S z e n t e s , 1879. február 23.
8 ik szám.
B L Ó F I Z E T E S I AR: Ege*r évre
•
•
.
4 frt.
Félévre
.
.
.
1 frt.
.
Negyed évre . . .
évfolyam.
H I R D E T É S I ÁRAK: 3 hasábos petitsorért e j y szeri hirdetésnél 18 kr., t hasábosért 12 kr., 1 hasábosért 6 kr. számíttatik.
1 frt.
MEGJELEN minden vasárnap.
NYILTTÉR minden egyes sora 16 kr.
E Un *r*llemi rt.awÁ* illető közleménye* a srerkenato•égliez, a pénzkflMt«ré«iyek pedig a kiaJé-fcivatalhoa küldeaáök.
BÉLYEG D I J minden beiktatásnál 30 kr. Bérmentetlen levelek fogadtatnak el.
Városunk közgyűléséből. Egész éven át összevéve sem fordul elő néha annyi fontos tárgy, mint a minők vároBunknak f. hó 13 — U é n tartott közgyűlésén letárgy altattak. Ott volt ugyanis első sorban a város ré gibb időből eredő követelései egy részének letörlése iránt tett jelentése, egy öt hat évvel ezelőtt megbízott hqmdaló küldöttségnek. Van ugyanis, a szabad gazgálkodás régi jó \ ágából eredőleg, a városnak mintegy 70,000 f t uienő követelése, mely követelésért kész^Wizben neru lehetne adni 10,000 frtot, miután "nem ér anny it. — Tehát a m u k megtudása végett, hogy ezeu követelésből mennyi az amit föltéllenül ki lehet röiőlni a követelési főkönyvből, uiég 872-ben ki lett küldve egy bizottság, hogy eszközöljön kutatást. — E'.en küldöttség mintegy 2*,000 frtot tüntetett ki olyant, melyet törülni lehet. A közgj ű!és hosszas vitatkozás után elrendelte, hogy ezen összeg a város behajtható követeléseinek sorából kitörőitessék, * külön jegyzékbe véve, nyilván tartassék oly célból, hogy amég élő adóttok, ha idomulva valamikor fizetés képei ál U pótba jutnának, folytonosan szemelőtt legyenek. A törlésbe hozott 28 ezer frtnak egy jó részét a kurcaparti foglalások cime alatt követelésbe vttt összeg képezi. — Itt ugyanis az az állapot van, hogy a kurcaparti háztulajdonosok n ég a régibb időkben a kurcapartból foglaltak udvartelükhöz. A város 869-ben fölmérette a foglalást és megállapította az elfoglalt tér árát, s azt a jelenlegi háztulajdonosok nevén követelési főkönyvbe vezette. Az egyezek azonban nem fizettek. 871-ben a k u r c v parii udvarlelkek szabályozásával együtt a kérdv-ws^foglalás újra fölméretett, s ekkor ismétel-
TÁRCA. A mai élet. — REGÉNY. —
Irta: S.
Kilenoedik
F.
Béla d *m időzöttt soká Júliánál. A találkozásnak vége Júlia részéről mentegetés, psuase és sirás vuit, Béla részéről pedig ölelés és csóa mellé bocsánat mindenért. — Vi?y el engem, óh vigyél engem magaddal! esdekelt Júlia összekulcsolt kerekkel, midőn Endre Béla távozni akart. Béla megdöbbenve nézet a nőre. — Aat uem tehetem. — Óh Bála meg foguk halni! Béla komoran hajtá le fejét, nem todá mit tegyen. Vágy áa bosssu érzelme dult lelkében. Szerette volna magával vinni Júliát, hogy őt örökké bírhassa és szeretett volna bosszút állni Szokolaiékon és Sarró Tamáson, kik megzavarták boldogságát. Do utóvégre ia az ész győzött, Júlia otthon maradt; do Béla megelégedéssel, nyugodtan tért vjsssa Peatre és Júlia boldog volt. Sarró Tamás és Szokolsiék semmit nem tudtak abbaa, hogy Júlia Endre Bélával találkozott. De ha esak legkisebb ember lélekismerettel bírnak, érezniök, tudniok kellett volna, hogy a háznál történt valami. A találkozásnak óáiáii befolyása volt Jolia lelkületére.
ten előiratott az egyesek nevén a kurcaparti foglalás cimű követelés, anélkül, hogy az előbbi követelés letöröltetett volna. K* tz egyesek sem először sem másodszor nem fizettek. Most a közgyűlés kiinomdá, hogy ezen együtt különben is meg nem állható két rendbeli követe lés, miután az egyesek fizetni nem akarnak, töröltessék, a az elfoglalt tér pedig az egyesektől vissza foglaltassék. Bizony nem lesz az vissza foglalva soha! Tehát 28 ezer frt. töröltetett. — Ez he lyesen van, igy kellene még tenni a behajjiatónak kitüntetett 42 ezer frtnak két harmad részével, legalább nem áltaná magát senki azzal; hogy van a városnak szép summa pénze még; mert bizony nem pénz az már, Ciak érték te len szám.
aem
' n hiszen a mienk, hát miért vernénk magunkra a legeltetési dijat." A legeltetés dij 12 frt. — Hiszen azt tagadni nem lehet, hogy ez elég dij nem volna; csak az a bökkenő, hogy 12 frt legeltetési dij mellett a csordajárási földek, melyek haszonbérbe adás utján holdankint lOfttot behoznának, igy 4 frtot jövedelmeznek egy évben. — Ezért nagy ám a házi pénztári kirovás, mert igy jövedelmeztetjük a városi közvagyont! A legfonsosabb ügy volt a megyei közigazgatási bizottságnak városunkhoz intetett megkeresése a Széchényi útnak a Tiszáig kongó téglával leendő kiköveztetése tárgyábau.
Mi különben nem azért tartjuk ezt érdekes ügynek, mert ebez, mindenki tud beszélni, hanem mert ezen ügynél legtöbb képviselő ur nem tudja magát elválasztani a tehéntartó gazdától, kinek olcsó legelő kell, még akkor is, m;kor ki van tüntetve, hogy a jelenlegi kezelési rendszer mellett a csordajárási földek nem jövedelmeznek holdankint többet a városnak 4 frtriál. — No de mint egyik képviselő ur mondá :
A közigazgatási bizottság ugyanis, a tengelyen kínozott megyei közlekedés kiáltó nyomorúságán enyhíteni óhajtván, kimoudá, hogy amennyire a megyei közmunka alap engedi, igyekezni fog a megyei utakat kikövezés által Járható állapotba hozni, s ezen elvből kifolyólag elhatározá, hogy a megyei utak kikövezését a Széchényi uton fogja kezdeni, s amint a megyei közmunka váltsági pénztárból telik, folytatni fogja ezen utat Csongrádon át Kisszállásig. Ezen terv keresztül vihetése tekintetéből megkereste tehát a megyei közigazgatási bizottság városunkat, hogy az esetben, ha ezen ut kik övezéséhez még ez év tavaszán hoszá kezdenének, Szentes város közönsége hajlandó volna-e a téglaégetésre, ott az ut mentében, bányatelepet adni, 8 egyszersmind az útépítéshez szükséges homok és egyéb épitési anyag fuvarozásához megkívántató munkaerőt természetben kiszolgáltatni. — A megyei mérnök számítása szerint ezeu természetben kiszolgáltatandó munkaerő mintegy 3000 kocsi napszámot, s ugyan annyi gyalog napszámot képvisel. De hát legyen több, avagy kevesebb, ránk nézve oly nagy fontosságú, hogy legfőbb közlekedési vonalunkon
Aa előtt egész napon nem lehetett egy szavát hal iar.i, a ha 6£Ólt a sorsáv%l kibékülni sehogy nem biró ember panaszos hangján beszélt, arcán soha nem volt mosoj, azemébea folytonosan bánat a e%y idő óta majd mindig kör.y ragyogott, tetteiben a helyzettel való elégületlenség éa ingerültség látszott. Szóval boldogtalan volt, jó szemmel vn m tudott nézni senkire, férjét ki nem éllhatá, szüleit gyű.'ölé, mert ezeket tariá boldogtalansága okozóinak. — Ezek mellé járult még önlelkiismeretének n y u g t a l a n b a , fájt neki azon tudat, hogy B<*lát megcsalta, a elhatározta, hogv elhagyja férjét, a volt ez<»r gondolata, melyek egy mást l'Olváltva születtek meg agyában éa örökös nyugtalanságban lázas ingerültségben tárták a nőt. Bélával lett találkozása után megváltozott min den. Juüa beszélt, mosolygott éa kedves volt mint egy angyal. A férj is kezdett kibékülni helyzetével és mindig nagyobb nagyobb gondot fordított Juliárat igyekezett ennsk vágyait betölteni. E-ry as előbbitől egészen elütő, uj élet kezdődött Sarró Tamás házánál. Sarró Tamás azon napon, melyen Júlia Bélával találkozott, a szomszéd városban járt egy öreg nagynénjénél, kinek semmi gyermeke nem levén, folytonosan hítta Sarró Tamást, hogy menjen a szomszéd vá rosba lakn», e az ő gazdaságát kezelje. A napynéne gazdag volt a igy Sarró Tamás nem hagyhatta figyelmen kivül kívánságát á# meg is egyezett vele, hogy birtokát eladja éa át megy lakni. Juüa örömmel vette e hirt. Sarró Tamás kihir dette, hogy minden birtoka eladó. Nem kellett soká árulpi'ni, került egy gazdag asidó, ki as egésa birtokot hajiaadá volt megvenni.
Az alkudozás huzamosb időt vett igénybe, mer Sarró Tainás kimondá. hogy neki — birtokának har mincezer írtban kikötött ára egy összegben keil. A vásár meg örtént. S*rró Tamás 30000 írtért adta el készpénzben birtokát. Mig Sarró Tamás birtokának eladásával foglal kozott, addig Júlia titokban levelezett Bélával. Béla minden lev«lét azzal zárta be, hogy: „csak tűrj, az idő nem s< ká bekövetkezik, s mig foglak szabadítani; addig légy jó, nyájas mindönkihez, ho jy neked is törhetőbb legyen helyzeted," Béla arra cél zott, hogy az őszszel iskoláit végsi s valahol állomást kap s akkor Júliát azonnal magával viszi. Júliát kéjben ringatá e gondolat; de bár S*rró Tamás és szüleivel szemben megelégedést színlett, mégis türelmetlen volt éa éjjel nappal azon törte fejét, hogy miként szabsdtiihatna könnyebben Sarró Tamás házától. Béla szegény volt, a csak a kilátásba helyezett állomás tehette képessé egy uő eltartására. Júlia egy egész ítéletnek tartá ezen idő véghetetlen hosszúságát és hányta vetette eszét, ha mrg lehetne ezen időt rövidíteni. Ő szívesen dolgoznék, kötne, varrna, hímezne reggeltől napeatig annak tudatában, hogy Bélát mi sem zárhatjA el oldala mellől. És megírta Bélának, hogy ő mig Béla tanul, hajlandó volna Peatre menni; ért mindon kézi munkához, »őt szépen tud énekelni és szavalni is, talán a szinháanál is nyerne alkalmazást, s igy képes volna nem csak magát eltartani, de nég Bólat is segíteni. De as iíju nem helyeselte ezen tervet és azt irta, hngy várjon. Júlia várt, mig férje el uem adá birtokait, s ekkor azon pokoli terv született meg agyában, hogy midőn férjét kifizetik, uiagáhos veszi aa egéss őssseget, éj
Ha egyébért nem, már csak azért is érdekesnek kell tartanunk ezt a közgyűlést, mert ez alkalommal határoztatztt meg a csordajárási földnek folyó évben miként leendő hasznosítása. Hogy egyebet ne mondjunk ezen ügy érdekességére, ide jegyezzük egy kéj)viselő urnák a közgyűlésben tett megjegyzését, midőn ugyanis már délfelé járt az idő és a polgármester panaszkodott, hogy „már dél lesz és még csak négy ügy tárgy altatott T e / erre egy képviselő ur azt mondá, hogy; ,az elég sok, máskor elég volt egy napra maga a c s o r d a j á r á s " .
gatóság bisni, bogy esentul is fölveheti ezen államOtt van a f. évi febr. 7-án tartott megyei közadót, hogy ezentúl is fölveheti ezen állsmi adót, a leggyöléshes irt a szolgabiróságot kérő folyamodványl végső esetben pedig kitanittatik a nép, illetve aa ily ban, bogy Csongrád város több mint százezer ( ü j frttanagy adózók, bogy a postán — dij nélkül — esentul tartoaikl . . . nem asopták est ujjokből folyamodók, elküldhetik adójukat. de tudják, érsik, s mert érzik, a könnyíteni akartak As árvaügy Uaa kissé nehéz, de esen majd segit anyagilag sorsukon, vájjon kárhostathatók-e? sőt ássa nép szssl, hogy egy biztos árvapénstárnokot tart szerűleg illettethetnek-e gunynyal? esentulra is. Alig hihető!? . • • A többire nésve, alig marad a népnek különös Mesase, évekkel előbb kellene viwaamennünk, tennivalójs, miket helyben, vagy a köaségi hatóságnál, ha annak okát akarnók keresni, hogy Csongrád vároa vagy a szolgabirái hivatalnál el uem végezhetne, mert népe mig egyfelől anyagi tehetetlensége, máafe ől pedig elkesvéedettsége követkeaztében mint egy megutálta hiszen végre igy is, ugy is csak a megye hatósága as a rendezett tanács eszméjét! . . , Mera akarom a már ur, enuek akarata elleném som ez, aem amas fontobehegedni kezdő sebek kötelekét főlszakgatni, mert sabb teendőkben nem határozhat. Az a guny pedig, hogy Csongrád város esentul hiasen oly dolgokat kellene elbeszélnem, hol bosszú szülte feljelentés k folytán ártatlanul szenvedő, majd faluvá les?, telyesen elvesztette hatását e népre, mely már címmel keveset törődik, csak terhén könnyebbinem vértanuk, kínoztattak meg! . . . Ilol egy embertelen félőrült ember kezébe oly tessék, do könnyebbitetik-e az a kérdés: mert hiszen batalom tétetett le, hogy 7 0 - 8 0 éve* emberek a leg- hti nem könnyittotnek, az esetben biában történt minssvntebb káromlása közepette srcul verettek, béklyók den törekvése a népnek, hogy nagy községé alakuljon át. ba ^étettek a bebörtönöztetek stb. Ha egyelőre többet nem is fogyna terhe, mint Még egyszer nézzünk át a szomItt . . . itt keresendő első sorban a rendazer a körülbelől 4000 frtot. igéoybe vevő szolgabírói hiellsni gyűlölet, meljet a moat gusy fegyvorével ssitott szédba.*) vatal dijaztatása, már es maga is elvitathatlanul anyagi népveaér feledhetni szándékolt azzal, hogy a „Nészünk Midőn ily cimű cikk, hogy: „Néssünk át a n o m nyeremény. Do ott lesz a szervezeti — szabályok ké•sf'dki" legelőssör e lapok terén köxé lőa téve, sbban át a szomsxédba" is megírt cikkben látható, a hivata- szítésére megbízott küldöttség, igyekezzék es oly keaem alakilag, sem elvben nem kárhoztattatott az in- lokat ösasevonni, * tiszteletbeli hivatalnokokat akart lyi szabályokat dolgozni ki, melyben a „kétsserkettő tézmény, éa csr.k később két ónálló oikkben soroltatott állítani, s ez eszmének már a népet meg is nyerte, s — négy" szabálya szerint mutaesa ki, hogy anysgi elő a rendezett tanáca üdvös, s a nagy község üdv maradt volna a rendezett tanáca! Do mi lett jutalma? guny! és »son viktória tekintetben nyert e város a rendszer változtatással. telén volta; as első cikkben caak as okok aoroltattak Nsgy hiba volt az t. ollencikkező urnái, hogy ellenei részéről, hogy ez egyén javaslatát i^iaét mint el mint egy dióhéjban asoritvs, hogy mi okozta Csonbár ő az elvet — a rerdeaott-tanácsi rendszert — hűsok mást, megbuktatták, a ezzel együtt magát a ren grádon a rendezett tanáca megbukását?! ségeasen cs mondhatom — kellő szskevatottság^al — desett tanács eszméjét is. E sorok irója elére it tiltakozik azon föltevés Tegye szivére kezét elleneikkező ur is, hogy tárgyalta két cikkében, do a helyi körülményeket ellen, mintha föltétlen kárhostatója volna a rendezett nemde egyike vala aaoknak, kik o szdrdékában a Csongrádon nem ismeri, mert ha ismerte volna nem tanáca eszméjének, de tek. szerkeaztő ur engedelmével megyegyűlésen a nép emberét nem csak nem támo- tör pálcát oly irgalmatlauul fölöttünk. Nem tudja ast, ismét rámutat as okokra, melyek okozói lettek a rend hogy e nép mint vároa vagy község is, de mint egyegatta, sőt ellene volt! aser változásnak. Hasztalan mondotta s lármázta a nép embere, sek is elvannak mertiive as adóságban! Nem vette Lármázunk egéas indignálódva, ha látjuk a aser hogy vessük a multakra a feledbe fátyolát, ezt nem figyelembe, hogy Csongrádnak hármas adója van, telen fényüsést. mely nem csak egyeseket, de közaé vette seuki az ellennésetűckbŐl figyelembe, hanem aa melynek elsője az állami adó a kataszteri munkálat geket s végre egy egéss országot tönkre tehet! de édes (?) bosszuuak mint Molochnak h >sta as áldozatot! folytán ismét mintegy 8—10,000 frttal emeltetett. Nem •ajjon nem kárhoztetjuk-e azon gazdát, ki többst költ, No de nem Ubet itt célom, bogy hosssas jere- tekinté, hogy ennek 60—80 kro». városi adópótláka mint amennyit anyagi ereje megenged? miáddid fessem az állapotokat! megtörtént amit sokan van minden adó írt. után. Nem tudá, vagy kikerülte Épen igy vagyunk egy kösséggel ia, s rá illik nem hittek, s nom akartak; hanem inkább szükség) a figyelmét, hogy e város helyhestetésénél fogva majderre Kisfaludink költeményének e része: hogy az ijesztgetés ellenébeu némi bátorító szókat nem három mértföldnyi hosszú védgátat emel, és tart v Ki erejénél többet mer, mondjak szegény népünk megnyugtatására, ugyan is: (ön mely a harmadik, és majdnem tetemesebb adója, Ad ss Isten haragjában Elleuvezérelkkeső ur hosszasan fejtegeti, és mond mint a más kettő bármelyike. 11 A nemzetnek, kit megver. Óriási küzdelemmel tartja tehát fön fésskét, hogy hatom tapintatosan a rzCruioru következéseket, miut Igas, bogy asép fönséges eszme a rendezett takinövéseit a nagyközségi életnek. Kölönösen pedig a végpusztulástól megmentse! nács eszméje ott, hol ez a nép tulterheltetése nélkül Nem ismeri t. cikkező ur az körülményt sem azt a kellemetlenséget ecseteli híven, melyok azon fönállhat! hol a községnek snnyi jövedelme van, hogy esetben bekövetkeznének, ha Csongrád városban nem hogy Csongrádon majd a polgári iskola esett áldosaes intézményt föntarthatja, ott ám legyen rendezett tul annak, hogy a rendezett-tanács fönrnarsdhasson, lenne asolgabiróság. tanács, de hel 80 és több krajcároa közaégi sdót von Es óriási baj lett volna, ha már — hissem a mint ezt, az ezt tárgyaló városi közgyűlésben egy váminden állami frt adó után, ott már ez intézmény többé megye bölcsessége következtében — e dolgon tul nem rosi képviselő M. J ilyon jellemző szavakkal ecsetete: nem üdvös, de üdvtelennö válik az adósórs nézve. as orvolnánk asza), hogy lehatetlen az, hogy Horgos és n T. közgyűlés! Azt kérdem én: van-e De ez még nem elég a bajból, hanem azt keli Csongrád egy szolgabiró által kormányoztassák köa szágban több ily rendozett tanácsú város? képesdénlátnia a népnek, hogy az adóság napról napra uövek igazgatáailag, est sem a megye, sem a miniaterium ket adóhivatalunkat elvitték ! telekkönyvet nem bíssik nyakára, ott már őrültség lenne tovább azon rend nem akarhatja. runk kapni, most a polgári iskolát akarjuk eltörölni, azért a régi modorban pártolnia, mely a bukás szélére Kemáoyem van tehát, hogy e bajon tu'estünk. de azért azt akarjuk, hogy a rend. tanács megmavéseti l . . . . Ami a 100 fton fölüli adónak a szentesi adóbi radjon, most is pedig as a bajunk, hogy a törvény vatalhos hordását illeti, hiszen, useg fogja a hatósá betűje szerint nincs többé megválasztható egyénünk, *) Cikkíró ar.t mondja, hopy, ha akarjak mejr is csillagoih.itjuk cikkét, a helyt így cikket nem sajnálunk jövőre. fizerk. guukban maradandó csongrádi péustárnokot as igas mirt hét! és még is a polg. iskola ellen törünk. Ne
állandóan szilárd, jó úttal birjunk, hogy ha * megye nem építené, még magunknak it építeni kellene, s így csak örömmel hozhatjuk meg a megye által kivánt áldozatot. — Érezte ezen egy n»gy horderejét a közgyűlés miuden tagja, hogy a megyei 8 egyhangúlag lett kimondva, közigazgatási bizottság által kivánt azolgálmányt és téglaégetési bányatelepet készséggel meg fogja adni városunk. Helyesen! Igy városunkon nem fog múlni, hogy a megye a készített, terv szerint, a tavasz kiuyiltával azonnal megkezdje a kérdéses ut kikövezését. Ezen ügyre különbéi még legközelebb vissza fogunk térni. ©
essel megszökik — Esen tervet már nem közölte Bélával; de elhatárnzozáaában asilárd és rendithetlen maradt s előre készült a azökésre. Béláoak ugyanis irt, hogy miután helysete már elviselhetleo, s várni mig Bélának hivatala less, nein képes; ő megy föltartóziathatlanul, s kéri Bélát, hogy a szökés elősegítése tekintetéből küldjön neki egy öltöző férfi ruhát. Béla a ruhát megküldte. S Júlia azon uapot kö vető éjesaka, melyen Sarró Tamásnak kifizették a 30000 frtot, ezen összeget magához véve, megazököt) es Pestre ment. Láttuk, hogy Béla itt várakosott rá. Sarró Turnás szépen aludt és álmodott boldogan, midőn felesége elhégyá a asobát, melyben együtt szok tak aladui. A férj reggel korán ébredt, a midőn fejét fölemelé. meglepetve latU, bogy Júlia ágya Üres; felesége mindig későbben kelt föl nálánál s most oly korán kelt volne. Sarró uram azonban nem gondolt semmi rosszat i felesége as utóbbi napokban már úgyis egészeu meg' váltoaottnak mutatá magát, mindenre nagyobb gondot látazott fordítani. A férj ast hitte, hogy felesége már az udvaron van, jó kedvvel ugrott ki ágyából és öltözködött gyorsan, a midőn készen volt, as udvarra meut, hol Sára néni már eteté az apró jószágot. — Jó reggelt bára néni! mondá as anyókának. Jó reggelt! — Hát a feleségen? — Oda bent alszik talán 1 mondá Sára néni. — Micsoda? mondá megdöbbenve a gazda, hát nem látta ide künn a feleségem? —• Ma még nem. A azolgáló épen hozta a tejet as istállóból. — Hát te Örssé! nsaa IáUad a a a f e W g e « ?
— Nem, gusduram. Sarró Tamásnak egy pillanat alatt verejtékes lett homloka, a legrosszabbat sejtve futott vissza a szobába o a vasas ládát fölnyitá; de birtokának ára nem volt sehol Az ember, mintha megmerevült volna, némán, mozdulatlanul állt a nyitott láda előtt. Szivében az eleo pillanatra megállt a vér, agyában a gondolat. Majd kevés idő múlva eszmélni kesdett, s újra mint az őrült durkált a ládában.
más : hát asszony ?
csakugyan megszökött volna aa a hitvány
— Dd hiszen sohase hitványosza as én lyányomat vejem uram! mert annak ba hibás volna ia, még akkor sem szabad előttem annyit mondani! — Tudja e kegyelmed! — Do a meuydörgős monykő vigye el kendet lányával együtt! mondá fogait ös^zecsikorilva Sarró Tamás: ha pénzem meg Bem k e i ü l ' . . .
— Azt mondom, hogy házuekoal ne orditozaéh Sarró vőm uratn, ha elveszett a péuze, hát mért nem vigyázott rá, mondá Szokolainé, azután mrg engeui ne Sára néni, ki ez alatt szintén a szobába jött s kendezzen kend édesem! én nem szoktam hozzá as hallotta az eaetet, csillapítani kezdá Sarró Tamást és efélékhezi — Ha én i»zt mondom kenduek. hogy kend! ast mondá neki, hogy menjen azounat Szokolaiékhoz, kend eUzivelhati! mert kend para&st! de nekem semJúlia máshová úgyis nem mehetett. Hiszen ez ártatlan miféle famíliám nem volt az! Tudja e lelkem?! én becsületes nemes famíliából származtam, férjem elődei tréfa is lehet, mondá az öreg szüle. pedig a királyok oldala mellett viseltek magas hi— Igaz, mondá Ssrró Tamás: fölütöm magam, vatalt . . . pedig tréfa lehet az egész. A férj azután késedelem — Már akármilyen becsületes és nemes is aa nélkül ment Szokolaiékhoz. asszonyság férjével együtt, de becstelen és gaz assSzokolainé aaszonyom épen a kávés bögrét vitte szonyt neveltek számomra! mondú keserű kifakadással a spsrherdra, midőn Sarró Tamás betoppant és ijesztő Sarró Tamás, hát ki gondolta volna, hogy ilyen há»hangon kérdé, hogy: idehaza van-e JúliaV Sem az ból is tolvajt visz az ouiber a házához! asszony, sem a harmincezer forint sincs sehol! Szokolainé „asszonynak elállt sseme szája ennyi E hir hallatára a nemsetes asszonynak keséből vakmerőségre O kinek férje egy bizonyt nem mert kiesett a kávés bögre, s a konyha kövezetén eser volna mondani, ilyent tűrjön el mástól, saját házában. darabra szóródott. A Mokka kávé leve kéményseprővé — Nem, semmi házi! — esért meg fogss lakolni! festette a konyha szép veresre festett kövezetét. A mondá képéből kikelve a nemzetes napa asszony, s nemzetes sssiony savara azonban csak egy piilauatig aztán semmit sem készülődve, futott egyenesen a vá* tartott, s azután tisztában volt magával. rosházához, bogy becsukassa Sarró Tamást — De amolyan adta teremtette téntanyalója ! (Folyt, köv.) mondá Szokolainé: igy uem teszünk szert 30000 ezer forintra é* nép asszonyra — Nyomodba lépünk! — Ehjnye, e h j n y e C 8 a k a p j 0 j c idehaza volna.
— Tamás.
„Nincs sehol!"
ordított
föl egyszer
— De kát koasoly «s a dolog? kéyáá Sarró Ta-
gatóság bisni, bogy esentul is fölveheti ezen államadót, hogy ezentúl is fölveheti ezen állami adót, a legvégső esetben podig kitanittatik a nép, illetve aa ily nagy adózók, bogy a postáa — dij nélkül — esentul elküldhetik adójukat. Az árvaügy U«a kissé nehéz, de esen majd segit a nép azssl, hogy egy biztos árvapéustárnokot tart esentulra is. A többire nésve, alig marad a népnek különös tennivalója, miket helyben, vagy a köaségi katóságnál, vagy a szolgabirái hivatalnál el uem végezhetne, mert hiszen végre igy is, ugy is csak a megye hatósága aa ur, onuek akarata elleném sem ez, sem amas fontosabb teendőkben nem határozhat. Az a guny pedig, hogy Csongrád város esentul faluvá les?, telyesen elvesztette hatását e népre, mely már címmel keveset törődik, csak terhén könnyebbitessék, de könnyebbitetik-e as a kérdés: mert hiszen batalom tétetett le, hogy 7 0 - 8 0 éve* emberrk a leg- hu nem könnyittetnék, az esetben hiában töztént minf e n t e b b káromlása közepette srcul verettek, béklyók- den törekvőbe a népnek, hogy nagy községé alakuljon át. ba ^étettek 8 bebörtönöztettek stb. Ha egyelőre többet nem is fogyna terhe, mint Itt . . . itt keresendő első sorban a rondszer e l h n i gyűlölet, meljet a most g u s y fegyvorével szított a körülbelül 4000 frtot. igénybe vevő szolgabírói hinépvesér feledhetni szándékolt azzal, hogy a „Készünk vatal dijaztatása, már es maga is elvitathatlanul anyagi Midőn ily című cikk, hogy: „Késsünk át a n o m át a szomszédba - is megirt cikkben látható, a hivata- nyeremény. Do ott lesz a szervezeti — szabályok késsédka" legelőssör e lapok terén kösé lőa téve, abban lokat összevonni, s tiszteletbeli hivatalnokokat akart szítésére megbízott küldöttség, igyekezzék es oly keaem alakilag, sara elvben nem kárhoztattatott az inállítani, s ez eszmének már a népet meg is nyerte, s lyi szabályokat dolgozni ki, melyben a „kétsserkettŐ tézmény, éa csak később két önálló oikkben aoroltatott — négy tt szabálya szerint mutassa ki, hogy anyagi maradt volna a rendezett tanács! elő a rendezett tanáca üdvös, s a nagy község üdv tekintetben nyert e város a rendszer változtatással. Do mi lett jutalma? g u n y ! és t s o n viktória telen volta; ss első cikkben cssk ss okok soroltattak Nsgy hiba volt az t. ollencikkező urnái, hogy ellenei részéről, hogy ez egyén javaslatát i*nsét miét el mint egy dióhéjban szorítva, hogy mi okozta Csonsok mást, megbuktatták, s ezzel együtt magát a ren bár ő az elvet — a rerdeactt-tanácsi rendszert — hűgrádou a rendezett tanács megbukását?! tiégessen cs mondhatom — kellő ezakavatottság^al — deaett tanács eszméjét is. E sorok irója elére is tiltakozik azon föltevés Te-:yo szivére kesét ellencikkeső ur is, hogy tárgyalta két cikkében, do a helyi körülményeket ellen, mintha föltétlen kárhostatója volna a rendezett nemde egyike vala azoknak, kik o szándékában a Csongrádon nem ismeri, mert ha ismerte volna nem tanáca eszméjének, de tek. szerkesztő ur engodelmével megyegyűlésen a nép emberét nem csak nem támo- tör pálcát oly irgalmatlauul fölöttünk. Nem tudja aat, ismét rámutat as okokra, melyek okozói lettek a rend hogy e nép mint város vagy község is, da mint egyegatta, sőt ellene volt! sser változásnak. Hasztalsn mondotta s lármázta a nép embere, sek is elvannak merülve aa a d ó s á g b a n ! Kem vette Lármázunk egéss indignálódva, ha látjuk a sser hogy vessük a multakra a feledés fátyolát, ezt nem figyelembe, hogy Csongrádnak hármas adója van. telen fényüsést. mely nem csak egyeseket, de közsé vette senki az ellennésetűckbŐl figyeleuabe, hanem az melynek elsője az állami adó a kataszteri munkálat geket s végre egy egéss országot tor.kre tehet! de édes (?) bosazunak mint Molochuak h zta as áldozatot! folytán ismét mintegy 8—10,000 frttal emeltetett. Nem vájjon nem kárhoztatjuk-e azon gazdát, ki többet költ, Ko do nem leket itt célom, bogy hosssas jere- tekinté, hogy ennek 60—80 kros. vároú adópótléka mint amennyit snyagi ereje megenged? miáddal fessem az állapotokat! megtörtént amit sokan van minden adó frt. után. Kem tudá, vagy kikerülte Épen igy vagyunk egy köaséggel is, s rá illik nem hittek, a nem a k a r t a k ; hanem inkába szükség) a figyelmét, hogy e város helyhestetéséaél fogva majderre Kisfaludink költeményének e része: hogy az ijesztgetés ellenébeu némi bátorító szókai nem három mértföldnyi hosszú védgátat emel, és tart t K i erejénél többet mer, mondjak szegény népünk megnyugtatására, ngyan is: (ön moly a harmadik, és majdnem tetemesebb adója, Ad as Isten haragjában Elleuvezércikkeső ur hosszasan fejtegeti, és mond mint a inás kettő bármelyike. u A nemzetnek, kit megver. Óriási küzdelemmel tartja tehát fön fésskét, hogy hatom tapintatosan a tztanoru következéseket, mint Igas, bogy szép fönséges eszme a rendezett taa végpusztulástól megmentse! kinövéseit a nagyközségi életnek. Kölönösen pedig nács eszméje ott, hol ez a nép tulterheitetése nélkül Nem ismeri t. cikkező ur az körülményt sem fbnállhat! hol a községnek annyi jövedelme van, hogy azt a kellemetlenséget ecseteli hiven, melyek azon hogy Csongrádon majd a polgári iskola esett áldozaesetben bekövetkeznének, ha Csongrád városban nem es intésményt föntarthatja, ott ára legyen rendezett tul annak, hogy a rendezett-tanács fönmaradhasson, tanáca, de hel 80 és több krajcároa közaégi adót von lenno szolgabirósig. mint ezt, az ezt tárgyaló városi közgyűlésben egy váEz óriási baj lett volna, ha már — hissem a minden állami frt adó után, ott már ez intézmény többé rosi képviselő M. J ilyon jellemző szavakkal ecsetete: megye bölcsessége követkestében — e dolgon tul nem nem üdvös, de üdvtelenné válik az adózóra nézve. van-e as orn T. kösgyüiés! Azt kérdem én: voluánk azzal, hofiy lehatetlen as, hogy Horgos és De ez még nem elég a bajból, hanem ast kell szágban több ily rendozett tanácsú v á r o s ? képesdénlátnia a népnek, hogy az adóság napról napra uövek- Csongrád egy ssolgabiró által kormányostassék köa ssik nyakára, ott már őrültség lenne tovább azon rend igazgatásilag, est sem a megye, sem a miniateriu® ket adóhivatalunkat elvitték! telekkönyvet nem bírunk kapui, most a polgári iskolát akarjuk eltörölni, szert a régi modorban pártolnia, moly a bukás szélére nem akarhatja. de azért azt akarjuk, hogy a rend. tanács megmaKeményem van tehát, hogy e bajon tu'estünk. veseti! . . . . Ami a 100 fton fölüli adónak a szentesi adóhi radjon, most is pedig aa a bajunk, hogy a törvény egyénünk, •) Cikkiró axt mondja, hopy, ha aknrjuk mej? is csillagoa- vatalhos hordását illeti, hiszen, useg fogja a hatósá betűje szerint nincs többé megválasztható hatjnk cikkét, a helyt egy cikket nem sajnálunk jövőre. Szerk. guukban maradandó csongrádi péustárnokot as igas mirt hét! és még is a polg. iskola ellen törünk. Ke
állandóan szilárd, jó úttal birjunk, hogy ha a megye nem építené, még magunknak is épiteni kellene, s igy csak örömmel hozhatjuk meg a inegye által kivánt áldozatot. — Érezte ezen egy nigy horderejét a közgyűlés minden tagja, s egyhangúlag lett kimondva, hogy a megyei közigazgatási bizottság által kivánt gzolgálmányt és téglaégetési bányatelepet készséggel meg fogja adni városunk. Helyesen! Igy városunkon nem fog múlni, hogy a megye a készített terv szerint, a tavasz kiuyil tával azonnal megkezdje a kérdéses ut kikövezését. Ezen ügyre különbéi még legközelebb vissza fogunk térni. ©
Ott van a f. évi febr. 7-án tartott megyei közgyűléshez irt a szolgabiróságot kérő folyaraodványl ban, bogy Csongrád város több mint százezer (1!J frttatartosik! . . . nem szopták ezt ujjokből folyamodók, de tudják, érsik, s mert érzik, s könnyíteni akartak anyagilsg sorsukon, vájjon kárhostathatók-e ? sőt ássszerűleg illettethetnek-e gunynyal? Alig hihető!? . . . Messze, évekkel előbb kellene visaaamennünk, ha annak okát akarnók keresni, hogy Csongrád város népe mig egyfelől anyagi tehetetlensége, máife ől pedig elkeseéedettsége k ö v e t k e z t é b e n mint egy megutálta a rendezett tanács osaraéjét! . . , Mera akarom a már behegedni kezdő sebek kötelékét főlszakgatni, mert hissen oly dolgokat kellene elbeszélnem, hol bosszuszülte feljelentés k folytán ártatlanul szenvedő, majdnem vértanuk, kinoatatiak meg! . . . Ilol egy embertelen félőrült ember kezébe oly
Még egyszer nézzünk át a szomszédba.*)
— Kem, gusduram. essel megszökik. — Esen torvet már nem közölte más: hát csakugyan megszökött volna aa a hitvány Bélával; de elhatározozásában asilárd és rendithetlen Sarró Tamásnak egy pillanat alatt verejtékes asszony ? maradt s előre kéazült a azökésre. lett homloka, a legrosszabbat sejtve futott viasza a — De hiszen sohase hitványosza as én lyányoBéláoak ugyanis irt, hogy miután helyzete már szobába o a vasas ládát fölnyitá; de birtokának ára mat vojem uram! mert annak ba hibás volna is, még elviselhetlen, s várni mig Bélának hivatala le»z, nem nem volt sehol akkor sem szabad előttem annyit mondani! — T u d j a e képes; ő megy föltartóztathatlanul, s kéri Bélát, hogy kegyelmed! Az ember, mintha megmerevült volna, némán, a szökés elősegítése tekintetéből küldjön neki egy mozdulatlanul állt a nyitott láda előtt. Szivében az — Do a meuydörgős monykő vigye el kendel öltöső férfi ruhát. eleo pillanatra megállt a vér, agyában a gondolat. lányával együtt! mondá fogait ös^zecsikorilva Sarró Béla a ruhát megküldte. S Júlia azon uapot kö Majd kevés idő tuulva eszmélni kezdett, s újra mint T a m á s : ha pénzem meg Bem k e i ü i ! . . . vető éj»saka, melyen Sarró Tamáanak kifizették a aa őrült durkált u ládában. — Azt mondom, hogy házunknál ne orditozaék 30000 frtot, ezen összeget magához véve, megszökött — „Kincs sehol!* ordított föl egyszer Sarró vőm uram, ha elveszett a péuze, hát mért nem vigyáss Peatre ment. Tamás. zott rá, mondá Szokolainé, azután meg engem ne Láttuk, hogy Béla itt várakosott rá. kendezzen kend édesem! én nem asoktam hozzá as Sára néni, ki ez alatt szintén a szobába jött s Sarró Tamás szépen aludt és álmodott boldogan, etélékhezi — Ha én üst mondom kendnek, hogy k e n d ! hallotta az esetet, csillapítani kezdé Sarró Tamást és midőn felesége elhégyá a asobát, melyben együtt szok kend elszivelheti! mert kend parabst! de nekem semtak aladui. A férj reggel korán ébredt, s midőn fejét ast mondá neki, hogy menjen azounat Szokolaiékhoz, miféld famíliám nem volt az! T u d j a e lelkem?! én Júlia máehová úgyis neui mehetett, iiiszeu ez ártallau fölemelé. meglepetve latta, hogy Júlia ágya Üres; febecsületes nemes famíliából származtam, férjem elődei tréfa is lehet, tuoudá az öreg szüle. lesége mindig későbben kelt föl nálánál s most oly pedig a királyok oldala mellett viseltek magas hikorán kelt volna. — Igaz, mondá Ssrró T a m á s : fölütöm magam, vatalt . . • Sarró uram azonban nem gondolt semmi rosszat i pedig tréfa lehet az egész. A férj azután késedelem — Már akármilyen becsületes és nemes is aa nélkül ment Szokolaiékhoz. felesége as utóbbi napokban már úgyis egészeu meg' asszonyság férjével együtt, de becstelen és gaz aseváltoaoitnak mutatá magát, mindenre nagyobb gon* Szokolainé asszonyom épen a kávés bögrét vitte szonyt neveltek számomra! mondú keserű kifakadással dot látszott forditani. A térj ast hitte, hogy felesége a spsrherdra, midőn Sairó Tamás betoppant és ijesztő Sarró Tamás, hát ki gondolta volna, hogy ilyen hátmár az udvaron van, jó kedvvel ugrott ki ágyából és hangon kérdé, hogy: idehaza van-e Júlia? Sem az ból is tolvajt visz az arnber a házához! öltözködött gyorsan, s midőn késsen volt, az udvarra asszony, sem a harmincezer forint sincs sehol! Szokolainé,asszonynak elállt sseme szája ennyi meut, hol Sára néni már eteté az apró jószágot. E hir hallatára a nemsetes asszonynak kezéből vakmerőségre O kinek férje egy bizonyt nem mert — Jó reggelt bára nénil mondá as anyókának. kiesett a kávés bögre, a a konyha kövezetén eser volna mondani, ilyent tűrjön el mástól, saját házában. darabra szóródott. A Mokka kávé Jeve kéményseprővé — Nem, semmi házi! — ezért meg fogsz lakolni! Jó reggelt! festette a konyha szép veresre festett kövezetét. A mondá képéből kikelve a nemzetes napa asszony, a — Hát a feleségen? nemzetes assiony zavara azonban csak egy pillanatig aztán semmit sem készülődve, futott egyenesen a vá* tartott, s azután tisztában volt magával. — Oda bent alszik talán 1 mondá Sára néni. rosházáboz, bogy becsukassa Sarró T a m á s t — Micsoda? mondá megdöbbenve a gazda, hát — De amolyan adta teremtette téntanyalója' (Folyt, ktiv.) nem látta ide künn a feleségem? mondá Szokolainé: igy ü e m teszünk szert 30000 ezer — Ma nség nem. forintra éc\ B l 4 p asszonyra — Nyomodba lépünk! — Ehjnye, e h j n y e csak már as apjok idehaza volna. A szolgáló épen hozta a tejet as istállóból. — Hát te Örssé! aeas láttad a a a f e l e s é g e i ?
— Da bál konsoly es a dolog? ké*U Sarró T *
jlyen felfordult állapot nincs aa országban több. - ttb. Ezt az igen jelemző az a vak at egy egyszerű polgár | * mondotta el, • egyszerfl polgár képviselők védték meg a szent Ügyet 1
o a. OZeilteS
i VÚrOS
t a - k. a. Két fali ruha fogast Zsoldos Mariska és Otzsike k. a. E^y cukor tartót éa egy metszett poharat Ringnitöihoz. vald Emma urnő. Egy tálcát Sréter F t r e n c n é urnő. Egy cukor szelencét Sréter Róza k. s. Egy diszes Tisztelt pályatársak I Ugy e bár t. cikkező ur mindezekről nem volt Minden tanitónak érdekében álljhaaánk tanügyi sta lábpárnátfcHnnk iss Károlyné urnő. Egy diszesz fali tudomása, mert ha igen, — s k k o r eseiidebben bánt tisztikáját ismerni. A minisztérium egyszer évenkint levéltartót Br.JTomasits Iiankiss Vilma urnő. Egy volna cl népünkkel a méltatlanul sújtó guny fegybenyújtja ugyan a képviselőháznak, de csak átalános cukor szelencét Dobosi ^Mariska k. a. Egy cukor aaevere helyetti ságban. Részletes tanügyi statisztikánk sddig nincs, lécét Bek« Kálmánná urnő. Egy album, illatszertartó Számokkal nem akarom azt kimutstni, hogy Csőn se hiányt senki más nem érzi jobban, mint éppen a és virágtartót Nyiri Sándörné uruő. Két pénzturtó erszényt Mezei Róza k. a. Két fogvájót gyöugyökkel grád városnak mily a n y g i haszna lecnd a nagy köz tanitó. Mezei Gizella k a. Egy himzvtt asztalterítő l nakségeskedessel, de ha a azolgabiróeág illetékét, s emelE hiány ou segítendő, az „Általános Tanügyi Közlett még évenkint vagy 6000 frtot megtakaríthat okos lőny szerkesztősége oly mű összeállítására vállalko- kendő, 1 horgolt kandő és egy gombostűtartót tálcáés becsületes kezelés mellett a város, e két tétel is zott, melyben a tanítói állomások éa as iskolák be- val Baghi nővérek k. a. és Ságlii Irma k. a. Egy pamár 10,000 frtot. tehet évenkint, mely végre is évekon rendezéséről hü adatokat nyerünk, hogy tanügyünk pír kosár egv iáinpa tálcát a szentesi gyermek kert növendékei. E^y metszett poharat selyem burokban áí^takaros összegre rughai. álláspontját tiszta világításban lássuk és megítélhessük. és két függöny tartót Sarki Molnér Zauzsanua. Egy Azonban — mint enslitém — ezt majd a szerve A mű cime, tartalmának megfelelőlcg, lesz: Tanügyi disses névjegytartót Szilágyi Sarolta k. a. Egy kosár u seti — szabályok készítésével megbizott küldöttség névtár, illetőleg tanügyi statisztikai adatok tára. húsvéti tojásokat Vutsak Karolin k. a. Egy üveg tálfogja megmutatni, ha vajjoa anyagilag káros e, vagy Ugyanazért tisztelettel kérem önöket, szivesked cza narancsokkal Mihálovics Jánosné urnő. Egy fehasznos Csongrádranézve a nagy községgé átalakulás? jenek az alább következő rovatok figyelembe vétele hér selyemsstbkendő tartét Szatmáry Mariska k. a. amikor is tek. szerkesztő ur engedelmével ismertetni mellett hozzám intézendő néhány sorban a vállalat léteEgy díszes ékszertartó szekrényt Szatmáry Böske k. a. fogom a különbséget a kettő között. sítéséhez segédkezet nyújtani : [. Név, okleveles-o s E^y díszes asztali lámpát Szatmáry Edéuó urnő. Egy Mint láthatja a t. olvasó szándékosan kerültem mióta, lakás? II Tanítói fizetés (készpénz, termény, Üveg cukor szelence és tálcát Jordán Mári. k. a. Egy minden sértéat ugy egyesek mint testületekre nézve* havonkint*e vagy évnegyedenkint?) III. As iskola illatszertartó, egy cukor hintót Dózsa Béláué urnő. és kerülni is fogom mindaddig, mig erre szándéko- jellege (községi, felekezeti; fiu, leány, vagy vegyes E^y gyümölcs álvány csemege tányérkákkal Tótb san ki nem hivatom. Én a tényeket telyes minősé- iskola.?) IV. Az iskola berendezése (épülelet, buior Puchcr Emma urnő. Egy óratartót Hofler Antalné urnő. Egy cukortartót Csúcs Lsjosné urnő. Hímzett gükbru, minden részrehajlás náikül ecseteltem, vajha zat, tanszerek) megfelel e a törvényes kellékeknek ? Azon reményben, hogy tisztelt pályatársaim nem ittrülközö tartó Kristó nagy Julianna k. a. Négy csomindig ezt tennénk, sok keserű perctől lenuéuk meg éva. Egy szomszéd fogják a csekély fáradságot, melylyel suját érdekeik- mego kendő éa egy disz lámpa tálca Rambővszki Jónek szolgálnak, sajnálni, ismétlem kérelmemet. zsefué uruő. Diszpobár és egy páuztárcát Pintér JóSzentesen, 1879. febr. 15. zsefué urnő. Egy diszes toltörlőt Csuppai Mariska k. a« Friedmann Bernát, E^y csemege álváiyt és kristály tettatartót Kocsis Terka k. a. £Ut disz virágtartót és dobánytartót Sarnéptanító. kadi N. Ilonka k. a, Egy kézi kosárkát Ma*schall Szerkesztő b a r á t o m ! Eúdréné urnő. Két szép keret oratartó névtelentől. Mégy Selyem női nyakkendő Bányai József úrtól. H a m á s l a p o k ia azt n e m t e n n é k , h o g y E^y porceilán vajtartó Rózsa Fcrencué úrnőtől, E<jy a m i t m a e l m o n d t a k , a z t m á s i k l é b e n iö'sve holn a p ú j r a eltf k e e d i k , h á t a z u t t a l s z é p e n e l h a g y — A pclcUítlan izgalommal lefolyt ref pap válasz- névjegytartó éa toltörlő Molnár Juliska k. a. Egy egy h a t n á m t e r m é k e n y e b b i d ő r e heti v i l á g s z e m l é m e t ; tásnak még nincs vége; mert egyesük örömüket lelik személyre kávés servise Elsasser Sándor úrtól. Egy m r t b i z o n y u j a t u e m f o g o k ; m e r t (niuc*) n e u i a köznyugalom zavarásában. — Horváth Ferenc és posztó Bzönyeg Hugyccz Eliz k. a. Egy hímzett lappal, t u d o k ea a l k a l o m m a l m o n d a u i . Most m á r Bosz- Szabó Menyhért urak ugyan is óvást emeltek Qeroc asztalka, Vulsák Marieka k. a. Egy hímzett tálca éa Lajoa ur megválasstáss ellen, saon fŐokon; mert az nia o c c u p a t i ó j a k e z d a v u l n i , az o r o s s - t ö r ö k b é k e - egyhástanács kimondta, hogy ss*var.atijoggal caak a*ok virágtartó pohár Torok Berta k. a. Egy női garnis z e r z ő d é s ia b e f e j e z e t t t é n y , j e l e n l e g a h í r l a p - bírnak, kik adajukat a válasstas előtti napig, tebát jan. túra, 1 zephir kendő, l legyező Nagy Ferencnó úrírók (Megváltója a pestis, ez a g y a l á x a t o s beteg- 19 ig lefizették, a czsn határosat ellenére a ssavasat- nőtől. Egy házi sapka, 1 horgolt kendő, 6 pipakoség, igen á l d o t t t á r g y m a az ú j s á g í r ó e l ő t t ; m e r t szedő kü.döttség szóktól is elfogadta a ssavasatot, kik szoru, egy itató henger Cherrier Irma k. a. Egy krisa l k a l a a v a n a politikai h e c c b e n k i f á r a d t e m b e r i a szavazás folyama alatt fizették le adagokat. — Hy-n tály tentatartó és varró kászlet Balogh Jánosué úrnősaavazó valóban, mint a vizsgálat kilüntetto, van 16. e l m é t kiaaé m e g b a r á t k o z t a t n i azzal a g o n d o l a t t a l , — Ezeu óvástételre egyelőre csak annyit jegyzünk meg, től. A jótékony célra ajándékozott tárgyakért az ajánm e l y a s o r s á v a l m e g e l é g e d e t t e m b e r e r e i b e n hogy mint mi tudjuk, a választás után azouoal meg dékozóknak meleg köszöuetét fejezi a szentesi jótém e g f a g y a s z t j a a vért, . m i n d e n k i n e k m e g kell indult a mozgalom a választás megsommisité^e iránt, kony uőegylet. halni.* £ m o n d a t , r é a i s é g e a h í r e k k í s é r e t é b e n s hordozták vagy három hétig az óvástételt; de a vá — Purjesz Náthán és Soós Ferenc gyűjtő bizottj á r ajkról a j k r a a n a g y orosz b i r o d a l o m b a n , rosban nem került n ás ember csak Horváth Ferenc é* Szabó Menyhért ur kik aláírták. — Ez ügyben külön- sági tagurak gvüjió ivo a Boszniába ruosgositottak hol a pestis m i n t az e g y p t o m i tíz c s a p á s j á r ben a presbyteriuin ma üléat fog tartani. szegénysorsu csaladsinak felsegélésérc. II t. 091—111 .t ö l d ö k ö l v e f a l u r ó l f a l u r a , városról v á r o s r a ; o d a , 70 számig, adakoztak a következők: Grűuhut Adolf — A Tisza és Körözs folyók rohamosau áradnak. hol e m b e r t taiál Mint tudjuk a városi hatóság erélyes intézkedémket 20 kr. Mácsai Ferdinánd 20 kr. Bárdos Antal 10 kr. Soós Pál 2 frt. Lakos Bálint 50 kr, Grószmanu Adolf Mint a l a p ^ k i r j á k , az ezen b e t e g s é g ta- tett a bökényí gátak megvédése tekintetéből. A tiszai 40 kr. Böszörményi Ferenc 30 liter buza. Csúcs Fegátakról pedig, honnan jobbau fenyeget bennünket a n u l m á n y o z á s a végett k i v á n d o r o l t p o r o s z o r v o s o k , t a a é i y , annyit tuduuk, hogy a társulatnak jelenleg mér renc 15 liter buza. lij Bslint János 1 frt. Burg Lajos 1 frt. Farkas Gedeón 2 írt. Mezei Mór 1 frt. Lakos. m i h e l y e a t a z o n h e l y r e é r t e k , hgl e r a g á l y d ü - nöke sincs. Antal lő liter buza, Juronák Edéné 10 írt. Váradv h ö n g , a a o n n a l l e g t ö b b e n m e g k a p t á k a pestiat éa — A 48 ajn/-pkörma(azazva«Arnap)estöacéhháa Lajos 50 kr. VuUák János 40 kr Czukor Ádám O el ia s e p e r t e ő k e t . E b b ő l a t a n u l s á g b a r á t o m nál 00 k r o s beiépti díj mellett táncvigalmat fog reudeani, ; f r | / Szalay János 20 kr. Imrei Karo y 40 kr. ' Módla u r a m , h o g y n e m kell az istent k í s é r t e n i , m e r t melynek tiszta jövedelme félét a Szentesről Boszniaba J 4 n o s 10 kr. Kóhn Móritz 1 írt. Krahl Györg íyörgy 1 frt. mozgósított katonák családjainak segélyezését*? for Ozv. Izsóué asaxooya .g 2 frt Dr. L i b o s Eodro 1 frt. h a l á l elleu n m e * o r v o s s á g . ditandja. A jótékony cél tekintetéből különösen fölhiv Balogh Istváu 30 liter busu. Balogh Mihály 10 kr. Az élet m e n t é s i k é s z ü l e t e k , e l ő i n t é s k e d é s e k j u k 07.Hu mulatságra közönségünk figyelmét. Dr. Csikányiné asssonsag 00 liter buza. 0 £ V * Kiss f o l y n a k n á l u n k és o r s z á g s z e r t e , m é g v á r o s u n k -- A hernyók irtása tekintetéből figyelmeztetjük h Mihályné. Í Irt. Bogyó Utváu 1 frt. Lakatos Julianna b a n is m á r k é t s z e r volt e g é s z s é g ü g y i b i z o t t s á g i szőlő birtokosokat, hogy a városi hatóság mindazokat, 20 kr. Veruer Pál 1 frt Ónodi Karoly 1 f r t . Ifj. Teülés, hol r e n g e t e g j e g y z ö k ö n y v e t ö s s z e í r t a k a kik a hernyó irtására nagy gondot nem fordítanak bir mesvári Antal 50 kr. Nagy Józaol 1 trt. Tóth József 1 frt. Sréter Fcronc 2 frt. Kotymári János 50 kr. pestis ellen, s h a a b e t ű m e g m e n t h e t n e b e n - ságoloi fogja. — Egyelőre híresztelés utján föl fognak hivatni a ssőlő birtokosok a hernyó pusztítására s azu- Nagy Áron 1 fit. és 30 liter árpa. Csúcs Lajos 1 frt. n ü n k e t a végzet h a t a l m á t ó l , a k k o r nyugodtan tán egy városi kiküldölt fogja a szőlő hegyeket végig Horváth István 30 lit«r buza. Cson'ca Sándor I frt. a l u d h a t u n k a veszedelem m i a t t ; m e r t az egész- járni. S ezen kiküldőit jelentése alapján a muladékosok Nyiry Sándor 1 trt, Rin^vald József l frt. Bilogh Benedek 1 frr. Vtcseri Imre 10 kr. Dunás Sándor • é g ü g y i b i z o t t s á g n e m volt í u k a r . birságoltatni fognak. 120 liter buaa. Etirmanu Ferencz 40 kr. Udvardi Ist— A Samu fok alispán urnák rendeletre az elaiuh vániié 20 kr. Irházi Sándor 10 kr. Lakoa Judit 8 kr. H a n e m azt m o n d o m én b a r á t o m uram1 héten pénteken, a városi tanács sürgetése folytán bezá- Szilágyi lmro 50 kr. Váradi János 10 kr. L»kos Jóh o g y j o b b a n f é l h e t ü n k tui S z e n t e s i e k az á r v í z rató:!. Jól van ez, csakhogy most már tele felső kurca zsef 10 kr Bazsó Sáudor 2Q kr. Ibolya János 20 kr. től, m i n t a pestistől. A viz n ő r o h a m o s a n , u g y vizzel. Majzlinger József 10 kr. Kun Ferenc 20 kr. Purjeas l e l u t , h o g y m á r c i u s e l e j é r e m á r a g á t n a k vé— Pályázat Az „Eötvös a l a p - központi gyűjtő Zsigmond 40 Ur. Józsa Joachim 30 liter buza. ö z v . d e l m é r e kell k é s z ü l n ü n k . G á t j a i n k a l e g n a g y o b b bizottsága a következő pályázatot hirdeti, a.) 1 kel Katai Mihályné 20 kr. Özv. Fazekas Péterné. Özv. r é a z b e n el v a n n a k h a n y a g o l v a , a k ü l s ő és b e l s ő szás foirntos és 1 százötven forintos ösztöndíjra a ko Vasa Misályné 10 Ádám Székely János 20 kr. Ádám viz m i a t t el v a n n a k á z v a . — N e m kell hozz* lozsvári vagy budapesti egyetemtn hallgatok számára, Székely Sándor 10 Ur. Kiss Pál Fereuc 15 Üfer buza. s e m m i m é g , c s a k h o g y i l y esős i d ő k j á r j a u a k , b.j 8 száz forintos ösztöndijakra a főgymnásiuinok, és Czirbus József 20 kr. Z^idó János 3 kr. Keresztes főreáitsnodak felsőbb osztályaiban, képezdékben, vagy Nagy József 12 kr. Kadar Ferenc 50 kr. Paksi Fem i n t ma, a z u t á n k ö n n y e n C m u g r á d sorsára akadémián tanuló ifjak számára, c) 3 száz forintos és renc 50 kr. Molnár Jó/6ef 20 kr Dabor Ándrás 10 jutunk. 2 ötven forintos sogélyro szcgéuysorsu, keresetképto- kr. Trencsényi Imre 20 kr. Kun Sándor 10 kr, Déló len tanítók, va^y ezek özvegyei, esetleg nyomorék N. István 1U liter huza, Olasz Gergslyné 5 liter buza, N e m lesz é r d e k t e l e n ide j e g y e z n i , h o g y árvái számára. Pályázhatnak az „Eötvös alap - tajzja Székely Sándor 10 kr, Paksi Mihály 20 kr. Váczi Jóm i n t olva sóink is t u d j á k a s o r o s z - t ö r ö k béke- inak gyermekei, illetőleg özvegyei és árvái. Az Osz zsefué 1 kr. Dobos Benedek 4 kr. Stűcs István 20 s z e r z ő d é s m e g k ö t t e t e t t s a s z e r z ő d ő k é t fél által töndijak nemzetiség és felekezeti különbség nélkül kr, Polgár isiván 20 kr. László Ferenc 10 lit. buza, május hó 1 je Zsiros Mihály 10 kr. P a p p Sándor 10 kr. Vir. Tóht alá is í r a t o t t . E z e n e s e m é n y t a m u s z k a c á r , fognak odaitéltetni. Határidő 1879. évi Mihály 10 kr. Busi János 5 kr. Keresztes Antal 10 m i n t a m u s z k a keleti missió d i c s ő s é g é n e k e r e d - s a folyamodványok az „Eötvös-alap közpouti gyűjtő liter buza. Kiss Sándorné 6 kr. Czirják Jánosné 30 bizottsága elnökéhez cimzondők. m é n y é t h i r d e t i az o r o s z n é p n e k . E z e n cári ukázkr. Molnár Mihály 10 kr. Szánthó Sándor 10 kr, Ko— A szentesi jótékony nőegylet által f. évi feb vács Bálint 10 kr Nagy Mária 10 kr, Keresztes Sánb a n t u d t á r a v a n adva a n é p n e k , h o g y a m u s z k á k m i l y f é n y e s e r e d m é u y n y e l k ü z d ö t t e k a hó 8-án megtartott tombola bálra, a következő nye dor 5 kr, Dékány József 20 kr, VHSS Mária 4 kr, Dek e r e s z t y é n s é g é r d e k é b e n . A r e n d e t h e l y r e csi- remény tárgyak ajándékoztattak. Egy kristály cukor zső Mária 4 kr, Kanti Horváth Sándor 10 liter buza. Mészáros M.hály 10 kr, Bus János 20 kr, Csiger Jón á l t á k T ö r ö k o r s z á g b a n . C s a k h o g y az i g a z s á g t a - tartó, egy dohány és hamutartót Staroroer Sándörné zsef 10 kr, Szűcs Mihályné 20 kr, Kiss József 10 kr, lan h á b o r ú b a n k i f o l y t s z á z e z r e k vére b o s s z ú é r t urnő. Egy éji lámpát zephir tálcával Zolnay Károlyné Kun Sándor 20 kr, Szilágyi Gerei c 10 kr, Böleskei kiált as é g r t . Egyik. urnő. Egy színezett óratartót Zolnay Etel k. a. Hat Molnár Antal 10 liter buza, Dobos Julianna 1 kr, személyre kávéskészlet ezüst kanalakkal Kis Pálné Nemes Julianna 4 kr, Bodnár József 10 kr. összesen: urnő. Egy névjegy kosárkát és egy tálcát Kiss Róza 53 f r t 97 kr. 3 hl. ás 80 liter buza. 30 liter árpa. e I Ü l V á S
ÓSSZCS
Világ folyása.
Helyi és vegyes hírek.
- Értesítések. Nt. Filó János ar hiaa felébb Pol- hez 3 esinos háa van eladó. — A Bősérbo 50 hold Nagy Sándornak 900 kéve gyékénye, és 400 kéve gazza gár Mihály fdl« há» H . t. 2 6 4 ÍZ. a.) 2 szoba, K S M R ^ föld va^y több évre haszonbérbe kiadó vagy még in van jatányosan eladó. Sultz Pálnak az I. t. 15 as. s. ^ince, istálló béibe adandó. — Nagy Ferenc II. t. 207 kább előnyös feltén l mellett örök áron eladó. A felső háza Sz György naptól kezdve haszonbérbe — vagy ss a. házánál jó tiszaháti almának vékaja„2 írt. 30 kr. párton a Dósai házon felül egy igen jó készuletű ház örök Aron is eíadó. — A ref. egyház kurcaajji kerté* a tieaán 20 szál fenyő ran elhdó. — 0 / v . Irházi eladó. A zöldfa közbe egy jó lakás jutányos áron eladó. jében több féle nemesitett gyümülcafák vannak elaIs'ránné a6»zon\nak 111. t. 65 csárou házinál o^y kü- — Igen jó Vt tni való árpa köble 4 frt 20 krért vau eladé. dók, a vevők jelentkezzenek a gondnoki hivatalba. — lön lakás van kiad*. — Néhai Jámbor N.*gy Jóaseftá — Egy tüskös henger ran el:
ás é tüzr» valós ha- donossal. — Lantos Mihályné liiza, tul a Berken 1 első szonbérbe kiadandó, értekezni lehet III. t. 21)7 sz. a osztályú, és a brrki szőlőben 1 éh fél hold szőileje elR o z n e r D á v i d által bérbe birt házam a — Kalpngos Szabó Mihály és Vtres Mária II. t. 709 B(1A. — Pokomándi Ferencnek sóház meilet lévő háza sz. a. házuk szabiid kézből eladó, — értekezhetni Ve- e'ado. -— Soós Lnjosnénak Szántó Márton-féle kistőkei kispiacon, Szt. György naptól kezdve bélbe adó. res Istvánnal. — Csúcs Zsuzsannának Donáton 26 8 hold földje eludó — Halász Szabó Ferenc háaa, a Czukkermami Károly. ho'd földje mag alá kiadó, — értekezhetni Cairiák Pap Lás/.ló féle oskola mellett eladó. Győri József házá György l ázánál II. t. 6£0 sz. a. — Tisztelettel kérem nál egy külön Jákás van kiadó. — Haiuza Ignác háza a t. c. közönsége', hogy kinek bármely fekvőségi hir és natryhegyi 2 és fél ho'd s/őllejo eladó — Mester And Hirdetés. toka, ház, föld, ugyaaiute kinek pénzintézeti részvé rásu»k a kis^ri temető mellett 4 hold here földjo nyári nyei vannak eladók, va^y kik verni akarnak, tetszés használatra k adó, és jó szegni való nádja van eladó, a Kolodinszki Hippalit, gépész, Lázár és szerint tegyék migokat érintkezésbe velem, csek'Hy j kurca m»-d« r p« dig H szegvári határig, Szt György naptól Sonnenfeld uruknál, értesíti a nagy érdemű ködij számitása meilett portosan fogom telyesiteni. Saánthó ; kiadó. Kanász Na„y Sándor fáhiányi tanyáján 5 kas mag Jár.os. — 150—200 hold föld kereatestetik több évekre méhe é - a háznál léjn»s méz mázsa vagy font számra van zönséget, bogy mindenféle varrógépek kijahaszonbérbe. — A wzarkáa utcába közel a vásárt-sél- el »dó. 0Áv. K e r e s z t e z Na^y Józ*efné háza eladó. Ifj. Buzi v í t á s á t a legjiUányosabb ár me lett elvállal.
H
I
R
E
T
S
E
K.
Hirdetmény.
H i r d e t m é n y . Csongrádcnegye köztörvényhatásági bizottsága által — a szentesi II ik alválasztó kerületben ürest désbe jött egy megye b'zottsági tagsági helynek választás utján való betöltése — határozta!ván el, választás határ napjául ez évi március hó 10 ik napja, s választási helyül a .csizmadia céhház* tűzetett ki. Mirtfl Szentes város Ií. tized alválaaztó kmiletbeli választó polgárai azon hozzáadással értesíttetnek: miszerint a már eddig megválasztott, valamint vá laeztás alá nem eső megyei bizottsági tagok névjegyzékét minden választó polgár, tájékozás végett, a városi iktató hivatalban megtekintheti. — A választási eljárásra vonatkozó panaszok, vagy a megválasztott egyén választhatósága ellen tett észrevételek, a választási határnaptól számított 15 nap alatt a megyei igazoló választmányhoz nyújtandók be. Szentesen, 1879. február hó 18.
Balogh János, polgármester.
Hirdetmény.
Szentes városának, mint rotjnle birtokosnak Szentes város területén található tenyész tulajdonához tartozó Tisza és Köröz* folyókban bikák összeirathatása tekintetéből, fölhivatnak való halászati jog f év inárc, G-án délelőtt 9 m ndazok, kiknek egy évesnél idősebb bikájok órakor a városi tanácsteremben, nyilvános ár- j van, hogy alólirtnál, bikájok számának bejeverés utján egy évre. vagy f. év mar. 15 tol gyeztetése vég» tt t. év marc. 10-ig annyival is 1880-ik év april 1 ig ki lesz adva inkább megjelenjenek; mert a muladékosok A haszonbérlet évi kikiáltási ára 300 írt- pénzbírsággal fognak büntettetni. ban van megállapítva, mely összegnek 10°/0 -át Szentos, 18 79. febr. 20 án. lesz köteles árverezni kivánó bánatpénzül letenni. Sima Fereno, Az árverési fö'tét'dek bővebb tudomásvétel tanácsnok. végett alólirtnál bármikor megtekinthetők. Szentes, 1879. jan. 2l-én.
Sima Fereno, tanácsnok.
H i r d e t é 8. A
volt
Hadzsy-féle házban egy bolthelyiség", mely jelenleg Varga Benjámin ur által használtatik, ugy szinte egy u d v a r i lakás Szt. G y ö r g y napkor haszonbérbe kiadó; értekezhetni Weisz Bernátnál.
ÁUIAUÍ
A helybeli második zenekar által f. éri február 25-én a CSIZMADIA I P A S T A 2 8 U I . A T a a g y t e n n é b e s tartandó
T Á K C 8 Y I G A L 0 H & A a t. c. közönséget tisztelettel meghívja a xcáeodik zenekar.
B e l é p t i d i j : s z e m é l y e n k é n t 6 0 kr. Kezdete 7 órakor.
FÜL-OLAJ
e e g e ee
E G H I V A S. JVLe
Hirdetés. Grünvald József italmérési
A szentesi takarékpénztár t évi mártim
E
D
4 én d. e. 9 órakor
saját üzleti helyiségében
évi rendes közgyűlést tart, melyre a részvényesek tisztelettel meghívatnak.
Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés, és a közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 2 részvényes tag kinevezése. 2. Igazgatói, — felügyelő bizottsági, — és ügyészi jelentések. 3. Zárszánila beterjesztése és az erre vonat kozó igaz-gatéság javaslatának felolvasása. 4. Osztalék, jótékony czélu — és tiszteletdíj adományozások meghatározása, — és a felmentvény megadása. 5. Az alapszabály módosítása és k : egészitése 6. Üzleti helyiség iránti intézkedés. 7. K é r v é n y e k előterjesztése,é s a váltó kiáll itó iránti intézkedés. 8. Elnök, — alelnök, — igazgató, az igazgató tanács, -— felügyelő és kölcsön bíráló bizottságok, — végre az ügyész választás uiegejtése. Szentesen, 1879. év február 12-én.
dr S c h m i á t főorvostól, g y é g y i t m i a d e n n e m f jog bérlő flükfttségot, v«ie n«:ii bxUlet»tt ChcbeBon ballrist.) tudatja a t. c. l a k o s s á g a i , hogy a kiepiaeon Ar« e^y ü t ő n e k h»;c»níVlati utasítással együtt 2 frt. lévő 316. számú házánál következő árakon ki- Vidékre 2 frt 40 Kr. bérmtnt«s beküldése mellett.
tűnő jó szeszes italokat lehet k a p n i : 1 liter szirmiui szilvórium 60 kr. I , törköly pálinka . 50 kr. 1 „ bel toldi rhum . . 50 kr. 1 , rostop^chin . . . 50 kr. 1 , 20 tt / 0 gabnapálinka 30 kr. I . 18% , 24 kr. 1 n 16% , 20 kr. Italmérőknek egyesség szarint még bizonyos százalék elengedtetik. Egysze ram ifid tudatja az illető földbirtoko sokkal, lio«y a szentesi országút, ecseri vonalon, Veres István tanyájától Zsoldos S ' n d o r t a n y á j á i g közbe eső valamely ut melletti tanyán egy csárda jog kíud«^.
^ ^
JULI US GRAETZ Wien Mariahüfer-Str. 79. T a n u s i t r á n y . 12 évn^l t«>?ál)b mm hallottam e t í y b e i e ^ . ^ g k a v t - t l r a s t é k e n b a l f i i l c m r e , mi n e m c s o Uély l í j í t r - i n y o m r a v o l t f o g U l k o i á s « : » b a n t a o ^ a g k i s é r l e t t v a u r « k kiiaitl e j r y b^bi h a s z n á l t , ir.i^ r ^ g r e ta^j l i á r o w l»^t í f ü t t t'Zj régi b a r n t o m a z ö n b a i l á s i o l a jára tigyelm«at»'?att, s itoiv.1 m á r i n a y » f í » l ^ t feasauáltam e a t s e m a k a r t a m k i s é r e t U n i l h a g y n i , e iooe * e m c s e k é l y ö r ö m ö m r e , m á r a l i g r g v fél ö T t g n e k f a i h a a a n á l ú e a u t á a , k ö r ö l M Ö l 14 múlva haliáanm&t ismét v i ü e a a o y t r t a m . E n n é l f o ^ r a h a l l á s i o | « j a » » i n d e t i ily b a j b a a s z r a r o d ő n e k u l e g j o b b le!kiisr*&rett»l a j á n l h a t ó . Fürstenwald Steinberg Gyula.
Steiner
Adolf
szállodája Marha ni;ári legeltetés! István íőM@rceg Budapesten
Az alföldi vasút Cséfiai állomásához ogy órányira Békáesi gazdasághoz tartozó 2000 honldyi legeló téren a Nváradi lat. szert, káptalan birtokain nyári legelésre szarvas-marha darab "számra befőAz igazgatóság. gadtatik. — Bővebb értesítést ád Kivonat: az alapszabályok 22. §-ból. A közgyűlésen oly részvényes vehet részt, ki részvé- Bikácson a helybeli tiszt. Mondák nyének, vngy a« erró'l *zoló eálogjogycinek, az intézet hivatalában! lt t< tt ?e mellett igazolványát éa azavazati jegyeit három József ur.
uappnl a ktfigyfilóa előtt raár megszerezte; ."részvényeit a rendkivüli kfízpyfilés elölt legalább 15 nappal, - a rendes k«?gyíilér előtt pedig aa évi tárlatkor már a ®aját nevére jegyzetten átira:ta.
F ő r a k t á r :
«J alakított
Rzobái
6 0 krig.
70 kr-tól
2
ft.
Küldöttségeknél teteuiea íírleengedés. Hónapot szobsík megef;3'ezés szerint.
4 Hirdetés. A Feileívféle h á z b a u a zHidó korcsma átellen, lakás és boltn&k való h e l y i i g «zt. G y ö r g y naptól 3 ávre ki-idó; — Értekezhetni Wellesz Zsigmonddal.
Uradalmi felügyelőség.
áMéotcto, nyoinatoU a kiadó-tulajdonoa: C h e n i e r Jánoanál 1Ö79.
