Tanmenetjavaslat. dr. Széplaki György dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 8. osztályos irodalomtankönyvéhez

Tanmenetjavaslat dr. Széplaki György–dr. Vilcsek Béla

VILÁGJÁRÓ címû 8. osztályos irodalomtankönyvéhez

1

Az integrált magyar nyelvi és irodalmi program – általános iskola 1–8. osztály – 8. osztályos része Írta: dr. Széplaki György Alkotószerkesztõ: Adamikné dr. Jászó Anna Szerkesztõ: dr. Vilcsek Béla Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

© dr. Széplaki György

ISBN 963 657 274 7 A kiadó a kiadói jogot fenntartja.

Felelõs vezetõ: Ballér Judit ügyvezetõ igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97.

2

AJÁNLÁS Dr. Széplaki György–Dr. Vilcsek Béla

VILÁGJÁRÓ 8. osztályos irodalomkönyv és szöveggyûjtemény A „Világjáró” címû 5–8. osztályos irodalomtankönyvek megírásakor egy, már régebben felmerülõ tanítási alternatíva tankönyveit szerettük volna megalkotni. Nevezetesen a nem feltétlenül történeti rendben tanított irodalmi mûveltséganyagnak az általános iskola felsõ osztályaiban is tanítható rendjét. Gyakorlati tapasztalatból tudjuk, hogy a kollégák, még a történelem szakosok is, küszködnek a történelmi-irodalomtörténeti rendben tanított mûvek esetében a hatalmas háttéranyaggal. Régi probléma, és sohasem oldható meg egészen, mert nincsenek szinkronban az iskolában tanított irodalmi és történelmi ismeretek. Véleményünk szerint ebben a korosztályban sohasem lesznek, mert szinte megoldhatatlan a feladat, s elsõsorban a történelem tantárgy számára. Az ellenvéleményen lévõk érveit megértjük és tiszteljük. Mi is úgy látjuk, szükség van a tanítás-tanulás folyamatában egy áttekinthetõ rendszerre, melynek épületét tanár és tanuló egyaránt jól látja. S ennek a rendszernek kézenfekvõ alapformája az alkotók és mûvek irodalomtörténeti helye, sorrendje. Úgy hisszük, a középiskolai oktatás számára ez a legjárhatóbb út, hiszen ott a bõségesen tanított történelmi anyag, a tantárgy tudományokat, mûvészeteket integráló jellegénél fogva, kereteket biztosíthat minden stúdium, így az irodalom számára is. (Németh László vásárhelyi tapasztalatai igazolhatják a legjobban ezt az elképzelést.) A hangsúly nem véletlenül került a bõséges szóra. Ugyanis az irodalmi mûvek és ismeretek is csak igen nagy bõségben rendezhetõk a történelmi korok szerint. Ugyanis csak a hasonló témák, mûfajok, a korra jellemzõ fogalom- és szókincs, valamint az alkotók közötti lehetséges személyes kapcsolatok hoznak létre a tanulók gondolkodásában olyan szilárd hálózatot, amelynek segítségével az ismeretek felidézhetõk, és rendszerük könnyen tovább építhetõ. (Fõiskolai felvételi vizsgáink tapasztalata, hogy az érettségizett, magyar szakra jelentkezõk gyakran még az évszázadokat, alkotókat, mûveket is nehezen „hozzák össze”, mert a régebbi magyar és világirodalomból még a jelentõs életmûvek is kevés olvasmánnyal szerepelnek a tananyagban. Ugyanakkor a Nyugat korszakát és alkotóit az anyag bõsége következtében többféle rendben is képesek csoportosítani.) Hogyan próbáltuk hát megoldani a „Világjáró”-ban az itt felvetett problémákat? Megkerestük a tantervekben szereplõ, hagyományosan tanítandó mûveknek azt a rendszerét, amelyben bõséget teremthetünk a tankönyvi anyag felduzzasztása és a gyerekek megterhelése nélkül. Ez a mûnemek és mûfajok szerinti besorolás. Így lényegesen kevesebb a kategória, mint az alkotók és történelmi korok esetében, viszont bõségesebb az egy csoportba sorolható és összehasonlítható mûvek száma. Emellett igyekeztünk a témákat is rokonítani. Megjelenik ugyanannak a témának a feldolgozása mai költõ, író alkotásában, esetleg mûfaji, sõt mûnemi változatokban is, még filmalkotások is felvillannak. Ugyanakkor nem tévesztettük szem elõl, hogy a korosztályban az irodalmi (olvasási) élmény szerepe a döntõ. Maga az olvasás pedig – az olvasástechnika, a megértés, befogadás, elsajátítás, információ- és élményszerzés bonyolult folyamatában –, tantárgyunknak a többi tantárgy eredményeit is befolyásoló alapfeladata. Szándékunk szerint olvasásközpontú irodalomkönyveket készítettünk, követve a tantervi elõírásokat, megtartva sok évtizedes hagyományokat a mûvek kiválasztásában, nem feledve a legfontosabb feladatot: olvasóvá kell nevelni a 10–14 éveseket. A tankönyvsor általános felépítése: – Könyvek között címmel megszólítjuk a gyerekeket, ismertetjük a könyv felépítését, tanácsokat adunk a használatához. – Fejezetekre tagoltan megjelennek a mûvek és a hozzájuk kapcsolódó bõséges feladatanyag és az elméleti ismeretek. – Írói arcképek címen rövid életrajzokat közlünk. – Folyamatosan bõvített a Fogalomtár, így nyolcadik osztályban a négy év elméleti anyagát együtt tartalmazza. 3

– A könyvet záró Szöveggyûjtemény a fõszöveg anyagát kiegészítve újabb mûveket tartalmaz ugyanazoktól az alkotóktól, mûfajokban, témákban, kitekintést adva a magyar és a világirodalom néhány jelenségére is. A tankönyvek elméleti anyagában és a mûveket feldolgozó feladatsorokban a szaktudomány mai állásának megfelelõ fogalomhasználatra törekedtünk. Az elméleti ismereteket összegezve könnyen érthetõ és megtanulható definíciókat adunk. Az elméleti ismereteket elmélyíti a példák, magyarázatok és az önállóan megoldható feladatok sora. Ezek taglalják a fogalmak lényeges ismérveit, de nem öncélúan, hanem az olvasás élményének tudatosabbá tétele érdekében. A felhasználók mindig maguk dönthetik el, meddig folytatják a feladatmegoldást tanári segítséggel, mikor lehet önállóan is értelmezni. A viszonylag tiszta példák sora mindkettõt lehetõvé teszi. A feladatok között gazdag példatár ad kitekintést, ajánlást, újabb olvasási lehetõséget. Ez tovább bõvíti a fejezetek végén található Kitekintõk anyagát. Nem számûztük az irodalomtörténeti szemléletet sem, sõt az irodalomtörténetet nagyobb, egységesebb egésznek mutatjuk be már ötödik osztálytól: mûvek szerepelnek az irodalmi kezdetektõl a mai költõkig. Úgy hisszük, ez a szemlélet ad módot a tankönyvsorozat címéül választott „világjárás”-ra. Mindezekhez járul még a speciális segítséget igénylõ gyakorlás, gyûjtés munkálkodása, a valamennyi könyvhöz elkészült, a nyelvtani anyaggal egybeszerkesztett Feladatfüzetben. A késõbbi magasabb szintû elméleti ismereteket, az egyre önállóbb egyéni olvasást is eredményesen lehet majd ezekre az alapokra építeni. A tankönyvsorozat anyagából és szerkesztésébõl is kitetszik, hogy míg az elméleti megközelítés viszonylag zárt, kész tudást ad, az olvasnivalók tekintetében a bõséges, színes kínálatra mutat rá a tankönyv. Nyilvánvaló célja: könyvtárlátogató, olvasó diákokat kíván nevelni. A fejezetek végéhez kapcsolt Kitekintõ olvasmányt, kutatási anyagot kínál tanárnak és diáknak egyaránt. A 8. osztályos könyv fejezetei a 20. század irodalmából – Csak én bírok versemnek hõse lenni – Líra Az ars poetica, a dal és az elégia Egy-egy alkotó önálló kis egységet képez, s ha kevés mûvel is, de jelentõségének megfelelõ tálalásban és fõleg a korszak más íróival való kapcsolatában jelentkezik. A tankönyvben az epikai mûvekre szánt látszólag kisebb teret bõvítik az itt olvasható összekötõ prózai szövegek, elemzések, naplórészletek. – Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne – Epika A regény, a kisregény és a novella A novellák kiválasztásában két szempontunk volt: jelenjenek meg a mûfaj korabeli reprezentánsai, és nyújtsanak érdekes olvasmányélményt. A két, hagyományosnak is mondható háziolvasmány, a Légy jó mindhalálig és az Ábel a rengetegben lehetõséget ad a választásra, a súlyponteltolásra is. Az egyik akár ajánlott, egyéni feldolgozásra is kerülhet. Móricz regénye esetében megerõsítést adhat a drámában is megjelenõ változat összevetése. A kiegészítõ anyagnak is felfogható musical-változat kaput szeretne nyitni a modernebb mûfajok felé, ezt elsõsorban a téma egyezése miatt választottuk. Tamási Áron székely világa is két mûben kapcsolható egybe. Ha az Énekes madár színházi élménnyel is párosul, jelentõs értékeket sikerül közvetíteni. – Bejön egy ember: születik egy világ. Kimén egy ember: meghal egy világ – Dráma A színmû, a mesejáték és a tragikomédia A dráma tanításánál változatlanul gyakorlatias a célunk. Nem gondoljuk, hogy valamennyi 14 éves elolvas egy teljes drámai mûvet, ám a drámai szöveg sajátosságaival feltétlenül meg kell ismerkednie, ha a drámajáték, a színház értõje, élvezõje akar lenni. A rövid részletek olvasását segíti a többször is megjelenõ azonos téma. A feldolgozás feladataiban ezt igyekeztünk is érzékeltetni. A drámai feldolgozások ugyanakkor módot adnak az epikai változatok átismétlésére.

4

A tanmenetjavaslatról A tanmenetjavaslat régi hagyományokat követ. Magába foglalja az egész évi részletes tanári tervet, benne a tananyag beosztását (a tankönyv kereteihez igazítva), a legfontosabb fogalmakat, ismereteket, feladatokat, és bõségesen ad a megvalósításhoz módszertani ajánlásokat. A tananyag 72 órára történõ beosztásának több oka van. Az elsõ ok a kényszerûség, hiszen az oktatási törvény kötelezõ óraszámából ennyire lehet biztosan számítani. A másodiknak a gyakorlati megfontolás az alapja: teret kell engedni a tanári szabadságnak, s ezért a lehetséges magasabb óraszámot nem kötöttük le a tervezésben. Az elmélyítés, gyakorlás céljára vagy kiegészítõ anyagok tárgyalására így annyi óra fordítható, amennyit a helyi körülmények megengednek. A tanmenet egyéni felhasználása történhet egyszerû átszámozással ill. bõvítéssel. A tankönyvhöz és tananyaghoz illeszkedõ struktúrát a tanítandó anyag logikája kívánta meg, mégsem elképzelhetetlen a más sorrendben történõ feldolgozás. A tankönyv felépítése ugyan zárt egységekben valósul meg, de ezek a kisebb egységek mentén illetve egész fejezetek sorrendjének megváltoztatásával átrendezhetõk. Ilyen jellegû mûveletekre a kollégák gyakorlatában mindig volt példa. A dolgozatok megíratásának több lehetséges idõpontját tanmenetjavaslatunk is jelzi. Hogyan tanácsos olvasni, majd használni a tervet? Egy-egy tanóra anyagát és javasolt módszereit a táblázatos megoldásban a módszertani fogalmak és kategóriák szerint rendeztük. Így mintegy az óra horizontján jelentkezõ problémákat és megoldásukat csoportosítja a tanmenet egy-egy sora. A rovatok válaszolnak a legfõbb kérdésekre: mit tanítok az adott órán, milyen módszerekkel, eszközökkel és feladatok megoldásával. Az elsõ rovatban bõséges a kiegészítõ illetve összevethetõ anyagok választéka. A 8. osztályosok nagyobb önállóságára számítva vagy a differenciálás lehetõségeit kihasználva érdemes a kiegészítõ anyagot osztálycsoportra tervezni. A többször is ajánlott Válogatás olvasmányokból óracím a mûvek feldolgozása közben és utána elhelyezett szövegekre és a Szöveggyûjtemény olvasmányaira egyaránt vonatkozik. A tanmenetben kirajzolódnak a lényeges elemek, láthatók az alternatívák, és pontosan mutatja a terv a tankönyvi szöveg, az ajánlott feladat helyét, számát is. (A „tkv.”-megjelölés azért szükséges, hogy a késõbbi, bõvített változat a Feladatfüzet gyakorlatait is egyértelmûen jelezhesse.) Még a szinte változtatás nélküli felhasználás is szükségképpen alkotó jellegûvé válik, hiszen a terv egyes sorai alapján számtalan 45 perces tanórát lehet komponálni. gondoljunk csak a sorrendiségre, az arányokra vagy a hangsúlyeltolódásokra. A gyakorlat hamar megmutatja, miben szükséges újabb és újabb variációkat létrehozni, idõszerûbb ötletekkel pótolni vagy a helyi lehetõségeket, adottságokat kihasználni. Ha viszont a rovatokat függõlegesen nézzük végig, felfedezhetõ a témákon, sõt az egész évi tananyagon belüli elõrehaladás is. Például ahogyan egymásra épülnek a fogalmak, ismeretek (alkalmanként ezek ismétlésére is sor kerül), ahogy felkészítjük tanítványainkat egy szóbeli beszámolóra, egy újabb olvasmányra, vagy az összetettebb írásbeli feladatokra illetve a dolgozatokra. Ezt mindenképpen érdemes átvizsgálni, és legalább témánként elõre végiggondolni. Eközben és a tanórákon biztosan megszületnek az alkotó tapasztalatok. Voltaképpen alapnak szántuk a tervet, amelynek segítségével minden kolléga kialakíthatja a saját egyéni arculatú tanmenetét. Úgy véljük, a kezdetekkor érdemes ezt a segítséget nagyobb mértékben igénybe venni, majd tapasztalatból, egyre finomítva átformálni, majd a legjobb, a testreszabott, a saját tanítványainknak megfelelõ formát kialakítani. Ami feltétlenül megkönnyíti a tanár tervezõ munkáját, az jól látható már a külsõ szerkesztésben is. A tanév anyaga kisebb egységekre tagolódik, új ismeretek feldolgozását és gyakorló szakaszokat biztosít, ismétlõ, összefoglaló és ellenõrzõ szakasszal zárul. A leghosszabb témánál, a líránál ez több részösszefoglalás beiktatásával is megoldható. A tervezésnek ezt a kisebb szakaszú ütemezését a témák, a tanórák címével még tanítványainknak is megadhatjuk, sõt a tanteremben is kifüggeszthetjük. Eredményesebb lesz a munkánk, ha õk is jól látják a közös célt, a megoldandó feladatokat. Budapest, 1999. október Dr. Széplaki György és Dr. Vilcsek Béla 5

AZ ÉVI ÓRAKERET BEOSZTÁSA ÓRAKERET:

72 ÓRA

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS:

3 ÓRA

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS:

3 ÓRA

DOLGOZATÍRÁS ÉS JAVÍTÁS:

6 ÓRA

CSAK ÉN BÍROK VERSEMNEK HÕSE LENNI:

33 ÓRA

AZÉRT VAGYUNK A VILÁGON, HOGY VALAHOL OTTHON LEGYÜNK BENNE:

20 ÓRA

BEJÖN EGY EMBER: SZÜLETIK EGY VILÁG. KIMÉN EGY EMBER: MEGHAL EGY VILÁG

6

7 ÓRA

TANANYAG KIEGÉSZÍTÕ OLVASMÁNY

FOGALMAK, ISMERETEK KONCENTRÁCIÓ

MÓDSZEREK SZEMLÉLTETÉS

KÉSZSÉGFEJLESZTÉS BESZÉD, ÍRÁS, OLVASÁS

HÁZI FELADATOK MEMORITER

ÉV ELEJI ISMÉTLÉS (3 óra)

7

1. Tankönyvünk

I.: A tanulás módszerei az új tanévben. Tanulási stratégiák ajánlása. (Az osztályfõnöki órán is érdemes rá idõt fordítani.) K.: Figyelemfelkeltés: a 20. századi történelmi tények, a film világa és színház ismeretei gyakran kapcsolódnak ez évi tananyagunkhoz.

M. A tartalomjegyzék és a feje- Olv.: a bevezetõ levél önálló olzetek közös áttekintése, meg- vasása – megbeszélése: Mi rabeszélése. gadta meg a figyelmedet? Sz.: a tankönyv képei és egyéb vizuális információhordozói. Hogyan segíthetik a tanulást és elmélyítést az illusztrációk?

Hf.: A már ismert alkotók és mûvek megjelölése a tartalomjegyzékben; felkészülés beszámolóra nyári élményekbõl.

2. „Mi van a tarisznyában?” – az elmúlt év ismereteinek felfrissítése

F.: A mûvek rendszerezése: korszak, stílus; líra, epika, dráma – mûfajok.

M.: Kalandozás a 19. század- B.: beszámoló nyári olvasban – beszélgetés a század írói- mányélménybõl, érdekes eseról, a fõbb történelmi és irodal- ményrõl. mi korszakokról; idõrendi vázlat készítése. Az elõzõ tanévben megismert mûvek felidézése, besorolása a tanult mûnemekben és mûfajokba. (A Fogalomtár használatával önállóan is lehet.) – A mûnemek táblázatának elkészítése (tantermi használatra és a füzetbe).

Hf.: Ami a szívemet nyomja – „Elmondom, hát mindenkinek” fogalmazás írása saját alcímmel, a mûfaj önálló kiválasztásával. (Lehet novella, rajz, novellisztikus rajz, levél, napló, monológ, újságcikk stb.)

3. Mit tanultunk az irodalmi mûvek formájáról?

F.: vers, próza – ritmus, rím, ütem, versláb – szerkezet K.: könyvtári ismeretek

M.: megbeszélés, az idõrendi és mûnemi összefoglaló táblai vázlat (írásvetítõ transzparens) alapján. Esetleg rövid, 15–20 perces feladatlap megoldása.

Az év során feldolgozandó kötelezõ és ajánlott olvasmányok számbavétele. Jótanácsok az ütemezéshez, felhívás a könyvtár használatára.

Olv.: felolvasás a házi fogalmazási feladatokból. B.: tanári és tanulói értékelések a fogalmazásokról.






CSAK ÉN BÍROK VERSEMNEK HÕSE LENNI – LÍRA (33+4 óra) F.: mûnemek, líra, teremtés, alkotás; ars poetica, dal, elégia (ismétlés). K.: történelem (a trójai háború); könyvtári ismeretek – lexikonhasználat.

M.: Önálló és közös olvasás, megbeszélés. (A nehezebb szövegeket és a verset a tanári bemutatás és magyarázat kísérheti!)

B.: a trójai háború eseményeinek rövid ismertetõje (Somlyó György szövegéhez). O.: A Bella István-vers egyes szakaszai választás alapján.

Hf.: szb. íb.: Önálló szövegolvasás, jegyzet készítése valamelyik bevezetõ olvasmány alapján. Az elméleti ismeretek felfrissítése – Fogalomtár.

5. Ady Endre: Góg és Magóg Ki.: Ady: A Hortobágy poétája (Szgy.)

F.: szimbólum, szimbolizmus; Nyugat; a lábjegyzet fogalmai, nevei. K.: történelem.

M.: tanári bemutatás, az elsõ benyomások megbeszélése; követõ vagy önálló olvasás is; a tkv.-i mûelemzõ szöveg olvasása, megbeszélése; elméleti anyag – a szimbólumról, közös olvasás és megbeszélés, tanári magyarázat; köznapi szimbólumok; Tkv. 13/1. közös megoldással, 13/2., 3. önálló megoldás, beszámoló/megbeszélés. Sz.: történelmi képek, Ady arckép.

O.: a mûelemzõ szöveg és az elméleti anyag önálló, néma olvasásban is; a vers hangos olvasása. B.: a történelmi háttérismeret.

Hf.: memoriter, elméleti anyag; íb.: az életrajzi vázlat elkészítése tények és adatok önálló gyûjtésével az Írói arcképek vagy más forrás felhasználásával.

6. Ady Endre: Szeretném, ha szeretnének Ki.: Ady: Õrizem a szemed (Szgy.)

F.: vezérvers, kötet, ciklus.

M.: önálló, néma olvasás, megbeszélés, a tkv. 15/1. megoldása; utólagos bemutatás tanári és/vagy mûvészi elõadásban. Sz.: Ady fényképek, Nyugatszámok, verskötetek, tkv.-i képek.

O.: hangos, kifejezõ olvasás, B.: tkv. 15/2,3. → íb. hf. elõkészítése. Í.: vázlat készítése idézetekkel tkv. 15/1. alapján.

Hf. íb.: a két Ady-vers sorainak összehasonlítása (15/3.). szorg.: vezérversek és a ciklusok címének kigyûjtése a kötetekbõl.

8

4. Bevezetõ olvasmányok; Elméleti anyag





7. Ady Endre: Párisban járt az õsz Ki.: Paul Verlaine: Õszi chanson (Szgy.)

F. I.: Párizs, Ady párizsi útja, Léda. K.: földrajz, mûvészettörténet (francia nyelv!)

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; megbeszélés a tkv. 17/1., 2. alapján. Ady Párizsban – tanári elmondásban pl. az Így élt... vagy az Adytól Adyról alapján. Sz.: képek Párizsról.

O.: kifejezõ, hangos olvasás B.: a vers értelmezése – egyéni olvasatok; Egy különleges nyári nap megjelenítése a vers szavaival.

Hf.: az életrajzi vázlat kiegészítése; szorg.: memoriter választás (lehet a kiegészítõ anyagból is!), felkészülés egyéni beszámolóra a tkv. olvasmányokból Íb.: Õszi hangulatok vagy Õszi élményem címmel, szabad mûfajválasztással.

8. Ady és a Nyugat; Válogatás F.: a kritika, az irodalomtörtéolvasmányokból neti méltatás; a Nyugat és szeKi.: Ignotus: A fekete zongora c. repe. kritikája (tkv. 14. old.)

M.: Az Ady-versekrõl tanultak összegzése, memoriterek elmondása; az olvasmányok (tkv. 16., 18. old.) közös feldolgozása vagy beszámolók, kiselõadások alapján.

O.: kifejezõ versolvasás bemutatása kötelezõ és választott Ady-versekbõl. B.: az író életrajzának elmondása vázlat és jegyzetek segítségével. Í.: jegyzetelés a hallottakból.

Hf.: az Ady-életrajz kibõvítése a tanórai jegyzetekkel. Elõzetes tájékozódás Babitsról a tankönyv segítségével – önálló válogatás, jegyzetkészítés.

9. Babits Mihály: Húnyt szemmel... Ki.: Babits: Örökkék ég a felhõk mögött (Szgy.)

F.: gyöngy; programadó vers, objektív, szubjektív... és a prózai szövegek idegen szavai, adatai. K.: könyvtári ismeretek – Idegen szavak szótára.

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás, a vers önálló/közös értelmezése a prózai szövegek és a tkv. 21/1. felhasználásával. Sz.: Babits fényképek, verskötet.

O.: a vers hangos olvasása, a prózai szövegek olvasása, értelmezése (tkv. 20–21. old.) B.: közös megoldás, megbeszélés: tkv. 21/3., 4. Í.: jegyzetelés.

Hf.: versértelmezés írásban, pl. a tkv. 21/2. vagy 5. alapján; életrajzi vázlat az Írói arcképek vagy más forrás alapján.

10. Babits Mihály: Messze, messze Ki.: Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (részlet, Szgy.)

F.: objektív (tárgyias) vers; a vers országokat jellemzõ szavai, fogalmai. J.: földrajz.

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; aktuális beszélgetés a vers témaköreiben a tkv. 23/1. alapján; önálló megoldásban 23/2., 3. beszámolóval. Sz.: képeslapok, idegenforgalmi prospektusok.

O.: a költõi „képeslapok” megjelenítése kifejezõ felolvasással – pl. szakaszonként más olvassa. B.: utazási élménybeszámoló távirati stílusban.

Hf.: tkv. 23/4. szóban és írásban, vagy a *** utáni feladat: Magyarország bemutatása egy idegennek; választható memoriter.

9



10





11. Babits Mihály: A lírikus epilógia. Ki.: Válogatás szonettekbõl a Szöveggyûjteménybõl (168–170. old.)

F.: epilóg (epilógus), ómega, alfa; a lírai mûnem, szonett. K., történelem (irodalomtörténet), (olasz, angol, francia nyelv!) – melyik magyar írónak, történelmi személynek kortársai a külföldi alkotók?

M.: önálló olvasás – kérdések megfogalmazása; tanári bemutatás, megbeszélés a tkv. 24/1., 2. alapján; A szonett-forma; tanári magyarázattal és szemléltetéssel, a Szöveggyûjtemény példáinak felhasználásával. Sz.: táblai rajz vagy fólia: a szonett-forma szerkezeti megoldásai.

O.: értelmezõ olvasás a prózai szövegekbõl és a feladatok magyarázataiból; a vers hangos olvasása. Í.: a szonett-forma lejegyzése a füzetbe.

Hf.: a szonett elméleti ismeretei. Íb.: a gyûjtés befejezése Babits életérõl. Szorg.: a *** utáni feladatból szóban és írásban; vagy kiselõadások az olvasott idegen költõk ismertebb mûfordítóiról.

12. Készségfejlesztés, gyakorlás a tanultakból Ki.: Babits és kortársai; Juhász Gyula: Milyen volt... Kosztolányi Dezsõ: Csacsi rímek (Szgy.)

F., I.: a Nyugat nemzedékei – akik az olvasott életrajzokban szerepeltek. K.: könyvtári ismeretek: a Kitekintõ olvasmányaiból.

M.: válogató olvasás a Tücsökzene Babitsról szóló darabjaiból – beszélgetés, beszámolók a tanultakból; tanári elõadás a Nyugat nemzedékek alkotóiról.

Í.: jegyzetelés a hallottakból. O.: felolvasások, memoriterek önálló felkészülés/választás alapján. B.: kiselõadások a mûfordítókról.

Hf. íb.: Egy várva várt találkozás – Szabó Lõrinc Babitsnál – újságcikk formában, vagy saját, hasonló élmény leírása.

13. Szabó Lõrinc: Tücsökzene – A nyugodt csoda Ki.: William Shakespeare: LV. szonett (Szgy.)

F.: versciklus, lírai önéletrajz, áthajlás (enjambement). K.: nyelvtani ismeretek (mondattan).

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás, megbeszélés, értelmezés: tkv. 30/1.alapján; A Tücsökzenérõl – önálló olvasással a tkv. 29. old. szövege és az Írói arcképek alapján. Sz.: képek, könyvek az íróról, a tkv. képei.

O. B.: a vers hangos, megjelenítõ olvasása; gyakorlás, az „áthajló” tagmondatok részenként is: a tkv. 30/2., 3. szóbeli feldolgozása közben.

Hf. szb., íb.: versolvasás hangos, kifejezõ bemutatásra, a költõ életrajzi vázlatának elkészítése. Szorg.: tkv. 30/4.; választható memoriter.

14. Szabó Lõrinc: Óriás szív Ki.: Szabó Lõrinc: Dsuang Dszi álma (Szgy.)

F.: ars poetica, napló, visszaemlékezés (memoár).

M.: önálló olvasás – utólagos tanári bemutatás, követõ olvasással – megbeszélés.

O.: hangos, megjelenítõ olvasás: tkv. 32/1. szóbeli feldolgozása közben. Í.: jegyzet, vázlat készítése a tkv. 32/2. alapján.

Hf. szb., íb.: újabb adatok a Tücsökzenérõl: a Napló (33. old.) önálló olvasása; tkv. 32/3. írásban; választható memoriter.





15. Szabó Lõrinc: A varázsboltban Ki.: Csiki László: A murok és a Jóisten (Szgy.)

F.: irodalomtörténeti méltatások. K.: könyvtári ismeretek – a Kitekintõ olvasmányaiból.

M.: önálló olvasás, a tkv. 35/1. önálló megoldása – megbeszélés; tanári bemutatás, beszélgetés a tkv. 35/2., 3. alapján.

O.: válogató olvasás a feladatok megoldásához; a hangos, megjelenítõ olvasás gyakorlása. Í.: íb. hf. elõkészítése megbeszéléssel – vázlat.

Hf., szb., íb.: választható memoriter, egy vers hangos, kifejezõ elõadása; az életrajzi gyûjtés befejezése fogalmazás a tkv. 35/2 vagy 3. feladat alapján.

16. Részösszefoglalás, dolgozat-elõkészítés. Ki.: válogatás olvasmányokból, pl. Tücskök és viperák (tkv. 33–34 .old.) Szabó Lõrinc: Szeretlek (Szgy.)

F., I.: a líra-fejezet eddig tanult fogalmai; költõi életrajzok, adatok, érdekességek, versismeret.

M.: beszámolók szóban, esetleg rövid írásbeli feladatsor; memoriterek elmondása. A dolgozat szóbeli elõkészítése: leíró-elbeszélõ fogalmazás szabad témában az olvasott versek világából.

B., Í.: jegyzetkészítés a dolgo- Hf.: cédulázó anyaggyûjtés a zatíráshoz – ötletbörze, mûfaji dolgozathoz. lehetõségek, anyaggyûjtés → hf. is.

17–18. Dolgozatírás és javítás F.: kisepikai mûfajok. (I.) (Megírható késõbb, a Radnótivagy a József Attila-versek után is. Ekkor a témák kiegészülhetnek az újabb jelenségekkel: pl. történelmi háttér, magyarságunk stb.)

M.: a dolgozat megírható a gyûjtött anyag szabad felhasználásával. Rövid szóbeli elõkészítés, a gyûjtött anyag felhasználásának lehetõségei. Intõ példák – tanuljunk a hibákból! A legjobbnak ítélt fogalmazás kerüljön az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába!

O., B.: a dolgozatok szóbeli tanári és tanulói értékelése, felolvasás a legjobb dolgozatokból.

Lehetséges témái: évszakok, utazás, természeti jelenség, találkozás (lehet beleképzeléssel a tanult költõk életébõl vagy újságírói, riporteri megközelítéssel!)

19. József Attila: Ringató Ki.: József Attila: Tedd a kezed (Szgy.)

M.: tanári bemutatás, egyéni újraolvasás, a mûelemzõ szöveg és a tkv. 37/1. feladat önálló feldolgozása – megbeszélés; tkv. 37/2. közös feldolgozásban.

O.: hangos, kifejezõ versolvasás; tkv. 38/4. közös olvasása, megbeszélése. B.: az írásbeli hf. szóbeli elõkészítése. Í.: 37/2. tanórai rövid írásbeli.

Hf. szb., íb.: memoriter; életrajzi vázlat írása az Írói arcképek alapján. Szorg.: a kiegészítõ anyag és a 38. old. *-ok utáni feladatai.

11


F.: dal. K.: ének-zene, népköltészet.






12

20. József Attila: Betlehemi királyok Ki.: József Attila: A kozmosz éneke – a szonettkoszorú

F.: a lábjegyzet szavaiból M.: a megzenésített változat (szonettkoszorú). bemutatása; követõ olvasás. K.: folklór és bibliai ismeretek. Sz.: képek a karácsonyi történetrõl, népi betlehemes játékokról, lemez- vagy magnófelvétel a zenei feldolgozásról; kísérõzene!

O.: önálló olvasás a feladatmegoldások közben mûértelmezõ szöveg és a tkv. 40/1., 2. B.: rögtönzött betlehemes játék a vers szövege alapján és improvizációval.

Hf., szb., íb.: kifejezõ olvasás, memoriter; tkv. 40/1. jellemzései írásban. Szorg.: Miért szonettkoszorú A kozmosz éneke?

21. József Attila: Születésnapomra Ki.: Mai költõk átiratai (tkv. 43–44. old.) és József Attila: Curriculum vitae

F.: curriculum vitae, Szép Szó. K.: könyvtári ismeretek – lexikonhasználat (Horger Antal).

M.: tanári és/vagy mûvészi bemutatás, követõ olvasás; a tkv. 41. old. mûértelmezõ szöveg közös feldolgozása – jegyzetkészítés, adatgyûjtés. Sz.: képek József Attila életébõl, magnó, lemez.

O.: a vers önálló olvasása, a játékos hangvétel érzékeltetése (tkv. 42/4.). B.: tkv. 42/3. önálló megoldása – beszámoló, vélemények ütköztetése.

Hf., íb., tkv.: 42/1. az életrajzi vázlat befejezése a Curriculum vitae adatait is felhasználva, memoriter.

22. Készségfejlesztés, gyakorlás. Ki.: válogatás József Attila kötetbõl; válogatás olvasmányokból, pl. József Attila: A kozmosz éneke és mai költõk átiratai (Szgy.).

F., I.: a tanult fogalmak és ismeretek áttekintése. K.: könyvtári ismeretek – válogatás (keresés) a Kitekintõ anyagából; József Attila-emlékhely meglátogatása.

M.: beszámolók József Attila életébõl (szorgalmi feladatból és kiegészítõ anyagból is!) memoriter, felolvasások.

O.: a tkv. 44–45. old. szövegeinek önálló olvasása, a lényeg kiemelése.

Hf.: a költészet játékai – búvárkodás, jegyzetkészítés a tankönyv alapján, idézetek gyûjtése.

23. Radnóti Miklós: Két karodban Ki.: Radnóti Miklós: Tétova óda

F.: dal, ütemhangsúlyos verselés, K.: történelmi háttér (tragikus halála).

M.: tanári és/vagy lemezbemu- B., O.: tkv, 46/2. közös megoltatás (lehet a zenei feldolgozás dása → íb., hf. is!); megbeszélés, közös vázlatkészítés, tkv. 46/1. alapján; verstani ismeretek feltárása, tkv. 46–47/3. megbeszéléssel, tkv-i jelölésekkel. Sz.: képek Radnóti Miklósról, a tkv. képei; lemez- és magnófelvételek.

Hf.: szb., íb.: a vers értelmezése egyéni megfogalmazásban, írásban is; memoriter; az életrajzi vázlat elkészítése az Írói arcképek vagy más forrás alapján.


13





24–25. Radnóti Miklós: Nem tudhatom... Ki.: Radnóti Miklós: Töredék (Szgy.)

F.: elégia, óra; Szózat, Hymnus, Az alföld. K.: történelem; könyvtárismeret: válogatás a Kitekintõ anyagából.

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás (mûvészi bemutatás is legyen!); értelmezõ megbeszélés, közös vázlatkészítés a tkv. 49/1., 2. alapján; verselés egyénileg és közös megbeszéléssel (tkv. 49/4.).

O., B.: a vers kifejezõ, hangos olvasása, a memoriter elõkészítése; az életrajz önálló olvasása – beszámolók.

Hf.: a vers értelmezése, idézetekkel (vö. Hymnus, Szózat és Az alföld is!). Íb.: választható: 49/1., 3. vagy *** utáni feladatból

26. Részösszefoglalás. Ki.: válogatás olvasmányokból, beszámoló a Szöveggyûjtemény anyagából és más forrásokból

F.: a tanult ismeretek és fogalmak Radnóti-emlékhely meglátogatása.

M.: ismeretek rendszerezése: összefoglaló vázlat, jegyzet készítése közös munkával vagy egyénileg a beszámolók alapján. Ki.: tanári kiselõadás: költõk a két háború között.

O. B.: a tkv. 50. old. szövegei- Hf.: Miért szép? vallomás a kornek önálló olvasása; kifejezõ szakból olvasott legkedvesebb versolvasások, a kötelezõ és a versemrõl. szabadon választott memoriterek bemutatása; vázlat, jegyzet készítése a korszak költõirõl.

27. Pilinszky János: Harbach, 1944 Ki.: Pilinszky János: Költemény (Szgy.)

F., I.: látomás, tárgyias, filmszerû; szinesztézia; láger. K.: történelem.

M.: tanári bemutatás, az elsõ benyomások vizsgálata (látomás); újabb bemutatás, követõ olvasás, a tkv. 53/1–3. feladat feldolgozása: történelmi háttér és a szinesztézia tanári magyarázattal. Sz.: lágerek; Pilinszky képek, kötetek.

O.: a mûértelmezõ szöveg önálló olvasása; egy-egy versmondat hangos olvasása, gyakorlása, bemutatása. Í.: tárgyszerû vázlat írása.

28. Pilinszky János: Harmadnapon Ki.: Takács Tibor: Húsvéti harangok (Szgy.); Bibliai történet

F., I.: a húsvét bibliai története (passio). K.: zene és zenetörténet, mûvészettörténet.

M.: tanári bemutatás (ha lehet, a költõ saját elmondásában is hangfelvételrõl); önálló szövegmunka a tkv. 54/1., 2. feladataival. Sz.: képzõmûvészeti alkotás a szenvedéstörténetbõl, zenerészlet valamelyik passioból.

B.: a tkv. 54/1., 2. feladat meg- Hf.: memoriter; tkv. 54/3. írásoldásainak kifejtése önálló be- ban; az életrajzi vázlat befejeszámolókban; 54/3. közös meg- zése. oldásban. O.: kifejezõ hangos olvasás – memoriterhez.

Hf.: kifejezõ hangos olvasás, a vers történelmi háttere; 53/2. írásban; a költõ életrajzának vázlata.





29. Készségfejlesztés, gyakorlás Ki.: válogatás olvasmányokból, pl. Illyés Gyula: Naplójegyzetek (Szgy.)

K.: könyvtári ismeretek, a Kitekintõ olvasmányai.

M.: beszámoló az olvasottakból, életrajzból, a történelmi háttér ismertetése; memoriter. (Kiegészítõ anyagból is!)

30. Nagy László: Adjon az Isten Ki.: Nagy László: Táncbeli tánc-szók (Szgy.)

F.: dal, imádság; interjú, portréfilm.

M.: tanári bemutatás és/vagy O., B., Í.: A költõ nem tévedhet zenei feldolgozás; szövegelem- c. interjú olvasása, megbeszélézés a tkv. 56., 57/1., 2. közös fel- se → lényegének lejegyzése dolgozásával. Sz.: képek, portréfilm, lemezfelvétel, tkv.-i képek.


O.: kifejezõ, hangos versolva- Hf.: Egy megrázó élményem – sások, az 55. old. szövegének fogalmazás. olvasása, értelmezése. B.: a hf. írásbeli elõkészítése.

Hf.: kifejezõ, hangos felolvasás; a költõ életrajzi vázlata; tkv. 57/2. írásban is. szorg.: *** utáni feladat.

14

31. Nagy László: F.: ars poetica, szerelmi dal. Ki viszi át a szerelmet? Ki.: Nagy László: Himnusz minden idõben (Szgy.)

M.: tanári bemutatás, követõ O.: kifejezõ olvasás gyakorlása, Hf.: memoriter; a tkv. 59/2. olvasás, a mûértelmezõ szöveg a memoriter elõkészítése. írásban. önálló olvasása, megbeszélés; a tkv. 59/1. feladat alapján vázlat készítése.

32. Készségfejlesztés, gyakorlás Ki.: válogatás olvasmányokból, pl. A szeretet és szerelem versei címû szöveggyûjtemény részbõl

K.: könyvtári ismeretek; a Kitekintõ olvasmányaiból.

M.: beszámolók: felolvasás, O.: önállóan feldolgozott vers Hf.: egy jelkép kifejtése életrajz, memoriter. bemutatása; a „Mûveld a cso- (tkv. 60/3.) dát...” c. olvasmány közös feldolgozása. B.: hf. elõkészítés (60/3.)

33. Weöres Sándor: Rongyszõnyeg

D.: dal, népdal.

M.: a bevezetõ szöveg önálló olvasása, megbeszélés; a két vers önálló olvasása, tanulói bemutatások; tkv. 63/1., 2. önálló (csoportos) megoldásban, beszámolók; Sz.: képek, hanganyag.

O.: hangos felolvasások. Hf.: a költõ életútja, versértelB., Í.: szerkezeti vázlat készíté- mezések, választható memorise a közös megbeszélés folya- ter. mán.




KÉSZSÉGFEJLESZTÉS BESZÉD, ÍRÁS, OLVASÁS O.: hangos, kifejezõ olvasás, Í.: a verstani ismeretek lejegyzése. B.: a szóbeli hf. elõkészítése.


15

34. Weöres Sándor: Magyar etûdök Ki.: Weöres Sándor: A holdbeli csónakos (Szgy. – dalok a 131. oldalról)

F.: etûd, kettõs ritmus.

M.: tanulói bemutatás elõzetes felkészülés alapján; közös feldolgozás a tkv. 64/3., 4. feladat alapján.

35. Weöres Sándor: Az ábécé 25 betûjére Ki.: Arthur Rimbaud: A magánhangzók szonettje (Szgy.)

F.: hangstatisztika, hangszimbolika. K.: nyelvtan.

M.: szabad választás alapján O.: hangos felolvasások szabad Hf.: a választott szakasz (betû) egy-egy betû bemutatása; taná- választás alapján. memoriterként; egy játékos ri magyarázat az elméleti feladat írásbeli megoldása. anyagból; válogatás a játékos feladatokból.

36. Készségfejlesztés, gyakorlás Ki.: A 20. század lírikusai – összefoglaló tanári elõadásban – szemelvényválogatás a Szöveggyûjtemény anyagából.

F.: a tanult fogalmak, ismeretek.

M.: az ismeretek, fogalmak át- O.: olvasás a választott szemel- Hf.: a saját Írói arcképtár rentekintése – beszámolók, me- vényekbõl. dezése, felkészülés összefoglamoriter, felolvasás. ló rendszerezõ órára. Jegyzetkészítés a tanári elõadásról

37–38. A líra fejezet összefoglalása Ki.: Válogatás rím- és ritmusjátékokból, karikatúrákból (Szgy. 99–109. old.)

F., I.: a tanult fogalmak, ismeretek.

M.: a tanult fogalmak, ismeretek rendszerezése, összefoglaló vázlat, táblázat készítése (írók, korszakok, alkotások – idézetek). A megadott kereteket a tanulók töltsék ki!

O.: legkedvesebb verseim – felolvasások. B.: szóbeli beszámolók; a dolgozatírás elõkészítése; ötletek, mintául választott idézetek, mûfajválasztás.

39–40. Dolgozatírás és javítás (II.)

F., I.: kisepikai (és újságírói mûfajok); a választott idézet fõ gondolata → Milyen mûfajban a legcélszerûbb megírni?

M.: a tanulói önálló munka elindítása, a gyengébbek figyelése, segítése. Pozitív példák – tanuljunk egymástól! A legjobbnak ítélt fogalmazások kerüljenek be az osztály számítógéppel szerkesztett krónikájába, osztály- vagy iskolaújságba vagy faliújságra!

O., B.: a dolgozatok szóbeli ta- Hf.: a házi olvasmányok elõkénári és tanulói értékelése; a szítése, a feladatok kijelölése. legjobb dolgozatokból tanári és tanulói felolvasások. A legjobb dolgozatok közül a tanulók is választhassanak publikálásra!

(Megírható az epika-fejezet idején pl. a Kosztolányi-novellák után is!)

Hf.: az életrajzi vázlat befejezése; A világnak nekivágok... fogalmazás szabad mûfajválasztással.

Hf.: az összefoglaló vázlat egyéni kitöltése, bõvítése; a versidézet kiválasztása: Amirõl szívesen írnék...






AZÉRT VAGYUNK A VILÁGON, HOGY VALAHOL OTTHON LEGYÜNK BENNE – EPIKA (20+2 óra) F.: epika, regény, kisregény, novella. K.: könyvtári ismeretek – a bevezetõk ismeretlen szavainak megkeresése különféle szótárakban.

M.: önálló és közös olvasás, megbeszélés a bevezetõ szövegekbõl: érdekes gondolat, idézet választása; a korábbi ismeretek felfrissítése (elmélet és mû is, pl. Kõmíves Kelemenné).

O., Í., B.: az olvasottak megbeszélése, jegyzetkészítés különbözõ metódusai az osztály szintjéhez igazított tanári segítséggel. (Nem szükséges valamennyi szöveget feldolgozni, késõbb is vissza lehet ide térni a mûvek jellemzõinek általánosítása érdekében!)

Hf.: a házi olvasmányokkal kapcsolatos bevezetõ feladat, pl. az elõzetes és a regény olvasása közben megoldható feladatokból (tkv. 78. old.); rövid írásbeli.

42. Móricz Zsigmond: Hét krajcár Ki.: Móricz Zsigmond: Curriculum vitae (Szgy.)

F.: novella, az epikai mûvek szerkezete, drámaiság; a lábjegyzetek szavai, tájnyelvi szóalakok. K.: a korábban tanultak – Ady, a Nyugat.

M.: tanári bemutatás, követõ olvasás; a mû áttekintõ, önálló olvasása, a tények jelölése (tkv. 77/1.). Válogató, keresõ, kiemelõ olvasások, megbeszélés a tkv. 77/3., 4., 6. feladata alapján. Sz.: képek az író életébõl, kötetei.

B.: tömörítés – tkv. 77/1. Í.: közös vázlat készítése (tkv. 77/2.); az írásbeli hf. elõkészítése.

Hf.: a novella újraolvasása; választható írásbeli: rövid jellemrajz (4. f.); az író életrajzának vázlata; szorg.: *** utáni feladat: Beleképzeléssel.

43–46. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig – a házi olvasmány feldolgozása. (Összekapcsolható a dráma és a musical változat feldolgozásával!)

F., I.: regény, mûfaji kérdések; az író élettörténete. K.: könyvtári ismeretek – válogatás a Kitekintõ olvasmányaiból.

M.: megbeszélés, beszámolók az elõzetes feladatokból (tkv. 78. old.) és saját olvasmánynapló alapján; mûfaj, jellemek, szerkezet (tkv. 79/1., 2., 3.) – egy-egy írásbeli is.

O.: egyéni választások és a tkv. 80/4. feladat alapján. B.: a regény világának, szereplõinek bemutatása egyéni vélekedés, olvasat alapján.

Hf., szb., íb.: válogatás a 79. old. feladataiból; a különféle írásbeli feladatok (80. old.) egy témája házi dolgozatnak is adható.

47. Karinthy Frigyes: A jó tanuló felel Ki.: Karinthy Frigyes: A rossz tanuló felel

F., I.: novella, novellafüzér, a komikum és nyelvi eszközei; a lábjegyzet szavai. K.: a 19. századvég iskolai élete, a korábban olvasott Karinthy-novellák.

M.: tanári bemutatás, követõ O.: az alakrajzok és a komikum olvasás; önálló feladatmegol- nyelvi eszközei kiemelõ, megdások a tkv. 84/1., 2. alapján; jelenítõ, kifejezõ olvasásban. 84/3. közös megoldásban, vélemények ütköztetésével. Sz.: képek az író életébõl, könyvek, Tanár úr kérem kötet.

Hf.: a novella újraolvasása, választható íb. feladat: 84/4. vagy 5., az író életrajzának rövid vázlata az Írói arcképek és más források alapján; szorg. és kiegészítõ a *** utáni feladatokból.

16

41. Bevezetõ olvasmányok; Elméleti ismeretek






17

48. Karinthy Frigyes: Magyarázom a bizonyítványom Ki.: A játékos c. összeállítás a tkv. 87–88. oldalain és Kosztolányi írása (88–89. old.)

F.: novella, irodalmi karikatú- M.: tanári bemutatás, követõ O.: válogató és kiemelõ olvasára: a játékok fogalmai. olvasás; önálló újraolvasás, a sok a feladatok megoldásához. tkv. 86/1., 4. egyéni megoldása majd megbeszélése; tkv. 86/2. közös megoldásban.

49. Készségfejlesztés, gyakorlás Ki.: Karinthy Frigyes: Elõszó és az Így írtok ti szemelvényeibõl (Szgy.)

I.: a tanult ismeretek rendezése. M.: egyéni és csoportos munka, O., Í.: idézetek felolvasása a Hf.: önálló olvasás megfigyeléK.: könyvtárismeret – kis pad- beszámolók; tanári és/vagy diák beszámolókhoz; jegyzet készí- si szemponttal – Kosztolányi kiállítás a két prózaíró mûvei- kiselõadás a játékos Karinthyról. tése a hallottakból. Dezsõ Kücsük c. novellája. bõl.

50. Kosztolányi Dezsõ: Kücsük Ki.: Kosztolányi Dezsõ: Önmagamról (Szgy.)

F.: a lábjegyzet szavai; alakmás, Esti Kornél-novellák; a komikum eszközei. K.: nyelvtan, nyelvtörténet, jövevényszó.

51. Kosztolányi Dezsõ: A kulcs Ki.: Kosztolányi Dezsõ: Házi dolgozat

F.: tragikus, tragikum; a mû M.: tanári bemutatás, követõ szavaiból olvasás, megbeszélés a tkv. 96/1. alapján; jellem- és környezetrajzok: a tkv. 96/2., 3., 4., 5. tetszés szerinti feldolgozásával.

O.: kiemelõ olvasások a jellemés környezetrajzokhoz. B.: a hf. szóbeli elõkészítése, ötletbörze, ajánlások.

Hf., szb.: a mû világa saját értelmezésben és idézetek felolvasásával; íb.: a tkv. feladatokból szabad választással (a *** utániból is lehet).

52. Részösszefoglalás – F.: a tanult ismeretek és fogal- M.: egyéni és csoportos beszákészségfejlesztés, gyakorlás mak rendezése molók a tanult olvasmányok(Kis átrendezéssel ekkor is ból, írói életrajzokból, házi felmegírható a II. dolgozat a líraadatokból és a kiegészítõ anyafejezet utáni helyett!) gokból is. Ki.: válogatás olvasmányokból, Vagy a II. dolgozat elõkészítépl. Gelléri Andor Endre: Facipõ se: mûfaji megkötés nélkül is lehet, de kapcsolódhat a novellák témáihoz.

O.: idézetkeresés, felolvasás, bemutatás a kiegészítõ anyag olvasmányaiból. Vagy: Í.: elõvázlat készítése a dolgozathoz – megbeszélése, ötletbörze.

Hf.: a házi olvasmány elõkészítése, néhány feladat megoldása az elõzetesekbõl, az olvasmánynaplót segítõ-ellenõrzésre elõkészíteni.

M.: tanári/tanulói bemutatás; O.: hangos olvasások – a novelbeszámolók az önálló olvasás- la leíró és párbeszédes részeiból a megadott szempontok nek megjelenítése. alapján. A tkv.-i feladatok szabad feldolgozása. Sz.: képek az íróról, könyvek.

Hf.: szb., íb.: a mû újraolvasása, a tkv. 86/3. írásban is. Szorg.: a *** utáni feladatokból; játék Karinthy-módra.

Hf.: a mû újraolvasása, a megbeszélt feladatokból írásbeli választás; az írói életrajz vázlatának elkészítése a tkv.-i forrásokból.

18






53–56. Tamási Áron: Ábel a rengetegben – a házi olvasmány feldolgozása Ki.: Olvasmányok Tamásiról – tkv. 101–102. old.

F.: a regény, önéletrajzi elemek; Székelyföld, székelyek, a regény jellemzõ szavai, fogalmai. K.: történelem (világháború, Trianon, elcsatolt országrészek).

M.: beszámoló az elõzetes feladatokból, az író életútjáról; A tkv. 100/8. feladat közös olvasása, megbeszélése.

B., O.: megbeszélések a C) pont feladataiból: felolvasás (párbeszédek is) írásbeli hf. elõkészítés Í.: a D) pont feladataiból szabad választással egy nagyobb írásbeli házi dolgozat is adható!

Hf.: önálló feladatok a mû olvasása után és a közös megbeszélés feladataiból – szóbeli és választható írásbeli Déry Tibor: Szerelem c. novellája önálló olvasásra, tkv. 109/1. f. szb.

57. Déry Tibor: Szerelem Ki.: Déry Tibor: Egy nap hordaléka, Tamási Áron: Magyar fohász

F.: novella; koholt vádak, kon- M.: az önállóan olvasott novelcepciós perek, társbérlet. la megbeszélése (elsõ benyoK.: történelem, 50-es évek. mások); közös vagy önálló vázlatkészítés tkv. 109/2., 3. megbeszélése közben. Sz.: képek, könyvek, film.

O.: kiemelõ és válogató olvasások a megbeszéléshez; a leíró és párbeszédes részek kifejezõ olvasása. B.: az íb. hf. elõkészítése a tkv. 109/4., 5. f. megoldása közben.

Hf.: önálló olvasás, feldolgozás: a tkv. 110. old. és az íróéletrajza. Íb.: az elõkészített feladatokból szabad választással.

58–59. Örkény István: Tóték (kisregény) (Összekapcsolható a drámai változat feldolgozásával!) Ki.: válogatás olvasmányokból, de feldolgozató Sütõ András: Anyám könnyû álmot ígér részlete is

F.: kisregény, groteszk, tragikus, komikus, bizarr; filmnovella, filmforgatókönyv. K.: történelem: a II. világháború.

M.: tanári bemutatás, követõ O.: kiemelõ olvasások (a komiolvasás; a mûértelmezõ szöveg kum változatai) és 116/5. idéegyéni olvasása, a tkv. 116/1. f. zetkeresés. megbeszélése; tanári magyarázat: a groteszk (116/4. és 117. old.: az egyperces elolvasása és megbeszélése). Sz.: képek, könyvek, film.

Hf.: a mû újraolvasása, az író életrajzi vázlata; alakrajzok; választás a 116/2. alapján íb.; szorg.: *** utáni feladatokból.

60. Az epika fejezet összefoglalása

F., I.: a tanult fogalmak, ismeretek rendezése. K.: könyvtár és/vagy múzeum (emlékhely)látogatás; a Kitekintõ olvasmányainak áttekintése, válogatás.

M.: szóbeli beszámolók; életrajzokból, a mûvek tartalmából, elméleti ismeretekbõl. Í.: rendszerezõ vázlat készítése: közös keret, egyéni kitöltés.

O.: kiemelt részek olvasása: elemzéshez és tetszés szerint a feleletben elmondottak megerõsítéséhez. B.: a dolgozatírás elõkészítése szóban, ötletbörze, vázlat készítése.

Hf.: anyaggyûjtés a dolgozathoz (lehet házi megoldású dolgozat is kb. egyhetes határidõre kiadva!)

61–62. Dolgozatírás és javítás (III.)

F.: a személyes vallomás mûfa- M.: az iskolatípus záródolgozajai, mûfaji lehetõségei. ta legyen esemény a megírás, értékelés módozataiban is. Fontos az értékek felmutatása, megõrzése a végzõs osztály eddig is folyamatosan vezetett dokumentum-gyûjteményében, ami késõbb a tanulóknak is hozzáférhetõ lehet.

O.: a legjobb, legérdekesebb dolgozatokat az írók vagy kiválasztott társuk olvassa fel. B.: az értékelés módjaiban lehet önképzõköri módszereket is alkalmazni.

Lehetséges témái: legkedvesebb hõsöm az epika-fejezetben; Amit a legszívesebben olvastam/olvasnék; vallomás olvasásról és nem olvasásról, legkedvesebb idõtöltésem – Miért szeretem? – Egy kedves emlék az elmúlt nyolc évbõl... stb.






BEJÖN EGY EMBER: SZÜLETIK EGY VILÁG. KIMÉN EGY EMBER: MEGHAL EGY VILÁG.– DRÁMA (7 óra) F.: regény, epika, dráma, színdarab; rendezõ, közönség; a színházi elõadás kellékei.

M.: tallózás, önálló olvasás a bevezetõ olvasmányokból; célszerû a csoportos feldolgozás, elõre kiadott feladatokkal; beszámolók.

O.: önálló értelmezõ olvasás, a Hf.: az órai jegyzet kiegészítécsoportos feladatmegoldás se: Amit a drámai mûnemrõl tuközben; idézetkeresés. dok (idézetekkel). Í.: jegyzetkészítés a beszámolók alapján.

64. Elméleti anyag

F.: színmû, mesejáték, tragikomédia (tragédia, komédia, középfajú dráma, abszurd dráma, mesejáték, musical /zenés színjáték/).

M.: beszámoló a házi feladatokból, az elméleti ismeretek közös olvasása, megbeszélése (tkv. 123. old.). Sz.: film vagy video (drámarészlet) – célszerû az év folyamán legalább egy színházi elõadás megtekintése.

B., O.: a drámaolvasás elõkészítése: Hogyan kell drámai szöveget olvasni? – Egy részlet megjelenítõ olvasása a Móriczdrámából.

Otthoni olvasmány: Móricz: Légy jó mindhalálig (a dráma részlete a tkv.-bõl), a tkv. 127/1. és 128/5. önálló megoldása, (Ha lehetséges legyen kéznél a regény is!)

65. Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig (a drámarészlet és a musical feldolgozása)

F.: színmû, musical.

M.: beszámoló a feladatmegoldásból; tkv. 127/2. megoldása felolvasásokkal. Sz.: képek, a tkv. képei; videoés/vagy hangfelvétel.

B.: a tkv. 128/3., 4. megbeszéléssel. A musical-változat részletének megtekintése vagy meghallgatása; lehet követõ olvasással is kombinálni.

Hf.: szabad választással a tkv. 132. old. feladatairól. Tamási Áron: Énekes madár – a tkv.-i részlet önálló olvasása.

66–67. Tamási Áron: Énekes madár (a dráma tkv.-i részletének feldolgozása)

F.: mesejáték, székely népi játék; a mû részletének szavaiból. K.: történelem, folklór.

M.: az önálló olvasás megerõsítése, a tkv. 138/1., 2. f. megbeszélése; válogatás a 139. old. feladataiból (lehet csoportos feldolgozásban is, beszámolókkal). Sz.: képek, könyvek.

O., B.: a feladatmegoldásokhoz kapcsolódjon kiemelõ, válogató és megjelenítõ olvasás (ha csoportos feldolgozás van, szólaltassanak meg vagy játsszanak el egy-egy részletet!)

Hf.: íb.: 139/6. szabad feldolgozásban. Örkény István: Tóték c. drámája, a részlet önálló elolvasása, a tkv. 143/1. megoldása jegyzettel, szóbeli beszámolóra.

19

63. Bevezetõ olvasmányok



68. Örkény István: Tóték (a drámarészlet és a filmforgatókönyv Ki.: a filmforgatókönyv feldolgozása – Szgy.)

F.: tragikomédia, groteszk; a kisregény feldolgozásakor elõkerült fogalmak felfrissítése, K.: történelem; a korábban olvasott Örkény-egypercesek.

M.: beszámoló az olvasottakról jegyzetek alapján; a tkv. 143/2., 3. közös megbeszélése. Sz.: tkv. képek, film (video).

O.: keresõ, válogató olvasások Hf.: jellemzés írásban: egy kiváa megbeszélésekhez. lasztott szereplõ személyleírása B.: a megoldások egy-egy ré- vagy árnyaltabb jellemzése. szének önálló kifejtése; beszámoló az elolvasott filmforgatókönyv vagy a látott filmrészlet alapján.

69. A dráma fejezet összefoglalása

F.: a mûnem jellemzõ fogalma- M.: beszámolók, hf. felolvasáinak áttekintése. sok, színházi élmény elmondása.

Í.: összefoglaló vázlat készítése Hf.: elõzetes áttekintés az év (lehet önálló is, vagy a tanári végi ismétlés témaköreiben: összegezés jegyzete!). Amirõl szívesen beszélnék... Vagy: vetélkedõ ill. mûsor megszervezése.

F.: az irodalomtörténet és a történelem korszakai. K.: a könyvtár, a könyvek világa.

B., Í., O.: a befejezõ órákon a három alapkészség az önálló alkalmazás különféle módozataiban kapjon helyet.

20



ÉV VÉGI ISMÉTLÉS (3 óra) 70–72. Irodalmi világjárásunk állomásai – korszakok, írók, mûvek Útravaló – Amit az irodalomórákról magammal viszek

M.: az év közben folyamatosan elkészült írói életrajzok, összefoglaló táblázatok áttekintése – beszélgetés. (Még célszerûbb a jól elõkészített vetélkedõ és mûsor jellegû „búcsú órák” megtartása.)


Tanmenetjavaslat. dr. Széplaki György dr. Vilcsek Béla VILÁGJÁRÓ. címû 8. osztályos irodalomtankönyvéhez

Recommend Documents