Tanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez

Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla

VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez

1

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program – általános iskola 1–8. osztály – 7. osztályos része Írta: dr. Széplaki György Alkotószerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna Szerkesztõ: dr. Vilcsek Béla Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

© dr. Széplaki György

ISBN 963 657 220 8 A Kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2

AJÁNLÁS Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla

VILÁGJÁRÓ címû 7. osztályos irodalomkönyv és szöveggyûjtemény (Az integrált anyanyelvi és irodalmi program (1–8. osztály) tankönyvcsomagjának része) A tankönyv szerzõi a „Világjáró” címû ötödik és hatodik osztályos irodalomkönyvek folytatását írták meg a hetedik osztályosok számára. A folytatás tényébõl következik, hogy hasonló alapelveken és szerkesztéssel készült, mint elõdei. Fejezetei áttekinthetôk, elválnak egymástól a szép képekkel illusztrált irodalmi szöveganyagok, az összefüggéseket feltáró magyarázatok, az olvasniés tanulnivalók, valamint a gyakorlásra szánt feladatok. Mindemellett a tankönyv egésze igen módszeresen köti össze a különbözõ mûfajú mûveket, részben az írók személye által, részben a témák és a megoldandó, készséget fejlesztõ feladatok hasonlósága folytán. A „Világjáró” címû 7. osztályos irodalomtankönyv egy régebben felmerülõ tanítási alternatíva tankönyve kíván lenni. Nevezetesen a nem feltétlenül történeti rendben tanított irodalmi mûveltséganyag tankönyve. A 7. évfolyamban tanítandó mûvek zöme a 19. század irodalmából való, itt a könyvben a mûvek kiválasztása igazodik a hagyományokhoz. A szerkesztés alapelvét viszont a mûnemek – és azon belül a legismertebb (tanítandó) mûfajok – adják a tankönyvben. Így természetes egységet képeznek például a legszebb ódák, szerelmes versek, hazafias énekek, a novellák különbözõ válfajai, módot adva az elmélyítésre és a párhuzamos elemzésre. A tankönyv kiegészítõ, magyarázó szöveganyaga és Szöveggyûjteménye ezt a lehetõséget tovább gazdagítja, hiszen a könyvben a mûfajok és témák hasonlósága mentén világirodalmi, valamint modern, napjaink irodalmát képviselõ alkotások is találhatók. Az Írói arcképek fejezetben valamennyi kiemelt alkotó életrajza megtalálható, így az sem elképzelhetetlen, hogy a könyv anyaga tanítható a hagyományosabb történeti rendben is. Az egyes mûvekhez kapcsolt feladatsorok elsõ renden olvasásra (újraolvasásra) buzdítják a tanulókat, ugyanakkor segítik a kutató-kíváncsi kérdések megválaszolását: miért szép, mitõl szép, miért tetszik nekem? A korábbiakhoz képest a 7. osztályos tankönyvben bõségesebb a jegyzetapparátus és a mûvek történeti hátterének bemutatása. A feladatok elõtti részben a tantárgyakat, tudományterületeket, mûvészeteket összekapcsoló ismeretek találhatók, természetesen nem kötelezõen a megtanítás igényével. A bõséges feladatsorból könnyen kiválaszthatók az iskolai, az otthoni szóbeli és írásbeli feladatok. Mindezekhez járul még a speciális segítséget igénylõ gyakorlás, gyûjtés munkálkodása, a készülõ, a nyelvtani anyaggal egybeszerkesztett feladatfüzetben. A késõbbi magasabb szintû elméleti ismereteket, az egyre önállóbb egyéni olvasást is eredményesen lehet majd ezekre az alapokra építeni. A könyvben található mûelméleti alapok, a mûnemek és a mûfajok itt megjelenõ formái egyre teljesebben, részletesebben rajzolódnak ki – természetesen az elõzõ évfolyamokban tanultakra épülve –, a fogalomtárban pedig a három év anyaga együtt található. Egy-egy elemében, defeníciójában megjelennek a felsõbb évfolyamokban tanítandó ismeretek is. A tankönyv egészében is magában hordozza a továbbfolytatás és az elmélyítés késõbbi lehetõségeit. Hagyományos tananyaga: A lírában Janus Pannonius, Csokonai, Kölcsey, Vörösmarty, Petõfi, Arany verseibõl áll, de a lírai mûfajok csoportosításában (epigramma, népdal, mûdal, szerelmi dal, óda, himnusz, elégia, rapszódia stb.) más alkotók is helyet kaptak. Az epikai mûvek sorában kaptak helyet Jókai, Mikszáth, Gárdonyi alkotásai, de nem hiányzik Kölcsey Parainesise, néhány szónoki beszéd és naplórészlet sem, melyek igen jól jellemzik a kor történeti miliõjét és hangulatát. 3

A dráma is elméleti bevezetéssel indul. A Bánk bán és a Liliomfi részletei pedig a drámai szöveg illusztrálását, és még inkább a korfestést szolgálják. A mûnem és a drámai szöveg sajátosságainak megismerése a 7. évfolyamban fontosabb feladat, mint egy teljes drámai mû elolvastatása. A Liliomfi esetében a mû alapján készült film forgatókönyvének részlete is megtalálható a Szöveggyûjteményben. Beszédesek a tankönyv fejezetcímei: Íz, csín, tûz vagyon a versben Nyelvében él a nemzet Színház az egész világ A Szöveggyûjtemény fejezetei általában a mûnemekhez és a mûfajokhoz igazodnak, de egy fejezete: Szabadság, szerelem! A nagy nap március 15-e köré csoportosít gazdag irodalmi és dokumentációs anyagot. A tankönyv anyagából és szerkesztésébõl is kitetszik, hogy míg az elméleti megközelítés viszonylag zárt, kész tudást ad, addig az olvasnivalók tekintetében bõséges, színes kínálatot tartalmaz a tankönyv. Nyilvánvaló célja: könyvtárlátogató, olvasó diákokat kíván nevelni. A fejezetek végéhez kapcsolt Kitekintõ olvasmányt, kutatási anyagot kínál tanárnak és diáknak egyaránt.

A tanmenetjavaslatról A tanmenetjavaslat régi hagyományokat követ. Magában foglalja az egész évi részletes tanári tervet, benne a tananyag beosztását (a tankönyv kereteihez igazítva), a legfontosabb fogalmakat, ismereteket, feladatokat, és bõségesen ad a megvalósításhoz módszertani ajánlásokat. A tananyag 72 órára történõ beosztásának több oka van. Az elsõ ok a kényszerûség, hiszen az oktatási törvény kötelezõ óraszámából ennyire lehet biztosan számítani. A másodiknak a gyakorlati megfontolás az alapja: teret kell engedni a tanári szabadságnak, s ezért a lehetséges magasabb óraszámot nem kötöttük le a tervezésben. Az elmélyítés, gyakorlás céljára vagy kiegészítõ anyagok tárgyalására így annyi óra fordítható, amennyit a helyi körülmények megengednek. A tanmenet egyéni felhasználása történhet egyszerû átszámozással ill. bõvítéssel. A tankönyvhöz és tananyaghoz illeszkedõ struktúrát a tanítandó anyag logikája kívánta meg, mégsem elképzelhetetlen a más sorrendben történõ feldolgozás. A tankönyv felépítése ugyan zárt egységekben valósul meg, de ezek a kisebb egységek mentén illetve egész fejezetek sorrendjének megváltoztatásával átrendezhetõk. Ilyen jellegû mûveletekre a kollégák gyakorlatában mindig volt példa. A dolgozatok megíratásának több lehetséges idõpontját tanmenetjavaslatunk is jelzi. Hogyan tanácsos olvasni, majd használni a tervet? Egy-egy tanóra anyagát és javasolt módszereit a táblázatos megoldásban a módszertani fogalmak és kategóriák szerint rendeztük. Így mintegy az óra horizontján jelentkezõ problémákat és megoldásukat csoportosítja a tanmenet egy-egy sora. A rovatok válaszolnak a legfõbb kérdésekre: mit tanítok az adott órán, milyen módszerekkel, eszközökkel, és milyen feladatok megoldásával. Az elsõ rovatban bõséges a kiegészítõ, illetve összevethetõ anyagok választéka. (A 7. osztályosok nagyobb önállóságára számítva vagy a differenciálás lehetõségeit kihasználva érdemes a kiegészítõ anyagot osztálycsoportra tervezni.) Kirajzolódnak a lényeges elemek, láthatók az alternatívák, és pontosan mutatja a terv a tankönyvi szöveg, az ajánlott feladat helyét, számát is. (A „tkv”megjelölés azért szükséges, hogy a késõbbi, bõvített változat a Feladatfüzet gyakorlatait is egyértelmûen jelezhesse.) Még a szinte változtatás nélküli felhasználás is szükségképpen alkotó jellegûvé válik, hiszen a terv egyes sorai alapján számtalan 45 perces tanórát lehet komponálni. Gondoljunk csak a sorrendiségre, az arányokra vagy a hangsúlyeltolódásokra. A gyakorlat hamar megmutatja, miben szükséges újabb és újabb variációkat létrehozni, idõszerûbb ötletekkel pótolni vagy a helyi lehetõségeket, adottságokat kihasználni. 4

Ha viszont a rovatokat függõlegesen nézzük végig, felfedezhetõ a témákon, sõt az egész évi tananyagon belüli elõrehaladás is. Például ahogyan egymásra épülnek a fogalmak, ismeretek (alkalmanként ezek ismétlésére is sor kerül), ahogy felkészítjük tanítványainkat egy szóbeli beszámolóra, egy újabb olvasmányra, vagy az összetettebb írásbeli feladatokra, illetve a dolgozatokra. Ezt mindenképpen érdemes átvizsgálni és legalább témánként elõre végiggondolni. Eközben és a tanórákon biztosan megszületnek az alkotó tapasztalatok. Voltaképpen alapnak szántuk a tervet, amelynek segítségével minden kolléga kialakíthatja a saját egyéni arculatú tanmenetét. Úgy véljük, a kezdetekkor érdemes ezt a segítséget nagyobb mértékben igénybe venni, majd tapasztalatból, egyre finomítva átformálni, a legjobb, a testre szabott, a saját tanítványainknak megfelelõ formát kialakítani. Ami feltétlenül megkönnyíti a tanár tervezõ munkáját, az jól látható már a külsõ szerkesztésben is. A tanév anyaga kisebb egységekre tagolódik, új ismeretek feldolgozását és gyakorló szakaszokat biztosít, ismétlõ, összefoglaló és ellenõrzõ szakasszal zárul. A leghosszabb témánál, a líránál ezt a részösszefoglalások oldják meg. A tervezésnek ezt a kisebb szakaszú ütemezését a témák, a tanórák címével még tanítványainknak is megadhatjuk. Eredményesebb lesz a munkánk, ha õk is jól látják a közös célt, a megoldandó feladatokat. Budapest, 1998. november Dr. Széplaki György és Dr. Vilcsek Béla

ÉVES ÓRAKERET:

72 ÓRA

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS:

3 ÓRA

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS:

3 ÓRA

DOLGOZATÍRÁS ÉS JAVÍTÁS:

6 ÓRA

ÍZ, CSÍN, TÛZ VAGYON A VERSBEN:

33 ÓRA

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET:

20 ÓRA

SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG:

7 ÓRA

5

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY

FOGALMAK, ISMERETEK KONCENTRÁCIÓ

MÓDSZEREK SZEMLÉLTETÉS

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS BESZÉD, ÍRÁS, OLVASÁS

HÁZI FELADATOK MEMORITER

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS (3 óra) 1. Tankönyvünk

1.: A tanulás módszerei az új tanévben. K.: Figyelemfelkeltés: a történelem, a zenetörténet, a film és a színház ismeretei gyakran kapcsolódnak ez évi tananyagunkhoz.

M.: A tartalomjegyzék és a fe- Olv.: a bevezetõ levél önálló oljezetek közös áttekintése, meg- vasása – megbeszélése: Mi rabeszélése. gadta meg a figyelmedet? Sz.: a tankönyv képei

Hf.: A már ismert alkotók és mûvek megjelölése a tartalomjegyzékben; felkészülés beszámolóra nyári élményekbõl.

6

2. „Tudományunk tára” – az el- F.: líra, epika, dráma – mûfajok M.: az elõzõ tanévben megis- B.: beszámoló nyári olvas- Hf.: Egy téma, amirõl szívesen múlt év ismereteinek felfrismert mûvek felidézése, besoro- mányélménybõl, érdekes ese- írok... fogalmazás írása saját alsítése lása a tanult mûnemekbe és ményrõl címmel, szabad formában. mûfajokba. (A Fogalomtár használatával önállóan is lehet.) – A mûnemek táblázatának elkészítése (tantermi használatra, a füzetbe). 3. Mit tanultunk az irodalmi F.: vers, próza – ritmus, rím, M.: megbeszélés összefoglaló mûvek formájáról? ütem, versláb – szerkezet táblai vázlat alapján. Esetleg rövid, 10–15 perces feladatlap megoldása.

Olv.: felolvasás a házi fogalmazási feladatokból. B.: tanári és tanulói értékelések a fogalmazásokról.

Az év során feldolgozandó kötelezõ és ajánlott olvasmányok számbavétele. Jó tanácsok az ütemezéshez, felhívás a könyvtár használatára.

Olv.: lényegkiemelés, áttekintés, tájékozódás a tankönyvben. B.: az ismert mûvekrõl – könyv nélkül is!

Hf.: legkedvesebb népdalom – írásb.: Miért tetszik? Szób.: (szöveg, ének); a lírai mûnem sajátosságaiból – az ismert példákkal.

ÍZ, CSÍN, TÛZ VAGYON A VERSBEN – LÍRA (33+4 óra) 4. A líra

F.: mûnem, lírai mû, líra, érzel- M.: a tankönyvi bevezetõ (6. mi-hangulati líra, gondolati líra old.) szövegének közös olvasáK.: ének-zene sa, megbeszélése, a fejezet áttekintése, a lírai mûfajok, mûvek cím szerint; az ismeretek kiemelése. Sz.: a lírai mûnem összefoglaló táblázata






M.: tanári bemutatás, magyarázat; a mû üzenete és az epigramma sajátosságai – tkv. 8/1. f.

Olv.: önállóan az író életrajza (Írói arcképek) – A mû hangos olvasása (a memoriter elõkészítése). Í.: válogató adatgyûjtés az életrajzból.

Hf.: Az epigramma mûfaji sajátosságai; íb.: az adatgyûjtés befejezése. Memoriter

M.: Tanári bemutatás (skandálva is); önálló feladatmegoldások: a tkv. 9. old. kérdéseibõl. Sz.: tankönyvi képek

Olvas ás,megbeszélés: Ki volt Kazinczy Ferenc? – közös és önálló feladatmegoldás szóban a tankönyv segítségével. (A tankönyv kézikönyvszerû használata)

Hf. íb. választhatóan: a) „Szólj! a ki vagy elmondom.” – összevetése szólásokkal és közmondásokkal. b) A „Jót s jól!” – elv igazsága saját tapasztalatból. Egy megtörtént eset leírása.

7. A pentameter és a disztichon F.: idõmérték, verslábak, hexa- M.: a memoriterek elmondása; meter, pentameter, disztichon a mûvek hangos olvasása (skandálva is); a ritmus lejegyzése táblán, füzetben, a tankönyvi példa feldolgozása 8/2,3. Sz.: Tábla, fólia, füzet

Olv.: Játékos olvasás, ritmizálás a tkv. 11. old. epigrammáiból. B.: miért mulatságosak? A Kölcsey-epigrammák elõkészítése: tanári felolvasás, a ritmus érzékeltetésével.

Hf. íb.: Miért tetszett? (Néhány mondat egy most olvasott epigrammáról) Önálló olvasásban: Kölcsey Ferenc élete (Írói arcképek)

8. Kölcsey Ferenc: Huszt Emléklapra

F.: Kárpátalja, kurucok K.: földrajz, történelem

M.: tanári bemutatás, értelmezõ magyarázat, megbeszélés (tkv. 10. old. feladatai); A mûvek és Kölcsey életútja – beszámoló az önálló olvasásból.

Olv.: A hangos, kifejezõ olvasás gyakorlása. B.: az írásbeli fogalmazások szóbeli elõkészítése.

Hf.: Választható íb.: Gondolataim egy várromnál; Mirõl beszél egy régi kép? szb.: Memoriter

9–10. Petõfi Sándor: A XIX. század költõi Ki.: Rongyos vitézek

F.: ars poetica, hivatás, hitvallás; a lábjegyzet szavaiból. K.: Bibliai ismeretek, képzõmûvészet (ld. tkv.-i kép!)

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; a vers utáni értelmezõ szöveg közös olvasása, megbeszélése, a tkv.-i feladatok megoldása: válogató olvasással 14/1–3.; megbeszélés, kifejtés a tkv. 14/4–5. alapján.

Olv.: keresõ olvasás; idézetek; kifejezõ, hangos olvasás, a hangulat- és témaváltások kiemelése. Önálló olvasás, megbeszélés a kiegészítõ versszövegbõl: Rongyos vitézek

Hf.: szb.: Petõfi hitvallása – kifejtés idézetek felhasználásával. 1–2 szakasznyi memoriter.

Az epigramma és az ars poetica F.: az epigramma 5. Janus Pannonius: Pannónia dicsérete Ki.: Búcsú Váradtól (Szgy.) 6. Kazinczy Ferenc: A nagy titok Írói érdem

F.: az epigramma; hegyaljai

7






11. Részösszefoglalás

F.: A tanult fogalmak rendsze- M.: beszámolók a megszerzett Olv.: Kifejezõ hangos olvasárezése – Fogalomtár, a Líra cí- ismeretekbõl, memoriterek, ki- sok, értékeléssel mû bevezetõ (6. old.) egészítõ olvasmányokról Í.: az adatlap készítésének technikája – közös minta készítése pl. Janus Pannoniusról

Íb.: adatlapok készítésének elkezdése a tanultakról: Janus Pannonius, Kazinczy, Kölcsey és megismert mûveik. (Késõbb folytatandó, írónként legfeljebb egy-egy oldalnyi lesz az év végére.)

A népdal és a mûdal A szerelmi dal és a szerelmi panaszdal

F.: dal, népdal, mûdal, szerelmi dal, szerelmi panaszdal; metafora, párhuzam, ellentét K.: népköltészet, ének-zene tantárgy, népdal(éneklés)

M.: az elméleti bevezetõ közös olvasása, megbeszélése; rögzítés vázlatban az összefüggések alapján (líra → dal → népdal, mûdal → szerelmi dal, szerelmi panaszdal). Α népdal elolvasása, éneklése; megbeszélés a tkv. 17. old. feladata alapján. Sz.: magnó, lemezjátszó.

Olv.: közös és önálló szövegolvasás, értelmezés. Í.: gyûjtés – párhuzamok és ellentétek a népdalban.

Hf.: elméleti ismeretek; Íb.: gyûjtés – a mûfajcsoportba tartozó népdalokból (énektankönyv vagy népdalgyûjtemény). Szb.: felkészülés egy népdal elõadására.

13. Csokonai Vitéz Mihály: Tartózkodó kérelem Ha folyóvíz vónék... (népdal) Ki.: Csokonai Vitéz Mihály: Egy Tulipánthoz (Szgy.)

F.: mûdal, szerelmi dal, szerelmi panaszdal; Lilla-dalok, Lilla-ciklus; K.: ének-zene

M.: tanári bemutatás, megbeszélés, a régies nyelvi formák értelmezése; Tkv. 18. o. feladatainak közös megoldása; adatlap készítése Csokonai életrajzából (Írói arcképek). Sz.: tkv.-i képek, képek Csokonairól.

Olv.: tanulói felolvasások (memoriter); önálló olvasás értelmezés (Ha folyóvíz vónék...) Í.: adatgyûjtés Csokonai életrajzából tanári segítséggel.

Hf.: memoriter; néhány tény Csokonai életébõl. Íb.: a Csokonai-adatlap kibõvítése. Szorg.: Csokonai: Egy Tulipánthoz – önálló beszámolóra.

14–15. Petõfi Sándor: Reszket a bokor, mert... Ki.: Válogatás – Szeretet és szerelem versei (Szgy. 10–12.); Szana Tamás: Petõfiné Szendrey Júlia (20. old.)

F.: népdal, mûdal, népies mûdal; Szendrey Júlia; I.: a mûfajcsoportba tartozó mûvek rendszerezése; az alkotók legfontosabb adatai. K.: Arany és Petõfi levelezése (6. oszt.)

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; Miért szép? – felfedeztetõ beszélgetés, tankönyvhasználattal (19. old.) Rögzítés: a vers szerkezete, (fokozás, ellentét, párhuzam) Adatok a Petõfi-életrajzból.

Olv.: idézetek felolvasása, kifejezõ olvasás (memoriter); B.: az írásbeli hf. elõkészítése – rövid levélhez témaötletek. Beszámoló önálló olvasásokból.

Hf.: memoriter, a fontosabb életrajzi adatok. Í.: egy rövid levél írása, amelyre egyetlen szóval lehet válaszolni. Önálló válogatás a Szgy.-bõl (160–162. old.)

12. Megrakják a tüzet... (népdal)

8






F.: népdal, mûdal, búcsúdal, bujdosóének; vershelyzet; a lábjegyzetek szavaiból K.: ének-zene, 16. sz.-i történelem

M.: a népdalok tanári és tanulói felolvasása, éneklése; megbeszélés a tkv.-i feladatok alapján; összehasonlító értelmezések mindhárom mûre vonatkoztatva. Sz.: térkép, magnó, lemezjátszó

Olv.: kiemelõ, válogató olvasások a szövegek értelmezéséhez; a Bornemissza-vers olvasásának gyakorlása. B.: a saját olvasat elmondása; írásbeli hf. szóbeli elõkészítése. Í.: adatlap Bornemissza Péterrõl (Írói arcképek).

Hf.: elméleti ismeretek; adatok Bornemissza Péterrõl. Íb.: Egy búcsúzásom története – élmény leírása.

18. Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi a táborozáskor

F.: népdal, népies mûdal; a láb- M.: tanári elbeszélés a versjegyzetek szavaiból helyzet lehetséges történelmi K.: ének-zene, történelem hátterérõl (15–20 év katonaság, kényszer); bemutatás, követõ olvasás, szövegmagyarázat; megbeszélés a tkv. 23. old. feladatai alapján; verstani elemzés önállóan. Sz.: tkv-i kép

Olv.: válogató olvasás a megbeszéléshez; kifejezõ felolvasás. Í.: önálló vázlatkészítés címszavakkal, idézetekkel. B.: történet kerekítése a vershelyzet és a vers tényei alapján (hf. elõkészítés)

Hf.: elméleti ismeretek, az olvasott mûvek összehasonlítása; Íb.: történet írása a vers alapján saját címadással.

19. Részösszefoglalás

F: a tanult elméleti ismeretek fogalmai I.: mûvek, írók a legfontosabb adatokkal

A búcsúdal és a bujdosóének 16–17. Elmegyek, elmegyek... Elindultam... Bornemissza Péter: Siralmas énnéköm...

9

20–21. Dolgozatírás, értékelés F.: cím, téma, mûfaj, szerkeszés javítás tés – az elõkészítõ beszélgetés(Megíratható a következõ rész, ben és az értékelésben is! Hazafias dal és toborzó után is, kiegészítve, bõvítve a témák sorát!)

M.: beszélgetés, összefoglaló B.: az anyaggyûjtés módszere, Hf.: felkészülés a dolgozat írávázlat készítése, beszámolók, technikája – tanári segítség- sára anyaggyûjtéssel feladatlap (választhatóan); adással. mûsor memoriterekbõl; A dolgozat elõkészítése szóban: (történet írása, élmény vagy fikció, a megközelítése legyen érzelmi/értelmi.) M.: rövid szóbeli elõkészítés, a gyûjtött anyag felhasználásának lehetõségei; A dolgozatok szóbeli tanári és tanulói értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból; Intõ példák– tanuljunk a hibákból! A legjobbnak ítélt mû kerüljön az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába!

Választható témák: Életem megrázó élménye Szeretném mindenkinek elmondani Életem legszebb napja Ilyen társat szeretnék stb.




F.: hazafias dal, toborzó; I.: március 15. – kortörténet, események, Petõfi életrajzából. K.: történelem, zene (Örömóda, Marseillaise)

M.: tanári elbeszélés, a történelmi események közös felidézése szemléltetéssel, zenei anyaggal. A mû bemutatása – tanári és mûvészi elõadás (énekelt modern változat is). Mûértelmezés a tkv.-i szövegek és feladatok (26/1–4.) alapján, egy-egy elemében önállóan is. Sz.: tkv.-i képek, hangfelvételek

Olv.: válogató és keresõ olvasá- Hf.: tkv. 26/5. f. írásbeli fogalsok; kifejezõ, hangos olvasás mazás. (memoriter) Memoriter B.: 26/3. kifejtése Í.: adatkeresés, hf. szóbeli elõkészítése, vázlat (tkv. 26/5.)

24–25. Most szép lenni katonának... Gábor Áron rézágyúja... Arany János: Nemzetõr-dal Ki.: Kossuth Lajos: Beszéd a haderõ megajánlása ügyében (Szgy. 16. old.), Petõfi 48-as versei.

F.: nemzetõr; a lábjegyzetek szavaiból. K.: minden elemében szoros kapcsolatban az elõzõ órák anyagával, fõleg 1848–49. történelmi eseményeivel

M.: beszélgetés, az új ismeret kapcsolódjon egybe az elõzõ órákon tanultakkal. A szövegek tanári, tanulói felolvasása, hangfelvétel meghallgatása, közös éneklés. A tkv.-i feladatok (28–30. old.) megoldása közös megbeszéléssel. Sz.: tkv-i képek, hangfelvételek, ének. (Néhány könyv bemutatása a Kitekintõ anyagából – 31. old.).

Olv.: önálló olvasat, hangos felolvasás az ismert (énekelt) szövegekbõl. B.: összehasonlító elemzések a feladatok megoldása során, házi íb. feladat elõkészítése. Í.: adatlap Arany Jánosról

Az óda és a himnusz

F.: óda, himnusz; a lábjegyzetek szavaiból K.: történelem, zenetörténet (Kodály Zoltán)

M.: a mû tanári bemutatása; közös értelmezés a lábjegyzetek használatával, a magyarázó szöveg olvasásával (önállóan is); következtetés: az óda fogalma (tkv. 34/1. f.); Sz.: tkv.-i képek, hangfelvétel

B.: kifejtés (tkv. 34/3.) Szorg. íb.: tkv. 34/2. részleteiOlv.: Önálló feldolgozásban; bõl. Berzsenyi élete (Írói arcképek) Memoriter Hangos, kifejezõ olvasás a memoriternek szánt szakaszokból.

A hazafias dal és a toborzó 22–23. Petõfi Sándor: Nemzeti dal Ki.: Válogatás a Szöveggyûjteménybõl: „Szabadság, szerelem! A nagy nap” c. fejezet prózai és verset anyagából. Fr. Schiller: Az örömhöz (156. o.)

10

26. Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz 2. Ki.: Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz 1. (Szgy. 5. o.)



Hf.: a mûfajcsoport ismeretei a tkv. és a füzet alapján, választható rövid írásbeli a tkv.-i feladatokból.


11





27–28. Kölcsey Ferenc: Hymnus Ki.: Részletek a Hymnus mai értelmezéseibõl (tkv. 39. old.);

F.: az óda és a himnusz; zsoltár – a lábjegyzetek szavaiból K.: történelem, vallástörténet, zenetörténet (Szenczi M., Erkel)

M.: tanári és mûvészi bemutatás (kórusmû is). Elõzmények, vershelyzet; a tkv.-i (36. old.) szöveg olvasása és megbeszélése, tanári magyarázatokkal. Megbeszélés, vázlatkészítés a tkv. 37/1–5. f. feldolgozásával. Verselése (tkv. 37/8. – közösen, megbeszéléssel.) Sz.: tkv-i képek, hangfelvételek.

Olv.: kiemelõ, válogató olvasások, a feladatok megoldása közben; kifejezõ, hangos olvasás (pl. 37/6. f.) és a teljes szöveg a memoriter elõkészítéséhez. Í.: idézetek felhasználása a vázlat készítésében.

Hf. íb: tkv. 38/9. Memoriter Szorg.: a *** utáni feladatokból

29–30. Vörösmarty Mihály: Szózat Ki.: Arany János: Rendületlenül (Szgy. 8. old.)

F.: óda; a történelmi ismeretek fogalmaiból; K.: történelem, zenetörténet (Egressy Béni)

M.: tanári és mûvészeti bemutatás (kórusmû is). Közös megbeszélés – tkv. 41/1., 3. f. Önálló vázlatkészítés a tkv.-i magyarázó szöveg adataiból (40–41. old.), Vörösmarty életrajzából (Írói arcképek) Sz.: hangfelvételek, képek, fotók

Olv.: kiemelõ olvasás tkv. 41/2. Hf.: íb.: választhatóan a tkv. f. a teljes szöveg olvasása, a 41/4–5. f. alapján; és/vagy 42/7. memoriter elõkészítése. Szb.: 42/8. szóbeli része B.: elemzõ-értelmezõ megbeszélés (tkv. 41/4., 42/5. f.), az íb. hf. elõkészítése. Í.: adatlap Vörösmarty Mihályról

31. A Hymnus és a Szózat összehasonlító elemzése

F.: az óda és a himnusz mûfaji M.: megbeszélés, közös olvasajátosságai sás, önálló feldolgozás; beszámoló a memoriterekbõl. Összehasonlító elemzés: A) a két mûrõl tanultak egyszerû számbavételével és összevetésével (a tkv. 42. old. feladata); B) a tkv. 39. old. és a 43–44. old. szövegeinek feldolgozásával együtt.

B.: szép szövegmondás – memoriterek; szorg.: könyvajánlás, könyvbemutatás a Kitekintõ anyagából.

Hf.: ismeretek: az óda és a himnusz; az összehasonlító vizsgálat eredményeinek rögzítése – kiegészítés egyéni feladatban is.

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY Az elégia és a rapszódia 32. Csokonai Vitéz Mihály: A Reményhez

12

33. Berzsenyi Dániel: A közelítõ tél





F.: Lilla-ciklus, Lilla-dalok, Elégia, (rapszódia) elégikus, allegória; a lábjegyzetek szavaiból. K.: ének-zene

M.: tanári és mûvészi bemutatás (esetleg az énekelt változat megszólaltatása is), követõ olvasás, a hangvétel megfigyelése – jellemzés → elégikus, elégia fogalma; a mûelemzõ szöveg közös olvasása, értelmezése, megbeszélése; Közös és önálló feladatmegoldások a tkv. 48/1–4. f. Önálló vázlatkészítés (tkv. 48/5. f.) Sz.: képek, könyvek Csokonairól

Olv.: keresõ, válogató olvasás (tkv. 48/1–2. f.), kifejezõ, hangos olvasás → memoriter. B.: Miért szép, nekem miért tetszik? (kifejezés szóban, esetleg hf, írásban) Í.: vázlatkészítés, az adatgyûjtés befejezése a Csokonai-életrajzból (hf. is lehet!).

Hf.: szb.: vershelyzet, keletkezés, életrajzi adatok; memoriter; Miért szép? szóban és/vagy írásban.

F.: elégia, koriambus; a lábjegy- M.: tanári bemutatás, követõ zetek szavaiból olvasás; a tkv. 50/1. f. önálló megoldása, megbeszélése. Megbeszélés, kiemelõ olvasások (tkv. 50/2. f.). A verstani ismeretek a tkv. 50/3. f. alapján tanári magyarázattal. Sz.: hangfelvétel

34–35. Petõfi Sándor: F.: elégia, anapesztus M.: tanári és mûvészi bemutaSzeptember végén K.: korábbi ismeretek: Reszket tás, követõ olvasás; önálló vázKi .:Petõfi: Pacsirtaszót hallok a bokor, mert... latkészítés a tkv. 51. old. mûmegint... (önálló feldolgozáselemzõ szöveg alapján. ban) Sz.: hangfelvétel, tkv.-i képek, Szana Tamás: Petõfiné Szendrey könyvek, képek, Petõfi életérõl Júlia, Szabad válogatás Petõfi verseibõl (Szgy.)

Olv.: Egy-egy szakasz kifejezõ Hf.: Az õsz képei – fogalmazás hangos olvasása. élmény vagy elképzelés alapB.: Az õsz képei – Mit idéz fel ján. az olvasóban a vers? – az írásbeli hf. elõkészítése. Í.: a Berzsenyi-adatlap befejezése

B.: összehasonlító elemzés: A közelítõ tél és a Szeptember végén (tkv. 52/2. f.) Olv.: tkv. 52/3–4.f.; ritmikus olvasás (tkv. 52/5. f.)

Hf.: tkv. 52/6. írásban. Memoriter Szorg. egyéni olvasás Kosztolányi: Szeptember végén c. tanulmányából (Szgy. 182. old.)





36–37. Arany János: Letészem a lantot Ki.: Vörösmarty Mihály: A vén cigány; Petõfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet...

F.: elégia – a mûfaji sajátosságok összegezése (tkv. 55/4. f.), refrén; (a rapszódia) K.: bibliai ismeretek (lábjegyzet)

M.: tanári bemutatás, közös értelmezés, önálló jegyzet készítése (tkv. 55/1. f.). Kiemelõ és válogató olvasás a megbeszéléshez (tkv. 55/2–3. f.) Sz.: tankönyvi képek

B.: íb. hf. elõkészítése (tkv. 57. old. képe – egyszerû leírás, a bukás tragikuma, a dicsõ napok felidézése – lehetséges változatok megbeszélése. Olv.: kifejezõ hangos olvasás (tkv. 55/5.) → memoriter Í.: adatlap Arany Jánosról

Hf.: Gondolatok egy kép elõtt (tkv. 57. old. A világosi fegyverletétel) Memoriter

38. Összefoglalás: A lírai mûnem

F.: a mûnem összefoglaló táblá- M.: Áttekintés a tkv. és a Szgy. zata alapján a mûfajok mûvei – mûfajuk felidézése memoriterekkel és egyes részek felolvasásával; a Fogalomtár közös és önálló használata

B.: Mirõl beszél egy kép? Elõké- Hf.: anyaggyûjtés, felkészülés a szítõ beszélgetés a dolgozat- dolgozatra hoz. (Lehetõleg mindenki saját kép alapján készüljön a dolgozata megírásához, de felhasználhatók a tkv. képei is.)

39–40. Dolgozatírás, értékelés és javítás

F.: cím, téma, mûfaj, szerkesz- M.: rövid szóbeli elõkészítés, a tés – az elõkészítõ beszélge- hozott kép felhasználásának tésben és az értékelésben is! módja. A dolgozatok szóbeli tanári és tanulói értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból. Kis kiállítás a dolgozatokhoz kapcsolódó képekbõl. A legjobbnak ítélt mû kerüljön az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába!

Alaptéma: Gondolatok egy kép elõtt... – A címadás a választott képhez szóljon, és tükrözze a feldolgozás irányát! Jókai Mór: A kõszívû ember fiai – A házi olvasmánnyal kapcsolatos megbeszélés!

13







F.: epika, (líra, dráma), elbe- M.: a tkv.-i szöveg közös olvaszélõ, cselekmény, nézõpont, sása, értelmezése; megbeszélés vers,próza a mûnemek táblázata alapján – példák keresése a tanult mûfajokra – sajátosságaik Sz.: a mûnemek táblázata; az epika és mûfajai

Olv. B.: A napló, a szónoklat és az intelem c. tvk.-i szöveg önálló olvasása, értelmezése közös megbeszéléssel. A fejezet áttekintése: mûvek a tkv.-i részben és a Szöveggyûjteményben.

Hf.: önálló olvasmány: Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója, megfigyelés: a napló mûfaji sajátosságai – (történet) személyesség, idõrend

42. Kazinczy Ferenc: Fogságom naplója

F.: a napló; a lábjegyzetek sza- M.: beszámoló az egyéni olvasvaiból. mányokból; megbeszélés – váK.: történelem, földrajz logatás a tkv.-i feladatokból (66. old.) A Kazinczy-adatlap befejezése Sz.: tkv.-i képek, térkép

Olv.: a tkv.-i szövegekbõl néma olvasás, értelmezés, adatkeresés. Í.: anyaggyûjtés, adatlap kiegészítése Kazinczy életrajzából (Írói arcképek)

Hf.: Kazinczy portré a gyûjtött adatok és az olvasott mûvek alapján – szóbeli beszámoló jegyzetbõl. Íb.: Egy vidám napom (naplórészlet)

43. Kölcsey Ferenc: A magyar nyelv ügyében

F.: szónok, a szónoklat; a láb- M.: tanári felolvasás, értelmejegyzetek szavaiból. zés – tanári magyarázat (nemK.: történelem (reformkor) zeti cél, történelmi okok, a beszéd szerepe az országgyûlésen) A beszédrészlet összevetése a mûfaji jellemzõkkel – a tkv.-i feladatok közös megoldása (67/1–2. f.) A Kölcsey-adatlap bõvítése

Olv.: követõ olvasás; kiemelés, Hf. íb.: A magyar nyelv ügyéidézetkeresés (tkv. 67/2. f.) ben... ma (Ahogy én látom) B.: az írásbeli hf. szóbeli elõkészítése; (Napjaink nyelvi jelenségei. Kit kell megszólítani? Hogyan formáljunk egy rövid meggyõzõ írásmûvet, felszólalást (?)

NYELVÉBEN ÉL A NEMZET – EPIKA (20 óra) 41. Epika A napló, a szónoklat és az intelem

14

44. Kölcsey Ferenc: F.: intelem (parainesis), vég- M.: válogatása részletekbõl a Olv.: egy-egy kiemelt rész kifeParainesis rendelet kiemelt alcímek alapján – taná- jezõ olvasása → memoriter Ki.: Szent István: Intelmek Imre ri bemutatással és egyéni olvaherceghez (részlet) – (Szgy.) sással; Válogatás a tkv.-i feladatokból (71/1–4.) A Kölcsey-adatlap befejezése

Hf. íb.: a tkv. 72/5. f. szabad választással. Szóbeli beszámoló: Kölcsey Ferenc alakja olvasmányaim tükrében.




A regény, a verses regény és a (Az elõkészítés elsõ óráját jókisregény val korábban is megtarthatjuk, hogy kellõ idõt hagyjunk a 45–48. Jókai Mór: gyengébbeknek az olvasásra. A kõszívû ember fiai Célszerû elkezdeni legkésõbb A házi olvasmány felaz elõzõ fejezettel együtt, de dolgozása hozzákapcsolhatjuk egy gyaKi.: Válogatás a Szabadság, korló-, olvasás-, beszéd- és szerelem! A nagy nap c. fejezet íráskészség fejlesztõ órához, olvasmányaiból; akár nyelvtan órához, ahol a Mikszáth Kálmán: Jókai beszél felmerülõ nyelvi és helyesírási (Szgy.) kérdéseket is taglalhatjuk.) Ajánlott olvasmány Jókai Mór. A nagyenyedi két fûzfa

M.: A tankönyvi elõzetesen és olvasás közben megoldható feladatok (74–76. old.) olvasása, megbeszélése, biztatás a folyamatos használatra. Olvasási stratégia, ütemterv, tanácsadás, módszerek, ötletek az olvasáshoz. A feldolgozás írásos módszerének megbeszélése (füzet, olvasmánynapló, cédulázás). Sz.: a tkv.-i képek, a különbözõ kiadások képei és a történelmi dokumentumok, szemelvények a regénybõl tanári felolvasásban, részletek bemutatása a mozifilmbõl

B.: A közös megbeszélés feladatai: A–B) a 45–46. órán. C–D) a 47–48. órán, önálló feladatmegoldásra javasolt: 77/3. f., 78/2. f. (íb. is) Í.: a jegyzetkészítés módszereinek megbeszélése, a folyamatos munka ellenõrzése, segítése (füzet vagy olvasmánynapló)

49. Arany László: A délibábok hõse Ki.: Alexandr Szergejevics Puskin: Anyegin (részlet) – (Szgy.)

M.:válogatás a mû részleteibõl, tanári bemutatás, egy-egy feladat közös megoldása – a mûfaj jellemzõinek megfigyelése. Javasolt önálló olvasásra is. (Gyengébb képességû osztályban elegendõ az áttekintés, tanári magyarázattal!)

Olv. önálló olvasatok a verses Hf.: íb. Az Alföld regényes rajza regény egy-egy részletébõl. tkv. 83. old. feladataiból – köÍ.: Arany László-adatlap készí- zös vagy önálló olvasás alapján. tése

15


F.: verses regény, regényszerû teljesség; a lábjegyzetek szavaiból K.: történelem

HÁZI FELADATOK MEMORITER Hf.: íb.: tkv. 77/4. f. és/vagy 78/2. f. Jókai-adatlap elkészítése (Írói arcképek)

16






50–52. Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyõje (Tárgyalható a Mikszáth-novellák után is, a fejezet végén!)

F.: regény, kisregény; az elõzetes feladatok szemelvényeinek szóanyagából a közös megbeszélés során feldolgozva, a regény szóanyaga önállóan

M.: (Ütemtervezés az osztály olvasási szokásai, olvasási sebessége szerint.) Az elõzetes feladatok szövegei közös és önálló olvasásban, megbeszéléssel. (Az érdekességek, anekdoták felhasználhatók elbeszélésre és írásbeli feladat szerkesztésére is.) Beszámolók az 50. órán. Sz.: a tkv.-i képek, mozifilm

B.: a közös megbeszélés felada- Hf. íb.: olvasmánynapló vagy tai: füzetvezetés; alakrajz a legér51. óra: A, B) feladatsor dekesebb szereplõrõl 52. óra: C, D feladatsorok és az E) feladatsor beszámolója; önálló feladatmegoldásra javasolt: B) A történet szereplõi, D) A megjelenítés módja – a legkedvesebb részek újraolvasása. Í.: Mikszáth-adatlap készítése.

A karcolat, a tollrajz és a no- F.: mûfaj, átmeneti mûfaj; kisvella epikai mûfajok, karcolat; komikum, szatíra, gúny, irónia; a 53. Mikszáth Kálmán: lábjegyzet szavaiból A korlátfa Ki.: Anton Pavlovics Csehov: A kaméleon

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás, a hangnem megfigyelése; megbeszélés tkv. 95/1. f., önálló vagy közös feldolgozás a tkv. 95/3. f. alapján.

Olv.: kifejezõ olvasás egyes részekbõl tkv. 95/2. f. és íb. hf. elõkészítése. Í.: Mikszáth-adatlap folytatása

54. Mikszáth Kálmán: A pénzügyminiszter reggelije Ki.: Mikszáth Kálmán: Jókai beszél Esterházy Péter: Termelési-regény (részlet) (Szgy.)

F.: karcolat, komikum, szatíra, irónia, gúny; a lábjegyzet szavaiból. K.: történelem; napi politikai tapasztalatok.

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás, megbeszélés tkv. 98/1–2. f. alapján. Sz.: tkv.-i képek, képek Mikszáth Kálmán életébõl, a korabeli parlamentbõl.

Olv.: kiemelõ, válogató olvasás Hf.: A mû újraolvasása; tkv. 98/1. f. – önálló feldolgozás szb.-íb.: 98/2. f.-ból a kapcsolódó kísérõ szövegekbõl – a Mikszáth-adatlap parlamentbõl.

55. Gárdonyi Géza: A tûz

F.: kisepikai mûfajok, tollrajz M.: tanári bemutatás, követõ K.: könyvtári ism. (Az én falum olvasás; megbeszélés a tkv. kötet) 100/1–2. f. alapján. Gárdonyi-adatlap készítése (Írói arcképek) Sz.: képek Gárdonyiról

Hf.: A mû újraolvasása; szb: elméleti ismeretek; Íb.: 95/2. alapján saját karcolat írása.

Olv.: Válogató, keresõ olvasás Hf.: a mû újraolvasása – íb. a – tkv. 100/2. f.; önálló olvasás – tkv. 100/3. f. a mû utáni magyarázó szöveg, kifejtés: az olvasottak egybekapcsolása a mûvel.






F.: kisepikai mûfajok, tollrajz, M.: tanári bemutatás, követõ novellisztikus rajz olvasás. Megbeszélés: miért novellisztikus rajz? (vö. tkv.-i magyarázat önálló olvasással!); megbeszélés, vita tkv. 103/2. f. alapján.

Olv.: keresõ, válogató olvasás Hf.: a mû újraolvasása; tkv. 103/1. f. közös megoldása, Íb.: 103/1. f. alapján, választhaíb. vázlat készítése önállóan. A tóan. hf. szóbeli elõkészítése.

57. Gárdonyi Géza: Megmutatás

F.: kisepikai mûfajok, novella; komikum, (szatíra) humor; K.: néprajzi ismeretek, könyvtári ismeretek (Néprajzi lexikon)

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás. Megfigyelés: hány történet rejtõzik a novellában? Megbeszélés a tkv. 105/1. f. alapján. Tkv. 106/3. f. alapján a humor fogalmának meghatározása – (Fogalomtárból is!) Sz.: tkv.-i képek a Gárdonyiadatlap befejezése.

Olv.: válogató olvasás a tkv. 105/2. f. megoldásához. Í.: vázlatpontok szerkesztése. B.: Saját történet, a rajzok kikerekítése.

Hf.: a mû újraolvasása; Szb.: Gárdonyi-portré gyûjtött anyagból és az olvasott mûvekbõl. Íb.: Választható feladatból

58. Mikszáth Kálmán: A néhai bárány

F.: kisepikai mûfajok, novella; komikum, (szatíra), humor; K.: könyvtári ismeretek, néprajzi ismeretek – hiedelmek; a lábjegyzetek szavaiból

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás. Közös megbeszélésben; tkv. 110/1–2. f. és 111/4. f. Önállóan, esetleg házi feladatként: tkv. 111/3.5.6. f. Sz.: a tkv.-i képek, képek Mikszáth Kálmánról

Olv.: közlésformák kiemelése, hangos olvasása: leírás, (alak)rajz, párbeszéd. B.: a történet elmondása különbözõ nézõpontokból, beleképzeléssel. Az írásbeli hf. elõkészítése: Miért szép, miért tetszik nekem?

Hf.: a mû újraolvasása, felkészülés hangos bemutatásra. Elméleti ismeretek: novella, a komikum és változatai. Íb.: rövid értelmezõ-értékelõ írásmû a Mikszáth-novelláról

59. Mikszáth Kálmán: Bede Anna tartozása

F.: nézõpont; a lábjegyzet szavaiból K.: könyvtári ismeretek (A jó palócok novelláskötet), néprajz (halottakkal kapcsolatos hiedelmek)

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás. A mûelemzõ szöveg önálló olvasása, majd közös megbeszélés tanári kérdésekkel. Közös megbeszélésben: tkv. 115/1–2. f. Sz.: tkv.-i kép

Olv.: keresõ, válogató olvasás: Hf.: Szorg.: a *** utáni feladat tkv. 115/4–5. f. Í.: közös vázlatírás: tkv. 115/3. f. alapján. a Mikszáth-adatlap befejezése

17

56. Gárdonyi Géza: Az ablak



60. Összefoglalás: írók, mûvek, mûfajok, korszakok



M.: az adatlapok és a füzetben készült vázlatok felhasználásával áttekintõ beszélgetés, beszámoló szorgalmi feladatokból (Ellenõrzés, értékelés is lehet!)

Í.–B–Olv.: az adatlapok sorba rendezése az írók idõrendjében – következtetések levonása a korszak irodalmáról


SZÍNHÁZ AZ EGÉSZ VILÁG – DRÁMA (7+2 óra)

18

61. Dráma A tragédia és a komédia (Az egész fejezet fõ célja: megismerkedni a drámai mûnem alapjaival, a drámai szöveg sajátosságaival, annak néma és hangos olvasásával. Tehát nem cél a mûvek teljes szövegének elolvastatása! Színházi elõadás megtekintése viszont kívánatos!)

F.: a dráma, a drámai mûnem, színjáték (színházi elõadás), magánbeszéd (monológ), párbeszéd (dialógus), szerzõi utasítások, hármas egység, a dráma szerkezete: elõkészítés, bonyodalom, válság (konfliktus), sorsfordulat, megoldás; tragédia, komédia

M.: a tkv.-i bevezetõ közös olvasása, megbeszélése, szemléltetéssel. Sz.: drámai mûvek jellemzõ részletei (felolvasásban, videofelvételen)

Olv.: a drámai mû szövegének felolvasási módja – példa a Toldi dramatizált részlete a bevezetõben.

Hf.: rövid beszámoló írása egy színházi élményrõl. (Lehet televíziós alkotás, vagy bábelõadás, esetleg saját színjátszás élménye is!)

62–63. Katona József: Bánk bán Ki.: Katona József: Bánk bán – Gertrudis halála (Szgy. 60. old.), operaária (65. old.)

F.: tragédia (szomorújáték) dialógus, monológ, szerzõi utasítások, drámai jambus; vándorszínészet. K.: történelem, színháztörténet; könyvtári ismeret – a Kitekintõ könyvanyagából – tkv. 135. old.

M.: felolvasás, ismertetés a mûrõl és Katona Józsefrõl a tkv.-i összefoglaló és az Írói arcképek alapján – tanári magyarázat, önálló olvasás és megbeszélés. Tnári bemutatás a dráma részletébõl – megbeszélése a tkv. 125/1. f., tanulói olvasópróbák. Közös megbeszéléssel tkv. 126/2. f. A tkv. 126/3. f. megoldása közösen és önállóan. A drámai jambus – tanári magyarázattal és önálló feladatmegoldással (tkv. 126/4.) Sz.: tkv.-i képek (a Szgy.-ben is!), (videofelvétel), könyvek, lexikonok, az operaária hangfelvétele

Olv.: Katona József élete (önálló); a dráma egy-egy részlete hangos olvasásban, szereposztással. Í.: adatlap készítése Katona Józsefrõl

Hf.: a mû története, történelmi háttere, Katona József személye; válogatott (kijelölt) részek olvasása a mû tkv.-i részleteibõl. Íb.: Mirõl szól Tiborc panasza? – rövid, tényszerû fogalmazás. Szorg.: Adatgyûjtés az 1848. márc. 15-iki Bánk bán elõadásról (Szgy. és más források)

19






64–66. Szigligeti Ede: Liliomfi Ki.: Liliomfi (filmforgatókönyv részlet – Szgy. 66–70. old.)

F.: komédia (vígjáték), dialógus, monológ, szerzõi utasítások, helyzetkomikum, jellemkomikum; vándorszínészet; (forgatókönyv), filmvígjáték K.: színháztörténet, film(történet)

M.: Általános ismertetés a mûrõl, az íróról – tanári közlés, magyarázat, a bevezetõ szöveg közös és önálló olvasása, megbeszélése. Tanári felolvasás, egy-egy jelenet szereposztásban is, a tanulók bevonásával. Közös megoldás, megbeszéléssel: tkv. 132/1. f. Önálló feladatmegoldások: tkv. 133/2–3. f. Sz.: tkv.-i képek a Liliomfi c. film

Í.: adatlap készítése Szigligetirõl Olv.: olvasópróba, egy-egy jelenetbõl változó szereposztásokban. B.: szabad szövegmondás, kis színjáték rendezése.

Hf.: a jelenetek újraolvasása. elméleti anyag: a komédia mûfaji sajátosságai – (tkv. 133/4. f.) íb.: Amit a jelenetek elárultak a szereplõkrõl – rövid jellemzések – a tkv. 133/5. f. alapján.

67. Összefoglalás: (Líra), epika, dráma – a dolgozatírás elõkészítése (Ha a dolgozat az epika fejezet után következik, itt elegendõ a dráma rövid összefoglalása!)

M.: áttekintõ megbeszélés – lírai, epikai, drámai mûfajok és sajátosságaik. (A kisepikai mûfajok áttekintése a dolgozathoz: karcolat, [tárca] novella, tollrajz) Sz.: a mûnemek összefoglaló táblázata

B.: a dolgozati témák szóbeli Hf.: gyûjtõmunka a dolgozat elõkészítése – ötletbörze (Mit mûfajához, saját választott tétaláltam érdemesnek a meg- makörhöz. írásra?) Stílus, hangvétel (ld. pl. a 98/1. f. jótanácsai!) Í.: „írói notesz” alaphelyzetek, alakrajz címszavakban – gyûjtõmunka a dolgozati témákhoz

68–69. Dolgozatírás, értékelés F: cím, téma, mûfaj, szerkeszés javítás tés – az elõkészítõ beszélgetés(A dolgozat megírható az epi- ben és az értékelésben is! ka fejezet után is!)

A dolgozatok szóbeli tanári és tanulói értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból. A legjobbnak ítélt mû kerüljön az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába!

Témák: Tollhegyre való Ez azért túlzás! Így láttam Tábortûznél Csupa kacagás ...stb.






ÉV VÉGI ISMÉTLÉS (3 ÓRA) 70. Írók, mûvek – idõrend

M.: ismeretek, rendezése, be- B. Í.: a korszak írói irodalomszélgetés beszámolók. történeti, történeti rendben – Sz.: adatlapok, szemléltetõ- és az adatlapok összesítõje. munkaeszköz a tankönyv teljes anyagával!

71. Mûvek, mûfajok

M.: megbeszélés. (A példák felsorolása az idén tanult anyagból legyen!) Sz.: a mûnemek összefoglaló táblázata

72. Mûsoróra

M.: az osztály bemutatkozása: memoriterek, felolvasások, jelenet (Rendezõ legyen!). Az osztály krónikájának bemutatása.

B.: Ami a legjobban tetszett... Ami nem tetszett... Amit nehéznek találtam... Amit szívesen folytatnék... (Minden vélekedést „szakszerû” indoklással kérünk.)

Hf.: készülõdés mûsorórára – memoriterek, szép, érdekes, izgalmas, mulatságos, tragikus stb. részetek, dramatizált jelenetek felolvasása, eljátszása a tanult mûvekbõl.

20 Ajánlatok: nyári olvasmányok, programok, kirándulások, táborok

Tanmenetjavaslat. dr. Széplaki György és dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 7. osztályos irodalomtankönyvéhez

Recommend Documents