Tisztelt Szombathelyi Törvényszék! Alulírott Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület (székhelye: 8425 Lókút, Papod u. 38.., képviseli: Mészáros Ferenc alelnök) felperes az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség alperes (székhelye: 1016 Budapest, Mészáros u. 58/a.) ellen, az alperes 14/632130/2011. iktatószámú határozata bírósági felülvizsgálata iránt indított, a Tisztelt Törvényszék előtt 1.K.20.097/2012 számon folyamatban lévő perben az alábbi előkészítő iratot terjesztjük elő: Amint azt a keresetlevelünkben részletesen is bemutattuk, álláspontunk szerint az alperes határozatának meghozatala során megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. 50.§ (1) bekezdésében foglaltakat, nem tett ugyanis eleget tényállás-tisztázási kötelezettségének. Amennyiben ugyanis a tényállást megfelelően és teljes körűen feltárta volna, egyértelművé vált volna az eljáró hatóság számára is, hogy a beruházó által az előzetes vizsgálati eljárás keretében benyújtott dokumentáció nem tartalmaz több olyan, alapvető tényt, adatot, vizsgálatot sem, amelyek nélkül azt a kérdést, hogy a tervezett beruházás feltételezhetően jár-e jelentős hatással a környezetre nézve [314/2005 (XII.25.) Korm. rendelet - a továbbiakban rövidítve Korm. rendelet - 5.§ (2) bekezdés a) pont]. A beruházás helyszíne A Korm. rendelet 3.§ (2) bekezdésében foglaltak szerint a kérelemhez mellékelni kell a 4. számú mellékletnek megfelelő előzetes vizsgálati dokumentációt. A Korm. rendelet 4. számú mellékletének 1. pont bc) alpontja szerint be kell mutatni a tevékenység helyét és területigényét. Az 5. számú melléklet (a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai) 1. pontja a tevékenység és a kapcsolódó műveletek, létesítmények bemutatását követeli meg, az 1. pont a) alpontja szerint pedig be kell mutatni a terület igénybevételének nagyságát, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényét is. Az előzetes vizsgálati eljárás során a beruházó részéről benyújtott dokumentáció 3.3. pontja (a 8. oldaltól kezdődően) ’A tevékenység helye és területigénye, a terület használatának jelenlegi és a településrendezési tervben rögzített módja’ címszó alatt részletezi, milyen műveletek, létesítmények szükségesek a tevékenység megvalósításához (így többek között bekötőutak, daruzási helyek kiépítése stb.), majd a 10. oldalon folytatólagosan azt tartalmazza, hogy a tényleges mennyiségek (azaz a konkrétan elfoglalt és felhasznált terület nagysága) majd csak az úttervezés és az építési engedélyeztetés fázisában lesznek pontosíthatók a helyszíni felmérések és a kiválasztott géptípus alapján. Ugyancsak a dokumentáció szerint (17.o.) a szélerőművek által termelt villamos energia a szélerőmű oszlopban található transzformátoron keresztül földkábelek segítségével kerül összegyűjtésre, amelyek a transzformátor állomáshoz futnak majd be. Oldal 1 / 7
Ugyanakkor - a transzformátor állomás helye, mérete, területfoglalása, - a földkábelek elhelyezkedése, kivitelezési munkálatai során elfoglalt hely - a bekötőutak helye, a szükséges munkálatok területigénye - mindezek kialakítása során elfoglalt terület, a nyomvonal, illetve az esetleges környezeti hatások nem kerülnek ismertetésre a dokumentációban. Maga a dokumentáció is rögzíti mindezen adatok hiányát, hiszen maga utal arra (így többek között a 17.oldalon), hogy majdan a kivitelezési tervezés során lehet a hálózati csatlakozás részleteit pontosan meghatározni. A Nyugat-dunántúli KTVF 7131-1/1/30/2010/I. számú határozata az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásáról szerint (2.o.) a beruházás tárgya ’szélkerék, kapcsolódó utak, villamos vezetékek, földkábelek’. Az OKTVF 14/243-45/2011. ügyiratszámú végzése (25. oldal) szerint a pontos kábelnyomvonalakat a kiviteli tervezés során kívánják meghatározni. Emellett a végzés maga is rögzíti, hogy a tervezett szerviz utak pontos nyomvonalát, területi mértékét az előzetes vizsgálati dokumentáció nem ismerteti. A leírtak alapján tehát az eljáró környezetvédelmi hatóság annak ellenére fogadta el az előzetes vizsgálati dokumentációt és állapította meg azt, hogy a tervezett beruházás nem jár jelentős hatással a környezetre nézve (tehát a környezeti hatások további vizsgálata nem szükséges egy folytatólagos környezeti hatásvizsgálati eljárás keretében), hogy az maga a hatóság által elismerten sem tartalmazta valamennyi, a Korm. rendeletben előírt körülmény vizsgálatát és mutatta be azokat az adatokat, amelyek alapján a hatóság a tervezett beruházás tényleges hatásait valóban megítélhette volna. Ehelyt szeretnénk utalni pl. az ügyben született kulturális örökségvédelmi hatástanulmányra, amely szerint a beruházás által igénybe vett négy község határában (Szeleste, Gór, Répceszentgyörgy és Hegyfalu) nyilvántartott 50 régészeti előhely szerint 11-et biztosan érint, köztük egy ismeretlen kiterjedésúű római kori települést. A tervezett beruházás hatásának megítéléséhez tehát elengedhetetlen annak területigényének ismerete. Fényvibrációs hatás és védőtávolságok A 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről 4. számú melléklete szerint az előzetes vizsgálati eljárásban - a környezet-és település-egészségügyre - az egészségkárosító kockázatok és esetleges hatások felmérésre - a lakott területektől számított védőtávolság véleményezésére nézve a fővárosi és megyei kormányhivatal illetékes megyei népegészségügyi szakigazgatási szerve az illetékes, minden esetben bevonandó szakhatóság. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 6.§ (2) bekezdése a környezet használatával kapcsolatban az elővigyázatosság elvének érvényesítését hangsúlyozza, míg a törvény 32.§-a szerint ’a sugárzások környezetre gyakorolt káros hatásai elleni védelem kiterjed a mesterségesen keltett és természetes ionizáló, nem ionizáló és hősugárzásokra’. Oldal 2 / 7
A fellebbezéseinkben és a keresetünkben foglalt környezeti hatás, amelyet relevánsnak tartunk és amelynek helyes értékelését hiányoljuk az előzetes vizsgálati eljárásból, az a szélerőművek lapátjai által okozott jelenség, amelynek kapcsán a lapátok a Nap egyenletes fényét (mint természetes eredetű, nem ionizáló sugárzást) stroboszkópszerű villogássá alakítják, ami a közelben lakókat zavarhatja. A Korm. rendelet 4. számú mellékletének 1. f) pontja szerint az előzetes vizsgálati dokumentációnak tartalmaznia kell a környezetre várhatóan gyakorolt hatások előzetes becslését, így különösen azt, hogy a hatótényezők milyen jellegű hatásfolyamatokat indíthatnak el, ezek milyen területekre terjedhetnek ki, és ezen területeket térképen is ábrázolni kell. Az ÁNTSZ másodfokú szakhatósági állásfoglalása az eljárás során a fényvibrációt valós és tényleges környezeti hatásként azonosította. A környezetvédelmi tárca 2007-ben megjelentetett és a keresetlevelünkhöz is csatolt ’Klímapolitika - A szélenergia-termelés beillesztése a magyar villamosenergia-rendszerbe’ című kiadványa (124.o.) szintén részletesen ír arról, hogy a szélerőművek árnyék-és tükröződő hatással járnak és tartalmaz szakmai javaslatokat éppen ezen hatások elkerülése érdekében a szélerőművek tájolására, a védőtávolságokra és ezek számítására nézve. Hogy ilyen hatásai a szélerőműveknek vannak, azt alperes sem vitatta, ugyanakkor a hatóság szerint ezzel foglalkozniuk nem kellett, szemben azzal, hogy maga a környezeti hatásvizsgálati jogszabály valamennyi, lehetséges hatás felmérését, bemutatását és értékelését megköveteli. Ami a védőtávolságokat illeti, ebben a körben ismételten hivatkozunk a környezetvédelmi törvény elővigyázatossággal és megelőzéssel kapcsolatos elveire, valamint arra a Ket-ben foglalt követelményre, amely az eljárás során szakszerűséget és az ügyek egyedi sajátosságainak figyelembevételét írja elő a hatóságok számára.. A lakóházaktól való biztonságos védőtávolság megállapítására a zaj, a fényvibráció, valamint az árnyék-hatás kiküszöbölése miatt van szükség. Ténykérdés, hogy a fényvibráció tartósságának mértékét maga a kérelmező által benyújtott számítások is – kedvezőtlen esetben - évi 44 órára becsülték, míg az ÁNTSZ a szakhatósági állásfoglalásában – a nemzetközi szakirodalomra hivatkozva – maximum 25 óra fényvibrációt tartott elviselhetőnek. az alperes által lefolytatott előzetes vizsgálati eljárás során nem került vizsgálatra, ahogyan aA beruházás által gyakorlat zaj-hatások körében tett megállapítások sem helytállóak, amint azt a keresetlevelünkben is részletesen bemutattuk. Annak bemutatására, hogy szakmai szempontból milyen védőtávolságok betartása indokolt a zaj emberekre gyakorolt káros hatásainak kiküszöbölése érdekében, a keresetlevelünkhöz csatoltuk a Lakás-és Építésügyi Hivatal 2005ben megjelentetett szakmai ajánlását. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal 14/243-6/2011. számú, másodfokú szakhatósági állásfoglalásában ugyan hozzájárult a létesítéshez, ám a 347/2006. (XII.23.) Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pontjában biztosított hatáskörében
Oldal 3 / 7
eljárva (lakott területtől számított védőtávolságok véleményezése) 1500 méter védőtávolság megkövetelését tartotta indokoltnak. A szélerőművek tervezett helyzete alapján egyértelmű, hogy ez a feltétel a jelenlegi dokumentáció szerint nem lenne teljesülíthető, mivel a szélerőművek többsége 600-1000 méter távolságra van az érintett települések lakóházaitól. A Ket. 50.§ (1) bekezdése megköveteli az eljáró hatóságtól az irányadó tényállás tisztázását, míg a Ket. 45.§ (2)-(3) bekezdéseiben foglaltak szerint az eljáró hatóság és az eljárásba bevont szakhatóságok, amennyiben álláspontjuk egymással ellentétes, kötelesek azt egymással egyeztetni. A Vidékfejlesztési Minisztérium Környezet-és Természetmegőrzési Helyettes Államtitkárság 2010-ben megjelentett - ’Tájvédelmi szempontok vizsgálata a hatósági eljárásokban’ címmel megjelentetett Tájvédelmi Kézikönyve szerint az erőművek létesítésekor védőterületet célszerű kijelölni a védett természeti területek, élőhelyek védelme érdekében. Szélerőművet a védendő területektől beleértve a településeket is - 800-1000 méteren belül nem javasolt telepíteni. A Fejér Megyei Bíróság 10.K.21.548/2008/55. számú, a Válra tervezett szélerőműpark kapcsán lefolytatott ítélete szerint (17.o.): „Figyelemmel arra, hogy a szélerőmű építése esetén egy olyan létesítményről van szó, amely hosszú időre meghatározza az adott terület jellegét, az ott élők életkörülményeit, az egész eljárásra kiható hatállyal alkalmazni kell a Ktv. alapelveit, az elővigyázatosság és a megelőzés alapelveket.” Az ítélet 19. oldalán található indoklás szerint pedig a bíróság álláspontja is az volt, hogy a fényvibrációs hatások vizsgálatára, mivel ilyen hatás a szóban forgó beruházás kapcsán feltételezhető, a Korm. rendelet hatálya alá tartozó előzetes vizsgálat keretében kellett hogy sor kerüljön.
A természet védelme Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint (87.o.) a vizsgált területek szomszédságában három Natura 2000 terület, illetve két országos jelentőségű természetvédelmi terület, továbbá a nemzeti ökológiai hálózat ökológiai folyosója található. A dokumentációban több helyen, így többek között a 88. oldalon is említés történik arról, hogy a jelölő fajok pontos állomány-nagyságáról nem állnak rendelkezésre információk. A Nyugat-dunántúli KTVF határozata az előzetes vizsgálati dokumentáció elfogadásáról (13.o.) a természet-és tájvédelem körében rögzíti, hogy a Natura 2000 területhez (Répce-mente) legközelebb eső szélerőmű 300 méter távolságra található, a többi pedig 600 méternél távolabb kerül elhelyezésre, s ekkora védőtávolság megtartásával a határozat szerint biztosítható, hogy a tervezett szélerőművek a szomszédos Natura 2000 területekre ne gyakoroljanak jelentős hatást.
Oldal 4 / 7
Hogy a 300-600 méteres védőtávolság miért lenne elegendő, az a határozatból nem tűnik ki. Ebben a körben hivatkozunk a Pp. 336/A.§ (2) bekezdésében foglaltakra és kérjük a Tisztelt Törvényszéket, hogy hívja fel az eljárt hatóságot a határozata alapjául szolgáló tényállás valóságának bizonyítására, s annak igazolására, hogy az eljárásban a beruházó által benyújtott dokumentáció adataiból kiindulva milyen szakmai alapon ítélte a szóban forgó védőtávolságokat elegendőnek szemben a rendelkezésre álló szakmai iránymutatásokban foglaltakkal. A Korm. rendelet 4. számú melléklet 1. pont fd) alpontja megköveteli a Natura 2000 területet érintő hatások bemutatását, a terület kijelölésének alapjául szolgáló fajokra és élőhely típusokra gyakorolt hatások alapján. Az 5. számú melléklet (a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai) 2. pontja szerint a hatások jelentőségének eldöntése kapcsán figyelembe kell venni az érintett területek terhelhetőségét, különös tekintettel a Natura 2000 területekre. A 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről 10.§ (1)-(2) bekezdéseiben foglaltak szerint vizsgálni kell a Natura 2000 terület jelölésének alapjául szolgáló fajok és élőhely típusok természetvédelmi helyzetére gyakorolt hatásokat és ha az adott tevékenységnek jelentős hatása lehet, hatásbecslést kell végezni a jogszabályban meghatározott feltételek szerint. Az előzetes vizsgálati dokumentáció 82-101. oldalain foglalkozik a természetre gyakorolt hatásokkal, ám az általánosság igen magas szintjén, amint azt dr. Gyurácz József általunk a keresetlevelünkhöz csatolt magánszakértői véleménye is megerősítette. A dokumentáció végül azt az összegző megállapítást teszi (93.o.), annak ellenére, hogy semmiféle ok-okozati összefüggés vizsgálatára nem kerül sor az anyagban, holott a Korm. rendelet 5. számú mellékletének 3. pontja éppen a hatások részletes bemutatását és elemzését követeli meg. Ténykérdés, hogy ezen, lehetséges hatások felmérése, továbbá az érintett terület részletes, természetvédelmi szempontú bemutatása az előzetes vizsgálati dokumentációban nem történt meg, így arról sem tudott az eljárt hatóság megalapozottan dönteni, hogy a beruházásnak lesz-e jelentős környezeti hatása az érintett, védett területekre, avagy sem. Ami a védőtávolságok kérdését illeti, a térségi terület-felhasználási engedély kérelem dokumentáció 14. oldalán a következő információ szerepel: „A „korlátozó tényezők”-kel kapcsolatos további érdemi – érdekelt államigazgatási szervi – vélemények, észrevételek: -a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség levelében a 3. ponttal kapcsolatban leírtak szerint „a szakmai iránymutatások 800-1000 m-es védőtávolságot határoznak meg a védett területektől, a már lefolytatott engedélyezési eljárásokban a szükséges védőtávolság mértékét 400-500 m-re csökkentettük, a tapasztalatok alapján ez elégséges a védett természeti értékek védelmére (kivéve a madárvédelmi szempontból védett területek esetén, ott a 800-1000 m-nél nagyobb védőtávolságra is szükség lehet)”. A ’Nemzeti Energia Stratégia 2030’ általunk a keresetlevelünkhöz is csatolt környezeti vizsgálati dokumentációja szerint (91.o.) a szélerőművek egyrészről potenciális veszélyforrások a repülő állatfajokra nézve, másrészről az anyag Oldal 5 / 7
kiemeli a hatásbecslés szükségességét a Natura 2000 területekre gyakorolt hatások előzetes felmérésére. A ’Szélenergia és természetvédelem’ című kiadvány szerint (19.o.) a szélerőművek az ütközések, a zavaró hatás és az élőhely vesztés miatt gyakorolnak jelentős hatást az állatfajokra nézve, s ezen hatások megelőzése érdekében javasolja az anyag (11.o.) 800-1000 méteres biztonsági övezet kijelölését. Maga a környezetvédelmi hatóság is rendszeresen hivatkozik ezen és hasonló kiadványokra eljárásai során (adott beruházástól függően), így például az AlsóTisza-vidéki KTVF 87.824-1-15/2012. ügyiratszámú határozatában a Vaskútra tervezett szélerőmű előzetes vizsgálata során hivatkozott (19.o.) a szükséges védőtávolságok tekintetében ezen kiadványra. A Közép-dunántúli KTVF 26759/2009. számú határozata szerint (14.o.) a szóban forgó anyag célja, hogy szakmai iránymutatást adjon a különböző hatósági ügyek azonos elveken való megítéléséhez. Az előzetes vizsgálati dokumentáció szerint (95.o.) a madár-ütközésekből eredő pusztulások hatásának nagysága nehezen becsülhető, ám további elemzést nem találunk ezzel kapcsolatban. Ugyancsak itt található, hogy az élőhely-szűkülés hatásterülete a telepítési területre és annak néhány száz méteres körzetére terjed ki, aminek ellentmondani látszik már az a tény is, hogy például a Vidékfejlesztési Minisztérium az ausztriai Nickelsdorf település a magyar határ közelébe tervezett szélerőmű park kapcsán az Espoo-i Egyezmény keretében lefolytatott eljárás során azt az álláspontot közölte az osztrák féllel, miszerint a szélerőmű park annak 2-3 kilométeres körzetében fog az érintett madárfajokra jelentős hatást gyakorolni (referencia? → erre egyébként mintha emlékeznék is). Mivel a jelen ügy tanulsága és a környezetvédelmi tárca fenti ügyben elfoglalt álláspontja szerint igen jelentős eltérés mutatkozik a szélerőmű parkok madárfajokra lehetségesen gyakorolt hatásainak kiterjedése tekintetében, rövid úton megkeressük a Vidékfejlesztési Minisztérium Környezetügyért Felelős Államtitkárságát a kérdés tisztázása érdekében és amint a válaszuk rendelkezésünkre áll, azt a jelen eljárás irataihoz fogjuk csatolni. (Hát, nem tudom, hogy ez mennyire jó ötlet... Ez az ügy szerintem épp azért jutott ilyen messze, mert nagy a hátszele. Ha a kérdésünket a VM-ben éppen az az ember fogja megválaszolni, akinek a jövedelme ennek a szélerőműtelepnek az engedélyeztetéséből származik, akkor ez fordítva is elsülhet. Inkább próbáljunk meg azokra az alapokra támaszkodni, amelyeket magunknak építettünk hosszú idő alatt, és ne számítsunk arra, hogy a VM segíteni fog rajtunk...) Zajterheléssel kapcsolatos adatok Továbbra is változatlanul fenntartjuk a keresetlevelünkben a beruházás által gyakorolt zajterhelés tisztázatlansága és az előzetes vizsgálati dokumentációban szereplő zajszámítás megalapozatlansága tekintetében tett nyilatkozatunkat. Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Törvényszék rendeljen ki igazságügyi zajszakértőt Hasonlóan pl. a Fejér megyei Válra tervezett szélerőmű engedélyezési eljárásához, álláspontunk szerint a környezetvédelmi hatóság nem tett eleget a Ket. 1. §-ban foglalt szakszerűség követelményének, sem az 50. §-ban foglalt Oldal 6 / 7
tényfeltárás követelményének, zajszámítást elfogadta.
amikor
a
kérelmező
által
benyújtott
Kelt Budapesten, 2013 év január hónap 10. napján Tisztelettel: Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes
Oldal 7 / 7
