BGF PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI KAR Módszertani Intézeti Tanszéki Osztály
TANTÁRGYI PROGRAM Matematikai alapok I. útmutató
2013/2014. tanév II. félév
Tantárgyi program Tantárgy megnevezése
Matematikai alapok I.
Tantárgy jellege/típusa:
Módszertani alapozó
Kontaktórák száma:
Elmélet:
2
Vizsgajelleg:
Kollokvium
A tantárgy kreditértéke:
5
A tantárgy előtanulmányi rendje:
Gyakorlat:
2
Összesen
4
Nincs feltétel.
A tantárgy képzési célja: A logikus gondolkodás fejlesztése. Olyan szemlélet kialakítása, amely képessé teszi a hallgatót olyan fontos közgazdasági, pénzügyi és informatikai fogalmak megértésére, melyekre a tanulmányai során szükség lesz. Olyan matematikai fogalmak és módszerek elsajátítása, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a valószínűségszámítás, a statisztika, a számítástechnika, a közgazdaságtan, a pénzügy és más szaktárgyak oktatásához. Képes legyen a hallgató a probléma felismerésére, a megfelelő matematikai eszköz kiválasztására, alkalmazására és az eredmény értékelésére. A tananyag tartalma részletesen: 1. hét II. 3.
Halmazok. Számfogalom, a valós és komplex számok műveleti tulajdonságai. Függvény fogalma, valós függvények, természetes értelmezési tartomány.
2. hét II. 10.
A középiskolából ismert elemi függvények. Trigonometrikus függvények. Szakaszonként lineáris függvények. A függvények tulajdonságai: zérushely, szélsőérték, monotonitás, paritás, korlátosság. Függvénytranszformációk.
3. hét II. 17.
Műveletek függvényekkel. Összetett függvény, inverz függvény. Sorozat fogalma, megadási módjai. A sorozatok tulajdonságai (monotonitás, korlátosság). Sorozat határértékének fogalma.
4. hét II. 24.
Műveletek konvergens sorozatokkal. Speciális divergens sorozatok. Végtelen sorok; végtelen mértani sor összege. Hányadoskritérium és abszolút konvergencia. Hatványsorok.
5. hét III. 3.
Függvények határértéke, jobb és bal oldali határérték. Folytonosság. Műveleti tételek. Függvények határértéke végtelenben. Tágabb értelemben vett határérték.
6. hét Differenciálhányados fogalma, deriváltfüggvény. Differenciálhatóság és III. 10. folytonosság kapcsolata. Elemi függvények deriváltja. Differenciálási szabályok. 7. hét Szünet. III. 17. 2/5
8. hét Beszámoló hét. III. 24. 9. hét Differenciálható függvények vizsgálata. A szélsőérték létezésének szükséges III. 31. feltétele, monotonitás. A szélsőérték létezésének elégséges feltételei. 10. hét IV. 7.
Konvex, konkáv függvények. Függvényvizsgálat. Gazdasági alkalmazások.
11. hét IV. 14.
Primitív függvény, határozatlan integrál. Alapintegrálok, alapműveletek integrálokkal. Az integrálás egyszerű módszerei. Integrálás helyettesítéssel. Parciális integrálás.
12. hét IV. 21.
A határozott integrál fogalma. A határozott integrál tulajdonságai. Newton–Leibnizformula. Területszámítás.
13. hét IV. 28.
Improprius integrál. Többváltozós függvény fogalma, szintvonalak. Parciális derivált. Kétváltozós függvények szélsőértéke.
14. hét V. 5.
Gazdasági problémák megoldása. A kettős integrál fogalma.
15. hét V. 12.
Beszámoló hét.
A félév során elsajátítandó kulcsfogalmak: Halmazok: fogalma, műveletek halmazokkal; Descartes-féle szorzat. Valós számok: axiómái; intervallum, környezet; megszámlálható halmazok, számosság. Komplex számok fogalma, műveletek komplex számokkal. Függvények: fogalma, műveletek függvényekkel; összetett- és inverz függvény; függvénytulajdonságok. Számsorozatok: monotonitás; korlátosság; konvergencia, divergencia; műveletek konvergens sorozatokkal. Végtelen sor: fogalma; végtelen mértani sor; hányadoskritérium. Függvények határértéke: határérték a végesben és végtelenben. Függvények folytonossága: folytonosság fogalma; műveletek folytonos függvényekkel; elemi függvények folytonossága. Differenciálszámítás: differenciálhányados, differenciálhatóság és folytonosság kapcsolata; összeg, szorzat és hányados deriváltja; összetett függvény deriváltja. Elemi függvények deriváltjának kiszámítása (trigonometrikus is). Magasabbrendű deriváltak; Taylor-sor. Függvénytulajdonságok: monotonitás; szélsőérték; konvex, konkáv függvények. Függvényvizsgálat. Határozatlan integrál: primitív függvény; integrálási szabályok; parciális integrálás; integrálás helyettesítéssel. Határozott integrál: fogalma; tulajdonságai, Newton–Leibniz-formula; alkalmazások. Többváltozós függvények: szintvonalak; parciális derivált; szélsőérték. A kettős integrál fogalma.
3/5
A tananyag feldolgozásához szükséges irodalom: Kötelező irodalom: Dr. Csernyák László: Matematika a közgazdasági alapképzés számára: Analízis, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2006. R. sz.: 42656 Szentelekiné dr. Páles Ilona: Matematika a közgazdasági alapképzés számára, Analízis példatár, Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2010. Ajánlott irodalom: Denkinger-Gyurkó: Analízis: Gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 2003. Bárczy Barnabás: Differenciálszámítás (Példatár), Bolyai-könyvek, Műszaki Kvk., Bp., 2002. Bárczy Barnabás: Integrálszámítás (Példatár), Bolyai-könyvek, Műszaki Kvk., Bp., 2003.
Az ismeretek értékelése, minősítése: A szorgalmi időszak alatt a hallgatók két félévközi kisdolgozat formájában adnak számot ismereteikről. 1. félévközi kisdolgozat (60 perc) - időpontja: 8. (beszámoló) hét Komplex számok. Valós függvények. Számsorozatok, sorok. Függvények határértéke és folytonossága. Egyváltozós függvények deriválása. - pontszáma: 50 pont 2. félévközi kisdolgozat (60 perc) - időpontja: 15. hét Differenciálható függvények vizsgálata. Határozatlan integrál. Határozott integrál. Többváltozós függvény deriválása. A kettős integrál. - pontszáma: 50 pont A félévközi kisdolgozatok elméleti részből (10 pont) és gyakorlati részből (40 pont) állnak. A félévközi kisdolgozatok nem pótolhatók! Az aláírás feltétele: - A TVSZ-nek megfelelően a szemináriumokon való részvétel (maximum 3 hiányzás). Ha valaki a dolgozatíráson nem vesz részt, az hiányzásnak számít. - A két kisdolgozatból legalább 10 pont megszerzése. A félév kollokviummal zárul. A kollokvium jellege írásbeli vizsga, melynek időtartama 90 perc. A kollokviumi dolgozat pontszáma 100 pont, amelyből 20 pont az elméleti rész.
4/5
A vizsgán az elért pontszám függvényében az alábbi érdemjegyeket adjuk: pontszám
érdemjegy
0-49
1
50-62
2
63-75
3
76-88
4
89-100
5
A félévközi kisdolgozatok jó színvonalú megírása előnyt jelenthet a vizsgákon. Ha a hallgató a két félévközi kisdolgozatból összesen legalább 50 pontot ér el, akkor a fenti táblázat szerinti megajánlott jegyet kaphat. Ha kéri a megajánlott jegyet, akkor csak jelentkeznie kell a Neptunban az egyik vizsgára. Ha a félévközi kisdolgozatokból legalább 50 pontot elérő hallgató el is jön a vizsgára, akkor ezt úgy tekintjük, hogy a hallgató nem kéri a megajánlott jegyét, és ekkor a vizsgán elért pontszám alapján kap érdemjegyet. Abban az esetben, ha a két félévközi kisdolgozatra kapott pontszám összege 30 és 49 között van, akkor a hallgató az első vizsgáján 5 jutalompontot kap. A dolgozatok megírásánál érvényes ülésrend a tanszéki hirdetőtáblán tekinthető meg.
Konzultációs lehetőségek a tananyag feldolgozáshoz: Heti két, egyéni konzultációs óra. Az oktatók konzultációs ideje a Kar honlapján tekinthető meg. Konzultációra a tárgyat oktatók bármelyikénél lehet jelentkezni, továbbá egyéni időpontot is lehet kérni.
5/5
