KÖZÉP-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG
Ügyszámunk: 8682/2012. Iktatószámunk: 62423/2012 Ügyintézőnk:
Tárgy: Bakonykoppány I. – dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély iránti kérelem elutasítása HATÁROZAT 1.00 A Bakony Dolomit Bányászati Kft. (székhelye: 8564 Ugod, Vasút u. 70., KSH száma: 138322560811-113-19, KÜJ száma: 102185357) részére a „Bakonykoppány I. – dolomit védnevű bányatelek Műszaki Üzemi Terv kérelméhez környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció” címmel benyújtott külszíni bánya üzemeltetése tárgyában az eljárás során tudomásomra jutott adatok, szakhatósági állásfoglalások és szakvélemények alapján megállapítom, hogy kizáró ok merült fel, a környezetvédelmi működési engedély kiadása iránti kérelmet elutasítom. 2.00 Jelen határozatommal megkeresem a tevékenységgel érintett Bakonykoppány település önkormányzatának jegyzőjét, hogy jelen határozatom kézhezvételét követő 8. napon gondoskodjon a határozat helyben szokásos módon történő közléséről és a közzétételt követő 5 napon belül tájékoztassa a Felügyelőséget a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról. 3.00 Elrendelem, hogy az ügyfelek tájékoztatásáért felelős személy a határozat kiadmányozását követően haladéktalanul gondoskodjon a határozatnak a Felügyelőség hirdetőtábláján történő kifüggesztéséről, illetve az internetes honlapján való közzétételéről. 4.00 Az eljárás igazgatási szolgáltatási díja megfizetésre került, egyéb költség nem merült fel. 5.00 Döntésem ellen a közléstől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez címzett, de hozzám 2 példányban benyújtott – díjköteles – fellebbezéssel lehet élni. A fellebbezést az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség bírálja el. A Főfelügyelőség jelen döntést helybenhagyhatja, megváltoztathatja vagy megsemmisítheti, avagy a megsemmisítés mellett új eljárásra utasíthat. INDOKOLÁS A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségen (továbbiakban: Felügyelőség) a Bakony Dolomit Bányászati Kft. (továbbiakban: Kft.) 2012. március 14. napján benyújtott, a GREEN-INFO Mérnökiroda Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített „Környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció a Bakonykoppány I. – dolomit védnevű bányatelek Műszaki Üzemi Terv kérelméhez” című dokumentáció alapján 8682/2012. ügyszámon környezetvédelmi működési engedélyezési eljárás indult. Az eljárásban a Felügyelőség 28060/12. iktatószámú végzésében hiánypótlásra szólította fel a Kérelmezőt, amelyet 33701/2012. iktatószámú beadványában teljesített, illetve a 28048/12. iktatószámú levelében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 15.§ (4) bekezdése szerint értesítette az eljárás megindításáról a Bakonyi Erdészeti és Faipari Zrt-t, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatóságát, valamint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságot. Az Erdészeti Igazgatóság a következő ügyféli nyilatkozatot tette: Kérjük, hogy válaszukban hivatkozzanak az iktatószámunkra!
Telefon: (22) 514-300 Székesfehérvár, Hosszúsétatér 1. Telefax: (22) 313-564 Levélcím: 8002 Székesfehérvár Pf.: 137 Honlap: http://kdtktvf.zoldhatosag.hu c:\documents and settings\piller zsolt\dokumentumok\downloads\62423-12_1342521242.doc
Ügyfélszolgálat: (22) 514-310 Ügyfélfogadási idő: Hétfő, Szerda: 900-1500 Kedd, Csütörtök, Péntek: 900-1200
2 „Jogelődöm, az Állami Erdészeti Szolgálat Veszprémi Igazgatósága 2191-1 /2005 ügyiratszámon a Bakonykoppány I. – külfejtéses dolomitbánya 2006-2010 évi műszaki üzemi tervének jóváhagyásához szakhatósági hozzájárulását megadta. Kiadmányában felhívta a figyelmet arra, hogy a tervezett bányászati tevékenység üzemtervi nyilvántartásban (Bakonykoppány 1-es erdőtagban) szereplő erdőterületek igénybevételével jár, és a szükséges terület-igénybevételi és fakitermelési engedélyeket előzetesen be kell szerezni igazgatóságomtól. Jogelődöm, a Veszprém Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Erdészeti Igazgatóság a Bakonykoppány 044/b hrsz-ú erdőterület bányászati célú igénybevétele tárgyú, 28.3/144-2/2009 ügyiratszámú jogerős határozatában engedélyt adott a BAKONYERDŐ Erdészeti és Faipari Zrt. részére a Bakonykoppány 044 b hrsz-ú, erdő művelési ágban nyilvántartott ingatlan északi részén található 2,0050 hektár nagyságú erdő (az akkori Bakonykoppány 1 H és BA részletekre – jelenleg 1 TN) művelés alóli kivonásra dolomitbánya üzemeltetése és bővítése céljából. A Bakonykoppány I. – dolomit védnevű bányatelek többi, 1,307 hektáros része hatósági nyilvántartásom, az Országos Erdőállomány Adattár alapján a Bakonykoppány 1 A jelű erdőrészletben található, amely terület igénybevételét még nem engedélyeztem, valamint a későbbi műszaki üzemi terv jóváhagyására irányuló szakhatósági megkeresés sem érkezett Igazgatóságomra. Tájékoztatom a Bakony Dolomit Kft-t, hogy amennyiben a bányászati tevékenységgel a Bakonykoppány 1 A erdőrészletet is szeretnék érinteni, akkor a munkálatok megkezdése előtt az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 77. §-a szerinti erdő igénybevételi engedélyt az erdészeti hatóságtól meg kell szereznie. A bányászat csak jogerős erdő igénybevételi engedély birtokában kezdhető meg. A bányászati tevékenység összesített hatásterületén található erdőállományok a dokumentáció alapján csak igen alacsony mértékű kedvezőtlen zaj- és porterhelésnek lesznek kitéve. A bánya további üzemeltetése és a kitermelés növelése miatt a felszíni és a felszín alatti vizeket, valamint a talajt szennyeződés nem éri. Szennyezésre csak rendkívüli esemény (pl. munkagépek, szállítójárművek meghibásodása miatti talajszennyezés) esetén kerülhet sor, amely az elmúlt években egyszer sem fordult elő. A dokumentáció szerint a bánya művelése nem veszélyezteti a természeti értékeket. A legjelentősebb, közvetlen hatás a talajfelszín átmozgatása miatti időleges növény- és állatvilág eltűnése, de a folyamatos tájrendezésnek köszönhetően a bányatelek területén már a bánya kimerülése előtt megindul a biológiai rekultiváció. A műszaki rekultiváció során az eredeti erdő művelési ágba való visszaállítás legyen a cél, a visszatöltést úgy kell elvégezni, hogy lefolyástalan terület ne keletkezzék, a kialakult felszíni forma az erdőtelepítést lehetővé tegye.” Az egyéb értesítettek ügyféli észrevételt nem tettek. A hiánypótlás teljesítését követően a Felügyelőség a Ket 29.§ (6) bekezdése alapján 2012. április 17-én hirdetményt tett közzé a hivatalban, a honlapján, illetve a központi rendszeren, továbbá a hirdetményt, a kérelmet és mellékleteit megküldte Bakonykoppány település Jegyzőjének a közterületen és a helyben szokásos módon történő közhírré tétel céljából. A Felügyelőség 35224/12. iktatószámú levelével közzétett hirdetményre észrevétel nem érkezett. A közigazgatási hatósági eljárás megindulásáról szóló értesítés érdekében vezetett elektronikus adatbázis létrehozásáról, vezetéséről, valamint az adatbázis alapján történő értesítésről szóló 187/2009. (IX.10.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdése és a Ket. 28/A. § alapján a hirdetményt elektronikus úton megküldtem az Almádi Konzervatív Kör, a Csalán Környezet- és Természetvédő Egyesület, a Dráva Szövetség, Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség, a Reflex Környezetvédelmi Egyesület, a Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület, az Aranyszarvas Egyesület, az Egyensúly Környezetvédelmi Egyesület, a Kelet-Balatoni Légtérvédő Egyesület, a PLANÉTA Környezetvédelmi és Városvédő Egyesület, és a Zöld Forrás Környezetvédő Egyesület részére. Társadalmi szervezet ügyféli jogállásának elismerését nem kérte. A tevékenység: A bánya 39619-4/2005. számú határozattal környezetvédelmi engedélyt kapott, amelynek érvényességi ideje 2011. december 31-én lejárt. Tekintettel arra, hogy a bányavállalkozó tevékenységét változatlan területen, változatlan technológiával továbbra is folytatni kívánja, tevékenysége folytatásához környezetvédelmi felülvizsgálat készítésével bízta meg a tervező Green-Info Mérnökiroda Kft-t.
3 A bányatelek helye: Bakonykoppány 044 hrsz. A bányatelek határa töréspontjainak koordinátái: Töréspont H1 H2 H3 H4 H5 H6 H7 H8 H9 17. kő 18. kő
EOV X (m) 545550,95 545570,09 545600,26 545639,12 545676,57 545779,51 545750,29 545718,64 545665,27 545656,26 545565,42
EOV Y (m) 221500,48 221512,10 221520,52 221512,77 221484,04 221376,04 221312,59 221279,20 221261,90 221282,64 221425,17
Z (mBf) 218,0 219,0 219,0 213,5 212,5 218,3 237,0 245,6 248,5 246,2 225,0
A bányatelek területe: 3,3120 ha, alaplapja +211,0 mBf, fedőlapja +249,0 mBf szint. Maximális éves kitermelés: 25000 m3/év, 70000 t/év. A tevékenységet változatlan technológiával kívánják végezni. A letakarítás során a 0,3 m vastag humuszos termőtalajt homlokrakodó géppel eltávolítják. a bányatelek peremén védőtöltésben külön deponálják. A jövesztéshez robbantásos technológiát alkalmaznak. A tervezett kitermelés mellett évente 1-2 alkalommal robbantanak. A lerobbantott anyagot a bányaudvaron ideiglenesen telepített mobil osztályozó berendezésre adják fel. Törés és osztályozás után a depózott, osztályozott anyagot a vásárlók szállítójárműveire rakják. A bányatelek határpillérei mentén visszamaradó rézsűk dőlésszögét 350-osra alakítják ki, a deponált talajt visszatöltik. Ezután várhatóan természetes úton újratelepül az eredetileg honos növényzet és állatvilág. Az újrahasznosítási cél az eredeti rét, legelő művelési ágba való visszaállítás. A Felügyelőség a benyújtott dokumentáció és a rendelkezésre álló adatok alapján környezetvédelmi felülvizsgálati eljárást folytat le a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) felülvizsgálatra vonatkozó rendelkezéseire (73-76. § és 78-80. §) tekintettel.
A rendelkezésre álló dokumentumok alapján a környezetvédelmi szempontok vizsgálata során az alábbiakat állapította meg a Felügyelőség: Levegőtisztaság-védelmi szempontból: A tervezéssel érintett település a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X.7.) KvVM rendelet 1. számú melléklete alapján a 10. számú légszennyezettségi zónába tartozik. A bányához legközelebb eső lakóépület a bányatelektől K-re fekvő Bakonykoppány községben található 1100 m-re. A bánya területén végzett tevékenységek – letakarás, jövesztés, törés, osztályozás, rekultiváció, szállítás, raktározás, tárolás – során a légszennyező anyagok közül szilárd nem toxikus porkibocsátással kell számolni. A bánya működése során a jelenlegi kapacitások mellett naponta átlagosan 15 teherautó fordulóval és 3 db munkagép (homlokrakodó, törőberendezés, mobil osztályozó gép) üzemelésével kell számolni. A bánya működése és a bányához kapcsolódó forgalom által okozott levegő-szennyezettség kismértékű. A kiszállító útvonal lakott területet érint, a szállítás részben a már kiépített utakon, részben pedig földúton kialakított üzemi úton történik. A dokumentáció alapján a légszennyezettség hatástávolsága por esetében 153 m, mely a bányatelek területét érinti. A bányászati tevékenység végzése porképződéssel jár, levegőterhelést okoz, de a tevékenység levegőtisztaság-védelmi szempontból nem eredményez jelentős hatást. Felszíni és felszín alatti vízvédelmi, valamint vízgazdálkodási szempontból: A bányatelekhez legközelebbi állandó vízfolyás a Gerence-patak, amely 25 m-re közelíti meg ÉK-ről a bányatelket. A bányatelek
4 közelében természetes felszíni állóvíz nem található. A legközelebbi állóvíz egy 1,5 ha-os mesterséges tó, a Csángota-éren. A bányaművelés technológiája száraz külszíni fejtés, vízszint alóli termelést nem terveznek, bányató nem jön létre. Az újrahasznosítási cél az eredeti rét, legelő művelési ágba való visszaállítás. A bánya működése során a terület morfológiája megváltozik. A területre hulló csapadék jelenleg nagyrészt beszivárog, de kisebb arányú lefolyással is lehet számolni. A kitermelés során kialakuló bányagödör területére hulló csapadék teljes mértékben beszivárog. A vízfolyás távolsága miatt nem várható, hogy a munkagépek meghibásodásából keletkező havária jellegű szennyezés elérje azt. Technológiai vízszükséglet nincs, technológiai szennyvíz nem keletkezik. A szakaszosan üzemelő bányában a bányászati tevékenység végzésének idején – kizárólag ideiglenes jellegű – kiszolgáló létesítményt helyeznek el, mellette zárt rendszerű mobil WC-t rendszeresítenek. A tevékenység a felszíni vizekre sem mennyiségi, sem minőségi szempontból káros hatást nem gyakorol. A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása: a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004.(VII.21.) Kormányrendelet (továbbiakban: favízR.) 7.§ (4) bekezdésén alapuló 1:100 000-es méretarányú érzékenységi térkép alapján a felszín alatti vizek állapota szempontjából fokozottan érzékeny terület. A tevékenység vízilétesítményt nem veszélyeztet, ivóvízbázis védőterületét nem érinti. A területen a dolomit a felszínen van, a bányatelek területén talajvíz nem található. A karsztvíz legfőbb tárolója a fődolomit, de a bánya kutatófúrásaival nem érték el. Összegezve vízvédelmi szempontból a bánya üzemszerű működése nem gyakorol jelentős hatást sem a felszíni, sem a felszín alatti vizekre, nem minősül jelentős környezethasználatnak. Hulladékgazdálkodási szempontból: A tevékenység során csak minimális mennyiségű hulladék keletkezik, eseti jelleggel keletkezhet veszélyes hulladék a gépek üzemeltetése következtében, illetőleg a dolgozói létszám termel minimális nem veszélyes hulladékot. A bányászati tevékenység során hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatás nem feltételezhető. Zaj- és rezgésvédelmi szempontból: A felülvizsgálat tárgyát képező bánya Bakonykoppánytól nyugatra, mintegy 1100 m-re, külterületen helyezkedik el. Az üzemeltetés során a letakarítás, a kitermelés, a törés és osztályozás, valamint a rekultiváció során alkalmazott munkagépek rendszeres zajhatásával kell számolni. A jövesztésre évente 1-2 alkalommal robbantást is végeznek. A törés-osztályozás mobil gépekkel, időszakosan történik. A felülvizsgálat keretében a meglévő bánya környezeti zajhatásának meghatározására műszeres mérések nem történtek. Az elvégzett számítások egyszerűsítéseket tartalmaznak, de a dokumentációban foglaltak alapján megállapítható, hogy a normál üzemeltetési állapotban a lakóházak térségében határértéket meghaladó környezeti zajterheléssel nem kell számolni. A szakértői véleményben a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet (továbbiakban: Zajrendelet) 6. § szerint egyszerűsített számítással lehatárolásra került a telephely zajvédelmi hatásterülete. A számítási eredmények – az egyszerűsítések miatt felülbecsülve – a telekhatártól 446 m-re határolják le a zajvédelmi hatásterületet. A csatolt térképi melléklet alapján megállapítható, hogy ezen távolságon belül zaj ellen védendő terület vagy létesítmény nem található. A Zajrendelet 10. § (3) bekezdése értelmében tehát zajkibocsátási határérték megállapítására irányuló kérelem benyújtása nem indokolt. A Zajrendelet 3. § (1) bekezdése értelmében tilos a védendő környezetben veszélyes mértékű zajt vagy rezgés okozni. A Zajrendelet 9. § (1) bekezdése értelmében a környezetve zajt vagy rezgést kibocsátó létesítményeket úgy kell tervezni és megvalósítani, hogy a védendő területen, épületben vagy helyiségben a zaj- és rezgésterhelés feleljen meg a zaj- és rezgésterhelési követelményeknek. Az üzemi vagy szabadidős zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit a zajtól védendő területeken a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM rendelet 2.§.(1) bekezdése és 1. számú melléklete határozza meg.
5 A dokumentációban foglaltak szerint a haszonagyag jövesztésére robbantást évi 1-2 alkalommal végeznek. Az elvégzett számítások hibásak, így nem fogadhatók el bizonyítékként arra vonatkozóan, hogy a robbantásból nem származik határértéket meghaladó környezeti zajterhelés. A zajkibocsátási határérték megállapításának, a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 1. § (3) bekezdése értelmében azonban az üzemi létesítmény zajkibocsátását a rendszeresen (évente legalább 12 alkalommal) előforduló legnagyobb környezeti zajkibocsátású üzemelési állapot alapján kell értékelni. A Zajrendelet 11. §. (5) bekezdése alapján a környezeti zajforrást üzemeltető a környezeti zajforrás területén és hatásterületén bekövetkező minden olyan változást, amely határérték túllépést okozhat, 30 napon belül, külön jogszabályban foglalt eljárás szerint (bejelentőlapon) köteles bejelenteni a környezetvédelmi hatóságnak. A változásjelentést a zajkibocsátási határértékek megállapításának, valamint a zaj- és rezgéskibocsátás ellenőrzésének módjáról szóló 93/2007. (XII. 18.) KvVM rendelet 3. sz. melléklet szerinti bejelentőlapon kell teljesíteni. A kitermelt kő elszállítása napi 15 fordulóval történik, ami a szállítási útvonalon 30 nehézgépjármű többlet elhaladását jelenti. Az elvégzett számítások szerint a bányaműveléshez tartozó forgalom a szállítási útvonalakon 0,2-0,4 dB zajszint növekedést eredményez, így a Zajrendelet 7. § (1) bekezdése szerint követett hatásterület kijelölése nem szükséges. Táj- és természetvédelmi szempontból: A tevékenység érinti a Bakonykoppány 044 hrsz-ú ingatlant, mely az Északi-Bakony (HUBF30001) megnevezésű kiemelt jelentőségű madárvédelmi és természetmegőrzési Natura 2000 terület része, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekkel érintett földrészletekről szóló 14/2010. (V. 11.) KvVM rendelet mellékleteinek megfelelően. Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. §13(1) bekezdése szerint a Natura 2000 területek lehatárolásának és fenntartásának célja az azokon található, az 1–3. számú mellékletben meghatározott fajok és a 4. számú mellékletben meghatározott élőhelytípusok kedvező természetvédelmi helyzetének megőrzése, fenntartása, helyreállítása, valamint a Natura 2000 területek lehatárolásának alapjául szolgáló természeti állapot, illetve a fenntartó gazdálkodás feltételeinek biztosítása. A Rendelet 8. §2(1) bek. értelmében a Natura 2000 terület fenntartási céljainak elérését nem veszélyeztető vagy nem sértő és a Natura 2000 terület jelölésekor jogszerűen, jogerős engedélynek megfelelően folytatott tevékenység korlátozás nélkül folytatható, de a 2) bek. alapján a védett természeti területnek nem minősülő Natura 2000 területen tilos engedély nélkül vagy az engedélytől eltérő módon olyan tevékenységet folytatni, illetve olyan beruházást végezni, amely – a 4. § (1) bekezdésére figyelemmel – a terület védelmi céljainak a megvalósítását akadályozza. A Felügyelőség részére benyújtott környezeti vizsgálati dokumentáció mellékletét képező élővilág védelmi fejezet a térség élővilágát, ismerteti, mely szerint a Bakonykoppány I - dolomit védnevű bányatelek határán belül növénytársulástani értelemben öt típus különíthető el, melyből természetvédelmi szempontból az alábbiak értékesek, és amelyek a fejtések során eltűnnek a bányatelek területéről. Záródó dolomit sziklagyep A meglévő bányagödörtől keletre-délkeletre fekvő, mintegy 3000 m2 felületű terület, melyen a felszínre bukkant a dolomit alapkőzet, mely egyrészt a letermelés hatására, másrészt a fizikai, kémiai mállás során apróbb darabokra töredezett. Ezen a részben bolygatott felszínen a változó vastagságú humuszon megtelepedett és részben már záródott a növényzet. Xeroterm (szárazságtűrő) cseres-tölgyes A bányatelek nagy részét ez a társulás fedi. Dél felől fél karéjban öleli át a bányagödör körül található többi növénytársulást. Ez már elsősorban fásszárú fajokból álló, erdő jellegű társulás. Az állomány magassága 6-15 méter, a bányatelek déli szegletében már több helyen jól záródott dolomit sziklagyep tisztások tarkítják. Az állomány meglévő, bánya felőli részén igen sűrű, áthatolhatatlan virágos kőrisből (Fraxinus ornus) álló aljnövényzet található. A faállomány fő fafaját alkotó cser (Quercus cerris) mellett csupán szálanként fordul elő fő elegyfajként a molyhos tölgy (Quercus pubescens) és a kocsánytalan tölgy (Quercus petraea). A legjelentősebb, közvetlen hatás a talajfelszín átmozgatása és vele együtt a növényzet eltávolítása a termelési ütemezésnek megfelelően. Ez magával vonja az állatvilág életterének csökkenését is.
6 A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (továbbiakban: Tvt.) 6.§ (2) bekezdés szerint a tájhasznosítás és a természeti értékek felhasználása során meg kell őrizni a tájak természetes és természetközeli állapotát, továbbá gondoskodni kell a tájak esztétikai adottságait és a jellegét meghatározó természeti értékek, természeti rendszerek és az egyedi tájértékek fennmaradásáról. A Tvt. 7. § (1) bek. értelmében a történelmileg kialakult természetkímélő hasznosítási módok figyelembevételével biztosítani kell a természeti terület használata és fejlesztése során a táj jellegének, esztétikai, természeti értékeinek, a tájakra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek a megóvását. A kitermelés területe Bakonykoppány településtől nyugatra, mintegy 1000 méterre fekszik az DK-ENy irányban folyó Gerence-patak közelében, mely a Bakony egyik legfontosabb vízfolyása. Ezt az északkeleti kitettségű hegyoldalt meredeksége miatt évszázadokkal ezelőtt sem vonták mezőgazdasági művelés alá, ezért szinte zavartalanul fejlődhetett ki rajta a tájegységre jellemző xeroterm (szárazságtűrő) tölgyes. A bányától mintegy 10-15 km távolságra észak felé jó kilátás nyílik, ami azt jelenti, hogy ezekről a részekről a bányaművelés is jól látható lenne, ami - tekintettel a térség jelentős idegenforgalmi vonzerejére is tájképvédelmi szempontból kedvezőtlen. A nyilatkozat jogi alapja az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet 10. § (7) bekezdése amely szerint terv akkor fogadható el, illetve a beruházás akkor engedélyezhető, ha a hatásbecslés alapján megállapítható, hogy az a Natura 2000 terület kijelölésének alapjául szolgáló, az 1-4. számú mellékletben meghatározott fajok és élőhelytípusok természetvédelmi helyzetére, illetve a Natura 2000 területre kedvezőtlen hatással nem jár, továbbá - a 4. § (1) bekezdésre figyelemmel - nem ellentétes a jelölés céljaival. A Műszaki Üzemi Terv felülvizsgálati dokumentációhoz készített élővilág-védelmi szakanyag alapján is megállapítható hogy a kitermelés ellentétes a Natura 2000 hálózat kijelölésének céljaival, kiemelt jelentőségű madárvédelmi és természetmegőrzési területet érint, így nem engedélyezhető. A Ket 44. § (1) bekezdése alapján, a 3882/2012. iktatószámú levelemben szakhatósági állásfoglalás kéréssel kerestem meg az ügyben érintett szakhatóságokat, akik állásfoglalásaikat az alábbiak szerint adták meg: - A Veszprém Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve XIX-R-092/011842/2012. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalásában a tevékenység végzéséhez szakhatósági hozzájárulását kikötés nélkül megadta. Indokolása szerint: „A Bakony Dolomit Kft. Bakonykoppány I. – dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedélyezés ügyében a Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében, a megkeresést a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 44.§ (19 bekezdés alapján küldte meg. A szakhatósági állásfoglalás kialakításának jogszabályi feltételét különösebben nem indokolta. A fentiek miatt a megküldött dokumentációt – az egyéb eljárásokban hatáskört biztosító 347/2006. (XII.23.) Kormányrendelet 4. sz. mellékletben foglalt szakkérdések vonatkozásában – áttekintettem és kifogásolnivalót nem találtam, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Hatáskörömet a 347/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 32/A.§ (1) bekezdés 4. sz. melléklete, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. § állapítja meg. Illetékességemet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010.(XII. 27.) Korm. rendelet 4.§ (2) pontja határozza meg. Jogorvoslati lehetőséget a 2004. évi CXL. törvény 44. § (9) bekezdés alapján biztosítottam.” -
A Veszprém Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága XIX-F-001/007542/2012. ügyiratszámú szakhatósági állásfoglalása szerint: „A Bakonykoppány I. – dolomit védnevű bányatelek környezetvédelmi működési engedély határozata – talajvédelmi szempontból – kiadható.” Indokolása szerint: „A Közép-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bakony Dolomit Kft. kérelme alapján talajvédelmi szakhatósági állásfoglalás kiadása ügyében kereste meg a talajvédelmi hatóságot a Bakonykoppány I. – dolomit bányatelek működéséhez szükséges környezetvédelmi engedély kiadásához.
7 A becsatolt dokumentáció 4.1. és 4.4. pontjában összefoglalt talajvédelmi beavatkozások tervezése elfogadható, a bánya kitermelés során külön deponált és megmentett humuszos termőréteg a rekultiváció során felhasználásra kerül, ezért a talajvédelmi hatóság a rendelkező rész szerint adta ki állásfoglalását. A talajvédelmi hatóság hatáskörét a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010.(XII.27.) Korm. rendelet 17.§ (1) bekezdése, a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. tv. 32.§ (1) bekezdése, valamint a 347/2006.(XII.23.) Korm. rendelet 32/A.§ (1) bekezdése és a rendelet 4. számú melléklete állapítja meg. A fellebbezési lehetőségről a 2004. évi CXL. tv. 44.§ (9) bekezdés rendelkezik.” - Ugod-Bakonyszűcs-Bakonykoppány-Béb Községek Körjegyzőjének 659-3/2012. számú szakhatósági állásfoglalása szerint: „Bakonykoppány I. – dolomit bányatelek Műszaki Üzemi Tervéhez szakhatósági hozzájárulásomat megadom.” Indokolása szerint: Bakonykoppány Önkormányzata nem rendelkeznek helyi környezetvédelmi rendelettel, és a bánya üzemeltetése nem ütközik más helyi rendeletbe. A Bakonykoppány I. dolomit bányaterületet megtekintettem, és a helyi rendeletekkel való harmonizáció, valamint a rendelkezésemre álló adatok, valamint a hivatkozott jogszabályok alapján a tervet megfelelőnek találtam, külön feltételeket nem határozok meg. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. alapján folytattam le az eljárást. A 2004. évi CXL tv. 45.§ (2) bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalás ellen külön fellebbezésnek nincs helye, az ügyfél a határozat ellen irányuló fellebbezés keretében gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogorvoslati jogát.” Határozatom jogalapja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: Kvt.) 79. § (1) bekezdés c) pontja. A döntésem elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 98.§ (1) bekezdése alapján biztosítottam, a fellebbezés benyújtásának határidejét a Ket. 99.§ (1) bekezdés alapján határoztam meg. A fellebbezési eljárásról a Ket. 102.§ (1) – (7) bekezdései alapján adtam tájékoztatást. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (továbbiakban: DíjR.) 2. § (1) bekezdése szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni a kérelemre induló környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárásokért. A DíjR. 1. melléklet IV. fejezetének 22. pontja szerint, tekintettel a 2. pontban foglaltakra, a R. 11.§ (3) szerinti felülvizsgálati eljárás igazgatási szolgáltatási díja a 2. pontban foglalt díj 50%-a, jelen esetben 600.000,- Ft, melyet a Kft. befizetett. Az eljárási költség viseléséről a Ket. 72. § (1) bekezdés de) pontja, valamint a 153. § 2. pontja alapján rendelkeztem. A DíjR. 2. § (4) bekezdése értelmében a jogorvoslati eljárás díja a befizetett igazgatási szolgáltatási díj 50 %a, jelen esetben 300.000.- Ft. A döntés nyilvános közzétételének jogalapja a Ket. 80. § (3) bekezdése, összhangban a Ket. 29.§ (6) bekezdésében foglaltakkal. A határozat rendelkező része tartalmazza a döntés tárgyát, ügyszámát, az eljáró hatóság megnevezését, indokoló része pedig a tevékenységgel érintett hatásterületet. Kérem a T. Jegyzőt, hogy a határozat közzétételét követő öt napon belül a közzététel időpontjáról, helyéről, valamint a határozatba való betekintési lehetőség módjáról a Felügyelőséget tájékoztatni szíveskedjen! Határozatom 3.00 pontjában rendelkeztem a döntés Felügyelőségen történő kifüggesztéséről és az internetes honlapon történő megjelentetésről a Ket. 80. § (4) bekezdésében foglaltakra tekintettel. Felhívom az érintett ügyfelek figyelmét, hogy a hirdetmény útján közölt döntést a hirdetmény kifüggesztését követő 15. napon kell közöltnek tekinteni, így fellebbezést ettől a naptól számított 15 napon belül lehet előterjeszteni a Ket. 99. § (1) bekezdése szerint.
8 Azon ügyfelek esetében, akikkel a Felügyelőség döntését postai úton közli, a Ket. 78. § (10) bekezdése és 99. § (1) bekezdése alapján a közléstől, azaz a kézhezvételtől számított 15 nap áll rendelkezésre jogorvoslati kérelem benyújtására. Jelen döntésem, amennyiben ellene fellebbezést nem terjesztenek elő, a közlést követő 15. napot követő napon külön értesítés nélkül a Ket. 73/A.§ alapján jogerőre emelkedik. Az ügyintézési határidő leteltének napja: 2012. július 23. A Felügyelőség az ügyintézést a jelen döntés postára adásával lezárta, így az ügyintézési határidőt megtartottnak tekinti. A Felügyelőség a döntését a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 8. § (1)(2) bekezdése és a Kvt. 79. § (1) bekezdése szerinti hatáskörében, valamint a Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése és 1. számú melléklet IV. fejezet 3. pontja és a Ket. 21. § (1) bekezdés c) pontja szerinti illetékessége alapján eljárva hozta meg. A határozat hatósági nyilvántartásba vételéről a környezetvédelmi hatósági nyilvántartás vezetésének szabályairól szóló 7/2000. (V. 18.) KöM rendelet szerint intézkedem. Felhívom a figyelmét, hogy az engedélyezési eljárás során a Felügyelőségre megküldött, feleslegessé vált 3 pld. tervdokumentációt jelen határozatom jogerőre emelkedését követő 30 napig megőrzöm. Ezen időpontig a Felügyelőségen átvehetők, a jogerőre emelkedést követő 30 nap után megsemmisítésükről intézkedem. Székesfehérvár, 2012. július 16.
Dr. Zay Andrea igazgató
