ECDL IT-ALAPISMERETEK

ECDL IT-ALAPISMERETEK

Pró

bal

PRÓBALECKE

eck

e

Az ELO Könyvkiadó Kft. ECDL–ITalapismeretek tananyagsorozatát azoknak ajánljuk, akik átfogó számítógép-kezelői ismereteket kívánnak szerezni. Tananyagsorozatunk átfogó ismereteket nyújt a szövegszerkesztési, adatbázis- és táblázatkezelési feladatok megoldására, a prezentációés grafikakészítés elsajátításának menetére, a képszerkesztés és a weblapkészítés folyamatára, a számítógépes hálózatok ismeretére vonatkozóan. Tanulhat többek között a különböző operációs rendszerek működéséről, az alapvető felhasználói szoftverekről, az információs társadalomról, a szerzői jogokról és megismerheti a Microsoft Office programcsomagot. Szó lesz a segédprogramok alkalmazásáról, a számítógépes vírusokról, a számítógép karbantartásáról. Ezt követően részletesen bemutatjuk a MS Office programok működését, azaz a Word, Excel, PowerPoint, Access programok használatát. Szó lesz még az internetes hálózatról, ismertetjük az Outlook levelezőprogram működését, majd kitérünk a képszerkesztés alapjaira. Végül a honlapkészítés lépéseiről, a hiperhivatkozások készítéséről tanulhat. A távoktatási tananyagsorozat elsajátítását követően nemzetközileg elismert ECDL, ECDL Start, vagy ECDL Select végzettséget szerezhet, amennyiben egyénileg, közvetlenül jelentkezik az ország bármely, hivatalosan elfogadott vizsgaközpontjainak egyikébe és sikeres vizsgát tesz.  Bárhol, bármikor tanulhat! Az ELO cégcsoport módszere rugalmasságot biztosít Önnek. Nincs időhöz és helyhez kötve, így tetszés szerint reggel, napközben, este vagy akár hétvégén is foglalkozhat a tananyagcsomaggal. Nem kell utaznia sem, és kényelmesen tanulhat saját otthonában.  Magántanárok nyújtanak szakmai támogatást! Az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatának megrendelése mellett lehetősége van az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzés igénybevételére is. A leckékben található házi feladatokat szaktanárok javítják, akik tanácsaikkal, javaslataikkal segítik Önt tanulmányai során. Tegye meg még ma az első lépést a piacképes tudás elsajátításához!

A próbalecke átlapozása során bepillantást nyerhet az ELO Könyvkiadó Kft. tananyagsorozatába. Ez a lecke megközelítőleg egy tananyagcsomag felének a terjedelmével egyezik meg. A próbalecke oldalait úgy válogattuk össze, hogy a tananyagsorozatban található információkat, feladatokat, érdekességeket, példákat és az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított házi feladatokat mintaként bemutassuk, így megismerheti oktatási metodikánkat is. A próbalecke a tananyagsorozat különböző leckéiből készített kivonat, melynek segítségével képet kap a leckék felépítéséről.

2

PRÓBALECKE



ECDL – IT- ALAPISMERETEK

A LECKÉK FELÉPÍTÉSE Az ECDL–IT-alapismeretek tananyagsorozat 36 leckéből áll, normál tempó esetén tananyagcsomagonként (18 db) fogjuk elküldeni Önnek. Minden tananyagcsomag két leckét tartalmaz, melyekben egyaránt talál elméleti ismereteket, gyakorlati példákat, feladatokat, érdekességeket.  Minden tananyagcsomagnak meghatározott és a sorozatban egységes felépítése van.  A felépítés lényeges elemét képezik a feladatok, amelyek a lecke közben megtalálhatók.  Minden lecke végén összefoglalás található, melyben megismételjük a legfontosabb ismereteket, összefüggéseket.  Minden lecke házi feladattal végződik, így lehetőséget ad a tananyagcsomag elsajátításának ellenőrzésére.  A lecke követhetősége érdekében grafikai ábrákat alkalmazunk, melyekkel az adott szövegrész jelentőségét, szerepét kívánjuk jelezni.



@

A TANANYAGCSOMAG HÁZHOZ JÖN Jelentkezését követően összeállítjuk kezdő tananyagcsomagját, ami a jelentkezéstől számított 14 napon belül megérkezik Önhöz. A csomag tartalmazza az 1-2. leckét és a szükséges kiegészítő anyagokat. Amennyiben a próbahónap alatt a tananyagcsomag elnyerte tetszését, rendszeres időközönként postai úton kapja meg a soron következő leckéket.

ÜGYFÉLOLDAL Az ügyféloldalra történő bejelentkezés után intézheti a tananyagsorozathoz kapcsolódó ügyeit. Többek között lehetősége van a tananyagsorozattal kapcsolatos adminisztráció és pénzügyek intézésére, új szolgáltatások megrendelésére. Az Európai Levelező Oktatási Kft. képzésének megrendelése esetén az ügyféloldalról érheti el az Online házi feladat szolgáltatásunkat is.

A TANFOLYAM BEFEJEZÉSE Amennyiben részt vesz az Európai Levelező Oktatási Kft. által biztosított képzésen, az utolsó tananyagcsomagot követően kell online formában kitöltenie a tanfolyam végét jelentő zárótesztet. Amennyiben az összes házi feladatot visszaküldte, és a záróteszt kitöltése során legalább 51%-os eredményt ért el, akkor kapja kézhez a képzés elsajátítását tanúsító igazolást.

3


PRÓBALECKE

Az ECDL – IT- alapismeretek tananyagsorozat tematikája 1-2. lecke: IT alapismeretek I. Ebben a tananyagcsomagban megismerkedünk az információ, a kód és a kódolás fogalmával, valamint betekintést nyerünk a bináris kódrendszerbe is. Áttekintjük a számítógépes programok fogalmát, a különböző felhasználói felületeket, valamint a multimédiát.

19-20. lecke: Adatbázis-kezelés II. Tovább foglalkozunk a MS Access 2010 funkcióival, melyekkel adatbázisainkban megkönnyíthetjük az adatok bevitelét, és az adatokból riportok, statisztikák készítését. Áttekintjük az űrlapok létrehozását és szerkesztését, kitérünk az objektumok vezérlőelemeire és a makrók felépítésére. Ezen kívül tanulhat az adatok keresésének, szűrésének lehetőségeiről és a több táblából megvalósuló lekérdezésekről, jelentésekről.

3-4. lecke: IT alapismeretek II. Ebből a két leckéből megismerheti a különböző operációs rendszereket, az alapvető felhasználói szoftvereket, a Microsoft Office programcsomagot, valamint tanulhat az információs társadalomról, a szerzői jogokról, a számítógép karbantartásáról és a számítógépes vírusokról.

21-22. lecke: Prezentáció I. Bemutatjuk a MS PowerPoint 2010 alapvető funkcióit, melyekkel bemutatóinkat szemléletessé, vizuálissá tehetjük. Szó lesz a bemutatók létrehozásáról és mentéséről, a diák egyéni hátterének beállítási lehetőségeiről, a különböző elrendezésű diák megszerkesztéséről. Ezen kívül tanulhat a különböző képek, alakzatok, ábrák és diagramok beillesztésének és formázásának lehetőségeiről.

5-6. lecke: Operációs rendszerek I. A jelenlegi leckékben megismerheti a Windows XP operációs rendszer legfontosabb elemeit és beállítási lehetőségeit. Bemutatjuk a Súgót, testre szabjuk az Asztalt és a Tálcát, megtanuljuk az operációs rendszer fontos információit, és beállítjuk a területi és nyelvi beállításokat.

23-24. lecke: Prezentáció II. Tovább folytatjuk a MS PowerPoint 2010 funkcióinak bemutatását, melyekkel prezentációinkat dinamikusabbá tehetjük. Ismertetjük az áttűnések, animációk és témák beállítását, a hiperlinkek, akciógombok, és különböző vetítési típusok használatát, valamint kitérünk a mentés és a nyomtatás beállításainak lehetőségeire is.

7-8. lecke: Operációs rendszerek II. Tanulhat a különböző segédprogramok alkalmazásáról a grafikus rendszerek (pl. Windows) esetében. A Windows verziókban például ilyen a Windows intéző program (Windows Explorer), mellyel részletesebben ebben a két leckében fogunk megismerkedni.

25-26. lecke: Internet, információ és kommunikáció I. A tananyagcsomag első felében definiáljuk a számítógépes hálózatokat, bemutatjuk azok típusait, valamint kialakításuk főbb szempontjait. Áttekintjük a protokollok jelentőségét, valamint a legfontosabb hálózati protokollt, a TCP/IP-t. Megtanulhatja, hogyan kell csatlakoztatni a számítógépet az internet hálózatra. A második részben az elektronikus levelezéssel, valamint az interneten történő böngészéssel foglalkozunk.

9-10. lecke: Szövegszerkesztés I. Megtanulhatja, hogyan készíthet jól átlátható dokumentumokat, hogyan tudja hatékonyan kiemelni, hangsúlyozni mondandója lényegét, illetve hogyan tudja a dokumentumot úgy megformázni, hogy nyomtatásban is könnyen kezelhető, jó „kinézetű” olvasmány legyen. A tananyagcsomagból elsajátíthatja a szerkesztések, tördelések, formázások elvégzésének legegyszerűbb technikáit.

27-28. lecke: Internet, információ és kommunikáció II. Ebben a két leckében megismerkedünk az Outlook levelezőprogram működésével, az e-mailek elküldésével, rendszerezésével, illetve a címjegyzékek és címlisták készítésével. Az Internet Explorer böngészőprogramon keresztül áttekintjük a programok letöltésének, kedvenc weboldalaink elmentésének lépéseit, és tippeket adunk a hasznos weboldalakra vonatkozóan.

11-12. lecke: Szövegszerkesztés II. Ebben a két leckében a MS Word 2010 további funkcióival fogunk megismerkedni, melyekkel színesebbé tehetjük dokumentumainkat. Többek között megtanuljuk a tabulátorok helyes használatát, és megismerkedünk a felsorolás és a sorszámozás különböző típusaival. Táblázatokat és különböző grafikai ábrákat fogunk készíteni. A körlevelek készítése mellett a helyesírás-ellenőrző használatát is elsajátítjuk.

29-30. lecke: Képszerkesztés I. Definiáljuk a legfontosabb képszerkesztési alapfogalmakat, bemutatjuk az általánosan használt színmódokat, a raszteres és a vektorgrafikus képek jellemzőit, a különböző képtömörítési eljárásokat és képformátumokat, a képek publikálását érintő jogi megfontolásokat, valamint a képszerkesztésben használt eszközöket. Ezt követően áttekintjük a GIMP programot, annak felhasználói felületét és működését.

13-14. lecke: Táblázatkezelés I. Megtanulhatja, hogyan készíthet vizuális, könnyen érthető táblázatokat, statisztikákat, hogyan tudja automatizálni a különböző számításokat, hogy az adatok változása esetén is mindig a megfelelő eredményeket adják, illetve hogyan tudja a táblákat, grafikonokat a legáttekinthetőbben megjeleníteni. A leckékből elsajátíthatja az adatok bevitelének, illetve a számítások elvégzésének legegyszerűbb technikáit.

31-32. lecke: Képszerkesztés II. A tananyagcsomagból megismerheti a rétegek fogalmát és a velük való műveleteket. Elsajátíthatja a képek világosításának, sötétítésének technikáját, a speciális effektek alkalmazását. Tanulhat arról is, hogyan lehet szöveget a képekre készíteni, valamint arról, hogyan lehet a képeket kisebb ábrákkal kiegészíteni. Ezen kívül kitérünk a kép egyes részleteinek módosítására, a kép kijelölésének módjára is.

15-16. lecke: Táblázatkezelés II. Ebben a két leckében a MS Excel 2010 további funkcióival fogunk megismerkedni, melyek segítségével munkafüzeteinkben az adatokat és statisztikákat még vizuálisabban tudjuk megjeleníteni, és a kalkulációinkat is automatizálni tudjuk. Többek között megtanuljuk a diagramok készítését és formázását, és megismerkedünk a megjegyzések használatával.

33-34. lecke: Webkezdő I. Ez a két lecke a honlapkészítés alapjait foglalja magában. Ismertetjük egy egyszerűbb honlap megtervezésének, létrehozásának és fenntartásának lépéseit. Definiáljuk a weblapszerkesztés alapfogalmait. Áttekintjük a karakterek, bekezdések formázásának, beállításának lehetséges módjait. Kitérünk a képek, táblázatok szerkesztésének, módosításának a menetére, illetve bemutatjuk a sorszámozások készítését is.

17-18. lecke: Adatbázis-kezelés I. Ismertetjük a MS Access 2010 alapvető funkcióit, melyekkel adatbázisainkat meg tudjuk tervezni, és legfontosabb objektumait, az adattáblákat létre tudjuk hozni. Elsajátíthatja az adatbázisok létrehozásának és mentésének tudnivalóit, a táblák különböző nézeteinek használatát, a mezők és adattípusok beállítását, ezen kívül tanulhat az adatsorok hozzáadásáról, szerkesztéséről, kereséséről és sorba rendezéséről is.

35-36. lecke: Webkezdő II. Megismerkedünk a hiperhivatkozások (linkek) készítésével, továbbá azzal, hogyan kell weboldalra mutató hivatkozást megadni képre, szövegre. Áttekintjük a címkékkel, a keretekkel és az űrlapok készítésével kapcsolatos tudnivalókat. Arról is tanulunk, hogy hogyan kell letölteni és telepíteni az FTP programot, majd ennek segítségével hogyan tudjuk weblapunkat feltölteni az internetre, egy ottani tárhelyre.

4

PRÓBALECKE


6

1-2. lecke

ECDL – IT-alapismeretek

1/A modul

1–2. lecke IT-alapismeretek I.

1.

Az informaƟka-technológia alapfogalmai

Ebben a fejezetben megismerkedünk az információ, a kód és a kódolás fogalmával, valamint betekintést nyerünk a bináris kódrendszerbe is. Megismerjük a számítógépes programok fogalmát, a különbözƅ felhasználói felületeket, valamint a mulƟmédiát.

1.1. Az információ Bevezetés, melyből megtudhatja, miről szól a lecke.

A mindennapi életben is használatos ez a szó, viszont ha meg szeretnénk fogalmazni, hogy mit is jelent, bizony nehézségekbe ütközünk. Nem tudunk igazán jó meghatározást adni, inkább csak rokon értelmƾ szavakkal írhatjuk körül, mint például tájékoztatás, híranyag, ismeret, tudásanyag stb. Mást jelent a hétköznapi szóhasználatban, és mást a különbözƅ tudományokban.

i

Az információ olyan új ismeret, hír, ami egy kérdésben csökkenƟ ismereteink hiányát. Az információ mindig a közlemény tartalmi részét jelenƟ, nem pedig a megjelenési formáját. Az információ megjelenési formája az adat.

1.2. Kód, kódolás, kódrendszer Amikor a gondolatainkat szavakba öntjük, a beszéd hangjai, a leírt szöveg betƾi az adatok, melyek azt az információt hordozzák, amire gondoltunk. Ez az információ „hordozásának”, tárolásának legkisebb egysége. A hangok, betƾk megfelelƅ jelentésƾ szavakká állnak össze, azok pedig mondatokká, így az egész információt át tudjuk adni másoknak. Az ilyen átalakításokat kódolásnak nevezzük. A kódolással elƅállítoƩ jelsorozatot kódsorozatnak nevezzük, melynek nagyobb egységei a kódszavak. A kódszavakat alkotó elemek egy jelkészletet (kódábécé) alkotnak (pl. a nyelv betƾi ill. az írásjelek). A kódolásnak csak akkor van értelme, ha a kapoƩ adatokat bármikor vissza tudjuk alakítani, hogy a jelekbƅl megértsük az információt (dekódolás). Ezért szükség van egy olyan szabályrendszerre, amely egyértelmƾen meghatározza az átalakítás módját (pl. a nyelvek szabályai). A kódábécé és a szabályrendszer együƩesét kódrendszernek nevezzük.

1.3. A tárolt adatok alapegységei A bit (Binary Digit = „két állapotú”, bináris számjegy) a legkisebb, még információtartalommal rendelkezƅ „hír” mértéke, ezért elemi információnak is szokták nevezni.

i

Az információ mennyiségének a legkisebb oszthatatlan mértéke az egy bit (1b).

(1-2. lecke, 6. oldal)

5

PRÓBALECKE


8

1-2. lecke

i


Az egyik leggyakrabban alkalmazoƩ kódrendszer az ASCII (ejtsd így: eszki) (American Standard Code for InformaƟon Interchange – amerikai szabványos kód információk cseréjére). Ezt a kódrendszert minden hardver és szoŌver egyformán értelmezi, ezért a hálózatokon általában különleges paraméterezés, segédprogramok vagy parancsok nélkül is továbbítható. Az ASCII kódtábla elemeit karaktereknek nevezzük. Egy bájton maximum 256 elemi információ tárolható, ezért az egyszerƾ tárolhatóság és a gyors mƾködés érdekében 256 jelet veƩek fel az ASCII kódtáblába, azaz a kódrendszer 256 jel kezelését teszi lehetƅvé. Ebbƅl már látható is, hogy minden egyes karakter helyfoglalása pontosan egy bájt.

É

Érdekességekkel színesítjük az elméleti tudásanyagot.

A kódrendszert az 1960-as években dolgozták ki és szabványosítoƩák az Egyesült Államokban. Célja a telexgépeken való felhasználás volt. A telex a vezetékes távíró teljesen gépesíteƩ változata volt. A szöveget egy villamos írógéphez vagy margarétafejes nyomtatóhoz hasonló írógépbe gépelték, mely vagy közvetlenül továbbítoƩa közönséges telefonhálózaton keresztül a fogadó állomásnak a binárisan kódolt üzenetet, vagy oŋine üzemmódban lyukszalagot nyomtaƩak segítségével és késƅbb automaƟkus üzemmódban küldték el. A nem nyomtatható karakterek a sornyomtató villanyírógép mƾködéséhez igazodtak. A kódszavakhoz elƅször a vezérlƅjeleket rendelik, ezt köveƟk az írásjelek, a számok, az angol abc betƾi, végezetül pedig a különleges karakterek (ide tartoznak a magyar és más nyelvek speciális ékezetes betƾi is). A különbözƅ nyelvekhez különbözƅ kódtáblákat hoztak létre, melyek megkülönböztetésül egy háromjegyƾ számot kaptak. Az angol nyelv a 437-es ASCII kódtáblát, míg a magyar nyelv a 852-es ASCII kódtáblát alkalmazza.

i

A 90-es évek elején több nagy szoŌvercég javaslatot teƩ az univerzális karakterkódolásra, melynek eredményeképpen létrejöƩ a Unicode 16 bites kódrendszer, ami már több mint 65 ezer karakter szabványos kódolását teƩe lehetƅvé. A Unicode kompaƟbilis az ASCII kódkészleƩel és tartalmazza a ma használt karakterek nagy részét (laƟn, görög, cirill, héber, arab, stb.), valamint egyéb írásjeleket és szimbólumokat további bƅvítési lehetƅségeikkel.


6

PRÓBALECKE



3-4. lecke

15

1.4.2. Excel Az Excel táblázatkezelƅ program bonyolult számítások, táblázatok, függvények, valamint matemaƟkai és pénzügyi összesítések végrehajtására képes. Használatát megkönnyíƟk a különbözƅ táblázatok készítésére használható varázslók, automaƟkus javítás, valamint a könnyƾ programozhatóság.

Ábrákkal, illusztrációkkal szemléltetjük a tanultakat.

1.4.3. PowerPoint A PowerPoint különbözƅ prezentációk, diagramok, rajzok, ábrák, képek bemutatására szolgál. Segítségével tetszetƅs, akár mulƟmédia elemeket is tartalmazó bemutató, elƅadás készíthetƅ. Hatékony formázó eszközeivel háromdimenziós hatásokat is el lehet érni, továbbá bƅséges képkészlet áll a rendelkezésünkre. A bemutatóink ezáltal a diaveơtéshez válnak hasonlóvá, ahol azonban nem csak állóképeket, hanem tetszƅleges animációkat végzƅ, és hangokat adó diákat is láthatunk.


7

PRÓBALECKE


2/A modul

5–6. lecke A számítógép használata I. A Windows XP operációs rendszer

Bevezetés Kedves Tanuló! A legutóbbi leckékben megismerkedtünk a szoŌverek különbözƅ ơpusaival, a legfontosabb operációs rendszerekkel, az informaƟka társadalmi tényezƅivel, ezenkívül a számítógépes munkahelyrƅl, a jogi szabályozásokról és a leggyakoribb vírusokról is eseƩ szó.

A lecke célja

Leckéink egymásra épülve biztosítják a megalapozott tudás elsajátíthatóságát.

A jelenlegi leckékben Ön megismerheƟ a Windows XP operációs rendszer legfontosabb elemeit és beállítási lehetƅségeit. Megismerjük a Súgót, testre szabjuk az Asztalt és a Tálcát, megtudjuk az operációs rendszer fontos információit, és beállítjuk a terüleƟ és nyelvi beállításokat.

1.

A számítógép bekapcsolása

Miután megismerkedtünk a számítógép felépítésével, a következƅ lépés, hogy megfelelƅen tudjuk mƾködtetni a számítógépünket. Ennek elsƅ lépése a számítógép bekapcsolása. Alapvetƅ szabály, hogy elƅször mindig az összes olyan használandó hardver elemet kell bekapcsolni, amely külön kapcsolóval rendelkezik, majd csak ezután kapcsoljuk be a fƅkapcsolóval (Power gomb vagy a „0/1”-es kétállású gomb) a számítógépünket.

T i

A számítógép kikapcsolásakor fordítva járunk el, elƅször a számítógépet, majd ezután a többi hardver elemet kapcsoljuk ki. A beindítás után a számítógép automaƟkusan elvégez egy önellenƅrzƅ tesztet, amit POST (Power-On Self-Test) programnak is nevezünk. Ez a program feltárja a számítógép alapegységeiben rejlƅ esetleges hibákat, teszteli a processzor és a memóriák mƾködését, üzenetet jelenít meg a képernyƅn, ha pedig a képernyƅ mƾködésében hiba van, egy hangjelzéssel Įgyelmeztet. Általában sem az üzenetek, sem hangjelzések nem annyira részletesek, hogy megállapíthassuk belƅlük a hiba okát, de a hiba forrásait nagyjából lokalizálhatjuk. Az egyszeres sípoló hang és rendszerjelzés megjelenése a képernyƅn azt jelenƟ, hogy a számítógép minden részegysége eredményesen „átment” a tesztprogramon. Bármilyen eltérƅ hangkombináció vagy ezek hiánya meghibásodásra utal.


8

PRÓBALECKE


10

5-6. lecke

T

Hasznos tanácsokat adunk a tanultak alkalmazásához.


A görgetƅsávok használata nagyon egyszerƾ. Kaƫntsunk a görgetƅsávok végein látható, a kívánt irányba mutató kis nyilakra, vagy fogjuk meg az egérrel a nyilak közöƩ elhelyezkedƅ téglalapot (csúszka) és húzzuk a megfelelƅ irányba, vagy kaƫntsunk a nyilak és a téglalap közöƫ területre. Az utóbbiak lényegesen gyorsabbak a nyilakra kaƫntásnál.

2.8. Ablakok méretének megváltoztatása

i

F

A nem teljes méretƾ ablak méretét egyedileg úgy tudjuk megváltoztatni, hogy vagy az ablaksarkokhoz, vagy pedig az ablakszegélyekhez visszük az egérkurzort addig, míg a nyíl alakú egérkurzor két irányba mutató nyíllá nem változik. Ekkor az egér bal gombjának folyamatos lenyomásával a kívánt irányokba növelhetjük, illetve csökkenthetjük az ablak méretét. A kívánt méret elérése után engedjük el az egérgombot. Az ablaksarkok mentén történƅ méretmódosítással közel arányosan tudjuk kicsinyíteni vagy nagyítani az ablakokat.

Gyakorolja a Sajátgép ablak áthelyezését és méretének megváltoztatását az alábbi feladatokon keresztül! Nyissa meg a Sajátgép ablakot! Ehhez kaƫntson kétszer a Sajátgép ikonra. A megjelenƅ ablakban gépünk lemezegységei, meghajtói láthatók (C:, D: stb.). Figyelje meg a Tálca tartalmát, megjelent rajta a Sajátgép nyomógomb is. Nagyítsa a Sajátgép ikont teljes képernyƅ nagyságúvá! Figyelje meg, hogy a Tálca továbbra is látható. Ezután kicsinyítse le az ablakot az elƅzƅ méretre! Ha az ablak eltakar a munkaasztalon valamilyen ikont, akkor változtassa úgy meg az ablak méretét, hogy az asztal minden eleme látható legyen! Kicsinyítse le az ablakot a Tálcára! Nagyítsa az ablakot eredeƟ méretére! Nyissa meg a Lomtár ablakokat is! Ehhez kaƫntson kétszer a munkaasztalon a Lomtár ikonokra. Figyelje meg, hogy a Tálcán mindkét megnyitoƩ ablak nyomógombja megjelent. Amennyiben az ablakok túlságosan fednék egymást, helyezze át ƅket úgy, hogy minél nagyobb rész váljon láthatóvá belƅlük!


9

PRÓBALECKE



37

5-6. lecke

Amennyiben a beállítoƩ terüleƟ beállítás jellemzƅin módosítani szeretnénk, akkor a Testreszabás gombra kaƫntva a megjelenƅ ablakban a változtatásokat el tudjuk végezni.

7.1.1. Számok lap Ez a lap a számok megjelenésének beállításait tartalmazza. A Minta részben láthatjuk a jelenlegi beállítások szerinƟ poziơv és negaơv számok megjelenési képét. Az egyes elemek listáját az elem melleƫ legördülƅ menübƅl tudjuk kiválasztani, de a fehér szövegmezƅben egyedi jelek beírására is van lehetƅségünk. Tizedesjel: IƩ adható meg a Ɵzedesjel, mely lehet vesszƅ vagy pont. Tizedesjegyek száma: IƩ adhatjuk meg a Ɵzedesjegyek számát. Jelenleg 2, de a feladaƩól függƅen mást is választhatunk. Nulla választásakor csak egész számok jelennek meg. Ezres elválasztó: IƩ adható meg a nagy számok esetén a hármas számjegycsoportokat elválasztó jel. Számjegyek csoportosítása: IƩ adható meg a Ɵzedesjegyek csoportosításának módja. Negaơv elƅjel: IƩ adható meg a negaơv számot jelzƅ karakter. Célszerƾ a jelenlegi „-” jel beállítást megtartani, eƩƅl csak nagyon indokolt esetben térjünk el! Negaơv számformátum: IƩ adható meg a negaơv számok megjelenítési módja. Vezetƅ nullák megjelenítése: IƩ adható meg, hogy legyen-e 0 a Ɵzedesjel elƅƩ a 0 és az 1 közé esƅ Ɵzedestörtek esetében.

A logikus tagolás átláthatóvá teszi az elsajátítható ismereteket.

Listaelválasztó: IƩ adható meg, az alkalmazói programok listaelemeit elválasztó jel. Mértékrendszer: IƩ adható meg a számítógépünkön használt mértékrendszer, mely lehet metrikus vagy amerikai.

F

Végezze el, illetve próbálja ki a következƅ jellemzƅk módosítását! A szám négy Ɵzedes pontossággal jelenjen meg! A Ɵzedes elválasztó legyen pont! A csoportosító jel legyen egy szóköz! A szám háromjegyƾ csoportokban jelenjen meg!

T

Ha elvégeztük a módosításokat, akkor kaƫntsunk az Alkalmaz gombra, és ekkor a változtatásoknak megfelelƅ mintaképet megtekinthetjük. Ha mégsem akarjuk a változtatásokat, akkor kaƫntsunk a Mégse gombra, ha pedig érvényesíteni akarjuk az új beállításokat, akkor kaƫntsunk az OK gombra.


10

PRÓBALECKE



T

13

7-8. lecke

Ha nem áơrni, felülírni akarjuk a mappa régi nevét, hanem csak kiegészíteni, akkor amikor a név kijelölƅdik, nyomjunk egy Jobbra Nyíl billentyƾt, és az ezután begépelt szöveg már nem felülírja a régi nevet, csak mellé íródik.

2.4. Mappa másolása és áthelyezése Munkánk során elƅfordulhat, hogy át akarjuk szervezni mappáinkat, vagy másolatot szeretnénk készíteni, akár a számítógépünkre vagy valamilyen háƩértárolóra. Az áthelyezés és a másolás közöƩ igen nagy a különbség.

i

Áthelyezés során az egész mappát tartalmával együƩ a mappastruktúrában máshová helyezünk. Ekkor a régi helyérƅl a mappa eltƾnik. Másolásnál viszont az egész mappát tartalmával együƩ átmásoljuk a mappastruktúrában egy új helyre. Ekkor a mappa és annak teljes tartalma az eredeƟ helyén is és az új helyén is megtalálható. Most nézzük meg ezeket a mƾveleteket példákon keresztül!

Példáink bemutatják az elméleti tudás gyakorlati alkalmazását.

F

Másolja át a Titkos iratok mappát a Bizalmas iratok mappába! Jelölje ki a Titkos iratok mappát! Ehhez kaƫntson egyszer a jobb oldali ablakrészben a Titkos iratok mappára! A mappa neve kék színƾre változoƩ. Jobb klikkeljen az egérrel a mappára, majd válassza ki a Másolás parancsot!

É

A Másolás parancsot a mappa kijelölésével és a CTRL+C billentyƾkombinációval is kiadhatja. Nyissa ki a Bizalmas iratok mappát (ez lesz a cél-mappa)!

A bal oldali részben látható, hogy nyitoƩ a Bizalmas iratok mappa, a jobb oldali részben pedig látható a tartalma, ami most éppen üres. Adja ki a Beillesztés parancsot! Ehhez jobb klikkeljen az ablak bármely részére, majd kaƫntson a Beillesztés menüpontra! Ekkor a Bizalmas iratok mappában létrejöƩ a Titkos iratok mappa (de a régi helyén is megmaradt).

A Beillesztés parancsot a mappában állva a CTRL+V billentyƾkombinációval is kiadhatja.


11

PRÓBALECKE



F

Feladatainkon keresztül elmélyítheti megszerzett tudását.

35

7-8. lecke

A következƅ ablakban a mappastruktúrából kiválaszthatjuk azokat a fájlokat és mappákat, melyekrƅl biztonsági másolatot szeretnénk készíteni. Ha a nevek elƅƫ jelölƅnégyzet üres, az adoƩ objektum nem kerül a menteƩ állományok közé, ha azonban „kipipáljuk” (kék színƾ pipa kerül be), akkor másolat készül róla. Egy mappa bejelölése azt jelenƟ, hogy a benne található összes objektum mentésre kerül. Ha csak az egyes fájlokat jelöljük ki, az ƅket tartalmazó mappa jelölƅnégyzetében egy szürke színƾ pipa jelenik meg (a szürke szín azt jelzi, hogy az objektum nem minden elemét jelöltük ki). Pipázzuk be az Iratok mappát, majd nyomjuk meg a Tovább gombot! A következƅ ablakban adhatjuk meg a Biztonsági másolat nevét és helyét. Válasszuk ki a másolat helyének a D: meghajtót, a másolat nevéhez pedig írjuk be az Iratok_bizt_másolat_ééééhhnn nevet! A biztonsági mentés fájl kiterjesztése .bkf lesz. Nyomjuk meg a Mentés gombot, majd a Tovább gombot! A következƅ ablakban a Biztonsági másolat elkészítése elƅƫ közvetlen állapotot láthatjuk, ha még módosítani szeretnénk, akkor visszaléphetünk az elƅzƅ ablakokba, ha pedig nem, akkor a Befejezés gombra kaƫntva elindíthatjuk a másolat elkészítését. A biztonsági mentés státuszát folyamatosan nyomon követhetjük egy ablakban, és amikor elkészült, a Bezárás gombra kaƫntva kiléphetünk az ablakból. Ellenƅrizze az Intézƅben a D: lemez tartalmát! Ha jól végezte el a feladatot, akkor a D: lemezen megjelent a Iratok_bizt_másolat_ééééhhnn.bkf nevƾ fájl.

A biztonsági mentés fájlt ne (csak) a gépen tároljuk, hanem mentsük azt ki egy külsƅ adathordozóra. Ugyanis a számítógépek merevlemeze mechanikus, azaz mozgó alkatrészekkel mƾködik, ezért sérülékeny. A merevlemez házán belül pl. a – lemezjátszók „tƾjéhez” hasonló – olvasófej könnyen megsérülhet a számítógép rázkódása, valaminek nekiütƅdése stb. által. Az olvasófej megkarcolhatja magát a lemezfelületet is, illetve számtalan sérülés, meghibásodás elƅfordulhat. Tehát fontos adatainkat (amelyek elvesztése „fájna” számunkra) pár naponta, hetente vagy havonta mentsük le így biztonsági mentésként, és a másolatot mindig helyezzük


12

PRÓBALECKE


32

15-16. lecke


T

Ha a függvény lapját meg szeretnénk nézni, álljunk rá pl. a G2 cellára és nyomjuk meg az fx gombot (vagy a SHIFT+F3 kombinációt), és ezt látjuk:

É

Ha a HA függvénynél az egyik esetben nem szeretnénk semmit sem megjeleníteni, akkor egyszerƾen csak két idézƅjelet ("") kell írnunk egymás mellé, ez jelzi az „üres” cellát.

12.2.2. ÉS

i

Az ÉS(logikai1;logikai2;…) függvény azt vizsgálja, hogy egyszerre az összes logikai feltétel IGAZ-e (2-nél több is lehet!): • IGAZ érték jelenik meg, ha az összes feltétel IGAZ. • HAMIS érték jelenik meg, ha a feltételek közül legalább az egyik HAMIS. Ha például a budapesƟ ÉS 15 évnél régebbi munkatársakat szeretnénk kiszƾrni, akkor a HA függvényen belül a logikai vizsgálat az alábbi lenne:

A lényeges alapfogalmakat információként kiemeljük.

=ÉS(F2>15;C2=”Budapest”) Tehát a HA függvényes képletünk teljes formában így nézne ki: =HA(ÉS(F2>15;C2=”Budapest”);"15 évnél régebben belépeƩ és budapesƟ";"Vagy nem 15 évnél régebbi, vagy nem budapesƟ")

12.2.3. VAGY

i

A VAGY(logikai1;logikai2;…) függvény azt vizsgálja, hogy a megadoƩ feltételek közül legalább az egyik IGAZ-e: • IGAZ érték jelenik meg, ha legalább az egyik feltétel IGAZ. • HAMIS érték jelenik meg, ha az összes feltétel HAMIS. Ha például a budapesƟ VAGY érdi munkatársakat szeretnénk kiszƾrni, akkor a HA függvényen belül a logikai vizsgálat az alábbi lenne: =VAGY(C2=”Budapest”;C2=”Érd”) Tehát a HA függvényes képletünk teljes formában így nézne ki: =HA(VAGY(C2=”Budapest”;C2=”Érd”);"BudapesƟ vagy érdi";"Nem is budapesƟ, és nem is érdi")

(15 16 llecke, k 32 ld l) (15-16. 32. oldal)

13

PRÓBALECKE



33

15-16. lecke

12.3. MatemaƟkai függvények A matemaƟkai függvények segítségével egyszerƾ és bonyolult matemaƟkai számításokat végezhetünk el. Ebbe a kategóriába tartozik a SZUM() függvény is, melynek használatát már korábban, az Excel 1. füzetének 7. fejezetében megismerheƩünk (összeadja a zárójelen belüli cellák, cellatartományok értékeit).

12.3.1. SZUMHA

i

A SZUMHA(tartomány;kritérium;összeg_tartomány) függvény a megadoƩ feltételeknek eleget tevƅ cellákban található értékeket adja össze. • A függvény a Tartomány-ban megnézi, hogy mely cellákra IGAZ a kritérium, • és csak azokkal a cellákkal egy magasságban összeadja a számokat az Összeg tartományban.

F

Írja be az I2 cellába, hogy „Vidékiek összes iƩ töltöƩ éve:”, a J2 cellába pedig összegezzük a nem budapesƟ (azaz vidéki) munkatársak iƩ töltöƩ éveit! A kritérium most "<>Budapest", azaz nem egyenlƅ BudapesƩel, és ezt a C2:C7 tartományban kell nézni (Helységek), majd az F2:F7 tartományt összegezni. A képlet tehát ez lesz: =SZUMHA(C2:C7;"<>Budapest";F2:F7)

Számítási feladatokat mutatunk be. Ezzel a J2 cellában megkaptuk az összes olyan munkatárs eltöltöƩ éveinek összegét, akinek a sorában a Helység nem „Budapest”.

T

Az egyetlen „szépséghiba” még, hogy az évek számában megint sok a Ɵzedesjegy, és nincs oƩ utána az „év”. Megcsinálhatnánk erre is a Cellák formázása – Egyéni beállítást, de észrevehetjük, hogy az F oszlop celláira már megcsináltuk! Ezért kaƫntsunk pl. az F2 cellára, majd a Kezdƅlap menü – Vágólap csoport – Formátummásoló „ecsetre” (errƅl is tanulhaƩunk már az Excel 1-2. füzetében a 7.1 fejezetben), majd a J2 cellára, és ezzel ide is másoltuk az F2 cella formátumát!

12.3.2. SZORZAT

i

A SZORZAT(szám1;szám2;…) függvény az értékek szorzatát számítja ki, és iƩ cellatartományt is megadhatunk, amin belül minden számot összeszoroz a függvény.


14

PRÓBALECKE


5/A modul

17–18. lecke Adatbázis-kezelés I.

Bevezetés Kedves Tanuló! Ebben a modulban megtanuljuk, hogyan készíthetünk a MicrosoŌ Access 2010 adatbázis-kezelƅ program segítségével különféle adatbázisokat. Kinek ajánljuk, hogy sajáơtsa el az adatbázis-készítés módszereit? Mindenkinek, aki nagyon sok adaƩal dolgozik, sok különbözƅ táblázatot tölt, a táblázatokban más táblázatokra hivatkozik, és egy idƅ után kezd „belekeveredni” a sok táblázat rendszerébe. Ha valaki szeretné „leegyszerƾsíteni”, és az adatkitöltƅk ill. riportkészítƅk számára felhasználó-baráƩá tenni a táblákat, annak nagyon hatékony és könnyen megtanulható módszert nyújt az Access program, melyben akár többen egyszerre is dolgozhatunk, adatainkat gyorsabban érjük el és kiküszöbölhetjük a hibázási lehetƅségeket is.

A lecke célja Az Access 2010 olyan adatbázis-fájlok tervezését és felépítését teszi lehetƅvé, amelyekbe késƅbb adatokat vihetünk be, azokat aktualizálhatjuk (frissíthetjük) és módosíthatjuk, illetve staƟszƟkákat, jelentéseket készíthetünk róluk. A MicrosoŌ Access segítségével „összeköthetünk” nagyon sok pl. Exceltáblázatot, és az összes információt egyetlen adatbázisfájlban tárolhatjuk, az adatbevitelt és riport készítést pedig sokkal kényelmesebbé tehetjük. A leckében az MS Access 2010 alapvetƅ funkcióit fogjuk megismerni, melyekkel adatbázisainkat meg tudjuk tervezni, és legfontosabb objektumait létre tudjuk hozni.

1. Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

i

Adatbázisoknak nevezzük a valamilyen szempontok szerint összefüggƅ adatok gyƾjteményét. A MicrosoŌ Access 2010 legfontosabb „objektumai”, elemei a következƅk: az adatok tárolására szolgáló táblák, az adatbevitelt szolgáló ƾrlapok, az adatkeresést megkönnyítƅ lekérdezések,

A témához kapcsolódó fontosabb szakmai kifejezéseket elmagyarázzuk.

a kiválasztoƩ adatok, staƟszƟkák megjelenítésére való jelentések, valamint az alkalmazás testre szabását lehetƅvé tévƅ makrók. A táblák segítségével határozhatjuk meg és tárolhatjuk az adatokat. A táblák olyanok, mint a MicrosoŌ Excel programban létrehozoƩ táblázatok, oszlopokból és sorokból (ún. adatsor vagy rekord) állnak.


15

PRÓBALECKE



5

21-22. lecke

3. Menüsorok és eszköztárak a PowerPoint programban Az MS PowerPoint az Oĸce programcsomag programja. A programcsomag egészére jellemzƅ menüjelölések, valamint az eszköztárak ikonjai ismerƅsnek tƾnnek mindazok számára, akik dolgoztak már a MicrosoŌ egyéb termékeivel, pl. a Word szövegszerkesztƅ vagy az Excel táblázatkezelƅ programmal. Természetesen olyan menüpontokkal és graĮkai szimbólumokkal is találkozhatunk, amelyek csak a prezentációs programra jellemzƅek.

É

T

Gyakorlatias tudnivalókat építünk be a leckékbe.

Az Oĸce csomag 2003-as vagy annál régebbi verzióiban legördülƅ menükkel találkozhaƩunk, tehát a belsƅ menüpontokat a menükben keresgélni kelleƩ, a 2007-es és késƅbbi verziókban viszont menüszalag van, és az adoƩ menükben minden funkció ikonja/gombja kint van a szalagon, különbözƅ csoportokban, tehát nem kell belsƅ almenükben keresgélni semmit. A leggyakrabban használt funkciókat pedig ki is gyƾjthetjük magunknak egy saját Gyorselérési eszköztárba, ezek a saját ikonok a menüszalag fölöƩ vagy alaƩ helyezkednek el. Ehhez bármelyik gombra/ikonra jobb klikkeljünk, majd válasszuk a Felvétel a Gyorselérési eszköztárra funkciót. Ezután a gombok már 1 kaƫntással elérhetƅk a saját eszköztárunkból, nem kell a menüszalagon az adoƩ fülekre mennünk és oƩ megtalálnunk ƅket. A Gyorselérési eszköztárat át tudjuk tenni a menüszalag alá, ahol még közelebb van a munkafelülethez. Ehhez a Gyorselérési eszköztáron nyomjunk egy jobb klikket, és válasszuk a következƅt: A Gyorselérési eszköztár megjelenítése a menüszalag alaƩ.

3.1. A prezentáció mentése Mentsük el eddigi munkánk eredményét. A prezentáció mentését a más programokban megismert mentési módokhoz hasonlóan, a menüszalagon található Fájl menü Mentés parancsával hajthatjuk végre. Ugyanezt a parancsot kiadhatjuk a Gyorselérési eszköztár Mentés (kék „Ňoppy lemez” ikon) gombjával is, illetve a CTRL+S billentyƾkombinációval is.

T

i

A prezentációt érdemes a módosítások után idƅnként elmenteni, hogy a beírt módosításokat rögzítse a program. A PowerPoint program automaƟkus mentést is végez, alapból 10 percenként, hogy „lefagyás” vagy akkumulátor lemerülés esetén se vesszenek el a módosítások. Az automaƟkus mentés beállítását a Fájl menü – Beállítások – Mentés menüpontban tudjuk megtenni. A 2007-es ill. annál késƅbbi PowerPoint prezentációk fájlơpusa, kiterjesztése a „.pptx”, ezért felépítésük a következƅ: fájlnév.pptx. A 2003-as vagy régebbi verziókban a fájlok kiterjesztése .ppt volt. A régi .ppt fájlokat megnyitva az új PowerPointban minden funkció megfelelƅen fog mƾködni, azonban a .pptx fájlokat a régi PowerPointban csak akkor tudjuk megnyitni, ha a gépünkön fel van telepítve egy ún. kompaƟbilitási csomag. Azok az új funkciók ill. formázások, amelyek a 2007-es vagy újabb verzióban leƩek beépítve a programba, a régi verzióban nem fognak mƾködni, ill. a színeknél pedig sok esetben más színt fogunk látni.

(21 22 llecke, k 55. oldal) ld l) (21-22.

16

PRÓBALECKE


20

21-22. lecke


5.3. ClipArt objektum Ha bemutatónkat rajzokkal, képekkel szemléletesebbé, érthetƅbbé kívánjuk tenni, könnyen megtehetjük ezt képbeszúrással külön fájlból, vagy a ClipArt képgyƾjteménybƅl. A ClipArt többek közöƩ a MicrosoŌ Oĸce programcsomag telepítƅ lemezén található, de az internet archívumaiban is találhatunk különbözƅ illusztrációkat a legkülönbözƅbb alkalmakra. Ezek közöƩ találunk komoly képeket, amelyek bármilyen hivatalos felszólaláson megállják a helyüket a diák illusztrációjaként, és vannak közöƩük vidám karikatúrák is, amelyekkel mosolyt csalhatunk a hallgatóság arcára.

F

Illesszen be a bemutatóba negyedik diaként egy „2 tartalomrész” elrendezésƾ diát!

Gyakorlataink révén kipróbálhatja az elméletben tanultakat.

Az új dia 2 hasábot jelenít meg, szabadon választhatunk, hogy melyikbe írunk szöveget, és melyikbe szúrunk bele valamilyen objektumot. Mindkét szövegdoboz közepén láthatjuk a 6 objektumbeszúró ikont (Táblázat, Diagram, SmartArt-ábra, Kép, ClipArt, Médiaklip beszúrása).

T

Ha egy diára képet és szöveget is szeretnénk elhelyezni vagy több hasábos szöveget, ne szúrjunk be új szövegdobozt a menübƅl, mert az újonnan beszúrt szövegdobozok szövegei nem lesznek benne a Vázlat nézetben, és így nem formázhatjuk ƅket együƩ a többi szöveggel! EhelyeƩ szúrjunk be inkább „2 tartalomrész” elrendezésƾ diát. A ClipArt képek beszúrását a 4.2 pontban elsajáơtoƩuk, ha szükséges, lapozzon vissza a fejezethez.

F

Az alábbi ábrához hasonlóan töltse ki a dia jobb oldali szövegdobozát, és a bal oldali közepén lévƅ ClipArt beszúrása ikonnal szúrjon be egy témához illƅ képet a ClipArt képtárból!


17

PRÓBALECKE



11

29-30. lecke

4. Képtömörítés Korábbi tanulmányaink során már megismertük a tömörítés fogalmát, most nézzük meg, mit jelent ez a mƾvelet a képfájlok esetén.

É

Amennyiben minden egyes képpontnak egymástól függetlenül meg akarjuk adni a színét, akkor a sok színárnyalat miaƩ minden képpont leírásához 3-3 bájt szükséges. Ha viszont Įgyelmesen megnézünk például egy nyári tájat ábrázoló képet, akkor észrevehetjük, hogy a kép felsƅ részében mindenüƩ egyforma kék az ég, ezért talán felesleges lenne megadni minden egyes képpontra ugyanazt a pontos színkódot, elég lenne, ha azt mondanánk: ugyanaz, mint az elƅzƅ. Ezt viszont egyetlen bit képes megadni: ha értéke 1, akkor igaz, ha értéke 0, akkor hamis. Így tehát pl. ơz egymást követƅ, azonos színƾ képpont esetében elég az elsƅrƅl megmondani a színét, és a többi kilencre pedig azt mondjuk, ugyanaz. Így rengeteg bájt takarítható meg.

i T

Ez a tömörítési eljárás a jelek ismétlƅdésére (redundanciájára) alapoz, nem jár információveszteséggel, ezért veszteségmentes tömörítésnek is nevezzük. Ilyen tömörítést alkalmazó fájlformátum pl. a PNG és a GIF. Nagyon sok tárolóhelyet takaríthatunk meg, ha abból indulunk ki, hogy minek kódoljuk le azt, amit úgysem látunk. Hagyjuk el azt, amit úgysem érzékelünk a szemünkkel, így felesleges 16 millió színt használni oƩ, ahol mondjuk a szemünk közel ezer színt tud megkülönböztetni. Ennél a tömörítésnél lényeges információvesztés történik, ami azért nem zavar minket, mert nem vesszük észre.

É

Ezeket a törvényszerƾségeket kihasználva egy 300 x 300 pixeles, képpontonként 3 bájton kódolt képbƅl (mérete = 300 x 300 x 3 у 270 kB) elƅállíthatunk ugyanúgy kinézƅ, alig 30 kB-os képet.

i

Ez a tömörítési eljárást veszteséges tömörítésnek is nevezzük. Ilyen tömörítést alkalmazó fájlformátum pl. a JPG.

5. Képformátumok 5.1. GIF (Graphics Interchange Format)

Az adott témakör minél változatosabb feldolgozását tartjuk szem előtt az oldalak összeállításánál.

Ez volt az elsƅ, kifejezeƩen a webre fejleszteƩ képơpus. Elƅnye a kis méret, valamint hogy létre lehet hozni rajta átlátszóságot. PaleƩát használ a színek megadásához, így 256-féle színt tud megjeleníteni. Ezt a képơpust érdemes alkalmazni, amikor kevés és Ɵszta színt használunk. Elsƅsorban vonalakból álló rajzok, egyszerƾ graĮkus ábrák megjelenítésére használjuk. Nem alkalmas viszont a Įnom színárnyalatokhoz, például fénykép megjelenítéséhez.

É

A GIF-technológia licencköteles, így csak azokban a képszerkesztƅ programokban van .gif formátumban történƅ mentés, melyek fejlesztƅi megvásárolták a licencet.


18

PRÓBALECKE



F

45

31-32. lecke

Próbálja ki a Dekor szƾrƅkbƅl a Régi fénykép és a Kávéfolt alơpusokat!

Próbáljon ki minél több különleges szƾrƅt, és ha talál olyat, amelyet késƅbb is használna, mentse el a példákat külön fájlként! Zárja be a fájlt!

Összefoglalás Elérkeztünk a tananyag végéhez. Reméljük, sok hasznos információra teƩ szert a tanulás során!

Rendszerbe foglaljuk a lecke ismeretanyagát.

Több feladatot is elkészíteƩünk, melyeket saját gépünkre menteƩünk a gyakorló mappánkba. KészíteƩünk saját képeket, és módosítoƩunk képeket nagyon sok szempont szerint. Megtanultuk a rétegek használatát, a kijelölƅ eszközöket, a szöveg írását a képekre, illetve megismerkedtünk a különbözƅ szƾrési lehetƅségekkel. Amennyiben úgy érzi, minden elméleƟ és gyakorlaƟ ismeretet elsajáơtoƩ a jegyzetbƅl, s az önellenƅrzƅ kérdésekre is tudoƩ válaszolni, akkor hozzáláthat a házi feladat elkészítéséhez!

Önellenƅrzƅ kérdések 1. Hogyan lehet rétegeket összefésülni? 2. Mire valók a színcsatornák? 3. Hogyan tudunk egy szabálytalan formájú alakzatot (pl. egy embert) pontosan kijelölni? 4. Hogyan tudunk kijelölt területeket átmozgatni más helyre? 5. Hogyan tudunk szöveget a képre helyezni?

Kérdések megválaszolásával ismételheti át a tanultakat.

6. Hogyan tudunk útvonalat létrehozni? 7. Mire jó a kontraszt változtatása? 8. Milyen szƾrƅvel tudja „régiessé” tenni a fényképeket?


19

PRÓBALECKE


46

31-32. lecke


Házi feladat Végezze el az alábbi feladatsort, és a megoldást (az elkészült képet) küldje be javítótanára részére az online házifeladat-rendszeren keresztül! 1. Nyissa meg az ELO cégcsoport ECDL weboldaláról (hƩp://www.elo.hu/ecdl_it_alapismeretek) a Segédanyagok felirat alaƫ fájlok közül a hegy.jpg, a rom.jpg és a leányka.jpg kép(2 pont) fájlokat!

Házi feladataink által ellenőrizheti és elmélyítheti tudását.

2. A rom.jpg képen jelölje ki a romot!

(2 pont)

Segítség: Mivel nagy a színkülönbség, használja a varázspálca eszközt kijelölésre (a küszöbszint legyen 50%). Kaƫntson az égre, majd hozzáadás a kijelöléshez (SHIFT), ezután kaƫntson a bolơv alaƫ részre. Kijelölés inverze. 3. A romot másolja rá a hegy.jpg-re külön rétegre! A réteg neve legyen rom!

(2 pont)

Segítség: a hegy.jpg-n új réteg (rom), beillesztés a rom réteget mértezze át, hogy arányosan kisebb legyen! 4. A lányka.jpg képen jelölje ki a kislányt és másolja be méretarányosan hegy.jpg-re! (2 pont) Segítség: Használja az intelligens Olló eszközt! A hegy.jpg-n hozzon létre egy új réteget (lányka), majd másolja be a kijelölt kislányt a képre. Igazítsa a réteget úgy, hogy a lány elférjen a bolơv alaƩ. Tükrözze a réteget vízszintes irányban! 5. A hegyet tartalmazó képet homályosítsa el, hogy a távol ne legyen éles!

(2 pont)

Segítség: Jelölje ki a hegy réteget és végezzen el rajta egy Gauss-elmosást!


20

PRÓBALECKE


A posstttán áán n bek kül üldött lecké kéjéét szak akta tanáára rain nk ki kija javí vítj tják ák...

Az interneten keresztül beküldött házi feladatát szaktanáraink kijavítják.

Szeretne felhasználói szintű informatikai ismeretekre szert tenni? Munkájához szükséges a számítógépkezelői alapok elsajátítása? Rendelje meg még ma az ECDL–IT-alapismeretek tananyagsorozatunkat!

Ne habozzon, hívjon minket most! Tel.: 1/382-0610 21

www.elo.hu

ECDL IT-ALAPISMERETEK

Recommend Documents