Szentkút-forrás melletti búcsújáró kápolna (048/2 hrsz). Római katolikus templom kertjében világháborús emlékmő és faragott kıtömb (hrsz 21) Vörösvári út menti kıkereszt – Garancsi-kereszt (0197/14 hrsz) Jézus és Mária szobra (cserkésztábor bejáratánál, hrsz 3009) Faragott fakapu (Fı út, hrsz 587) 1848-49-es emlékmő (szerb ortodox templom kertjében, hrsz 1) Sírkı emlékek (szerb ortodox temetı, hrsz 121) Berda József emléktábla (Oszoly-csúcs alatt) Fı téri emlékmő kıoszlopa (hrsz 747/4) Kıkereszt (Borony és Panoráma út sarok) Kıkereszt (Szerb tér)

48

Megjegyzés [S166]: KÖH véleményének megfelelıen beillesztve

4. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez Natura 2000 hálózathoz tartozó HUDI 20039 kóddal Pilis-Visegrádi hegység néven jelölt kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési területek helyrajziszámos fölsorolása Az európai közösségi jelentıségő természetvédelmi rendeltetéső területekkel érintett földrészletekrıl szóló 45/2006 (XII. 8.) KvVM rendelet alapján Pilis-Visegrádi-hegység (HUDI20039) Csobánka 02/2, 02/3a, 02/3b, 02/4, 02/5a, 02/5b, 02/5c, 02/5d, 02/5f, 02/5g, 012, 014a, 014b, 015, 017, 018a, 018b, 019, 020/1, 020/2, 020/3, 020/4, 020/5, 020/6, 021, 025, 026/3, 026/4, 027/1, 027/2, 028, 029, 030/2, 030/3, 030/5, 030/6, 030/7, 031/2a, 031/2b, 031/2c, 031/2d, 032, 033a, 033b, 033c, 034a, 034b, 035, 036a, 036b, 037, 038, 039/1a, 039/1b, 039/2a, 039/2b, 039/2c, 039/2d, 040, 041, 042, 043, 044/1a, 044/1b, 044/1c, 044/1d, 044/4, 044/9, 044/10, 044/13a, 044/13b, 044/16, 044/17, 044/18, 044/21, 045, 046, 047, 048/3a, 048/3b, 048/3c, 048/3d, 048/4a, 048/4b, 048/4c, 048/4d, 048/4f, 049/2a, 049/2b, 050/1, 050/2, 050/5, 050/6, 050/7, 050/8, 050/9, 050/10, 051, 052/1a, 052/1b, 052/6a, 052/6b, 054/1a, 054/1b, 054/1c, 054/1d, 054/4a, 054/4b, 055, 057/2, 058/1, 058/2, 058/4, 058/5, 058/6, 058/7, 058/8, 058/9, 058/10, 058/11, 058/12, 058/13, 058/14, 058/15, 058/16, 058/17, 058/18, 058/19a, 058/19b, 058/19c, 058/20, 058/22, 058/23, 058/24a, 058/24b, 058/25, 058/26, 058/27, 059, 060, 062/4, 062/5, 062/6, 062/7, 062/8, 062/9, 063, 068, 092/23, 092/24, 092/25, 092/26, 092/32, 092/34, 092/35, 092/36, 092/37, 092/38, 093, 094, 095, 096/9, 097, 098/2, 0102, 0103/1, 0103/2, 0103/3, 0103/4, 0104, 0105a, 0105b, 0105c, 0106, 0107, 0108a, 0108b, 0109/2a, 0109/2b, 0109/3, 0109/4a, 0109/4b, 0109/4c, 0109/5, 0110, 0111, 0112, 0113a, 0113b, 0113c, 0113d, 0113f, 0113g, 0114, 0124, 0130, 0137, 0138/1, 0138/2, 0138/3, 0138/4, 0138/5, 0138/6, 0138/7, 0138/8, 0138/9, 0138/10, 0138/11, 0138/12, 0138/13, 0138/14, 0138/15, 0138/16, 0138/17, 0138/18, 0138/19, 0138/20, 0138/21, 0138/22, 0138/23, 0139, 0140/1, 0140/2, 0140/3, 0140/4, 0140/5, 0140/6, 0140/7, 0140/8, 0140/9, 0140/10, 0140/11, 0140/12, 0140/13, 0140/14, 0140/15, 0140/16, 0140/17, 0140/18, 0140/19, 0140/20, 0140/21, 0140/22, 0140/23, 0140/24, 0140/25, 0140/26, 0140/27, 0140/28, 0140/29, 0140/30, 0140/31, 0140/32, 0140/33, 0140/34, 0140/35, 0140/36, 0140/37, 0140/38, 0140/39, 0140/40, 0140/41, 0140/42, 0140/43, 0140/44, 0140/45, 0140/46, 0140/47, 0140/48, 0140/49, 0140/50, 0140/51, 0140/52, 0140/53, 0141, 0142/1, 0142/2, 0142/6, 0142/7, 0142/8, 0142/9, 0142/10, 0142/73, 0142/76a, 0142/76b, 0142/76c, 0142/80, 0142/81a, 0142/81b, 0142/81c, 0142/81d, 0142/81f, 0143, 0144, 0145, 0146/9, 0147, 0148/7, 0148/8a, 0148/8b, 0148/9, 0149, 0150/1, 0151/18, 0152, 0153/5, 0154, 0155/1, 0156, 0157/1, 0158, 0159/1a, 0159/1b, 0160, 0161/3, 0161/4, 0162, 0163, 0165a, 0165b, 0167, 0169, 0170/51, 0170/53a, 0170/53b, 0170/54, 0170/56, 0170/57, 0171, 0172, 0173, 0174/31, 0175, 0176/8, 0177, 0178/80, 0178/86, 0178/91, 0179a, 0179b, 0180a, 0180b, 0180c, 0181, 0182, 0183, 0184/1, 0184/2, 0184/3, 0184/4, 0184/5, 0184/6, 0184/7, 0184/8, 0185, 0186/1, 0186/2a, 0186/2b, 0187, 0188, 0189, 0190, 0191, 0192, 0193/57a, 0193/57b, 0194, 0195/6, 0195/12, 0195/28, 0196, 0197/2, 0197/11, 0197/14a, 0197/14b, 0198, 0199, 0200/1, 0200/10, 0201, 0202/2, 0203, 0204, 0205/9, 0206, 0207, 0208/13, 0208/140, 0209, 0210, 0211/71, 0212, 0213/1, 0213/2, 0213/3, 0213/4, 0213/5, 0213/6a, 0213/6b, 0213/7, 0213/8, 0213/9, 0213/10, 0213/11, 0213/12, 0213/13, 0213/14, 0214, 0215/1, 0215/2, 0215/3, 0215/4, 0215/5, 0215/6, 0215/7, 0215/8, 0215/9, 0215/10, 0215/11, 0215/12, 0216, 0217, 0218/1, 0218/2, 0218/3, 0219, 0220/70, 0221, 0222/112a, 0222/112b, 0222/112c, 0223, 0224, 0225, 0226, 0227/1, 0227/2, 0227/3, 0227/4, 0227/5, 0227/6, 0227/7, 0227/8, 0227/9, 0227/10, 0227/11, 0228, 0229, 0230, 0231/6, 0232/40, 0232/74a, 0232/74b, 0233, 0234/13a, 0234/13b, 0235, 0236/19, 0237, 0238, 0241/2, 0242/3a, 0242/3b, 0242/5, 0242/6, 0243, 0245/2, 0246/1a, 0246/1b, 0246/2, 0247

49

5. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez Duna-Ipoly Nemzeti Park területének helyrajziszámos fölsorolása A Duna-Ipoly Nemzeti Park létesítésérıl szóló 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet alapján Csobánka 02/2-5, 030/2-7, 032-038, 039/1-2, 040-043, 044/1, 044/4, 044/9-10, 044/13, 044/16-21, 045, 047, 048/2-4, 049/2, 050/1-2, 050/5-10, 051, 052/1, 052/3, 052/6, 053/2, 054/1, 054/4, 059, 060, 062/4-9, 0105-0108, 0109/2-5, 0110, 0111, 0113, 0138/1-23, 0139, 0140/1-53, 0141, 0142/1-2, 0142/6-10, 0142/73, 0142/76, 0142/80-81, 0145, 0146/9, 0147, 0148/7-9, 0150/1, 0151/18, 0152, 0153/5, 0154, 0155/1, 0156, 0157/1, 0158, 0159/1, 0160, 0161/3-4, 0162, 0163, 0165, 0167, 0169, 0170/51, 0170/53-54, 0170/56-58, 0170/60-62, 0171-0173, 0174/31, 0175, 0176/8, 0177, 0178/1-11, 078/13-34, 0178/56, 0178/77, 0178/80, 0178/8286, 0178/88, 0178/90-91, 0179-0183, 0184/1-8, 0185, 0186/1-3, 0187, 0188, 0191, 0192, 0193/57, 0194, 0195/6, 0195/12, 0195/28, 0196, 0197/2, 0197/11, 0197/14, 0199, 0200/1, 0200/10, 0201, 0202/2, 0203, 0204, 0205/9, 0206, 0207, 0208/13, 0208/140, 0209, 0210, 0211/7, 0211/71, 0213/1-14, 0214, 0215/1-12, 0216, 0217, 0218/1-3, 0219, 0220/70, 0221, 0222/112, 0223-0226, 0227/1-11, 0228-0230, 0231/6, 0232/40, 0232/74, 0233, 0234/13, 0235, 0236/19, 0245/2, 0246/1-2

6. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez Nyílt karszt területek helyrajziszámos fölsorolása A nyílt karszt területek külterületi jegyzékérıl szóló 8002/2005. (MK 138.) KvVM tájékoztató alapján Csobánka 030/7, 031/2, 032, 033, 039/1, 041, 044/4, 044/9, 044/10, 044/21, 046, 047, 049/2, 054/1, 062/4, 062/5, 062/6, 062/9, 064, 0109/2, 0113, 0124, 0142/76, 0142/80, 0142/81, 0143, 0159/1, 0190, 0191, 0195/28, 0196, 0197/2, 0197/14, 0198, 0199, 0200/1, 0200/10, 0201, 0202/2, 0211/71, 0212, 0213/6, 0213/7, 0213/8, 0213/9, 0213/10, 0213/12, 042 út

50

7. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez A helyi jelentıségő táj- és természetvédelmi területek és emlékek HELYI JELENTİSÉGŐ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Megnevezés Jelleg m2 Milleniumi Hét Vezér Park park 2.298 Margit-ligeti kastély parkja park 33.084 Hubertus kápolna környéke bokorerdı 8.377 Ybl villa megmaradt kertje kert Dera- és Kovácsi-patak környezete liget Szerb ortodox templom kertje Római katolikus templom kertje TÁJVÉDELMI EMLÉKEK Megnevezés Mária és Jézus szobra

Berda József emléktábla Fı téri emlékmő kıoszlopa Világháborús emlékmő

Faragott kıtömb Kıkereszt Kıkereszt Búcsújáró kápolna

kert kert

Cserkésztábor bejáratánál Fı út Szerb ortodox templom kertje

Faragott fakapu 1848-49-es emlékmő

Kıkereszt

Hrsz. belterület 406/33 belterület 3010 belterület 593 belterület 605 külterület 0245/2, belterület 306/1, 404 1.613 belterület 1,2 2.306 belterület 21

Fı tér Római kat. templom Római kat. templom Római kat. templom Panoráma – Borony u. Szerb tér Szentkúti telep

Jelleg vallási

db 1

Hrsz. belterület 3009

építészeti történelmi

1 1

belterület 587 belterület 2

kulturális kulturális történelmi

1 1 1

belterület 147/1 belterület 747/4 belterület 21

vallási

1

belterület 21

építészeti

1

belterület 21

vallási

1

belterület 583

vallási építészeti

1 1

külterület 048/1

HELYI JELENTİSÉGŐ VÉDETT TERMÉSZETI EMLÉKEK Magyar név Latin név db Törzs-átmérı / korona átmérı (cm/m) Csertölgy Quercus cerris 1 70/14 Kocsányos tölgy Quercus robur 1 30/8 Platán facsoport Platanus 8 70-100 occidentalis Nagylevelő hárs Tilia platyphyllos 1 70/13 Idıs fenyık Pinus sp. 50/12 facsoport Korai juhar Acer platanoides 40/9 fasor Eperfa Morus alba 1 80/12 Diófa Juglans regia 1 70/13 Vadgesztenye

Aesculus hippocastanum

2

51

50/9

Hely, Hrsz

belterület 3009 belterület 3009 belterület 3010 Béke út 13/A szerb temetı köztemetı Táncsics-Bem u. szerb-ortodox templom Szerb tér

8. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez A kertépítészeti terv tartalmi követelményei M=1:200 léptékő helyszínrajz, a jellemzı tereppontok magasságának megjelölése, a tervezett növényelrendezés, a domináns növényfajok, mőtárgyak, burkolatok ábrázolása, mőszaki leírás terület kimutatási számításokkal

52

9. számú melléklet Csobánka Község Képviselı-testületének a település Helyi Építési Szabályzatáról szóló…………...sz. rendeletéhez I./ sz. függelék a Csobánka község Helyi Építési Szabályzatának III. sz. módosításáról szóló 26/2005.(XII.1.) KTr. sz. rendelethez

Házszámozási elıírások 1. Házszámmal kell ellátni a névvel rendelkezı közterületeken az arra a közterületre nyíló, minden helyrajzi számmal rendelkezı épületet és építményt (lakóház, szolgáltató létesítmény stb.) valamint minden önálló beépítetlen építési telket. 2. Több közterülettel határos ingatlant arra a közterületre kell házszámozni, amerrıl gépjármővel megközelíthetı vagy amerre az épület fıhomlokzata néz. 3. Az utcában több ingatlan azonos számmal nem jelölhetı. 4. Egy helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanon elhelyezkedı ikerház vagy kétlakásos épület egy házszámot kap, római szám (I., II.,) alátöréssel megkülönböztetve a két épületet ill. lakást. (pl. : .5/ I. 5/ II. ) 5. A kialakult számozás után megosztott ingatlanok házszáma megmarad és az újonnan kialakult telkek házszáma stb. a, b, c,..stb. alátörést kap ( 6/a, 6/b,) 6. Az ingatlanok számozása a faluközpontból kifelé indulva történik. 7. Csobánka község központja a Polgármesteri Hivatal épülete. 8. A számozás 1-gyel kezdıdik –a számok kihagyása nélkül- és a közterülethez csatlakozó utolsó ingatlanig tart. 9. Kétoldalas utcánál a számozást növekedési irányban haladva jobb oldalon a páratlan, bal oldalon a páros számokat kell alkalmazni. Egyoldalas utcánál a számozás folyamatosan történik. 10. A terek és más hasonló alakú közterületek melletti ingatlanok számozása folyamatosan emelkedı számsorrendben, az óramutató járásával ellentétes irányban történik. A számozás a faluközpont felıl becsatlakozó utca jobb oldalán kezdıdik és a bal oldalán ér véget. 11. A külterületi épületeket a hagyomány szerint kialakult néven, annak „tanya” megjelöléssel ellátva kell szerepeltetni. A közút mellett elhelyezkedı és arról közvetlenül megközelíthetı külterületi ingatlanokat, a 9. pontban foglaltak szerint kell számozni, kivéve az országos közút mellett elhelyezkedıket. 12. Az ingatlan tulajdonosa (kezelıje) köteles a hatóság által megállapított házszámnak megfelelı táblát, a közterületrıl jól látható helyen a kapubejáratnál vagy az épületen elhelyezni.

53

Megjegyzés [S167]: Függelék nem tartalmazhat elıírásokat, ezért mellékletbe kerül

1. számú függelék Csobánka Község Helyi Építési Szabályzatához Csobánka község nyilvántartott régészeti lelıhelyei és régészeti nyilvántartási azonosítói II./ sz. függelék a Csobánka község Helyi Építési Szabályzatának III. sz. módosításáról szóló 26/2005.(XII.1.) KTr. sz. rendelethez RÉGÉSZETI AZONOSÍTÓK CSOBÁNKA TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉHEZ (2005.) MRT 7. AZONOSÍTÓ 6 / 1. 6 / 2. 6 / 3. 6 / 4. 6 / 5. 6 / 6. 6 / 7. 6 / 8. 6 / 9. 6 / 10. 6 / 11. 6 / 12. 6 / 13. 6 / 14. 6 / 15. 6 / 16. 6 / 17. 6 / 18. 6 / 19. 6 / 20.

6 / 21. 6 / 22. 6 / 23.

6 / 24.

FÖLDRAJZI NÉV KOVACSINA KOVACSINA ÚJKLANÁC ÚJKLANÁC RÉKA PLACSKOVÁC ALTE DUSSATZ POSTRIEGEL BRÜNDLHUT DOLNY CSOBANAC GORNYI CSOBANAC GORNYI CSOBANAC GORNYI CSOBANAC ÓCSOBÁNKA SZÁLLÁSBERG POTLOVÁCZ SZENTKÚT POTLOVÁCZ POTLOVÁCZ ÓCSOBÁNKADOMB KISKEVÉLYI BARLANG (MACKÓBARLANG) HANFLAND SZABADSÁGHEGY

KÁPOSZTÁSDŐLİ

KÖH – AZONOSÍTÓ 10 104 10 105 10 106 10 107 10 108 10 109 10 110 10 111 10 112 10 113

HELYRAJZI SZÁMOK 026/1, 030/2patak 038 016/2, 026/1 016/2, 030/2, 024, 031 031, 272, 271/6,9; 052/6 0178/56-61 0184 0222/70, 0219út, 0218/3, 0215/12, 0186/2 0213, 0211/71, 0212út 0100út, 099/1, 0113, 094, 098út, 0103, 0100út, 0113

10 114

0113

10 115

0113

10 116 10 117

0142/80, 0113, 0139/2, 0116út 0197/14

10 118 10 119 10 120 10 121 10 122

0133/8-9 048/1 064 064 0116út, 0142/80, 0113

10 123

062/9 10 124 10 125

406/56-62, 406/144-145 052/6

10 126

313út, 2773/3, 519árok, 406/23út, 2751/13, 2454/9, 2754/6-7, 2454/8út, 2755/2, 2756/2, 2757/2, 2758/1, 2760-2762, 2763/4, 2763/4, 307-360, 016/3, 031/4, 965, 288út, 285/8-9, 287út, 216-230, 289305; 406/90-93, 96-97, 100-101, 104-105, 108-109, 112-113, 116-117, 120-121

10 127

54

6 / 25. 6 / 26. 6 / 27.

KANDE FEDÉMES Fİ UTCA

10 128 10 129 10 130

6 / 28

RÓMAI ÚT

10 131

064 064 607/4 064, 092/32, 092/34-35, 092/38, 096/9, 097, 042út, 0116út, 0101, 0102út, 0103

AZONOSÍTATLAN LELİHELY, 10 103 FELIRATOS RÓMAI SÍRKİ

55

2. számú függelék Csobánka Község Helyi Építési Szabályzatához A környezetvédelemre, természetvédelemre, az örökségvédelemre, közlekedésre, a közmővekre és a hírközlésre vonatkozó, leggyakrabban használt hatályos jogszabályok (2009. január)

KÖRNYEZETVÉDELEM -

Környezet védelmérıl szóló 1995 évi LIII törvény

-

Levegıtisztaság védelem A területen érvényes levegıtisztaságra vonatkozó elıírások a 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet, a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet, a 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FvM együttes rendelete (módosítva: 25/2001. /XII. 7./) a légszennyezettségi határértékekrıl és a 23/2001. (XI. 13.) KöM rendelet a kibocsátási határértékekrıl. (A település közigazgatási területére az általános és az ökológiailag sérülékeny levegıtisztaság-védelmi értékek vonatkoznak. A település területén csak olyan tevékenységek folytatása, ill. csak olyan új építmények elhelyezése megengedett, amelyek teljesítik a technológiai kibocsátási határértékeket, valamint üzemelésük mellett legalább a kijelölt védıövezet szélén teljesülnek a területre vonatkozó légszennyezettségi határértékek.) 21/2001. (II. 14.) Kormányrendelet alapján a 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. és 2. sz. melléklete a légszennyezettségi zónába való besorolásokról. (A melléklet szerint Csobánka területe a 10. légszennyezettségi zónába tartozik.) 14/2001. (V. 9.) KöM-EüM-FvM együttes rendelet 4. sz. melléklete, ill. a 17/2001. (VIII. 3.) KöM rendelet 1. és 2. sz. melléklete a zóna besorolás értelmezésérıl. (A fenti rendelkezések alapján a bányaüzemet, mint mértékben levegıterhelést okozó tevékenységet kell figyelembe venni. Védelmi övezetének sugara 300 m.) Az 1993 évi XLVIII. törvény 11. § (2) bekezdése alapján a jelenleg mőködı bánya nem bıvíthetı. Új külszíni bánya nyitása nem engedélyezhetı.

-

Zaj- és rezgésvédelem A területen érvényes zaj- és rezgésvédelemre vonatkozó elıírások: a védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Kormányrendelet, valamint a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (III. 22.) KvVM-EüM együttes rendelet. (A rendeletben rögzített határértékek betartását a zajtól védendı terület határán biztosítani kell.)

-

Felszín alatti vizek védelme A felszín alatti vizek védelmérıl szóló 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, az érzékenységi besorolásokat tartalmazó 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, a felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területen levı települések besorolásáról a 7/2005. (III. 1.) KvVM rendelet rendelkezik. A felszín alatti víz és földtani közeg minıségi védelméhez szükséges határértékeket a 10/2000. (VI. 2.) KöM-EüM-FvM-KHVM együttes rendelete tartalmazza. (Csobánka teljes közigazgatási területe a felszín alatti víz állapota szempontjából a „fokozottan érzékeny” kategóriába tartozik. Ennek megfelelıen a közigazgatási területen

56

talaj, ill. felszín alatti víz szennyezetését okozó objektum nem helyezhetı el, és tevékenység nem folytatható.)

-

Felszíni vizek védelme A felszíni vizek minıségi védelmének szabályairól a 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet rendelkezik. A 219/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet a vízfolyások mentén biztosítandó „fenntartási” sávot 6 m biztosításával rögzíti. A természet védelmérıl szóló 1996 évi LIII. törvény 18. §-a a természeti területen lévı vizes élıhelyek, vízfelületek partvonalától számított védıtávolságot tavak esetén 100; vízfolyások esetén 50 m-ben határozza meg. (Ezen védıtávolságon belül a meglévı építmények átépítéséhez, ill. új létesítmények elhelyezéséhez a területileg illetékes szakhatóság hozzájárulása szükséges.) A 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet szerint természetes vízfelületekbe történı bármilyen beavatkozás, ami a lefolyási viszonyokat, mederméretet, hidraulikai, hidrológiai paramétereket, stb. megváltoztatja, vízjogi létesítési engedély köteles.

-

Hulladékgazdálkodás A hulladékgazdálkodásról szóló 2000 évi XLIII. törvény, mely az önkormányzati feladatokat határozza meg. 241/2001. (XII. 10.) Kormányrendelet a jegyzı feladat- és hatáskörét rögzíti. A 213/2001. (XI. 14.) Kormányrendelet a hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl rendelkezik. A 16/2001. (VII. 18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékérıl szól. A 45/2004. (VII. 26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladékok kezelésének részletes szabályait rögzíti. A 98/2001. (VI. 15.) Kormányrendelet elıírásai a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeirıl rendelkezik. Az 5/2002. (X. 29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes szabályait rögzíti. A 23/2003. (XII. 29.) KvVM rendelet a biohulladék kezelésérıl és a komposztálás mőszaki követelményeirıl, a 71/2003. (VI. 27.) FvM rendelet az állati hulladékok kezelésének szabályairól rendelkezik. (A településen a hulladékkezelés során a fenti rendelkezések elıírásait be kell tartani.)

TERMÉSZETVÉDELEM -

Natura 2000 hálózathoz tartozó HUDI 20039 kóddal Pilis-Visegrádi-hegység néven jelölt kiemelt jelentıségő különleges természet-megırzési terület. A hálózathoz tartozó ingatlanok helyrajzi számos felsorolását a 45/2006. (XII. 8.) KvVM rendelet tartalmazza. A hálózathoz tartozó területekre vonatkozó szabályokat a 275/2004. (X. 8.) Kormányrendelet rögzíti.

-

Duna-Ipoly Nemzeti Park területe A védett, ill. fokozottan védett földrészek helyrajzi számos felsorolását a 34/1997. (XI. 20.) KTM rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza. A területen a természet védelmérıl szóló 1996 évi LII. törvény rendelkezései az irányadók.

57

-

Ex lege országos jelentıségő természetvédelmi oltalom alatt álló források és barlangok Hrsz. 062/9 – Kiskevélyi barlang Hrsz. 058/27 – forrás Hrsz. 044/1 – Macska barlang Hrsz. 048/1 – Szent-kút forrás A fenti védett forrásokra és barlangokra vonatkozó szabályokat a természet védelmérıl szóló 1996 évi LII. törvény vonatkozó rendelkezései (Tvt. 23. és 28. §-a) rögzítik.

-

Országos ökológiai hálózat Magterület, puffer terület, ökológiai folyosó övezetei. Az övezetek területeit az Országos Területrendezési Tervrıl szóló 2003 évi XXVI. törvény, ill. annak 2008 évi L. törvény által történt módosítása határolta le, és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervérıl szóló 2005 évi LXIV. törvény pontosította. Az övezet területeire vonatkozó szabályokat az OTrT 17-19. §-ai tartalmazzák.

-

Nyílt karszt területek A területek lehatárolása a nyílt karszt területek külterületi jegyzékérıl szóló 8002/2005. (MK 138) KvVM tájékoztató alapján történt. A nyílt karszt területekre vonatkozó szabályokat a természet védelmérıl szóló 1996 évi LII. törvény 19. §-a rögzíti.

-

Egyebek: Fás szárú növények védelmérıl szóló 346/2008 (XII.30.) Kormányrendelet

A védett természeti területeken területfelhasználással, építéssel, telekalakítással, valamint mővelési ággal kapcsolatos változtatásokat engedélyezni, vizes élıhelyek, ill. folyóvizek partvonalát, valamint a vizeket kísérı természet életközösségeket (növénytársulásokat) megváltoztatni, a növényzetet égetni csak az illetékes természetvédelmi szakhatóság (DINP, ill. DKV KTVF) hozzájárulásával szabad.

ÖRKSÉGVÉDELEM -

A kulturális örökség védelmérıl szóló LXIV/2001 törvény A Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról szóló 308/2006 (XII. 23.) kormányrendelet Az örökségvédelmi bírságról szóló 191/2001 Kormány rendelet A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal eljárásaira vonatkozó szabályokról szóló 10/2006 NKÖM rendelet Az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003 NKÖM rendelet A régészeti lelıhelyek feltárásának, illetve a régészeti lelıhely, lelet megtalálója anyagi elismerésének részletes szabályairól szóló 18/2001 NKÖM rendelet

KÖZLEKEDÉS -

A Közúti közlekedésrıl szóló 1988. évi I. törvény Az utak építésének, forgalomba helyezésének és megszüntetésének engedélyezésérıl szóló 15/2000 KöViM rendelet A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII.20.) Kormányrendelet Közutak melletti ingatlanok, kiszolgáló létesítmények útcsatlakozása ÚT 2-1.115:2004 útügyi mőszaki elıírás (országos közutakra kötelezı)

58

-

Az utak forgalomszabályozásáról és a közúti jelzések elhelyezésérıl szóló 20/1984. (XII.21.) KM rendelet A közutak igazgatásáról szóló 19/1994 (V.31.) KHVM rendelet MSZ 7487/3-80 és MSZ 7487/2-80 sz. Közmő és egyéb vezetékek elrendezése közterületen c. szabvány

KÖZMŐVEK -

-

-

A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény A földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 111/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. Törvény, ezen belül különösen a vizek kártételei elleni védelem és védekezésrıl szól 16 § (5), (6) pontjai. A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet A vizek és a közcélú vízi-létesítmények fenntartására vonatkozó feladatokról szóló 120/1999. (VIII. 6.) Korm. Rendelet, ezen belül különösen a települési vízrendezéssel összefüggı fenntartói feladatokról szól a 10. § A vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996 (V. 22.) Korm. rendelet 24. § (1) b) pontja határozza meg, hogy a települési önkormányzat jegyzıjének engedélye szükséges az 500m3/év mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítményhez.

HÍRKÖZLÉS Az elektronikus hírközlésrıl szóló 2003. évi C. törvény

59

HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA (javaslat)

Recommend Documents