TANTÁRGYLEÍRÁS. Pedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása

Pedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek INM1001 1. 3 2+0 Kollokvium Dr. Szabó Edina főiskolai docens

A tantárgyfelelős tanszék kódja

TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja, hogy a hallgatókban kialakuljon olyan elméleti és gyakorlati tudás, amely birtokában a többségi általános iskolákban folyó nevelési helyzetekben az integrált sajátos nevelési igényű valamint tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulókat hatékonyan tudják nevelni, fejleszteni. A pedagógusok ismereteket kapnak a gyógypedagógia tudomány és gyógypedagógiai gyakorlat területéről. A gyógypedagógia és a gyógypedagógiai pszichológia tudományelméleti alapjait, a fogyatékosságok fajtáit, a fogyatékos személyek gyógypedagógiai és pszichológiai jellemzőit megismerik. Birtokába jutnak a különleges bánásmódot igénylő személyekre vonatkozó jogszabályok, ellátó rendszerek, fejlesztési eljárások ismeretének. 2. A tantárgyi program: A gyógypedagógia, mint tudomány. A gyógypedagógiai gyakorlat. A gyógypedagógiai pszichológia tárgya. A fogyatékos embercsoportok megismerése, jellemzőik. A gyógypedagógus szerepe, képzési rendszere, kompetenciái. A fogyatékosság, akadályozottság, tanulási zavar, tanulási nehézség, tanulási elmaradás kategóriáinak megkülönböztetése. Tantervi követelmények. Ellátási jogosultságok, kedvezmények. Oktatáspolitikai ismeretek a fogyatékos emberek fejlesztésével, oktatásával, nevelésével kapcsolatban. Gyógypedagógiai ellátó rendszerek. Előítéletek fajtái, előítéletek csökkentésének, ill. megszüntetésének módjai. Fogyatékos gyermek a családban, a család problémáinak megismerése, velük való különleges bánásmód. Tanulási, fejlesztési, nevelési stratégiák, módszerek. Gyógypedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai ismeretek az érzékszervi fogyatékosok, mozgásfogyatékosok, értelmi fogyatékosok, beszédfogyatékosok, autisták, halmozottan fogyatékosok, tanulásban akadályozott, tanulási zavart, tanulási nehézséget mutató gyermekek, a viselkedési rendellenességet mutató gyermekek (figyelemzavar, hiperaktivitás, stb.) köréből. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek

1

7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Gergely Jenő: A gyógypedagógia pedagógiai-pszichológiai kérdéseiről APC Stúdió, 2005.  Illyés Sándor (szerk.) (2000): Gyógypedagógiai alapismeretek, ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, Budapest.  Lányiné Engelmayer Ágnes (2005): Gyógypedagógiai pszichológia, In.: Bagdy E. – Klein S. (szerk.): Alkalmazott pszichológia, Edge Kft, Budapest.  Nagy Beáta: Pszichoterápia és rehabilitáció a gyermekellátásban a speciális szükségletű gyermekkel végzett vizsgálatok tükrében, Didakt Kft., Debrecen, 2007.

2

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása A tantárgyfelelős tanszék kódja

Esélyegyenlőségi ismeretek INM1002 1. 3 2+0 Kollokvium Bodnárné dr. Kiss Katalin főiskolai docens SP

1. A tantárgy elsajátításának célja: Átfogó ismereteket nyújt az esélyegyenlőség-esélyegyenlőtlenség minden elméleti gyakorlati, társadalmi és jogi szabályozási problematikájáról, az esélyteremtés általános és a közoktatáson belüli feltételrendszeréről. Lehetőséget ad az oktatás és más társadalmi alrendszerek új együttműködési formáinak megismerésére, a tanítás-tanulás folyamatának, stratégiáinak, módszereinek, szervezeti formáinak, eszközeinek fejlesztő megismerésére, alkalmazására. 2. A tantárgyi program: Az esélyegyenlőség-esélyegyenlőtlenség értelmezési keretei, társadalmi, közpolitikai feltételek. A közoktatási rendszer funkcióinak lehetséges hatásai, korlátai. Az oktatási rendszeren belüli és kívüli funkciók és működési zavarok más társadalmi alrendszerek szerepe. A közigazgatási-oktatásirányítás szabályozási lehetőségei, felelősség-hatáskör allokáció, szubszidiaritás, szervezeti feltételek. Egyén és társadalom: enkulturáció, nevelés a családban, a szociális tanulás, viselkedés és cselekvés. A szocializáció folyamata: viselkedéselmélet, interakcióelmélet, szerep és rendszer a fejlődésben. Szülő és iskola: informáltság, kapcsolati és együttműködési formák. Az oktatási intézmény belső világa: a nevelés-oktatás szervezési módjai, stratégiák, speciális módszerek, sajátos folyamatszervezés. A pedagógus változó szerepben, a pedagógiai kapcsolat modellje. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Falus Iván (szerk.) (2003): DIDAKTIKA – Elméleti alapok a tanítás tanulásához. XIV, XVI, XVII. Fejezetek, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.  Friedrich W. Kron (2000): Pedagógia. Osiris Kiadó, Budapest, 73-108, 112-239, 280-290. o.  Halász Gábor: (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Könyvkiadó, Budapest.  Halász G. – Lannert J. (szerk.) (2007): Jelentés a magyar közoktatásról-2006. Országos Közoktatási Intézet, Budapest.  Nahalka István (2002): Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Konstruktivizmus és pedagógia. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.  Oroszlány Péter (2004): Tanulásmódszertan. Metódus-tan, Budapest. 3


Együttnevelés INM1003 1. 2 2+0 Kollokvium Dr. Rozgonyi Tibor Győzőné dr. Váradi Éva Erzsébet főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Az inkluzív nevelés elméletének és gyakorlatának ismerete. A társadalmi, az iskolai és más intézményi folyamatokban a kirekesztés tendenciáinak felismerése, az ellene való hatékony pedagógiai tevékenységek megismerése és gyakorlati alkalmazásinak megtanulása a nevelési folyamatban, a patronáló rendszerekkel való együttműködésben. 2. A tantárgyi program: A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésének eredményessége a pedagógiaimódszertani kultúra függvényében. A tanulói diagnózisok pedagógiai szempontú értelmezése. Hatékony technikák a tanulók megismerésére. Követelményszintek, motivációs bázis, fejlesztési eljárások. Sérülés-specifikus módszertani eljárások, részképességek, azok fejlesztése. Egyéni fejlesztési programok, tevékenységrendszerek az adott fejlesztési szinthez, alkalmas individuális módszerek, technikák. Foglalkozás tervezés a különböző fogyatékkal élő tanulók részvételével. Adott tanítási-nevelési problémák megoldására alkalmas alternatív módszerek. Együttműködés a szülőkkel, a társadalmi partnerekkel és más szakemberekkel. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: jegyzetek, szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Cor J. W. Meier (szerk.): az Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért projektmenedzsere: Az együttnevelés gyakorlata. Összefoglaló jelentés 2003. március.  Európai Ügynökség a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásának Fejlesztéséért. ISBN: 87-91350-23-9 (nyomtatott változat) www.oki.hu honlapon megtalálható.  Kőpatakiné Mészáros Mária – Singer Péter (szerk.) (2005): Módszertani kaleidoszkóp – Az együttnevelés gyakorlatához. Országos Közoktatási Intézet, Budapest, www.oki.hu honlapon megtalálható.  Vargáné Mező Lilla (2004): Sajátos nevelési igényű tanulók együttneveléséről pedagógusoknak, intézményvezetőknek. Budapest, www.oki.hu honlapon megtalálható.

4


Inkluzív nevelés tantárgypedagógiája INM1010 2. 3 2+0 Kollokvium Dr. Szabó Edina főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A kurzus célja felkészíteni a hallgatókat a sajátos nevelési igények iskolai kielégítésével kapcsolatos pedagógiai tevékenység tennivalóira (az egyéni igényeknek megfelelő tananyag és taneszköz – kiválasztás; differenciált tanulásszervezés; tanóravezetés; diagnosztikus pedagógiai értékelés és tanári teammunka). 2. A tantárgyi program: Folyamattervezés az integrált oktatásban. Tanulásszervezés az integrált tanulócsoportokban. Értékelés az integrált tanulócsoportban. Együttnevelés az anyanyelvi és idegen nyelvi tanórákon. Integrált tanórák a természettudományi tantárgyakban. Integrált tanórák a társadalomtudományi tantárgyakban. Együttnevelés a gyakorlati, művészeti és manuális tárgyak tanóráin. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: szóbeli, írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 7. Kötelező, ajánlott irodalom:    

Csányi Yvonna – Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest. Lányiné Engelmayer Ágnes (2004): Szakmai együttműködés lehetőségei és terepei a gyógypedagógia új feladatai között. Fejlesztőpedagógia 2004/3. 4-7. Némethné Tóth Ágnes (2003): Az inkluzív pedagógia alapjai. Pápai Nyomda Kft. Papp Gabriella (2004): Tanulásban akadályozott gyermekek a többségi általános iskolában. Comenius Bt, Pécs.

5


Mentálhigiéné INM1011 2. 3 2+0 Kollokvium Dr. Nagy Edit főiskolai docens AK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgató legyen tisztában a mentálhigiéné alapfogalmaival, történeti alakulásával, fontosabb alkalmazási területeivel. Legyen tisztában a mentálhigiéné módszereivel, a prevenció és a promóció jelentőségével. Ismerje a mentálhigiéné különböző laikus és professzionális intézményeit, az iskola és ezen belül pedagógus szerepét, lehetőségeit a mentálhigiéné és a lelki egészségvédelem területein. Legyen tisztában a segítőfoglalkozásúak lehetséges mentálhigiénés problémáival. 2. A tantárgyi program: A mentálhigiéné fogalma, helye a tudományok rendszerében, szükségessége, története. Mentálhigiéné módszerei. A prevenció és a promóció fogalma, a két fogalom szemléletbeli különbsége. A mentálhigiéné laikus intézményei (támogató hálók, a család, és az önsegítő csoportok). Mentálhigiéné professzionális intézményei az egészségügyi, szociálpolitikai és az oktatási intézmények. A segítők mentálhigiénés szükségletei – a burn out szindróma. Mentálhigiénés problémák: Stressz és következményei. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): vizsgajegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Buda Béla (1994): Mentálhigiéné. A lelki egészség társadalmi, munkaszervezeti, pszichokulturális és gyakorlati vetülete. Animula, Budapest.  Buda Béla (1998): Elméleti és alkalmazás a mentálhigiénében. Animula, Budapest.  Buda Béla (2003): Az iskolai nevelés – a lélek védelmében. Az iskolai mentálhigiéné alapelvei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest. 12-78, 153-207. o.  Buda Béla (2003): A lélek egészsége. A mentálhigiéné alapkérdései. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 5-116. o.  Gerevich József (1997): Iskolai mentálhigiéné (szerk.): Közösségi mentálhigiéné. Animula, Budapest.  Hatvani Andrea (2001): A mentálhigiéné alapjai. In: Dr. Estefánné dr. Varga Magdolna,  Ludányi Ágnes (szerk.) Esélyteremtés a pedagógiában. EKF, Eger 79-109.  Kézdi Balázs (1998): Iskolai mentálhigiéné. Pannónia, Pécs.  Kulcsár Zsuzsanna (1998): Egészségpszichológia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

6


Tanulási nehézségek – fejlesztő eljárások INM1012 2. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Szabó Edina főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerjék meg a tanulási nehézségek kritériumait, jellemzőit, és a diagnosztika, illetve a korrekció tartalmát, helyszíneit. Sajátítsák el a különböző súlyossági fokozatok közötti különbségtétel (tanulási akadályozottság, tanulási zavar, tanulási gyengeség, tanulási elmaradás) pedagógiai és pszichológiai ismérveit. Szerezzenek gyakorlati ismereteket a diagnosztika értelmezésében, az egyéni fejlesztési tervek készítésében és a fejlesztő tevékenységben. 2. Tantárgyi program: A tanulási akadályozottság – zavar – nehézség – gyengeség – elmaradás fokozatainak ismérvei. Az ellátórendszerek, segítő, támogató szolgáltatások rendszere, kompetenciák megoszlása. A tanulási nehézséget mutató gyermekek szakszolgálati ellátása (nevelési tanácsadó). A nevelési tanácsadók munkája, szerepe, oktatási intézmény - nevelési tanácsadó kapcsolata. A tanulási nehézséget mutató gyermek jellemzői (személyiségjellemzők, szociális kapcsolatok, terhelhetőség, motivációk, kritikus elemi készségek, kulturális kötődések, értékorientációk, a családi és az oktatási intézmény miliője). Eltérő kognitív, mozgásos, érzékszervi, beszéd- pszichés fejlődésmenet. Az iskolaérettség. Folyamat megfigyelés és folyamatdiagnosztika. Prevenció a családban, az óvodában, az iskolában. Habilitás és rehabilitációs lehetőségek. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzet 7.Kötelező, ajánlott irodalom:  Englbrecht, A. – Weigert, H. (1996): Hogyan akadályozzuk meg a tanulási akadályok kialakulását, BGGYTF. Budapest.  Marton Dévényi Éva: Alapozó terápia elmélete és gyakorlata, In: Martonné Tamás M.: Fejlesztő pedagógia, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest 32-67. o. évszám nélkül, interneten www.alapozoterapiak.hu  Nagy J., Józsa K., Vidákovich T. és Fazekasné Fenyvesi M. (2002): DIFER – Diagnosztikus fejlődésvizsgáló rendszer 4-9 évesek számára www.edu.u-szeged.hu/difer/  Porkolábné dr. Balogh Katalin (1992): Kudarc nélkül az iskolában, Alex-Typo Kiadó, Budapest.  Zsoldos M., Sarkadi K. (szerk.) (1994): Meeting Street School Szűrőteszt (MSSST) Szűrőeljárás óvodáskorban a tanulási zavar lehetőségeinek vizsgálatára, TK, BGGYTF, Budapest.

7


Személyiségfejlődés és viselkedési zavarok INM1013 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy Vassné Dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerjék meg a hallgatók az egészséges személyiségfejlődést akadályozó, károsító tényezőket; az iskoláskorban leggyakoribb viselkedési zavarok típusait, azok kialakulását és okait, leíró szinten. Szerezzenek tájékozottságot a prevenció és a korrekció intézményes lehetőségeiben. Ismereteik és tájékozottságuk alapozza meg az egyedi tanulói személyiség formálásához, a tanulói közösségek alakításához, a tanulási folyamat szervezéséhez és irányításához szükséges tanári kompetenciák kialakulását. 2. Tantárgyi program: A viselkedési zavarok pszichológiai háttere, jelenségköre és genezise. Az egyéni sérülékenység kialakulása, biológiai és szociális-környezeti faktorai. A pszichés rendellenességek kialakulása és az életkori sajátosságok összefüggése. Életkori krízisek (Erikson) és azok pozitív illetve negatív kimenetele. Károsító társas-környezeti hatások a családban és az iskolában; nevelési hibák. Agresszív és regresszív típusú viselkedési zavarok. A biológiai alapfunkciók zavarai. Szorongásos rendellenességek; a teljesítményszorongás. A kognitív funkciók zavarai. A neurotikus struktúraképződés kezdetei, serdülőkori devianciák (szökés, csavargás, hazudozás, lopás...stb.). 3. Az évközi tanulmányi követelmények: szakirodalom - feldolgozás, tanulói vizsgálat készítése és szabad előadásban történő bemutatása 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli dolgozat 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Bagdy Emőke (2002): Családi szocializáció és személyiségzavarok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  C. Carver-M.Scheier (2006): Személyiségpszichológia. Osiris Kiadó, Budapest  F. Földi Rita (2004): Hiperaktivitás és tanulási zavarok. Comenius Kiadó, Pécs  Ranschburg Jenő (2006): Pszichológiai rendellenességek gyermekkorban. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest  Vajda Zsuzsanna (szerk.2002): Pszichológia és nevelés. Akadémiai Kiadó, Budapest

8


Segítő rendszerek INM1014 4. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Felkészítés a preventive és speciális gyermekvédelem elméleti és gyakorlati teendőire. A tárgy célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek azokkal az iskolán, tanítási terepen kívüli segítőrendszerekkel, melyekkel nekik szoros kapcsolatban kell állniuk annak érdekében, hogy a társadalmi és gyakorlati szegregáló, kirekesztő tendenciák ne érvényesüljenek tanítványaik között. A segítőrendszerekkel való együttműködés lehetőségeit és megszervezésének módjait meg kell ismernie és tudnia kell a gyakorlatban alkalmazni a hallgatóknak. Ismerjék meg a rendszereket, a rendszerekkel való együttműködés modelljeit. A konfliktuskezelésben a team munka módszereivel a kölcsönös együttműködés kialakításának gyakorlatához kapnak módszertani és gyakorlati ismereteket. 2. A tantárgyi program: Gyermekvédelmi modellek, családtámogatási és gyermekvédelmi rendszerek Európában. A gyermekvédelem mai gyakorlata Magyarországon. Jogi hatter. A prevenció szerepe a gyermekvédelem rendszerében. A segítő rendszerek igénybevételének szükségessége, annak felismerése, mikor, hová, hogyan kell fordulni segítségért. A család támogató funkciói. A tanuló iskolai kapcsolatainak és iskolán kívüli kapcsolatainak lehetséges módozatai. A segítségkérés fajtái (anyagi, tárgyi, pszichológiai, szociális, pedagógiai stb.) Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése a szülői házzal, a gyermekvédelemmel, a gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal, az egészségügyi ellátással, a szakmai és szakszolgálatokkal, középfokú oktatási intézményekkel, a kisebbségi önkormányzattal, a civilszervezetekkel. Ezen intézmények ellátási jogosítványai, segítő rendszere, működési feltételei, szakmai tartalmai, segítési lehetőségei. A gyógypedagógiai intézményhálózat szakmai segítségnyújtási lehetőségei az integrált sajátos nevelési igényű tanulók és a többségi iskolákban beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek számára. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy Az értékelés módszere: írásbeli Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre segédanyagok: szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom: 3. 4. 5. 6.

    

álló

1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról. Hanák Katalin (1983): Társadalom és gyermekvédelem. Akadémia Kiadó, Budapest. Herczog Mária (1995): A gyermekvédelem nemzetközi gyakorlata. Pont Kiadó. Herczog Mária (2001): Gyermekvédelmi kézikönyv. Közgazdasági és Jogi Kiadó, Budapest. Szőlősi Gábor (1983): Európai elemek a gyermekek szociális ellátásában és védelmében. Magyar Jog.

9


Személyes hatékonyság fejlesztése INM2010 1. 2 0+2 Minősített aláírás Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tantárgy célja a hallgatók személyes hatékonyságának fejlesztése azokon a területeken, amelyek az oktató-nevelő munka szempontjából kiemelkedő jelentőségűek. Cél, a hallgatók kommunikációs készségének, empátiás készségének, konfliktustűrő és konfliktus megoldó készségének a fejlesztése, hogy a reálisabb önismeret birtokában, hatékonyabban tudják kezelni az oktató-nevelő munka során fellépő problémákat. A tantárgy legfontosabb feladatának egy olyan szemlélet kialakítását tartjuk, amely a pszichológiai tényezők szerepét figyelembe veszi a tanári munkában. 2. A tantárgyi program: Előkészítő fázis: Egyéni elbeszélgetés a képzésre jelentkező hallgatókkal. Alakuló fázis: Csoportépítés a csoport beindítása, egyéni és csoportcélok kidolgozása, a csoportszabályok kialakítása. Munkafázis: A munkafázis előkészítése. (Kinek mit jelent a szó „tanár” „tanárság”, milyen érzések jönnek felszínre ezzel kapcsolatban, ezen érzések kezelése.) Saját iskolai évek felidézése. (Milyen értékek, normák, problémák stb. voltak érezhetőek, ezeket ki, hogyan kezelte, milyen eredménnyel.) Mai iskolarendszer felépítésének elemzése. Szükséges kommunikációs kapcsolatok (gyerek, szülő, tantestület tagjai, segítő személyzet) végiggondolása, várható nehézségek feltárása. Kommunikációfejlesztés. Értékfeltárás. Ideális pedagógus főbb jellemzői, saját személyiség viszonyítása ehhez. A tanári munkához szükséges személyiségjellemzők fejlesztése. Tanári pályára való alkalmasság megbeszélése. További célok megfogalmazása, fejlesztési terv kidolgozása. Záró fázis: A csoport és az egyéni célok összevetése az elért eredményekkel, tapasztalatokkal. A csoport munkájának értékelése. A csoport visszajelzése a program illetve a csoportvezetőre vonatkozóan. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 3. Kötelező, ajánlott irodalom:  Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.  Gary Kroehnert (2005): 102 extra tréninggyakorlat. Z-Press Kiadó, Budapest  Rudas János (2006): Delphi örökösei. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.  Rudas János (2009): Javne örökösei. Lélekben Otthon Kiadó, Budapest.  Thomas Schmidt: (2009): Konfliktuskezelési tréninggyakorlatok. Z-Press Kiadó KFT

10


Inkluzív nevelés - attitűdformálás INM2011 2. 2 0+2 Minősített aláírás INM2010 Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók saját spontán, a mássághoz kapcsolódó attitűdjeinek sztereotípiáinak és előítéleteinek tudatos megismerésének segítése. A másság, a különleges gondoskodást igénylők helyzetének, életkörülményeinek, képességeinek és fejleszthetőségének a megismerése pozitív attitűdváltást fog eredményezni. A hallgatók a sajátos nevelési igényű gyermekekhez való viszonyukban , az inklúzió, integráció érzelmi elfogadásában attitűdjük és ezáltal viselkedési szándékuk (affektivitás és konativitás) változásával képesek lesznek az inkluzív pedagógiai szemléletre, gyakorlatra. 2. A tantárgyi program: Az attitűd fogalma, szerkezete, tárgyai, dimenziói, funkciói. Az attitűd és viselkedés. A fogyatékossághoz, a sajátos nevelési igényekhez és az együttneveléshez, a befogadáshoz való viszonyok feltárása – pozitív és negatív sajátélmények, pozitív és negatív szituációk bemutatása ebben a témakörben multimédiás segédlettel. Pozitív érzelmek kiváltása, előidézése a különleges gondoskodást igénylőkről (sajátos élethelyzetek, ábrázolásuk a művészetekben, a fogyatékos személyek művészi alkotásai, sportsikereik, családjaik, szülők pozitív élményeinek megismerése, jó befogadó intézményi példák megismerése). 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 6.Az ismeretek, készségek segédanyagok: szakirodalom

és

kompetenciák

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Áment Erzsébet és munkatársai (2006): Attitűdformáló pedagógusképzési program „Mindenki másképp egyforma” Kézikönyv a pedagógusképző intézmények számára, suliNova Közoktatásfejlesztési és Pedagógus-továbbképzési Kht., Budapest (CD formátum).  Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.

11

 Billédi Katalin (2009): Előítélet-mentes attitűd – tolerancia. Kézikönyv a szociálpedagógus és szociális munkás hallgatókat képző intézmények számára honlap:www.sulinovaadatbank.hu  Csányi Yvonne és Perlusz Andrea (2001): Integrált nevelés – inkluzív iskola. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris, Budapest.( 314–332.o)  Némethné Tóth Ágnes (2009): Tanári attitűdök és inkluzív nevelés Nyugatmagyarországi Egyetem, Savaria Egyetemi Központ Magyar Pedagógia 109. évf. 2 szám (105–120.o)

12


Kommunikáció - konfliktuskezelés INM2012 3. 2 0+2 Minősített aláírás Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelöltek személyiségfejlesztése kommunikációs készség fejlesztésén keresztül. A kommunikatív viselkedés tudatosítása a figyelem ráirányításával. A hallgatóknak meg kell ismerniük azokat a kommunikációs helyzeteket, mely leendő szakmájukban kiemelkedő helyet foglal el. Mindezekről nemcsak elvont ismereteket ad a tréning, hanem lehetőséget nyújt a bőséges élmény és tapasztalatszerzésre, kihasználva a csoportos forma előnyeit. A saját konfliktusmegoldó stratégia feltárása, megismerése és ezáltal előnyeinek és hátrányainak megfogalmazása a problémamegoldó folyamatban. A hallgatók technikákat kapnak a hatékony konfliktusmegoldáshoz. Ezen technikák birtokában, a mindennapi életben és a tanári pályán felmerülő problémákat hatékonyabban tudják kezelni. 2. A tantárgyi program: 1. Előkészítő fázis: A csoport meghirdetése, jelentkezők tájékoztatása. 2. Alakuló fázis: Csoportépítés a csoport beindítása. Egyéni és csoportcélok kidolgozása. A csoportszabályok kialakítása. 3. Munkafázis: Kommunikáció fogalmának értelmezése, fontossága a csoporttagok életében A saját verbális kommunikáció jellemzőinek feltárása, fejlesztés irányainak meghatározása. Verbális kommunikáció fejlesztése (ismerkedés, kapcsolatépítés terén). Verbális kommunikáció fejlesztése (figyelmes hallgatás, értő figyelem, én-üzenet megfogalmazása, igazi üzenet kihallása, konfrontáló én-üzenet, közléssorompók). Verbális kommunikáció fejlesztése (hatékony kommunikáció konfliktushelyzetben, a konfliktus fogalmának definiálása, saját konfliktusok feltérképezése, reakciók konfliktushelyzetben, konfliktusmegoldó stratégiák ismertetése). Nonverbális kommunikáció fejlesztése (arc- mimika, tekintet). Nonverbális kommunikáció fejlesztése (testtartás, térközszabályozás). Nonverbális kommunikáció fejlesztése (gesztusok). Konfliktusmegoldásban kívánatos kommunikációs készségek gyakorlása. Szituációs játékok: konfliktus helyzetek modellálása. 4. Záró fázás: A csoport és az egyéni célok összevetése az elért eredményekkel, tapasztalatokkal. 3. Évközi tanulmányi követelmények: 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a minősítés megadása a részvétel alapján történik. A megjelölt tartalmat meghaladó hiányzás esetén a kurzust meg kell ismételni. 6. Az ismeretek, készségek segédanyagok: szakirodalom

és

kompetenciák

elsajátításához

rendelkezésre

álló

13

7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Budapest.  Hanák Zsuzsanna (2001): Kommunikációs ismeretek és készségfejlesztés (hallgatói munkafüzet, multimédiás CD-ROM, tanári segédlet) EKF.  Siklaki István (1994): A meggyőzés pszichológiája. Scientia Humana, Budapest.  Hajas Zsuzsa (1999): Kommunikációs gyakorlatok. Pedellus, Debrecen.

14


Habilitáció - rehabilitáció INM2013 4. 2 0+2 Minősített aláírás Dr. Szabó Edina főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatókban alakuljanak ki azok a kompetenciák, melyekkel a különleges ellátást igénylő tanulókkal kapcsolatos pszichológiai, szociálpszichológiai jelenségeket fel tudják ismerni, ezután komplex, egységes habilitációjukat és rehabilitációjukat saját pedagógiai tevékenységeikkel segíteni és segíttetni tudják. 2. A tantárgyi program: A habilitáció és rehabilitáció fogalma, a habilitáció és rehabilitáció területei a fogyatékosügyben. A habilitáció/rehabilitáció és a gyógypedagógiai tevékenység kapcsolata, célja, területei és színterei. Esélyegyenlőség, emberi és gyermeki jogok, a rehabilitációhoz való jog. Rehabilitációs szolgáltatások, mint állami kötelezettség, a Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány bemutatása. Habilitáció, rehabilitáció az iskolai nevelésben, rehabilitáció és prevenció összefüggései. Az iskolai habilitációs/rehabilitációs órák szerepe a fejlesztésben. A habilitációs/rehabilitációs foglalkozásokat vezetők kompetenciái. A pedagógus és a rehabilitációs foglalkozást vezető szakemberek együttműködésének fontossága, lehetőségei, kommunikációs formák. Team munka: a szülők bevonása a fejlesztésbe, érdekvédelmi szervezetek bemutatása. Rehabilitációs folyamatok I.: gyógypedagógiai rehabilitáció, avagy értelmileg akadályozottak rehabilitációja, látássérültek rehabilitációja. Rehabilitációs folyamatok II.: hallássérültek rehabilitációja, mozgássérültek rehabilitációja, beszédsérültek rehabilitációja. Rehabilitációs módszerek I.: Budapesti Korai Fejlesztő terápiás módszerei, Gézengúz Alapítvány módszerei, Dévény-módszer, HRG-fejlesztés. Rehabilitációs módszerek II.: Alapozó terápiák, Ayres-terápia, Affolter-terápia, Delacato-módszer, Sindelar-Zsoldos program, Frostig-terápia, Állat-asszisztált terápia. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): minősített aláírás 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Mesterházi Zsuzsa (2000): Rehabilitációs módszerek In. Illyés S.: Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. 68-69.  Fonyódi Ilona (2000): Az 1998. évi XXVI. tv. In. Illyés S.: Gyógypedagógiai alapismeretek. Budapest. 119-136.  Zászkaliczky Péter - Verdes Tamás (szerk.) (2004): Tágabb értelemben vett gyógypedagógia. ELTE Bárczi G. GYFK - Kölcsey FRSZ, Budapest.  Kálmán Zsófia - Könczei György (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris, Budapest - A rehabilitáció lélektanához (2.4.), 97-109.

15


Gyermek szociális és életviteli kompetenciáinak fejlesztése INM2100 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Margitics Ferenc főiskolai docens TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A szociális és életviteli kompetenciák körében olyan attitűdök, készségek és képességek tartoznak, melyek alapját képezik az egyén belső személyes harmóniájának és társadalmi beilleszkedésének egyaránt. 2. A tantárgyi program: A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:  az önbizalom, az öntudatos és a környezetért is felelős magatartás  a világgal szembeni pozitív beállítódás és a demokrácia tisztelete  a tolerancia  az értelmes kockázatok vállalásának bátorsága  a reális énkép kialakításának képessége  a frusztráció elviselése  a reális egyéni célok kitűzésének és követésének képessége, a szabályok és a vágyak összehangolásának képessége  cselekvési alternatívák meglátásának képessége, a döntési képesség, a kezdeményező képesség, az akaraterő és a kitartás  az empátia  a kommunikációs és kooperációs készség, a vitázó- és érvelőképesség valamint a konfliktustűrő, konfliktuskezelő és megoldó képesség elemzése. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Aronson, E. (1978): The jigsaw classroom. Sage Publications, www.jigsaw.org  Bagdy Emőke – Telkes József (2000): Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest.  Halász G. – Lannert, J. szerk. (2003): Jelentés a magyar közoktatásról. OKI, Budapest.  Lannert, J. (2004): Hatékonyság, eredményesség, méltányosság. Új Pedagógiai Szemle, 12, 3-16. o.

16

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Kooperatív technikák INM2101 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Márton Sára Katalin főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók megismerik kooperatív tanulás elméleti hátterét, sajátélményt szereznek a leggyakoribb kooperatív eljárások alkalmazásáról. Kellő módszertani ismeretet szereznek az együttműködésen alapuló tanulás megszervezéséről. A kurzus hozzájárul a hallgatók szociális kompetenciájának fejlődéséhez. 2. Tantárgyi program: A kooperatív tanulás elméleti alapjai. A kooperatív technikák és fejlesztő hatásuk a kapcsolódó kompetenciákra. Kooperatív módszerek, csoportépítési technikák, legszükségesebb eszköztár („kópéláda”). Modellhelyzetekben („mintha…” helyzetben) különböző kooperatív technikák kipróbálása, az alkalmazás eredményességének javítása. (A hallgatók sajátélmény alapján, reflektív módon tökéletesítik az egyes technikák alkalmazását.) A kooperatív tanulás beépítése az oktatási folyamatba. A sajátos nevelési igényű tanulók részvétele az együttműködő tanulásban. Közvetlen és közvetett információgyűjtés a kooperatív tanulásszervezésről – hospitálás tanórán, valamint minta/modell óravázlatok elemzése. Önálló hallgatói feladat: kooperatív oktatási stratégia kidolgozása 2-3 tanórára valamilyen tantárgyi/életvezetési ismerethez. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatók folyamatosan sajátélményű együttműködő tanulásban vesz részt, mely során szükségszerűen megvalósul az értékelés (speciális részmozzanat, technika!). A hallgató folyamatosan önálló produktumokat hoz létre, tevékenységét naplózza, különböző módon dokumentálja. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: a hallgatói portfoliók értékelése. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakkönyvek, internetes portálok, iskolai dokumentumok. 7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Ginnis, Paul (2006): Tanítási és tanulási receptkönyv. Az izgalmas és élvezetes tanulás eszközei. Pécsi Direkt Kft. Alexandra Kiadója, Pécs  Kagan, Spencer (2004): Kooperatív tanulás. Ökonet, Budapest  M. Nádasi Mária (2003): A projektoktatás. Gondolat Kiadói Kör, Budapest  Orbán Józsefné (2009): A kooperatív tanulás: szervezés és alkalmazás. Orbán&Orbán Bt., Pécs  Radicsné Szerencsés Katalin (2008): Minőségi munka a tanítási órákon. Módszerek a sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztéséhez. APC Stúdió, Gyula

17

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm.+gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Iskolai siker – kudarc pszichológiai kérdései INM2103 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Rozgonyi Tibor Győzőné dr. Váradi Éva Erzsébet főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A hallgatók ismerkedjenek meg az iskolai teljesítményt meghatározó komponensekkel. Rendelkezzenek ismeretekkel a tanulási teljesítmény kognitív és non-kognitív faktorairól, intraés interperszonális tényezőiről. Legyenek tájékozottak az iskolai kudarc kiváltó okait illetően, és ismerkedjenek meg a lehetséges beavatkozási pontokkal, valamint a pedagógiai segítés eszköztárával. 2. Tantárgyi program: Az iskolai teljesítmény fogalma, komplexitása. Tanulási modellek. Az iskolai teljesítményt befolyásoló tényezők (társadalmi, pedagógiai, tanári, tanulói). A teljesítmény mérésének problémái. Az intraperszonális tényezők szerepe a tanulási teljesítményben (motiváció, énkép és önértékelés, attitűdök, tanulási stratégiák, szorongás). Az alulteljesítés pszichológiája. Pedagógiai és pszichológiai eszközök a tanulási kudarcok csökkentésére, megszüntetésére. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése: gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek.

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Kulcsár Tibor (1982): Az iskolai teljesítmény pszichológiai tényezői. Tankönyvkiadó, Budapest, 3-145. o.  Mező Ferenc - Mező Katalin (2005): A tanulási stratégiák fejlesztése. Kocka Kör Tehetséggondozó Kulturális egyesület, Debrecen, 67-127. o.  Mező Ferenc - Miléné Kisházi Edit (2004): Az iskolai alulteljesítés tanulás módszertani aspektusból. BAZ Megyei Pedagógiai Szakmai és Szakszolgálati Intézet, Miskolc, 9-86. o.  Tóth László (2000): Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen, 190-222, 224-251, 319-352. o.

18


Tehetségpszichológia INM2104 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Rozgonyi Tibor Győzőné dr. Váradi Éva Erzsébet főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja A tantárgy célja, hogy a hallgatók ismereteket szerezzenek a tehetséggel kapcsolatos korszerű hazai és nemzetközi megközelítésekről. Ismerjék meg a hazai iskolai tehetséggondozás gyakorlatát, annak erősségeit és kritikus pontjait. A tehetségek átlagtól eltérő fejlődési sajátosságait, pszichés jellemzőit megértve legyenek képesek a tehetségfejlesztés pszichológiai alapjait integrálni a pedagógiai gyakorlatukba. A tehetséges gyermekek sajátos exogén és endogén szükségleteikre váljanak érzékennyé, és tudjanak együttműködni más szakemberekkel a tanuló személyiségfejlesztése érdekében. 2. A tantárgyi program: A tehetségfogalom perspektivikus változásai. A tehetség komponensei, értelmező modelljei. Főbb tehetségtípusok és jellemzőik:a matematikai, nyelvi, képzőművészeti, mozgásos, zenei, és társas-vezetői tehetség felismerése és pszichés jellemzői. A tehetségdiagnosztika elmélete és gyakorlata. A tehetségazonosításban leggyakrabban alkalmazott tesztek és kérdőívek. A kreativitás és problémamegoldó gondolkodás szerepe a tehetségfejlesztésben. Tehetséggondozási stratégiák: gazdagítás és gyorsítás. A tehetséges gyermekek társas-érzelmi fejődése. Tehetség és teljesítmény: alulteljesítő tehetségek. Speciális problémákkal küzdő tehetségek, autisták és savantok különleges jellemzői. A hatékony tehetséggondozó iskola ismérvei. Mentorok, pszichológusok, tanácsadók szerepe a fejlesztésben. Működő hazai tehetséggondozási programok, a fejlesztés alternatívái. 3. Évközi tanulmányi követelmények: zárthelyi dolgozat 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák segédanyagok: szakirodalom, jegyzetek

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Balogh László (2004): Iskolai tehetséggondozás. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.  Gordon Győri János (2004): Tehetségpedagógiai módszerek. Oktatásmódszertani Kiskönyvtár. Gondolat, Budapest.  Gyarmathy Éva (2006): A tehetség. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest.

19


Iskolai konfliktushelyzetek megoldása INM2105 3. 2 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A tanárjelöltek képességét fejleszteni az iskolai konfliktushelyzetek felismerésében, elemzésében, tudatos kezelésében. Ismerjenek meg konstruktív konfliktusmegoldási módokat, sajátítsák el a konfliktushelyzetek szakszerű kommunikálását. Mindezek segítségével a tolerancia és a szociális készségek fejlesztése. 2. Tantárgyi program: Az iskolai konfliktusok gyökerei, szereplői, iskolai konfliktusok csoportosítása. Konfliktuskezelési stratégiák. A konfliktusok értelmezése, elemzésének módszerei, a konfliktusok előjelei. Konfliktus- térkép készítése. A konfliktusok értelmezése tranzakcionalista felfogásban. Esetelemzések, megoldási és megelőzési lehetőségek kidolgozása. 3. Évközi tanulmányi követelmények: aktív jelenlét, esetbemutatás és elemzés 4. A megszerzett ismeretek értékelése: a konfliktusfolyamat lényegkiemelő elemzése, megelőzési és megoldási lehetőségek kombinációjának felismerése. 5. Az értékelés módszere: írásbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák segédanyagok: szakirodalom, tesztlapok

elsajátításához

rendelkezésre

álló

7. Kötelező, ajánlott irodalom:  Győryné Beregszászi Sára – Szatmáryné Balogh Mária (1994): Feszültségek és iskolai konfliktusok az iskolában. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen.  Járó Katalin (1999): Hatalmaskodók és kiszolgáltatottak az osztályban-viselkedésmódok nehéz helyzetben In: Járó Katalin (szerk.) Játszmák nélkül- Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 479-527. o.  Magyar Judit (1999): Pedagógusok és szülők-avagy ki fél kitől, Járó Katalin (szerk.) Játszmák nélkül- Tranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 437-451. o.  Szamosi Judit (1999): Felvértezve a rendbontók ellen Járó Katalin (szerk.) Játszmák nélkülTranzakcióanalízis a gyakorlatban. Osiris, Budapest, 406-417. o.

20


Szakmai gyakorlat INM1000 2. 1 0+2 Gyakorlati jegy Dr. Pauwlik Zsuzsa Orsika főiskolai adjunktus TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: Ismerkedjenek meg a hallgatók a sajátos nevelési igényű (SNI) gyerekekkel, változatos élethelyzetekben és tevékenységi formákban. Szerezzenek élményszerű tapasztalatokat SNI gyerekeket fogadó iskolákban. Ismerjék meg az ott zajló tevékenységeket és az SNI gyerekek sajátosságaihoz igazodó oktatási-nevelési módszereket. 2. A tantárgyi program: 1. Megfigyelési szempontsorok kidolgozása a gyakorlathoz. 2. A terepen végzendő speciális feladatok tervezése a hallgatók számára. A meglátogatandó intézmények: Érzék- és mozgásszervi fogyatékkal élő és enyhe értelem fogyatékosok általános iskolája, Készségfejlesztő Speciális Szakiskola, Kollégium és Pedagógiai Szakszolgálat, Tanulási Képességet Vizsgáló Bizottság, Gárdonyi Géza Általános Iskola. 3. Az intézménylátogatások előkészítése (előkészítő órák: 3 óra) 4. A tapasztalatok közös feldolgozása (elemző órák: 3 óra) 3. Évközi tanulmányi követelmények: Részvétel a gyakorlaton, az előkészítő órákon, írásos feljegyzések készítése a gyakorlatról, részvétel az elemző órákon. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): gyakorlati jegy 5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: szakirodalom, dokumentumok 7. Kötelező, ajánlott irodalom: 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelésének, iskolai oktatásának irányelveiről. A látogatott intézmények alapító okiratai és pedagógiai programjai.

21


Iskolai tanítási gyakorlat INM 9000 3., 4. 3 0+2 Gyakorlati jegy INM 1001, INM 1010, INM 1012 Dr. Szabó Ferenc Géza főiskolai tanár TK

1. A tantárgy elsajátításának célja: A megszerzett szaktudományi és szakmódszertani ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása. 2. Tantárgyi program: A csoportos iskolai gyakorlatra heti 1 alkalommal 3 órában 5 fős csoportokban kerül sor. Ez a hármas egység a tanítást, az óraelemzést és a következő órára való felkészülést foglalja magában. A kurzus két szakvezetői bemutató órával kezdődik, amelyet a hallgatókkal közösen elemeznek, majd előkészítik a következő órát. A félév végén a szakvezető által meghatározott sorrendben folyamatosan tanítanak a hallgatók. Az óra elemzésében a következő órára való felkészülésben minden hallgató részt vesz. A tanítás, az elemzés, és az óravázlat a félévi értékelés alapja. Minden csoportnapra minden hallgatónak óravázlatot kell készíteni, amit a szakvezető értékel. Az önállóan megtartandó 15 órát a csoport tagjai a csoport szakvezetőjénél teljesítik az év elején megállapított sorrendben. Naponta legfeljebb két órát tarthat a hallgató. Minden órára tanítási tervezettel kell a hallgatónak készülnie, és minden megtartott órát elemzés követ, amit a szakvezető irányít. 3. Évközi tanulmányi követelmények: A csoportos iskolai gyakorlaton minden hallgatónak minden órára vázlatot, vagy tervezetet kell írnia, amit 3 nappal a tanítás előtt el kell juttatni a szakvezetőhöz. A szakvezető értékeli a beadott munkákat. A csoport tagjainak előre kiadott megfigyelési szempontok alapján fel kell készülni az óraelemzésre, és az elemzésen aktívan részt kell venni. Az egyéni tanítási gyakorlatra óratervezetet kell a hallgatónak készíteni, s azt a tanítás előtt meg kell beszélni a szakvezetővel. 4. A megszerzett ismeretek értékelése (félévközi jegy, vizsgajegy): A beadott óravázlatok, óratervezetek, a tanítás, illetve az elemzéseken való aktív részvétel alapján gyakorlati jegyet kap a hallgató. 5. Az értékelés módszere: írásbeli, szóbeli munkák és tanítási tevékenység alapján. 6. Az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló segédanyagok: az adott tantárgy tankönyvei, tanári kézikönyvei, „minta óratervezetek”, „óraelemzési szempontok”, szaktárgyi programok, szemléltető és munkaeszközök. 7. Kötelező, ajánlott irodalom: Az adott mesterszak tárgyaihoz fűződő aktuális nyomtatott taneszközök 5–12. osztályig (tankönyvek, munkafüzetek, feladatlapok stb.), oktatási segédanyagok, feladatgyűjtemények, kézikönyvek, pedagógiai, módszertani papír alapú és elektronikus folyóiratok, illetve egyéb elektronikus információhordozók.

22

TANTÁRGYLEÍRÁS Tantárgy neve Tantárgy kódja Meghirdetés féléve Kreditpont Heti kontakt óraszám (elm. + gyak.) Félévi követelmény Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása Tantárgyfelelős tanszék kódja

Szakképzettségi zárószigorlat INM4000 4. 0 0+0 Szigorlat Vassné dr. Figula Erika főiskolai tanár TK

A zárószigorlat témakörei: 1. A gyógypedagógia, mint tudomány. Fő területei. A „fogyatékosság”-fogalom értelmezései. 2. Gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek az érzékszervi-, a mozgás- és beszédfogyatékosságok köréből. 3. Az értelmi fogyatékosság fogalma, alaptünetei. Súlyossági fokai és azok meghatározásának szempontjai. 4. Az értelmi fogyatékos gyerekek pszichés fejlődése. Az enyhe mértékben fogyatékos gyerekek pszichológiai jellemzése. 5. A benyomásszerveződés szerepe az együttnevelésben. 6. Az együttnevelés során fellépő jellegzetes attribúciós hibák. 7. A szociális attitűdök funkciói az együttnevelés folyamatában. 8. A mentálhigiéné fogalma, tárgya. A fő mentálhigiénés paradigmák. 9. Az „egészség” fogalom értelmezésének változásai. A prevenció szintjei, azok jellemzői. Az iskola mentálhigiénéje. A burn out szindróma. 10. Az integráció fogalma és fajtái, személyi és tárgyi feltételei. Az inkluzív pedagógia és az integráció közötti különbségek. 11. A sajátos nevelési igény fogalma, kompetenciák a diagnosztizálásban. Az integrált nevelés törvényi szabályozása. 12. A sajátos nevelési igényű tanulók. A tanulási és magatartási zavarral küzdő tanulók oktatása és nevelése közötti különbségek. 13. A tanulási zavarok fogalma. Az olvasási, írási és a számolási zavar meghatározása, etiológiája, tünettana. 14. A pedagógiai szakszolgálat és a szakértői bizottság feladatai, kompetenciái. 15. A tanulási zavarok fogalma. A kognitív funkciók zavarai, figyelemzavar, hiperaktivitás. 16. A kooperatív tanulási technikák szerepe a szociális tanulásban. 17. A kooperatív tanulási technikák alkalmazása a tanórán. Rögzített tanórájának rövid ismertetése, elemzése. 18. A viselkedési zavarok fogalma, típusai, genesise (biológiai és szociális determinánsai/faktorai). Az egyéni sérülékenység. 19. Az átmeneti regresszió jelensége és a viselkedési zavarok kialakulása. Az szorongás alapú szindrómák. 20. Az agresszió fogalma, fajtái, kialakulása. Gyermekkori agresszív viselkedési zavarok, serdülőkori devianciák. 21. Jellemezze az EU esélyegyenlőségi politikáját! 22. Mutassa be az esélyteremtés pedagógiai paradigmáit!

23

TANTÁRGYLEÍRÁS. Pedagógiai és gyógypedagógiai pszichológiai alapismeretek

Recommend Documents