Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság!
Magas-Bakony Egyesület felperes
képv.: dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (1076 Budapest, Garay u. 29-31.I/1.)
Előkészítő irata
az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség (1539 Budapest, Pf. 675.) alperessel szemben
folyamatban levő, 10.K.27.061/2016. számú perében
Tisztelt Szombathelyi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság!
Alulírott, Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület felperes a Tisztelt Bíróság 2016. május 26-i tárgyaláson tett felhívása alapján, meghatalmazott jogi képviselőnk, dr. Gajdics Ágnes Gabriella ügyvéd (1076 Budapest, Garay u. 29-31. I/1.;
[email protected] ) útján az alábbi előkészítő iratot terjesztjük a Tisztelt Bíróság elé. Zaj- és rezgésvédelem Indítványozzuk, hogy a Tisztelt Bíróság a zajkérdések vonatkozásában megfogalmazott felvetéseink elbírálására olyan igazságügyi szakértőt rendeljen ki, aki egyrészt jártas a szabadtéri hangterjedés vizsgálata területén, valamint – az EVD angol nyelvű részeinek, a szakirodalomnak és az angol nyelven honosított magyar szabványoknak az értelmezése érdekében megfelelő angol nyelvismerettel rendelkezik. Ennek megfelelően szakértőként javasoljuk kirendelni - Pataki Károly (1087 Budapest Hungária krt. 32., tel.: +36 30 9509 385, e-mail:
[email protected]), vagy - Berzi Péter Imre (1093 Budapest, Lónyay utca 58, tel.: +36 20 389 0242, e-mail:
[email protected]), vagy - Millei Lajos Gyula (1097 Budapest, Góbé utca 23, II. em. 6., tel: +36 30 966 9825, e-mail:
[email protected]) igazságügyi szakértők egyikét az alábbi kérdések megválaszolására. Mivel álláspontunk szerint a környezetvédelmi hatóság megalapozatlanul fogadta el az EVD zajvédelmi fejezetében közölt számításokat, a zajszakértő felé következő kérdéseket indítványozzuk feltenni: 1. Az 1.K.26.939/2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független igazságügyi szakvélemény tükrében - megismételve az előző perben az igazságügyi szakértőnek feltett 2. számú kérdésünket - helytálló volt-e az EVD-ben a zajkibocsátási teljesítményt a GE 2.5xl-100 szélturbinak esetében Lw=104.2 dB(A)-nak, az Enercon E82 E3 szélturbinák esetében pedig Lw=105.4 dB(A)-nak választani? 2. Az 1.K.26.939/2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független szakvélemény tükrében - visszautalva az előző perben az igazságügyi szakértőnek feltett 4. számú kérdésre - helytálló volt-e az EVD-ben az MSZ15036 közlekedési zajra kifejlesztett szabványban lévő Km talajközeli csillapítást szélerőművekre alkalmazni? 3. Helytálló volt-e az EVD-ben a Manne FRIMAN diplomamunkájában, illetve a Yasuaki OKADA konferenciadolgozatában bemutatott, egyetlen szélerőmű közelterére, egyetlen napon megvizsgált irányítási tényezőt egy 11 toronyból álló szélerőműtelep távolhatásának a számszerűsítésére, hatósági engedélyezési eljárásban alkalmazni? 2
4. Kompatibilis-e az EVD-ben közölt számítási módszer az 1.K.26.939/2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független igazságügyi szakvélemény logikájával, amely szerint a védendő homlokzatokról visszaverődő zaj, mint a a kötelező utólagos mérésekben jelentkező hatás számszerűsítendő (+1 dB(A))? 5. Helytálló volt-e az EVD-ben különféle üzemállapotok és korrekciós tényezők mellett kapott immissziós zajszintek átlagát bemutatni a tervezett létesítmény mértékadó megítélési zajszintjeként? 6. A hatósági döntést megalapozó biztonsággal alátámasztja-e az EVD-ben közölt számítás vagy bármilyen más hiteles adat azt a megállapítást (12. oldal a zajvédelmi munkarészben, 119.oldal a pdf file-ban), hogy a Pósfa valamint a Répceszentgyörgy térségében felvett megítélési pontokon a megítélési szint 38 dB(A)? 7. Kielégítik-e az EVD-ben közölt számítási eredmények az 1.K.26.939/2013/50. számú bírósági döntés alapjául szolgáló független igazságügyi szakvéleményben foglalt követelményt (7. oldal), amely szerint a számításnak - a bizonytalanságok miatt - 3-4 dB(A) méretezési biztonságot kell tartalmaznia annak érdekében, hogy a tervezett létesítmény teljesíthesse az éjszakai határértéket? 8. Indokolt-e az MSZ1996 szerinti pszichoakusztikus korrekció alkalmazása a megítélési pontokhoz legközelebb eső tervezett szélerőművek esetében? Ha igen, milyen távolságon belül? A szélerőművek számos környezeti hatása közül melyik az, amely a Balaton tv-ben es az OTrT-ben említett védőtávolságokat indokolja? 9. Biztonsággal kizárható-e, hogy a tervezett létesítmény zajhatását kifejező mértékadó megítélési szint a megítélési pontokon meghaladja a 40 dB(A) éjszakai határértéket? Az előző perben az igazságügyi szakértőnek feltett kérdéseinket a 2013. január 10-én kelt előkészítő iratunk tartalmazza, amelyekre az abban a perben kirendelt igazságügyi szakértő a 2013. július 15-én kelt szakvéleményében válaszolt. Véleményünk szerint a nemzetközi tudományos irodalom által kidolgozott, de a hazai tudományos élet által is elismerten létező fontos tényező, a várható pszichoakusztikai hatások figyelembe vétele elengedhetetlen a zajkérdések vizsgálata során. A zaj- és rezgéskibocsátás emberi egészségre gyakorolt hatásai nem vitatottak, s ezen álláspontunkat a Khvr. 5. számú mellékletének 3. h-i. pontjai is alátámasztják, mely előírások a környezeti hatásvizsgálat szükségességének szempontjai között rendeli vizsgálni a végső hatásviselőket (embert, természeti rendszereket) érő káros vagy zavaró hatások mértékét és az egyéb, a környezeti hatások szempontjából lényeges jellemzőket. A keresetlevélben előadottak alátámasztására hangsúlyozni kívánjuk, hogy az Országos Környezetegészségügyi Intézet korábban már megalapozottnak tartotta a fényvibráció káros hatására vonatkozó álláspontunkat, s ennek okán javasolt 1500 méteres védőtávolságot (1. számon mellékletként csatolva). Erre a háttérintézményi állásfoglalásra, valamint a nemzetközi zajvédelmi szakirodalomra is támaszkodva alakította ki az ÁNTSZ a másodfokú szakhatósági állásfoglalását és döntésének indokolásában jelezte, hogy szintén legalább 1500 méteres védőtávolságot javasol kialakítani (2. mellékletként csatolva) a szélerőművek és a lakóépületek között. 3
A jogalkotó világosan rögzítette álláspontját a tájvédelem és a szélerőművek telepíthetőségének vonatkozásában a 96/2009. (XII.9.) számú országgyűlési határozatban, amely szerint: „A szélerőművek telepítése környezeti szempontból akkor lehet előremutató, ha az energiatermelés kisebb körzetet érint, kisebb kapacitású és kevesebb járulékos létesítményt igényel. Természetvédelmi és tájvédelmi szempontból a területfoglalás, az élőlényekre gyakorolt hatás, a földtani, víztani és tájképi adottságok korlátozhatják a szélerőművek telepítését. A nagyobb kapacitású szélerőművek és szélerőmű-parkok létesítése elsősorban a felhagyott ipari területeken, kevésbé értékes szántókon képzelhető el. A szélerőműveknek elsősorban a madárvilágra, a madárvonulásra gyakorolt káros hatásai, valamint a tájképi hatásai ismertek, egyéb kockázatok tekintetében más ipari, energiatermelést szolgáló építményekkel összevethető hatások várhatók. Ennek megfelelően különösen nem támogatható szélerőműpark létesítése a madárvédelmet célzó közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területeken, vizes élőhelyek közelében, madárvonulási útvonalak, pihenő- és táplálkozóhelyek környezetében, ökológiai folyosókon, valamint tájképvédelmi területeken. Ahol azonban sem tájképi, sem természetvédelmi szempontból nem okoz problémát egy vagy több szélerőmű felállítása, ott, – amennyiben ahelyi adottságok is rendelkezésre állnak – támogatható létesítésük. A KvVM Természetvédelmi Hivatala 2005-ben elkészített egy olyan térképet, amely a telepítésre ajánlott és tiltott területeket ábrázolja: hozzáférhető a www.termeszetvedelem.hu honlapon.” A természetvédelmi kérdések mellett nem hagyhatók figyelmen kívül az örökségvédelem alá eső értékek megóvásának kötelezettsége sem. Álláspontunk szerint a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvtv.) 3-4., valamint 98.§§-ainak rendelkezéseiből egyértelműen következik, hogy az érintett beruházás kapcsán az Egyesületünk jogosult az örökségvédelmi kérdések vitatására is. A Kvtv. 3. § (2) bekezdés d. pontja értelmében az élővilág változatossága, élőhelyeinek megőrzése, a tudományos, kulturális vagy esztétikai értékekkel bíró területek, képződmények, létesítmények megőrzése és helyreállítása érdekében - e törvénnyel összhangban - külön törvények rendelkeznek a műemlékek védelméről. A műemléki védelem körébe eső tárgyak megóvásának szabályozása tehát a Kvtv. szabályaival összhangban érvényesül. Az alapfogalmak körében, a Kvtv. 4. § 1. és 2. pontja rögzíti, hogy e törvény alkalmazásában „környezeti elem”: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint az ember által létrehozott épített (mesterséges) környezet, továbbá ezek összetevői; illetve „környezet”: a környezeti elemek, azok rendszerei, folyamatai, szerkezete. A környezet fogalmába tehát beleértendő az épített, mesterséges környezet védelme is, s a 314/2005. Kormányrendelet 5. számú melléklet. 2. ce. pontja kifejezetten vizsgálni rendeli az előzetes vizsgálat során a történeti tájak, műemléki területek, műemlékek és régészeti örökség területei, megőrzendő karakterű települések vagy településrészek vonatkozásában várható hatásokat is. Kvtv. 98. § (1) bekezdése a környezet védelmére hivatott egyesületeket ruházza fel részvételi jogosultsággal a környezetvédelmi eljárásokban, s a fentiek alapján ezen belül vita tárgyává 4
teheti az előzetes vizsgálat során értékelendő szempontként szabályozott örökségvédelmi kérdéseket is. A korábbi beadványainkban és a tárgyaláson tett nyilatkozatainkban foglaltakat változatlanul fenntartjuk. A Tisztelt Bíróság felhívására letétbe helyezett 250.000 Ft átutalásának igazolására 3. számon mellékletként csatoljuk az erről szóló bizonylat másolatát. Budapest, 2016. június 9. Tisztelettel: Magas-Bakony Környezetvédelmi Egyesület
5
