Javaslat a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadására

Javaslat a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadására

Ózd, 2014. május 28.

Előterjesztő : Ózd Város Önkormányzatának Jegyzője Előkészítő: Hatósági és Szociális Osztály

Tisztelt Képviselő-testület! A gyermekek alapvető jogairól és e jogok érvényesítésének garanciáiról, a gyermekek védelmének rendszeréről, alapvető szabályairól a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.), és a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997.(IX.10.) Kormányrendelet (továbbiakban: Gyer.) rendelkezik. A Gyvt. 96.§ (6) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat köteles minden év május 31-ig átfogó értékelést készíteni a gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak ellátásáról, amelyet a Képviselő-testület megtárgyal. Ezt követően az értékelést meg kell küldeni a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának. A járások megalakulásával 2013. január 1-jétől a gyámhatósági feladatok jelentős része a jegyzőtől járási gyámhivatali hatáskörbe került, ennek figyelembe vételével módosult az éves értékelés tartalmi követelménye, amelyet továbbra is a Gyer. 10. melléklete szabályoz az alábbiak szerint: 1. A település demográfiai mutatói 2013. évben. Ózd Város lakosságának száma 2013-ben 36 626 fő (2012-ben: 36 907 fő) volt. A népesség megoszlása korcsoportonként: 0-3 évesek: 4-6 évesek: 7-14 évesek: 15-18 évesek: 19-24 évesek: 25-62 évesek: 63 év felettiek:

1435 fő 1194 fő 3357 fő 1783 fő 2971 fő 18938 fő 6948 fő

Összesen:

36 626 fő

Fenti számadatokból kitűnik, hogy csekély mértékben, de Ózd város lakosságának száma 2013-ban is csökkent.

-2-

2. Az önkormányzat által nyújtott pénzbeli, természetbeni ellátások biztosítása: - a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők száma, a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesültek száma, kérelmezőkre vonatkozó általánosítható adatok, elutasítások száma, főbb okai, önkormányzatot terhelő kiadás nagysága, - egyéb, a Gyvt.-ben nem szabályozott pénzbeli vagy természetbeni juttatásokra vonatkozó adatok, - gyermekétkeztetés megoldásának módjai, kedvezményben részesülőkre vonatkozó statisztikai adatok. A Gyvt 20/A. § (1)-(2) bekezdése szerint a települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjára tekintettel, b) a tárgyév november 1-jén fennáll, a tárgyév november hónapjára tekintettel, természetbeni támogatást nyújt fogyasztásra kész étel, ruházat, valamint tanszer vásárlására felhasználható Erzsébet-utalvány formájában. Az utalványt Ózd Város Önkormányzatának megbízása alapján – a tavalyi évhez hasonlóan- a Magyar Posta kézbesítette. A támogatást az Ózdon lakcímmel rendelkező jogosultak határidőben, problémamentesen megkapták. A pénzbeli/természetbeni támogatás összege 2013. évben (is) 5 800 Ft/fő/alkalom volt, amely teljes összegben a központi költségvetésből került finanszírozásra. Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben: a) 2013. augusztus hónapban 4600 fő (2012-ben 5024 fő), ebből 4220 (2012-ben 4618 fő) kiskorú és 380 (2012-ben 406 fő) fiatal felnőtt, b) 2013. november hónapban 4626 fő (2012-ben 5069 fő), ebből 4344 kiskorú (2012ben 4677 fő) és 302 (2012-ben 392 fő) fiatal felnőtt részesült. A családok számát tekintve a támogatás 2376 családot érintett (2012-ben 2620 család), melynek költségvetési kihatása 53 348 E Ft volt. A 2013. december 31-én ellátásban részesülők vonatkozásában az egy főre jutó családi jövedelem: 595 gyermek esetében nem érte el az öregségi nyugdíj legkisebb összegének (a továbbiakban: nyugdíjminimum) felét (2012-ben 634 fő), 3221 gyermek esetében meghaladta a nyugdíjminimum felét, de nem érte el a nyugdíjminimumot (2012-ben 3547 fő), 832 gyermek esetében meghaladta a nyugdíjminimumot ( 2012-ben 929 fő). A nyugdíjminimum összege 2013. évben (is) 28.500 Ft volt.

-3-

A családok megoszlása a családban nevelt gyermekek száma szerint: 1 gyermekes család: 2 gyermekes család: 3 gyermekes család: 4-5 gyermekes család: 6 vagy annál több gyermekes család:

2013. évben 1116 667 354 187 52

2012. évben 1250 705 399 212 54

Gyermekét egyedül nevelő szülőt tekintve:

1 gyermeket nevel: 2 gyermeket nevel: 3 gyermeket nevel: 4-5 gyermeket nevel: 6 vagy annál több gyermeket nevel:

2013. évben (fő) 954 475 205 104 27

2012. évben (fő) 1054 481 228 106 25

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek/fiatal felnőttek életkor és egészségi állapot szerinti megoszlása: Életkor (fő)

Ebből tartósan beteg, vagy fogyatékos (fő)

2013. évben

2012. évben

2013. évben

2012. évben

0-6 év közötti:

1504

1640

38

55

7-14 év közötti:

2140

2241

96

89

15-18 év közötti:

817

968

44

48

19 évesnél idősebb:

187

260

10

15

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény iránt benyújtott 4760 kérelemből 2013. évben 79 kérelem került elutasítására jogosultsági feltétel hiánya miatt (2012. évben 5334 kérelemből 85 kérelem). A 2012. évihez képest csökkent a kedvezményben részesülők száma, a csökkenés oka a jogosultsági feltétel hiánya. Legjellemzőbb, hogy a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem a jogszabályban előírt jövedelemhatárt meghaladta. További ok, hogy a fiatal felnőttek közül 2013. április 01-től csak az jogosult rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre, aki kiskorúként már részesült ebben a támogatásban. A Gyvt. 20/B. §-a szerinti kiegészítő gyermekvédelmi támogatás mint ellátási forma megszűnt, 2013. április 01. napjától a családbafogadó gyámként kirendelt hozzátartozó havi pénzbeli ellátásra jogosult. A pénzbeli ellátás havi összege 2013. évben 6.270 Ft volt. Egy fő esetében került sor ilyen támogatás folyósítására, amelynek éves összege 53 E Ft volt, amelyet a központi költségvetés 100%-ban megtérít.

-4-

A Gyvt. 20/C. § (2) bekezdése alapján a települési önkormányzat jegyzője az óvodáztatási támogatásra való jogosultságát – kérelmére – annak a szülőnek vagy családbafogadó gyámnak állapítja meg, akinek gyermeke két évesnél idősebb, de a tárgyévben az ötödik életévét nem töltötte be. A szülő, illetve a családbafogadó gyám a gyermekére tekintettel az óvodáztatási támogatás iránti kérelmét a települési önkormányzat polgármesteri hivatalához nyújthatja be az erre a célra rendszeresített formanyomtatványon. Az óvodáztatási támogatásra való jogosultság annak a szülőnek, vagy családbafogadó gyámnak állapítható meg: a) akinek gyermeke rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, b) akinek gyermeke legkésőbb annak az óvodai nevelési évnek a kezdetéig, amelyben a gyermek az ötödik életévét betölti, megkezdi az óvodai nevelésben való tényleges részvételt, és a kérelem benyújtását közvetlenűl megelőző időszakban legalább két hónapon keresztül rendszeresen jár óvodába, c) aki önkéntes nyilatkozatot tesz arról, hogy gyermekének hároméves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen, mely nyilatkozatot mindkét szülőnek meg kell tennie, ha a szülői felügyeleti jogot mindketten gyakorolják, A fenti feltételek fennállása esetén a gyermek óvodába történő beíratását követően első alkalommal gyermekenként húszezer, minden további alkalommal gyermekenként tízezer forint az óvodáztatási támogatás összege. Óvodáztatási támogatásban 2013. évben 281 gyermek (2012. évben összesen 317 gyermek) részesült, az alábbiak szerint: 2013. évben (gyermek) a) első alkalommal 3 éves volt: 4 éves volt:

2012. évben (gyermek) 76 gyermek, akik közül 26 50

43 15 28

b) további alkalmakkor 246 265 gyermek, akik közül 3 éves volt: 0 2 4 éves volt: 39 50 5 éves volt: 76 65 6 éves volt: 64 90 7 éves volt: 67 58 részesült támogatásban (Az a) és b) állomány között átfedés van). Az óvodáztatási támogatásra kifizetett összeg 2013. évben 4 790 E Ft, mely csökkent a korábbi évhez képest (2012-ben 6.090 E Ft). A csökkenés oka, hogy az óvodáztatási támogatás csak annak a szülőnek, vagy családbafogadó gyámnak állapítható meg 2013. szeptember 01. napjától aki a fent felsorolt feltételeknek megfelel. Az óvodáztatási támogatást 100%-ban a központi költségvetés finanszírozza.

-5-

Az óvodáztatási támogatás iránt benyújtott kérelemből – jogosultsági feltétel hiánya miatt – 2013. évben 92 kérelem került elutasításra. Ezek közül a leggyakoribb, hogy nevezett gyermek szülőjének vagy családbafogadó gyámjának a gyermek tekintetében a halmozottan hátrányos helyzet fennállását a jegyző nem állapította meg, vagy az óvoda vezetője által kiállított igazolás szerint a gyermek nem járt rendszeresen az óvodába. Elutasítási ok volt az is, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő az óvodáztatási támogatás iránti kérelmet akkor nyújtotta be, amikor gyermek már az ötödik életévét betöltötte. 2013. évben a még hatályban lévő Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének a rendkívüli gyermekvédelmi támogatásról szóló 6/2006. (II. 24.) önkormányzati rendelete 5. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén rendkívüli gyermekvédelmi támogatás volt megállapítható. Erre 2013. évben 787 gyermek esetében, 911 alkalommal, összesen 3 067 E Ft összegben (2012. évben összesen 722 gyermek esetében összesen 3312 E Ft összegben) került sor. A kifizetett támogatás fedezetét teljes egészében a szociális és gyermekjóléti pénzbeli juttatásokra igénybe vett állami normatív támogatás biztosította. 2013. évben Ózd Város Önkormányzata látta el a közigazgatási területén lévő valamennyi – önkormányzati vagy állami fenntartású – köznevelési intézményben a gyermek, tanuló étkeztetési feladatokat. Ezen feladatok ellátására 5 iskolai főzőkonyha, 6 iskolai melegítőkonyha, 4 óvodai főzőkonyha, 9 óvodai melegítőkonyha, valamint a központi óvodai főzőkonyha (KOK) állt rendelkezésre. Intézménytípus

Óvoda

Általános Iskola

Szakközépiskola

Szakiskola

Gimnázium

Kedvezmény

2013. évi összes adagszám*

Napi átlagos adagszám**

RGYVK-ban részesülő

146803

667

3 vagy több gyermekes

9282

42

Tartósan beteg, fogyatékos

3252

15


335240

1813


20228

109


11317

61


5307

29


536

3


224

1


896

5


0

0


0

0


937

5


0

0

234

1


-6-

Kollégium


10671

53


0

0

565

3


* Az élelmezési nyilvántartás alapján naponta összesített éves létszám 2013.01.01. és 2013.12.31. között. ** Óvoda esetében 220 nappal, iskola esetében 185 nappal és kollégium esetén 200 nappal számolva. Ózd Város Önkormányzata 2013. nyarán 44 napon keresztül, átlagosan napi 458 rászoruló ózdi, gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, általános- és középiskolás korú diáknak valósított meg szociális nyári gyermekétkeztetést hátrányos helyzetű önkormányzatoknak szóló pályázati forrásból. Ez a napi adagszám kevesebb, mint a 2012. évi, ami elsősorban azzal magyarázható, hogy a szülők nem vihették haza az ebédet, hanem a rászoruló gyermeknek a kijelölt iskolában kellett azt elfogyasztania. 3. Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó ellátások bemutatása: - gyermekjóléti szolgáltatás biztosításának módja, működésének tapasztalata (alapellátásban részesülők száma, gyermekek veszélyeztetettségének okai, szociális válsághelyzetben levő várandós anyák gondozása, családjából kiemelt gyermek szüleinek gondozása, jelzőrendszer tagjaival való együttműködés tapasztalatai), - gyermekek napközbeni ellátásának, gyermekek átmeneti gondozásának biztosítása, ezen ellátások igénybevétele, s az ezzel összefüggő tapasztalatok. Ózd város lakossága – és további 14 társult település lakossága – részére Ózd Kistérség Többcélú Társulása (a továbbiakban: Társulás) biztosította a gyermekjóléti alapellátásokat 2013. július 1-jéig a Kistérségi Gyermekjóléti Intézmény, majd 2013. július 2-ától az Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény által biztosított szolgáltatásokkal. A Kistérségi Gyermekjóléti Intézmény keretében 2013. július 1-jéig -

Gyermekjóléti Központ, Katona József Úti Bölcsőde, Gyermekek Átmeneti Otthona, és Családok Átmeneti Otthona

nyújtotta a gyermekjóléti alapellátás különböző formáit. A Társulás Társulási Tanácsa a 8/2013. (III. 27.) és a 16/2013. (V.16) határozataiban az általa fenntartott szociális és gyermekjóléti ellátásokat biztosító intézmények átalakításáról döntött. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 11. § (2)-(3) bekezdése alapján általános jogutódlással, egyesítés keretében összeolvadással új integrált intézményt, önállóan működő és gazdálkodó -7-

költségvetési szervet alapított 2013. július 2. napjával, Ózd és Térsége Szociális, Egészségügyi és Gyermekjóléti Integrált Intézmény (a továbbiakban: ÓTSZEGYII) névvel. A Társulási Tanács a 8/2013. (III. 27.) határozatában a Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona működtetésének jogutód nélküli megszüntetéséről döntött. A 12 főt ellátó Gyermekek Átmeneti Otthona (Ózd, Lehel vezér út 1.) működtetésének finanszírozására a Társulás a központi költségvetésből igényelhető normatív támogatást és kiegészítő – működési – támogatást használta föl. A forrás mértéke minden évben jelentősen elmaradt a működés finanszírozásához szükséges költségektől. A Társulásnak az intézményi egység működtetésének kezdetétől nem állt rendelkezésére a hiányzó pénzeszköz, azt minden évben – valamennyi ellátási forma tekintetében – Ózd Város Önkormányzata adta át a Társulásnak az intézményi egység fenntartása érdekében. 2013ban már 16,7 M Ft önkormányzattól átvett pénzeszközre lett volna szükség a Gyermekek Átmeneti Otthona működtetéséhez. A társult települések önkormányzatai a kezdetektől fogva nem tudták a működtetést támogatni. Tekintettel arra, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthona tekintetében 2013. július 1-jétől a működtetéshez szükséges forrás a Társulás költségvetésében nem állt rendelkezésre, ezért az intézmény megszüntetésére kényszerült. A 36 főt ellátó Családok Átmeneti Otthonát (Ózd, Rombauer tér 1.) is a Társulás működtette. Annak ellenére, hogy 2007. és 2013. között 250-850 E Ft/év közötti összeget fordított a Társulás – Ózd Város Önkormányzata által átadott forrásból – az épület megóvására, annak állaga olyan mértékben leromlott, hogy 2013-ra a felújításhoz szükséges költségek összességében elérték a 100 M Ft-os nagyságrendet. A Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv által előírt azonnali „kisebb” felújítások is több tíz millió forint ráfordítást igényeltek volna. Utoljára 2007-ben volt lehetőség pályázni az intézmény felújítására. A Társulás – önrész vállalása mellett – benyújtotta a pályázatot a Családok Átmeneti Otthonának teljes felújítása és korszerűsítése érdekében, de az nem nyert támogatást. Ebben a tárgykörben 2007-től nem volt lehetőség pályázat benyújtására. A karbantartási és felújítási költségek fedezete sem a Társulás, sem a társult települések költségvetésében nem állt rendelkezésre. Felújítás nélkül az épület már nem volt alkalmas a családok biztonságos, egészséges ellátására. A Gyermekek és Családok Átmeneti Otthona megszüntetésének időpontjára az intézményi egység szakembereinek szakmai munkája eredményeként valamennyi ellátott család és gyermek 2013. július 1-jéig kigondozásra, elhelyezésre került. Kettő gyermek esetében kellett hatósági intézkedésre javaslatot tenni, amely esetekben a törvényes képviselő hosszú távú cselekvőképtelensége indokolta a szakellátási elhelyezést ózdi nevelőszülőnél, ezáltal a kapcsolattartás rendszeres és folyamatos volt. A fenti intézményi egységek működésének megszüntetéséig a szolgáltatások teljes körűen biztosítva voltak.

-8-

Az ÓTSZEGYII 2013. júliusától folyamatosan, átfogóan és teljes körűen vizsgálta annak a lehetőségét, hogy a Gyermekek Átmeneti Otthona szolgáltatásának pótlása érdekében helyettes szülői hálózat kerüljön kialakításra. 2014. márciusára nyilvánvalóvá vált, hogy a helyettes szülői hálózat kialakítása egyenlőre nem megszervezhető, az alábbi okok miatt: 1. A szolgáltatás – a központi finanszírozás igénybe vétele érdekében – nem nyer befogadást az országos finanszírozási rendszerbe, mert az nem kötelező feladata az önkormányzatoknak. Központi támogatás nélkül a működtetés teljes költségét a Társulásnak, vagy az önkormányzatoknak kell vállalni. Csak akkor nyer támogatást, ha a szolgálat pályázatból kerül kialakításra, azonban ilyen célú pályázat 2013-ban nem volt kiírva, és jelenleg sincs. 2. A jogszabály által a helyettes szülő részére kötelezően előírt képzést nem tudta elindítani a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, mert 2013-ban országosan nem volt 12 fő jelentkező a képzésre. A helyettes szülői képzés elvégzése nélkül nem lehet működési engedélyt kérni a szolgáltatásra. Jelenleg krízis központ kialakításának és házi gyermekfelügyelet megszervezésének lehetőségét vizsgálja az ÓTSZEGYII. I. Gyermekjóléti Központ A szakmai egység két fő tevékenységi köre volt 2013-ban is a gyermekjóléti szolgáltatás mint alapfeladat, illetve a gyermekjóléti központ jogszabályban előírt speciális feladatai. I.1. A gyermekjóléti szolgáltatás A gyermekjóléti szolgálat mindenekelőtt a gyermekek jogainak érvényesülését, védelmét tartotta szem előtt. Szolgáltatásai hozzájárultak a gondozott gyermekek testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődésének, jólétének, a családban történő nevelkedésének elősegítéséhez, a veszélyeztetettség megelőzéséhez és a kialakult veszélyeztetettség megszüntetéséhez, valamint a gyermek családjából történő kiemelésének megelőzéséhez. A gyermekjóléti szolgáltatás a gyermekek érdekeit védő speciális, személyes, szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálta a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A Gyermekjóléti Központ által gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított szakmai tevékenységek: - a gyermeki jogokról és a gyermek fejlődését biztosító támogatásokról való tájékoztatás, a támogatásokhoz való hozzájutás elősegítése; - a családtervezési, a pszichológiai, a nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés és a káros szenvedélyek megelőzését célzó tanácsadás, vagy az ezekhez való hozzájutás megszervezése; - a szociális válsághelyzetben lévő várandós anya támogatása, segítése, tanácsokkal való ellátása, valamint a családok átmeneti otthonában elérhető szolgáltatásokhoz való hozzájutás szervezése, akár a megye, vagy az ország más területén működő intézményben történő elhelyezés érdekében közvetítéssel is;

-9-

-

-

-

hivatalos ügyek intézésében való közreműködés; a család, illetve a gyermek érdekében szükség szerinti időközönként esetkonferencia összehívására került sor; folyamatosan kapcsolatban állt a Gyermekjóléti Központ a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer más szakmai egységével a családgondozás színvonalának emelése, hatékonyságának erősítése érdekében; a gyermek veszélyeztetettségét előidéző okok feltárására és ezek megoldására javaslatokat készített az intézményi egység; a családi konfliktusok megoldásának elősegítése, különösen a válás, a gyermekelhelyezés, és kapcsolattartás esetében közvetítettek a szakemberek; a konfliktushoz vezető okok feltárását követően, komplex konfliktuskezelést alkalmaztak; felkérésre – a gyermek érdekeinek mindenkori szem előtt tartásával – környezettanulmányokat készítettek a családgondozók; javaslatok készültek az egészségügyi és szociális ellátás – különösen a családsegítés –, valamint a hatósági beavatkozás kezdeményezésére; szükség esetén javaslat készült a gyermek családjából való kiemelésre, a leendő gondozási helyére, vagy annak megváltoztatására; családgondozást folyt a családok megfelelő gyermeknevelési körülményeinek megteremtése, javítása, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállítása érdekében; utógondozói munkát folytattak a szakemberek a gyermek családjába történő visszailleszkedésének elősegítésére.

A Gyermekjóléti Központ a veszélyeztetettséget észlelő-, és jelzőrendszert működtetett 2013. évben is, amelynek tagjai továbbra is a nevelési-oktatási intézmények gyermek- és ifjúságvédelmi felelősei, a védőnők, a rendőrség, a kórházi szociális munkás, a gyámhivatal. A 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 15. § (7) bekezdése alapján 2013. márciusában megszervezésre került a jelzőrendszeri tanácskozás, amelyre a jelzőrendszeri tagok képviselői, és a megyei gyermek- és ifjúságvédelmi koordinátor kaptak meghívást. A tanácskozáson sor került a jelzőrendszer megelőző évi működésének értékelésére, valamint a jövőre vonatkozó elképzelések, elvárások áttekintésére. A gyermekjóléti szolgáltatás keretében biztosított ellátások és intézkedések Gyermekek száma

2012

566

Védelembe vétel 248

2013

1025

302

Alapellátás

Családszám

Vérszerinti szülőgondozás 161

405

280

568

A táblázat adatai jól mutatják, hogy minden gondozási formában jelentős mértékben nőtt az ellátásban részesített, veszélyeztetett kiskorúak száma a 2013-as évben. A gondozás alatt álló gyermekek jórészt magatartási, beilleszkedési zavarokkal küzdöttek. Ennek oka főként a család életvitelében, a nem megfelelő nevelési attitűdökben volt keresendő. - 10 -

Egyenes következménye, hogy esetükben nagy az igazolatlan iskolai hiányzások száma. A családlátogatások során a szülők és a gyermekek együttműködésére alapozva segítő beszélgetésekkel, tanácsadással, ügyintézéssel támogatták a klienseket a családgondozók. A nyújtott szolgáltatások típusai Információnyújtás 2013

3024

Hivatalos ügyintézés 1389

Tanácsadás

Esetmegbeszélés

3655

1207

A táblázatban látható adatok nem kizárólag a családgondozók által gondozott, nyilvántartásba vett családoknál nyújtott szakmai tevékenységek számát mutatják, hanem azon családoknál végzett szakmai munkát is, ahol a család problémája egyszeri esetkezelést igényelt. A táblázat halmozott adatokat tartalmaz, ugyanis egy probléma megoldásához különféle segítségnyújtásra akár több alkalommal is szükség volt. Problématípusok 2013 anyagi gyermeknevelési gyermekintézményb e való beilleszkedési magatartászavar családi konfliktus szenvedélybetegség szülői elhanyagolás bántalmazás

1152 2112 983 261 347 205 624 90

2013. év statisztikai adatai: Nyilvántartott veszélyeztetett kiskorú gyermekek és családok: -

alapellátási gondozási formában: védelembe vétel keretein belül: utógondozás alatt állt

900 gyermek 302 gyermek 8 gyermek

315 család 151 család 2 család

Vérszerinti szülő gondozása a családból kikerült gyermekek visszahelyezése érdekében: 274 gyermek 92 család Összesen:

1484 gyermek

részesült gyermekjóléti szolgáltatásban.

- 11 -

560 család

Az elmúlt évben a családgondozók 2214 jelzést reagáltak le, melyből 928 oktatási intézményből, 897 önkormányzattól, jegyzőtől vagy gyámhivataltól érkezett. A családgondozók 2013. évben: -

2058 családlátogatást végeztek, 3024 alkalommal nyújtottak információt, 1423 alkalommal kezdeményeztek segítő beszélgetést, 2345 alkalommal adtak tanácsot, 1425 alkalommal közreműködtek hivatalos ügyekben, 178 alkalommal jelentek meg értekezleten, tárgyaláson, 774 alkalommal közvetítettek más szolgáltatásba, 563 alkalommal vettek részt esetmegbeszélésen, konferencián, szakmaközi megbeszélésen.

A Gyermekjóléti Központ családgondozói, asszisztensei és jogásza 2013-ban 13 855 esetben jártak el, illetve végeztek valamilyen szakmai cselekményt, amellyel 8220 felmerülő problémát próbáltak orvosolni, enyhíteni. I.2. Speciális tevékenységek I.2.1. A Kapcsolattartási ügyelet célja volt a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett konfliktuskezelő, segítő szolgáltatás nyújtása, vagy az érintettek kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció) biztosítása. Ennek célja volt a felek közötti konfliktusok feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét fél részéről történő betartása. A Kapcsolattartási ügyelet 2013-ban 51 alkalommal biztosított szolgáltatást, ezzel 7 gyermek családja esetében valósult meg a felügyelt kapcsolattartás. I.2.2. Készenléti szolgálat célja volt a Gyermekjóléti Központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történt azonnali segítség, tanácsadás, vagy tájékoztatás nyújtása. A készenléti szolgálat egy állandóan hívható, közismert telefonszám (06/80-620022) biztosításával került megszervezésre, ezáltal a készenlétben lévő munkatárs szakszerű segítséget tudott nyújtani, vagy mozgósítani. Az elmúlt évben 12 alkalommal volt bejövő hívás ezen a számon, amely 19 gyerek problémáját érintette. I.2.3. A kórházi szociális munka céljaként szerepelt az Almási Balog Pál Kórház szülészeti-nőgyógyászati osztályán a kórházi védőnővel együttműködve a szociális válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése, a gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt. 17. §-ának bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele. A Gyermekjóléti Központ szerződést kötött az Almási Balog Pál Kórházzal, amelyben rögzítésre kerültek a kórházi szociális munka biztosításának keretei, valamint az együttműködés módja. A Gyermekjóléti Központ az illetékessége alá nem tartozó gyermeket a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányította.

- 12 -

Az intézményi megállapodás értelmében - a kórházi szociális munkás jelzéseit követően a családgondozók a Kórházban keresték fel a veszélyeztetett gyermeket vagy várandós anyát. A szakmai munkát segítette a szülészet-nőgyógyászaton dolgozó védőnő is. A közös feladatellátás keretében a tavalyi évben 21 alkalommal tettek a családgondozók célzott látogatást a kórház valamelyik osztályán gyermeket érintő veszélyeztetettség feltérképezése, megszüntetése érdekében. I.2.4. Az utcai és lakótelepi szociális munka célja volt a magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése. A lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozó által a lakásból kitett, ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése. Utcai és lakótelepi szociális munka kapcsán hatékony és eredményes családgondozásra nyújtottak lehetőséget a Társulás által megvalósuló pályázatok. A Gyermekjóléti Központ az érintett gyermekek lakókörnyezetében való ellátásáról - a TÁMOP-5.2.3 „Gyerekesély az Ózdi kistérségben” és - a TÁMOP-5.1.1. „Komplex gyerekprogram megvalósítása az Ózdi kistérségben” elnevezésű pályázati programok szabadidős és egyéb szakmai tevékenységében történő részvétellel, továbbá - a TÁMOP-5.1.3. „Komplex gyermekszegénység elleni program”-ban konzorciumi tagként való részvétel keretében gondoskodott, amelyekben a családgondozók aktív szerepvállalással szervezték a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabadidejük hasznos eltöltését segítő programokat. II. Gyermekek napközbeni ellátása A bölcsőde a gyermekjóléti alapellátás részeként a gyermekek napközbeni ellátásának egyik formája. A bölcsőde – 20 hetestől 3 éves korig – a családban nevelkedő gyermekek szakszerű gondozását és nevelését végzi. A Katona József Úti és az Újváros téri Bölcsődébe (a továbbiakban: Bölcsődék) 2013-ban felvételt nyert minden olyan kisgyermek, akinek szülei, nevelői, gondozói, valamilyen ok miatt nem tudták biztosítani a gyermek napközbeni ellátását. A bölcsődei nevelésgondozás a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálta a gyermek fejlődését. A Bölcsődék a családi nevelés értékeit, hagyományait és szokásait tiszteletben tartva és lehetőség szerint erősítve vettek részt a gyermekek gondozásában, nevelésében. A családban nevelkedő kisgyermek számára nyújtott ellátással a családi nevelést segítve, a gyermek fizikai, és szellemi biztonságának és jóllétének megteremtésével, feltétel nélküli szeretettel és elfogadással, viselkedésminták nyújtásával segítették elő a Bölcsődék szakgondozói a gyermekek harmonikus fejlődését. A bölcsődés gyermekek - segítséget kaptak a saját családjukban történő nevelkedéshez, személyiségük kibontakoztatásához, a fejlődésüket veszélyeztető helyzet elhárításához, a társadalomba való beilleszkedéshez;

- 13 -

-

sérülés, tartós betegség esetén a fejlődésük és személyiségük kibontakozását segítő különleges ellátásban, a fejlődésükre ártalmas környezeti és társadalmi hatások, valamint az egészségükre káros szerek elleni védelemben, a hátrányos megkülönböztetés minden formájától mentes nevelésben-gondozásban részesültek.

A Bölcsődékben a - bölcsődelátogatás, - beiratkozást követő családlátogatás, - szülővel történő fokozatos beszoktatás, - szülőcsoportos beszélgetés, - nyíltnap szervezése, és - napi találkozások biztosították, hogy a szülők megismerjék a bölcsődei nevelés-gondozás elveit és gyakorlatát, a kisgyermeknevelő pedig, a szülő segítségével megismerte a gyermek egyéni igényeit, szokásait. Ezek a tapasztalatok kölcsönösen segítették a család és a Bölcsődék közötti jó kapcsolat kialakítását és elősegítették az együttnevelés megvalósulását. A Bölcsődék – egymás kompetencia határainak kölcsönös tiszteletben tartásával – együttműködtek mindazon intézmények szakembereivel, akik a családoknak nyújtott szolgáltatások és ellátások során a gyermekkel, illetve a gyermek családjával kapcsolatba kerülhettek (gyermekjóléti szolgálat, védőnői szolgálat, házi gyermekorvosi szolgálat, nevelési szakszolgálat, családsegítés, óvoda, gyámhivatal). A bölcsődei ellátás keretében az intézményi egység biztosította a gyermekek számára: - a szakszerű gondozást, nevelést, testi-lelki szükségletek kielégítését, a fejlődését és a szocializáció segítését, - napi négyszeri étkeztetést, - a fejlődéshez szükséges egészséges és biztonságos környezetet, - az egészségvédelmet, egészségnevelést, - az egyéni bánásmódot, - a megfelelő időt a szabadban való tartózkodáshoz, - a személyes higiénét, - a korcsoportnak megfelelő játékeszközöket, - a bölcsőde-orvosi ellátást, - az óvodai életre való felkészítést, - a felmerülő probléma esetén a segítségnyújtás lehetőségét, egyéb szolgáltatások elérhetőségét. Hosszú évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a gyermek ösztönzése, megnyilvánulásainak elismerő, támogató, az igényekhez igazoldó segítése, az önállóság és az aktivitás tevékenység-specifikusságának, fizikai és pszichés állapottól függésének elfogadása, a gyermek felé irányuló szeretet, elfogadás és empátia fokozzák az aktivitást és az önállóság iránti vágyat. A biztonságos és tevékenységre motiváló személyi és tárgyi környezet megteremtését, a próbálkozásokhoz elegendő idő biztosítását, a gyermek meghallgatását, véleményének figyelembevételét, a kompetenciájának megfelelő mértékű döntési lehetőség biztosítását kiemelt feladatuknak tekintették a Bölcsődék szakemberei.

- 14 -

2013. évben 17 139 gondozási napon összesen 174 kisgyermek ellátásáról gondoskodtak a Bölcsődék az alábbiak szerint: Település Arló Bánréve Borsodnádasd Borsodszentgyörgy Farkaslyuk Járdánháza Ózd Sajónémeti Uppony

Ellátott gyermek 2 fő 2 fő 1 fő 1 fő 1 fő 2 fő 163 fő 1 fő 1 fő

6. A felügyeleti szervek által gyámhatósági, gyermekvédelmi területen végzett szakmai ellenőrzések tapasztalatainak, továbbá a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végzők működését engedélyező hatóság ellenőrzésének alkalmával tett megállapítások bemutatása. A B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala – mint működést engedélyező szerv - 2012. májusában ellenőrizte a gyermekjóléti szolgáltatásnak és a gyermekek napközbeni ellátásának működési feltételeit. Az ellenőrzésről készült végzésében a Gyermekjóléti Központ vonatkozásában – tekintettel arra, hogy a veszélyeztetett gyermekek számának aránya jelentősen meghaladta a 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 1. mellékletében meghatározott gyerekszámot – az akkori 8 fő családgondozó foglalkoztatásán túl további 8 fő megfelelő szakképesítéssel rendelkező családgondozó foglalkoztatását írta elő. Az ellenőrzés során a B.-A.-Z. Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala megállapította továbbá, hogy a Gyermekjóléti Központ telephelyén (Ózd, Petőfi út 12.) a műszaki feltételek nem megfelelőek a szakmai munkavégzésére: az akadálymentesítés nem megoldott, a város peremkerületében található, a kliensek számára nehezen megközelíthető, túlzsúfolt (annak ellenére, hogy az előírtakhoz viszonyítottan csak a fele létszámú családgondozó dolgozik). A hiányosságok pótlására ugyancsak intézkedések megtételét írta elő a fenntartó számára. A jogszabályi előírásoknak megfelelő feltételek biztosítására tett intézkedések: 1. Az ÓTSZEGYII belső átszervezéssel 2013. november 1. napjára a Gyermekjóléti Központ szakfeladatán bérrel együtt biztosította a Szociális és Gyámhivatal által előírt további 8 „családgondozó” munkakört, amelyek betöltése meg is kezdődött, és jelenleg is folyamatban van. 2. 2013. november közepén - a Város- és Spotlétesítmény-üzemeltetési Intézmény által - megkezdődött az Ózd, Lehel vezér út 1. szám alatti ingatlanban a Gyermekjóléti Központ új telephelyének kialakítása, amelynek pénzügyi fedezetét az intézmény a 2013. évi takarékos és gazdaságos működés eredményeként további külső forrás igénybe vétele nélkül biztosította.

- 15 -

A Gyermekjóléti Központ 2014. május 05. nappal az új telephelyen megkezdte működését, amely tejesen akadálymentesített, és a tárgyi feltételeket tekintve teljes körűen megfelel a szakmai jogszabályok előírásainak. 7. Jövőre vonatkozó javaslatok, célok meghatározása a Gyvt. előírásai alapján (milyen ellátásokra és intézményekre lenne szükség a problémák hatékonyabb kezelése érdekében, gyermekvédelmi prevenciós elképzelések). 1. A Gyermekjóléti Központ új telephelyén tágas, füves udvar áll rendelkezésre. Ez alkalmassá tehető szabadidős és prevenciós programok szervezése keretében családi és gyermekprogramok megrendezésére. Az ÓTSZEGYII keresni fogja a lehetőséget, hogy az udvar tereprendezése, udvari bútorokkal történő berendezése megvalósuljon. 2. Prevenciót célzó szakmai tevékenység során szükséges a veszélyeztetett gyermekek szülei számára szociális csoportmunka keretében rendszeres csoportfoglalkozás megszervezése. Erre a bővítésre került szakmai létszám lehetőséget biztosíthat. 3. Nagyobb hangsúlyt indokolt fektetni a jelzőrendszeri tagokkal való szorosabb és személyesebb kapcsolattartásra, amelyre a kibővített új telephely már lehetőséget biztosít. 4. Cél a Gyermekjóléti Központ tevékenységi körében a – 15/1998. (IV.30.) NM rendelet 7/A. § és 7/B. §-ban meghatározott – speciális szolgáltatások, úgymint az utcai és lakótelepi szociális munka és a kórházi szociális munka fejlesztése és magasabb színvonalon történő megszervezése. E két terület ellátásában még további számos lehetőség kínálkozik, amelyet ez idáig a szakemberek alacsony száma miatt nem tudott a Gyermekjóléti Központ teljes körűen kiaknázni. A létszámbővítés lehetőséget biztosít a szakmai munka ez irányú fejlesztésére (is). 5. A helyettes szülői hálózat kialakítása tekintetében továbbra is cél, hogy amennyiben a szolgáltatás biztosításához szükséges feltételekben – finanszírozási, jogszabályi – változás következik be, az soron kívül megszervezésre kerüljön. 6. Ugyancsak a szakmai létszám növekedése, és a telephely bővülése adhat lehetőséget arra, hogy megszervezésre kerüljön a Gyvt. 44/A. §-ában meghatározott alternatív napközbeni ellátás, amely valamely gyermekekből álló célcsoport életkori sajátosságaihoz, illetve a szülők speciális élethelyzetéhez igazodó, a gyermekek társadalmi beilleszkedését és közösségi tevékenységét elősegítő, a helyi szükségleteknek és igényeknek megfelelően változó módon, vagy rendszeres időközönként tematikus program szerint, meghatározott időtartamokra megszervezett, önálló szakmai programban rögzített tevékenység.

- 16 -

Különös tekintettel arra, hogy a jelenleg TÁMOP projektek keretében fenti céllal működő programok fokozatosan megszűnnek, azt követően a programba bevont gyermekek ne váljanak egyik napról a másikra – ilyen szempontból – ellátás nélkül, hanem kerüljenek meg-, és fenntartásra a beindított programok, biztosítva azok további hatékonyságát. 7. Törekedni kell továbbá arra, hogy a gyermekek és szüleik, mint célcsoport számára a különböző pályázati forrásból létrehozott, kialakított infrastruktúra a projektek zárása után is a gyermekek fejlődését, foglalkoztatását, felzárkóztatását szolgálja. Ennek érdekében keresni kell a lehetőségét abban az infrastruktúrában újabb pályázat megvalósítására, vagy annak bevonását egyéb gyermekjóléti szolgáltatások biztosításába. 8. Cél továbbá, hogy az általános iskolai tanulmányokat folytató, tanköteles korú gyermek ellátásában akadályozott szülők segítése érdekében a Gyvt. 44. §-ában foglaltak szerint házi gyermekfelügyelet kerüljön megszervezésre. E szolgáltatás keretében a szülő, vagy más törvényes képviselő otthonában a gyermek napközbeni ellátását gondozó biztosítaná, amennyiben a gyermek állandó, vagy időszakos ellátása nappali intézményben nem biztosítható. (pl.: fogyatékosság, tartós betegség, vagy egyedül álló szülő gyermeknevelésben való átmeneti akadályoztatása esetén). Ez a szolgáltatás hozzájárulna a szülő munkavállalásához, illetve a munkahelyének megtartásához, így nem kerülne a munkanélküliség kényszerpályájára. 9. Az ÓTSZEGYII átfogóan vizsgálja annak a tárgyi, személyi, financiális lehetőségét, hogy a Petőfi út 12. szám alatt (a Gyermekjóléti Központ korábbi telephelyén) milyen feltételekkel, mekkora forrásból lehetne kialakítani és fenntartani krízis központot azon gyermekek 72 órás elhelyezésére, akik tekintetében a családból történő azonnali kiemelés válik szükségessé. A krízis központ létrehozásával elsődleges cél az, hogy az ott töltött idő alatt a szakembereknek lehetőségük nyíljon arra, hogy a szakellátásban történő azonnali elhelyezésen kívül egyéb optimális megoldást találjanak a veszélyeztetett gyermek számára. 10. A gyermekjóléti alapellátásokat biztosító ÓTSZEGYII – az eddigiekhez hasonlóan – a továbbiakban is folyamatosan törekszik a szakmai munka színvonalának emelésére, a gyermekjóléti ellátások biztonságos működtetésére, és a továbbiakban célja, hogy megtalálja azokat a szolgáltatási lehetőségeket, amelyek komplex, egymásra épülő és átjárható megszervezésével a gyermeki jogok biztosítása mellett a veszélyeztetett gyermekek szakszerű és hatékony ellátását szolgálják.

- 17 -

8. A bűnmegelőzési program főbb pontjainak bemutatása (amennyiben a településen készült ilyen program), valamint a gyermekkorú és a fiatalkorú bűnelkövetők számának, az általuk elkövetett bűncselekmények számának, a bűnelkövetés okainak bemutatása. Az Ózdi Rendőrkapitányság tájékoztatása szerint a 2013. évben elkövetett bűncselekmények száma és az elkövetők összetétele az alábbiak szerint alakult: - fiatalkorú elkövetők száma: - gyerekkorú elkövetők száma:

199 nincs adat

fk. elkövetők az összes elkövetőkhöz viszonyítva: gyermekkorúak aránya az összes elkövetőkhöz:

17,57 % nincs adat

Az értékelt időszakban az elmúlt évhez képest a fiatalkorú elkövetők száma 44 %-kal nőtt. A jogszabálysértések jelentős hányada az anyagi haszonszerzésre irányul. 2013. évben az előző évekhez hasonlóan ismét elmondható az a már megfigyelt tendencia, hogy mind a fiatalkorú, mind a gyermekkorú elkövetők elsősorban a vagyon elleni bűncselekményeket, és az utóbbi időben már a garázdaság - iskolai verekedések bűncselekményét is megvalósították. A folyamatos adatgyűjtések során olyan információt nem szerezett be a rendőrség, amely arra utalt volna, hogy illetékességi területükön jogsértő csoportosulások léteznének. A fiatalkorú bűnözés okai A fiatalok bűnözésének hátterében személyiségük fejlődési irányát meghatározó okok állnak, melyek leggyakrabban a szülők munkanélkülisége, alkoholizmusa, bűnöző életmódja, eltartási problémák, a helytelen következetlen nevelés, valamint az érintett rossz baráti környezete és alacsony műveltségi színvonala. A veszélyeztetett és a hátrányos helyzetben lévő kiskorúak számáról, illetve kilétéről továbbra sem rendelkezik a rendőrség pontos adatokkal. Ez többek közt azért van így, mert sem az iskolák (általános, közép), sem a gyámhivatalok nem küldik meg részükre a problémásnak mondható gyermekek adatait. A munkájuk során megállapították azt a tényt is, hogy városunkban a fiatalkorú és a gyermekkorú bűnelkövetők java része elsősorban azon iskolákból kerül ki, amelyekbe többnyire olyan személyek gyermekei járnak, akik korábban már összeütközésbe kerültek a törvénnyel. Másik részük abba az intézménybe jár, ahová szellemi és értelmi fogyatékosságaik miatt kerültek.

- 18 -

Sajnos napjainkban is jellemző az a tény, hogy ezek a gyerekek az általuk elkövetett cselekmények súlyával sokszor nincsenek tisztában, azokat gondolkodás nélkül, ösztönszerűen követik el. Példaként megemlíthetjük, hogy a lopás bűncselekményt gyerekes „csínyként” kezelik még akkor is, ha ezen alkalommal erőszakot alkalmaznak, pedig ez akkor már rablásnak minősül. A fiatalkori bűnözés okaiként említi a rendőrség azt is, hogy a rendezetlen családi körülmények, illetve a rossz – általuk kialakított – családi háttér, életszemlélet ösztönzi őket az újabb cselekmények elkövetésekor. Ezen megállapításokon kívül elmondható még az is, hogy a lakókörnyezetben és az iskolában található barátokkal együtt követik el a bűncselekmények nagy részét. Megállapítható még továbbá az is – mint ahogy a korábbiakban már megemlítették - , hogy a kiskorú elkövetők a bűncselekmények java részét iskolalátogatás helyett, iskolaidőben, illetve hazafelé tartva csoportosan, vagy pedig a szülő hazaérkezéséig követik el. Egyre jellemzőbb a szülői felügyelet hiánya, a felügyelet nélküli céltalan szabadidő eltöltés jelentős szerepet játszik. Az elkövetés ideje néha a késő délutáni vagy esti időszakra, ill. már az éjszakai órákra is tehető. Az utóbbi időben kezd jellemzővé válni, hogy a szülők, nagyobb testvérek bírják rá a kiskorúakat a bűncselekmény elkövetésére. Ezen tény bizonyítása nehéz, mivel a szülő nem vonja felelősségre gyermekét, elmondásuk szerint nem bír tudomással a végrehajtott cselekményről. Emiatt a szülőt legtöbbször nem lehetséges a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény miatt gyanúsítottként kihallgatni. Bűnmegelőzési tevékenység A bűnmegelőzés legbiztosabb eszköze a nevelés tökéletesítése, ezért ezen tevékenységük fontos színtere az iskolai prevenció, melynek keretében jelen vannak az oktatási intézmények minden szintjén, bűnmegelőzési ismeretekkel látják el nem csak a tanulókat, hanem a pedagógusokat is, esetenként a szülőket. A város két iskolájában is teljes munkaidőben bűnmegelőzési tanácsadó dolgozik, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart ifjúságvédelmi vonalon. 2013. évben több oktatási intézményben osztályfőnöki órákat tartottak a bűnügyi osztály bűnmegelőzési előadói. Ezen előadások fő témaként a fiatalkorú bűnözés és sértetté válás, valamint „Együtt a kábítószer ellen” téma köré csoportosultak. Ezen kívül a Kapitányság 2 vezető beosztású tagja a Putnokon található Serényi Béla Gimnázium 3-4 évfolyamos rendvédelmi tagozatán tart folyamatosan előadásokat. A fiatalkorúak által elkövetett bűncselekmények során gyakorta találkoztak olyan jelenségekkel, melyek igen nagymértékben befolyásolták a fiatalkorú személyek elkövetővé válását, mivel vagyon elleni bűncselekmények elkövetése során az esetek nagy részében bűncselekmény útján szerzett pénzből elsőként kábítószert vásároltak.

- 19 -

Ezen jelenségek tudomásukra jutását követően 2013. évben több alkalommal kábítószeres akcióra került sor, melynek alkalmával a terjesztők őrizetbe vételére, majd előzetes letartóztatására tettek indítványt.

Kábítószer-megelőzés A rendőrség illetékességi területén is elterjedtek az alap kábítószerek, marihuánás cigaretta, az úgynevezett "bio" füves cigaretta, amphetaminok között a speed, illetve előfordultak különféle gyógyszerszármazékok is. A kábítószerrel visszaélés bűncselekmények során a visszaélést elkövetők általában 18. életévüket betöltött, és 21. életévüket meg nem haladott a bírói gyakorlatban fiatal felnőttként definiált személyek, de ezen felül sok esetben 21-30 év közötti, illetve csekély számban fiatalkorú személyek követik el, akik kimondottan hétvégeken baráti társaságokban, vagy szórakozóhelyeken, diszkókban fogyasztják a különféle drogokat. Hatóságunk illetékességi területén fokozott ellenőrzések foganatosítása miatt javulás mutatkozik a tekintetben, hogy az ellenőrzések gyakorisága miatt kábítószert fogyasztó személyek inkább nélkülözik a drogfogyasztást a szórakozóhelyeken. A kábítószerrel visszaélést elkövető személyek közül nagyobb számban fordulnak elő férfiak, akik törvény adta jogukkal élve az elterelés intézményét választják. A jövőben az általános-, valamint középiskolákban folyamatos ún. drogmegelőzési programokat kívánunk létrehozni, melyekhez különféle propaganda anyagokat használnák segédletként. Együttműködés az ifjúságvédelem állami szerveivel és társadalmi segítőivel Az elmúlt évekhez hasonlóan 2013. évben is folyamatos kapcsolatot tartottunk a városban működő különféle civil- és társszervezetekkel. Ezen alkalmakkor szakirányú útmutatást nyújtottunk a bennünket megkereső szervezeteknek. A meglévő hivatásos és társadalmi pártfogók észrevételeiket, ellenőrzési nehézségeiket vetették fel, melynek megoldásához esetenként tőlünk kértek és kaptak segítséget, elsősorban a KMB szolgálat alkalmazottaitól. A szakvonal helyzetének javítása érdekében javaslatok, elképzelések A hatékonyabb munka érdekében célszerű lesz tovább folytatni a korábbi években elkezdett munkát azokkal az alapítványokkal, fórumokkal és intézményekkel, akik célul tűzték ki az egészséges családi életre nevelés feladatainak végrehajtását. Pozitívumként értékelhető, hogy az iskolák majdnem mindegyikében aktív ifjúságvédelmi oktatás történik olyan pedagógusok részvételével, akik erre irányuló képzésben részesültek és napi kapcsolatban vannak hatóságunkkal, valamint hogy a kapitányság illetékességi területén bevezetésre került a DADA program.

- 20 -

9. A települési önkormányzat és a civil szervezetek közötti együttműködés keretében milyen feladatok, szolgáltatások ellátásában vesznek részt civil szervezetek (alapellátás, szakellátás, szabadidős programok, drogprevenció stb.). Ózd Város Önkormányzata 2013-ban 71 civil szervezetet támogatott a civil szervezetek és egyházak támogatása költségvetési keret terhére összesen 6M Ft értékben. (ebből civil szervezetek támogatása: 3,9M Ft, egyházi felekezetek támogatása: 2,1M Ft) A civil szervezetek (egyesületek, alapítványok, csoportok) önállóan, vagy kötelezettségvállaló bevonásával (legtöbb esetben az Ózdi Művelődési Intézmények) olyan programokat, projekteket valósítottak meg, melyek erősítették az Önkormányzat és a civil társadalom közötti partneri viszonyt az önkormányzati feladatok hatékonyabb ellátása érdekében, elsősorban a kulturális és szabadidős programok területén. Az ifjúsági szabadidős és kulturális tevékenység változatlanul megjelent az Ózdi Művelődési Intézmények egységeinek feladatkörében. Egész évben zajlottak a korosztályt célzó kulturális programok, az ÓMI több ifjúsági csoport befogadó háttérintézménye volt. Gyermek és ifjúsági civil közélet: 2013-ban is eredményesen működött a Gyöngyvirág Gyermeknéptánc Egyesület, az Erica C. Dance School & Company hat korcsoportban, az A.M.E. Kultúrhíd Egyesület balett csoportja, az ÓMI Zenés Színház, valamint az ifjúsági sakk szakkör. Az Ózdi Örökségvédő Festőtáborban évről évre növekvő létszámban jelenik meg a fiatal utánpótlás. Egyéb amatőr közösségeikben is törekszenek a tagság „fiatalítására”, melynek eredményei már jól láthatóak a felnőtt néptánc csoportban. Ifjúsági nagyrendezvények: Mind az ÓMI Városi Művelődési Központ, mind a Városi Könyvtár hangsúlyt fektetett a gyermekeket, fiatalokat célzó, igényes szabadidős programokra. Óvodás és kisiskolás színházi előadássorozattal, családbarát szabadidős programokkal, szakkörökkel, vetélkedőkkel, játszóházi foglalkozásokkal, tartalmas gyermekkönyvhéttel és gyermeknapi rendezvénnyel célozták meg a kicsiket. Író – olvasó találkozókat, mesebemutatókat, rajzpályázatokat, informatikai tábort, cigány népismereti vetélkedőt tartottak. A diákok 2013. májusában is lehetőséget kaptak a színpadi bemutatkozásra az Ózdi Vigasságok keretében. Bűnmegelőzési és drogprevenciós programok: Az ÓMI hagyományos bűnmegelőzési programja, az Ózdi Rendőrkapitánysággal közösen szervezett, az év során két alkalommal megrendezett SZIRÉNA bűn- és balesetmegelőzési nap.

- 21 -

HATÁROZATI JAVASLAT

Ózd Város Önkormányzata Képviselő-testületének …./2014. (V.28.) határozata a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadásáról

Ózd Város Önkormányzatának Képviselő-testülete a fenti tárgyú előterjesztést megtárgyalta és az alábbi határozatot hozta: A Képviselő-testület a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak 2013. évi ellátásáról szóló átfogó értékelést elfogadja.

- 22 -

Javaslat a helyi önkormányzat gyermekjóléti és gyermekvédelmi feladatainak évi ellátásáról szóló átfogó értékelés elfogadására

Recommend Documents