Bensõséges kapcsolatban Jézussal

XI. évfolyam 1. szám

A MAGYAR BENCÉS KONGREGÁCIÓ TÁJÉKOZTATÓ LAPJA

„Bensõséges kapcsolatban Jézussal” Cirill perjel atya homíliája Asztrik fõapát úr 20 éves püspöki jubileumán. Elhangzott a pannonhalmi Bazilikában 2009. február 10-én. Kedves Testvérek Mindannyian! Kedves Püspök-Fõapát Úr! Chiara Lubich a Fokolár lelkiségi mozgalom tavaly elhunyt alapítója az ezredforduló éjszakáján víziót fogalmazott meg az egyházról. Azt mondta, hogy az új évezred egyházának szimbóluma Jézus anyja, Mária lesz. A korábbi századok egyházáé talán inkább Péter, az apostol volt. A hierarchikusan szervezett, az Isten tekintélyével, emberek által vezetett, az apostolutódok irányító szerepére figyelõ egyház példaképe. Mária a Szentlélekkel eltelt, életét Istenre bízó, hívõ ember, aki egészen közeli bensõséges kapcsolatban van Jézussal. Egyetlen küldetése van: az, hogy a hitbõl éljen. Õ az az ember, akinek az élete valójában azzal kezdõdik, hogy szívébe véste az Úr angyala szavait és gyakran elgondolkodott rajtuk. Nem tudhatta elõre, nem érthette pontosan, mi történik vele – még csak nem is sejthette Fia szenvedését, keresztjét, feltámadását – de azt egyértelmûen tudta és végérvényesen vállalta, hogy ezután Isten irányítja életét s, hogy sorsa elválaszthatatlanul összenõtt Isten akaratával. Az egyházat a mi évezredünkben egy olyan ember szimbolizálja, aki bensõséges kapcsolatban van Jézussal és aki ráhagyatkozik a Szentlélek irányítására. Nem a hivatal, nem a tekintély, nem a kultusz képviselõje. Egy püspöki jubileumon ezek a gondolatok számomra azt jelentik, hogy a püspök szerepe az Egyházban közelít az apátéhoz a monostorban. Az egyház közösség, hívõ emberek közössége, mint a monostor. Az egyház mi magunk vagyunk: élõ közösség a Lélek erõterében, arra hivatva, hogy jele és megvalósítója legyünk, ma is, az Isten Krisztusban valósággá vált üdvözítõ szeretetének. Isten üdvözítõ szeretete a hit szerinti életünk által teljesedik ki közöttünk! A hit szerinti élet pedig közösségi természetû. A mi keresztény közösségünket a biblia közös olvasása és a liturgia közös ünneplése teszi élõ egyházzá. Megboldogult Gellért atyánk (Békés Gellért OSB) egyik könyvének a címe: Egyház a Lélek erõterében. Azért választotta ezt a könyvcímet, mert végig arról ír, hogy a Szentlélek teremti meg bennünk, az Egyházban, a testvéri összetartozást és az Istennel való kapcsolatot! A Szentlélek vezet az üdvösség útján minden

2009. tavasz

A Pannonhalmi Fõapátság konvent-káptalanja 2009. január 29-i ülésén Asztrik fõapát úrnak újabb kilenc évre bizalmat szavazott az 1991-ben megkezdett fõapáti szolgálatához. A Magyar Bencés Kongregáció Konstitúcióiban elõírt tikos szavazásra a fõmonostori konvent tagok, azaz a Pannonhalmán, Bakonybélben, Tihanyban, Gyõrött, Budapesten és a rendi plébániákon élõ hatvanhét ünnepélyes fogadalmas rendtárs volt hivatalos. Asztrik fõapát út február 11-én ünnepelte püspökké szentelésének 20. évfordulóját. Pannonhalmán ünnepi szentmise keretében emlékeztünk meg a jubileumról. Fõapát úrnak a Szentlélek megvilágosító és bátorító erejét kívánjuk, hogy „midõn mások javításán munkálkodik, maga is megtisztuljon!” (RB 2,40) Szerk.

SZÁMUNK TARTALMÁBÓL n

n n

n

n

n

n

n

Interjú a 80 éves Miksa atyával Vitae fratrum Turisztikai fejlesztések Pannonhalmán Farsang a gimnáziumban Barokk-idõ idõszaki kiállítás Az Apátsági Pincészet bõvítése Hitoktatók továbbképzése Beszámolók a Kongregáció házaiból

2

BENCÉS HÍRLEVÉL

megkeresztelt embert: püspököt, klerikust, laikust egyaránt. A püspök, az apát a mai evangélium példája szerint arra hivatott, hogy elsõként üljön oda Máriával Jézus lábaihoz, értékes idõt szánjon arra, hogy egyszerûen együtt legyen Urával, figyeljen rá, hallgassa meg õt, mielõtt valamit tesz érte. A püspök, az apát ebben a bensõséges Jézus-kapcsolatában hasonlít leginkább Máriához, az Istenanyához, az egyház szimbólumához, a Betániai Máriához, Márta testvéréhez. A püspök, az apát ebben a bensõséges Jézus-kapcsolatában világosodik meg, kap szavakat, kap indíttatást, erõt és bátorságot, hogy apostolutódként építse Krisztus testét, az Egyházat, vezesse a rábízottakat az üdvösség útján! Püspöknek, apátnak lenni annyit tesz – mondhatjuk Simon Weil nyomán –, hogy a Lélek indíttatására vállalni az irányítás szolgálatát, annak minden terhét, úgy hogy eldobok minden ellensúlyt, épp a Lélek jelenléte miatt!

A BENCÉS KONFÖDERÁCIÓ HÍREIBÕL 2008-ban emlékeztek meg a Beuron-i Fõapátságban Placidus Wolter fõapát halálának 100. évfordulójáról. Õ volt Beuron második fõapátja, aki megszilárdította a monostor helyzetét. 1890-ben lett fõapát. Testvérét, Maurus Woltert követte az apáti hivatalban. Szerzetesi életüket mindketten Rómában, a Falakon-kívüli Szent Pál Apátságban kezdték, onnan tértek vissza Németországba és alapították meg az egykori ágostonos helyen bencés monostorukat. Beuronban és szülõhelyükön Bonnban is kiállításokkal emlékeznek meg a Wolter- testvérek életérõl és munkásságáról. 2008. október 19 és 22. között tartotta általános káptalanját az Osztrák Kongregáció a bécsi Skót Apátságban. A káptalan Clemens Lashofer göttweigi apát úr vezette, aki a kongregáció prézese. A kongregációhoz 14 önálló monostor tartozik, 12 apátság és 2 perjelség, amelyeket 696 és 2005 között alapítottak. A kongregációnak 388 tagja van. Az írországi Glenstal Apátságban 2008. október 29-én apáttá választották Patrick Hedermann testvért. Ha a választást megerõsítik, akkor az apáttá benedikálás elõtt még pappá kell szentelni Glenstal ötödik apátját, aki megválasztásakor 64 éves volt. Elõdje Martin apát úr tizenhat évig vezette a közösséget. 2009. január 14.-e Boniface Wimmer fõapátnak, az Amerikai-Cassinói Kongregáció alapítója születésének 200. évfordulója. Az 1846-ban, általa alapított Saint Vincent Fõapátság, ma a világ legnagyobb

monostora. Az évforduló alkalmából emlékévet nyitottak meg a fõapátságban. 2009. január 23-án En Calcat bencés közössége David Tardif d’Hamonville atyát választotta meg nyolcadik apátjának. Az új apát negyvennégy éves, 1993-ben tett örökfogadalmat és 1999-ben szentelték pappá. Biblikus tanár és zenész. Az új apát benedikálására március 25-én kerül sor. Az Ausztráliában tomboló bozóttüzek nem kímélték a Tarrawarrában lévõ ciszterci atyákat sem. A Melbourne-tõl 60 kilométerre lévõ monostort épületeiben nem esett kár, de 60 hektár földjük a lángok martaléka lett, 60 elsõéves marhájuk is elpusztult, újtelepítésû erdeik egy része, valamint a kerítések egy része is megsemmisült a tûzben. 2009. január 29-én, életének 79. évében Mettenben elhunyt Adalbert Seipolt atya. 1949-ben tett fogadalmat és írói munkássága révén vált ismertté. Könyvei egy millió példány fölött fogytak. Elsõ mûve (Minden út Rómába vezet) 1958-ban jelent meg és hét nyelvre fordították le. 2009. január 30-án a Bregenzben lévõ Mehrerau ciszterci monostorban a 38 éves Anselm von Linde atyát választották apáttá. XVI. Benedek pápa a választást február 18-án erõsítette meg. Az apátbenedikálásra március 21-én kerül sor. A WettingenMehrerau-i ciszterci monostor területi apátság, és közvetlenül a pápa fennhatósága alá tartozik. Az apát az osztrák püspöki konferencia tagja. Az összeállítást készítette: Kelemen atya

BENCÉS HÍRLEVÉL

3

PANNONHALMI FÕAPÁTSÁG Hortobágyi Cirill perjel atya a Sándorpalotában 2009. február 20-án – 50. születésnapja alkalmából – elnöki emlékérmet vehetett át Sólyom Lászlótól, a Magyar Köztársaság elnökétõl. Sólyom László a kitüntetés átadásakor méltatta Cirill atya kiemelkedõ tevékenységét, amelynek köszönhetõen a bencés közösség példaértékû módon újjászervezte gazdasági életét a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben. Szívbõl gratulálunk fõszerkesztõnknek az elismeréshez!

Pro Pannonhalma Díj A Pannonhalmi Fõapátság „Pro Pannonhalma” megnevezéssel díjat alapított azon belsõ és külsõ munkatársai részére, akik a Fõmonostor célkitûzéseinek megvalósításában jelentõs mértékben, huzamos ideig közremûködtek. A kitüntetést – a Fõapáti Tanács egyetértésével – 2009-ben

Martonné Szilas Katalin építész, mûemléki szakmérnök asszonynak adományozta fõapát úr, melyet 2009. március 21-én Szent Benedek napján az ünnepi szentmise keretében adott át a kitüntetettnek. Martonné Szilas Katalin 1993-tól kezdõdõen a Fõapátság fõépítészeként tizenöt éven át irányította a fõmonostor, a hozzátartozó plébániák és több rendház épületállományának felújítási munkái, továbbá az új beruházások során, a tervezés és a kivitelezés fázisában ellátta a tulajdonosi képviseletet, és a beruházói feladatokat. Szakértelmével és gondosságával jelentõsen hozzájárult a Fõapátság millenniumának évében lezárult pannonhalmi rekonstrukcióhoz! Azt követõen legfontosabb munkái voltak a Bazilika tornyának, a Szent Benedek és Szûz Mária kápolnának a rekonstrukciója, a Fõapátság falakon belüli udvarai, a fõkapu elõtti tér és a várkör rehabilitációja, a fõkapu, a Millenniumi emlékmû és a Boldogasszony kápolna felújítása. A sok új épület, köztük tanári lakások, a Kosaras-dombi turistafogadó és a pincészet létesítése. Irányította továbbá a soproni, a tápi, tápszentmiklósi, tarjánpusztai templom, és a bakonybéli zarándok udvar felújítását. A Fõapátság különösen is hálás neki azért a munkáért, amit abban a bizottságban fejtett ki, amelyik elérte, hogy a Fõapátság és közvetlen természeti környezete felkerülhetett a Világörökség Listára. A Rend megbecsülése és tisztelete övezze õt. Az Úristen áldása kísérje életét és adjon erõt neki, hogy továbbra is szerettei támasza lehessen. Cirill atya

4

BENCÉS HÍRLEVÉL

„Az Úr irgalmát éneklem” Interjú a nyolcvan éves Miksa atyával Miksa atya, az életed elmúlt 80 éve nyilván számtalan személyes élményed foglalata, de egyben a XX. század legfontosabb eseményeinek tanúja is. Milyen mozzanatokat emelnél ki, amelyek saját életedet, de közös (bencés) történelmünket is alapvetõen meghatározták?

Azt hiszem, nehéz egy ember életében szétválasztani a személyes élményeket a közösségi élményektõl: a családban, az iskolában, a rendi közösségben, a nemzet egészében megélt tapasztalatoktól. Mint kisgyermek átéltem a nagy gazdasági válság következményeit egy falusi keresztény család életében, ugyanakkor a zalavári apátság tagjaiban megismerkedtem a késõbbi szerzetes-közösségemmel, a keszthelyi premontrei gimnáziumban pedig a katolikus neveléssel. Ez a két erõs hatás alakította ki pályaválasztásomat: bencés tanár akartam lenni. 1938-ban és az azt követõ években én is megünnepeltem a magyarság nagy napjait, de 16 évesen elvittek német katonának, onnét szovjet hadifogságba kerültem. Végül is évveszteség nélkül jutottam el 1947-ben az érettségiig, s utána rögtön Pannonhalmára. De már abba a Rendbe, amely közben szegény lett, elvesz-

tette birtokait, de még megtarthatta iskoláit. Egy év múlva államosították a gimnáziumokat, s két év múlva félve-remegve imádkoztunk Rendünk megmaradásáért, a legszükségesebb dolgainkat egy pokrócba csomagolva vártuk éjszakánkint, hogy jönnek értünk. Pályaválasztásom és jövõm két alappillére látszott akkor öszszeomlani. De aztán mégis megmaradhattunk, sõt visszakaptunk két gimnáziumot. A szentelés után rögtön Csehimindszentre kerültem kántornak, ahol papként nem mûködhettem. Viszont együtt éltem – éppen a padlás-lesöprõs években – egy Mindszenty bíboros miatt különösen is üldözött faluval, ott éltem meg 56-ot is. Igazában összeomolhattam volna ezekben az években, hiszen nem élhettem rendi közösségben, nem lehettem tanár, nem mûködhettem mint pap. De mindig kaptam elegendõ erõt és kegyelmet. 1958-ban visszajöhettem a Rendbe, megkezdhettem tanulmányaimat az egyetemen, és Gyõrött már tanárként és nevelõként dolgozhattam. Aztán jött az eltiltás, Pannonhalmán néhány hónap könyvtárosság, majd lassan vissza az iskolába, majd Gyõrbe igazgatónak, ahol a szívrohamom után tanárként maradtam. 1980-tól vagyok ismét Pannonhalmán. Ezeket az éveket nehézzé tette az állandó megfigyelés, a sok zaklatás, a beszervezési kísérlet. De naponta imádkozhattam a közösségben a zsolozsmát, s ez a Zsinat adta lendülettel együtt feledtetett minden nehézséget. Egy nagykáptalannak moderátora is voltam, tartottam elõadást a szerzetes-közösség belsõ dinamikájáról, de talán a liturgia reformja volt számomra személyesen a legfontosabb. Gyõrött én tettem át az Exsultet dallamát a magyar szövegre s én énekeltem azt elõször magyarul; sok megfogalmazásomat, fordításomat imádkozzuk még ma is, kézírásommal és gépelésemmel készült sok liturgikus szövegünk. Errõl igazában órákig tudnék beszélni. Talán legyen elég annyi, hogy jutalmul azt a nagy élményt kaptam, hogy 1996-ban, a pápalátogatás alkalmával a Vatikáni Rádióban én imádkozhattam elõ a Szentatya helyett az egész világnak a szentolvasót. Egyik fontos és meghatározó munkaterületed az iskola: tanítasz, szakkört tartasz, részt ve-

BENCÉS HÍRLEVÉL

szel a szülõk „felvételiztetésében”, és a diákidegenvezetõ programban is elõadásokat tartasz. Milyennek látod a mostani ifjúságot és a mai pannonhalmi iskolát? Hogy erre a kérdésre egyáltalán választ adhassak, ismét együtt kell látnunk az 1948 elõtti egyházi iskolát, amelybe még én jártam, az 1950 utáni magyar egyházi iskolát, amelyben tanítani kezdtem, s a mostanit, amelyben még ma is jelen vagyok. A helyes megítéléshez fontosnak tartom megjegyezni azt is, hogy nem feledtem el 80 évesen sem, hogy én is voltam diák, s hogy én is voltam kamasz. S ha így próbálok felelni a kérdésre, elõször is a sokszor hangoztatott véleményemet kell megismételnem: a diákok nem roszszabbak, mint régen, csak mások. S ebben igen nagy része van annak a sok változásnak, amelyen nagyszüleik és szüleik generációja, illetve õk maguk átmentek. Csak közhelyesen tudom kifejezni: koruk gyermekei õk is, nem képesek kivonni magukat azok alól a hatások alól, amelyek születésük óta bombázzák õket. Felgyorsult az õ életük is, meghatározó lett számukra a rengeteg technikai lehetõség, amely még néhány évtizeddel ezelõtt elképzelhetetlen volt. Mindig volt kifogásolni való a „mai ifjúság” életében, s ezt szoktam is tréfásan hangsúlyozni. Komoly kifogásom az, hogy az élet annyira elkényezteti õket, hogy nem tanulnak meg küzdeni, de úgy látják, hogy erre nincs is szükségük, hiszen mindent elérhetnek így is. Ugyanakkor csodálom például a sportban elért eredményeiket, mert azok az ellenkezõrõl tanúskodnak. De a tanulmányi versenyeken elért sikereiket is, de ez, sajnos, csak kevés tanulót érint. A másik kifogásom a külsõ rendre vonatkozik, amely szinte már nincs is. Vagy csak úgy tûnik? Félõ, hogy a külsõ rendetlenség egyes tanulóknál a belsõ rend elvesztésével jár. Ami az iskolát illeti, azt kérem az ott dolgozó minden rendi testvéremtõl és minden világi kollégámtól, hogy nagyon következetesen képviseljék továbbra is minden órán az igazi értékeket, soha ne adják fel a reményt, ne dobják be a törülközõt. Hiszen nem olyan rosszak ezek a kölykök. Zárójelben hadd jegyezzek meg még annyit, hogy én is nagyon sokat kapok a fiúktól, még akkor is, amikor én mesélek nekik. A bencés szerzetes életében az istentisztelet és a közös étkezés terei mellett fontos (szinte szakrális) szerepet kap a könyv, a könyv-

5

tár is. Mennyiben járul hozzá a könyvtár vezetése személyes szerzeteséleted – szerzeteséletünk alakításához? A könyv! Amikor a könyvtár igazgatója lettem, kétségbeesetten kértem tanácsot egy könyvtáros tanítványomtól. S õ azt mondta: Atya, csak szeretni kell a könyvet! Azt meg mindig szerettem. A családom is olvasott. Én kiskoromtól kezdve mindig megkaptam azt az olvasmányt, amire éppen akkor szükségem volt. A bencés atyák szobái meg tömve voltak könyvvel. S amikor magam is bencés lettem és megismertem a Regulát, még magasabbra emelkedett a szememben a könyv. Személyesen a legmagasabbra nyilván a Biblia, a könyvek könyve, a Lectio divina tárgya. Már nem annyira spirituális jellegû vonzódásom a régi könyvhöz. Minden régi könyv magában is egy élmény. Dupla a boldogság, ha az a régi könyv egy Biblia. A könyvtárhoz kapcsolódó külsõ tevékenységeim közül hadd emeljem ki az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének a megalapításában való közremûködésemet, s hogy a Széchényi Könyvtár raktárából 30.000 államosított kötetet oszthattam vissza a saját két kezemmel az egyes rendeknek. S egy szinte hihetetlen dolgot is: az egyik Könyvfesztiválon elõadást tarthattam Szent Benedek Regulájának olvasáskultúrájáról. Ha nem a bencés közösség programjain, az istentiszteleten vagy munkaterületeiden vagy,, gyakran sétálsz, kirándulsz. Milyen személyes „hobbyjaid” vannak még? Személyes hobbym az, hogy még élek, hogy tudok mozogni, hogy tudok beszélni. A kirándulást említetted: otthon mindig szívesen dolgoztam a szõlõben, Pannonhalmáról Otmár atyával sokat jártam a Bakonyt, még a hetvenes években szerettem meg a Mátrát, ott túrázok most is minden évben. (S ha belefér, még azt is elmondom, hogy tegnap -– bár még nagyon sáros volt –- lementem az arborétumba, meg kellett néznem a hóvirágot, a tõzikét, a téltemetõt.) Hobbyra nincs idõm. Öreg vagyok, már csak keveset tudok tenni, s azt a keveset is lassabban. De ahova küldenek, elmegyek, amit rám bíznak, igyekszem megtenni, ha semmi elfoglaltságom nincsen, ülök a számítógép elõtt, egyébként pedig „az Úr irgalmát éneklem örökké”. Készítette: Konrád atya

BENCÉS HÍRLEVÉL

6

Barokk–idõ Idõszaki kiállítás a Pannonhalmi Fõapátságban 2009. március 21-tõl november 11-ig A „Barokk-idõ” címû kiállítás az idõfogalom barokk kori változását követi nyomon a tárgyi emlékek (órák, óra-ábrázolások) bemutatásával, ezzel együtt pedig betekintést ad a vallási, filozófiai kontextus megváltozásába. A kiállítás középpontjába az órát állítjuk, így a korszak egyik leggazdagabb szimbóluma köré szervezhetõ a bemutatott anyag. A kronométer, amely a mechanika törvényeivel összhangban egyenletesen méri az idõ múlását, prototípusa minden önmozgató gépezetnek, automatának. Az óra ugyanakkor nemcsak precízen mûködõ gép, hanem – és innen ered szimbolikus gazdagsága – a számunkra adott idõ múlására is figyelmeztet, így elszakíthatatlan kapcsolatban áll mindennapi idõérzékelésünkkel, valamint (memento moriként) az elmúlás perspektívájával. Olyan szimbólumról van tehát szó, amely összetett vallási és morális jelentéseket mozgósít. A kiállítás – a mérés ideje mellett – külön figyelmet szentel a mindennapi tapasztalás, a szenvedés és az eszkaton idejének.

ORGONAHANGVERSENYEK A PANNONHALMI FÕAPÁTSÁGBAN – 2009 2009. április 13.

Húsvéthétfõ 15.30 óra Fellépõ mûvész: Kuzma Levente (orgona)

2009. június

Pünkösdhétfõ 15.30 óra Fellépõ mûvész: Cziglényi László (orgona)

1.

2009. augusztus 20.

Szent István ünnepe 15.30 óra Fellépõ mûvész: Jordi-Agusti Piqué i Collado OSB (Montserrat, Spanyolország)

2009. október 23.

Nemzeti Ünnep 15.30 óra Fellépõ mûvész: Áment F. Lukács OSB (orgona) Közremûködik: Szent Márton Kamarakórus

2009. december 26.

Karácsony második napja 13.30 és 15.30 óra Fellépõ mûvész: Bartl Erzsébet

BENCÉS HÍRLEVÉL

ARCUS TEMPORUM VI. PANNONHALMI MÛVÉSZETI FESZTIVÁL Idõpontja: 2009. augusztus 21–23. Meghívott zeneszerzõ idén a grúz

Giya Kancheli Részletes tájékoztatás a háromnapos idei fesztiválról, valamint archivált információs anyagok a korábbi évek fesztiváljairól a www.arcustemporum.hu oldalon olvashatók.

A

Pannonhalmi Szemle

húsvéti (2009/1.) számának témája:

kereszt A tartalomból: TORINÓI SZENT MAXIMUS GHISLAIN LAFONT HAVELKA JUDIT LADÁNYI JÁNOS CSEKE ÁKOS BORBÉLY SZILÁRD RÉNYI ANDRÁS BEREGI TAMÁS VÁRSZEGI ASZTRIK

Homiliája Az egy halála a többiek halála Szörnyûségek túlélõje (Egy traumafeldolgozási technikáról) A magyar jóléti állam szükségességérõl Kísérlet a messzeségrõl (Kant és megismerés határai) A kereszt kiüresítése (Pilinszky apokríf teológiájáról) A látható színeváltozása (További adalékok Caravaggio „naturalizmusának” képi szintaxisához) Gyötrelmek porondja (A szenvedés testi ábrázolása a tömegfilmekben és a videojátékokban) Béketûréssel

URI ASAF, ZSÁVOLYA ZOLTÁN és SCHEIN GÁBOR versei

A LAP MEGRENDELHETÕ: A SZERKESZTÕSÉG CÍMÉN:

9090 Pannonhalma, Vár 1. ([email protected])

ELINDULT ÚJ HONLAPUNK:

www.phszemle.hu (PDF) FORMÁTUMBAN: Central and Eastern European Online Library, Frankfurt am Main: www.ceeol.com KORÁBBI ÍRÁSOK LETÖLTHETÕ

7

BENCÉS HÍRLEVÉL

8

Elkezdõdött a Fõapátság turisztikai vonzerõ fejlesztési program II–IV. ütem kivitelezése Egy éve (Bencés Hírlevél X/1, 2008 tavasz) számoltunk be olvasóinknak a Fõapátság négy szakaszból álló turisztikai fejlesztési tervérõl. Az elsõ szakasz – a Fõapátság belsõ udvara, a fõkapu elõtti tér és a várkör tereprendezése – már 2006 decemberére elkészült az EU által társfinanszírozott Nyugat-dunántúli Régió Operatív Programja keretében. Attól féltünk, hogy ha a hátralévõ három szakasz különbözõ munkáit nem lehet egy projektté gyúrni, a legalább 6-7 különbözõ pályázat már idõben nem fog beleférni a 2007–2013 közötti Európai Uniós támogatási ciklusba, azaz megvalósíthatatlanná válik a terv. Ekkor figyeltünk fel arra a lehetõségre, melyet a 255/2006. (XII.8.) kormányrendelet biztosít, mely szerint egy kétfordulós eljárásrend keretében, ún. kiemelt projektté minõsíthetõ valamely komplex program, és így további pályáztatás nélkül támogatható. I. A folyamat 2007. május 30-án indítottuk a kiemelt projektté nyilvánítási folyamatot. Elõbb a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácsnak kellett a Fõapátság turisztikai fejlesztési tervét a mi

régiónk számára kiemeltté minõsíteni. Ezt követõen Nemzeti Fejlesztési Ügynökség szakértõi vizsgálták meg a terveket, majd szakmai zsûrizés után a Kormány 2007. november 28án akciótervében nevesítette. Ezzel zárult le az elsõ szakasz. Ezután következett a tervek véglegesítése, a megvalósíthatósági tanulmányok elkészítése, a koncepció pályázattá rendezése és annak benyújtása. Végül 2008. június 4-én értesített bennünket a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. arról, hogy a pályázat nyert. Ám a munkát még mindig nem lehetet elkezdeni, ugyanis elõbb szerzõdést kellett kötnünk a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséggel mint támogatóval a támogatás felhasználásának soksok részletérõl (pl. a projekt megvalósításának és a támogatás folyósításának szakaszolása; a pénzügyi elszámolás és ellenõrzés szabályai; közbeszerzési terv; biztosítékok; stb.). A támogatási szerzõdést végül 2008. szeptember 9-én tudtuk aláírni. Ekkor azonnal megkezdõdhetett a Kosaras-dombi látogató épület kivitelezõi közbeszereztetése. A kétfordulós pályázat nyertese a Merkbau Kft. lett. Miután 2009. február 18-án aláírtuk velük a

BENCÉS HÍRLEVÉL

szerzõdést, el is kezdték a Kosaras-dombon a bontási munkálatokat. A Cseider-völgyi épület közbeszereztetése elkezdõdött, az arborétumi illetve a kerti munkáké még hátravan.

II. Mi fog megvalósulni? Négy helyszínen kezdõdik építkezés. A Kosarasdombon az infrastruktúrafejlesztés az elsõdleges. Egy új látogatói épület épül önkiszolgálóés a la carte étteremmel, kávézó helyiséggel, továbbá konferencia- és kiállítótérrel. A személygépkocsik parkolását egy félig a föld alá süllyesztett parkolóházzal szeretnénk megoldani. Az Arborétumban sétáló és pihenõ helyszíneket jelölünk ki turisták részére. A Kertészetben a monostori gyógynövény-tradíciót szeretnénk bemutatni egy gyógynövénykerttel, valamint egy levendula feldolgozó látványmûhellyel. Továbbá a régi gazdasági épület átalakításával vetítõterem és kávézó, továbbá ajándékbolt készül.

9

A Hospodár kertben szabadtéri rendezvény helyszín épül, továbbá egy pihenõ és rekreációs rész a Konvent számára. A Cseiderben ifjúsági zarándokházat építünk, egy központi közösségi épülettel, továbbá négy önálló szállásépülettel. A lakórész három tizenhat-ágyas ifjúsági szállásból, két hatágyas és három kétágyas családi szálláshelybõl, továbbá egy egyfõs szobából áll. Így a létesítmény pótágyakkal együtt hatvan ember elszállásolására alkalmas. III. Költség és határidõ Az összköltség 1,568 millió forint, melynek 80 %-a támogatás. A szerzõdés szerint 2010. július 27-e a teljes projekt megvalósításának határideje. A cseideri épület az idén év végére készül el. A Kosaras-dombon arra törekszünk, hogy az építkezés lehetõleg csak egy turistaszezont érintsen, azaz 2010 tavaszától már megújult környezet várja a hozzánk látogatókat. Az arborétumi és a kertészeti munkákra jövõre kerül sor. Cirill atya

VÁLTOZÁSOK AZ APÁTSÁGI PARKOLÁSI RENDBEN A KOSARAS-DOMBI FELÚJÍTÁS IDEJÉN A Kosaras-dombi parkoló nem üzemel! Mindazokat, akik személygépkocsival érkeznek Pannonhalmára, arra kérjük, hogy a Kosaras dombi építkezés ideje alatt figyeljék az eligazító táblákat. A régi autóparkolót az arborétum és kertészet sarkánál kialakított új parkoló váltja ki. Innen kisbuszok viszik a vendégeket a Látogatóközpontba. Az autóbuszok is ezen az útvonalon közlekednek, de számukra parkolási lehetõséget Pannonhalma város piacterén tudunk biztosítani. (A buszparkolásra külön térkép vonatkozik, amely elõzetesen letölthetõ a Fõapátság honlapjáról.) Kérjük, Pannonhalmára érkezésük elõtt tájékozódjanak a www.bences.hu honlapon, szükség esetén hívják fel idegenforgalmi irodánkat (96/570-191), és figyeljék az eligazító táblákat. Az autóparkolóban információs pontot találnak, ahol munkatársaink szívesen segítenek az eligazodásban. Megértésüket kérve és együttmûködésükre számítva: TriCollis Apátsági Tárlatvezetõ Iroda

10

BENCÉS HÍRLEVÉL

Farsang 2009, avagy a Pannonhalmi Alkotmányos Monarchiáról – ahol a 12.-esek egymással versengenek évrõl évre, azért, hogy kormányfõjük – helyi megnevezéssel királyjelöltjük – egy teljes napra legálisan átvegye a hatalmat az igazgatótól. Tény, a Pannonhalmi Alkotmány különbözik a Magyar Köztársaságétól, hiszen királyunk csak egy rövid/hosszú (eldöntendõ) napig uralkodik, és a szavazás is leginkább pont azokat érinti, akik még nem töltötték be 18. életévüket, azaz a gimnázium tanulóit. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy az iskola alapul veszi és természetesen továbbfejleszti a szerte a világban bevett választási procedúrákat: nálunk is létezett Választási Iroda, amely valamely különleges kegy révén a szavazótábort kiszélesítette a valamikori pannonhalmi diákokkal és tanárokkal; megrendezésre került az Õssztûz, ami leginkább egy televíziós disputára hasonlított, ahol a jelöltek kulturáltan vitatkozhattak, hogy bebizonyítsák, az õ programjuk a megvalósításra legméltóbb; és végül, de nem utolsósorban, ugyanúgy pártokba csoportosultak a végzõsök, mint a nagyok, és akárcsak õk, a 12.-esek is kampánnyal igyekeztek megnyerni a 2009. évi választást. Az idei kiírásban három párt indult, ezzel lényegében lefedve az egész évfolyamot. Szigorúan abc-sorrendben ezek a következõ névvel, arculattal, irányvonallal kandidáltak: (mint azt a továbbiakban is látni lehet majd, az elnevezés mindenhol rendkívül sokatmondó) 1. Arab Liga: A párt tagjai királyjelöltjüket du-

bai sejkként (sejkjelölt) mutatták be, miközben maguk is kaftánt, de legalábbis tagiát (fejkendõ) hordtak. Megpróbálták elhozni Pannonhalmára az Arab Emírségek néhány fényûzõ gyöngyszemét, az arab kultúra virágait. Kampányukban – megint csak a „nagyokhoz” hasonlóan bevetették a médiák (kampányfilmek, elfogulatlan híradások) is. S a Liga névhez hûen tanúságát adták az ”A” és „B” osztályok kooperációs lehetõségeinek is. 2. Kovbojok: A messzi vadnyugat sarkanytúscsizmás alakjait lehetett viszontlátni az iskolában, akik farmernadrágjukban, ingükkel, karimás kalapjukkal és pisztolyaikkal hódítottak. Minden gyerek álmát, a pisztolyhõst jelenítették meg. Teamjük túlnyomó részét az A-sok adták. 3. Õsközösség: Igyekeztek a diákságot visszavarázsolni egészen a Farsang õsidejébe, sõt, még korábbra, öltözékük zsákokból és bundákból állt, mezítlábjárásukat egy (bunkós-) bottal támogatták. Idõszámításunk elõtti profiljuk célja a modern-kori kampány cicomájának, törtetõ versengésének, a kapitalizmusnak (!) levetkezése volt. A párt túlnyomórészt B-sekbõl állt. A pártok február 18-án, szerdán léphettek a nyilvánosság elé. Rögtön ezen a napon egy karneváli felvonulás biztosított lehetõséget a bemutatkozásukra a várkörön, ahol a dermesztõ hideg ellenére az iskola diáksága szép számmal megjelent, szintén farsangi öltözetben. Akárcsak a többi napra, erre is átvállalták a pártok az ébresztõt a prefektusoktól. A tornateremben pedig ezen az estén

BENCÉS HÍRLEVÉL

rendezték meg az Össztüzet, ahol Titusz atya vitavezetõként, sokak szerint született showmanként koordinálta a beszélgetést. A csütörtöki, valamint pénteki napok szünetei, kimenõi, estéi izgalmas programokkal szolgáltak: tolókocsiverseny, kötélhúzás, lasszózás, szkander, könyvtárlátogatás, csatornatúra. Az Oázis nevû zenés-koncertes-társasjátékos klubhelyiséget az Arab Liga nonstop nyitva tartotta, ahol pártkarkötõkkel honorálta a látogatókat, a Kovbojok teremfocibajnokságot szerveztek, majd utána Szalont nyitottak, míg az Õsközösség a tv-s Beugró mintájára BeugrÕSt szervezett. Immár hagyományos módon az órák közötti ételosztásból mindhárom csapat aktívan kivette részét: temérdek zsíros-hagymás/lekváros/nutellás

11

kenyeret, melegszendvicset, ropogtatnivalót, több száz palacsintát, és ezer pohárnyi szörpöt/teát kínáltak. Ezenfelül mindhárman átvállaltak egy-egy vacsorát a konyhától, és kebabot, amerikai sültkrumplit, vagy fagyis banánt szolgáltak fel. A szombati kampánycsend során az iskola, immáron újra nyüzsgés nélkül szokatlan volt. Ezt az idõt a pártmûsorok tökéletesítésére lehetett felhasználni: ez leggyakrabban egy saját készítésû filmbõl és egy színpadi elõadásból áll, ami általában összegzi az egyes pártok egy hetes munkáját, és elismétli a királyi ígéreteket. Ezek elõadását követi a szavazás, majd az eredményhirdetéssel egybekötött koronázási ceremónia. 2009-ben az Arab Liga és jelöltje, Pirisi Gergõ sejk nyert 133 szavazattal. A második az Õsközösség lett, 120 szavazattal, míg a Kovbojok 53 szavazatot kaptak. Vasárnapra a sejk felkérte a többi pártot is, hogy szervezzék meg beígért programjaikat, ezzel is színesebbé téve a Farsangot lezáró, Fennséges napot. Lehetséges befejezések: A.) Jövõre ismét lesz választás. Szavazz Te /Szavazzon Ön is! B.) Jövõre ismét lesz Farsang. Ilyenkor meglátogatni Pannonhalmát kiváló alkalom arra, hogy a Magyar Bencés Kongregáció központját (esetleg Alma Materünket) egy kissé más színben lássuk! Szabó Ákos (Arab Liga) 12. B

1 % a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumnak A közhasznú Pannonhalmi Bencés Gimnázium Alapítvány célja a Gimnázium célkitûzéseinek támogatása: n

oktatási színvonalának emeléséhez szükséges eszközök, berendezések beszerzése, és karbantartása;

n

a tanulók részére tanulmányi utak lehetõvé tétele, kiváló eredményt elérõ iskolai tanulók jutalmazása;

n

jó magatartású és szociális szempontból rászoruló tanulók támogatása;

n

az iskolai könyvtár fejlesztése;

n

általában mindazon tevékenység, amely a Gimnázium erkölcsi, etikai színvonalának emelését szolgálja.

Tisztelettel kérjük, hogy személyi jövedelemadója elsõ 1 %-ával iskolánkat támogassa! Felajánlását a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium tanárainak és diákjainak nevében hálásan köszönjük! A rendelkezõ nyilatkozathoz szükséges adatok: Név: Pannonhalmi Bencés Gimnázium Alapítvány Adószám: 18535741-1-08 Hardi Titusz igazgató

BENCÉS HÍRLEVÉL

12

H HÍÍRREEKK –– EESSEEM MÉÉNNYYEEKK DECEMBER 5. A Prima Primissima Alapítvány a Magyar oktatás és köznevelés kategóriában Primissima-díjat adományozott Korzenszky Richárd perjel atyának. A gimnázium Teleki-termében Ritoók Zsigmond akadémikus, ny. egyetemi tanár tartott elõadást Platón „Lakomájáról”.

DECEMBER 12. A soproni Szent Benedek Idõsek Háza fennállásának 5 éves jubileuma alkalmából Várszegi Asztrik fõapát úr hálaadó szentmisét mutatott be a bencés templomban, majd az Otthon ebédlõjében beszámolókkal emlékeztek meg a résztvevõk az elmúlt 5 év eseményeirõl. A gimnázium Teleki-termében tartott elõadást Margócsy István irodalomtörténész A paradoxonok költõje: Tandori Dezsõ címmel az elsõ két kötet poétikai újdonságairól.

DECEMBER 26. Áment Lukács atya adott orgonahangversenyt a bazilikában, közremûködött a Szent Márton Kamarakórus.

DECEMBER 27. Szent János apostol ünnepén Várszegi Asztrik fõapát úr megáldotta a Pannonhalmi Borvidék termelõinek új borait a bazilikában.

JANUÁR 7. A gimnáziumban szerdai filmklub keretében Hitchcock-sorozat vetítésére került sor (Psycho, Szédülés, Hátsó ablak, Madarak). Ennek bevezetéseként a Teleki-teremben Gelencsér Gábor filmesztéta „Vigyázat, csalok!” címmel tartott elõadást.

JANUÁR 13. Életének 83., szerzetességének 65. évében elhunyt Endrédy Csanád atya Sopronban. Temetése január 19-én volt Pannonhalmán.

JANUÁR 16. A gimnázium Teleki-termében Mérõ László matematikus, pszichológus tartott elõadást Az intelligencia természete és mérése címmel, és válaszolt az érdeklõdõk kérdéseire.

JANUÁR 21. A keresztények egységéért végzett ökumenikus imahét keretében a vesperáson Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektorhelyettese hirdetett igét a bazilikában.

JANUÁR 22. Életének 83., szerzetességének 64. évében elhunyt Mátéffy Balázs atya. Temetése január 29-én volt Pannonhalmán. A Pannonhalmi Apátsági Pincészet 2008 nyarán megkezdett bõvítésének ünnepélyes átadására került sor a közremûködõk képviselõinek jelenlétében. Az új épületrészt Várszegi Asztrik fõapát úr áldotta meg.

JANUÁR 25–28. A bencés szerzetesközösség lelkigyakorlatát Ghislain Lafont atya, a La Pierrequi-Vire francia bencés apátság szerzetese, a római Gergely Egyetem nyugalmazott professzora tartotta. Témája Szent Pál levele alapján: „…hogy megismerjem Õt és feltámadásának erejét, valamint a szenvedéseiben való részesedést” (Fil 3,10) – a „jézusi módszert” követve: „És Mózestõl meg valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban Róla szólt” (Lk 24,27). A lelkigyakorlat után Ghislain Lafont atya a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskolán, Budapesten beszélgetés keretében mutatta be a közelmúltban a Bencés Kiadó gondozásában megjelent Milyennek képzeljük el a katolikus egyházat? címû könyvét.

BENCÉS HÍRLEVÉL

JANUÁR 29. A Pannonhalmi Fõapátság konvent-káptalanja titkos szavazással Várszegi Asztrik fõapát úrnak újabb kilenc évre bizalmat szavazott az 1991-ben megkezdett fõapáti szolgálatához. FEBRUÁR 6. A gimnázium Teleki-termében Surányi György a CIB Bank elnöke, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke Magyarország és a pénzügyi válság címmel tartott elõadást, bemutatva a nemzetközi válság okait és fokozatos kiszélesedését. FEBRUÁR 10. Várszegi Asztrik fõapát úr püspökké szentelésének 20. évfordulója alkalmából Szent Skolasztika ünnepén a pannonhalmi bencés közösség körében adott hálát az elmúlt húsz év püspöki szolgálatáért. Homíliájában Hortobágyi Cirill perjel atya Chiara Lubich nyomán elsõként az Istenszülõ példáját állította Asztrik fõapát úr és a bencés közösség elé. Asztrik fõapát úr a vele együtt szentelt Mayer Mihály és Takács Nándor püspök atyákkal közösen, Paskai László bíboros úr vezetésével február 17-én Székesfehérváron mutatott be hálaadó szentmisét. FEBRUÁR 11–12. A Férfi Szerzeteselöljárók Konferenciája plenáris ülést tartott Érdligeten, amelynek keretében újabb 3 évre elnökké választotta Várszegi Asztrik fõapát urat. FEBRUÁR 20. Hortobágyi Cirill perjel atya a Sándor-palotában – 50. születésnapja alkalmából – elnöki emlékérmet vehetett át Sólyom Lászlótól, a Magyar Köztársaság elnökétõl. Sólyom László a kitüntetés átadásakor méltatta Cirill atya kiemelkedõ tevékenységét, amelynek köszönhetõen a bencés közösség példaértékû módon újjászervezte gazdasági életét a rendszerváltás óta eltelt két évtizedben.

13

FEBRUÁR 21. A Medium pro Educatione Közhasznú Alapítvány és a Bencés Diákszövetség negyedik alkalommal rendezett jótékonysági bált a Szépmûvészeti Múzeumban. A bál világi fõvédnöke Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke, egyházi fõvédnöke Várszegi Asztrik fõapát úr volt. A bál keretében tiszteletbeli bencés öregdiákká fogadták az idén 50 éves Heimann Zoltánt, aki az elmúlt idõszakban több területen is jelentõs segítséget nyújtott a bencés közösségnek. FEBRUÁR 22. Hagyományosan a hamvazószerda elõtti hétvégén rendezte meg a végzõs évfolyam az iskolai farsangot, amelynek záró estjén Hobo (Földes László) adott irodalmi estet Faludy György mûveibõl a tornateremben, Ballada a senki fiáról címmel. FEBRUÁR 25. A gimnázium diákjai a monostor szerzeteseivel együtt ünnepelték a bazilikában hamvazószerdát. A Szent Negyven Napra a Regula szavaival hívta fel valamennyiünk figyelmét Binzberger Ákos atya. FEBRUÁR 26. A kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Rainer M. János, az 56-os Intézet fõigazgatója tartott elõadást diákjaink számára a gimnázium Teleki-termében. FEBRUÁR 27. A gimnázium Asztrik-termében Várkonyi Gábor egyetemi adjunktus tartott elõadást Közép-Európa és a konstantinápolyi angol politika a 16. század végén címmel. FEBRUÁR 28. Szent Benedek Leányai Társaság konventje ülést tartott Tiszaújfalun, amelyen részt vett Hortobágyi Cirill és Korzenszky Richárd perjel atya is.

14

BENCÉS HÍRLEVÉL

Az Apátsági Pincészet bõvítésének Szent Vince napi ünnepélyes átadása 2009. január 22. Január 22. az egyház naptára szerint Szent Vince diakónus és vértanú napja. Vince a mai Spanyolország területén, Osca városában született. Valérisz Valeris zaragozai püspök tanítványa és diakónusa volt. Õ volt a püspök „füle, szája, szíve, szeme”. Ékesszólása nagy hatással volt a hívekre. A Dioclectianus-féle üldözések elején Decianus prefektus Valenciába vitette püspökével együtt. A püspököt számûzték, Vincét pedig bátor hitvallásáért példátlan kegyetlenséggel megkínozták; 304. január 22-én szenvedett vértanúhalált. Holttestét elõbb vadak prédájául kitették, majd a tengerbe dobták, csodás módon mégis megkerült. Tisztelete azonnal, már Szent Ágoston idején elterjedt az egész Egyházban. A hagyomány szerint Szent Vince a szõlõsgazdák és pincemesterek – vincellérek – védõszentje. Sok helyütt ekkor tartják a szõlõszentelést: a gazda hajnalban szótlanul kivonul a szõlõbe, ott a szõlõt meghinti olyan borral, amelyet Szent János evangélista ün-

nepén, december 27-én szenteltek. „Ha fénylik a Vince, megtelik a pince” – tartja a nép; ha Vince napján olvad, akkor jó szõlõtermés várható! Méltó módon Szent Vince napján került sor annak a palackos érlelésre szánt raktárt és fehérbor-erjesztõ illetve -érlelõ pinceágat magába foglaló épületrésznek az átadására, amellyel a Földmûvelési és Vidékfejlesztési Minisztérium által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (UMVP) keretén belül kiírt pályázat eredményeként a Pannonhalmi Apátsági Pincészet 2008-ban kibõvült. Az átadási ünnepségre meghívott vendégeket, akik között a Pincészet munkatársai és a Felügyelõbizottság tagjai mellett a pályázatírást, a tervezést, a kivitelezést, az engedélyeztetéseket és az ezekkel kapcsolatos gazdasági lebonyolítást végzõ személyek egyaránt jelen voltak, a Pincészet és a Tulajdonosok nevében Hortobágyi T. Cirill atya, a

BENCÉS HÍRLEVÉL

Pannonhalmi Fõapátság perjele, illetve a Pannonhalmi Apátsági Pincészet Felügyelõbizottságának elnöke köszöntötte. Cirill atya elmondta, hogy az Apátsági Pincészet 2003-ban történt építése óta eltelt öt év elegendõ volt ahhoz, hogy – mint minden új épület használatbavétele után – a bõvítési-átalakítási igényeket és szempontokat egy kiegészítõ projektbe gyúrva és megvalósítva a borászat teljes körû átadása végre megtörténjen. A bõvítés létrejöttét pályázati források tették lehetõvé, hiszen a „mezõgazdasági termékek értéknövelés” jogcímen benyújtott pályázat kedvezõ elbírálásának köszönhetõen a 300 millió forint összköltségû projekthez 50% támogatás az Európai Mezõgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) érkezett.

15

Bár a fejlesztésen belül a présházban is történtek átalakítások és a szõlõszállítási útvonal is felújításra került, a pályázat fõ hangsúlya a közel 300 m² mértékû pincebõvítés, amely egy 200.000 palack bor érlelésére alkalmas raktárt és egy hordós fehérborok erjesztését illetve érlelését célzó új pinceágat foglal magába. A megvalósult eredményeket Liptai Zsolt fõborász mutatta be a jelenlévõknek egy séta keretében, amelyet követõen Várszegi Asztrik fõapát úr áldotta meg a Pincészet bõvített egységét. Az ünnepléshez a Mezõgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) Élelmiszeripari Fõosztályának vezetõje, Varga László úr mondott pohárköszöntõt, amelyhez a borok immár a Pannonhalmi Apátsági Pincészet újonnan átadott és megáldott részébõl kerültek ki. Illés Tamás marketing- és kereskedelmi vezetõ

Pannonhalmi Jazz Terasz 2009 2009. június 5. péntek (esõnap: 7. vasárnap) Vukán–Berkes–Kõszegi Trió (Vukán György zongora, Berkes Balázs nagybõgõ, Kõszegi Imre dobok) 2009. június 26. péntek (esõnap: 28. vasárnap) Harcsa Veronika Quartet (Harcsa Veronika ének, Blaho Attila zongora, Oláh Zoltán nagybõgõ, Majtényi Bálint dobok) 2009. július 17. péntek (esõnap: 19. vasárnap) Fábián Juli Quintet (többek között Csejtey Ákos szaxofon és Sárik Péter zongora) 2009. augusztus 14. péntek (esõnap: 16. vasárnap) Free Style Chamber Orchestra (16 kiváló zenész a Kóstolóteraszon)

A koncertek a Pannonhalmi Apátsági Pincészet kóstolóteraszán kerülnek megrendezésre 19.30 órai kezdettel. További információ található a www.apatsagipinceszet.hu oldalon és kérhetõ a [email protected] e-mail címen vagy a 96/570-222-es telefonszámon.

16

BENCÉS HÍRLEVÉL

Tricollis Amikor a Pannonhalmi Apátsági Pincészet borházasításainak fantázianeveket keresünk, olyan elnevezéseken gondolkozunk, amelyek szoros kapcsolatot fejeznek ki a pannonhalmi hagyományainkkal és bencés örökségünkkel. A Pincészetünk elsõ házasításához társított, latin eredetû „Tricollis” név a „három domb” vagy „hármasdomb” jelentést hordozza. Levéltári-könyvtári feljegyzéseink alapján a korabeli apátsági pincészetnél már évszázadokkal korábban is alkalmazták ezt a nevet, kevesen tudják azonban, hogy az elnevezés a Pannónia Szent Hegyét alkotó három domb vonulatát fejezi ki, amelyek egyikén a monostor, a másik kettõn pedig a vele szomszédos Millenniumi Emlékmû, illetve a Boldogasszony-kápolna áll. A pannonhalmi borvidékre jellemzõ, annak adottságait bemutatni képes házasítást minden esetben három különbözõ dûlõnk három különbözõ szõlõfajtája alkotja, így – a „Tricollis” szó jelentésével együtt – három komoly indok adja e névválasztás megalapozottságát. Illés Tamás marketing- és kereskedelmi vezetõ

Tricollis Cuvée 2008 – Pincészetünk elsõ idén megjelenõ tétele A Pannonhalmi Tricollis Cuvée az Apátsági Pincészet elsõ házasítása, amely immáron a hatodik évjáratban készül. Olyan fehérbor, amely felvonultatja a borvidék legjellemzõbb fajtáit. Alapja az olaszrizling, amit rajnai rizling egészít ki. Ezt a jó savszerkezetû alapbort színesíti a fûszeres tramini. A 2008-as évben elszenvedett jégkár azonban felülírta az elmúlt 5 év megszokott házasítási gyakorlatát. Oly mértékben csökkent a tramini bormennyisége, hogy azt más szõlõvel kellett helyettesíteni a házasításban: a választás a sauvignon blanc fajtára esett. Palackba töltött borunk hûen tükrözi a 2008-as évjáratot. A kiegyenlített hõmérsékletû vegetáció friss, gazdag savszerkezetet adott a bornak. Az elkészült bor üde halványzöld színû. Illata élénk, tartós és tiszta. A rizlingekre jellemzõ citrusos illatok mellé társul a sauvignon zöldalmától egresig terjedõ készlete. Ízében – illatjegyeivel párhuzamban – leginkább fehérhúsú gyümölcsök dominálnak. Izgalmas aperitif, beszélgetések kísérõje, de szépen helyt áll zöldséges köretekhez illetve sült és fõtt fehérhúsokhoz egyaránt. Liptai Zsolt borász

Megszületett a Tricollis nagytestvére! A 2007-es évjáratból új termékkel bõvül az Apátsági Pincészet szortimentje: vörösborunk a már ismert Tricollis néven kerül a boltok polcaira! A szõlõalapanyagot HÁROM dûlõ – SzéldombTavaszó-Babszökõ – szolgáltatja. E három ültetvény a termõterülete merlot, pinot noir és cabernet franc fajtáinknak. Az érett termést a fajták eltérõ igényeinek megfelelõ szüreti idõpontban szedtük. Az erjedés acéltartályban zajlott mintegy háromhetes héjontartással. A préselést követõ almasavbontás és az ezután következõ, 8-11 hónapig tartó érlelés másodtöltésû barrique-típusú hordókban történt. Ez idõ alatt vált italunk rubinszínû zamatos vörösborrá, amelyben a pinot noir mellett a merlot dominál, míg a bor gerincét alkotó fajtákat szépen egészíti ki a cabernet franc. A bor cseresznyés, ribizlis illatvilágát a kisfahordós érlelés finom fahéjas fûszerei teszik teljessé. Lágy tannintartalma közepes testet kölcsönöz a házasításnak, amely igazán jóivásúvá teszi azt. Borunk jellege elsõsorban sültekhez, raguhoz, sajtokhoz teszi magát ajánlhatóvá, fogyasztási hõmérsékletként pedig a 16-18°C-ot javasoljuk. Liptai Zsolt borász

BENCÉS HÍRLEVÉL

17

Vitae fratrum, avagy életképek a pannonhalmi növendékfolyosóról Tempus nativitatis 2008 karácsonya gazdag volt ajándékokban a növendékek számára. 25-én délelõtt volt a saját, szûk körû ünneplésünk, mely talán több meglepetést is hozott, mint vártuk. Szellemes, praktikus, részben saját magunk készítette apróságok kerültek a fa alá. Különleges ajándék volt, hogy a két ünnep között rokonaink látogattak Pannonhalmára. Különleges elsõsorban azért, mert a családjaink nemcsak egymással ismerkedhettek meg, hanem talán új módon ismerhettek meg minket is. És ha már ajándékról és örömrõl van szó: Orsós Sanyi jelölt beköltözésével január 8-án gazdára lelt a növendékfolyosó egyetlen, még üresen álló szobája is. In unitate Nap mint nap látjuk, hogy Pannonhalma aktív szereplõje a magyar egyház életének. Hogy ez a jövõben is így lehessen, a fõmonostor ifjú nemzedéke is igyekszik kapcsolatokat építve részévé válni a szerzetes- és papnövendékek hazai világának. Február 8-án részt vettünk a budapesti Sapientia Fõiskolán megrendezett Unitas találkozón, ahol szinte valamennyi szeminárium és a legtöbb szerzetesközösség fiataljai képviseltették magukat. A „kapcsolatépítés” folyamata azonban már január végén elkezdõdött, amikor piarista növendékek látogattak hozzánk a Kalazantinumból. A „szokásos programok” (idegenvezetés, zsolozsma, ebéd) mellett egy jó hangulatú beszélgetést és egy testvéri focimeccset is sikerült beleilleszteni a délutánba, amin Szent Benedek fiai tisztesen helyt álltak a gyakorlottabb (és a foci terén összeszokottabb) kegyes rendi testvérekkel szemben. Ezúton is köszönet Elréd atyának a csapat erõsítéséért.! Volt februárban egy másik találkozó is: 21-én az esztergomi szeminárium másodéves kispapjai érkeztek egy hétvégére a fõmonostorba. A fentebb is említett szokásos programot egy közös szombat esti beszélgetõs-játékos rekreációval egészítettük ki.

Recollectio – recreatio A több szempontból is intenzív téli vizsgaidõszak után rendben elkezdõdött a fõiskolán a tavaszi szorgalmi idõszak. Ennek megalapozásaképpen (még a konvent-lelkigyakorlat elõtt) elmentünk pár napra „telelni” Márianosztrára. A szerény, szerzetesi egyszerûségnek megfelelõ szállást nagy erõkkel kezdtük elfogadhatóan kellemes hõmérsék-

letûre felfûteni, majd Márton és Sanyi felállította a konyhai infrastruktúrát és hozzákezdett a fõzéshez. A pár napos börzsönyi tartózkodás mérlege: kettõ Gundel-szintû vacsora, másfél kirándulás (azaz egy nagyobb és egy kisebb), egy nagy, nagybörzsönyi kulturális körutazás (két középkori templom, vízimalom, tájház és kedves, helybeli emberek) megannyi fotó és élmény. Természetesen a rekreáció mellett a rekollekció sem maradhatott ki az életünkbõl. Még december elején Goda Gyula tartott nekünk szûk egy napban közösségépítõ alkalmat, március 5. és 7. között pedig az attyapusztai karmelita nõvéreknél voltunk lelki-szellemi „továbbképzésen”. Itt két napon keresztül Kõvári Magdolna szociális testvér dolgoztatott meg minket. Megismertük a gyakorlatban a teológiai reflexió módszerét: rátekintettünk bencés karizmánkra, világból hozott kulturális gyökereinkre és az írott bencés hagyományra, teleírtunk három nagy csomagolópapírt, majd mindebbõl próbáltuk megfogalmazni azt, milyen módon szeretnénk elõrelépni saját szerzeteséletünkben. Igyekszünk. Márk testvér és Matusz Gergyely

18

BENCÉS HÍRLEVÉL

ÚJ KIADVÁNYAINK Kees Teszelszky

Az ismeretlen korona Jelentések, szimbólumok és nemzeti identitás (Historia Pro Futuro sorozat, várható megjelenés: 2009. húsvét)

Simon T. László

Nem csak Isten evangéliumát Közelítések Pál apostol örökségéhez (Napjaink Teológiája Sorozat, 2009, 336 oldal, ISBN 978-963-9226-85-2, ára: 3850 Ft) „»Szívesen nektek adtuk volna nem csak Isten evangéliumát, hanem az életünket is, mert anynyira megszerettünk benneteket« (1Tessz 2,8). Figyelmünk elsõsorban nem a Pál által hirdetett evangélium tartalmára irányul, hanem az Apostol igehirdetésének mikéntjére. Pontosabban arra, hogyan állította életét Pál az evangélium szolgálatába. Mégsem Pál-életrajz, amit kézhez kap az olvasó. A jelen írás az életrajzi rekonstrukció és a Pálnál körvonalazódó teológiai reflexió rendszerezése közé sorolandó. Az Apostol örökségét megközelítve nem végérvényes válaszok megfogalmazására törekszik, hanem a problémák iránti érzékenységet kívánja ébren tartani. […] Ez a feladat, mondhatnánk, egy misztikus tér tágasságába invitál bennünket. Itt azonban az is elénk tárul, hogy paradox módon éppen Pál apostol legszemélyesebb tapasztalata az, amelyrõl Az apostolok cselekedetei révén az Újszövetség legrészletesebb beszámolói rendelkezésünkre állnak. Ez a bõség pedig újabb teret nyit meg elõttünk: az újszövetségi kánon alkotta univerzumot, ahol az apostoli örökség keresztény recepciójának elsõ nyomai is kirajzolódnak.”

Simon Tamás László Az 1963-ban született bencés szerzetes Rómában a Pontificio Ateneo Sant’Anselmo egyetem teológiai fakultásán tanít Újszövetséggel kapcsolatos tárgyakat. Magyarul megjelent könyvei: Hozzatok szavakat magatokkal! (2007), Hagyományok dialógusban (2007), Nem írnokok, hanem írástudók (2008).

„Mennyit ér a 21. század hajnalán Corvin Mátyás nyolcvanezer aranyforintja? Ennyit kellett a királynak a diplomáciai gesztusokon kívül fizetnie, hogy Frigyes császártól visszavegye a zálogba adott magyar szent koronát. És vajon mennyi befektetés kellett ahhoz, hogy a teljes feledésbõl visszaszerezhetõk lettek a korona múltjának fontos fejezetei, mûvek, beszédek, történetek, és megszülethetett ez az alapvetõ és izgalmas könyv? A szerzõ nem a mûtárggyal, a világon egyedülálló, zománcképekkel ékesített koronaékszerrel foglalkozik. Más, merõben ismeretlen területre, a szellemi kultúra összetett és gazdag világába vezet. […] Hogyan alakult a korona jelentése az évszázadok alatt? Mi az összefüggés a korai nemzeti identitás fejlõdése és a koronához fûzõdõ eszmék jelentése között? […] ez a könyv mintegy nyilvántartása, virtuális mûhelye a koronához és egyes korok eszmevilágához közvetlenül vagy közvetve fûzõdõ nézetekkel foglalkozó hazai és külföldi tudósok munkájának. Mivel manapság a tudományos viták helyett mintha elhatalmasodna a kizárólagos kinyilatkoztatás és a felelõtlen vagdalkozás gyakorlata, aligha lehet eléggé hangsúlyozni […] a szerzõ etikus ellenõrzõ eljárását és elegáns vitamódszerét.” R. Várkonyi Ágnes

Kees Teszelszky (Roger Cornelis Emil Teszelszky) 1972-ben született Voorburgben (Hollandia). A leideni egyetemen politológiát hallgatott, Amszterdamban kelet-európai tanulmányokat folytatott. 2006-ban szerezte meg tudományos fokozatát a groningeni egyetemen. Kutatási területei: politikatörténet és -elmélet; politikai gondolkodás a kora újkori Magyarországon és Hollandiában; historiográfia a Habsburg Birodalomban; magyar–holland kulturális és diplomáciai kapcsolatok; a nemzeti identitás fejlõdése a kora újkori Európában; Közép-Kelet Európa napjainkban.

BENCÉS HÍRLEVÉL

19

SOMORJAI ÁDÁM OSB szerk. A magyarországi szerzetesrendek apostoli vizitációja 1927–1935 Rendtörténeti füzetek 13. Pannonhalmi Fõapátság 2008, 576 oldal, ISSN HU 1219-7440, ISBN 978-963-9053-79-3 A magyarországi férfi és nõi rendek apostoli vizitációjának anyagára Kelemen Krizosztom pannonhalmi fõapát kinevezésének iratait keresve találtunk rá a szerkesztõ. Ebben a kötetben az apostoli vizitációt még nem a maga teljességében mutatjuk be. Inkább csak jelezzük, hogy itt van egy kutatási lehetõég. A feldolgozás során egyre inkább szétágaztak a szálak, és szükséges lehet a további vizsgálódás minden itt szóba jöhetõ szerzetesrendi levéltárban.

SOMORJAI ÁDÁM OSB szerk. A Bencés Konföderáció Bencés Rendtörténet 1. Pannonhalmi Fõapátság 2009, 352 oldal, ISBN 978-963-9053-81-6 A kötetben három tanulmányt találunk. Frumentius Renner, a St. Ottilien-i fõapátság néhai levéltárosa a Bencés Konföderáció történetét dolgozza fel XIII. Leótól XII. Piusig. Dolgozatának végén bõséges forrásjegyzéket és statisztikát hoz a kezdeti dokumentumok és a Konföderáció szervezetének további tanulmányozásához. Laurentius Eschlböck OSB, a bécsi skót apátság szerzetese, doktori értekezésében a prímás apát hivatalát jogtörténeti szempontból vizsgálja, különös tekintettel az újjádolgozott Lex Propiára, a Konföderáció alaptörvényére. Somorjai Ádám OSB pedig a Szent Anzelm épületegyüttes felépítésének pénzügyi és jogi szempontjait dolgozza fel, arra a kérdésre keresve a választ, miért nem található szerzõdés az alapító Apostoli Szentszék és a bencés pímás apát, illetve a Bencés Konföderáció között.

SOMORJAI ÁDÁM OSB szerk. Az Apostoli Szentszék és Mindszenty József kapcsolattartása II. Tanulmányok és szövegközlések METEM Budapest 2009, 264 oldal, ISBN 978-963-9662-34-6

A kötet két részbõl áll. Az elsõ részben magyar nyelvû tanulmányok vizsgálják az Apostoli Szentszék és Mindszenty József bíboros hercegprímás kapcsolattartását, közölve a dokumentumok magyar fordítását. A második részben az eredeti dokumentumokat olvashatjuk. A vizsgált periódus 1956–1963, az amerikai követségi menedék elsõ évei, amely 1963 júniusával zárul le (XXIII. János pápa halálával, illetve. a pápaválasztó konklávé napjaival).

20

BENCÉS HÍRLEVÉL

DR. ENDRÉDY FERENC CSANÁD O.S.B. életének 83., szerzetességének 65. évében, a betegek szentségével megerõsítve, 2009. január 13-án hazatért Mennyei Atyjához. Temetése január 19-én volt Pannonhalmán. Csanád atya 1947-ben kezdte meg teológiai tanulmányait Rómában. A hazai politikai körülmények és a létszámkorlátozás miatt nem tért vissza Magyarországra, 1955-ben a teológiai doktorátus megszerzését követõen a São Pauló-i közösségünkhöz csatlakozott. 1966-ig tanított az ottani gimnáziumban, majd visszatért Európába. 1980-ig a Burg Kastlban mûködõ magyar gimnázium tanára, 1980–83 között nevelõ Wadersloh-Diestedde-ben, majd 1992-ig kórházlelkész Bad Abbachban. Ekkor hazatért és a soproni bencés templom igazgatója lett. Szívügye volt a szegények és öregek gondozása, a soproni Szent Benedek Idõsek Háza elindításán sokat fáradozott. 2006 nyarától nyugalomban élt a Szent Benedek Idõsek Házában. Isten gondviselõ jóságába vetett bizalma vezette õt egész életében, minden törekvésében. Különösen is tisztelte a Fatimai Szüzet.

MÁTÉFFY ATTILA BALÁZS O.S.B. életének 83., szerzetességének 64., áldozópapságának 60. évében, a betegek szentségével megerõsítve, 2009. január 22-én hazatért Mennyei Atyjához. Temetése január 29-én volt Pannonhalmán. Balázs atya a teológiai tanulmányok végeztével, 1950-ben, „létszámkereten kívüliként” a Gyõri Egyházmegyében kezdte meg lelkipásztori szolgálatát. Munkakörei voltak: 1950–53 segédlelkész Écsen. 1953–54 lelkész Gyõrött, a bencés templomban. 1954–55 adminisztrátor Farádon. 1955–61 segédlelkész Tényõn, Tatabányán, Szanyban, Újkéren és Sopronban. 1961–63 lelkész Árpáson és Csépen. 1963–69 segédlelkész Banán, majd Tatabányán. 1969–70 lelkész Tatán. 1970–76 segédlelkész Tatabánya-Óvárosban. 1976–80 lelkész Tatán, majd Balfon. 1980 segédlelkész Péren. 1981-ben költözött vissza Pannonhalmára, ahol házgondnok helyettes, majd kisegítõ lelkész és a Boldogasszony kápolna õre volt. Közben 1989–90 a Szent Adalbert Otthon igazgató helyettese. 1990–91 veszprémvarsányi lelkész, Láziban kisegítõ lelkész. 1991–94 Lázi megbízott lelkésze. 1994–99 zarándokgondozó Pannonhalmán. 1999–2003 megbízott lelkész Kismegyeren. 2003-tól haláláig zarándokgondozó és kisegítõ lelkész Pannonhalmán. Balázs atya eszményeit követve tehetséges és vérbeli szónok, a katolikus hit védelmezõje volt lelkigyakorlataiban és a hit oktatásában egyaránt. Fájdalmas történeti korszak papjaként sokat küszködött környezetével és önmagával is. Gyakran érezte magát szárnyaitól megfosztott rabmadárnak. Ez árnyékként kísérte utolsó évtizedeit. Szenvedései ellenére mégis a fatimai áhítataiban, a hit-, és jegyesoktatásaiban sok gyümölcsöt termett.

„Engedd, Uram, hogy vidámságot és örömöt halljak…” (Zsolt 50,10)

BENCÉS HÍRLEVÉL

21

TERÜLETI APÁTSÁG Gyakorló lelkipásztorok és hitoktatók: együtt Pannonhalmán! Szíves invitálás és szándékaink bejelentése után örömmel és némi kíváncsisággal érkeztünk meg március 7-én a fõmonostor épületébe. Nagyon jó volt, hogy hívtak bennünket (Asztrik fõapát úr), és vártak is ránk (Arnold testvér, aki a közös együttlét helyére – a gimnázium Asztrik termébe – irányított bennünket). Lassan gyülekezve 9 órakor el is kezdõdött az együtt-gondolkodás, amelyet Vágvölgyi Éva, a Szent Jeromos Bibliatársulat munkatársa vezetett. A bevezetõ elõadás az ismerkedésnek adott keretet. Különbözõ képek segítségével mutatkoztunk be egymásnak, miközben arról is beszéltünk,

miért éppen az a illetõ kép tetszett meg a sok közül. A délelõtti közös megbeszélés tárgya Ábrahám meghívása volt. Kiscsoportos módszerrel, az ún. „házi bibliakörök módszere” alapján dolgoztuk fel ezt az ószövetségi igehelyet. Három csoportban dolgoztunk egy-egy órát, majd közösen minden csoport megosztotta a többiekkel észrevételeit. Kicsit elfáradva, hiszen mindannyian „strapáltuk” magunkat, finom ebédet kaptunk az ebédlõben, majd a folytatás következett. Egy újszövetségi szakasz: a vak meggyógyítása volt a téma. E jelenetet az integratív módszer

segítségével próbáltuk közelebb hozni magunkhoz, hogy megtanulva, hasonló módon tudjuk majd továbbadni a ránk bízott hittanosoknak is. Megírtuk a cselekményvázlatot, majd pantomim játékkal elõadtuk a jelenetet. Közben különbözõ hangszerekkel, hangeffektusokkal – hangzó képpel próbáltuk érthetõvé tenni a történetet. Mindeközben megerõsítést kaptunk abban is, hogy mennyire fontos bevonni a gyerekeket az egyes történetekbe úgy, hogy eljátsszuk, ábrázoljuk (rajz, gyurma) a témát. A közös munka után lehetõség nyílt kérdéseink feltevésére is. Többek közt arról érdeklõdtünk, hogy kik és milyen hatékonysággal vizsgálják a különbözõ hittankönyveket, amelyekbõl tanítanunk „kell”; illetve. a megismert módszerek hatékonyságára kérdeztünk rá a mindennapi hitoktatásban. Voltak kérdések, amelyekre nehéz kielégítõ választ adni, de mindenképpen olyan módszerekre nyílt rálátásunk, amelyeket eddig csak egyéni próbálkozásként alkalmaztunk hitoktatói gyakorlatunkban. Mi tetszett, és mit értékelek pozitívnak ebben a napban? Elõször is azt, hogy van ilyen lehetõség. Fontos, hogy akik együtt küzdünk a pályán, idõnként találkozzunk, tanuljunk újabb módszereket, erõsítsük egymást, tudatosítsuk, hogy nem vagyunk egyedül. Nem olyan régen részt vettem egy másik egyházmegye hitoktatóinak továbbképzésén, és az óriási különbséget abban láttam, hogy míg mi szívesen, érdeklõdve voltunk együtt, addig az elõzõben többen csak kényszerbõl, a részvétel kötelezõ volta miatt jelentek meg. Valószínû, hogy mindez a szerevezettségen is múlott, de talán azon is, mennyire tekintjük küldetésnek, a Szentlélek által adott lehetõségnek, szolgálatnak saját területünkön a hitoktatást, a ránk bízott gyermekeket. Jó volt együtt lenni, remélem lesz folytatás! Markó Józsefné, gyõrszentiváni hitoktató

22

BENCÉS HÍRLEVÉL

BENCÉS HÍRLEVÉL

23

SZENT MAURÍCIUSZ MONOSTOR BAKONYBÉL

„HA VANNAK A MONOSTORBAN KÉZMÛVESEK” Pannonhalmán 1998-ban, mikor egy új monostor alapítását terveztük, mindnyájan fontosnak tartottuk, hogy kétkezi munkát is végezzünk. A szellemi és a fizikai munka helyes arányait kerestük, továbbá azt a tevékenységet, amivel hozzájárulhatunk a bakonybéli monostor fenntartásához. Szakmai ismeretek és tõke hiányában olyan mesterségek után néztünk, amit autodidakta módon elsajátíthattunk, és kevés eszközzel beindíthattunk. Engem Elõd atya, osztályfõnököm példája inspirált, aki a hetvenes években a gyõri Bencés Gimnáziumban tanári munkája mellett a fizikum szertárába vonult vissza, hogy mûtárgymásolatokat készítsen, többek között Péri József kortárs ötvösmûvész korpuszait és a 12. századi somogykéthelyi körmeneti keresztet. Diákszobáinkban az általa megmunkált feszületek voltak. Itt, Bakonybélben az alapítás elsõ éveiben ahányan voltunk, csaknem annyiféle mesterséggel próbálkoztunk: gyertyakészítés, könyvkötészet, méhészet, kerámia, mûtárgymásolat, gyógynövénykertészet. Ezek hosszabb-rövidebb ideig mûködtek. Jelenleg két munkatársunk mûveli a kertet, a könyvkötészetet és a gyertyamanufaktúrát pedig bérbe adtuk. A monostorban 2007 decembere óta hárman élünk, hogy egymást segítsük ott, ahol elakadtunk. A mûtárgymásoló mûhelyben 2008 óta Izsák testvérrel együtt munkáljuk meg a nyers öntvényeket. Közös tapasztaltunk, hogy egyedül nehéz kitartanunk az imádságban és a munkában. Az elmúlt évben többen kérdezték, talán állították, nem tudom: Nem vagytok kevesen? A hathoz, az öthöz képest kevesebben, kevesen vagyunk. Háromhoz képest a négy viszont nagy változás. Jézus szavai bennünket, hármunkat is megerõsít, vö.: Ahol ketten vagy hárman az én nevemben egybegyûlnek, ott vagyok közöttük. A mûhelyben, a tárgyalóasztalnál, a templomban és a természetben. Jó tudnom, hogy Szent Benedeknek van néhány szava, amit a monostorban élõ kézmûveseknek és kereskedõknek írt a barbárság évszázadaiban, mikor a szerzetesek kódexek másolásával és a könyvtárak létrehozásával segítették az írásba foglalt szent hagyomány átörökítését. „Ha vannak a monostorban kézmûvesek, ezek -– ha az apát megengedi -–, teljes alázatossággal gyakorolják mesterségüket. De ha valamelyik a munkájában való ügyessége miatt gõgös len-

ne, mert azt hiszi, hasznára van a monostornak, az ilyet tiltsák el mesterségétõl, és ne térjen ahhoz vissza, hacsak meg nem alázza magát, és újra parancsot nem kap az apáttól.” (RB 57) A béli monostorban az elmúlt évtizedben -– a vallásos giccs terjedését látva, némiképp ellenpontozva ezt a folyamatot -– egy gondosan válogatott szakrális kisplasztika gyûjteményt hoztunk létre, ami alapját képezi a mûtárgymásolásnak. A gyûjteményben elsõdlegesen kereszt-ábrázolások találhatók, különbözõ népek, pl. magyar, szláv, ír, etióp és kopt ötvösmûvészek mûalkotásai. A számos középkori és néhány kortárs szakrális mûalkotás másolatát cinkbõl, bronzból vagy ezüstbõl készítjük el. A mûtárgymásolatok nagyobbik része öntvény, kisebbik része veret. Az orosz fémikonokról – az elõállítás technológiájára és lelkületére utalva – mondják: bronzba öntött imádságok. A monostor mûhelyében 1999 óta készített másolatokról is elmondható: bronzba foglalt imádságok, melyek az alkotómûvészek hittapasztalatát és szakmai igényességét tükrözik. A múzeumokban és magángyûjteményekben fellelhetõ feszületek másolataival szeretnénk hozzájárulni a családok istentiszteleti helyeinek kialakításához, a mellkeresztek vagy a kulcstartók pedig keresztségünk misztériumára emlékeztetnek bennünket, mikor úton vagyunk. „Ha pedig a kézmûvesek munkájából valamit el kell adni, akkor azok, akiknek kezén az megfordul, óvakodjanak minden csalástól… Az árak megszabását illetõen pedig föl ne bukkanjon a kapzsiság bûne; sõt mindig valamivel olcsóbban adják, mint a világiak adhatják, »hogy mindenben dicsõíttessék az Isten«.” (RB 57) Értékesítési lehetõséget a bencés monostorok teremtenek: Ausztriában Melk és Gut Aich; Magyarországon Pannonhalma, Tihany és a budapesti Tanulmányi Ház, de jelen vagyunk 2000 óta a budai Szent Imre-napi vásárokon és adventben a budapesti plébániákon s a Nagytétényi Kastélymúzeumban. A Bencés Hírlevél Olvasóinak figyelmében ajánlom honlapunkat, (www.bakonybel.osb.hu), ahol tájékozódhat a monostor mûtárgymásolójában készülõ keresztekrõl és az árakról. Anzelm testvér

24

BENCÉS HÍRLEVÉL

TIHANYI APÁTSÁG

Télvégi és tavaszodó Tihany Ezen a télen a Balaton kétszer is befagyott. A tavasz azonban feltartóztathatatlanul közeledik. Madárcsapatok vonulását lehetett megfigyelni az ablakunkból, s amikor havas volt a táj, a madáretetõink környékén igazi nagy élet voltzajlott. A turisták egyelõre elkerültek minket, zarándokokkal sem lehetett még találkozni. Munkatársaink közül aki tudott, szabadságra ment. Felkészültünk arra, hogy ha megjön a jó idõ, zajosabb lesz körülöttünk az élet. Nagyböjt elsõ vasárnapján már idegenek is szép számban voltak a templomban. Az ökumenikus imahét szokás szerint nálunk, Tihanyban kezdõdik: eljönnek a balaton-

füredi evangélikusok, reformátusok képviselõi is. Ifj. Háfenscher Károly volt az igehirdetõ, utána a tetõtérben szokás szerint lehetõség volt baráti beszélgetésre pogácsa és egy pohár bor mellett. Egyházközségi gyûléseknek volt itt az ideje: számadás, költségvetés – adminisztráció… Januárban tartottunk „tetõtéri” elõadást, Kuncz Elemér pszichiáter nagyon érdekesen beszélt a „Beteg vagy bûnözõ?” témáról. Februárban Máté-Tóth András, a szegedi egyetem tanszékvezetõ tanára tartott elõadást „Vallás, vallásosság a posztkommunista országokban” címmel. Hamarosan nyit a Rege kávézó: ott az el-

BENCÉS HÍRLEVÉL

sõ kiállításon bencés diákok fotóit lehet látni. A Galériában Thuronyi István Lourdes-ban élõ festõmûvész életmû-kiállítása lesz húsvét vasárnapjától látogatható. Az ünnepélyes megnyitó idõpontja: április 18-a, délután 4 óra. Tihany és Balatonfüred – a két önkormányzat – megállapodást kötött a Magyar Kultúra Napján, hogy közösen is rendeznek kulturális eseményeket. Egyik színfoltja lesz ennek az együttmûködésnek, hogy munkatársainkat meghívták Füredre: elõadják „A háborúk kora – avagy a tihanyi faágyú igaz története” címû darabot. Biztos nagy sikere lesz… (Tihanyban már háromszor elõadták az elmúlt években.) Március 28-án, szombaton lelki napot tartunk: 35-–40 érdeklõdõre számítunk, akik délelõtt 10-tõl délután kb. 4 óráig vesznek részt elmélkedéseken, megbeszéléseken, zsolozsmán, szentmisén. Március 29-én, vasárnap délután 4 órakor a piliscsabai Ward Mária Gimnázium ének- és zenekara adja elõ Pergolesi „Stabat Mater”-ét: bevezetõ elmélkedéssel felkészülés a nagyhétre. A Szent Három Nap vendégei szép számban jelentkeznek. Liturgiánkat virágvasárnap (10 ó), nagycsütörtökön (19.30), nagypénteken (18.00), nagyszombaton (19.30) és húsvétvasárnap (10 óra) a Mária Rádió élõben közvetíti. Már hagyománya van a nagypéntek délután 3 órakor kezdõdõ keresztútnak a Kálváriánál:

25

messzirõl is jönnek, hogy együtt imádkozzanak. Innen indul, majd a feltámadási liturgiában áldjuk meg azt a keresztet, amely két részbõl áll, s amely végigzarándokolja északon és délen a határon túli magyarokat, hogy majd Csíksomlyón a pünkösdi nagybúcsún ismét találkozzon a két rész, szalagokkal dúsan feldíszítve, melyeket az egyes állomásokon kötnek rá a keresztet fogadó és továbbadó községek. Húsvét után folytatódnak a tetõtéri elõadások: április 22-én, pénteken 18.00 órakor Keresztes Szilárd püspök úr („Az én Bibliám”), május 22-én Skultéty Csaba (Fiume és fiumei magyarok egykor és ma) elõadása lesz. Június 12-én lesz még elõadás, ugyancsak pénteken, 18.00-kor. Húsvét után valószínû elkezdõdik a régen várt és most már megtervezett és engedélyezett lift építése. Liftaknát kialakítanunk külön nem kell: az apátság épülete melletti toronyban fog mûködni. Pályázati pénzt nyertünk egy kis turistafogadó építmény megvalósításához. Tervezés, tárgyalás, engedélyeztetés: hosszú folyamat, amíg majd az épület elkészülte után reményeink szerint a pénzt is megkaphatjuk. Nagyböjti készületben vagyunk, várjuk a szent Húsvétot. Áldott felkészülést kívánok a tihanyi közösség nevében a Hírlevél valamenynyi olvasójának: Richárd atya

Tervezett kiállításaink 2009.04.12. – 2009.06.07. Thuronyi István festõmûvész kiállítása 2009.06.09. – 2009.07.19. Diner Tamás fotómûvész kiállítása 2009.07.21. – 2009.09.13. Kecskés Ágnes textilmûvész kiállítása 2009.09.15. – 2009.10.31. Mihály Gábor szobrászmûvész kiállítása

A Tihanyi Bencés Apátság Rege Kávézóban rendezett 2009. évi kiállításai 2009.03.10. – 2009.05.10.

Bencés diákok fotókiállítása

2009.05.12. – 2009.07.12.

Novák László fotómûvész kiállítása

2009.07.14. – 2009.08.23.

Hoffer Ildikó keramikus mûvész kiállítása

2009.08.25. – 2009.10.31.

Martin Mayrhofer OSB festõmûvész kiállítása

26

BENCÉS HÍRLEVÉL

SZENT MÓR BENCÉS PERJELSÉG, GYÕR

Események a perjelségben Legutóbb a Bencés Hírlevél 2008. szeptemberi számában adtunk hírt életünkrõl, a Szent Mór Bencés Perjelség és a Czuczor Gergely Bencés Gimnázium néhány fontos eseményérõl. Sajnos, amit a szeptemberi számban sejtettem, szomorú valósággá vált, Otmár atya október 7-én elhunyt. Halálával szegényebbek lettünk,: egy dolgozó és imádkozó rendtárssal kevesebben élünk a Perjelségben. Otmár atyáról a Bencés Hírlevél elõzõ számában Fõapát úr temetési imádságával emlékeztünk meg. Itt is megköszönöm iskoláink volt diákjainak, hogy olyan szép számban jöttek el temetésére, hogy velünk együtt imádkozzanak és köszönjenek el Tõle. Oresztész atya Otmár atya temetése napján töltötte be nyolcvanadik. évét. Változatlan elkötelezettséggel és nagy szeretettel tanítja tanítványait, egy matematika fakultációs csoportot és szolgálja közösségünket: kántorkodik zsolozsmánkon és vasárnaponként prédikál templomunkban. Isten éltesse és áldja meg példamutató életéért. Október 22-én Csepel Önkormányzata Képviselõ Testülete Vályi Hugó atya részére posztumusz „Csepel díszpolgára” címet adományozta. Hugó atya 1962-tõl 1987-ig iskolánk

tanára, templomunk lelkésze volt. A Bencés Rendházban halt meg, és templomunkban van eltemetve. „Három évig tartó vezetése alatt meghonosította Csepelen is a bencés nevelés jellemzõ vonásait: a családiasságot, a szellemi és testi munka fontosságát, a tiszta örömöt és a mindenkire kiterjedõ szeretetet. Mint tanár és igazgató szigorú és igényes volt, tanítványai mégis szerették, mert megérezték benne az értük élõ nevelõt. Kapcsolata az államosított iskolával sem szûnt meg. 1962-ben szólhatott újra az iskola teljes közössége elõtt. Egyszerûségével, bölcsességével, tárgyszerû megnyilatkozásaival megnyerte hallgatóságát és a beszélgetésekben jedlikes utódait. Ennek titka a minden szavából sugárzó szeretet volt” – írja a méltatása. Január 19-én Ittzés János evangélikus püspök meghívására Gáspár atyával részt vettünk az Öregtemplomban az ökumenikus hét megnyitóján, majd utána a Püspöki Hivatalban az ünnepi vacsorán. A püspök úr pohárköszöntõjében Isten áldását kérte iskolánk lányaira. Gesztusa jólesõ meglepetés volt számunkra. Másnap a keresztény egység imahete alkalmából iskolánk és a perjelség közös imádságot tartott templomunkban. A közös vesperáson Hanvay László evangélikus lelkész prédikált.

Az iskola életébõl Szeptembertõl húsz diáklány tanul a IX. B és C osztályokban, közülük kilencen az orsolyita nõvérek gyõri leánykollégiumának lakói. Jó reklámjai iskolánknak, mert most a felvételi beszélgetésen több jelentkezõ lány is hivatkozott az iskolánkban tanuló lányokra, hogy jól érzik magukat és szívesen vannak nálunk. A következõ tanévre már a hetedik osztályra is elfogadtuk a lányok jelentkezését.

Szeptember 18-án megérkeztek vendégeink Bad Driburgból az immár hagyományos õszi viszontlátogatásra. Egy hetet töltöttek nálunk. Csonkáné Hernádi Zita tanárnõ szervezésében a szokásos dunántúli utakon kívül a Mátrába is kirándultak – Recskre és Egerszalókra. Mindnyájunknak nagy örömet okozott és a tanári kar munkájának elismerését jelentette,

BENCÉS HÍRLEVÉL

hogy a Semmelweis Egyetem rektora szeptember 30-án a Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumot a Semmelweis Egyetem Partneriskolájává fogadta, mint a Semmelweis Egyetem legkiválóbb hallgatóit adó 14 középfokú oktatási intézmény egyikét. Semmelweis Partneriskolai programok keretében iskolánk diákjai február 10-én Prof. Dr. Kopp Mária, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének professzora a stresszrõl tartott nagy érdeklõdéssel kísért elõadást iskolánkban, majd február 18-án Gimnáziumunk 13, biológia fakultációra járó tanulója Budapesten járt a Semmelweis Egyetem tehetségnapján. A tehetségnapon részt vevõ 12. és 11. évfolyamos, az orvosi pálya iránt érdeklõdõ tanulók betekintést nyerhettek a Gyermekgyógyászati Klinika laborjába, boncoláson vehettek részt, meglátogatták a Transzplantációs és Sebészeti Klinikát, a Belklinika laborját, a Biofizikai Intézetet, megtekinthették az Anatómiai Múzeumot. A csoportprogramok után az ország minden részébõl érkezõ partneriskolás diákok meghallgatták Falus András professzor elgondolkodtató elõadását az orvostudomány jelenlegi és jövõbeli problémáiról. Ezt követõen a Kerpel-Fronius Ödön Tehetséggondozó Programban részt vevõ medikus hallgatók mondták el, hogy miért jelentkeztek orvosi egyetemre, és röviden bemutatták az egyetemi életet. A tehetségnap kiválóan alkalmas volt arra, hogy kedvet ébresszen az orvosi munka iránt. Reméljük, hogy sok résztvevõ diákunk orvostanhallgatóként is megismeri majd a Semmelweis Egyetem orvosi képzését. A tanév folyamán Csonka István tanár úr szervezésében három alkalommal 45-45 diák különbözõ osztályokból, valamint néhány tanár Budapestre utazott. Általában délután 2 órakor indult a különbusz Gyõrbõl. A program egy-egy múzeum vagy kiállítás megtekintése (Sziklakórház, Bodies/Test kiállítás, Királyi Borászat és Pincészet), majd egy színházi elõadás (Shakespeare: Machbeth – Katona József Színház; Neil Simon: Pletyka – Madách Színház; Stendhal: Vörös és fekete – Vígszínház). December 5-én iskolánk 2004-ben érettségizett tanulója Mészáros Gergõ, aki jelenleg a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Kará-

27

nak hallgatója, Junior Prima Díjban részesült a Magyar oktatás és köznevelés kategóriában. Barkó Gábor Ágoston tihanyi bencés testvér riportot készített egykori osztálytársával, amely a www.czuczor.com oldalon olvasható. Januárban Kiss Ádám 10. A osztályos tanulónk meghívást kapott az Európai Természettudományos Diákolimpia (EUSO) magyar csapatának válogató versenyébe, az ún. kiválasztási hétvégére. Diákjaink az OKTV versenyen is szépen szerepelnek, eddig már három tanulónknak sikerült bejutnia a döntõbe: Ruff László (német), Szabó Gábor (informatika), Major László (olasz). Az idén iskolánk diákja nyerte a Sövegesdíjat. A gyõri és pannonhalmi diákoknak kiírt versenyben Varga Sébastien Kertem címû verse lett az elsõ helyezett. A díjat 2009. február 21-én a IV. Bencés Bálon vehette át Budapesten a Szépmûvészeti Múzeumban. Március 6-án került sor a hagyományos gyõri Tavaszi Kórustalálkozóra. E tekintélyes múlttal bíró rendezvényre hivatalosak Gyõr városának egyházi és világi, iskolai és felnõtt, amatõr és hivatásosakból álló együttesei. A szervezõknek e mindig színes választékból kell egy gazdag, színvonalas mûsort összeállítani. Az idei évben iskolánk Collegium Musicum Jaurinense kórusa is részt vett a rendezvényen, amely a hagyományoktól eltérõen nem a Városházán, hanem a Zsinagógában került megrendezésre. A fesztiválon a koncertkórus 32 énekese vett részt, valamint idén debütált új, hat fõbõl álló kamara-vonószenekarunk is. Énekkarunk Antonio Caldara B-dúr miséjébõl a Kyrie és a Gloria tételeket énekelte. A kétszáz éve született Charles Darwin tiszteletére a Nyugat-Magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kara emlékkonferenciát szervezett, amelynek társszervezõi voltunk. Ez alkalomból gimnáziumunkban is kiállításokkal és március 6-–7-én emlékkonferenciával tisztelgünk a neves tudós elõtt. Az évforduló kapcsán a díszteremben március végéig kiállítások lesznek megtekinthetõek. Tamás atya

28

BENCÉS HÍRLEVÉL

TISZAÚJFALU Találkozások Az elmúlt évben már több alkalommal is hírt adtunk templomunk felújítási munkálatairól. Martin Gábor generáltervezõ, Csabai Csaba mûszaki ellenõr, Magdolna és Ágnes testvérek irányításával sikerült úgy összehangolni a késve indult munkálatokat, hogy decemberben a karácsonyi ünnepeket már a templomban ünnepelhettük meg.

Január 10-ére hálaadásra hívtuk össze mindazokat, akik munkájukkal hozzájárultak a felújításhoz. Eljöttek a kõmûvesek, az ácsok, a bádogosok, a festõk, a villanyszerelõk, az asztalosok, a kõfaragók, és családjaik. Hálaadásunkat szentmisével kezdtük el, majd a közös ebéd után vetítést szerveztünk: Ágota testvér – Ágnes testvér fotói alapján, melyek a munkák során készültek – korábban már egy vetítést állított össze. Vendégeink nagyon élvezték

a képeket, melyeket elõzetesen nem láttak – s néhány alkalommal azok „titokban” is készültek. Nagyon jó hangulat kerekedett, vicces megjegyzéseikkel egymást ugratták. Mivel a Biblia éve volt, ezért Magdolna testvér egy-egy Szentírással köszönte meg mindenkinek áldozatkész munkáját. Ez egy olyan sikeres találkozás volt, mely mindenkit „gazdagított” valahogy, valamiképpen. Február 8-án Ágnes, Márta, Katalin, Mária nõvértestvérek és Ildikó jelölt Budapestre mentek az Unitas találkozóra, melynek a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Fõiskola adott otthont. Orosz Lóránt OFM köszöntõ szavai után Kõvári Magdolna szociális testvér elõadását hallgattuk meg. Elõadásának az „Érlelõdés a hivatásban” címet adta. Az elõadást több szempontból, kérdések alapján kiscsoportos beszélgetéseinken dolgoztuk fel. A csoportok beosztása véletlenszerûen történt. A csoportvezetõk által irányított beszélgetések érdekessé és elgondolkodtatóvá tették az együttlétet. Az ünnepi szentmisét Várszegi Asztrik fõapát úr mutatta be, buzdítva, lelkesítve minket hivatásunkban. Az ebéd szünetében alkalom volt az együttlétre, egymás jobb megismerésére, új kapcsolatok kialakítására, tapasztalatcserére. Örömteli hírt kaptunk Miletics Katalintól, elkészültek a keresztút állomásai. Február 13-án este megérkeztek kolostorunkba, és másnap ügyes asztalos kezek segédletével felkerültek helyükre a templom Mária-hajó oldalára. Február 25-én Hamvazószerdával megkezdõdött a Nagyböjt. Idén az elsõ keresztúti ájtatosságot Ágota testvér vezetésével már az új stációk között járva elmélkedhettük át Urunk szenvedésének állomásain: meg-megállva, együtt menve, találkozva a kínnal, a fájdalommal, a szenvedéssel, a halállal. De tudjuk, ezzel nincs befejezve… Márta testvér

BENCÉS HÍRLEVÉL

29

Eseménynaptár Január 3.

Január 7. Január 10.

Január 12. Január 13. Január 14. Január 17. Január 30. Február 1. Február 2.

Február 8. Február 10.

Február 13. Február 18. Február 19. Február 21. Február 22–24. Február 28. Március Március Március Március Március

3. 6. 9. 21. 26.

Április 4.

Jézus nevének emléknapján templomunk egyik éves egyházmegyei szentségimádási napját tartottuk. Egyéni és közös adorálásra bõséges lehetõség nyílt a nap folyamán. Franciska nõvérünk Pannonhalmán a mennyei hazába költözött. A templom felújításának elsõ szakasza lezárult. Közös hálaadó szentmise és ebéd keretében vendégül láttuk a munkálatokban résztvevõ szakembereket. Oblátáink lelkinapja a kolostorban. Délután Richárd atya „Ég és föld” címû elõadásán épülhettünk. Franciska nõvér temetése. A frissen megújult templomban végzett elsõ gyászszertartást Richárd atya vezette. Mizere Istvánné, Piroska obláta testvérünket kísértük utolsó földi útján az újfalui temetõben. Benedikta és Mária nõvérek tettek tanúságot Szentesen hitükrõl, hivatásukról. Lelkinap a Congregatio Jesu kecskeméti leánygimnáziumában Benedikta nõvér és Mária nõvér közremûködésével. Ágnes nõvér és Ildikó jelölt testvér tanúságtétele Tiszakécskén a megszentelt élet napja alkalmából. Gyertyaszentelõ Boldogasszony, a megszentelt élet ünnepe. Elkezdtük a szabályzat-módosítással kapcsolatos megbeszéléseket a közösség egészében. Unitas-találkozó Budapesten Ágnes, Márta, Katalin, Mária nõvérek és Ildikó jelölt testvér részvételével. Szent Skolasztika fõünnepe közösségünkben. A délelõtti ünnepi szentmisét Maurus atya celebrálta Ede atyával együtt, a nõvérek és az obláta-testvérek körében. Megérkeztek Újfaluba a Jankata testvérünk által készített új keresztúti stációk. Ede atya egy hónapra Mariazellbe utazott. A sokak által ismert és tisztelt piarista tanár, Tuba Iván atya temetésén Magdolna perjelnõ és Mária nõvér képviselte a közösséget. Nagy sikerû egyházközségi hittanos farsang a faluban Vencel plébános atya, Benedikta és Mária nõvérek szervezésében. Farsangi szentségimádási napok a közösség és a hívek részvételével. Szabályzat-módosító káptalan Újfaluban Richárd és Cirill perjel atyák vezetésével. Elkészült a templom világítása. Az asztalosok elkészítették és beállították a templombelsõ ajtóit. Obláta-lelkinap. Szent Benedek Atyánk fõünnepe. Templomunk éves szentségimádási napja. Richárd atya elõadása a kolostorban „Reményünk, áldott légy, kereszt” címmel. Fr. Zatykó László szegedi ferences atya megáldja az új keresztutat. Összeállította: Ágota testvér

30

BENCÉS HÍRLEVÉL

TANULMÁNYI HÁZ BUDAPEST

Tizennyolc év a Tanulmányi Ház konyháján Waller Gusztávné Marika néni már elmúlt hatvan éves, amikor elfogadta Domonkos házfõnök atya felkérését, hogy jöjjön fõzni a Tanulmányi Házba. Férje féltette a megterheléstõl, és úgy engedte el: „Legfeljebb egy évre!” Az egy évbõl tizennyolc év lett. Nekem jutott a megtiszteltetés, hogy 2007 Szent Márton ünnepén a szentmise utáni agapén megköszönjem helytállását és a ház nevében elköszönjek tõle. Eszembe jutott, hogy megkérdezzem õt az emlékeirõl, meg arról, hogy hogyan is érzi magát. Az emlékekkel kapcsolatban azt mondta, hogy õ ebben a szolgálatban nagyon boldog volt. Ha az egészsége engedte volna, akkor lehet, hogy még ma is nálunk dolgozik. Számomra nagy öröm, hogy Marika néni így emlékszik vissza ezekre az évekre: mindig megkapta a fiatal bencésektõl a tiszteletet, igazán nem bántották meg soha. Örömmel emlékezik vissza arra is, hogy a ház vendégei, akik sokszor Brazíliából, Amerikából, Németországból jöttek, mennyire értékelték az õ fõztjét. Valaki megjegyezte neki, hogy „magát annyit dicsérik, hogy a végén menni se fog tudni, csak röpülni”. Egy alkalommal belga vendégeknek palacsintát sütött, és õk egy nagy ív papírra fölírták: „Köszönjük a finom palacsintát!” Az ív papírt fölerõsítették a konyha falára. Megható élmény volt számára, hogy egy Bulgáriából itt vendégeskedõ ortodox pap ebéd után kiment a konyhába és megáldotta õt. Különösen is hangsúlyozta Mária néni, hogy milyen felemelõ élmény volt számára, ahogy a fiatal bencések, maguk is egyetemisták, mennyire fölkarolták a fiatalokat, hogyan törõdtek velük. Ugyancsak örömmel emlékezik arra, ahogy a hívek Szent Benedek és Szent Márton ünnepével kapcsolatos nagy agapék elkészítéséhez mennyire messzemenõen segítettek neki. Reggel héttõl sokszor este tízig dolgozott, de igazában soha nem volt fáradt, sokak véleménye szerint azért nem, mert „szívvel és örömmel csinálta”. Megkérdeztem tõle, hogy nem tartott-e attól, hogy egyházi közösségbe, szerzetesek közé megy dolgozni. Nem, ettõl nem félt, igazában az töltötte el aggodalommal, hogy meg fog-e felelni az elvárásoknak. A jelek szerint ezzel nem sokáig kellett foglalkoznia, mert ragyogóan megállta helyét. Marika néni, köszönjük! A jó Isten adjon még szép éveket szerettei körében! Maurus atya

BENCÉS HÍRLEVÉL

31

Szimbiózis A Sasadi út felõl jõve a Péterhegyi úton a dombtetõn két épület áll egymás mellett: a Szent Szabina kápolna a sarkon és mellette a Bencés Tanulmányi Ház. Ma már el sem tudjuk képzelni egyiket a másik nélkül, anynyira összetartoznak. Persze ez nem volt mindig így. A kápolna idén hetvenöt éves. 1934-ben építették a környék sváb lakói. Túl sokan ekkor még nem laktak errefelé. Még az ötvenes évek közepén is, amikor a budapesti kispapok kijártak Szunyogh Xavér atyát hallgatni, a Kelenföldi pályaudvar felõl földúton közlekedtünk. Aztán 1984-ben, 25 évvel ezelõtt fölépült a Tanulmányi Ház. Bár a kommunista diktatúra ebben az idõben már repedezett, de az Állami Egyházügyi Hivatal még nagyhatalom volt. Csak Szennay András fõapát úr mesélhetne arról, hogy milyen küzdelmet kellett vívnia ezzel a hatalommal, hogy végül is engedélyezzék a ház felépítését. Ettõl kezdve ez a ház a Budapesten tanuló bencés növendékeknek valódi otthona lett a kápolnával együtt. Hetenként a ház megtelt gyerekekkel, akik hittanra jöttek ide. A csoportokat egy-egy bencés növendék és egy-egy világi hitoktató vezette. A kápolna a mindennapos zsolozsmának volt a helye, de az ifjú bencések igehirdetésben tett elsõ szárnypróbálgatásainak is a tanúja. Akkoriban még a házat megtöltötték a bencés fiatalok. Nagyobb szobákban ketten is laktak. Azóta – sajnos – csak „csurrannakcsöppennek” a hivatások. Mivel a házfõnökön és a Sapientia Szerzetesi Fõisko-

lán filozófiát tanító Bakos Gergely rendtársunkon kívül két bencés növendék van Tihanyból (Barkó Ágoston és Mihályi Jeromos testvér), a ház a szerzetesi szolidaritás jegyében otthont ad a csornai premontrei közösség két növendékének (Hancz Tamás atyának és Boldvai Bertalan testvérnek) is. Ezért a ház a pannonhalmi fõapátság budapesti támaszpontja is lehet: budapesti elfoglaltságaik során rendtársaink szállást és étkezést kapnak itt, idõrõl idõre hazai és külföldi bencés és nem bencés vendégek is befogadást kapnak. Ezt a két szép évfordulót szeretnénk ebben az évben hangsúlyosabban megünnepel-

BENCÉS HÍRLEVÉL

32

ni. Ünneplésünk a múlt év halottak napjával kezdõdött. Ekkor név szerint megemlékeztünk az elmúlt 75 év alatt a kápolnában szolgálatot teljesítõ – már elhunyt –- egyházmegyés és bencés lelkipásztorokról, valamint azokról a világiakról, akik akár a kántorkodásban, akár a kápolna takarításában és gondozásában buzgólkodtak. Március elején a kápolnánk közösségének tagjaiból verbuválódott „Membran”” együttes (Csutorás Évi, Bajnok Zsófi, Ontko Henrik OSB, Balog Ambrus, Perlik Boldizsár, Schubert Tamás) koncertjén ír népzenét játszott a Tanulmányi Házban. Március 29-én, vasárnap 20 órai kezdettel a Discantus énekegyüttes adott koncertet. Ennek az együttesnek tagja Martin Orsolya, a Tanulmányi Ház tervezõjének leánya, aki annak idején hittanra is járt hozzánk. A lehetséges ünnepi mûsorok között még filmklub is szerepel. A csúcspont ter-

mészetesen Szent Szabina vértanúasszony ünnepe lesz augusztus 29-én, szombaton. Ekkorra szabadtéri szentmisét tervezünk mindazon bencések jelenlétével, akik ez alatt a 25 év alatt a Tanulmányi Házban tanultak, dolgoztak, illetve tartósan a közösségben éltek. Az alábbiakban tájékoztatom a kedves Olvasókat a Szent Szabina Kápolna nagyböjtjének eseményeirõl.: Március 21-én Szent Benedek Atyánk ünnepén ünnepi liturgiánk fõcelebránsa és igehirdetõje Dr. Kumminecz Géza, a Budapesti Központi Papnevelõ Intézet rektora és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karának dékánja volt. A szentmise után a jelenlévõk agapéra voltak hivatalosak a tanulmányi ház ebédlõjébe. Március 22 és 24. között került sor kápolnánk közösségének nagyböjti lelkigyakorlatára, amelyet Dr. Korzenszky Richárd OSB tihanyi perjel atya vezetett. Maurus atya

A Szent Szabina kápolna húsvéti programjai Április 5. (Virágvasárnap)

8.45 Barkaszentelés és ünnepi liturgia 18.30 Esti szentmise

Április 8. (Nagyszerda)

18.30 Esti szentmise, a betegek kenetének kiszolgáltatása

Április 9. (Nagycsütörtök)

18.30 Az utolsó vacsora emlékmiséje

Április 10. (Nagypéntek)

15.00 Keresztút 18.30 A Úr szenvedésének ünneplése

Április 11. (Nagyszombat)

18.30 Vesperás 21.00 Húsvéti vigília, utána Agapé

Április 12. (Húsvétvasárnap)

9.00 10.30 17.45 18.30

Április 13. (Húsvéthétfõ)

Húsvétvasárnapi rend, de a 10.30-as szentmise elmarad

Ünnepi szentmise Fiatal családok szentmiséje Vesperás Szentmise

BENCÉS HÍRLEVÉL n A Magyar Bencés Kongregáció tájékoztató lapja n Megjelenik negyedévenként n Kiadó: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Fõapátság n Felelõs kiadó: Dr. Várszegi Asztrik fõapát n Szerkeszti a Fõapáti Hivatal, fõszerkesztõ: Hortobágyi T. Cirill n Gondozta a Bencés Kiadó n Levélcím: Fõapáti Hivatal 9090 Pannonhalma, Vár 1. n E-mail: [email protected] n Megrendelhetõ a szerkesztõség címén. n Nyomdai munka: Palatia Nyomda és Kiadó Kft., Gyõr