Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Magyarország ipara A gépipar és a kohászat jellemzői Ballabás Gábor
[email protected]
A KSH gyorstájékoztató (közzétéve 2009. 03.03.): - „2008-ban az ipari termelés volumene az egy évvel korábbi 8,2%-os bővülés után 1,1%-kal csökkent. (a IV. negyedévben jelentősebb és egyre nagyobb arányú termeléscsökkenés következett be)” - „A belföldi értékesítés 2008-ban 2%-kal mérséklődött, az exporteladások a 2007. évi kétszámjegyű emelkedés után a múlt évben csaknem 1%-kal csökkentek.” - „Decemberben a belföldi értékesítés már 11, a külpiaci értékesítés pedig 22%-kal maradt el az előző év azonos időszakától. Az év folyamán a növekedési ütem mérséklődése, illetve az utóbbi hónapokban a termelés csökkenése valamennyi feldolgozóipari ágazatot érintette.” - „A legnagyobb visszaesés az összes termelési érték héttizedét előállító, exportorientált nagyvállalati körben következett be, termelésük volumene 2,5%-kal az előző évi szint alatt maradt.” - „Az ipar összes rendelésállománya december végén 16%-kal csökkent az egy évvel korábbihoz képest, az új decemberi rendelések volumene 37%-kal visszaesett.”
Ajánlott irodalom: - Tankönyv vonatkozó fejezetei - Barta Györgyi (2002): A magyar ipar területi folyamatai 1945-2000. Dialog-Campus - Kiss Éva (2002): A magyar ipar térszerkezeti változásai Földrajzi Értesítő - Kukely György (2004.): A területi és ágazati struktúra átalakulása a magyar ipar húzóágazatában, a gépiparban Földrajzi Értesítő - Kukely György (2005.): A közúti járműgyártás szerepe az ipar területi fejlődésében Mendöl emlékkötet - Molnár Ernő (2008.): Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón IV. Magyar Földrajzi Konferencia - HVG (2009. január 3. és 10.)és Figyelő TOP 500-ak
Az ipar szerepe Hosszú időn (XIX-XX. század) keresztül az iparosodás, az iparosítás jelentette a legfontosabb dinamizáló tényezőt: – a modern nemzetgazdaságok létrehozásában – a gazdaság térbeli rendjének átrendezésében – a települések fejlődésében – az életkörülmények javításában és az életszínvonal növekedésében – a földrajzi környezet átalakításában, szennyezésében
• Az indusztriális társadalmakra jellemző az ipar gazdaságban betöltött vezető szerepe • Az ipari termelés a tér kitüntetett pontjaiban valósul meg, • koncentrálja a munkaerőt, • ösztönzi az urbanizációs folyamatokat, • elemi erővel hat a társadalmi-gazdasági folyamatok egészének térbeli alakulására.
A magyar iparfejlesztés szakaszai 1. 50-es évek – szovjet modell adaptálása nehézipar fejlesztés 2. 60-as évek – a hazai adottságokra alapozás – feldolgozóipar fejlesztése 3. 70-es 80-as évek – intenzív fejlesztés szükségessége (de stagnálás, válság) 4. 90-es évek – tulajdoni és szerkezeti átalakulás, válságkezelés, stabilizáció
Az ipar fejlődésének fontosabb mutatói (1950=100) 1000 900 800 700
Bruttó termelés Foglalkoztatottak Egy foglalkoztatottra jutó bruttó termelés Beruházás
600 500 400 300 200 100 0 1938
1960
1980
1990
Forrás: KSH
1991
Az ipari termelés bázis -index idő s o rai eg yes meg yékben 1965-2003 1800 1600 1400 Buda pe s t Fe jé r Komá rom-Es zte rgom Ve s zpré m Győr-Mos on-S opron Va s Ba ra nya Bors od-Aba új-Ze mplé n Me diá n
1964=100
1200 1000 800 600 400 200 0 1965 1970 1975 1980 1985 1990 1995 2000 2001 2002 2003
Adatok forrása: Nemes Nagy József (2004.)
A magyar ipar alágazatainak súlya termelési érték alapján (%) 100%
24
90%
20
10
80% 70% 60%
30% 20% 10% 0%
13
20
20
3 11
3 4
50% 40%
14
23
27
21 4 11 1950
4
3
11,4 6,3
2
2,5 16,4
15
20 20
4
47,5
42 8
11 6
7 6
1970
1991
9 7
1 2000
6,9
Éle lmis ze ripa r Könnyűipa r Építőa nya g-ipa r Ve gyipa r Gé pipa r Ene rgia ipa r Kohá s za t Bá nyá s za t
7,6
0,4 2005
Forrás: Magyar és Iparstatisztikai évkönyvek
A rendszerváltás hatása az iparra • a keleti piacok elvesztése – minőségi problémák • a belföldi kereslet visszaesése – lakosság, más ágazatok • növekvő importverseny
• A hazai ipar kapacitásainak közel fele feleslegessé vált • A fokozódó külföldi működőtőke befektetések révén az ipari struktúra újra jelentősen átalakult • A szocialista örökség, ill. az élelmiszergazdaság nagyobb súlya ma is jelen van az iparban
A rendszerváltás utáni visszaesés az egyes iparágakat másként érintette • a bányászat, a kohászat és a gépipar összeomlott • egyes vegyipari, élelmiszeripari tevékenységeket kevésbé rázott meg a rendszerváltás • Legnagyobb visszaesés (harmadára)– autóbusz, műszer, műtrágya, textil, bőr, cipő • Felére esett vissza – szénbányászat, vaskohászat, textilruházati ipar • Kétharmadára történő visszaesés – alumíniumkohászat és - feldolgozás, szerves és szervetlen vegyipar egy része • Kisebb visszaesés – kőolajbányászat és feldolgozás, villamosenergia- és élelmiszeripar
Az ipari termelés és értékesítés alakulása (1985=100%) % 350,0 300,0 250,0 200,0 150,0 100,0 50,0 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 Te rmelé s
Be lföldi é rtéke s íté s
Export
Forrás: Magyar és Iparstatisztikai évkönyvek
A külföldi működőtőke befektetések ágazati megoszlása a jegyzett tőkéből (%) 100% 80% 60%
8
9
11 2 13 0
10 2 14 0
8 7 9
8
14 1
14 0
9 9
6 8 9
7 9
8
11
11
9
11
8
12
7
Ingatlan
12
13
12
Pénzügyek
13
14
14
14
40% 56
54
50
49
43
40
39
38
1995
1996
1997
1998
0% 1992
Kereskedelem Villamosenergia-ipar
20%
1991
Szállítás, távközlés
1993
1994
Feldolgozóipar
Külfö ldi é rde ke lts é g ű vállalko zás o k az iparban 2005. C D DA DB DC DD DE
Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása Bőr, bőrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység DF–DG Kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás, nukleáris fűtőanyag gyártása; vegyi anyag, termék gyártása DH Gumi-, műanyagtermék gyártása DI Nemfém ásványi termék gyártása DJ Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása DK Gép, berendezés gyártása DL Villamos gép, műszer gyártása DM Járműgyártás DN Máshova nem sorolt feldolgozóipar E Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Ipar C+D+E Összes hazai
Szervezetek száma 77 3 344 398 320 72 141 359
Saját tőke
Ebből: külföldi befektetés
milliárd Ft 10,9 10,7 7 778,3 4 879,7 551,0 494,8 68,7 63,9 12,4 11,7 54,0 49,9 157,6 148,6
120
3 130,5
859,1
254 144 469
166,6 205,5 380,3
159,4 198,3 328,4
322 418 121 206 91
273,9 1 495,2 1 255,2 27,4 639,6
260,5 1 051,4 1 227,2 26,5 492,8
3 512 26 019
8 428,8 15 711,8
5 383,2 11 795,0
Forrás: KSH 2006.
Cé g
He lye zé s Árbe vé te l Ex po rt á rbe vé te l (millió ft.) (millió ft.) a la pjá n
Ex po rt a rá nya a te lje s be vé te lbő l
Adó zo tt e re dmé ny (millió ft.)
á g a za t
szé khe ly
energiaipar
Budapes t
1
2455164
1175860
47,9%
247999
autógyártás elektronikai ipar
Győr Komárom
2 3
1063619 1031973
1061816 n. a.
99,8% n.a.
92414 54048
távközlés
Budapes t
4
620697
n. a.
n.a.
90474
elektronikai ipar
Budapes t
5
551495
540271
98,0%
249819
elektronikai ipar
S zékes fehér vár
6
466179
436430
93,6%
-18358
energia-nagykeres kedelem
Budapes t
7
432479
56431
13,0%
1130
kis keres kedelem energias zolgáltatás energias zolgáltatás elektronikai ipar
Budaörs Budapes t Budapes t Tab
8 9 10 11
424908 400271 386661 363831
208 2610 5201 353958
0,0% 0,7% 1,3% 97,3%
6438 913 12167 -1003
S anmina-S CI Magyarors zág Kft.
elektronikai ipar
Tatabánya
12
348980
137091
39,3%
-2373
Magyar S uzuki Zrt. T-Mobile Magyarors zág Távközlés i Rt. Dunaferr Dunai Vas mű Zrt.* Tis zai Vegyi Kombinát Nyrt.** Moltrade-Mineralimpex Zrt. OMV Hungária Ás ványolaj Kft. IBM Data S torage S ys tems Információtechnológiai Kft. S ams ung Electronics Magyar Zrt.
autógyártás
Es ztergom
13
313115
225699
72,1%
4884
távközlés
Budapes t
14
270362
n. a.
n.a.
n.a.
fémfeldolgozás vegyipar energia-nagykeres kedelem üzemanyag-keres kedelem
Dunaújváros Tis zaújváros Budapes t Budapes t
15 16 17 18
255251 249693 245517 237973
115916 121000 35545 738
45,4% 48,5% 14,5% 0,3%
14551 6408 771 231
elektronikai ipar
Vác
19
226425
226277
99,9%
33754
elektronikai ipar
Budapes t
20
213858
165946
77,6%
3680
Mol Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. Audi Hungaria Motor Kft. Nokia Komárom Kft. Magyar Telekom Távközlés i Nyrt. GE Hungary Ipari és Keres kedelmi Zrt. P hilips Indus tries Magyarors zág Kft.* P anrus gáz Magyar–Oros z Gázipari Zrt. Tes co-Global Áruházak Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. E.On Hungária Energetikai Zrt.* Flextronics International Kft.
A 20 legnagyobb árbevételű hazai cég 2005-ben Adatok forrása: Figyelő TOP 500 rangsor
Cé g
á g a za t
Mol Magyar Olaj- és energiaipar Gázipari Nyrt. Audi Hungaria Motor Kft. autógyártás Nokia Komárom Kft. elektronikai ipar E.On Földgáz Trade Zrt. energias zolgáltatás P hilips Indus tries elektronikai ipar Magyarors zág Kft.* Magyar Telekom Távközlés i távközlés Nyrt. GE Hungary Ipari és elektronikai ipar Keres kedelmi Zrt. Magyar Villamos Művek Zrt. energias zolgáltatás E.On Hungária Energetikai energias zolgáltatás Zrt.* Magyar S uzuki Zrt. autógyártás Tes co-Global Áruházak Zrt. kis keres kedelem S ams ung Electronics elektronikai ipar Magyar Zrt. energiaMVM Trade Kft. nagykeres kedelem P anrus gáz Magyar–Oros z energiaGázipari Zrt. nagykeres kedelem Tis zai Vegyi Kombinát vegyipar Nyrt.** S anmina-S CI Magyarors zág elektronikai ipar Kft. energiaMoltrade-Mineralimpex Zrt. nagykeres kedelem Alcoa-Köfém Kft. fémfeldolgozás S par Magyarors zág Keres kedelmi Kft. kis keres kedelem Dunaferr Dunai Vas mű Zrt.* fémfeldolgozás
szé khe ly
He lye zé s Árbe vé te á rbe vé te l (millió ft.) l a la pjá n
Ex po rt (millió ft.)
Ex po rt a rá nya a te lje s be vé te lbő l
Budapes t
1
2593951
1529435
59,0%
Győr Komárom Budapes t
2 3 4
1484811 1261013 784012
1480747 1233262 9218
99,7% 97,8% 1,2%
S zékes fehérvár
5
727357
724029
99,5%
Budapes t
6
676661
114385
16,9%
Budapes t
7
642725
625390
97,3%
Budapes t
8
627800
20397
3,2%
Budapes t
9
576003
0
0,0%
Es ztergom Budaörs
10 11
557691 534213
474401 468
85,1% 0,1%
Budapes t
12
511790
450263
88,0%
Budapes t
13
494209
5649
1,1%
Budapes t
14
468671
74910
16,0%
Tis zaújváros
15
337646
175737
52,0%
Tatabánya
16
336032
126497
37,6%
Budapes t
17
296483
24703
8,3%
S zékes fehérvár
18
290105
245781
84,7%
19
284468
20
278883
n.a. 150774
54,1%
Bics ke Dunaújváros
A 20 legnagyobb árbevételű hazai cég 2007-ben Adatok forrása: HVG TOP 500 rangsor
A magyar ipari export összetétele 2005-ben 4,7% 0,2%
Éle lmis z e ripar 30,6% 42,4%
Villamo s g é p, műs z e r g yártás a Járműg yártás Eg yé b fe ldo lg o z ó ipar (ve g yipar: 12,4) Eg yé b ipar
22,0%
Adatok forrása: AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2005. ÉVI TEVÉKENY SÉGE; KSH 2006
Az ipari foglalkoztatás alakulása 1600
ezer fő
1500 1400 1300 1200 1100 1000 900 1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
Forrás: KSH
Az ipari foglalkoztatottak megoszlása 2005-ben (Összes: 761.605) 61 603
113 444
Éle lmis z e ripar Villamo s g é p, műs z e r g yártás a 139 524
396959
Járműg yártás Eg yé b fe ldo lg o z ó ipar (ve g yipar: 75533)
50 076
Adatok forrása: AZ IPAR ÉS AZ ÉPÍTŐIPAR 2005. ÉVI TEVÉKENYSÉGE; KSH 2006
Eg yé b ipar
Az 1000 főre jutó ipari foglalkoztatottak 2006.
Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
Az ipari foglalkoztatottak aránya az összes foglalkoztatotthoz 2006.
Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
A mag yar ipari alág azato k s úlyának v álto zás a te rme lé s i é rté k alapján 1995-2005. (%) 100%
80%
3 3 4 3 5 8
3 3 4 3 4 7
3 3 4 3 4
3 3 4 3 4
2,4 2,6 3,7 3,5
6
5
5,6
9
8,0
6
7,2
11 14 60%
15
7 7 10
7
Bő r, cipő ipar
4,8
Fafe ldo lg o zás
6,1
Eg yé b fe ldo lg o zó ipar
6,9
Te xtilipar
7,0
Eg yé b ne mfé m ás v ányi te rmé k g yártás a
7,6
Papírg yártás , kiadó i, nyo mdai te v é ke nys é g
8,3
8
15
14,4
17 14,4
20
13,5
24
Fé malapanyag , fé mfe ldo lg o zás i te rmé k g yártás a
9
0%
25 18
28,3 22,8
Éle lmis ze ripar
Járműg yártás
10
4
1995
Villamo s e ne rg ia-, g áz-, g ő z -, v íze llátás
Ve g yi anyag , te rmé k g yártás a
14
5
Gé p, be re nde zé s g yártás a
Kő o laj-fe ldo lg o zás (ko ks zg yártás )
9 14
20%
Bányás zat
Gumi-, műanyag te rmé k g yártás a
11,4
11 40%
5,0
1,8 2,5 3,3 3,3
Villamo s g é p, műs ze r g yártás a
1997
1999
2001
2003
2005
Forrás: KSH
A GDP é s az ipari te rme lé s me g o s zlás a me g yé nké nt 2005. 40 35,9 35 30 25 (%)
20 15,0 15
14,6
10,2 9,2 9,1
10
4,1 3,6
5
10,2 7,5 2,9 2,7
4,9
4,0 3,6 3,1 3,6 2,3 3,2 2,7 3,1 2,5 2,4 3,0 1,7 2,5 2,2 1,1 0,9
3,5 3,12,9 2,2 1,7 5,0 2,5 2,5 1,7 1,8 1,3
GDP me gos zlá s a 2005
es H ev
Va s
st
Pe
Za Ba la ra ny So a m og y To ln a
Bu
da
pe
st
0
Az ipa ri te rme lé s me gos zlá s a 2005
GDP: 22.055 milliárd Ft., Ipari termelés: 16.371 milliárd Ft. Adatok forrása: KSH
Az ipar termelési értéke 2006.
Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
Az ipari termelés és termelékenység, 2006 Megye, főváros, régió
Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen
Az Egy alkalmazásban Termelési érték, alkalmazásba állóra jutó termelés, milliárd Ft n állók száma, 1000 Ft fő 3 983,5 1 195,4 5 178,9 1 796,5 2 653,5 471,3 4 921,3 1 991,5 557,2 154,7 2 703,3 266,7 278,3 182,2 727,1 1 340,5 494,8 113,4 1 948,7 456,1 440,3 315,4 1 211,9 358,9 156,7 313,4 828,9 17 520,1
110 820 44 229 155 050 40 130 39 810 22 812 102 752 39 298 25 998 13 275 78 572 17 231 19 874 10 563 47 668 35 263 18 897 8 380 62 541 25 546 21 792 17 204 64 543 26 843 13 178 18 987 59 007 570 131
35 946 27 026 33 401 44 767 66 653 20 661 47 895 50 676 21 430 11 653 34 406 15 477 14 001 17 247 15 254 38 015 26 183 13 532 31 160 17 854 20 206 18 335 18 776 13 369 11 890 16 506 14 048 30 730
Forrás: Területi statisztikai évkönyv 2006
Az 1 fő re jutó GDP ille tve ipari te rme lé s é rté ke i az o rs zág o s átlag o kho z (100%) vis zo nyítva 2005. 467,3
Ös s ze s GDP /fő (ors zá gos á tla g 100%)
es H ev
Va s
st
Pe
Za l B ar a an S o ya m og y To ln a
B
ud
ap
es
t
500 213,5 234,1 450 104,3 132,7107,3 400 89,1 80,6 80,1 43,0 55,4 53,1 85,9 43,5 57,8 88,9 41,3 55,6 44,2 59,5 350 114,2 213,4 111,1 300 94,6 85,5 72,5 65,7 69,1 68,7 69,9 50,5 74,2 62,1 54,7 67,0 59,5 76,3 74,7 89,2 95,6 % 250 200 150 100 50 0
Ipa ri te rme lé s /fő (ors zá gos á tla g 100%)
GDP átlag 2.186.000 Ft/fő; Ipari termelés átlaga: 1.623.000 Ft/fő Adatok forrása: KSH
A 11 legnagyobb kibocsátással rendelkező hazai iparvállalat az EPRTR 2004-es adatai alapján a 96 jelentésköteles telephelyből Településnév Pétfürdő Dunaújváros Oroszlány Visonta Kazincbarcika Tatabánya Pécs Százhalombatta Kazincbarcika Tiszaújváros Dorog
Telephelynév Nitrogénművek Zrt. Műtrágyagyártó üzem II-es gyár DUNAFERR Dunai Vasmű Zrt. Vértesi Erőmű Rt. Oroszlányi Erőmű Mátrai Erőmű Rt. Visontai Erőmű BorsodChem Rt. Vértesi Erőmű Rt. Bánhidai Erőmű Pannon Power Rt. Pécsi Hőerőmű
“Összkibocsátási mutató”
MOL Rt. Dunai Finomító Százhalombatta AES Borsodi Energetikai Kft. Borsodi Hőerőmű AES Borsodi Energetikai Kft. Tiszaújváros Richter Gedeon V. Gy. Rt. Dorogi Telep
99,538
A mutató a Σ(ei / ki ) képlettel kerül meghatározásra, ahol ei = az i-edik anyag kibocsátásának értéke, míg ki = az i-edik anyag EPER jelentési küszöbértéké.
Forrás: http://eper-prtr.kvvm.hu/main.php
652,03 558,05 355,5467 273,3333 258,662 128,9967 116,9067
84,2333 84,2333 69,6
Rangsor 1 2 3
Adatszolgáltató ügyfél Mátrai Erömü Rt - Erőmü Vértesi Erőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság - Oroszlányi Erőmű
Hulladékm ennyiség (kg) 2 142 606 637 988 091 733
MAL Zrt. - Ajkai Telephely Minerál 22 Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Rudolf Külfejtés
700 671 532
397 749 017
7
Nitrokémia Zrt. - Külső égető Minerál 22 Ipari, Kereskedelmi És Szolgáltato Kft Császtai Külfejtés Békés Megyei Vízművek Zrt. - Békéscsaba szennyvíztisztító telep
162 483 965
8
Netpro Kft. - MAGASÉPÍTÉS
161 003 000
9
Eastern Sugar Rt. - Cukorgyár
137 478 156
10
107 267 072
13
Gai Kft. - Telephely (Matócsi & Vass Kft.) Bátortrade Kft - Központi telep, Biogáz termelő üzem MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. - DUNAI FINOMÍTÓ MÜ-GU Kft. - FÉMHULLADÉK ÚJRAHASZNOSITÓ ÜZEM
14
Fkf. Zrt. - HULLADÉKHASZNOSITÓ MŰ
84 563 197
15
Magyar Cukor Zrt. - CUKORGYÁR
78 424 441
16
Tvk Rt - Vegyi üzem Fővárosi Csatornázási Művek ZRt. - ÉSZAKPESTI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP
73 494 940
67 044 754
19
OAM Ózdi Acélművek Kft. - Acélmü Kalocsa Városi Kommunális Intézmény Kommunális Hulladék Lerakó
20
Isd Dunaferr Zrt. - Vasmű
56 498 238
4 5 6
11 12
17 18
Legnagyobb hulladéktermelő cégek 2005.
450 000 000
325 000 000
104 638 710 91 862 107 87 768 015
71 830 813
58 816 540
Adatok forrása: KVVM OKIR
Főbb kohászati termékek termelése 1985-ben (kilotonna)
Kohászat - vakohászat Forrás: Magyarország tankönyv pp.: 323335.
Fő telepítő tényezők: nyersanyagok (vasérc, szén), fogyasztópiac (vasútépítési tevékenység, Budapest gépipara), szállítási pályák (Duna), víz, A vaskohászat néhány fontosabb termelési adata (1993–2000) (kilotonna) Megnevezés Nyersvas Nyersacél Hengerelt áru
1993 1407 1748 1864
2000 1340 1970 2332
Nyersvas Dunai Vasmű Lenin Kohászai Művek Ózdi Kohászati Üzemek
2150 790 620 740
Acél Dunai Vasmű Lenin Kohászati Művek Ózdi Kohászati Üzemek Csepel Vasmű Borsodnádasdi Lemezgyár Öntődék
3025 1296 1085 1200 170 10 64
Hengereltáru Dunai Vasmű Lenin Kohászati Művek Ózdi Kohászai Üzemek Borsodnádasdi Lemezgyár
2956 1190 730 980 56
Másod- és harmadtermékek* Dunai Vasmű Lenin Kohászati Művek Salgótarjáni Kohászati Üzemek December 4. Drótművek Borsodnádasdi Lemezgyár Csepel Művek
1132 671 71 210 75 9 96
*Másod- és harmadtermékek pl. az acélhuzalok, a huzalból készített termékek, a hidegen hengerelt és fémmel bevont lemezek és szalagok, az acélszerkezetek, a hajlított profilok.
Vaskohászati tevékenység a Dunaferr példáján 1. lépés – kokszgyártás (+zsugorítmány-előállítás)
2. Nyersvas-gyártás (csapolás)
3. lépés – acélgyártás (konverteres eljárás)
4. lépés – hengerlés (meleghengersor) - lemezgyártás
5. lépés – késztermékgyártás - radiátorüzem
A rendszerváltozás és hatása - válság • A hazai igényeket lényegesen meghaladó kohászati kapacitások jöttek létre a II. világháború után. (KGST-tagországokban, ill. a nyugati piacok) • a termelés szerkezetének átalakítása (pl. jobb minőségű, drágább, feldolgozottabb termékek előállítására) és technológiai váltás a hazai kohászatban csak vontatottan és részben következett be. • Az 1980-as évek közepétől a szocialista országok kereslete folyamatosan csökkent, a közepes minőségű termékkategóriákban a fejlődő országokkal folytatott piaci versenyben - a műszaki elmaradás miatt - a hazai kohászat rendre alulmaradt. • Az 1990-es évek elejére azonban a meghatározó belső kereslet ugrásszerűen csökkent, a külpiacok beszűkültek. Így a szorosan egymásra épülő termelőfolyamatok egy-egy elemének - versenyképesség hiánya miatti - kiesése az egész ágazatot magával rántotta. •Diósgyőr (bezárva) Ózd: minimális acélgyártás + hengereltáru termelés • Dunaújváros – a vertikum talpon maradt - privatizáció
Forrás: Magyarország tankönyv
Alumíniumipar
Az alumíniumipar fejlődése (kilotonna) Bauxit Timföld Kohóalumínium Alumínium Félgyártmány**
1938 540 5,6 1,3
1949 561 30,6 14,4
1960 1190 218 49,5
1980 2950 805 73,5
1990 2559 826 75
1994 836 184 30
2000 1025 573 …
1,6
9,4
33,3
160
...
94
218***
** A „félgyártmány” gyűjtőnév, elsősorban hengerelt, sajtolt, húzott és kovácsolt termékeket foglal magában. Az 1985-ig létrehozott névleges termelői kapacitás 200–210 kt/év, amely 1975-ben 120 kt-t volt. ***Alumínium termékek.
- A timföldgyártás (Ajkán, Óváron még minimális – tűzálló timföld, csiszolóanyagok, műkorund) és az alumíniumkohászat ma már a múlté Inota 2005-ben leállt a termeléssel: az utolsó kohónk volt - nagy cég: MAL Rt. (123.) – jelentős vásárlások külföldön - Alumíniumfeldolgozás: privatizálva (Alcoa-Köfém Rt. (18.) Székesfehérvár, Le Belier (211.) - Ajka) Színesfém-kitermelés, kohászat megszűnt: Csepel, Nagytétény (Metallochemia)
2911 Motor, turbina gyá rtás a (lé gi-, közútijármű-motor nélkül) 2912 Szivattyú, kompres s zor gyá rtás a 2913 Cs a p, s zelep gyá rtás a 2914 Cs a págy, e rőátvite li elem gyártás a 291
Mechanika i e rőgé p, e nergiaköz lő gyá rtás a
2921 Kemence gyá rtás a 2922 Emelő-, a nya gmoz gató gé p gyártá s a 2923 Nem há zta rtás i hűtő, lé gállapot-s zabályoz ó gyá rtás a 2924 Egyéb, más hova ne m s orolt á lta lá nos gép gyártás a 292
Egyéb általá nos rendelteté s ű gép gyártás a
2931 Mezőgaz das ági traktor gyá rtás a 2932 Egyéb me zőgaz das ági gé p gyártá s a 293
Mezőgaz das ági gé p gyártá s a
294
Sze rs zámgépgyártá s
2951 Kohás z ati gép gyártás a 2952 Bányás zati, é pítőipari gép gyártás a 2953 Élelmis ze r-, dohányipari gép gyártás a 2954 Textil-, ruháza ti, bőripa ri gé p gyártá s a 2955 Papíripari gé p gyártá s a 2956 Egyéb, más hova ne m s orolt s pec iá lis gé p gyártá s a 295
Egyéb s pe ciális re nde lte tés ű gé p gyártá s a
296
Fegyve r-, lős ze rgyá rtás
2971 Ház tartás i villamos kés zülék gyártás a 2972 Nem villamos há ztartás i ké s z ülé k gyá rtás a 297
Más hova ne m s orolt házta rtás i kés zülék gyártás a
29 DK
Gé p, be re nde zé s g yártás a Gé p, be re nde zé s g yártás a
A gépipar szakágazatainak statisztikai besorolása
3001 Iroda gé pgyá rtá s 3002 Sz á mítógé pgyá rtá s 30
Iro da-, s z ám ító g é pg yártás
311
Villa mos motor, á ra mfe jle s z tő gyá rtá s a
312
Ára me los z tó, -s z a bá lyoz ó ké s z ülé k gyá rtá s a
313
Sz ige te lt ve ze té k, ká be l gyá rtá s a
314
Akkumulá tor, s z á ra z e le m gyá rtá s a
315 Vilá gítóe s z köz gyá rtá s a 3161 Má s hova ne m s orolt motor-, já rművillamos s á gi c ikk gyá rtá s a 3162 Egyé b, má s hova nem s orolt villa mos te rmé k gyá rtá s a 316 31
Egyé b villa mos te rmé k gyá rtá s a Más ho va ne m s o ro lt villam o s g é p, ké s z ülé k g yártás a
321
Ele ktronika i alkatrés z gyá rtá s a
322
Ipa ri híra dá s -te c hnika i te rmék gyártá s a
323
Híra dá s -te c hnika i fogya s z tás i c ikk gyá rtá s a
32
Híradás -te chnikai te rm é k, ké s z ülé k g yártás a
331
Orvos i műs z e r gyá rtá s a
332
Mé rőműs z e r gyá rtá s a
333
Ipa ri folya ma tirá nyító re nds z e r gyá rtá s a
334
Optika i, fé nyké pé s ze ti es z köz gyá rtá s a
335 33 DL
A gépipar szakágazatainak statisztikai besorolása 341
Köz úti gé pjá rmű gyá rtá s a
342
Gé pjá rmű-ka ros s z é ria , pótkoc s i gyá rtá s a
343
Köz útijá rmű-motor, -a lka tré s z gyá rtá s a
34
Kö z úti járm ű g yártás a
3511 Ha jógyá rtá s , -ja vítá s 3512 Sz a ba didő-, s portha jó gyá rtá s a , ja vítá s a 351
Ha jó gyá rtá s a , ja vítá s a
352
Va s úti, kötöttpá lyá s já rmű gyá rtá s a
353
Lé gi-, űrjá rmű gyá rtá s a , ja vítá s a
3541 Motorke ré kpá r gyá rtá s a 3542 Ke ré kpá r gyá rtá s a 3543 Moz gá s s é rülte k koc s ijá na k gyá rtá s a 354
Motorke ré kpá r, ke ré kpá r gyá rtá s a
Óra gyá rtá s
355
Egyé b, má s hova ne m s orolt já rmű gyá rtá s a
Műs z e rg yártás Villam o s g é p, m űs z e r g yártás a
35 DM
Eg yé b járm ű g yártás a Járm űg yártás
A te rme lé s vo lume ninde xe i a g é pipari alág akban 1996-2002. (1992=100%) 1 800,0 1 600,0 1 400,0
%
1 200,0 1 000,0 800,0 600,0 400,0 200,0 0,0
1996
1997
Gé p, be re nde zé s gyá rtá s a
1998
1999
2000
Villa mos gé p, műs ze r gyá rtá s a
2001 Já rműgyá rtá s
2002 IPAR
Forrás: KSH, Iparstatisztikai évkönyv 2002
- A hazai gépipar 1992-ben a hazai GDP 4,5 2001-ben 8%-át termelte - Hat ágazatának (TEÁOR) termelési értéke 1992-2002-ig 21-szeresére nőtt (ipari átlag 6-szoros) - Exportbővülés 40-szeresére (ipar: 15-szörösére) a jelzett időszakban – legmagasabb exportarány (ipari vámszabad területek jelentősége) - Termelékenység bővülése 18-szoros és közben létszámbővülés is (első lett egy főre jutó termelési értékben) - 2000 után lassulás, stagnálás – erős függés a nemzetközi konjunktúrától - Transznacionális cégek kiemelt szerepe – beszállítóik betelepedése – járulékos hatás (zöldmezős beruházások) - főleg jármű, híradástechnika, számítástechnika - Hazai cégek alig tudtak kapcsolódni – duális gazdaság – klaszterek létrehozása – gyenge eredmények
- A magyar megyék többségében erősödő specializáció – gépipar térnyerése (Dunántúl északi fele, pl.: Fejér, Komárom-Esztergom) – Budapest szerepe redukálódik - inkább irányító (ebben ma is kiemelt) és kereskedelmi részlegek - gyártelepek eladva (értékes belvárosi telkek+korlátozott növekedési lehetőségek, környezetvédelmi szabályozás szigorodása) – pl.: fővárosi hajógyártás megszűnt - műszergyártás szerepe lecsökkent, híradástechnikai termékek előtérben - Pest megye – villamos gépek és híradástechnika (pl.: Lear, Sony, Samsung) - legtöbb új gépipari cég Nyugat- és Közép-Dunántúlra települt – 30 legnagyobból 11 (Audi, Nokia, Suzuki) híradástechnika, számítógépgyártás, járműipar
Ágazati különbségek: - hagyományos gépgyártás háttérbe szorult - gép- és berendezés gyártása 45-ről 19-re a gépipari részesedésben (1992-2002.) – kiemelkedő: Electrolux – Lehel – Jászberény (2007. 30.) - itt főleg privatizáció, alig zöldmezős beruházás Budapest, Pest, Jász-Nagykun-Szolnok 40% (2002.) - híradás- és számítástechnikai eszközök gyártása – tömeges beruházások az 1990-es években (alacsony termelési költségek, munkaerő, meglévő szakmakultúra, állami, helyi kedvezmények) – jelenleg legjelentősebb iparág – erős exportorientáció, relokáció veszélye (Mannesmann, Shinwa, Artesyn) – számítástechnikai eszközök – kiemelt Fejér megye szerepe (az IBM távozta után is), Videoton - híradástechnika – Budapest, Pest, Fejér, Komárom megyék (Nokia, Samsung, Sony, TDK)
A Nokia és komáromi beszállítói megjelenésük sorrendjében Cég
Fő tevékenységi kör
Foglalkoztatottak száma (2006, fő)
1999
Nokia (finn)
Mobiltelefon-gyártás
3500
2000
Perlos (finn)
Műanyagipar
2000
2003
Foxconn (tajvani)
Mobiltelefon-alkatrészgyártás
3000
2003
Sunarrow (japán)
Mobiltelefon-alkatrészgyártás
300
2004
Hansaprint (finn) Nyomdaipar RR Donnelley (USA) (finn) LK Products Mobiltelefon-alkatrészgyártás
50 40 100
2005
Savcor (finn) Mirae (koreai)
Felületkezelés, bevonatok
120 300
2006
Stora Enso (finn)
Csomagolóanyag-gyártás
2005
Forrás: Kukely Gy.
festés,
40
- villamos gépgyártás – szintén húzóágazat, nagy termelési koncentráció itt is (GE, Siemens, Delphi, Lear Co.) - Villamos motorok, fényforrások, kábelek - Pest, Fejér, Zala megyék - műszeripar – jelentős térvesztés (egykor MOM, Medicor, Gamma) – gépipari termelés alig 2%-a (8-10-ről) Budapestnek ma is kiemelt szerepe van
A legnagyobb exportorientált autóipari és elektronikai vállalkozások területi szerkezete, 2005, Mrd Ft
Forrás: Kukely György (HVG TOP500 Figyelő TOP200)
Megjegyzés: a termelésüknek legalább háromnegyedét exportáló, az 500 legnagyobb hazai cég között számon tartott vállalatok
A közúti járműgyártás szerepe a magyar ipar területi szerkezetében - a magyar ipar egyik húzóágazata (ipari termelés 13%-a, 2002 - 1500 mrd ft termelési érték, 92% exportra; GDP 3%-a) - 2003 – 275 jogi személyiségű vállalkozás – 38 ezer foglalkoztatott (ipari foglalkoztatottak 4%-a) - rendszerváltás előtt: kiemelt autóbusz gyártás + kamion, tehergépkocsi, speciális felépítmények - jelenleg legfontosabb: motorgyártás (2003: 1,7 millió db (Audi, GM, Rába) - személyautógyártás: 130 ezer db (2003) - autóbusz: 258 db (2003) - külföldi működőtőke befektetések egyik preferált ágazata: külföldi tőke aránya a jegyzett tőkéből: 86% - 2003-ig beérkezett működőtőke beruházások 10%-a (10 milliárd euro) - zömmel klasszikus bérmunka (összeszerelés) – magas importarány is jellemzi
Közúti járműgyártó cégek Magyarországon 2004
Szerkesztette: Kukely György (2005.)
Legfontosabb szereplők: - Rába (Győr, Mór, Sárvár) – 4500 fő jelenleg is, futóműgyártás, motorgyártás - Csepel – jelentős leépülés, utódcégek: alkatrész-gyártás - Ikarus: utódcégek (IkarusBus Rt., Nabi Autóbusz Rt.) - Ford (2000 óta - Visteon Hungary Kft.) – (1990) - 1300 fő, indítómotorok, üzemanyag- és vízszivattyúk) - Opel – GM (1992) – 850 fő, motorgyártás (500 ezer db) - Suzuki (1992) – 2500 fő, gépjárműgyártás (2003: 90 ezer db, 2006ra: 200 ezer db) - Audi (1994 motorgyártás (jelenleg 1,5 millió db., 1998 autóösszeszerelés, 2000: 56 ezer db), 5000 fő - Győr (Mosonmagyaróvár) – Kühne - Credo autóbuszok - autóipari klaszterek: Pannon Autóipari Klaszter Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter (Esztergom)
A Suzuki beszállítóinak növekvő területi koncentrációja (2007)
Forrás: Kukely György (Barta 2002 és Suzuki ZRt. adatai alapján)
Forrás: dr. Molnár Ernő: Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón (2008.)
A kelet-közép-európai autógyártás térszerkezete 2004 A térképet szerkesztette: Kukely György (2005.)
A táblázat forrása: dr. Molnár Ernő: Kelet-Közép-Európa autóipara az ezredfordulón (2008.)
Köszönöm a figyelmet!
Az ipar ágazati szerkezete a termelés alapján* (%)
Kód C D DA DB DC DD DE DF DG DH DI DJ DK DL DM DN E
Ág, alág Bányászat Feldolgozóipar Élelmiszer, ital, dohány gyártása Textília, textiláru gyártása Bôr, bôrtermék, lábbeli gyártása Fafeldolgozás Papírgyártás, kiadói, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kôolaj-feldolgozás, nukleáris fûtôanyag gyártása Vegyi anyag, termék gyártása Gumi-, mûanyag termék gyártása Nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása Gép, berendezés gyártása Villamos gép, mûszer gyártása Jármûgyártás Máshova nem sorolt feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gôz-, vízellátás
C+D+E * 2004. évi összehasonlító árakon.
Ipar
2000
2001
2002
2003
2004
0,5 88,0 16,1 2,9 0,7 1,0 3,8
0,6 88,4 15,5 2,8 0,6 1,0 3,9
0,5 88,6 15,3 2,6 0,6 1,1 3,7
0,5 89,0 14,2 2,3 0,4 1,0 3,6
0,5 89,8 12,7 2,1 0,3 1,0 3,2
5,4 7,0 2,9 2,7 7,9 3,6 20,3 12,6 1,1 11,5
5,1 6,5 3,2 2,7 7,9 3,9 21,3 12,6 1,2 11,1
5,0 6,4 3,4 2,7 7,4 5,0 21,7 12,4 1,4 10,9
4,3 6,5 3,3 2,6 7,8 4,8 23,8 13,3 1,0 10,6
4,5 6,3 3,2 2,3 7,8 4,6 27,3 13,3 1,0 9,7
100,0
100,0
100,0
100,0
100,0
Forrás: KSH, Magyar statisztikai évkönyv 2004
Az ipar belföldi és exportértékesítésének megoszlása az ipar fontosabb alágaiban, 2002. (Forrás: KSH)
A fontosabb ipari alágak hozzájárulása az ipar összes exportértékesítéséhez, 2002. (Forrás: KSH. 2002.)
