mészgöbecsek pedig óriásnyárnál legalább 30 cm-ig, korai és feliérnyárnál leg alább 50 cm mélységig nem fordulhatnak elő, az óriásnyárnál 30—50 om között is legfeljebb csak elszórtan, kevés számban. A felsorolt talajhibahatárok csak kedvező felszíni vízellátottság esetén érvénye sek, száraz viszonyok esetén a felszíni rétegre megállapított határértékeket legalább 50 cm mélységig kell megkívánni. „Kedvező" a felszíni vízellátottság, ha hozzáfolyás révén a területre — a fák gyökereihez — a lehullott csapadéknál több víz jut, és en nek beszivárgási lehetőségei fennállanak. Ellenkező esetben „rossz".
Tápanyagvizsgálatok erdeink vadeltartóképességével kapcsolatban B E N C Z E
LAJOS
Erdeink vadeltartóképességével kapcsolatos kutatásaink során különböző e r d ő t á j a k r ó l — A l s ó - D u n a - á r t é r , U g o d , S o p r o n •— s z á r m a z ó l á g y s z á r ú n ö v é n y e ket, erdei fák és cserjék leveleit (azévi hajtásvéggel), m a j d l o m b h u l l á s után v é k o n y g a l l y v é g e k e t (rüggyel), fák el n e m párásodat! kérgét gyűjtöttük le, s e z e ket v e g y e l e m e z t ü k , h o g y tápanyagtartalmukat kimutathassuk. Ezenkívül anali záltunk öt k ü l ö n b ö z ő h e l y r ő l származó rétiszéna-mintát é s hat ugyancsak m á s é s m á s helyiről b e g y ű j t ö t t l u c e r n a szénát is. A z elvégzett analízisek azt bizonyítják, h o g y az erdő — vadtakarmány s z e m p o n t j á b ó l értékes — lágyszárú és fás n ö v é n y e i általában t ö b b n y e r s fehérjét tartalmaznak, m i n t a réti széna A lágyszárúak C a O tartalma vala m i v e l a l a c s o n y a b b a réti szénáénál, m i k r o e l e m e k b e n viszont a szénánál g a z d a g a b b a k . A r. c u k o r m e n n y i s é g e m e g k ö z e l í t ő e n e g y e n l ő é r t é k ű a z említett növényeknél. «
í
Nyersfehérje nyekben, továbbá
% egyes erdei fák
lágyszárú növé levelében és kérgében
A l u c e r n a f e h é r j e , C a O , P2O5 t a r t a l m a f e l e t t e á l l a z e r d e i l á g y s z á r ú n ö v é n y e k azonos alkatrészeinek, ezen belül elsősorban a lucerna széna nyersfehérje tartalma m a g a s a b b , m i n t a réti széna és a v e g y e l e m z e t t erdei l á g y s z á r ú n ö v é n y e k fehérje tartalma. Egyes erdei
talmukkal,
mint
lágyszárú
növények azonban
p l . a z Oxalis acetosella Mn
kitűnnek
kiemelkedő
(26,0 g / k g ) é s a z Asarum
CaO
tar
europaeum
ppm
Egyes lágyszárú növények, valamint erdei fák levelének és kérgének CaOtartalma (g/kg) (53,0 g / k g ) . B á r e z e k a n ö v é n y e k g y é r e l ő f o r d u l á s u k m i a t t a v a d t á p l á l é k á n a k alig s z á m o t t e v ő m e n n y i s é g é t teszik ki, m é g i s figyelemire m é l t ó m a g a s C a O tar talmuk, s e z rámutat arra, h o g y a szarvasfélék számára gyakran jelentéktelen n e k látszó n ö v é n y e k is i g e n n a g y j e l e n t ő s é g ű e k lehetnek, m e r t az agancs e g y i k legfontosabb alapanyagát kiemelkedő mennyiségben tartalmazzák.
A f é l c s e r j é k k ö z ü l a Rubus caesius nyersfehérje tartalma közel egyenlő a lucerna szénáéval, C a O tartalma m e g e g y e z i k a réti szénáéval, azonban j ó v a l k e v e s e b b m i n t a l u c e r n a s z é n á é . A P^O^ t a r t a l m a a r é t i s z é n á é n á l é s a l u c e r n a s z é n á é n á l is m a g a s a b b . A h a m v a s s z e d e r v a d g a z d á l k o d á s i j e l e n t ő s é g e ezért igen figyelemre méltó e g y e s erdőtájainkon, í g y különösen, a z A l s ó - és FelsőDuna-ártéren, ahol nyáron é s télen egyaránt bőséges táplálékot biztosít a szarvasnak é s a z őznek. (Kivéve, ha levelei korai erős f a g y o k következtében időnek előtte leperegnek). E g y é b k é n t erdővédelmi szempontból is éppen ezért v a n jelentősége, m e r t egyrészt álcázza a kiültetett erdősítési anyagot, másrészt elvonja a v a d figyelmét a károsításnak kitett fafajok csemetéiről, fiatal e g y e d e i r ő l . A z o k a t a z erdőtípusokat, amelyekben a Rubus caesius n a g y o b b t ö m e g b e n fordul elő a szarvasok — különösen télen — sűrűn látogatják. K ü l ö n b ö z ő t á j e g y s é g e k r ő l — A l s ó - D u n a - á r t é r , Líg-od, S o p r o n — g y ű j t ö t t ü n k b e v ö r ö s g y ű r ű s o m - (Cornus sanguinea) levelet és ezévi hajtásvéget, s ezeket analizálva megállapítottuk, h o g y a fehérjetartalmuk általában a réti szénáéval
Je i
níL^n
E
tinip
E
o
E
•C u 0 OQ
L 0
O
L <-3
a O el 0
0 y>
-1 O Vu
3 V.
<0 3 3
5
L.
u
a q> L
0
—c
0
o
o
o
O
o
Q-(
cc
-. Q >o
n
n
X L
*A
3 C U o 3
0
rpmus
o
£L
Dteri
%
nn
OJLD_IL11 n n E
-i 3
*
3 rj^ 0> 0 a 0 u . u. w
ü a. 0 u.
c
Néhány megvizsgált lágyszárú növény, erdei fa levelének és kérgének P 0 tartalma (g;kg) 2
5
azonos, a P O tartalmuk a lucerna szénáéval egyenlő, d e a C a O tekintetében k i magasló (30—40 g / k g ) és ez a szarvas agancsképzése szempontjából nagy jelentőségű, különösen a z Alsó-Duna-ártéren. Ha figyelembe vesszük a vörös gyűrű s o m ő s a h a m v a s szeder tömeges előfordulását az Alsó-Duna-ártér — é s n é m e l y m á s erdőtáj — erdőtípusaiban, érthető, h o g y ezek a tájak j o b b élet 2
s
lehetőséget nyújtanak a szarvas számára, j o b b a vadeltartóképességük, k e d v e z ő b b a v a d t á p l á l é k á n a k t á p a n y a g összetétele — és ezáltal á l t a l á b a n b i z t o s í t v a vannak e g y helyesen kezelt, n e m túlságosan népes szarvasállomány agancs fejlődésének alapfeltételei is. A z A l s ó - D u n a - á r t é r fő fafajai kőris
és a f e h é r f ű z
gallyait,
közül a fehérnyár,
illetve levél nélküli
a feketenyár,
hajtásvégeit
a magyar
vegyelemeztük.
A vizsgálatok azt mutatták, hogy a P. alba
Salix
álba
és a Fr. angustifolia
Vahl
ssp. pannonica Soó et Simon ősszel beérett hajtásvégei — nyersfehérje tekin tetében — egyenlő értékűek a réti szénával. CaO tartalmuk egyenlő vagy meg közelítően azonos a lucernával. A P. nigra fehérjetartalma ugyan alacsony, de magas a CaO és a P 0 tartalma, a P. alba CaO tartalomban megközelíti a 2
P. nigrát,
Simon
5
alacsonyabb azonban a Fr. angustifolia
és a Salix
alba
Váhl
ssp. pannonica
Soó et
CaO értéke, bár még mindig megközelíti a réti szénát
70
n
n
II
n
e
15.
3
< -
a E
e 0
«) . «
0
i»
5
o
I
"8-• i
5 * Növények
o
r -¥
I
-c,
J
o
§
:>
f-
r
Cl
D
s
5. 0
0
-
mangántartalma
(ppm)
kalciumban és foszforban is. A fehérnyár, feketenyár és a magyar kőris kérge kitűnik gazdag kalciumoxid és közepes foszfor tartalmával. Az ugodi (Bakony) erdészet területén begyűjtött kéregminták közül ki emelkedő süvatica,
kalciumtartalmat Tilia
cordata
állapítottunk
és a Fraxinus
ornus
meg a Carpinus esetében. A Pinus
betulus,
Fagus
silvestris
kérge
a réti szénával közel egyenlő CaO-t tartalmaz. Foszfortartalma valamennyi utóbbi fafajnak alacsony, jóval kevesebb a réti szénáénál vagy a lucernáénál. Az analízis adatainak összehasonlítása során az is figyelemre méltó, hogy
egyes növényeknél bizonyos mikroelemek kimagasló mennyiségben pl. a m a n g á n , vábbá
a
a gyertyán
bükk
mintáknál
l e v e l é b e n (3250 p p m ) é s k é r g é b e n
levelében
találhatók,
(1440 p p m ) , t o
(1120 p p m ) . E z z e l s z e m b e n a m e g v i z s g á l t
a legmagasabb
mangántartalom
92
ppm
volt,
a
rétiszéna-
lucerna
szénánál
p e d i g 49 p p m - t találtunk. A fent említett a
r.
cukorban
is
fafajoknak
n e m csupán a foszfortartalma
s z e g é n y e k , m í g m á s o k ( p l . a Tilia
cordata)
alacsony,
hanem
levele tekintélyes
m a n g á n mellett j e l e n t ő s foszfort is tartalmaz. Bár a közölt adatok véglegesnek n e m tekinthetők
és m é g b i z o n y o s
tekin-
M
ÍPP
N
n
N
r,
N
n
N
n
c
r-,
i-i
•
n
n
n
—, 0 0
et
c
?
6
1
x
ö
I
fi
1 \ "0>
-
s *
lf
O
$
•)
r>
0 1 O o _
0
V. k0
0
V.
+>
M
Növények
C
-Q *> -l C
0
?
fa
CM t
0
*•>
0
4i
<_• •*.
0
Q
,0
réztartálma
?
<X
0 •) -i 5C C:
c
0
0 •5J
6
~<
w. 0
c 3*
k
0 Q 0
(ppm)
tétben kiegészítésre szorulnak, azonban kétségtelenül igazolják ama k e t , h o g y a szarvasfélék elsősorban talma
az
adott
határozza
bizonyos vannak hogy
a
de
testsúlyban
semmi
kedvező
szarvasfélékkel
létszámát
illetve
feltevésün
és agancsfejlődésének
erdőtípus
növényzete,
esetre
sem
túl
életfeltételek.
népes
Ezzel
telített területeken
a
alapfeltételeit annak
B i z o n y í t j a t o v á b b á a z t i s , h o g y adott
—
biztosítva a
erdőtáj,
meg.
létszámú
agancsképzésének
csakis
— vadállomány
magyarázható
vad
tápanyagtar
területen
előbb
aztán
vagy amíg
az
agancssúlyban,
is v i s s z a e s i k é s e z a h a n y a t l á s m i n d a d d i g m e g m a r a d ,
le n e m apasztjuk,
egy
számára
a terület természetes
is,
majd
amíg a
vad
vadeltartóképes
ségét mesterséges úton — célszerűen összeválogatott takarmánnyal — fel n e m javítottuk. Szabad
E g y é b k é n t e z t b i z o n y í t j á k F.
vadászterületeken
azonban
Vogt
olyan
sziléziai vadaskerti
mértékű
és olyan
n y o z á s r ó l n e m b e s z é l h e t ü n k , m i n t a m i l y e n r ő l F . V o g t a „Neue c. m u n k á j á b a n kodással javítani
és
beszámol. Kétségtelen
etetéssel
lehet,
ami
a
vad
egyben
azonban,
természetes
hogy
életfeltételeit
kísérletei
jellegű Wege
is.
takarmá der
Hege''
célszerű vadföldgazdál egy bizonyos
mértékig
a v a d k á r o k m e g e l ő z é s e és csökkentése s z e m p o n t
j á b ó l is f i g y e l e m r e m é l t ó j e l e n t ő s é g g e l bír. A z egyes fafajok talma szarvas céljából, kásból. lataim.
kérgének
(sőt nyersfehérje kéreghántásának bizonyos
gazdag C a O tartalma
is, a m i t
v é l e m é n y e m szerint
tápanyagszükségletének
kielégítésére
Ezt bizonyítják az Alsó-Duna-ártéren A
fehérnyár,
és jelentős foszfor
mennyisége) bizonyos mértékig
feketenyár,
magyar
magyarázatát elsősorban
végez
és nem
( é s e g y e b ü t t is) s z e r z e t t
kőris
el
nem
tar
adja
a
táplálkozás rossz
szo
tapaszta
parásodott kérgét
a
vágásterületeken méretű
ágakat,
fehérnyár
fehérre hanem
rönköket
Helyszíni —
hántja a
a
szarvas,
tekintélyes
is lekérgezi
és
sőt
méretű,
a
olykor nemcsak 30—40
kérget
cm
a
vékonyabb
átmérőt
meghaladó
maradéktalanul
több évi — vizsgálódásaim során
el is
fogyasztja.
ezeken a vágásterületeken
nem
t a l á l t a m v a d által l e h á n t o t t é s el n e m f o g y a s z t o t t kérget. U g y a n e z a m e g f i g y e l é s e m a z álló fa keringés Ennek
hántása esetében
idejében
történik
is, k i v é v e , ha
egyes
fafajokon
a tavasszal m e g i n d u l ó
(pl.
lucfenyő,
során a mindig alulról felfelé irányuló tépessél együtt
dulattal a szarvas
a fa
kérgét
magasabbra
felszakítja,
tölgy)
a
járó erélyes
mint
amilyen
Vadgazdálkodás éppen
ezért
szempontjából
nagy jelentősége van
—
A szarvasok olykor
elején
dönthessünk
által a vadat amelyekben A
de
télen,
e r d ő v é d e l m i m e g f o n t o l á s o k b ó l is
de különösen
megfelelő
helyen
juttatjuk,
tápanyagokban lekötjük
éppen e b b e n az időben fordulhat
tudomány
mai
olyan ütemezésének,
a tél végén
tekintélyes méretű fehérnyár-rönkök lehántják (Gemenc)
táplálékhoz
álláspontja
szarvas
hever.
a fahasználatok
l e h e t ő v é teszi, h o g y a vad számára
moz
magasra
e g y é b k é n t felérne. A z ilyen felszakított k é r e g azután a fán lóg, v a g y a által n a g y o b b d a r a b b a n l e t é p v e a f ö l d ö n
nedv hántás.
szerint
és
kérgű
fákat.
olyan
elő érzékeny
a szervezet
és a tavasz
kérgét is
gazdag
elvonjuk
—
amely
Ez
területekről,
vadkár.
zavartalan
működéséhez
nélkülözhetetlen, igen kis mennyiségben szükséges elemek (nyomelemek, vagy mikroelemek) közül egyesek jelenléte feltétlenül szükséges, m i n t p l . a r é z , a mangán, műen
cink, kobalt, j ó d és a fluor,
ben. Ezeknek növények Az meg ságot
az e l e m e k n e k
elősegítésében.
a vörösvérsejtek szervezetek állapít
A
vérben
meg, míg
és a
levő rézmennyiség
valamint
eseté
eltérhet.
között. A t u d o m á n y o s a vas,
egyértel
igen változó a
igen fontos szerepe van
Bj-vitamintartalma
réz és
nem
nikkel stb.
állatfajonként
pedig ezektől messze
közül a réznek
és a plazma
réz-
elemek szerepe
arzén, b r ó m , b á r i u m ,
fontossági sorrendje
ásványanyagigénye
egyes mikroelemek
szívódásának állati
míg más
tisztázott, m i n t pl. az a l u m í n i u m ,
között a réz
a vas
egyenletesen
kutatás a növényi
bizonyos és
fel
oszlik és
párhuzamos
a molibdén
között
a n t a g o n i z m u s t figyelt m e g m i n d az állatok, m i n d a n ö v é n y e k a n y a g f o r g a l m á ban. A z irodalmi a d a t o k szerint a réz hiánya l e g i n k á b b a kilúgozott podzol-, valamint láp- és tőzegtalajokon fordul elő. A mangán szerepét a tudományos kutatás a klorofil képzésben és a n ö v é n y i l é g z é s b e n is k i m u t a t t a . H i á n y a s z a r v a s m a r h á k n á l k é s ő n j e l e n t k e z ő i v a r z á s ban, terméketlenségben és e g y é b rendellenesiségekben nyilvánulhat m e g . A tyú k o k n á l m a n g á n hiány következtében c s ö k k e n a tojáshozam és keléskor sok e m b r i ó elhal. összefüggést mutattak ki a szervezet mangán-, k a l c i u m - és D - v i t a m i n - k o n c e n t r á c i ó j a k ö z ö t t is. M i n é l t ö b b k a l c i u m o t és f o s z f o r t n y ú j t u n k a z állatnak, a n n á l n a g y o b b a m a n g á n s z ü k s é g l e t e is. ( Ö s s z e f ü g g é s látszik e t e k i n t e t b e n az u g o d i erdészet területén az utóbbi é v e k b e n a g y e r t y á n o n m e g f i g y e l t nyári k é r e g h á n t á s é s a m a n g á n i g é n y k ö z ö t t is.) Ez utóbbi megállapítás különös figyelmet érdemel a vadgazdálkodás ré s z é r ő l is, t e k i n t v e , h o g y a s z a r v a s f é l é k a g a n c s f e j l e s z t é s é n e k a l a p j a a f o s z f o r b a n és kalciumban gazdag n ö v é n y z e t . Ezért van n a g y jelentősége annak, h o g y e g y e s erdei fás n ö v é n y e k l e v e l e , hajtása, é s k é r g e k i e m e l k e d ő m e n y i s é g ű m a n
g á n t t a r t a l m a z . A vadat tehát
egyoldalú
takarmánnyal
etetni
nem lehet,
hanem
a mesterséges takarmány mellett elsősorban az erdő növényvilágának kell biztosítania o l y k o r alapvető fontos tápanyagokat, b i z o n y o s ásványi anyagokat,
n y o m e l e m e k e t . E b b ő l p e d i g az erdő
túlságosan
népes
vadállomány
csakis
számára
tud
egy
meghatározott
elegendő
számú
mennyiséget
és
nem
nyújtani.
Védekezés a „tarka fűzormányos" (Cryptorrhynchus lapathi) ellen MRÜNDL
LAJOS
Minden kultúrnövénynek megvannak a maga ellenségei és kártevői, s minél jobban szaporodik, elterjed annak a kultúrnövénynek a termesztése, annál jobban elszaporodnak az ellenségei. így van ez a nemesfűz termelésével is. Hazánkban az utolsó tíz esztendőben a nemesfűz termesztés jelentős fejlődést ért el. A nemes fűz vessző igen fontos ipari nyersanyag s a fűzvesszőből font készítmények mind belföl dön, mind külföldön igen keresettek. Több millió deviza forintot jelent a fűzvessző ből font készítmények exportja, de mint vessző is igen keresett export cikk. Hazán kon kívül sok szocialista országban, (Leng3'elország, Német Demokratikus Köztár saság, Jugoszlávia) és a tőkés országokban (Hollandia, Belgium, Japán, Spanyolor szág) is termelnek nemesfüzeket, így a nagyarányú kereslet mellett a minőség tekin tetében is megvan a követelmény, erős a konkurrencia. A minőségromlás egyik legveszélyesebb tén3'ezője a hazánkban igen jól ismert fűzormányos, éger ormányos, nyárormányos (Cryptorrhynchus lapathi) hatalmas kártétele. Ez a kártevő a vessző megszúrásával keletkezett fekete forradással rontja a vessző értékét és a tőkefejben furatokat, járatokat vájva magát a tőkét is tönkre teszi. Ahogy a fűzterületek az utolsó 10 évben Európában megnövekedtek, úgy ter jedt el ez a nagy ellenség is. De nemcsak a füzesek növekedése segítette elő elterjedé sét, hanem a gyorsan növő nyártelepítések ugrásszerű növelése is. Ahogy a füzeseket tönkre teszi, hasonlóképpen pusztítja a fiatal nyártelepüéseket is. Tehát a védekezés közös kell hogy legyen, mert csak akkor számolhatunk sikerrel, ha azt mindenütt egységesen végrehajtjuk. A védekezés eredményességéhez szükséges a kártevő életkörülményéinek pon tos ismerete. Magyarországon a tarka fűzormányos két alakban telel át, éspedig bogár és lárva alakban. Az avarba és egyéb rejtett helyekre húzódott bogarak telelő-
