KOHÁSZATI ÁGAZAT ___________________________
TANULMÁNY (Összefoglalás) Tárgy: Az “Autonóm társadalmi párbeszéd erősítése” Phare program előkészítése
Kohászat •
Vaskohászat
•
Alumíniumkohászat
•
Színesfémkohászat
• Fémöntés
Budapest, 2002 január
T AR T A L O M Oldal BEVEZETŐ
1
I. A kohászat (fémalapanyag gyártása) jellege, struktúrája, gazdasági helyzet, az EU csatlakozás hatása
3
1. Az “ágazat” struktúrája
3
2. A vállalkozások nagyság szerinti megoszlása, a foglalkoztatottak száma
4
2.1.Vaskohászat 2.2. Alumíniumkohászat 2.3. Színesfémkohászat 2.4. Fémöntés 3. A privatizáció szintje 3.1. Vaskohászat (illetve az MVAE tagvállalatai) 3.2. Alumíniumkohászat 3.3. Színesfémkohászat 3.4. Fémöntés 4. Az ágazat jelenlegi gazdasági helyzete 4.1. Vaskohászat 4.2. Alumíniumkohászat 4.3. Színesfémkohászat 4.4. Fémöntés 5. Az EU csatlakozás és jövőkép 5.1. Vaskohászat 5.2. Alumíniumkohászat 5.3. Színesfémkohászat 5.4. Fémöntés II. Munkaügyi kapcsolatok szereplői
4 4 4 4 5 5 6 7 7 7 9 11 12 13 14 14 17 17 17 20
1. A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések
20
2. A szakszervezeti szövetségek együttműködése
25
3. A kohászatban működő munkáltatói érdekképviseletek
26
3.1. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége 3.2. A Magyar Öntészeti Szövetség 3.3. HUNGAMOSZ, Magyar Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége
26 27 28
2
III. A kollektív alku jellemzői
28
1. A vaskohászati bérmegállapodás
28
2. Többletmunkáltatós kollektív szerződés, bér-, és szociális megállapodás
29
3. A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés létrehozása
30
3.1. A vaskohászat Szakágazati Kollektív Szerződés jellegzetességei 3.2. A VSZKSZ, illetve annak szerves részét képező bér-, és szociális megállapodás fontosabb előírásai 3.3. 2001. évi problémák 3.4. A Szakágazati Kollektív Szerződéses lefedettség a munkáltatói érdekképviseletek érdekeltségi körében 3.5. A középszintű szabályozás érvényesülése, hatása a munkahelyeken 4. A kollektív párbeszéd a fémöntés területén 4.1. Öntészeti szakmai bérmegállapodás 4.2. Az “Öntészeti szakmai bérmegállapodás” megszűnése 4.3. Törekvések az “Öntészeti Szakmai Kollektív Szerződés (ÖSZKSZ) megkötésére
31 32 35 36 37 37 37 38 38
5. Kollektív alku az alumíniumkohászatban
39
6. A szociális párbeszéd
40
6.1. Az együttműködés keretei, személyi, tárgyi feltételei 6.2. Tanácskozások, kezdeményezések 7. Részvételi intézmények 7.1. Vaskohászat 7.2. Alumíniumkohászat 7.3. Színesfémkohászat 7.4. Fémöntés Összefoglaló megállapítások
40 41 45 45 11 12 13 47
BEVEZETŐ Az anyagot a munkaadói és a munkavállalói oldal által készített részletes tényfeltáró tanulmányok alapján állítottuk össze. Az egyes témák a szövetségek eltérő feladatköréből adódóan más-más súllyal szerepelnek a résztanulmányokban, így például a munkaadói oldal összeállításában részletesebb a gazdasági helyzet vázolása és a jövőkép, a munkavállalói oldal anyagában pedig a szakszervezetek jellemzése, a kollektív párbeszéd kifejtése jóval alaposabb. A kohászat helyzetéről átfogó képet három tanulmány együtt ad. Jelen tanulmány I. fejezetében a kohászati ágazat (vaskohászat, alumíniumkohászat, színesfémkohászat, fémöntés) gazdasági helyzetének, gazdálkodási körülményeinek, jövőképének alakulását követhetjük nyomon. Az elemzésben igyekeztünk nagyobb hangsúlyt helyezni a foglalkoztatást befolyásoló körülményekre és a kereseteket alakító jövedelemtermelő képességre, így a válsághelyzetekre, a szerkezetváltásra, a reorganizációra, a privatizációra. Az Európai Uniós csatlakozás és a jövőkép bemutatása megalapozza azt a helyzetet, amelyben a középszintű munkaügyi kapcsolatokról, a párbeszéd továbbfejlesztéséről egyáltalán gondolkodni lehet. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szakszervezetek szerepének ’90-es évek elején elkezdődött csökkenése a kohászatban nem következett be olyan drasztikusan, mint esetleg a gazdaság egészében. A kohászaton belül különösen a vaskohászatban, ahol még döntően nagyvállalati formában folyik a gazdálkodás, az elmúlt évtizedben is szükség volt a munkavállalói érdekképviseletek szerepére, segítő támogatására, elsősorban azért, hogy a létszámleépítések humánus módszerei valósuljanak meg. Ezért is volt lehetőség arra, hogy a párbeszéd középszinten is folytatódjon, mégha a régiónkénti foglalkoztatási körülmények eltérései (munkanélküliség, bérek) több társaság csatlakozását egy-egy szerződéses megállapodáshoz nem tették lehetővé. Az összeállítás II. fejezete már a projekt alapvető céljai megközelítését készíti elő. A kohászati ágazatban fellelhető, működő munkavállalói szervezetek bemutatása, alátámasztja azt a tényt, hogy a szakszervezetek szétesése, szétválása, újak megalakulása miatt mennyire fontos e szervezeteknél az összefogás.
2
A III. fejezetben bemutatjuk az ágazatban létrejött kollektív párbeszéd alapvető jellemzőit. A tapasztalatok, dokumentumok igazolják, hogy középszinten minden nehézség ellenére, mindkét fél törekedett a munkabéke megőrzésére és kollektív szerződés előkészítésére, megkötésére. 2001-ben érvényes szerződés volt a vaskohászat területén a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (megelőzően a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége) és a Vasas Szakszervezeti Szövetség között. A fémöntés alágazatban a Magyar Öntészeti Szövetség és a Vasas Szakszervezeti Szövetség előkészített egy szerződést, de ez az első lépcsőben nem jött létre. Megállapodások megkötésével kezdte meg az előkészületeket az alumíniumkohászat. A színesfémkohászat egyetlen vállalkozásánál a párbeszéd jelenleg nem folyik. Az anyag és függelékei részletesen bemutatják a Vaskohászati Vállalatok Középszintű Kollektív Szerződés (VSZKSZ) megkötéséhez vezető utat, annak főbb téziseit és a továbblépés lehetőségeit. Itt jegyezzük meg, hogy a VSZKSZ-hez a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés több, nem vaskohászati tagvállalata, és más nem egyesülési, de a vaskohászat tevékenységéhez szorosan kapcsolódó társaságok is csatlakoztak. Végül az eddigi munkaügyi kapcsolatok és kollektív alku tapasztalatai alapján a szociális párbeszéd és annak intézményrendszere továbbfejlesztéséhez vázoljuk a jövőbeni elképzeléseket. Ez a szándék és törekvés mind a munkaadói, mind a munkavállalói érdekképviseleteknél megvan, a munkabéke megőrzéséhez történő pozitív hozzáállás mindkét oldalon fellelhető.
3 I. A kohászat (fémalapanyag gyártása) jellege, struktúrája, gazdasági helyzet, az EU csatlakozás hatása 1. Az “ágazat” struktúrája Az Európai Unió megfelelő osztályozásán alapuló egységes ágazati osztályozási rendszer (TEÁOR ’98) szerint a kohászat az alábbiak, illetve az egyes besorolások csoportosítása szerint értelmezhető:
AlNemzet ÁgaSzakA végzett tevékenység megnevezése gazdsági Alág ágazat ágazat ág zat D FÉMALAPANYAG GYÁRTÁSA DJ 27 28 FÉMFELDOLGOZÁSI TERMÉK GYÁRTÁSA 27.1
Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)* 27.10 Vas-, acél-, vasötvözet-alapanyag gyártása (ECSC)*
27.2
Csőgyártás 27.21 Öntöttvas cső gyártása 27.22 Acélcső gyártás
27.3 27.31 27.32 27.33 27.34 27.35
Vas, acél egyéb feldolgozása Hidegen húzott vas-, acéltermék gyártása Hidegen hengerelt keskeny acélszalag gyárt. Hidegen alakított acélidom gyártása Acélhuzal gyártás Vas, acél egyéb, máshova nem sorolt feldolgozása
27.41 27.42 27.43 27.44 27.45
Nem vasfém-alapanyag gyártása Nemesfémgyártás Alumíniumgyártás Ólom, cink, ón gyártása Réz gyártása Egyéb nem vas fém gyártása
27.51 27.52 27.53 27.54
Fémöntés Vasöntés Acélöntés Könnyűfémöntés Egyéb nem vas fém öntése
27.4
27.5
* ECSC: European Coal and Steel Community, ** nem ECSC- vasötvözet gyártása
4 2. A vállalkozások nagyság szerinti megoszlása a foglalkoztatottak száma A tanulmánynak elsősorban a kohászati ágazat jellemzőire, munkaügyi kapcsolataira kell kiterjednie, de az egyes érdekképviseleti szerveződések, illetőleg társaságok (részvénytársaságok), amelyek hajdani nagyvállalati formájukban valóban a kohászati ágazatot fedték le, ma már számos más ágazatba tartozó céget is magukba foglalnak. Így az a helyzet alakul ki, hogy a gazdasági elemzések általában a kohászatra vonatkoznak (döntően itt jelenik meg a termelési érték, a hozzáadott érték és a létszám meghatározó hányada), a munkaügyi kapcsolatok viszont az érdekeltségi körbe tartozó összes tagvállalatot érintik. Ennek megfelelően az ágazatok társaságainak számára, a társaságok létszámára az alábbiak jellemzők: 2.1. Vaskohászat (a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülési (MVAE) tagságot figyelembe véve végezhető el a bemutatás) Eszerint, az MVAE-nek jelenleg 28 tagvállalata van, amelyből 15 sorolható a vaskohászatba. A 28 társaságból 4 a kisvállalkozás, 8 a közepes vállalkozás és 16 nagyvállalkozás. Az MVAE-be tartozó cégek által foglalkoztatott létszám 2001-ben átlagosan 12.700 fő volt, ebből a vaskohászati társaságoké 10.380 fő. 2.2. Alumíniumkohászat (A Magyar Alumínium Rt. (MAL Rt.) tagjain keresztül bemutatva) A szociális párbeszéd szempontjából az elemzésbe bevonva 16 tagvállalat, amelyből 6 a kisvállalkozás, 3 a közepes cég és 7 a nagyvállalat. A foglalkoztatottak száma mintegy 6.200 fő. 2.3. Színesfémkohászat A színesfémkohászatban a Csepeli Fémmű Rt. képviseli e szakágazatot, mivel egyéb számottevő gyártó nincs. A dolgozói létszám kb. átlag 980 fő. 2.4. Fémöntés (A Magyar Öntészeti Szövetség (MÖSZ) tagságon keresztül jellemezve e társasági kört.) Az elemzésbe (mivel információkkal e cégekről rendelkezik a MÖSZ) bevonva 107 db öntöde. Az öntödék száma azonban ennél jóval több, de ezek jórészt mikro-, vagy egyéni vállalkozások.
5 A vizsgált 107 öntödéből 27 a mikro-, 37 a kisvállalkozások (összesen 64 db) száma, a közepes cégeké 36, míg mindössze 7 a nagyvállalkozás. A foglalkoztatott létszám jelenleg (2000. év) mintegy 8.300 fő (a fenti megjegyzés miatt ez reprezentatív). Összefoglalva tehát megállapítható, hogy néhány nem kohászatba sorolt társasággal (de ezen ágazathoz csatlakozva a szociális párbeszédnél, illetve a munkaadói érdekképviseleti tevékenységnél) együtt, összesen 152 db cégről nyerhetünk általános gazdasági és alapvető munkaügyi orientációjú képet az elemzés során. Az összes átlagos foglalkoztatott létszám 28.280 fő, amelyből az első három alágazat, szakágazat elsősorban nagyvállalati formában foglalkoztat az öntödék pedig a mikro-, kis-, és közepes kategóriába tartoznak. 3. A privatizáció szintje 3.1. Vaskohászat (illetve az MVAE tagvállalatai) Az 1980-as évek végén a ’90-es évek elején az acélipar válságával egy időben indultak meg a szervezeti változások a nagy állami vállalatoknál. A vállalatok a különféle termelőés szolgáltató tevékenységekre önálló vállalkozásokat hoztak létre. Ezzel párhuzamosan elindult a privatizáció, a maga ellentmondásaival, problémáival együtt. A nem vaskohászati besorolású tagvállalatok közül ma már csak a DUNAFERR társaságok vannak részben vagy egészben állami tulajdonban. A többi társaságot már privatizálták vagy már, eleve magántulajdonú cégként alakultak. A privatizáltság foka (a konszolidált jegyzett tőkére vetítve)
M.e.: %
Külföldi
Belföldi*
tulajdon tulajdon
tulajdon
Állami
Vaskohászat összesen Nem vaskohászati tagvállatok össz. MVAE tagvállalatok összesen
49,2 64,3 50,1
* Belföldi társaságok, illetve magánszemélyek ** Önkormányzatok, társadalombiztosítás, stb.
32,4 24,6 31,9
9,4 11,1 9,5
Egyéb** 9,0 0 8,5
6
M.e.: %
Csepel Észak-Magyarország DUNAFERR társaságok
Állami
Külföldi
Belföldi
tulajdon
tulajdon
tulajdon
10,7 73,5
68,2 10,9
100,0 21,1 1,0
Egyéb
0 14,6
Az MVAE tagvállalatai jelenleg még közel 50 %-ban állami tulajdonban vannak, e mérték változása alapvetően a DUNAFERR társaságcsoport magánosításától függ. Külföldi tulajdonban van az ózdi és miskolci acélgyártás döntő része (Ózdi Acélművek Kft., Finomhengermű Munkás Kft., Diósgyőri Acélművek (Steel) Rt., a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft., valamint a DWA DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. egy része. A kapcsolódó cégek közül külföldi tulajdonú a Rath-Hungária Rt. (tűzállótéglagyártás). A külföldi tulajdon hányada a tagvállalatoknál mintegy 32 %-os. 3.2. Alumíniumkohászat A társaság jogelődjét, a Magyar Alumínium Kft-t magyar magánszemélyek a hazai alumíniumipar teljeskörű privatizációjának megkezdésekor, 1995-ben alapították. Az alapítás célja az alumíniumipar privatizációs folyamatába történő bekapcsolódás volt. Az 1995-98 közötti időszakban lezajlott privatizációk során fokozatosan a társaság teljes vagy részleges tulajdonába kerültek az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozások (bauxitbánya, timföldgyár, alumíniumkohó), miközben a társaság részvénytársasággá alakult át. A Magyar Alumínium Rt. (MAL Rt.) néhány éven át legfontosabb termelő társaságait, az Ajkai Timföld Kft-t, az Inotai Alumínium Kft-t és a KÖBAL Kőbányai Könnyűfémmű Kft-t holding rendszerű szervezeti felépítéssel és irányítással működtette. 2000. szeptember 29-én – az Ajkai Timföld Kft-vel és az Inotai Alumínium Kft-vel összeolvadva, azokat ágazatként magába integrálva – kialakult a társaságcsoport mai szervezete, a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Rt. (MAL Rt.).
7
3.3. Színesfémkohászat A társaság a Magyar Hitelbank vagyonkezelésében álló, állami tulajdonú cégként privatizálásra került 2000. novemberében. Ekkortól egyedüli tulajdonosa a CSMW Invest Kft., mely magánszemélyek tulajdona. A fő tulajdonos egy osztrák-magyar kettős állampolgár, résztulajdonosai a társaság privatizáláskori menedzsmentje és néhány további vezető állású alkalmazottja, 8-10 magyar magánszemély. 3.4. Fémöntés Azt állami tulajdonú öntödék privatizációja 1994. év végére gyakorlatilag befejeződött. A privatizációra jellemző volt, hogy az alacsonyabb műszaki színvonalú, kedvezőtlenebb piaci helyzetben lévő vas- és acélöntödék döntően magyar magántulajdonba kerültek. Hasonló volt a helyzet a rézalapú ötvözetekből öntvényt gyártó önálló árutermelő öntödék esetében is. Az alumíniumöntödék közül az öntvények iránti élénk külföldi kereslet, valamint a korszerűbb technikai színvonal miatt a nyomásos öntödéket azonnal külföldi szakmai befektetők vásárolták meg. A továbbiakban is elsősorban külföldi tulajdonú alumíniumöntödék épültek zöldmezős beruházással és csak az utóbbi időben telepítettek egy új vasöntödét. A magyar tulajdonú alumíniumöntödék közül néhány az elmúlt két-három évben már jelentős kapacitásbővítő és műszaki színvonal javítását célzó fejlesztést hajtott végre. A 2000. évi adatszolgáltatásban szereplő öntödék tulajdonos szerinti megoszlása a következő:
Öntödék
100 % magyar
100 % külföldi
vegyes
tulajdonú vas- és acélöntödék nemvasfém öntödék
80,0 59,3
2,5 35,2
17,5 5,5
összesen
68,1
21,3
10,6
4. Az ágazat jelenlegi gazdasági helyzete (a terjedelem az egyes érdekképviseletek rendelkezésére álló információk, illetve az al(szak) ágazat súlya miatt eltérő)
8 4.1. Vaskohászat A magyar acéliparban az elmúlt évtized elején a gazdasági rendszerváltozás következtében, a piacgazdaság kialakulásával évekig tartó strukturális válság következett be, melyet a kormányzat állami segítséggel csak szűk körben tudott mérsékelni. 1989-1992. között a nyersacéltermelés 54 %-kal, a hosszútermékek gyártása 78 %-kal, a lapostermékek gyártása 23 %-kal, a varratmentes csövek gyártása 70 %-kal, a vaskohászatban foglalkoztatottak száma 50 %-kal csökkent. A magyar gazdaság és az acélfelhasználás 1992-ben volt a mélypontján; 1993-96 között mindkettő lassú fejlődésnek indult. Az acélfelhasználás ugyan 40 %-kal nőtt (1996-ban 130 kg/fő körül volt), de még mindig sokkal kisebb maradt a 80-as évek hazai, illetve az EU aktuális adatainál. A nyersacéltermelés 1994-ig nőtt, majd ezt követően 1,8-1,9 M t körül stabilizálódott. A lapostermékek termelése folyamatosan emelkedett és 1996-ban megközelítette a 80-as évek maximumát. A hosszútermékek termelése is nőtt; 1996-ban ugyan 44 %-kal nagyobb volt az 1992-esnél, de még mindig csak 32 %-a volt az 1998-as termelésnek. A vaskohászatban (a szorosabban vett termelő cégeket tekintve) 1985-ben is még mintegy 58 400 főt foglalkoztattak. Ez a szám 1988-ig 5 600 fővel mérséklődött, majd 1991-ben jóval drasztikusabb, összesen 31.000 fős csökkenés következett be. Ebben az időben a létszámcsökkenés már több okra vezethető vissza. Egyrészt megkezdődött a szolgáltató, kereskedelmi és egyéb, nem az alaptevékenységgel összefüggő részlegek leválása, leányvállalatok, majd társaságok alakulása. Másrészt magára az alaptevékenységre, de abból is elsősorban a nagyobb hozzáadott értéket létrehozó továbbfeldolgozott termékgyártásra szintén társaságok alakultak. Az MVAE tagvállalatai legtöbb volument jelentő termékeinek termelését az alábbi táblázat adatai jellemzik: M.e.: kt Megnevezés
1996
1997
1998
1999
2000
Nyersacél Mh. acéllemez és tekercs M.h. rúd-idom Hidegen továbbfeldolgozott lapos termékek Hidegen továbbfeldolgozott hosszú termékek
1872 1350 389
1690 1373 324
1821 1409 374
1813 1489 385
1871 1505 324
2001 várható 1952 1466 358
343
442
452
494
540
498
285
305
296
277
328
306
9 A nettó árbevétel alakulása
Vaskohászat összesen (folyóáron) Vaskohászat összesen (összehasonlító áron)
M.e.: %
1996
1997
1998
1999
2000
2000 1996
100,0
118,0
114,0
95,5
121,4
155,9
100,0
118,2
112,4
109,7
111,2
161,9
2000-ben a vaskohászati alágazat összesített nettó árbevétele folyó áron 56 %-kal, összehasonlító áron 62 %-kal volt magasabb, mint 1996-ban. Folyó áron az éves átlagos növekedési ütem 12 %, míg összehasonlító áron 13 %. A vaskohászat árbevételének kb. háromnegyede a DUNAFERR RT vaskohászati besorolású vállalkozásainál keletkezik. 2001-ben a kedvezőtlenül alakuló külső körülmények, a világgazdasági dekonjunktúra, az exportpiaci árak csökkenése, illetve a hazai gazdaság szerényebb mértékű bővülése miatt az acélipar árbevétele (folyóáron) várhatóan 8-10 %-kal alacsonyabb lesz mint az előző évben. A vizsgált időszakban a munka termelékenysége is jelentősen javult, az egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték 2000-ben az 1996. évinek csaknem kétszerese, ugyanez igaz az 1 főre jutó hozzáadott értékre is. Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelési érték és hozzáadott érték régiónkét (folyó áron) M.e.:1000 Ft/fő/hó
Csepel É-Magyarország DUNAFERR társaságok
1996
1997
1998
1999
2000
998 481 1 592
1 224 503 2 061
1 479 735 2 382
1 418 797 2 302
1 821 577 3 115
Az árbevétel növekedésével azonban az acélipar költségei is “lépést tartottak”, sőt sok esetben meg is haladták azt. Emiatt az alágazat üzemi eredménye az 1998-as és a 2000-es év kivételével negatív volt.
10 Létszámalakulás
M.e.: fő
(teljes munkaidős létszám)
Vaskohászat összesen ebből: fizikai szellemi Nem vaskoh. tagváll. össz. ebből: fizikai szellemi
1996
1997
1998
1999
2000
14 352 11 658 2 694 3 907 2 314 1 593
12 780 10 228 2 552 3 499 2 027 1 472
12 332 9 815 2 517 2 416 1 294 1 122
10 966 8 699 2 267 2 393 1 260 1 133
10 342 8 230 2112 2 241 1 195 1 046
Regionális összehasonlításban az átlagkeresetek alakulásában igen nagy eltérések mutatkoznak mind a növekedés mértékét, mind az egymáshoz viszonyított arányokat illetően. Átlagkeresetek alakulása
Megnevezés
Me: Ft/fő,hó
1996
1997
1998
1999
2000
62823 láncindex % 100,0 Régiónkénti átlagkereset DUNAFERR vaskohászat 80622 Láncindex % 100,0 Észak-Magyarország 50630 láncindex % 100,0 Csepel 67094 láncindex % 100,0
74276 118,2
88147 118,7
97819 111,0
118965 121,6
94756 110479 117,5 116,6 57413 66784 113,4 116,3 78069 91029 116,4 116,6
114042 103,2 81352 121,8 98501 108,2
151988 133,3 85578 105,2 131811 133,8
Átlagkereset
Bázis index % 2000/1996 189,4
188,5 169,0 196,5
Jelenleg az iparilag fejlett országokban szinte mindenütt kihasználatlan kapacitások vannak, az ipari termékek árai stagnálnak vagy csökkennek, a rendelésállomány visszaesett és a készletek felhalmozódnak. Mindezek következtében a hazai acélipari vállalkozásoknál is rendkívül kedvezőtlen helyzet alakult ki. Az acéltermékek ára az exportpiacokon erőteljesen 10-15 %-kal mérséklődött (összességében átlagosan 12 %-kal). A belföldi piacokon pedig az alacsony árak miatt egyre növekvő import következtében, folyamatosan értékesítési nehézségekkel kell szembenézni. A hazai
11 valuta felértékelődése ugyanis az import beszerzéseket még a korábbinál is kedvezőbbé tette. Ez a nagy mennyiségű import még jó gazdasági körülmények között is jelentős piaczavarást, vállalati veszteséget okoz, recesszió esetén pedig még súlyosabb problémákat. 4.2. Alumíniumkohászat A társaság ágazatai termék kapcsolataikban vertikálisan illeszkednek egymáshoz, kiaknázva azt a sajátos adottságot, hogy a Magyarországon megtalálható és gazdaságosan kitermelhető bauxit teljes mennyisége hidráttá és timfölddé dolgozható fel, (a feldolgozás melléktermékeként előállított szintetikus zeolit és fém gallium mellett), ill. a hidrát és a timföld részben önálló termékként, részben – a timföld kohósítása után – különböző alumínium félgyártmányként értékesíthető. A társaságcsoport termékeinek 70-75%-át nyugateurópai országokba exportálja. A MAL Rt. tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a Bakonyi Bauxitbánya Kft., a hazai bauxitvagyon egyedüli kitermelője. Az 1.000 kt/év körüli bauxittermelés 3/4-ed részét a MAL Rt. Timföld Ágazata dolgozza fel. (A MAL Rt. 42%-ban résztulajdonosa is a 700 munkavállalót foglalkoztató bányászati társaságnak.) A MAL Rt. dinamikus fejlődésére és kiegyensúlyozott gazdálkodására jellemző, hogy 1998-ban 30 Mrd Ft árbevétel mellett közel 0,7 Mrd Ft, míg 1999-ben a mintegy 32 Mrd Ft árbevétel mellett már 0,9 Mrd Ft-ot meghaladó mérleg szerinti eredményt ért el. A társaságcsoport 2000. évi árbevétele és mérleg szerinti eredménye – a kedvező piaci tendenciáknak köszönhetően is – ugrásszerű növekedést mutat: az árbevétel 39 Mrd Ft felett, míg a mérleg szerinti eredmény 2,9 Mrd Ft körül alakult. A közel 50 éves múltú, ma már egyetlen magyar inotai alumíniumkohó szervesen illeszkedik a hagyományos alumíniumipari vertikumba, mivel a kohósítás alapanyagául szolgáló timföldet az ajkai timföldgyártól kapja. A
35.000 t/év folyékony fém kapacitású kohó
kezdetben tömböket, hengerlési és sajtolási tuskókat gyártott más tovább-feldolgozó üzemek részére, de később a folyékony fém nagyobbik részét huzal és szalag öntvehengerlő berendezések üzembe helyezésével saját maga dolgozta fel.
12
A cég élete kezdettől fogva összeforrt a fejlesztésekkel. Az újra, jobbra, gazdaságosabbra törekvő szemléletmódnak köszönhetően folyamatos fejlődés figyelhető meg a termékszerkezet változásában. Rekonstrukciók, bővítések, továbbá új technológiák alkalmazásával és új gépi berendezések beállításával lehetővé vált mind a durva huzalok, mind a szalagok tovább-feldolgozása, amelynek eredményeképp a cég termékpalettája fokozatosan kibővült. Az ötvözetlen és ötvözött öntvehengerelt durvahuzalból ma már különféle (villamos ipari, villámhárító, élelmiszeripari, hegesztő, fémszóró és fémgőzölő) húzott huzalok és sodratok, míg az öntvehengerelt keskenyszalagból hidegen hengerelt vékonyszalagok és hidegfolyatási tárcsák készülnek. E termékkörben a társaság ma döntően egyedüli hazai gyártó. Az ágazathoz tartozik az ajkai telephelyű, 8.000 t/év kapacitású, öntészeti ötvözeteket és sajtolási tuskókat előállító ALU-FÉM divízió is. A cég jelentős beszállítója a villamos-, csomagolóanyag-, élelmiszer- és építőiparnak, termékeinek több mint 60%-át Nyugat-Európa és Közép-Kelet-Európa országaiba exportálja. 4.3. Színesfémkohászat A Társaság fő értékesítési iránya az export (2000-ben az árbevétel 73,2 %-át adta), ezen belül a fejlett ipari országok (EU és USA) 90 % feletti részt jelent. E piacokon válság van, a kereslet lényegesen csökkent idén II. negyedévtől. A piac romlása fokozottan hat ránk, mivel a végfelhasználók igénycsökkenéskor hagyományosan a fő szállító megtartására törekszenek, a kiegészítő szállítókat mellőzik. Emiatt minden termékkörünkben 20-30 % közti mértékben csökkent az export rendelésállomány tavalyhoz képest. Erősödött a verseny a számunkra másodlagos belföldi piacon is: az otthon eladhatatlan árutömeggel itt jelentkeznek az európai gyártók, nagyvonalú hitelnyújtással és a forintfelértékelődés miatt csökkent árakkal. Következményképpen a tavalyi 153,6 M Ft adózott eredmény után idén legfeljebb 0 szaldót remélhetünk. Jövő évi előrejelzések és saját piaci felméréseink nem ígérnek javulást.
13
4.4. Fémöntés Az öntvénytermelés és értékesítés minimuma 1994-ben volt, amelyet a következő táblázatban mutatunk be:
Öntvény vasöntvény acélöntvény alumíniumöntvény nehézfémöntvény összes öntvény
1989 179,8 28,8 15,7 9,6 233,9
Öntvénytermelés kt 1994 40,5 11,9 6,7 1,9 61,0
2000 69,3 6,6 39,2 5,6 120,7
A táblázat adataiból egyértelműen megállapítható, hogy az összes öntvénytermelés 2000. évben közel fele (51,6 %-a) volt az 1989. évinek. A táblázat azonban az öntvény-termelés szerkezetének korszerűsödését is jól mutatja, mivel az alumíniumöntvény-termelés részesedése az összes öntvénytermelésből az 1989. évi 6,7 százalékról 32,5 százalékra növekedett, amelye a fejlett ipari országok öntvénytermelésére jellemző. A vasöntvény termelésen belül a korszerű anyagminőségnek számító gömbgrafitos vasöntvény részaránya az 1989. évi 7,5 százalékról 2000. évben 20,0 százalékra emelkedett. Az acélöntvény-gyártáson belül kedvező változás, hogy a precíziós öntési eljárással öntött acélöntvények részaránya a bemutatott időszak 3,8 százalékról 9,1 százalékra növekedett. Hasonlóan pozitív változás, hogy az ötvözött acélöntvények részaránya 34,0 százalékról 43,4 százalékra nőtt. A vas- és acélöntvény gyártásunk műszaki színvonala a fejlett ipari, de a környező volt szocialista országok öntvénygyártásához viszonyítva is közepesnek ítélhető. Erre jellemző adat, hogy az egy főre eső átlagos vasalapú öntvénytermelésünk mintegy 27 t/fő, kb. fele a fejlett ipari országok átlagának. Az alumíniumöntvény-gyártás (könnyűfémöntés) technológiai szerkezetében a nyomásos öntvénygyártás 31,9 százalékról 56,5 százalékra növekedett 1989. és 2000. év között a nagy arányú és növekvő járműipari alkatrészgyártásnak köszönhetően. Ez az arány jellemző a fejlett öntvénygyártással rendelkező országok könnyűfémöntvény gyártására.
14
Az egyéb színesfémöntés alapvetően két fém – a réz és a cink ötvözeteiből – öntött öntvényeket jelenti, mivel a többi (ólom, ón, alpakka) fémötvözet öntvények gyártása elhanyagolható. A rézalapú ötvözetekből öntött öntvények mennyiségét alapvetően a sárgaréz fémszerelvény-gyártás (csaptelepek) igénye határozza meg. Ennek visszaesése eredményezte a rézalapú öntvény termelésünk közel 75 %-os csökkenését 1994-ig, majd a privatizáció és egy új öntöde belépésével a jelentős bővülést is. A magyar öntőipar különösen érzékeny a gazdaság - és ezen belül az ipari termelés - változásaira. A 2001. évi öntvénytermelésünket különböző módon befolyásolja az európai országok és elsősorban a legfontosabb export célország, Németország növekedési teljesítményének visszaesése, illetve recessziója, de jelentős módon érzékelhető a hazai ipari termelés több mint egy éve tartó stagnálása. A termelés volumenében 2001. évben várhatóan bekövetkező változások az öntödékben jelentősen eltérőek. Lesznek vasöntödék amelyek jelentősen növelték termelésüket és több alumíniumöntöde teljesítménye is csökken, attól függően, hogy milyen felhasználói piacokkal sikerült üzleti kapcsolatait megtartani, bővíteni. 5. Az EU csatlakozás és jövőkép 5.1. Vaskohászat Az acélpiac védelme ma is és valószínűleg a jövőben is a magyar vaskohászat (acélipar) egyik legfontosabb, kívülről sokszor támadott kérdésköre. Adminisztratív védelem (kvótarendszer) már ma is csak igen korlátozottan alkalmazható, a közép-európai társaságokkal a kétoldalú megegyezések felé tolódott el a hangsúly, nagyon változó sikerrel. A leginkább minőségalapú piacvédelem hatékony működtetésének feltételei (szigorú piacfelügyelet és fogyasztóvédelem) még messze elmaradnak az EU gyakorlattól, eddigi sürgetéseink nem sok eredménnyel jártak. Csak remélhetjük, hogy az EU csatlakozás közeledtével ennek is kialakulnak a feltételei; addig viszont indokolt egyéb módszerek alkalmazása.
15 Ami az EU csatlakozás egyéb kritériumait illeti, a magyar vaskohászati vállalatok minőségügy szempontjából kedvező helyzetben vannak: valamennyien rendelkeznek nemzetközi szervezetek által tanúsított ISO 9001 vagy 9002 szerinti minőségbiztosítási rendszerrel. A csatlakozás szempontjából a vállalatok környezetvédelmi helyzete ítélhető a legkritikusabbnak. Elsősorban a primer technológiák (zsugorítmánygyártás és nyersvasgyártás) légszennyezése és a vízszennyezés mértéke haladja meg az EU normákat. A felkészüléshez néhány éven belül több mint 25 Mrd Ft-nyi fejlesztést kellene végrehajtani, ehhez adódnak még a környezetvédelmi rendszerek, berendezések működési költségei. Erre a vállalatok önerőből nem lesznek képesek; a fejlesztésekhez kormányzati és EU támogatást is igénybe kívánnak venni (a környezetvédelmi fejlesztések állami támogatása – mint ismeretes – hosszabb távon is lehetséges). A hazai vaskohászat helyzetéről és kilátásairól az alábbiakat lehet elmondani: –
A kormányzat nem kíván érdemi támogatást nyújtani az acélipari vállalatok problémáinak megoldásához; az életképesség megteremtését, illetve fenntartását a vállalatok feladatának tekinti.
–
Az acéliparban a környező országokban tartósan fennmaradó exportkényszer rendkívül kemény versenyre kényszeríti a vállalatokat a hazai piacokon is.
–
A hazai acélipari vállalatoknak arra kell törekedni, hogy termékszerkezetükben a minőségi, értékesebb, feldolgozott termékek arányát növeljék, azaz a kis méretű magyar acélipar minél nagyobb értéket állítson elő. Nagy kérdés ennek pénzügyi fedezete. A belső tartalékok kihasználásán túl fel kell készülni az EU strukturális alapjaihoz való hozzáférés módszereinek megismeréséhez, hogy ezekből a forrásokból (beleértve a jelenlegi Phare területfejlesztési lehetőségeket is) a hazai acélipar is részesedhessen. Ez annak idején – beleértve az állami támogatásokat – az EU acéliparának átalakításakor természetes volt.
–
A magyar gazdaság acélfelhasználása tehát 2005-ben előre jelzések szerint 2,4-2,5 millió tonna lesz (késztermékben meghatározva), ami 300-400 ezer tonnával nagyobb a jelenleginél. Ezzel a 240-250/kg/fő körüli felhasználással még mindig jelentősen el fogunk maradni az EU jelenlegi 360-380 kg/fő közeli átlagától és az “elmaradott” EU országok (Görögország, Portugália) jelenlegi szintjét fogjuk megközelíteni.
–
A növekedés üteme nem lesz azonos a különböző acéltermékek körében. A gazdaság további modernizálódásának eredményeképpen várható, hogy acélfelhasználásunk
16 szerkezete is közeledik a fejlett országokéhoz: a nagyobb értékű, nagyobb teljesítményű termékek felhasználása gyorsabban, a melegen hengerelt tömegacéloké valószínűleg lassabban fog nőni az átlagnál. A nagyobb méretpontosságú, hidegen alakított, nagyobb élettartamot és esztétikusabb külsőt biztosító bevonatolt termékek aránya ezért nőni fog a felhasználásában (ez a tendencia már az elmúlt években is kimutatható volt). Ugyanúgy az átlagnál gyorsabban nőhet a nemesacélok, ötvözött acéltermékek felhasználása; a járműipari beszállítók és a gépipar egyéb szereplői ehhez jó felvevőpiacot fognak biztosítani. Vállalatainknak oda kell figyelni ezekre a folyamatokra; fejlesztési döntéseiknél fel kell készülni ezekre a változásokra, hiszen – mint láttuk – ezekből a termékekből ma is nettó importőrök vagyunk, aminek az oka esetenként (pl. a bevonatolt termékeknél) a kapacitás szűkössége. –
A meleghengerlő kapacitások nagysága a vállalati tervek szerint alig változik. A lapostermék-gyártó kapacitás (DUNAFERR Acélművek Kft. és a DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft.) továbbra is jelentősen meghaladja a hazai igényeket, bár az eltérés csökken. Itt alapvetően arra kell törekedni, hogy a vállalatcsoport a továbbfeldolgozás fejlesztésével csökkentse a melegen hengerelt termékek és növelje a feldolgozott, értékesebb termékek eladásának az arányát. Ez irányú törekvéseik eddig is érezhetők voltak; feldolgozó üzemeik (hideghengermű, hegesztett cső- és profilgyártó-sor, bevonósor) kapacitásának a meleghengermű kapacitásához viszonyított aránya azonban még mindig messze elmarad a mértékadó EU-beli vállalatokétól. A vállalatvezetés ennek tudatában elhatározta a horganyzó kapacitás kétszeresére növelését (80 kt-ról 150 kt-ra) és mérlegeli a hosszvarratos csőgyártás fejlesztését. Ezek a fejlemények előrevetítik a hideghengerműi kapacitás növelésének az igényét is.
– Az Ózdon és Diósgyőrben működő hosszútermék-gyártó hengerművek közül kapacitásváltozást (csökkenést) csak a Finomhengermű Munkás Kft. tervez, amely a termelés racionalizálását kívánja ezzel elérni. Az összesen kb. 900 kt-ra tehető hazai hosszútermék-gyártó kapacitás elvileg ugyan jó ideig elegendő lenne még a hazai igények fedezetére, de egyelőre csak az Ózdi Acélművek Kft. és a Finomhengermű Munkás Kft. hosszabb távú működése látszik megnyugtatóan stabilnak. Diósgyőr válsága is megoldódni, a cég helyzete rendeződni látszik. – Továbbfeldolgozó vállalataink hazai piaca elvileg biztosítottnak látszik, hisz ezen termékek felhasználása a korábban leírtak szerint az átlagnál jobban nőhet. Lehetőségeiket azonban eddig is, és a továbbiakban is súlyosan ronthatja, ill. veszélyeztetheti az
17 import, amelynek visszaszorítására a vállalatoknak, de a kormányzatnak is lépéseket kell tenni. 5.2. Alumíniumkohászat A MAL Rt. 1997-98-ban sikeres reorganizációt hajtott végre társaságainál, amelynek eredményeképp azonos modell szerint alakította át társaságainak szervezeti felépítését. Egyszerű tagoltságú, termékorientált üzleti egységeket - divíziókat - hozott létre, megteremtve egyúttal az üzleti egységek elszámolási és érdekeltségi rendszerét, a működési költségek jelentős csökkentése mellett. Bevezetett továbbá egy csoportszintű integrált számítógépes rendszert is, amelynek logisztikai és pénzügyi modulja már üzemel, termelésirányítási modulja pedig bevezetés alatt áll. A MAL Rt. célkitűzése, hogy piacképes termékstruktúrájával, jó minőségű termékeivel, meglévő humán erőforrásainak kiaknázásával és a környezetvédelmi előírások maximális betartása mellett tovább erősítse a közép-európai térségben piaci pozícióit. Stratégiai fejlesztési tervei arra irányulnak, hogy új, munkahely teremtő beruházásokkal folyamatosan biztosítsa a termékszerkezet-váltást, a minőség állandó javítását, megteremtve ezzel a társaságcsoport hosszú távú működésének feltételeit is. 5.3. Színesfémkohászat Termékeink exportja és importja EU irányban vámmentes, így a versenyképesség nem változik. A forint viszonylagos erejének változása kiszámíthatatlan, további erősödése rontaná exportunk jövedelmezőségét és az import olcsóbbodása miatt hazai versenyképességünket is. Némi közvetett előnyt remélünk abból, hogy a csatlakozás ráirányítja az EU-beli vállalkozók figyelmét az új területre, nagyobb érdeklődéssel keresik az itteni partnereket, mint amit most marketinggel magunk kelthetünk. 5.4. Fémöntés Magyarország Európai Uniós tagságára való felkészülés, majd a rendes tagság alapvető hatással lesz az öntőipari szakágazatra is, döntően befolyásolva jövőképét. Ez utóbbi esetben a legfontosabbak a versenyképességet és ezen keresztül a globalizálódó öntvénypiacon belüli részesedésünket befolyásoló tényezők, az EU előírásaival harmonizá-
18 ló környezetvédelmi követelményeknek való megfelelés, a képzett szakmunkaerő hiánya, stb. Ezek részletesebben: – Az öntvényexport várhatóan tovább nő. A politikai és gazdasági stabilitás növekedése, a kockázatok csökkenése miatt további szakmai befektetők, köztük öntött alkatrészeket igénylő vállalkozások és öntödék is települnek Magyarországra, illetve a már jelenlévők növelik kapacitásukat. – A piaci verseny kibontakozása nem csak növekvő öntvény exportot, hanem importot is jelent. Minden esély megvan arra, hogy a közvetlen öntvényimport a következő években tovább nő (pl. járműipari, víz- és csatornahálózati öntvények, stb.). – A versenyképesség növelése, de a megtartása is különösen a rosszabb műszaki színvonalú, magyar tulajdonú öntödék esetében csak jelentős beruházásokkal érhető el. Az EU tagországok öntödéitől jelenleg jelentős mértékben elmaradó bér hosszabb távon nem lehet a versenyképesség forrása. A bérköltségek növekedésével csökken a versenyképességük. Ezzel az öntöde tulajdonosok többsége számol. A nagyobb gondot azonban az okozza, hogy a magyar tulajdonú vas- és acél esetében az öntvénygyártás alacsony jövedelmezősége miatt a beruházásokhoz szükséges saját pénzügyi forrás nem áll rendelkezésre és belátható időn belül ez nem is várható. ezért a külső források, pl. banki hitelek alig hozzáférhetőek. – Az EU csatlakozás piaci hatásain kívül jelentősen befolyásolja öntödéink további működését az EU környezetvédelmi előírásainak átvétele, illetve az abban foglaltak átvétele. Ehhez szükséges lenne magyar és EU-s támogatásokra, kedvezményes hitelekre. A szükséges beruházások nagyobb terhet az egyébként is rosszabb helyzetben lévő vasés acélöntödék számára jelentenek. Ezért nagy a valószínűsége, hogy több magyar tulajdonú kis- és közepes méretű vas- és acélöntöde lesz kénytelen 2004 és 2007 között megszüntetni tevékenységét. – Magyarországon az iskolarendszerű öntő alapképzés és szakközépiskolai képzés már közel 10 éve megszűnt. Fennáll a veszélye annak, hogy a csatlakozás után a képzett öntők Nyugat-Európában vállalnak munkát. Ha nem sikerül ezen változtatni, pl. a már öntödékben dolgozók képzésével, illetve kelet-európai öntők foglalkoztatásával, akkor a hazai öntödék versenyképessége tovább romlik.
19 Az előző EU csatlakozással összefüggő legfontosabb tényezőket, valamint egyéb szempontokat figyelembe véve a magyarországi öntvénygyártás jövőképe az alábbi lehet: – Az öntőiparunk függősége az európai öntvénypiactól tovább nő; –
Öntvénygyártásunk termékszerkezete tovább korszerűsödik, a könnyűfémöntvények részaránya tovább nő;
–
A vasöntvény termelés reményeink szerint a jelenlegi szint körül stabilizálódik, de ehhez az is szükséges, hogy további új öntödék épüljenek. A vasöntvény gyártás termékszerkezete tovább korszerűsödik. A korszerű anyagminőségű gömbgrafitos vasöntvények részaránya néhány éven belül eléri a 35-40 százalékot; Az acélöntvény-gyártás termékszerkezetében túlsúlyba kerül az ötvözött acélöntvények aránya. A precíziós acélöntödéknek a távol-keleti dömpinggel lehetetlen versenyezni. Ezért csak azok maradnak talpon, amelyek különleges ötvözetekből, a hagyományostól eltérő, pl. nagy tömegű (15-30 kg) öntvények gyártására lesznek képesek. A legkedvezőbb a jövőképe a könnyűfémöntödéknek. A jelentősen nagyobb piaci kereslet miatt alumíniumöntvény-gyártásunk további bővülése várható. Nagy a valószínűsége, hogy két-három éven belül Magyarországon is újra lesz jelentősebb magnéziumöntvény-gyártás.
– A nehézfémöntvény-gyártáson belül a nyomásos cinköntvények gyártásában is hasonló trend lehetséges, mint az alumíniumöntvény-gyártásban. A rézalapú ötvözetekből gyártott öntvények esetében változatlanul a sárgarézöntvények jelenthetik a nagyobb volument, elsősorban a kész szerelvény-, vagy alkatrészgyártás bővülése miatt. – Valamennyi anyagminőségű öntvény esetében kívánatos, hogy az öntödék ne csak nyersöntvényt szállítsanak, hanem lehetőleg nagyobb hozzáadott értékű, előmunkált készre munkált, esetleg szerelt alkatrészeket értékesítsenek, mert csak ez teremtheti meg a további fejlesztések forrását.
20
II. A munkaügyi kapcsolatok szereplői A 27-es kódjelű “Fém alapanyag gyártása” ágazatban, valamint a kapcsolódó szakágazatokban működő munkáltatói és munkavállalói érdekvédelmi szervezetek az elmúlt évtizedben hazánkban végbement gazdasági, politikai rendszerváltás idején alakultak ki jelenlegi összetételükben. A közöttük lévő kapcsolatokat egyrészt a korábbi évtizedek hagyományai, másrészt az elmúlt évtized nagy horderejű változásai révén bekövetkezett politikai, gazdasági szervezeti átalakulások formálták, formálják napjainkban is. A közös törekvések-érdekek által motivált munkáltatói szövetségek és a szakszervezetek működési köre jelentős eltéréseket mutat a tagvállalati, tagszervezeti lefedettségek tekintetében. Ez nehézségeket okoz a munkaügyi kapcsolatok kiépítésében, illetve az együttműködés összehangolásában egyaránt. 1. A vaskohászatban működő jelentősebb szakszervezeti szerveződések -
Vasas Szakszervezeti Szövetség – VSzSz -, valamint a Vasas szakmai szerveződésű képviseleti egysége a Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, - KÖÉSz-,
-
Liga Vas- és Fémipari Szövetség,
-
Fém - Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége,
Jelentősebb munkahelyi szövetségek: -
Dunaferr Ifjúsági Szakszervezet –DISz-,
-
Dunaferr Dunai Vasmű Vasas Szakszervezeti Szövetség,
-
Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetség,
-
Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekvédelmi Szövetsége.
(A kohászati ágazat alumínium ipari szakágazatában működik: a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége –VDSz-, valamint az alumíniumgyártás terén illetékes szakmai szerveződésű szervezeti egysége: az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége –ASzSz – is ). A Liga és a Munkástanácsok ágazati szakszervezeti képviselőinek szóbeli tájékoztatása szerint szervezeteik a közel múltban szövetséget kötöttek és a jövőben Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség elnevezéssel közös képviseletet látnak el a verseny szféra hatáskörükbe tartozó ágazati, szakágazati szintű érdekvédelmi kérdéseiben.
21 1.1. A Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSzSz) a versenyszférában működő reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési területe, szerveződési köre kiterjed az iparban folytatott tevékenységek számos szakterületére, így különösen: a Fém alapanyag gyártása (27), Fémfeldolgozási termékek gyártása (28), Gép, berendezés gyártása (29), Villamos gép, készülék gyártása (31), Híradástechnikai termék, készülék gyártása (32), Műszergyártás (33), Közúti járműgyártás (34) tevékenységi körökhöz, illetve ezekhez valamilyen módon kapcsolódó, kisegítő szolgáltatásokat nyújtó tevékenységi területekre. Pl: energiaszükséglet biztosítása, szállítás, kereskedelem, minőségügy, vagyonvédelem, stb. A Vasas Szakszervezeti Szövetség érdekvédelmi tevékenységét meghatározóan a kohászat, gépgyártás, elektronika és közúti járműgyártás terén gyakorolja. 385 munkahelyi szervezet tartozik a működési körébe. Tagjainak létszáma közel 80 ezer, a munkaképesség szempontjából gazdaságilag aktív tagok száma megközelítőleg 60 ezer fő. A szervezett munkavállalók aránya 40%, a vaskohászat területén 51%. Szerveződési elvei, működési köre, illetve jogképessége alapján meghatározó szakszervezet a vaskohászat szakágazataiban létrejött középszintű munkaügyi kapcsolatokban. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi tevékenységében mind a kétoldalú, mind a többoldalú együttműködés jellemző. Figyelemre méltóak a kétoldalú kapcsolatai az osztrák, a német, a dán, a finn és a svéd vasasok ágazati szakszervezeteivel. E szervezetek kiemelkedő szerepet vállaltak és segítséget nyújtottak a saját és a nemzetközi tapasztalataik átadásával a magyar vasas tisztségviselők elméleti oktatása, saját gyakorlatuk helyszínen történő megismertetése révén. Ezzel jelentős mértékben járultak hozzá ahhoz, hogy a Vasas Szakszervezeti Szövetség napjainkban is “versenyképes” szakszervezetként működik. A többoldalú nemzetközi tevékenységben meghatározó a Nemzetközi Fémipari Szövetség (International Metalworkers Federation –IMF-) alapító tagszervezeteként vállalt és végzett eredményes együttműködés. E szervezet öt kontinensre kiterjedően reprezentálja a világ fémipari szakszervezeteinek szövetségét. A Vasas Szakszervezeti Szövetség tagja továbbá az Európai Fémipari Szakszervezeti Szövetségnek. (Europarische Metalgewerkschafts Bund –EMB-). Ezen keresztül a vasasok közvetett módon részt vehettek az Európai Szén-, és Acélipari Közösségben (ECSC) működő öt-öt fős paritásos munkáltatói és munkavállalói bizottság munkájában.
22 A Vasas az MSzOSz-en keresztül közreműködik az Európai Szakszervezeti Szövetség, illetve a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének munkájában is. A Vasas szerveződési és működési elveivel összhangban a szakmai érdekazonosság alapján öt önálló szakmai szervezeti egység működik a szövetségben. Ezek az azonos tevékenységet folytató, illetve ezekhez szakmai vagy szervezeti okból kapcsolódó munkahelyi szervezetek középszintű érdekvédelmi közösségei. Fő feladatuk a szakmai érdekazonosság alapján történő munkavállalói érdekek középszinten történő feltárása, képviselete és szerződéses védelme. Ezek középpontjában az illetékes szakmakörhöz tartozó munkavállalók jövedelmi-, foglalkoztatási helyzetének javítása, illetve munkakörülményeik jobbítása áll. A hatáskörükbe tartozó kérdésekbe munka- és társszervezeti kapcsolatot tartanak fenn hazai munkáltatói érdekképviseletekkel, szakszervezetekkel. Szerves közreműködői a Vasas nemzetközi tevékenységének. A Vasas Szakszervezetben a szakmai illetékesség alapján 1989.-től a Kohász-Öntész tagozat látta el az érdekvédelmi feladatokat a kohászat-öntészet területén. Alig több mint egy évvel ezelőtt 2000. április 6.-án utódja és folytatójaként az érdekazonosság alapján történő egységes szakmai összefogás, illetve az intézményes érdekvédelmi lehetőségek (szakágazati szociális párbeszéd, érdekegyeztetés) jobb kihasználása, érvényesítése érdekében 43 munkahelyi szervezet részvételével jött létre a Kohász-Öntész Érdekképviseleti Szövetség (KÖÉSz) E szakmai szerveződés egyenlő jogú munkahelyi szakszervezetek együttműködési szerve, amelyet a tagszervezetek a saját szintjüket meghaladó közös érdekeik képviseletére és érvényesítésére hoztak létre. A Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség, mint szakmai érdekvédelmi szerveződés szervezetileg és jogképesség szempontjából önálló, szerves alkotó eleme a Vasasnak. A rendeltetésszerű működése által meghatározott körben (kohászat-öntészet és a hozzájuk valamilyen okból kapcsolódó tevékenységű vállalkozások) tagszervezeteinek, illetve a Vasas Szövetségnek származtatott jogi személyiséggel rendelkező képviseleti egysége. A KÖÉSZ működési körében közel 20 ezer fő, a foglalkoztatottak létszáma, amelyek 52%a szervezett dolgozó. A KÖÉSZ működési körében jelentősebb munkahelyi szakszervezeti szövetségek is tevékenykednek a kohászatra jellemző regionális elhelyezkedés szerinti megoszlásban.
23 A Közép-magyarországi régióban működik: - a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. Társaságainak 28 munkahelyi szakszervezetét tömörítő DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetség, amely kiemelkedő szerepet játszik a nagyvállalat közel tízezer dolgozóját érintő érdekvédelem magas színvonalú megvalósításában. Ennek egyik legfontosabb eszköze a DUNAFERR társaságcsoport 28 munkáltatóra kiterjedő, több munkáltatós kollektív szerződésének megkötése, rendszeres karbantartása, továbbfejlesztése. A Dunai Vasmű. Rt. társaságainál foglalkoztatottak létszáma közel tíz ezer, a szakszervezeti szervezettség meghaladja az 50%-ot. Az Észak-magyarországi régióban működik: -
az Ózdi Kohászati Dolgozók Érdekképviseleti Szövetsége, amely nyolc munkahelyi szakszervezet működését koordinálja, illetve összehangolja az aktuális érdekvédelmi feladatokat. A szövetség keretében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma megközelítőleg 2000 fő, szervezettsége 35%-os.
- a Diósgyőri Kohászat Vasas Szakszervezeti Szövetsége, amely öt munkahelyi szakszervezet tevékenységét egyesíti, illetve szervezi az időszerű tennivalókat. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 2200 fő. Szervezettsége 40%-os. 1.2. A Liga Vas- és Fémipari Szövetség, valamint a Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége ágazati jellegű szakszervezeti szerveződések. A 1. pontban jelzett szövetkezésük révén a Független Vasas Koalíciós Szakszervezeti Szövetség működési- szerveződési területe lényegében a verseny szféra egészére kiterjed. Szóbeli tájékoztatásuk szerint a Vasas Koalíciónak 53 tagszervezete van jelen a versenyszféra ágazataiban. A teljes szerveződési, működési kört érintő foglalkoztatottak létszáma, illetve taglétszámuk összesített adatai nem ismeretesek. A Koalíció a kohászati ágazat szintjén (vaskohászat, alumíniumipar) összesen nyolc, ebből a Munkástanácsok öt, a Liga három munkahelyen rendelkezik szakszervezeti képviselettel. Ebből öt munkahelyi szervezet a vaskohászatban található (Munkástanácsok 4; Liga 1.). Az általuk képviselt munkahelyeken a teljes munkaidős foglalkoztatottak létszáma megközelítően:3000 fő, szervezettség a vaskohászatban (acélgyártás-öntészet):17%os. Konföderációs hovatartozásuk tekintetében külön-külön a Liga Szakszervezetek és a Munkástanácsok Országos Szövetségének tagszövetségei. Ismereteink szerint a Független Vasas Koalíció Szakszervezeti Szövetség nem tagszervezete a hazai országos szakszervezeti konföderációk egyikének sem.
24 Nemzetközi kapcsolataik vonatkozásában a Fém-, Gép Munkástanácsok Országos Szövetsége által az Ipari Dolgozók Világszövetsége Metál tagozatának tagszervezeteként töltenek be érdekvédelmi szerepet. 1.3. A DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezet elsősorban a DUNAFERR társaságainál foglalkoztatott fiatal munkavállalók érdekeinek képviseletét és védelmét látja el, valamint a munkaidőn kívüli kulturális és sport programok szervezésében jeleskedik. Tagjainak létszáma megközelítően 3000 fő, akiknek egyharmada kettős tagsággal (DISZVasas) rendelkezik. Szervezettségük majdnem 30%-os. Reprezentatív szakszervezetként vesznek részt a DUNAFERR Vállalatcsoport Érdekvédelmi Tanácsában, ahol a munkáltató, a Vasas, és a DISz képviseleti aránya 5-5-5 fő. A kollektív szerződés aláíróiként fontos szerepet töltenek be a DUNAFERR fiatal munkavállalóinak érdekvédelmében. Országos szakszervezeti konföderációhoz, ágazati szakszervezethez nem kötődnek, azonban a civil szerveződésű Szakszervezetek Ifjúsági Szövetségének tagszervezeteként részt vállalnak a munkahelyi szintet meghaladó érdekvédelmi tevékenységben. Ágazati vonatkozásban a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokonszakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (VDSz) reprezentatív ágazati szakszervezet. Működési körében 51000 fő a foglalkoztatottak száma, szervezettsége 54%-os. Szakmai szerveződésű szervezeti egységével –az Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetséggel- közösen meghatározó szerepet tölt be a 27-es kódjelű “Fémalapanyag gyártása” ágazathoz tartozó alumíniumgyártási szakágazatban. Kettős tagsággal tagszervezete a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és az Autonóm Szakszervezetek Országos Szövetségének. Nemzetközi kapcsolataik, -tevékenységük tagszervezeti minőségben kiterjednek az EMCEF- ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari Szakszervezetek Európai Szövetsége), valamint az ICEM-ben (Vegyipari, Energiaipari, Bányaipari és Ipari Dolgozók Szakszervezeteinek Nemzetközi Szövetsége) vállalt érdekvédelmi közreműködésre. AZ Alumíniumipari Szakszervezeti Szövetség a VDSz szakmai szervezeti egysége, amely közvetlen hatáskörrel a HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége partnereként, annak működési körében foglalkoztatott munkavállalók érdekvédelmét látja el. Megközelítően 2500 munkavállaló képviseletében illetékes, szervezettsége 56%os.
25 2. A szakszervezeti szövetségek együttműködése Ágazati, szakágazati szinten nem alakult ki formális és rendszeres együttműködés a képviselettel rendelkező szakszervezeti szövetségek között, inkább az alkalmi jellegű, vezető tisztségviselői találkozók a vélemény cserék keretei. Számos munkahelyen eltérő konföderációkhoz tartozó szakszervezetek működnek egymás mellett a szakágazatok vállalkozásainál. A munkahelyek szintjén található külön álló szakszervezetek szervezeti együttműködésére a kényszerű rendszeresség a jellemző. Pl.: kollektív szerződéskötés, bértárgyalás, Üzemi Tanács jelöltállítás, szervezett létszámleépítés és egyéb, a vállalkozás működésével, szervezeti-gazdasági helyzetével, foglakoztatással összefüggő kérdések együttes képviselete, stb. E munkahelyi együttműködés korábban és jelenleg is ellentmondásos, helyenként problematikus. Ez egyrészt személyi szembenállásból adódik, másrészt a tisztségviselők eltérő módon ítélik meg a szakszervezeti követelések realitását, hangsúlyait, illetve a munkavállalói érdekek érvényesítésének módszereit. Ezekből következően gyakran az érdekvédelem eredményessége szenved csorbát. A munkahelyi szintű együttműködésben jelenleg mind jobban mértékadó az a felismerés, mely szerint egyeztetett álláspontok, akcióegység nélkül a munkavállalók érdekei sérülhetnek. Ezért az utóbbi időben kiegyensúlyozottabb, rendszeresebb a munkahelyi szakszervezetek közötti együttműködés. Minden bizonnyal ennek hatására az ágazati, szakágazati szintű szakszervezeti kapcsolatokban is előnyös változások érzékelhetők. A személyes vezetői találkozók ma már rendszeresebbek, mint korábban. Közeledés tapasztalható a szervezeti kapcsolatok intézményességének kialakítása irányában, illetve az érdekvédelmi feladatok összehangolásában is. A napjainkban folytatott kölcsönös “párbeszéd” döntően arra is irányul, hogy akár közös szervezeti keretekben, de együttes felelősséggel vállalt, közösen megalapozott követelések kidolgozására, érvényesítésére kerüljön sor a közeli jövőben. Erre jó lehetőséget kínál az Ágazati Párbeszéd (Paritásos) Bizottságok létrehozása, működése.
26 3. A vaskohászatban működő munkáltatói érdekképviseletek Az acélipari szakágazatban: AVaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (2001. szeptember 20-tól a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés), Az öntészeti tevékenységre jellemző szakágazatban: A Magyar Öntészeti Szövetség, Az alumínium gyártási szakágazatban: A HUNGAMOSZ Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége.) A színesfémkohászatban munkáltatói érdekképviselet nincs. 3.1. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSZSZ) 43 tagvállalat elhatározása alapján 1992-ben alapított társadalmi szerveződésű munkáltatói érdekvédelmi szervezet volt. a szövetség létrehozását az a szándék vezérelte, hogy együttes fellépésével elősegítse a tagvállalatok érdekeinek védelmét, hozzájáruljon a szakma társadalmi megítélésének javításához, nemzetközi súlyának növeléséhez. A VVSZSZ-t a párhuzamosság elkerülése érdekében a tagvállalatok a 2001. szeptember 20-án tartott közgyűlésen megszüntették. A szakágazatban esedékes érdekvédelmi feladatok, így a VVSZSZ munkaügyi kapcsolatainak keretében kialakult középszintű szociális párbeszéd folytatójaként a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés (MVAE) az illetékes munkáltatói érdekvédelmi szervezet ajövőben. Az MVAE tagvállalatainak jelenlegi száma 28, az általuk foglalkoztatott munkavállalók átlagos állományi létszáma 2001-ben 11.700 fő. A 28 tagvállalatból 15 a vaskohászati (acélgyártás) tevékenységet folytat és 10.380 főt foglalkoztat, a további 13 egyéb, nem vaskohászati TEÁOR számú besorolás alá tartozó vállalkozás, amelyek együttesen további kétezer munkavállalót foglalkoztatnak.
27 Az MVAE tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Kereskedelmi Kamarának. Az MVAE kapcsolatot tart fenn a Magyar Öntészeti Szövetséggel, a Magyar Gépgyártók Országos Szövetségével, a Magyar Építőipari Szövetséggel. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés nemzetközi kapcsolatai –
1991 óta társult tagja a Nemzetközi Vas-, és Acélipari Intézetnek (IISI)
–
1995 óta társult tagja az Európai Vas- és Acélipari Szövetségnek (EUROFER)
–
Az MVAE kapcsolatot tart fenn a német, osztrák, lengyel, cseh, román acélipari szervezetekkel (egyesülések, egyesületek, szövetségek, stb.).
3.2. A Magyar Öntészeti Szövetség A 27-es kódjelű Fémalapanyag gyártás ágazatba sorolt, jellemzően öntészeti tevékenységet végző vállalkozásainak érdekvédelmi szövetsége. A Magyar Öntészeti Szövetséget (MÖSZ) 1992 decemberében alapították az 1986-ban létesített Magyar Öntészeti Egyesülés tagjainak és szervezeteinek bázisán, de nem jogutódjaként. A szövetség fontosabb feladatai és tevékenysége: –
általános munkaadói érdekképviselet,
–
szakmai érdekvédelem, érdekképviselet.
A MÖSZ-nek 2001. december 31-én összesen 76 tagja volt. Ebből: 26 vas- és acélöntöde (precíziós öntöde is) 30 nemvasfém (alumínium és egyéb színesfém) öntöde 20 öntészeti háttéripari és kereskedő vállalkozás A tagvállalkozásokban foglalkoztatottak száma és aránya az öntödékben foglalkoztatottakhoz viszonyítva a MÖSZ rendelkezésére álló adatok alapján: –
vas- és acélöntödék:
2496 78,9 %
–
nemvasfém öntödék:
2991 58,0 %
– A MÖSZ alapító tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének
28 –
A MÖSZ 2001. július 1-től rendes tagja a CAEF-nek, az Európai Öntvénygyártó Szövetségek Bizottságának
– A MÖSZ rendszeres informális kapcsolatot tart fenn a nagyobb öntvényfelhasználó vállalkozások szakmai szövetségével. Így a •
Magyar Gépgyártók Országos Szövetségével
•
Járműalkatrészgyártók Országos Szövetségével
•
Magyar Vas- és Acélipari Egyesüléssel
3.3. HUNGAMOSZ, Magyar Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége Az alumíniumgyártásban a HUNGAMOSZ Magyar Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége tölt be munkáltatói érdekképviseleti szerepet. 5 tagvállalata 5.000 főt foglalkoztat. A Szövetség tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének és a Magyar Kereskedelmi Kamarának.
III. A kollektív alku jellemzői A vaskohászatban 1980. óta két évtizedet is meghaladó hagyománya van a kétoldalú kapcsolatoknak az MVAE és a Vasas Szakszervezet között. Az együttműködés a távolabbi időben hagyományosan inkább a szakma (kohászatöntészet) érdekében felmerülő törekvések összehangolására, közös képviseletére irányult (pl: a Kohászati Iparági Bizottság munkájában történt együttműködés), mint a munkaügyi kapcsolatok kérdésköreire. 1. A Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás Az I. fejezetben jelzett válsághelyzet időszakában a szakma reorganizációját is segítő együttműködés egyik figyelemre méltó eleme volt az 1992. július 1.-i hatállyal a VVSzSz MVAE, illetve a Vasas és a Kohász-Öntész tagozat részvételével megkötött Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás. A szerződő felek e megállapodást azzal a céllal kötötték meg, hogy a vaskohászatra vonatkozó ágazati munka-besorolási rendszert, és ehhez kapcsolódóan differenciált bértételeket határozzanak meg, valamint összehangolják az ágazat béralakítási törekvéseit, amelyhez ajánlásokat és szabályokat mellékeltek.
29 Ajánlás jelleggel megfogalmazták az 1992. évre irányadó alsó-felső sávos átlagkereset növelés mértékét, és eljárási szabályokat rögzítettek. Meghatározták a munka-besorolási feltételeket, illetve az országos minimálbér figyelembevételével e besorolási kategóriák érvényes bértételeit. Megállapodtak továbbá abban, hogy a vitás kérdések rendezésére egyeztető bizottságot hoznak létre. A bérmegállapodás időtartama egy évre vonatkozott, és egyedi felhatalmazások alapján 32 vállalkozásra kiterjedő hatállyal lépett érvénybe. 1993-ban tervezetek készültek és előkészületek történtek –
az 1993. évi Vaskohászati Ágazati Bérmegállapodás és külön
–
a Vaskohászati Ágazati Kollektív Szerződés
megkötésére, de akkor a tárgyalások – a szakszervezeti oldalon történt személyi változások miatt – megtorpantak. Az 1994-ben lezajlott bértárgyalások alkalmából az egyeztetés - az 1992-es megállapodást kibővítve - a 10500 Ft/fő/hó ágazati minimálbér, illetve a fokozottan kedvezőtlen munkafeltétel meghatározására vonatkozóan tartalmazott változtatásokat. A szakágazat válságának mélypontjára jutott, ezért a tárgyalások nem zárultak érdemi megállapodás megkötésével. 2.Többmunkáltatós kollektív szerződés, bér-, és szociális megállapodás A sikertelen középszintű bértárgyalások ugyanakkor nem akadályozták, hogy a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt. Társaságaira kiterjedően több munkáltatóra érvényes kollektív szerződés, illetve bérmegállapodás szülessen, amely jelenleg is hatályos. A kollektív szerződés, valamint ennek szerves részét képező évenkénti bér-, és szociális megállapodás hatálya kiterjed a DUNAFERR Dunai Vasmű Rt., és annak többségi tulajdonú társaságaira, valamint az általuk foglalkoztatott munkavállalókra. Jelenleg 27 vállalkozás tartozik a hatálya alá, közel 9000 munkavállalóra tartalmaz kölcsönös kötelezettségeket és jogosultságokat. Húsz vállalkozásnál van érvényes függeléki szabályozás is. A szerződés aktualizálásával kapcsolatos változtatásokat a DUNAFERR Vállalatcsoport Érdekvédelmi Tanácsa készíti elő és vitatja meg, amelynek 10-10 fős létszámú paritásos munkáltatói és szakszervezeti képviselő lehet a tagja. A szakszervezeti oldal képviseletében a DUNAFERR DV. Vasas Szakszervezeti Szövetségtől és a DUNAFERR Ifjúsági Szakszervezettől egyenlő arányban 5-5 fő rendelkezik tárgyalási mandátummal. A megállapodás rendelkezik a tárgyévi alapbérfejlesztés %-os mértékéről, a cégcsoport társaságai-
30 nál kötelező minimálbérről, 26 munkaköri besorolás minimális bértételeiről és a teljesítményösztönzésről, valamint a hatálybalépésről. A szociális rész előírásokat rögzít a béren kívüli járandóságok összetételének formáiról és az egyes ellátások igénybevételéről a támogatás mértékeiről. A partnerkapcsolat rendszeresen és jól működött, működik jelenleg is, amelynek, eredményeként az évente aktualizált “Bér-, és szociális megállapodás”, valamint kollektív szerződés magas szinten szabályozza a társaságcsoportra érvényesen a munkaviszonnyal kapcsolatos tárgyévi kötelezettségeket és jogosultságokat. 3. A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés létrehozása (A kollektív szerződés részletei a függelékben találhatók.) A Vasas Szakszervezet Kohász-Öntész tagozatának vezetői rendszeresen kezdeményeztek, javaslatot tettek szakágazati kollektív szerződés jellegű megállapodás megkötésére. Az akkori kormányzat által ígért átfogó társadalmi-gazdasági megállapodás meghiúsulását követően, a kormányzat “központi bérszabályozás” ismételt bevezetésére irányuló törekvései miatt a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség elnökei 1995. május 5.-én “Szándéknyilatkozat”-ot írtak alá “Szakágazati Kollektív Szerződés” megkötésére. A “Szándéknyilatkozat”-ban a tárgyaló felek rögzítették, hogy: –
A szakágazati kollektív szerződés közös érdek.
–
A szerződés előkészítésére egy teamet bíznak meg, amelynek tagjait a felek által kijelölt szakértők alkotják.
–
A szükséges egyeztetések során el kell érni, hogy a kollektív szerződés megkötése lehetőleg 1995. december 31.-ig megtörténjen.
A munkaadói oldalon a Munkagazdasági Bizottság kapta a koordináló szerepet, melyet a Gazdasági Szakigazgatói Tanács felügyelt, a munkavállalói oldalon a Kohász-Öntész Tagozat vezetősége. 1995. július 5-én volt az első – munkaadói, munkavállalói oldal – Szerződés Előkészítő Bizottság (SZEB) – ülés, ahol elfogadásra került a feladat és munkaterv, egy ütemterv és megállapodás arról, hogy az ülések megrendezésére egyszer a Vasas, máskor a VVSZSZ szervezésében kerül sor. A szeptemberre elkészült VSZKSZ tervezetet saját fórumain megtárgyalta mindkét oldal.
31
A munkaadói oldal – a tárgyalási adatokat – november végére előkészítette; VVSZSZ tagvállalati számát (44 vállalkozás), a dolgozói létszámát (22.127 fő 1995-ben), Vasas szövetségi lefedettségét (30 vállalat), a munkakörökhöz tartozó legkisebb alapbér nagyságát és arányait, valamint a VSZKSZ-hez a felhatalmazásokat a tárgyalások lefolytatására bekérte (33 vállalkozástól )megkaptuk. 1995. november 9-én Sárközi István a LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége elnöke jelezte, hogy részt kíván venni a tárgyalásokon. A VVSZSZ elnöke biztosította a kívánt anyagokat a LIGA elnöke részére, de a továbbiakban, illetve azóta sem jelentkeztek a munkaadói oldalon. A fentiek következtében 1996. január 1.-től kezdődően eleinte 27, majd 2000-ben már 33 vállalkozásra érvényes középszintű kollektív szerződés lépett hatályba a vaskohászatban. 3.1. A vaskohászat Szakágazati Kollektív Szerződés jellegzetéssegei A 6-6 fős Szakágazati Előkészítő (paritásos) Bizottság alig fél év alatt aláírásra előkészítette a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződést (a továbbiakban VSZKSZ). (Akkor még a vaskohászat nem al-, hanem szakágazat volt.) A szerződés 1996. január 1.-én lépett hatályba, kétéves időtartammal. Rendelkezései a munkáltatói érdekképviselet 27 (60%) tagvállalatára, és az általuk foglalkoztatott közel 14.000 munkavállaló számára rögzített jogokat és kötelezettségeket. A szerződést kötő felek a szakágazat reprezentatív érdekvédelmi szervezeteinek minősíthetők. – A Vasas Szakszervezet működési körébe tartozó vaskohászat területén közel 50%-os szervezettséggel rendelkező szervezet. A VSZKSZ megkötését megelőző 1998-as Üzemi Tanács választások alkalmából 69%-os, a vaskohászat területén pedig 84%-os munkavállalói támogatottságot nyert el. A 2001. évi Üzemi Tanács választások eredményeinek adatai szerint a Vasas Szövetség munkavállalói támogatottsága jelenleg 81%, a vaskohászatban 71%. –
1998-ban Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége a hatályossági körében mind tagvállalati számában (75 %), mind gazdasági jelentőségénél, illetve a foglalkoztatottak
32 számát tekintve (55 %) is meghatározó súllyal rendelkezett az alágazatban, 2001-ben az arányok hasonlóak, a reprezentativitás a munkaadói oldalon is megvan. A szerződés felépítése, szerkesztése a munkahelyeken szokásosan kialakult gyakorlatnak megfelelően követi a Munka Törvénykönyvének szerkezetét. Normatív előírásai és szabályai nem a törvényi előírások ismétlődései, hanem az adott lehetőségek és feltételek között vállalható és teljesíthető többlet kötelezettségeket, jogosultságokat rögzítenek. Elsősorban keretjellegű, de a fő kérdésekben szabályozással orientálja a hatálya alá tartozó vállalkozásokat munkaügyi gyakorlatuk egymáshoz közelítésére. A megvalósításban nehézséget okoz pl.: az érintett vállalkozások termelési tevékenysége bér-, szociáis feltételei a szerződés előkészítése és működése idején is rendkívül eltérőek. Ezért az egyeztetések során a gyengébbek számára indokolt kivételekkel és haladékokkal kiegészítve került sor, különösen a minimálbér és a további hat munkakörre szóló tarifaminimumok és szociális járandóságok előírására, és azok betartására vonatkozóan. Az érdekegyeztetések rendszeressé váltak, egyidejűleg sikerült érvényesíteni azt a fő célkitűzést, hogy a szerződés működése ne gátolja a benne foglaltaktól jobb helyzetben lévőket, ugyanakkor mielőbb zárkóztassa fel a gyengébbeket és segítse elő a kötelezettségek vállalását, fokozatos teljesítését. 3.2. A VSZKSZ, illetve annak szerves részét képező bér-, és szociális megállapodás fontosabb előírásai a.) A szerződés rögzíti: – a VSZKSZ-t kötő feleket: a Vasas Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség – VVSZSZ (2002-ben MVAE) – a VSZKSZ célja: munkabéke megőrzése – a VSZKSZ hatálya: azon munkáltatókra vonatkozik, akik a szerződést nevükben történő megkötésre felhatalmazást adnak – VSZKSZ és a helyi kollektív szerződés kapcsolata: a vállalkozásnál Érdekegyeztető Tanács működtetése (a rendezett munkaügyi kapcsolatok fórumaként) – Alacsonyabb szintű munkaügyi szerződések a munkavállalók hátrányára nem térhetnek el,
33 – VSZKSZ felmondása, megszűnése, kapcsolatrendszer – szakszervezeti jogosítványok és működési feltételeinek biztosítása (tagdíj levonás, MT-nél magasabb mértékű munkaidő kedvezemény) – munkaviszony kötésére vonatkozó szabályok (az MT-re hivatkozva kiegészítésekkel lát el, pontosít néhány rendelkezést a határozott időre létesített munkaviszony területén) – felmondás szabályozása (részletesen tárgyalja a rendkívüli felmondásra okot adó munkáltatói magatartásokat – A végkielégítés 10 év munkaviszony után fél hónappal haladja meg az MT által előírt minimális mértéket – tömeges létszámleépítés szabályozása [előírja a szakszervezetekkel való konzultálást a Foglalkoztatási törvény elvei alapján (A Létszámleépítési Bizottságba a helyi szakszervezetet be kell vonni)és megadja a megoldási lehetőségek választékát.] – foglalkoztatási garanciák (a hatáskörileg érintett szakszervezetek véleményének meghallgatásával kell keresni a megoldást a foglalkoztatási gondokra) b.) Előírásokat fogalmaz meg a szerződést kötő felek kapcsolatrendszeréről –
a szakágazati paritásos bizottság (SZEB) létszámának, valamint feladatainak és ügyrendjének kialakításáról, működéséről, illetve a szerződés módosításával kapcsolatos eljárási rendről, különös tekintettel a szerződés működésének értékelésére és indokolt felülvizsgálatának, kiegészítésének ismételt szerződésbe foglalására.
c.) A munkaviszony kérdéskörében rendelkezik – a munkaviszony kötésére vonatkozó szabályokról – a felmondásról – a tömeges létszámleépítés szabályozásairól – foglalkoztatási garanciákról d.) A munkaidő, pihenő tekintetében előírja – a munkaviszonyon belüli szabályok (csak az MT-től való eltéréseket, illetve eltérési lehetőségeket tartalmazza), így pl. a napi munkaidőnek 6 hónap átlagában a teljes munkaidőnek kell megfelelni.) –
a 20 perc munkaközi szünetet a munkaidő részeként kell kiadni.
34 e.) A munka díjazásáról szóló fejezet rögzíti: – túlórakeret megnövelt mértéke és pótlékait – a munka díjazásának elvei (a VSZKSZ előírja, hogy éves ágazati bérmegállapodásokban kell megegyezni az ágazati konkrét bérfejlesztési kérdésekről. A VSZKSZ ennek alapelveit, határidőit is rögzíti. Meghatározza a tárgyalások lezárásának a napját, ami alku esetén a nyilvánvalóan nem mindig tartható. A VSZKSZ %-os formában rögzíti a túlmunka pótlékot, a törvényi előírásnál magasabban.) – bérmegállapodási minimumok 3 fizikai kategóriában, 3 szellemi kategóriában szorzóval és Ft/fő,hóval megjelölve – jóléti, munkavédelmi ellátások (egy-egy pontban rögzítve, hogy a vállalkozásoknál kell részletes megállapodást és szabályzatokat készíteni) f.) A szerződés rendelkezik a munkahelyi, szakágazati szintű munkaügyi viták, konfliktus helyzetek egyeztetési kötelezettségeiről. g.) A VSZKSZ érvényessége kezdetben két évre szólt, majd határozatlan időtartamúra változott. Felmondása hat hónapos kivárási időt határoz meg. Hatályát veszti, amennyiben a szerződést kötő felek bármelyike jogutód nélkül megszűnik. (Itt újra meg kell jegyezni, hogy a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége 2001. szeptember 20.-án működését közgyűlési döntéssel jogutód nélkül megszüntette. Tevékenységének folytatója szerint a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés. E döntés következtében a VSZKSZ 1.6.1. pontja értelmében a szerződés hatályát veszti, amenynyiben a folyamatosság jogutódlással nem biztosítható. A tanulmány készítésének idején tárgyalások folynak a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés és a Vasas Szakszervezet illetékes vezetői között a szerződés érvényességének fenntartásáról, hatályának jellegéről, valamint a partneri együttműködés formájának és tartalmának ujjászervezéséről. A VSZKSZ érvényességének folyamatosságának fenntartása a hatálya alá tartozó szervezetek ismételt felhatalmazása alapján valószínűsíthető. A szerződő felek által kölcsönösen kialakított megoldásra 2002. első negyedévében kerülhet sor. h.) A módosítások legfontosabb elemei: – minden alkalommal a munkaadói oldal által összeállított adatok alapján kezdődtek meg a tárgyalások – a megállapodások visszamenőleg január 1-től érvényesek minden évben – a vetítési alapul szolgáló minimálbér korábban 10-15 %-kal magasabb szinten került meghatározásra a tárgyévben, az országosan megállapított minimálbérnél. A 2001-re elfogadott értékek esetében megnövelt minimálbértétel vetítési alapként nem volt érvé-
35 nyesíthető. A 40 %-os minimálbér növelésének mértéke, a munkahelyeken alkalmazott bértételekre vetítve, a teljesítményektől függetlenül alapbér növekedéssel járt, és számos munkahelyen lekötötte az éves bérfejlesztések fedezetét, jövedelemtorlódásokat idézett elő. – a bérmegállapodásban 4 szellemi munkakört és 3 fizikai munkakört határozott meg az előkészítő bizottság, melyhez évenként változó összegek tartoztak, a szorzók változatlanok, de a minimálbér összege mindig magasabb volt az országos mértéknél. 2001-ben megegyezett a vaskohászati és az országos minimálbér összege. Sajnos a kategóriák összetorlódása miatt, több vállalkozás kérte és lehetőséget kapott arra, hogy a minimumértékek szorzója
0,9 % legyen. Ennek ellenére a Salgótarjáni Acélárugyár Rt.
felmondta a VSZKSZ-t 2001-ben. Az egyeztető tárgyalások napirendjén szereplő aktuális javaslatok a hatályos körbe nem tartozó vállalatok között is köröztetésre kerültek abból a célból, hogy érvényesítsék a helyi kollektív szerződés módosítása alkalmából, és alternatívát kínáljon a csatlakozás mérlegeléséhez. 3.3. 2001. évi problémák A “VSZKSZ 2001-évre vonatkozó bér és szociális, megállapodásá”-nak előkészítésével kapcsolatban több probléma fogalmazódott meg. •
kormányzat által a két évre (40 ill. 50 ezer forint) előre meghatározott kötelezően bevezetendő minimálbér hatása a VSZKSZ bérmegállapodására negatív, mert az alágazat elvesztette az előnyét az ágazati minimálbér meghatározásánál. (Az addigi szintek magasabban voltak meghatározhatók az összgazdaságinál.)
•
2001. évben a vállalkozásoknak nemcsak a 40 ezer forintos minimálbér bérskála összenyomó hatásaival kell számolnia, hanem a jövő évi 50 ezer forintos országos minimálbér bevezetésének hatásaira is készülniük kell.
•
a VSZKSZ bérmegállapodása szorzóinak megtartása 2001-ben szükséges, mert így őrizhetők meg hosszabb távon a kereseti arányok, annak ellenére, hogy jelenleg esetenként teljesítmény nélkül növekszik a kategóriánkénti besorolási bér, elsősorban a fizikai munkaköröknél.
36 A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződése megnevezése
megváltozott:
VASKOHÁSZATI
SZAKÁGAZATI
KOLLEKTÍV
SZERZŐDÉS-re, rövidítése VSZKSZ . 3.4 A Szakágazati Kollektív Szerződéses lefedettség a munkáltatói érdekképviseletek érdekeltségi körében: 2000. december 31-i állapot szerint, becsült adatok alapján Érdekvédelmi szervezet
VVSZSZ (MVAE) MÖSz Összesen Vasas KÖÉSZ Liga Munkástanács *Összesen
tagváll. VSZKSZ Munkahelyi Foglalk. nincs KSZ taghatálya KSZ létszám szerv. tagváll. fogl.lsz tagváll. fogl.lsz. tagváll. fogl.lsz.
db 28
fő 12600
db 18
fő 8500
db 22
fő 12100
db 6
fő 500
59 87 52 1 4 52
6000 18600 18600 370 3000 18400
18 25 1 1 25
8500 9500 370 650 9500
15 35 46 1 4 49
3500 15600 17000 370 3000 17000
44 50 6 6
2500 3000 1600 1600
megjegyzés:
*A munkahelyi Vasas-Liga-Munkástanács azonos működési körbe tartozó vállalatoknál együttesen rendelkeznek képviselettel. Meg kell jegyezni továbbá, hogy a munkáltató érdekképviseleti szervek tagvállalatai, illetve a szakszervezetek munkahelyi szervezetei megközelítőleg sem fedik le egymást. Pl.: MVAE(28) 8 tagvállalatánál (30%) nincs szakszervezet, a MÖSZ-(59) 44 tagvállalatánál (75%) nincs szakszervezet
A KÖÉSZ működési körében 52 munkahelyen van érvényes kollektív szerződés. A munkahelyi szakszervezetek 88 %-nál van érvényben egy, vagy több munkáltatós, vagy középszintű kollektív szerződés, amely a foglalkoztatottak 92 %-a számára nyújt együttes védelmet a munkaviszonyukhoz kapcsolódó kérdésekben. A KÖÉSZ tagszervezeteinek körében kialakult kollektív munkaszerződéses viszonyok 88%-os aránya jó, fenntartása indokolt. Továbbfejlesztést a tartalmi kérdések pontosítása, bővítése igényel. Kidolgozottabb és a szakmai érdekazonosságokat részletesebben feltáró szabályozó, megállapodásokra van szükség a jövőben.
37 3.5. A középszintű szabályozás érvényesülése, hatása a munkahelyeken A szerződés rendelkezése szerint a VSZKSZ-ben nem szabályozott kérdéseket a helyi kollektív szerződésekben, illetve egyéni munkaszerződésekben kell szabályozni. A VSZKSZ előírásai ismereteink szerint a munkahelyi szerződésekben érvényesülnek. E tapasztalatunkat arra alapozzuk, hogy előírásainak teljesítésével kapcsolatban a szakágazat szintjén nem merültek fel sem értelmezési, sem a végrehajtás mulasztásaiból eredő vitás kérdések. A szerződés gyakorlati hatásai mindenek előtt abban mutatkoznak meg, hogy a középszintű munkaügyi kapcsolatok rendszeressé, és eredményessé váltak, amely évenkénti szerződéskötésben ölt testet. Az egyeztető tárgyalások napirendjén szereplő aktuális javaslatok a hatályos körbe nem tartozó vállalatok között is köröztetésre kerültek abból a célból, hogy érvényesítsék a helyi kollektív szerződés módosítása alkalmából, és alternatívát kínáljon a csatlakozás mérlegeléséhez.. 4. A kollektív párbeszéd a fémöntés területén A középszintű szerződés megkötésének akadályai: – A külföldi érdekeltségű vállalkozások többsége nem kívánt részt venni az előkészítésben. – Általában nem a jól jövedelmező öntödék voltak részesei az érdeklődésnek, ezért a közös nevezőt viszonylag alacsony értékhatáron lehetett kialakítani. Ez a jobbak számára nem volt vonzó. – Nyolc tagvállalat fogadta el tárgyalási alapnak a második tervezetet. Az ettől eltérő 3. számú tervezetbe foglalt kötelezettségeket nem vállalták. Mindössze két vállalkozás érdekelt a tárgyalások folytatásában. Így nincs kellő motiváció a szerződés részleteinek további taglalására. Előzmények 4.1. Öntészeti szakmai bérmegállapodás A fémöntés területén egy alkalommal a Magyar Öntészeti Egyesülés és a Vas- Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Kohász-Öntész tagozata között jött létre 1992. április 28-án “Öntészeti szakmai bérmegállapodás”.
38 Az öntészeti szakmai bérmegállapodás hatálya a “Munka Törvénykönyv” érvényes előírása szerint a szövetséget az aláírásra felhatalmazó 17 öntödére terjedt ki. Ezek többsége még az átalakulás előtti állami tulajdonú vállalat, hat vállalkozás már átalakult Kft. illetve Rt. volt. Az öntészeti szakmai bérmegállapodás 1992.évre vonatkozóan a következőket tartalmazta: – öntészetre vonatkozóan szakmai munkabesorolási rendszert, a fizikai foglalkozásúak, a szellemi foglalkozású munkavállalók besorolási feltételeit; – az egyes munkabesorolási kategóriák és munkakörök rögzített bértételeit az országos hivatalos minimálbér százalékában, mint garantált alapbér minimumot; – az átlagkereset növekedésének minimumát és maximumát; – a Szakmai Kollektív Szerződés kötésének szándékát. 4.2. Az “Öntészeti szakmai bérmegállapodás” megszűnése A Magyar Öntészeti Egyesülés tagjai 1992. december 16-án megtartott ülésén az egyesülés jogutód nélküli végelszámolása mellett döntöttek, és ekkor határozták el az egyesülésről szóló törvény szerinti szakmai szövetség, a Magyar Öntészeti Szövetség alapítását és választották meg az első tisztségviselőket. A Magyar Öntészeti Egyesülés végelszámolója a csődtörvény előírása szerint 1992. december 31-i hatállyal felmondta az öntészeti szakmai bérmegállapodást. 4.3. Törekvések az “Öntészeti Szakmai Kollektív Szerződés (ÖSZKSZ) megkötésére A VASAS Szakszervezeti Szövetség Kohász-Öntész tagozata az 1992.-t követő időszakban rendszeresen megkereste a Magyar Öntészeti Szövetséget a középszintű kollektív szerződés megkötésének szándékával. Ekkor a MÖSZ ügyvezetése megkereste tagjait, hogy szándékukban áll-e a szövetséget a KSZ megkötésére felhatalmazni. A válaszok alapján a szövetség mindenkori elnöksége úgy határozott, hogy az öntödék kritikus gazdasági helyzete miatt a tagok többsége nem képes a Munka Törvénykönyvben rögzítetteken túl, annál kedvezőbb feltételeket nyújtani, ezért a középszintű KSZ megkötésének nincs értelme. 1999-ben a Vasas Szakszervezeti Szövetség Kohász-Öntész tagozata indítványára 3-3 tagú “Szerződést előkészítő bizottságot” (SZEB) hoztunk létre, és a korábbi módszertől eltérően kidolgoztuk az ÖSZKSZ első változatát, amelynek alapjául a több éve élő - a VASAS és a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége közötti - középszintű KSZ szolgált. Az
39 ÖSZKSZ tervezetét a szövetség valamennyi öntödei tagjának véleményezésre, javaslattételre megküldtük, majd az alapján elkészítettük a tervezet második változatát. Ezt ismét elküldtük a tagoknak azzal a kéréssel, hogy akik elfogadják és felhatalmazzák aláírásra a szövetséget, azt írásban jelezzék. A tervezetet a VASAS is megkapta és átdolgozta. Ezután 2001.01.20-án SZEB ülésére már meghívtuk mindazon tagok képviselőit, akik az ÖSZKSZ megkötésében érdekeltek voltak. Ezek a cégek megkapták a VASAS által javasoltak szerint kiegészített harmadik változatát is az ÖSZKSZ tervezetének. Az ülés résztvevői hosszas vita után úgy döntöttek, hogy az ÖSZKSZ megkötésére ne kerüljön sor. Ennek okai: –
az ÖSZKSZ hatálya alá tartozást a 2. változat alapján csupán hat vállalkozás fogadta el;
–
ezek közül kettőben nem működik szakszervezet, ezért ezekre vonatkozóan a VASAS nem kompetens;
– a megmaradt négy is visszavonta a felhatalmazást, mivel egyrészt nem értett egyet a VASAS kiegészítő javaslataival, másrészt négy vállalkozásra vonatkozóan nem látták értelmét az ÖSZKSZ megkötésének. A felek felhívták a figyelmet a helyi, üzemi kollektív szerződések megkötésének fontosságára, lehetőségeire. 5. Kollektív alku az alumíniumkohászatban A szakágazatban un. ágazati kollektív szerződés még nem jött létre, de tervezve van. Az erre való törekvését mindkét fél kifejezte az 1997. decemberi együttműködési megállapodásban, nevezetesen, hogy megvizsgálják a szakágazati kollektív szerződéskötés lehetőségét. Időben és tartalmi kérdésekre ajánlásokat dolgoznak ki 1998. január 1-i hatállyal. Annak oka, hogy eddig nem jött létre szakágazati kollektív szerződés az, hogy a cégek eltérő gazdasági helyzete, eltérő regionális, térségi bér és fejlettségi különbségek relevánsak a szakágazati kollektív szerződés megkötések szempontjából. Tehát ahhoz, hogy a szakágazati kollektív szerződés megkötése reális közelségbe kerüljön, a fenti fennálló feszültséget minimalizálni szükséges, akkor lesz realitása a szakágazati kollektív szerződés megkötésének.
40 Az ASZSZ tagszervezetei vonatkozásában a kollektív alku területén a növekedés volt a jellemző. A szakágazatban az alábbi intézményes együttműködések nyújtanak formalizált keretet az együttműködésnek. 1.) Együttműködési Megállapodás az Alumíniumipari Szakszervezetek Szövetsége (ASZSZ), mint munkavállalói és az Alumíniumipari Munkáltatók Országos Szövetsége (HUNGAMOSZ), mint munkaadó érdekképviselet között. 2.) Együttműködési Megállapodás a Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége, az Alumíniumipari Szakszervezetek szövetsége és az Alumíniumipari Munkaadók Országos Szövetsége között. A HUNGAMOSZ és az ASZSZ által realizált szakágazati akció lényegében az előző megállapodásokban foglaltakra korlátozódott. Az ASZSZ szerveződési területén a tagszervezetek szintjén a kollektív szerződéses lefedettség gyakorlatilag 100 %-os. Több munkáltatóra vonatkozó kollektív szerződés csak a MAL Rt. és kft-i esetében értelmezhető. 6. A szociális párbeszéd fórumai 6.1 Az együttműködés keretei, személyi, tárgyi feltételei Szakágazatainkban jó a partner kapcsolat a munkáltatói érdekképviseletekkel. A szociális párbeszéd, rendszeres együttműködés intézményes formája a vaskohászatban a VVSzSz által képviselt tagvállalati körre kiterjedő 6-6 fős paritásos bizottság. A MÖSz működési körében szükség szerint az ideiglenesen megalakított 3-3 fős paritásos bizottság az alkalmi egyeztetés fóruma. Az egyeztető szakbizottságok munkáltatói összetételére jellemző, hogy tagjai a vállalkozásoknál munkaügyi-humánpolitikai szakterületen dolgozó személyekből áll. A bizottságok titkári teendőit az érdekképviseleti szövetségek által főmunkaidőben foglalkoztatott és kijelölt személy látja el.
41 A szociális partnerek képviseletét megbízás alapján látják el a bizottságok tagjai. Felhatalmazottságuk a szakmai egyeztetés, előkészítés szintjéig terjed. Ezen kívül a VSzKSz hatályos körébe tartozó munkáltatóknál felmerülő viták, konfliktus helyzetek esetén a SzEB tagjai közvetítő szerepet töltenek be. A VSzKSz előírásai szerint a szerződő felek illetékes testületeinek tájékoztatása mellett a bizottság (SzEB) saját maga határozza meg feladatait és ügyrendjét. Az egyeztetések változó helyszínnel a VVSzSz, MÖSz, illetve a Vasas hivatalos helyiségeiben folynak. A bizottság tárgyi, technikai, informatikai felszereltsége meglehetősen hiányos, vagy inkább kezdetleges színvonalú. Az érdekegyeztetés költségeit a tárgyaló felek külön-külön finanszírozzák. 6.2 Tanácskozások, kezdeményezések (A megállapodás tervezetet a függelék tartalmazza.) Közös akciók, események nem jellemzőek az együttműködésben. Inkább a személyes találkozók dominálnak vezetői/vagy szakértői szinten. Ezek egyrészt kölcsönös meghívást jelentenek az egymást érintő testületi ülésekre, konzultációkra, másrészt meghívásos alapon szervezett eseti vezetői munkatalálkozók, illetve közös sajtótájékoztatók (pl.: a KSz aláírások) alkalmából kerülnek megrendezésre. A vezetői találkozók rendszerint az együttműködés értékelését, koncepcionális kérdéseinek összehangolását szolgálják. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés Igazgató Tanácsának elnökével a közelmúltban történt megbeszélés eredményeként egyezség született pl.: egy, a közeljövőben összehívásra kerülő szakágazati konferencia megtartásáról. Ennek célja többek között a munkáltatók és szakszervezeti tisztségviselők párbeszéde, együttes konzultációja szakágazatunkról, az érte megtehető közös törekvéseinkről. Alkalmi egyeztetések jellemezték az együttműködést a vaskohászat reorganizációs programjának kialakítása, megvalósítása során, illetve szakmai jellegű egyedi esetekben felmerült háttértámogatás nyújtásával (pl.: fémhulladék felhasználás, kivitel szabályozottságának módosítása, a hazai acélgyártás védelmét szolgáló piacvédelmi kezdeményezések támogatása, stb.) A Magyar Öntészeti Szövetséggel egyelőre a személyes kapcsolatok a dominánsak, de rendszertelenek. Az utóbbi 1-2 évben többnyire alkalmi baráti és vezetői találkozókra került sor. A formális együttműködést az ideiglenes jelleggel létesített egyeztető bizottság
42 fémjelezte, amely az öntészeti szakmai kollektív szerződés előkészítésén munkálkodott, most még kevés sikerrel. A Vasas kezdeményezésére 1997. november 19-én konzultatív tanácskozásra került sor a Vasas Székházban: “A középszintű érdekegyeztető tárgyalások és kollektív megállapodások helyzete a vaskohászatban” címmel. A tanácskozás célja az volt, hogy a résztvevők megvizsgálják és értékeljék a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szövetség Kohász-Öntész tagozata együttműködésével létrejött középszintű kollektív szerződés szakmai előkészítésének, egyeztetésének tapasztalatait, gyakorlati alkalmazásának előnyeit és hátrányait, kölcsönös érdekek alapján történő továbbfejlesztésének és bővítésének lehetőségeit. A tanácskozás a szakágazatba tartozó vállalkozások vezetőinek és szakszervezeti tisztségviselőinek, valamint a Vasas Szövetség, társ szervezetek vezetőinek, illetve egyéb szakterületek (gépipar, elektronika, stb.) meghívott képviselőinek részvételével került sorra. A vitaindító előadást a Munkaügyi Miniszter tartotta “Kormányzati törekvések a munkaügyi kapcsolatok fejlesztésére, a középszintű érdekegyeztető tárgyalások és megállapodások kiemelt szerepe” címmel. A tanácskozás résztvevői véleményt cseréltek gyakorlati tapasztalataikról, a partnerkapcsolatokat meghatározó törekvéseikről, illetve nehézségeikről. A partneri együttműködés bővítése, a távlati feladatok kiszámítható megoldása végett 2001. évi egyeztetések során a Vasas tárgyaló csoportja ismételten kezdeményezte egy a már korábban is indítványozott három évre (középtávra) szóló szakszervezeti ajánlat egyeztetését. A megállapodási indítvány elsősorban a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatainak középtávú (1999–2001) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére. Ebben felvetődött, hogy az Európai Uniós csatlakozás jegyében a felek vizsgálják meg a bérek felzárkóztatásának lehetőségeit, tekintettel a tagvállalatok versenyképességére, valamint a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés továbbfejlesztésének lehetőségeit.
43
A megállapodó felek szerepük szerint kölcsönösen kötelezettséget és felelősséget vállalnak, és érdekeltek abban, hogy a megállapodás időszakában: - A szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképessége, eredményessége javuljon, a munkavállalók reálkeresete ezzel arányban az Európai Uniós keresetek irányába felzárkóztató jelleggel növekedjen. - A munkavállalók munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket. - A megállapodás időszakában a szociális járandóságokat reálértékük megőrzésével fenntartják. - A ciklusidő második felében az ellátási formák kínálatát bővítik, kiválasztásuk kötelező mértékét az anyagi erőforrások alakulásával összhangban határozzák meg. - A megállapodó felek leszögezik, hogy a foglalkoztatottak létszáma a középtávú időszakban tovább csökkenhet, mértékét tekintve azonban mérséklődik. - A megállapodó felek a középtávú ciklusidő lejártáig kidolgozzák a munkaidő csökkentésének lehetőségeit, formáit. - A munkabéke megőrzésének előfeltétele a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra épül. Ennek keretében alapelvként kell kezelni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezését, kollektív munkaszerződésben történő rögzítését. Ennek egyik meghatározó intézményes formája a felek egyező akaratával létrehozott és eredményesen működő középszintű paritásos bizottság. - A paritásos bizottság(ok) feladat- és jogkörét, eljárási rendjét ki kell dolgozni, amely a VSzKSz mellékletét képezi. - A kollektív tárgyalások érdemi vitájához szükséges információkat, a felek a szükséges határidők betartása mellett, kellő felkészülési időt biztosítva teljesítik. Kölcsönösen törekednek a kollektív érdek- és jogviták, illetve az egyéni jogsérelmek közös orvoslására. - E megállapodás középszintű kollektív szerződéses dokumentum. Az abban foglaltakat az aláírók magukra nézve kötelezettségként elfogadják, gyakorlati lépéseik során ennek megfelelően járnak el. - A felek évente megtárgyalják a jelen megállapodás megvalósítására szolgáló éves intézkedéseiket, valamint értékelik az egyes VSzKSz működtetésével kapcsolatos tapasztalataikat. - A Vasas Szövetség a megállapodás hatálya alatt tartózkodik a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától.
44 - A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége vállalja, hogy saját érdekkörében betartja, betartatja a megállapodásból adódó kötelezettségeket. A záradék rögzíti, hogy: Szavatolja a szakszervezeti jogosítványok érvényesülését, biztosítják működésének feltételeit. -
A megállapodással említett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel e megállapodás csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban foglaltakat, hogy a megállapodás ellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható.
A VVSZSZ válasz megállapításaiban kifejtette, hogy: - Alapvető cél a vállalkozások versenyképességének, gazdasági eredményességének növelése
, a működés pénzügyi feltételeinek megteremtése és csak ezek után következ-
het a munkavállalók munkakörülményeinek javítása. -
Középszintű megállapodás megkötése a világ acélipara, a hazai vaskohászat és a tevékenységéhez szorosan kapcsolódó társaságok mai (1999) helyzetében nagyon kockázatos. Nemcsak a jövedelemtermelő képesség csökkenése és több társaságnál a feszült piaci-pénzügyi helyzet, hanem felső szintű érdekegyeztetés megtorpanása, nem kiforrott szervezeti rendszere, Munka törvénykönyvének átfogó módosítása mind-mind megkérdőjelezhetik ennek aktualitását.
- Az ipar ágazatai, alágazatai között a vaskohászat viszont mindig élen járt a munkabéke megőrzési törekvéseiben, a leépítés nehéz időszakában is megtalálták a munkaadók és a munkavállalók képviselői a humánus megoldásokat. A privatizáció a hazai acéliparban még nem fejeződött be és nem jutott nyugvópontra a modernizáció kérdésköre sem. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért a Vasas Szövetséggel való párbeszéd fenntartása fontos még akkor is, ha egy írásban rögzített megállapodás a jelen körülmények között csak az általános szférában mozoghat.” Érdemi egyeztető tárgyalásokra ez ideig egyszer került sor a javasolt tárgykörben. A becsatolt munkáltatói választervezet tényleges kötelezettségeket nem tartalmazott, ezért a tárgyalások félbe maradtak.
45
7. Részvételi intézmények 7.1. Vaskohászat A vaskohászat szakágazati szövetségeinek tagvállalatainál üzemi tanács működik a vállalkozások 40%-ában (35 munkahelyen). Ismereteink szerint nincs olyan tagvállalat a szakágazatban, ahol szakszervezet hiányában az üzemi tanács kötött kollektív szerződést a munkahelyen. Figyelemre méltó, hogy az üzemi tanácsok és szakszervezetek egymást jól kiegészítve végzik tevékenységüket a munkahelyeken. Ez részben abból adódik, hogy az üzemi tanácsok vezető tisztségviselői és tagjai kettős funkciót töltenek be a munkahelyek legtöbbjében. A vaskohászat szakágazatainak vállalkozásainál nem végleges adatok szerint a 2001. évi üzemi tanács választások alkalmából a megválasztott tisztségviselők száma 205 fő, amelyből 173 fő (84%) a Vasas KÖÉSZ tagszervezetének tagja. A leadott szavazatok száma szerint az összes szavazatok 71 %-át a KÖÉSZ jelöltjei, a Liga Szakszervezet 2%, a Munkástanácsok ugyancsak 2%; a független jelöltek 7 %, a Dunaferr Ifjúsági Szervezet 8 % arányban nyerték el. Munkavédelmi képviselőket a szakágazatok 32 vállalkozásánál (38%) választottak, összesen 130 személyt. Ebből 94 (72%) tagja a Vasas Szakszervezetnek. A nem Vasas képviselők száma 36 (28%). Jelenleg nem működik transznacionális vállalat az alágazat területén, amely tagja az Európai Üzemi Tanácsnak. A DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. a közeljövőben tanácskozási jogú résztvevő lehet, amennyiben az osztrák anyavállalat folyamatban lévő kérelme alapján az Európai Üzemi Tanács tagszervezetévé válik. Ismereteink szerint a kohászatot – benne az acél-, és alumíniumipart, öntészetet – érintően nem működik az Európai Unióban szakágazatainkra jellemző Ágazati Bizottság. Ezért a közvetlen részvétel napjainkban kizárt. Közvetett, vagy kapcsolódó szerepvállalás vélhetően a kormányzat e kérdésköröket érintő tárgyalásaihoz szükséges szakértői közreműködésre korlátozódik
46
7.2. Alumíniumkohászat Az ASZSZ jelenleg működő érdekeltségi szférájában az ÜT-k - mint participációs intézmények – választása gyakorlatilag 100 %-os a 2001. évi választások eddig rendelkezésre álló adatok alapján. Tehát minden munkáltatónál volt üzemi tanács választás a következő eredménnyel. A részvétel 70,4 %-os volt, a VDSZ munkahelyi szakszervezeti jelöltjeire leadott szavazatok aránya 86,7 %, Demokrata LIGA 12,4 %, munkavállalói 0,9 %. Tehát az ASZSZ reprezentatívnak minősül.
Az ASZSZ működési területén az ALCOA KÖFÉM KFT multinacionális cégnél működik európai uniós ÜT, de a magyarokat nem hívták meg, azzal az indokkal, hogy még jelenleg nem vagyunk tagjai az Európai Uniónak, ahogyan bekövetkezik, azonnal meghívják a magyarokat.
7.3. Színesfémkohászat A társaságnál folyamatosan működik üzemi tanács. Idén novemberben választották újra, 60,1 % részvételi aránnyal a dolgozók. 7.4. Fémöntés A MÖSZ tagvállalatai öntödéi közül 13 öntödében van érvényes kollektív szerződés, valamint 14 öntödében működik Üzemi Tanács. Európai Üzemi Tanács nem működik a magyarországi külföldi tulajdonú öntödékben sem.
47
Összefoglaló megállapítások 1. A kohászati ágazat az 1980-as évek végétől mély válságot élt át. A termelés a legtöbb termékcsoportban a ’80-as évekbeni szint felére, harmadára zsugorodott, a létszám drasztikusan csökkent. Az ipar többi ágazatához hasonlóan a felhalmozódott adósságállomány, illetve a pénzügyi helyzet rendezéséhez reorganizációra, konszolidációra, szervezeti változásokra, privatizációra volt szükség. A kohászat al-, és szakágazatai közül napjainkra már teljes mértékben privatizált az alumíniumkohászat, a színesfémkohászat és a fémöntés is. Mintegy 50 %-ban privatizált a vaskohászat a jegyzett tőkét tekintve, de a bruttó termelési érték szerint vizsgálva, a magánosítás csak 30 %-os. A drámai fordulatokkal terhes lassú felemelkedés 2001-ben ismét megtorpant, s a világ acélipara újra súlyos válsághelyzetet él át, de ez már nem strukturális, hanem globális túltermelési válság. Hazánkban az alumíniumiparra és talán az öntvénygyártásra jellemző a dinamikus(abb) fejlődés, illetve a kiegyensúlyozott(abb) gazdálkodás. 2. Az elmúlt tíz év alatt a munkavállalók érdekvédelme, a szakszervezetek szerepe folyamatosan gyengült. Jellemző példa erre, hogy a folyamat eredményeként az újonnan létrejött kisebb cégeknél nincs is szakszervezet (pl. számos öntödénél), vagy csak formális szerepe van (pl. Csepeli Fémmű Rt.), alacsony a szervezettség, alig van munkakapcsolat a helyi és az ágazati szakszervezet között. A kialakult helyzet mindkét fél hibája, az együttműködési készség nincs meg a társaságnál. 3. A nehéz körülmények ellenére három al (szak)ágazatban folytatódott a párbeszéd, sőt például a vaskohászatban a nem ide sorolt, de a tevékenységgel szoros kapcsolatban álló (hajdan az ágazatba sorolt nagyvállalathoz tartozó) vállalkozások is bekapcsolódtak a munkába. Az elmúlt tíz év alatt a helyi szakszervezetek véleményére, javaslataira nagy szükség volt a szerkezetátalakítás, az elbocsátások, a privatizáció kapcsán, s mivel pl. a hazai acéliparban ez még nem fejeződött be, továbbra is jelentős tényezők e munkákban is a munkavállalók képviselő (pl. Dunaferr csoport).
48
4. A vaskohászati és az öntészeti középszintű párbeszéd elindításának kezdeményezője rendszerint a szakszervezet volt. Ennek eredményeként 1996-ban szándéknyilatkozat született a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség között egy középszintű kollektív szerződés megkötésére. A felek által megbízott 6-6 fős paritásos tárgyaló delegáció mind szakmai, mind tárgyalási készségek tekintetében úttörő feladatot teljesített. Az egyeztetések eredményeként számos kérdéskörben sikerült megállapodni. Ezek a normatív szabályok és rögzített mértékek inkább a “gyengébbek” segítését, mint sem az “erősebbek” visszafogását célozták. A szerződés keret jellegű, nem túlszabályozó és korlátozó hatású. Biztosítja a helyi önállóságot, erősíti a munkahelyi jogosultságokat. A benne foglalt kötelezettségek anyagi terhei a teljesíthetőség figyelembevételével kerültek kidolgozásra, elfogadásra a kölcsönös érdekeltség alapján. Mindkét fél adott és kapott engedményeket, mind az egyeztetések, mind a megállapodások révén. A szerződés léte hozzájárult a munkabéke megtartásához a vaskohászatban. A kölcsönös érdekeltségen alapuló párbeszéd következtében az elmúlt évek során kialakult a középszintű munkaügyi kapcsolatok rendszeressége, a középszintű érdekegyeztetés intézményes formája a szakágazatban. Kiemelkedő eredmény e tekintetben a vaskohászati kollektív szerződés évenként esedékes bér-, és szociális megállapodásainak illetve a szükségszerű egyéb módosításainak szakmai előkészítése, egyeztetése. 5. Egy középszintű kollektív szerződés van előkészítés alatt az alumíniumkohászatban, 1997 óta két együttműködési megállapodás is született. Törekvések voltak egy középszintű kollektív szerződés létrehozására az öntészetben is, ennek megkötésére azonban nem került sor. Az érintett két alágazat munkaadói szervezetei szerint a kritikus gazdasági helyzet miatt a tagok többsége nem képes a Munka Törvénykönyvében rögzítetteken túl, annál kedvezőbb feltételeket nyújtani (öntödék), illetve a cégek eltérő gazdasági helyzete, az eltérő regionális, térségi bér és fejlettségi különbségek nem adják meg a reális közelségét a szerződés megkötésének (alumíniumkohászat).
49 A fenti megállapítások egyébként érvényesek a vaskohászatra is, ugyanis teljesen hasonló okok miatt az észak-magyarországi vállalkozások többsége nem csatlakozott a középszintű szerződéshez. Távlati törekvések: Szakszervezeti javaslatok: – A paritásos alapon létrehozott bizottság(ok)kat tartósan fenn kell tartani, folyamatosan működtetni kell. –
Célszerű lenne a tárgyaló csoportok megbízását a szerződő felek alapszabályi felhatalmazása alapján megadni, feladatait és jogosultságait annak megfelelően kialakítani és szerződésbe foglalni.
–
A szerződések, megállapodások tartalmi kérdéseiben mind több szakmai sajátosságot kell feltárni, meghatározni a kölcsönösség figyelembevételével (pl: közös bérpolitika, a munkavédelmi, munkakörnyezeti feltételekre vonatkozó előírások fokozatos kibővítése, stb ).
–
Szükséges a szerződések ellenőrzésének és a megvalósítás garanciáinak rögzítése.
–
Időszerű a középszintű konfliktus kezelés eljárásrendjét áttekinteni, szabályait kialakítani.
–
Bővíteni érdemes és folytatni kell a vezetői találkozók, illetve szélesebb körű két-, és többoldalú konzultációk (lobbizások) szervezését, rendszeresítését.
A munkaadói oldal megvizsgálja a javaslatokat, de a jelenlegi acélpiaci helyzet az erősítésekre (az alapszabályi felhatalmazásra, a közös bérpolitika kialakítására, a további ellenőrzésre és a garanciák rögzítésére) a közeljövőben nem ad lehetőséget. Az Ágazati (Szakágazati) Párbeszéd Bizottságok megvalósulásának lehetősége jó alapot és keretet nyújthat az előbbre lépéshez. A vaskohászatban kialakult gyakorlat alátámasztja, hogy az együttműködés formáját, tartalmát és rendszerességét kölcsönösen célszerű kialakítani, vagyis az érdekeltekre kell bízni. A paritásos párbeszéd bizottságok intézményes létrehozásának működésének megvalósításához szükség van kormányzati segítségre, jogszabályi háttér megteremtésére is, pl: –
Ösztönzést, érdekeltséget kell biztosítani a Munka Törvénykönyv kötelmeinek oldásával, az egyeztetési, megállapodási lehetőségek bővítésével, középszintre utalásával.
–
A középszintű érdekegyeztetési költségek informatikai, személyi, tárgyi, eljárási és működési ráfordítások, stb fedezetét. államilag garantálni kellene, amelyet később esetleg munkahelyi szintig ki lehetne terjeszteni.
50 – Az érdekeltek kapjanak módszertani segítséget, anyagi támogatást a kormányzattól az érdekegyeztetésben résztvevők képzésének, felkészítésének, gyakorlati tapasztalatcseréjének stb. szervezéséhez, illetve finanszírozáshoz. –
Jogszabályi hátteret kell biztosítani az Ágazati (Szakágazati) Bizottságok intézményes létrehozását ösztönző, segítő azonos követelmények, működési feltételek megvalósítása érdekében.
–
Stb.
A kialakított paritásos alapú érdekegyeztetés gyakorlata lényegében működőképes forma alapjait teremtette meg a vaskohászatban. Hozzájárult a partnerek közötti szociális párbeszéd rendszerességéhez, a tárgyalási, megállapodási kultúra fejlődéséhez. Reményeink szerint a középszintű érdekegyeztetés fejlesztésének, működőképességének javítását szolgáló Ágazati (Szakágazati) Szociális Párbeszéd Bizottságok intézményessé válása hozzájárulhat az egymás iránti bizalom további erősödéséhez és a munka világát érintő szerződéses viszonyok új alapokra helyezéséhez. Alapul szolgálhat továbbá ahhoz, hogy intézményes részvételt biztosítson az Európai Unió e tárgykörben szakmailag illetékes bizottságaiban történő közreműködéshez is.
FÜGGELÉKEK ÉS MELLÉKLETEK JEGYZÉKE
FÜGGELÉKEK 1. A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés 2. Középszintű Megállapodás (javaslat-tervezet) 3. Javaslat-tervezet a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség közötti Középszintű Megállapodás megkötésének lehetőségeire 4. Megállapodás a VVSZSZ tagvállalatai (2000-2002) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére (tervezet) MELLÉKLETEK 1. Az érintett szervezet (szerződés), illetve tagvállalati rövidítések megfelelője 2. Tagvállalati csoportosulások 3. TEÁOR – a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége – a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés – a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés területeiről 4.
A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai és a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások és szakszervezetek (2001)
1. függelék
VASKOHÁSZATI SZAKÁGAZATI KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS (EGYSÉGES SZERKEZET 1-6. módosításai)
Érvényes: 1996. január 1-től
Összeállította: Novákné Lepsényi Éva 2001.06.15
3
4 MUNKAADÓK ÉS MUNKÁLTATÓK !
Ezt a Középszintű Kollektív Szerződést a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége az Ön érdekében köti meg. Meghatározásai minimum normák, amelyeket minden olyan munkavállalójuk számára garantál, aki a vállalkozásukkal munkaviszonyban áll. A helyi/Vállalati Kollektív Szerződésekben a Munka Törvénykönyve és a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének Középszintű Kollektív Szerződésben foglaltakat nem kell szerepeltetni, illetve csak abban az esetben, ha a munkavállaló javára pozitív irányban tér el. Jelenlegi formájában az a VSZKSZ kísérlet, hogy hogyan kell egy munkaadói és egy munkavállalói szövetségnek a megállapodásról azonos módon gondolkodni. Ehhez Ön is hozzájárul, mint szövetségünk vállalkozói tagja! Mindenkit megkívánunk nyerni a szövetség munkájához, hogy a szolidarítás gyümölcséhez hozzájusson. Tehát, csak erős szövetségek érhetnek el folyamatos sikereket.
VVSZSZ ELNÖKSÉGE
Tartalomjegyzék
VSzKSz célja Általános rendelkezések
VSzKSz hatálya A munkahelyi érdekegyeztetés formája
VSzKSz módosítása VSzKSz felmondása VSzKSz megszűnése VSzKSz-t kötő felek kapcsolatrendszere Szakszervezeti tevékenység támogatása Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő kedvezménye Munkaviszonyra vonatkozó szabályok Munkaviszony folyamatossága Határozott időre létesített munkaviszony Munkaviszony megszüntetése Felmentési idő Rendkívüli felmondás Végkielégítés Teljes munkaidő Munka díjazása Jóléti szociális ellátások Munkavédelem Kollektív munkaügyi vita Záró rendelkezések Kollektív Szerződés mellékletei: 1. sz. melléklet A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások 2.sz. melléklet 2001. évi bérmegállapodás 3. sz. melléklet 2001. évi szociális megállapodás 4. sz. melléklet A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek
Rövidítések: VVSzSz
Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége
VSzKSz
Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés
SZEB
VSZKSZ-t Előkészítő Bizottság
6 VKSz
Vállalati Kollektív Szerződés
SzMSz
Szervezeti Működési Szabályzat
A VSzKSz-t kötő felek: egyfelől a tagvállalatok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdekképviselet ellátó Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége - VVSzSz -, (1051 Bp. Október 6. u. 7.) másfelől a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezeti funkciójából a Vasas Szakszervezeti Szövetség és a Kohász −Öntész Érdekvédelmi Szövetség (1086 Bp. Magdolna u. 5-7.),
A VSzKSz célja: (Mt. 30. §) Ez a szerződés a munkaadók és a munkavállalók közös érdekein nyugvó olyan dokumentum, amellyel a szerződő felek megteremtik a munkabéke feltételeit, ezért a szerződő felek kölcsönösen biztosítják és megkövetelik a szerződés szabályainak betartását.
I. rész Általános meghatározások, a szerződő felek kapcsolatrendszere 1.
Általános rendelkezések (Mt. 38. §)
1.1.
A szerződés a megállapodást kötő felek aláírásának napjától kezdődően lép hatályba és határozatlan időtartamra szól.
1.2.
A VSzKSz hatálya (Mt. 36. §./b/)
1.2.1 A VSzKSz hatálya kiterjed a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetségének azon tagjaira, valamint azon nem VVSzSz tag munkáltatókra, akik a szerződést nevükben történő megkötésére felhatalmazást adnak. 1.2.2 A VSzKSz személyi hatálya az 1. számú mellékletben felsorolt munkáltatók által foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki.
7 1.2.3 A szerződő felek jóváhagyásával a későbbiekben csatlakozó munkáltatók kötelezik magukat arra, hogy a VSzKSz rendelkezéseit hatálybalépését követően, kötelező érvénnyel alkalmazzák. (Mt. 36.§./1.c/ és /2/) 1.2.4 A VSzKSz érvényességének ideje alatt az abban szabályozottaktól a helyi Kollektív Szerződések és az egyéni munkaszerződések a munkavállalók hátrányára nem térhetnek el. (Mt. 41.§) 1.2.5 A VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatók minden jellegű átalakulása esetén a szerződés hatályban marad. (Mt. 40.§./2/) 1.2.6 Amennyiben a szerződést kötő felek élnek a VSzKSz hatályának kiterjesztésével, a munkaügyi miniszter kiterjesztésről szóló határozatának közzététele (Munkaügyi Közlöny) minősül kihirdetésnek (Mt. 34.§) 1.2.7 A VSzKSz hatálya alá tartozó, munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek felsorolása a 4. számú mellékletben. 1.3.
A munkahelyi érdekegyeztetés formája
1.3.1 A munkáltatónál a helyi Kollektív Szerződéssel kapcsolatos kérdések rendezésére, illetve a munkáltató és a munkavállalók közötti munkaügyi kapcsolatok keretében Érdekegyeztető Tanácsot kell működtetni, mindenütt ahol a munkavállalók létszáma az 50 főt meghaladja. 1.4.
A VSzKSz módosítása (Mt. 37. §)
1.4.1 A VSzKSz módosítására, meghosszabbítására vonatkozó álláspontok egyeztetésére a szerződő felek SZEB-et működtetnek, amelyben a munkaadói oldalon 6 fő és a munkavállalói oldalon is 6 fő vesz részt. 1.4.2 A VSzKSz módosítását bármelyik szerződő fél kezdeményezheti. A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy bármely fél írásos kezdeményezésére 10 munkanapon belül tárgyalásokat kezdenek a módosítási javaslatokról. Amíg a tárgyalások nem hoznak mindkét fél számára elfogadható megoldást, addig a hatályos VSzKSz rendelkezései maradnak érvényben. 1.4.3 A szerződő felek a VSzKSz rendelkezéseit tárgyév november 1. és december 10. között értékelik, szükség szerint felülvizsgálják és javaslatot tesznek a módosításokra, kiegészítésekre, illetve az új VSzKSz-re. 1.5.
A VSzKSz felmondása (Mt 39.§. /1/, /2/)
1.5.1 A VSzKSz-t bármelyik szerződéstkötő fél 6 hónapos felmondási idővel, naptári hónap végére, írásban felmondhatja.
8 1.6.
A VSzKSz megszűnése (Mt. 40. §)
1.6.1 A VSzKSz-t kötő felek bármelyikének jogutód nélküli megszűnésével a szerződés hatályát veszti. 2.
A VSzKSz-t kötő felek kapcsolatrendszere (Mt. 31. §)
2.1. A szerződő felek megállapodnak abban, hogy közöttük a kapcsolattartás vezető testületeken, illetve írásban felhatalmazottjaikon keresztül valósul meg. _
Vezető testületek nevében jogosult eljárni: − A VVSzSz részéről: a VVSzSz elnökségének, − A Vasas Szövetsége részéről: a szövetség Elnökségének, a Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség tisztségviselője és/vagy meghatalmazottja.
2.1.1 A szerződést kötő felek a jogaik gyakorlása és a kötelezettségeik teljesítése során kölcsönösen együttműködnek, a jogszabályokban és a jelen szerződésben megállapított jogokat rendeltetésüknek megfelelően gyakorolják, és kötelezettségeiket is így teljesítik. 2.1.2 A szerződő felek a tudomásukra jutott információk, adatok stb. esetében a másik fél kifejezett szóbeli jelzésére is, vagy iraton történő feltüntetéskor titoktartási kötelezettséget vállalnak. 2.2.
A szakszervezeti tevékenység támogatása
2.2.1 A munkáltatónak a munkavállalók munkaviszonyát érintő döntéseiről a szakszervezet helyi testületét, képviselőjét (bizalmi) előzetesen tájékoztatnia kell, amennyiben a döntés a munkavállalók nagyobb csoportját, szervezeti egységét (25 %-át, illetve 50 főt), illetőleg az egészét érinti. A tájékoztatást a döntés hatálybalépését megelőzően legkésőbb tíz munkanappal kell eszközölni. 2.2.2 A munkáltató tevékenységével arányos színvonalon térítésmentesen biztosítja a reprezentatív szakszervezet(ek) munkahelyi működésének feltételeit. Ennek részleteit helyi megállapodásban kell rögzíteni. 2.2.3 A munkáltató tudomásul veszi, hogy indokolt esetben a szakszervezet(ek) tagjaikkal és a nem szervezett munkavállalókkal munkaidőn belül - a munkahelyi vezető előzetes egyetértésével kijelölt helyen és időben - konzultációt folytathat, tájékoztatást adhat. (Mt. 19.§./2/)
9
2.2.4 A munkáltató a szakszervezet(ek) tagjainak egyéni írásos megbízása alapján munkabérükből levonja a tagsági díjat és azt haladéktalanul átutalja, a munkahelyi szakszervezet által megadott arányban, a pénzforgalmi számlára. (Mt. 161.§./4/) 2.3.
A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye (Mt 25. §)
2.3.1 A munkaidő-kedvezmény mértéke minden három, a munkáltatóval munkaviszonyban álló, szakszervezeti tag után havi két óra. Amennyiben a szakszervezet(ek) a fel nem használt munkaidő-kedvezmény pénzbeli megváltását kéri, abban az esetben az Mt. 25.§./2/ és /5/ szerint kell eljárni. 2.3.2 A kedvezmény mértékébe a munkáltatóval való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkáltatóval való tárgyalásnak számítanak különösen: a Kollektív Szerződésről folytatott megbeszélések és az (ÉT) érdekegyeztetések. 2.3.3. A szakszervezet tisztségviselőinek munkaidő-kedvezménye és tagjainak a szakszervezet által szervezett képzés, továbbképzés idejére járó rendkívüli fizetett szabadsága, valamint a munkajogi védelem biztosítása érdekében a szakszervezet írásban közli a munkáltató vezetőjével: ♦ tagjainak létszámát, ♦ a választott tisztségviselőinek névjegyzékét, valamint ♦ a közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv megnevezését és címét. Az időközi változásokról, azok időpontját követően, illetve a rendkívüli fizetett szabadság igénybevételéről, a munkából történő távolmaradás időpontját megelőzően, legkésőbb tíz munkanappal értesíteni kell a munkáltatót. II. rész A munkaviszony 3.
A munkaviszonyra vonatkozó szabályok
3.1.
A munkaviszony folyamatossága
3.1.1 3.2.
(Hatályát vesztette az Mt. 85/A. §. alapján) Határozott időre létesített munkaviszony (Mt. 79. §. /2/-/4/.)
3.2.1 A határozott időtartamra kötött munkaszerződésben rögzíteni kell naptárszerűen, vagy egyéb alkalmas módon annak időtartamát (lejárati napját). Meghatározható a munkaviszony időtartama:
10 − vagy annak a munkának a megjelölésével, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötésekor a munka időtartama, a szakmai tapasztalatok és a munka természete alapján megközelíthető pontossággal előre látható, − vagy a helyettesítendő munkavállaló távolléti idejének megjelölésével. A munkaszerződés egy éven belül negyedik alkalommal történő meghosszabbítása, újrakötése esetén a munkaviszony automatikusan határozatlan idejűvé változik.*** 3.2.2 A munkáltató ösztöndíjasait (ipari tanuló, főiskolás, egyetemista) a képzés befejezése után legalább 1 évig foglalkoztatja. Kivételt képez, ha a munkáltató a képzés befejezésétől számítva féléven belül létszámleépítést tervez vagy valósít meg. 3.2.3 Az előző (3.2.2) pontban érintett munkavállalók számára próbaidő nem köthető ki. 3.3.
A munkaviszony megszüntetése (Mt. 87-88. §)
3.3.1 A munkáltató részéről szervezett létszámleépítés esetén a munkaviszony rendes felmondással történő megszüntetésének megelőzése, elkerülése érdekében a hatáskörileg érintett szakszervezetek véleményének meghallgatásával megoldást kell keresni elsősorban az alábbi lehetőségek közül: − − − − −
képzés, átképzés, átcsoportosítás, új munkahely teremtése, munkahelybővítés. részmunkaidős foglalkoztatás alkalmazása, bővítése, munkaerő-felvétel korlátozása, leállítása, főmunkaidőn kívüli munkavégzés csökkentése, nyugdíjas munkaerő leépítése, − külső, más munkáltató által foglalkoztatottak munkavégzésének csökkentése, − korengedményes nyugdíjazás,
3.3.2. Létszámleépítés, átszervezés, felszámolás esetén az Mt 94/A §-ában előírt szabályok betartása mellett az Üzemi Tanáccsal történő konzultációba a helyi szakszervezet képviselőjét is be kell vonni. 3.3.3. A munkáltató mérlegelési jogkörében foglalkoztatási kötelezettséget vállal a szülési szabadságról, sorkatonai szolgálatról, illetve a GYES-ről, továbbá az üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés miatti keresőképtelenséget követően munkavégzésre visszatérő munkavállalói számára. 3.4.
Felmentési idő (Mt. 93. §. /1/)
11 3.4.1 A gazdálkodó szervezetnél a felszámolás miatt bekövetkező szervezett létszámleépítés esetén a munkavállalót a felmondási idő teljes időtartamára a munkavégzés alól fel kell menteni. 3.5.
Rendkívüli felmondás (Mt. 96. §)
3.5.1 Rendkívüli felmondásra különösen okot adó kötelezettségszegés: a. A munkavállaló rendkívüli felmondását megalapozó munkáltatói magatartások: − a munkavégzési kötelezettség közvetlen és/vagy azonnali egészségkárosodást, valamint a munkabiztonságot veszélyezteti, − nem tartja be a munkaidőre és a pihenőidőre vonatkozó szabályokat, − nem fizeti meg az esedékesség napján a munkavállaló munkabérét, nem teljesíti az egyéb szerződésben vállalt kötelezettségeit, − olyan utasítást ad, amelynek végrehajtása bűncselekményhez, illetve jogszabály megsértéséhez vezet.
b. A munkáltató rendkívüli felmondását megalapozó munkavállalói magatartások: − a munkáltató és/vagy munkatársai sérelmére bizonyítottan bűncselekményt követ el, − a szándékos károkozás minden esete, − a munkáltató gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, különösen a konkurens céggel való összejátszás, − az összeférhetetlenség, vagy a munkáltató tilalmának figyelmen kívül hagyásával létesít jogviszonyt, − 1 naptári éven belül 3 napot elérő igazolatlan mulasztás, − fegyelmezetlen munkahelyi magatartás tanúsítása, hanyag vagy másokat veszélyeztető munkavégzés, italozás, ittas állapotban történő munkábaállás, munkavégzés, − a titoktartási kötelezettség megsértése. 3.6.
Végkielégítés (Mt. 95. §)
12 3.6.1. Végkielégítés mértéke - ha a helyi Kollektív Szerződés másképp nem rendelkezik - a munkáltatónál munkaviszonyként elismert: legalább
3 év esetén
1 havi
5 év esetén 10 év esetén 15 év esetén 20 évesetén 25 év esetén 30 év esetén 35 év esetén 40 év esetén
2 havi 3,5 havi 4,5 havi 5,5 havi 6,5 havi 7 havi 7,5 havi 8 havi
átlagkereset összege illeti meg a munkavállalót. A fenti mértékű végkielégítést csak abban az esetben kell fizetni, ha a munkáltató által finanszírozott - a foglalkoztatási gondok enyhítésére, munkanélküliség megelőzésére - alapítvány és/vagy foglalkoztatási társaság nem működik. 4. 4.1.
Munkaidő, pihenőidő
A teljes munkaidő (Mt. 117-140. §)
4.1.1 A heti munkaidő 40 óra, ettől eltérés csak a helyi Kollektív Szerződésben és/vagy a munkaszerződésekben lehet. A munkavállalók által az egy naptári napon teljesített rendes és rendkívüli munkaidő hosszát a helyi Kollektív Szerződésben kell szabályozni 4.1.2 A napi munkaidőnek 6 hónap átlagában a teljes munkaidőnek meg kell felelnie. 4.1.3 A munkarendet a helyi Kollektív Szerződés vagy a munkaszerződés szabályozza. 4.2.1. Amennyiben a napi munkaidő a hat órát meghaladja, a munkáltatónál betöltött bármely munkakörben foglalkoztatott munkavállalók számára, legalább húsz perc munkaközi szünetet a munkaidőn belül kell kiadni.
A rendes munkaidőt meghaladó minden egybefüggő három óra munkavégzés után további húsz perc munkaközi szünet illeti meg a munkavállalót többletmunkaidejének részeként. 5. 5.1.
A munka díjazása
Munkajogi létszámban lévő - tartós távollétről visszatérő - munkavállalóknak az Mt. 84.§-ában előírt bérrendezését a távollét utolsó napját követő napon kell
13 végrehajtani. E szabályt kell alkalmazni az Mt. 140.§. /1/ alapján a magánerős lakásépítés miatt távollévő munkavállalókra is. 5.2.
Egy munkavállalónak elrendelhető túlmunka felső határa naptári évenként legfeljebb 300 óra. (Mt. 126-129. §.) 200 óra túlóráig munkanapokon 50 % munkaszüneti napon és heti pihenőnapon 100 % 201 órától munkanapon 75 % munkaszüneti napon és heti pihenőnapon 150 % a túlmunka pótléka.
5.3.
Középszintű bérmegállapodás alapelvei a következők:
5.3.1. A középszintű bérmegállapodás alapelvei: − a szerződő felek megállapodnak abban, hogy az évenként megkötésre kerülő középszintű bérmegállapodás a jelen VSzKSz szerves részét képezi − a szerződést kötő felek legkésőbb a tárgyévet megelőző december 1vel kezdődően tárgyalásokat folytatnak a VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatóknál alkalmazott munkakörök (2.sz. melléklet) minimális bértételeiről. − a tárgyalásokat középszinten legkésőbb a tárgyév február 28-ig kell lezárni, eredményét megállapodásban szükséges rögzíteni. 5.3.2. A munkahelyi szintű bérmegállapodás alapelvei: A tárgyalásokat legkésőbb: − tárgyév január 15.-én meg kell kezdeni. − tárgyév március 31-ig le kell zárni, eredményét megállapodásban kell rögzíteni. − a megkötött megállapodás a helyi Kollektív Szerződés szerves részét képezi. 5.3.3. Általános szabályok : − a tárgyalásokhoz szükséges munkaügyi és gazdasági adatokat a munkáltatók, illetve a munkáltatói érdekképviselet a szakszervezet számára, kérésének megfelelően biztosítják. A közölt adatok felhasználása kizárólag a szerződő felek közötti tárgyalások megalapozását szolgálja, ezért harmadik fél részére történő hasznosításuk TILOS!
14 − az aláírt megállapodás tartalmát 8 munkanapon belül nyilvánosságra kell hozni. − a megállapodások kiegészítése, módosítása a szerződő felek bármelyike által mind a közép-, mind a munkahelyi szinten bármikor kezdeményezhető, különös tekintettel a gazdálkodó szervezet/ek/ hatékonysági, jövedelmezőségi mutatóinak változására. 5.4. A reprezentatív szakszervezet vezető tisztségviselőjét (elnökét és/vagy titkárát), megbízatásának időtartamára a munkavállalók érdekvédelmében vállalt többletfeladatok elismeréseként havi kiegészítő javadalmazás illetheti meg. Ennek mértéke az érvényes saját és vezető beosztású alkalmazotti besorolási bér mindenkori különbözete, vagy legalább a középszinten megállapított minimálbér összege. 5.5.
A napi munkaidő egyenlőtlen beosztása esetén díjazásának rendjét a helyi Kollektív Szerződésben kell foglalni 6.
Jóléti szociális ellátások (Mt. 165. §)
6.1.
A munkáltató, gazdasági lehetőségeinek és a munkavállalók szociális helyzetének mérlegelésével, az érvényes számviteli, adózási és egyéb rendelkezések alapján munkavállalóinak béren kívüli ellátásokat, szociális támogatásokat, illetve kedvezményes szolgáltatásokat biztosít, amelynek formáit és mértékét, valamint a jogosultság feltételeit a helyi Kollektív Szerződésben vagy megállapodásban kell rögzíteni.
6.2.
A jóléti-, szociális célú pénzösszegek részletes felhasználása, illetve az ilyen jellegű intézmények, ingatlanok és azok berendezései hasznosítása ideértve az elidegenítést is a munkáltató és az Üzemi Tanács együttdöntése alapján történik, úgy, hogy a döntés előtt a szakszervezet véleményét ki kell kérni. (Mt.65.§)
6.3.
A felek megállapodnak abban, hogy a szociális megállapodás tárgykörébe tartozó kérdésekben (3.sz.melléklet) -a bérmegállapodás szerves részeként -a VSzKSz 5.3. pontjában rögzített alapelvek szerint járnak el. 7.
7.1.
Munkavédelem (Mt. 102. §)
A munkavédelmi tevékenység megfelelő szakmai színvonala érdekében a munkáltatónak Munkavédelmi Szabályzatot kell készítenie.
15
III. rész A munkaügyi vita 8.
Kollektív munkaügyi vita
8.1.1 Egyeztető eljárást kell kezdeményezni véleménykülönbség esetén, illetve konfliktushelyzetben a jelen szerződés, illetve jogszabály által az egyeztető tárgyalásra vonatkozó rendelkezés szerint. (Mt. 194. §) 8.1.2 A VSzKSz, valamint a helyi Kollektív Szerződéssel és más a munkaviszonnyal összefüggő kérdések szabályozásával kapcsolatos viták rendezésének elősegítése érdekében, az egyeztetői feladatok ellátására a vitában álló felek bármelyikének felkérése alapján (VSzKSz kialakítására létrehozott 6-6 fős bizottság), azaz a SZEB tagjai működnek közre. 8.1.3 Egyeztetési eljárásnak van helye felkérés alapján: − a VSzKSz alkalmazásával, értelmezésével kapcsolatos vitában, − a helyi Kollektív Szerződés megkötésével, módosításával kapcsolatos vitában, − ha a helyi Kollektív Szerződéssel kapcsolatos érdekvitában, − ha a szakszervezet kifogást (vétót) nyújtott be, − munkaviszonyhoz kötött tulajdonszerzéssel, jogérvényesítéssel kapcsolatos vitás esetekben, − a sztrájkról szóló 1989. évi VII. tv. előírásai szerinti egyeztetés során. − miden olyan esetben, amikor a VSZKSZ a munkáltató és a munkahelyi szakszervezet közötti megegyezést, megállapodást irányoz elő és ez nem jön létre.
Amennyiben a SZEB közreműködése nem vezet eredményre, a felek együttesen indítványozzák a Munkaügyi Közvetítő és Döntőbírói Szolgálat bevonását a vitás kérdések megoldása érdekében. IV. rész Záró rendelkezések 10.
A szerződő felek vállalják, hogy a VSzKSz hatálya alá tartozó munkáltatókat ellátják a szerződés 1-1 példányával, a munkáltatók pedig mindazokat, akik a rendelkezéseit alkalmazzák. (Mt. 38.§/3/)
11.
A jelen Kollektív Szerződést a szerződő felek az aláírástól számított 10 napon belül tájékoztatás céljából megküldik: − a (Munkaügyi Minisztériumnak), Szociális és Családügyi Minisztériumnak,
16 − az (Országos Munkaügyi Központnak), Országos Munkaügyi és Módszertani Központnak, − az Érdekegyeztető Tanácsnak, − (az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak), a Gazdasági Minisztériumnak, − az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt-nek, − a (Magyar Munkaadói Szövetségnek), Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének, − a Magyar Öntészeti Szövetségnek, − a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének. 12.
A szerződő felek illetékes testületeinek tájékoztatása mellett, a SZEB saját maga határozza meg a feladatait és az ügyrendjét. A SZEB működési feltételeit a VVSzSz, illetve a SZEB egyeztetői közreműködését igénybevevők biztosítják.
13.
A jelen VSzKSz-ben nem szabályozott kérdéseket a helyi Kollektív Szerződésekben, illetve a munkaszerződésekben kell szabályozni.
14.
A jelen VSzKSz 1996. január 1-én lép hatályba. Rendelkezéseit 1996. március 31-től kell kötelezően alkalmazni. 2 eredeti példányban készült, amelyet az aláíró felek őriznek.
15.
16.
A VSzKSz 5.3. és 6.3. pontjaiban foglaltak értelmében a VSZKSZ 2. és 3. számú mellékletei helyébe a jelen megállapodáshoz csatolt bér- és szociális megállapodások lépnek
A jelen módosításba foglalt előírások az aláírást követő nyolc napon belül lépnek hatályba. A rendelkezéseit első ízben 2001március 15-től kell kötelezően alkalmazni, kivéve 2.sz. és 3.sz. mellékletek ettől eltérő időpontjait
Budapest, 2001 március hó.
17 1.számú melléklet
A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások
1. Csepeli Acélcső Gyártó és Forgalmazó Kft. 2. Csepeli Forrcsőív Kft. 3. DUNAFERR Dunai Vasmű Részvénytársaság 4. DUNAFERR Acélművek Kft. 5. DUNAFERR Acélszerkezeti Kft. 6. DUNAFERR DBK Kokszoló Kft. *** 7. DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft. 8. DUNAFERR Fejlesztő és Karbantartó Kft. 9. DUNAFERR Ferrocontrol Méréstechnikai Kft. * 10.DUNAFERR Ferromark Kft. 11.DUNAFERR Kereskedőház Kft. 12.DUNAFERR Kikötő Kft. * 13.DUNAFERR Komplex Kft. * 14.DUNAFERR K-SPAN Tervező Kivitelező és Forgalmazó Kft. 15.DUNAFERR Lemezalakító Kft. 16.DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft. 17.DUNAFERR PLAN Építőipari Szolgáltató Kft. * 18.DUNAFERR SKINFIX Fémfeldolgozó Kft. * 19.DUNAFERR QUALITEST Minőségügyi Kft. 20.DUNAFERR Mérnöki Iroda Kft. 21.DUNAFERR Tűzállóanyag-gyártó Kft. 22.DUNAFERR Védelmi Kft. * 23.DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft. 24.FE-GROUP Invest Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Rt. 25.THYSSEN-FERROGLOBUS Kereskedőház Rt. 26.FERR-CO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 27.Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 28.METALCONTROL Vaskohászati Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Központ Kft. 29.Ózdi Acélművek Kft. 30.Aicher Beton Építőanyag és Ipari Kőzet Kft.**** 31.Precíziós Cső Rt. 32.Salgótarjáni Acélárugyár Rt. ** 33.SILCO Minőségi Acéltermékek Kft. * csatlakozott ** csatlakozott *** csatlakozott **** csatlakozott
1998. január 1. 1997. december 1. 1996. március 4. 1999. november 25.
18 2.számú melléklet
2001. évi bérmegállapodás A VSzKSz 5.3. pontja alapján a szerződő felek a következőkben állapodnak meg: 1. 2001. január 1-jei hatállyal a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók személyi alapbérének el kell érnie az alábbi értékeket: Munkakör
Érték (Ft/fő,hó)
Szellemi munkakörök
Vezető beosztásúak Felsőfokú végzettséget igénylő
Középfokú végzettséget igénylő Alapfokú végzettséget igénylő, ill. 1 év alatti gyakorlati idővel rendelkezők
160 000,88 000,56 000,52 000,-
Fizikai munkakörök
Segédmunkás Betanított munkás
Szakmunkás
40 000,52 000,68 000,-
1.1.A 0-1 év közötti gyakorlattal rendelkező kezdő betanított-, és szakmunkás munkakörök esetében a helyi Kollektív Szerződés szabályozása szerint a kezdő értéktől el lehet térni. 1.2.A jelen megállapodásban rögzített minimum értékeket a 197/2000.(XI.27.) számú kormányrendeletben foglaltak szerint kell értelemszerűen alkalmazni. 1.3. A Salgótarjáni Acélárugyár Rt.-re az Ózdi Acélművek Kft-re, Aicher Beton Kft –re ezen megállapodás nem vonatkozik. Az MVAE (központi szervezetére) az elfogadott minimum értékek – a segédmunkás munkakör kivételével – 0,9 szorzó figyelembevételével érvényesek. 1.4. Az egyes tarifatételekhez tartozó munkaköri besorolásokat a 6/1992. (VI. 27.) sz. MüM rendelet szerint kell elvégezni, illetve karbantartani a munkahelyeken. 1.5.A jelen megállapodás által kötelezően érintett munkavállalók besorolásával öszszefüggésben felmerülő többletbér 2001. január 1-ig visszamenőleges hatállyal
19 illeti meg az érintetteket. Kifizetését a megállapodás hatálybalépését követően esedékes második havi elszámolás keretében kell teljesíteni.
3. számú melléklet
2001. évi szociális megállapodás A VSZKSZ 6.3. pontjában foglaltak alapján az aláírást követő naptól az alábbiak szerint jóléti, szociális minimum ellátások illetik meg a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalókat. 1.1. Amennyiben munkahelyi szinten a munkáltató étkezési hozzájárulást biztosít, annak minimális mértéke: !
bón rendszerű támogatás esetén legalább
!
természetben nyújtott támogatás esetén legalább 2.200,- Ft/fő,hó
1.400,- Ft/fő,hó,
1.2. A munkáltatóval legalább egy éves munkaviszonyban állók számára az üdüléssel járó kiadások enyhítése, pihenésük elősegítése végett természetbeni hozzájárulásként, vagy forintban legalább nettó 25.000,- Ft összegű - bérköltség vagy személyi jellegű egyéb kifizetésként - szabadságos hozzájárulás illeti meg a munkavállalókat. A pénzbeli hozzájárulást legkésőbb a tárgyév július 1-én kell kifizetni a jogosultaknak. A természetbeni hozzájárulásnál az üdülés számlázott költségének azonos hányadát a munkáltató engedményezi vagy megtéríti. Kiegyenlítése a munkáltató által kialakított eljárási rend szerint történik. 1.3.
Legalább három éves munkaviszony alapján az alábbi esetekben és mértékben
temetési segély illeti meg a munkavállalót, vagy a közvetlen hozzátartozóját: ! a munkavállaló halála esetén legalább
55.000,- Ft
! a munkavállaló házastársa, gyermeke halála esetén legalább 30.000,- Ft
20
A segély folyósításához a közvetlen hozzátartozó nevére szóló temetési számla nyújt jogosultságot. Igénylése, kifizetése a munkáltató által kialakított eljárási rend szerint történik. 1.4. A munkáltató valamely általa választott Önkéntes Nyugdíjkiegészítő Pénztárnál a munkahelyi szerződésben rögzített mértékben és módon átvállalja az egy munkavállalóra eső díjtétel megfizetését, átutalását az egyéni folyószámlák javára.
Az anyagi erőforrásokkal összhangban a munkáltatók a jelen megállapodásban felsorolt járandóságok közül legalább három ellátási forma kiválasztását és igénybevételét biztosítják munkavállalóik számára. 4.számú melléklet
A Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó munkáltatóknál képviselettel rendelkező reprezentatív szakszervezetek Vállalkozások
Szakszervezetek
1. Csepeli Acélcsőgyártó és Forgalmazó Kft. 2. Csepeli Forrcsőív Kft. 3. DUNAFERR Dunai Vasmű Részvénytársaság
Vasas Vasas Vasas és DISZ
4. DUNAFERR Acélművek Kft. 5. DUNAFERR Acélszerkezeti Kft.
Vasas és DISZ Vasas és DISZ
6. DUNAFERR DBK Kokszoló Kft. 7. DUNAFERR Energiaszolgáltató Kft.
Vasas és DISZ Vasas és DISZ
8. DUNAFERR Fejlesztő és Karbantartó Kft
Vasas és DISZ
9. DUNAFERR Ferrocontrol Méréstechnikai Kft. 10. DUNAFERR Ferromark Kft.
Vasas és DISZ Vasas és DISZ
11. 12. 13. 14. 15.
Vasas Vasas és DISZ Vasas és DISZ
DUNAFERR Kereskedőház Kft. DUNAFERR Kikötő Kft. DUNAFERR Komplex Kft. DUNAFERR K-SPAN Tervező Kivitelező és Forgalmazó Kft. DUNAFERR Lemezalakító Kft.
nincs
Vasas és DISZ
16. DUNAFERR Lőrinci Hengermű Kft.
Vasas és DISZ
17. DUNAFERR PLAN Építőipari Szolgáltató Kft.
nincs
21 18. DUNAFERR SKINFIX Fémfeldolgozó Kft. 19. DUNAFERR QUALITEST Minőségügyi Kft.
nincs Vasas és DISZ
20. DUNAFERR Mérnöki Iroda Kft.
Vasas és DISZ
21. DUNAFERR Tűzállóanyag-gyártó Kft.
Vasas és DISZ
22. DUNAFERR Védelmi Kft. 23. DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft.
Vasas és DISZ Vasas és DISZ
24. FEGROUP Invest Vagyonkezelő, Tanácsadó és Nagykereskedelmi Rt. nincs Kereskedelmi 25. THYSSEN-FERROGLOBUS Kereskedőház Rt. 26. FERR-CO Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 27. Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés 28. METALCONTROL Vaskohászati Anyagvizsgáló és Minőségellenőrző Központ Kft. 29. Ózdi Acélművek Kft. 30. Aicher Beton Építőanyag és Ipari Kőzet Kft 31. Precíziós Cső Rt. 32. Salgótarjáni Acélárugyár Rt. 33. SILCO Minőségi Acéltermékek Kft.
nincs Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas
Megjegyzés: vasas = Vasas Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet DISZ = DUNAFERR Ifjúsági Szervezet kereskedelmi = Kereskedelmi Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet
Budapest, 2001 március 27.
A munkáltatók képviseletében:
Horváth István s.k. ………………………………….…………………………………..
Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége elnök
A munkavállalók képviseletében:
Szőke Károly s.k. .…………….…………………………..…..………………. Vasas Szakszervezeti Szövetség
elnök
Ágotai József s.k. ……………………………….……………………………. Kohász-Öntész Érdekvédelmi Szövetség
elnök
2. függelék
Középszintű Megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatainak középtávú (1999–2001) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére – Javaslat –
Készítette: Kohász-öntész tagozat
1999. március
2
BEVEZETÉS A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség mint megállapodó felek: – a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződésének (VSzKSz) hatálya alá tartozó vállalkozások munkavállalóinak, gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetének, valamint munkakörülményeik javításának, – a középszintű kollektív szerződés által érintett vállalkozások gazdasági eredményességének, versenyképes működésnek elősegítése, továbbá; – a kölcsönösen kialakított hazai és a nemzetközi normáknak is mind jobban megfelelő középszintű és munkahelyi munkaügyi kapcsolatok gyakorlatának megvalósítása érdekében az alábbi középtávú Megállapodás megkötését határozzák el, amelynek tartalmát a továbbiak szerint rögzítik: 1. A megállapodás időbeli hatálya: 1999. július 1-jétől 2001. december 31-ig terjed. 2. A megállapodás szakmai, személyi hatálya: a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége Középszintű Kollektív Szerződésének (VSzKSz) hatálya alá tartozó vállalkozásokra és azok munkavállalóira érvényes. A VSzKSz által nem érintett VVSzSz tagvállalatok számára figyelembevétele ajánlás jellegű. 3.A bérek alakulása A megállapodó felek szerepük szerint kölcsönösen kötelezettséget és felelősséget vállalnak, és érdekeltek abban, hogy a megállapodás időszakában: 3.1. A VSzKSz hatálya alá tartozó vállalkozások hazai és nemzetközi versenyképessége eredményessége javuljon, a munkavállalók reálkeresete ezzel arányban az Európai Uniós keresetek irányába felzárkóztató jelleggel növekedjen. 3.2. A munkavállalók munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket. Ezért a bérek növelését alapvetően a középszintű bértarifa táblázat értékeinek, az átlagbérekhez viszonyított arányok folyamatos emelésével biztosítják. 3.3 A bértarifa rendszer fokozatos és teljesíthető évenkénti módosításait alapos, feltáró munka és hatásvizsgálat eredményeként kell kialakítani. Ennek érdekében a megállapodás mellékleteként meg kell határozni: – a tarifatételek egymáshoz viszonyított arányának állandóságát, az átlagbérekhez viszonyított arányaik növekedési ütemét, – a tarifatételekhez kapcsolódó munkaköri besorolás egységesen áttekinthető, alkalmazható ismérveit, – az átlagbérek és induló bértételek közelítésének lehetőségeit, biztosítékait. – a reálkeresetek középtávú növekedésének tervezett mértékét. 3.4. A VVSzSz tagvállalatainál az eredményektől függő ösztönzési rendszer működjön, amelynek alapelemeként kell figyelembe venni: – az egyes munkakörben foglalkoztatottak egyéni és/vagy kollektív ráhatását a társaság eredményeire, illetve; – a középszintű bértarifa rendszer által meghatározott besorolási arányokat.
3 4. Jóléti- szociális kérdések A megállapodás időszakában a jelenleg hatályos középszintű kollektív szerződés 3. számú mellékletébe foglalt szociális járandóságok összetételét reálértékük megőrzésével fenntartják. A belső szerkezetének indokolt változtatása (közterhek növekedése) esetén kiegyenlítő bérfejlesztés vagy a rászoruló munkavállalók nagyobb arányú munkáltatói támogatásának irányába módosíthatják. A ciklusidő második felében az ellátási formák kínálatát bővítik, kiválasztásuk kötelező mértékét az anyagi erőforrások alakulásával összhangban határozzák meg. 5. Foglalkoztatás, munkaidő A megállapodó felek leszögezik, hogy a műszaki – technológiai változtatások, valamint a vállalkozások szervezeti felépítésének és működtetésének korszerűsítése következtében a foglalkoztatottak létszáma a középtávú időszakban tovább csökkenhet, mértékét tekintve azonban mérséklődik. A felek törekednek arra, hogy a létszámcsökkentésnél alkalmazott módszerek közül elsősorban; – – –
a természetes fogyás, a korengedményes nyugdíjazás, társaság alakítás eredményezte létszámcsökkentés érvényesüljön.
A munkáltatók foglalkoztatás politikájában meghatározó jelentőségűek a munkahelyi érdekegyeztetés keretében kialakított létszámtervek. Ezek során kiemelt figyelmet kell fordítani; – az üzem- és munkabiztonsági követelményekre, – a természetes veszteségidőket is tartalmazó munkaidőalap változására. 5.1.
A megállapodó felek a középtávú ciklusidő lejártáig kidolgozzák a munkaidő csökkentésének lehetőségeit, formáit. Meghatározzák a keresetek változatlansága mellett egyes munkakörökre vagy a munkavállalók egészére kiterjedő munkaidő csökkentés mértékét. 6. Munkaügyi kapcsolatok, munkabéke megőrzése A munkabéke megőrzésének előfeltétele a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra épül. Ennek keretében alapelvként kell kezelni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezését, kollektív munkaszerződésben történő rögzítését. Ennek egyik meghatározó intézményes formája a felek egyező akaratával létrehozott és eredményesen működő középszintű paritásos bizottság. A kedvező tapasztalatok alapján szükségszerű létrehozni és működtetni a munkahelyi szintű paritásos bizottságokat 2000. január 1-jétől kezdődően. Gyorsítani kell a középszintű kollektív szerződés kiterjeszthetőségét megalapozó feltételek megteremtését. A paritásos bizottság(ok) feladat- és jogkörét, eljárási rendjét ki kell dolgozni, amely 2000. január 1-jétől a VSzKSz mellékletét képezi. A kollektív tárgyalások érdemi vitájához szükséges információkat, a felek a szükséges határidők betartása mellett, kellő felkészülési időt biztosítva teljesítik. Kölcsönösen törekednek a kollektív érdek- és jogviták, illetve az egyéni jogsérelmek közös orvoslására. 7. Garanciák 7.1. E megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szövetség által közösen elfogadott középszintű kollektív szerződéses dokumentum.
4 Az abban foglaltakat az aláírók magukra nézve kötelezettségként elfogadják, gyakorlati lépéseik során ennek megfelelően járnak el. A felek évente megtárgyalják a jelen megállapodás megvalósítására szolgáló éves intézkedéseiket, valamint értékelik az egyes VSzKSz működtetésével kapcsolatos tapasztalataikat. Erre először 1999. decemberében kerül sor. Közös álláspontjuk alapján a szükségszerű kiegészítések módosítások a nevezett dokumentumok mellékletét képezik. A felek tartózkodnak az egyoldalú lépésektől, az erőfölény alkalmazásától. 7.2. A Vasas Szövetség a megállapodás hatálya alatt tartózkodik a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. Segítséget nyújt a munkahelyi konfliktusok elkerüléséhez, szükség esetén a felek kérésére jószolgálati szerepet vállal. 7.3. A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége vállalja, hogy saját érdekkörében betartja, betartatja a megállapodásból adódó kötelezettségeket. Gondoskodik arról, hogy a közép és munkahelyi szintű megállapodásokban érvényesüljenek a jelen megállapodásban, illetve az ezt konkretizáló éves egyezségben foglaltak. Szavatolják a szakszervezeti jogosítványok érvényesülését. Biztosítják működésének feltételeit. 8. Záradék A felek a jelen megállapodást kollektív szerződéses erejű megállapodásnak tekintik, amelynek módosítására, illetve felmondására vonatkozóan a Munka Törvénykönyve, a Középszintű Kollektív Szerződés, valamint e megállapodásban foglaltakat kell alkalmazni. 8.1. A megállapodással említett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel e megállapodás csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban foglaltakat, hogy a megállapodás ellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra, kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható. Összeállította: Gaál Károly Kohász-Öntész tagozat titkára Budapest, 1999. március 10.
3. függelék
JAVASLAT - TERVEZET a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége (VVSZSZ) és a Vasas Szakszervezeti Szövetség (VSZSZ) közötti Középszintű Megállapodás megkötésének lehetőségeire, tartalmára
Előzmények A Vasas Szakszervezeti Szövetség - a Középszintű Kollektív Szerződés munkái során kialakult párbeszéd folytatásaként és a felmerülő problémák megoldására - elkészített egy "Középszintű Megállapodásra" vonatkozó javaslatot (mellékelve). A Megállapodás a címében szereplő célkitűzés szerint "a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatainak középtávú (1999-2001) eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére" irányul. A Középszintű Kollektív Szerződés 4. módosítása aláírásakor a két érintett szövetség elnöke megegyezett abban, hogy a javaslatot a VVSZSZ tagvállalatai áttekintik, véleményezik és felvázolják a munkaadói oldal ajánlatát. Abból kiindulva, hogy szükséges-e egyáltalán egy ilyen megállapodás, és ha igen milyen tartalommal köthető meg, felvázoljuk azt az elképzelést, amelyet a VVSZSZ tagjainak elemezniük kell és mint munkaadóknak véleményt kell nyilvánítaniuk a témával kapcsolatosan. A vélemény kifejtés előfeltétele a Vasas által összeállított javaslat áttanulmányozása, mert megjegyzéseink csak annak ismeretében mérlegelhetők. Észrevételek és javaslatok egy Középszintű Megállapodás megkötéséhez (Készítette az Egyesülés központi szervezete az eddigi tagvállalati tapasztalatok és munkák alapján; munkaközi anyag; a tagvállalatok javaslatai szerint módosul).
2 Általános megállapítások − Középszintű Megállapodás megkötése a világ acélipara, a hazai vaskohászat, és a tevékenységéhez szorosan kapcsolódó társaságok mai (1999) helyzetében nagyon kockázatos. Nemcsak az ez évi jövedelemtermelő képesség csökkenése és több társaságnál a feszült piaci-pénzügyi helyzet, hanem a felső szintű érdekegyeztetés megtorpanása, nem kiforrott szervezeti rendszere, a Munka Törvénykönyvének átfogó módosítása mind-mind megkérdőjelezhetik ennek aktualitását. − Az ipar alágazatai, ágazatai között a vaskohászat viszont mindig élen járt a munkabéke megőrzési törekvéseiben, a leépítés nehéz időszakában is megtalálták a munkaadók és a munkavállalók képviselői a humánus megoldásokat. A privatizáció a hazai acéliparban még nem fejeződött be és nem jutott nyugvópontra a modernizáció kérdésköre sem. Mindezek ellenére, vagy éppen ezért a Vasas Szövetséggel való párbeszéd fenntartása fontos még akkor is, ha egy írásban rögzített megállapodás, a jelen körülmények között, csak az általános szférában mozoghat. − A Vasas Szövetség is rögzíti javaslatában, de ezt első helyre is kell tenni, hogy az alapvető cél a vállalkozások versenyképességének, gazdasági eredményességének növelése, a működés pénzügyi feltételeinek megteremtése, és csak ezek után következhet a munkavállalók munkakörülményeinek javítása. Ezt tudatosítani kell a szakszervezet tagjaiban, vagyis a gazdasági helyzet mindenkori pontos ismerete és az igények ehhez igazítása a munkavállalói oldalnak is létkérdés. Konkrét problémák és feladatok − Figyelembe kell venni, hogy a legtöbb tagvállalatnál van helyi szintű kollektív szerződés (a DUNAFERR-nél csoport szintű is). Ezek tartalmának, hatásköreinek megvizsgálása nem történt meg (össze kellett volna vetni a rögzített jogokat és kötelezettségeket a középszintű célkitűzésekkel, már a középszintű szerződés /VSZKSZ/ munkái során), ezért első lépésként egy ilyen tartalmú elemzés összeállítása szükséges.
3 Egy középszintű megállapodásnál a munkáltatókat a VVSZSZ elnöke képviseli (erre felhatalmazást adnak), de tisztázni kell, hogy milyen garanciák állnak a vállalt kötelezettségek teljesítése mögött. − Egy ilyen megállapodáshoz a jelenlegi középszintű kollektív szerződés rendszere is korszerűsítésre szorul, hiszen a Vasasszövetség javaslata szerint ennek Megállapodásba történő beemelése és évenkénti módosítása jelentené a munka operatív részét és gerincét. (Megjegyzés: Egyébként a Vasas Szövetség e munka értékelésekor negatív tapasztalatait négy pontban összefoglalva, megküldte a VVSZSZ elnöke részére.) 1. A bértarifa-rendszer, a bérek, keresetek alakulása Túl elnagyolt a bértarifa-rendszerrel kapcsolatos elgondolás és a gyakorlat. A VVSZSZ tagvállalatai között közepes, nagy és még nagyobb társaságok vannak (létszám, tőke, termelési érték alapján), különböző a tevékenységi kör, a munkaerő összetétele, a privatizáció mértéke és milyensége, a területi elhelyezkedés, a gazdasági-társadalmi környezetért vállalt felelősség, s a munkabér alapját képező munkatermelékenység mutatója. A keresetek szerkezete is eltérő, ezért szükséges egy alaposabb elemzés, helyzetértékelés. Felvetődik a kérdés: Hogyan lehet egy tarifarendszerhez kötni az ennyire különböző vállalkozásokat? Elemzés nélkül nem lehet kötelezettséget vállalni a "reálkeresetek" folyamatos emelésére, nem véletlen, hogy a gazdaság mai helyzetében az egyes szakmákban évente történik (vagy nem történik) a megegyezés. A VSZKSZ kiterjesztésének (tudniillik, hogy minden vaskohászati vállalatra és/vagy minden VVSZSZ tagra vonatkozzanak az ebben rögzítettek) szorgalmazása is csak a helyzetértékelés után lehetséges (Vasas: 3.1. ponthoz). − Az EU országok feldolgozóiparában a vásárlóerő-paritáson számított munkabérek (tehát a hazai reál megközelítés) 2,5-6,5-szeresei a miénknek. Jelen körülmények között (ahogyan a Vasas javaslatában szerepel) a közelítést felvállalni nem lehet, a közelítésre törekedni lehet (Vasas: 3.1. ponthoz). − Ugyanezekért nem vállalható fel az sem, hogy az alapbér aránya az átlagkeresetekhez viszonyítva nagyobb legyen. A VVSZSZ tagvállalatainál jelenleg ez az arány 49,5 % és 82,4 % között, széles skálán mozog. Több tényezőtől függ az összetétel. Két termelő (még csak nem is kereskedő vagy szolgáltató) tagvállalat példája:
4 − mindkettő továbbfeldolgozott terméket gyárt − Középszintű Kollektív Szerződést hatálya alá tartozik − a jövedelmezőségszint hasonló (1998) de ! Mások voltak az elmúlt évek lehetőségei, más a térségi elhelyezkedés, más a korszerűségi fok, így a munkatermelékenység kb. 40 %-kal eltér egymástól. Ezek miatt az egyiknél az alapbér aránya (átlag) 82 %-os, de ez kb. 50 E Ft-nak felel meg, a másik cégnél 51 %-os és ez kb. 60 E Ft-nak felel meg. Mi tehát a közelítés problémája? Az alapbér arány, vagy a keresetek szintje? (Vasas: 3.2. ponthoz) Javasoljuk a keretszerkezetek elemzését, az eltérések okainak feltárását és csak ezután lehet az alapbérek arányának növelése kérdésében állást foglalni. 2. A jóléti-szociális ügyek Sem a kereseteknél, sem a jóléti költségeknél nem vállalható fel a közterhek növekedéséből adódó kompenzálás, nem kiszámítható több évre előre a gazdasági szabályozórendszer. A tagvállalatoknál a munkaadók - az ez évi nehéz gazdasági helyzet ellenére - nominál értékben növelik ezen keretek nagyságát, vagy legalábbis csak minimális csökkenés következik be. Ezt azt mutatja, hogy rendkívüli (vagy nehéz) helyzetek miatt (az acélipar piaci pozíciói ciklikusan változnak) nem lehet a reálérték megőrzését felvállalni. A munkáltatói szociális háló bővítése nem indokolt, nem feladat a jóléti szociális kérdések munkaadói megoldása sem. Egy alapos felmérés után a VVSZSZ tagvállalatai körében jóléti kérdésekben a közelítés évről-évre elképzelhető. Erre példa az egyre több munkáltatói csatlakozás a magánnyugdíjpénztárakhoz. De! Újabb adalék a szabályozórendszer kiszámíthatatlanságára. Mi lesz ezek sorsa, ha a kedvezmények megvonásra kerülnek? 3. Foglalkoztatás, munkaidő − Nem vállalható fel, hogy a létszámcsökkentés mértéke mérséklődjön. Csak most jutottak el oda a társaságok, hogy a munkahely-megtartó pályázaton elnyert támogatásokkal vállalt határidő lejárt és a létszám csökkentésével javítható a munkatermelékenység. Amíg ennek optimuma ki nem alakul, illetve le nem zárul a modernizáció, kiszámíthatatlan a foglalkoztatás szintje. Fel lehet vállalni a humánus megoldásokat, de a munkaadók eddig is ezt tették.
5 − Meg lehet vizsgálni a munkaidő rugalmasítását, illetve a munkaidő csökkentését. Nem szabad elfelejteni, hogy az EU-ban a túl magas munkaerőköltségek csökkentése volt a fő cél, nálunk nem lehetne megoldani a keresetek csökkentése nélkül, ez viszont ellentmond a bérszínvonal EU közelítési célkitűzésének. (A Munka Törvénykönyve eleve módosítandó.) 4. A középszintű paritásos bizottság helye, szerepe nem világos. Mi lenne a feladata, hol a helye az érdekegyeztetés rendszerében? Milyen előnye lenne, ha pont a VVSZSZ-VSZSZ vonatkozásában működne elsőként? Milyen törvényi feltételei vannak? Mi köze ennek a Szerződést Előkészítő (mostani) Bizottsághoz (SZEB)? Ezen kérdések tisztázása után lehet egyeztetni a paritásos bizottság szükségességéről.
5. Egy Középszintű Megállapodás esetén a jelenlegi VSZKSZ helyét is tisztázni kell. Nagyon fontos a VVSZSZ elnökének kötelezettség-vállalási lehetősége, felelőssége, a teljesítési garanciák megléte, a teljesítések ellenőrzésének kérdése. Javaslat: A munkaadók szövetségének, a VVSZSZ-nek 1999. novemberében közgyűlése lesz (MVAE Igazgatótanácsi ülés helyett, illetve azt kibővítve). Addig az elemzéseket el kell végezni, de szükséges a tagvállalatok véleménye, javaslata is a Középszintű Megállapodásra vonatkozóan. Ezen összegzések után lehet reagálni a Vasas Szövetség javaslatára, átalakítva ezen összeállítást. A véleményeket, javaslatokat minden VVSZSZ tagvállalattól várjuk, hiszen ha újfajta párbeszéd jön létre a munkaadók és munkavállalók képviselői között, mindegyik tagvállalat érdekelt lehet a részvételben akkor, ha az együttes fellépésnek értelmét látja.
4.függelék
TERVEZET Munkaadói oldal javaslata
Budapest, 2000. január 6.
MEGÁLLAPODÁS A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége tagvállalatai (2000-2002)
eredményes gazdálkodásának elősegítésére és ezzel összefüggésben a munkabéke megőrzésére
BEVEZETÉS A Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség mint megállapodó felek: – a vállalkozások gazdasági eredményességének, versenyképes működésének elősegítése, – Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége munkavállalóinak gazdasági, szociális és foglalkoztatási helyzetének, valamint munkakörülményeik javítása, továbbá: – a kölcsönösen kialakított hazai és a nemzetközi normáknak is mind jobban megfelelő középszintű és munkahelyi munkaügyi kapcsolatok gyakorlatának megvalósítása érdekében az alábbi MEGÁLLAPODÁS megkötését határozzák el, amelynek tartalmát az alábbiak szerint rögzítik: 1. A megállapodás időbeli hatálya: 2000. január 1-jétől 2002. december 31-ig terjed. 2. Munkaügyi kapcsolatok, munkabéke megőrzése A munkabéke megőrzésének előfeltétele a kiegyensúlyozott munkaügyi kapcsolatokra épül. Ennek keretében alapelvként kell kezelni a munkavállalók gazdasági és szociális érdekeit érintő kérdések tárgyalásos úton való rendezését.
2 Ennek egyik meghatározó intézményes formája a felek egyező akaratával létrehozott és eredményesen működő középszintű paritásos alapon működő Szerződés Előkészítő Bizottság (SZEB). # # # # #
A SZEB feladat- és jogkörét, eljárási rendjét ki kell dolgozni, amely a VSZKSZ mellékletét képezze. A kollektív tárgyalások érdemi vitájához szükséges információkat a felek a szükséges határidők betartása mellett, kellő felkészülési időt biztosítva teljesítik. Esélyegyenlőségi állásfoglalást alakítanak ki, amely a VSZKSZ mellékletét képezze. Kölcsönösen törekednek a kollektív érdek- és jogviták, illetve az egyéni jogsérelmek közös orvoslására. Gyorsítani kell a középszintű kollektív szerződés kiterjeszthetőségét megalapozó feltételek megteremtését.
3. Bér- és jóléti, szociális juttatások A megállapodó felek szerepük szerint kölcsönösen törekednek arra, hogy a megállapodás időszakában – a hazai és nemzetközi versenyképesség javuljon, a munkavállalók reálkeresete ezzel arányban az Európai Uniós keresetek irányába felzárkóztató jelleggel növekedjen, – a munkavállalók munkajövedelmében meghatározó elemnek tekintik az alapbéreket, – amennyiben lehetséges, az eredményektől függő ösztönzési rendszert működtetnek – a jelenlegi szociális járandóságaik fenntartására, illetve az anyagi lehetőségeik figyelembevételével az ellátási formákat bővítik, mértékét az anyagi erőforrások alakulásával összhangban határozzák meg. 4. Foglalkoztatás, munkaidő $ A vállalkozások szervezeti felépítésének és működtetésének korszerűsítése következtében a foglalkoztatottak létszáma a középtávú időszakban tovább csökkenhet, mértékét tekintve azonban mérséklődik. $ A felek megállapodnak abban, hogy a létszámleépítéseknél továbbra is alkalmazzák a humánus módszereket. Alkalmazott módszerek közül elsősorban pl. – a természetes fogyás, – a korengedményes nyugdíjazás. $ Megállapodó felek megvizsgálják a munkaidő csökkentésének lehetőségeit, formáit. Záradék E megállapodás a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége és a Vasas Szakszervezeti Szövetség által közösen elfogadott dokumentum. A VVSZSZ viszont csak azokra a tagvállalatokra tekinti érvényesnek, ahol a munkáltatók írásbeli nyilatkozattal a Megállapodás megkötéséhez hozzájárulnak.
3
% A felek a jelen megállapodási pontokat, azok részleteit a VSzKSz-ben rögzítik. % A felek tartózkodnak az egyoldalú lépésektől, az erőfölény alkalmazásától. % A Vasas Szövetség a megállapodás hatálya alatt tartózkodik a központi nyomásgyakorló eszközök alkalmazásától. Segítséget nyújt a munkahelyi konfliktusok elkerüléséhez, szükség esetén a felek kérésére jószolgálati szerepet vállal. A megállapodással említett célkitűzések kiemelkedő jelentőségére tekintettel e megállapodás csak abban a rendkívüli esetben mondható fel, ha a másik fél olyan mértékben sérti meg jelen okmányban foglaltakat, hogy a megállapodás ellenes magatartás valamennyi lehetséges egyeztető, békéltető, közvetítői fórum igénybevétele ellenére a felmondásra kényszerülő fél szempontjából nem orvosolható.
1. sz. melléklet
Az érintett szervezet (szerződés), illetve tagvállalati rövidítések megfelelője
MVAE = Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés VVSZSZ = Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége VSZKSZ = Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés A “D”-vel kezdődő vállalkozások a DUNAFERR csoport tagjai, ideértendő a METAB Kft. és a DWA Kft., ez utóbbi a DUNAFERR Voest Alpine Hideghengermű Kft.
További cégek (ahol a rövidítésből a cég neve nem derül ki) Megnevezés
Rövidítés
Borsodi Érc, Ásvány és Hulladékhasznosító Mű Rt.
BÉM Rt.
Csavar és Húzottáru Rt.
CH Rt.
Drótáru és Drótkötél Rt.
D&D Rt.
Diósgyőri Acélművek Rt.
DAM Rt.
Salgótarjáni Acélárugyár Rt.
S-Acélárugyár Rt.
Tüzeléstechnikai Kutató és Fejlesztő Rt.
TÜKI Rt.
Tagvállalati szerveződések
2. sz.melléklet 2001
VVSzSz Vaskohászat 1 2
BÉM Rt CH Rt
3
CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.
4
D&D Rt
5
D-ACÉLMŰVEK KFT.
6
DAM RT
VSzKSz
1
CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.
2
CS.FORRCSŐ KFT.
3
D-ACÉLMŰVEK KFT.
MVAE 1 2
BÉM Rt CH Rt
3
CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.
4
D&D Rt
5
D-ACÉLMŰVEK KFT.
6
DAM RT
7
D-LEMEZALAKÍTÓ KFT.
4
D-LEMEZALAKÍTÓ KFT.
7
D-LEMEZALAKÍTÓ KFT.
8
D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT.
5
D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT.
8
D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT.
9
DWA KFT.
6
DWA KFT.
10
FINOMHENGERMŰ Kft
11
METAB KFT
12
ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT.
13
"Ózdi" Hengermű Kft
14 15 16
9
DWA KFT.
10
FINOMHENGERMŰ Kft
11
METAB KFT
12
ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT.
13
"Ózdi" Hengermű Kft
7
ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT.
PRECÍZIÓS CSŐ RT.
8
PRECÍZIÓS CSŐ RT.
14
PRECÍZIÓS CSŐ RT.
S-ACÉLGYÁR RT. SILCO KFT.
9 10
S-ACÉLGYÁR RT. SILCO KFT.
15
S-ACÉLGYÁR RT.
11
D-ACÉLSZERKEZETI KFT.
16 17
ALCUFER KFT D-ACÉLSZERKEZETI KFT.
Egyéb tagvállalatok 17 18
ALCUFER KFT D-ACÉLSZERKEZETI KFT.
19
D-DUNAI VASMŰ RT.
12
D-DUNAI VASMŰ RT.
18
D-DUNAI VASMŰ RT.
20
D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT
13
D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT
19
D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT
21
D-FEJLESZTŐ KARBANT. KFT.
14
D-FEJLESZTŐ KARBANT. KFT.
22
D-FERROMARK. KFT.
15
D-FERROMARK. KFT.
23
D-KERESKEDŐHÁZ KFT.
16
D-KERESKEDŐHÁZ KFT.
20
D-KERESKEDŐHÁZ KFT.
24
D-K-SPAN KFT.
17
D-K-SPAN KFT.
25
D-KVARNER MÉRNÖKI I.KFT.
18
D-KVARNER MÉRNÖKI I.KFT.
26
D-TŰZÁLLÓ KFT.
19
D-TŰZÁLLÓ KFT.
21
D-TŰZÁLLÓ KFT.
27
D-QUALITEST KFT.
20
D-QUALITEST KFT.
22
D-QUALITEST KFT.
28
DUTRADE Rt
23
DUTRADE Rt
21
D-FERROCONTROL KFT
22
D-PLAN KFT
23
D-DBK KOKSZOLÓ KFT.
24
D-KIKÖTŐ KFT.
25
D-KOMPLEX KFT.
26
D-SKINFIX KFT.
27
D-VÉDELMI KFT.
29
FEGROUP INVEST RT.
28
FEGROUP INVEST RT.
24
FEGROUP INVEST RT.
30
FERR-CO KFT.
29
FERR-CO KFT.
25
FERR-CO KFT.
31
Thyssen-FERROGLOBUS RT.
30
Thyssen-FERROGLOBUS RT.
32
MAGYAR Vas-és Acélipari Es
31
MAGYAR Vas-és Acélipari Es
33
ÓZDI Salakfeldolgozó Kft
32
ÓZDI Salakfeldolgozó Kft
33
METALCONTROL KFT. RÁTH HUNGÁRIA KFT
34
RÁTH HUNGÁRIA KFT
26
35
STEELVENT 2000RT
27
STEELVENT 2000RT
36
TŰKI RT
28
TŰKI RT
Megjegyzés: felfüggesztve felmondta a VSZKSZ-t
3.sz.melléklet TEÁOR - a Vaskohászati Vállalatok Szakmai Szövetsége a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződése területeiről Ágazati beorolás 2320 2626 2626 2640 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2710 2712 2712 2713 2722 2732 2734 2734 2812 2852 2951 3320 3710 4100 4521 4521 5140 5152 5162 5162 6311 7020 7020 7032 7310 7310 7420 7420 7430 7430 7460
Ágazati megnevezés DF 23 Kokszgyártás DJ 26 Nemesfém ásványi termék
DJ 27 Fémalapanyag
DJ 28 Fémfeldolgozás DK 29 Gép és berendezés DL 33 Műszergyártás DN 37 Nyersanyag visszanyerés hullaE 41 Víz termelés és elosztás F 45 Építőipar G 51 Nagykereskedelem
I 63 Szállítási tevékenység K 70 Ingatlan ügyek
K 73 Kutatás fejlesztés K
74 Gazdasági szolgáltatás
Cégek D-DBK KOKSZOLÓ KFT. D-TŰZÁLLÓ KFT RÁTH HUNGÁRIA KFT MAGNEZITIPAR RT. “FA” CH Rt D-ACÉLMŰVEK KFT. DAM RT D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT. DWA KFT. FINOMHENGERMŰ Kft INDRUSTRING KFT ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT. D-LEMEZALAKÍTÓ KFT. CS.FORRCSŐ KFT. PRECÍZIÓS CSŐ RT. METAB KFT CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT. SILCO KFT. D&D Rt S-ACÉLGYÁR RT. D-ACÉLSZERKEZETI KFT D-SKINFIX KFT. D-FEJLESZTŐ KARBANT KFT D-FERROCONTROL KFT D-FERROMARK KFT D-ENERG SZOLGÁLTATÓ KFT D-K-SPAN KFT D-PLAN KFT FERROGLOBUS RT D-KERESKEDŐHÁZ KFT. ALCUFER KFT FEGROUP INVEST RT. D-KIKÖTŐ KFT D-DUNAI VASMŰ RT D-KOMPLEX KFT. FERR-CO KFT. ÓZDI Salakfeldolgozó Kft TŰKI RT D-KVARNER MÉRNÖKI I KFT MAGYAR Vas-és Acélipari Egyesülés D-QUALITEST KFT. METALCONTROL KFT. D-VÉDELMI KFT.
4.sz.melléklet A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés tagvállalatai és a Vaskohászati Szakágazati Kollektív Szerződés hatálya alá tartozó vállalkozások és szakszervezetek (2001) VSZKSZ
MVAE
Szakszervezeti tömörülés
Vaskohászat 1 CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT. 2 CS.FORRCSŐ KFT. 3 D-ACÉLMŰVEK KFT. 4 D-LEMEZALAKÍTÓ KFT. 5 D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT. 6 DWA KFT.
7 ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT. 8 PRECÍZIÓS CSŐ RT. 9 S-ACÉLGYÁR RT. 10 SILCO KFT.
1 2 3
BÉM Rt CH Rt CS.ACÉLCSŐ- és FORG. KFT.
4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15
D&D Rt D-ACÉLMŰVEK KFT. DAM Steel RT D-LEMEZALAKÍTÓ KFT. D-LŐRINCI HENGERMŰ KFT. DWA KFT. FINOMHENGERMŰ Kft METAB KFT ÓZDI ACÉLMÜVEK KFT. "Ózdi" Hengermű Kft PRECÍZIÓS CSŐ RT. S-ACÉLGYÁR RT.
16 17 18 19
ALCUFER KFT D-ACÉLSZERKEZETI KFT. D-DUNAI VASMŰ RT. D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT
20
D-KERESKEDŐHÁZ KFT.
21 22 23
D-TŰZÁLLÓ KFT. D-QUALITEST KFT. DUTRADE Rt
24 25
FEGROUP INVEST RT. FERR-CO KFT.
26 27 28
RÁTH HUNGÁRIA KFT STEELVENT 2000RT TŰKI RT
Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas és Munkástanácsok Vasas és DISZ Vasas és Munkástanácsok Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas Vasas
Egyéb tagvállalatok 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20
D-ACÉLSZERKEZETI KFT. D-DUNAI VASMŰ RT. D-ENERG.SZOLGÁLTATÓ KFT D-FEJLESZTŐ KARBANT. KFT. D-FERROMARK. KFT. D-KERESKEDŐHÁZ KFT. D-K-SPAN KFT. D-KVARNER MÉRNÖKI I.KFT. D-TŰZÁLLÓ KFT. D-QUALITEST KFT.
21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33
D-FERROCONTROL KFT D-PLAN KFT D-DBK KOKSZOLÓ KFT. D-KIKÖTŐ KFT. D-KOMPLEX KFT. D-SKINFIX KFT. D-VÉDELMI KFT. FEGROUP INVEST RT. FERR-CO KFT. Thyssen-FERROGLOBUS RT. Magyar Vas-és Acélipari Es ÓZDI Salakfeldolgozó Kft METALCONTROL KFT.
Megjegyzés: vasas = Vasas Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet DISZ = DUNAFERR Ifjúsági Szervezet kereskedelmi = Kereskedelmi Szakszervezet működési körébe tartozó munkahelyi szakszervezet
Vasas Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ nincs Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas nincs Vasas és DISZ Vasas és DISZ Vasas és DISZ nincs Vasas és DISZ nincs nincs Kereskedelmi Vasas Vasas Vasas nincs nincs Vasas
