tanév tavaszi félév. III. évf. geográfus, földrajz szak. 2. Gyakorlat. Ballabás Gábor

Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza 2006-2007. tanév tavaszi félév III. évf. geográfus, földrajz szak 2. Gyakorlat Ballabás Gábor [email protected]

1. Az építőanyag-ipar (egyéb nemfém ásványi termék gyártása) földrajzi jellemzői napjainkban 2. A tercier szektor alapvető jellemzői - vázlat 3. Az infrastruktúra fogalma, felosztása 4. A tercier szektor és az infrastruktúra fejlettsége, mérési lehetőségei 5. Társadalmi szolgáltatások: az oktatási rendszer (esettanulmány) – kiemelten felsőoktatás

1. Az építőanyag-ipar (egyéb nemfém ásványi termék gyártása) földrajzi jellemzői napjainkban, az elmúlt évek fő tendenciái, kihívásai -

alapja az emberi hajlékok, majd építmények, települések, infrastruktúra létrehozásának II. világháború utáni magyar történet: iparosítás, infrastruktúra fejlesztése, lakásépítés (1950-hez képest 9-szeres növekedés 1980-as évek végére termelési értékben, aránya az iparban csökkenő) belső struktúra: elmozdulás: cement-, üveg- kerámiaipar irányába telepítő tényezők

Az építőanyag-ipar földrajzi jellemzői Az építőanyag-ipar néhány fontosabb adata (1991)

Megnevezés

Építőanyag-ipar összesen: Ebből: Tégla-, cserép- és tűzállóanyag-ipar Mész- és cementipar Finomkerámia- és csiszolókorong-ipar Üvegipar

Foglalkoztatottak Részesedés Az export aránya az száma (1000 fő) a termelésből értékesítésbő l (%) (%) 49,7 100 17

8,4 4,5

15 19

7 2,1

11 13,2

16,2 24,2

38,3 34,2

Forrás: Perczel Gy.: Mo. társadalmi-gazdasági földrajza

Az építőanyag-ipar néhány fontosabb adata (2000) Megnevezés

Foglalkoztatottak száma (1000 fő)

Részesedés

Az export aránya az értékesítésből (%)

Üveg és üvegipari termékek Kerámiatermékek, lap és csempegyártás

7201

a termelésből (%) 18,5

8363

16,4

9,7

Égetett építőanyag gyártás Cement, mész, gipszgyártás Beton, gipsz, cementtermékek gyártása Egyéb Összesen

3462

10,7

0,9

2006

16

2

6257

24,4

1,8

3195 30484 (2005: 25 ezer)

13,5 100

5,5

10

A fontosabb építőanyagok termelése (1949–2000) Termék Tégla Cserép Cement Mész Húzott síküveg

Egység millió db millió db ezer t. ezer t. millió m²

1949 338 119 552 226 2

1980 1946 130 4660 ... 20,8

1990 1828 96 3933 831 11,1

2000 1187 84 3326 349 34,6

Forrás: Magyarország Nemzeti Atlasza



Cement: szürke, fehér, sárgás színű porrá őrölt hidraulikus kötőanyag - Vízzel péppé keverve víz alatt is megköt, megszilárdul és a hozzákevert adalékanyagot (homok, kavics, zúzalék) vízben is oldhatatlanul összeragasztja. - Alapanyaga és vegyi összetétele szerint lehet: - portlandcement - és aluminátcement (bauxitcement) - Aluminátcement: bauxit + mészkő, nagy kezdőszilárdság, de kristályszerkezete hosszú távon átalakul + szilárdságcsökkenés (megerősítés, lebontás) - Telephelyek: Tatabánya, Selyp, Bélapátfalva – bezárva Lábatlan (450 ezer t), Hejőcsaba – Holcim Hungária Cementipari RT.– svájci tulajdonos Vác, Beremend – Duna-Dráva Cement; Heidelberger Zement AG, Schwenk Zementwerke KG (német) tulajdonában Tervezett új gyárak: Nyergesújfalu (1,5 millió t), Bükkösd - telepítő tényezők (alapanyagok, energiahordozók, piac)

Esettanulmány: magyar cementgyártás helyzete, lehetőségei a lábatlani cementgyár példáján - előnyök, hátrányok - technológia: - portlandcement (szilikátcement) - alapanyagok: mészkő (80%), agyag és/vagy márga és/vagy homok (18-19 %), vastartalmú anyagok (vas-oxid –1-2%) porrá őrlése/keverése - 1400-1500 C-on cementklinker előállítása lejtős, forgó, tűzálló, hengeres vaskemencében (fűtés: szén vagy szénhidrogének, hulladék) - gipsszel történő keverés (4-5 tömeg %) – kötési idő szabályozás - cementmalmok – őrlés, adalék: egyes helyeken pl.: erőművi pernye, kohósalak - cementkiadás - környezeti hatások (porkibocsátás, gáznemű anyagok (NOX, SO2, CO2, zaj- rezgés, tájképi hatás, vízbázis, hulladék)

Forrás: HOLCIM H. ZRt.

Bányászat (Gerecse – Lábatlan): - márga (Bersek-hegy) - triász mészkő (Kecske-kő) Őrlés és osztályozás

Klinkerégetés – forgókemence

Egy fontos adalékanyag: a gipsz

Cementőrlés „Cementkiadás”

Belföldi cementfelhasználás és cementértékesítés 1990-2002. (ezer tonna)

Forrás: MCSZ

Magyar cementimport 1990-2002. (ezer tonna)

Forrás: MCSZ

A cementipar termelése, belföldi és export értékesítése 2005. I. félévében Termelés Belföldi értékesítés ezer index % ezer index % tonna tonna 1 400 94 1 218 87

Export értékesítés ezer index % tonna 124 102

Cementimport országonként: tonnában 2005. I-III. hó Ország Ausztria Cseh Köztársaság Franciaország Hollandia Horvátország Lengyelország Németország Olaszország Szlovákia Ukrajna Összesen

tonna 4 610 909 96 22 1 021 145 174 10 33 240 110 279 150 506

Forrás: http://www.evosz.hu/hirek/c212.doc

2. A tercier szektor alapvető jellemzői (Kötelező: Tk. 364366.) -

A tercier szektor – ágazati kategória – kizárásos alapon kerül meghatározásra Részarány növekedés (szükségletek szerkezetváltása; termelékenység eltérő tendenciája; társadalmi munkamegosztás elmélyülése) A tercier szektorra a szolgáltatás jellemző - termelése és fogyasztása térben és időben egybeesik – fogyasztókhoz a piachoz települ Munkaigényük nagy és növekvő Rendszerjelleg – funkciómegosztás Földrajzi vizsgálat – a rendszer egészére, kialakítására kell koncentráljon Egy részük a közjavak kategóriájába esik (oszthatatlanság (nagy tőkeigény) – nem kizárhatóság) Folyamatok nem bízhatók e szférában kizárólag a piacra – szükség van komoly szabályozásra

Tercier szektor, szolgáltatások, infrastruktúra (Kötelező: Tk. 366-371.) - tercier szektor – ágazati kategória - szolgáltatás a köznyelvben – javítási tevékenység is – DE diplomáciai testületek, hadsereg, bíróságok - infrastruktúra (latin eredet: alapszerkezet, alépítmény) – a gazdaságfejlesztés elméletében és gyakorlatában használva, funkcionális értelem: az anyagi termelés környezetét fogja át – minőségét, hatékonyságát növeli - eszközök, tevékenységek, intézmények - Három alapvető elem: - anyagi (vonalas, pontszerű) - humán (végzettség, szakképzettség, munkaerkölcs, morál, munkakapcsolatok…) - intézményi (jogszabályok, szokások, kialakult intézmények) - Más megközelítések is (pl.: termelői – fogyasztói)

3. Az infrastruktúra fogalma, felosztása -

Kezdetek: főleg katonai fogalom (hadászatban, harcászatban használatos – főleg a II. vh. után) Újkeletű fogalom, heterogén értelmezés

Fő jellemzői (Abonyiné Palotás Jolán): -

Egyfajta hálózat – létesítmények, intézmények, eszközök, személyek kapcsolati rendszere Nem termel közvetlen anyagi javakat, feltételeket teremt A termelés – elosztás – fogyasztás egész rendszerét kiszolgálja Megléte elengedhetetlen a gazdaság hatékony működéséhez – fejlesztés Fejlett infrastruktúra jótékonyan hat a területi fejlődésére – modern területfejlesztési eszköz

Felosztási lehetőségek 1: Erlicher modellje

Forrás: Abonyiné Palotás Jolán (2003): Infrastruktúra

Felosztási lehetőségek 2: Jochimsen modellje


Felosztási lehetőségek 3: összegző modell


Az infrastruktúra főbb jellemzői - területi rendszerei – Illés I. : globális – interkontinentális – kontinentális – országos – interregionális - helyi


4. A tercier szektor és az infrastruktúra fejlettsége, mérési lehetőségei



5. Társadalmi szolgáltatások: az oktatási rendszer (Kötelező: 467-484.) - infrastruktúra része: rendszert alkot (közoktatás, felsőoktatás) - elemei - egymással való szoros összefüggés - kapcsolat a gazdasági és a települési rendszerrel -

1777. Ratio Educationis Eötvös József 1868. évi népoktatási törvénye Klebersberg Kúnó 1924-1926. évi reformja (középiskolák) 1948. közoktatás államosítása

Általános iskolák: - 1945-1946. – 7440 elemi iskola (3000 egytantermű, 3500 részben osztott, 1000 minden osztály külön) - 1960-as évek iskolakörzetesítés (okok: középiskola, kevesebb gyermek) – 1965. : 6000; 1980.: 3000 iskola – átmeneti fordulat: 1990-1994: 3540-3814

A magyar oktatás jelenlegi rendszere

Forrás: OM honlapja

Az oktatásban résztvevők száma Magyarországon 1960-2003 (ezer fő) 600

1 600

1 200 400

1 000

300

800 600

200

400 100

200

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

1970

1968

1966

1964

0 1962

0

Többi oktatási intézmény diákja

500

1960

Általános iskolai diákok

1 400

Ált iskolás

Óvodás

Középiskolás

Szakmunkás tanuló

Felsőoktatás összes hallgatója

Felsőoktatás nappali hallgatója

Adatok forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2003 KSH 2004

Forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2004 KSH 2005

Is ko lai v é g ze tts é g Mag yaro rs zág o n 1960-2003

Vé g ze tt diáko k s záma (e ze r fő )

250 200 150

100 50

Álta lá nos is kola 8. os ztá lyá t vé gze tt Ére tts é git te tt Fe ls őfokú okle ve le t s ze rze tt Adatok forrása: Magyar statisztikai évkönyv 2003 KSH 2004

2002

2000

1998

1996

1994

1992

1990

1988

1986

1984

1982

1980

1978

1976

1974

1972

1970

1968

1966

1964

1962

1960

0

40 000

120 000

35 000

Általános iskola - Fő

100 000

30 000 80 000

25 000 20 000

60 000

15 000

40 000

10 000 20 000

5 000

0

0 1960/1961

1970/1971

Általános iskola

1980/1981 Óvoda

1990/1991 Gimnázium

2000/2001

Óvoda, gimnázium, felsőoktatás Fő

Főállású pedagógusok 1960-2003

2003/2004

Felsőoktatási intézmények

Adatok forrása: Oktatás-statisztikai évkönyv 2003-2004

Egy oktatóra jutó tanulók számának alakulása 1950-2000

Forrás: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

Fő kihívások, gondok a magyar általános iskolai hálózatban: - tanulók számának csökkenése - generációk létszámának fluktuációja Középiskolai rendszer: - 1926. 153 középiskola (az ország 40-50 városában) - 1950 – 405 középiskola - 1960-as évek – falusi kisgimnáziumok tömege (zömük megszűnik) - 1985-2000 – 561-ről 1064-re ugrik a számuk - okok: - egyházak - magán- vagy alapítványi középiskolák - számos általános iskola átalakulása - új gimnáziumok, középiskolák - Nagy középiskolai centrumok: Bp., Miskolc, Debrecen, Szeged; megyeszékhelyek; iskolavárosok (2000 fő felett); további kiugró városok

Az á lta lá nos is kolá t vé gze tte k a rá nya 2001 96 94 92 90 %

88 86 84 82

Buda pe s t

Győr-M-S

Komá rom-E

Va s

Fe jé r

Ve s zpré m

Pe s t

Cs ongrá d

Ba ra nya

Ors zá g

Bors od-A-Z

Za la

Somogy

Tolna

Ha jdú-B

He ve s

Nógrá d

J á s z-N-Sz

Bá cs -K

Bé ké s

78

Sza bolcs -Sz-B

80

15 é ve s é s idős e bből le ga lá bb 8 os ztá lyt vé gze tt

- 0,5%!!! – nem járt soha iskolába - 8,4%!!! – nincs 8 osztályos végzettség 15 év feletti korosztályból (2005.)

Adatok forrása: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmigazdasági földrajza

Forrás: KSH honlap területi atlasz


70

20 50 15

40 30

10

20 5 10

18 éves és idősebből legalább 12 osztályt végzett

-S zB

Sz ab ol cs

To ln a

Za S o la m og y

He ve s

Ba r Bo a ny a rs od -A -Z

Pe st Va s

0

es t

0

25 éves és idősebből legalább 1 évet felsőoktatásban végzett (%)

25

60

Bu da p

18 éves és idősebbekből 12 osztályt végzett (%)

Az iskolázottság színvonala megyénként 2001

25 éves és idősebből legalább 1 évet felsőoktatásban végzett

Adatok forrása: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

Fő kihívások, gondok a magyar középiskolai rendszerben: - finanszírozás (bejárók, kollégisták) - regionális problémák: - gimnáziumok: egyenletes eloszlás, de minőségi problémák (továbbtanulók aránya, osztálylétszámok) - szakközépiskolák: mennyiségi problémák is Budapest, Dunántúl versus Alföld, Észak-Magyarország Specializáltság (ismertség, támogató nagyüzem) -szakmunkásképzők: csökkenő létszám (1990. 209 ezer; 2000. 110 ezer; helyette szakiskolák) főleg szolgáltató és kisipari szakmák - átjárhatóság – 4,6,8 osztály - új típusú érettségi rendszer 2005-től



A felsőoktatás jellemzői - első próbálkozások: 1367. Pécs, 1420.Óbuda; 1467. Pozsony; 1635. Nagyszombat (1777. Buda, 1784. Pest), 1763. Selmecbánya - kiegyezés után: három vidéki tudományegyetem (1872. Kolozsvár; 1912. Pozsony, Debrecen), 1872. Műegyetem (1846. József ipartanoda) - áttelepülések – két világháború közt: 38 felsőoktatási intézmény - 1950. 19-re csökken a számuk (okok) - 1960 . 43 (új műszaki, katonai, orvosi egyetemek) - 1960-1965. 43-ról 95-re – mennyiségi fejlesztés középiskolai bázison (1975-re újra csak 56) - újabb nagy növekedés: 1980-as évek végétől (1994. 92) Konszolidáció – nagy tömbökbe szervezés (62)

Kihívások, problémák a felsőoktatásban - felsőoktatásban tanulók számának robbanásszerű növekedése az elmúlt 15 évben (1990/1991 – 102.300 hallgató (77 ezer nappalis), 2003/2004 409.000 (216 ezer nappalis) – (oktatók 17.300-23.300) - finanszírozás 2001. 578 mrd oktatásra (278 mrd felsőoktatásra) (GDP 4,3 ill. 1,7%-a) - hallgatói fejkvóta – mennyiségi növekedésre ösztönöz - költségtérítéses formák - egyes területeken aránytalanságok (agrárfelsőoktatás, jogászképzés, gazdasági-pénzügyi szakemberek képzése) - konszolidáció – összevonások – nagy universitasok (Pécs, Szeged, Debrecen, Nyugat-Magyarországi Egyetem, SZIETE) - sok helyen csak formális együttműködés - Bologna folyamat - térbeliségből adódó kihívások („elit egyetemek”, speciális szaktudást igénylők versus regionális vonzáskörzetű egyetemek, főiskolák)

A felsőoktatás nappali tagozataira jelentkezettek és felvettek száma 1990-2003 100 000

70,00%

90 000

60,00%

70 000

50,00%

60 000 50 000

40,00%

40 000

30,00%

30 000

20,00%

%

fő

80 000

20 000

10,00%

10 000 0

0,00% 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 Jelentkezettek

Felvettek

Felvettek aránya %

Forrás: Statisztikai tájékoztató – Felsőoktatás 2003-2004 OM

Nappali tagozatos főiskolai és egyetemi hallgatók száma 1999-ben

Forrás: Perczel Gy. (szerk.) (2003.): Magyarország társadalmi-gazdasági földrajza

Köszönöm a figyelmet!

tanév tavaszi félév. III. évf. geográfus, földrajz szak. 2. Gyakorlat. Ballabás Gábor

Recommend Documents