Ügyszám: Ügyintéző:
589-23/2015. Székelyhidi Ferenc/dr. Szeifert László
mellék:
226/154
Tárgy: Melléklet:
A Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem egységes környezethasználati engedélye 1 db
HATÁROZAT A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal (továbbiakban: kormányhivatal) az Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatti ingatlanon található regionális biogáz üzem üzemeltetésére és felhagyására az I. részben megjelölt környezethasználó részére a IV. rész 1-12. pontjaiban meghatározott feltételekkel EGYSÉGES KÖRNYEZETHASZNÁLATI ENGEDÉLYT és azon belül hulladékgazdálkodási (hasznosítási) engedélyt, továbbá a légszennyező forrásokra levegőtisztaságvédelmi engedélyt ad, az alábbiak szerint: I. Környezethasználó adatai Környezethasználó neve: BÁTORTRADE KFT. Székhelye: 4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A. KSH száma: 10242694-0147-113-15 KÜJ száma: 100186820 II. Telephely adatai Telephely címe / helyrajzi száma: Nyírbátor 0207/5 hrsz. EOV koordinátái: X 280 065, Y 882 475 Környezetvédelmi Alapnyilvántartó Rendszer szerint: Telephely neve: Regionális biogáz üzem KTJ száma: 100 341 958 EOV koordinátái: X 280 065, Y 882 475 Létesítmény neve: biogáz üzem KTJ száma: 101 628 748 EOV koordinátái: X 280 050, Y 882 500
Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály 4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14. 4401 Nyíregyháza, Pf.: 246. Telefon: 42/598-930 Fax: 42/598-941 E-mail:
[email protected] Honlap: http://ftvktvf.zoldhatosag.hu
Szennyező források: Forrás megnevezése
EOV koordináták X
Y
F1 Fermentor
280 107
882 436
F2 Fermentor
280 089
882 448
F3 Fermentor
280 072
882 459
F4 Fermentor
280 051
882 475
F5 Fermentor
280 033
882 478
F6 Fermentor
280 016
882 498
F8 Fermentor
279 797
882 510
U 1 Fermentor
280 120
882 456
U 2 Fermentor
280 103
882 468
U 3 Fermentor
280 086
882 478
U 4 Fermentor
280 063
882 494
U 5 Fermentor
280 046
882 506
U 6 Fermentor
280 029
882 518
U 7 Fermentor
280 012
882 529
U 8 Fermentor
279 992
882 542
Keverő akna 1
280 054
882 450
Keverő akna 2
280 046
882 457
P 10 Pontforrás/Gázmotor
280 064
882 426
P 11 Pontforrás/Gázmotor
280 066
882 431
P 12 Pontforrás/Gázmotor
280 069
882 434
P 13 Pontforrás/Gázmotor
280 063
882 421
P 14 Pontforrás/Gázmotor
280 098
882 406
Szennyvíz akna
280 104
882 534
Veszélyes Hulladékgyűjtő
280 057
882 443
Kerékmosó
280 025
882 412
Gáztározó 1
280 189
882 459 2
Gáztározó 2
280 169
882 472
Gáztározó 3
280 011
882 578
Gáztározó 4
280 018
882 578
III. Engedélyezett tevékenységek adatai A telephelyen folytatott tevékenységek megnevezése: Nem veszélyes hulladékok biogáz célú hasznosítása TEÁOR 38.21; nem veszélyes hulladék kezelése; NOSE-P kód: 105.14 Az üzem maximális kapacitása : 135.000 t/év beszállított alapanyag feldolgozása (370 m3/nap). A hasznosítható hulladékok: EWC kód 020101
Megnevezés
Mosásból és tisztításból származó iszapok/növényi alapú
Mennyiség t/év 1.000
feldolgozásból származó 020103
Hulladékká vált növényi szövet
1.000
020301
Mosásból és tisztításból származó iszapok
1.000
020304
Fogyasztásra és feldolgozásra alkalmatlan anyagok
1.000
020601
Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
500
020701
Nyersanyagok mosásából, tisztításából és mechanikus
1.000
aprításából származó hulladékok 020704
Fogyasztásra vagy feldolgozásra alkalmatlan anyagok
020705
Folyékony hulladékok keletkezési helyén történő kezeléséből származó iszapok
2.000
190805
Települési szennyvíz tisztításából származó iszapok
5.000
200125
Étolaj és zsír
100
200108
Biológiailag lebomló hulladék (konyhai és étkezdei)
200
Összesen:
400
13.200
Egyéb bemenő anyagok: Megnevezés
t/év
Állati eredetű melléktermék 2-3 kategória
18.000
Tejsavó
12.000 3
Baromfitrágya
3.000
Szarvasmarha hígtrágya
54.000
Növényi eredetű melléktermékek
3.000
Baromfiistállók takarításából származó szennyvíz
5.000
Baromfi vágóhídi és állati eredetű melléktermék kezelőből származó
12.300
szennyvíz Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz
3.000
Kukorica siló
10.000
Ipari zsír
1.500
Összesen:
121.800
A tevékenység végzéséhez szükséges meglévő létesítmények: Fogadó üzemcsarnok (700 m2), hulladéktároló ( m2, 300 tonna befogadóképességű), 6 db 1230 m3-es, és 2 db 1570 m3-es mezofil fermentor, 7 db 1570 m3-es termofil fermentor, 2 db beadagoló-keverő akna (2 x 314 m3), 5 db gázmotor (3 db 500 kW, 2 db 1 MW teljesítményű), 4 db 1000 m3-es gázballon, 1 db 180 m3-es fermentlé tartály, 1 db 1570 m3-es szeparáló épület, 12 x 12 m-es szeparált biotrágya tároló épület, 20,5 m3es süllyesztett akna (nyomóközpont), 7 db 10.000 m3-es és 1 db 15.000 m3-es HDPE fólia szigeteléssel ellátott utótározó, 3 db 2.260 m3-es szennyvíziszap tározó. Az alkalmazott technológia megfelelése az elérhető legjobb technikának: 1. Környezetirányítási rendszer alkalmazása: Tanúsított környezetirányítási rendszerrel nem rendelkezik a telep. A tevékenységet felügyelők: Dr. Petis Mihály ügyvezető, agrármérnök Szilágyi József környezetvédelmi megbízott, környezetvédelmi szakértő Boruzs Lajos ágazatvezető Megfelelő képzettségű vezetők irányítják a tevékenységet. 2. Oktatás biztosítása: Évente egyszeri oktatás keretén belül a munkát végzők környezetvédelmi oktatása rendszeresen megtörténik. 3. Tervszerű karbantartás: A berendezések működésének rendszeres ellenőrzése és az alkatrészek cseréje; szivárgások észlelése, golyós szelepek cseréje, víztakarékosság. 4. Célzott vízfogyasztásmérés munkafolyamatonként (túlfogyasztási helyek megállapítása): A telepre beérkező technológiai szennyvíz és tisztított víz mennyisége mérésre kerül. Különböző szennyvíz típusokat elkülönítetten gyűjtik. A telepen szociális szennyvíz, és takarításból származó szennyezett víz keletkezik, melyek a fermentorokba kerülnek. 5. Szennyvíz előszűrése, szilárd anyagok szennyvízbe jutásának megakadályozása: A keletkező szociális szennyvíz és a padozat takarításából keletkező szennyezet vizet homogenizálóba vezetik, itt megtörténik a keverés-aprítás, ezt követően a fermentorokba vezetik. 4
6. A szállítóeszközök és helységek száraz tisztítása és azt követően kézi irányítású nyomás alatti tisztítása, illetve szükség esetén forró vizes tisztítás termosztatikus gőz-víz szelepek alkalmazásával: A szállító eszközöket, kézi szerszámokkal először szárazon tisztítják, azt követően meleg vizes nagynyomású berendezéssel (Sterimob 200 bar), vizes fertőtlenítő oldattal lemossák. 7. Ömlesztett anyagok tárolótartályainak túlfolyás elleni védelme: A homogenizálóban és a fermentorokban szintjelző található, mely megakadályozza a túltöltést. A fermentorok hidraulikus összeköttetésben vannak. 8. Energiahatékonysági rendszerek bevezetése A technológiában alkalmazott energiahatékonysági módok a 15. pontba részletesen bemutatásra kerülnek. 9. Hűtési rendszerek hatékonyabbá tétele: A technológiában a biogáz elégetésekor a gázmotorok hűtésekor keletkező meleg víz hűtését hőcserélő alkalmazásával oldják meg. A keltező meleg víz hőenergiáját téli időszakban a fermentorok fűtésére, szociális helyiségek fűtésére, a nyári időszakban technológiai fűtéshez (szeparált biotrágya szárításhoz) használják. 10. Hűtési folyamat időzítése a kapcsolódó munkafolyamatokhoz: Nem alkalmaznak. 11. Mikrokapcsolóval záródó hűtőajtó A telepen nem alkalmaznak. 12. A gőz- és vízhálózat szigetelése és szakaszolása (hibaelhárítás egyszerűbb, szigetelést nem kell mindenütt bontani) A melegvíz és vízhálózat szakaszolt rendszerű. 13. Leválasztó szelep és számítógépes irányítás a gőz-, forró víz- és hideg víz hálózatnál: A biogáz motorok által termelt meleg víz legjobb hatásfokú hasznosítása szabályozott hőközponton keresztül történik, ahol a fogyasztói helyek leválaszthatóak, a visszatérő ágak közös temperáló tartályba érkeznek a motorok egyenletes hőértéken való tartására. A fermentorok fűtését, a hőmérséklet szabályozását számítógépes program vezérli. 14. Világítás racionalizálása: lámpatestek, égőtípusok cseréje, a nem folyamatosan használt helyiségekben mozgásérzékelős világítótestek alkalmazása: A telepen megfelelően alkalmazzák. 15. Az állati melléktermékek rövid idejű és lehetőleg hűtött tárolása (szilárd anyagok max. 5 C-on vér max. 10 C-on történő tárolásával a bűz problémák megelőzhetők): A telepre a Kft. állati eredetű hulladék és melléktermék előkezelő telepéről sterilizált folyékony állapotú húslé kerül beszállításra. A szállítást zárt szippantó kocsival végzik. A telepen az átfejtés zárt csőrendszeren történik. Minimális bűz anyag kerül a levegőbe. 16. Bűz audit: az egyes munkafolyamatok és a kapcsolódó létesítmények bűzkibocsátási potenciáljának felmérése, olfaktometriás mérés, intézkedések meghatározása: Olfaktometriás méréseket végeznek. 17. Könnyen tisztítható, vegyi anyagoknak ellenálló felülettel rendelkező szállító járművek, kezelő és tároló berendezések és létesítmények: A járművek tisztítása folyamatos, a zártszekrényes szállítójárművek felépítménye rozsdamentes acél. A szállító konténerek acél, és rozsdamentes acélból készültek. A létesítmény padozata, és a falak moshatóak.
5
18. Tároló területek rendszeres tisztítása: Rendszeres 5 % hypo-klorid oldattal történik, műszakonként minimum egyszer. 19. Zaj-kezelési rendszer kialakítása: zajforrások felmérése, zajtérkép készítés, zajkibocsátás becslése, számítása: A zajkibocsátás pontos számítása megtörtént, a felülvizsgálat tartalmazza. 20. Zajcsökkentési intézkedések: A telep megfelel a zajvédelmi előírásoknak. További intézkedést nem igényel. 21. Tüzelőolaj helyett földgáz használata: A telepen a keletkező biogáz felhasználása történik. 22. Az állati melléktermékek zárt konténerben történő szállítása, tárolása: A Kft. a szállítást zárt fémtartályokban végzi. 23. A termelt, de helyszínen fel nem használat hő és villamos energia továbbadása: A telepen keletkező villamos energia egy részét a telep a működéséhez felhasználja, a maradék részt energiaszolgáltatónak értékesítik. A keletkező (biogáz motorok hűtése) hőenergiát részben működéshez (fermentor fűtés, szociális helyiségek fűtése) használják. Nyári időszakban a keletkező meleg vizet technológiai fűtéshez értékesítik.
IV. A tevékenység végzésének feltételei 1. Általános előírások 1.1. A tevékenységet az elérhető legjobb technika alkalmazásával úgy kell végezni, a létesítményt üzemeltetni, hogy az mindenben megfeleljen a jelen engedélyben, valamint a vonatkozó hatályos jogszabályokban foglaltaknak. Minden, az engedélyben foglaltakkal kapcsolatos, a Kormányhivatal által elfogadott változtatás ennek az engedélynek a részét képezi. 1.2. Az engedély előírásaitól eltérően folytatott tevékenység esetén a Kormányhivatal határozatban kötelezi a környezethasználót 200.000 - 500.000 forint bírság megfizetésére, az engedélyben rögzített feltételek betartására, valamint legfeljebb 6 hónapos határidővel intézkedési terv készítésére. Amennyiben a kibocsátások mennyiségi vagy minőségi változása miatt új kibocsátási határértékek megállapítása szükséges, vagy az egységes környezethasználati engedélyhez képest jelentős változás történt, vagy a környezethasználó jelentős változtatást kíván végrehajtani, a kormányhivatal környezetvédelmi felülvizsgálat elvégzésére kötelezi a környezethasználót. 1.3. Az engedélyezéskor alapul vett körülmények jelentős megváltozását, tervezett jelentős megváltoztatását, továbbá az üzemeltető változását a környezethasználó köteles a kormányhivatal felé 15 napon belül bejelenteni.
2. Hulladékgazdálkodás 2.1. Minden tevékenységet úgy kell megtervezni és végezni, hogy az a környezetet a lehető legkisebb mértékben érintse, vagy a környezet terhelése és igénybevétele csökkenjen, ne okozzon környezetveszélyeztetést vagy környezetszennyezést, biztosítsa a hulladékképződés megelőzését, a képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentését, a hulladék hasznosítását, továbbá környezetkímélő ártalmatlanítását. 2.2. Hulladékgazdálkodási tevékenységet az emberi egészség veszélyeztetése és a környezet károsítása nélkül úgy kell végezni, hogy az ne jelentsen kockázatot a környezeti elemekre, ne okozzon lakosságot zavaró (határértéket meghaladó) zajt vagy bűzt, és ne befolyásolja hátrányosan a tájat, valamint a védett természeti és kulturális értékeket. 6
2.3. Mivel a környezethasználó olyan hulladékgazdálkodási tevékenységet végez, amely a tevékenység jellegéből fakadóan a környezeti elemekre, az emberi egészségre, a tájra, valamint a védett természeti és kulturális értékekre kockázatot jelent, köteles gondoskodik arról, hogy a kockázatot a lehető legkisebbre csökkentse. 2.4. A környezethasználó a hasznosítandó hulladékot csak abban az esetben keverheti össze más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal, ha az összességében legjobb környezeti eredmény másképp nem biztosítható. 2.5. A hasznosításra kerülő nem veszélyes hulladék a gyűjtést követően a hasznosítás megkezdéséig az előkezeléssel együtt összesen legfeljebb 1 évig tárolható. 2.6. A hulladék hasznosítási tevékenységet a környezethasználó csak a technológiai leírás alapján, a határozat II. pontjában megjelölt telephelyen, a III. pontban felsorolt hulladékokkal végezheti. 2.7. A környezeti károk elhárítására szolgáló biztosítási szerződést az engedély érvényességi ideje alatt fenn kell tartani. 2.8. Az üzemelés során keletkező hulladékok (kommunális hulladék, veszélyes hulladék) gyűjtéséről, ártalmatlanításáról/hasznosításáról úgy kell gondoskodni, hogy a környezeti elemek (talaj, levegő, felszíni és felszín alatti vizek) szennyeződése kizárt legyen. 2.9. A környezethasználó – mint hulladékbirtokos - a hulladékok kezeléséről a) az általa üzemeltetett hulladékkezelő létesítményben vagy berendezéssel végzett előkezelő, hasznosító vagy ártalmatlanító eljárás, b) a hulladék hulladékkezelőnek történő átadása, c) a hulladék szállítónak történő átadása, d) a hulladék gyűjtőnek történő átadása, e) a hulladék közvetítőnek történő átadása, f) a hulladék kereskedőnek történő átadása útján köteles gondoskodni. 2.10. Nyilvántartásra, adatszolgáltatásra vonatkozó előírások: 2.10.1.A környezethasználó a tevékenysége során telephelyenként és hulladéktípusonként képződő, mástól átvett, másnak átadott vagy általa kezelt hulladékról az adott telephelyen köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy az alkalmas legyen arra, hogy annak alapján az adatszolgáltatási kötelezettség teljes körűen teljesíthető legyen, és a hatósági ellenőrzések során a telephelyi hulladékforgalom tételes nyomon követhetőségét biztosítsa. A környezethasználó a nyilvántartást a veszélyes hulladékra vonatkozó adatokról, és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységek végzése során képződő hulladékra vonatkozó adatokról hulladéktípusonként és technológiánként, naprakészen, anyagmérleg alapján köteles vezetni. A környezethasználó köteles az általa átvett hulladékról a nyilvántartás részeként az alapjellemzés, valamint a megfelelőségi vizsgálat jegyzőkönyvét megőrizni. A nyilvántartást, üzemnaplót, bizonylatot a környezethasználó legalább 5 évig - veszélyes hulladék esetén 10 évig – köteles megőrizni. A hulladéklerakási tevékenységről szóló nyilvántartás, üzemnapló nem selejtezhető. 2.10.2. A környezethasználó adatszolgáltatási kötelezettségét a tárgyévet követő év március 1. napjáig köteles teljesíteni. A környezethasználó az adatszolgáltatási kötelezettségének keletkezését és megszűnését a kötelezettség keletkezésétől vagy megszűnésétől számított 15 napon belül a telephelye szerint illetékes környezetvédelmi hatóságnak köteles bejelenteni. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikus úton, az Általános Nyomtatványkitöltő Program (ÁNYK) használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 2.11. A telephelyen keletkező hulladékok gyűjtésére szolgáló gyűjtőhely, valamint a hulladéktároló hely műszaki kialakításának meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban előírtaknak. Határidő: 2016. október 01. 2.12. A hulladékhasznosítási engedély érvényességi ideje: az engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 év. A hulladékhasznosítási engedély iránti kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatal részére. 7
3. Zajvédelem
3.1. Tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű környezeti zajt vagy rezgést okozni. 3.2. A telep, helyhez kötött és mozgó zajforrásait úgy kell tervezni és működtetni, hogy a védendő területen a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. 3.3. A tevékenységhez kapcsoló szállítási útvonalakat úgy kell megtervezni, hogy az minél kisebb mértékben növelje meg az útvonalakkal szomszédos zajtól védendő területek zajterhelését. 4. Levegőtisztaság-védelem 4.1. A 801-9/2008. sz. és a 3922-12/2005. sz. határozatokkal módosított 4028-18/2004. számú egységes környezethasználati engedély 3.4.3. pontjába foglalt, a légszennyező pontforrások köré kijelölt 500 m sugarú levegőtisztaság-védelmi védelmi övezetet az abban meghatározottak szerint a továbbiakban is fenn kell tartani. 4.2. A Kormányhivatal a Nyírbátor 0207/5 hrsz. alatt lévő regionális biogáz üzem helyhez kötött légszennyező pontforrásainak üzemeltetéséhez a levegőtisztaság-védelmi engedélyt az alábbiak szerint adja meg: 4.2.1. Helyhez kötött légszennyező pontforrások
Jele P10 P11 P12 P13 P14
Megnevezése Gázmotor kéménye Gázmotor kéménye Gázmotor kéménye Gázmotor kéménye Gázmotor kéménye
Kapcsolódó tüzelőberendezés Magassága bemenő névl. hőteljesítménye 500 kW 9m 500 kW 9m 500 kW 9m 944 kW 9m 1022 kW 9m
4.2.2. Kibocsátási határértékek 4.2.2.1. A P11 és P12 jelű légszennyező pontforrások technológiai kibocsátási határértékei földgáz felhasználás esetén, a motor névleges teljesítményén mérve: Légszennyező anyag
Kibocsátási határérték [mg/m3] Szén-monoxid (CO) 650 Nitrogén-oxidok(NO2-ben kifejezve) 500 Összes szénhidrogén C1-ben kifejezve, 150 a metán kivételével A megadott határértékek fizikai normál állapotú, száraz füstgázra vonatkoznak, 5% O2 tartalom mellett. Az 5%-nál nagyobb etán-tartalmú földgázok esetében az összes szénhidrogén tartalom C1-ben kifejezve, a metán kivételével 250 mg/m3. 4.2.2.2. A P10, P11, P12, P13 és P14 jelű légszennyező pontforrások eljárásspecifikus technológiai kibocsátási határértékei:
Technológia Helyhez kötött biogáz- és depóniagáz-üzemű gázmotorok
Kibocsátási határérték [mg/m3] (légszennyező anyag koncentráció) Nitrogén-oxidok Összes szerves anyag (NO2-ben Szén-monoxid C-ként megadva) (metán kivételével) 600
700 8
150
Megjegyzés: 1. Az előírások a 140 kWth vagy annál nagyobb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött, biogáz- és depóniagáz-üzemű, négyütemű, elektromos gyújtással ellátott, Otto rendszerű gázmotorokra vonatkoznak. 2. A technológiából kikerülő valamennyi légszennyező anyag esetében a kibocsátási határértékek 5 tf% O2-tartalmú, 273 K hőmérsékletű, 101,3 kPa nyomású száraz véggázra vonatkoznak. 4.2.3. Üzemeltetésre vonatkozó előírások - Tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. - A légszennyező források és az azokhoz kapcsolódó berendezések technológiai és kezelési előírásaiban foglaltakat be kell tartani. - A pontforrásokhoz kapcsolódó tisztító és leválasztó berendezéseket a technológiai előírásoknak megfelelően, gondosan és folyamatosan üzemeltetni kell, valamint gondoskodni kell karbantartásukról. - A technológiai előírások megtartásával, az üzemzavarok megelőzésével, illetőleg elhárításával meg kell akadályozni a rendkívüli légszennyezést. - Azokból a technológiai épületekből, amelyekből bűzkibocsátás lehetséges, a szennyezett levegő csak a tisztítóberendezésen keresztül vezethető ki a szabadba. - A biotrágya kiszállítását és termőföldre történő kijuttatását a lakosságot zavaró bűzkibocsátás elkerülése érdekében kedvezőtlen meteorológiai körülmények esetén szüneteltetni kell, és a lehető legrövidebb időn belül gondoskodni kell a termőföldbe történő bedolgozásáról. - A biotrágya kijuttatás időpontjáról a környezetvédelmi hatóságot a tevékenység megkezdését megelőző 3 nappal írásban értesíteni kell. - A környezethasználó köteles Nyírbátor Város Polgármesteri Hivatalában bűz észlelési naplót elhelyezni, az észlelési naplót rendszeresen - elsősorban a bűzzel járó tevékenységek időszakában és a szaghatás szempontjából kedvezőtlen időjárási viszonyok esetén - ellenőrizni, hogy történt-e bejegyzés; az abba történő bejegyzésekben foglaltakat kivizsgálni és a tudomásra jutást követő 8 napon belül bejelenteni a környezetvédelmi hatósághoz, részletezve a panaszt kiváltó okot és a megszüntetésére tett intézkedéseket. - A környezethasználó köteles a légszennyező forrásainak és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót vezetni, amelyben fel kell tüntetni: ~ a pontforrásokhoz tartozó technológiai berendezések, valamint az elszívó és légszennyezőanyag-leválasztó berendezések üzemidejét; ~ a termelésre vonatkozó, a légszennyező anyagok kibocsátására hatással lévő adatokat, felhasznált alap és segédanyagokat; ~ a bekövetkezett üzemzavarok, a szokásostól eltérő, rendkívüli üzemállapotok okát, idejét és időtartamát, valamint az azok megszüntetésére tett intézkedéseket; ~ a kibocsátásra jelentős hatást gyakorló karbantartások (javítások) idejét és időtartamát, és a karbantartás eredményeképpen bekövetkező kibocsátás-változást; ~ a kibocsátások ellenőrzésének formáját, a mérés időpontját, gyakoriságát és időtartamát, valamint végrehajtásának módját, megjelölve az üzemvitel körülményeit és adatait; ~ a kibocsátás ellenőrzését végző szervezet megnevezését, a mérési vagy vizsgálati jegyzőkönyv számát vagy jelét; ~ az üzemnaplót minden naptári év végén le kell zárni és az éves jelentéshez előírt összesítést el kell végezni. - A diffúz levegőterhelés elkerülése érdekében: ~ a telephely területének rendszeres karbantartásáról gondoskodni kell, ~ a telephelyen kiszóródott anyagok feltakarítását azonnal el kell végezni, ~ az ömlesztett anyagok tárolásánál, anyagmozgatásánál meg kell akadályozni, hogy légszennyező anyag a környezetbe kerüljön.
9
4.2.4. Kibocsátás ellenőrzésére vonatkozó előírások 4.2.4.1. A légszennyező pontforrások légszennyező anyag kibocsátásának környezethasználónak időszakos emisszió mérést kell végeznie, az alábbiak szerint:
meghatározására
a
- A határozat 4.1. pontjában szereplő helyhez kötött légszennyező pontforrások emisszió mérését évenkénti gyakorisággal kell elvégezni. - Az emisszió méréseket a határozat 4.2. pontjában meghatározott légszennyező anyagokra kell elvégezni. -
A légszennyező pontforrások szennyező anyag kibocsátás értékét a gázmotorok tartósan megengedett, névleges kimenő teljesítményén végzett minimum 1 óra időtartamú állandósult üzemállapotú vizsgálat három mérési eredményének átlagaként kell meghatározni, az emisszió mérésére vonatkozó szabvány előírásai szerint. - A környezethasználónak az éves emissziómérésről készült vizsgálati jegyzőkönyvet a tárgyévet követő év március 31-ig az éves levegőtisztaság-védelmi jelentéssel egyidejűleg kell benyújtania a környezetvédelmi hatóság részére. - A helyhez kötött légszennyező forrás kibocsátásának ellenőrzését végző szervezetnek meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályban foglalt minőség-irányítási követelményeknek, és rendelkeznie kell olyan mérőeszközzel amely megfelel a vonatkozó jogszabályban foglalt típusjóváhagyásnak. - A helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátásának ellenőrzéséhez szabványos, vagy azzal bizonyítottan egyenértékű eredményt adó mérési módszert kell alkalmazni. - Az időszakos mérések során alkalmazandó mérőhelyet a környezethasználónak úgy kell kialakítani, hogy a szabványos és biztonságos mérés lehetősége bármely időpontban biztosítva legyen. - Az időszakos kibocsátás mérés szükséges időtartamát a vonatkozó rendeletben foglaltak szerint kell meghatározni, illetve a kibocsátás ellenőrzés eredményeinek értékelését az abban foglaltak szerint kell elvégezni. - Az időszakos mérésekhez szükséges mérőhelyek kiépítése, valamint a méréshez szükséges állapotuk folyamatos fenntartása a környezethasználó feladata.
4.2.4.2. A bűzkibocsátó forrás (biofilter) szagkibocsátását, az alkalmazott szagcsökkentő berendezés, illetve szagcsökkentő rendszer hatásfokát kétévente olfaktometriás méréssel kell ellenőrizni. A mérés elvégzésének határideje: jelen határozat jogerőre emelkedést követő 2 év. A mérésről készült jegyzőkönyvet a mérést követő 30 napon belül kell benyújtani a környezetvédelmi hatósághoz. 4.2.5. Adatszolgáltatásra vonatkozó előírások 4.2.5.1. A környezethasználónak a levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változásokat beleértve a tevékenység megszüntetését is - a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül be kell jelentenie a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére. 4.2.5.2. A környezethasználónak a tárgyévet követő év március 31-ig a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal részére éves levegőtisztaság-védelmi jelentést kell benyújtania. 4.2.5.3. Az adatszolgáltatás elektronikus úton, az ÁNYK használatával kitöltött űrlapokon teljesíthető. 4.2.5.4. Az adatszolgáltatás során közölt adatok teljeskörűségéért, a bejelentésre kötelezettre érvényes számviteli szabályokkal, statisztikai rendszerrel, valamint egyéb nyilvántartási rendszereivel, mérési, megfigyelési adataival való egyezéséért a bejelentésre kötelezett a felelős. Az adatszolgáltatás során benyújtott dokumentációt legalább 5 évig meg kell őrizni. 4.3. A levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége: jelen határozat jogerőre emelkedését követő 5 év. A levegőtisztaság-védelmi engedély kérelmet az ötéves felülvizsgálati dokumentációval egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatal részére.
10
5. Természetvédelem 5.1. A telep körüli védőfásítást alkotó növények rendszeres gondozásáról (szükség szerinti öntözés, gyomtalanítás, pótlás, stb.), a védőfásítás fennmaradásáról a környezethasználónak gondoskodnia kell. 5.2. A rágcsálók irtására olyan természetvédelmi szempontból elfogadható módszert kell alkalmazni, amellyel megelőzhető a környező területek ragadozóinak károsodása. Az elpusztult rágcsálók tetemeit az irtást követően össze kell gyűjteni. 6. Erőforrások felhasználása 6.1. A környezethasználó köteles az éves felhasználást nyilvántartani: - a telephelyen felhasznált tüzelőanyagokról, - a telephelyen felhasznált villamos energiáról, - a telephelyen felhasznált vízmennyiségről. 6.2. A telep energiahatékonysági mutatószámát évente meg kell határozni, melyet az éves jelentésben szerepeltetni kell. 6.3. A környezethasználó köteles az 5 év múlva esedékes felülvizsgálat részeként a telephely energiahatékonyságával kapcsolatos belső auditálást elvégezni. Az auditnak fel kell tárnia minden, az energiafelhasználás csökkentésére és hatékonyabbá tételére vonatkozó lehetőséget. 7. Szakkérdés vizsgálatával kapcsolatos előírások 7.1. Termőföldvédelem - Az üzemeltetés során be kell tartani a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) 43. §. (1) bekezdésének előírásait, amely szerint a szomszédos mezőgazdaságilag hasznosított területeken a talajvédőgazdálkodás feltételei nem romolhatnak, a termőföld - az engedélyezett területeken kívül - fermentlével, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladékkal, valamint egyéb veszélyes- és nem veszélyes hulladékkal nem szennyeződhet. 8. Szakhatóságok előírásai 8.1. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36500/5594-1/2015. ált. számú, 3902-1/2015. saját számú szakhatósági állásfoglalásának előírásai: 8.1.1. A környezethasználó köteles a technológiai folyamatokban használt alapanyag- és hulladéktároló létesítmények, a fermentorok és fermentlé tárolók, a technológiai folyamatokkal érintett betonozott, műszaki védelemmel ellátott terek műszaki állapotát, vízzáróságát, zártságát rendszeresen ellenőrizni, az ellenőrzés tényét és eredményét dokumentálni, valamint biztosítani, hogy azokból elszivárgással, túlfolyással szennyezőanyag a környezetbe ki ne juthasson! A meghibásodások kijavítását soron kívül el kell végezni. Az elvégzett ellenőrzéseket, beavatkozásokat, javításokat stb. az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában hiteles dokumentumok csatolásával igazolni, értékelni kell. 8.1.2. A telephely területéről elfolyó csapadékvíz felszíni befogadóba akkor vezethető, illetve akkor szikkasztható el a területen, ha a vízminőségi paraméterek értékei megfelelnek a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet által előírt és vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete „Időszakos vízfolyás befogadó” szerinti határértékeknek, valamint a felszín alatti víz állapotában a tevékenység nem okoz a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet mellékleteiben megállapított (B) szennyezettségi határértékeket meghaladó minőség-romlást. 8.1.3. A telephelyen folytatott tevékenységet, a szennyvizek, csapadékvizek kezelését, elhelyezését a környezet szennyezését és károsítását kizáró módon úgy kell végezni, hogy a felszíni és felszín alatti víz ne szennyeződjön. 8.1.4. A telephely vízilétesítményeinek üzemeltetésénél, a vízhasználatok gyakorlásánál az üzem vízilétesítményeire (vízellátás, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezés), valamint a fermentlé tárolással, 11
hasznosítással érintett területek talajvízfigyelő kútjaira kiadott érvényes vízjogi üzemeltetési engedélyek előírásait maradéktalanul be kell tartani. 8.1.5. Az üzemi tevékenységből keletkező fermentlé tárolás, hasznosítás felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon kisérésére, ellenőrzésére a talajvíz minőségét akkreditált mintavételek és akkreditált laboratórium által végzett vizsgálatok útján rendszeresen ellenőrizni kell. A talajvízfigyelő kutak vizsgálatát évente egyszer április 30-ig, majd a vizsgálati eredményeket - a talajvízszint mérési adatokkal együtt - a mintavételt követő hónap végéig, május 31.-ig kell a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni. Az éves talajvízvizsgálatoknak a KOIp, pH, fajlagos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát komponensek meghatározására kell kiterjednie. A vízmintavétellel egyidejűleg a talajvízszint mérést is el kell végezni. Fenti vizsgált komponensek mellet az ötéves felülvizsgálat keretében el kell elvégeztetni a Ni, Cu, Cr, Zn, Cd komponensek vizsgálatát, kiterjesztve a biogáz üzemi terület talajvíz minőségi állapotának vizsgálatára is a figyelembe vehető talajvízfigyelő kutak és megfelelő számú feltáró furat alapján. A vizsgálatoknak a fenti komponenseken túl, ki kell terjednie azokra a komponensekre is, amelyek a tevékenységben felhasznált anyagokból, keletkezett hulladékokból, fermentléből származtathatóan indokolt lehet. A talajvízfigyelő monitoring tevékenységéhez kacsolódó adatszolgáltatást a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, mint vízvédelmi hatóság felé a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. § szerinti FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén kell teljesíteni. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a http://web.okir.hu/hu/ weboldalon találhatók. 8.1.6. A talajvíz vizsgálati eredmények alapján a tevékenység talajvízre gyakorolt hatását évente, az éves jelentés keretében, valamint az egységes környezethasználati engedély ötéves felülvizsgálatában ki kell értékelni. 8.1.7. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. §-ának (8) bekezdése alapján, a tárgyévben a részletes FAVI adatlapon közölt adatokban bekövetkezett változást - az anyagforgalomban bekövetkezett 25%-nál nagyobb változás fölött, bevezetéseknél minden esetben - be kell jelenteni az illetékes vízvédelmi hatóságnál a tárgyév utolsó napján érvényes adatokkal, a tárgyévet követő év március 31-ig. A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 35/A §-nak megfelelően „az adatszolgáltatást elektronikus úton kell megküldeni a felszín alatti víz és a földtani közeg környezetvédelmi nyilvántartási rendszer (FAVI) adatszolgáltatásáról szóló miniszteri rendelet szerinti adattartalommal”. A FAVI elektronikus adatszolgáltatás rendjére, a kötelezettség végzésére vonatkozó információk a http://web.okir.hu/hu/ weboldalon találhatók. 9. Környezetkárosodás megelőzése 9.1 A környezethasználó 2015-ben készült Üzemi Kárelhárítási Tervét melyet Szilágyi József környezetvédelmi szakértő (4300 Nyírbátor, Sarkantyú u. 4., szakértői eng. száma SZKV-1.3/94/2/15/2014.), készített el, jóváhagyom. 9.2. Az üzemi kárelhárítási terv egy példányát a gazdálkodó szervezet székhelyén, egy példányát a terv által érintett üzemegységnél, a telephelyen kell tartani. Az üzemi kárelhárítási tervek adatainak folyamatos vezetéséről, az adatokban bekövetkezett változás rögzítéséről, átvezetéséről, illetve a terv ezzel összefüggő felülvizsgálatáról - ideértve az üzem munkarendjében bekövetkezett változásokat – a terv készítésére kötelezettnek kell gondoskodnia. A változásokról a felügyelőséget 30 napon belül értesíteni kell. Az üzemi kárelhárítási tervet a terv készítésére kötelezettnek az üzem technológiájában, a gazdálkodó szervezet ezzel összefüggő tevékenységi körében bekövetkezett változást követő 60 napon belül felül kell vizsgálnia, majd megküldeni a felügyelőségre. A változások átvezetésétől függetlenül, az üzemi kárelhárítási tervet a környezethasználónak ötévente felül kell vizsgálnia. Amennyiben a terv ötéves felülvizsgálatának ideje egybeesik az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálat évével, a kárelhárítási terv felülvizsgálatát az ötéves felülvizsgálat részeként kell elvégezni. 10. Jelentéstételi, felülvizsgálati kötelezettség 10.1. A környezethasználó köteles értesíteni a Kormányhivatalt a lehető legrövidebb időn belül a következő események bármelyikének bekövetkezése esetén: - Tevékenységből eredő nem engedélyezett kibocsátások. 12
- Bármely olyan esetben, amely a talaj, vagy a levegő veszélyeztetését vagy szennyezését okozhatja, és sürgős beavatkozást igényel. - Egyéb rendkívüli esemény. A Kormányhivatal ügyeleti telefonszáma: 06 42 598-942; fax száma: 06 42 598-941. A környezethasználó köteles az értesítés részeként megjelölni az esemény bekövetkezésének dátumát és pontos idejét, az esemény részleteit, és a kibocsátások lehetőség szerinti legkisebb mértékűre való csökkentése és a megismétlődés elkerülése érdekében tett intézkedéseket. A környezethasználó köteles feljegyzést készíteni valamennyi eseményről. A Kormányhivatal részére benyújtott jelentésnek tartalmaznia kell az esemény bekövetkezésének részletes okait, körülményeit és a környezetre gyakorolt hatását, valamint a keletkező hulladék minimalizálása érdekében tett intézkedések leírását. 10.2. A környezethasználó köteles valamennyi, esetlegesen hozzá beérkező, a tevékenység végzéséhez kapcsolódó környezeti tárgyú panaszt nyilvántartani. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a panasz beérkezésének dátumát, idejét, a panaszos nevét és a panasz fontosabb adatait, és a panaszra adott választ. A nyilvántartást legalább 10 évig a telephelyen meg kell őrizni és minden lehetséges időpontban a Kormányhivatal részére hozzáférhetővé kell tenni. A környezethasználó köteles a panaszok beérkezését követő 1 hónapon belül a panaszokat részletező beszámolót a Kormányhivatalhoz benyújtani. 10.3. A környezethasználónak éves gyakorisággal összefoglaló jelentést kell készítenie a kormányhivatal részére az engedélyezett tevékenység adatairól, az elvégzett ellenőrzésekről, karbantartási munkákról, megfigyelésekről, a gyűjtött vizsgálati eredmények értékeléséről. Az előírt vizsgálatok eredményét, az eredmények értékelését az éves összefoglaló jelentésben kell a Kormányhivatal részére megküldeni minden tárgyévet követően április 30.-ig. 10.4. A környezethasználó rendszeres jelentéstételi kötelezettségeit az 1. sz. melléklet részletezi. 10.5. Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabályban foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni. A felülvizsgálati dokumentációt legkésőbb 2019. december 10-ig kell a kormányhivatalhoz benyújtani. Ezzel egyidejűleg be kell nyújtani a hulladékártalmatlanítási engedélykérelmet is. 11. Menedzsment 11.1. A környezethasználó köteles környezetvédelmi megbízottat alkalmazni. 11.2. A környezethasználó köteles a környezetvédelmi megbízott, illetve a menedzsment bármely tagja nevének és elérhetőségének (levélcím, telefonszám) változását közölni a Kormányhivatallal. 11.3. A környezethasználó köteles megfelelő eljárást kialakítani a továbbképzési szükségletek felmérésére, a megfelelő továbbképzés biztosítására a dolgozók azon tagjai számára, akiknek a munkája jelentős hatást gyakorolhat a környezetre. A továbbképzésekről feljegyzéseket kell készítenie. 11.4. A személyre szólóan meghatározott feladatokat végző személyzetnek megfelelő végzettségen, képzettségen és/vagy gyakorlaton alapuló tudással kell rendelkeznie. 12. A telephelyen a tevékenység szüneteltetésére és felhagyására vonatkozó előírások 12.1. Az engedélyezett tevékenységet folytató telephely felhagyása esetén intézkedni kell a környezetszennyezés, ill. környezetkárosítás megakadályozásáról, valamint az esetlegesen károsodott környezet helyreállításáról. A tevékenység szüneteltetésének és felhagyásának tényét (azt megelőző 30 nappal) be kell jelenteni a Kormányhivatal részére. 12.2. Az engedélyhez kötött tevékenység szüneteltetéséhez, felhagyásához a környezethasználónak az akkor fennálló állapotnak megfelelő állapotrögzítő beszámolót kell készítenie és a tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül írásban benyújtania a Kormányhivatalnak, annak érdekében, hogy a tevékenység szüneteltetése, felhagyása következtében visszamaradó környezetre gyakorolt hatások megítélhetők legyenek, amely alapján a Kormányhivatal a szükséges környezetvédelmi intézkedéseket meghatározza. 13
12.3. Amennyiben a környezethasználó felszámolás, vagy végelszámolás alá kerül, a felszámolás illetve végelszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője a felszámolás, illetve végelszámolás kezdő időpontját követő 15 napon belül köteles a gazdálkodó szervezet telephelyére, valamint székhelyére vonatkozó nyilatkozatát a telephely és a székhely szerint illetékes Kormányhivatal számára megküldeni. 13. Felügyeleti díj 13.1. A környezethasználó éves felügyeleti díjat köteles fizetni. A díj mértéke 200.000,- Ft azaz kettőszázezer forint, amelyet egy összegben átutalási megbízással kell teljesíteni minden év február 28-ig, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-0029969500000000 számú előirányzat-felhasználási számlájára. Késedelmes teljesítés esetén késedelmi pótlékot kell fizetni. V. Az egységes környezethasználati engedély érvényessége: Az engedély a IV. részben megadott előírások betartása esetén a jogerőre emelkedésének napjától számított 11 évig érvényes. Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt hulladékgazdálkodási engedély, valamint levegőtisztaság-védelmi engedély érvényessége az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 5 év. A határozathoz csatolt 1. sz. melléklet a határozat elválaszthatatlan részét képezi. A határozat a mellékleteivel együtt érvényes. Jelen határozat jogerőre emelkedésével egyidejűleg a 626-18/2015., 698-22/2011., 698-21/2011., 70123/2010, és 701-18/2010. számú határozattal módosított 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedély érvényét veszti. Az eljárás során eljárási költségként az egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálati eljárás (1.050.000,- Ft), valamint a népegészségügyi (27.700,- Ft) és talajvédelmi (50.000,- Ft) szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjai merültek fel, melynek megfizetésére az ügyfél köteles. Az ügyfél az engedélyezési eljárás és a szakhatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díját megfizette, egyéb eljárási költség nem keletkezett. A határozat – ha ellene jogorvoslati kérelem nem érkezik – a közlés napját követő 15. napon emelkedik jogerőre. E határozat ellen a közlés napját követő 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályához 6 példányban benyújtott fellebbezésnek van helye. A szakhatósági állásfoglalások ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az csak a jelen határozat elleni jogorvoslat keretében támadható meg. Az engedélyezési eljárás elleni fellebbezés 577.700,- Ft, mely a következő díjtételekből tevődik össze: 525.000,- Ft, a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 50%-a, 25.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja, 27.700,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete szakhatóság jogorvoslati eljárásának díja. Természetes személyek és társadalmi szervezetek fellebbezése esetén a fellebbezés díjának mértéke: 63.200,- Ft, amely a következő díjtételekből tevődik össze: 10.500 Ft Ft a jelen engedélyezési eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díj 1%-a,
14
25.000,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Növény-és Talajvédelmi Igazgatóság szakhatósági jogorvoslati eljárásának díja, 27.700,- Ft a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Nyíregyházi Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete szakhatóság jogorvoslati eljárásának díja. A fellebbezési díj teljes összegét a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett 10044001-00299695-00000000 számú számlájára átutalással kell megfizetni a fellebbezés benyújtásával egyidejűleg. Az átutalás közlemény rovatában fel kell tüntetni: Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály elnevezést és a határozat ügyszámát is. A szakhatósági állásfoglalás elleni jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díját akkor kell megfizetni, ha a fellebbezés a szakhatósági állásfoglalás ellen (is) irányul. A fellebbezés elektronikus úton való benyújtására nincs lehetőség. A fellebbezés alapján a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal a határozat módosításáról, vagy visszavonásáról, illetve az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez való felterjesztésről dönthet. I N DO K O LÁS A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztályának jogelődje, a Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a 1250024/2009. számú határozatában egységes környezethasználati engedélyt adott a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) részére a Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatti regionális biogáz üzem üzemeltetéséhez, felhagyásához. A határozat 2010. 01. 08.-án emelkedett jogerőre, és a jogerőre emelkedésétől számított 11 évig érvényes. A felügyelőség az engedélyt a 701-18/2010., 701-23/2010., 698-21/2011, 698-22/2011. és 626-18/2015. számú határozatokkal módosította. Az engedély 18.2. pontjában foglaltak értelmében „Az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat legalább 5 évente a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályok, valamint a tevékenység engedélyezésére irányuló hatályos jogszabály alapján felül kell vizsgálni. Az első felülvizsgálati dokumentációt a határozat jogerőre emelkedését követő 5. évben be kell nyújtani a felügyelőségre.” A Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) 2015. január 07-én benyújtotta a felügyelőségre az engedély ötéves felülvizsgálatára vonatkozó dokumentációt. A kérelemmel kapcsolatosan a felügyelőség megállapította, hogy az eljárás a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet szerint igazgatási szolgáltatási díjköteles. Az eljárás díja a rendelet 1. sz. melléklet III/6. és III/10. főszám 1. alszáma alapján 1.050.000 Ft. Mivel az engedélyezési eljárás során szakhatósági állásfoglalás iránti megkeresésre is sor került, a 63/2012. (VII.02.) VM rendelet 1. sz. melléklet 12.9.6. pontja alapján a talajvédelmi hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási díja: 50.000,- Ft, az ÁNTSZ egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 1. számú melléklet XI.13. pontja értelmében a járási népegészségügyi hatóság szakhatósági eljárásának igazgatási szolgáltatási díja 27.700 Ft. Az eljárás és a szakhatósági közreműködés igazgatási szolgáltatási díját) a környezethasználó a 103991/2014. ügyszámú végzés alapján megfizette, az eljárás során egyéb eljárási költség nem keletkezett. A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 158. § (1) bekezdése szerint: „Az eljárási költséget a hatóság összegszerűen határozza meg, és dönt a költség viseléséről, illetve a megelőlegezett költség esetleges visszatérítéséről.” Az eljárás során a Ket. 153. §-a szerinti költségek közül az igazgatási szolgáltatási díj merült fel, melynek megfizetésére az ügyfelet köteleztem. Az ügyfél az eljárás során az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. A felügyelőség a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (továbbiakban: Ket.) 29. § (6) bekezdése alapján a kérelem és a felülvizsgálati dokumentáció benyújtását követően a nyilvánosság biztosítása érdekében hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. Egyidejűleg a 10399-2/2014. számon megküldte a közleményt, a kérelmet és mellékleteit a tevékenység telepítési helye szerinti település, azaz Nyírbátor Város Jegyzőjének közhírré tétel céljából. A jegyző 15
2015.01. 07-től 2015.01.29.-ig gondoskodott a közlemény közhírré tételéről. Észrevétel sem Nyírbátor Város Jegyzőjéhez, sem a felügyelőséghez nem érkezett. A Ket. 29. § (3) bek. b) pontja alapján, a felügyelőség 10399-3/2014. számú levelében - mint ismert ügyfelet - értesítette az eljárás megindításáról a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot (4024 Debrecen, Sumen u. 2.), aki a 274/2015. számú, 2015. január 12-én kelt levelében az alábbi ügyféli nyilatkozatot tette: „A biogáz üzem további működtetése ellen a természetvédelmi szempontokat is figyelembe véve kifogást nem emelünk.” A felügyelőség a 10399-1/2014., 589-7/2015. és 589-10/2015. számú végzéseiben hiánypótlásra szólította fel a környezethasználót, aki a hiánypótlásokat teljes körűen 2015. június 30-én teljesítette. Az engedélyezésre kerülő tevékenység A tevékenység 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 2. sz. melléklete szerinti besorolása: „10. Állati anyagok feldolgozása Állati tetemek vagy állati melléktermékek ártalmatlanítása vagy újrafeldolgozása 10 tonna/napnál nagyobb kezelési kapacitással.” Az engedélyezett hulladékgazdálkodási tevékenység: Hulladékhasznosítás, a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény 3. sz. melléklete alapján: R1 - Elsődlegesen tüzelő- vagy üzemanyagként történő felhasználás vagy más módon energia előállítása (nem veszélyes hulladékok biogáz célú hasznosítása) A telephelyen alkalmazott technológia: A biogáz üzemben kezelt anyagok (hulladékok, melléktermékek) beszállítása a következő módon történik: - közúton (növényi melléktermékek, baromfitrágya, szarvasmarha trágya szilárd fázisa, egyéb szilárd hulladékok) - közúton zárt tartálykocsiban (előkezelt állati eredetű melléktermékek) - felszín alatti vezetéken (a szomszédos vágóhídon keletkező vágóhídi szennyvíz mechanikai tisztítást követően - a biológiai tisztító meghibásodása esetén-, a környezethasználó szomszédos szarvasmarha telepéről származó hígtrágya, vágóhídon keletkező kommunális szennyvíz) - zárt csővezetéken a vágóhídi biológiai tisztítóban keletkező szennyvíz iszap. A Bátortrade Kft. rendelkezik a környezetvédelmi hatóság 9733-11/2012. számú hulladék begyűjtési és szállítási engedélyével, amely az előírások betartása esetén 2017. november 30-ig érvényes, e mellett külső cégek is végeznek beszállítást. A beszállított szilárd halmazállapotú hulladékokat, melléktermékeket a kezelőcsarnok betonozott aljzatára borítják, amely még aznap beadagolásra kerül a beadagoló-keverő tartály garatjába. A beadagolást homlokrakodó végzi. A keverőakna beadagoló nyílása billenő ajtóval van ellátva, mely a garatba helyezett hulladék súlyánál fogva nyílik, majd ellensúly segítségével azonnal újra elzárja a nyílást. A fogadógarat előtti kezelő tér szivárgásmentes aljzatát úgy alakították ki, hogy az a csatornaszemek felé lejtsen minden irányból. Így az esetlegesen keletkező csurgalékvizet a csatornaszemek gyűjtik, melyet közvetlenül a beadagoló tartályba vezetnek. A beadagolás közben lehulló anyagokat összegyűjtik és a fogadógaratba juttatják. A vizes tisztítás során keletkező csurgalékvizet szintén a beadagoló tartályba vezetik. A keverőtartályba történik - a szárazanyag-tartalom beállítása céljából - a közvetlenül csővezetéken keresztül érkező anyagok betáplálása is. Az előkevert biomassza homogenizálása és üzemi méretre történő aprítása két 314 m3-es aknában történik. Amennyiben valamelyik beadagoló tartály meghibásodik, a másik tartály folyamatosan el tudja látni az előkeverést. A keverőtartályok esetleges túltelítődését, mint havária helyzetet a kezelőszemélyzet észleli, a beadagolást leállítják és megkezdik a tartályok ürítését. A padozatra jutott anyag a csatornaszemeken keresztül a csuraglékvíz gyűjtő rendszerbe kerül. Az aknákból a homogén masszát szivattyú szállítja a fermentorokba.
16
Az előkezelt állati eredetű melléktermékek és egyéb folyékony alapanyagok fogadása a telep keleti határán lévő, zárt szagelszívásos épületrészben történik, ahonnan csővezetéken közvetlenül a fermentorokba kerül. A gépkocsik tartályait (konténereit) az ürítés után a betonfalakkal elválasztott térrészben sterimob berendezéssel azonnal tisztítják, fertőtlenítik (meleg 2 %-os klórmeszes oldattal). Az üzemrész padozatát, oldalfalait minden műszak után szintén ezzel a módszerrel tisztítják. Az így keletkezett csurgalékvizet csatornaszemekkel gyűjtik, és az épület mögött található tartályba vezetik. A megtisztított gépkocsik a beszállítással ellentétes oldalon jutnak ki az épületből. A telephelyről klórmeszes kerékmosó medencén áthajtva távoznak, melynek szennyvize csurgalékvizes aknába kerül, onnan szippantós tartállyal a keverőaknákba juttatják. A csurgalékvíz tartályból a szennyezett vizet kis adagokban juttatják a beadagoló tartályba, hogy a mikrobiális tevékenységet a fertőtlenítő szer ne zavarja. A tevékenység során havaria helyzetre a tartálykocsik vagy szerelvényeik meghibásodása során kell számítani. A padozatra jutott anyagot azonnal a garatba kell juttatni, a fertőtlenítést pedig el kell végezni. Csővezetékek sérülése esetén a folyékony anyagot a csurgalékgyűjtő rendszerbe kell juttatni, valamint ha ez nem lehetséges, fel kell itatni. Nagyobb mennyiség kikerülése esetén a szennyezést homokzsákokkal lehet lokalizálni, majd azt átszivattyúzni (a meghibásodás fázisától függően) valamely technológiai egységbe. Fermentáció A hulladékok és az állati eredetű melléktermékek zárt fermentorokba kerülnek. Az üzemben jelenleg 6 db 1230 m3-es és 2 db 1570 m3 –es mezofil, valamint 7 db 1570 m3 –es termofil fermentor üzemel. Egyszerre 7 pár fermentor üzemel. Karbantartási munkák végzése esetén 1 pár fermentor (1 db mezofil, és a hozzá tartozó 1 db termofil) nem üzemel. A napi beadagolás 50 nap tartózkodási időt figyelembe véve 370 m3/nap. A maximális kapacitás 135.000 t/év. A fermentorok képezik az ún. anaerob zónát. Előbb a mezofil (kb. 25 napig 38 oC-on), majd a termofil fermentorokban (kb. 25 napig 55 oC-on) történik a rothasztás. Ezek a kiemelt hőszigetelt vasbeton tartályok hőcserélőkkel vannak ellátva, mellyel biztosítják a folyamathoz szükséges hőmérséklet állandóságát. A mezofil majd termofil fermentációs fázist követően a fermentlé szeparálásra kerül, mely során kiválasztják a biotrágya szilárd részecskéit, és azokat konténerbe ürítik, majd visszajuttatják az alapanyagok közé és bekeverésre kerül a szubsztrátumba. A javított dokumentáció 2.1.6. fejezetében szereplő azon megállapítás, hogy a fermentáció kezdeti szakaszában keletkező biogázt a levegőbe eresztik el, csak az üzem első indításakor történt meg, üzemszerű állapotban nem fordul elő. Biotrágya kezelés A leszeparált biotrágya a szivattyútelepre kerül. A szivattyúk a biotrágyát nyomóközpont aknájába juttatják. A nyomóközpont az üzem DK-i sarkában került elhelyezésre. Ide egy 132 fm hosszú csövön keresztül jut, mely a tárolókhoz tolózárakkal kapcsolódik. A felszín alatti cső sérülése havária szennyezést okozhat, melyet a nyomóközpont aknájába történő elégtelen folyadékszállításon keresztül lehet észlelni. A biotrágya átmeneti tárolására jelentős kapacitás áll rendelkezésre: a biogáz üzem területén 3 db egyenként 2.260 m3-es fedett vasbeton tartály, valamint a kiöntözéssel érintett külső területeken7 db 10.000 m3 és 1 db 15000 m3-es HDPE fóliaszigeteléssel ellátott puffertározó. A biotrágya szárazanyag tartalma igen csekély (2% körüli), a naponta keletkező mennyisége (365 nappal számolva) 330 m3. Ennek megfelelően a tározási kapacitás 170 nap (5,5-5,6 hónap) alatt keletkező fermentált anyag tárolására elegendő, mely a tilalmi időszakra (december l.-február 15.) eső mennyiséget biztonsággal befogadja. Ehhez az szükséges, hogy a tározók a tilalmi időszak előtt közel leürített állapotban legyenek. Amennyiben a kora tavaszi kijuttatás csak később kezdhető meg, illetve ha az őszi csapadékok korábbi tározást kívánnak meg, az üzem a fermentációt lelassíthatja. A hosszabb forgási időkkel kevesebb biotrágya képződik, így a tárolókapacitást nem lépik túl. Ha a kijuttatás extrém körülményeket feltételezve huzamosan ellehetetlenül, az üzem alapanyag fogadása leállítható. A biotrágya termőföldre történő kijuttatása kétféle módon valósul meg: egyrészt esőztető öntözőberendezésekkel, másrészt konzolos, ill. szórótányéros tartálykocsikkal. A kiöntözött biotrágya talajba bedolgozása a lehető legrövidebb időn belül megtörténik. 17
Biogáz kezelés A biogáz éghető alkotórésze a metán. A metántartalom 54-66 tf% . A fermentorokban keletkező biogáz egy gázmennyiség-mérőn keresztül a gázkezelőbe áramlik, ahol a gáz hűtésével víztelenítést hajtanak végre. A gázkezelőből kikerülő 5 mbar nyomású gáz a gáztározó ballonokba, majd gázsűrítőknek köszönhetően 50 mbar nyomáson a gázmotorokhoz jut. A keletkező biogáz egy részét csővezetéken elszállítják a Bátortrade Kft. és társvállakozásai részére, ahol felhasználásra kerül. A gázmotorok gázfogyasztása : 3 db 500 kW teljesítményű 230 Nm3/h, azaz összesen: 690 Nm3/h 2 db 1 MW teljesítményű 500 Nm3/h 1.000 Nm3/h Összesen: 1.690 Nm3/h A biogáz keletkezésének fluktuálását a jelenleg 4 db 1000 m3 nagyságú gázballonok puffertározóként kiegyenlítik. Havária helyzetet okozhat a gázelvezető rendszer tömődése. Ilyen esetben a fermentorok fedlapjába beépített biztonsági lefúvató rendszer 10 mBar üzemi nyomást meghaladóan lefúvatja a túlnyomást. Amennyiben a gázmotorok üzemképtelensége miatt a gázfelhasználás nem biztosított, beindításra kerül a gázfáklya, amely óránként 300-350 m3 biogáz elfáklyázását teszi lehetővé a gázminőség függvényében. A megtermelt energia egyharmad része elektromos energia, kétharmad része hőenergia. A motor távozó hőjét (hűtővíz, olaj, kipufogás) hőcserélőkben gyűjtik össze. A hőenergia mintegy 20 %-a a fermentorok fűtését, 80 %-a a gazdaság egyéb hőigényét elégíti ki. A termelt áram saját felhasználásra valamint értékesítésre kerül. Az esetleg bekövetkező biogáz-gyulladás tovaterjedésének megelőzésére a berendezés fontosabb elemei fermentorok, blokkfűtőmű, fáklya – közé belobbanásgátló edényt építettek be. A feldolgozás során alkalmazott szagtalanítási technológia A kiindulási anyagok/hulladékok beadagolása, átmeneti tárolása, előkezelése (keverés, aprítás), a keletkező biotrágya szeparálást megelőző átmeneti tárolása és a berendezések tisztítása, karbantartása során bűzkibocsátásra kell számítani. Az üzemben a bűzzel járó tevékenységeket zárt épületekben végzik, amelyek légtere szagelszívó rendszerbe került bekötésre. Az összegyűjtött bűzös levegőt, az épületeken kívül elhelyezett nagyteljesítményű ventillátor szívja el. A trágyaalkotókat és növényi hulladékokat fogadó csarnokból a ventillátor a levegőt két fermentor között elhelyezett légtömör dobozba nyomja, ahonnan az csak a felette elhelyezett biofilteren keresztül tud a légkörbe távozni. A növényi őrleményeket tartalmazó bioszűrő igen jó hatásfokkal (95 %) tisztítja a bűzös levegőt. A hőkezelt állati eredetű alapanyagokat fogadó épületben, valamint a szeparátorházban keletkező bűzös levegő tisztítására a biztonságosabb üzemelés érdekében biofiltert alkalmaznak. A kormányhivatal az egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során az 589-16/2015. számú ügyiratban a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (1) bekezdése és 5. számú melléklete alapján szakkérdés vizsgálatával kapcsolatban - környezet- és település-egészségügyre kiterjedően a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztályát, - a termőföldre gyakorolt hatások vizsgálatára kiterjedően a Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztályát, - a 8. számú melléklet I. táblázat 2. pontjában felsorolt szakkérdésekre vonatkozóan a Szabolcs- SzatmárBereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Népegészségügyi Osztályát kereste meg, továbbá az 589-14/2015. számú végzésben a Korm. rendelet 28. § (3) bekezdése és 5. számú melléklet II. táblázatának 3. pontja alapján szakhatósági állásfoglalást kért a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól. 18
Az eljárásba bevont szervezeti egységek a szakkérdésben a válaszukat az alábbiak szerint adták meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Földművelésügyi Főosztály SZ-F-01/Tv./02306-2/2015. számú nyilatkozatába foglalt előírásait a határozat rendelkező rész 7.1. pontja tartalmazza. Nyilatkozatát az alábbiakkal indokolta: „A fermentlé, mint nem mezőgazdasági eredetű nem veszélyes hulladék termőföldön történő hasznosítása tárgyában 24.2/Tv./949-7/2014. számon engedélyt adtunk ki. Az engedély 2018. március 11.-ig érvényes! Az engedélyezett 664,2741 ha nagyságú szántó művelési ágú területen összesen 110.000 m3 fermentlé helyezhető el biztonságosan. A kérelmező által a 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet 12.9.6. pontja alapján fizetett igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről intézkedünk. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság illetékességéről a 2004. évi CXL. törvény (a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól) 21. § (1) bekezdése és a 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról) 2. § (1) bekezdése rendelkezik. Az elsőfokú talajvédelmi hatóság hatáskörét a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 32. § (1) bekezdése, valamint a 68/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági feladatainak meghatározásáról) 18. § (1) bekezdése állapítja meg. Ezen nyilatkozatot a talajvédelmi hatóság a 2007. évi CXXIX. tv. (a termőföld védelméről) vonatkozó előírásainak figyelembevételével, a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet (a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről) 28. § (2) bekezdés és az 5. számú melléklet I. táblázat 5. pontja, valamint a 7/2015. (III. 31.) MvM utasítás (a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról) 24-27. §-a, illetve a mellékelt környezeti hatástanulmány (készítette: Szilágyi József környezetvédelmi szakértő 4300 Nyírbátor, Sarkantyú út 4.; készült: Nyírbátor, 2014.) alapján adta ki.” A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya SZR/079/010742/2015. számon, szakkérdés vizsgálata tárgyában az alábbiakat állapította meg: A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) által kérelmezett, Nyírbátori Biogáz üzem 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 1214.) megkeresése alapján az egységes környezethasználati engedély kiadásához/meghosszabbításához a vizsgált szakkérdések vonatkozásában hozzájárul és külön előírások megállapítására javaslatot nem tesz. Indokolás A Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztálya (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) előtt, a Kft. által üzemeltetett Biogáz üzem 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedélyének felülvizsgálata ügyében kérelmet terjesztett elő. Az eljárásban a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya meghatározott szakkérdések vizsgálatára, szakmai állásfoglalás kialakítására vonatkozó feladat és hatáskörrel rendelkezik. A megkereső főosztály által csatolt dokumentumok alapján, figyelemmel a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 70. §-ának, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20. § (8) (9) bekezdésének rendelkezéseire, valamint a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 5. számú mellékletében meghatározott szakkérdésekre [A környezet- és település-egészségügyre, az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésére, a felszín alatti vizek minőségét, egészségkárosítás nélküli fogyaszthatóságát, felhasználhatóságát befolyásoló körülmények, tényezők vizsgálatára, lakott területtől (lakóépülettől) számított védőtávolságok véleményezésére, a talajjal, a szennyvizekkel, veszélyes hulladékokkal kapcsolatos közegészségügyi követelmények érvényesítésére, az emberi használatra szolgáló felszíni vizek védelmére kiterjedően] is, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztálya megállapította, hogy a biogáz üzem további működtetése során jelentős környezeti légszennyezés, talajszennyezés. zajterhelés kialakulása nem valószínűsíthető, ezáltal szignifikáns humán-egészségügyi kockázatnövelő hatással érdemben nem lehet számolni, erre tekintettel a rendelkező részben foglaltak szerint foglalt állást. 19
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatal Járási Népegészségügyi Intézete SZ-07R/081/03057-3/2015. számon, szakkérdés vizsgálata tárgyában az alábbiakat állapította meg: „A Szabolcs- Szatmár- Bereg Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/a. sz.) által Nyírbátor, külterület 0207/5. hrsz. alatti ingatlanon üzemeltetett Nyírbátori Biogáz üzem, egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati eljárásában, az alábbi környezet- egészségügyi állásfoglalást hozza: A felülvizsgálati eljárásban tartott helyszíni szemlén tapasztaltak alapján, az eljárás lezárásának, közegészségügyi szempontból akadálya nincs. A 2015. július 29. napján tartott helyszíni szemlén, a 2000. évi XXV. törvény 28.§ (3), a 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2), 1999. évi XLII. Tv. 2-4. § és a 201/2001. (X.25) Korm. rendelet 3.§ (2), a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet 99. §., a 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 4. sz. melléklet, valamint a 306/2010. (XI1.23.) Kormányrendelet 5. §. (5) bek. rendelkezéseire is, az Sz.- Sz.- B. Megyei Kormányhivatal Mátészalkai Járási Hivatala megállapította, hogy a telephely a már korábbiakban jóváhagyott környezethasználati engedély alapján üzemel. Az üzem területét északi és nyugati oldalról az ezen oldalon elhelyezkedő lakott területtől védőerdő határolja le, melyet viharkárok miatt az északi oldalon a 20 méteres szélesség helyett 6 méterre csökkentettek le, ennek újratelepítését még nem végezték el. A telephelyen keletkező csapadék és szennyvíz zárt elvezetése a technológiára megoldott, pangó vizek a területen nincsenek. A telephelyen a takarításhoz használt veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentését igazoló dokumentumot bemutatni nem tudták, biztonságtechnikai adatlapokat a helyszínen bemutatták. Az üzem egész területén dohányzást tiltó táblák kihelyezettek, dohányzóhely nyílt légtérben táblával megjelölt, a táblák adattartalma megfelelő. A dolgozók a munkakörhöz kötött kötelező védőoltásokkal rendelkeznek. A veszélyes készítményekkel végzett tevékenység bejelentésével, valamint a védőerdő újratelepítésével kapcsolatban ügyfél hivatalunk felé nyilatkozatát 8 napon belül megteszi. E környezet- egészségügyi állásfoglalás szakmai tartalmát megalapozó jogszabályhelyek: A levegő védelméről szóló 306/2010. (XI1.23.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének egyes szabályairól" szóló 219/2004.(VI1.21) Korm. rendelet, valamint a "vízbázisok a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről" szóló 123/1997. (VII.18) Korm. rendeletben foglaltak. A bejelentési kötelezettségre vonatkozóan a "kémiai biztonságról" szóló 2000.évi XXV. törvény 29. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytatni kívánó természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet - a (3) és (4) bekezdésben foglalt kivételekkel – a tevékenység megkezdésével egyidejűleg ezt köteles bejelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek. A bejelentést az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározottak szerint, elektronikus úton kell megtenni a telephely, illetve ennek hiánya esetén a székhely szerint illetékes egészségügyi államigazgatási szervnek. (2) A bejelentést meg kell ismételni a bejelentő, illetőleg a bejelentett tevékenység azonosításához szükséges bármely adat megváltozása esetén. A "kémiai biztonságról" szóló 2000. évi XXV. törvény 28.§ (3) "A veszélyes anyagokkal, illetőleg készítményekkel foglalkozásszerűen végzett tevékenység a felhasznált anyag vagy készítmény adatait tartalmazó biztonsági adatlap egyéb tevékenység a használati utasítás birtokában kezdhető meg. Az 1999. évi XLII. Tv. - A nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól "szóló rendelet 2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem szabad dohányozni, közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben, munkahelyeken továbbá (2) Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben, munkahelyek zárt légterű helyiségeiben, és ugyanezen §. (7) bek.-e értelmében a dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket, helyiségeket, valamint közterületeket felirat, vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal - szembetűnő módon meg kell jelölni. A dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem jelölhető ki, kivéve a szórakoztató, vendéglátó szolgáltatást nyújtó közforgalmú intézmények esetében. Az ivóvíz tekintetében a 201/2001. (X.25) Korm. rendelet 3.§ (2) értelmében" A víz akkor felel meg ivóvíz minőségűnek, ha a.) nem tartalmaz olyan mennyiségben, vagy koncentrációban mikroorganizmust, parazitát, kémiai vagy fizikai anyagot, amely az emberi egészségre veszélyt jelenthet és megfelel az 1.sz melléklet A) és B) részében meghatározott követelményeknek."- vettem figyelembe. A hulladékgyűjtésre vonatkozóan "a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről" szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM rendelet 4.§ (2)"Az ingatlan tulajdonosa, birtokosa, használója (ingatlantulajdonos) települési szilárd hulladékát a hulladékkezelési közszolgáltató 20
szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőedényben adja át a közszolgáltatónak. A gyűjtőedény rendszeres tisztítása és fertőtlenítése az ingatlantulajdonos feladata. Az eljárásba bevont szakhatóság állásfoglalását az alábbiak szerint adta meg: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 36500/5594-1/2015. ált. számú, 39021/2015. saját számú szakhatósági állásfoglalásának előírásait a rendelkező rész 8.1. pontja tartalmazza. Állásfoglalását az alábbiakkal indokolta: „A Főosztály 2015. július 15-én érkezett 589-14/2015. számú megkeresésében, a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) által üzemeltetett Nyírbátori Regionális Biogáz Üzem (Nyírbátor, 0207/5 hrsz.) üzemeltetéséhez, felhagyásához kiadott, többször módosított 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedély 5 éves felülvizsgálata ügyében indult eljárásban, a Nyírbátori Regionális Biogáz Üzem egységes környezethasználati engedélyezési eljárásában szakhatósági állásfoglalás megszerzésére irányuló kérelmet nyújtott be a Katasztrófavédelmi Igazgatósághoz. A Főosztály az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásban az alábbi szakkérdésben kérte a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalásának megadását: A 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 28. § (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontja alapján: „Annak elbírálása, hogy a tevékenység vízellátása, a keletkező csapadék- és szennyvíz elvezetése, valamint a szennyvíz tisztítása biztosított-e, vízbázis védőterületére, védőidomára, jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e, továbbá annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra milyen hatást gyakorol (vízgazdálkodási hatáskörben eljárva)” „Annak elbírálása, hogy a tevékenység kapcsán a felszíni és felszín alatti vizek minősége és mennyisége védelmére jogszabályban, illetve határozatban meghatározott előírások érvényesíthetők-e (vízvédelmi hatáskörben eljárva)” A Katasztrófavédelmi Igazgatóság vízgazdálkodási és vízvédelmi hatáskörében eljárva, az egységes környezethasználati engedély kiadásához a rendelkező részben foglalt előírásokkal hozzájárult, tekintettel arra, hogy a tevékenységhez kapcsolódó vízgazdálkodási és vízvédelmi követelmények az előírások maradéktalan betartásával biztosíthatók. Vízbázis, illetve vízvédelmi szempontból a telephelyen folytatott tevékenység az előírások maradéktalan betartása esetén, a felszíni és felszín alatti vizekre jelentős terhelést nem okoz, a károsító hatás kizárható. A tevékenység az árvíz és a jég levonulására, a mederfenntartásra hatást nem gyakorol. A szakhatósági hozzájárulást a következőkre való tekintettel adtam meg: A 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 7. § és 2. számú mellékletével összhangban, a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet és a felszín alatti vizek állapotáról készült országos érzékenységi térkép alapján a biogáz üzem a felszín alatti vizek szempontjából érzékeny területen helyezkedik el. Az üzemi terület kijelölt, vagy becsült felszínalatti ivóvízbázis hidrogeológiai védőövezetet nem érint. A biogáz üzem a Nyírbátor-Nyírvasvári Közös Vízmű a 3833-14/2010. számú határozattal kijelölt vízbázisa hidrogeológiai védőövezetének „B” zónájától mintegy 1,9 km-re helyezkedik el. Az üzemben keletkező szociális és technológiai szennyvizet a biogáz üzemben hasznosítják, a keverő aknán keresztül a technológiai folyamatba kerül. A telephely területén keletkező zárt rendszerben összegyűjtött szennyezett csapadékvíz a keverőaknán át szintén hasznosításra kerül. A keletkező szennyezetlen csapadékvíz egy része a burkolatlan füves területeken elszikkad, részben üzemi csatornahálózaton át a telephely keleti szélén lévő földmedrű csatornába, majd belvízcsatornákon át a Nyíres csatornába kerül bevezetésre. A biogáz üzem vízbeszerzése a BÁTORTRADE Kft. nyírbátori szakosított tehenészeti telepének vízellátására, szennyvíz és csapadékvíz elhelyezésére kiadott 2671-5/2013., 7650-7/2010., 7650-3/2010., 12584-6/2009., 1008-13/2007., 833-9/2005., 1112-41/2002. és 1112-12/1997. számú határozatokkal módosított 54847/1992. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízellátó rendszerére csatlakozó GASTOR Baromfi Kft. Baromfifeldolgozó Üzem 1120-2/2006. számú határozattal módosított H-6140-7/2004. (vksz.: 21/20-2004) számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkező vízhálózatáról leágazó vezetéken át biztosított, alvízmérőn keresztül.
21
A biogáz üzem vízellátása, szennyvíz- és csapadékvíz elhelyezése a 410-1/2015. és 1463-2/2006. számú határozatokkal módosított H-4803-5/2004. számú vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik, amelynek érvénye 2025. január 31-ig szól. A biogáz üzem területén figyelőkút nem létesült, figyelemmel a technológiai folyamatok zártságára, fedettségére, valamint a létesítmények állandó felügyeletére. A fermentlé tárolással, hasznosítással érintett területeken 11 db talajvízfigyelő kút létesült. Az 1., 2., 3. számú figyelő kút 279-2/2011. és 6578-2/2006. számú határozatokkal módosított H-4808-6/2004. számú (vksz.: 21/14-1998.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a 4., 5., 6., 7., 8., 9. számú figyelő kút az 1996-11/2010. számú határozattal módosított 8663-3/2006. számú (vksz.: 21/53-2005.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a 10. számú figyelő kút 9274-9/2011. számú (vksz.: 21/66-2011.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel, a 11. számú figyelő kút 9273-7/2011. számú (vksz.: 21/67-2011.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A biogáz üzemi és a fermentlé tárolási, hasznosítási tevékenységek az üzemi területtel és a fermentlé hasznosítási területekkel érintett talajvizek állapotára lehetnek hatással. A felülvizsgálati dokumentációban a talajvíz minőség állapota, alakulása a fermentlé hasznosítási területeken a figyelő kutak (11 db), a biogáz üzemet érintően az üzem közelében lévő figyelő kutak (2., 3., Sz1., Sz2., Sz3. számú), valamint 6 db feltáró furat (F1, F2, F3, F4, F5, F6 jelű) mérési adatai alapján került bemutatásra. A 2. és 3. számú figyelőkút a fentebb hivatkozott vízjogi üzemeltetési engedéllyel, az Sz1., Sz2., Sz3. számú figyelőkút a 8788-7/2011. számú határozattal módosított 14776-2/2006. számú (vksz.: 21/54-2006.) vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkeznek. A biogáz üzemi terület környezetében végzett talajvíz vizsgálatok (2014. március): Vizsgált komponensek: A 2., 3., Sz1., Sz2., Sz3. számú kutakban: KOIp, pH, fajlagos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát. Az F1, F2, F3, F4, F5, F6 jelű furatokban KOIp, pH, fajlagos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát, klorid. Az F1 és F6 furatokban Ag, Al, As, B, Ba, Br, Cd, Co, Cr, Cu, Hg, Mo, Ni, Pb, Sb, Se, Sn, Zn. Az elvégzett talajvízszint mérések, szivárgási számítások szerint a biogáz üzem térségében az uralkodó talajvízáramlás iránya D-i. A talajvíz áramlás irányát tekintve az üzem közvetlen környezetében létesült F1 furat a beáramló, az F2 és F3 furat a kiáramló oldalra esik. Az F4, F5 és F6 furat az üzemtől É-ra távolabb, szintén a beáramló terülten létesült (kontrol terület). Az Sz1., Sz2. és Sz3. számú kutak az üzemtől Ny-DNy-ra helyezkednek el, melyek közül az Sz1 számú az üzem közelében, az Sz2. és Sz3. számú távolabb található (szarvasmarha teleptől D-re). A biogáz üzem közeli és távolabbi környezetében lévő monitoring kutakban a nitrát-tartalom kivételével nem volt „B” szennyezettséget meghaladó szennyezettség. Az SZ2. számú kútban a nitrát-tartalom haladta meg a „B” szennyezettségi határértéket (310 > 50 mg/l). A furatok tekintetében csak az F1 és F5 furatban volt tapasztalható kismértékű nitrát- és nitrit-koncentráció emelkedés (nitrit: 0,67 > 0,5 mg/l, nitrát: 71-115 > 50 mg/l), mely értékek a beáramló területekre estek. Az F1 és F6 furatokban vizsgált fémeknél a Bróm vegyületeknél mért koncentrációk haladták meg a „B” szennyezettségi határértéket (212; 66,5 > 10 µg/l), amely feltehetően geológiai eredetű lehet. A magasabb nitrát-koncentráció a talajvíz régebbi szerves szennyeződésére utalhat. Eredete lehet a környező mezőgazdasági területek műveléséből, de származhat szervetlen nitrátot tartalmazó ásvány (salétrom) kilúgozásából is. A fementlé hasznosítási területeken 11 db figyelő kút létesült. A 2010-2015. között a kutakban vizsgált vízminőségi jellemzők: KOIp, pH, fajlagos vezetőképesség, nitrogénformák (ammónium, nitrit, nitrát), szulfát, foszfát, valamint az ötéves felülvizsgálatkor vizsgálandó fémek: Ni, Cu, Cr, Zn, Cd. A vizsgált komponensek közül „B” szennyezettségi határérték felett a nitrogénformáknál fordultak elő: Ammóniumnál 2. számú kútban 2012, 2013, 2015: 5,8; 2,4; 1,08 > 0,5 mg/l, 6. számú kútban 2012: 3,5 > 0,5 mg/l, 11. számú kútban 2014: 3,8 > 0,5 mg/l. Nitrátnál 4. számú kútban 2013, 2014, 2015: 132, 147, 177 > 50 mg/l, 6. számú kútban 2010, 2011, 2012, 2013, 2014, 2015: 93, 93, 64, 63, 67, 59 > 50 mg/l, 8. számú kútban 2013, 2014, 2015: 150, 144, 178 > 50 mg/l, 9. számú kútban 2013, 2014, 2015: 188, 180, 264 > 50 mg/l. 22
Nitritnél 2. számú kútban 2015: 0,67 > 0,5 mg/l. A vizsgált fémeknél határérték túllépés nem volt. A magasabb ammónium-koncentráció a talajvíz frissebb, a nitrát-koncentráció régebbi szerves szennyeződésre utal. Eredete valószínűsíthetően a mezőgazdasági területek műveléséből, talajerő utánpótlásból eredhet. A nitrit-konventráció egy alkalommal kismértékben lépte át a határértéket. A rendelkező részben foglalt vízvédelmi előírások betartásával végzett tevékenység során feltételezhetően nem következhet be a talajvíz minőségének romlása, szennyeződése. A fermentlé termőföldön történő hasznosításánál a vízvédelmi szempontok, előírások a talajvédelmi hatósági engedélyezés során kerültek érvényesítésre. A felszíni és felszín alatti vizek védelmében a technológiai folyamatokban használt alapanyag- és hulladéktároló létesítmények, a fermentorok és fermentlé tárolók, a technológiai folyamatokkal érintett betonozott, műszaki védelemmel ellátott terek műszaki állapotának, vízzáróságának, zártságának rendszeresen ellenőrzését és a meghibásodások soron kívüli kijavítását a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A telephely vízilétesítményei üzemeltetésénél a kiadott érvényben lévő vízjogi üzemeltetési engedélyekben foglaltak maradéktalan betartását a rendelkező részben foglaltak szerint előírtam. A vizsgálandó szennyezőanyagok köre a talajvízben eddig mért magasabb szennyezőanyag koncentrációk, valamint az üzemi tevékenységben felhasznált anyagokból, illetve keletkezett hulladékokból, fermentléből származtatható anyagok alapján lett meghatározva, melyek közül a vizsgálatokat egy és ötéves gyakorisággal állapítottam meg, a rendelkező részben foglaltak szerint. Az 5 évente vizsgálandó komponensek körébe a (B) szennyezettségi határértékek alatti, alacsony koncentrációban mért, vagy nem kimutatott komponenseket soroltam. Az esetleges üzemzavar, vagy meghibásodás esetén a környezetbe kikerülő anyagok észlelésére, a talajvíz esetleges szennyeződésére a telep területén létesült talajvízfigyelő kutak szolgálnak. A talajvízfigyelő monitoring rendszer működtetéséről a 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet 10. § (10) bekezdése alapján, a felszínalatti vizekkel kapcsolatos akkreditált mintavételekről, vizsgálatokról a rendelet 47. § (3) bekezdése alapján rendelkeztem. A talajvízfigyelő monitoring tevékenységéhez kacsolódó adatszolgáltatás FAVI rendszer Környezethasználati Monitoring alrendszerén történő teljesítéséről a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 34.-35. §-a alapján rendelkeztem. A Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád u. 156/A.) a Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatt lévő Nyírbátori Regionális Biogáz üzemére FAVI-ENG Alapbejelentéssel rendelkezik. A nyilvántartott adatokban, az anyagforgalomban esetlegesen bekövetkező változásokra vonatkozó bejelentési kötelezettséget, valamint az elektronikus FAVI adatszolgáltatást a 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 16. szakaszának (8) bekezdése és 35/A §-a alapján írtam elő. A Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló módosított 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése, valamint a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet) 28. § (3) bekezdés és 5. melléklete II. táblázatának 3. pontjában, valamint 29. § (3) bekezdés és 6. melléklete II. táblázatának 5. pontjában megállapított hatáskörben, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § (6) bekezdése szerinti tartalommal adta meg. A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet 14. §-a alapján a Katasztrófavédelmi Igazgatóság szakhatósági állásfoglalását a megkeresés beérkezését követő naptól számított 30 napon belül köteles megadni. A fellebbezési jogról tájékoztatást a Ket. 44. § (9) bekezdésére tekintettel adtam. A Ket. 78. § (1) bekezdésére tekintettel az érdemi határozatot a Katasztrófavédelmi Igazgatóság részére megküldeni szíveskedjen.” A Kormányhivatal 589-15/2015. számú végzésében belföldi jogsegély iránti megkereséssel fordult Nyírbátor Város Jegyzőjéhez, mint a tevékenység telepítési helye szerinti település jegyzőjéhez, hogy nyilatkozzon arra vonatkozóan, hogy a tevékenység az érintett település jelen eljárás időpontjában hatályos
23
településrendezési eszközeivel, valamint a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozással összhangban van-e. Nyírbátor Város Jegyzője a 6793-1/2015. számon belföldi jogsegélyt adott az alábbiak szerint: „A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (4400 Nyíregyháza, Kölcsey utca 12-14. sz.) megkeresésére – a Bátortrade Kft. (4300 Nyírbátor, Árpád utca 156/a) Nyírbátori Biogáz üzemének (helyrajzi száma: 0207/5) 12500-24/2009. számú egységes környezethasználati engedélye 5 éves felülvizsgálati kérelmére indult eljárás tárgyában - az alábbi jogsegélyt adom: - a tevékenység jelen engedélyezési eljárás időpontjában hatályos Nyírbátor Város közigazgatási területére vonatkozó Helyi Építési Szabályzat előírásaival és a Szabályozási Tervben foglaltakkal összhangban van. Mellékelten megküldöm a hatályos vonatkozó képviselőtestületi rendelet számával, a Helyi Építési Szabályzat, Szabályozási Terv illetve a Településszerkezeti Terv az adott településrészre vonatkozó kivonat hiteles másolatát. - Nyírbátor város a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos más önkormányzati szabályozással nem rendelkezik. Az eljárási cselekmény kapcsán eljárási költség nem merült fel, ezért annak megállapításáról és viseléséről nem rendelkeztem. Döntésem ellen önálló fellebbezésnek nincs helye. Végzésem csak az ügy érdemében hozott határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni fellebbezésben támadható meg. Indokolás A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály (4400 Nyíregyháza Kölcsey utca 12-14. sz.) az 589-15/2015. számú 2015. július 13. napján kelt végzésében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló CXL. törvény (a továbbiakban: Ket. ) 26. § (1) bekezdés c) pontja alapján megkereste hatóságomat, hogy belföldi jogsegélyként - a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet 1. § (6b). pontjában meghatározottak szerint - a kérelem és az egységes környezethasználati engedély felülvizsgálati dokumentáció alapján nyilatkozzak, hogy tárgyi tevékenység a helyi környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos önkormányzati szabályozásával, valamint a településrendezési eszközökkel összhangban van-e. A belföldi jogsegélyt Nyírbátor Város Önkormányzat 8/2004. (VII.15.) számú Nyírbátor Város helyi építési szabályzata és szabályozási terve jóváhagyásáról szóló rendelete alapján megadtam, a szükséges dokumentumokat mellékeltem. Végzésemet a Ket. 71. § (1) és a 72. § (2) bekezdése szerinti formában a 26. § (5) bekezdés figyelembevételével hoztam. Az ügyben a jegyző hatáskörét és illetékességét a Ket. 20. §. (1)-, és a 21. §. (1) bekezdés b) pontjában foglaltak rögzítik. Az önálló fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. § (3) bekezdése alapján zártam ki. A jogorvoslat lehetőségéről a Ket. 98. § (2) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást.” A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 66/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdése értelmében a környezetvédelmi és természetvédelmi felügyelőségek 2015. március 31-ével megszűntek. A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség általános jogutódja a rendelet 3. számú melléklet 5. pontja szerint a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kormányhivatal. A jogutódlás az eljárás folyamán következett be, ezért a határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal adja ki. A környezetvédelmi hatóság döntését a kérelemben foglaltak, a szakhatóság állásfoglalása, a szakkérdésekben adott nyilatkozatok és javaslatok, a jegyző által kiadott belföldi jogsegély, valamint a benyújtott dokumentációk és a rendelkezésre álló információk alapján a következők szerint hozta meg: Hulladékgazdálkodás Az üzembe a hulladékok, melléktermékek beszállítása közúton, illetve csővezetékeken keresztül történik. A hulladékkezelési technológia fedett, zárt épületben, környezetszennyezést kizáró módon valósul meg. A tevékenység során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékokat munkahelyi gyűjtőhelyen, majd üzemi gyűjtőhelyen gyűjtik, ezt követően engedéllyel rendelkező cég részére adják át. 24
A környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 20. § (3) bekezdése szerint „a felügyelőség hatáskörébe tartozó engedélyeket az egységes környezethasználati engedélybe kell foglalni”. Ennek megfelelően jelen engedélyben megvizsgálva a hulladékok típusát, azok mennyiségét, a kezelés személyi és tárgyi feltételeit, a kezelés technológiáját, a laboratóriumi mérési eredményeket, a környezetbiztonsággal kapcsolatos információkat - a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (továbbiakban: Ht.) 2. § (1) bekezdés 36. pontja és 15.§ (2) bekezdése, valamint a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet 8. §-a alapján engedélyt adtam a jelen határozat a határozat rendelkező részének III. fejezetében felsorolt hulladékok biogáz célú hasznosítását engedélyeztem. A hulladékgazdálkodási engedély jelen engedély jogerőre emelkedésétől számított 5 évig érvényes. Az engedély iránti kérelmet az engedély 5 éves felülvizsgálatával egyidejűleg kell benyújtani a Kormányhivatalhoz az akkor hatályos, vonatkozó jogszabályban előírtak figyelembe vételével. A felülvizsgált években a telephelyen tartott hatósági ellenőrzéseken a környezetvédelmi hatóság hulladékgazdálkodási szempontból szankcionálandó tényállást nem állapított meg. A környezethasználónak – mint hulladéktermelőnek, hulladékkezelőnek - nyilvántartási, adatszolgáltatási kötelezettsége van, melyre vonatkozóan a rendelkező rész 2.10. pontjában tettem előírást a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló a 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet 3.§, 4.§, 6.§, 7.§, 10.§, 11.§, 12.§, 13.§-a, valamint 1-4. sz. melléklete alapján. Az adatszolgáltatás kizárólag elektronikusan teljesíthető. Az elektronikus adatszolgáltatás adminisztrációs és technikai feltételeiről a http://web.okirat/hu/tart/index/57/ adatszolgáltatások internetes elérhetőségen tájékozódhat. A rendelkező rész 2.11. pontjában szereplő előírást az egyes hulladékgazdálkodási létesítmények kialakításának és üzemeltetésének szabályairól szóló 246/2014. (IX.29.) Korm. rendelet 13.§, 14.§, 18-21.§ és 30.§-ában előírtak szerint tettem. A rendelkező rész 11.1. pontjában a környezetvédelmi megbízott alkalmazására vonatkozóan a 11/1996. (VII. 4.) KTM rendelet előírásai vonatkoznak. Levegőtisztaság-védelem A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség a 4028-18/2004. sz. határozat 3.4.3. pontjában védelmi övezetet jelölt ki az alábbiak szerint: „A levegőtisztaság-védelmi védelmi övezet határát a légszennyező források körül elhelyezkedő 500 m sugarú körben határozom meg, a határozatom részét képező, a földhivatal által záradékolt változási vázrajz szerint. A kijelölt védelmi övezetben nem lehet és oda a későbbiekben sem építhető – a védelmi övezetre vonatkozó tilalom feloldásáig – lakóépület, üdülőépület, oktatási, egészségügyi, szociális és igazgatási célú épület, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működésével összefüggő építményt” A Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 12500-24/2009. számú határozatában az előzőek szerinti védelmi övezet további fenntartását írta elő. A környezetvédelmi hatóság a benyújtott felülvizsgálati dokumentáció alapján megállapította, hogy a biogáz üzemben új bűzkibocsátással járó tevékenységet nem fognak végezni, ezért új védelmi övezet kijelölésére nincs szükség. A már korábban kijelölt 500 m sugarú levegőtisztaság-védelmi védelmi övezetet a továbbiakban is fenn kell tartani. A biogáz üzem helyhez kötött légszennyező pontforrásait a határozat rendelkező rész 4.2.1. pontja tartalmazza. A pontforrások a környezetvédelmi hatóság nyilvántartásában (LAIR) teljes körűen szerepelnek. A levegő védelméről szóló 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Lvr.) 4.§-a alapján tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséget okoz. A pontforrások kibocsátási határértékeit és a betartandó előírásokat a környezetvédelmi hatóság úgy állapította meg, hogy az egészségügyi határértékek betarthatók legyenek, illetve a tevékenység végzése lakosságot zavaró bűzkibocsátást ne okozzon. 25
A P11 és P12 pontforrások technológiai kibocsátási határértékei - földgáz felhasználás esetére - a helyhez kötött földgázüzemű gázmotorok technológiai kibocsátási határértékeinek és azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 32/1993. (XII.23.) KTM rendelet 1. számú melléklete alapján kerültek megállapításra. A P10, P11, P12, P13 és P14 pontforrások eljárás-specifikus technológiai kibocsátási határértékei - biogáz felhasználás esetére - a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (V. 9.) VM rendelet 7.§ (2) bekezdése alapján, a rendelet 7. számú melléklet 2.55.1. pontja szerint kerültek megállapításra. A helyhez kötött légszennyező forrás ellenőrzésének dokumentálása a levegőterheltségi szint és a helyhez kötött légszennyező források kibocsátásának vizsgálatával, ellenőrzésével, értékelésével kapcsolatos szabályokról szóló 6/2011. (I.14.) VM rendelet 18.§ (1)-(2) pontja alapján került előírásra. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 25.§ (2) bekezdése alapján a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a légszennyező pontforrás kibocsátásának időszakos méréssel történő meghatározását írta elő, a 140 kWth és az ennél nagyobb, de 50 MWth-nál kisebb bemenő hőteljesítményű, helyhez kötött gázturbinák légszennyező anyagainak technológiai kibocsátási határértékeiről szóló 32/1993. (XII.23.) KTM rendelet 5.§-a alapján. A vizsgálati jegyzőkönyv megküldésére vonatkozó határidőt a 6/2011. (I.14.) VM rendelet 19.§ (3) bekezdése alapján határoztam meg. A kormányhivatalhoz és a jogelőd környezetvédelmi felügyelőséghez Nyírbátor területéről a lakosság több alkalommal bűz panaszt jelzett. A helyszíni ellenőrzések alkalmával a bűz forrása egyértelműen nem volt meghatározható. A kormányhivatal előírásait az ismétlődő lapossági panaszok megelőzése és a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet előírásainak betartása érdekében a határozat 4.2.3. pontja tartalmazza. A 6/2011. (I.14.) VM rendelet 15.§ (4) pontja szerint: „Bűzkibocsátó források esetén a kibocsátó forrás szagkibocsátását, az alkalmazott szagcsökkentő berendezés, illetve szagcsökkentő rendszer hatásfokát időszakosan, a környezetvédelmi hatóság döntésétől függően évente vagy kétévente olfaktometriás méréssel kell ellenőrizni.” A környezetvédelmi hatóság figyelembe véve a telephelyen alkalmazott technikát kétévente elvégzendő olfaktometriás mérés elvégzését írta elő, a határozat 4.2.4.2. pontjában. A légszennyező forrásokra vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettség a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 31. § (1), (2), (4) bekezdései és 32. § (1), (2) bekezdése alapján került előírásra. A levegőtisztaság-védelmi engedélyt a környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005.(XII.25.) Korm. rendelet 20.§ (3) bekezdése és a levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 22.§ (1), (2) a), 25.§ (4)-(5), 31.§ (1)-(4) bekezdései alapján, és a rendelet 6. számú melléklet tartalmi előírásainak megfelelően adtam meg. A környezetvédelmi hatáskörében eljáró megyei kormányhivatal a levegőtisztaság-védelmi engedély érvényességi idejét a 306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet 25.§ (5) bekezdése alapján állapította meg. Zajvédelem A telephely Nyírbátor külterületén helyezkedik el. A telephelyet minden irányból gazdasági területek határolják. A telephelyhez legközelebb lévő zajtól védendő létesítmények a tervezési terület telekhatárától számítva, északi irányban, 280 m-re találhatóak. A dokumentációban szereplő számítások alapján a telephely legnagyobb zajvédelmi szempontú hatásterületének határa a telephely telekhatárától számítva a nappali időszakban 100 m-re, az éjjeli időszakban 200 m-re helyezkedik el. A fentiek alapján a telephely zajvédelmi szempontú hatásterülete nem érint zajtól védendő épületet, területet, ezért a Kormányhivatal a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. 10. § (3) a) pontja alapján zajvédelmi előírást nem tett. Szállítás csak a nappali (6-22) időszakban történik. A szállítás miatti gépjárműforgalom, a megadott szállítási adatok alapján nem okoz 3 dB mértékű járulékos zajterhelés-változást a szállítási útvonalon. 26
A zaj és rezgés elleni védelemmel kapcsolatos előírásokat a 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése és a 9. § (1) bekezdése alapján tettem. Természetvédelem A telephely és annak környezete nem tartozik az országos jelentőségű védett természeti-, ill. a Natura 2000 területek közé. A telep területén jelentős természeti értékek nem találhatóak, a természetközeli élőhelyek, természetes növénytársulások, védett és védendő növényfajok hiányoznak. A telep üzemeltetése az elmúlt 5 évben nem okozta a környező élőhelyek állapotának romlását, fajösszetételének lényeges átalakulását, jelentősen nem befolyásolta a területen élő állatok (ezek főként a települési környezetben megtalálható fajok) életét. A rendelkezésre álló adatok alapján a tevékenység természetvédelmi, tájvédelmi érdeket nem sért. Környezetkárosodás megelőzése A környezethasználó rendelkezik Üzemi Kárelhárítási Tervvel, melyet a felügyelőség a 626-18/2015. számú határozatban – a 12500-24/2009. sz. egységes környezethasználati engedély módosításával – jóváhagyott, és egyidejűleg ötéves felülvizsgálati kötelezettséget írt elő. Ennek megfelelően a kárelhárítási terv 5 éves felülvizsgálatának kötelezettségét a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV.26.) Korm. rendelet 9.§ (1) bekezdése alapján előírtam a rendelkező rész 9. pontjában. A környezetvédelmi hatóság 2015. szeptember 23-án a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdésében foglaltak alapján az elérhető legjobb technika meghatározása érdekében a környezethasználóval szakmai konzultációt folytatott. A konzultációról jegyzőkönyv készült, melyben rögzítésre került a tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika és a vizsgált telephelyen alkalmazott technológia összehasonlítása, melyet a rendelkező rész III. fejezete tartalmaz. Az 5 éves felülvizsgálati eljárás tárgyát biogáz üzem működése a rendelkező részben megadott előírások betartása mellett a környezetet nem veszélyezteti, a környezetre gyakorolt hatásai elviselhetők, a tevékenység környezetre gyakorolt hatása az előírások maradéktalan betartása mellett környezetvédelmi szempontból nem kifogásolható. Az üzemeltetés hatásait megvizsgálva, értékelve, a rendelkezésre álló adatok alapján, a szakhatóságok állásfoglalásainak figyelembe vételével az egységes környezethasználati engedély kiadása mellett döntöttem. A környezetvédelmi, műszaki követelmények, technológiák, valamint a feltételek teljesítésének ütemezése a BAT alapján lett meghatározva, figyelemmel a létesítmény műszaki jellemzőire, földrajzi elhelyezkedésére, a megteendő intézkedések előnyeire. A határozat rendelkező részében foglalt előírások, valamint a hatályos jogszabályok együttes betartásával biztosítható a környezeti elemek védelme. Az egységes környezethasználati engedéllyel folytatott tevékenységről szóló adatszolgáltatási kötelezettséget a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 23. §-a alapján állapítottam meg. Az ötéves környezetvédelmi felülvizsgálat alapján, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 71. § (1) bek. d) pontja értelmében a Nyírbátor, 0207/5 hrsz. alatti regionális biogáz üzem üzemeltetéséhez a Kormányhivatal az egységes környezethasználati engedélyt jelen határozattal kiadja. A biogáz üzem, mint a 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet szerinti környezetvédelmi objektum, és mint a 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet szerinti egységes környezethasználati engedély köteles létesítmény, a Környezetvédelmi Alapnyilvántartásban, illetve az IPPC Létesítmény Nyilvántartó Rendszerben szerepel, egyedi környezetvédelmi azonosítóval rendelkezik. Az azonosító adatokat (Telephely KTJ szám és Létesítmény KTJ szám) a környezeti alapnyilvántartásról szóló 78/2007. (IV.24.) Korm. rendelet 9. §-ának megfelelően, jelen határozat rendelkező részében feltüntettem. A 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendeletnek a kérelem benyújtásakor hatályos 20./A. § (1) bekezdése szerint az egységes környezethasználati engedély meghatározott időre, de legalább 10 évre adható meg. 27
A 20/A.§ (4) bekezdése értelmében „az engedélyben foglalt követelményeket és előírásokat az Európai Bizottság adott tevékenységre vonatkozó elérhető legjobb technika-következtetésekről szóló határozatának kihirdetésétől számított négy éven belül, de legalább ötévente a Kvt.-nek a környezetvédelmi felülvizsgálatra vonatkozó szabályai szerint - az e rendeletben foglaltakra is figyelemmel - felül kell vizsgálni.” Az egységes környezethasználati engedélyt 11 évre adtam meg, mert a rendelkező részben foglalt előírások biztosítják, hogy a biogáz üzem üzemeltetése a környezetre nincs káros hatással. Az egységes környezethasználati engedélybe foglalt hulladékgazdálkodási engedély érvényességi idejét a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 79.§ (1) bekezdése alapján az engedély jogerőre emelkedésének napjától számított 5 évben állapítottam meg. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 96/B. §-a és az egységes környezethasználati engedélyhez kötött tevékenységekkel kapcsolatos felügyeleti díj megfizetésének részletes szabályairól szóló 4/2007. (II. 21.) KvVM rendelet értelmében, az engedélyest éves felügyeleti díj fizetésére köteleztem. A díj mértéke 200 000,- Ft, azaz kettőszázezer forint. A felügyeleti díjat a rendelet értelmében minden év február 28-ig kell egy összegben átutalási megbízással teljesíteni. A befizetett felügyeleti díjról a kormányhivatal számlát állít ki, és azt a befizetést követő harminc napon belül megküldi a környezethasználónak. Határozatomat a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 20/A § (4) bekezdése alapján, a 11. sz. melléklet szerinti tartalommal adtam ki, tekintettel a Ket. 71. § (1) és a 72. § (1) bekezdésére, valamint a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 80. § (1) bekezdésére, és a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 9. § (2) bekezdésére. A rendelkező részben megadott előírásokat az indoklásban részletezetteken túl az alábbi jogszabályhelyek alapján határoztam meg: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. tv. 1. § (1) bek. d) pontja, 4.§, 6 § (1), 12.§, 15.§., a 31.§, és 79. § (1) bekezdése, a hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről szóló 439/2012. (XII.29.) Korm. rendelet 9. § és 14. § (3) bekezdése, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. tv. 42.§ (1), 43. § (1) bekezdése; környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X.29.) Korm. rendelet 5. § (6) bek. és 9. § (1) bekezdése. Az üzemi kárelhárítási tervek kezeléséről a környezetkárosodás megelőzésének és elhárításának rendjéről szóló 90/2007. (IV. 26.) Korm. rendelet 8-9. §-a alapján rendelkeztem. A Kormányhivatal hatáskörét a környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 9. § (1) c) pontja, (2) bekezdése, 20.§ (2) bekezdése, illetékességét a 71/2015. (III. 30.) Korm. rendelet 2. számú melléklet 9. pontja állapítja meg. A levegőtisztaság-védelmi hatáskört a 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 36. § (1) bekezdése biztosítja. A határozat elleni jogorvoslati lehetőséget és az arra nyitva álló határidőt a 2004. évi CXL. tv. 98. § (1) és 99. § (1) bekezdései biztosítják. Az alapeljárás és a fellebbezési eljárás díját a környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII.27.) KvVM rendelet 2. § (4)-(5) és (7) bekezdés és 1. sz. melléklet III/6. és III./10.1. főszáma határozza meg. A talajvédelmi szakhatósági eljárás díját és fellebbezési díját a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének 12.9.6. és 12.18. pontja határozza meg. A járási népegészségügyi intézet szakhatósági eljárás díjáról, és az elleni fellebbezés díjáról az ÁNTSZ egyes közigazgatási eljárásaiért és igazgatási jellegű szolgáltatásaiért fizetendő díjakról szóló 1/2009. (I.30.) EüM rendelet 2.§ (5) bekezdése és 1. számú mellékletének XI. 13. pontja értelmében rendelkeztem. A határozatot a Ket. 80. § (3) bekezdése alapján hirdetményi úton közöljük az érintett nyilvánossággal. A hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni a Ket. 78. § (10) bekezdése alapján. Az így közölt döntés ellen az érintett nyilvánosságnak a közlést követő 15 napig jogorvoslati jogot (fellebbezési jogot) biztosítottunk a Ket. 98. § (1) bekezdése szerint. A határozatról szóló közleményt megküldjük az eljárásban részt vett települési önkormányzat jegyzőjének azzal, hogy azt a kézhezvételt követően 15 napon át közszemlére tegye.
28
A postai úton közölt határozat esetén a fellebbezési határidőt a határozat kézhezvételét követő naptól kell számítani. A határozatot a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak (4400 Nyíregyháza, Kölcsey u. 12-14.) a 71/2015. (III.30.) Korm. rendelet 28. § (4) bekezdése alapján megküldöm.
Nyíregyháza, 2015. október 08.
Kozma Péter kormánymegbízott nevében és megbízásából Rozinka Zsolt Illés sk. Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály főosztályvezető
A határozatot hirdetményi úton közlöm az érintett nyilvánossággal.
29
1. sz. melléklet az 589-23/2015. sz. határozathoz
Adatrögzítés és jelentéstétel a Kormányhivatal részére Beszámoló
1.1.5.
Éves hulladék bejelentés 2.10.2 pont Hulladékgazdálkodási engedélykérelem benyújtása 1.12. pont Talajvíz vizsgálati eredmények megküldése 8.1.5. pont Helyhez kötött légszennyező pontforrások emisszió mérése 4.2.4.1. pont Légszennyezés Mértéke (LM) éves jelentés 4.2.4.1. pont Levegőtisztaság-védelmi alapbejelentésben bekövetkező változás 4.2.5.1. pont Levegőtisztaság-védelmi engedélykérelem 4.3. pont Üzemi kárelhárítási terv benyújtása 9.2. pont Energia hatékonysági belső audit 6.3. pont Havária események összefoglaló jelentése 10.1. pont Éves környezetvédelmi jelentés 10.3. pont Panaszt részletező beszámoló megküldése 10.2. pont Teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálat 10.5. pont Felügyeleti díj 13.1 pont Állapotrögzítő beszámoló készítése és benyújtása 12.2. pont
Beszámolás gyakorisága
Beadási határidő
évente
március 1.
5 évente
engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg
évente egyszer
május 31.
évente
március 31.
évente
március 31.
eseti
változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül
5 évente
engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg
egyszer 5 évente
eseti évente eseti egyszer
ötévente engedély ötéves felülvizsgálatával egyidejűleg az eseményt követő legrövidebb időn belül április 30. panasz beérkezését követő 30 napon belül legkésőbb 2019. december 10.
évente
február 28.
egyszer
tevékenység szüneteltetését, felhagyását követő 30 napon belül
