Szombathelyi Ifjúságkutatás

Ifjúságkutatás, Szombathely – 2006.

Szombathelyi Ifjúságkutatás 2006. augusztus - szeptember

FILOSZ BT.

1


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ...................................................................................................................................4 AZ ISKOLA VILÁGA.....................................................................................................................8 TANULMÁNYI ÁTLAGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK .............................................................................8 EGYÜTTJÁRÁS A TANULMÁNYI ÁTLAG ÉS MÁS TÉNYEZŐK KÖZÖTT .....................................................10 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK ..........................................................................................................12 NYELVVIZSGA............................................................................................................................15 NYELVTUDÁS ................................................................................................................................15 TÁRSAS KÖRNYEZET................................................................................................................18 ISMERŐSÖK ÉS BARÁTOK ......................................................................................................18 CIVIL SZERVEZETEK ...............................................................................................................23 EGÉSZSÉGÜGY ...........................................................................................................................25 ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK..............................................................................................................25 EGÉSZSÉGÜGYI PANASZOK...................................................................................................28 SZŰRÉSEK.................................................................................................................................31 DOHÁNYZÁS .................................................................................................................................32 ALKOHOLFOGYASZTÁS ..................................................................................................................35 ILLEGÁLIS DROGOK ......................................................................................................................39 GYÓGYSZEREK ..............................................................................................................................42 A MÉDIA VILÁGA.......................................................................................................................43 A HELYI MÉDIA ........................................................................................................................46 AZ INTERNET ............................................................................................................................48 SZABADIDŐ.................................................................................................................................50 TEVÉKENYSÉGEK....................................................................................................................50 SZABADIDŐ HELYSZÍNEI........................................................................................................53 PROGRAMOKON VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS SZERVEZÉSE ........................................................55 NYARALÁS .................................................................................................................................56 VÁROSHOZ VALÓ VISZONY ...................................................................................................58 VÁROSI RENDEZVÉNYEK LÁTOGATOTTSÁGA ....................................................................................58 HIÁNYOLT PROGRAMOK ................................................................................................................59 SZOMBATHELY ELŐNYEI ................................................................................................................60 SZOMBATHELY NEGATÍVUMAI ........................................................................................................61 ELVÁRÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATTAL SZEMBEN ...............................................................................63 A SZOMBATHELYI IFJÚSÁG CSOPORTJAI ...........................................................................64 AZ IFJÚSÁGI CSOPORTOK TÁRSADALMI STÁTUSZA ÉS CSALÁDI HÁTTERE............66 SZÜLŐK VÉGZETTSÉGE .................................................................................................................66 A középiskolások szüleinek végzettsége .............................................................................67 A fiatal felnőttek szüleinek végzettsége ..............................................................................68 A SZOMBATHELYI FIATALOK VAGYONI STÁTUSZA .............................................................................69 A SZOMBATHELYI FIATALOK JÖVEDELMI STÁTUSZA .........................................................................71 A CSALÁDI HÁTTÉR MINT ÉRZELMI BIZTONSÁG ................................................................................73 A csonka családban élők helyzete .......................................................................................73 A szülői kötődés erőssége.....................................................................................................74 FIATALOK KÖTŐDÉSE SZOMBATHELYHEZ .......................................................................75 A TÉRSÉG A MIGRÁCIÓ TÜKRÉBEN..................................................................................................75 2


EGY MIGRÁCIÓS MODELL ..............................................................................................................75 A MIGRÁCIÓS MODELL ÉS A SZOMBATHELYI IFJÚSÁGI CSOPORTOK ..................................................76 A szombathelyi fiatalok és a migráció ................................................................................77 A migráció által felvetett problémák a szombathelyi fiatalok esetében..........................78 Megoldási javaslatok Szombathely humántőkéjének megtartása érdekében ................81 A NEM SZOMBATHELYI IFJÚSÁGI CSOPORTOK .................................................................................83 A nem szombathelyi gimnazisták csoportja.......................................................................84 A nem szombathelyi szakközépiskolások és szakiskolások csoportja .............................84 Egy különleges csoport: a kollégisták.................................................................................85 A vizsgálatba nem bevont ifjúsági csoportok ....................................................................86 ÖSSZEGZÉS...................................................................................................................................86 ÖSSZEFOGLALÁS.......................................................................................................................88

Mellékletek I. sz. Melléklet: Kérdőív a középiskolások számára II. sz. Melléklet: Kérdőív a 18-26 évesek számára

3


BEVEZETÉS Szombathely megyei jogú város önkormányzatának megbízásából a Filosz Bt. ifjúságkutatást végzett azzal a céllal, hogy feltérképezze a megyeszékhelyen élő 14 és 26 év közötti fiatalok élethelyzetét, életmódjukat, céljaikat, a városhoz való viszonyukat. Ennek érdekében két különböző módszer segítségével közelítettük meg célcsoportunkat, aminek következtében két egymástól független mintát hoztunk létre. A 14-18 éves korosztályt a legkönnyebben az oktatási intézményeken keresztül érjük el, ezért oktatási idő alatt kerestük meg őket. Egy osztály valamennyi jelen levő tanulója egyszerre töltötte ki a kiosztott kérdőíveket valamely tanóra ideje alatt. Célunk az volt, hogy Szombathely valamennyi középiskoláját felkeressük, és ott évfolyamonként egy-egy osztályt lekérdezzünk, ügyelve arra, hogy azon intézményekben, ahol szakközépiskolai és szakiskolai képzés egyaránt folyik, mindkét képzési típusú osztály belekerüljön a mintánkba. Ez utóbbi kritérium figyelembe vétele miatt a kevert típusú iskolákban évfolyamonként több osztály tanulóit is lekérdeztük. Ezek, összességében, a megfelelő súlyozás után teljes mértékben reprezentálni fogják a Szombathelyen középiskolába járó fiatalokat. Eredeti tervünk az volt, hogy a tanulókat Interneten elérhető kérdőív segítségével kérdezzük le, de több iskola hiányos számítógépes ellátottsága miatt végül úgy döntöttünk, hogy hagyományos, „papíralapú” kérdőíves kérdezést végzünk. Az adatfelvételt nehezítette, hogy tanévkezdéskor, szeptember elején kellett elvégeznünk, mely időszakban igen nehéz elérni az iskolákat (ekkor történik az órarend kialakítása, tanév eleji értekezletek sokasága, tanteremkiosztás stb.), így végül Szombathely 17 középiskolája közül összesen 13-ba jutottunk el. Egy-egy iskolában 4-8 osztályt kérdeztünk le attól függően, hogy milyen típusú képzést folytatnak az adott iskolában. Arra törekedtünk, hogy képzési típusonként minden évfolyam egy-egy osztályát kérdezzük le. Így azokban az intézményekben, ahol szakközépiskolai és szakiskolai oktatás is folyik, évfolyamonként több osztályt is lekérdeztünk. Végül 1699 tanulót értünk el, akiket képzési típusaik szerint súlyoztunk.

4


Elért középiskolák és lekérdezett diákok: Iskola neve Kanizsai Dorottya Gimnázium Nagy Lajos Gimnázium Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium Szent-Györgyi Albert Középiskola Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola Élelmiszeripari és Földmérési Szakközépiskola Herman Ottó Szakképző Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola Művészeti Szakközépiskola Savaria Szakközépiskola Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola Összesen:

Visszaérkezett kérdőívek száma 117 128 89 116 100 165 153 164 135 209 78 109 136 1699

A 18-26 éves korosztályt telefonos adatfelvétel segítségével értük el. Összesen 800 szombathelyi fiatalt kerestünk meg otthoni, vezetékes telefonján. Célunk az volt, hogy a felvett mintánk nemre és korcsoportra reprezentálja ezen korú szombathelyi fiatalokat. Későbbi elemzésünkkor ugyanakkor kiderült, hogy a vezetékes telefonon elérhető fiatalok között nagyon kevesen vannak azok, akik önálló háztartásban – szülőktől vagy egyéb rokontól külön – élnek. A megkérdezettek döntő többsége szülővel vagy más rokonnal közös háztartásban él. Ugyanígy nagyon kevés gyerekkel rendelkező fiatal került a mintánkba. Ezért megállapításaink leginkább a szülőkkel egy háztartásban élő, gyermektelen fiatalokra érvényesek. Természetszerűleg nincs olyan nagy populációs mintás adatgyűjtési technika, mely maradéktalanul képes lenne minden érintett csoportot súlyának megfelelően elérni, ezért a következőkben számba vesszük, hogy az általunk alkalmazott technikákból adódóan mely csoportok számítanak rejtőzködőnek, vagy elérhetetlennek, illetve milyen torzításokra számíthatunk. Az iskolai önkitöltős kérdőíves kutatás esetében kimaradók: -

Az iskolából (sűrűbben) hiányzók,

5


azaz a rosszabb egészségi állapottal rendelkezők, valamint a „lógósabb” diákok. Utóbbi esetben egy rosszabb szociális, családi hátteret, szabadabb életvitelt, alacsonyabb motivációt, vagy speciális baráti kört feltételezhetünk a hiányzások mögött. -

Egyéni tanrend alapján tanulók, ide tartozhatnak a kiemelkedően tehetségesek, illetve azok a speciális adottságú gyerekek, akiknek az egyéni órarend a megfelelő oktatási szisztéma.

-

Az iskolába nem járó 14-18 évesek, rendkívül fontos csoport a még tanköteles korú, de iskolai képzésben mégsem részt vevő gyerekek köre, akik elérése sok esetben személyes lekérdezéssel sem lenne megvalósítható. Hasonlóan fontos azon fiatalok csoportja is, akik végzettség megszerzése nélkül kihullanak az oktatási rendszerből, s már nem tanköteles korúak.

-

Az iskolában történő lekérdezés miatt számolnunk kell az "iskolai kontroll" jelenlétével, mely befolyásolhatja a minősítő válaszokat, különös tekintettel az alkohol és a drog témakörében.

Az telefonos felvétel esetében kimaradó csoportok: -

Az augusztus végén elérhetetlenek, természetesen nincs olyan időpont, mikor mindenki elérhető lenne otthonában. Ám ebből a szempontból a nyári hónapok, mely során az adatfelvétel zajlott, rosszabbnak számítanak különös tekintettel a fiatalokra.

-

Telefonnal nem rendelkező háztartások, e csoport azért okoz problémát mivel a telefonnal rendelkező, illetve nem rendelkező háztartások több társadalmi, demográfiai jellemző alapján eltérnek. Az egyik legfontosabb eltérés természetesen a társadalmi státusz, nem meglepő módon a telefonnal rendelkezők átlagosan magasabb státuszúak, mint a telefonnal nem rendelkezők. Ez a telefonos kérdezések esetében szisztematikus torzítás, mely jelenséget már a hatvanas-hetvenes években feltárták. Ennek alapján a legszegényebb csoportoknak jóval kisebb a mintába kerülési esélyük.

Míg az iskolai önkitöltős kérdőív esetében egyértelműnek tűnik, hogy az a szombathelyen a normál középiskolai képzésben részt vevőket reprezentálja, addig a telefonos minta esetében

6


jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A minta 97 százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel (édesanyjával a minta 92,4 százaléka él együtt!), nagyszülővel, nevelőszülővel. A szülői házról nem leváló, de már önálló életet élő fiatalok élethelyzete meglehetősen speciális, a szociológiai irodalom helyzetűk leírására a posztadoleszcencia 1 fogalmát használja. Úgy tűnik, hogy adatgyűjtésünkkel a fiatalok ezen csoportját maradéktalanul sikerült elérnünk, míg a szülőkről már levált csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért a kutatás további menete során ezen elmélet szemszögéből lesz szükséges áttekintenünk (és tisztítanunk) adatainkat, valamint értékelni az eredményeket. Az adatok értelmezése során a fentieket semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni, miként azt sem, hogy mint minden társadalomkutatásnak, ennek adataiban sem lehet vakon megbízni. A szisztematikus hibáról már bővebben esett szó, de emellett nem szabad elfeledkezni a mintavételi hibáról sem, mely az iskolai lekérdezés során nyert adatok esetében ± 2,7 százalék, míg a telefonos adatfelvétel során nyert adatok esetében ± 3,9 százalék, 95 százalékos szignifikancia mellett. Ez például azt jelenti, hogy ha minden középiskolás fiatalt megkérdeztünk volna, akkor

a kapott értékek az esetek 95 százalékában nem mutatnának 2,7 százaléknál

nagyobb eltérést az általunk mért értékektől. Azoknál a kérdéseknél, ahol nem az összes megkérdezett válaszolt, a mintavételből származó hibahatár természetszerűen nagyobb. A kerekítések miatt néhol a százalékok összege fölfelé vagy lefelé eltérhet 1 egységgel a 100-tól. A kérdőív és a tanulmány elkészítésében különös hangsúlyt fektettünk a helyi sajátosságok feltárására, ennek érdekében számos interjút készítettünk helyi szervezetek képviselőivel. Ennek során kerestük fel a Foglalkoztatási Ifjúsági Tanácsadót, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központot és.

1

Vaskovics László: A posztadoleszcencia szociológiai elmélete http://szochalo.hu/szochalo-tudomany/hircentrum/article/100403/752/page/4/

7


AZ ISKOLA VILÁGA

TANULMÁNYI ÁTLAGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A különböző képzési típusokban részt vevő diákok

tanulmányi

átlaga

markánsan

különbözik. A legmagasabb tanulmányi átlaggal

a

rendelkeznek

gimnáziumok (4,3).

Tanulm ányi átlag képzési típus alapján

Tőlük

tanulói valamivel

5,0 4,5

3,5

alacsonyabb tanulmányi átlagot érnek el a

3,0

szakközépiskolai képzésben részt vevők

2,5

(3,6), míg a legalacsonyabb átlaggal a

2,0

szakmunkát tanulók rendelkeznek (2,9).

1,5

Adataink alapján azt mondhatjuk, hogy az iskolatípusok

a

tanulmányi

4,3

4,0

3,6 2,9

1,0 Gim názium i

Szakközép

Szakm unkás

átlagok

eltéréseinek 32,7 százalékát magyarázzák (ETA négyzet). Amennyiben még egy szinttel mélyebben, azaz az egyes iskolák között kutakodunk, úgy az ETA négyzet 47,9 százalékos megmagyarázott hányadról árulkodik. Ez a szám jól mutatja, hogy mennyire hatékonyan

Tanulm ányi átlag az apa legm agasabb iskolai végzettsége alapján

működik a középiskolai szegregáció az

5,0

oktatási rendszer szempontjából a jól illetve

4,5

a rosszul teljesítő gyerekek között.

4,0 3,5

A tanulmányi átlagra szintén erősen

3,6

3,0

hatással van az apa (illetve nevelőszülő)

4,2

3,7

3,2

2,5 2,0

legmagasabb befejezett iskolai végzettsége.

1,5

A magasabb iskolai végzettségű szülők érnek el, még az adott képzési típuson belül is!

8

om a ip l D

un ká s

Ér et ts ég i

m

ax .8

gyermekei magasabb tanulmányi átlagot

Sz ak m

ál t.

1,0


A szakközép- és a szakiskolákban a lányok

Tanulm ányi átlag nem ek alapján

átlagosan jobb teljesítményt nyújtanak, mint a

fiúk.

Ez

a

gimnáziumoknál

különbség

egyes

5,0

megfigyelhető,

4,5

ugyanakkor, ha a gimnáziumokat együttesen

4,0

vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a

3,5

gimnazista

fiúk

is

az

tanulmányi

átlaga

a

magasabb. Ennek az az oka, hogy a Szent

2,5 2,0 1,5

százaléka

1,0

viszont

az

ide

járók

3,5

3,0

Györgyibe járó gimnazisták több mint 90 lány,

3,9

Fiú

Lány

tanulmányi átlaga több mint fél jeggyel alacsonyabb

a

többi

gimnáziumhoz

viszonyítva. Tehát ezen intézmény gimnáziumi képzése ellenére – tanulmányi átlagot tekintve – jobban hasonlít a szakközépiskolákra. Amennyiben a tanulmányi átlagokat városi szinten hasonlítjuk össze, akkor azt tapasztaljuk, hogy a fiúk átlagosan 3,5-ös, míg a lányok 3,9-es tanulmányi átlagot érnek el. Annak kiderítésére, hogy melyik változó az, amelyek a legnagyobb befolyással bír a tanulmányi átlagra egy ANOVA modellt építettünk. Ennek eredményeként megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb hatást a tanulmányi átlagra az gyakorolja, hogy melyik iskolába járunk, majd pedig, hogy a fiúkat, vagy a lányokat vizsgáljuk, végül pedig nem elhanyagolható az apák legmagasabb iskolai végzettsége sem, mely szerint az alacsonyabb végzettségű szülőknek a fiai vagy lányai adott iskolán belül átlagosan rosszabbul tanulnak, mint a jobb végzettségűek fiai, illetve lányai.

9


EGYÜTTJÁRÁS A TANULMÁNYI ÁTLAG ÉS MÁS TÉNYEZŐK KÖZÖTT

Tanulm ányi átlag m agántanár igénybevétele alapján

Tanulm ányi átlag nyelvvizsga m egléte alapján

5,0

5,0

4,5

4,5

4,0

4,0

4,0

3,5

4,1

3,5

3,6

3,0

3,0

2,5

2,5

2,0

2,0

1,5

1,5

3,7

1,0

1,0 igen

Nincs nyelvvizsgája

nem

Van nyelvvizsgája

A magasabb tanulmányi átlag együtt jár annak valószínűségével, hogy a diák legalább heti rendszerességgel jár valamilyen magántanárhoz, és ugyanígy valószínűsíti, hogy rendelkezik már valamilyen nyelvvizsgával. Ennek oka egyértelműen az, hogy mind a magántanárhoz járás, mind a nyelvvizsgával való rendelkezés elsősorban a gimnazistákra jellemző. Ám fontos megjegyezni, hogy ha csak iskolatípusokon belül vizsgálódunk, akkor is szignifikáns eltérés figyelhető meg a jó, illetve a rossz tanulók magántanárhoz járása és nyelvvizsgával való rendelkezés alapján. Egyre

inkább

elterjedt,

hogy

a

középiskolások már iskolai tanulmányaik

Tanulm ányi átlag m unkavállalás alapján

folytatása közben belépnek valamilyen szinten a munkaerőpiacra. Vannak, akik csak nyári – és egyéb iskolai – szünetben vállalnak valamilyen munkát, míg egyesek az iskolai tanítás időszakában is kénytelenek ezt tenni. Ezen

tevékenység

eredmények

és

között

a

Most is dolgozom

3,5

Dolgoztam iskola idején

3,4

tanulmányi

Dolgoztam már iskolaszünetben

összefüggést

3,6

Még nem dolgoztam

tapasztaltunk. A már valaha is dolgozó diákok átlaga sokkal alacsonyabb azokhoz képest,

2,0

10

3,9 2,5

3,0

3,5

4,0


akik még egyáltalán nem dolgoztak. A már valaha dolgozók között is a legrosszabb tanulmányi eredményeket azok érték el, akik nem csak iskolaszünet idején, hanem tanítási időszakban is dolgoztak. Amennyiben iskolatípusonként vizsgálódunk, megállapítható, hogy a gimnazistákra jóval kevésbé jellemző a munkavállalás, mint a szakközépiskolásokra, illetve szakiskolásokra. Például a gimnazisták 59,6 százaléka nem végzett még kereső tevékenységet soha, míg a szakközepeseknél 39,1 százalék, a szakiskolásoknál 31,3 százalék ez az arány. Nagyon fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a munkavállalás, illetve a továbbtanulási szándék között csak a szakközépiskolák esetében találunk összefüggést, mely szerint, akik a munkaerőpiacon már megjelentek, jóval kisebb valószínűséggel akarnak továbbtanulni. Természetesen a tanulmányi eredményesség

Tanulm ányi átlag továbbtanulási szándék alapján

nagyban befolyásolja a jövőbeni tervek alakulását. Minél magasabb egy diáknak a

Nem tervez továbbtanulást Szom bathelyen Más hazai településen

tanulmányi átlaga, annál nyitottabb a jövőt

3,1

illetően, annál inkább érzi, hogy képes

3,5

megfelelni

az

otthonától

távol

is

a

kihívásoknak. Vagyis a magas tanulmányi

4,0

átlag magas mobilitási hajlandósággal jár Külföldön

4,2

együtt, ami azt jelenti, hogy a jobb tanulók

1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0

sokkal inkább tervezik a továbbtanulást akár külföldön is, míg a rosszabb eredményeket

elért diákok inkább egyáltalán nem terveznek továbbtanulást. A különböző drogok használata is erős kapcsolatban áll a tanulmányi átlaggal. Azt tapasztaltuk, hogy az erősebb szerhasználók (dohányzás, alkohol, illegális drogok) tanulmányi teljesítménye rosszabb, átlaguk szignifikánsan alacsonyabb azokéhoz képest, akik keveset vagy egyáltalán nem használnak drogokat.

11


TOVÁBBTANULÁSI

SZÁNDÉK

A középiskolások majd’ 70 százaléka

Továbbtanulni szándékozók aránya

jelezte, hogy tanulmányait a középiskola után is szeretné majd folytatni.

100 80

A jelenleg nem tanuló 18-26 évesek mintegy fele nyilatkozta, hogy három éven belül

60

szeretné tanulmányait folytatni.

40

70 50

20

Mindkét korcsoportra jellemző, hogy a lányok

sokkal

inkább

0 Középiskolás

szeretnének

Jelenleg nem tanuló fiatal felnőtt

továbbtanulni, mint a fiúk. A középiskolások körében 60-80 százalék a továbbtanulni szándékozók aránya, míg a fiatal felnőttek esetében ez az arány 50 százalék.

Továbbtanulni szándékozók aránya a 18-26 évesek körében

Továbbtanulni szándékozók aránya a középsikolások körében 100

100 80 60

80

79,7

60

60,0

40

40

20

20

0

59,8 46,5

0

Fiú

Lány

Fiú

12

Lány


Természetesen a gimnáziumok azok, ahol a legnagyobb arányban szeretnének a diákok továbbtanulni, egyes intézményekben elérve a 100 százalékot. A szakközépiskolai képzésben résztvevők kétharmada nyilatkozott így, és még a szakiskolai képzésben részt vevők egyharmada is kifejezte abbeli szándékát, hogy főiskolán vagy egyetemen folytassa majd tanulmányait.

Továbbtanulni szándékozók aránya képzési típusonként

Továbbtanulni szándékozók aránya iskolánként Nagy Lajos Bolyai Kanizsai Művészeti Horváth Szent Györgyi Gépipari Savaria Kereskedelmi Herman Hefele Élelmiszeripari Puskás

% 100 80

95,5

60

67,7

40

33,5

20 0 Gimnáziumi

Szakközép

Szakmunkás

13

100 100 99,4 97,7 93,5 81,7 77,9 76,6 66,3 53,3 44,8 35,4 25,5


A középiskolás fiataloknak fele jelölt meg Milyen szakon szeretne továbbtanulni? /14-18/

valamilyen szakot vagy szakmát, ahol a jövőben

tovább

szombathelyi

kíván fiatalok

tanulni.

A

között

a

legnépszerűbb továbbtanulási út a műszaki pálya.

A

felsőoktatási

intézménybe

várhatóan jelentkezők 12%-a jelölte meg ezt az utat. Hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék még folytatni tanulmányaikat, de nem felsőoktatási intézmény keretein belül. Ők a jelenlegi iskola elvégzése után valamilyen szakmai jellegű lehetőségen gondolkodnak. A többi szak felsorolását lásd a grafikonon.

ki s za Mű ai akm Sz s látá ég d n ve m, ág ele das d z e a k zg i r es Kö Ke z et v és ű M ti s ze ndé e R ka i ati m r Info és z l cs Bö yi güg é s é sz i Eg ány m o d ettu osi ész m r O rv Te ó ác i ni k u mm Ko J og

11,6 11,0 10,6 8,3 7,6 7,6 7,5 7,3 5,2 4,6 4,5 3,7 2,4

1,7 pz ő é k 0,7 nitó Ta r ipa r e isz lm 0 5 Él e

14

10

15

20 %


NYELVVIZSGA

NYELVTUDÁS A munkaerőpiac szempontjából nem csak a legmagasabb iskolai végzettség az, mely meghatározza valakinek az értékét. Legalább ennyire fontosak a különböző készségek, képességek. Ezek közül kutatásunk három fontos területre terjedt ki, ezek: a nyelvtudás, a gépjárművezetés, valamint a számítástechnikai ismeretek. A szombathelyi középiskolások nyelvtudása 100 90 80 70

A szombathelyi fiatalok nyelvtudása

0,8

0,6

0,2

2,9

3,4

0,7

2,0

5,9

1,2

100 90 80 70

3,8

24,2

25,7

3,8

6,0

2,5

60

60 50

4,1

94,3

40

50

97,9

90,1

40

30

30

20

20

10

10

0

98,2 68,0

64,6

Angol

Német

0 Angol Nincs papírja

Német Alapfok

Egyéb Középfok

Felsőfok

Nincs papírja

Alapfok

Egyéb Középfok

Felsőfok

A munkaerő-piaci szempontból kiemelkedően fontos képesség az idegen nyelvi tudás, melyet a nyelvvizsga-bizonyítvány igazol. Adataink alapján kitűnik, hogy jelentős az eltérés a középiskolások és az idősebb korosztály között nyelvvizsgával való rendelkezés tekintetében. Az éppen középiskolai képzésben részesülők mindösszesen 15 százalékának, az otthon élő 18-26 éves korosztály több mint a felének (54%) van nyelvvizsgája. Ennek oka elsősorban az, hogy a nyelvvizsga megszerzését a legtöbben a középiskolai tanulmányok utolsó évére hagyják, illetve néhány esetben magával az érettségivel együtt szerzik meg azt. Egy másik jelentős csoport pedig a középiskola elvégzése után gyürkőzik neki a nyelvvizsga megszerzésének. A nyelvek vonatkozásában azt állapíthatjuk meg, hogy a városban egyeduralkodónak számít az angol, illetve a német, melyet gyakorlatilag egyenlő arányban beszélnek a fiatalok.

15


Egyértelműnek tűnik, hogy míg az angol tanulását világnyelv státusza motiválja, addig a német nyelv népszerűsége a határközeliségnek köszönhető. Jól megmutatkozik ez abban is, hogy az összes többi nyelv ismerete igen alacsony. A

18-26 évesek nyelvvizsgáinak száma

középiskolások

mindössze

három

százaléka az, aki kettő vagy annál több nyelvvizsgával rendelkezik.

1,1%

14,1%

A 18-26 éves korosztályban már egy kicsit gyakoribb – 14 százalék – a két nyelvvizsga 46,4%

megléte, de köztük is nagyon ritka a három

38,4%

vagy annál több nyelvvizsga (1%). A több nyelvvizsgával rendelkezők a leggyakrabban németből és angolból is

Nincs nyelvvizsgája

1 nyelvvizsga

legalább

2 nyelvvizsga

3 nyelvvizsga

rendelkeznek.

középszintű

vizsgával

Hogy valaki rendelkezik-e nyelvvizsgával, vagy sem, azt – mint a többi esetben is – erősen meghatározza családi háttere. Az apa legmagasabb befejezett iskolai végzettsége erősen befolyásolja a nyelvvizsgával való rendelkezés valószínűségét. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel rendelkeznek nyelvvizsgával. Ez a hatás különösen igaz a 18-26 évesek esetében, és e tekintetben kiemelkedő a felsőfokú diplomával rendelkező szülők hatása gyermekük nyelvvizsga-szerzésére.

Nyelvvizsgával rendelkezők aránya a középiskolások körében, képzéstípusonként

Nyelvvizsgával rendelkezők aránya a középiskolások körében %

%

30

40 30

20

32

19

20

14

10

10

8

7

11

0 Szombathelyi

0 Gimnáziumi

Szakközép

Szakmunkás

16

Bejáró

Kollegista


A középiskolásokon belül még nagyobb különbségek tapasztalhatóak a lakhely szempontjából. A városban lakók nagyobb aránya rendelkezik nyelvvizsgával, mint az agglomerációban lakók, és még kevesebb nyelvvizsga van a kollégisták körében. Szintén nagy különbség észlelhető a gimnáziumok és a szakképző intézmények között. A gimnáziumi diákok közül háromszor többen tették már le a nyelvvizsgát. A magántanárhoz legalább heti rendszerességgel járó középiskolásoknak inkább van valamilyen nyelvvizsgájuk (21 százalékuknak van), mint a magánórákra nem járóknak (11%).

17


TÁRSAS KÖRNYEZET

Ebben a fejezetrészben igyekszünk sorra venni a társas környezetnek azokat az elemeit, amik befolyással vannak a fiatalokra. A témakört kapcsolatháló-elemzéssel kezdjük, megnézve, hogy a fiatalok mekkora és milyen erősségű kapcsolatokkal rendelkeznek. Külön kitérünk arra, hogy a fiatalok mely személyeket jelölik meg, mint akihez baj esetén tudnak fordulni. A kapott eredményekből ki fog derülni, hogy a szombathelyi fiatalokat milyen találkozási pontok jellemzik. A fejezet legvégén a Szombathelyen működő civilszervezeteket tesszük elemzésünk tárgyává.

ISMERŐSÖK ÉS BARÁTOK Az általunk vizsgált korosztály esetében jelentős szerepet játszanak az ismerősök, barátok, kortársak. Nem csupán a szórakozás miatt, hanem mert hozzájárulnak a társadalmi identitás, az énkép és társkép kialakításához is. Mindezen túl megfigyelhető a baráti társaságok hálózatán keresztül a szubkultúrákhoz való kötődés. A baráti társaságok, a kulturális miliő, hatással van a párválasztásra is.

Rendelkezik-e olyan baráttal, akihez bármikor fordulhat? /14-18/

4%

96%

Igen

Rendelkezik-e olyan baráttal, akihez bármikor fordulhat? /18-26/

97%

Nem

Igen

18

3%

Nem


Amint a fenti két diagramból láthatjuk, szinte mindegyik szombathelyi fiatal életében akad legalább egy olyan barát, akihez szükség esetén fordulhat. Ebben a tekintetben nem lehet komoly különbséget tenni a még középiskolába járó és az idősebb korosztályhoz tartozó fiatalok között.

14-18 éves fiatalok baráti körének nagysága

18-26 éves fiatalok baráti körének nagysága

nincs 1 fő 2-4 fő 5-10 fő 10-25 fő 25-nél több

nincs 1 fő 2-4 fő 5-10 fő 10-25 fő 25-nél több

43%

27% 30%

5%

2%

1%

1%

5% 10%

21% 19%

36%

Alaposabban megvizsgálva a kapott adatokat észrevehető, hogy a két vizsgált korosztály baráti szerkezete igen eltérő. A 18 év alatti fiatalok kétötödének [40%] tíznél több barátja van. Ezzel szemben a 18-26 év közötti fiataloknál ez az arány már csak egyheted [15%] körül alakul. Az ő esetükben jellemzőbb [79%] a 2-10 fős baráti kötelék. Ezt a komoly eltérést két okra lehet visszavezetni. Egyrészt a barát fogalmának értelmezése jelentősen eltér a középiskolás fiatalok és a fiatal felnőttek esetében. Másrészt előbbi korosztálynak élethelyzetéből adódóan több lehetősége van baráti kapcsolatok kialakítására az iskola keretei között.

19


14-18 éves fiatalok baráti találkozásainak sűrűsége

Ritkábban Havonta Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel

18-26 éves fiatalok baráti találkozásainak sűrűsége

Ritkábban Havonta Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel

52%

19% 4%

2% 3%

2%

76%

42%

A baráti hálózat vizsgálatánál érdekes adat annak intenzitása. Az adatok alapján jól látszik, hogy a középiskolások esetében a napi rendszerességű találkozás a legjellemzőbb [76%], míg a 18 év felettieknél már sokkal inkább [52%] a heti sűrűség. Ezt a különbséget elsősorban az eltérő élethelyzetre lehet visszavezetni. A középiskolás fiatalok maximum negyedéről [24%] feltételezhető, hogy nem rendelkezik az általa látogatott intézményben baráttal. A középiskola elhagyása után a baráti kapcsolatok ápolásának jellemző sűrűsége hetivé válik, bár azok sem maradnak kevesen [42%], akik úgy tudják alakítani életüket, hogy napi kapcsolatot ápoljanak barátaikkal.

Megnéztük, hogy milyen összefüggéseket lehet felfedezni az egyes háttérváltozók és a baráti kötelék nagysága, sűrűsége között. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakmunkástanulóknak valamivel kiterjedtebb a baráti köre a más iskolaformát látogató diákokhoz képest. Ugyanez a különbség a kapcsolatok intenzitását nézve már nem áll fenn. Azok a középiskolai tanulók, akiknek kiterjedtebb baráti köre van, inkább járnak különféle szórakozóhelyekre. Hasonló mondható el azokra a fiatalokra, akik sportolnak, sportrendezvényeket látogatnak. Ezek az eredmények következnek abból, hogy mindkét felsorolt helyszín alkalmas tere az ismerkedésnek, illetve az együttes élményszerzésnek. Az idősebb korosztály esetében hasonló helyszínként szolgálnak a különböző kávézók, éttermek és kocsmák. Sokszor hangoztatott vélemény, hogy a

20


számítógépezéssel és tévénézéssel töltött idő mennyisége károsan befolyásolja a fiatalok kapcsolatteremtését. A mi adataink ennek ellenkezőjére adnak bizonyítékot. Nem mutatkozik szignifikáns eltérés a felsorolt apparátusok előtt töltött idő és a baráti hálózat nagysága, intenzitása között. Ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik kiemelkedően sok időt fordítanak ezekre a tevékenységekre. A középiskolások esetében az iránt is 14-18 éves fiatalok egymással

volt lehetőségünk érdeklődni, hogy a barátokkal

való

találkozás

találkozásainak helyszínei

milyen 79%

helyszínekkel párosul. Nem meglepő olá

n ba

módon a legfontosabb [79%] térnek az

I sk

iskola bizonyult. Ezt másik két védett,

n ba ná o h ot t t hon m i a Ot rát

zárt tér követi: a kérdezett [58%], illetve a kérdezett barátainak [62%] az otthona.

Ba

á Ut c

A nyilvános terek így a lista második felében találhatóak, melyek közül a leggyakoribb találkozási helyek épp a helyváltoztatással kapcsolhatóak, mint az utca [45%], a buszmegálló [33%], illetve a közlekedési eszközök [35%]. A felsorolt helyek közül kiemelkedik még a kocsma [35%] mint a társadalmi élet egyik fontos színtere és a parkok [34%]. Az általunk felsorolt lehetőségeken túl a fiatalok még két helyszínt jelöltek meg mint ami gyakori találkozási pont a számukra. Az egyik a különböző fel nem

Vo

n

n ato Ko

nk

u ,b

m cs

b

an

sz o

áb

n

an

62% 58% 45% 35% 35% 34%

en tér 33% ó sz já t , n an ba l ló 19% r kb á a g P e m n z a s zi b Bu 8% Mo y l he 8% ozó k a r ó an Sz m b 7% o l mp Te n ba 7% la t o cs n ka p ba l ta tár 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 t r v o ny Sp Kö

sorolt szórakozóhelyekhez köthető [8%], a másik pedig sportlétesítményekhez [7%], ezen belül is elsősorban a futballt lehetővé tevő terekre. A megkérdezettek válaszait sorba véve nem mutatható ki Szombathelynek olyan frekventált kültéri helye, ami a fiatalok kedvelt találkozások színhelye lenne. Az egyetlen ilyen típusú terület a Főtér, amit azonban a középiskolások kevesebb, mint

21


5%-a jelölt meg.

A különböző iskolatípusokat külön vizsgálva azt láthatjuk, hogy a

szakmunkástanulók az átlaghoz képest gyakrabban jelölték meg találkozási helynek az utcát és a kocsmát. Ez, figyelembe véve azt is, hogy ezek a fiatalok az átlaghoz képest rosszabb szocio-kulturális és anyagi helyzettel rendelkeznek, mindenképp figyelemfelkeltő. Ebből az eredményből az is levonható, hogy ők azok, akik inkább hajlamosak az utcán csellengeni, kocsmákban tölteni idejüket.

Kihez fordul problémáival /14-18/ 83%

Baráthoz 71%

Szülőhöz 43%

Testvérhez 28%

Párjához 18%

Egyéb rokonhoz Tanárhoz

4%

Háziorvoshoz

3%

Plébánoshoz

1% 0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

A középiskolásoktól az iránt is érdeklődtünk, hogy kiket keresnek fel problémáikkal. Elsősorban kortársaikat jelölték meg. Több mint négy ötödük fordul valamelyik barátjához, hogy problémáját megossza vele. Emellett igen jelentős [71%] azoknak az aránya, akik szüleiket [is] jelölték meg, mint akikhez probléma esetén lehetőség van fordulni. A családon kívüli problémamegosztás nem bevett gyakorlat, a grafikonon nem szereplő ifjúságsegítőket például csupán néhány ember jelölte.

22


CIVIL SZERVEZETEK A demokráciák egyik legfontosabb alappillérei a különböző társadalmi, civil szervezetek, melyek fontos közösségi, illetve társadalmi célokat valósítanak meg, ezáltal integrálva az egyéneket mind egy szervezetbe, mind a társadalom egészébe.

14-18 éves fiatalok civil szervezeti tagsága

18-26 éves fiatalok civil szervezeti tagsága

10,8%

7,5% 92,5%

89,2%

Tag

Nem tag

Tag

Nem tag

A szombathelyi fiatalok túlnyomó többsége nem tagja semmilyen civil szervezetnek, szerveződésnek. Látható, hogy a középiskolai korosztály hajlamosabb valamilyen civil szervezethez csatlakozni, annak keretein belül tevékenykedni. Milyen civilszervezetnek a tagja?

A valamilyen civil tagságot említők

legnagyobb

része

50

sporthoz köthető szervezetnek a

40

tagja. Jól látszik, hogy az ilyen

30

jellegű szervezet népszerűsége

20

majd’ kétszeres a középiskolás fiatalok körében az idősebb korosztályhoz képest. Ez azt

39%

22%

20%

16% 10%

10

12%

0 Sport sz.

jelenti, hogy a fiatal felnőttek

Segitő sz. 14-18

23

18-26

Művészeti sz.


életében a rendszeres (és versenyszerű) sportolás jóval kevésbé jelenik meg. A segítőszervezetek címszó alatt legtöbbször a Vöröskereszt lett megemlítve. Többen említették még, hogy valamilyen művészeti tevékenységet végző civil szervezetnek a tagjai. Ez legtöbb esetben a tánc valamilyen formájához kapcsolódott. Mindenesetre a civil szervezeti tagság az országban 15 százalék körül mozog, ehhez viszonyítva a szombathelyi adatok átlag körülinek nevezhetőek. Eloszlását nézve sem mutatkozik lényeges eltérés. A grafikonra az alacsony elemszám miatt nem kerültek fel, de érdemes szót ejteni a politikai pártokról is. Ahogy más felmérések is mutatják, míg pár évvel ezelőtt elhanyagolható volt a fiatalok pártaktivitása, addig az elmúlt időszakban egyre többen csatlakoznak ilyen szervezetekhez. Mi is hasonlókat tapasztaltunk, főleg a fiatalabb korosztály esetében.

24


EGÉSZSÉGÜGY Az ifjúsági korosztálynak is megvannak a maga egészségügyi jellemzői. A következőkben ezeket igyekszünk részletesen bemutatni. A fejezetet a fiatalok étkezési szokásaival indítjuk, leírva, hogy milyen rendszerséggel és hol esznek. Ezután térünk rá a fiatalokra jellemző egészségügyi panaszokra, azok elterjedtségére. A teljes kép érdekében külön tárgyaljuk a dohányzás, alkoholfogyasztás és a droghasználat témakört. Ezeken belül igyekszünk a legfontosabb összefüggéseket bemutatni, annak érdekében, hogy megfoghatóbbá váljanak ezeknek a szereknek a használatának a következményei, illetve hogy a használók körét jobban megismerjük.

ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK A szombathelyi fiatalok önbevallásán alapuló egészségügyi képe bíztató jeleket mutat. A két korcsoport jellemzői nagyon hasonlítanak egymásra. Úgy tűnik, a szombathelyi fiatalok nagy része ügyel arra, hogy a rendszeres napi három vagy többszöri étkezése biztosítva legyen. A megkérdezettek mindössze 10-15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszertelenül étkezik, és kevesebb, mint 10 százalékuk, hogy kétszer vagy kevesebbszer eszik naponta. Azokban a családokban, ahol a családi viszonyok rendezettnek mutatkoznak, nincs munkanélküli a családban, mindkét szülő együtt lakik a gyerekkel, kevésbé fordul elő, hogy a megkérdezett fiatal rendszertelenül étkezik. Általánosságban elmondható, hogy ezeknek a fiataloknak az egészségi állapota is jobbnak értékelhető az átlaghoz képest. A középiskolás korosztályba tartozóknál a fiúkra inkább jellemző a rendszeres étkezés. Ennek magyarázata az lehet, hogy az ebbe a generációba sorolható lányokra erősebben hat a külsejükre vonatkozó megfelelési vágy, amiből sok esetben következik, hogy rendszertelenül és keveset esznek.

25


Rendszertelenül Egyszer Kétszer Háromszor Több, mint háromszor

14-18 év közötti fiatalok étkezési szokásai

1%

18-26 év közötti fiatalok étkezési szokásai

6%

15%

10%

29%

1%

Rendszertelenül Egyszer Kétszer Háromszor Több, mint háromszor

8% 40%

50%

41%

Mindkét csoportban megfigyelhető az az összefüggés, hogy a magasabb vagyoni státusszal rendelkezők inkább étkeznek napi háromnál több alkalommal. A középiskolások körében ez a pozitív kapcsolat a fiúkra és az intenzívebb baráti kapcsolatokkal rendelkezőkre is igaz. A középiskolások körében Milyen gyakran étkezel...?

módunkban állt részletesebben feltérképezni a fiatalok táplálkozási

szokásait.

A

középiskolások több mint négyötöde

[81%]

nyilat-

kozott úgy, hogy naponta eszik otthon meleg ételt. Ötödük [21%] nyilatkozott úgy, hogy az iskolai menzán

81

Meleg ételt otthon? 201

21

Az iskolai menzán?

Gyorsétteremben 1 13 Hagyományos' 16 étteremben?

17

24 25

011

75

41 49

21 20

0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 % Naponta Hetente Havonta Ritkábban Soha %

eszik naponta meleg ételt. A vártnál kevesebben szoktak gyorsétterembe járni, a középiskolások mindössze 13 százaléka keresi fel legalább hetente az ilyen típusú éttermeket, s további 24 százalékuk havonta. Hagyományos éttermekben heti rendszerességgel a fiatalok mindössze 6%-a fordul meg, további negyedük [25%] pedig havonta. Iskolatípus szerinti bontásban az látható,

26


hogy a gimnáziumban tanuló fiataloknál jellemzőbb, hogy befizetik őket az iskolai menzára, mint a szakiskolákba járó társaiknál.

A menzán étkezők legnagyobb hányada a

Iskolai menzán étkezők aránya a középiskolásoknál 100 % 90 80 70 60 50 40 30 16 20 10 0 Szombathelyi

kollégisták köréből kerül ki (a kollégisták 76 %-a). A legkevésbé a bejárók veszik igénybe az

76

iskolai

menzát,

százaléknyian

közülük

étkeznek

az

csupán

6

iskolában.

A

szombathelyiek körében ez az arány 16 százalék.

7 Bejáró

A

Kollegista

szakiskolai

képzésben

tanulók

kisebb

arányban étkeznek az iskolai menzán (13%), mint

a

gimnáziumi

(23%)

vagy

a

szakközépiskolai diákok (22%). A magasabb iskolai végzettségű szülők inkább hajlamosak befizetni az iskolai menzát. A gyorsétterembe járás gyakorisága vagy egyáltalán használata leginkább az anyagi helyzettől függ. A gazdagabbak inkább mennek gyorsétterembe, míg a szegényebbek kevésbé. Az intenzívebb baráti kapcsolatokkal rendelkezők szintén nagyobb gyakorisággal járnak gyorséttermekbe,

mint

a

kevésbé

intenzív

baráti

kapcsolatokkal

rendelkezők.

A

szakközépiskolások a leginkább, a szakiskolások a legkevésbé járnak ilyen típusú éttermekbe. A hagyományos étteremben való étkezés szintén az anyagi helyzettől függ. A gazdagabbak inkább járnak étterembe a szegényeknél. Ezen kívül hatással van még az étterembejárás gyakoriságára a szülők iskolai végzettsége is (a jövedelemhatáson kívül is). Az otthon minden nap meleg ételt fogyasztók a legnagyobb arányban a bejárók közül kerülnek ki (92%), tőlük kisebb arányban (87%) esznek minden nap otthon a szombathelyiek s értelemszerűen a legkevésbé a kollégisták fogyasztanak otthoni kosztot. Azt tapasztaltuk, hogy a lányokra kevésbé jellemző, hogy minden nap otthon étkeznének.

27


EGÉSZSÉGÜGYI PANASZOK Mindkét korosztályban a fáradtság a leggyakrabban előforduló egészségügyi panasz, ráadásul a középiskolások körében (kétharmaduknál!) még többször jelentkezik, mint az idősebbeknél (megkérdezettek majdnem fele). A középiskolások egyharmada [31%] emellett még levertségről is panaszkodott, ami az idősebb korosztály 16 százalékára jellemző. Magas értéket mutat még az allergia elterjedtsége, a korosztály majd’ 30 százaléka küzd ezzel a problémával. Gerincproblémákról a középiskolások 15 százaléka, az idősebbek 11 százaléka számolt be. A 14-18 évesek között előforduló különböző egészségügyi panaszoknak a gyakorisága nem különbözik az egyes iskolatípusok között. Két olyan jellemző tényező van, ami befolyással van a fiatalok egészségügyi állapotára. Az egyik nem meglepő módon a sport. Azok között a fiatalok között, akik valamilyen rendszerességgel sportolnak, kevésbé fordulnak elő megbetegedések, vagy egyéb egészségügyi panaszok. Hasonló összefüggést lehet felfedezni a nem dohányzás és az egészségügyi állapot, közérzet között.

14-18 évesek körében tapasztalr egészségügyi problémák

18-26 éves fiatalok körében tapasztalt egészségügyi problémák % 100 90 80 70 60 45,8 50 40 30 20 10 0

15,6

12,3

10

Fá ra ds ág

12,5

G

er in

M eg fá zá G s er in cp ro bl Ál ém la a nd ó be te gs ég

Al le rg ia

Fá ra dt sá

g Le ve rts ég

0

15,6

10,8

10,1

3,2

cp ro bl ém nd N a ó őg b et yó eg gy sé ás g za ti pa na sz

18,1

28,2

Ál la

30 20

28,1

áz ás

30,9

eg f

40

sé g

50

M

60

er

67,1

ia

80 70

rg

90

Le v

100

Al le

%

A középiskolások körében általánosan elmondható, hogy a lányok inkább panaszkodtak egészségügyi panaszokra, mint a fiúk, ez az összes felsorolt betegségtünet esetében igaz. Az eltérés a legerősebben a gerincprobléma említése kapcsán jelentkezett. Ugyancsak növeli a 28


panaszok számát a különböző legális és illegális drogok használata. Azok, akik szedtek már nyugtatót, dohányoznak vagy fogyasztottak már valamilyen illegális drogot, több egészségügyi problémáról nyilatkoztak.

Egészségügyi panaszok száma, középiskolások körében 27

Fiú

32

18

Lány 0

10

25

25 20

30

nincs panasza

16

26 40

50

32 60

egy panasz

70

80

két panasz

90

100

%

több panasz

Egészségügyi panaszok száma, középiskolások körében

Dohányzik

20

Fogyasztott már kábítószert

20

-

10

23

21

nincs panasza

30

40

35 26

28 20

30

23

28

22

Középiskolások

41

27

20

11

Használt már nyugtatót

50

egy panasz

60

24 70

két panasz

80

90

100%

több panasz

A gimnáziumi tanulók nagyobb arányban említettek kettőnél több egészségügyi panaszt, mint a szakközép és szakmunkásképző iskolák tanulói. A felsorolt problémák közül leginkább az allergiát és a gerincproblémát emelték ki közülük többen.

29


A lelki folyamatok befolyásolják testünkhöz való viszonyunkat. Azon fiatalok, akik szélesebb és intenzívebb baráti körről

Egészségügyi panaszok száma, középiskolások körében

számoltak be, egyben kevesebb egészségügyi panasszal is éltek. A

19

Gimnáziumi

25

25

31

Szakközép

24

29

25

Szakmunkás

23

29

28

22

középiskolásoknál még az hogy

is

megfigyelhető, a

szüleikhez

-

10

20

30

40

50

60

20 70

80

90

jobban kötődő diákok, kevesebb egészségügyi

nincs panasza

problémával rendelkeznek.

30

egy panasz

két panasz

több panasz

100 %


SZŰRÉSEK A legelérhetőbb és a legtöbbek által teljesített szűrővizsgálat a fogászati, melyen a fiatalok többsége részt is vesz. A középiskolások – vélhetően az iskolai szűrésnek is köszönhetően – háromnegyede vizsgáltatta meg fogainak állapotát, míg az idősebbek 55 százaléka. A második legnépszerűbb szűrővizsgálat a tüdőszűrés, valamint sokan vettek részt szemészeti vizsgálaton. Az idősebbek körében gyakrabban fordult elő, hogy nemi betegség vizsgálata céljából kereste fel orvosát.

70 60

55,2 50,7

50 40 30

23,0 2,5

3,3

55,3

42,0

20 10

1,5

31,7 15,9

5,3

4,7

18,2

ze ti

sz űr és Sp or to N rv em os i ib et eg sé Ko g le sz te Eg r in yé b sz űr és

13,4

R

ák

és

és Sz e

m

i

ib

Tü dő

Fo gá

sz űr

sz at

g et eg

sé

rin zte Ne

m

es

ré s

Ko l

vo

Rá

ks zű

si

i m

és

ze t

és Sz e

sz űr

dő

sz at i

0

Tü

gá

% 90 80

50% 40% 30% 20% 10% 0%

Fo

18-26 éves fiatalok egészségügyi szűrővizsgálaton való részvétel az elmúlt egy évben

100

77,3

rto r

100% 90% 80% 70% 60%

Sp o

%

14-18 éves fiatalok egészségügyi szűrővizsgálaton való részvétel az elmúlt egy évben

A szűrővizsgálatokon való részvétel nagyban összefügg az anyagi helyzettel. A magasabb vagyoni státuszúak, illetve a magasabb jövedelműek átlagosan többször és többfajta szűrésen vesznek részt. A középiskolás fiúk és lányok hasonló gyakorisággal mennek szűrővizsgálatokra, míg a 18-26 éves korosztály körében a fiúk hajlamosabbak jobban elhanyagolni az egészségügyi vizsgálatokat. A fiatalok korban minél távolabb kerülnek a középiskolától, annál kevésbé érzik szükségesnek az egészségügyi felmérést, így a kor előrehaladtával nemhogy egyre sűrűbben keresnék fel, inkább egyre ritkábban járnak szűrésekre.

31


DOHÁNYZÁS Dohányzás tekintetében nem változott a helyzet a 8 évvel ezelőtti felméréshez

14-18 évesek dohányzási szokásai

képest. A szombathelyi fiataloknak ma is kétharmada [66-68%] nyilatkozik úgy, hogy

Nem dohányzik Alkalmanként Napi pár szálat Napi fél doboz Napi egy doboz Napi több, mint egy doboz

nem dohányzik. Mintegy negyedük [2265,9%

27%] gyújt rá legalább pár szálra naponta. A középiskolások

12

százalékára,

az

idősebbek 4,7 százalékára jellemző, hogy alkalmanként

dohányzik.

Ezen

adatok

nagyjából egyeznek az Ifjúság 2004 kutatás

1,6%

11,9%

4,9%

8,7%

7,1%

során mért adatokkal. A kapott adatok alapján megpróbáltunk utánajárni, hogy melyek lehetnek azok a tényezők, amik összefüggésbe hozhatóak a dohányzással. A középiskolások körében megállapítható, hogy a szakmunkás

iskolában

tanuló

fiatalokra

inkább jellemző a dohányzás. A családi

18-26 éves fiatalok dohányzási szokásai

háttér tekintetében az mondható el, hogy azoknál a tanulóknál, akik csonka családban élnek, jellemzőbb a dohányzás előfordulása.

Nem dohányzik Alkalmanként Napi pár szálat Napi fél doboz Napi egy doboz Napi több, mint egy doboz

68,2%

Megállapítható az is, hogy azok között, akik gyakrabban járnak szórakozóhelyekre – értsd ez alatt diszkó, kocsma –, inkább előfordul a dohányzás. Tehát kimutatható,

1,5%

hogy azokon a helyeken, ahol a fiatalok nagyszámban gyakoribb

találkoznak a

dohányzás,

4,7% 7,4%

12,3%

6,0%

egymással, nagyrészt

köszönhetően a társas hatásnak. Ezt támasztja alá az is, hogy a dohányzó fiatalok az átlagosnál nagyobb baráti kört tudhatnak magukénak. Érdekes, hogy a sportoló fiatalok között nem szignifikánsan alacsonyabb a dohányosok száma, nem sportoló társaikhoz viszonyítva. A fiatalabb generációba tartozó társaikhoz hasonlóan a 18 év felettiekre is elmondható, hogy azok 32


körében, akik diszkóba, kocsmába járnak, inkább előfordul a dohányzás. Mindkét korosztályra elmondható, hogy a több pénzből gazdálkodó fiatalok között nagyobb arányban találhatóak dohányosok. Különbség mutatkozik a dohányzás nemek szerinti eloszlásában. Mindkét korosztályban jellemzően a fiúk azok, akik inkább dohányoznak. Az eltérés leginkább a rendszeres dohányzók különbségéből adódik. Soha

Dohányzás gyakorisága a középiskolások körében

Alkalmanként Rendszeresen

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

67

67

10

13

23 Fiúk

100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0%

19 Lányok

Soha

Dohányzás gyakorisága a 18-26 évesek körében

Alkalmanként Rendszeresen

61 76

5 4

35

19

Fiúk

Lányok

Szintén elmondható mindkét korosztályról, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezők nagyobb valószínűséggel dohányoznak. Kismértékben ugyan, de szintén kimutatható az az összefüggés, hogy a szüleikhez intenzívebben kötődőek kevésbé dohányoznak. A középiskolásoknál erős eltérés mutatkozott a különféle képzési típusban tanulók között. A gimnáziumi

tanulók

között

a


legkisebb az aránya a rendszeresen dohányzóknak (13%), ettől jóval többen

dohányoznak

100%

a

60%

szakközépiskolákban (23%), míg a

40%

szakképzésben tanulók a leginkább rendszeresen dohányzók (30%).

Soha

80%

20% 0%

75

12 13 Gimnáziumi

33

65

12 23 Szakközép

59 Alkalmanként 12 30 Szakmunkás

Rendszeresen


Hasonlóan

erős

tapasztalhatunk,

ha

összefüggést a


különböző

Soha Alkalmanként

évfolyamokat hasonlítjuk össze dohányzás

Rendszeresen

szempontjából. Minél magasabb évfolyamot vizsgálunk,

annál

nagyobb

100%

arányban

80%

találunk rendszeresen dohányzókat. Míg az első évfolyamosok 15 százaléka vallja

60%

magát rendszeres doházónak, addig ez az

40%

arány megduplázódik a 12-dikes végzősök

20%

75

66

12

12

21

22

10.

11.

56

13 10 15

körében (31%).

67

31

0% 9.

12.

évfolyam

Erősen összefügg a dohányzás mértékével a

tanulmányi átlag. A jó tanulók kevésbé dohányoznak, mint a gyengébb tanulmányi eredményt elérő diákok. A fiatal felnőttek körében különbség

Tanulmányi átlag dohányzás gyakorisága alapján

mutatkozik a tanulók és nem tanulók 5,0

között. A tanuló fiatalok kisebb (23%), mint a nem tanulók (32%).

Tanulmányi átlag

arányban dohányoznak rendszeresen

4,5 4,0 3,5 3,0

3,74

3,88

3,24

2,5 2,0 1,5 1,0 Rendszeresen Alkalm anként Dohányzás gyakorisága

34

Soha


Dohányzás gyakorisága a 18-26 évesek körében

Soha Alkalmanként Rendszeresen

100% 80% 60% 40% 20%

62

72

5

4 23

32

0% Tanuló

Nem tanuló

ALKOHOLFOGYASZTÁS Az alkoholfogyasztás gyakorisága szintén hasonlóságot mutat az 1998-as adatfelvétel eredményeivel. A fiataloknak 12-16%-a nyilatkozott úgy, soha nem iszik alkoholt. Az alkoholivás ténye jellemzőbb az idősebb korosztályra, de egyáltalán nem elhanyagolható a számuk a fiatalabbak körében sem. Az alkalmanként ivók arány a 18 év felettiek körében 44%-ra, míg a középiskolásoknál 52%-ra tehető. Heti rendszerességgel alkoholt fogyasztók a fiatal felnőttek negyede, míg a fiatalabbaknak

14-18 éves fiatalok alkoholfogyasztásának sűrüsége

Soha Alkalmanként Havonta Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel

hatoda. A fiataloknak 3% alatti része nyúl napi szinten a pohár után. Ez százalékát

16,0%

nézve nem túl magas arány, de számszerűen,

52,0%

és az ivásnak ezt a gyakoriságát nézve elgondolkodtató. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan

3,3% 16,5% 12,2%

jellemezhetőek, mint, ahogy azt már fentebb láttuk a dohányzás kapcsán. Az átlagosnál valószínűbben

kerülnek

ki

alkoholt

fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhetőek, ellenben a szülővel való kapcsolattartás minősége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is láthattuk már, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik. 35


Az alkohol fogyasztásának gyakorisága – csakúgy, mint a dohányzás tekintetében – jelentősen eltér

a

két

nem

esetében.

A

fiúk

rendszeresebben alkoholizálnak, mint a

18-26 éves fiatalok alkoholfogyasztásának sűrűsége

lányok. A középiskolások fiúk 28 százaléka

Soha Alkalmanként Havonta Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel

fogyaszt heti rendszerességgel alkoholt, míg a lányok 12 százaléka. Körükben egyenlő

11,9%

44,0%

mértékűnek mondható az alkoholt teljesen elutasítók aránya (15 ill. 18%). A 18 évesnél idősebb fiataloknál a két nem közötti különbség még ennél is nagyobb. A 18 és 26

1,8% 16,7%

25,7%

év közötti lányoknak ugyanúgy 12 százaléka fogyaszt alkoholt heti rendszerességgel, mint

a

középiskolásoknak,

de

ezen

korosztály fiú tagjai sokkal intenzívebben alkoholizálnak, mint középiskolás társaik. Majdnem felük (42%) heti rendszerességgel fogyaszt valamilyen szeszes italt. A két nem közti különbség abban is tapasztalható, hogy a fiatal felnőtt lányok 17 százaléka, míg a fiúknak mindösszesen 7 százaléka absztinens. A lányokra inkább a "buli-ivás” jellemző, egy-egy kiemelkedő alkalomkor (58 ill. 56%). Soha Alkalmanként Havonta Hetente

Alkoholfogyasztás a középiskolások körében

100%

15

18

80% 60%

Soha Alkalmanként Havonta Hetente

Alkoholfogyasztás a 18-26 évesek körében

100%

7

80%

32

17

44

60%

58

40%

13

20%

28

18

40% 11

20%

42

12

15 12

0% Fiú

56

0%

Lány

Fiú

36

Lány


Mindkét csoportban jól kimutatható összefüggés van a szülőkkel való kapcsolattartás intenzitása és az alkoholfogyasztás között, mely összefüggés természetszerűleg a középiskolásoknál erősebb. Akiknek intenzívebb a kapcsolatuk a szülőkkel, azok kevésbé fogyasztanak alkoholt rendszeresen. Ugyancsak kimutatható, és a középiskolásokra jobban jellemző, hogy a magasabb jövedelműek gyakrabban alkoholizálnak. Ez az összefüggés a vagyoni státuszra is igaz, de jóval halványabban. Szintén mindkét csoportban megfigyelhető, de sokkal inkább a tizennyolc évesnél idősebbekre jellemző, hogy az intenzívebb baráti körrel rendelkezők azok, aki sűrűbben isznak. E kapcsolat – vélhetően – a nyilvános találkozási helyszínek megválasztásával magyarázható. Jól látható az a tendencia, hogy a magasabb

Soha Alkalmanként Havonta Hetente

Alkoholfogyasztás a középiskolások körében

évfolyamokban nagyobb a rendszeresen alkoholt fogyasztók aránya, míg egyre csökken azok

100%

száma, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. Az elsőévesek

11

negyedévesek

százalékához már

34

képest

százaléka

25

alkoholt

fogyasztók

8

80%

a heti

50

50

60%

49

54

rendszerességgel alkoholizál. Érdekesség, hogy az alkalmanként

12

18

9

40%

aránya

20%

lényegében nem változik. 0%

15

14 10 11 9.

18

23

10.

11.

34

12.

évfolyam

Tanulmányi átlag alkoholfogyasztás gyakorisága alapján

Egy másik lényeges változó, mely az gyakoriságával

5,0

összefügg, a tanulmányi átlag. A jobb

4,5

tanulók kevésbé isznak rendszeresen alkoholt, de ez az összefüggés nem olyan erős, mint a dohányzás esetében.

Tanulmányi átlag

alkoholfogyasztás

4,0 3,5 3,0

3,65

3,54

3,79

3,82

2,5 2,0 1,5 1,0 Hetente

Havonta Alkalm anként

Alkohol fogyasztás gyakorisága

37

Soha


Míg a középiskolásoknál az alkoholfogyasztást nagyban befolyásolja az életkor (az idősebbek gyakrabban fogyasztanak alkoholt), addig ez az összefüggés a fiatal felnőttekre már nem igaz. Tizennyolc év felett a kor már nem befolyásolja az italfogyasztás rendszerességét. A dohányzással ellentétben az alkoholfogyasztás rendszeressége nem különbözik képzési típusonként. A gimnázium, szakközép- és szakiskola tanulói hasonló arányban fogyasztanak szeszes italt. Ugyanígy nem mutatható ki különbség a tanuló és a nem tanuló fiatal felnőttek (1826 évesek) körében.

38


ILLEGÁLIS DROGOK Az önbevalláson

alapuló

kérdőíves 14-18 éves fiatalok kábítószerfogyasztása

adatfelmérés valószínűleg nem a legjobb módja, hogy meghatározzuk az illegális drogfogyasztás

mértékét,

de

arra

mindenképp alkalmas, hogy a mért adatok különbségeiből

a

következtessünk. megkérdezettek

trendekre

Mindenesetre kevesebb,

mint

12%

a

87% 1%

két

százaléka hárította el a kérdést, s 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még sosem fogyasztott illegális kábítószert. Ez

Kipróbálta

Nem próbálta

Nem válaszol

az arány lényegében nem különbözik a két korcsoportban. A '98-as kutatás során a 18-26 éves fiatalok kábitószerfogyasztása

megkérdezettek 95 százaléka mondta, hogy nem fogyasztott még illegális kábítószert, tehát elmondható, hogy azóta nőtt a kábítószert kipróbálók aránya. Azon

fiatalok,

fogyasztottak leginkább

már

akik

bevallottan

illegális

kábítószert

10%

88%

2%

cannabis-származékokat

(marihuána, hasis) használtak. A kábítószerhasználók 13-15 százaléka használt élénkítő

Kipróbálta

és hallucinogén szereket, emellett kevesen

Nem próbálta

Nem válaszol

vannak azok, akik különböző bódítószereket. Megnyugtató lehet, hogy a kábítószert már kipróbálók döntő többsége (78%) ma már egyáltalán nem fogyaszt semmilyen illegális kábítószert, s a használók többsége is (15%) csak alkalmanként. A kábítószer-használat esetében is hasonlóakat tudunk elmondani, mint amit már a dohányzás és alkoholfogyasztás esetében már leírtunk. A biztos családi háttár befolyással van a fiatalokra és ez

39


esetben kevésbé valószínűen nyúlnak kábítószerhez, illetve ha már azt megtették, kevésbé valószínű, hogy abból rendszer válik. Azok a fiatalok, akik diszkóba, kocsmába járnak hajlamosabbak arra, hogy drogot használjanak, körükben szignifikánsan magasabb a kipróbálok aránya.

Fogyasztott kábítószerek típusai /14-18/ 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

Alkalmanként Havonta Heti rendszereséggel Napi rendszereséggel

91,7 78,1

13,1

4,2

ód í tó

sz er ek

1,1 3,7

1,6 15,5

B

sz er ek

nk itő Él é

H al uc in o

an n

ab is

gé n

14,9

C

A

Már nem fogyasztok

Kábítószer fogyasztás gyakorisága /14-18/

mellékelt

grafikonon

látható

számok

nagyon

kedvezőtlen

képet

mutatnak. Az összes megkérdezettett figyelembe véve a középiskolások

bő

tizede gondolja úgy,

Hol tudnál kábítószerhez jutni? 40 35 30 25 20 15 10 5 0

36

7

13

11

10

utcán

szórakozóhelyen

hogy a baráti köréből

14-18

14

baráti körből

18-26

lehetősége lenne kábítószerhez jutni. Nincsenek sokkal kevesebben azok sem, akik úgy gondolják, hogy szórakozóhelyen, vagy akár az utcáról is hozzá tudnának jutni kábítószerhez. A fiatal felnőttek korcsoportjában két esetben hasonlóan alakulnak az eredmények [10-14%], de kiemelkedően magas [36%] azoknak az említési aránya, akik úgy gondolják, hogy szükség 40


esetén szórakozóhelyen is hozzá tudnának jutni kábítószerhez. Még rosszabb a kép, ha azokat nézzük, akik életük során már valamikor kipróbáltak valamilyen kábítószert. Az ő körükből kikerülő középiskolások több mint fele tudna droghoz hozzájutni baráti köréből, de nem marad el sokkal ettől az aránytól az idősebb korosztály sem. A drogot már valamikor kipróbáló 18 év alattiak kétötöde mondta azt, hogy valamelyik szórakozóhelyen hozzá tudna jutni anyaghoz. Mindkét korcsoportban leginkább a fiúkra jellemző a kábítószer kipróbálása (15%), a lányok sokkal inkább idegenkednek tőle (8-5%). Másik jellemző tulajdonság, hogy az intenzívebb szülői Nem próbálta

Illegális kábítószerhasználat a középiskolások körében

Kipróbálta

100%

100%

80%

80% 85

60%

Nem próbálta

Illegális kábítószerhasználat a 18-26 évesek körében

85

60%

92

40%

Kipróbálta

95

40%

20%

15

20%

15

8

0%

5

0% Fiú

Fiú

Lány

kapcsolattal rendelkezők kevésbé próbálták ki az illegális kábítószereket.

Illegális kábítószerhasználat a középiskolások körében

A kábítószer esetében is érvényesül az az elv,

100%

hogy a felsőbb évfolyamokban nagyobb arányban

80%

próbálták már ki a különböző fajtáit. Az illegális

60%

kábítószert kipróbálók aránya az első évfolyam 5 százalékáról az utolsó évfolyamra már 24%-ra emelkedik. Tehát a 12. évfolyamosok közül minden negyedig diák fogyasztott már valamilyen illegális drogot.

Lány

95

91

88

5

9

12

9.

10.

11.

Kipróbálta

76

40% 20% 0%

évfolyam

41

Nem próbálta

24 12.


A különböző képzési típusokban részt vevő diákok között nincs különbség a drogot kipróbálók arányát tekintve.

GYÓGYSZEREK Az illegális drogfogyasztás mellett rákérdeztünk a piacon kapható legális nyugtató hatású gyógyszerek alkalmazására is. A két korosztályban hasonló eredményt kaptunk, a megkérdezettek 16-17 százaléka fogyasztott már ilyet. A legális nyugtatók használatának mérése azért is fontos, mert az korrelációt mutat az illegális droghasználattal. A legális nyugtató hatású gyógyszert fogyasztók hajlamosabbak az illegális kábítószerek kipróbálására is.

18-26 éves fiatalok körében tapasztalt gyógyszer-fogyasztása

14-18 éves fiatalok körében tapasztalt gyógyszer-fogyasztása

16,0% 84,0% 16,7% 83,3%

Szedett már nyugatót

Nem szedett még nyugtatót Szedett már nyugatót

Nem szedett még nyugtatót

Összességében elmondható, hogy a fiatalokon belül a legveszélyeztetettebbek a középiskolai végzős fiúk. Közülük is a leginkább azok, akiknek szülői kapcsolata nem túl intenzív és van pénzük, amit drogokra költhetnek, legyen az legális vagy illegális.

42


A MÉDIA VILÁGA A fiatalok szabadidejének jelentős részét teszi ki a média különböző csatornáinak követése. A következőkben ezeket vesszük sorra. Foglalkozunk a televíziónézésre fordított időmennyiséggel, és feltárjuk, hogy a fiatalok körében melyek a legnépszerűbbek csatornák. A helyi média használatát külön is vizsgáltuk. A fejezet végén a szombathelyi fiatalok info-kommunikációs lehetőségeiről ejtünk pár szót.

18-26 éves fiatalok körében a televiziónézés gyakorisága

14-18 éves fiatalok körében a televiziónézés gyakorisága

80,2%

80,8% 14,7%

14,0%

1,2%

1,1%

1,5% 2,4%

0,2% 3,9%

Napi rendszerességgel Heti rendszerességgel Havonta Ritkábban Soha

napi rendszerességgel heti rendszerességgel havonta ritkábban Soha

A két vizsgált életkori csoportban a televíziózás gyakorisága gyakorlatilag megegyezik. A megkérdezettek négy-ötöde, azaz 80 százaléka naponta, míg szűk hatoduk heti rendszerességgel televíziózik. A televíziót ritkán nézők (havonta vagy még ritkábban) aránya alacsony, 5 százalék körül mozog. Ezen adatok alapján egyértelmű, hogy a televíziózás a legfontosabb kikapcsolódási forma a fiatalok életében. Ezt a tényt csak tovább erősíti az, hogy a televízió a háztartások majd 100 százalékában elérhető.

43


A középiskolások esetében lehetőségünk

Napi átlagos televizió nézés /14-18/ átlag=3,2 óra

nyílt arra, hogy megtudjuk, napi szinten mennyi időt töltenek a televízió előtt. A válaszokból három csoportot különítettünk el, a keveset, a sokat és az átlagos mennyiségben

tévézőkét.

Ez

utóbbi

a

25%

legnagyobb csoport a maga 45%-ával, míg a másik

két

csoport

a

45%

30%

középiskolások

negyedét-harmadát tömöríti. A 3 óra feletti napi televízió-nézés értéke abból származik, hogy azok, akik három óránál többet televízióznak

naponta,

sok

3 óránál többet

1-3 óra között

1 óránál kevesebbet

esetben

nagymértékben meghaladják ezt az értéket. Mindkét korosztály esetében elmondható, hogy a televízió nézésre fordított idő mértéke nincs szignifikáns összefüggésben azzal, hogy milyen egyéb tevékenységeket és milyen gyakorisággal végeznek a fiatalok. Tehát ha leszámítjuk azokat, akik kiemelkedően sok időt töltenek a televízió előtt, akkor nem mutatható ki összefüggés a valamilyen sport űzése, vagy éppen moziba járás gyakorisága és a tévé előtt töltött idő között. Az azonban elmondható, hogy a szakmunkástanuló fiatalok az átlaghoz képest valamivel többet töltenek televíziónézéssel. Ez ugyanúgy igaz azokra a fiatalokra, akik alacsonyabb szocio-kulturális hátterű családokban nevelkednek.

44


A szombathelyi fiatalok által leggyakrabban nézett televízi csatornák % 100 90 80

79,3 73,0

70

64,3 59,9

60 50 40

35,2

30 19,4

20

21,0 21,0

24,9 16,5

18,2 15,6

10

14,4 11,2 10,5 7,6

7,6 6,8

3,4 3,8 3,2 2,8

14-18

4,4 3,2 0,3 0,0

aj zf N i lm ém et ny el H vű írc sa to rn a D U Id N eg A en ny el vű Vá ro si TV

BO

5,0 1,3

R

H

M 1/ Fi M lm 2 cs at or na

Ze ne

TV 2

Is Sp m er or et t te rje sz tő VI A SA T3

R

TL KL U

B

0

5,0 1,5

18-26

A különböző televízióadások között egyértelműen az országos, földi sugárzású csatornák a legnépszerűbbek. Mindkét vizsgált korcsoportban az RTL Klubot tüntetik ki figyelmükkel a legtöbben. A középiskolások esetében a tematikus adások típusai közül a legtöbben a zenei csatornákat szeretik. Ez azzal magyarázható, hogy ebben az időszakban kiemelten fontos szerepe van az identitáskeresésnek, s a legátfogóbb személyiségképeket célzottan ezek a csatornák juttatják el a fiatalokhoz. A népszerűbb tematikus csatornák típusai közül kiemelkedik még a sport és az ismeretterjesztés. A harmadik legnépszerűbb kereskedelmi csatorna a Viasat3, amit szorosan követ a Magyar Televízió két közszolgálati csatornája.

45


A HELYI MÉDIA

24

6 14 7

Vas Népe napilapot

32

30

10 14 14

31

30

11 17

15

23

74

12 2 5 7

th

el y

Va s

N

ép

e

50

Naponta Hetente Havonta Ritkábban Soha

18-26 éves fiatalok helyi média fogyasztása

Naponta Hetente Havonta Ritkábban Soha

14-18 éves fiatalok helyi média fogyasztása

4 9

21

13

di

ió

rá

ád

éb

R

25

13

23

la p

Eg y na

pi

Egyéb rádiót

10

os

20

5 10

18

27

37

23

10

41

ád

ió

sz ág

R

or y

at

el

48

19

16

4 14

yu g

am

30

Nyugat Rádiót

18

3 12

36

ug

at

.h

u

N

Va l

53

ó

Sz o

m

ba

Rádió Szombathelyt

12

44

32

Valamely országos napilapot

el

w

ev íz

w

ió

w

.n y

4 10 10

21

50

20

51

19

18

5 11

47

Fó

ru

m

ot

Vá r

os

iT

2 14 13 19

th

el yi

es

t

Sa va r

ia

28

w w w

Városi Televízió

9

7 11

52

18

hu el y.

012 7

90

22

12

28

30

u

.v as vi li . h

.s zo w w w

13

54

24

m

ba

th

Sz o

m

ba

1 7 13

Savaria Fórumot

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10 0 %

% 0

10 20 30 40

50 60 70 80 90 100

Sajnos a középiskolások és a fiatalok körében nem volt alkalmunk ugyanazt a kérdésblokkot lekérdezni, így a 18 év feletti fiatalok esetében jóval kevesebb médiumra terjedt ki kutatásunk. Összességében így is megállapítható, hogy a középiskolások kevésbé érdeklődnek a különböző médiumok iránt, azokkal napi szinten kevésbé találkoznak, mint az idősebb korosztályba tartozók. Ezt alapvetően életkori sajátságokkal magyarázhatjuk. 46


A Szombathelyi fiatalok körében egyértelműen a legnépszerűbb média a Vas népe. Ez az újság a középiskolások felének naponta, míg további negyedüknek hetente fordul meg a kezében. A 18 év felettieknél ez az arány még jobb, hiszen háromnegyedük olvassa naponta. Igen magas a helyi rádiók hallgatottsága is. A Szombathelyen megtalálható két rádióadó versenyéből a Rádió Szombathely kerül ki győztesen a vizsgált korcsoportokban. Ezt a fiatalabbak harmada [32%] hallgatja naponta, az idősebbeknek pedig több mint fele [53%]. A Nyugat Rádióra még inkább elmondható, hogy a 18 év feletti fiatalok szívesebben hallgatják. Viszont hallgatottsága elmarad az országos rádióadók eredményétől. A Városi Televíziónak a nézettségi mutatói nem túl kiemelkedőek a többi csatornához viszonyítva. A középiskolásoknak közel fele [44%] egyáltalán nem nézi, míg további kétötöde havonta vagy még ritkábban néz bele a televízió kínálatába. Az eddig felsoroltakon kívül érdemes még megemlíteni a hetente megjelenő Savaria Fórumot, ami főleg az idősebb korosztály körében igen népszerű.

47


AZ INTERNET 14-18 éves fiatalok internetezésének helyszínei

18-26 éves fiatalok internetezésének helyszínei

2

Eg y

un

éb

ka

he

he

l ye

lye n

n

2

n

6

Ko l

án

lég

os

he

ium

ly e

ba

n

M

7

6

éz m

6

án

7

éz m

Ro

én

ko

nn

yb e

n

Ny i lv

24

ál

Ko l

os

lég

he

ium

ly e

ba

n

Kö z

in t

11

n

Eg y

éb

én

he

yb e

n

lye n

Ny i lv

9

12

un

ka

Ro

he

ko

l ye

nn

n

ál

Kö z

in t

25

22

Is

Is

ko l

ko l

áb

áb

an

an

M

47

54

% 0

t th O

O

tt h

on

on

70

20

40

60

80

100

% 0

20

40

60

80

100

Napjainkban mind elterjedtebbé és fontosabbá válik az Internet az élet minden területén. Ennek ellenére, mint fentebb láthattuk, a különböző helyi hírportálok látogatottsága még elmarad a hagyományos sajtóhoz hasonlítva. Fontos infrastrukturális mutató az internet-penetráció, ami azt mutatja, hogy a világhálóra való csatlakozás a népesség hány százalékának lehetséges. Ezt vizsgálva örvendetes, hogy a 18 évesnél idősebbek körében a háztartások közel háromnegyedében [70%], míg a középiskolások

48


háztartásainak felében [54%] található internetkapcsolat. Ezek az arányok az országos átlagot nézve kiemelkedőek.

A világhálóra való csatlakozás mára Szombathely minden középfokú

oktatási intézményében kiépült. Ezt támasztják alá a kapott adatok is, hiszen a tanulók kisebbnagyobb része rendszeresen használja az iskolai internetezési lehetőségeket. Érdekes módon a legnagyobb arányban a szakiskolások ülnek iskolájukban a világháló elé (53,9 százalékuk), míg a gimnáziumba járók a legkevésbé (38,1 százalékuk). Ennek oka, hogy az otthoni internetezés és az iskolai internetezés között fordított arányosságra bukkanunk, azaz azok sokkal nagyobb valószínűséggel használják a közintézményekben az internetezési lehetőséget, akik nem rendelkeznek ezzel a lehetőséggel családi körben. Az adatok az otthon internetezőknek magas számát mutatják. Azonban hogy kik rendelkeznek saját internethozzáféréssel, jól körülhatárolható. A mi eredményeink is azt mutatják, hogy a rosszabb anyagi helyzetben lévő, alacsonyabb iskolai végzettségű szülők gyermekei kevésbé valószínű, hogy rendelkeznek otthoni netkapcsolattal. Számukra jelent elsősorban nagy segítséget, hogy alkalmuk van az iskola falai között a világhálón szörfölni.

49


SZABADIDŐ A kutatás során sorra vettük a szombathelyi fiatalokra jellemző szabadidős tevékenységeket, és azok tipikus helyszíneit. Megvizsgáltuk, hogy a különféle tipizált szabadidős tevékenységek mely jól elkülöníthető ifjúsági csoportra specifikusak.

Ez különösen azért fontos, mert a szabadidő-

eltöltés módjából sokféle következtetést levonhatunk az ifjúság élethelyzetéről, lehetőségeiről. Kitérünk a fiatalok nyaralási szokásaira, illetve, hogy mennyire jellemző rájuk a nyári fesztiváloknak a látogatása.

TEVÉKENYSÉGEK 18-26 éves fiatalok szabadidős tevékenységei

14-18 éves fiatalok szabadidős tevékenységei

13 4

31

55

25

34

53

3

28

1 18

9 21

20

48 12 1

33

19 4 9

38

8

67 38

31

72

8

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10 0

Ké pz őm Kö Ze űv ny ne Ki Fi és Sp Tá vo ha rá lm zk or lv nd l lg nc né as ed to at ul ol zé lá ás ás ás és ás s s

Ké pz őm Kö Ze űv ny ne Ki F é S Tá vo ha il m rá sz po l nd nc l lg va ke né rto at ul ol s d z lá á ás ás és ás é s s s

45

13

47

8 5 8

90

17

23 18 3

49

31 15

43

11

54

21

29

40

23

48

40

9

81

28

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 10 0 %

% Naponta

Hetente

Ritkábban

Naponta

Soha

Hetente

Ritkábban

Soha

Sorra véve, hogy a szombathelyi fiatalok milyen tevékenységeket végeznek szabadidejükben, jól látható a passzív időtöltési módok túlsúlya. Legalább hetente kilenc tizedük néz meg valamilyen filmet, míg több mint felük hallgat zenét szabadidejében. A sportolást és az olvasást, mint napi tevékenységet jóval ritkábban említették a fiatalok, bár kedvezőbb a kép, ha azt vizsgáljuk, hogy legalább hetente mekkora részük végzi ezeket a tevékenységeket. Érdekesség,

50


hogy, míg az olvasást a 14-18 éves korosztály több mint fele jelölte meg mint legalább hetente végzendő tevékenység, addig az idősebb korosztálynál ez az arány lecsökken egyharmadra. Összességében az állapítható meg, hogy az aktív elfoglaltságok a gimnazistákra jellemzőek, míg a passzívakat nagyobb arányban „végzik” a szakközépiskolások. További érdekesség, hogy a sporton kívül minden más tevékenységi forma inkább a lányokra jellemző, mint a fiúkra.

A

szombathelyi

fiatalok

között

Milyen sportágakat szeretsz űzni?

egyértelműen a futball a legnépszerűbb sportág.

A

középiskolás

korúak

bő

foci

harmada [36%], míg a fiatal felnőttek

kosárlabda

negyede [23%] jelölte meg a focit mint

23,3 19,4 17,0 15,8 14,5

atlétika

olyan sportot, amit szívesen végez. Mindez bicikli

igen aktív tevékenységet jelent, hiszen valahol

a

labdába.

A

többi

12,3

úszás

közel négy ötödük legalább hetente belerúg csapat-

röplabda

labdajáték közül a kosárlabda- és a

kézilabda

röplabda-népszerűség mondható magasnak.

tánc

Előbbit a fiatalok közel ötöde említette,

8,0 9,5 2,4

7,4 4,9 4,7 3,8

Figyelembe véve a szombathelyi atlétikai

küzdő

4,4 3,7

hagyományokat, nem meglepő, hogy az a

fitnes

3,5

harmadik

megkérdezett

helyre

került

választotta.

a

sportágak

0

felsorolásában. Figyelemre méltó még a

7,3

3,3 5,0

extrém

tizedik

16,1

15,8

10,0

tenisz

míg utóbbi sportágat nagyjából minden

35,9

5

14,1

10

15

20

14-18

25

30

35

40%

18-26

bicikli 12-16%-os eredménye. Ez azt mutatja, hogy nagyjából minden hetedik szombathelyi fiatal használja a biciklijét. Több mint háromnegyedük legalább heti rendszerességgel. Ez azért érdekes, mert azt mutatja, hogy sok fiatal számára a bicikli nem csupán sporteszköz, hanem egyben közlekedési eszköz is. Talán nem meglepő, hogy a fitness kategóriába sorolt tevékenységek népszerűbbek az idősebb korosztályban. Ők azok a fiatalok, akik inkább elmennek kondi- vagy fitness terembe.

51


A középiskolás korúak körében külön

Milyen sportot űznél szívesen

rákérdeztünk arra, hogy mi lenne az a sportág, amit ha lenne lehetősége, szívesen űzne. Az erre a kérdésre válaszadók

atlétika

22,3 15,4

egyéb egyéni

legnagyobb hányada [22%] az atlétikát

küzdő

választotta. Ez jól mutatja, hogy a sportág szombathelyi hagyományai tovább élnek az

bicikli

ifjúság körében is, van honnan merítenie az

egyéb csapat

utánpótlásnak. Minden tizedik válaszadó

autó-m otor

jelölt meg valamilyen küzdősportot, mint

9,5 6,6 4,5 2,3

kézi labda

1,3

foci

0,9

amit jelenleg nincs lehetősége gyakorolni, de a jövőben szívesen kipróbálná, ha

0

adottak lennének hozzá a lehetőségek. Öt százalék fölötti még az említési aránya az

egyéb egyéni és csapatsportágaknak, illetve a kerékpározásnak.

52

5

10

15

20

25

30 %


SZABADIDŐ HELYSZÍNEI A fiatalok szabadidő-eltöltésének

14-18 éves fiatalok szabadidő eltöltésének helyszínei

helyszínét tekintve nincs komoly eltérés a vizsgált két korosztály

Disco

között. A szabadidős tevékenységek

Kocsma, Pub

legnépszerűbb

színterei

a

illetve

a

szórakozóhelyek, beszélgetéscélú

helyszínek.

Ez

utóbbi alatt a kocsmákat, kávézókat, éttermeket értjük, amely helyszínek

34

Kávézó, étterem Sportrendezvény

26

23

16

46

23

Könnyűzenei koncert 3

44

39

14

Komolyzenei koncert 2 4

69

25

Színház 1 5

48

46

0

10

20

6

46

41

7

10

34

30

15

Mozi

az életkor előrehaladtával átveszik a

17

27

20

27

28

35

30

40

50

60

70

80

90 100

vezető szerepet a fiatalok életében a diszkó

és

más

szórakozóhelyektől.

hasonló

% Hetente

Havonta

Ritkábban

Soha

Komolyzenei

koncertre vagy színházba a fiataloknak csak kis hányada jár.130 A

szabadidős

tevékenység

18-26 éves fiatalok szabadidő eltöltésének helyszínei

helyszíneire vonatkozó adatokat alaposabban megnézve kitűnik az étel-ital

fogyasztás

helyszínek intellektuális

orientált

Disco

jelentő

Sportrendezvény

helyszínekhez

képest.

Szórakozóhelyekre, kávézókba a fiatalok háromnegyede jár legalább havonta.

Ehhez

37

15

25

0

21 38

44 65 51

10

20

8 34

31

Színház 1 8

30

40 40

50

60

70

80

komolyzenei koncerten a fiatalok kétharmada

sohasem,

míg

4

22

23 47

19

Komolyzenei koncert 13

13 33

46

8

Könnyűzenei koncert 3

14

29 22

10

Mozi

képest

25

58

Kocsma, Pub

az

dominanciája, táplálékot

Kávézó, étterem

90 100 %

Hetente

színházban közel fele nem volt még sohasem.

53

Havonta

Ritkábban

Soha


A középiskolába járó 14-18 éves fiatalok szabadidős időtöltését megnéztük aszerint, hogy milyen típusú képzésre járnak. Ez alapján élesen elválaszthatók egymástól a fogyasztásorientált tevékenységek a kulturális tevékenységektől. A szakmunkástanulók inkább járnak különböző szórakozóhelyekre, kocsmákba, míg a gimnáziumba járó fiatalok esetében gyakrabban fordul elő valamilyen kulturális esemény látogatása. Más háttérváltozók mentén is kerestünk összefüggéseket a szabadidő témakörben. A kapott eredmények azt mutatják, hogy ezek a bizonyos változók, mint pl. a szülők iskolai végzettsége, jövedelem, vagyoni helyzet, szülői, baráti kötelék, inkább befolyásolja a középiskolás korúakat. A 18-26 éveseknél kevesebb esetben találunk

összefüggéseket.

Tehát ők kevésbé

szegmentálhatóak különböző kategóriák mentén. Ebből következik, hogy egy homogénebb közösségről van szó, illetve inkább befolyásolja őket szabadidő tekintetében a korosztályi jellemzők, mint a szülői háttér, vagy éppen a jövedelmi helyzet. A 14-18 éves korosztály körében a szülő iskolai végzettsége pozitívan befolyásolja az aktív szabadidős tevékenységeket, mint pl. a sportolás, vagy a képzőművészeti tevékenységeket. Ugyanezt látjuk a kulturális szabadidőtöltés esetében, mint az olvasás. Ezután nem meglepő, hogy azok a gyerekek, akiknek a szülei magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, inkább járnak színházba, komolyzenei koncertre, míg az alacsonyabb végzettségű szülők gyermekei gyakrabban járnak diszkóba, kocsmába. A fiatalok vagyoni státusza és a rendelkezésükre álló pénzösszeg összefüggést mutat a szabadidőeltöltés módjával. Általában elmondható, hogy az anyagilag jobb helyzetben lévő fiatalok többféle helyre és több alkalommal látogatnak el, mint rosszabb anyagi körülmények között élő társaik. A kapott adatokból az is megállapítható, hogy azok a fiatalok, akik sportrendezvényekre, diszkóba, italozó helyekre járnak szélesebb baráti körrel rendelkeznek mint az átlag. A többi rendezvény látogatottságánál ilyen szignifikáns összefüggés nem volt felfedezhető. Még egy érdekes összefüggésre szeretnénk a figyelmet felhívni. Azok a fiatalok, akik sportolnak, az átlaghoz képest kevesebb egészségügyi panaszról tettek említést. Tehát egyértelműen

54


kimutatható valamilyen sporttevékenység űzése és az egészségügyi állapot közötti a pozitív összefüggés. 72715 14

PROGRAMOKON VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS SZERVEZÉSE Nem csak arra voltunk kíváncsiak, hogy milyen tevékenységet folytatnak a szombathelyi fiatalok, hanem a középiskolások körében lehetőségünk volt arra is rákérdezni, hogy milyen tevékenységben venne részt akár szervezőként is. Adataink alapján leginkább könnyűzenei koncert szervezésébe lennének bevonhatók, de sokuk rávehető még filmvetítés, kirándulás, zenés-táncos est megszervezésére (is). A leginkább elutasítóak a diszkó és zenés-táncos esten való részvétellel szemben voltak, melyre 21-26 százalékuk biztos nem menne el. Ez elég markáns jele a szubkulturális törésvonalaknak, melynek központi magja a zene. Iskolatípus szerinti bontásban nem mutatkozik komoly eltérés. Egyedül az figyelhető meg, hogy a könnyűzenei koncerteken való részvételi hajlandóság

Részt vennél-e, illetve szerveznél-e alábbi programokat Szombathelyen /14-18/

inkább a gimnáziumba járó fiatalok között figyelhető

Filmvetítés

35

való

Kirándulás, túrázás

34

a

Zenés, táncos est

33

Táborozás

31

Sportprogramok

29

Ifjúsági fesztivál

28

meg, míg a disco program szervezése,

azon

részvétel

inkább

szakközépiskolában, szakmunkásképző iskolában tanuló

fiatalok

valószínűbb.

között

Nem

túl

meglepő módon a felsorolt programok

közül

41

Könnyűzenei koncertek

0%

sportrendezvények inkább a

55

12

51

15

46

21

53

16

49

22

55

18

50 20%

40%

26 60%

Akár szervezőként is

fiúk között népszerűek.

15

53

24

Disco, party

a

45

80%

Igen

100%

Nem


NYARALÁS A középiskolás fiatalok 13 százaléka az

14-18 év közötti fiatalok nyaralási gyakorisága az elmúlt egy évben

elmúlt egy évben nem nyaralt belföldön. Ez az arány az idősebb korosztályba tartozók között már kétszeres. kevesebben

Külföldi nyaralást

engedhetnek

meg,

54

Belföldön

33

13

előbbi

korosztálynak a fele (51%), míg utóbbinak

18

Külföldön

32

51

több mint fele (58%) nem nyaralt az elmúlt 0

egy évben külföldön. A grafikonból jól

10 20 30 40 Többször

látható, hogy a középiskolások között többen

50 60 70 80 90 100

Egyszer

%

Egyszer sem

vannak azok, akik akár többször is voltak külföldön

nyaralni.

Ennek

18-26 év közötti fiatalok nyaralási gyakorisága az elmúlt egy évben

minden

valószínűség szerint az az oka, hogy közülük többen töltik nyaralásukat a szülőkkel, míg

39

Belföldön

35

26

az idősebbeknek ezt már sok esetben önálló egzisztenciából kell megoldani.

15

Külföldön

0

A kapott adatokból kimutatható, azok a

10

28 20 30 40

Többször

középiskolába járó fiatalok, akiknek szülei

58 50 60 70 80

Egyszer

90 100

%

Egyszer sem

magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, jobb anyagi helyzetben vannak, inkább voltak nyaralni, mint azok, akik nehezebb körülmények között élnek, esetleg még munkanélküli is található a családban. A 18-26 év közötti fiatalok esetében nem volt található összefüggés a különböző háttérváltozók és a nyaralás ténye között, mely tovább erősíti az önálló finanszírozás valószínűségét.

56

Szombathelyi ifjúságkutatás, 2006.

Sok fiatal számára a nyári fesztiválok az év legfontosabb eseményei, melyre egész évben készülnek. A szombathelyiek nagy része valószínűleg nem gondolja így, mivel közel 60 százalékuk még sosem vett részt ilyen rendezvényen, és további 11-16 százalékuk több mint két éve járt utoljára nyári fesztiválon. Az idén fesztiválon részt vevők a fiatalok közel ötödét [17-18%] teszik ki.

Soha

14-18 év közötti fiatalok részvétele több napos zenei fesztiválokon

Régebben Tavaly Idén

57,5%

18,3%

8,2%

Soha

18-26 év közötti fiatalok részvétele több napos zenei fesztiválokon

Régebben Tavaly Idén

58,9%

15,9%

17,4%

12,3%

11,4%

57


VÁROSHOZ VALÓ VISZONY VÁROSI RENDEZVÉNYEK LÁTOGATOTTSÁGA Milyen városban lebonyolított rendezvényen vettél részt? /14-18/ 100 80 52

60 40 20

6

2

Szentivánéj

Főtér átadás

0 Savaria karnevál

Összességében elmondható, hogy a fiatal felnőttek korcsoportjára inkább jellemző, hogy meglátogatnak valamilyen szombathelyi programhelyszínt. A középiskolásoknál 3 olyan programot lehet kiemelni, amin részt vettek. A Savaria karnevált minden második 18 év alatti fiatal megjelölte. Emellett még a Szentivánéjt, a szombathelyi búcsú programját említették többen, illetve az új Főtérátadást. A felsoroltakon túl különböző sport- és zenei események kerültek még megjelölésre. A 18 év felettiek körében kedvezőbb a kép. Túlnyomó részük [90%] részt vett már a Savaria karneválon.

Milyen városban lebonyolított rendezvényen vettél részt? /18-26/

Harmaduk említette meg a Szentivánéjt, míg

további

tizedük a Szent Márton

hetet

és a Lamartin jazz fesztivált.

100

90

80 60 37

40 20

10

10

6

5

0 Savaria karnevál

Szentivánéj

Szent Márton Lamartin jazz Táncverseny hét

Fúvos találkozó

58


HIÁNYOLT PROGRAMOK A fiatalok többsége, korosztályuk igényéből kiindulva, legfőképp a zenei programokat hiányolja Szombathely életéből. Ezalatt zömében könnyű zenei eseményt kell érteni. Többen tettek arról említést, hogy nagyon jó lenne, ha Szombathelyen is lenne valamilyen országos, nagy zenei fesztivál. Ahogy azt már láthattuk, a fiatalabb korosztálynak nagyobbak a sportolási igényei. Ennek megfelelően ők szeretnének több sportprogramot látni Szombathelyen. A város kulturális kínálatát tekintve fordított a helyzet, és az idősebb korosztálynak van inkább ezen a téren hiányérzete. Nagyon sokan írták például az, hogy szükség lenne Szombathelyen állandó színházra. Több, a város által szervezett, Szombathelyhez köthető programot a megkérdezettek 3-6%-a tart szükségesnek.

Milyen programokat hiányolsz a városban? 40 35 30

26

29

25 17

20

19

15

10

10

6

3

5

6

0 zenei

kulturális 14-18

sport

városi

18-26

59


SZOMBATHELY ELŐNYEI A megkérdezetteknek feltettük azt a kérdést, hogy mit gondolnak Szombathely előnyének. Az adatok alapján megállapítható, hogy a két korosztály alapvetően máshogy érzékeli, és

máshogy

gondolkodik

Szombathelyről. A fiatalabb korosztályba tartozó,

kérdésre

legnagyobb

arányban

Mi az, am it szeretsz Szom bathelyen? /14-18/

választ a

adók

fejlesztés

4

környezet

7

szórakozási

lehetőségeket emelték ki. Negyedük

általánoságban szeretem

9

mondta azt, hogy pozitívan ítéli meg Szombathelyt ebből szempontból. Ők azok, akik megtalálják azokat a helyeket,

emberek

15

szórakozás

27

ahol jól érezhetik magukat, legyen az egy 0

kávézó, kocsma, koncert vagy bármilyen

5

10

15

20

25

30

más hely, ahol szabadidejüket tölthetik. Érdekes megfigyelni, hogy az őket követő generációnál már nem is jelenik meg önmagában ez a fogalom. Ezt két okra lehet visszavezetni. Egyrészt élethelyzetükből adódóan más igényekkel, elvárásokkal rendelkeznek. Nem a mindenáron való szórakozás irányítja az életüket, sok esetben már dolgoznak is, így kevesebb szabadidővel rendelkeznek. Másrészt, minden valószínűség szerint a számukra nyitva lévő lehetőségekkel nincsenek megelégedve, vagy azokat nem találják meg Szombathelyen.

Mi az, am it szeretsz Szom bathelyen? /18-24/ közbiztonság

3

Szombathelyet.

általánoságban szeretem

4

Ebben a véleményükben leginkább a

környezet

5

közlekedés

5

A 18 év alattiak hatoda [15%] tartja barátságos kortársaikhoz

helynek való

viszony

játszik

szerepet. Számukra a barátságosság egyet jelent azzal, hogy ott lakik minden barátjuk, úgy érzik jó közösség veszi őket körül. Minden tizedik középiskolás mondta azt, hogy nagy általánosságban

rendezvények

9

fejlesztések

55 0

10

20

30

40

50

60

60


jól érzi magát. Nyugalmas, csendes városnak tartják Szombathelyet, ahol jó felnőni. Kifejezetten a környezettel, annak tisztaságával, a parkok gondozottságával 7%-uk elégedett. Az idősebb korosztályba tartozók legtöbbször Szombathely fejlődését emelték ki, mint amivel elégedettek. Több mint fele részük tudott valamilyen szombathelyi fejlesztéshez kapcsolódó dolgot említeni. Legtöbb esetben a Főtér átadása került említésre. Érdekes, hogy hasonló véleményt a fiatalabb korosztályba tartozók csupán 4%-a fogalmazott meg. Ebből is látszik, hogy a két korosztály mennyire másképpen látja Szombathelyet. A 18 év feletti fiatal felnőttek megemlítették még a közlekedést és a közbiztonságot, mint amivel elégedettek. SZOMBATHELY NEGATÍVUMAI Mi az, amivel nem elégedett Szombathelyen? /18-24/

Mi az, amivel nem elégedett Szombathelyen? /14-18/ közlekedés

1

politika

2

közlekedés

3

fejlesztés

3

biztonság

3

önkormányzat

3

munka

6

közlekedés

cigány

11

5 köztisztaság

köztisztaság

13

5

emberek

szórakozás

9

szórakozás

fejlesztés

11 0

2

4

6

8

10

12

17

14

16

30 0

5

10

15

20

25

30

35

Ahogy a Szombathellyel való elégedettséget is a szórakozás vezette, úgy annak ellenpólusán is ez szerepel. A középiskolás fiatalok tizede említette azt, hogy nincs megelégedve azokkal a lehetőségekkel, amit a város nyújt számára szórakozás terén. Ez a látszólagos ellentét semmi mást nem mutat, mint, hogy ennek a korosztálynak a városhoz való viszonyának a fókuszában a szabadidő eltöltésének mikéntje áll. A második legtöbbet kapott említés a helyi lakosokhoz köthető. Közel tizede ennek a korosztálynak negatív véleménnyel van a szombathelyi emberekről. Ezen belül is feltűnő a generációs ellentét. Az ebben a témakörben történő említéseknek nagy százaléka az idősekre fogalmazz meg kritikát. Meglepő az az eredmény is, miszerint ennek a korosztálynak egy jelentős részének, ha Szombathelyről valami negatívat kell mondani, a kisebbség jut az eszébe. Ez különösen érdekes annak tudatában, hogy az idősebbeknél ez a tényező szinte egyáltalán nem merült fel. Az említések között viszonylag

61


nagy számmal szerepelnek még a város köztisztaságára és fejlesztési eredményeire vonatkozó mondatok. Többen fogalmaztak meg kritikát egy-egy politikai párttal kapcsolatban és vetítették ki a rá vonatkozó ellenérzésüket a városra. Ahogy a középiskolások gondolkodásának fókuszában a szórakozás áll, úgy az idősebbek inkább foglakoznak Szombathely fejlődésével. Harmaduk nincs megelégedve a város jelenlegi állapotával, annak fejlődésének ütemével, a fejlesztések eredményeivel. Legtöbb esetben az utak állapotát tartják kritikusnak. A városi köztisztasággal, közlekedéssel a fiatal felnőtt lakosok bő tizede nincs megelégedve. A negatívumok említésénél a szórakozási lehetőségekkel kapcsolatos gondolatok az esetek közel ötödénél jelennek meg. Ez a magas említési arány jelzi, hogy ez a korosztály sem érzi úgy, hogy a város nyújtotta szórakozási lehetőségek elégségesek lennének. Ennél a korosztálynál már élesen jelentkeznek az egzisztenciális nehézségek is. A problémák említései között szép számmal találhatók a szombathelyi munkalehetőségekre vonatkozó gondolatok. Sokan gondolják azt, hogy Szombathelyen kevés fiatalnak van lehetősége munkát találni, ezért többen gondolkodnak azon, hogy máshová tegyék át életük székhelyét.

62


ELVÁRÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATTAL SZEMBEN Milyen segítséget vár az önkormánzattól? /18-26/ családnak

4

fiataloknak

10

anyagiakban

11 15

lakásban

21

munkában

21

tanulmányokban 0

5

10

15

20

25

A fiatal felnőtteknek közel fele fogalmazott meg valamilyen elvárást az önkormányzat felé. Ötödük gondolja, úgy hogy az önkormányzatnak jobban kéne segíteni a fiatalokat a tanulmányaik elvégzésében. Főleg a továbbtanulás esetén számítanának nagyobb segítségre, valamilyen ösztöndíj formájában. A másik lényeges terület a munka világa. Ahhoz, hogy a fiatalok Szombathelyen maradjanak, munkát kell nekik biztosítani. Ehhez várnak segítséget képzések

formájában,

álláskeresés

támogatásában

és

nem

utolsó

sorban

munkahelyteremtésben. Szűk hatoduk gondolja úgy, hogy a fiatalok lakáshoz jutását kéne hathatósabban támogatnia az önkormányzatnak. Ebben az esetben különféle konstrukciókat említenek, amik segítenék a fiatalokat a lakáshoz jutásban. Pusztán anyagi jellegű segítségről a válaszadók tizede tesz említést, hasonlóan, ahogy a fiatalok általános segítését is a válaszadók tizede várja az önkormányzattól.

63


A SZOMBATHELYI IFJÚSÁG CSOPORTJAI A kutatás során a különböző élethelyzeteknek megfelelően 10 ifjúsági életcsoportot sikerült lehatárolnunk. Hipotézisünk szerint ezek a csoportok gyökeresen más élethelyzettel jellemezhetőek, s ennek megfelelően az ifjúságpolitikának egyedi válaszokat kell adni sajátos élethelyzetükre, sőt az egyes csoportok esetében tisztázni kell, hogy milyen célok megvalósítása érdekében érdemes erőfeszítéseket tenni.

A Szombathelyi fiatalság csoportja

10,4%

6,5%

11,2%

11,8%

14,0% 5,9%

11,8%

3,8%

18,5% 6,0%

Szombathelyi gimnazista

Szombathelyi szakközépiskolás

Szombathelyi szakiskolás

Bejáró gimnazista

Bejáró szakközépiskolás

Bejáró szakiskolás

Középiskolás kollégista

Végzett szombathelyi fiatal felnőtt

Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

Nem Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

A 10 csoport létrehozásakor a következő tényezőket vettük figyelembe: a tanulmányi helyzetet, melyet a középiskolások esetében a képzés milyensége határozott meg, míg a fiatal felnőtteknél az oktatásban való részvétel, illetve nem részvétel. A városhoz való viszony, ez a középiskolások esetében lehet a városban lakó, illetve a városba bejáró, valamint kollégiumot igénybe vevő. Ez utóbbi csoportot alacsony létszáma miatt nem tudtuk az oktatás milyenségének megfelelően további csoportokba sorolni, ám fontos, hogy a kollégisták 73,9 64


százaléka szakközépiskolába jár, míg gimnáziumba 16,4 százaléka, szakiskolába 9,7 százaléka, azaz a kollégisták leginkább a két szakközépiskolai csoportra hasonlíthatnak. A fiatal felnőttek esetében a városhoz való viszonyt az határozza meg hogy Szombathelyen folytatja-e jelenleg tanulmányait. Ifjúsági csoportok Szombathelyi gimnazista Szombathelyi szakközépiskolás Szombathelyi szakiskolás Bejáró gimnazista Bejáró szakközépiskolás Bejáró szakiskolás Középiskolás kollégista Végzett szombathelyi fiatal felnőtt Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt Nem Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

Nők aránya (%) 68,5 50,9 41,4 69,3 45,2 38,6 59,3 43,8 55,0 50,2

Átlag életkor (év) 16,4 16,2 15,8 16,1 16,2 16,0 16,0 23,2 21,1 21,4

Az ifjúsági csoportok átlagos életkorának összehasonlításakor nem tapasztalunk meglepetéseket, a középiskolás csoportok átlagos életkora között nincs statisztikailag értelmezhető eltérés, míg a fiatal felnőttek esetében a felsőoktatásban tanulmányokat folytatók átlagos életkorának megfelelően alakul a tanuló csoportokban az életkor, míg a Szombathelyen dolgozók ennél valamivel idősebbek. Lényegesebb eltéréseket tapasztalunk a nem szerinti bontásban. A gimnáziumokban a lányok aránya több mint kétszerese a fiúkénak, miközben a szakiskolák esetében a fiúk kerülnek túlsúlyba. Ezzel szemben nagyon érdekes megvizsgálni a fiatal felnőtt csoportok nem szerinti összetételét. Itt a lányok legmagasabb arányban a Szombathelyen tanulók között vannak, ami azt jelenti, hogy a fiúk mobilabbak, a lányoknál magasabb arányban választanak Szombathelyen kívüli képzőhelyet. Ezzel szemben nagyon alacsony a végzett, Szombathelyen élő lányok aránya. E mögött elsősorban a korábbi önállósodás, illetve családalapítás állhat.

65


AZ IFJÚSÁGI CSOPORTOK TÁRSADALMI STÁTUSZA ÉS CSALÁDI HÁTTERE A fiatalkorúak életesélyeit szerte a világon a családjuk státusza határozza meg elsődlegesen, ám ez a megállapítás különösen igaz a mai Magyarországra, ahol az életesélyeket is nagyban meghatározza. A 2003. PISA teszt tanulságai szerint hazánkban az egyik legerősebb az összefüggés a gyermekek családi háttere valamint a tesztbeli teljesítményük között, ráadásul az adatok alapján egy igen erősen szegregált közoktatási struktúra rajzolódik ki (Berényi – Berkovics – Erőss, 2005). Ennek elsődleges oka a szabad iskolaválasztás, mely az amúgy is jelentős területi egyenlőtlenségeket tovább erősíti, így nem csak az elmaradott települések általános iskolái válnak alacsony színvonalúvá, hanem a nagyobb települések esetében is differenciálódnak az intézmények. Ennek következtében a tudásorientált, jelentős kulturális tőkével rendelkező családok gyermekei az iskolaválasztás következtében további előnyökhöz jutnak a tudásfelhalmazódásban. Miközben Gazsó Ferenc szerint „a munkaerő-piacra lépő fiatalok közel háromtizede nem tesz szert semmiféle olyan tudáskörre, amit megélhetést biztosító munkamegosztási pozícióra lehetne váltani. Ennél fogva főként az alsó társadalmi rétegekhez tartozó fiatalok jó részének útja a társadalmon kívül rekedt underclassba, az ún. roncstársadalomba vezet, ahonnan azután a mobilizálható személyes erőforráshiány következtében rendszerint nem sikerül feljebb emelkedni.” Ez pedig a társadalmi struktúra megmerevedéséhez vezet, s így a családi háttér primátusa tovább nő a gyermekek életesélyeinek tekintetében. Azaz a családok társadalmi, gazdasági státuszának megismerése nélkülözhetetlen az ifjúság helyzetének, valamint vélekedéseinek megismeréséhez. A kutatás során a társadalmi státusz méréséhez három dimenziót használunk fel.

SZÜLŐK VÉGZETTSÉGE A családi háttér jellemzésére a jövedelmi és vagyoni viszonyokat felmérő változók mellett a legtöbbször használt indikátor a szülők legmagasabb iskolai végzettsége. Egyrészt a munkaerő-piacon elérhető jövedelem által, másrészt pedig mert jól jellemzi a családban felhalmozott kulturális tőke mennyiségét. Ez utóbbinak különösen nagy jelentőssége van abban, hogy a fiatal képes lesz az oktatási rendszerben olyan tudásbeli javakat elsajátítani, melyek segítségével felnőtt korában biztosítani tudja önállóságát és majdani családja gazdasági biztonságát. 66


Természetesen a szülők iskolai végzettsége igen erőteljesen összefügg (korreláció 0,599), mely azt jelenti, hogy a magas végzettségű apák nagy valószínűséggel magas végzettségű anyát választottak, és fordítva: az alacsony végzettségűek alacsony végzettségűt, mely a családok homogenitásával jár együtt. A középiskolások szüleinek végzettsége

Az apa képzettsége és gyermekük középfokú iskolatípusa

Szakiskola Szakközép iskola Gimnáziumba

% 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0

33,3

19,0

11,9

3,8 36,5

62,2

9,3 Képzetlen

59,7 16,2

APA KÉPZETTSÉGE

átadásának már vázolt folyamata alól. Megfigyelhető, hogy a magasan képzett apák

gyermekei

magas

presztízsű

képzésekben vesznek részt, míg az esetében igen ritka, hogy gimnáziumi képzésben vegyenek részt. Ugyanakkor a

26,0

Szakmunkás Érettségizett

Szombathely sem kivétel a kulturális tőke

alacsonyan képzett apák gyermekeinek

64,9 57,3

Adataink alapján megállapítható, hogy

Diplomás

középfokú oktatás strukturális átalakulása miatt a legképzetlenebb apák gyermekei számára

is

elérhető

az

érettségi.

Ugyanakkor ez az esetek döntő többségében egy szakma elsajátításával párosul, ez jellemző mindazon csoportokra (ha kisebb mértékben is), ahol az apa nem rendelkezik diplomával. Kutatásaink szerint a szegényebb családok inkább támogatják gyermekük mihamarabbi szakmához jutását, mint a jobb módú családok, melyek jóval nagyobb arányban készek gyermekük felsőfokú oktatásába invesztálni. Azaz, a magasan kvalifikált diplomás réteg elsősorban saját gyermekeikből rekrutálódik, míg más, főként az alacsonyabb végzettségű szülők gyermekei előtt zárt. Ezt mutatja, hogy a szülők és a gyermekek választott középfokú iskolatípusa között igen erős az összefüggés (korreláció: 0,405). Fontos, hogy a szakiskolásokon kívül a többi középiskolás ifjúsági csoport esetében azt tapasztaljuk, hogy a szombathelyi szülők iskolai végzettsége szignifikánsabb, magasabb, mint a bejáró tanulók szüleié, azaz a vidékről bejáró tanulóknak a városi közeg mellett egy magas kulturális tőkével rendelkező társasághoz kell idomulni. Mindenesetre a fentiek alapján nem meglepő, hogy a szombathelyi gimnazisták esetében csak 40 százalékuknak nincs legalább egy diplomás szülője, miközben a bejáró szakiskolások esetében 92 százalék ez az arány, a nem bejáróknál pedig 87 százalék.

67


Természetesen a szegregáció nem csak az iskolatípusok szintjén, hanem az intézmények között is megfigyelhető. Ennek érzékeltetésére a szülői végzettség indexet használjuk, melynek Iskola Bolyai

értéke 100 pont, ha az iskolába járó minden Nagy Lajos gyermek minden szülője diplomával rendelkezik, Kanizsai

Művészeti

míg 0, ha minden szülő csak 8 általánossal, vagy Gépipari annál kevesebbel rendelkezik. A kutatásba bevont gyermekek szüleire nézve az index átlaga 54,6 pont. Az adataink alapján úgy tűnik, hogy két elit gimnázium található a városban, melyekbe az alacsony

végzettségű

szülők

gyermekeinek

Szent Györgyi Horváth Savaria Kereskedelmi Herman Puskás Hefele Élelmiszeripari

Szülői végzettség index 86,3 80,4 70,6 70,0 58,6 56,1 53,6 53,0 48,5 42,5 42,1 41,8 37,5

egyáltalán nincs esélyük bekerülni. Ezzel szemben a lista végén a jelentős szakiskolai képzést nyújtó intézményeket találjuk.

A fiatal felnőttek szüleinek végzettsége Miként az általános részben már jeleztük, a családjukkal élő fiatal felnőttek szülői háttere lényegesen jobb, mint a még középiskolásoké (64,8 pont szemben a 54,6 ponttal), azaz itt egy jóval magasabb és homogénebbnek tűnő középosztálybelinek titulálható családi háttér figyelhető meg. A kutatásba bevontak esetében a magas továbbtanulási arány (59 százalék) miatt nem érdemes a már megszerzett végzettséget bevonnunk a kutatásba, ehelyett azt érdemes

megvizsgálnunk,

hogy

a

Tanulás és tartozkódási hely a Szombathelyi fiatal felnőtteknél

véglegesnek tekintett végzettség milyen összefüggéseket végzettséggel.

mutat

a

Adataink

szülői

alapján

41,1%

36,2%

azt

állapíthatjuk meg, hogy a szombathelyi fiatalok törekszenek arra, hogy legalább olyan,

vagy

inkább

magasabb

iskolai

szerezzenek,

ennek

megkérdezettek

15,6

a

szüleiknél végzettséget

ellenkezője

a

százalékáról

22,7% Szombathelyen él és nem tanul Szombathelyen él és tanul Szombathelyen kívül tanul

mondható el. Itt viszont fel kell hívnunk arra a figyelmet, hogy a továbbtanulás sok esetben

68


legitimizálja a fiatal felnőtt szüleivel való együttélést. Nagy valószínűséggel a korosztály egészét vizsgálva jóval rosszabb arányt tapasztalnánk. Érdemes megjegyezni, hogy a szülőkkel való együttélés, sok esetben (kb: 35 százalék) a szünetek idejére, esetleg hétvégékre korlátozódik a fiatal felnőttek esetében, ugyanis a tanulók nagyobb része Szombathelyen kívüli felsőoktatási intézmény hallgatója. Ez azt is jelenti, hogy a városi fiatalság életében csak szezonálisan van jelen a fiataloknak ez az igen tekintélyes része. Amennyiben a szülők iskolai végzettsége és az ifjúsági csoportok közötti kapcsolatot vizsgáljuk, akkor megállapíthatjuk, hogy a magas végzettségű szülők gyermekei inkább elhagyják a várost felsőfokú tanulmányaik idejére. Az e csoportba tartozók mindössze 40 százaléka nem rendelkezik legalább egy diplomás szülővel, miközben a Szombathelyen tanulók esetében ez az arány 61 százalék, míg a tanulmányokat nem folytató fiatal felnőttek esetében 68 százalék.

A SZOMBATHELYI FIATALOK VAGYONI STÁTUSZA A következő fontos státuszt mérő mutató szett a család rendelkezésére álló vagyontárgyaké. A vagyontárgyak elterjedtségét a társadalmi státusz alapvetően befolyásolja, a terjedési út a vagyontárgyak kezdetbeli szűkösségének megfelelően a társadalom felsőbb rétegeiből az alsóbb rétegek felé történik a gyártási (beszerzési) költségek csökkenésével párhuzamosan. Ennek megfelelően a vagyontárgyakat megkülönböztethetjük elterjedtségük szerint, valamit aszerint, hogy beszerzési áruk milyen mértékben csökken. Ennek megfelelően a vagyontárgyak egy része oly mértékben elterjedt, hogy azok nem birtoklása a család nagyfokú szegénységére utal: ilyen a hűtőszekrény, illetve mára a mobiltelefon; miközben vannak olyanok, melyek áruknál és elterjedtségüknél fogva csak a társadalom bizonyos rétegei számára hozzáférhetőek: ilyen a gépjármű, a telek, a nyaraló. A kutatás során a különböző vagyontárgyak birtoklásából egyetlen a vagyoni státuszt leíró változót készítettünk, úgy, hogy nagyobb súllyal vettük figyelembe azokat a vagyontárgyakat, melyek elterjedtsége ritka, mint azokét, melyekkel szinte mindenki rendelkezik. A mutató létrehozásakor összesen 11 különböző vagyontárgyat használtunk fel, ezek eloszlásai az általános részből ismerhetőek meg. Legkisebb súllyal a televízió, a kerékpár és a mobiltelefon szerepelnek, mint általánosan elterjedt eszközök, míg a legnagyobb súllyal a nyaraló/telek, a 20 000 Ft-ot meghaladó sporteszköz, valamint a kötvény/részvény. Ugyanakkor fontos, hogy a vagyontárgyak „nem birtoklását” nem szankcionáltuk, azaz ha valakinek nincs kerékpárja,

69


vagy televíziója, akkor nem kapott negatív pontokat. (E mögött az az elgondolás áll, hogy a vagyontárgyak többségében nem eldönthető, hogy életmódbeli, vagy jövedelembeli okai vannak.) A könnyebb értelmezhetőség kedvéért az újonnan létrehozott változót a későbbiek során standardizáltuk, azaz egy olyan változót hoztunk létre, melynek szórása 1, átlaga pedig 0. Nem meglepő módon a középen elhelyezkedő igen nagy létszámú szakközépiskolások vagyoni helyzete az átlag közelében marad: 0,03, míg a gimnazistáké 0,25 szórásnyira pozitív irányba, a szakiskolásoké 0,31 szórásnyira negatív irányba tér el ettől. Ám érdemes a jelenséget mélyebben az iskolák szintjén vizsgálni. Iskola Bolyai Nagy Lajos Kanizsai Gépipari Puskás Horváth Művészeti Savaria Kereskedelmi Hefele Szent Györgyi Herman Élelmiszeripari

Vagyoni helyzet (Standardizált) 0,43 0,37 0,36 0,20 0,16 0,11 0,09 0,05 0,04 -0,12 -0,13 -0,35 -0,37

Szülői végzettség index (0-100 között) 86,3 80,4 70,6 58,6 42,1 53,6 70,0 53,0 48,5 41,8 56,1 42,5 37,5

Akárcsak a szülői végzettség index vizsgálatnál, itt is egyértelműen tetten érhető az iskolák közötti különbség, elsősorban az elit gimnáziumokba járók rendkívül kedvező családi háttere. A két adatsor igen erősen összefügg egymással (korreláció: 0,81). A szakközépiskolák esetében a rangsor elején olyan képzőhelyeket találunk, ahol magas a fiúk aránya, a diplomával nem rendelkező, de sikeres középosztálybeliek járatják elsősorban ide gyermekeiket. A rangsor közepére csúszott a Művészeti Középiskola, mely azért különösen érdekes, mert az idejáró tanulók szülei nagymérvű kulturális tőkéjét nem sikerült (talán nem is akarták) vagyonná konvertálni. Az utolsó két képzőintézet tanulói pedig minden tekintetben jelentősen kedvezőtlenebb családi háttérrel rendelkeznek, mint kortársaik. Különösen érdekes, hogy a vagyoni helyzet esetében a fiatal felnőttek csoportjai között nem érzékeltünk számottevő különbséget, némileg a tanulmányaikat már befejezettek vannak kedvezőtlenebb helyzetben, ennek oka elsősorban a csoport homogenitásában keresendő.

70


A SZOMBATHELYI FIATALOK JÖVEDELMI STÁTUSZA A státuszt befolyásoló tényezők közül az egyik legfontosabb mutató az empirikus társadalomkutatásban a kérdezett, illetve háztartásának jövedelme. Jelen kutatásunkban a kérdezettek nagyobb részének egyáltalán nincs saját munkából származó jövedelemforrása, míg azt feltételeztük, hogy a szülők rendszeres és rendszertelen jövedelmeinek nominális összegét csak becsülni lennének képesek, illetve, hogy nagyon magas lenne a választ megtagadók aránya. Éppen ezért arra helyeztük a hangsúlyt, hogy a kérdezetteknek maguknak mekkora az anyagi függetlensége, azaz egy hónapban mennyi pénzből gazdálkodnak. A kutatás során négy csoportba osztottuk a fiatalokat aszerint, hogy havonta hány forint áll rendelkezésükre. 0-20.000 Ft

Az ifjúsági csoportok havonta rendelkezésükre álló összeg alapján

20.000-50.000 Ft 50000-100.000 Ft 100.000-200.000 Ft

10,1 1,8 0,4

87,7

Szombathelyi gimnazista

Szombathelyi szakközépiskolás

84,2

13,7


85,5

8,7

Bejáró szakközépiskolás

84,9

12,8

Bejáró szakiskolás

86,0

8,3

81,7

Középiskolás kollégista

Végzett szombathelyi fiatal felnőtt

13,1

16,3

49,6

1,8 0,5

3,3

2,5

0,8 1,3

15,5

51,4

20,0

Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

5,8 0,0

6,7 0,80,0

92,5

Bejáró gimnazista

1,4 0,7

18,7

27,3

4,3 %

Nem Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

29,7

0

10

15,5

50,9

20

30

40

50

60

70

80

90

3,9

100

Jól mutatja az ábra, hiszen a középiskolásoknak gyökeresen más anyagi lehetőségei vannak, mint a fiatal felnőtteknek, vásárló erejüket kiemelve azt mondhatjuk, hogy két külön világban élnek. Ezen az ábrán is érzékelhető, hogy a szülőktől való elszakadást voltaképpen a szülő 71


maga finanszírozza, hiszen mind a középiskolás kollégisták, mind a felsőoktatásban résztvevő kollégisták jóval nagyobb pénzösszeg felett rendelkeznek, mint azok, akik Szombathelyen élnek és tanulnak. Az ábra jól tárja fel azt is, hogy mit jelent a munkaerő-piacra való belépés (Az iskolapad elhagyása), legalábbis ami a felhasználható pénzösszeg nominális szintjét illeti. Ugyanakkor kérdéses, hogy a pénzt kereső fiatal felnőttek 50.000 és 100.000 forint közötti jövedelme lehetővé teszi-e, hogy önálló életet kezdjenek, vagy engedve a gazdasági racionalitásoknak szüleik mellett maradnak. A havonta ennél kisebb összeggel rendelkezők esetében ez a kérdés fel sem merül. A

középiskolába

járók

esetében konkrétan rákérdeztünk a zsebpénzük összegére. Itt is szembetűnő, hogy a kollégistákra nagyobb pénzösszeget bíznak a szüleik,

mint

kortársaikra.

Ifjúsági csoport Szombathelyi gimnazista Szombathelyi szakközépiskolás Szombathelyi szakiskolás Bejáró gimnazista Bejáró szakközépiskolás Bejáró szakiskolás Középiskolás kollégista

Fiú 9587 Ft 11693 Ft 10982 Ft 10412 Ft 12115 Ft 10668 Ft 14062 Ft

Lány 8091 Ft 9705 Ft 8238 Ft 8024 Ft 8901 Ft 5735 Ft 13688 Ft

További érdekesség, hogy a gimnazisták 10-20 százalékkal kevesebb zsebpénzt kapnak, mint a szakközépiskolába járók, miközben kirívóan alacsony zsebpénzzel rendelkeznek a bejáró szakiskolás lányok. Érdekes adalék, hogy annak, hogy hány édes szülővel él együtt egy középiskolás, nincs hatása zsebpénze mértékére. Ezzel szemben viszont az évfolyam igencsak meghatározó: míg a IX. évfolyamosok átlagosan 8.642 forintból gazdálkodnak havonta, addig a X. évfolyamba járók már 9.350 forintból, a XI. évfolyamba járók 11.348 forintból, ám a legmagasabb a büdzséjük a XII. évfolyamosoknak átlagosan 14.424 forint, azaz a középiskolások vásárlóereje 3 év alatt 66 százalékkal nő. A Szombathelyi ifjúsági csoportok egymához viszonyított vagyoni és jövedelmi helyzete 0,5

Szombathelyi gimnazista Szombathelyi szakközépiskolás

Vagyoni helyzet

-0,4; 0,3


-0,4; 0,2

-0,4; 0,1

Bejáró gimnazista Bejáró szakközépiskolás

-0,4; 0,0

0,0

-0,5

0,0 -0,3; -0,1

0,5

0,6; 0,0

0,4; -0,1

-0,3; -0,2

1,0

1,5

Bejáró szakiskolás Középiskolás kollégista

1,5; -0,1

Végzett szombathelyi fiatal felnőtt Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

-0,4; -0,4

Nem Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt -0,5

Jövedelm i helyzet

72


Amennyiben a különböző ifjúsági csoportok vagyoni és „jövedelmi” helyzetét egyszerre vizsgáljuk (két standardizált tengely mentén), úgy jól megfigyelhető, hogy a fiatal felnőttek jövedelmi helyzete sokkal kedvezőbb, mint a velük szemben homogén szegénynek tűnő középiskolásoké, akik esetében viszont a család vagyoni helyzete és zsebpénzük között nincs kapcsolat. A fiatal felnőttek esetében viszont van, eszerint a rosszabb társadalmi hátterűek állnak be inkább dolgozni, úgy, hogy közben még szüleikkel élnek együtt.

A CSALÁDI HÁTTÉR MINT ÉRZELMI BIZTONSÁG A családi háttér nem csak a fiatalok anyagi lehetőségeire van kihatással, hanem elsődleges fontosságú érzelmi, mentális fejlődésükre. A szülők kapcsolata a legfontosabb minta a fiatalok saját kapcsolatainak a kialakításához és működtetéséhez, míg a szülőkhöz fűződő viszonyuk alapvetően kihat mindennapjaik érzelmi biztonságára – miközben a korosztály sajátossága a szülői házról való sokszor konfliktusokkal telített leválási folyamat.

A csonka családban élők helyzete Hazánkban a csonka családok száma az utóbbi három évtizedben folyamatosan nő, ez alól Szombathely sem kivétel. A kutatásunkba bekerülők 23,7 százaléka él csonka családban, azaz majd minden negyedik megkérdezett. Ifjúsági csoport Szombathelyi gimnazista Szombathelyi szakközépiskolás Szombathelyi szakiskolás Bejáró gimnazista Bejáró szakközépiskolás Bejáró szakiskolás Középiskolás kollégista Végzett szombathelyi fiatal felnőtt Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt Nem Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

Csonka Szülői kötődés családban (standardizált) élők aránya 22,9 % -0,11 31,9 % -0,15 35,9 % -0,13 16,2 % 0,06 18,4 % 0,01 27,3 % 0,13 20,9 % -0,08 29,9 % 0,17 23,8 % 0,15 17,4 % 0,10

Ugyanakkor a különböző ifjúsági csoportoknak e téren is igen eltérő a családi háttere, adatainkból jól megfigyelhető, hogy a Szombathelyen kívül lakók körében némileg alacsonyabb a válások száma, míg a városban magasabb. Továbbá meghatározó az anya iskolázottsága (Az apák iskolázottsága és a család csonkává válása között adataink alapján nem találtunk kapcsolatot.), minél iskolázottabb egy nő, annál valószínűbb, hogy képes a családot egyben tartani, éppen ezért a bejáró gimnazisták között a legalacsonyabb a csonka 73


családok aránya. Emellett említést érdemel, hogy a dolgozó fiatal felnőttek jelentős része is csak egyik szülőjével él együtt. Emögött is sokszor meghúzódhat gazdasági stratégia, mikor az egyedülálló szülő és a már kereső gyermek osztja meg a lakásfenntartás költségeit, valamint ilyen esetekben a leválás is lényegesen nehezebb, mint a teljes családok esetében.

A szülői kötődés erőssége A fiatalok és a szülők kapcsolatát két kérdéssel igyekeztünk felderíteni: egyrészt arról érdeklődtünk, hogy mennyit vannak együtt, másrészt pedig afelől, hogy milyen intenzív közöttük a kommunikáció. Adataink alapján megállapítható, hogy a fiatalok mindössze 16,4 százaléka minősítette rossznak kapcsolatát szüleivel, ugyanakkor a különböző ifjúsági csoportok esetében fedezhetünk fel markáns különbségeket és minimális eltéréseket egyaránt. Az egyik ilyen alig kimutatható törésvonal a városi és vidéki családok között húzódik, a vidéki családokban átlagosan valamivel jobban érzik magukat a középiskolások (ez összecseng azzal, hogy a vidéki családok stabilabbnak tűnnek). Ennél sokkal markánsabb törésvonal fedezhető fel a még épp középiskolába járók és a középiskolát elvégzettek között. A kamaszkori lázadás, valamint a kortárscsoport erős jelenléte elsősorban a 17-18 éves korcsoportban érvényesül, a legtöbb konfliktus is ezekre az évekre tehető. A középiskola elvégzése után, az osztálytársaktól való eltávolodás után viszont újra megerősödik a család szerepe, javul a kommunikáció.

74


FIATALOK KÖTŐDÉSE SZOMBATHELYHEZ A TÉRSÉG A MIGRÁCIÓ TÜKRÉBEN Szombathely demográfiai helyzetének értékelésekor fontos kiemelnünk a népesség elöregedésének folyamatát. Míg 2001-ben az átlagos életkor Szombathelyen és környékén 38,8 év volt, addig 2006-ra ez az érték elérte a 40,2 évet, majd további öt év múlva 41,4 módosul, míg 2021-re a Népesedéspolitikai Kormánybizottság becslése szerint 43,6 év lesz a szombathelyiek (pontosabban a Szombathelyi kistérségben élők) átlagos életkora. Ilyen drasztikus elöregedést nem indokolnának a természetes szaporodás mutató számai, a jelenségért elsősorban a sajátos vándorlási folyamatok a felelősök. 1998 és 2002 között a kistérség belföldi vándorlási egyenlege -242 fő volt (A kistérség 0,2 százaléka), miközben az 1998-ban a 15-19 éves korosztály belföldi vándorlási egyenlege -717 fő volt (A korosztály 8,7 százaléka), azaz ha ezt a korosztályt nem vettük volna figyelembe, akkor a kistérség vándorlási egyenlege a pozitív tartományba lendülne át. Összességében azt állapíthatjuk meg, hogy a kistérségben évről-évre egy jelentős népességcsere folyik, melynek keretében a huszadik évük táján járó legmobilabb fiatalok elhagyják a várost, s helyettük más korosztályba tartozók telepednek le. Természetesen a mobilitás azokra a leginkább jellemző, akik rendelkeznek az ehhez szükséges adottságok, képességek legalább egyikével: gazdasági tőke, kulturális tőke, szaktudás, vállalkozói kedv. Sajnálatos módon kutatásunk nem terjedt ki azon fiatalokra (valamint idősebbekre és gyermekeikre), akik helyettük érkeznek a városba. Ugyanakkor a főiskolának köszönhetően e fiatal korcsoport hiánya nem ölt drámai méreteket. E csoport megismerése, helyzetének átgondolása, városhoz való viszonyának tisztázása szintén nélkülözhetetlen az ifjúsági koncepció kialakításához, hiszen vélhetően a Szombathelyen tanulók, de nem szombathelyiek közül nagy arányban kerülnek ki a végül Szombathelyre költözők.

EGY MIGRÁCIÓS MODELL Mindenesetre az egyértelműnek tűnik, hogy Szombathelynek, mint az ország jelentős középvárosának elsődleges ifjúságpolitikai céljának kell, hogy legyen a fiatalok minél nagyobb arányban való megtartása, esetleg a településre vonzása. Ennek nehézsége abban rejlik, hogy a fiatalok mindig is a legmobilabb életkori csoportot alkották, hiszen jóval kevesebb kötöttséggel rendelkeznek, mint az idősebb korosztályba tartozók. A jelenség mögött meghúzódó motivációk feltárásához a migrációs vizsgálatokban klasszikus pull-push

75


modellt használjuk, mely során csak Szombathelyre, valamint speciálisan a vizsgált csoportokra koncentrálunk. Motívumok Földrajzi fekvés Lakhatás

Munka Gazdasági környezet

Képzés

Családi háttér

Társas kapcsolatok

Emocionális tényezők

Mobilitási tényezők

Város megítélése

Pull (Marasztaló) motívumok Kedvező földrajzi adottságok Szombathelyi lakás Saját tulajdon Kedvező lakásárak Meglévő munkahely Megfelelő munkahely Alacsony megélhetési költségek Munkaerőhiány Képzettségnek megfelelő munkahelyek léte Megfelelő képzőhelyek (színvonal, kínálat, megfizethetőség) Képzésben való részvétel Jó családi háttér Családi függés Anyagilag kevésbé támogató Működő párkapcsolat Mély baráti kapcsolatok Intézményesült társas kapcsolatok (civilszféra) Lokálpatriotizmus Ismeretlentől való félelem Önállósodási vágy Anyagi függetlenség Képességek megléte (nyelvtudás, jogosítvány) Kedvező jövőkép Tájékozottság Elégedettség az intézményrendszerrel

Push (Taszító) motívumok Kedvezőtlen földrajzi adottságok Szombathely környéki lakás Nem saját tulajdon Kedvezőtlen lakásárak Munkahely hiánya Nem megfelelő munkahely Magas megélhetési költségek Munkaerő-túlkínálat Képzettségnek megfelelő munkahely hiánya Képzőhelyek hiánya Oktatásban nem részesülés Rossz családi háttér Kötődés hiánya Anyagilag támogató Párkapcsolat hiánya Társas kapcsolatok hiánya Gyenge civil élet Gyökértelenség Ismeretlen iránti vágy Elválástól való félelem Anyagi függőség Képességek hiánya (nyelvtudás, jogosítvány) Kedvezőtlen jövőkép Tájékozatlanság Elégedetlenség az intézményrendszerrel

A MIGRÁCIÓS MODELL ÉS A SZOMBATHELYI IFJÚSÁGI CSOPORTOK A tanulmány ezen részében arra vállalkozunk, hogy a fenti migrációs modellben értelmezzük a szombathelyi lakhellyel rendelkező ifjúsági csoportok léthelyzetét, és feltárjuk azokat a lehetőségeket, melyekkel segíteni lehet esetükben a város megtartó erejének a növelését.

76


A szombathelyi fiatalok és a migráció A migráció szempontjából a Szombathelyen élő fiatalokat érdemes egy közös csoportként kezelni, melynek tagjai eltérő élethelyzetekben (iskolatípus, végzettség), illetve életfázisokban vannak (középiskolás, fiatal felnőtt). Az életfázisok természetszerűen eltérő térhasználatot jelentenek, azaz a várost a szombathelyi fiatal korosztály máshogy használja tizenévesen, mint huszonévesen. A szombathelyen élő középiskolások számára a földrajzi szempontok nem játszanak lényeges szerepet mindennapjaikban, oktatási intézményüket átlagosan 10 perc alatt érik el a gimnazisták, illetve szakközépiskolások, míg érdekes módon a szakiskolások 15 perc alatt. A földrajzi szempontok a középiskola elvégzése után válnak lényegessé, főként azok számára, akik a továbbtanulás mellett döntenek a diploma megszerzése érdekében. Szombathely esetében beszélhetünk mobilitási kényszerről, mely abból fakad, hogy a város felsőfokú képzési palettája igen szűk, így a konkrét érdeklődéssel rendelkező, vagy magasabb oktatási színvonalra vágyó fiataloknak az ország más településein kell megtalálniuk a számukra megfelelő intézményeket, bár megkérdezetteink nagy számban jelezték, hogy foglalkoztatja őket a külföldön történő tanulás lehetősége is. Természetesen a továbbtanulási

19,2

80 70 53,6

23,6 16,7

50 30 20 0

55,6

IX

76,9

56,1

10,8

28,2 33,8 33,3 45,6

39,3

5,4 7,4

13,7

tapasztalunk aszerint, hogy a kérdezett melyik alapján

iskolatípus

diákja.

megállapíthatjuk,

Adataink hogy

a

vannak azok, akik nem szándékoznak

25,0

60,3 73,0

10

szándékok terén igen nagy eltéréseket

gimnazisták között elenyészően kevesen

23,5

60

40

78,8

20,3

26,5

90

38,1

1,8 13,6 6,8 1,4

30,9

100

Nem tanulna tovább Külföldön Más hazai településen Szombathelyen 40,5

Szombathelyiek továbbtanulási szándéka %

5,4

X XI XII Gimnázium

17,311,9

2,9

14,9

IX X XI XII Szakközép

részt

venni

felsőfokú

képzésben,

14,6

különösen igaz ez a végzős osztályokra.

0,0 9,1 19,5 7,7 6,1 15,4 6,1 9,8

Ugyanakkor a szakközépiskolások 40

IX X XI Szakiskola

továbbtanulástól. Jelentős különbségeket

százaléka már élesen elhatárolódik a tapasztalunk akkor is, ha az intézmények

szintjén vizsgálódunk a gimnáziumok esetében: a Szent Györgyi esetében csak 75 százalékos továbbtanulási hajlandóságot mértünk, míg a másik 3 gimnáziumból mindenki (a Kanizsai esetében szinte mindenki) be akar kerülni a felsőoktatásba a Szombathelyen élők közül. A szakközepek esetében ennél nagyobb különbségekre bukkanhatunk, közölük kiemelkedik a

77


művészeti, ahonnan csak minden 20. gyerek véli úgy, hogy nem fog felvételizni. A Szent Györgyihez hasonló továbbtanulási hajlandóságot mértünk a Horváthban, a Savariaban és a Kereskedelmiben, míg a Puskásban és az Élelmiszeripariban a 40 százalékot sem közelíti meg a továbbtanulási hajlandóság. A szakiskolások között viszont nem található lényegi eltérés a különböző intézmények között, a továbbtanulási hajlandóság mindenütt 40 százalék alatti. A kutatás során kíváncsiak voltunk arra, hogy mennyien szándékoznak felsőfokú tanulmányaikat a Szombathelyen folytatni. Összességében ez a szándék a középiskolások 10 százalékánál jelenik meg, legkevésbé a gimnazistáknál. Ezen elemzések esetében a végzős évfolyamokat érdemes fokozottan figyelembe venni, mivel ők tényleges döntési helyzetben vannak, ennek ellenére érdemes megfigyelni, hogy a város elhagyásának kényszerével a fiatalabbak is tisztában vannak, reálisan állnak ehhez. Nem úgy, miként a külföldi tanuláshoz, melynek választása a végzős évfolyamok felé folyamatosan csökken, de még így is messze elmarad a realitásoktól. Adataink alapján a mintánkban érettségizettek közül mindössze 3 százalék tanul külföldön. Tehát a szombathelyi gimnazisták mindössze 7,7 százaléka gondolja úgy, hogy a városban fogja folytatni tanulmányait, a végzősök esetében 4,8 százalék ez az arány. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a gimnáziumban végzők 94 százaléka el kívánja hagyni a várost (mindössze 1,4 százalékuk nem akar továbbtanulni). A felvi.hu adatai szerint az utóbbi öt évben a szombathelyi kistérségből felvételizők háromnegyedét rendre felveszik legalább egy helyre. Örvendetes, hogy ez 7 százalékponttal meghaladja az országos átlagot. (Ezen adatok esetében a felvi.hu nem kezeli külön a gimnáziumi, illetve szakközépiskolai érettségivel rendelkezőket.) Az adatok alapján a város tanulmányi célokból történő elhagyása az ifjúsági csoport legalább 60 százalékát érinti ténylegesen, s jelentős lehet azok aránya is, akiket nem vettek fel más településen található felsőoktatási intézménybe, de ennek ellenére elhagyják a várost. Talán nem érdemes hosszasan boncolgatni, hogy 18-20 éves korukban a város legtehetségesebb gyermekeit „veszti” el, akikre addig az intézményrendszeren keresztül jelentős forrásokat áldozott.

A migráció által felvetett problémák a szombathelyi fiatalok esetében A fentiek két problémakörhöz vezetnek, melyből két különböző kérdéshez jutunk: egyrészt a város elhagyása mögött milyen motivációk bújnak meg; másrészt mik azok a pull tényezők, melyek segítségével a város vissza tudja csábítani egykori középiskolás fiataljait. Ez utóbbi esetben rövid és hosszú időtávon is érdemes vizsgálódni: rövidnek nevezhetjük a hétvégi és

78


szünetbeli hazalátogatásokat, míg hosszú távúnak a tanulmányok elvégzése utáni visszatérést és megállapodást. Arra a kérdésre, hogy a középiskolát kijáró fiatalok miért hagyják el szülővárosukat, könnyen választ találhatunk, ha megvizsgáljuk Szombathely egyoldalú felsőoktatási kínálatát. A Berzsenyi Dániel Főiskola elsősorban a tanár és a tanító képzésben jeleskedik, ugyanakkor ezek a pályák mind Szombathelyen, mind a környéken meglehetősen telítettek. Ezek mellett az utóbbi években a Főiskola néhány egyéb szakot indított be, mint gazdálkodási, Európatanulmányok, kommunikáció szak, ugyanakkor az intézmény ezekkel sem tudja a képzési lehetőségek teljes vertikumát lefedni, hiányzik az orvosi, jogi, műszaki, agrár, művészeti képzés, sem a bölcsész, sem a természettudományi szakoknak nincs tudományos kimenete. Ennek következtében a jobban tanulók, illetve jobb családi hátterűek elhagyják a várost. Azon fiatalok, akik érettségi után a városban maradnak tanulmányaik folytatásakor, azzal a veszéllyel számolhatnak, hogy a környéken nem fognak szakmájuknak megfelelő állást találni, vagy kénytelenek lesznek pályaelhagyóvá válni. Ám hiába a szűk képzési paletta, jó néhány marasztaló (pull) tényezővel kell számolni, mint a rossz tanulmányi eredmény, a minimális utazási, lakhatási és megélhetési költségek, vagy például olyan családi problémák, mely miatt a várost nem lehet elhagyni. A fenti „sejtéseink” valóságtartalmát viszont már nem a középiskolás, hanem a fiatal felnőtt mintánkon kell ellenőriznünk, melynek nehézsége abban rejlik, hogy kérdéseink mindig a jelenlegi állapotra kérdeznek rá, s nem a továbbtanulási döntés meghozatalának időszakára, azaz az érettségi körüli néhány hónapra. Ezért kutatásunk alapján nem lehet elkülöníteni az eltérő életmódokból, illetve a motivációkból származó különbségeket, így pedig nem tényekről, hanem csak sejtésekről beszélhetünk. Az, hogy a jobb tanulók hagyják el inkább a várost már a középiskolai szegregáció tükrében is láttuk, a gyengébb iskolák tanulói gondolkoznak kevésbé a város elhagyásában. A fiatal felnőttek oldaláról közelítve a nyelvvizsgával való rendelkezés az egyik leghasználhatóbb mutató a fenti jelenség kimutatására: míg a nem szombathelyen tanulók 72 százaléka rendelkezik valamilyen nyelvvizsgával, addig a szombathelyen tanulóknak mindössze 50 százaléka. A családi kötelékek erőssége is kismértékű eltérést mutat a két csoport között: a Szombathelyen maradók erősebb kötelékről számoltak be, mint a máshol tanulók, miközben a családjuktól kapott támogatás mértéke jóval alacsonyabb.

79


A következő kérdés, hogy mivel lehet a várost elhagyó szombathelyi fiatalokat hazacsábítani. Ez talán a város ifjúságpolitikának egyik legfontosabb kérdése, hiszen a várost elhagyók sok esetben olyan stratégiailag fontos műszaki, orvostudományi stb. végzettséggel rendelkeznek, mely a város fejlődésének záloga lehet. Ezért nem szabad hagyni, hogy elveszítsük kötődésüket a városhoz, hogy elhagyva Szombathelyet gyökértelenné váljanak. Ennek záloga a fiatalok hazalátogatásában rejlik. A pull tényezők esetében jó néhány olyannal számolhatunk, melyekre az ifjúságpolitika csak közvetve tud hatni. Ezek közül a legfontosabbak a társas kapcsolatok, elsősorban a szülőkhöz fűződő viszony, másodsorban a párkapcsolat, végül pedig a barátok, baráti társaságok. A szombathelyen és a nem szombathelyen tanulók szülői kötődése nem oly jelentősen eltérő, mint ahogy azt előzőleg vártuk. Ennek oka elsősorban a modern info-kommunikációs eszközök

elterjedtségével

magyarázható

(a

csoport

96,7

százalékának

van

saját

mobiltelefonja, s 96,6 százalékuk internet használó), bár ez az örvendetes tény azt is jelenti, hogy a családi és társas kapcsolatok úgy is erősek tudnak maradni, hogy ezzel a városhoz való kötődés erősödése nem jár feltétlen együtt. Éppen ezért elsődlegesen fontosak azok az időszakok, melyek során a fiatalok hazalátogatnak. A hazalátogatások esetében érdemes két dimenziót vizsgálnunk, az egyik a látogatások gyakorisága, a másik az intenzitása. A gyakoriság esetében meghatározó, hol helyezkedik el a választott felsőoktatási intézmény, milyen anyagi és időbeli ráfordítást igényel a hazalátogatás. A szombathelyiek számára a legnépszerűbb képzőhely Budapest, adataink alapján ide jár a csoportba tartozó fiatalok 41 százaléka, a távolabbi (nem Vas vagy szomszédos megyében található) képzőhelyek közül kiemelkedik még Pécs 9 százalékos eredménnyel, a többi távoli képzőhelyen tanulók aránya együtt sem éri el az 5 százalékot. Ennél kedvezőtlenebb azok helyzete, akik külföldön tanulnak, ők alkotják a csoport mindössze 3 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a távol tanulók aránya 60 százalék körüli a mintában. Az ő esetükben lényegesen nagyobb költségekkel jár a „haza”utazás, mint Győrből (16 százalék), Sopronból (9 százalék), Veszprémből (7 százalék), illetve Zalaegerszegről (5 százalék). A hazalátogatások intenzitásának mérése külön vizsgálatot igényelt volna, kutatásunk csak a városhoz való kötődés mértékének feltárására vállalkozott. Ezen belül négy olyan területet találtunk, ahol jelentős eltérés tapasztalható a két ifjúsági csoport között, ráadásul a kötődés szempontjából mindegyik esetében a nem Szombathelyen tanulók rendelkeznek alacsonyabb értékekkel. A legnagyobb eltérést az informáltságban tapasztaltuk, melyet elsősorban a helyi 80


média fogyasztásával mértünk. A második legnagyobb különbséget a város munkaerőpiacának megítélésében találtuk, így pont az a csoport látja kedvezőbbnek a helyzetét, amelynek szakmája telített a kistérségben. A város fejlődésének megítélésében is lényeges különbség mutatkozott: azok, akik Szombathelyen maradtak, jóval kedvezőbbnek vélik a város jövőjét. Végezetül pedig a helyi ifjúsági intézményrendszer ismeretében is számottevő a két csoport közötti különbség, természetesen azok javára, akik a városban maradtak tanulni. Ez összességében azt jelenti, hogy a várostól való elszakadás gyorsabb ütemben megy végbe, mint a családtól való elszakadás a máshol tanulók esetében.

Megoldási javaslatok Szombathely humántőkéjének megtartása érdekében A városnak alapvető érdeke, hogy megfordítsa a jelenlegi folyamatot, hiszen a máshol tanulók igen jelentős része nem tér vissza Szombathelyre, jól mutatja ezt, hogy míg a felsőoktatásban tanulók 38,5 százaléka tanul Szombathelyen, addig a végzettséget szerzett fiatal felnőttek között a Szombathelyi végzettséggel rendelkezők aránya 71,5 százalék. Vegyük számba tehát, hogy hogyan lehetne növelni a pull tényezőket a politika eszközével. A földrajzi fekvésen értelemszerűen a legnehezebb változtatni, ugyanakkor a város egyértelmű érdeke megközelíthetőségének további fejlesztése, például az M8-as autópálya megépítése. Az önkormányzat már tett lépéseket a lakhatási lehetőségek javítására. A fiatal családok otthonára gyakorlatilag minden megkérdezettünk hallott. A Szombathelyen tanulók és máshol tanulók beköltözési hajlandósága igen hasonló, 2-3 százalékuk biztos abban, hogy beköltözne, míg további 25-28 százalék elképzelhetőnek tartja. Ezek a számok jól jelzik, hogy igen nagy az igény az önkormányzati bérlakások iránt a fiatalok körében. A MOP házról ugyanakkor jóval kevesebben rendelkeznek ismeretekkel, a fiatal felnőttek közül a Szombathelyen tanulók 20,7 százaléka, míg a nem Szombathelyen tanulók 13,2 százaléka. Azok közül, akik ismerték a lehetőséget, senki nem mondta, hogy biztosan beköltözne, míg ezt elképzelhetőnek tartja a Szombathelyen tanulók fele, a máshol tanulók harmada. Mindenesetre úgy látszik, hogy ezekre a kezdeményezésekre van igény a fiatalok körében, s a nem Szombathelyen tanulók számára is vonzó alternatíva lehet. A felsőoktatásban részt vevő szombathelyi fiatalok visszacsábításának kulcsa, hogy a város tud-e megfelelő munkalehetőséget biztosítani a számukra. E téren a 2005-ös évről ismerünk átfogó adatokat, mely során a pályakezdő és a diplomás munkanélküliek száma tovább nőtt.

81


Ráadásul 2000-hez képest, amíg a pályakezdő munkanélküliek száma megduplázódott a pályakezdő diplomás munkanélküliek száma megháromszorozódott. A máshol diplomázók szempontjából a legjelentősebb probléma azon vállalatok hiánya, melyek nagy számban reál- és műszaki értelmiséget foglalkoztatnának, miközben az ilyen profilú cégek elkerülik Szombathelyet, mondván, hogy nem áll rendelkezésükre a megfelelően szakképzett munkaerő. A megoldás annál is fontosabb mivel a torz gazdasági szerkezet újratermeli magát, hiszen a bölcsész végzettségűek évről évre nagyszámban jelennek meg a város munkaerő-piacán. E problémára nehéz a helyi sajátosságoknak megfelelő biztos receptet ajánlani, mindenesetre szükség lenne olyan fórumra, például állásbörzére, ahol a leendő munkáltatók és a városba visszatérni vágyó diplomások egymásra találhatnak; vagy sokat segíthetne egy olyan humán erőforrás bázis, melyből a munkáltatók tájékozódhatnának azokról a diplomázáshoz közeledő hallgatókról, akik valamely szombathelyi középiskolában érettségiztek. Ha lehetőség nyílna a kapcsolat felvételre, az mindkét fél érdekeit szolgálhatja. (Természetesen egy ilyen rendszer is csak 5 év múlva kezdené éreztetni hatását.) További fontos kutatási irány lenne annak feltérképezése, hogy a Szombathelyről más városok egyetemeire, főiskoláira járó fiatalok milyen okokból térnek haza, ebben mennyire játszik szerepet a biztos álláslehetőség, illetve jellemző-e, hogy csak az olcsó megélhetési költségek miatt térnek vissza a szülői házba. Mint láthattuk a fiatal felnőttek jelentős részének van párkapcsolata, annak ellenére, hogy még szüleikkel élnek, igen jelenős részük emellett továbbtanulni sem szándékozik, mégis az önálló élet kezdése helyett a posztadoleszcencia állapotát választják. Ez különösen akkor problémás, ha a családnak, illetve a fiatalnak sem szándéka a leválás, az önálló élethez szükséges erőforrások biztosítása. Félő, hogy ez a jelenség a kutatásba bevontaknál idősebb csoportokra is jellemző. Tehát a városba való visszatérés sok esetben csapdahelyzetet szül, s gátolja az önálló életkezdést, a családtól való elszakadást. Ez igaz azokra is, akik felsőfokú tanulmányaikat Szombathelyen végzik, főként hogy ők az előző csoportnál jóval kevésbé mobilak. A leválási folyamatot sok esetben Szombathely magas ingatlanárai is gátolják, melyek gyakran a Budapestiekkel vetekszenek, miközben a megyeszékhely nem kínál annyi lehetőséget, mint a főváros (ahol a legtöbben vesznek részt a felsőoktatásban Szombathely után). A családi és párkapcsolati tényezők mellett a baráti kapcsolatok szerepét is számításba kell venni, annál is inkább, mert a Szombathelyen munkát találók 56 százalékát valamely ismerősük segítette az álláshoz. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy a várost elhagyók képesek legyenek ápolni „otthoni” kapcsolataikat. A szociológiai kutatások kimutatták, hogy az 82


ismerősökön keresztüli sikeres álláskereséshez legtöbbször nem az erős, hanem az úgynevezett gyenge kapcsolatok vezetnek. Ez azt jelenti, hogy az esetek többségében nem a legjobb barát, illetve közvetlen család a segítő, hanem az ismerősök, haverok, illetve nagynénik-nagybácsik. Eme hálók ápolása érdekében rendkívül fontosak azok a közösségi alkalmak, amikor nem csak a közeli emberek gyűlnek össze, hanem „rég látott ismerősökkel” is találkozhatunk. E közösségi alkalmak szervezése elsősorban a város feladata, melyeket érdemes úgy alakítani, hogy egybeessenek azokkal az időszakokkal, amikor a legnagyobb valószínűséggel otthon találhatóak a más városokban tanulók. Jelen pillanatban a városban egyetlen ilyen esemény van, melyen a fiatal felnőttek nagy arányban vesznek részt (90 százalék), ez a Savaria karnevál; ilyen rendezvénnyé fejlődhet a Szentivánéj (37 százalék). Ezek mellett még két rendezvény van, melyre a fiatal felnőttek több mint 10 százaléka kilátogat: a Szent Márton hét és a Lamartin jazz fesztivál. A többi rendezvényről megállapíthatjuk, hogy nem része a fiatal felnőttek életének. Meglátásaink szerint a fiataloknak szóló nagy kulturális rendezvényeket az oktatási szünetek idejére kellene időzíteni, azaz az őszi, téli és tavaszi szünetre, mivel a Savaria fesztivál a nyár folyamán ezt a funkciót betölti.

A NEM SZOMBATHELYI IFJÚSÁGI CSOPORTOK Szombathely kiemelkedően fontos szerepet tölt be Vas megye középszintű oktatási rendszerében. A város középiskoláiba járók körülbelül 60 százaléka valamely környező településről származik, ezen diákok negyede lakik kollégiumban, míg háromnegyede ingázó. Sajnálatos módon az ő esetükben nem tudunk felrajzolni egy potenciális élettörténetet, mivel a fiatal felnőtt korosztály esetében csak a Szombathelyen élőket vontuk be a kutatásba. Ugyanakkor Szombathely humán erőforrásának fejlesztése szempontjából kiemelkedően fontosak azok a fiatalok, akik valamely oktatási szinten a város iskoláit, oktatási intézményeit használják. Ám értelemszerűen e csoportok esetében nem beszélhetünk akkora mérvű kötődésről Szombathelyhez, mint azon csoportok esetében, akik nem csak tanulnak a városban, hanem itt is élnek. Ennek ellenére érdemes egyesével végiggondolni ezen csoportok speciális helyzetét, és stratégiai célokat rendelni hozzájuk.

83


A nem szombathelyi gimnazisták csoportja

80 40,5 70 50

40,5 69,2

33,648,4 44,1

20 10 16,7 0 IX

5,1 7,7 2,3 X XI XII Gimnázium

a

szombathelyi

középiskolások esetében tapasztaltuk, a gimnázium melletti döntés egyet jelent azzal, hogy a gyerek a későbbiek során

másként. Azon diákok esetében akiknek

9,9

73,1 61,4

már

továbbtanulni, ez a bejárók esetében sincs

16,8

30

Amint

valamely felsőoktatási intézményben fog 16,9 14,7

60 40

66,7

25,6 15,4 36,4

59,3

90

29,4

2,4 0,0 3,8 0,0 27,4

100

35,0

%

81,1

Vidékiek továbbtanulási szándéka

47,3

Nem tanulna tovább Külföldön Más hazai településen Szombathelyen

14,7

1,9 18,5 4,2

34,1 10,8

7,3 11,8 8,8

IX X XI XII Szakközép

8,1

20,8 20,4

8,3

IX X XI Szakiskola

sikerül bekerülni valamely diplomát nyújtó nem szombathelyi intézménybe, a város nagy

valószínűséggel

az

átszállás

helyszínévé fokozódik le, így a városhoz való emocionális kötődés amúgy is jóval

alacsonyabb lesz. Ezen fiatalok esetében a közösségi programok, rendezvények vonzerejének is nagyobbnak kell lenni, hiszen további plusz költséget jelent a beutazás a városba. Azok, akik diplomát szereznek, a fent már tárgyalt dilemmákkal találják szemben magukat: végzettségükkel kínál-e megfelelő állást a város? Hogyan (és hol) tudnak önálló egzisztenciát, életet kezdeni? Azaz e csoport esetében gyakorlatilag két beavatkozási pont van, ha mint humán erőforrást magához akarja édesgetni ezeket a személyeket a város. Az egyik a gimnáziumi élet, ahol érdemes lenne törekedni a városon kívüliek minél nagyobb integrálására a helyi ifjúsági életbe, míg a másik a diplomaszerzés körüli időszak, mikor a fiataloknak lehetőséget kell kínálni arra, hogy a városban építsék fel egzisztenciájukat. Utóbbi problémáról már a fentiekben esett szó. Az előbbi probléma egyik legfontosabb eredője a városon kívüliség, s hogy az ifjúsági élet legvonzóbb időpontja a péntek, illetve a szombat estékre, éjjelekre koncentrálódik. Ezért igen fontos biztosítani azt, hogy a tizenévesek minél későbbi időpontokban elindulva is biztonságban hazaérkezhessenek, más esetben csak azok képesek integrálódni a szombathelyi ifjúsági életbe, akik meg tudják oldani szállásukat.

A nem szombathelyi szakközépiskolások és szakiskolások csoportja Természetesen a szakközépiskolásokat érdemes két felé bontani, egyrészt azokra, akiknek sikerül bekerülnie a felsőoktatásba, másrészt azokra, akiknek nem. Előzőek élethelyzete lényegében nem különbözik a már fent tárgyaltakétól. Természetesen a szakiskolások között is sokan vannak, akiknek a tervei között szerepel a diploma megszerzése. Az ő esetükben

84


viszont kérdéses, hogy miből és miként tudják fedezni az érettségihez szükséges erőforrásokat, mindenesetre túlnyomó többségük adataink szerint megelégszik a szakiskolai bizonyítvánnyal. Ez azt jelenti, hogy e csoportokból igen sokan meg fognak jelenni a térség munkaerő-piacán a középiskola végeztével. Ugyanakkor az önálló életkezdés ebben az életszakaszban igen nehéz, főként jelentős családi segítség nélkül. Mint már láttuk a szakiskolákban járók családi háttere minden szempontból kedvezőtlenebb, mint kortársaiké. Ám a szakiskola választás mellett egyértelmű szándék a gyermek mielőbbi anyagi függetlenedése, az, hogy keresővé váljon. Éppen ezért igen aggasztó jelenség, hogy Szombathelyen az utóbbi évek során folyamatosan nő a pályakezdő munkanélküliség, melyben fontos szerepet játszik a gazdaság strukturális átalakulása és az ehhez nem kellő időben idomuló oktatási szerkezet. Értelemszerűen a helyben élők mindig is helyzeti előnyben vannak azon munkavállalókhoz képest, akik nem helyiek, ingázók. Ennek csak egyik oka a kedvezőbb foglalkoztatás, másik oka, hogy a helyieknek mindig nagyobb információs befolyásuk van, ez különösen fontos akkor, ha a munkahelyek több mint felét ismeretségi alapon töltik be. Mindenesetre ezek a fiatalok képezik a város munkaerő-bázisát (középiskolás korosztályonként körülbelül 8-10 százalék), mivel keresett szakma és a megfelelő családi háttér nélkül nem jellemző migrációjuk. További probléma, hogy a tanuláshoz, képzéshez való viszonyuk sokkal rosszabb, mint azoknak, akik tovább akarnak tanulni, így elsősorban azok az élőmunka-igényes ágazatok jöhetnek számításba az esetükben, mint az építőipar, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, a könnyűipar bizonyos ágai. (Bár minden ágazatban megfigyelhető, hogy a technikai fejlődéssel a mechanikus, szaktudást nem igénylő feladatok gépesítésére kerül sor.)

Egy különleges csoport: a kollégisták A szombathelyi kollégiumi elhelyezésben részesülő középiskolások túlnyomó része szakközépiskolás, így adataink leginkább erre a csoportra hasonlítanak. Ugyanakkor jóval inkább érzik, hogy számukra a tanulás tényleges mobilitási csatorna, mindössze 20-21 százalékuk nem akar továbbtanulni. Ezt támasztja alá az is, hogy az összes középiskolai ifjúsági csoport esetében itt találkozunk szinte a legmagasabb értékekkel (csak a bejáró gimnazisták előzik meg őket), míg arra a kérdésre, hogy mennyire könnyen tanulnak, igencsak le vannak maradva a gimnazistáktól, illetve a szakközépiskolásoktól. A léthelyzet további furcsasága abból a furcsa, köztes állapotból származik, hogy kétlaki életet élnek, mely a hét bizonyos időszakában nagymérvű függetlenséggel jár, s önállóságot

85


igényel, miközben függő viszonyuk a szülőktől egyértelmű. A középiskola elvégzése után nagy valószínűséggel jelentős változás áll be a legtöbbjük életében, hiszen meglehetősen kevesen lehetnek azok, akik Szombathelyen maradnak diplomát szerezni. A fiatalok ezen csoportja jobban kötődik a városhoz, mint a bejárók, így valószínűsíthető, hogy szívesebben vissza is térnének, az ő számukra pedig igazán vonzóak lehetnek a kollégiumi légkörhöz hasonló lakhatási megoldások: fiatal családok otthona, MOP ház.

A vizsgálatba be nem vont ifjúsági csoportok Szombathelyen két olyan ifjúsági csoport van, melyet kutatásunk során nem sikerült elérni. Mindkettő mintavételi sajátosságra vezethető vissza. A kutatás ideje a fiatal felnőttek esetében augusztusra esett és vezetékes telefonon történt. Ennek következtében nem is szándékoztunk elérni azon tanuló fiatalokat, akik az ország valamely más területéről érkeznek a szombathelyi felsőoktatásba, s alapvetően meghatározzák az évközi ifjúsági életet. E csoport feltérképezése egy külön kutatást, kutatási fázist érdemel, bár az esetükben feltételezhető, hogy a diploma megszerzése után valószínűleg elhagyják a települést, mivel az általuk szerzett végzettséggel lakhelyük környékén valószínűsíthetően könnyebb az elhelyezkedés. A másik csoportokba azok a fiatalok tartoznak, akik nem rendelkeznek otthoni vezetékes telefonnal. Adataink alapján úgy tűnik, hogy a mobilpenetráció következtében a fiatalok nem igényelnek vezetékes telefonkészüléket, miután önálló életet kezdenek. Ezért e csoport megismerésére és felmérésére kutatásunk nem volt alkalmas. Éppen ezért az önálló, saját háztartással rendelkező fiatal felnőttek jellemzésétől eltekintünk. Annyi viszont bizonyos, hogy esetükben a városhoz való kötődés igen nagymérvű, főként azoknál, akik egzisztenciájuk kiépítése mellett saját családot is alapítottak.

ÖSSZEGZÉS A különböző ifjúsági csoportok Szombathelyhez való kötődésének kifejezése érdekében létrehoztunk egy aggregált mutatót, mely egyszerre tartalmazza a városhoz való kötődés több dimenzióját: Mióta él Szombathelyen? Hány végzettséget szerzett Szombathelyen? Mennyire kötődik a szombathelyi munkaerő-piachoz? Milyen jövőképpel rendelkezik a várossal kapcsolatban? Mennyire kötik a társas kapcsolatai a városhoz (barátok, párkapcsolat, család)?

86


Mennyire ismeri Szombathely ifjúsági intézményeit? Mennyire tájékozott a helyi közéletben? Az ezekből a tényezőkből létrehozott aggregált mutatót minden egyes megkérdezettre külön kiszámolták, a legalacsonyabb felvett érték -3,25, míg a legmagasabb érték 7,86. A negatív előjelű számok azt jelzik, hogy a dimenziók többségében a várost inkább taszítónak, érdektelennek minősíti a kérdezett, míg a pozitív számok kisebb-nagyobb kötődést jelentenek. Ifjúsági csoport Szombathelyi gimnazista Szombathelyi szakközépiskolás Szombathelyi szakiskolás Bejáró gimnazista Bejáró szakközépiskolás Bejáró szakiskolás Középiskolás kollégista Végzett szombathelyi fiatal felnőtt Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt Nem Szombathelyen tanuló fiatal felnőtt

Amint az az adatokból jól látszik az

Érték 2,4 2,7 2,7 0,6 0,6 0,8 1,4 4,1 5,0 3,5

ifjúsági csoportok Szombathelyhez való kötődése igen eltérő. Ám az megállapítható, hogy

minél

idősebben

él

valaki

Szombathelyen annál kevésbé valószínű, hogy el fogja hagyni a várost. Ennek oka elsősorban a csökkenő migrációs hajlam, a társas kapcsolatok kiépítettsége, a város

ismerete, s vélhetően szeretete. A legkisebb kötődéssel jól láthatóan a bejárók rendelkeznek, akiknek az esetében kérdéses, hogy mennyire és miként tudtak integrálódni a városi ifjúsági életbe. Mindenképpen rosszabbul állnak ezen a téren mint a kollégisták. Érdemes megfigyelni azt is, hogy a szakiskolások kötődése a városhoz, ha nem is nagymértékben, de eltér a gimnazistákétól. Ennek oka, hogy közülük többen képzelik el jövőjüket a szombathelyi munkaerő-piacon, mint a gimnazisták, akik fel vannak készülve arra, hogy elhagyják a várost. A leginkább azok kötődnek a városhoz, akik jelenleg felsőoktatási intézménybe is Szombathelyen járnak. Ők rendelkeznek a legnagyobb helyismerettel, s ezer szállal kötődnek a városhoz. Ez viszont azt jelenti, hogy a végzettségük megszerzése után sem fogják elhagyni várost, azaz Szombathely a jövőben is magán fogja őrizni a humán értelmiség dominanciáját. Mindenesetre egy ifjúságpolitikai koncepció megítélésében éppen ezért e csoport véleményét érdemes a leginkább kikérni, mivel erősen kötődnek a városhoz, ismerik azt, szinte minden, a vizsgálatba bevont és nem bevont, ifjúsági csoporttal kapcsolatban állnak.

87


ÖSSZEFOGLALÁS Az vizsgált fiataloknál a legerőteljesebb szegmentáló tényező az általuk látogatott iskolatípus, illetve a korosztályi tényező. E két faktor mögött eltérő élethelyzetek, életkörülmények, szocio-kulturális háttér jelenik meg. A kapott eredményekből jól látható, hogy a szülők iskolai végzettsége alapvetően befolyásolja, hogy a fiatalok milyen intézmény keretei között tanulnak. Ez alapján egy külön indexet is létrehoztunk, ami mutatja, hogy az egyes intézményekben milyen eséllyel jelennek meg a különböző iskolai végzettségű szülők gyermekei. Az adatok alapján két elit gimnázium képe rajzolódik ki, míg a lista végén a szakiskolai képzést nyújtó intézmények találhatóak. A vizsgálatba bevont fiatal felnőttek több mint fele tanulmányait valamelyik felsőoktatási intézményben folytatja. Rájuk jellemző, hogy igyekeznek magasabb végzettséget szerezni, mint szüleik. A fiatalok számára rendelkezésére álló pénzösszeget vizsgálva az egyik érdekes megállapítás az lehet, hogy a szülőktől való elszakadást voltaképpen a szülő maga finanszírozza, hiszen mind a középiskolás kollégisták, mind a felsőoktatásban részt vevő kollégisták jóval nagyobb pénzösszeg felett rendelkeznek, mint azok, akik Szombathelyen élnek és tanulnak. Emellett elgondolkodtató, hogy a pénzkereső fiatal felnőttek legnagyobb csoportja 50-100 ezer Ft közötti jövedelemről számol be, ami nem könnyíti meg számukra az önálló életkezdést. Kiemelt témakörként foglalkozunk a tanulmányban azzal, hogy Szombathely a fiatalok számára milyen megtartóerővel rendelkezik, vagy éppen mekkora a migráció mértéke. Azt tapasztaltuk, hogy a városi lakosság elöregedésének ténye mögött erőteljesen fellelhető a fiatalok városból történő kiáramlása. A gimnáziumban végzett fiatalok elsöprő többsége [94%] próbálkozik meg Szombathelyen kívüli felsőoktatási intézménybe felvételt nyerni. A rendelkezésünkre álló adatok alapján elmondható, hogy az országos adatokhoz képet is nagy arányban kerülnek felvételre. Innentől kezdve az válik kérdésessé, hogy milyen eszközökkel lehet elérni, hogy a Szombathely számára értékes humántőkét jelentő fiatalok tanulmányaik befejezését követően visszatérjenek szülővárosukba. Az életkor és az ebből adódó élethelyzet nagyban befolyásolja azt is, hogy a fiatalok milyen módon töltik el a rendelkezésükre álló szabadidőt. Általánosságban elmondható a passzív tevékenységek, mint pl. a TV-, filmnézés, zene-hallgatás erőteljes dominanciája. Az aktív tevékenységek közül egyértelműen a sport az, ami megmozgatja a fiatalokat. A szombathelyi fiatalok között a legnagyobb népszerűségnek a futball örvend, de az egyéb labdajátékok, illetve a biciklizés is igen kedvelt elfoglaltság. Nem elhanyagolható, hogy a nagy 88


hagyományokkal rendelkező atlétikát minden hatodik fiatal jelölte meg, mint olyan sportot, amit szívesen űz. A szabadidős tevékenységek legnépszerűbb színterei a szórakozás- és beszélgetéscélú helyszínek. Ez utóbbi alatt a kocsmákat, kávézókat, éttermeket értjük, amely helyszínek az életkor előrehaladtával átveszik a vezető szerepet a fiatalok életében a diszkótól és más hasonló szórakozóhelyektől. Elmondható, hogy az átlagosnál több zsebpénzzel rendelkező, szakiskolába járók gyakrabban és jellemzőbben járnak fogyasztásorientált helyszínekre. Az eredmények azt mutatják, hogy ezek a fiatalok az átlagnál nagyobb kapcsolati hálóval rendelkeznek, viszont gyengébb kapcsolattal a szülők felé. Érdekes, hogy a fiatal felnőttek a kamaszkori lázadást lezáró életszakasz után elkezdenek újra erősebb kapcsolatot ápolni a szülőkkel. Meg kell említeni még a szombathelyi fiatalok körében tapasztalható internetpenetrációt, ami az országos átlaghoz képest is kiemelkedő. A közhiedelemmel szemben az interneten és televízió előtt töltött idő nem mutat erőteljes összefüggést a fiatalok szabadidős tevékenységével, tehát nem mondható el, hogy azok, akik többet ülnek TV, PC előtt, kevésbé járnának el otthonról, vagy kevesebb barátjuk lenne. A helyi médiumok közül a Vas Népe jut el a legtöbb fiatalhoz, ami mellett még a rádiós műfaj örvend nagyobb népszerűségnek. A szombathelyi fiatalok önbevallásán alapuló egészségügyi képe biztató jeleket mutat. Úgy tűnik, a fiatalok (illetve szüleik) nagy része ügyel arra, hogy a rendszeres napi három vagy többszöri étkezésük biztosítva legyen. A felmerülő panaszok közül a fáradtság és levertség jelenik meg a legtöbb esetben a válaszadóknál. Az alkoholfogyasztást és dohányzást illetően hasonló eredményekkel találkozunk, mint amit a 8 évvel ezelőtti felmérés is mutatott. A szombathelyi fiataloknak ma is kétharmada [66-68%] nyilatkozik úgy, hogy nem dohányzik. Mintegy negyedük [22-27%] gyújt rá legalább pár szálra naponta. A fiataloknak 12-16%-a nyilatkozott úgy, soha nem iszik alkoholt. Az alkalmanként ivók arány a 18 év felettiek körében 44%-ra, míg a középiskolásoknál 52%-ra tehető. A kábítószer-fogyasztással kapcsolatban nem annak mértéke, hanem a hozzájutás lehetősége tartogat érdekes eredményeket. A fiatoknak közel kilenc tizede állítja magáról azt, hogy még soha nem próbált ki semmilyen drogot. Emellett a fiatal felnőttek harmada mondta azt, hogy szükség esetén valamilyen szórakozóhelyen hozzá tudna jutni kábítószerhez. A valamilyen szert már kipróbáló 18 év alatti fiataloknak fele baráti körből, míg kétötödük szórakozóhelyről tudna droghoz jutni. Mindhárom említett élvezeti szerről elmondható, hogy a fogyasztók jellemzőbben kerülnek ki a csonka családokból és a hátrányosabb szocio-kulturás hátterű családokból. 89


A Szombathely megítélését firtató kérdésekre kapott válaszokból jól kitűnik, hogy mennyire másképp érzékelik a várost a középiskolába járók és a fiatal felnőttek. Az előbbi korcsoportba tartozó fiatalokat leginkább a szórakozási lehetőségek és az őket körülvevő társaság érdekli, ezekkel kapcsolatban fejezték ki tetszésüket, vagy éppen nem tetszésüket. Mindenképpen meg kell említeni, hogy a 18 év alattiak körében külön kategóriaként megjelent a városban élő kisebbségek iránti ellenszenv, amely témakör az idősebb korosztályban szinte egyáltalán nem jött elő. A fiatal felnőttek számára a város már nem csupán a szabadidőtöltés helyszíne, hanem hétköznapjaik tere, ahol az elmaradó fejlesztésekkel, a köztisztasággal, vagy éppen a közlekedéssel elégedetlenek.

90

Szombathelyi Ifjúságkutatás

Recommend Documents