Tanmenetjavaslat CSORBA CSABA IDÕUTAZÁS. 5. osztályos címû történelemkönyvéhez. Összeállította: Nagyné Malicsek Ágnes

Tanmenetjavaslat

CSORBA CSABA

IDÕUTAZÁS 5. osztályos címû történelemkönyvéhez

Összeállította: Nagyné Malicsek Ágnes

1

Tanmenetjavaslat az Idõutazás címû 5. osztályos történelemtankönyvhöz és munkafüzethez

Összeállította: Nagyné Malicsek Ágnes Tördelés: Szücs Bt. Felelõs szerkesztõ: Török Ágnes

Nagyné Malicsek Ágnes © A kiadó a kiadói jogot fenntartja

ISBN: 963 657 338 7

Felelôs vezetô: Ballér Judit ügyvezetô igazgató 1155 Budapest, Tóth István utca 97. Telefon: 414-03-63, Fax: 414-0246

2

A tanmenetben felhasznált taneszközök rövidítésének jegyzéke TK KTA TA D ÍT ÍTK TRF TECS KT FT V1 V2 V3

Csorba Csaba: Idõutazás Képes történelmi atlasz (Kartográfiai Vállalat) Történelmi atlasz (Stiefel Falitérkép Kiadó Kft.) Diapozitívok az általános iskola 5. osztálya számára A TANÉRT írásvetítõ transzparens sorozata A TANÉRT kiegészítõ írásvetítõtranszparens-sorozata Tematikus rendszerezõ falitáblák A TANÉRT tanulói egységcsomagja A TANÉRT mûanyagból készült kontúrtérképei Falitérképek Történelem 5. I. (Televideo) szerkesztette: Fehér György, rendezte: Kardos Ferenc) Történelem 5. II. (Televideo) (szerkesztette: Fehér György, rendezte: Kardos Ferenc) Mondák a magyar történelembõl (Televideo) (rendezte: Jankovics Marcell)

A tananyag feldolgozásához ajánlott, szemléltetésre is alkalmas kiegészítõ forrásanyagok jegyzése KÖNYVEK: 1. Josef Wolf–Zdenìk Burian: Az õskori ember (Gondolat, Budapest, 1988) 2. Filla István: Régen volt, hogy is volt (Korona, Budapest) 3. Hogyan éltek hajdanában – sorozat a) Giovanni Caselli: Az elsõ civilizációk (Corvina, Budapest, 1990) b) Giovanni Caselli: A római kor és a korai középkor (Corvina) 4. Biró Ferencné–Csorba Csaba–Rékassy Csaba: Évezredek hétköznapjai. Az ókori görögök és rómaiak élete (Móra, Budapest, 1983) 5. Képes Történelem sorozat a) Varga Domokos: Õs Napkelet (Móra, Budapest, 1983) b) Szabó Miklós: Hellasz fénykora (Móra, Budapest, 1976) c) Falus Róbert: A Római Birodalom (Móra, Budapest, 1981) d) László Gyula: „Emlékezzünk régiekrõl...” (Móra, Budapest, 1979) 6. Új Képes Történelem sorozat a) Buffetaut–Gheerbrant–Pajaud–Senut–Thomas–Verdet: Az õsrobbanástól a gondolkodó emberig (Larousse, Officina Nova) b) Barbotin–Borot–Delange–Denoyelle–Descamps–Harle–Pierrat–Ros–Vernerey: Az ókori Egyiptom és Hellász története (Larousse, Officina Nova) c) Róma és a római világ története (Larousse, Officina Nova) d) Csorba Csaba: „Árpád jöve magyar néppel” (Magyar Könyvklub, Officina Nova könyvek és Helikon Kiadó, 1996) 7. László Gyula: 50 rajz a honfoglalókról (Móra, Budapest, 1986) 8. Dr. Anne Millard és Patricia Vanags: Az emberiség története gyermekeknek. A civilizáció kezdetétõl a XX. századig (Aquila) 9. USBORNE Képes Világtörténelem sorozat a) Jane Chisholm–Anne Millard: Az ókori Kelet (Park, Budapest, 1994) b) Susan Peach–Anne Millard: A görögök (Park, Budapest, 1994) c) Anthony Marks–Graham Tingay: A rómaiak (Park, Budapest, 1994)

3

Kapcsolódás a korábban tanult ismeretekhez ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV

ÕSKOR

AZ ÓKORI KELET

GÖRÖGÖK

RÓMA

T. Aszódi Éva– Hernádiné– Tarbay Ede: Olvasókönyv 3. (Tankönyvkiadó, Budapest)

Zsolnai József: Múltunkról, jelenünkrõl (Olvasókönyv 3.) (Tankönyvkiadó, Budapest, 1988)

NÉPÜNK TÖRTÉNETE Rege a csodaszarvasról 115. o. Attila, a hunok királya 119. o.; Õseink élete, 122. o.; Pillantás a múltba, 124. o.; Honfoglalás 125. o.

Az emberi faj eredetérõl, 8. o.

A görög városállamok lakói 14. o. Utazás, kereskedelem az ókori görögöknél 36. o. Olimpiai játékok az ókori Görögországban 43. o. A görög lakóházak 51. o. A görög család

Vallások a Római Birodalomban, 31. o. Utak a Római Birodalomban, 38. o. Cirkuszi játékok az ókori Rómában 46. o. Római lakóépületek 53. o. Tanítványok Rómában, 60. o.

A magyarok eredete 65. o.; A vérszerzõdés, 96. o.; A honfoglalás, 71. o.

Romankovics András– Romankovicsné Tóth Katalin: Harmadikos olvasókönyv (Romi-Suli Kft.)

Ariadné fonala 86. o. Diadalosz és Ikarosz 88. o. Daidalosz újabb csalafintasága 89. o. Orpheusz Eurüdiké 90. o. Philémon és Baukisz 92. o. Istennõk versengése 94. o. Trója eleste 95. o.

A világ teremtése 74. o. Az ember teremtése 76. o. A vízözön elõzményei 78. o. A vízözön 79. o. Mózes születése 80. o. Dávid és Góliát 81. o. A király, aki jászolban született 82. o.

Kölcsey: Himnusz 97. o.; Arany: Rege a csodaszarvasról 100. o.; Mese a csodaszarvasról, 100. o.; Szittyaország 101. o.; Attila halála és temetése 102. o.; Móra Ferenc: A Hadak Útja 104. o.; Emese álma 106. o.; Mese a fehér lóról és az aranyos nyeregrõl 109. o.

Romankovics András– Romankovicsné Tóth Katalin: Negyedikes olvasókönyv (Romi-Suli Kft.)

Prométheusz 61. o. Perszeusz 64. o. Odüsszeusz bolyongásai 67. o.

4

ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV

ÕSKOR

AZ ÓKORI KELET

GÖRÖGÖK

RÓMA

Burai Lászlóné– dr. Faragó Attiláné: Hétszínvilág Olvasókönyv 3. (Apáczai, Celldömölk, 1993)

NÉPÜNK TÖRTÉNETE Rege a csodaszarvasról 126. o.; Isten kardja, 128. o.; Isten ostora, 130. o.; Vérszerzõdés 132. o.; Árpád, a honalapító 134. o.

Bátori Anna Zs.: Hétszínvilág Olvasókönyv 4. (Apáczai, Celldömölk, 1995)

Bibliai történetek: A világ teremtése 197. o. A világ lecsendesítése 198. o. A szegény özvegyasszony két fillérje 198. o. A gazdag ember példázata 199. o. Jézus és a gyerekek 199. o.

Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv 3. (Nemzeti, Budapest)

Móra: Rege a csodaszarvasról 132. o.; Arany: Rege a csodaszarvasról 134. o.; A hunok hazát keresnek 135. o.; Isten kardja 136. o.; A magyarok útra kelnek 137. o.; Árpád, a honszerzõ 139. o.

Boldizsár Ildikó: Irodalmi olvasókönyv 4. (Nemzeti, Budapest)

Az ember teremtése 77. o.

Dr. Lovász Gabriella– dr. Adamik Tamásné– dr. Újhegyi Lajosné: Idõvándor 3. osztály, I. köt. (General Press)

A világ keletkezése a Biblia szerint 8. o.

5

ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV

ÕSKOR

AZ ÓKORI KELET

GÖRÖGÖK

RÓMA

Dr. Lovász Az emberré Gabriella– válás története dr. Adamik Ta- 165. o. másné–dr. Újhegyi Lászlóné: Idõvándor 3. osztály, II. köt. (General Press)

Az elsõ emberpár a Biblia szerint 167. o.

Dr. Lovász Gabriella– Szörényi Katalin: Örökségõrzõ 4. osztály, I. köt. (Betûbarát, 1997)

Krisztus születése 168. o.

NÉPÜNK TÖRTÉNETE

Dr. Lovász Gabriella– Szörényi Katalin: Nagyjaink üzenete 4. osztály (General Press)

Magyarország a honfoglalás elõtt 7. o. A világverõ nép 8. o. Rege a csodaszarvasról 10. o. Isten kardja 13. o. Attila, a hunok királya 15. o. Attila fiai 18. o. A honfoglalás 21. o. Álmos 22. o.

Tolnai Gyuláné: Olvasókönyv 3. (Nemzeti, Budapest, 1994)

Isten kardja 48. o. Õseink élete 50. o. A honfoglalás 51. o.

Tolnai Gyuláné: Olvasókönyv 4. (Nemzeti, Budapest, 1995)

Árpád, a honalapító 40. o.

Bocsák Veronika–dr. Hangay Zoltán–Vasvári Zoltán: Mesék földjén, hadak útján 3. osztály (Dinasztia, Budapest)

Az ötvenezer éves ember 9. o. Mamutvadászat 10. o. A nyílhegy 11. o. Új kõ – jó kõ 13. o. Amirõl a tûz mesél 15. o. Az õsember 16. o.

Mesélõ kövek 27. o. Héraklész és a kígyók 28. o. Héraklész neveltetése 29. o. A régész, aki felfedezte Tróját 29. o. Teljesül a nagy álom! 31. o. A trójai faló 33. o.

6

Pannónia földjén 23. o. Romok, villák, városok 24. o. Hogyan szórakoztak Aquincum polgárai? 26. o.

Arany J.: Rege a csodaszarvasról 102. o.; Mese a csodaszarvasról 103. o.; Szittyaország 104. o. Keveháza 105. o.; Attila álma 105. o.; Attila, a hunok királya 107. o.; Attila halála és temetése 108. o.

ALSÓ TAGOZATOS TANKÖNYV

ÕSKOR

AZ ÓKORI KELET

GÖRÖGÖK

RÓMA

NÉPÜNK TÖRTÉNETE A csillagos út 110. o. A vérszerzõdés 116.o. A fehér ló mondája 117. o. Hogyan éltek a honfoglaló magyarok? 124. o.

Tananyagbeosztás TÉMAKÖR

A TANANYAG FELDOLGOZÁSÁNAK MENETE

RÉSZEGYSÉGEK TARTAMA

ÖSSZES IDÕ

I. BEVEZETÕ

a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés

4 óra 1 óra 1 óra

1–6. óra

II. ÕSEMBEREK (Õskori elõdeink világa)

a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés

7 óra 1 óra 1 óra

7–15. óra

III. ÓKORI KELET (Távoli mesék, legendák földje)

a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés

14 óra 3 óra 1 óra

16–33 óra

IV. GÖRÖGÖK (A hellének világa)

a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés

13 óra 3 óra 1 óra

34–50. óra

V. RÓMAIAK (Hogyan lettek a „világ urai”?)

a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés

12 óra 3 óra 1 óra

51–66. óra

VI. MAGYAROK (Népünk régmúltja)

a tananyag feldolgozása összefoglalás ellenõrzés

3 óra 1 óra 1 óra

67–71. óra

3 óra

72–74. óra

VII. ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

7

Tananyag feldolgozásának menete

II. ÕSEMBEREK

I. BEVEZETÉS

Témakör

Óra

Tananyag

Feldolgozási részegységek

Fogalmak

Nevek

Topográfia

1.

Játsszunk történelmet! I. (1. lecke)

A tantárgy bevezetése családfa Én és a családom Környezetünk története

2.

Játsszunk történelmet! II. (1. lecke)

Történeteink – történelmünk forrásai (emlékezet, írások, tárgyak, nyelv)

régész történelmi forrás

3.

Játsszunk történelmet! III. (1. lecke)

A történelmi idõszámítás

Jézus Krisztus

4.

A történelem tudománya (2. lecke)

A történelem tudománya Néprajz Régészet

idõszámítás, Krisztus elõtt (Kr. e.), Krisztus után (Kr. u.), évezred, évszázad történelem, történész, régészet, néprajz (lelet, ásatás)

5.

Összefoglalás

1–2. lecke

6.

Ellenõrzés

7.

Évmilliókkal ezelõtt (3. lecke)

Õseink és a majmok Afrika az emberiség bölcsõje Az emberré formálódás útján

(emberszabású majom, modern ember)

(Gabi)

(Afrika, Ázsia, Délkelet-Ázsia [Borneó, Celebesz], Európa, Amerika, Arab-félsziget, Miskolc, Rudabánya)

8.

Ügyeskedõ, eszközkészítõ elõdeink (4. lecke)

Az eszközkészítés kényszere A jégkorszak embere A vértesszõlõsi õsember A Neander-völgyi ember

õsember, eszközhasználat, eszközkészítés (pattintott szerszám, tüzelõhelyek, jégkorszak)

(Sámuel, Vértes László)

(Vértesszõlõs, Neandervölgy)

9.

A modern (mai) ember kialakulása (5. lecke)

halászat, vadászat, gyûjtögetés, a kontinensek benépesítése

munkamegosztás, halászat, vadászat, gyûjtögetés (kontinens, szakóca, lándzsa, fejsze, kaparó, csonttû) (megalitok)

8

(Ausztrália)

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Munkafüzet

Családfa készítése. A lakóhelyrõl készült régi és mai térkép összehasonlítása.

A lakóhelyrõl készült térképek.

Feladatok a bevezetõ fejezethez: 1., 2., 3. Hf. 4.

A TK képei közül példákat gyûjteni a forrásfajtákhoz.

A TK képei D: Megkövesedett lábnyom TECS: I/I A történelem forrásai

Feladatok a bevezetõ fejezethez: 5., 6., 7. szorgalmi feladat

Idõszalag készítése. Évszámoknak évszázadba, évezredbe sorolása.

TK: 7. o.: Idõszalag

Feladatok a bevezetõ fejezethez: 8., 9.

A képek elemzése: A régészeti eszközök formájának és funkcióinak összefüggései. A régészek munkájának dramatizálása. Cserépedények összeállítása.

TK: 8. o. képei Feladatok TECS: I/2 Egy régészeti lelõ- a bevezetõ hely fejezethez D: Sírokat feltáró régészek 10., 11. KTA: 2/b Hazánk legfontosabb régészeti lelõhelyei TA: 2/c Régészeti lelõhelyek a Kárpát-medencében a római hódításig

(30 millió éve 12 millió éve 10 millió éve 7 millió éve)

Modellezés: a kontinensek mozgása. Milyen következményekkel járt elõdeink testalkatának megváltozása? A majom és az ember csontvázának összehasonlítása.

FT: Az emberiség az õskorban Szorgalmi i. e. 4000-ig feladat KTA 2. o./a: Az emberiség az õskorban; Az emberré válás lépcsõfokai TK: 10. o. kép FA: 52–53. o. A Föld domborzata és vizei TA: 2/a Az emberiség az õskorban TA: 2/c V1: Találkozás az õsemberrel

(2, 5 millió éve 2 millió éve 1 millió éve 350 ezer éve 120–130 ezer éve)

Kavicsok összeütögetése („eszközkészítés”). Jégkori állatok megfigyelése és összehasonlítása a ma élõkkel. Dramatizálás: tûzgyújtás

FT: Az emberiség az õskorban Feladatok az i. e. 4000-ig õskori fejezetTK: 12. o. kép hez: 2., 3. Hf. 1. TA: 2/b Régészeti lelõhelyek Európában TA: 2/c KTA: 2/b V1. Találkozás az õsemberrel

(100 ezer éve 50 ezer éve 15–20 ezer éve)

A képek segítségével meséld el, hogyan szerezte meg táplálékát az õsember! Miért nemek szerint osztották meg a munkát? Mire használja az ember a tüzet ma, s mire használta az õskorban? Rajzold le az õsember fegyvereit! Modellezés: sátor. Melyik két kontinens népesült be legkésõbb? Miért?

FT: Az emberiség az õskorban Feladatok az i. e. 4000-ig õskori fejezetFA: 52–53. o. hez: 5., 6. Hf. 7. TA: 2/a KTA: 2/a D: Halászat nyíllal Vadászjelenet Szigonyos halászat V1: Találkozás az õsemberrel

9

Óra

Tananyag

10.

„Barlangi mûvészet” (6. lecke)

11.

Feldolgozási részegységek

Fogalmak

Nevek

Topográfia

A barlangfestmények készítése, funkciója Éghajlati változás A termelõ ember megjelenése

barlangrajz (Herman (karc) (barlan- Ottó) gi mûvészet)

(Skandinávia, Alpok, Szahara, Szibéria, Lascaux, Szalajkavölgy, Istállóskõ)

A növénytermelés kezdetei (7. lecke)

Eszközök fejlõdése Állandó települések Az állatok háziasítása

háziasítás (agancskapa, sarló, ôrlõkõ, háziasítás) földmûvelés, állattenyésztés, termelés

12.

A termelõ ember (8. lecke)

Települések átalakulása Vagyoni különbségek kialakulása Ipar és technika

(népesség fazekasság) kézmûvesség

13.

Az átalakuló Európa (9. lecke)

Közösségi munkamegosztás Mesterségek Cserekereskedelem

csere, természetimádat, szellemek, mágia

14.

Összefoglalás

15.

Ellenõrzés

16.

Mezopotámia, a kezdet (10. lecke)

Földrajzi adottságok öntözéses Gazdaság földmûvelés Vallás Gilgames története

17.

Városok és írás (11. lecke)

Városok kialakulása Ékírás Életmód Tudomány

II. AZ ÓKORI KELET

II. ÕSEMBEREK

Témakör

10

város, ékírás (írnok) (agyagtábla) építészet

(Japán)

(Gilgames) Tigris, Eufrátesz, Mezopotámia

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Munkafüzet

(20 000–11 000 év Milyen állatokat ábrázolnak a között) képek? Miért segítette elõ a varázslat a vadászat sikerét? Hogyan jelenítik meg az embert? Miért? Keressetek olyan könyveket, amelyekben õskori mûvészeti alkotások találhatók! Barlangrajz készítése. Hallottál-e már a Vízözönrõl? Meséld el!

FT: Az emberiség az õskorban Feladatok i. e. 4000-ig az õskori fejeKT: 1 zethez 8., 9. FA: 34–35. o. Ázsia D: Áldozat vadászat elõtt TA: 2/b 2/c V1: Találkozás az õsemberrel

(10–12 ezer éve 8–9 ezer éve)

Melyik foglalkozásból alakult ki a földmûvelés, az állattenyésztés? Hogyan? Miért válthatta fel a zsákmányolást az állattenyésztés? Modellezés: õskori ház. Csoportosítsd az állatokat háziasításuk sorrendjének megfelelõen! Olvasd le a térképrõl, hogy alakult ki a termelõ életmód! A térkép segítségével állapítsd meg, hogy hol, milyen állatokat tenyésztettek az emberek! Olvasd le a térképrõl, hogy milyen növényeket termesztett az ember!

FT: Az emberiség az õskorban Feladatok az i. e. 4000-ig õskori fejezetKT: 1 hez: Hf. 11. TK: 17–18. o., 102. o. TA: 3/a A földmûvelés és állattenyésztés kialakulása és elterjedése FA: 34–35. o. TECS: I/2 Egy régészeti lelõhely D: Lepénysütés Állattenyésztés a sivatagban

(16 ezer éve 6 ezer éve 5 ezer éve)

Modellezés: agyagedény ké- TK: 19. o. szítése. Miért volt fontos a ke- V1: Találkozás az õsemberrel rék fölfedezése? TECS: II/ 1.,2.,3

Feladatok az õskori fejezethez: 10., 12.

(Kr. e. 6000–3000 között)

Mi volt az oka az új eljárások kialakulásának? Milyen anyagokból készítette eszközeit a termelõ ember?

TK: 21. o. KTA: 2/b V1: Találkozás az õsemberrel TECS: II/1., 2., 3.

Feladatok az õskori fejezethez: Hf. 13.

TRF: Az õsközösségi társadalom

Feladatok az õskori fejezethez: Hf. 14–18.

(7 ezer éve) (6 ezer éve)

Hasonlítsd össze a mezopotámiaiak életmódjait napjainkkal! Modellezés: toronytemplom Milyen államok vannak ma Mezopotámia területén?

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KTA: 3. o. Az ókori Kelet TA: 3/b FA: 34–35., 54–55. D: Berakásos mezopotámiai kõcsésze TK: 25. o. V1: Élet az ókori Keleten

Modell: Agyagtábla ékírásos jelekkel. Mi a különbség egy mezopotámiai oktatás és egy mai iskola között? Miért éppen a matematika és a csillagászat területén érték el a sumérok a legjelentõsebb eredményeket?

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KTA: 3 TA: 3/b FA: 34–35. V1: Élet az ókori Keleten

11

Óra

Tananyag

Feldolgozási részegységek

Fogalmak

Nevek

Topográfia

18.

Sumérok és asszírok (12. lecke)

Sumérok (Sumérok, Hammurapi törvé- asszírok) binyei rodalom Babilon Az asszír birodalom

Bábel Babilon, tornya Assur, Hammurapi, Ninive Assur Babiloni birodalom, Marduk, Asszír birodalom

19.

Egyiptom, a sivatagok övezte birodalom (13. lecke)

Földrajzi adottságok Az Egyiptomi Birodalom kialakulása Ízisz és Ozirisz története Bebalzsamozás

(Ozirisz, Ízisz, Menész, Hérodotosz)

20.

Élet a folyó Az öntözéses földvölgyében I. mûvelés (Gazdaság) (14. Bányászat lecke)

öntözéses földmûvelés (gazdaság)

21.

Élet a folyó völgyében II. (Társadalom) (14. lecke)

A hadsereg Az írnok Papság

(társadalom, Ré írnok, írás, papirusz, rabszolga) szobrászat

22.

Az egyiptomi állam I. (15. lecke)

A fáraó A család

fáraó, piramis (múmia-balzsamozás)

23.

Az egyiptomi állam II. (15. lecke)

A tanulás Tudomány Mûvészet)

(életházak, tízes számrendszer)

24.

A mesés India I. (16. lecke)

Földrajzi adottságok A dravidák kultúrája

(dravidák, pecsétnyomók)

ókor, múmia (bebalzsamozás, állam)

Egyiptom, Nílus

egyiptomi aranybányák

II. AZ ÓKORI KELET

Témakör

12

Tutanhamon, VII. Kleopátra

India, Indus (Ganges)

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

(3000 éve) (Kr. e. 539)

Modellezés: Ninive városfala. Mi a véleményed Hammurapi törvényeirõl? Keress a könyvtárban Hammurapi életérõl szóló forrásokat!

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KTA: 3 TA: 3/b FA: 34–35. TK: 30. o. D: Az Istar kaput õrzõ oroszlán V1: Élet az ókori Keleten

kb. 5000 éve (4500 éve)

Mi az összefüggés a gátak építése s az Egyiptomi Birodalom létrejötte között?

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KTA: 3 TA: 3/b FA: 34–35 TK: 32. o. V1: Élet az ókori Keleten TECS: III/1 Egyiptom a Nílus ajándéka

Hasonlítsd össze az õskori és az egyiptomi földmûvelést! Modellezés: öntözõrendszer.

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 TA: 2/b (aranybányák) D: A Nílus völgyének gazdag termékei. Mezõgazdasági munkák, szántás. Rabszolgák büntetése, hajózás. Agyagmûvesség, kerámiaipar. Bányászó rabszolgák. V1: Élet az ókori Keleten. TECS: III/1 Egyiptom a Nílus ajándéka ÍT: Milyen munkákat végeztek a rabszolgák? Öntözéses földmûvelés KT: 1 TK: 34. o. (szobrászat) V1: Élet az ókori Keleten, TECS: III/2 A fáraó palotájában, TECS: III/3 Képek az egyiptomi állam életébõl FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1

(3000 éve)

Milyen feladatai voltak az egyiptomi államnak? Az egyiptomi társadalom szerkezetének ábrázolása.

ÍT: Az egyiptomi állam TECS: III/2 A fáraó palotájában TECS: III/3 Képek az egyiptomi állam életébõl. V1: Élet az ókori Keleten

Az Egyiptomi, a mezopotámiai és a mai tudomány és életmód összehasonlítása. Az egyiptomi mûvészet sajátosságainak összefoglalása képek elemzése alapján.

KT: 1 TK: 37–38. o. (mûvészet) ÍTK: Az egyiptomi mûveltség V1: Élet az ókori Keleten

Modell: pecsétnyomó. Gyûjtõmunka: dravidák.

FT: Az ókori Kelet; KT: 1; KTA: 3. o.; TA: 3/b; FA: 34–35. o.; TK: 40. o. (pecsétnyomók)

13

Munkafüzet

II. AZ ÓKORI KELET

Témakör

Óra

Tananyag

Feldolgozási részegységek

Fogalmak

Az árja társadalom (védák, árják, Vallás, hinduizmus, kasztrendszebuddhizmus rek, páriák, lélekvándorlás, nirvána)

Nevek

Topográfia

25.

A mesés India II. (16. lecke)

26.

Kína, a négyFöldrajzi adottságok (jósló csont) ezer éves állam Írás (17. lecke) Sajátosságok (selyem, porcelán) Építészet

27.

Részösszefoglalás

28.

A Könyv népe I. Bibliai történetek (18. lecke)

A Biblia A világ teremtése Bábel tornya

Biblia

Ádám, Éva Noé (Káin, Ábel)

29.

A Könyv népe II. A zsidóság históriája (18. lecke)

A zsidó nép vándorlása A tízparancsolat

egyistenhit (törzs, kiválasztott nép)

Mózes

Kánaán (Sínai-hegy, Araráthegy)

30.

A Könyv népe III. Zsidó államok (18. lecke)

Dávid, Salamon (filiszteusok, Góliát)

Kánaán Jeruzsálem Palesztina

31.

Összefoglalás I.

Összehasonlítás: az ókori Kelet államainak gazdasága, társadalma

32.

Összefoglalás II.

Összehasonlítás: életmód, tudomány, mûvészet, vallás

33.

Ellenõrzés

10–18. lecke

14

(Buddha)

(Nagy Fal, Csin-Si Huang-ti)

Kína, Jangce (Hoangho)

Kronológia (Kr. e. 3. évezred) (Kr. e. 5. század)

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Gyûjtõmunka: árják Rajzold le az indiai társadalmat! (pálcikaember) Hasonlítsd össze az egyiptomival!

FT: az ókori Kelet TK: 41. o. (Buddha)

Rajzold le a TK kontúrba a Nagy Falat! Makettezés: Pagoda

FT: Az ókori Kelet KT: 1 KTA: 3 TA: 3/b FA: 34–35. D: Színes kínai váza; Pagoda TK: 42. o. (kontúrtérkép)

Munkafüzet

FT: Az ókori Kelet, Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 TRF: Az ókori Kelet

Feladatok az ókori Kelet fejezethez: 1–4.

Könyvtári kutatómunka: adatgyûjtés a Bibliával kapcsolatosan. Milyen országok találhatók ma a Biblia földjén? Makett: Bábel tornya

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT:1 KTA: 3 FA: 3/b FA: 34–35., 54–55. TK: 44. o. (kontúrtérkép)

Feladatok az ókori Kelet fejezethez: 9.

Könyvtári kutatómunka: adatok a filiszterusokkal kapcsolatosan. Modellezés: Noé bárkája, parittya. Rajzold be a TK kontúrtérképébe a zsidó nép vándorlásának útvonalát!

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KAT: 3 TA: 3/b FA: 34–35.

Miért nevezték bölcsnek Salamon királyt?

FT: Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KTA: 3 TA: 3/b FA: 34–35. TK: 46–47. o.

Rendszerezés

FT: Az ókori Kelet, Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KTA: 3 TA: 3/b RFT: Az ókori Kelet államai TECS: IV. Mit örököltünk az ókor népeitõl?

Feladatok az ókori Kelet fejezethez: 5–8.

Rendszerezés Bizonyítsd be, hogy az ókori Kelet társadalmai fejlettebbek az õsközösségieknél!

FT: Az ókori Kelet, Egyiptom és Mezopotámia KT: 1 KTA: 3 TA: 3/b RFT: Az ókori Kelet államai TECS: IV. Mit örököltünk az ókor népeitõl?

Feladatok az ókori Kelet fejezethez: 10–12.

15

Témakör

Ór a

Tananyag

Feldolgozási részegységek

Fogalmak

Nevek

Topográfia

34.

Legendák ködébe veszõ múlt I. A krétai kultúra (19. lecke)

Földrajzi adottságok A krétai kultúra A Minotaurosz legendája

hellén, Hellasz, mítosz

(Minotaurosz, Daidalosz, Thészeusz, Ariadné, Ikarosz, Minósz)

(Kréta, Knósszosz )

35.

Legendák ködébe veszõ múlt II. Az akháj kultúra (19. lecke)

Földrajzi adottságok Mükéné

(küklopsz, halotti maszk, civilizáció) városállam (polisz)

(akhájok, dórok)

Balkánfélsziget Mükéné Égeitenger

36.

Legendák ködébe veszõ múlt III. (19. lecke)

Istenek A trójai háború

(moirák, büntetõ hadjárat)

Zeusz, Olümposz, Héra, Trója Pallasz Athéné (Posszeidon, Hádész, Hépaisztosz, Europé, Hermész, Aphrodité, Parisz, Heléné, Achilles, Kassandra, Menelaosz, Patroklosz, Laokoón, Homérosz, Iliász, Odüsszeia)

37.

Görög föld – görög ember (20. lecke)

Éghajlat és mezõgazdaság Hol éltek a görögök?

Polgár, törvény, állam I. Spárta (21. lecke)

Közigazgatási hadsereg, nevelés

38.

(KisÁzsia, Szicília, Földközi-tenger)

(teljes jogú polgár, „vének tanácsa”, „lakonikus beszéd”, „körüllakók”, peroikoszok) (türannosz)

(Lakónia)

Spárta

Kronológia

(3500 éve) (Kr. e. 12. század)

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Munkafüzet

Képregény készítése a Minotaurosz legendájához.

FT: Az ókori Görögország KT: 2 TA: 5/a Az égei világ a Kr. e. VIII. sz.-ig KTA: 4/a Hellasz TA: 23. o. Az Appenniniés a Balkán-félsziget, 54–55. TECS: VI/I A görög történelem kezdetei

Mi az összefüggés Görögország felszíne és a városállamok kialakulása között?

FT: Az ókori Görögország KT: 2 FA: 23. TA: 5/a KTA: 4/a TECS: VI/I

Hasonlítsd össze a görögök és az egyiptomiak vallását! Dramatizálás: A trójai háború elõzményei.

FT: Az ókori Görögország KT: 2 FA: 23 TA: 5/a KTA: 4/a TECS: VI/I TK: 50–52. o. (képek) D: Zeusz szekere D: Zeusz sassal D: Pallasz Athéné

Feladatok a Görögök fejezethez: I. Hf.: 2.

Miért nem alakult ki a görögöknél az öntözéses földmûvelés? Mi volt az oka annak, hogy a görögöknél fejlett volt a tengeri kereskedelem? Hasonlíts össze egy egyiptomi és egy görög hajót!

FT: Az ókori Görögország KT: 2 Az ókori Görögország gazdagsága és kultúrája az i. e. V. században ÍTK: A görögök legfontosabb foglalkozásai TA: 5/a KTA: 4/a TECS: V/5 Athén az ipar és kereskedelem központja D: Szüret Mezõgazdasági jelenet: szántás, kapálás, vázakészítõk, vázafestõk Terménnyel megrakott hajó Kézmûvesek: tímár, kovács Bányászó rabszolgák

Feladatok a Görögök fejezethez: 4., 6.

Miért volt Spártában két király? Miért foglalkoztak a spártai teljes jogú polgárok csak katonáskodással?

FT: Az ókori Görögország KT: 2 FA: 23 KTA: 4/a FA: 5/a TECS: V/2 Látogatás Spártában V1: A spártai állam

III. GÖRÖGÖK (A hellének világa)

Témakör

Óra

Tananyag

Feldolgozási részegységek

39.

Polgár, törvény, állam II. Athén virágkora (21. lecke)

Gazdaság Közigazgatás Periklész

40.

Polgár, törvény, állam III. Athén virágkora (21. lecke)

A város nevezetessége Lakónegyedek A görög városok szerkezete

41.

Stadion és színház (22. lecke)

Olimpia (kialakulása, versenyszámok jelentõsége) Színház Épületek

42.

Részösszefoglalás

Hellasz (politika, gazdaság, kultúra)

43.

Háború és béke A Perzsa Birodalom (23. lecke) I. Dareiosz A marathoni csata Xerxész támadása

44.

Ütközet Szalamisznál (24. lecke)

45.

46.

Fogalmak

Nevek

népgyûlés, démosz, demokrácia (türannosz)

Periklész (Damoklész)

Topográfia Athén (Szürakusza)

Akropolisz, Panthenón, agóra, Erekhtheion, Pheidiász (akusztika) olimpia, színház

Platon

Olümposz

(falanx, gyalogság, lovas, közelharc, futár)

I. Dareiosz, Xerxész, Miltiádész (Leónidász)

(Marathón, thermopülaiszoros)

A szalamiszi ütközet (déloszi szöKövetkezmények vetség, peloponnészoszi szövetség)

(Hérodotosz) (Themisztoklész)

szalamisziszoros, Hellészpontosziszoros

Nagy Sándor világbirodalmi kísérlete (25. lecke)

A makedónok II. Philipposz A Khairóneia csata

(nehézlovasság)

II. Philipposz Alexandrosz

Makedónia, Khairóneia

Nagy Sándor hódításai (26. lecke)

Nagy Sándor élete, („gordiuszi hódításai, életmûcsomó”, vének történelmi je- harci elefánt) lentõsége

Nagy Sándor, Arisztotelész (III. Dareiosz)

Gordion, Szúsza, Nagy Sándor birodalma, Alexandria

18

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Hasonlítsd össze Spártát és Athént! Gyûjts a könyvtárban életrajzi adatokat Periklészrõl! Miért volt szavazás és választás is a népgyûléseken?

Dramatizálás: Az athéni polgár egy napja. Meséld el, hogyan élnek ma az emberek!

FT: Az ókori Görögország V1: Az athéni állam és demokrácia KT: 2 FA: 23 KTA: 4/a TA: 5/b TK: 56. o. (Periklész) TECS: V/6 Látogatás az athéni népgyûlésen FT: Az ókori Görögország gazdasága és kultúrája az i. e. V. században KT: 2 TK: 57–59. o. képei KTA: 4/b Athén TA: 5/c Athén

Feladatok a Görögök fejezethez: 9., 10.

Feladatok a Görögök fejezethez: 11., 12.

Kr. e. 776 (Kr. e. 500 körül)

Mi volt a jelentõsége az olimpiai játékoknak? Modell: Készíts színházi álarcot! Makett: Stadion.

FT: Az ókori Görögország gazdasága és kultúrája az i. e. V. században KT: 2 FA: 23 KTA: 5/a ÍTK: Mi fûzte össze a görög városállamokat? TECS: V/4 Látogatás Olimpiában

(Kr. e. 490 Kr. e. 480)

A TA segítségével kövesd nyomon a görögök hadmozdulatait! Számítsd ki, hány év telt el a perzsák elsõ és második támadása közt! Hasonlítsd össze a görög és a spártai harcosok öltözékét, fegyverzetét! Milyen ember lehetett Leónidász? Miért nem tudták legyõzni a perzsák a görögöket? Hogyan változott meg Athén és Spárta viszonya a perzsák legyõzése után? Miért?

FT: Az ókori Görögország KT: 2 KTA: 4/a, fedõlap TA: 5/b, c TK: 64–65. o. (harcosok) TECS: V/3 A görög–perzsa háború V1: A spártai állam

(Kr. e. 338)

A mai Macedónia az ókori Makedónia utódja-e? Miért?

FT: Az ókori Görögország KT: 2 KTA: 4/a TA: 5/b FA: 23

(Kr. e. 334 Kr. e. 323)

Mi tette lehetõvé Makedónia felemelkedését? Számítsd ki, hány év telt el a khairóneai csata és Nagy Sándor halála közt! Milyen ember lehetett Nagy Sándor? Miért kapta a „nagy” elõnevet? Mely népeket vonta hatalma alá? Milyen országok fekszenek ma hajdani birodalma területén?

FT: Az ókori Görögország KT: 2 Az ókori Kelet FA: 54–55. TA: 5/d Nagy Sándor birodalma TK: 59–70. o.

19

Munkafüzet

FT: Az ókori Görögország KT: 2 KTA: 4/a TA: 5/b TK: 66. o. (hadihajó) TECS: V/3

Feladatok a Görögök fejezethez: 14., 15.

Feladatok a Görögök fejezethez: 23., 24.

V. RÓMAIAK (Hogyan lettek a világ urai?)

III: GÖRÖGÖK (A hellének világa)

Témakör

Feldolgozási részegységek

Óra

Tananyag

47.

A görög család mindennapi élete (27. lecke)

Elvek, értékek tanmesék Oktatás A férfiak és a nõk feladatai

48.

Összefoglalás I.

Gazdaság, tudomány, vallás, olimpia, mindennapi élet

49.

Összefoglalás II.

Athén, Spárta, Görög–perzsa háborúk, Nagy Sándor birodalma

50.

Ellenõrzés

19–27. lecke

51.

Római kultúra magyar földön (28. lecke)

A latin nyelv szerepe kultúránkban Pannóniai városok, utak, villák

limes

52.

Róma kezdetei (29. lecke)

Földrajzi adottságok Gazdaság Eredetmondák: Aeneas, Romolus és Remus, A szabin nõk elrablása Vallás

királyság, senatus, patrícius, plebejus (etruszkok)

Romulus, Remus, (Aeneas, szabinok, Jupiter, Junó, Minerva, Venus Mars) (Capitolium)

53.

A köztársasági Róma (30. lecke)

A plebejusok és patríciusok küzdelmei A hadsereg Katonák és hõsök Oszd meg és uralkodj!

(SPQR néptribunus, diktátor, consul, légió)

(Menenius Agrippa, Horatius Cocles, Mucius Scaevola, Cincinnatus, Gallok)

20

Fogalmak (tanmese)

Nevek

Topográfia

(Szókratész) (Aiszóposz)

Pannónia Aquincum (Arrabona Scarbantia Sopianae) Lakóhelyhez közeli római település

Az Itáliaifélsziget népei a Kr. e. VIII. században

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Hasonlítsd össze a görög oktatást a mai iskolákkal! Melyek azok a görögök által követett életelvek, amelyeket ma is elfogadunk?

(Kr. e. 753 Kr. e. VIII. sz.)

Munkafüzet

TK: 71–72. o. ÍTK: A görögök mûveltsége

Feladatok a Görögök fejezethez: 19., 20. Hf. 21.

FT: Az ókori Görögország gazdasága és kultúrája az i. e. V. században FA: 5 KTA: 4/a, b ÍTK: (a görögökrõl) RFT: Az ókori görögök

Feladatok a Görögök fejezethez: 3., 5., 7., 8.

FT: Az ókori Görögország KT: 2 TA: 5 KTA: 4/a, b RFT: Az ókori görögök

Feladatok a Görögök fejezethez: 13., 16., 17., 18.

A tankönyv képei alapján meséljétek el, hogyan élhettek Pannóniában a rómaiak! A TA segítségével állapítsd meg, mely népek éltek hazánk területén a római hódítás elõtt! Nézz utána a könyvtárban annak, milyen fejlett volt ezeknek a népeknek a kultúrája?

FT: A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT: 3 KTA: 5/c A rómaiak hazánk területén TA: 7/b A Kárpát-medence népei a római hódítás elõtt; 7/c Pannónia a római uralom idején; 7/d Települések a római korban a mai Budapest területén TK: 73–75. o. ÍT: TECS X/2 A rómaiak hazánkban V2: Kirándulás Pannóniába

Feladatok a Rómaiak fejezethez: 1.

Mit gondoltok, melyek a város alapításáról szóló mondák valósághû elemei? Hasonlítsd össze a rómaiak és a görögök vallását! Az idõszalag segítségével foglald össze, mi történt ekkor Hellaszban!

FT: A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT: 3 FA: 23. o. TA: 6/a Római hódítás Itáliában TA: 6/b Az ókori Róma KTA: 4/c Róma KTA: 5/a A Római Birodalom ÍTK: Mivel foglalkoztak a rómaiak történelmük kezdetén? A római állam (királyság) TECS: VI Róma, a latin pásztorok és földmûvelõk állama V2: A Római Birodalom I.

Hasonlítsd össze a királyság és a köztársaság államszervezetét! Hasonlítsd össze a görög és a római köztársaságot! A hõsökrõl szóló történetek dramatizálása. Véleményalkotás a római hõsükrõl. Hasonlíts össze egy római és egy görög katonát!

FT: A Római Birodalom KT: 3 ÍTK: A római állam 8., 9. (királyság, köztársaság) TK: 78. (nehézfegyverzetû gyalogos) TK: 65. o. (görög harcos) V2: A Római Birodalom I.

21

Feladatok a Rómaiak fejezethez: 5.

V. RÓMAIAK (Hogyan lettek a világ urai?)

Témakör

Óra

Tananyag

Feldolgozási részegységek

Fogalmak

Nevek

Topográfia

54.

Itália és a Föld- A pun háborúk leközi-tenger folyása, okai, kömedencéjének vetkezményei meghódítása (31. lecke)

Hannibál (punok, Cato, Scipio, Africanus)

Pireneusok, Alpok, Karthágó

55.

Caesartól a császárokig I. (32. lecke)

A köztársaság rabszolga válsága (gladiátor reA rabszolgák form) helyzete Julius Caesar hatalomra kerülése, intézkedései

(Spartacus) Julius Caesar, (Brutus)

A Római Birodalom területi növekedése a köztársaság korában (Rubicon folyó Vezúv)

55.

Caesartól a császárokig II. (32. lecke)

Augustus Caesar uralkodása, a császárság államszervezetének jellemzõi

császár

Augustus Caesar (Octavianus) (Marcus Aurelius)

A Római Birodalom területi növekedése Augustus uralkodásának idején

57.

„Kenyeret és cirkuszi játékokat!” (33. lecke)

A birodalom városainak arculata, életmód, kultúra, szórakozás (cirkusz, színház, közfürdõk)

amphiteátrum (biga, közfürdõk, diadalív)

58.

„Minden út Róma nevezetesséRómába vezet” gei, lakóinak (34. lecke) életmódja

(Angyalvár, Palatinus domb)

(Tiberis, Palatinus domb)

22

(mauzóleum)

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Munkafüzet

(Kr. e. 3. század)

Magyarázd meg, mi tette lehetõvé Róma számára területének növelését! Makett: római katonai tábor.

FT: A Római Birodalom Feladatok KT: 3 a Rómaiak FA: 12 Európa fejezethez: 4., 6. TA: 6/a Római hódítás Itáliában Kr. e. 200 körülig TA: 6/d Róma terjeszkedése a Földközi-tenger medencéjében (Kr. 3. 264, Kr. u. 14) KTA: 5/a V2: A Római Birodalom I. ÍTK: 9. A római állam (köztársaság) TECS: VII. A hódító Róma

(Kr. e. 44. március 15.)

Miért jött létre együttmûködés Róma és a provinciák között? Mit kapott Róma a priovinciáktól és a provinciák Rómától? Milyen munkákat végeztek a rabszolgák? Milyen jellemû ember lehetett Julius Caesar?

FT: A Római Birodalom II. Feladatok KT: 3 a Rómaiak TA: 6/d fejezethez: 7., 8. KTA: 5/b Rabszolgafelkelések Itáliában ÍT: A római rabszolgák A rabszolgatartó társadalom ÍTK: Mivel foglalkoztak a rómaiak a nagy hódítások után? A római állam (köztársaság) D: Tengeri csata a cirkuszban Gladiátor küzdelme az oroszlánokkal TECS: IX. A római rabszolgák helyzete és legnagyobb felkelése TK: 83. o. (Julius Caesar) V2: A Római Birodalom II.

(Kr. e. 31)

Hogyan változott meg a szenátus szerepe a császárság idején? Nézz utána a könyvtárban, kik azok a római császárok, akiknek neve máig él a köztudatban, s milyen történelmi tettek fûzõdnek a nevükhöz!

FT: A Római Birodalom II. Feladatok a RóKT: 3 maiak fejezetTA: 6/d hez: 9. KTA: 5/a TK: 83. o. (Augustus Caesar) TECS: X/1 A római császárság ÍTK: A római állam (köztársaság, császárság) V2: A Római Birodalom

(Kr. e. 55)

Mi a különbség az akkori és a mai lóverseny között? Modellezés: biga Rajzold le, hogyan küzdöttek egymással a gladiátorok! Tengeri csata a cirkuszban Gladiátor küzdelme az oroszlánokkal Színházi jelenet

FT: A Római Birodalom KT: 3 D: Élet a fórumon A fórum rekonstrukciója Nimfának szentelt fürdõ Szenthely ÍTK: A rómaiak mûveltsége V2: A Római Birodalom

Feladatok a Rómaiak fejezethez:10–11. Hf. 12.

Makett: római épület Athén és Róma térképének összehasonlítása. A TK képeinek segítségével foglald össze a római építészet sajátosságait.

FT: A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT: 3 TA: 5/3 Athén; 6/b, c Róma KTA: 4/b Athén; 4/c Róma TECS: X/3 Egy római villában D: Rekonstruált városrész A Colesseum és környéke Bérkaszárnya Elõkelõ villa Templom és kút a nimfák tiszteletére V2: A Római Birodalom II.

Feladatok a Rómaiak fejezethez: 16., 17

23

V. A RÓMAIAK (Hogyan lettek a világ urai?)

Témakör

Feldolgozási részegységek

Óra

Tananyag

Fogalmak

Nevek

59.

Részösszefoglalás a császárságig

Róma története az alapítástól

60.

„Az út, az igazság és az élet” A kereszténység I. (35. lecke)

61.

„Aki pásztora lesz népemnek” – történetek Jézus életébõl: születése, tanításai, halála, feltámadása

evangélium messiás, megváltó (Ószövetség, Újszövetség. „Júdás csókja” „hitetlen Tamás”) (húsvét, karácsony) pünkösd

Jézus, Mária József, Júdás, (Mária Magdolna)

Betlehem (Jeruzsálem, Názáret)

„Az út, az igazság és az élet” A kereszténység II. (35. leke)

Csodatettek Szent Pál története A kereszténység szembekerülése a római birodalmi kormányzattal

keresztény, püspök (vértanú, szent, gyülekezet)

Szent Pál

Damaszkusz

62.

„Tegyetek tanítvánnyá minden népet.” (36. lecke)

Az apostolok egyház (aposA keresztény valtol, pápa) lásgyakorlat engedélyezése a Birodalmon belül A keresztény idõszámítás A Római Birodalom hanyatlása

Nagy Konstantin (Szent Péter)

(Konstantinápoly, Nyugat-római Birodalom, Kelet-római Birodalom)

63.

Részösszefoglalás

A kereszténység

64.

Forrásfeldolgo- A hunok zás Attila A Nyugat-római Birodalom bukása

65.

Témazáró összefoglalás

66.

Ellenõrzés (28–36. leckéig)

A Római Birodalom (gazdaság, társadalom, politika, kultúra) A kereszténység (Jézus élete, a kereszténység fõ tanításai, a keresztény egyház kialakulása

24

népvándorlás, Attila barbár

Topográfia

A népvándorlás

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés FT: A Római Birodalom A Római Birodalom gazdasága és kultúrája KT:3 TRF: Az ókori Róma

(Kr. u. 313)

Miben különböznek a bibliai történetek a görög mítoszoktól? A Jézus életérõl szóló történetek dramatizálása Gyûjtõmunka: bibliai történeteket ábrázoló mûvészeti alkotások reprodukciói Sorold fel, milyen ünnepek kötõdnek Jézus életének egyes mozzanataihoz!

FT: A Római Birodalom KT: 3 KTA: 5/a TA: 8/a, 8/b Palesztina Jézus korában FA: 37 TK: 90–93. o. (képek)

Miért üldözték a keresztényeket? Készíts helyszíni tudósítást egy amphiteátrumból! Miért terjedt a kereszténység? Melyek a keresztény vallás legfontosabb tanításai? Miért tartottak ki hitük mellett a keresztények?

FT: A Római Birodalom KT: 3 KTA: 5/a TA: 8/b TK: 93. o.

A Római Birodalom erõsítését szolgálták-e Konstantin intézkedései? Véleményedet indokold! Készíts sematikus rajzot a keresztény egyház fejlõdésérõl! Ismersz-e olyat, ahol más idõszámítást alkalmaznak vagy alkalmaztak?

FT: A Római Birodalom KT: 3 KTA: 5/a TA: 9/a A Római Birodalom felbomlása és a népvándorlás FA: 23

Munkafüzet Feladatok a Rómaiak fejezethez

21., 21., 22. (Kr. u. 476)

Mi az összefüggés a hunok Európába érkezése és a népvándorlás között? Miért nevezték Attilát az „Isten ostorának”?

KTA: 6/a A népvándorlás TA: 9/a TECS: XI/1 Róma bukása Szöveges forrás: Az ajánlott irodalom valamely darabja FT: A Római Birodalom gazdasága A Római Birodalom gazdasága és kultúrája TRF: Az ókori Róma ÍT: minden transzparens, amely Rómához kapcsolható

25

Feladatok a Rómaiak fejezethez: 14., 15., 18.

ÉV VÉGI ISMÉTLÉS

VI. MAGYAROK (Népünk régmúltja a honfoglalásunkig)

Témakör

Óra

Tananyag

Feldolgozási részegységek

Fogalmak

Nevek

Topográfia

67.

Kelet népe (37. lecke)

A középkori szerzetesek keleti útjai Az urali õshaza Nyelvrokonaink

õshaza finnugor (nyelvrokon szerzetes)

Julianus IV. Béla (hantik, manysik)

(Urál, feltételezett „õshaza” Baltikum Finnország, Észtország, Moszkva

68.

Rege a csodaszarvasról (38. lecke)

A hun–magyar rokonság kérdése Levédia Hadi vállalkozások

nemzetség, törzs, törzsszövetség, fejedelem, táltos (könnyûlovas harcmodor)

Hunor, Magor, Emese, Álmos, Árpád (Levédi, Kézai Simon, turulmadár)

Volga (Etelköz, Levédia)

69.

Honfoglalás (39. lecke)

A Kárpát-medence a 890-es években Honfoglalás, Életmód, kultúra

honfoglalás, rovásírás

helynevek

Vereckeihágó, Kárpátmedence (nagyfejedelmi központ)

70.

Témazáró összefoglalás

A magyar nép vándorlása és a honfoglalás

71.

Ellenõrzés 37–39. lecke

72.

Év végi ismétlés

Õskor Az ókori Kelet

73.

Év végi ismétlés

Görögország, Róma

74.

Év végi ismétlés

Népünk története

26

Kronológia

Készség- és gondolkodásfejlesztés

Szemléltetés

Olvastatok már népünk eredetérõl szóló mondákat? Meséljétek el ezeket! Gyûjtõmunka: a nyelvi bizonyítékokon kívül milyen más tények támasztják alá a finnugor rokonságot? Milyen ember lehetett Julianus barát?

FT: Honfoglalás és letelepedés 895–1000 FA: 12 TA: 9/b A magyarok vándorlása TA: 9/a KTA: 6/b A magyarok vándorlása KTA: 6/b A honfoglalás TECS: XI/2 A finnugor õshazától a Kárpát-medencéig V2: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás Rege a csodaszarvasról

Miként változott életmódunk a vándorlás során? Mi volt ennek az oka? Ábrázold a társadalom felépítését! Miért volt szükség arra, hogy a törzsek szövetséget kössenek egymással?

FT: Honfoglalás és letelepedés 895–1000 TK: 98. o. (kontúrtérkép) FA: 12. o. TA: 9/b KTA: 6/b TECS: XI/2 TECS: XII – Hogyan éltek a vándorló magyarok? V2: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás V3: Álmos vezér

Meséld el a Fehér ló mondáját! Keress a térképen olyan helységneveket, amelyek a vezérek vagy a törzsek nevét viselik! Mi a honfoglalás jelentõsége?

FT: Honfoglalás és a letelepedés 895–1000 V3: A Fehér ló mondája TK: 98. (kontúrtérkép) FA: 12 TA: 9/b; 9/c A honfoglalás KTA: 6/b TECS: XIII – Honfoglalás és letelepedés D: A nagyszentmiklósi kincs A nagyszentmiklósi kincs bikafejes ivócsonkjai V2: A magyar nép vándorlása és a honfoglalás TK: 98. o. (kontúrtérképek) TA: 9/b, c KTA: 6/b TRF: Népünk történetének kezdetei

27

Munkafüzet

Feladatok a Honfoglaló magyarok fejezethez: 1., 2., 3.

Feladatok a Honfoglaló magyarok fejezethez: 4., 5.