IT ALAPISMERETEK Információ-technológiai alapismeretek számítástechnikai jegyzet
Tartalomjegyzék BEVEZETÉS
1
SZÁMÍTÓGÉPEK TÍPUSAI
9
A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE
10
PC MŰKÖDÉSE
10
MEMÓRIATÍPUSOK
12
HÁTTÉRTÁRAK
13
PERIFÉRIÁK
15
SZOFTVEREK
26
SZOFTVEREK
26
OPERÁCIÓS RENDSZEREK
26
FELHASZNÁLÓI PROGRAMOK
29
HÁLÓZATOK, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM
37
HÁLÓZATOK
37
INTERNET
39
SZÁMÍTÓGÉP A MINDENNAPOKBAN
42
ERGONÓMIA, MUNKAVÉDELEM
44
BIZTONSÁG, SZERZŐI JOG
46
BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK
46
TÁMADÁSOK AZ INTERNETRŐL
46
LEGÁLIS SZOFTVERHASZNÁLAT
47
Szak-Okt Kft. 1147 Budapest, Kerékgyártó u. 70. 06 30 460 4851
[email protected] http://szak-okt.hu/
A kommunikáció modellje
Számítástechnika történet Az abakusz a historikusok szerint az első számolóeszköz, amelynek ősi formáit szinte minden ókori kultúrában megtalálták. Általában néhány vékony rudatpálcát tartalmaz, amelyek mindegyikén meghatározott számú, esetleg különböző színű, csúsztatható korong vagy golyó található. Ezek segítségével végzi el a kezelő az összeadás, a kivonás műveletét. Wilhelm Schickard (élt a XVII. században) német matematikus az első mechanikus számológép megalkotója. Ebben az időben tervezte meg azt a mechanikus számológépet, amelyet Kepler munkájának segítésére tervezett. Az számológép első darabját egy helyi órásmester kezdte el készíteni, ám a munka egy Tübingben tomboló tűzvészben megsemmisült. Kepler ebben az időben a Mars pályáját számolta, ezzel akarta bizonyítani, hogy a naprendszer középpontja a Nap. Magában a gépezetben egymáshoz szorosan illeszkedő tíz- és egyfogú fogaskerekek, illetve rudak voltak, és a négy alapművelet volt elvégezhető rajta. Keplernek írott levelében beszámolt a készülékről, amelyben így számolt be róla: „az összeadás és kivonás műveletét teljesen, a szorzást és az osztást részben automatizálta”. Blaise Pascal (Clermont-Ferrand, 1623. június 19. – Párizs, 1662. augusztus 19.) francia matematikus, fizikus, vallásfilozófus. A nyomás mértékegysége az ő munkásságának tiszteletére lett pascal. Hozzájárult a természettudományok fejlődéséhez többek között a mechanikus számológép szerkezetének kidolgozásával. A számokat a gép elején lévő kerekeken kell beállítani, az eredmény pedig a gép tetején lévő kis ablakokban látszik. Ez az eszköz tízfogú fogaskerekeket tartalmaz. A fogaskerekek minden foga egy-egy számjegynek felel meg 0-tól 9-ig. Charles Babbage (Teignmouth, Nagy-Britannia, 1791. december 26. – London, 1871. október 18.) angol matematikus és korai számítógép-tudós, az első személy, aki előállt a programozható számítógép ötletével. Gépei az első mechanikus számítógépek közt voltak, működési elvek közül sok meghökkentően hasonló a mai számítógépek működési elveire. Be is mutathatta a differenciálgép névre elkeresztelt modelljét a Királyi Asztronómiai Társaságnak 1821-ben. Az első differenciálgép 25 ezer alkatrészből állt. 15 tonnát nyomott és két és fél méter magas volt. Másik gépe, az analitikai gép lyukkártyákkal programozható lett volna. Ez megint csak forradalmi ötlet volt a számítógép történetében, bár maga az eszköz nem teljesen új, hiszen Joseph Marie Jacquard a szövőgépen már korábban is alkalmazott lyukkártyát. A gép egy olyan mechanikus számológépet is működtetett volna, amely már létező számítások eredményeit dolgozta volna fel. Ada Lovelace, egyike a néhány matematikusnak, akik megértették Babbage elképzeléseit, programot írt az analitikai géphez, és ezzel ő lett az első női programozó. Herman Hollerith (1860. február 29. New York – 1929. november 17. Washington) német származású amerikai statisztikus, feltaláló. Szülei Németországból vándoroltak ki az USA-ba, Herman Hollerith már New York-ban született, igyekezett megoldani azt a problémát, hogyan lehetne automatizálni a 2
népszámlálás eredményeinek táblázatokba foglalását. 1886-ban Herman Hollerith lyukkártya-feldolgozó gépet talált fel, amelyet elektronikus számlálásra lehetett felhasználni. A készüléket arra tervezték, hogy fel lehessen dolgozni vele az 1880-as népszámlálás adatait. Kézi feldolgozással ez több mint egy évtizedig tartott volna. Mire elérkezett az 1890-es népszámlálás, Hollerith már feltalálta azt a gépet, amely a statisztikai adatokat lyukkártyák elektromos leolvasásával és rendszerezésével dolgozta fel. A találmány szép sikert aratott az USA-ban is, de még nagyobbat Európában, ahol sokféle statisztikai célra használták fel. 1896-ban Hollerith megalapította a New York-i Tabulating Machine Companyt a gép gyártására. Fúziók egész sora nyomán e vállalatból nőtt ki a hírneves IBM 1924-ben. Konrad Zuse (1910 – 1995) német mérnök, a számítástechnika úttörője. Ő készítette el az első, jelfogókkal (jelfogó=relé=relay) működő számológépet. 3 gépet készített, az első a Z1 volt, ez még csak mechanikus gép volt. A Z2-be már relés elektromechanikus áramköröket is beépített, és a Z3 volt az első programvezérlésű, kettes számrendszerben dolgozó, elektromechanikus számítógép. Zuse a náci Németország idején készítette el gépeit, és ebben az időben a munkásságának nem tulajdonítottak nagy jelentőséget. 1937-ben Howard H. Aiken felvetette, hogy tudományos célú számológépet kellene készíteni, ezek alapján elkészült a MARK I., majd a MARK II. (1946), később a MARK III. és a MARK IV. Neumann János, 1930-ban meghívták vendégprofesszornak az Egyesült Államokba, Princeton-ba. Rendszeresen járt Los Alamos-ba, ahol részt vett az első atombomba megépítésével kapcsolatos titkos programban. Tudományos pályafutása kezdetén behatóan foglalkozott kvantumelmélettel és a matematika alapjaival, halmazelmélettel és matematikai logikával. Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait – a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer – Neumann-elvekként emlegetjük. Tanácsadóként szerepelt az EDVAC – az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is – tervezésénél 1944-től, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. Ennek a számítógépnek a tervezése során fejlesztette ki az elektronikus számítógépek belső szervezésének elméletét (Neumann-elv), amelynek alapján készülnek a mai számítógépek is.
NEUMANN-ELVEK:
Soros működés. Ez azt jelenti, hogy az utasításokat sorban egymás után hajtsa végre a számítógép. Bináris (kettes) számrendszer használata. A programok és az adatok ugyanabban a belső memóriában legyenek eltárolva. Legyen univerzális. Teljesen elektronikus működés. A számítógép működését egy központi vezérlőegység biztosítsa. A számítógép a következő részekből álljon: vezérlőegység, memória, bemeneti és kimeneti egységek, külső adattároló. Az IBM 700-as sorozatú számítógépek voltak az elsők, amiket meg lehetett venni. Az 1970-es évek végén az IBM egy mérnökökből álló csapatot bízott meg és hozott létre, hogy elkészítsék az első személyes számítógépeket, azaz olyan számítógépeket, melyek egy személy rendelkezésére állnak, angolul personal computer. 1974-ben az Altair 8800 3
volt az első olyan gép, mely nagy számban eladható volt. Szintén sikeres volt az Apple II, a Commodore PET és a Commodore 64 számítógép az 1980-1990-es években. Az Apple Macintosh család ma is a piacon van. A legelterjedtebb azonban az úgynevezett IBM PC, mely messzemenően standardizált perifériáival és központi egységével viszonylag elfogadható áron vehető meg.
Apple Macintosh
Commodore
Sinclair
IBM PC
Korunk számítógépe
A MODERN KOR SZÁMÍTÓGÉPEINEK GENERÁCIÓI 1. generáció 1943-1946 között készült el az ABC után a második teljesen elektronikus számítógép, az ENIAC a Pennsylvania Egyetemen. Elektroncsővel működött, sok energiát használt fel, gyakori volt a meghibásodás (átlagosan 15 percenként), a sebessége mindössze 1000 – 5000 művelet/másodperc volt. A gép súlya 30 tonna volt, és 18 ezer rádiócsövet tartalmazott. A rádiócsövek nagy hőt termeltek. 2. generáció 1958 – 1965: A második generációs számítógépek már tranzisztorokat tartalmaztak – ami lecsökkentette a méretüket –, valamint ferritgyűrűs tárakkal látták el őket. Ezeknél a gépeknél jelenik meg a megszakításrendszer, amelyekkel a hardveres jelzéseket a számítógépek kezelni tudják. Ekkor jelentek meg az operációs rendszerek. A népszerű gépek közé tartoztak, például az IBM7070. Memóriaként mágnestárolókat használtak, a háttértár mágnesszalag, majd mágneslemez. Ezek a gépek 50000-100000 művelet/másodperc sebességet értek el. 3. generáció Ezek a gépek ár integrált áramköröket használnak, amiket 1958-ban találtak fel. Ezek képesek voltak arra, hogy egy időben több feladatot is használjanak, a multi-programozásnak és a párhuzamos működtetésnek köszönhetően. Megjelent a grafikus monitor, és a programozási nyelv is közérthetőbbé vált (BASIC). Fejlődésnek indult az adatátvitel is. Gondoljunk az Internet történetének kezdeteire! Az IBM fejlesztéseinek köszönhetően felgyorsul a fejlődés, 1971 hozza a nagy fordulatot: megépítik az első személyi számítógépet a Kenbak I-t. 4. generáció Kezdetének a világ első mikroprocesszorának megjelenését tekintjük. 1973-ra megjelent a merevlemez, a „winchester”, amit az IBM használt. 1975: Bill Gates és Paul Allen megalapítják a Microsoft céget. 1980: Sinclair Zx 80-as Z80 CPU, 1kb RAM, 4kb ROM. 1982: Commodore 64. 1982: Intel 80286 mikroprocesszor, 1986: Intel 80386.
5. generáció 1990-es évektől 1990: Microsoft Windows 3.1. 1989-ben az Apple bemutatja a régóta várt hordozható Macintosh-t. Létrehozzák az elemmel is működő notebook számítógépet, amelyben merev- és hajlékonylemez is van és érintőpaddal rendelkezik. 4
1992-ben az Intel egy új mikroprocesszort készít Pentium néven, mely az 586-os nevet váltja fel (100 MHz = 1 millió művelet/másodperc). A számítógépeket úgy tervezik, hogy minél több áramköri elemet szűkítsenek bele egyre kisebb méretű mikrochipekbe, azonban ennek hamarosan elérjük a fizikai határait, ezért új gyártási módszerekre és működési elvekre van szükség. Az integrált áramkörök a technikai fejlesztés minden területén megtalálhatóak. A mai processzorok 2 – 3 GHz (gigaHertz) órajelen működnek, ez azt jelenti, hogy 2 – 3 milliárd művelet/másodperc sebességet érnek el.
A JÖVŐ Napjaikban már fejlesztik az optikai számítógépet, aminek lényege az, hogy nem elektromos, hanem sokkal gyorsabb fényimpulzusok hordozzák az információt. Zajlik a kvantumszámítógép kutatása is, főszereplői az IBM és az Intel. A kvantumszámítógép olyan számítóeszköz, amelyik úgy végez adatokon számításokat, hogy közvetlen módon használ olyan kifejezetten kvantummechanikai jelenségeket, mint a kvantum-szuperpozíció és a kvantumösszefonódás. Hasonló újelvű architektúra az intervallum számítógép. A hagyományos (vagy klasszikus) számítógépben az információt bitekben tárolják; a kvantumszámítógépben pedig qubitekben. A kvantumszámítás alapelve, hogy kvantumtulajdonságokat használunk adatok ábrázolására és strukturálására, továbbá kvantummechanizmusokat használunk arra, hogy műveleteket végezzünk ezen adatokkal. Bár a kvantumszámítás még gyermekkorát éli, már végeztek olyan kísérleteket, amelyekben kis számú qubiten hajtottak végre kvantumszámítási műveleteket. A kutatások mind elméleti, mind gyakorlati területeken gyors ütemben folynak; sok nemzeti kormány és katonai ügynökség támogatja a kvantumszámítógépek kifejlesztésére irányuló kvantumszámítási kutatásokat, irányuljanak bár polgári vagy nemzetbiztonsági célokra, mint amilyen például a kriptoanalízis. Ha nagy kvantumszámítógépeket tudunk építeni, azok bizonyos feladatokat (például a Shor-algoritmust) exponenciálisan gyorsabban tudnak megoldani, mint hagyományos számítógépeink. A kvantumszámítógépek különböznek más számítógépektől, mint például a DNSszámítógép, vagy a tranzisztoralapú számítógép. Bizonyos számítógép architektúrák, mint például az optikai számítógép, használhatják az elektromágneses hullámok klasszikus szuperpozícióját, de a specifikusan kvantummechanikai tulajdonságok nélkül; ezeknek sokkal kisebb lehetőségük van a számítások felgyorsítására, mint a kvantum-számítógépeknek. 5
PC konfiguráció, specifikáció
6
AZ ADATMODELLEZÉS ALAPFOGALMAI Rendszer: Egymással kölcsönhatásban álló elemek (objektumok) együttese, melyek a környezet számára egysé-ges egészként jelenik meg Működési folyamat: A rendszer állapotváltozásainak sorozata, a rendszer erőforrásainak transzformációja, átalakítása. Erőforrás: A rendszer működéséhez (működtetéséhez) szükséges objektumok, tényezők. Erőforrás kategóriák gazdasági rendszerekben: Materiális jellegű o Anyagok o Eszközök o Energia Emberi Financiális (pénzeszközök) Információ (tudás, ismeretek) Ismeretelméleti alapfogalmak Információ Adat Hír
Információ: Értelmezett, hasznosítható, új ismeret, amely felhasználáskor bizonytalanságot (ismeret hiányt) szüntet meg Forrás (elsődleges) információ: Közvetlenül a rendszerből, a működési folyamatból érzékeléssel (méréssel, megszámlálással…) szerzett ismeret Származtatott (másodlagos) információ: Feldogozott adatokból, azok értelmezésével keletkező új ismeret Adat: Formalizált és rendszerint rögzített ismeret. Más oldalról közelítve: olyan jelkonfiguráció, amely ismeretet hordoz. Az adat aspektusai: Forma (szintaxis): Az ismeret leképzésére, rögzítésére szolgáló jelsorozat. Tartalom (szemantika): Az adat jelentése, az az ismeret mennyiség, amelyet az adatot reprezentáló jelsorozat hordoz Szerkezet (struktúra) Az adatok egymás közötti viszonya Logikai: a valóságot leképező összefüggések Fizikai: a tárolt adatok elhelyezési és visszakeresési összefüggései Hír: Közlésre, továbbításra szánt, mozgásban lévő ismeret Kód: Általánosságban: egyezményes jelsorozat egy valós vagy gondolati objektum vagy egy jellemzőjének leképzésére. Az objektum itt lehet tárgyi jellegű vagy esemény, jelenség, fogalom, akár egy másik kód is. Két fontos momentuma: o Jelsorozat: a kód formája, szintaxisa o Leképzés: az a szabály, ahogy a jellemző és a jelsorozat – általában kölcsönösen – megfeleltethető egymásnak o Kódolás: a szabály alkalmazása, vagyis az a művelet, amellyel a jellemzőnek megfeleltetjük a jelsorozatot o Dekódolás: a szabály inverze, vagyis a jelsorozat visszaalakítása az eredeti jellemzővé, illetve ennek ismeretévé
Modell: Olyan konstrukció, amely egy objektumnak a modell alkotás céljából lényeges jellemzőit tükrözi Konstrukció: Ember által megalkotott mechanikai (pl.: jármű), grafikus (pl.: folyamatábra, hálóterv), matematikai (pl.: egyenlet), verbális (szöveges), táblázatos (pl.: mátrix, döntési tábla) vagy egyéb szerkezet.
7
Objektum: Egy rendszer szerkezetét, működését meghatározó, vagy befolyásoló elem, amely lehet tárgy, személy, esemény, fogalom, vagy bármilyen létező (valós vagy logikai) dolog. A modell alkotás célja: Általában vizsgálat, elemzés, tervezés, az adott rendszer vagy objektum megismerése vagy beavatkozás a rendszer működésébe Modell-alkotás szükségessége: A modellezendő rendszer méreteiben túl nagy vagy túl kicsiny (világegyetem, keletkezése – atom, szubatomi szerkezetek, Higgs-bozon, Higgs-tér, kvantumelmélet) A valósában lezajló változások túl gyorsak vagy túl lassúak (robbanás – evolúció) vagy a vizsgálat közben a rendszer megváltoztatja a struktúráját (társadalmi rendszerek) A vizsgálandó rendszer struktúrája nagyon bonyolult (hullámterjedés, meteorológiai előrejelzések) A valóság közvetlen tanulmányozása túl költséges A válóság tanulmányozása (a vizsgálati beavatkozás) megváltoztatja a folyamatok működését (munkafolyamatok megfigyelése), a rendszer struktúráját, vagy a rendszer tönkremeneteléhez vezet (gépkocsi tőréspróba)
8
BEVEZETÉS Az Információ Technológia a XXI. században már szinte mindenhol életünk szerves része. Számítógép előtt ülve zenét hallgatunk, filmeket nézünk, csevegünk a világ másik felén ülő ismerősünkkel, e-maileket küldünk csigaposta helyett (snail-mail), letöltünk az Internetről hivatalos űrlapokat, felhasználói programokat, levelet írunk, nyomtatunk, és sorolhatnák tovább. E funkciók megvalósítása persze fizikai és logikai alapot kíván, amelyet nem mindenki ismer jól, pedig egyre inkább szükségünk lesz a technológia fejlődésének gyorsulásával ezt is fogalmak szintjén ismerni, hogy lépést tartsunk a világgal.
SZÁMÍTÓGÉPEK TÍPUSAI A számítógép egy olyan berendezés, amely utasítások végrehajtásával feladatokat old meg. Amíg egy számológép csupán számítási – logikai műveleteket tud végrehajtani, és ennek eredményét egy kis kijelzőre tenni, addig a számítógép különféle alkatrészek összessége, amelyek összehangolt működésével adatokat tárolhatunk, médiaállományokat élvezhetünk, nagy mennyiségű adatot továbbíthatunk másoknak, bonyolult feladatokat hajthatunk végre. Számítógép típusok méretük szerint növekvő sorrendben:
PDA tablet notebook NC vagy terminál PC szerver vagy ún. mainframe gép
A PDA — Personal Data Assistant — (Palmtop) olyan klaviatúra (billentyűzet) nélküli kisméretű számítógép, melynek adatai szinkronizálhatóak a PC-vel (asztali számítógép). Érintőképernyővel és kis ceruzaszerű mutatóeszközzel lehet irányítani. Jellemzően gyors adattovábbításra, kis állományok átmeneti eltárolására, feladatok ütemezésére (naptár, feljegyzések) használhatók. A Notebook (Laptop) olyan táskában is hordozható gép, amely a vékonyságát, könnyű súlyát (1,5 – 3 kg) nem tekintve felépítésében hasonlít a PC-re. Kicsi vagy rendes méretű (10 – 17 collos) LCD monitorral, billentyűzettel, érintőpaddal, azaz pozicionáló eszközzel (a billentyűzet alatti rész) rendelkeznek, továbbá minden olyan periféria (nyomtató, egér, hangfal, stb.…) csatlakoztatható ezekhez, amiket a PC esetében is megszoktunk. Az NC a Network Computer rövidítése. Azt jelenti, hogy a gép megjelenésében csak egy egyszerű terminál, azaz billentyűzet és monitor együttese, amelyről műveleteket végezhetünk, de valójában nem a számítógép maga, hanem valamely hálózati szervergép teljesíti ezeket az utasításokat. Merevlemezük vagy nincs, vagy kis kapacitású, feladatuk inkább az adattovábbítás. A PC – Personal Computer, azaz Személyi Számítógép – az általunk is ismert „a számítógép”. Felépítésük jellegzetes, teljes funkcionalitást valósítanak meg a felhasználó számára: adattárolás, továbbítás, felhasználói élmény egyszerre. A szerverek vagy az ún. Mainframe (Nagy Vas) gépek óriási tárkapacitásuk és adattovábbító képességük, gyorsaságuk nyújtja az előbb felsorolt eszközök számára a lehetőséget, hogy azok csatlakozhassanak hálózatokhoz. Tehát nagyobb hálózatok irányítói és az egyes kis gépek kéréseinek kiszolgálói egyszerre.
9
A SZEMÉLYI SZÁMÍTÓGÉP FELÉPÍTÉSE
PC MŰKÖDÉSE A Hardware angol kifejezés a fizikailag megfogható, „kemény áru”. Azon alkatrészek összességét, amelyek meghatározzák egy számítógép „tudását”. Ahogy az előző fejezet tárgyalta, nem minden számítógéptípus azonos felépítésű. Az egyes típusok különféle hardvereket igényelnek méretüktől és az elvárt teljesítménytől függően. A legáltalánosabb persze a PC és a notebook, így ezek szerkezeti felépítését láthatjuk alább. A Software a hardvereken működő logikai, „puha áru”, amely az alkatrészek működését összehangolva biztosítja néhány alapprogrammal, hogy a felhasználó „eredményt” lásson. Ilyen az operációs rendszer, de minden felhasználói program is, csak ezek kisebb, jól behatárolt feladatokat végeznek. A számítógépek működéséhez nélkülözhetetlen eszközök:
alaplap, BIOS operatív memória RAM CPU (processzor) Videovezérlő rendszer (alaplapi integrált chip) vagy kártya merevlemez monitor billentyűzet operációs rendszer.
A gép központi részei A felsorolásból az első 3 elemet a gép központi részének nevezhetjük. Az alaplap az a legfontosabb integrált áramköröket – IC – tartalmazó lap, amely az összes többi hardverelemet összeköti, és biztosítja ezek összehangolt működését a rajta elhelyezett chipset – utasításkészlet – alapján. Ez tartalmazza a számítógép BIOS-át – Basic Input Output System – amely valójában egy flash típusú, elektronikusan programozható memória (lásd memóriák). Ezzel tudnánk megadni a hardverek alapvető beállításait (processzor és memória órajele, első meghajtó, stb.). Az operatív memória – RAM – Random Access Memory – Tetszőlegesen Elérhető Memória – a számítógép működésekor az összes meghívott adatot beolvassa, és a megfelelő hardvereknek továbbítja. Ennek mennyiségén múlik, hogy hány programot tudunk egyszerre futtatni, ezek mekkora adatmennyiséggel dolgozhatnak (2 – 8 GB). A CPU – Central Processing Unit – Központi Végrehajtó vagy Feldolgozó Egység a gép „agya”, ez végzi a memóriából kiolvasott adatokon végzendő számítási és logikai műveleteket. Így ez több részre bontható: CU – Control Unit – Végrehajtó Egység, amely az adatok ki- és beolvasását végzi, ütemezi a feladatokat ALU – Aritmetikai és Logikai Egység, amely a konkrét számításokat végzi bináris rendszerben Regiszterek segítik az ALU-t az ideiglenes eredmények tárolásában
A processzor mellett kisebb-nagyobb átmeneti tár, ún. Cache (L1-L2L3) gyorsítja az egység működését úgy, hogy a leggyakoribb adatokat megtartja a processzor mellett, így azoknak nem kell az operatív tárig oda-vissza jutniuk. Sebessége, vagyis órajel-frekvenciája attól függ, hogy másodpercenként hány utasítást képes végrehajtani (MHz-ben vagy GHz-ben határozzuk meg, ahol 1 MHz közel egymillió műveletet jelent másodpercenként). A legkorszerűbb processzorok több maggal (2 – 8 mag) vannak ellátva, ezáltal működésük még hatékonyabb és gyorsabb (a szerverek világából kerültek át a PC-khez). A processzorok adatátviteli sebessége attól függ, hogy a processzorok a külső ill. belső egységekkel milyen szélességű adatbuszon kommunikálnak. Az adatbusz szélessége azt jelenti, hogy egyszerre hány bitnyi információ haladhat át rajta. Tipikus értékek: 32, 64, 128, 256 bit.
10
Ha azt mondjuk, hogy a processzor 32 bites, azt jelenti, hogy a processzor 32 biten tárolt adatokkal dolgozik, a 64 bites processzorok viszont dupla hosszúságú bináris szavakkal tudnak dolgozni, ezáltal kissé gyorsabbak.
Év
Intel
AMD
Sebesség
1979
8088
4,77 MHz
1982
80286
16 MHz
1985
80386
1989
80486 DX/2, DX/4 – 100 MHz
80387 DX
50 MHz
4x86
75 – 100 MHz
1994
586 Pentium
Celeron
K5
100 – 300 MHz
1996
686 Pentium II
Celeron
K6, K6/2
300 – 600 MHz
1999
786 Pentium III
Celeron
K6/3, K7 Athlon
500 MHz – 1 GHz
2000
886 Pentium IV
Celeron
K8 Athlon XP +
1,2 GHz – 3,2 GHz
2004
LGA775 Prescott
Celeron
64 bites Athlon
3 GHz – 3,6 GHz
2007
Core Duo
Celeron
Athlon X2
2,6 GHz – 3,6 GHz
2010
Core i3 – i5 – i7
Phenom II X6
2,4 GHz – 3,8 GHz
CPU – GPU, A4-A8
2,1 GHz – 3,8 GHz
2012
A grafikus rendszer felelős a programok eredményeinek megjelenítéséért. Ez a legtöbb (olcsóbb) alaplapon integráltan helyezkedik el. A nagytudású videovezérlők azonban külön kártyán kapnak helyet saját grafikus processzorral (GU, GPU), saját memóriával (GRAM, amely nem az operatív tárból csíp le, mint az integrált grafikus rendszerek). Cserébe persze drágább megoldást képviselnek. A merevlemez felel a hardver-összeállításban az adatok tárolásáért. Mivel az operációs rendszerünk is mappákban és állományokban tárolja rendszerfájljait, ezért nélkülözhetetlen ezek elindításakor. Méretük 80 GB – 3 TB (TeraByte-os) winchesterek is. A számítógép sebességét közvetlenül befolyásoló tényezők:
RAM mérete – 256 MB – 8 GB (DDR, DDR II, DDR III, DDR IV) A CPU sebessége, vagyis az órajelének nagysága – 1,4 GHz – 3,6 GHz
CPU fizikai magjainak száma (2-16)
A számítógép sebességét közvetve befolyásoló tényezők:
Önálló videovezérlő kártya minősége (GPU 400 MHz – 1,6 GHz, GRAM 128 MB – 4 GB) A merevlemez gyorsasága (5400 vagy 7200 rpm, ritkán 10000 rpm, illetve átmeneti tárának nagysága, továbbá csatolótípusa – P-ATA, S-ATA I, II, III)
A gép perifériái A gép a központi részeken, illetve a legfontosabb adattárolón túl bemeneti és kimeneti perifériákat tartalmaz. Ilyen a már felsorolt monitor és billentyűzet is, de a számítástechnikai eszközök egész tárháza áll rendelkezésünkre. Input:
billentyűzet, egér, joystick, digitalizáló tábla, fényceruza, szkenner, mikrofon, ujjlenyomat-azonosító, vonalkód-olvasó, íriszazonosító egység, webkamera, kamera, OCR egység, CD-ROM olvasó, DVD olvasó, HD-DVD, illetve Blue-Ray olvasó
Output:
monitor, LCD TFT megjelenítő, LCD LED kijelző, nyomtató (printer), plotter, hangszóró, fejhallgató, beszéd-szintetizátor
I/O:
terminál, hálózati kártya, modem (belső fax-, adat- és hangmodem, fax-kártya), fejbeszélő, touch screen – érintőképernyő, videomagnó, hangkártya
Egyéb:
(hajlékonylemez-meghajtó, külső hajlékonylemez-meghajtó), CD író/újraíró (R/RW), DVD író/újraíró (R/RW), DAT meghajtó, ZIP drive, streamer, memóriakártyák, pendrive 11
MEMÓRIATÍPUSOK ROM – Read Only Memory Csak olvasható (tetszőleges elérésű) memória. A gép bekapcsolását követően az ide beírt programok segítségével "éled fel" és kezdi meg a rendszerprogramok betöltését. Tartalma csak olvasható, nem tudjuk megváltoztatni az ott lévő adatokat. A benne elhelyezett adatokat (szinte) örökre megőrzi, a tápfeszültség kikapcsolása után is. Ennél a típusnál fontos az alapadatok, alapvető algoritmusok állandósága, ezért a chipset BIOS részei ilyen típusba tartoznak. Persze a technikai fejlődéssel együtt az elvárások is megváltoztak, ezért ma már a BIOS egy része programozhatóvá vált, de ez egyszeri áttörlés és újraírás révén valósul meg. Ezt a továbbfejlesztett típust nevezik EEP-ROM-nak (Elektromosan Törölhető és Programozható), illetve Flash memóriának, amely még gyorsabb, mint elődei.
RAM – Random Access Memory Írható-olvasható tetszőleges elérésű memória. Ez egy elektronikus tároló elemekből felépített operatív memóriát jelent, amibe a gép a bekapcsolását követően "betölti" a programokat, és működés közben itt tárolja a feldolgozandó adatokat, a számítás, feldolgozás eredményeit ill. innen veszi a továbblépéshez szükséges programutasításokat. A RAM-ba kerül tehát az összes futó program azok összes igényelt adatával. Minél több memória van a számítógépben, a programok annál gyorsabban kommunikálnak egymással. A memória működésének sebessége szintén hozzájárul a számítógép működésének gyorsításához, MHz-ben mérjük. 133 és 200 MHz a DDR alapsíne, ez kétszerezve 266 vagy 400 MHz-et képvisel, de ma már a DDRIII 1333, illetve 1600 MHz-es típusok általánosak. Legújabb a DDR IV-es szabvány, amely 2133 – 2400 – 3000 MHz-es gyorsasággal küld oda-vissza az adatokat, ez kétszerezve (2 oldalas memóriák esetén) akár 6000 MHz. A grafikus memóriák már a GDDR4, illetve GDDR5 típusoknál tartanak.
Az ilyen memória adatelérése jóval gyorsabb, mint a merevlemezről történő elérés. A gép maximális RAM mérete az alaplaptól függ, hogy az hány memóriacsatoló foglalatot tartalmaz (2-6 darab, így ha 4 foglalatba helyezünk 8-8 GB-os modulokat, akár 32 GB-os óriás operatív tárunk lehetne). Áramszünet esetén kiürül. Mérete tehát jóval nagyobb, mint a ROM-é. RAM nélkül a számítógép nem működik. Cache A már említett, jellemzően egyes egységek mellett helyet kapó gyorsító memória vagy gyorsítótár. A cache memória a RAM egyik típusa. Kisméretű, a mellette lévő hardver elem számára írhatóolvasható, de a RAM-nál kicsivel gyorsabb (5-8 ns) memória. Cache memóriája például a CPU-nak van (128 KB – 16 MB), de a GPU, a merevlemez is tartalmaznak ilyen tárat (8, 16, 32, 64 MB). CMOS RAM Kis áramfelvételű, kisméretű memória. Tárolja a rendszerdátumot és időt, valamint a számítógép eszközeinek adatait, indításához szükséges információit. Folyamatos tápellátását egy kis elem biztosítja. Az alaplap integrált része. UEFI Mindeközben például a merevlemezek tárolókapacitása lassan meghaladja az eredeti BIOS implementáció megalkotásakor elképzelhetetlennek tűnő 2 TB-ot, aminél nagyobb méretű HDD-ről a BIOS nem képes rendszert indítani. Elkerülhetetlenül szükségessé vált tehát a BIOS utódjának megalkotása. Az Intel által kifejlesztett, és Extensible Firmware Interface-nek, röviden EFI-nek elnevezett új rendszer továbbfejlesztése 2005 óta a vezető technológiai vállalatok (többek között az AMD, Apple, Dell, HP, IBM, Intel, Lenovo, Microsoft) által létrehozott Unified EFI Forum nevű szövetség specifikációi alapján történik, UEFI név alatt.
Az új eszközök támogatása.
Az UEFI 2,2 TB-nál nagyobb meghajtók, akár 128 elsődleges merevlemez partíció és több, mint 17,2 milliárd GB méretű memória kezelését is támogatja.
Gyorsaság 12
.Az UEFI gyorsabb rendszerindítást és hibernálásból való visszatérést tesz lehetővé.
Modularitás.
A moduláris felépítésből adódóan az UEFI egyes részeinek frissítésekor nem szükséges a teljes tartalmat lecserélni.
HÁTTÉRTÁRAK A tárolóegységek működési elve Már az előző fejezetben szerepeltek – de a gép központi részei között említett winchester is ide tartozik –, a floppy és streamer a mágneses elven működő adattároló egységek. A CD és DVD (HD-DVD, Blue-Ray) viszont optikai elven működő adattárolók.
1.
Mágneses tárolók
A merevlemez HDD – Hard Disc Drive – Kemény Lemezes Meghajtó, közkeletűbb nevén winchester. Nagy kapacitású, megbízható tároló a számítógépben beépítve található. Ellentétben a memóriával, amely elektronikus elven működik, kikapcsoláskor a beleírt adatokat megőrzi. Erről a lemezről töltődik be a rendszer (pl. Windows, Linux), illetve az elindított felhasználói programok (pl. Word, Excel). Munkánk során a memóriában lévő adatok átmenetileg lementődhetnek a virtuális memóriába, de ez megtévesztő név, hiszen ekkor valójában az állományok rövid ideig tárolódnak a merevlemez egy nagy állományának részeként. A virtuális memória tehát az operációs rendszer által, a háttértáron lefoglalt, „memóriaként” használt terület. A mentéskor viszont a dokumentumok a winchester rendes könyvtárrendszerébe kerülnek. Ebből a kettős lemezhasználatból fakadóan a merevlemezt karban kell tartani a lemezellenőrzés és töredezettségmentesítés eszközök segítségével, valamint a dokumentumokat jól felépített könyvtárszerkezetben kell tárolni. Egy program is használhatja a lemezt a memória szimulálására. A program futása közben előfordulhat, hogy olyan ideiglenesen létrejövő adatok kerülnek a merevlemezen tárolásra, amik a programból való kilépéskor automatikusan törlődnek. Ha a merevlemez megtelik, a számítógép nem használja tovább ezt a lehetőséget, hanem figyelmezteti a felhasználót a meghajtó kevés szabad területére. Ekkor ajánlott lefuttatni a lemezkarbantartót. Egy winchestert feloszthatunk több részre (több látszólagos meghajtóra), ezeket nevezzük partícióknak, ezeknek külön-külön meghajtó betűjelek jönnek létre. A lemez formázása az adathordozó tartalmának teljes törlését jelenti. Hajlékonylemezeknél, winchestereknél alkalmazzuk. A célja, hogy a lemezt előkészítsük az adatrögzítésre, ezáltal kapja meg a logikai adatszerkezetét. A formázással a lemezt az adott fájlrendszernek megfelelő „mintázatúra” alakítjuk, vagyis a meghajtó számára írhatóvá és olvashatóvá tesszük.
A winchesterek mérete elérheti az 3 TB-ot is. Mivel a gépben több csatoló port is található, akár 4 merevlemezt is használhatunk. A HDD fiók – mobil rack – a kivehető winchester tartó egység, keret. Ezt a hordozható winchestert párhuzamos, USB portra, ill. PC kártya csatlakozóra csatlakoztathatjuk. A külső merevlemezek jellemzően USB porton keresztül csatlakoztathatóak gépünkre, előnyük lehet nagy méretük (250 GB – 2 TB), továbbá hálózati csatolójuk, amely ha egy lakásban vagy irodában több gép helyezkedik el, gyorsan és könnyen nyújt nagy háttérfelületet minden gép számára.
Sávok
Cilinder
Szektor Szektor 13
A hajlékonylemez FDD - Floppy Disc Drive – Hajlékony Lemezes Meghajtó. Kis kapacitása miatt az utóbbi időben nagyon lecsökkent a használati értéke. Rendszer vagy eszközmeghajtó programok telepítésekor használhatjuk inkább, de ez a funkciójuk is egyre inkább kiszorul. Régen több típusuk is volt, ma már csak az 1,44 MB (Megabyte) méretű 3,5’’ (coll vagy inch, a lemez átmérője) kisebb floppy-t használjuk. Biztonsági mentésre adatvesztés veszélye miatt nem használjuk. Többször írható, de nagyon sérülékeny lemez. Tűző napsütés, mágneses tér, fagypont alatti hőmérséklet, a lemez felületén keletkezet karcolás újlenyomat és 1,2 mm-nél nagyobb lyuk esetén károsodhatnak. Az ultrahang és az alacsony pártartalom nem okoz benne kárt. A szennyezett hajlékonylemezek sérülés okozása nélkül nehezen tisztíthatóak. Ha egy hajlékonylemez mágneses térbe kerül, de más sérülés nem éri, újraformázató. A forgalmazott hajlékonylemezek általában gyárilag formázottak. Nincs egyértelmű szabály arra, milyen gyakran kell formázni. A hibás lemezeket is meg lehet formázni. Így kaphatunk információt arról, mennyi használható felület maradt rajta. Ha meg akarjuk óvni hajlékonylemezünket egy véletlenszerű adattörlés-, formázástól, tegyük írásvédetté.
A mágneses elven működő háttértárakhoz sorolható még a Streamer (több GB), a Zip-lemez (100-250 MB), amely csak Zip-meghajtóval olvasható, és a DAT szalag, amely DAT-magnóval olvasható. Mind a merevlemez, mind a hajlékonylemez képes programok, adatok tárolására. Tartalmuk szabadon változtatható. Archiválás szempontjából a hajlékonylemez és winchester viszont nem megbízható. Nagymennyiségű adat archiválására alkalmas eszközök: Streamer, DAT, CD-ROM, DVD, Blue-Ray. A hajlékony-lemezen, Zip-lemezen, winchesteren – továbbá az optikai elven működő CD-n és DVD-n – tárolt adatok közvetlen elérésűek, ezzel szemben a streameren és a mágneses szalagon lévő adatok tárolása szekvenciális, soros elérésű. Ez utóbbi azt jelenti, hogy nem találhatunk rá rögtön a keresett állományunkra, mert annak nincs saját címe, hanem végig kell „hallgatnunk”, tekernünk a szalagokat, amíg rá nem találunk a keresett részre.
2.
Optikai tárolók
CD-ROM – Compact Disc Rétegelt Lemezes Meghajtó. Kezdetben a zeneiparban a Sony és a Philips fejlesztéseként, később a számítástechnikában fejlődött robbanásszerűen. Csak olvasható adathordozó. Tárolókapacitása 640 vagy 700 MB (74 perc, illetve 80 perc hanganyag). Leggyakrabban programok feltelepítésére használjuk őket. CD író, újraíró (R, RW). CD-Recordable, CD-ReWritable CD formátumok írására használjuk. A CD-R a csak egyszer írható CD lemez. Adatmentés, biztonsági másolat készítésére. Írhatósági sebessége 16-szorostól 48-szorosig. A többször írható CD-RW az újraírható CD lemez. Írhatósági ill. újraírhatósági sebessége ált. 4szerestől 32-szeresig terjed. A CD csak egyoldalas és egyrétegű lehet. Hagyományos CDmeghajtók is olvassák.
DVD – Digital Versatile Disc Nagy tárolókapacitású optikai tárolóeszköz. Tipikus felhasználási területe a filmek tárolása, de nagyméretű programok is jelennek meg DVD lemezen. DVD-ROM a CD-ROM továbbfejlesztett változata. A DVD-RAM (ritkán használt szabvány) kivételével a DVD lemezek olvasására használjuk. Digitális Videó Lemez meghajtó, csak olvasható adathordozó. A kereskedelemben vásárolható filmek adathordozói. DVD - + R meghajtóját a DVD-+R lemezek írására fejlesztették ki. Ezek egyszer írható lemezek, a DVD filmek eredetijének megírásához, illetve archiválásra használják. 14
DVD -+ RW meghajtó A DVD-+RW, CD-R vagy CD-RW lemezek írására is használható. A DVDRW újraírható. Nem támogatja a többsávos írást, így akármennyire kis adatot is vittünk fel rá, tovább már nem folytathatjuk, mint ahogyan azt a CD-R esetében tehettük. A DVD+RW változat a több menetben írható DVD, de nem szabvány a DVD Forum jóváhagyása nélkül. Akár magán a lemezen is szerkeszthetők az állományok. Bármely tömb átírható a mellette lévők érintése nélkül. Otthoni digitális videó rögzítésre lett kifejlesztve. DVD-RAM DVD-R, DVD-RAM lemezek írására készült. Véletlen jellegű (winchesterek terheléséhez hasonló) írásra-olvasásra alkalmas adathordozó. A DVD-ROM viszont nem olvassa. Felhasználása nem túl elterjedt magas áruk miatt. Optikai lemezek tárolókapacitása: CD
650, illetve 700 MB
DVD
4,7 GB
Kétrétegű DVD
8,5 GB
Kétoldalas DVD
9,4 GB
HD-DVD (kiszorult)
15 GB
Két-, illetve háromrétegű
30, illetve 45 GB
Blue-Ray
25 GB
Kétrétegű BR lemez
50 GB
Az optikai lemezeket a hő és a napfény teheti tönkre legkönnyebben. Előnyük a nagy tárkapacitásuk. 1 DVD tartalma kb. 13 CD-re vagy 5900 floppy lemezre fér rá. 1 CD tartalma kb. 450 floppy lemezre fér. A HD-DVD, illetve a Blue-Ray a legújabb fejlesztésű optikai tárolók. Piaci harcukat a Toshiba és a Sony szembenállása határozta meg, a Sony fejlesztése maradt életben. Ennek ellenére a DVD-k uralják a piacot, hiszen a High Definition televíziózásnak, filmnézésnek még magasabb ára van, több tízezer forintos csak a lejátszó készülék. Bár már piacon vannak a PC-be szánt lejátszó és író meghajtók, de ezek viszonylagos drágasága szintén korlátozza elterjedésüket. A 3D filmanyagok szintén a Blu-Ray formátumot használják, hiszen nagy állományméreteik csak itt férnek el (12 – 25, 50 GB).
PERIFÉRIÁK Input eszközök Az egér a billentyűzetet nem pótolja, de a grafikus felület nélkülözhetetlen része. Az egér gombjaival adjuk ki az utasítást, ezért az egérnek feltétlenül kell gombokat tartalmaznia. Kettő vagy több gombos kivitelben létezik. Az elmozdulást görgős vagy optikai módszerrel érzékeli. A görgős kivitel időnként tisztítást igényel. Az egérpad használatával megvédhetjük asztalunkat a karcolásoktól, valamint sima mozgásfelületet biztosíthatunk az egér számára. Az adattovábbítást vezetéken, infrasugarakon vagy rádiófrekvencián keresztül végezheti (witeless egér). Az alaplaphoz soros, PS/2-es vagy USB csatlakozóval kapcsolódik. Használatához egérmeghajtó programra van szükség, amit nem az egér, hanem az operációs rendszer tartalmaz.
Adatbeviteli és pozicionáló eszközök eszközök Trackball olyan egérhez hasonló pozicionáló egység, amelynek golyóját kézzel kell mozgatni. Touchpad érintős pozicionáló eszköz, amit a notebook gépeken használunk, minőségi típusai görgető funkcióval rendelkeznek. Touchscreen terminálokon, tableten, smartphone-on (okostelefon) szokásos egyszerű érintőképernyő, amely helyettesíti a mutatópozicionáló adatbeviteli eszközöket.
15
pl.
10 2 16
1011
1943
számrendszer
számjegy helyi érték
bitek helyi érték 11101111
1111
0-9 0-1 0-9, A-F
1 1000
9 100
4 10
1 1
3 1
0 268435456
0 16
1 2
0 536870912
ez a maximum érték
1 32
0 4
1 1073741824
1 64
1 8
1 128 15 F
1 2147483648
1943
11 B
$E 1 8
1110 1 4
1111
tizenhatos
F 1 2
1 1
1 1 1 1. 134217728 67108864 33554432 16777216
239
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 A B C D E F
1 524288
10 11 12 13 14 15
Hx
1 0 1 0 8388608 4194304 2097152 1048576
1 262144
0 131072
1 65536
16
17
A világ lakosainak két százaléka tudja megoldani
Einstein fejtörőjét
Sokan úgy tartják, hogy a következő fejtörőt Einstein írta még kisfiú korában. Néhányan viszont az Alice Csodaországban szerzőjének, Lewis Carrollnak tulajdonítják a feladvány kitalálását, bár egyik feltételezésre sincs semmilyen bizonyíték. Ennek ellenére a pokolian furfangos logikai feladványt rendszerint „Einstein fejtörőjének” hívják. Azt mondja a fáma, hogy csupán a világ lakosainak 2 százaléka tudja megoldani. A feladat Adva van öt különböző színű ház egy sorban. Minden házban más nemzetiségű lakó él. Mind az öt háztulajdonos egyfajta italt iszik, egy adott márkájú cigarettát szív, és egy bizonyos háziállatot tart. Mindegyik tulajdonosnak más a háziállata, más márkájú cigarettát szív, és más italt iszik. További tudnivalók
A brit a piros házban lakik. A svéd kutyákat tart háziállatként. A dán teát iszik. A zöld ház közvetlenül a fehér ház bal oldalán van. A zöld ház tulajdonosa kávét iszik. Az a tulajdonos, aki Pall Mallt szív, madarakat tart. A sárga ház tulajdonosa Dunhillt szív. A középső ház tulajdonosa tejet iszik. A norvég az első házban lakik. A Blends márkát szívó tulajdonos a macskatartó mellett lakik. A lovakat tartó tulajdonos a Dunhillt szívó tulajdonos mellett lakik. A Bluemasterst szívó tulajdonos sört iszik. A német Prince márkájú cigarettát szív. A norvég a kék ház mellett lakik. A Blends márkájú cigarettát szívó a vizet ivó tulajdonos mellett lakik.
A kérdés: ki tart halakat? A fejtörőben nincs semmi átverés, csupán logikára van szükség a megoldásához.
18
Monitorok Csoportosításuk a képmegjelenítés elve szerint történik: Katódsugárcsöves – CRT (Cathod Ray Tube) a múlt monitora, egyre ritkábban látható irodai használatban Folyadékkristályos – LCD (Licquid Crystal Display) (LCD TFT, LED monitorok) Gázplazmás (inkább a nagykijelzős televíziókészülékek ilyenek, határozottan teret veszített az LCD-technológiával szemben) A CRT monitorok esetében az LR a Low Radiation rövidítése, ami a monitor által kibocsátott káros elektronsugárzás csökkentett értékére utal. A régebbi típusú alacsony frekvenciájú (60 – 75 Hz) CRT monitorok esetében a monitorszűrő használatával megvédhetjük a szemünket a monitor káros sugárzásától. 85, illetve 100 Hz-es monitorok már nem terhelik meg a szemet, nem tűnik fel a képernyő vibrálása. Az Interlaced üzemmód azt jelenti, hogy a monitor minden második sort rak ki, majd utána a maradékot, ez nagyobb felbontást eredményez. A Flatron típusú sík-képcsöves monitorok nem torzítják a képet.
Az LCD paneleknél a TFT rövidítés az aktívmátrixos technológiát jelöli, amely az a rácsszerkezet, amelyben a megjelenítés zajlik. Képátló szerint van 14’’, 15’’, 17’’, 19’’, 20’’, illetve 21’’ (coll) méretű, illetve a nagyméretű képernyők széles (wide – 16:10 vagy 16:9 arányú) változatai, bár ez az új típusú, immár általánossá vált LCD panelekre igaz. A coll (inch) 2,54 cm-rel egyenlő, így kiszámolható, hogy a manapság elterjedt 19, illetve 20 collos monitorok 48,26, illetve 50,8 cm-es képátlóval rendelkeznek a hagyományos 4:3 képarány esetében. Méretük mellett a felbontás lényeges jellemzőjük, amit pont-oszlopszám*pont-sorszám 1280*720 (ez egyben a HD jelző alsó határa) pixelben adhatunk meg. A nagyobb felbontások tisztább képet eredményeznek (pl. 1366*768 – tipikus HD-Ready jelző értéke, 1440*900 szélesképernyős mód és a Full HD 1920*1080 pixel, 4K=UHD 3840*2160 px), a kisebb felbontásokon erősen meglátszanak a monitor által megjelenített kép pixelei (pl. 640*480, ami ma már a monitoroknál nincs feltüntetve, legkisebb érték a 800*600 pixel, a szokásos érték pedig 1280*768). Az OSD jelölés azt jelenti, hogy a monitor beállító menüje a képernyőn jelenik meg. Mivel a videovezérlő egység és a monitor egy megjelenítő rendszer, ezért itt érdemes megjegyezni, hogy a videovezérlő kártyák és rendszerek által a monitornak kiadott színmélységek milyen értékeket vehetnek fel. (Pl. mobiltelefonok, PDA-k, tabletek esetében az LCD LED paneljeik csak 65K, illetve 262K jelzést viselnek, amely K persze az ezres váltószámot jelenti). 8 bit
256 szín
VGA videorendszer (640x480 pixel)
16 bit
65537 színárnyalat
SVGA – High Color színmód
24 bit
16 millió színárnyalat
True Color színmód
32 bit
16 millió színárnyalat
Vonalsimító technika (antialiasing)
Összehasonlításképpen jegyezhető meg, hogy az emberi szem 4 milliárd színárnyalat megkülönböztetésére képes, de egy képre fókuszáláskor csak 4-5000 színárnyalatot szokott megkülönböztetni.
19
Nyomtatók (printer) Hőnyomtató: Speciális hőérzékeny papírra lehet vele nyomtatni, ahol a papír tartalmazza a festékanyagot, így nem kell festéket cserélni. Karakternyomtató: az írógéphez hasonlóan gyárilag kialakított karaktermintával egy festékszalagon keresztül ráüt a papírra. Komplett karaktereket készít.
Mátrixnyomtató (tűs nyomtató) – A karakter képet mechanikus hatás alakítja ki a papíron. Úgy működik, hogy egy meghatározott számú tűt tartalmazó fej ráüti a festékanyagot egy festékszalagról a papírfelületre. Van 9 és 24 tűs változata, üzemben tartása olcsó, oldalankénti nyomtatási költsége minimális, de hangos, rossz megjelenésű és elavult technológia. Csak irodákban, ott is hosszabb íveken adatnyomtatásra használják (például bérjegyzékek). Tintasugaras nyomtató – Egy fúvóka folyékony festéket fecskendez a papírra, így működése csendes, képes valódi árnyalatok nyomtatására, szép minőségű színes nyomtatásra alkalmas, de a festék nem vízhatlan, ezért használatuk kiszorulóban van, olcsóságuk azonban még valószínűleg a piacon tartják őket egy ideig az egyszerű felhasználók. Lézernyomtató – festékport éget a papírra, az ezt tartalmazó kazettát tonernek hívjuk. Ezáltal a kiadott papíron, különleges fóliákon a festék nem kenődik. Nyomati felbontásuk (dpi szám, ennél a típusnál jellemzően 600 dpi-től felfelé) magas, nyomtatott képük szebb, mint a tintasugarasoké. A színes laserjet-ek valamivel drágábbak, festéktonerjeik sem a legolcsóbbak, de már akár profi nyomtatásra is alkalmasak. A nyomtatók multifunkciós változataik irodai felhasználásban fénymásolásra, faxgépként, scanner-ként is használhatók.
A nyomtatókat párhuzamos LPT vagy USB portra csatlakoztathatjuk. Fontos megjegyezni, hogy amíg a megjelenítők RGB színmódban dolgoznak (Red Green Blue – Vörös Zöld Kék színcsatornák által kevert színkészlettel), addig a nyomtatók jellemzően a CMYK (Cyan Magenta Yellow Key vagy blacK – Ciánkék Bíbor Sárga Fekete színkészlet) alapján keverik a nyomtatott színeket, ezért a nyomtatott színek és a monitoron megjelenő színek árnyalatai nem mindig fedik egymást.
Képdigitalizálók (scanner) Asztali, kézi vagy dobszkennerek léteznek. Feladatuk, hogy a számítógépbe képet, grafikát, szöveget olvassunk be. Fontos paraméter a beolvasási felbontás szintén dpi-ben (pl. 9600 dpi) és a színfelbontási képessége bit-ben (16, 24, 32 bites). Nyomatókhoz hasonlóan párhuzamos (LPT) vagy USB csatlakozóval fűzhető a gép és a nyomtató közé (soros bekötés) vagy különállóan csatlakoznak.
Plotter - rajzológép A számítógép által megrajzolt, általában vonalakból álló ábrák megjelenítésére használják. A koordináták és a rajzoló toll pozíciójának megadásával vezérlik.
Számítógépházak Különböző méretű álló és fekvő formátumú dobozok vannak egy megfelelő tápegységgel, amely az aktív áramköri elemeket ellátja stabilizált egyenfeszültséggel, s működteti a szükséges hűtőventillátort, jelzőlámpákat, lemezmeghajtó motorokat, stb… A doboz típusa lehet AT (régi, nem használt szabvány) vagy ATX. Kialakítását és elrendezését tekintve a ház lehet baby-, mini-, midi- (legáltalánosabb) vagy torony (amelybe sok lemezmeghajtó fér el például). A ház előlapján világító LED-ek azt jelzik, hogy a számítógép bekapcsolt állapotban van, a winchester használatban van, ill. a számítógép takarékos üzemmódban van.
20
21
22
Szünetmentes táp (UPS) Gondoskodik a folyamatos energiaellátásról. Védi a számítógépet az áramszünet miatti váratlan leállástól. Irodákban az adatok biztonsága miatt nélkülözhetetlen eszköz.
Portok (adatkapuk) Fejezetünk végén kapnak helyet, de nem önálló perifériák, hanem az előbb felsorolt hardverek csatlakozó dugóinak típusai. Többségüket a számítógép hátulján találjuk őket, ezek a perifériák csatlakozó felületei, amelyen keresztül az adatok ki- és beáramlanak. COM1, COM2
Soros port: adatátvitel sorosan történik, egyszerre csak 1 bit halad át rajta. Régebben az egér és külső modem csatlakozásához használták, ma már csak logikai kapuk más portokhoz csatolva.
LPT1
Párhuzamos port, tehát az adatok oda és vissza is áramolhatnak, egyszerre 8 bit átvitele történik. Nyomtatóhoz és szkennerhez (régebben két számítógép közötti adatátvitelre is használtuk), de az USB fölöslegessé tette.
PS/2
PS/2 csatlakozójú egérhez és billentyűhöz, már szinte nem kapható ilyen csatolójú eszköz.
USB 1.1, 2.0, 3.0
Universal Serial Bus rövidítése, nagy adatátviteli sebességű párhuzamos adatkábel. USB-s eszközök lehetnek: nyomtató, szkenner, webkamera, modem, pendrive, stb.... Az USB 1.1 adatátviteli sebessége 12 Mbit/sec, a 2.0-é 480 Mbit/sec (60 Mbyte/sec), a 2008 őszétől terjedő 3.0-é 5 Gbit/sec (625 Mbyte/sec). A USB-s perifériákra jellemző, hogy bármikor, még bekapcsolt állapotban is csatlakoztathatók a számítógéphez, ezt technológiának.
IE1394 (FireWire) 400, illetve 800 beolvasásához.
Mbit/sec-os
adatátviteli
nevezik port
Plug
’n’
digitalizálás
Play videó
VGA
Hagyományos monitoroknak szánt kapu.
AGP
régebbi típusú videokártyák alaplapi csatolófelülete
PCI-Express
új, már általánosan elterjedt videokártyák alaplapi csatolófelülete
Infra port
Infravörös adattovábbítás vezeték nélkül, optikai úton: billentyűzet, modem, nyomtató, mobiltelefon számítógéphez kapcsolását oldhatjuk meg vele. Hátránya a kis hatótávolsága (20 – 30 cm), illetve lassúsága, ezért ki is szorult a használatból.
Bluetooth
2,4 GHz frekvenciájú jelekkel kommunikál. A magas rezgésszám jóval nagyobb adatátviteli sebességet, illetve hatótávolságot (10 m) eredményez. Ezáltal az újabb nyomtatók, mobiltelefonok általánosan használják.
Wifi
Szintén 2,4 GHz-en, illetve 5 GHz működő vezeték nélküli hálózatba kötést lehetővé tévő nagysebességű technológia (WLAN). Notebook-okban, tabletekben, okostelefonokban már beépítve található, otthoni PC-nek külön Wifi kártyán áll rendelkezésre ez a lehetőség. Nagy előnye, hogy akár otthon, akár irodákban megszűnik a hálózati kábelek dzsungele, közös hálózati merevlemez-meghajtó szolgálhatja ki a számítógépeket, illetve sok nyilvános helyen alkalmazzák ingyenes internet hozzáférés lehetőségeként (kávézók, éttermek, stb…)
23
Hálózati kártyák (LAN kártya) Helyi (lokális) hálózat – LAN kiépítésekor használt kártya. Régen nem volt általános, hogy az alaplap integrált része lett volna, de ma már külön használatuk kiszorulóban van. UTP (sodort érpárú hálózati kábel) vagy BNC (koax kábel) be/kimenettel rendelkezhetnek. Két gép közvetlen összeköttetését csak UTP (STP) keresztkábel segítségével oldatjuk meg.
Hangrendszerek, hangkártyák Ma már az alaplapok szerves része az integrált hangrendszer, de régebben PCI csatolófelületű külön hangkártyák szolgáltatták a hangok generálását. Természetesen ma is kaphatóak ilyenek, de már a profi hangszintetizálást szolgálják, áruk a szolgáltatásukhoz képest magas, ezért egyre kevésbé találjuk meg őket előre összeválogatott hardverkonfigurációkban. A hangrendszerek zenei fájlok hallgatásához, filmek lejátszásakor és játékprogramoknál nélkülözhetetlenek, de az operációs rendszer és egyéb felhasználói programok is adhatnak ki hangokat. A hangrendszerek csatlakozófelületén (számítógép házának hátán) található be- és kimenetek:
Speaker — ide csatlakoztathatjuk a hangszórókat – kimenet Microphone — a mikrofon csatlakoztatjuk ide – bemenet Line-out — vonal kimenet, illetve Line-in — vonal bemenet
A manapság elterjedt 5.1 hangrendszerek elődjei a 2.1 (2 hangfal egy mélynyomóval), illetve az egyszerű sztereo hangzás voltak. A valódi 5.1-es kimeneteken FL, FR (Front Left and Right – Elülső Bal, illetve Jobb), RL, RR (Rear Left and Right – Hátsó Bal és Jobb), Center (Közép), végül Subwoofer (Mélynyomó, Basszus) csatornákra bontódik az össz-hanghatás. A legújabb hangrendszer-szabvány már 7.1-es, amely értelemszerűen 8 csatornán bocsátja ki a hangokat.
Analóg jelsorozat
KHz
Idő
A nyilak értékei – 10 101 1111 … - Digitális sorozat
A hangkártyák is többféle minőséggel képesek megbirkózni: 8, 16, 24 bites sűrűségben képeznek hangokat. Mintavételezési képességük pedig a generált hangok életszerűségéért felel: 8, 16, 22, 44, 48, 96, 192 KHz-es hangtartományban dolgoznak. Összehasonlításként egy felnőtt férfi 200 Hz – 5-6 KHz (5-6000 Hz) tartományban ad ki hangot, míg 20 Hz – 20 KHz tartományban érzékeli a hanghatásokat. A hangrendszerek ennek többszörösével dolgoznak, hogy minél inkább életszerű hatást érjenek el. Ezt nevezik frekvenciamodulálásnak.
Modemek A modem elnevezés a modulátor – demodulátor kifejezésekből alakult ki. Az eszköz az Internetre csatlakozást teszi lehetővé. Digitális jeleket analóggá, valamint analóg jeleket digitálissá alakít. Telefonvonalra csatlakozhatunk külső (soros vagy USB) vagy belső (PCI) modem segítségével. A modemek meghatározó paramétere a sebesség. Analóg modemnél az alapsebesség a faxkapcsolat által kezelt 14400 bit/s (14 Kbit/s), valódi sebességük 56600 bit/s. ISDN adapternél 64000 vagy 128000 bit/s sebességet érhetünk el, de ez már nem analóg technológia, hanem digitális jeltovábbítás, ahol a vonal több digitális vezérlő- és adatcsatornára oszlik (másodpercenként átmenő bitek száma). Mindkét eddigi technológia kiszorulóban van a szélessáv térnyerése és megfizethetősége miatt. Az ADSL – Assymetric Digital Subscribe Line – már 384 Kbit/s-os sebességgel dolgozik, azonban napjainkban ez már ritka, a legkisebb igényelhető vonalsebesség 512 Kbit/s, igényelhető maximum értéke eddig 8 Mbit/s (a lehetséges maximum értékek ennél magasabbak). Legfontosabb előnye az állandó kapcsolat (fix havidíj), illetve az, hogy a telefon erről a digitális vonalról leválasztva működőképes a hálózati kapcsolatunk ideje alatt is (nem úgy, mint az analóg modemnél, ahol vagy az egyik vagy a másik eszköz – modem vagy telefon – használhatta az analóg telefonvonalat). Az asszimetria a forgalmi szokások miatt alakult ki, hiszen az átlag internet-használó sokkal több 24
adatot olvas le, mint amennyit feltölt. Így láthatjuk, hogy az előbb közölt értékek a letöltésre vonatkoztak, addig a feltöltési értékek ennél kisebbek (16, 32, 64, 128, 256, stb… Kbit/s). A kábelmodem ugyanolyan DSL technológiát használ, csak ezt a vonalat nem a telefonvonal által használt 4 KHz felett alakítják ki, mint az ADSL esetében, hanem a kábeltelevízió rendszerére, a koaxális kábelezésen keresztül valósítják meg.
Webkamerák, mikrofonok Videó konferencia lebonyolításához, mozgókép, ill. hangbevitelhez használjuk őket. Jellemző értékeik a felbontóképességükhöz köthető a webkamerák esetében, leggyakoribb a 300K-s (pixelszám, ami a rögzített vagy leadott kép finomságát határozza meg) VGA kamera, de ahogy a mobiltelefonok esetében is, úgy itt is a digitális fényképezés értékeit veszik fel lassan, azaz 1,3 Mpixel, 2, illetve 3 Mpixeles kamerák is kaphatók.
Jegyzet: ............................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................
25
Szoftverek SZOFTVEREK A számítógépen futó programok, programrendszerek összefoglaló neve a szoftver. A gép bekapcsolásakor a teljes rendszer (hardver-szoftver együttes) a Boot (csizmahúzásnak is nevezik magyarul) folyamata alapján fut végig. Azaz a gép ellenőrzi a videorendszer, az alaplapi chipset állapotát, összeszámolja a rendszermemóriát, ellenőrzi a meghajtók állapotát, beállítja a BIOS alapján a legfontosabb paramétereket, majd ha ezt rendben találja, átadja a vezérlést a merevlemez boot szektorára (kezdőpontjára), ahonnan az operációs rendszer betölti a rendszerállományait, ekkor jelenik meg számunkra az ismerős operációs rendszer felülete.
Programfutás A program utasítások sorozatából áll. Utasításokon kívül adatokat is tartalmaz. A futó programok rendszerállományai indításukkor a háttértárról a RAM-ba kerülnek. Amíg be nem zárjuk őket ott maradnak. Ha a RAM mérete nem elegendő, előfordulhat, hogy egy program nem lesz futtatható. Egy program futása közben estlegesen létrejövő ideiglenes adatok mind a merevlemezre, mind a RAM-ba kerülhetnek. A számítógép kikapcsolása előtt minden munkát el kell menteni, mert a memória tartalma kikapcsoláskor elvész.
Programok típusai Az alapvető rendszerprogram, amely a többi program futását biztosítja az operációs rendszer. A felhasználói programok által végezhetünk el specifikus feladatokat, pl. táblázatkezelést, szövegszerkesztést, de játszhatunk is a gépen. A segédprogramok funkciókat biztosítanak, amelyek a többi program – beleértve az operációs rendszert is – szolgáltatásait bővítik vagy segítik, pl. vírusellenőrzők, állománykezelők. A programokat az értük fizetendő érték vagy jogosultágunk szerint is csoportosíthatjuk: Freeware – ingyenes program, szabadon beszerezhető vagy letölthető az Internetről, sem időkorlát, sem egyéb funkcionális korlátja nincs Trial version vagy demo – olyan ingyenesen letölthető program, amely bizonyos időkeretet biztosít, ezen idő alatt lehet csak a programot az összes szolgáltatásával együtt használni. Lejárta után fizetni kell. Shareware programok szabadon terjeszthetőek és korlátozással használhatóak. Ezek a programok szabadon másolhatóak, de végleges használatukhoz regisztrálni kell magunkat a gyártónál. A kereskedelmi szoftverek készítői általában nyújtanak támogatást a program használatához. Ezek a programok nem módosíthatóak, nem terjeszthetőek szabadon és nem is használhatóak ingyen.
OPERÁCIÓS RENDSZEREK Az operációs rendszer kezeli a perifériákat, elvégzi a gép konfigurációs paramétereinek és környezetének beállításait. Kezeli a memóriákat (fizikai memória – operatív tár, virtuális memória – merevlemez állomány), felel az optimális kihasználtságáért. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az adott operációs rendszer nélkül a hardver nem lenne működőképes. Az operációs rendszer futtatja a programokat, így meghatározza hogy milyen programok, alkalmazások használhatók a számítógépen, és melyek nem, tehát operációs rendszer nélkül más program sem használható a számítógépeken. Kezeli, 26
karbantartja a fájlokat, könyvtárakat, tartja a kapcsolatot a felhasználóval. Az operációs rendszerek képesek egyidejűleg több program futtatására, illetve több felhasználó kezelésére. Az operációs rendszer feladatai többek között a nyomtatás, a fájlműveletek (másolás, törlés), eszközillesztőivel vezérli a portokon keresztül zajló adatkommunikációt, kezeli a hardverek összehangolását, a perifériákat, a képernyőn való megjelenítést. A különböző operációs rendszereken futó programok akkor kompatibilisek egymással, ha biztosította a gyártó a rendszer támogatását. Az operációs rendszerek eltérő nyelvű változatai kompatibilisek egymással. Nem mindegyik operációs rendszernek van magyarított (honosított) változta. A személyi számítógépek fejlődésével a hangsúly áttevődött a felhasználó fontosságára, munkája segítésére, kommunikációjának kibővítésére, a felhasználói élmény javítására. Barátságos, grafikus, könnyen használható operációs rendszerek jelentek meg. Ennek következtében már nincs szükség az operációs rendszerek mélyreható ismeretére, hogy felhasználói programokat tudjunk kezelni. Így fejlesztette a Microsoft a Windows család tagjait. A Microsoft a 80-as években vásárolta meg a DOS (Disk Operating System) rendszert. Erre alapozva készítették el ennek grafikus változatát. A DOS-t ma már csak emulációban használhatjuk, nem önálló rendszer többé. Fekete képernyőjén csak alfanumerikusan adhatunk ki utasításokat, melyek szintaktikája (nyelvtani szabályai) kötöttek, a velük való bonyolultabb munka nem túl kényelmes.
Első nagysikerű verziójuk a Windows 3, illetve 3.1 volt, majd nagy ugrást jelentett a Windows 95, amely megújította a rendszer megjelenését, grafikus rendszerét, programkezelését. A Windows 98, Windows Me után az egyszerű felhasználók számára a következő nagy fejlődési lépcsőt a Windows XP (Experience) 2001-es megjelenése adta, amely szintén a grafikus felületet továbbfejlesztését, a biztonságot, a kommunikációt, a médiatámogatást helyezte előtérbe. A 2006 végén megjelent Windows Vistát a Microsoft ugyanilyen megújulásnak szánta 5 év után, s valóban az új rendszer grafikus motorja, állománykezelése, kommunikációs lehetőségei, biztonsági beállításai hordoznak jelentős újdonságot. Elterjedése a nagy hardverigényének köszönhetően azonban nem volt olyan gyors, mint annak idején az XP-é. A Windows 7 rendszer vált népszerűbbé, az új követelményeknek rugalmasabban felelt meg, majd a Windows 8 rendszerben próbálta a cég újragondolni az operációs rendszer megjelenését és általánosabb koncepcióját. Már érintőképernyőre tervezték, ezért olyan nagyobb méretű paneleket és ún. mozaikcsempéket kapott, amelyeket kisebb kijelzőjű netbook-on, táblagépeken, telefonokon is jól lehet kezelni. A Microsoftnak vannak riválisaik: a Unix, a Sun operációs rendszerei, a Linux-okat fejlesztő cégek (Debian, Red Hat, Mandriva, Suse Linux), illetve a Macintosh. Az utóbbit kivéve (a Macintosh a saját fejlesztésű hardverkonfigurációját támogatja) a többi ugyanúgy telepíthető PCkre, mint a Windows-ok, de programjaik javarésze nem kompatibilis a Windows-zal, és ez visszafelé is igaz. A Linux egy ingyenesen használható UNIX alapú többfelhasználós, többfeladatos operációs rendszer. Parancssorból is működtethető. Nem egy szoftvergyártó készíti, de a Linux-programok kompatibilisek egymással. Kliens és szerver funkcióra is alkalmas.
Egy számítógépre tehát nem csak egy operációs rendszer telepíthető fel. Ilyen többes telepítés esetén a boot folyamatnál választhatunk, hogy melyik rendszert kívánnánk használni. Ehhez azonban több partíciót kell beállítanunk merevlemezünkön, mivel a különböző operációs rendszerek 27
más-más állományrendszert használnak. Ezek a rendszerek bármikor frissíthetőek, törölhetőek, és ki lehet őket cserélni másik operációs rendszerre. Törlésükhöz nem kell feltétlenül formattálni a merevlemezt. Az, hogy egy számítógépre milyen operációs rendszer telepíthető, függ a konfigurációtól, mert egyes operációs rendszereknek nagyobb, míg másoknak kisebb a rendszerkövetelményük. Ha a konfiguráció nem felel meg az operációs rendszer hardverigényének, nem telepíthető, illetve, nem működőképes. Ajánlott minimális hardverigény
Microsoft Windows XP
Microsoft Windows Vista
Microsoft Windows 7
Microsoft Windows 8, 8.1
Microsoft Windows 10
Processzor
300 MHz
1,4 GHz
1,8 GHz
1,8 GHz
1,6 - 2 GHz
Memória
128 MB
512 MB
1 GB
2GB
2 GB
Videorendszer memóriája
16 MB
128 MB
128 MB
256 MB
256 MB
Szabad hely a merevlemezen
1 GB
3 GB
10 GB
15 GB
20 GB (x64)
A telepítés előtt nem feltétlenül kell, de hasznos a winchestert formattálni, mert ezzel az összes adat törlődik, az adathordozó garantáltan vírusmentes lesz, valamint előkészíti adatszerkezetét a rendszernek megfelelő használatra. Az operációs rendszerek funkciói persze nem különböznek. A korszerű operációs rendszerek grafikus felülettel rendelkeznek. Használatához, viszonylag gyors számítógép és jó minőségű grafikus kártya ajánlott. Használatuk legtöbbször egérrel történik. A grafikus felületen a parancsok kiadása ikonokon keresztül történik. A rendszerek programjainak arculata egységes. Tehát az operációs rendszereket kiegészítik GUI felülettel, mert segítségével gyorsabban meg lehet tanulni az operációs rendszer használatát, illetve kihasználni annak képességeit.
GUI Nem minden operációs rendszerhez tartozik grafikus shell - környezet, vagyis GUI – grafikus felhasználói felület. Bár nem nélkülözhetetlen rész a modern operációs rendszereknek, de használatuk evidencia. A grafikus felület előnyei a felhasználóbarát és szebb felület. Haszna, hogy megkönnyíti a számítógép felhasználók munkáját, egyszerűbbé teszi a számítógép használatot. A GUI használata kis mértékben lassítja a számítógép működését, hiszen nagymértékben igénybe veszi a gép grafikus hardverét. Legalább VGA felbontású monitort igényel. A Windows család tagjai teljes funkcionalitásukban ma már nem használhatók a GUI nélkül. Egy interaktív rendszer felhasználói felülete megbízhatóan tartja a kapcsolatot a felhasználó és a rendszer között, annak kéréseit elégíti ki, akár eseményekre, akár megjelenésre vonatkozzon. A 32 bites operációs rendszerek elődjei a 16 bites rendszerek voltak (Windows 3.1). A 32 bitesek gyorsabb programvégrehajtást tesznek lehetővé. Nagyobb memóriát képesek használni, mint a 16 bitesek. Hardverigényük persze az idők során növekedett. A Windows XP-nek is van 64 bites változata, amely szintén gyorsítja a rendszert, de csak akkor, ha 64 bites processzort tartalmazó konfigurációra telepítették (egyébként nem települ). A Windows Vistának, 7-nek, 8-nak is vannak 32, illetve 64 bites változataik. A szerverek, a hálózati kiszolgáló gépek módosult feladatkörű operációs rendszert követelnek meg. Erre a Windows családban az NT 4.0, majd a Windows 2000, Windows 2003 áll 28
rendelkezésre. Az első kettő támogatását a Microsoft már befejezte. A PC-knek szánt 7 és 8 mellett a szerverváltozat a Windows Server 2012. Feladatuk elsősorban a hálózatok rugalmas kezelése, események figyelése.
FELHASZNÁLÓI PROGRAMOK Funkcióik szerinti csoportosítás
Felhasználói – alkalmazói programok Szövegszerkesztő (Word) Táblázatkezelő, könyvelés, raktárnyilvántartás (Excel) Adatbázis-kezelő, könyvelés, raktárnyilvántartás (Oracle, MS SQLServer, MS Access) Prezentáció (PowerPoint, Adobe Acrobat Professional) Grafika (Adobe Illustrator, CorelDraw) Kiadványszerkesztés, plakátkészítés (Adobe InDesign, MS Publisher) Fotófeldolgozó (PhotoShop) Tervező (CAD – Computer Aided Design, AutoCAD építészeknek) Kommunikációs programok (Explorer, Firefox, Opera, Thunderbird, Outlook) komplett irodai programcsomagok (Office XP, Office 2003, illetve 2007, 2010, 2013, OpenOffice, LibreOffice, StarOffice, AppleWorks) programfejlesztői környezetek, programozási nyelvek (Java, C++, Pascal, Delphi, MySQL, dBase, Perl, PHP) játékprogramok (Children of the Nile, Age of Mythology) Média-lejátszók (WinAmp, QuickTime, Media Player, RealPlayer) hang- és videóállományok megtekintésére segédprogramok – utility (vírusirtók – Symantec Norton, Antivir, illetve tömörítőprogramok – WinZip, WinRar, 7Zip, állományrendezők – Total Commander)
A programcsomagok, mint a StarOffice, a Lotus SmartOffice, a Microsoft Office 2003, 2007, 2010, 2013 több programot is magukba foglalnak. Ezekbe a csomagokba általában szövegszerkesztő (Word), táblázatkezelő (Excel), prezentációs (Powerpoint), adatbázis-kezelő (Access), kiadványszerkesztő (Publisher) és kommunikációs programok (Outlook) tartoznak bele. Telepítésüknél eldönthetjük, hogy melyik programokat szeretnénk a gépre installálni. Nem szerves része az MS Office-nak, de a többi Office alkalmazás mellé telepíthető a FrontPage – weboldalszerkesztő program is.
Office 2010
29
Az adatbázis-kezelő programok feladata: a megtervezett adattáblák fizikai szerkezetének és kapcsolatainak létrehozása; az adattáblák feltöltése, adatmódosítások, törlések végrehajtása; adatrekordok sorba rendezése adott szempontok szerint; adatok megkeresése, válogatása, megjelenítése, listák, jelentések készítése. A különbség a táblázatkezelő és az adatbázis-kezelő között, hogy az adatbázis-kezelő nagyobb mennyiségű adatot képes kezelni, illetve az adatbázis-kezelő nagyobb figyelmet fordít az adatbiztonságra. Az Access alkalmas adattáblák összekötésére, táblázatkezelésre, illetve TXT állományok importjára.
adatbeviteli
űrlapok
készítésére.
Az
Excel
alkalmas
A különbség a szövegszerkesztő és a kiadványszerkesztő programok között, hogy a kiadványszerkesztővel könnyebben pozícionálhatjuk a szövegrészeket, képeket a dokumentum oldalán. Az MS PowerPoint és a Corel Presentations alkalmas Prezentációk készítésére, illetve helyesírás-ellenőrzésre. Az Outlook e-mailek küldésére, fogadására és menedzselésére, naptárunk, feladataink kezelésére, míg az Outlook Express kifejezetten csak e-mailek küldésére és fogadására alkalmas. A tömörítő programok képesek egy teljes lemez tartalmát is tömöríteni. Létrehozhatunk velük önkicsomagoló állományokat. Képesek nagyméretű (akár több GB) állományok darabolásra is.
Egy editor szövegbevitelre, szövegek másolására alkalmas.
Programok verziói A verziószám a program frissességére utal. Egy új program kifejlesztésekor és piacra dobásakor a program verziószáma általában 1.0. Minden változtatáskor növelik a program verziószámát, a neve viszont marad ugyanaz. Ha a programon nagyon sokat változtattak, akkor a verziószám első számjegyét növelik (pl. 2.0), ha a változás kisebb (apró javítások), akkor a második számjegyen változtatnak (pl. 1.2). Verziószám helyett évszámokkal is jelölhetik a programokat. Frissítéskor a szoftver új verziójához juthat a felhasználó. Ezt Upgrade-nek hívjuk. Lemezmeghajtók A számítógépben található háttértárolókra az ABC kezdőbetűivel és egy kettősponttal tudunk hivatkozni (pl. A:). Könyvtárszerkezet, mappák A könyvtárszerkezet a fájl-ok (programok) megfelelő elkülönítésére való. Minden program a saját alkönyvtárában helyezkedik el. A könyvtárszerkezetek a lemezeken egy hierarchikus, egymásból nyíló rendszert alkotnak (faszerkezet). Minden lemezen csak egy főkönyvtár (\) van, ebből nyílnak a különböző alkönyvtárak. Fájl fogalma Bináris fájl – Kódolt, elektronikus állomány, mely az USA-szabvány szerinti 7 bit-es, az ASCII karakterektől eltérő elemeket is tartalmazhat. ASCII American Standard Code for Information Interchange – Egységesített kódrendszer, amelyben a különféle karakterekhez (vezérlőkarakterek, betűk, számok, írásjelek) bináris kódokat rendelnek. Összesen 256 darab kód kiosztására van lehetőség. Ebből 0-127-ig tart az ún. alap karakterkészlet (az angol ábécé kis- és nagybetűi, számjegyek, írásjelek) 128-255 között pedig az ún kiegészítő karakterkészlet (ékezetes betűk, az angolban nem létező egyéb betűtípusok, vonalrajzoló karakterek). Minden hardver és szoftver egyformán értelmezi a kódokat. UniCode – 2 byte-on ábrázolható kódrendszer, amely a távol- és közel-keleti speciális karakterkészleteket is tartalmazhatja, hiszen a beleférő karakterek száma 65537. Egy fájl két részből áll: FÁJLNÉV.KIT. A fájl neve a DOS operációs rendszerben maximum 8, a kiterjesztés maximum 3 karakter hosszú lehet. A korszerűbb operációs rendszerekben már a fájlnév elérheti a 64 karaktert, az egyes kiterjesztések, 4 karakteresek lettek. A Fájl kiterjesztése alapján általában eldönthető, hogy milyen állományról van szó. A fájlokat két nagy csoportba lehet osztani: 1.
A programokat alkotó fájl-ok. A programok általában nem egy, hanem több (esetleg több száz) fájlból állnak. Az adott program használata során minden fájlnak saját feladata, szerepe van. Általában a kiterjesztése mutatja meg, mi a fájl funkciója. Nagyon sokféle kiterjesztés létezik, néhány "szabványszerű" kiterjesztés:
Végrehajtható, futtatható fájlok: (gépi kódú futtatható program)
COM,
EXE
BAT (parancsfájl, DOS parancsokat tartalmazó állomány) Rendszerfájlok:
SYS
Adatfájlok
DAT
2.
A második csoportba azok a fájl-ok sorolhatók, amelyek nem a programokhoz tartoznak, hanem mi hozzuk létre őket. Ezek munkafájl-ok. Ha elmentek egy szövegszerkesztőben egy levelet, vagy egy
30
grafikus programban egy rajzot, akkor egy fájl-t hozok létre a lemezen. Néhány jellemző kiterjesztés: Szöveges fájlok
DOC, DOCX, TXT, RTF, HTM, PDF
Táblázatkezelő
XLS, XLSX
Prezentáció
PPT, PPTX, PPS
Adatbázis fájlok
DBF, MDB
Grafikus (kép) fájlok
BMP, CDR, GIF, JPG, PNG, TIF
Hang
MP3, WAV
Tömörített (csomagolt) fájlok
ARJ, CAB, ZIP, RAR
Video
AVI, MPG, MPG4, RM, WMV, MKV
Streaming Video
ASF
Web
HTM, HTML
Windows help
HLP
A TXT kiterjesztés, amely Macintosh gépeken olvasható, táblázatkezelőbe importálható állományra utal. A HTM, HTML kiterjesztésre igaz, hogy weboldal-készítő programmal, szövegszerkesztővel, editorral hozhatják létre és webböngészővel tekinthető meg, A ZIP kiterjesztés nem azt jelenti, hogy a fájl a ZIP-meghajtó formátuma. Ez egy tömörített állomány, amely több fájlt is tartalmazhat.
Jegyzet: ............................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................
31
32
33
34
35
36
HÁLÓZATOK, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM HÁLÓZATOK Számítógépek összekapcsolása a közös hardver és szoftver erőforrások elérése miatt szükséges. Ilyen közös erőforrás többek között lehet: winchester, CD-ROM, Internet elérés, nyomtató, szerveren futó programok, közös adatbázis (gondoljunk csak a vasúti helyfoglalásra vagy a banki ügyintézésre). Ezeket nevezzük közös néven elérhető, közös erőforrásnak. Sávszélesség az a maximális adatmennyiség, ami egy hálózati csatornán egységnyi idő alatt átmegy. Egy kommunikációs csatornán átvihető legnagyobb és legkisebb jelfrekvencia különbsége, mértékét bps (bit per secundum)-ban adjuk meg. Hálózati kártyák, modemek sebességének jellemző mérőszáma. A hardver fejezetben a modemek alcím alatt ezeket láthattuk. A baud szintén a hálózatok sebességének mérésére szolgál. Az ASCII bináris kódokat tartalmaz. Az ASCII kód a hálózatokon általában különleges paraméterezés, faxgépek használják, segédprogramok vagy parancsok nélkül is továbbítható, mert minden hardver és szoftver egyformán értelmezi ezeket a kódokat. Protokoll – a hálózaton kommunikáló számítógépek egységes nyelvrendszere, kommunikációs szabálya. A számítógépek közti kapcsolattartás módját határozza meg. A hálózat típusa meghatározza az alkalmazható protokollt. TCP, HTTP, FTP, WAP, IP, TCP/IP, POP3, SMTP, IPX/SPX a leggyakoribb protokollok. FTP – alkalmas szövegfájlok és bináris fájlok átvitelére. Fájlok központi és nyilvános tárolására alkalmas az Internetet meghatározó szerverek tárhelyein. A böngészők alkalmasak FTP szerverekhez való csatlakozásra. A szolgáltatás egy kliens-szerver architektúra, amiben a kliens gép kéréseket küld, a szerver pedig ezeket kiszolgálja. Az FTP szervereken lévő fájlokhoz természetesen jogosultság kell. Az általános URL címzése ftp://ftp.domain.com. Ha a felhasználó már a címzésben is megadja login nevét és jelszavát (saját jogosultság), akkor a cím így néz ki: ftp://user:
[email protected]:21 WAP – A Wireless Application Protocoll rövidítése. Segítségével egyszerűsített weboldalak érhetők el erre alkalmas mobiltelefonokkal.
Hálózatok csoportosítása méretük alapján LAN (Local Area Network) – helyi hálózat Egy helyiség vagy épületen belüli hálózat. Leggyakoribb az Ethernet hálózat, mely eredetileg 10 Mbps (Megabit per Sekundum) sebességű és busz topológiájú, azaz a gépek egy adatsínre (kábelre) felfűzve ülnek. A gyors 100 Mbps-os vagy a legkorszerűbb 1000 Mbps (1 Gbps) sebességű. Az üvegszál alapú FDDI a nagysebességű hálózatok megoldása, mely gyűrű struktúrájú (a gépek egy logikai közben ülnek egymás mellett) és 100Mbps sebességű. Kábelezésük lehet koax (BNC) vagy sodort érpár (UTP, STP). MAN (Metropolitan Area Network) – városi hálózat Gyakorlatilag LAN-ok összekapcsolását jelenti ISDN, X25, vagy kapcsolt telefonvonalon keresztül, pl. egy egyetemi hálózat egy városon belül (Pécs – JPTE). Vagy akár egy cég egymástól távolabb elhelyezkedő több irodaépületét kötheti össze. WAN (Wide Area Network) - világméretű hálózat A nagyterületű hálózatokat, amely a nagy földrajzi távolságokat hidalja át. Ilyen többek között Internet vagy világcégek saját hálózata.
37
A hálózati gépek típusai Szerver A hálózat központi része, általában Intel, AMD vagy IBM alapú mainframe több processzorral, nagy kapacitású háttértárral, sok memóriával, hálózati operációs rendszerrel (Windows 2000, 2003, Linux, Novell Netware). A szerver erőforrásai meg vannak osztva a hálózat többi számítógépe számára, így ezek a gépek használhatják a szerver merevlemezét, nyomtatóját, stb. Egy szerver a következő funkciókat láthatja el:
állomány szerver (file server): dokumentumok megnyitása a szerverről nyomtató szerver (print server): nyomtatás a szerver megosztott nyomtatójára alkalmazás szerver (application server): programok futtatása a szerverről web-szerver / proxy-szerver: Intranet/Internet elérés mail-szerver: belső/külső E-mail kiszolgáló
Munkaállomás, Kliens Hálózatba kötött számítógép, amely képes a szerver erőforrásait használni.
Hálózatok csoportosítása a kapcsolatuk alapján Kliens - Szerver architektúra A hálózatban egy vagy több számítógép a többinek nyújt szolgáltatásokat. Megosztott erőforrásokat csak a szerver tartalmaz, így a hálózatban levő munkaállomások csak ezeket tudják elérni. Általában a kliensek között nincs közvetlen, csak közvetett adatkommunikációs kapcsolat. Általában nagyobb számítógép-hálózatok esetén használatos. Az Internet hálózata ilyen. Előnye, hogy könnyebben adminisztrálható. A szerver gépek teljesítménye általában eltér a kliens gépekétől. Nem nagyobb a rendelkezésre állás, és nem gyorsabb az adatkommunikáció a kliensek között. Peer to peer (egyenrangú) architektúra A hálózatban minden gép egyszerre lehet kliens és szerver. A hálózatba kötött munkaállomások szerver funkciókat is ellátnak, így minden gépnek lehet (nem feltétlenül) megosztott lemeze, nyomtatója, mappája, stb…. A hálózatban a gépek általában azonos teljesítményűek. Általában a kliensek között közvetlen adatkommunikációs kapcsolat van. Minden számítógép látja a többit a hálózatban. Általában néhány gépes számítógép-hálózatok esetén használják. Előnye a nagyobb rendelkezésre állás, és a gyorsabb adatkommunikáció a kliensek között. Egy egyenrangú hálózatban a biztonság fontos kérdés, a felhasználók szabadon tallózhatnak a gépek között, érdemes a munkaállomások megosztott erőforrásait jelszóval védeni. Tipikus peer to peer alapú hálózat Microsoft alapú hálózatok (Windows98, Windows NT 4.0, Windows 2000) feladat
peer to peer
LAN
több számítógép összekötése
+
+
munka a szerveren
+
-
hozzáférés a hálózat másik gépéhez
+
-
nyomtató megosztás
+
+
modem megosztás
+
kiegészítő modul
CD-megosztás
+
+
jelszó az erőforrásokhoz
+
+
központi adatkezelés
+
+
felhasználókezelés
-
+
felhasználói csoportok kezelése
-
+
teljesítőképes biztonsági mechanizmus
-
+
több szerver
-
+
adatvédelmi mechanizmus
-
+
38
INTERNET IP cím Egy TCP/IP alapú számítógép-hálózatban minden egyes számítógépnek egyedi azonosítója van, melyet IP címnek nevezünk. Az IP cím egyértelműen azonosítja az Internetre kötött számítópépet. Ez négy számból áll, melyek 0 és 255 közötti számok lehetnek és melyet így kell megadni: AAA.BBB.CCC.DDD (például 152.2.254.81). Ha egy számítógépről egy másikra információkat akarunk továbbítani, akkor ismerni kell a távoli számítógép címét. Az IP tehát négy, pontokkal elválasztott byte-ból áll. Mivel egy byte értéke 0-255 között lehet, ezért a hálózaton maximum kb. 4 milliárd számítógépnek lehet címet adni ezzel a módszerrel. A címkiosztást nemzetközi szervezetek irányítják. Az IP cím egyértelműen azonosítja a webhelyet, ezért IP cím segítségével akkor is elérhetem a webhelyet, ha nem ismerem a domain nevet. Egy számítógépnek több IP címe is lehet. Az IP v6 olyan IP cím, amely hat számcsoportból áll. Ez az IP címek új típusú szabványa, amely az IP v4-nél lényegesen nagyobb címtartományt tesz lehetővé.
Domain név A számok (IP cím) nehezen megjegyezhetők, ezért bevezettek a hálózaton egy címtár szolgáltatási (Domain Name Service - DNS) rendszert, és minden IP-címhez hozzárendelnek egy könnyebben megjegyezhető nevet (FQDN, Full Qualified Domain Name), amely sokat elárul a hozzá tartozó számítógépről. Ezek a nevek zónákból (domain) épülnek fel. A domain név utolsó része csak két vagy három betűből állhat, pl. országrövidítést tartalmazhat. Fontos azonban, hogy a háttérben továbbra is IP címekkel működik a hálózat, ha azt a gépünkön futó szoftver el is rejti előlünk. Egy domain névhez egy IP cím tartozhat. Ha domain nevet használunk, a DNS szerver adja meg az IP címet. A szabványos URL címben nem kell megadni a kommunikációs port számát, de lehetséges, pl. http://www.domain.com:80
Tűzfal Általában egy nagy és egy kisebb hálózat közötti információforgalom ellenőrzésére szokták használni. Tűzfallal védett gépekkel csak a megfelelő jogosultságok fennállása esetén lehet kommunikálni. Ami azt jelenti, hogy tűzfal használatával biztonságosabbá lehet tenni a hálózatok közötti kommunikációt, mert a tűzfal a beállított jogosultságok alapján ellenőrzi és megszűri a hálózat adatforgalmát. Lehet szoftveres vagy hardveres megoldású attól függően, hogy az állandó ellenőrzést egy futó program vagy egy önálló leválasztó egység (például router – hálózati útválasztó végzi). ISP – Internet Service Provider rövidítése, internet-elérést tesz lehetővé. Internet-elérési lehetőségek a modemeken biztosította kapcsolatokonkívül: mobiltelefonon keresztül, műholdas kapcsolaton át, elektromos hálózaton keresztül (Powerline Communications). Az Interneten használatos webszolgáltatás kliens-szerver architektúra, melynek kliens programját böngészőnek hívják. Szövegfájlok, bináris fájlok átvitelére alkalmas. A webkliens közvetlenül meg tudja jeleníteni a GIF, a JPG, az ASCII típusú és a HTML szabványnak megfelelő fájlokat, de nem tudja megjeleníteni a ZIP fájlokat. A HTML dokumentum text fájl, webdokumentumokat jelölnek ezzel a kiterjesztéssel. De az Interneten szöveges vagy HTML formátumú levelet is lehet küldeni. A HTML a Hypertext Markup Language rövidítése. A HTML egy dokumentumleíró szabvány. A szabvánnyal csak statikus elemek helyezhetők el a weblapon, csak a lap megjelenését írja le a böngésző számára. A HTML hypertext formátum. A weben megjelenő dokumentumok széles körben elterjedt formátuma. Lényege, hogy a dokumentum egyes pontjaiban más dokumentumra, vagy a dokumentum, illetve más dokumentum bizonyos pontjára mutató címzéseket lehet elhelyezni. A .htm és a .html kiterjesztésű dokumentumokat egyformán kezeli a böngésző, mert mindkét kiterjesztést html dokumentumok jelölésére alkalmazzák. Html dokumentumok nem csak internetes kapcsolattal érhetőek el és jeleníthetőek meg.
39
JavaScript-et, illetve Java Applet-et tartalmazó weblap megjelenítéséhez nem szükséges internetkapcsolat. A weblapokon lévő form-ok (űrlapok) megfelelő kezeléséhez internetkapcsolat szükség. A https a http protokollal szemben biztonságos adatátvitelt tesz lehetővé a böngésző és a webszerver között. A böngészőben a proxy beállítás egy proxy szerverhez való kapcsolódást jelent. A proxy szerver használata gyorsabbá teheti az internet használatát. A proxy szervert tűzfalak üzemeltetésére szokták használni. Az URL az Uniform Resource Locator angol kifejezés rövidítése. A WWW nem ugyanaz, mint az Internet, hanem a World Wide Web kifejezés rövidítése. A News szolgáltatás nem az e-mail-szolgáltatás csoportos megnevezése, hanem a hírcsoport szolgáltatásé. A hírcsoportok különböző témában szervezett hierarchikus üzenetlisták. Hírcsoportokat olvasni, hírcsoportokba írni, pl. böngészővel lehet. A hírcsoport-szerverek speciális internet protokollon keresztül tartják egymással a kapcsolatot. Ha egy hírcsoportba üzenetet írok, akkor az nem jelenik meg azonnal minden hírcsoportszolgálltatónál. A hírcsoport-szerverek URL címe nntp:// karaktersorozattal kezdődik. A hírcsoport-szervereken az üzenetek csak korlátozott ideig maradnak meg. A Gopher szolgáltatás a Internetes keresés elődje volt. Egy elosztott szöveges adatbáziskezelő, kliens-szerver elven működő rendszer. A Telnet szolgáltatás lényege, hogy a saját számítógépéről be tud jelentkezni egy másik (mindegy, hogy a világ melyik részén lévő) számítógépre. Az FTP-vel és a Gopher-rel csak az ott lévő adatokat érte el, Telnet esetében programokat is futtathat a távoli (remote) gépen. Cookie – webszerverekkel való kommunikáció során keletkezik. Egy szövegfájl, amelyet a böngésző ment el a számítógépünkre. A webszerver a cookie által a felhasználó adataihoz tud jutni, ezért a böngészőt be kell állítani, hogy ne fogadja a cookie-kat. A cookie lehet hasznos is és lehet haszontalan is a böngésző személy számára. A számítógép működésére nincs káros hatása. IRC – az IRC valós idejű kommunikációra, privát üzenetek küldésére alkalmas. Keresők – olyan oldalak az Interneten, amelyek segítségével témák, vagy kulcsszavak segítségével adatokat kereshetünk. Pl.: HuDir, Lycos, Altavista, Google. Bérelt vonal – Folyamatos internet-kapcsolatot biztosít. Helyi webszervert és helyi e-mail-szervert lehet bérelt vonali kapcsolaton keresztül üzemeltetni. Teljes LAN-t lehet bérelt vonalon keresztül az internethez kapcsolni. A PSTN – Public Switched Telephone Network – viszont Nyilvános Kapcsolt TelefonHálózat. Streaming technológia – ezzel a technológiával történik a multimédia-fájlok átvitele az interneten. A fájl letöltése során folyamatosan lejátszásra kerül. A fájl a letöltése után általában nem menthető el (de visszakereshetők a böngésző átmeneti állományokat tartalmazó mappáiból). Nem csak élő közvetítéseknél használják. MP3, Real Video, ASF fájlokat lehet streaming technológiával elérni. Internetes telefonálás – két telefon között az internet is lehet az átviteli hálózat. Vannak szolgáltatások, amely segítségével az internetre kapcsolt számítógépről telefont is fel lehet hívni. Két internetre kapcsolt számítógép Ha WWW szerverrel kíván kapcsolatba lépni, akkor az URL címbe a http:// kulcsszót kell használni.
Intranet Újdonságok
Keresés/ Index
Visszajelzés
Telefonkönyv
Segélynyújtás
Események
Szervezet
Senna vállakozás Intranet
honlap Vezérigazgatói sarok
Általános vállalati info
Intranet támogatás
Dokumentum ellenőrzés
Stratégiai üzleti egységek
Osztályok
Célkitűzések
Vállalati célok
Web erőforrások
Új dokumentumok
Vezeték nélküli kommunikáció
Emberi erőforrások
Vezérigazgató háttere
Ügyfél információ
Intranet stíluskalauz
Dokumentum keresés
Otthoni számítógépek
Értékesítés és piackutatás
Üzleti számítógépek
Gyártás / termelés
Tanácsadói szolgáltatások
Minőségbiztosítás
Vezérigazgató magánlapja
Folyamatábra-minta felépítéséről
HTML kiadványkészítési ötletek
egy
intranet
Informatikai
osztály Könyvelés és pénzügy Ügyféltámogatás
40
Az Interneten alkalmazott technológia szerint működik. TCP/IP hálózat. Nem nyilvános, tehát nem alhálózata az Internetnek. Általában nagy cégek, intézmények használják ennek lehetőségeit, ami egy belső webes felületen való kommunikációt valósít meg. Segítségével a munkatársak közösen végezhetnek egy feladatot, üzeneteket hagyhatnak egymásnak. A hálózatos csoportmunka segítségével egyszerre, egy időben többen is tudnak egy dokumentumon dolgozni. Általában van lehetőség arra, hogy a partnerünk gépének irányítását átvegyük. Általában nincs korlátozva, hogy hányan vehetnek részt a csoportmunkában. A hálózat nélküli munkacsoport alkalmazás személyhez kötötten képes követni a dokumentumban történő változásokat. A változtatások elvethetők, vagy elfogadhatók. A dokumentumba személyhez kötött megjegyzések illeszthetők. A dokumentum különböző változatai egy dokumentumban önállóan is elmenthetők. A Word 97, valamint az Excel 97 és újabb verzióik alkalmasak a hálózat nélküli csoportmunka támogatására. A Netmeeting lehetővé teszi, hogy egyszerre, egy időben többen is tudnak egy dokumentumon dolgozni. Átvehetik a partnerek egymás gépének az irányítását. Írásos üzenetet küldhetünk a csoportmunka valamennyi résztvevőjének. Egy időben hárman, sőt többen is dolgozhatunk egy elektronikus rajzon. Egy időben (maximum) kétrésztvevős videókonferenciát tarthatunk. Tehát élőszóban egyszerre csak ketten kommunikálhatnak, és nem küldhetnek privát üzeneteket a csoportmunka többi résztvevőinek.
Egészen új jelenség az Extranet. Ez nem más, mint egy olyan vállalati belső információs rendszer, amelyet az Interneten keresztül elérhetővé tesznek a fogyasztók számára.
E-mail Az e-mail programban, hogy üzeneteket küldhessünk és kaphassunk, be kell állítani a POP3 szerver címét, a SMTP szerver címét, az e-mail címünket, a login nevünket és a jelszavunkat. E-mail küldésénél meg kell határozni a címzett és a küldő e-mail címét. Az e-mail lekérdezésekhez szükséges login név és az e-mail @ előtti része különbözhet. Egy internetes email címben a @ jelnek benne kell lennie. Egy személynek több e-mail címe is lehet. Egy e-mail cím több személyhez is tartozhat. A POP3 kiszolgáló az internetszolgáltató specifikus adata, az email üzenetek küldéséhez szükséges. Az SMTP szerver a levelek tárolására szolgál, tárolja, majd továbbküldi a címzett felé az üzenetet. E-mail küldéséhez feltétlenül szükség van operációs rendszerre, és valamilyen internetkapcsolatra. Telefonvonalra nincs feltétlenül szükség, gondoljunk a kábelmodemes kapcsolatra. Nem csak annak küldhető e-mail, aki internethez van csatlakozva, pl. ha ki van kapcsolva az illető gépe, elküldhetjük az e-mailt, és ha bekapcsolja a gépet és levelezőprogramját, akkor megkapja a leveleket, ehhez viszont kell, hogy legyen internet-csatlakozása. Az e-maileket szabadon el lehet menteni, akár hajlékony lemezre is. Amerikába és Budapestre természetesen ugyanakkora költséggel lehet e-mailt küldeni, semekkorával. Akinek nincs e-mail címe, az nem tud e-mailt fogadni. E-mail címhez ingyenesen is hozzá lehet jutni. Az olvasatlan üzenetet az e-mail programok megkülönböztetik az olvasottól. Az érkező e-mail tárgyát, feladóját, azt hogy van-e hozzá fájl csatolva, az üzenet megnyitása nélkül is megtudhatjuk. Az e-maileket tovább lehet küldeni. Tovább küldés esetén az e-mail tárgysorát a levelezőprogram tölti ki Fw: előtaggal egészíti ki az eredeti tartalmat. Továbbküldéskor az eredeti levélhez kísérőszöveget írhatunk, fájlt csatolhatunk hozzá. Ha egy továbbküldött levélre választ küldünk, akkor automatikusan a továbbküldő lesz a címzett. E-mail válasz küldésekor nem kell megadni a címzett e-mail címét, a csatolt fájl nem kerül bele a válasz üzenetbe, a tárgysorba Re: előtag kerül. Az e-mail fejlécében a To: a címzett címét, a From: a feladó címét jelenti. Egy e-mail címzésében több címzett és több másolatot kapó személy is lehet. Létrehozhatunk levelező listákat, melynek lényege, hogy a listára írt levelet minden lista tag megkapja. Ha a levelező lista moderált, a listára írt levelek csak a listagazda jóváhagyása után jelennek meg. Ha egy levelezőlista zárt, a listának csak a listagazda jóváhagyásával lehet tagja valaki, és a listára csak a tagok írhatnak levelet. A nyitott levelezőlistára bárki feliratkozhat, és az is írhat rá levelet, aki nem tagja a listának. E-mail listánál a következő funkciók fordulhatnak elő: feliratkozás, leiratkozás, szüneteltetés, digest. A Digest funkció azt jelenti, hogy egy e-mail lista napi összes levelét egy levélben kapjuk meg. Az e-mail tartalmazhat ékezetes betűket. Ha ékezetes betűvel írunk üzenetet, de a címzett programja azt nem képes kezelni, nehezen olvashatóvá válik az üzenet, az ékezetes betűk helyett fura karakterek jelennek meg az üzenetben. Az e-mailhez lehet fájlokat, akár többet is csatolni, pl. képet vagy videokilpet. 41
Mobiltelefonról és mobiltelefonra is lehet e-mailt küldeni. Bárki hozzáférhet elektronikus leveleinkhez, ha ismeri a login nevünket és jelszavunkat. Az e-mail üzenetek többféle kódolási eljárással készülhetnek. Ha az ékezetes betűk helyén egy egyenlőségjel után a betű tizenhatos számrendszerbeli ASCII kódja szerepel (pl.: á betű helyett =E1), akkor az e-mail Quoted Printable kódolási eljárással készült. Ha az ékezetes betűk helyén a karakter ékezet nélküli megfelelője, s utána az ékezetre utaló írásjel található (pl.: ö betű helyett o:), akkor az e-mail repülőékezetes kódolási eljárással készült. Ha több személynek akar levelet küldeni úgy, hogy ne tudják, ki kapta még meg az üzenetet, az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét kell felsorolni egymás után a BCC (Blind Carbon Copy) mezőben. Ha több személynek akar levelet küldeni úgy, hogy tudják, ki kapta még meg az üzenetet, az e-mail írásakor a címzettek e-mail címét kell felsorolni egymás után a To (címzett) vagy a CC (Carbon Copy) mezőben. Ha külföldön nyaral, az ingyenes e-mail címére érkezett leveleit WAP-funkciós mobiltelefon, nyilvános webterminál vagy internetkapcsolattal rendelkező számítógép segítségével tudja elolvasni. A spamming az, amikor kérés nélkül egyszerre több száz helyre elküldenek egy üzenetet, pl. reklám tartalmú levél. Digest – Nagy forgalmú e-mail listán a digest módot érdemes beállítani, mert így az e-mail forgalom kisebb lesz. Ebben az esetben egy e-mailben egyszerre több üzenet jelenik meg. Az elektronikus leveleket számtalan főnek el lehet küldeni. Egyszerre több elektronikus levél is küldhető. Az e-mail küldésénél a levél címzettjénél a címzettek elválasztását a levelező program határozza meg. Ha több címzettet adok meg, a levelet egyszerre küldi el mindenkinek. Elektronikus leveleket mobiltelefonnal is elolvashatjuk, de az SMS nem tudja mindazt, amit az e-mail. Az e-mail címre érkező levelek átirányíthatók egy másik e-mail címre. E-mailhez tartozhat mozgókép is. Elektronikus levél nem csak a címjegyzékben szereplő e-mail címre küldhető egy az egyben tovább. Az elektronikus levélhez tartozhat prioritás. A levél fontosságát, prioritását tekintve sürgős, nem sürgős vagy átlagos lehet. A levél tartalom szerinti besorolása lehet személyes, magánjellegű, általános és bizalmas. Az elektronikus levél tárgya maximum 255 karakter hosszú lehet. Elektronikus levél subject-ben, tárgyában nem lehet kép vagy formázott szöveg. Az elektronikus levél tárgyát mindig a feladó adja meg. Az elektronikus levél tárgyát el lehet hagyni, nem kötelező megadni. Címtárszolgáltatás abban az esetben működik, ha levelező programot elindítottam. Címtárszolgáltatást mind munkaállomás, mind kiszolgáló elláthat. Címtárszolgáltatás a levelező programnál lényeges, mert az ismert címeket ebből már fel tudja ismerni. Az a címzett, aki másolatot kap, az eredeti levél másolatát kapja meg, mint másolatot kapó. A másolatot kapók száma sincs korlátozva. Ha valaki titkos másolatot kap, sem a címzett, sem a másolatot kapó személy nem tudja, hogy valaki kapott titkos másolatot. Csak a levél írója és a titkos másolatot kapó személy, de kettő vagy több esetén csak magát látja, mint titkos címzettet. A titkos másolatot kapó személyek száma sincs korlátozva. A levélhez bármilyen fájlt csatolhatunk. A csatolható fájlok mennyisége nincs meghatározva. Azt, hogy milyen hosszú fájlt lehet átküldeni a levéllel, mindig a küldő, és a fogadó oldal határozza meg. A levelekben nincsenek tiltott karakterek. Az elküldött levelet a levelező akkor menti, ha ez be van állítva a programban. Azt, hogy a levelemet megkapta, vagy elolvasta valaki, akkor látom, ha ez be van állítva a programban. Ha az elküldött levelet a címzett nem kapta meg, a címzett e-mail szolgáltatójának rendszergazdája mindig küld egy „Nem kézbesíthető” üzenetet. A levél akkor kerül a „Kukába” ha kidobom. A levelet úgy lehet „időzíteni”, vagyis, hogy megírása után csak később kaphassa meg a címzett, hogy beállítom a kézbesítési dátumot. Azt, hogy hány levél lehet a postafiókomban, a kiszolgáló és a gépem határozza meg. Ha nem töltöm le a leveleimet a kiszolgálóról, csak onnan olvasom őket, megtehetem, hogy bármelyik számítógéppel el tudjam érni őket. Egy postafiókhoz bármilyen hálózattal kapcsolódhatok, és a száma nincs meghatározva. Általában az elküldött levél nem hívható vissza. Ha levelem jön, a levelező program – beállítástól függően – jelzést ad, a hálózatfigyelő vagy a levélfigyelő program, jelzést ad.
SZÁMÍTÓGÉP A MINDENNAPOKBAN A multimédia erős hardvert igényel. A multimédiás programok megjelenítéséhez multimédiás számítógépre van szükség. Ez lehet laptop is. A multimédiás gépek legfontosabb kritériuma, hogy kezeljék a multimédiás alkalmazásokat. A multimédiás dokumentum tartalmaz szöveget, hangot, képet, mozgóképet. Multimédiás anyag lejátszásához szükség van hangrendszerre. Használható CD-ROM vagy DVD-ROM olvasó nélkül is, mert a multimédia nemcsak optikai lemezeken tárolható. De attól, hogy egy számítógépbe CD-ROM kerül, még nem tekinthető multimédiásnak. Illetve, ha egy program CD-ROM-on van még nem biztos, hogy multimédiás. Nem kell, hogy tartozzon hozzá szkenner, nyomtató, modem vagy kamera. Egy számítógép utólag is multimédiássá alakítható. Multimédiás alkalmazásokat olyan számítógépen érdemes használni, amelyhez színes monitor tartozik. 42
A videokonferencia program multimédiás alkalmazás. Nem minden prezentációs program multimédiás alkalmazás, bár a prezentációs programok jól használhatják a multimédiát. Nem kifejezetten CAD tervezésre használják. Multimédia nem csak oktatásra és szórakozásra használható. Tipikus felhasználási körük közé tartoznak még a játék- és rendszerprogramok is. A multimédiás anyagok általában CD-ROM-on férhetők hozzá. Az ún. video CD-k multimédiás anyagok. Az interneten is sok multimédiás anyag található. A videoklipet is tartalmazó anyag multimédia, akár e-mail-ben is elküldhető. Az internethez hasznos, de nem kötelező multimédiás számítógépet használni. Egy számítógép alkalmas lehet üzenetrögzítő funkció ellátására, egy nyelv elsajátításának segítségére, szállodai szoba lefoglalására, faxolásra, színházjegy rendelésére, útvonaltervezésre, személyi hívóra történő üzenetküldésre, stúdiófelvétel rögzítésére. Egy osztályteremben kiépített helyi hálózat alkalmas lehet közös nyomtató-használatra, egy diák monitorképének kiküldésére, a tanár monitorképének kiküldésére, óra közbeni levelezésre. Azért érdemes egy működő irodát számítógépesíteni, mert gyorsítja, egyszerűsíti az adminisztrációs, nyilvántartási feladatokat. Segítséget ad a termék, vagy szolgáltatás látványos, áttekinthető bemutatásához; emeli az iroda levelezésének színvonalát, hatékonyságát; az iroda hatékonyabban tud együttműködni más cégekkel, szervezetekkel; a nyilvántartott adatok elemzésével segítheti az iroda vezetőit döntéseik meghozatalában. A távmunka úgy valósul meg, hogy a munkavállaló otthon dolgozik, és pl. az interneten keresztül cserél adatokat kollégáival. Ha valaki szinkronizálja az otthoni PC-jét a munkahelyi számítógépével, akkor biztosítja, hogy a két számítógép egyforma adatokat tartalmazzon egy vagy több adatbázis, fájl vagy levelet illetően. Ahhoz, hogy egy kézzel írott szöveget szövegszerkesztőbe bevigyük, újragépelés nélkül, szükségünk van szkennerre, OCR (Optikai Karakter Felismerő) programra, szövegszerkesztőre. A digitális aláírás nem a hagyományos aláírás beszkennelt változata. Bárkinek lehet digitális aláírása, egy hitelesítő központ bocsátja ki. Nem egykulcsos titkosítási eljárás. Home-bankingnek nevezzük, amikor folyószámlákkal kapcsolatos tevékenységeket, pl. átutalásokat, lekötéseket végezhetünk otthoni számítógépünk segítségével, az interneten keresztül. A GPS egy műholdas nyomkövető rendszer, melynek a polgári mellett katonai változata is létezik. A vonalkód segítségével a termék egyértelműen azonosítható. Egy szkenner olvassa le a vonalkódot, majd megtörténik a termék adatainak kiolvasása egy központi számítógépről. A vonalkód-technika alkalmazásának előnyei, pl. egy áruházban: Gyorsabb a termék azonosítása, árazása, forgása. Folyamatosan nyomon követhető a készlet alakulása.
Az információs társadalom Az információs társadalom jelentősége, hogy a legfontosabb érték ma az információ. Hála az információs társadalomnak a tanulási periódus kitolódik. De sajnos technológiafüggő. Pl. ha egy könyvkereskedés on-line áruházat nyitott, akkor az interneten keresztül is válogathatok és rendelhetek könyvet. Az e-kereskedelem az, amikor a vásárlás, vagy megrendelés elektronikus úton történik. Előnye, hogy bármikor, közvetlenül a gyártótól lehet vásárolni. Az e-kereskedelemben nagy fontosságú az adatbiztonság, mert az elküldött információ megfelelő adatbiztonság nélkül bárki számára hozzáférhetővé, és lemásolhatóvá válna. Az e-kereskedelemben a fizetéskor a megfelelő adattitkosításra kell odafigyelni, hogy a személyi adataimhoz ne férjen hozzá illetéktelen személy. E-kereskedelemmel bárhonnan a világból lehet vásárolni. Ahhoz, hogy valaki e-kereskedelemmel tudjon vásárolni egy Internetre csatlakoztatott számítógépre van szükség. Az e-kereskedelemben vásárolt áru után postai úton utánvétellel, banki átutalással vagy hitelkártyával fizethetünk. Az e-boltban felhasználói név és jelszó alapján lehet azonosítani a vásárlókat. Az e-kereskedelem azért jött létre, mert így a vásárló közvetlenül a gyártótól tud vásárolni olcsóbban, és azért, hogy a forgalmazók növeljék profitjukat. Azonban a vámtörvényeket így sem kerülhetjük meg. Az e-kereskedelem rohamos terjedésének oka, hogy mindenkinek hasznot hoz, és megkönnyíti a feldolgozást. Az e-busines magyar megfelelője az elektronikus üzlet. Az e-boltban az oda feltöltött termékeket vásárolhatjuk meg. 43
ERGONÓMIA, MUNKAVÉDELEM A billentyűzet használata során a kéznek legalább vízszintes helyzetben legyen, de inkább alacsonyabban. A helyes alkar helyzet az egér használata közben a megtámasztott alkar. A helyes ujjtartás az egér használatakor, ha a tenyér ráfekszik az egérre, a gombok számától függően 1-3 ujj a gombokon. Az egér típusát tekintve az ember kezének méretétől függ, hogy melyik az egészséges. A nem megfelelő egér ínhüvely-gyulladást, izületi fájdalmat okozhat a csuklóban, kézfejben és a vállban. A monitornak a helyes helyzete, ha előttünk van egyenesen, ha a szem síkjába, vagy az alá esik. Legalább 1 méterre üljünk a monitortól. Állítsuk legalább 85 Hz-es, vagy magasabb képfrissítési frekvenciára. A nagyobb képfrissítési frekvencia kíméli a szemet. A nagy kontraszt csak napsütésben ajánlott. A képpont-mérettől a felbontás szemcséssége függ. Az alacsony sugárzású monitorral szemben ülőt kevesebb sugárzás ér. Az LCD TFT vagy plazma monitor kevésbé bántja a szemet, mint CRT, mert nem sugároz. Nem igaz, hogy minél nagyobb a monitor átmérője, annál kevésbé bántja a szemet. A síkképernyős monitor azért bántja kevésbé a szemet, mert a szemnek nem kell különböző helyre fókuszálnia. Nem mindegy, hogy honnan van megvilágítva a monitor, mert a megvilágítás iránya befolyásolja a kontrasztot és a tükröződést, amitől a szem hamarabb kifárad. A tükröződésmentes képernyőnél biztos, hogy más fényforrás fénye nem verődik vissza a monitorról, így jobban látható a kép. A jó munkahelyi környezet sokat számít, nagyban segíti a munkát. Meghatározó, hogy az ember olyan környezetben tölti el a 8 órát, ahol kellemesen érzi magát. Az asztal helyes magasságát úgy állítsuk be, ha leülünk a székre, a lábnak el kell érnie a talajt, és ha feltesszük a kezünket az asztalra, az alkarnak és a felkarnak minimum 90°-os szöget kell bezárnia. A munkavégzés szempontjából ideális szék forgatható, a háttámla és a magasság állítható. A nem megfelelő szék gerincferdülést, derékfájást okozhat. A nem megfelelő asztal szintén gerincferdülést okozhat. A jó munkahelyi környezethez a munkaállomásokat lehetőség szerint távol helyezzük egymástól, az asztalok és székek megfelelő magasságúak és ergonómiailag jól megtervezettek legyenek, optimális megvilágítás mellett, jól szellőztethető, és klimatizált helységben. Megéri drágább, de ergonómikusabb felszerelést venni, mert jobb munkaeszközökkel nagyobb teljesítményt lehet nyújtani. A törvényi szabályozás szerint napi 6 óránál többet nem lehet a monitor előtt dolgozni, óránkén 10 perc szünet ajánlott.
Munkavédelmi előírások A számítógép csak földeléssel ellátott hálózati csatlakozóval használható. Az álpadló azért jó a számítástechnikai teremben azért jó, mert az álpadló alatt el lehet vezetni az áramot, és a hálózati kábeleket, így nem bukdácsolnak benne, nem sérülhet meg sem dolgozó, sem a kábel. A poroltó használatát azért kell mellőzni a számítástechnikai teremben, mert a por károsítja a számítógépeket. Vízzel oltó készülékeket se használjunk, mert a víz károsítja a számítógépet, és mivel vezeti az áramot könnyen áramütést szenvedhetünk. Elektromos tüzet halongázzal, vagy CO2-vel töltött készülékkel oltsunk. Áramszünet esetén az elektromos gépeket kapcsoljuk ki, esetleg, húzzuk ki a konnektorból. A kábelek, ha megtörjük őket már nem lesznek biztonságosak, mert nem tudhatjuk, hogy a belső szigetelés mennyire biztonságos, mennyire szilárd. Ha megtörjük a kábelt, megtörhet benne, az áramot vezető fémszál. Érintésvédelmi vizsgálatot a számítógép üzembe helyezésekor, és ezt követően minden 3 évben kell végezni. A számítógépet a munkahelyen csak olyan személy kapcsolhatja be, aki munkavédelmi és tűzvédelmi oktatáson részt vett. Tűzvédelmi és munkavédelmi oktatásban a munkába állás első napján, majd évente kell részt venni.
Jegyzet: ............................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... 44
......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................
45
BIZTONSÁG, SZERZŐI JOG BIZTONSÁGI KÉRDÉSEK A backup – biztonsági mentés, melyről az állományok teljesen visszaállíthatók. A biztonsági másolat a fontos adatok duplikálását jelenti, pl. szalagegységre (DAT kazetta), floppylemezre vagy írható CD-re. A biztonsági mentések az adatok sérülése esetén a helyreállítást segítik. Feladattól függően, akár naponta is készthetünk. Bármilyen fájlról, programról készíthető biztonsági másolat. Ugyanarra és eltérő adathordozóra is készíthető biztonsági másolat. A biztonsági másolatok készítése automatizálható. Nem minden adathordozó alkalmas biztonsági másolat készítésére (CD-ROM). A biztonsági másolat készítéséhez nincs szükség speciális programra, az operációs rendszerek általában támogatják a biztonsági másolat készítését. Tehát a biztonsági másolatok készítése backup programok nélkül is megoldhatók. A biztonsági mentések akár több óráig is eltarthatnak. A fontos adatokról történő rendszeres biztonsági mentések csökkenthetik az esetleges víruskárokat. Hardverhiba is okozhat adatvesztést. Áramkimaradással járó veszélyek ellen generátorral vagy UPS-sel védekezünk. Az adatok, fájlok áramkimaradás esetén elveszhetnek, mert a háttértároló tartalma nem változik, de az operatív tárból minden elvész. A fájlok és adatok sérülhetnek a háttértárolókon is, ha a fájl vége jellel nem tudom lezárni őket. A számítógép illetéktelen indítása ellen jelszóval való levédés a megoldás. A password magyarul jelszót jelent. A számítógépes hálózat védelmét user azonosítók és password látja el. A fokozottan védett rendszereket felhasználónévvel, jelszóval és esetenként hardveres védelemmel védik. Hardveres azonosító eszközök a mágneskártya, az ujjlenyomat-olvasó és a aktív chipkártya. A guest látogatót jelent, akinek a hálózatban a legkevesebb joga van, általában csak olvasási, kevés dologra. A PGP (Pretty Good Privacy) egy titkosítási algoritmus, kettőskulcsú eljárás, amely segítségével e-mailjeink tartalmát kizárólag az olvashatja el, akinek az általunk generált kulcsot megadtuk. Jelszó karakterszám
Lehetséges kombináció
3
17576
5
11 millió 881 ezer
8
208 Md 827 millió
10
3 billió
TÁMADÁSOK AZ INTERNETRŐL A számítógépes rendszereket külső behatolások ellen tűzfallal – Firewall – védjük. Külső behatolás alatt leginkább a hacker-ek (számítógépek, programok, hálózati rendszerek feltörői) tevékenységét értjük, de természetesen a vírusok is ide értendők. A vírusok programozók által hatékonyan megírt programok, melyek fő célja a programok/adatok tönkretétele. Olyan programok, melyek módosítanak más programokat a számítógépen azáltal, hogy az önmagukról készült másolatokat beléjük ágyazzák. Képesek önmaguk reprodukálására. Láthatatlanul terjednek, mutálódhatnak. Programfájlokat, a boot szektort vagy a FAT-et (állományleíró tábla) is megtámadhatják. Sőt még makróvírusok is léteznek. Még a szövegszerkesztővel írt programok sincsenek védve ellenük. A memóriába már rendszerindítás során is felkerülhet a vírus. Egy számítógépen egyszerre több vírus is előfordulhat. Programok, melyek általában a fájlokat és a boot szektort fertőzik meg, írásvédett hajlékonylemezre nem kerülhetnek fel. A vírusok tönkretehetnek adatbázis-állományokat, diagramokat, programokat, operációs rendszert, leveleket, sőt esetenként a merevlemezen lévő összes adat is elveszhet, és a rendszer teljes összeomlását is eredményezhetik. A hardverben is kárt tehetnek, de nem minden hardver képesek károsítani. Már rendszerindítás alatt is megfertőzheti a memóriát. Ha nincs elindítva a fertőzött program, akkor a vírus nem fertőz. A BIOS elvben védett a vírusok ellen. Azok a BIOS-ok nem védettek a vírusok ellen, amelyek újra programozhatóak. E-maillel, interneten, hálózaton, telefonvonalon, programokkal, programok telepítésével is terjedhetnek, sőt a CD-ROM olvasónkon is ki vagyunk téve a vírusfertőzésnek. Minél többet 46
használunk idegen hajlékonylemezt, CD-ROM-ot, annál nagyobb a vírusveszély. Nem mindig vehető észre azonnal, ha vírus kerül a gépre. A vírusok terjedése tőlünk független. A legveszélyesebb vírusok véletlenszerűen működnek, de azonnal működésbe lépnek. Egy mobiltelefon, a PDA és a laptop is lehet vírusos. Két, bluetooth technológiát használó eszköz akkor is megfertőzheti egymást vírussal, he elég közel kerülnek egymáshoz. Vírusok jelenlétére utalhat a számítógép lassuló működése. Víruskereső programokkal lehet ellenük védekezni. A vírus ingyen van, de a vírusirtókért fizetni kell. Minden vírusra létezik víruskereső, vírusirtó program, ha kicsi késéssel is jelenik meg. A vírusirtók adatbázisukban tartalmazzák az eddigi vírusokat, és így felismerik azokat. Minden vírus leirtható a megfelelő vírusirtó programmal, akkor is, ha több vírus van már a gépen. A felhasználónak elemi érdeke minél frissebb víruskereső programot használniuk. Vannak olyan víruskeresők, melyek képesek az eddig nem ismert vírusokat is felismerni. A víruskeresők a rendszerbe beépülve folyamatosan figyelhetik az állományokat, amelyek a rendszerbe bekerülhetnek. Vannak olyan vírusok, amelyeket csak adatvesztéssel irthatjuk le. Nem minden esetben kell újratelepíteni a programokat vírustámadás esetén. Léteznek rezidens vírusfigyelők is. Azokat a víruskeresőket nevezzük rezidensnek, amelyek rendszerindítás után a RAM-ban tartózkodnak. Vírusveszély esetén azonnal riasztanak. A hajlékonylemez olvasásakor is ellenőriz, és véd a vírus behatolásától. Biztonsági másolatok megléte segít a vírus okozta károk helyreállításában. Ha megfelelő védelmi rendszerrel látnak el egy számítógépes rendszert, nem okozhat károkat a vírus.
LEGÁLIS SZOFTVERHASZNÁLAT Egy program felhasználását a licencszerződés védi. A programok szerzői jogát a törvény védi. A szerzői jogot az sérti, aki egy programot sokszorosít és árul. Gyakorlatilag az, aki egy programot nem vásárol meg, hanem lemásol, lopást követ el. A készítőt így védik a jogtalan felhasználással szemben. Mindenkit, aki valamit készít, szerzői jog védi, így a szoftverek készítőit is. A legális és illegális szoftver között a szoftver oldaláról nincs különbség, csak a törvény oldaláról. A megvásárolt program egy adásvétel keretében eladható. Azért fizetnek a felhasználók a programokért, mert a programok is, mint árucikkek vannak a piacon. Vagyis a jogtiszta szoftvert csak vásárolni lehet, másolását a törvény bünteti. A jogtiszta szoftver ismérvei: a licencszerződés, a vásárlási nyugta vagy számla, esetleg regisztrációs kártya. A legtöbb szoftver licencszerződésében annak használatával kapcsolatban a következő kitételeket olvashatjuk: a program vagy annak bármely részének engedély nélküli lemásolása vádemelést von maga után; a kód visszafejtése tilos; a program egyéni módosítása, testreszabása tilos. Ha a vásárolt programhoz nem adnak regisztrációs kártyát, esetleg csak fénymásolt állapotban, a regisztrációs szám egy papírfecnire van felírva, a program egy másolt adathordozón van, és a kereskedő nem akar számlát adni róla, valószínűleg a program illegális. A nyílt forráskód azt jelenti, hogy a legális úton szerzett szoftvert bárki továbbfejlesztheti (Linuxok legnagyobb része ilyen), csak szakértelem kell hozzá. A szoftvertermékek bérbeadása megengedett és általánosan bevett gyakorlat. Ha használtan vásárolok egy számítógépet, a rajta lévő programokat nem használhatom szabadon jogkövetkezmény nélkül. Magánszemélynek is meg kell venni a programokat, nem elég átmásolni, vagy letölteni őket. Ha jogtisztán vásárolok egy programot, attól, még nem vagyok jogosult használni az egyéb verzióit, illetve a honosított változatát. A programkód visszafejtése sérti a szerzői jogot. A telepítő lemezről lehet készíteni biztonsági másolatot (akár többet is). Nem sérti a szerzői jogot az, aki legális programja telepítő lemezeiről munka másolatot készít. A sérült adathordozó, ha még lehetséges szintén le lehet másolni. Aki megvásárol egy programot, élete végéig használhatja. A legális szoftver használóját megilleti a gyártó cég által nyújtott support – támogatás (frissítések, ingyen elérhető segédprogramok, stb…), az illegálisét nem. A cégen belüli programok is védi a szerzői jog. Ha egy cég megvásárol egy programot, annak későbbi verziójáért is kell fizetni. Attól, hogy egy szoftvert egyszerre több adathordozón is szállít a forgalmazó, nem jelenti azt, hogy az egyes adathordozókról más-más számítógépre is telepíthető a program. A szerzői jog mind a programra, mind a felhasználói kézikönyvre, mind a többi dokumentációra kiterjed. Ha jogtisztán vásárolok egy programot, általában csak egy gépre 47
telepíthetem fel. Más esetben, a licencszerződésben leírtak alapján járhatok el. Tehát, ha több számítógépet használok, minden gépre meg kell vásárolnom a programot. A törvény nem csak azokat bünteti, aki üzletszerűen végzik a sokszorosítást. A szerzői jog a hálózatos felhasználásra is kiterjed. Ha valaki megvásárol egy programot és regisztrálja, általában kedvezménnyel jut a későbbi verziókhoz. A programokat bármikor törölhetjük a számítógépről. A jogtiszta szoftver webre való feltöltése is sérti a szerzői jogot. Az általam készített szoftvert természetesen szabadon másolhatom. Az Internetről letöltött dokumentumokat is védi a szerzői jog, még akkor is, ha nincs mellettük feltüntetve, hogy a szerzői jogra vonatkozó információ. Az adatvédelmi törvény célja a polgárok, illetve jogi személyek személyi és lakcímadatainak védelme. A személyes adatokhoz való jogot az alkotmány rögzíti. A közérdekű adatok nyilvánosságáról az 1992. LXIII. törvény rendelkezik. Európában az első nemzeti adatvédelmi jogszabályt Svédország készítette. Magyarországon az adatvédelmi törvény 1995-ben lépett életbe. Az adatvédelmi törvény a következőképpen korlátozza a személyes adatok felhasználását: az adatgazdára kötelezettségeket ír elő; az adatok adatbázisainak összekapcsolását tiltja. Az adatgyűjtő az adatszolgáltatót köteles tájékoztatni adatai felhasználásáról. Az egyén kérheti adatai törlését a kereskedelmi jellegű adatbázisokból. Adataink számítógépes tárolásával találkozhatunk a házi orvosunknál, a Népesség Nyilvántartó Hivatalban, az APEH-nál. A polgár megtilthatja az adatainak kiadását, erre a törvény hatalmazza fel. Viszont a hatóságok jogi (bírósági) esetekben kötelesek kiadni. A személyi adatvédelmi törvény az állampolgársághoz tartozik, és külföldön is mérvadó. Az állampolgárok adatait a Központi Statisztikai Hivatal és a Belügyminisztérium tartja nyilván. A személyi adatvédelem feladatköre a belügyminiszter alá tartozik. Köteles vagyok megadni személyes adataimat az APEH-nak, a rendőrségnek és a külügyminisztériumnak. Személyi adatok védelme alá tartozik pl. a nők leánykori neve, a születési dátum, a személyazonosító jel, a tartózkodási hely, az archív adatok (pl. címváltozásról). Ha egy program bekéri a személyes adataimat, regisztráció (azonosítás) céljából köteles vagyok megadni azokat. Amennyiben csak ezeknek az adatoknak a megadásával tudok továbbmenni, megadhatom az adatokat, de ha a program nem közli a célját, akkor nem. Azoknál a programoknál kell megadnom a személyes adataimat, amelyek valamilyen adatszolgáltatást nyújtanak hivatalos szervezetek felé, és így azonosítanak. Az adatvédelmi törvény betartása felett az Adatvédelmi Biztos és az Alkotmánybíróság őrködik.
Jegyzet: ............................................................................................................................................ ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... ......................................................................................................................................................... .........................................................................................................................................................
48
