éfin Gyula Kiskönyvtár 2.
Tanulmányok gróf Mikes János szombathelyi megyéspüspökről
Martinus Kiadó Szombathely, 2015
zerkesztette: Bakó Balázs, Pál Ferenc
A hely- és névmutatókat készítette: Rétfalvi Balázs, Hoósné Péterffy Alexandra Címlapkép: Mikes János portréja Lelőhely: Szombathely, Püspöki palota (fotó: Németh József)
Hátlapkép: 1. Mikes János katonai temetőt látogat az orosz fronton, 1917. Lelőhely: Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár, Rogács Ferenc hagyatéka. 2. Mikes János az 1933-as gödöllői jamboree-n Szendy László társaságában Lelőhely: Savaria Megyei Hatókörű Városi Múzeum, Knebel fotógyűjtemény. 3. Mikes János tábori szentmisét mutat be az orosz fronton, 1917. Lelőhely: Pécsi Püspöki és Káptalani Levéltár, Rogács Ferenc hagyatéka. Az egyházmegye püspökeiről készült fotókat Németh József készítette. Kiadja: Martinus Könyv- és Folyóirat Kiadó 9700 Szombathely, Berzsenyi Dániel tér 3. Telefon: 94/513-191, 30/659-7320 E-mail:
[email protected], Internet: www.martinuskiado.hu Felelős kiadó: Teklits Tamás igazgató A kiadást támogatta: Szombathelyi Egyházmegye Vas Megye Közgyűlése Minden jog fenntartva! Jelen könyvet vagy annak részleteit bármely formában reprodukálni vagy közölni csak a kiadó engedélyével lehet. Nyomdai munkák: Kapitális Nyomdaipari Kft. Felelős vezető: ifj. Kapusi József HU ISBN 978-615-5091-40-7 HU ISSN 2064-5945
Kedves Olvasó! A Szombathelyi Egyházmegye, valamint Vas Megye Közgyűlése közösen ünnepelte a 2011 és 2012-es esztendőkben gróf Mikes János püspöki kinevezésének 100. évfordulóját. Az ünnepi évben vetélkedőkkel, kiállítással, emlékkonferenciával próbáltuk ismertebbé tenni Mikes János alakját a nagyközönség számára. Jelen kötetben a konferencián elhangzott előadások szerkesztett változatait, illetve Szendy László volt szombathelyi plébános Mikes Jánosról írt visszaemlékezését közöljük. Mikes János hosszú, tartalmas pályafutása, innovatív szelleme, szerteágazó tevékenységi köre lehetővé tette, hogy több diszciplína kutatója (történész, muzeológus, könyvtáros) dolgozza fel a püspök életének eddig kevésbé ismert részeit. Az emlékkonferencia óta eltelt három év több eredménnyel gazdagította ismereteinket. Ezek egybevetése, valamint a szerkesztők elfoglaltsága miatt történt, hogy az érdeklődők csak most vehetik kézbe kötet formájában az előadásokat. Hálásan köszönjük, mind a Szerzők, mind pedig a nagyközönség türelmét. Ugyancsak köszönetünket fejezzük ki a Vas Megye Közgyűlésének, illetve a Szombathelyi Egyházmegyének, hogy anyagi támogatásukkal lehetővé tették jelen munka megjelentetését. Bízunk abban, hogy mind támogatóink, mind szerzőink áldozatvállalása, munkája megtermi gyümölcsét. Szombathely, 2015. október 1. A Szerkesztők
3q
akó Balázs
MIKES JÁNOS ÉLETPÁLYÁJA A Mikes-emlékév jegyében megrendezésre kerülő konferencia keretében lehetőségünk van arra, hogy Mikes János életművét összegezzük és méltassuk. A halála óta eltelt több mint hatvan évben erre még nem került sor1 annak ellenére sem, hogy az egyházmegye papsága és a világi hívek körében is még mindig elevenen él a szelleme. Öröksége megkerülhetetlen, ha városunk, régiónk történetét vizsgáljuk. Erdélyi arisztokrata apa és protestáns svájci anya legkisebb fiúgyermekeként született 1876-ban. Az apa, Mikes Benedek2 családja ősi erdélyi felmenőkkel büszkélkedhetett és rokonságban állt szinte az összes arisztokrata családdal. Édesapját kétéves korában elvesztette, így neveléséről édesanyja gondoskodott. Moser Sophie3 művelt, nagyon vallásos, rendkívül tájékozott asszony volt, aki férje halála után felváltva élt Zabolán és Münchenben. Gyermekeit gondos nevelésben részesítette. Jánossal való kapcsolata mindig szoros és nagyon bensőséges volt. Az édesanya személye felnőttként is igazodási pont volt életében. A hozzá való túlzott kötődése miatt a család úgy határozott, hogy neveltetése a kalksburgi jezsuitáknál folytatódjon.4 Kalksburg a Monarchia elitképzője volt. A tehetős, gyermeAz egyetlen, a teljes életrajzot bemutató megjelent mű Székely László: Emlékezés Mikes János gróf szombathelyi megyéspüspökről. Szerk. Soós Viktor Attila. Vasszilvágy 2009. Ez inkább személyes élmények, emlékek gyűjteménye, amely nagyon sok fontos információt tartalmaz, de eléggé szubjektív leírás, ami nélkülözi a tudományos hivatkozásokat. 2 Mikes Benedek (1819-1878) A szabadságharcban Bem József szárnysegéde volt. A katonai bukás után Svájcban majd Franciaországban élt. Amnesztiával térhetett haza. Első felesége, akitől két, életben maradt gyermeke született, 1855-ben meghalt. Második feleségével, Moser Sophie-val Svájcban ismerkedett meg. 3 Moser Sophie (1839-1921) Henrik Moser svájci óragyáros leánya. A protestáns család Svájc egyik legelőkelőbb famíliájának számított. Mikes Benedekkel 1865-ben kötött házasságot. 4 Székely L.: Emlékezés i. m. 40. 1
p5q
einek közéleti, vagy egyházi pályát remélő családok taníttatták itt
fiaikat. Magyarországról is számos később híres növendéket tudhatott magáénak, elég megemlíteni Apponyi Albertet.5 Az iskola nemcsak alapos képzést nyújtott, de életre szóló barátságokat is, amelyeknek a későbbiekben minden növendék hasznát vehette. Itt érlelődött meg benne a papi hivatás választása. Életvidám, de saját hibáin, gyengeségein bosszankodó ifjúként naplójában6 gyakran azért korholta önmagát, mert nem vette elég komolyan az imádságokat, lelkigyakorlatokat. Erős elszántsága és céltudatossága ezen hibák kijavítását eredményezte. Érettségi után az innsbrucki szeminárium diákja lett, amely otthonos, bizalmat árasztó intézmény volt, egyben a tudományos munka egyik központja is a Monarchiában. Az innsbrucki intézményhez ettől kezdve szoros kapcsolat fűzte, püspökként is többször visszalátogatott oda és szívesen küldte kispapjait is falai közé tanulni. Sosem feledkezett meg egykori növendéktársairól sem.7 A szünidei nagy utazásokon jó hasznát vette kiváló nyelvérzéké-
nek, hiszen a magyaron és németen kívül kitűnően beszélt latinul, franciául és angolul is. Az utazások nemcsak a pihenést szolgálták, hanem kielégítették a kíváncsi fiatalember érdeklődését is. Számtalan országba eljutva megfigyelhette az embereket, az idegen szokásokat, az értékes műalkotásokat és a technika új vívmányait is. Fogékonyságát mindezekre élete végéig megtartotta. Pappá 1899. június 29-én szentelte a brixeni érsek. Újmisésként gróf Majláth Gusztáv Károly erdélyi püspök, egész életére atyai jó barátja, Apponyi Albert: Emlékirataim. Ötven év. Ifjukorom – huszonöt év az ellenzéken. Bp. 1922. 9-13. 6 Mikes János ifjúkori naplói megtalálhatók a Szombathelyi Egyházmegyei Levéltárban (továbbiakban: SzEL) Mikes János hagyatékában 1. doboz 7 Ezekről a baráti és hivatalos kapcsolatokról Mikes püspök hagyatéka számtalan levelet őriz. L: SzEL, Mikes püspök iratai; Meghívó a magyar innsbruckiak Szombathelyen tartandó vándorkonventjére 1927. június 20-22. SzEL, Géfin Gyula hagyatéka. 5
p6q
gy távoli kis községbe, Gyergyóalfaluba helyezte káplánnak. Furcsa látvány lehetett: az ifjú világjárta arisztokrata káplánként a kis szé-
kely faluban, akit gróf úrnak hívtak a derék székelyek. Püspöke nagy hangsúlyt fektetett arra, hogy papjai elsősorban lelkipásztorok legyenek8, ezért küldte Mikest is a kicsi plébániára, amely a legnagyobb iskolával is felért. Hittant tanított az elemi iskolában, járta a környező falvakat, gyűjtést rendezett a templom felújítására. Szervező munkájával már ekkor kitűnt. Zomora Dániel plébános mellett vált igazi lelkipásztorrá és ezért egész életében hálás volt első és egyetlen plébánosának. Püspöke elégedettségét mutatja, hogy kétévi káplánság után őt nevezte ki Zomora utódjának. Öt évig maradt még Gyergyóalfaluban. Ezalatt megszervezte a helyi Keresztény Tanító Egyesületet, a Katolikus Népkört, a Keresztény Fogyasztási és Hitelszövetkezetet. 1903-ban a község nagy részét elpusztító tűzvész után gyűjtést rendezett és kivette részét az újjáépítésből is.9 1906-ban Majláth püspök a fiatal, de ambiciózus papot Székelyudvarhely plébánosává nevezte ki, egyben megkapta a főesperesi címet is. Ez már jelentősebb állás volt, hiszen 28 plébánia tartozott a keze alá és Székelyudvarhely város, mint megyeszékhely nagy súlyt adott tisztségének. Itt tartózkodása alatt hivatalából adódóan részese lett a helyi közéletnek is. Restauráltatta a templomot és a paplakot. Államsegélyt szerzett egy új római katolikus főgimnázium építéséhez is. Az egyházmegyében is egyre nagyobb lett a befolyása. Püspöke több kényes feladattal is megbízta. Kettejük barátsága rendkívül megerősödött. Minden bizonnyal ebben közrejátszott az arisztokrata összetartás is, de főleg a hasonló látásmód, egymás feltétlen tisztelete és a kölcsönös bizalom.
8 9
Sas Péter: Az erdélyi római katolikus egyház 1900-1948. Bp. 2008. 25. Székely L.: Emlékezés i. m. 57.
p7q
fiatal főesperest Ferenc József 1911. november 15-én nevezte ki
szombathelyi megyéspüspökké. A pápai megerősítésre december 16án került sor.10 A kinevezés nagy meglepetést okozott, hiszen Mikes országosan viszonylag ismeretlen volt, de hamar kiderült, hogy megfelel azoknak az elvárásoknak, amelyek őt a püspöki székbe emelték. A kinevezésben szerepet játszhatott, hogy a helyi arisztokrácia „reprezentáló” püspököt akart, „aki tud élni”, nem visszahúzódó, társadalmilag aktív és karizmatikus személyiség. Székfoglalása előtt inkognitóban meglátogatta székvárosát és felmérte a rá váró feladatokat, körülményeket. „Nagy, igen mélyre ható, életbe vágó s életet alakító rekonstrukcióra van itt szükség. S ezt várjuk, bízvást reméljük a II. Jánostól!”11 Ezekkel a reményekkel várta az egyházmegye papsága az új főpásztort. Az egyházmegyét alapító Szily János után egy újabb János püspök, akinek a nagy modernizáció lett a feladata. Mikes felszentelésére 1912. január 1-jén került sor Budapesten a Szent István bazilikában. Ünnepélyes bevonulását két nappal később tartotta. Választott jelmondata: „Non confundar”, azaz nem szégyenülök meg volt. Hogy ennek megfeleljen, a beiktatási ünnepségek után az új püspök nagy lendülettel látott munkához, aminek az eredményei hamarosan megmutatkoztak. Püspöki működésének első szakasza az első világháború kitöréséig tartott. Mindjárt az első évben bevezettette a villanyvilágítást a székesegyházba, a püspökvárba és a szemináriumba, megnyitotta a kispapok előtt a püspöki kertet és újra szabályozta a püspöki hivatal működését is.12 Nyitni akart a világ és az emberek felé, jelen akart lenni az egyházmegye Mikes kinevezési bullája. SzEL, Mikes János iratai, 1. doboz. Horváth István káptalani helynök Mikes kinevezéséről: SzEL, Püspöki körlevelek, 1911. XI. 6141. sz. 12 SzEL, Püspöki körlevelek, 1912. XII. 5203. sz.
10 11
p8q
letében. Nagyobb horderejű rendelkezései az első években az Egy-
házmegyei Takarékpénztár és a Martineum kiadó megalapítása, a
Szombathelyi Újság napilappá fejlesztése voltak. A beiktatási ünnepségeket hamarosan újabb fényűző esemény követte: Szent Márton ereklyéinek hazahozatala.13 Az ünnepség rendkívül látványos volt, egyházi és világi hatóságok együtt ünnepeltek: a beszámolók szerint mintegy 50.000 hívő vett részt az ünnepi szertartáson.14 A fényes külsőségek az országos figyelem középpontjába állították Szombathelyt és a püspök személyét: Mikes valódi egyházfejedelemként jelent meg és maga mögé állította – pártállástól függetlenül – a helyi vezetőket. Az ereklyék hazahozatala meggyőzte a papságot és a világi közvéleményt is az új püspök rátermettségéről, és ettől kezdve már senkinek sem lehetett kétsége, hogy főpásztori működése nem múlik el nyomtalanul a város történetében. Az I. világháború kitörésével új szakasz kezdődött Mikes püspökségében, amely a 20-as évek elejéig tartott. Ezek az évek nem kedveztek a látványos alkotásoknak, de nem jelentették a teljes passzivitást sem. A püspök fontos feladatnak tekintette a hátország életének szervezését. A háborús helyzetben Mikes megkövetelte a papság nagyobb feladatvállalását, hogy a bizonytalan közállapotok közepette stabilitást mutassanak, és ezt az egész társadalom felé közvetítsék. A karitatív tevékenység minden korábbinál nagyobb feladat lett: a papság vállalta az anyagi segélyezés szervezését és a családok terheinek könnyítését, például napközi gyermekotthonok felállításával.15 Mikes maga is sokat tett e téren. A püspöki elemi iskola katonai
SzEL, Püspöki körlevelek, 1913. IX. 2775. sz. Szent Márton-szülőföldje. A katholicizmus diadalünnepe. Szombathelyi Újság, 1913. június 16. 1-2. 15 SzEL, Püspöki körlevelek, 1914. XI. 4650.
13 14
p9q
órházzá vált 1914 őszétől 1916 áprilisáig.
16
A répceszentgyörgyi
püspöki kastélyban 80 ágyas kórházat rendezett be a Vöröskereszt segítségével,17 ahol nemcsak ápolást, hanem a sebesültek utógondo-
zását is végezték. A kórházban 25 hónapi fennállása alatt 539 sebesült katonát ápoltak. Feloszlatása után a modern felszerelést a szombathelyi gyermekkórháznak ajándékozta.18 Kétszer utazott el a frontra meglátogatni az egyházmegyéből származó hadszolgálatot teljesítő katonákat: először 1917-ben az orosz, majd 1918. szeptember végén az olasz frontra.19 A háború nagyon érzékenyen érintette a püspököt, hiszen erdélyi rokonai is menekülni kényszerültek a román hadsereg betörése után, amikor a zabolai birtokot is elfoglalták.20 Az 1918-19-es év a püspök életében igazi megpróbáltatásokat és törést hozott. Ő lett az ellenforradalmár püspök. A jelzőt nem az utókor ítélete ragasztotta a személyéhez, hanem maga választotta saját politikai hovatartozásának meghatározására: „ha a kormány iránt való bizalmatlanság már ellenforradalom, akkor, mint bizalmatlan, én is ellenforradalmár vagyok.”21 – mondta. Mikes ekkor már hat éve állt a szombathelyi püspökség élén, de az 1919-es év első hónapjai életében talán a leginkább meghatározóak lettek. Nemcsak azért, mert a letartóztatás és internálás22 komoly próbatételt hozott fizikai értelemben is, hanem elsősorban azért, mert komoly erkölcsi muníGéfin Gyula: Mikes János gróf. In: A szombathelyi egyházmegye története. II. köt. Szerk.: Géfin Gyula. Szombathely 1929. 283. 17 Megyéspüspök a sebesülteknek. Szombathelyi Újság, 1914. augusztus 7. 1. 18 Szendy László: Rendkívüli időkben, a haza szolgálatában. In: A szombathelyi egyházmegye története. II. köt. Szerk.: Géfin Gyula. Szombathely 1929. 449-450. 19 Rogács Ferenc: Püspöki látogatás a fronton. Szombathelyi Újság, 1917. július 8.; Gróf Mikes püspök a fronton. Alkotmány, 1917. július 18. 5.; Rogács Ferenc: Látogatás a Piave mellett. Szombathelyi Újság, 1918. október 6. 1. 20 Menekül a Mikes család. Magyarország, 1916. szeptember 24. 13. 21 SzEL, Mikes püspök tanúvallomása. Mikes János iratai, 7. doboz. A Malcsiner-Persián per iratai. 22 Varga János: Mikes püspök fogsága. Szombathely 1921. 40.iratai. 16
p 10 q
iót képzett későbbi éveire. Ezekben a hónapokban lett országosan
ismert, ráadásul egy kemény, elveiben megingathatatlan főpap képe
rajzolódott meg róla. A fogság hónapjai politikai meggyőződését is megerősítették: az elszenvedett sérelmek hatására megerősödött benne a kommunistákkal és szociáldemokratákkal szembeni ellenérzés. Erősebbé vált azon meggyőződése, hogy a keresztény elkötelezettségű emberek fokozottabb politikai szerepvállalására van szükség. Ugyanakkor új feladatokat is megkövetelt a történelmi helyzet, amennyiben fontosabb lett az ipari és mezőgazdasági munkásokkal való foglalkozás abból a célból, hogy körükben a baloldali eszmék ne hódíthassanak tért és elkerülhető legyen az ország szovjetizálódása. Legitimista elkötelezettsége semmit nem változott, sőt tovább nőtt a királyság intézményébe vetett bizalma, amelyben biztosítékot látott a köztársaság „felfordulása” ellen. Az elszenvedett sérelmek és bátor kiállása a legitimista politikusok egyik meghatározó, hiteles vezetőjévé tették személyét, de egyben érinthetetlenné is vált a politika színterén. Vezető szerepe nem a formális, mindennapi politikai életben nyilvánult meg. Sokkal erőteljesebben hatott informális úton, a keresztény elkötelezettségű társasági köréhez tartozó politikusokon keresztül. A püspöki karon belül vitathatatlanul IV. Károly legelkötelezettebb híve maradt, így játszhatott a király visszatérési kísérletében oly fontos szerepet 1921 húsvétján.23 Legitimista meggyőződéséből haláláig nem engedett, és amikor csak lehetősége nyílott rá, az általa törvényes királynak tekintett Ottó támogatójaként lépett fel. Még a felsőház költségvetési vitáját is legitimista meggyőződésének megvallására használta fel.24 Az eseményekről Magyar Távirati Iroda 1921. március 31. http://archiv1920– 1944.mti.hu/Pages/PDFSearch.aspx. – Megtekintve: 2011. október 31. 24 Mikes felszólalása az Országgyűlés Felsőházának 61. ülésén 1934. június 14. http://www3.arcanum.hu/onapmuta/a101222.htm?v=onapmuta&a=pdfdata&id=FN1931_3&pg=318&l=hun – Megtekintve: 2011. október 31. 23
p 11 q
ikes püspökségének újabb szakasza kezdődött el a fogságból tör-
tént hazaérkezése után. A ’20-as években teljesedik ki az a megújítása az egyházmegyének, amelyet hivatalba kerülésekor vártak tőle. Így vallott erről: „…új korszak mezsgyéjén állunk, és nekem kötelességem és kötelessége egyházmegyém papságának, hogy átvezessük a
lelket az új korszak vajúdása hullámain. Új utakat kell vágnunk...”25 Munkabírása és alkotóereje is töretlen volt. Nagyfokú precizitás jellemezte, amit papjaitól is megkövetelt. Fontosnak tartotta az átlátható hivatalvezetést. Figyelme minden részletre kiterjedt: ha kellett, akkor papjait a nyári időszámítás bevezetésére,26 vagy a paplak tisztán tartására figyelmeztette.27 Precizitása és kiterjedt levelezése ellenére nem volt hivatalnok püspök. A kezdeményezés és az ellenőrzés jellemezte, míg a kivitelezést munkatársaira bízta. Hivatali apparátusát gondosan választotta ki. Aulikus papjai kivétel nélkül nagy tudású, képzett szakemberek voltak, akik a püspök kezdeményezéseit valóra váltották. Különös érzéke volt hozzá, hogy felismerje a tehetségeket. Papjainak képzéséről, külföldi taníttatásáról figyelmesen gondoskodott. Így számtalan pap és papnövendék élvezte akár anyagi támogatását is. Dr. Boda János, dr. Rogács Ferenc, Varga János, dr. Géfin Gyula, Pehm (később Mindszenty) József, dr. Székely László, dr. Werner Alajos mind közeli munkatársai és jóakaratának élvezői voltak. A mindennapi teendők között a püspök mindig különös fontosságot tulajdonított a szeminárium ügyeinek. Kispapjait rendszeresen meghívta répceszentgyörgyi kastélyába nyaralni. Ebédjein rendszerint néhány papnövendék is megjelent. Támogatta a szemináriumban élők sportolását, sőt tornaszereket is ajándékozott nekik.28 SzEL, Püspöki körlevelek, 1912. I. 50. sz. SzEL, Püspöki körlevelek, 1916. VII. 2338. sz. 27 SzEL, Püspöki körlevelek, 1921.VIII. 3243. sz. 28 Géfin Gy.: Mikes i. m. 290. 25 26
p 12 q
ikes püspökségének egyházkormányzati szempontból legki-
emelkedőbb eseménye az 1927-es egyházmegyei zsinat volt. Ennek céljául egy új egyházmegyei törvénykönyv elkészítését jelölte meg,
hiszen az első püspök, Szily János által 1777-ben kiadott Instructio a Trianon utáni megváltozott körülmények között változtatásokra szorult. Az elfogadott törvénykönyv hosszú időre szabályozta az egyházmegye életét.29 Az egyházmegyei zsinat talán legfontosabb döntésének nevezhető az új zalai plébániák alapításának elhatározása.30 1935-ig 24 új plébánia vagy lelkészség szerveződött az egyházmegyében.31 Erre azonban nemcsak a zalai területen volt szükség. A 30.000 főre növekedett püspöki székhely lelkipásztori teendőit ugyanis egyetlen plébánia látta el. A hatékonyabb lelkigondozás érdekében Mikes elhatározta új plébániák és kuráciák felállítását Szombathelyen az eddigi plébánia megosztásával.32 A fentiek alapján Mikes püspökségét kiemelkedőnek kell tekintenünk az egyházmegye történetében a plébánia szaporítások terén. Az egyházmegye alapítása óta soha annyi új plébánia és lelkészség nem alakult, mint a tárgyalt 25 évben. Kihasználva a katolikus reneszánsz adta lehetőségeket és reagálva a felmerülő szükségletekre, számos szerzetesrendet támogatott, telepített le vagy alapított. A legjelentősebb és a Mikes által leginkább támogatott két új rend az annunciáta nővérek33 és a szalézi atyák34 voltak. Segítségükkel a lelki gondozás, az oktatás, és különösen a szociális ellátás minősége sokat javult az egyházmegyében. A következő egyházmegyei zsinatra csak 1997-ben került sor, ahol új egyházmegyei törvénykönyvet alkottak. 30 A szombathelyi egyházmegyei zsinat határozatai. Statuta Diocesana. Szombathely 1927. 50.§. 31 Szombathelyi Egyházmegye Névtára. Szombathely 1972. 23. 32 SzEL, Acta cancellariae (továbbiakban Ac) 217/1929.; 2024/1929.; SzEL, Püspöki körlevelek, 1930. I. 26. sz. 33 SzEL, Püspöki körlevelek, 1924. VII. 3241. sz. 34 SzEL, Kiss Mária: Kézirat a szalézi rend letelepedéséről Szombathelyen. Cím és év nélkül.; SzEL, Ac 1069/1931. 29
p 13 q
ikes regnálása alatt az egyházmegye fizikai valójában is sokat épült.
A püspök nagyon kényes volt a gondozott, karbantartott épületekre és művészi tárgyakra, emlékekre. Ő maga is nagy műkedvelő volt. Saját ízlése szerint rendezte be az addig szinte üres répceszentgyörgyi kastélyt, új bútorokkal és festményekkel gazdagította a püspöki palotát is.35 Régiségkereskedőktől fennmaradt levelek tanúsítják, hogy szerte Európából szerezte be a legválogatottabb ötvöstárgyakat, festményeket és bútorokat.36 Nemcsak kiváló ízlése, hanem pompaszeretete is arra ösztönözte, hogy gazdagon, értékes tárgyakkal berendezett legyen a Püspökvár. De természetesen nemcsak saját környezetét szépítette. Negyedszázados püspöki működése alatt, anyagi és főleg erkölcsi támogatásával számtalan új templom épült az egyházmegyében például Zalalövőn, Babosdöbrétén, Bozzaiban, Kálócfán, Szemenyén, illetve Szombathelyen a Szent Kvirin plébániatemplom.37 Nagyszabású és a püspök számára különösen kedves volt a zalaegerszegi IV. Károly király emléktemplom felépítése 1927ben. A ’20-as években restauráltatta a székesegyházat.38 Mikes támogatásával számos rendi intézmény is épült. Ilyen volt Zalaegerszegen a ferences kolostor és a Notre Dame nővérek zárda épülete, Szombathelyen az annunciáta nővérek anyaháza, a szaléziek Dr. Vass József tanoncotthona és internátusa, Kőszegen a domonkos apácák új épületszárnya. Kezdeményezésére új épület készült a Kelcz-Adelffy fiúinternátus számára is. Mindehhez persze sok pénz kellett. Az egyházmegye vagyoni helyzete nagyon ingatag volt. A szombathelyi püspökség – a többi, viszonylag későn alapított püspökséghez hasonlóan – nem tartozott L. H. Simon Katalin tanulmányát SzEL, Mikes János iratai, 10-19. doboz 37 Szombathelyi Egyházmegye Névtára. Szombathely 1972. 23. 38 SzEL, Ac 1503/1923. 35 36
p 14 q
legjavadalmazóbb egyházi székek közé.
39
A püspökségi birtok
csökkenése mellett a kegyúri terhek fenntartási költségei nemhogy csökkentek, inkább az új plébániák és egyéb intézmények létesítésével egyre nőttek. Ez az egyházmegye anyagi helyzetét erőteljesen befolyásolta. A gondok a 20-as években állandósultak, a 30-as évek fordulójára kritikussá váltak. Mikes megpróbálta tartozásait törleszteni, még a palotából is kiköltözött, hogy kiadásait csökkentse.40 A rendezés azonban már meghaladta az erejét. A feladat, hogy a javadalom bevételei és kiadásai között összhangot teremtsen, a püspöki szék következő betöltőjére várt.41 Gróf Mikes János megyéspüspök lemondott javadalmáról és 1935. december 31-ei hatállyal nyugalomba vonult.42 A hivatalos indoklás szerint megromlott egészségi állapota miatt kérte felmentését Rómától, de ez nem lehetett független az egyházmegye rossz anyagi helyzetétől. Ezzel kapcsolatban akkor is és azóta is számos találgatás látott napvilágot.43 Lemondása után kérését teljesítve meghagyták számára a répceszentgyörgyi kastélyt, ahol zavartalanul élhetett tovább arisztokrata miliőben. Ez kivételesen ritka engedély volt a Szentszék részéről, de ismerték Mikes ragaszkodását a kastélyhoz, amelyet gyakorlatilag a magánvagyona terhére renováltatott és ren-
dezett be. Életének eme utolsó szakasza sem tétlenséggel telt. Mikest a pápa lemondása után acmoniumi címzetes püspökké, majd 1939ben selimbriai címzetes érsekké nevezte ki. Sokat utazgatott. Továbbra is tartotta kapcsolatait az egyházmegye papjaival. Különösen sokat tett Mindszenty Józsefért, akinek veszprémi püspöki kineveGergely Jenő: A katolikus egyház története Magyarországon, 1919–1945. Bp. 1999. 275. SzEL, Ac 707/1933., 1971/1933. 41 L. Tóth Krisztina tanulmányát. 42 A részleteket közli: Gróf Mikes János szombathelyi püspök lemondott. Az Est, 1936. január 8. 1.; „Non confundar.” Nemzeti Újság, 1936. január 8. 7. 43 Gergely J: A katolikus egyház i. m. 304. 39
40
p 15 q
ésében jelentős szerepet játszhatott.
44
Utolsó ténykedéseként még
összeállított egy tervezetet a lebombázott szombathelyi székesegy45
ház újjáépítésére. Ám ennek végrehajtását már nem érhette meg. 1945. március 29-én a szovjet hadsereg bevonulása közben kastélyában összeesett és meghalt.46 Mikes János egyházmegyénk egyik leghosszabb ideig hivatalban lévő püspöke volt, de nem emiatt lett olyan meghatározó a személye. „Mintha sokkal frissebb, üdébb levegő jött volna vele az egyházmegyébe” – írta róla a Vasvármegye 1932-ben.47 Ez az üde frissesség maradt ránk azokban a kedves történetekben, amelyekre az idősek még ma is emlékeznek. Valóban, ő volt az a katolikus főpap, aki tehetségét, tekintélyét és kapcsolatait felhasználva élt a katolikus reneszánsz adta lehetőségekkel, és maga is hozzájárult, hogy ez a kor a magyar egyház reneszánsza legyen. Alkotásai azért maradhattak meg, mert olyan papi vezető réteget alakított ki maga körül, amelynek tagjai széles látókörű, szakértelemmel bíró, gyakorlatias férfiak voltak. Ez a réteg olyan főpapokat adott a magyar egyháznak, mint Mindszenty József esztergomi érsek, Rogács Ferenc pécsi püspök, Székely László pap-költő vagy Géfin Gyula. Bennük élt tovább a mikesi örökség és tartotta fenn az emlékét akkor is, amikor nem volt szabad emlékezni rá. Szerencsére ma már lehetőségünk van ezt megtenni, és ennek adott teret az emlékév és az azt lezáró konferencia is.
Székely L.: Emlékezés i. m. 176. SzEL, Géfin Gyula hagyatéka. 46 Mikes halálának körülményeiről több szemtanú is nyilatkozott. Vida Géza és Mikes Éva beszámolója Géfin Gyula hagyatékában található. SzEL, Géfin Gyula hagyatéka. 47 Lingauer Albin: Húsz esztendő. Vasvármegye, 1932. január 6. 1. 44
45
p 16 q
Még pár apróság Amerikai útján elragadtatással beszélt Kanadáról, a jövő országáról, s meglehetősen lesajnálta az Egyesült Államok lakóinak gépies életét. A Katolikus Körben beszámolóján ezt mondotta: „Az USAban 3 könyvet talált az ember: a telefonkönyvet, amelyet szüntelen forgatnak, a cheque-könyvet, amely mindig a zsebben van, és folyton előrántanak; s minden asztalon ott fekszik, még a szállodákban is, a Biblia, melyet soha fel nem nyitnak.” Kevés szóval igen találó jellemzés a hajszás amerikai életről. Szerette a főpapi pompát. Az a négyesfogat, az a sárga-vörös színekben tartott kocsi két fullajtárral, két huszárral hátul, a bakon ülő istállómesteren kívül, melyet installációja alkalmával használt, mindig emlékezetes marad azoknak, akik azt látták.105 Répceszentgyörgy állandó táborhelye volt egy, vagy néha két cserkészcsapatnak is nyaranta. A püspök, Vince bácsi vendégszeretete tette lehetővé ezeket a táborozásokat, nemkülönben a falu érdeklődése és megnyilvánuló adakozása. Többek közt itt táborozott, mint fehérvári kis diák, Kaszap István106 is egyik évben. A szombathelyi domonkos-rendi nővérek, akik tanítással foglalkoztak, valami rendi házi szabály alapján sohasem hagyták el a zárdát, s így nagyszámú tanítványaik még oly szent cselekménynél is, minő az úrnapi, a keresztjáró vagy a Szent Flórián körmenetek vol-
05 Vö. Drexler Győző: A Schmidt Múzeum két fogatolt kocsijai. (Püspöki díszkocsi és női gálakocsi. Savaria 22/1, 1992–1995. 107-113. 106 Kaszap István (1916–1935). Jezsuita novícius. A székesfehérvári ciszterci gimnázium diákjaként aktív cserkész volt. Versenyszerűen sportolt, 1934-ben a Dunántúli Kerület ifjúsági tornászbajnoka lett. Még ebben az évben jelentkezett a jezsuitákhoz, hamarosan azonban betegeskedni kezdett. Folyamatosan mandulagyulladások, ízületi bántalmak, gennyes tályogok kínozták. Többször megoperálták, azonban hazatérve a kórházból 1935. december 17-én elhunyt. Betegségei alatt a türelem és a felebaráti szeretet erényét hősies fokon gyakorolta. Boldoggá avatása folyamatban van.
p 208 q
tak, tanítónőik nélkül, nagyobbacska leánykákra, vagy éppen egykét buzgólkodó szülőre bízva vettek részt. Mikes püspök kívánságára változtattak ezen,- s kísérték növendékeiket közös kivonulásaik alkalmával. Zárszó Ennek a kis megemlékezésnek, apróságoknak lejegyzése után legyen szabad még azt a tárcafélét is közölnöm, mely a Vasvármegye 1932. január 6-diki számban jelent meg: Emlékezzünk húsz év előttről… címmel. Nem különben álljon itt Székely László verse: Ünneplünk, mely ugyanott látott nyomdafestéket. A két írásmű is adjon számot arról, hogy éreztünk, gondolkodtunk nagy püspökünk felől még éltében, távol minden bizantinizmustól1 7, az igaz tisztelet megadásá0
val, ugyanakkor, amikor nagyságának eleven varázsa kiáradt egyházmegyéje minden papjára, hívőjére. Szombathely, 1954. szeptember 8. Kisasszony napján. Dr. Szendy László apátplébános
07
Hízelgés, a feljebbvaló előtti meghunyászkodás.
p 209 q
ikes János püspök bérmálásra érkezik SzEL, Mikes-hagyaték
p 210 q
EMLÉKEZZÜNK HUSZ ÉV ELŐTTRŐL108 1912. január 6. A hetedikes gimnazista bravúros attakkal109 keresztülvágta magát a székesegyház kapuját őrző rendezők éber hadán és bár sem piros, sem fehér, sem zöld belépőjegye nem volt, sikerült felkerülnie a székesegyház karzatára a püspöki installációs misére. (Bocsásson meg Uj-váry Ede dr., akkor még városi tanácsos, a rendezőbizottság vezetője az immár elévült rendbontásért.) Az új püspök beiktatásáról, a messze székely földről érkezett főúr és főpap beiktatásáról utóvégre mégsem hiányozhatott a premontrei főgimnázium „legkimagaslóbb” diákja, az önképzőkör jövő évi reménybeli elnöke. Kellettek az impressziók az önképzőköri bimbófüzér számára, s talán nehéz vol-na megmondani, min múlott, hogy ez az irodalmi igyekvése csak most, a Vasvármegye hasábjain kamatozik, miután 20 hosszú esztendő immár némileg történelmi távlatba állította az akkor merített impressziókat. Mikes János gróf megyéspüspök 20 év előtti szombathelyi fogadása, beiktatása és az azzal kapcsolatos események sorából legyen szabad most egybekötni néhány emlékvirágot kicsi csokorrá. Az új, legkegyelmesebben kinevezett szombathelyi püspök még 1911. december havában a legszigorúbb inkognitóban megérkezett székvárosába és körülnézett új működési színhelyén. Az első éjjel az elárvult püspöki palotában nem volt valami nagyon barátságos. Kongó, üres, bútortalan termek, gyertyavilágítás az egész vonalon, recsegő parketta, egérrágcsálás valahol a méteres falak mélyén. A nagyteremben 9 püspök erős, komoly arca kémlelte az új érkezőt. Az új püspök nem tudott aludni. A szokatlan környezet, a reánehezedő, reáváró felelősség tudata korán felkeltette. Átmegy a sötét, egy-két oltárgyertyával úgy-ahogy megvilágított székesegyházba Roratera.
08
109
Szendy László: Emlékezzünk husz év előttről. Vasvármegye, 1932. január 6. 2-3. Attack: akció, mozdulattal.
p 211 q
Szerényen beül a hívők serege közé az egyik padba. Senki se tudja, senki se sejti, hogy az ismeretlen fiatal pap a jövendő szombathelyi püspök. Senki sem törődik vele, s János püspök lelke csendes imába forr össze híveivel, híveiért. De íme, mégis van valaki, akinek jó szeme átlát az inkognitó fátylán: az öreg, már három püspököt szolgált sekrestyés: Józsi bácsi. Ott szorgoskodik az oltárok körül, miközben észreveszi az idegen papot. Egy perc és ő már megérezte, hogy az idegen pap a püspöki kegyelmeknek kiválasztott edénye s mélyen, kicsit talán sután is, de teljes biztonsággal reverenciáz110 az inkognitójában megzavart püspök előtt. Ő volt az első tisztelgő az új főpásztor előtt a szombathelyiek seregéből. A városban szerte fut a hír, hogy nagy változások történnek a püspöki palotában. Az egész város tudja, hogy az ékes, szép palota az installáció111 napjáig villanyvilágítást kap. A jobban értesültek arról is beszélnek, hogy a székesegyház is hamarosan villanyfényben fog pompázni. Állítólag első inkognitó útján az új püspök reggeli látogatásán kívül még vagy háromszor ment át pompás székesegyházába, s alig tudott megválni tőle. Mindenki örül ennek a boldog, békebeli Szombathelyen, hogy immár a tiszta és jól világított város legszebb két épülete is megkapja a maga régen kijáró fényét és pompáját. Az erdélyi mágnás-püspök különben is szereti a főúri pompát. Sok találgatás mende-monda előzi meg az installáció napját is. A beiktatásra érkező fényes főúri díszmagyarok új színt hoznak a nagytemplom környékére, de minden várakozást felülmúl a püspöki díszhintó vörös-arany barokkdísze, a kócsagforgós két deli huszár a kocsi hátsó lépcsőjén, s a batár elé fogott négy fekete paripa táncán is büszkélkedve feledik rajta szemüket az ünneplő szombathelyiek. Szombathely új színnel, új szépségekkel lett gazdagabb.
10
111
Tiszteleg. Püspöki székfoglalás.
p 212 q
Székelyek jönnek a három székely megye képviseletében. A püspökvárban szállnak meg báró Szentkereszthy Béla főispán vezetésével, s mint a lapok regisztrálják, a küldöttség tagjai közt helyet foglal a püspök egykori játszótársa: Bethlen István gróf.112 A nemzeti restauráció 10 évvel később oly nagy szerepet játszó két képviselője, a magyar miniszterelnök, s a királyhű püspök, a baráti kapcsolat révén Szombathelyen közös fedél alatt, közös asztalnál! Gondoltak-e akkor arra a szerepre, amelyet nekik a Gondviselés tövises út gyanánt kijelölt? Nagy installációs ebéd a Kultúrház nagytermében,113 400 személyre, Ujváry Ede114 rendezése az egész. A főasztal a terem hosszában a jobb oldalon s reá tizenegy merőlegeses futó asztal. A Kultúrház új díszben, az ablakokon, az erkélyen vörös-arany színű drapériák, a püspök színei. Az erkélyen a 83. gyalogrend zenekara. Felköszöntő a királyra és pápára, melyet az újonnan beiktatott püspök mond, s a meghívottak állva hallgatnak végig. Majd Horváth István címzetes
12 Bethlen István, gróf (1874–1946). Régi erdélyi főnemesi családok sarja. A bécsi Theresianumban tanult, majd jogot végzett Budapesten. Angliai tanulmányútja és egyéves katonáskodás után a magyaróvári mezőgazdasági akadémiára járt. 1901-től a szabadelvű, majd a függetlenségi, 1913–18 közt az alkotmánypárt képviselője volt. 1919-ben létrehozta a jobboldali konzervatív Nemzeti Egyesülés Pártját, majd az Antibolsevista Comité vezetője lett Bécsben. 1920-ban a párizsi magyar békedelegáció tagja volt. 1920–1939 között országgyűlési képviselő, 1921–31 között pedig Magyarország miniszterelnöke volt. 1931 augusztusában lemondott hivataláról, de 1935-ig a kormánypárt vezetőjeként, később Horthy tanácsadójaként jelentős szerepe volt. 1935-ben Gömbös Gyulával a német politika kérdésében támadt ellentétei miatt kilépett az Egységes Pártból. Ellenezte az egyoldalú német orientációt, 1943–44-ben támogatta a kiugrást, és angolszász irányú különbéke-kísérleteket szervezett. A német megszállás után illegalitásba vonult. 1944. decemberben az oroszok kezére adta magát. 1945 áprilisában a Szovjetunióba vitték, és Moszkvában halt meg szívbénulásban 1946. október 5-én. Hamvait 1994-ben hozták haza a Kerepesi-temetőbe. 113 A mai Savaria Múzeum épülete. 114 Ujváry Ede (1876–1950). Pécsett érettségizett a ciszterci gimnáziumban. 1899-ben avatták Budapesten az államtudományok doktorává. Két évvel később a kolozsvári egyetemen szerzett jogi doktorátust. 1899-ben került Szombathelyre, és hamarosan vármegyei aljegyző, 1900 májusától árvaszéki aljegyző lett. Két év elteltével került a városhoz, ahol főjegyzővé választották, 1908-tól tanácsnok. 1914-től Kiskos István polgármester helyettese volt. 1930-ban Szombathely polgármesterévé választották. Aktívan részt vett a Vasvármegyei Kultur Egyesület munkájában. 1940-ben XII. Pius pápa a Nagy Szent Gergely Rend lovagjává nevezte ki. 1941 áprilisában saját kérésére nyugdíjazták, majd magyar királyi kormányfőtanácsossá nevezték ki.
p 213 q
püspök, káptalani nagyprépost mond felköszöntőt orátori ékes nyelven, s a felköszöntő közben könny futja el a fiatal püspök kék szemét. Érzékeny húrokat üt meg a szónok: ” Engedje meg Méltóságod, hogy lélekben elszálljak egy fennkölt lelkű úrinő, Méltóságod jó édesanyja elé, ki Méltóságodat szülte, szíve vérével táplálta s gondozta és nevelte, s mikor férfiúvá lett, most nekünk ajándékozta… Meg vagyok győződve, hogy szívben, lélekben s imájában itt van közöttünk, hogy fia, János püspök örömében s a mi örömünkben osztozzék.” Hálás szívvel gondol arra a tiszteletreméltó édesanyára, aki test szerint Münchenben ugyan, de lélekben fia körül a szónok szavai szerint imádkozik, miután fia visszaimádkozta őt az ősi schaffhauseni svájci protestáns família tagját 7 évi csendes imával, mint kalksburgi diák a katolikus egyháznak. Az újonnan felszentelt püspök Bécs felől titkárja kíséretében érkezik vonaton egyházmegyéje székhelyére. Acsád előtt figyelmezteti a titkár, hogy most lépte át jövendő munkaterének határait. A püspök térdre hull, s miközben a vonat átrobog a mesgyén, buzgó imával kér áldást Istentől egyházmegyéje minden egyes tagjára, s önmagára a reá várakozó feladatok megoldásához. S a feladatok egyik legnehezebbje az első tisztelgő küldöttségek egyikének távozásakor szimbolikus módon kifejezésre is jutott mindjárt. Szombathely város 1911ben megválasztott képviselőtestületében 36 tag között 13 páholytestvér ült, s legalább ugyanennyi tartozott a virilisek sorából is az Ébredés páholy tagjai közé.115 Valamelyik tisztelgő küldöttség távozása után az inas egy kis furcsa jószágot talált a szalonban. Miniatűr vakolóla-
15 A szombathelyi Ébredés Szabadkőműves Páholy 1902-ben alakult, majd 1912-ben önálló páholyházat is építettek (ma a Zrínyi u. 21.). Első főmestere Bárdossy István volt, aki korábban szombathelyi főszolgabíró, majd Szombathely polgármestere (1872–1878) volt. A páholy tagjai 1913 körül csaknem százan voltak, akik közül ki kell emelni Kiskos Istvánt Szombathely polgármesterét (1914–1930) és Lékai Lingauer Albint, a Vasvármegye tulajdonos-főszerkesztőjét. Szombathelyen az Ébredéssel egy időben működött még az Igazsághoz Szabadkőműves Páholy is. A szabadkőműves páholyokat 1920-ban feloszlatták, így az Ébredés páholy is beszüntette működését.
p 214 q
pát volt a különös talált tárgy: a páholy figyelmeztetése az alig érkezett püspök felé. Mikes János felvette a figyelmeztetést a legveszedelmesebb, trón és oltár ellen támadó szervezet részéről, s állta a harcot. Az idők járása az ő harcait igazolta, s akik akkor, mint elkeseredett ellenségek álltak vele szemben, 1918. tanúságain át megismerhették a püspök szándékainak egyedül helyes voltát. Természetesen az új környezet politikai légköre szokatlan volt kezdetben az új egyházfejedelem számára. Különösen országos politikai vonatkozásban nem egyszer még erdélyi elgondolás vezette. A vasi néppárti felfogás például nagyon megütközött azon, mikor az alig féléves püspök a véderővita kapcsán a közjogi ellenzékkel tartó Néppárt ellen szavazott a Tisza-kormány mellett a főrendiházban. Ebből az időből legyen szabad felelevenítenem róla és a harcos katolikus közélet egyik vezető egyéniségéről egy kedves epizódot, amelyen annak idején sokat nevettek az egyházmegyében. Az a bizonyos néppárti vezető papi személy szemrehányást tett a püspöknek a főrendházi szavazás után. A püspök a saját és a kormány álláspontját védelmezte (a két év múlva kirobbant világháború igazolta a politikáját), s kifogásolta a néppárt álláspontját a véderővita közjogi túlértékelésében. Az utcán sétálgatók mellett nagy robajjal futott el egy motorkerékpár. A püspök a maga közvetlen modorával saját gondolatát hasonlattal érzékeltette ellenfele előtt. „Látja kedves barátom – mondta a püspök a tovabűzölgő kerékpárra mutatva – ilyen a néppárt szerepe is: zajos és büdös.” „Üljön rá Méltóságod – volt a talpraesett felelet – s akkor nem érzi egyiket sem.”116 A dolog historikumához tartozik, hogy a püspök valóban felült a néppárt szekerére, s a forradalmak lángolásai közepette tisztéhez képest félelem és megrettenés nélkül állt a keresztény, nemzeti és szociális világnézet harcainak első vonalában.
16 A beszélgetést Gaál Sándor szombathelyi plébánossal folytatta. Vö. Székely L.: Emlékezés i. m. 96-97.
p 215 q
Az új püspök sok kedves előzékenységgel igyekezett megnyerni a középiskolás ifjúság szívét a komoly és gerinces katolikus életre. Szombat délután kápolnájának térdeplőin 10-20 diák találkozott püspökével a lelkiatya közvetlen és rangkülönbséget feledtető egyszerűségében. Sok papi hivatás ért meg keze alatt, sok derék katolikus férfi került ki a kápolnai folyosóról, mint orvos, jogász, mérnök, művész. A lelki támogatás igen sok esetben anyagi segítséget is jelentett egyiknek-másiknak a tanulmányok sikeres és a Szent Imre kollégiumok védőszárnyai alatt lehetséges befejezéséhez. Sok katolikus érték neki köszönheti felfedezését, sok más kifejeződését. A püspökvár nyitott kapui az életre egyengették az ifjúság útját. A „Szombathelyi Újság” XVII. évfolyamának 48. számában „A mi új főpásztorunk” címmel 1911. november 26-án így köszöntötte a lap az érkezőt: „Bízó reménységgel várjuk tőle az apostoli munka folytatását. Rajta csügg minden szem. Tőle kérdezi minden elcsüggedt lélek: „Őr mit észlelsz az éjszakában?”. Lesz-e látó szeme, amely a csillagos csendes éjben is felismeri a közelgő veszedelmeket, a jártányi erejüket vesztett lelkek hervadását? Megérzi-e lábai nyomán azt, hogy magvető készséggel ugar földre lépett, melyet izzadságos munkával kell megtörnie s elkészíteni a virágzásra, a gazdag aratásra? Felismeri-e itt az első János püspök alkotásai között az ő szellemének késztető, türelmetlen szavait, amelyekkel szünetet, megállást nem ismerő fejlődést sürget? Lesz-e nagy, súlyos megpróbáltatásokat elbíró lelke új fénybe, díszbe öltöztetni az első nagy püspök örökét?” Húsz év múltán, a magyar történelem talán legsötétebb éveinek éjszakája után legnehezebb viszonyok közt kifejtett munkásság után ma már a kipróbált, éles szemű őrhöz szól a szegénységben, nyomorúságban fogatszorító, életharcban elgyengült magyarok reménykedő kiáltása: Őr mit észlelsz az éjszakában, dereng-e reménység hajnala? S híveinek ezrei ma tisztelettel és bizalommal bízzák magu-
216 q
kat az őrálló, soha nem pihenő vezér jobb jövőt ígérő, új szebb világot hirdető messiási szavára őrállása évfordulójának 20. visszatértekor. Szendy László dr.
217 q
.ARTALOMJEGYZÉK Bakó Balázs – Mikes János életpályája ................................................. 5 Pál Ferenc – Újabb adalékok a szombathelyi püspöki szék 1911. évi betöltéséhez .................................................... 17 Soós Viktor Attila – Párhuzamos vonások Mikes János és Apor Vilmos püspökök életrajzában .............................................. 41 Katona Attila – „Nekem a politika nem a hivatásom”1 Mikes János püspök közéleti szerepvállalásairól .............................. 69 Schmidt Péter – Mikes és Trianon: A szombathelyi püspök nyugat-magyarországi politikája (1919–1922) .................................... 83 Balogh Margit – Ellenpont – Vázlat az 1919–1945 közötti szovjet-orosz egyházpolitikáról ........................................................... 111 H. Simon Katalin – Mikes főpásztor művészeti és kulturális öröksége püspöki székhelyén ...................................... 133 Tóth Krisztina – Adalékok Mikes János püspök lemondásához .................................................... 157 Rétfalvi Balázs – Szendy László visszaemlékezése Mikes János püspökről ........................................................................ 177 Névmutató .............................................................................................. 220 Helymutató ............................................................................................. 233 Tartalomjegyzék .................................................................................... 243
p 243 q
