Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2008-2009. tanév tavaszi félév Hazánk energiagazdálkodása, és villamosenergia-ipara Ballabás Gábor
[email protected]
Forrás: GKM
Alapkérdések a XXI. század elején: - egyre növekvő energiaigény kielégítése a világban - a növekvő energiafelhasználás okozta környezeti kibocsátásokat hogyan lehet csökkenteni A v ilág e ls ő dle g e s e ne rg iafo g y as ztás a 1965-2005 12000,0
10000,0 Világ tö bbi o rs z ág a (mto e ) Japán (mto e ) Kína (mto e )
6000,0
US A (mto e ) 4000,0
EU -25 (mto e )
2000,0
05
20
01
20
97
19
93
19
89
19
85
19
81
19
77
19
73
19
69
19
65
0,0
19
Mto e
8000,0
Adatok forrása: BP
Forrás: GKM
Forrás: IEA
Fő kihívások (az EU) és Magyarország energiapolitikájában - növekvő fogyasztói energiaigények - csökkenő, illetve csökkenő arányú belső energiahordozó kitermelés – importfüggőség növekedése – növekvő hagyományos energiaárak (pl.:olaj) - ellátásbiztonság garantálása – több lábon állás, tartalékok - környezetvédelmi szempontok érvényesítése Diverzifikáció irányai lehetnek: - megújuló energiák jelentős növelése - nukleáris energia szerepének növelése - szénféleségek szerepének újbóli előtérbe helyezése párhuzamosan a hatékonyság növelésével a termelésben (hazai lignitkészletek) - takarékosság és hatékonyság-növelése a termelésben, a szállításban és a fogyasztásban (ipari technológiák energiahatékonyságának növelése, fűtési célú energiahatékonyság, szállítás energiaigényének csökkentése) - (új technológiák: pl: fúziós erőmű)
Forrásból import: 67%!!!
Forrás: MVM ZRt.
Energiafelhasználás Magyarországon
Ipar
Építőipar
Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás
Kommunális és és egyéb nem anyagi ágak
Összesen
1990 1995 2000
42,5 35,0 34,9
1,5 0,9 0,8
5,8 3,6 3,7
11,0 17,5 18,1
100,0 100,0 100,0
+
34,2
0,9
3,5
37,7
19,3
100,0
410,3
209,5
1 088,1
Év
2004
Szállítás, Lakosság raktározás, posta, távközlés Százalékos megoszlás 5,1 33,9 4,6 38,5 4,6 38,0 4,4 Petajoule
+
2004
372,5
9,6
38,0
48,2
Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv 2004
A teljes energiafogyasztás szektoronként és energiahordozónként 1973, 2003
Forrás: IEA
Az EU 15 majd 27 tagállamának villamos-energia-termelő kapacitása (1995, 2007)
Új termelő kapacitás 2000-2007
Forrás: EWEA
A hazai villamosenergia-ipar tulajdonosi struktúrája 2004
Forrás: MVM Rt.
A megtermelt villamos-energia energiahordozónként Magyarországon 1971-2003.
Forrás: IEA
Primer energia felhasználás változása a villamos-energia termelésben hazánkban 1955-2007 ill. 1990-2006.
Forrás: MVM Zrt.
Hazai villamosenergiatermelés és fogyasztás 2007
Forrás: MVM Rt.
A magyar villamosenergia-rendszer főbb erőműveinek alapadatai 2007
Forrás: MVM Rt.
A magyar villamosenergiarendszer főbb erőműveinek alapadatai 2007
Forrás: MVM Rt.
Magyarországi erőművek villamos energia értékesítési átlagárai 2001
Forrás: MVM Rt.
Forrás: MVM Zrt.
Szén- vagy lignittüzelésű blokkok - jövőjükre nézve (leegyszerűsítve) következő alternatívákat lehet felvázolni: 1. a gazdaságtalan és/vagy környezetszennyező széntüzelésű blokkok bezárása illetve kiváltása anélkül, hogy az ország villamosenergiatermelő kapacitása csökkenne (Inota, Bánhida) 2. áttérés részben vagy egészében új, környezetbarát tüzelőanyagra (Ajka, Kazincbarcika, Pécs, Oroszlány) – környezeti hatások 3. a szén alapú vagy lignit alapú tüzelés nem változik, de konkrét nagy értékű környezetvédelmi beruházások (füstgáz-kéntelenítő építése a mátrai és oroszlányi hőerőművekben) megvalósításával környezetvédelmi szempontból továbbéltethetők ezek az erőművek 4. Az utóbbi két lehetőség kombinálása (mátrai, oroszlányi) 5. Új, nagyobb hatékonyságú és teljesítményű blokkok üzembe helyezése (terv – Mátrai – új 400MW-os blokk) – gazdaságosság, környezetvédelem?
Kelenföld Lőrinci
Tiszapalkonya
Az oroszlányi hőerőmű kéntelenítő berendezése - magyar villamosenergia-termelés 6,5%-a (2002.) - kén-dioxid kibocsátás 38%-a (2002.) - 400 mg/m3 határértékhez képest 12-14 ezer mg/m3 (2004-ig) SO2 - az erőmű továbbéltethető a vezetőség értékelése szerint : Retrofit Program (részben felújítás, részben új beruházások) - része a Lurgi cég által épített füstgáz-kéntelenítő - nedves, meszes eljárás (110 kt/év mészpor valamint 80 t/óra víz felhasználva – keletkezik 170 kt/év gipsz – elhelyezés kérdéses) - a berendezés 2005 januárjában átadva – hatékonysága a cég tájékoztatása szerint 97,2%-os - a cég továbbéltetése ettől kezdve már nem elsősorban környezetvédelmi kérdés
Forrás: www.vert.hu
A villamosenergia-rendszer terhelése nyáron és télen Forrás: MVM Zrt.
Napi terhelési csúcsok görbéi hazánkban 19602007.
Forrás: MVM Zrt.
Forrás: MVM Zrt.
Az Európai Villamosenergia -rendszer Egyesülések 2008. január
Forrás: MVM ZRt.
Forrás: MVM ZRt.
Forrás: MVM ZRt.
Forrás: GKM
Forrás: MVM Rt.
Villamosenergia-export és import 2007-ben
Forrás: MVM Rt.
A villamosenergia-szolgáltató cégek hazánkban + egy főre jutó villamos energia fogyasztása 2007.
Forrás: MVM Rt.
Forrás: MVM Rt.
Összegzés – a magyar villamosenergia-rendszer - az ellátásbiztonságot a jelenlegi fogyasztás mellett importenergia (elsődleges és másodlagos energiahordozók) bevonásával tudja garantálni - termelő berendezések (részben privatizáltak) egy része műszakilag elavult, alacsony hatékonyságú, viszont jelentős modernizáció és új, korszerű beruházások (Bp. Erőmű Rt egyes erőművei, Csepel, Debrecen stb.) - a folyamatirányítás, a szállítás, elosztás megbízhatóan működik (utóbbi, teljesen privatizált), de kevéssé rugalmas; hálózati veszteségek - jelentős változás az energiahordozó struktúrában (szén helyett előtérben az import földgáz, az atomenergia, a lignit, alárendelten biomassza tüzelés) - a jelentős környezetszennyezések (pl.: por, SO2 ) vonatkozásában kiemelkedő eredmények, de más vonatkozások (NOX, CO2) kisebb vagy jelentéktelen előrelépés; veszélyforrások a nem elégséges biztonságú pernye- és salakhányók, továbbá a nukleáris hulladékok (nagy, közepes, kis aktivitás) - közeljövő: Paks továbbélésével + a hazai, nagy mennyiségű lignitvagyon esetleges kiaknázásával az alternatív energiahordozók (főleg biomassza, geotermia, szélenergia) kisebb léptékű fejlesztése várható csak 2015-ig
Kitörési pontok egyike: a megújuló energiaforrások alkalmazása
Forrás: GKM
Egy lehetséges irány: megújuló energiahordozóra vonatkozó EU irányelvek (EU ún. „energiacsomagok”) • 2001/77/EK irányelv: az EU-ban megújuló energiahordozóval előállított villamos energia jelenlegi 14%-os részarányát 2010-re 22,1%-ra növelni (erősen differenciált arányok szerint) • Fehér Könyv: a megújuló energiahordozók EU-beli 5,3%-os részarányát az összes fogyasztásban 2010-re 12%-ra, 2020-ra 20%ra növelni • 2003/30 EK Irányelv a bio motorhajtóanyagokról; 2005 –ben 2 %, 2010-ben 5,75 %, 2020-ban 10 % Elvárás Magyarország felé : - a jelenlegi 3,6%-os megújuló energiahordozó részarány növelése 7 %-ra (hosszú távú energiatakarékossági program: 10%) 2010-ig - a megújulókkal termelt villamos energia 0,8%-os részarányának 3,6%-ra történő növelése 2010-ig
A megújuló energia használatának szükségességének szempontjai
Forrás: GKM
Megújuló energiaforrások Magyarországon (PJ/év)
Magyarország éves energiaigénye 1153 PJ (2006) Ennek 75%-a (873 PJ) import (2006)
Forrás: Bohoczky F.: Energiapolitika, energiatakarékosság, megújuló energia források
Forrás: MVM ZRt.
Forrás: GKM
Bruttó fogyasztás országosan: 40271 GWh (2006.) Közcélú erőművek nettó termelése: 30174 GWh (2006.)
Forrás: GKM
Forrás: MVM ZRt.
Köszönöm a figyelmet!
