Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak

Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila

TKSZ 1111 A szupervíziós folyamat nyitása, kezdete Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 8 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. Gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat kezdetének jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák feldolgozásán keresztül. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus a szupervíziós csoportmunka indító szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka nyitásáról, az ismerkedés, normaalakítás szabályairól. Főbb témakörök:  A szupervízió története, alapfogalmai  A szupervízió meghatározása  A személyiségfejlesztő kiscsoportos munkaforma jellegzetességei  A csoportmunka indító szakaszának jellegzetességei, a normaalakítás szabályai  A csoportvezető kompetenciái  Ismerkedési, csoportalakítási technikák, játékok Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatók ismerjék meg és alkalmazzák a legfontosabb szupervíziós szakkifejezéseket. Szerezzenek gyakorlati ismereteket a kiscsoportos személyiségfejlesztő munkaforma jellegzetességeiről, kezdjenek el saját tapasztalataikra reflektálni. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Wellendorf, F. (1996): Megértés a szupervízióban. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., Supervisio Hungarica.  Sárvári, Gy.:(1996): Az európai és az angolszász szupervíziós gyakorlat néhány eltérése a szupervízió folyamattanulásának a tükrében. In: Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Szőnyi G. (2005): Csoportok és csoportozók. Medicina Kiadó, Bp.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: Keresztúry Emőke Marosszéki Emese

TKSZ 1210 A segítő kapcsolat elméleti alapjai Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 16 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A segítő kapcsolati munka alapismereteinek bemutatása és a hallgatók felkészítése, érzékenyítése a szupervizáltakkal való kapcsolatfelvételre. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus a segítő kapcsolat pszichológiai és pszichodinamikai alapjaiba vezeti be a hallhatókat. Öt egység az elméleti ismereteket adja át, további kettő az ismeretek „felismerési – megtapasztalási készségét” csiszolja, csoportmunka keretében. Legfontosabb témakörök: A segítés, mint professzió, A segítő kapcsolat, mint rendszer,valamint a klienssel való találkozás és információelemzés lehetőségei. Főbb témakörök:  A segítés, mint professzió  A segítő kapcsolat, mint rendszer  A humán segítő pálya modellje  A szakmai személyiség gondozása  Empátia, beleérző képesség  A non direktív segítő beszélgetés módszertana  A kiégés folyamata, prevenció a burn-outban  Az exploráció helyzetei, proxemikai, nonverbális tényezői Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a non-direktív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Buda, B. (1997): Empátia, a beleélés lélektana. Ego School Bt, Budapest  Bang, R. (1982): A célzott beszélgetés - Pszichológia nevelőknek, Tankönyvkiadó Budapest  Faber, H, Schoot, E. (1987): A segítő beszélgetés. Pszichoterápiás és Mentálhigiénés szemléletformáló füzetek. MPT Pszichohigiénés Munkacsoport, Budapest. Ajánlott irodalom:  Rogers, C. (2003): Valakivé válni - A személyiség születése. Edge 2000 Kft, Budapest  Hézser, G. (1995): A pásztori pszichológia gyakorlati kézikönyve. Kálvin János Kiadó. Budapest  Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés. HIETE. Budapest  Vanesse, A. (1993): Hallgatástól a meghallgatásig. LESZ - Animula Egyesület, Budapest  Argelander, H.: Az első interjú. Tündérhegyi füzetek sorozat, kiadó: MPT és OORI Pszichoterápiás Osztálya.  Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k. 2219-2223.  Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp..  Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.

Tantárgy felelőse: Dr. Komlósi Piroska Tantárgy előadója/i: Dr. Komlósi Piroska Horváth Ivett

TKSZ 1310 Rendszerszemlélet – alapozó Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: 4 L: 16 + 0 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A stúdium célja egy olyan megértési stratégia, látásmód kialakítása, amely a jelenségek részleteit és összefüggéseit az egésszel való kölcsönhatásban, a lehető legszélesebb horizonton belül szeretné feltárni és értelmezni. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A „Bevezetés a rendszerszemléletbe” alapvetően szemléletformáló tárgy, amely a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait foglalja össze, valamint a rendszerkutatás kiemelt eredményeit és alkalmazási területeit ismerteti meg a hallgatókkal. A hallgatók ismereteket szereznek az egyén és a rendszerek közötti kölcsönhatásról, a legjellemzőbb szociálpszichológiai és csoportlélektani jelenségekről és betekintést nyernek a szervezetek rendszerszemléletébe. Mindezek mellett gyakorlati eszközöket is kapnak a szervezetben működő egyén szervezethez való viszonyának megismeréséhez. Főbb témakörök:  Az egyén és a rendszerek – Egyén – család – csoport - szervezet  A határok természete  General system theory - Ludwig Von Bertalanffy rendszerelmélete  A rendszerszemlélet alkalmazhatósága a szupervízióban  A csoport és csoportköziség  A szervezetek rendszerszemlélete  Az organogram módszer  „Szerepeim tortája”, munkahely-rajz mint kreatív eszközök a rendszerszemléletű szupervízióban  A szupervizor, mint a szupervizált rendszerének új eleme Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatók a rendszerszemlélet fogalmi körében ismerjék meg a rendszerben gondolkodás és észlelés filozófiai és lélektani alapjait, ezeket építsék be szemléletmódjukba. Váljanak képessé arra, hogy saját hivatásszerepük illetékességi körén belül megfelelő módon értelmezzék a velük kapcsolatban álló kliensek rendszereken belüli működését, szerepkezelését. Egyéni segítői, tanácsadói munkájuk minél korábbi fázisában legyenek képesek a saját élményben kipróbált, reflektált és elemzett kreatív módszerek gyakorlati használatára. Oktatási módszer: interaktív elméleti input, témaközpontú kiscsoportos munka, helyzetgyakorlatok, kreatív elemző módszerek saját élményű kipróbálása, feldolgozása osztott csoportmunkában, az előadók vezetésével. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Hézser, G. (2001): Miért? Rendszerszemlélet és lelkigondozói gyakorlat. Kálvin K. Bp.fejezet (9-29 o.)  Komlósi, P. (1997): A család támogató és károsító hatásai az egyénre. In.: Gerevich J.(szerk.): Közösségi mentálhigéné. Animula,. 13-34.o. Ajánlott irodalom:  Hézser, G.: id. mű, B és D fejezetek. Ludewig, K. (2003): Rendszerszemléletű terápia. Coincidencia, Bp.. II. fejezet ( 65-120 o.)  Bakacsi, Gy. (2004).: Szervezeti magatartás és vezetés. Aula K. Bp.  Bagdy, E, Császár, Gy. (1979): Pszichológiai szempontok az orvosi beszélgetésben. Orvosi Hetilap. 120, k. 22192223.  Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp..  Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva

TKSZ 1410 Tanácsadás formái - alapozó Féléves óraszám: Kredit: L: 16 + 0 4

Előtanulmányi kötelezettség: -

Tantárgy előadója/i: Marosszéki Emese Keresztúry Emőke

Tantárgy besorolása: kötelező

Meghirdetés féléve: őszi

Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: I.

Értékelés módja: V Értékelés módszere: Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A tanácsadás fogalmi tisztázása, a legfontosabb tanácsadási munkaformák bemutatása és a szupervízió elhelyezése a tanácsadás rendszerében. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: A szupervízió napjainkra az egyik leghatékonyabb, leginnovatívabb tanácsadási munkaformává nőtte ki magát. A hallgatók szemlélet alakításának egyik fontos lépése, hogy a képzés alapozó szakaszában felvázoljuk az alkalmazott pszichológiában nagyon fontos tanácsadási rendszer történeti kialakulását, fogalmi megközelítését. A kurzus során a hallgatók megismerkednek a legfontosabb tanácsadási munkaformákkal, az esetmegbeszélő csoporttal, tréninggel, önismereti csoporttal. Áttekintik a hasonlóságokat, különbségeket, elhelyezik a szupervíziót a tanácsadás rendszerében. A kurzus arra is lehetőséget nyújt, hogy a hallgatók saját élményű helyzetekben megtapasztalják az esetmegbeszélő csoport és a szupervízió munkaformáját. Főbb témakörök:  A tanácsadás alapvető formáinak áttekintése, története  Tréning – esetmegbeszélés – szupervízió módszertani sajátosságainak összegzése, hasonlóságok, különbözőségek feltérképezése.  Hasonlóságok és különbözőségek saját élményű, gyakorlati megtapasztalása Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatók ismerjék meg a segítő kapcsolat jellegzetességeit. Tegyenek szert gyakorlati tapasztalatra a non-direktív segítő beszélgetés technikájának használatában. Váljanak képessé klienseik megértésére és ítéletmentes elfogadására. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Dr. Bagdy E.: Mi a szupervízió, az önismereti munka és a pszichoterápia? Álláspontok, vélekedések. In: Pszichoterápia, VI. évf., 6. sz. 1997/november. 425–431. p.  Edding, C.: Szupervízió – tanácsadás – szervezetfejlesztés In: Supervisio Hungarica Füzetek, Tanulmányok a szupervízió történetéből I. Lippenmeier, N. (szerk.): Szemelvények a német szupervíziós irodalomból Supervisio Hungarica, 1996.  Bagdy, E, Wiesner, E (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok. In: Szupervízió egyén - csoport - szervezet, Supervisio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Hárdi, I. (1997): Lelki egészségvédelem. Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest  Kopp, M, Skrabski, Á. (1995): Alkalmazott magatartástudomány. Corvinus Kiadó, Budapest.  Buda B.: A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei Budapest, Animula, 1994.  Ritoókné Ádám, M. (szerk.) (1992): A tanácsadás pszichológiája Szöveggyűjtemény, Tankönyvkiadó.  Tringer, L. (1998): A gyógyító beszélgetés, Animula.

TKSZ 1511 Csoportdinamikai alapismeretek – alapozó Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 24 4 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Nemes Éva magyar É Majoros István kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. Gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának összekapcsolása, a dinamika „leolvasása” készségének kialakítása segítségével. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom- és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket. Főbb témakörök:  A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai  A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései;  A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai;  A csoportok vizsgálatának síkjai – vertikális, horizontális metszet  Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok  Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája  Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban.  Vezető/vezetők – csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára  A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok  Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje  Csoportdinamikai tér-dimenziók , A csoportkompetenciák Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a csoportdinamika elemeit. Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába.

Ajánlott irodalom:  Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990  Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, 2005.  Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris 2004.  Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, 2006.  Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula,  J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, 1999.  Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999.  Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai K.,1989, 45-49.  Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., 29-44.  Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.  Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Madai Krisztina

TKSZ 2110 A szupervízió, mint folyamat 1. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 16 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: a szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt.. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) I.félév: a szupervíziós folyamat előkészítő szakasza. Abból indulunk ki, hogy a szupervízió tulajdonképpen már az első kapcsolatfelvétel pillanatában elkezdődik. A hallgatók megismerkednek az első kapcsolatfelvétel és a tájékozódó beszélgetés kritériumaival, kérdéseivel, valamint a szetting fogalmával. A szetting a szupervíziós folyamat téma- és időbeni ütemterve. Az első félév kiemelt témaköre a szerződéskötés, ezen belül a jogi és a kapcsolati szerződés szempontjai. Évközi tanulmányi követelmények: a hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 75-88.  Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján 132-142.  Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.  Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61. Ajánlott irodalom:  Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51.  Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105.  Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.


TKSZ 2210 A szupervízió, mint tanulás 1. Féléves óraszám: Kredit: L: 16 + 0 4


Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila




Értékelés módja: V Értékelés módszere: Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása” definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. I. félév: Tapasztalati tanulás, D. Kolb modellje alapján  Tanulási stílusok, módszerek D. Kolb szerint – a 4 tanulási mód jellemzői  Tanulási környezet, tanulási feltételek  Tanulási fázisok és Kolb – tanulási ciklus  Az alkalmazkodó, divergens, asszimiláló és konvergens tanulási stílus jellemzői  A tanulási ciklus megjelenése a szupervízióban Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó  Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia. Budapest, Háttér kiadó  Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000  Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.  Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris  Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press  Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.  B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.  P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

TKSZ 2310 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 1. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 16 + 0 4 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Nemes Éva magyar V Szarka Attila kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: I. Írásbeli kollokvium/ beadandó dolgozat A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport-, team- és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Évközi tanulmányi követelmények: Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV. Ajánlott irodalom:  Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyén-csoportszervezet, Supervisio Hungarica IV.  Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.


TKSZ 3111 Terepkompetencia Féléves óraszám: Kredit: L: 0 + 16 3


Tantárgy előadója/i: Ugrin Erzsébet Simon László




Értékelés módja: É Értékelés módszere: Beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Reflektív eltávolodás, kilépés a hozott szakma közegéből. A gyakorlat átvezetés, híd kíván lenni a saját szakmai mindennapok és a szupervizori gyakorlat megkezdése között. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: Kiindulópontunk: A terepkompetencia nem egyenlő a konkrét szakmai tapasztalattal, és több mint a terepről alkotott ismeretek összessége. A hallgató a saját munkaterület bemutatásán keresztül vizsgálja az adott (saját) terep specifikumait a szupervízió szempontjából, valamint a szupervizori kompetencia összetevőit az adott terepen. Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom?  A terepkompetencia fogalma Peter Berker alapján  Milyen készségek, ismeretek szükségesek ahhoz, hogy kompetensnek érezzem magam olyan területeken is, ahol nincs konkrét munkatapasztalatom?  Szakmai életutam, és az eddig megszerzett kompetenciák  A jelenlegi terep, intézmény bemutatása  Milyen terepeket képviselünk?  Az adott (saját) terep specifikumai a szupervízió szempontjából Évközi tanulmányi követelmények: A hallgató váljon képessé reflektíven feldolgozni eddigi szakmai terepeinek sajátosságait, meghallani – meglátni a hasonlóságokat és különbségeket a különböző terepek dinamikája között, és ezt a tapasztalatot beépíteni saját szupervizori munkájába. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Berger P. (1996): A szupervizió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I., szerk. Lippenmeyer N., Supervissio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica  Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica  Gotthard-Lorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Madai Krisztina

TKSZ 2120 A szupervízió, mint folyamat 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező Tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Írásbeli kollokvium/Beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) II.félév: a szupervíziós folyamat kezdeti szakasza. Az első fontos lépés, a bizalmi légkör kialakítása megtörtént. A szerződéskötés után kezdődik az esetmunka a folyamatban. Átnézzük és gyakorlatok keretében ki is próbáljuk azokat a lehetséges módokat, ahogy sor kerülhet az esethozó kiválasztására. Megvizsgáljuk a két szélsőséges helyzetet: mi történik akkor, ha nincs eset és mi a helyzet akkor, ha több esethozó is van? Áttekintjük az esethozás lehetséges módozatait, szóbeli és írásbeli formáit. Az is előfordulhat, hogy az esethozó hangfelvételt, vagy jegyzőkönyvrészletet mutat be egy általa vezetett beszélgetésből. Ilyenkor kiemelten fontos szerepet játszanak az adatvédelem szabályai. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 75-88  Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján 132-142  Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.  Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61. Ajánlott irodalom:  Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51  Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105  Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.


TKSZ 2220 A szupervízió, mint tanulás 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása” definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. II. félév: Kérdések a szupervízióban  Tanulási hipotézis és diagnózis – hasonlóságok, különbözőségek, alkalmazhatóság a szupervízióban  Lineáris, reflektív, kontextuális és cirkuláris kérdéstípusok jellemzői  A különböző kérdéstípusok alkalmazásának lehetőségei a szupervízióban  Intervenciós piramis Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó  Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia.Budapest, Háttér kiadó  Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000  Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.  Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris  Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press  Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.  B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.  P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.


TKSZ 2329 A szupervízió formái, típusai, alkalmazási területei 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Szigorlati vizsga/Írásbeli teszt

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja az, hogy áttekintést adjon a szupervízió fajtáiról: egyéni, coaching, szereptanácsadás, csoport-, team- és szervezeti tanácsadási formáiról. A problémafelvetésben központi gondolat: mi a szupervízió és mi nem az? Mi a specifikuma, indikációja az egyes megközelítési módoknak, a szupervízióra vonatkozó tervezés, döntés, szerződés stb. mint folyamat kontextusában. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: A hallgatók a kurzus két félévében elméleti áttekintést kapnak a szupervízió történetéről, elméleti alapjairól, filozófiájáról. Részletes módszertani betekintést nyernek a szupervízió fajtáiról, saját élményű akciótanuláson keresztül reflektálva a különböző szupervíziós formákban szerzett egyéni tapasztalataikra. Megismerik az egyéni, csoportos és team coaching jellegzetességeit, működési kereteit és szabályait, alkalmazási területeit. Összehasonlító kitekintést kapnak a tanácsadás egyéb formáiról, mint coaching, szereptanácsadás, és egyéb pszichológiai munkaformákról, mint önismereti munka, pszichoterápia. Évközi tanulmányi követelmények: Cél, hogy a hallgató sajátítsa el és megfelelően alkalmazza a vonatkozó definíciókat, szakkifejezéseket és ismerje meg az alapvető elméleti megközelítéseket. Alkosson képet a szupervíziós szemléletmódról. Tegyen szert gyakorlati tapasztalatra a szupervízió különböző formáinak alkalmazási kereteiről, területeiről. Legyen képes saját szupervizori munkájában adekvát döntést hozni az adott helyzetnek megfelelő szupervíziós forma kiválasztásánál. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): A szakmai személyiségfejlesztéssel szembeni elvárások és kritériumok In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Kersting, H; Krapohl, L. (2005): Teamszupervízió. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV. Ajánlott irodalom:  Hernandez, A. J. (2005): A szupervízió mint szociális intervenciós eszköz. In: Szupervízió egyén-csoportszervezet, Supervisio Hungarica IV.  Lavemann, L. (2005): A többszintű szupervíziós modell, aklinikai szupervízió és a pszichoterápia közötti kapcsolat In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: Muzsnai Márta Marosszéki Emese

TKSZ 2410 Módszertani integráció a szupervízióban 1. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Írásbeli kollokvium/Beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy a szupervizor-jelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlin-i fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit. Főbb témakörök:  Módszertani elem fogalma  Módszertani eklekticizmus és a szupervízió  A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei  A hallgatók módszertani tárháza  A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei  Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban  A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban  Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei  Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban Évközi tanulmányi követelmények: A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján  Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Ajánlott irodalom:  Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest  Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,  Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest  Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest  Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest  Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: Madai Krisztina Kertai – Kiss Ildikó

TKSZ 2510 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 1. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Írásbeli kollokvium/beadandó esszé

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, teamszupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik a team-munka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva integrálják. Főbb témakörök:  A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek  A szervezet mint rendszer  A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái  A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők  A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói  Egyén és szervezet  Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései  A team munka sajátosságai  Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei  A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme  Vezetési stílusok, módszerek. Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor-jelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998  Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984  Klein S.: Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Ajánlott irodalom:  Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest  Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: Madai Krisztina Malatinszky Judit

TKSZ 3211 Etika és jog a szupervízióban Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 12 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. Gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja egyrészt általános jogi ismeretek átadása, valamint a szupervízió etikai aspektusainak és jogi vonzatainak megvilágítása a hallgatók előtt. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A hallgató áttekintést kap a hazai jogrend és jogszabályi hierarchia főbb aspektusairól, illetve a jogérvényesítési eljárásokról, valamint a szerződés megkötéséhez szükséges alapismeretekről. Sajátélményű esetfeldolgozás segítségével megvilágításra kerülnek a szupervízió etikai aspektusai és jogi vonzatai a hallgatók előtt. A szupervíziós folyamatok mindenkori szabályozásának megismerése. Főbb témakörök:  Etikai alapfogalmak - Jog, erkölcs, vallás, etika  A jog társadalmi funkciói, jogrendszerek, a jog érvényesülése  Jogképesség. Cselekvőképesség. Vétőképesség.  Jogi eljárások (polgári, büntető, államigazgatási)  A szerződés.  Az érték és érdek konfliktusainak felismerése  Az etikailag „morális” és „immorális” cselekedetek közötti határok  A segítés és a segítő etikája  A szupervíziós folyamat etikai aspektusai  Etikai alapelvek, vonzat, dilemma, konfliktus a szupervízióban  Titoktartás  Legfontosabb etikai és jogi kérdések, problémák a szupervízióban. Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt legyen képes a szupervíziós folyamatban felismerni az etikai vonulatokat, ezeket a szakma szabályainak megfelelő keretben tartani, etikai dilemmák, konfliktusok esetén megfontoltan kísérni a folyamatot. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Hege, M. (1996): Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján  Hege, M. (1996): Az absztinencia vagy a hitelesség tanácsadási normája a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján. Ajánlott irodalom:  Comte-Sponville, A. (2005): Kis könyv nagy erényekről. Osiris Kiadó, Budapest  Lányi, A, Jakab, Gy. (2004): Erkölcsi esettanulmányok. Független Pedagógiai Intézet, Budapest  Nyíri, T. (1994): Alapvető etika. Szent István Társulat, Budapest.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: Dr. Erdélyi Ildikó Majsai Hideg Tünde

TKSZ 3311 Intervenciós technikák a szupervízióban 1. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 12 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani eszköztárat adni a hallgatók kezébe. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma, fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az adott pszichológiai irányzat egy-egy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás módjait, feltételeit. Főbb témakörök:  Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban  Alkalmazott szerepelmélet – szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a társas mező ábrázolási módjai  Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban  Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei  Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata  Gendlin-féle fókuszolás  Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban – áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések  A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban. Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján  Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Ajánlott irodalom:  Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest  Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,  Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest  Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest  Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest  Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4.  Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest  Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.


TKSZ 3411 Önreflektív team 1. Féléves óraszám: Kredit: L: 0 + 4 1




Meghirdetés féléve: tavaszi

Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: II.

Értékelés módja: É Értékelés módszere: gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az önreflektív csoport célja a képzés benyomásainak, élményeinek reflektív feldolgozása és a kollegiális, team-en belüli együttműködés megtapasztalása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus tulajdonképpen saját élményű csoport, amelyben a képződés folyamatának élményei kerülnek feldolgozásra. A fő hangsúly a reflexió – önreflexió technikájának készségszintű elsajátítására kerül. A hallgatók a II., III., IV. félév sajátélményű nagy, közép- és kiscsoportos munkáira reflektálnak, gyakorlatot szerezve az önreflexió – reflexió használatában különböző mélységi szinteken. Tapasztalatot szereznek különböző méretű csoportokban a csoport működési szintjének megfelelő reflektálási mélység adekvát használatában is. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el a reflexió – önreflexió technikáját, tudja azt adekvátan alkalmazni szupervizori munkájában. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: -

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i:

TKSZ 4111 Tanulmányi szupervízió 1. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által szervezett és vezetett szupervíziós folyamatokban. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele – akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back. Évközi tanulmányi követelmények: Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc). Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV. Ajánlott irodalom:  Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest  Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest  Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Majoros István Marosszéki Emese

TKSZ 4211 Csoportos tanszupervízió 1. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 28 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: II. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A csoportos szupervízió saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus három féléve alatt a hallgatók szupervíziós csoporthelyzetben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit - a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. Módszereiben eklektikus, az önreflektív munka szolgálatában a pszichológiai irányzatok tárházából válogat, és alkalmazza egy-egy módszer elemeit. A szakmai működést vizsgálja a szerep – szervezet vagy intézmény – szakma kontextusában. A hallgatók a tanszupervíziós csoportmunkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a tanszupervízió a II., III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív és folyamatos részvétel. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert jártasságra a szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjaiban. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját tanulmányi szupervíziós munkájában. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: -

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Muzsnai Márta

TKSZ 2130 A szupervízió, mint folyamat 3. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. Írásbeli kollokvium/Beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) III. félév: a szupervíziós folyamat feldolgozási szakasza. A feldolgozás során két szinten folyik a munka. Egyrészt végiggondoljuk, hogy mit jelent az a kijelentés, hogy a módszertani eszközök kiválasztásánál a behozott téma, az eset maga a meghatározó szempont. Az esethozó kérdése szabja meg, hogy milyen kérdésfajtákat, milyen módszertani elemeket választunk szupervizorként a behozott téma jobb megértéséhez. A másik szint a szupervizorban zajló belső munka, a saját megérintődéseit megérteni, intervencióvá alakítani segítő belső dialógus. A belső dialógus tanulmányozásához elengedhetetlen a külső megfigyelő pozíciója, attitűdje, tartása. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 75-88  Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján 132-142  Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.  Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61. Ajánlott irodalom:  Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51  Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105  Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.


TKSZ 2230 A szupervízió, mint tanulás 3. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása” definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. III. félév: Reflexió és visszacsatolás a szupervízióban  A reflexió és a visszacsatolás definíciója  A reflexió neurobiológiája  Érzelmek szerepe, helye a szupervíziós folyamatokban  Empátia és azonosulás  Érzelmi intelligencia  A visszacsatolás adásának és elfogadásának kiindulási pontjai és szabályai  A visszacsatolás értéke  Mit nem hívunk visszacsatolásnak? Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó  Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia.Budapest, Háttér kiadó  Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000  Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.  Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris  Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press  Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.  B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006.  P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: Muzsnai Márta Marosszéki Emese

TKSZ 2429 Módszertani integráció a szupervízióban 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. Szigorlat/beadandó dolgozat + szóbeli vizsga

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja, hogy a szupervizor-jelölt helyesen tudja alkalmazni a szupervízióban az általa ismert, és esetleg más kontextusban már biztonságosan használt intervenciós eszközöket. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: Az Intervenciós technikák felhasználása a szupervízióban c. két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók megismerkednek az analitikus megközelítés, a pszichodráma és a Gendlin-i fókuszolás beavatkozási lehetőségeivel. A módszertani integráció kurzusa arra a kérdésre keresi a választ, hogy a megismert, vagy már előzőleg elsajátított, alkalmazott technikák hogyan állíthatók a szupervízió szolgálatába? A hallgatók egymást facilitálva összeállítják saját, eddigi tanulmányaikra, tapasztalataikra épülő módszertani tárházukat, és az oktatók irányításával, sajátélményű kiscsoportos munkában kipróbálják azok szupervíziós alkalmazási lehetőségeit. Főbb témakörök:  Módszertani elem fogalma  Módszertani eklekticizmus és a szupervízió  A módszertani elemek mint az önreflexió elősegítésének eszközei  A hallgatók módszertani tárháza  A módszertani elemek alkalmazásának lehetőségei  Dramatikus és analitikus módszertani elemek helyzetgyakorlatokban  A szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban  Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei  Kreatív elemek alkalmazása a szupervízióban Évközi tanulmányi követelmények: A különböző intervenciós technikák szupervíziós alkalmazásának elméleti és gyakorlati elsajátítása. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján  Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Ajánlott irodalom:  Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest  Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,  Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest  Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest  Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest  Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest.

TKSZ 2529 Szupervízió az intézményben és szervezeti kultúra 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: Madai Krisztina magyar V Kertai – Kiss Ildikó kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. Szigorlat, beadandó 10 old. esszé és szóbeli A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus célja a hallgatók megismertetése a szupervizori működéshez nélkülözhetetlen szervezeti ismeretekkel. Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva

A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A szupervízió mai gyakorlatában az egyik legelterjedtebb működésmód a szervezeti, intézményi szupervízió, teamszupervízió és coaching. Melyek a szupervizor számára nélkülözhetetlen szervezetről, intézményről szóló ismeretek? Mik a team-munka sajátosságai? Hogyan ragadhatók meg a hatalom és a hierarchia kérdései? Hol húzódik a határ a szupervízió és a szervezetfejlesztés között? A kurzus folyamán a szervezeti kultúráról, a szervezetek formáiról, működési módjairól elhangzó elméleti ismereteket a hallgatók saját eddigi szervezeti tapasztalataikból kiindulva, arra reflektálva integrálják. Főbb témakörök:  A szervezet és az intézmény fogalma, hasonlóságok és különbségek  A szervezet mint rendszer  A szervezeti kultúra fogalma, típusai (Charles Handy), a közvetlen megfigyelés számára hozzáférhető kategóriái  A szervezetek működését jellemző és befolyásoló tényezők  A formális és informális szervezeti struktúra jellemzői, funkciói  Egyén és szervezet  Hatalom és hierarchia szervezeten belüli megjelenési formái, főbb kérdései  A team munka sajátosságai  Szervezeti szupervízió, team szupervízió keretei, sajátosságai, lehetőségei, hasonlóságai és különbözőségei  A szupervizor mint a szupervizált rendszerének új eleme  Vezetési stílusok, módszerek. Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor-jelölt sajátítsa el azokat az ismereteket, amelyekkel kompetens módon képes belépni és beavatkozni a szervezeti, intézményi folyamatokba. Az integrált ismereteket a hallgató képes legyen gyakorlati szupervíziós munkájában kompetensen alkalmazni. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Dobák M.: Szervezeti formák és vezetés. KJK. Budapest, 1998  Guiot J.M.: Szervezetek és magatartásuk. KJK. Budapest, 1984  Klein S.: Vezetés- és szervezetpszichológia. Edge 2000 Kft. Ajánlott irodalom:  Goleman, D., Boyatzis, R., McKee, A. (2003): A természetes vezető. Vince Kiadó, Budapest  Bakacsi, Gy.(2004): Szervezeti magatartás és vezetés. Aula Kiadó Kft Budapest.

TKSZ 3511 A szupervízió beilleszthetősége az alkalmazás különböző területein Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 12 1 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Nemes Éva magyar É Szarka Attila kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. gyakorlati jegy Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szupervízió alkalmazási terepeinek, területeinek bemutatása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Történetileg a szupervízió a szociális munka területéről indult, és egy évszázados fejlődése során önálló funkcióként, majd módszerként, a trendet tekintve önálló szakmaként a munkatevékenység szinte valamennyi terepére eljutott. A tárgy arra a kérdésre keresi a választ, hogy az alkalmazás terepe mennyiben, mely pontokon befolyásolási tényező, hogyan hat a szupervízió működésére. Mire kell felkészülnie, mit kell figyelembe vennie a szupervizornak, ha egy-egy adott területen tart szupervíziót? Főbb témakörök:  Történeti bevezető  A szupervízió főbb terep-területei  A terepek dinamikai jellemzői  Igények, elvárások, működési jellegzetességek  A különböző terepjellegzetességek hatása a szupervíziós munkára  A szupervizor kompetencia határai Évközi tanulmányi követelmények: A hallgató legyen képes áttekinteni az alkalmazás különböző területeit és tudjon bánni a hasonlóságokkal, különbözőségekkel. A szupervíziót tudja rugalmasan illeszteni az adott terep sajátosságaihoz. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Berger, P.(1996): A szupervízió megtanulása. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Edding, C. (1996): Vezetői tanácsadás termelőüzemekben és szociális intézményekben. Jellegzetességek és követelményeik a tanácsadó szempontjából. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica  Sievers, B. (1996): Nem minden szervezet olyan, mint az egyház! (Avagy: a vezetési hierarchia egészen alul kezdődik.) In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica  Gotthard-Lorenz, A. (1996): Az ifjúsági Hivatalban dolgozó szociális munkások szupervíziója. In: Supervisio Hungarica Füzetek I, Szerk. Lippenmeyer, N.Supervizio Hungarica

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Berényi Rita Horváth Ivett

TKSZ 3321 Intervenciós technikák a szupervízióban 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 12 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A kurzus legfontosabb célja a tárgy keretében a szupervíziós munkában használható intervenciós eszközöket, módszertani eszköztárat adni a hallgatók kezébe. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A két féléves gyakorlati tárgyban a hallgatók több pszichológiai, terápiás irányzat (analitikus megközelítés, pszichodráma, fókusz, családterápia) beavatkozási lehetőségeivel, intervenciós eszköztárával ismerkednek meg. Ízelítőt kapnak az adott irányzat alkalmazási lehetőségeiből, az alkalmazás mikéntjéből. Saját élményű kiscsoportos munkában próbálhatják ki az adott pszichológiai irányzat egy-egy intervenciós eszközének szupervízióban való használhatóságát, az alkalmazás módjait, feltételeit. Főbb témakörök:  Pszichodramatikus eszközök alkalmazása a szupervízióban  Alkalmazott szerepelmélet – szerepek és metaszerepek, szerepcsere, szerepkapcsolatok ábrázolása, szerepelemzés, a társas mező ábrázolási módjai  Szociometriai módszerek: személyközi kapcsolatok, a szociometriai módszerek alkalmazhatósága a szupervízióban  Szimbólumok, metaforák alkalmazási lehetőségei  Kreatív eszközök (rajz, fotó, gyurma, stb.) használata  Gendlin-féle fókuszolás  Analitikus megközelítés alkalmazása a szupervízióban – áttétel, viszontáttétel, párhuzamos történések  A családterápia módszertani eszköztára, rendszerszemlélete, kérdéstípusai, ezek alkalmazhatósága a szupervízióban. Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt sajátítsa el a bemutatott irányzatok alapelvét, és működési alaplépéseit. Legyen képes az adott módszer egyes elemeit önállóan, szupervíziós technikaként alkalmazni. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Buchinger, K. (1996): Pszichoanalitikus fogalmak a szupervízióban. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján  Williams, A. J. (1996): Akciós módszerek a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Rumpf, E. (1996): Az álomfejtés a szupervízió szolgálatában. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Fatzer, G. (1996): kreatív módszerek a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján  Scheuermann, P. (1996): Titkos tanterv a szupervízióban. In: Lippenmeyer, N., Wiesner, E. (szerk) A szupervízió világa. Supervisio Hungarica Füzetek III. Supervisio Hungarica, Salgótarján. Ajánlott irodalom:  Blatner, A.: A pszichodráma alapjai. Animula, Budapest  Jung, C, G. (1990): Bevezetés a tudattalan pszichológiájába. Európa Könyvkiadó,  Freud, S. (1986): Bevezetés a pszichoanalízisbe. Gondolat, Budapest  Székely, I. (2003): Tárgykapcsolat-elmélet családterápiában. Családterápiás sorozat 10., Animula Kiadó, Budapest  Hamilton, N. G. (1996): Tárgykapcsolat-elmélet a gyakorlatban. Animula, Budapest  Bagdy, E. (2000): Fejlődéslélektan az életfolyamaton át. Pszichoterápia, IX/4.  Bettelheim, B. (1988): A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek. Gondolat, Budapest  Ranschburg, J. (1984): Szeretet, erkölcs autonómia. Gondolat, Budapest.







Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: III.




TKSZ 4121 Tanulmányi szupervízió 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Egyéni helyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele – akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back. Évközi tanulmányi követelmények: Egy egyéni szupervíziós folyamat vezetése. Az egyéni tanulmányi szupervíziós folyamat min. hossza 5× 60 perc. Félév végére a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek az általuk vezetett tanulmányi szupervíziós folyamatról megadott szempontok alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Pühl, H: (2005): Egyéni szupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV. Ajánlott irodalom:  Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest  Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest  Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.


TKSZ 4311 Egyéni tanszupervizió 1. Féléves óraszám: Kredit: L: 0 + 7 2


Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Majoros István Wiesner Erzsébet Marosszéki Emese



Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: III.


A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az egyéni szupervíziós folyamat saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus további célja a hallgatók tanulmányi szupervíziós folyamatának, az általuk vezetett szupervíziónak nyomon kísérése, szakmai támogatása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Diádikus helyzet, amely lehetővé teszi a mélyebb, személyes tanulási kérdések átbeszélését. A kurzus két féléve alatt a hallgatók egyéni szupervíziós sajátélményben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit - a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. A hallgatók az egyéni tanszupervíziós munkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a tanszupervízió a III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel, pontos jelenlét. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert jártasságra az egyéni szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjában. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját tanulmányi szupervíziós munkájába. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: -


TKSZ 4131 Tanulmányi szupervízió 3. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Saját élményű szupervízió vezetési gyakorlat. A szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele – akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back. Évközi tanulmányi követelmények: Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc). Félév végére a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek az általuk vezetett tanulmányi szupervíziós folyamatról megadott szempontok alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  

Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV. Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.

Ajánlott irodalom:  Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest  Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest  Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Marosszéki Emese

TKSZ 4221 Csoportos tanszupervizió 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 28 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező őszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: III. gyakorlati jegy



TKSZ 2140 A szupervízió, mint folyamat 4. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 12 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. Írásbeli kollokvium/Beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szupervizori kompetencia fejlesztése az első kapcsolatfelvételtől, a szerződéskötésen, munkaszakaszon át, az összegző lezárásig a szupervíziós folyamatban. A szupervizor jelölt kapjon útmutatást és gondolja át mindazon kérdéseket, amelyek megválaszolása feltétlenül fontos a saját szupervizori gyakorlat megkezdése előtt. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: Gyakorlatközeli elmélet. A stúdium a „szerződés” és a „folyamat” két fő fogalmi pillérére építve vizsgálja a szupervizori gyakorlat törvényszerűen megjelenő kérdéseit. Mikor kezdődik a szupervízió? Mi tartozik a szupervíziós szetting körébe? Mik a feldolgozási, lezárási szakasz jellemzői? A tárgy négy féléves, így a félévek leképezhetik a szupervíziós folyamat egy-egy szakaszát. (Előkészítő, kezdeti, feldolgozási, lezáró szakasz) IV. félév: a szupervíziós folyamat záró, befejező, összegző szakasza. Nagyon fontos, hogy minden esetben három szintű legyen a szupervíziós folyamat lezárása. A három szint: a személyes tanulás szintje, az együttműködés, a kapcsolatok szintje – egymással, a szupervizorral -, és a szakmai tanulás, az esetek kapcsán levont, általános érvényű tanulságok szintje. Megvizsgálunk néhány zárás közben lehetséges nehéz helyzetet is. Mit tegyünk, ha a zárókörben „robban a bomba”?, azaz, erős indulati reakciókat kiváltó közléssel búcsúzik valaki, egy olyan pillanatban, amikor az érintettek már nem reagálhatnak. Helyzetgyakorlatok során kipróbáljuk a lehetséges szupervizori „kezelési” módokat. Évközi tanulmányi követelmények: A hallgatónak el kell sajátítania, és megfelelően kell alkalmaznia a szakmai lépéseket, valamint tudnia kell egy szupervíziós folyamatot önállóan végigkísérni. Fontos, hogy adekvát módon reagáljon nehéz érzelmi szituációkban, és tudjon kellő érzelmi távolságot tartani. Ismerje a hallgató az első kapcsolatfelvétel és az első interjú, valamint a jogi és kapcsolati szerződés szempontjait, képes legyen az első interjú felvételére, a szerződéskötésre. A szupervizor szakma szabályainak, etikájának megfelelően tudja segíteni a szupervizáltakat az esetfeldolgozó munkában, a tanulságok összegzésében és abban is, hogy a szupervíziós tanulás felismerései hogyan csatolhatók vissza eredményesen a mindennapi szakmai tevékenységbe. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Kallabis, Oriana (1996) A háromszög-szerződések konstrukciója – szerződéskötés három érdekképviselet között. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 75-88  Parsons, Janice E., Durst, Douglas (1996) Tanulási szerződések: félreértések és helytelen alkalmazások. In: Louis van Kessel és Sárvári György (szerk.) A szupervízió koncepcionális kérdései, Supervisio Hungarica Füzetek II. Salgótarján 132-142  Rappe-Giesecke, Kornelia (2005) A tanácsadás iránti igénytől a szerződéskötésig – diagnózis és szetting. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 175-189.  Zeller, Doris (2005) Az ítéletalkotás, mint eljárás. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyéncsoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 51-61. Ajánlott irodalom:  Aristu, Jesus Fernandez (2005) A szupervízió, mint szociális intervenciós eszköz In:Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 43-51  Hege, Marianne (1996) Etika és szupervízió. In: Norbert Lippenmeier (szerk.) Szemelvények a német szupervíziós irodalomból, Supervisio Hungarica Füzetek I. Salgótarján 97-105  Wellendorf, Franz (2005) A szupervízió mint intézményelemzés és a felkérés elemzése. In: Bagdy Emőke, Wiesner Erzsébet (szerk.) Szupervízió Egyén-csoport-szervezet Print-X-Budavár Kiadó, Budapest 163-175.


TKSZ 2240 A szupervízió, mint tanulás 4. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 16 + 0 4 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar V kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. Írásbeli kollokvium/beadandó dolgozat

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A hallgatók elméleti és gyakorlati ismereteinek bővítése a szupervízió keretei között történő speciális tapasztalati tanulásról, valamint az elmélet alkalmazásáról a szupervíziós működés során, gyakorlati szituációk révén. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus leírása: A négy félévet átfogó tárgy a tapasztalati tanulás elméletéből kiindulva a szupervízió, mint a „tanulás tanulása” definícióját járja körül. Mit nevezünk tanulási hipotézisnek? Hogyan tudunk olyan tanulási környezetet kialakítani, amely biztosítja a folyamatos reflexió lehetőségét? Milyen tanulási stílusok vannak? A hallgatók elsajátítják a szupervíziós tanulás rugalmas illesztését az adott folyamat résztvevőinek tanulási stílusához. Megismerkednek a legfontosabb tanulási tárgykörök (a segítő személye, a munkaszituáció és a szupervíziós helyzet interakciójában megjelenő munkatapasztalat) alapvető ismereteivel. IV. félév: A változás, krízis és a szupervízió  A reziliencia jelensége  Tudatos és tudattalan folyamataink szerepe a döntéshozatalban  A szupervízió helye a krízisek kezelésében  A krízisek szerepe az ember életében – Erikson modellje  A szupervízió, mint liminális tér  A másodfokú változás folyamatainak elősegítése a szupervízióban. Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt váljon képessé a speciális tanulás különböző aspektusainak kezelésére, felismerésére, a szupervizált tanulásának, fejlődésének elősegítésére az elméleti jártasság és a saját, példaadó működés révén.

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A szupervíziós tanulás tervezett modellje. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Van Kessel, L., Haan, D. 1996): A tanulási hipotézis szerepe a szupervízión belüli tanulási folyamat facilitálásában. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica  Saari, C.: Tanulási koncepciók a szupervízióban. In: van Kessel, L., Sárvári, Gy. (szerk.) Supervisio Hungarica Füzetek II., Supervisio Hungarica. Ajánlott irodalom:  Coleman, D. (2004): Érzelmi intelligencia a munkahelyen. Budapest, Edge Kiadó  Coleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia.Budapest, Háttér kiadó  Koestler, A.: Szellem a gépben, Budapest, Európa, 2000  Békés, V. : A reziliencia-jelenség avagy az ökologizálódó tudományok tanulságai egy ökologizált episztemológia számára. In: Forrai Gábor–Margitay Tihamér (szerk.), 2002 „Tudomány és történet” – Tanulmánykötet Fehér Márta tiszteletére, Budapest: Typotex, 215–228. o.  Miller, A.: A tehetséges gyermek drámája és az igazi én felkutatása, 2002 Budapest, Osiris  Wilson, T.: Strangers to Ourselves, Discovering the adaptive unconscious, 2002, Harvard University Press  Barlai, R. – Kővágó, Gy.: Krízismenedzsment, kríziskommunikáció, Századvég, Budapest, 2004.

 

B. Erdős, M. A nyelvben élő kapcsolat, Typotex, Budapest, 2006. P. Watzlawick at. all., Változás, A problémák keletkezésének és megoldásának elvei. Gondolat, Budapest, 1990.

TKSZ 1521 Csoportdinamikai alapismeretek 2. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 12 3 Tantárgy előadója/i: Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: dr. Nemes Éva magyar É Snír Péter kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. Gyakorlati jegy A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A cél a szupervizor jelölteket rendszerezett ismeretanyag birtokába juttatni a csoportdinamika tárgyköréből. A csoportlélektani, szociálpszichológiai ismeretek alkalmazott pszichológiai szempontú értelmezése, azok elméleti tisztázása, valamint alkalmazásuk módja a gyakorlatban. A csoportdinamika elméletének és gyakorlati alkalmazásának összekapcsolása, a dinamika „leolvasása” készségének kialakítása segítségével. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus értelmezi, és összefüggésbe állítja a jellemző társadalom- és csoportlélektani jelenségeket, dinamikákat. Az elméleti anyag és csoportanalitikus módszerrel dolgozó csoportmunka eredményeinek integrációja történik saját élményen keresztül. A saját képzési csoport tapasztalataiból, dinamikájából kiindulva, helyzetgyakorlatokon és szabad interakciós csoportos munkatapasztalaton keresztül reflexiós kiscsoportos munkamódban dolgozza fel és integrálja a kurzus a szupervíziós csoportok vezetéséhez szükséges alapvető csoportdinamikai ismereteket. Főbb témakörök:  A csoportdinamika kialakulása és elméleti bázisai  A csoportdinamika alapfogalmai, összefüggései;  A csoport definíciója, formái, jellegzetességeik, A csoportfolyamat szakaszai;  A csoportok vizsgálatának síkjai – vertikális, horizontális metszet  Csoportnormák; csoportszerepek; legfőbb konfliktustípusok  Krízis, fordulópontok, konfliktus dinamikája  Hatalom, versengés, kooperáció dinamikája csoportban.  Vezető/vezetők – csoporttagok viszonya és annak hatása a dinamikára  A csoportmunkát segítő és gátló folyamatok  Ellenállás, destruktív folyamatok, Raoul Schindler csoportdinamikai modellje  Csoportdinamikai tér-dimenziók , A csoportkompetenciák Évközi tanulmányi követelmények: A szupervizor jelölt jól tájékozódjon az ismeretanyagban, ismerje fel és tudja használni a gyakorlati munkában a csoportdinamika elemeit. Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva

Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  König, O., Schattenhofer, K. (2010): Bevezetés a csoportdinamikába.

Ajánlott irodalom:  Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990  Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, 2005.  Mérei, F.: Közösségek rejtett hálózata, Bp. Osiris 2004.  Csepeli, Gy.: Szociálpszichológia, Bp. Osiris, 2006.  Irvin D. Yalom: A csoportpszichoterápia elmélete és gyakorlata, Bp., Animula,  J.& N. Simington: W. Bion klinikai munkássága, Bp, Animula, 1999.  Foulkes,S.H. A csoportanalitikus pszichoterápia módszere és elvei. Bp.,Animula,1999.  Mérei,F.,A pár és a csoport. Csoportdinamikai kísérletek gyermekeken, in :Társ és csoport, Budapest, Akadémiai K.,1989, 45-49.  Mérei, F.,Az együttes élmény. Társadalomlélektani kísérlet gyermekeken, in: Társ és csoport, i.m., 29-44.  Buda, B. (1979): A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei MRT Szakkönyvtára, 2. Kiad. Bp.  Rogers, C. R.: A terápiás kapcsolat. A jelenlegi elméletek és kutatások. In. Buda B. (Szerk.) Pszichoterápia. Gondolat K. Bp. 1981. 181-196. old.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Madai Krisztina Marosszéki Emese

TKSZ 3611 A szupervíziós folyamat zárása Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 16 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Gyakorlati ismeretek szerzése a szupervíziós folyamat zárásának jellemzőiről, saját élményű csoportmunkák feldolgozásán keresztül. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A kurzus a szupervíziós csoportmunka záró szakaszának jellegzetességeibe vezeti be a hallgatókat. Az első egység elméleti ismereteket ad át, a továbbiakban gyakorlati, saját élményű tapasztalatokat szereznek a csoportos munka zárásáról, a csoportzárás, elköszönés szabályairól. Főbb témakörök:  A csoportmunka záró szakaszának jellegzetességei,  Gyász, búcsú kezelési technikái csoportmunkában  A csoportvezető kompetenciái.  Záró gyakorlatok Évközi tanulmányi követelmények: Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:  Rudas, J.: Delfi örökösei, Kairosz, 1990  Szőnyi, G.: Csoportok és csoportozók, Bp., Medicina, 2005.

Tantárgy felelőse: Dr. Bagdy Emőke Tantárgy előadója/i: Dr. Bagdy Emőke

TKSZ 3711 A hivatásszemélyiség önmenedzselése, stresszkezelés Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 16 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szupervízió alkalmazásában a személyiség munkaeszközként funkcionál. Az alkalmassági felkészítés nem csupán a módszerbeli technikák és munkalépések elsajátítását kívánja meg, hanem a szakember személyiségének pallérozását, önvédelmi és önerősítő stratégiáinak kialakítását is. A tantárgy a self management keretében olyan pszichológiai stresszkezelő eszközök használatára és un. vitalitás generátorok alkalmazására tanítja meg a szakembereket, amelyekkel saját, a kapcsolatkezelésből előadódó feszültségeit, kifáradását és lelki problémáit önmaga „kezelni” tudja. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák:  Asszertivitás-tréning, a szocializált önérvényesítés optimális kommunikációs módjai  Aktív és passzív relaxációs eljárások, a szorongás csökkentésének gyors módszerei,  Az imaginatív és meditatív utak felhasználása az önszabályozásban,  A jobb agyféltekei pszichikus kapacitás felhasználása  Motiváció újraépítés, újra energizálás  Pszichogimnasztika, légzéskontrollal önszabályozás,  Vegetativ folyamatok korrekciója, autogén tréning Évközi tanulmányi követelmények: Az előadások elméleti anyagain és a saját élményű megtapasztaláson keresztül a hallgatók sajátítsák el a bemutatott stresszkezelési, asszertív önérvényesítési stb. technikák használatát, képesek legyenek azok alkalmazására saját hivatásszemélyiségük gondozásában. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bagdy, E. /2000/: Pszichofitness. Animula Kiadó, Budapest. Ajánlott irodalom:  Kállai, J., Varga, J., Oláh, A. /2007/:Egészségpszichológia a gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest.  Kulcsár, Zs. /1998/ Egészségpszichológia. Medicina Kiadó, Budapest.

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Marosszéki Emese Madai Krisztina

TKSZ 3811 Szakdolgozati konzultáció Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 4 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szakdolgozat formai, tartalmi követelményeinek ismertetése, segítségnyújtás a szakdolgozati témaválasztásban. A kurzus célja a hallgatók személyre szabott, érdeklődési területüknek, irányultságuknak megfelelő szakdolgozati témaválasztásának elősegítése. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: A szakdolgozat színvonalas elkészítéséhez nélkülözhetetlen ismeretek – a szakdolgozat formai, tartalmi követelményei – átadása, segítségnyújtás a hallgató felkészültségének, személyes érdeklődésének legmegfelelőbb téma kiválasztásában. A csoportos szakdolgozati konzultáció után a hallgatók 2× 2 óra egyéni konzultációt folytatnak témavezetőjükkel. Főbb témakörök - A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei, a szakirodalmi hivatkozások jelzésének szabályai, a témavezetés folyamata, az opponensi értékelés szempontrendszere. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív jelenlét, a hallgatók szerezzenek meg minden releváns információt szakdolgozatuk megírásához. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Umberto Eco (2003): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Kairosz Kiadó, Budapest Ajánlott irodalom:  A témavezetők ajánlása szerint  http::// szakdolgozat.lap.hu







Oktatás nyelve: magyar Ajánlott félév: IV.




TKSZ 4141 Tanulmányi szupervízió 4. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 0 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Csoporthelyzetben a hallgató tanulmányi szupervíziós folyamatot szervez és vezet, felhasználva és a gyakorlatban alkalmazva megszerzett elméleti tudását. A hallgató feladata a szupervíziós folyamat egészének szervezése és végigvitele – akvizíció, kapcsolatfelvétel, szerződéskötés, a folyamat nyitása, vezetése és zárása, feed back. Évközi tanulmányi követelmények: Csoportos szupervíziós folyamat vezetése. A csoportos tanulmányi szupervízió csoportlétszáma min. 5, max. 7 fő. A folyamat min. hossza 7 ülés (1 ülés 90 perc). Félév végére a hallgatók jegyzőkönyvet készítenek az általuk vezetett tanulmányi szupervíziós folyamatról megadott szempontok alapján. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  Bagdy, E., Wiesner, E. (2005): Szupervízió, önismereti munka és pszichoterápia. Álláspontok, vélekedések. In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV.  Schreyögg, A. (2005): Csoportszupervízió In: Szupervízió egyén-csoport-szervezet, Supervisio Hungarica IV. Ajánlott irodalom:  Berne, E. (1984): Emberi játszmák. Háttér Kiadó, Budapest  Casement, P. (1999): Páciensektől tanulva. Animula Kiadó, Budapest  Járó, K. (1999): Játszmák nélkül. Helikon Kiadó, Budapest.


TKSZ 4321 Egyéni tanszupervizió 2. Féléves óraszám: Kredit: L: 0 + 7 2


Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Majoros István Wiesner Erzsébet Marosszéki Emese





A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Az egyéni szupervíziós folyamat saját élményű megtapasztalása, a szupervizor jártasság és készség elsajátítása, az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazása során a szakmai alapfogások átbeszélése. A kurzus további célja a hallgatók tanulmányi szupervíziós folyamatának, az általuk vezetett szupervíziónak nyomon kísérése, szakmai támogatása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Diádikus helyzet, amely lehetővé teszi a mélyebb, személyes tanulási kérdések átbeszélését. A kurzus két féléve alatt a hallgatók egyéni szupervíziós sajátélményben a szupervizor szakma elsajátítása során felmerülő személyes tanulási kérdéseiket dolgozzák fel. Saját élményben tapasztalják meg a szakma alapelveit és működési normáit - a tanszupervízió a szupervízó munkamódjának megfelelően tanulást, fejlődést, személyes hatékonyság növekedést szolgál, egy szerződésen alapuló, a saját szakmai tapasztalatokból kiinduló és mindig oda visszacsatoló folyamat keretében. Lényegi eleme, fő működésmódja az önreflexió, a szupervizor reflektív jelenléte. A hallgatók az egyéni tanszupervíziós munkában tanulmányi szupervíziójukkal kapcsolatos kérdéseiket, nehézségeiket, szakmai dilemmáikat dolgozhatják fel, a tanszupervízió a III. és IV. félévben végig kíséri tanulmányi szupervíziós munkájukat. Évközi tanulmányi követelmények: aktív részvétel, pontos jelenlét. A hallgató készségszinten sajátítsa el az önreflexió és reflexió képességét, tegyen szert jártasságra az egyéni szupervíziós esetfeldolgozás munkamódjában. A gyakorlati tapasztalatokat képes legyen integrálni saját tanulmányi szupervíziós munkájába. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: -

Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Marosszéki Emese Wiesner Erzsébet

TKSZ 4231 Csoportos tanszupervizió 3. Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 28 2 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. gyakorlati jegy


Tantárgy felelőse: dr. Nemes Éva Tantárgy előadója/i: dr. Nemes Éva Szarka Attila Majoros István

TKSZ 4411 Tanszuperviziós evaluáció Féléves óraszám: Kredit: Előtanulmányi kötelezettség: L: 0 + 8 1 Tantárgy besorolása: Meghirdetés féléve: Oktatás nyelve: Értékelés módja: magyar É kötelező tavaszi Ajánlott félév: Értékelés módszere: IV. gyakorlati jegy

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A szupervizor jártasság és készség elsajátítási gyakorlatának önreflexiós feldolgozása, a gyakorlatban, a hallgatók által vezetett szupervíziós folyamatokban alkalmazott-megtapasztalt elméleti ismeretek összefoglalása, tudatosítása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az egyéni (SUP-25) és csoporthelyzetben (SUP-16, 27, 33) a képzés 3 félévében a hallgató által vezetett szupervíziós folyamatok és a 3 féléves tanszupervíziós folyamatok összefoglalása, az egyéni tapasztalatok és az alkalmazott elméleti ismeretek megosztása, tudatosítása, feldolgozása. A hallgatók forgásos rendszerben, akvárium helyzetben csoportos szupervíziót tartanak, bemutatva a képzés folyamán elsajátított készségeiket. A folyamatot videóra véve a felvétel elemzésén keresztül a hallgatók lehetőséget kapnak a reflexió és önreflexió egy új szintjének megtapasztalására, a tapasztalatok integrálására szupervizori munkájukba. Évközi tanulmányi követelmények: Aktív jelenlét. A hallgató váljon képessé a három félév tanulmányi és tanszupervíziós sajátélményű tapasztalatainak önreflektív feldolgozására. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom: -


Féléves óraszám: L: 0 + 0

TKSZ 5198 Szakdolgozat Kredit: 10


Tantárgy előadója/i:




Értékelés módja: V Értékelés módszere: Zv

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: A saját, szupervizori munkából egy konkrét helyzet vagy eset bemutatása. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: 1/3-a elmélet, 1/3-a saját szupervizori munka bemutatása, 1/3-a reflexió a kiválasztott témára és a bemutatott ülésrészletre-részletekre. Terjedelme: minimum 40 oldal. Évközi tanulmányi követelmények: Az oklevél elnyeréséhez a záróvizsga előtt a benyújtott szakdolgozatban a hallgatónak tanúsítania kell, hogy tanulmányaira támaszkodva, a szakirodalom feldolgozásával képes a tanult ismeretanyag önálló alkalmazására és jártas hazai és nemzetközi szakirodalomban. A szakdolgozat a saját, gyakorlati szupervizori munka feldolgozásán alapul. A szakdolgozatnak tartalmaznia kell az empirikus munka tárgyát képező szupervizori tevékenység elméleti kérdéseinek alapos szakirodalom feldolgozását is. Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok:  A témához kapcsolódó irodalmak. Ajánlott irodalom:


Féléves óraszám: L: 0 + 0

TKSZ 5199 Záróvizsga Kredit: 0


Tantárgy előadója/i:




Értékelés módja: V Értékelés módszere: Zv

A tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célja: Államvizsgára az a hallgató bocsátható, aki: a.) megfelelő szakmai előképzettséggel b.) megfelelő szakmai gyakorlattal rendelkezik, és c.) teljesítette az államvizsgára való jelentkezés feltételeit;  a kötelező tanegységeket,  az előírt két komplex szigorlatot,  gyakorlati jegyekkel igazolja, hogy a képzés során előírt gyakorlatokat és a csatlakozó követelményeket teljesítette,  valamennyi tanegységben érvényes aláírással kell rendelkeznie. A tantárgy rövid programja, megszerzendő ismeretek, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Évközi tanulmányi követelmények: A záróvizsgára bocsátás feltétele olyan szakdolgozat készítése, amely gyakorlati szupervíziós munka illetve esetmunka feldolgozásán alapul. A szakdolgozatot egy opponens minősíti. Az opponens által elfogadott szakdolgozat alapján bocsátható a hallgató záróvizsgára. a.) gyakorlati vizsga A szakdolgozatban prezentált szupervizori működés diszkussziója, indoklása és megvédése, amelynek alapján a hallgató a gyakorlati jegyet kapja. b.) Elméleti záróvizsga Szóbeli számot adás a szakdolgozatban foglalt szakmai kérdéskör teljes elméleti hátterére vonatkozó tudásról. A vizsgázó a szóbeli teljesítmény alapján elméleti záróvizsga-jegyet kap. Az összesített minősítést az alábbi teljesítmények középarányából alakítjuk ki. 1.1 A tanulmányok során letett 3 szigorlat jegye 2.1 A szakdolgozat eredménye 3.1 A gyakorlati szakvizsga eredménye Ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagok: Ajánlott irodalom:

Tantárgyi tematikák Szupervizor szakirányú továbbképzés szak

Recommend Documents