MAGYARORSZÁG AZ UNIÓBAN
Támogatás pályázatokhoz Az idén 7,4 milliárd forint Megjelent az a belügyminisztériumi rendelet, amelynek zési – pályázaton nyertek, s az a keret, amelybôl az önkor- alapján az önkormányzatok benyújthatják idei igénylésü- a szabályozás szerint ehhez mányzatok állami támogatást ket az uniós pályázatoknál elôírt önrész kiegészítéséhez. nem járt önerô-kiegészítés. igényelhetnek az uniós fejlesz- A keret ebben az évben 7,4 milliárd forint. A tavalyi dönté- Voltak olyan elôcsatlakozási téseknél szükséges saját for- sek értelmében 808 pályázat kapott támogatási ígérvényt. pályázatok is, ahol az uniós rás kiegészítéséhez. A Belügykiírás a hazai társfinanszírominisztérium költségvetésé- ségénél 5–25 százalék közöt- önrész-kiegészítés mértéke. záson túl nem tette lehetôben tavaly szerepelt elôször ti, s ezt az önerôalap akár 80 Tavaly 4,4 milliárd forint vé egyéb állami támogatás az önerôalap, amelyet azért százalékig is kiegészítheti. A volt a keret. December 31- bevonását. Mivel 79 esethoztak létre, hogy a helyha- hozzájárulás aránya a vonatko- éig közel 1300 pályázat érke- ben maguk az igénylôk vontóságok pénzügyi segítséget zó kormányrendeletben meg- zett be, s az idei év elejéig ták vissza kérelmüket, így 808 kapjanak az uniós pályázata- határozott, a társadalmi-gaz- 944 esetben született dön- esetben kaptak ígérvényt a ik benyújtásához, illetve meg- dasági-infrastrukturális elma- tés. Összesen 887 jelentke- pályázók. valósításához. A cél, hogy a radottság, illetve munkanélkü- zônek ítéltek oda támogatást. Az elmúlt évben az önerôsaját erô hiánya miatt sem- liség mértékétôl függ. Fontos Az 57 elutasítás oka egyrészt alapból a támogatások odamiképpen ne maradhassanak változás az idei évben, hogy a az, hogy a pályázók nem nyer- ítélése többnyire hamarabb el fejlesztések, s a pályázó kohéziós alap pályázatai ese- ték el a remélt uniós forrást, megtörtént, mint az uniós önkormányzatok minél széle- tében – az önkormányzatok másrészt, hogy nem beruhá- pályázatok elbírálása. Ezért sebb körben élni tudjanak az igényei alapján – növekszik az zási célú – hanem például kép- kaptak – és kapnak ebben az évben is – a BM-tôl ígéruniós lehetôségekkel. Támogatások mértéke (százalékban) Támogatást lehet igévényt az önkormányzatok. Uniós támogatás 2004 2005 nyelni a kohéziós alap, ISPA/kohéziós alap A támogatási szerzôdést * 30-40-50 50-60-70 illetve a Nemzeti fejlesztési ISPA/kohéziós alap viszont csak akkor köthetik ** 50 50 *** 1. pont szerint + 5 50-60-70 terv öt operatív program- ISPA/kohéziós alap meg, s a pénz felhaszná(maximum 250 millió forint ) (maximum 600 millió forint) jának pályázatainál elôírt lására csak akkor jogosul1. 60-70-80 60-70-80 saját forrás kiegészíté- Strukturális alapok tak, ha az uniós pályázaton Strukturális alapok 2. 50 60 séhez. Emellett az elôvalóban nyernek, ellenkezô Strukturális alapok 3. 1. pont szerint + 5 százalék 60-70-80 csatlakozási alapokból – esetben az ígérvény érvéSAPARD 1. 40-50-60 40-50-60 ISPA, SAPARD, PHARE SAPARD nyét veszti. Összességé2. 50 50 – a 2004-ben támoga- SAPARD ben a tárca által támoga3. 1. pont szerint + 5 40-50-60 tott és még folyamatban tott 808 pályázó a követke(maximum 10 millió forint) lévô fejlesztések megva- PHARE zô évek kötelezettségvál1. 30-40-50 30-40-50 PHARE 2. 50 50 lósításához is kapható lalásaival együtt 2008-ig 3. 1. pont szerint + 5 30-40-50 központi forrás. A vissza PHARE 8,3 milliárd forint állami (maximum 10 millió forint) nem térítendô támogatáskiegészítést kaphat saját Átmeneti támogatás – 1. 30-40-50 ra a megyei és a települéforrásaihoz, s ez a támogaÁtmeneti támogatás – 2. 50 si önkormányzatok, illetve tás közel 156 milliárd forint Átmeneti támogatás – 3. 30-40-50 ezek társulásai jogosultak. összköltségû önkormány* A településeket megilletô támogatási mérték, elmaradottságuktól függôen. Az önkormányzati önrész ** A megyéket megilletô támogatási arány. zati beruházás megvalósí*** A többcélú kistérségi társulásokat megilletô támogatási mérték, elmaradottságuktól függôen. tását segítheti elô. az uniós pályázatok több- (Forrás: Belügyminisztérium) 2005. április ÖN • KOR • KÉP
17
MAGYARORSZÁG AZ UNIÓBAN
Nôtt az áruforgalom a csatlakozás után. Az európai uniós csatlakozást követôen nôtt a magyar határokon átlépô áruforgalom. A vám- és pénzügyôrség dél-alföldi regionális parancsnokságának területén az összes export és import esetszám 200 ezerrôl 220 ezerre nôtt az év elsô három hónapjában. Ennek oka elsôsorban az, hogy az uniós csatlakozással nôtt az exporttámogatás, és jelentôsen bôvült azon országok száma, amelyek valamilyen kereskedelmi kedvezményben részesülnek. Nôtt azonban az olyan vámkezelések száma is, amelyek fizetéssel járnak, ami azért kedvezô, mert a beszedett vám 25 százaléka a magyar költségvetés bevétele. Szintén kedvezô, hogy nemcsak magyar, hanem más uniós vállalkozások is igénybe veszik a hazai vámhatóság szolgáltatásait. Magyarország tranzitország marad Románia uniós csatlakozását követôen is, tehát reális lehetôség, hogy a tagállamok gazdálkodó szervezetei továbbra is itt vámkezeltessék áruikat.
Magyar–szlovák fejlesztési program. Elkészült a magyar és szlovák térséget magában foglaló, mintegy száz település társulásával létrejött Ister-Granum eurorégió fejlesztési program. Az Európai Unió pénzügyi forrásaiból, a regionális politikák támogatására fordítandó alapokból 2007 és 2013 között lehetôség nyílik az uniós normák szerint akkreditált programrégiók projektjeinek fi nanszírozására. Ezzel a lehetôséggel kíván élni az Ister-Granum eurorégiófejlesztési program, amelyet az esztergomi önkormányzat dolgoztatott ki. A program magában foglalja a helyzetfeltárást, az eurorégió fejlesztésével öszszefüggô gazdasági és társadalmi szektorok fô sajátosságainak ismertetését. A régió forrásvonzó képessége, nemzetközi ismertsége és elismertsége jelentôs. A közös történelmi múlt, a gazdasági elônyök és a gyorsan fejlôdô társadalmi kapcsolatok számos elônyt nyújtanak a térség fejlôdéséhez. A programot a közeljövôben az eurorégiót alkotó települések mindegyike megvitatja.
Kormányülés: napirenden az európai ügyek. A jövôben minden kormányülésen önálló napirendi pontként szerepel az aktuális európai ügyekrôl szóló beszámoló – jelentette be április 13-án Baráth Etele. Az európai ügyekért felelôs tárca nélküli miniszter szerint jelentôs lépés, hogy az
lat legyen az Európai Unió és a magyar kormányzás mindennapjai között. Magyarország az uniós csatlakozásából akkor tud profitálni, ha kialakítja a szükséges mechanizmusokat, meg tudja jeleníteni az érdekeket, és az EU politikájának alakításába be tud kapcsolódni.
Több uniós támogatás 2007-tôl. Az Európai Unió következô, 2007–2013 közötti költségvetése Magyarország számára a mostanihoz képest nagyságrendileg több támogatást biztosít majd – jelentette ki Fazakas Szabolcs, az Európai Parlament költségvetési és ellenôrzô bizottságának elnöke. Az EU jelenlegi éves költségvetése mintegy 100 milliárd euró, ennek csaknem felét viszik el az agrártámogatások, ezen belül mintegy 12 milliárd eurót a szarvasmarhatenyésztéssel kapcsolatos problémák megoldása. Az éves büdzsébôl csupán 5 milliárd eurót jut kutatás-fejlesztésre, holott a lisszaboni programnak célja eredetileg az volt, hogy 2010-re az unió legyen a világ legversenyképesebb területe. Az EU fejlesztési céljainak, hosszú távú elképzeléseinek megvalósításához növelni kellene az egyes tagállamok által befizetett összegeket, külö-
Készül a második Nemzeti fejlesztési terv. A 2007–2013 közötti idôszakra jutó 15 ezer milliárd forint elköltése gondos tervezômunkát igényel. Minden településnek, régiónak, megyének, kistérségnek érdeke, hogy részt vegyen a második Nemzeti fejlesztési terv készítésében – állítja Nagy Sándor területpolitikáért felelôs politikai államtitkár. Amennyiben a szabályozók nem változnak, 2007 és 2013 között Magyarország hatezer milliárd forint európai uniós támogatásra jogosult, amihez kétezer milliárd hazai társfinanszírozás társul. További hétezer milliárd forint származik majd magán-, illetve hazai fejlesztési forrásokból. Ilyen nagyságrendû fejlesztési forrással Magyarország még soha nem számolhatott. Az államtitkár szerint az ország még hosszú ideig nem lesz olyan helyzetben, hogy minden településen azonos szintû ellátást tudjon minden területen biztosítani, a kiegyenlítôdést térségi összefogással lehet segíteni.
18
ÖN • KOR • KÉP 2005. április
nösen az államok bruttó nemzeti jövedelméhez kötött befizetéseket. Ezt nehéz lesz megvalósítani, mert a hat legnagyobb tagállam, köztük az alapító országok, ragaszkodnak ahhoz, hogy a befizetett összegek ne legyenek nagyobbak a bruttó nemzeti jövedelem egy százalékánál. A hosszú távú fejlesztési célok viszont azt igényelnék, hogy az egyes tagállamok 2–2,5 százalékot utaljanak az unió büdzséjébe. Fazakas Szabolcs szerint a 2007–2013 közötti uniós költségvetés további problémája lesz az addigra tagállammá váló Románia és Bulgária támogatása. A mostani terv szerint a két ország a következô költségvetési idôszakban 44,9 milliárd eurót kapna. Jelentôs vita bontakozott ki azonban az Európai Parlamentben arról, hogy a két új tagállam ebbôl a forrásból, vagy külön keretbôl kapjon agrártámogatásokat.
európai ügyek megjelennek a kormány hétköznapi munkájában. Baráth Etele hangsúlyozta: elôttünk áll a 2007 és 2013 közötti idôszakra szóló pénzügyi tervezés. Gottfried Péter, az Európai Ügyek Hivatalának elnöke elmondta: a hivatal átalakítása azt a célt szolgálja, hogy szerves kapcso-
HÍREK Önkormányzati konszolidáció. Egyszeri százmilliárd forintos támogatással konszolidálni kellene az önkormányzati rendszert – állítja az MDF alelnöke. Gémesi György. Gödöllô polgármestere kijelentette: ez az öszszeg tenné lehetôvé azt, hogy a 2002–2003-as szinten tudják ellátni feladataikat a települések, egyébként az önkormányzatoknak vissza kell venniük a szolgáltatási színvonalból. A polgármester szerint az önkormányzati rendszer egyre inkább a tanácsrendszerhez hasonlít: feladatokat kap, pénz nélkül. A települések nem kapták meg a 13. havi bér kifizetéséhez és a béremelésekhez szükséges fedezetet, s emellett céltartalék képzésére is kötelezték az önkormányzatokat. Mára elfogyott az a vagyon, amely a települések gazdasági tartalékát képezte, s az elmúlt évben kétszeresére nôtt az önkormányzatok hitelállománya. Az önkormányzatok konszolidációja a feltétele annak, hogy beszélni lehessen a jelenlegi rendszer átalakításáról, a hatáskörök és feladatok áttekintésérôl – véli a polgármester. Egymilliárd forint közmunkaprogramra. Egymilliárd forintot fordítanak a balatoni közmunkaprogramra, s így májustól várhatóan októberig több mint ezer tartós munkanélküli és szociális segélyezett kaphat munkát. Tavaly két megyében – Somogyban és Zalában – indították el a balatoni partszakasz és közvetlen környéke rendbetételét célzó programot.
22
ÖN • KOR • KÉP 2005. április
Felmérték a térségi és társadalmi kirekesztettséget. Az Európai Unió statisztikai normái alapján Magyarországon elsôként Békés megyében zárult le az a kutatássorozat, amely társadalmi és térbeli szempontból vizsgálta a kirekesztettséget. A kutatásokról szóló tanulmány szerint a települések többségének népessége továbbra is az elöregedés jeleit mutatja, s az idôskorú népesség jelentôs hányada ráadásul egyedül él. A kisnyugdí-
jasok többsége, közülük is fôként az egyedül élôk és meggyengült egészségügyi állapotúak társadalmilag kirekesztettnek, vagy a kirekesztôdés veszélye által fenyegetettnek tekinthetôk. A megyében az alacsony iskolai végzettségûek körében az átlagosnál erôsebb a munkaerôpiac szegregációja, emiatt ez a réteg is a kirekesztôdés felé halad. A szakképesítéssel nem rendelkezôk elhelyezkedése Békésben, a mai munkaerôpiacon gyakorlatilag lehe-
2005: a falvak éve? Ez volt a címe az ÖN-KOR-KÉP Klub áprilisi programjának. A találkozón részt vettek a kistelepülések polgármesterei, Szabó Sándorné, az ISZCSM helyettes államtitkára, Hodosán Róza szociológus, dr. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének fôtitkára. A kötetlen beszélgetés lehetôséget teremtett arra, hogy a kistelepülések polgármesterei, jegyzôi elmondják vélményüket a kormány támogatási, pályázati rendszerérôl, és javaslatot tegyenek az általuk indokoltnak tartott finanszírozási rendszer átalakítására. Igényként hangzott el, hogy az ÖN-KOR-KÉP és a kistelepülések polgármesterei, a közeljövôben közösen szervezzenek egy szakmai konferenciát, melynek témája a kistelepülések helyzete és jövôje lenne.
Balázs Árpád siófoki polgármester elmondta: a Balaton 20–30 kilométeres vonzáskörzetében lévô településeken a munkanélküliek aránya meghaladja a 30 százalékot. A balatoni közmunkaprogram javítja helyzetüket, illetve segíti a parti települések karbantartását. Az idén már Veszprém megye is csatlakozik a programhoz, így a tavalyi 100–150 fôhöz képest a nyári szezon-
ban több mint ezer munkanélküli juthat munkához. A tavalyi százmillió forintos projekt az idén várhatóan eléri az egymilliárd forintot, amihez a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium, a MÁV, a Zala Megyei Területfejlesztési Tanács és a Balaton Fejlesztési Tanács járul hozzá. A projekt a munkabéren felül a munkába járás költségeit és az eszközigényt is fedezi.
tetlen. A tanulmány társadalmilag kirekesztettnek tekinti a nôk többségét is, mert foglalkoztatásuk messze elmarad a férfiakétól. Szinte az egész cigány nemzetiséget sújtja mind a társadalmi, mind a területi kirekesztôdés. Körükben a foglalkoztatottak száma igen alacsony, a munkanélküliek és az eltartottak igen magas arányt képviselnek. A romák teljes közösségei együttesen szorulnak ki a társadalom perifériájára.
Közmunka Hevesben. Az idén mintegy 140 millió forintból közmunka és közhasznú munka keretében 201 embert foglalkoztathatnak Heves megyében. Sós Tamás, a megyei közgyûlés elnöke szerint ez annak köszönhetô, hogy a megye három kistérsége és két települése sikeres pályázatot nyújtott be az Országos Közmunka Tanácshoz, illetve a Heves Megyei Munkaügyi Tanácshoz. A pályázati támogatás segítségével száz olyan roma embernek is munkát tudnak adni, akiket még soha nem foglalkoztattak. A munkát végzôk hét hónapig jövedelemhez jutnak, s ezalatt újra jogosulttá válnak a munkanélküli segélyre. Ebben az évben országszerte mintegy 1,5 milliárd forint jut az Országos Közmunka Tanács költségvetésébôl az önkormányzatok támogatására. A pályázatok révén 27 kistérség és 28 település, összesen csaknem 2500 ember foglalkoztatására nyílik lehetôséget áprilistól.
HÍREK Városi polgármesterek találkozója. A Hajdúság ad otthont az idén a Városi polgármesterek randevúja elnevezésû programnak. A május 5-ei rendezvényen a belügyminiszter átadja az Év Polgármestere, az Év Alpolgármestere és az Év Jegyzôje díjakat, amelyek odaítélésérôl internetes szavazással döntenek. A tizenegyedik alkalommal meghirdetett találkozóra Hajdúböszörményben, Hajdúdorogon és Hajdúnánáson kerül sor. A kistérségi bemutatkozás már az Európai Unió elvárásait tükrözi. Az uniós csatlakozás után elsô alkalommal nyílik lehetôség a 274 városi önkormányzat tapasztalatainak összegzésére. Az önkormányzati vezetôkre többek közt a rendezvényt szervezô Szféra Kft. honlapján, a www.szfera.hu internetes címen lehet szavazni május 1-jéig.
Lehetôségek a kistérségi társulásokban. Az önkormányzati vezetôk nagy része már világosan látja, hogy a kistérségi társulásban olyan lehetôség van, amit nem szabad kihagyni – állítja Arató Gergely. Az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára félreértésnek tartja, hogy sokan azt gondolják: a kistérségi társulásban történô oktatási együttmûködés feltétlenül iskolabezárást jelent. Számos olyan modell van, amelyben meg lehet teremteni a lehetôséget arra, hogy minden településen megmaradjon valamilyen formában az iskola. Példa erre az intézmény napközi otthonként való fenntartása, az alsó tagozat helyben mûködtetése vagy a szakos ellátásban a szaktantermek használatában való együttmûködés. A vizsgálatok szerint az önálló kisiskolákban rosszabb eredményeket érnek el a diákok, ezért sok szülô a közeli városba viszi a gyerekét. Emiatt a szegényebb, rosszabb szociális helyzetû gyerekek maradnak helyben, így ezek az iskolák a szegregációt is jelentik. A csökkenô gyereklétszám és az elvándorlás miatt ezek az iskolák nem tarthatók fenn szakszerûen. Júliusban elkészül a tárca kistérségi feladatellátási stratégiája. Ebben az eddigi tapasztalatok alapján javaslatokat tesznek arra, hogy mely pontokon van szükség többletösztönzésre, illetve hol érdemes változtatni a jelenlegi szabályokon.
Kistérség helyett járás? A kistérségek fejlesztési programjaihoz igazodó pályázati rendszerre van szükség, nem pedig arra, hogy az önkormányzatok az éppen futó pályázatok alapján kezdjenek beruházásokba – jelentette ki Nagy Sándor, a Miniszterelnöki Hivatal területpolitikáért felelôs államtitkára. Az évtizedek óta mûködô pályázati rendszer sokszor arra ösztönzi a településeket, hogy a pályázatokhoz igazítsák fejlesztési programjaikat. Ez sokszor független attól, hogy ezt tartják-e a legfontosabbnak vagy sem. Az államtitkár a kistérségek fejlesztési koncepcióinak kidolgozását szorgalmazza, mert a kormányzat erre tekintettel kívánja a jövôben a pályázatokat kiírni. Véleménye szerint alapvetô a kistérségeken belüli koordináció és tájékoztatás javítása. Ma több hálózat is mûködik – a kistérségi megbízotti, a vidékfejlesztési menedzseri, a társulási fejlesztési, a falugazdászi vagy a vállalkozásfejlesztési –, de nyilvánvaló, hogy az ezek közötti kapcsolat nem megfelelô. Nagy Sándor szerint a kistérség helyett sokkal jobbnak tartaná a korábbi „járás” fogalmat. Szerinte ezt a szót alaptalanul kötik az elmúlt gazdasági, társadalmi rendszerhez, a fogalmat Deák Ferenc hozta be a magyar közigazgatásba a kiegyezés után. A járás a bejárhatóságot jelzi, míg a kistérség a mikrorégióból lefordított kifejezés.
Sétányavatás és strandfejlesztés. Tízmillió forint költséggel megépült, 280 méter hoszszú Balaton-parti sétányt adtak át Keszthelyen. A beruházás költségét fele-fele részben fedezte a Balaton Fejlesztési Tanács (BFT) és a város. Folyamatban van a sétány közvilágításának megújítása is. Mohácsi József polgármester szerint vendégek komfortérzetét jelentôsen növeli a három helyi strand felújítása, bôvítése. A Helikon strand kotrása megkezdôdött, befejezés elôtt áll az úgynevezett libás-térségi strand fogadó- és pénztárépülete, a városi strandon pedig a nyári szezon meghosszabbítását is lehetôvé tevô melegített vizû fürdômedence készül el júniusra. A polgármester hozzátette: a keszthelyi strandfejlesztések 60 millió forintba kerülnek, az öszszeg felét szintén a BFT pályázatán nyerték el.
Szeptembertôl informatikai fejlesztési normatíva. Szeptembertôl az oktatási tárca informatikai fejlesztési normatívával segíti az iskolák elavult számítástechnikai eszközeinek cseréjét, megújítását. Jelenleg 130–140 ezer számítógép van a magyar közoktatásban, ebbôl csupán 30–40 ezer alkalmas a Sulinet digitális tudásbázis tartalmának fogadására. Három-négy év múlva új gépekkel új szolgáltatásokat kell biztosítani – jelentette ki Magyar Bálint oktatási miniszter. A hatvanezer iskolai tanterem számítógéppel, projektorral, interaktív táblával történô felszerelése 40–50 milliárd forintba kerülne. Jelenleg informatikai fejlesztésekre egy évben 15–20 milliárd forint jut. A tervek szerint 2005 szeptemberéig az összes iskolát rákötik az internetre, a korábbi sávszélesség hatszorosára bôvül. A 2007–2013 közötti idôszak Nemzeti fejlesztési tervében rendelkezésre álló források várhatóan lehetôséget adnak e téren is a radikális bôvítésre. A miniszter az infokommunikációs technológiák elterjesztésének területén a legfontosabbnak tartja a digitálistananyag-fejlesztést. A 7–12. évfolyamok tananyagainak digitalizálása már tizenegy területen megtörtént. Az adatbázis – amely folyamatosan bôvül – jelenleg 18–20 ezer fényképet, metszetet, ezer videót, hétszáz hangelemet és hatezer tesztfeladatot tartalmaz. 2005. április ÖN • KOR • KÉP
23
Javaslat vizsgálóbizottság felállítására. Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását javasolja a kistelepülések biztonságos jövôje érdekében Lezsák Sándor. A független országgyûlési képviselô szerint a bizottság felállításának célja, hogy megvizsgálja a kétezer lakos alatti kistelepülések 1998 utáni
népességfogyását, az elvándorlás okait, a hátrányos korösszetétel következményeit, valamint a tanuláshoz, a munkához, az egészségügyi ellátáshoz és az alapvetô infrastrukturális ellátáshoz való alkotmányos jogok érvényesülését. A képviselô azt szeretné elérni, hogy törvény szülessen a kiste-
Együttmûködés a természet védelméért. A DélDunántúl természeti értékeinek eddiginél hatékonyabb védelme érdekében együttmûködési megállapodást kötött a régióban mûködô zöldhatóság az érintett nemzeti parkkal, a határôrséggel, valamint a vám- és pénzügyôrséggel. Az együttmûködô szervek kölcsönösen tájékoztatják egymást a tudomásukra jutott, a környezetet veszélyeztetô csele kedetekrôl és szigorítják ellenôrzéseiket. A hatóságok összehangoltabb munkájára a turisztikai forgalom elmúlt években tapasztalt, fôleg a Dráva térségét érintô fokozatos emelkedése, és esetenként a védett madarakra vadászók által okozott pusztítások miatt van szükség.
Új hídat terveznek. Esztergom és Párkány között épülô új, vasúti és közúti híd hatástanulmányának és látványtervének elkészítésére nyert 38 millió forintot az esztergomi önkormányzat az Európai Unió Phare-CBC alapjából. A Mária-Valéria híd átadása után a két település között a 90es évekhez képest hússzorosára nôtt a jármûforgalom. Az önkormányzat a pályázaton nyert 38 milliós támogatást felhasználja a régiót érintô vállalkozási-logisztikai övezet stratégiai programjának kidolgozására is. A program egyik fontos eleme, hogy a híd megépüléséig létrehoznak a szlovákiai Párkánnyal közösen egy teherkomp-járatot 1,2 milliárd forintból.
Budapesti Közlekedési Szövetség. A tervek szerint hamarosan a kormány és a fôvárosi közgyûlés elé kerül a Budapesti Közlekedési Szövetség létrehozásáról szóló javaslat. A megvalósítás elsô ütemének kezdô idôpontja szeptember lenne. A közlekedési szövetség létrehozásáról még 1993 októberében írtak alá megállapodást a közlekedési cégek vezetôi a fôpolgármesterrel és az akkori közlekedési miniszterrel. A tervek szerint szeptembertôl a BKVbérleteknél 10 százalékkal drá-
„Zöldkommandó” alakul. Május végétôl „zöldkommandó” kezdi meg mûködését, hogy megelôzzék a környezetet veszélyeztetô baleseteket. Nem új szervezet jön létre, hanem azok a hatóságok mûködnek együtt, amelyeknek feladatuk a környezetszennyezések megelôzése. A közös akciókban részt vesznek a katasztrófavédelem, a rendôrség, a határôrség, a közlekedési felügyelet, a környezetvédelmi felügyelet, illetve a vám- és pénzügyôrség szakemberei. Mivel a különösen veszélyes üzemek mûködése eleve szigorú uniós jogszabályok alá esik,
24
ÖN • KOR • KÉP 2005. április
lepülésekrôl azok népességmegtartó képessége, a családok biztos jövôképe érdekében. Az önkormányzatok mintegy kétharmadában lakosság száma nem éri el a kétezer fôt, s álláspontja szerint ezek a települések többségükben bizonytalan, veszélyeztetett helyzetben vannak.
gábban, 6500 forint körüli áron egyesítik a BKV-, a MÁV- és a Volán-bérleteket. Jövô januártól vezetnék be az éves összhálózati bérleteket. A második ütemben, 2010-ig, fokozatosan valósulna meg a tarifaközösség az elektronikus jegyrendszer bevezetésével. A harmadik ütemben, 2010 után, teljes körûvé válna a cégek közlekedési együttmûködése, összehangolnák a menetrendeket, valamint az infrastrukturális, a hálózati és a szolgáltatásfejlesztést.
a „zöldkommandó” az e körbe nem tartozó létesítményeket, eseményeket ellenôrzi, így a közúti veszélyesanyag-szállítást vagy az ideiglenes veszélyesanyaglerakókat.Persányi Miklós környezetvédelmi miniszter szerint keményebb szankciókra van szükség a jogsértôkkel szemben. Szigorúbb hatósági fellépés szükséges ott, ahol szándékos környezetkárosítás, például illegálishulladék-elhelyezés történik. Folyamatban van a büntetô törvénykönyv módosítása a környezet- és természetkárosító bûncselekményekre vonatkozóan.
Nincs összhang az önkormányzati feladatok és források között. Az állampolgári jogok országgyûlési biztosa szerint a közigazgatási reform során át kellene tekinteni az önkormányzatok feladatait és az ezekhez rendelt forrásokat. Lenkovics Barnabás szerint a törvények jelenleg több mint ötszáz feladatot telepítenek a helyi önkormányzatokhoz, ám ezek végrehajtásához nincsenek megfelelô eszközeik, ezért a feladatokat és a forrásokat összhangba kellene hozni. Az elmúlt 15 évben a települések kényszerûségbôl felélték vagyonukat, s mára fôleg a kistelepülések mûködôképességük határára érkeztek. Az országgyûlési biztosok az önkormányzatok alulfinanszírozottságát akkor tapasztalják meg, amikor az ombudsmani ajánlásoknak a polgármesteri hivatalok azért nem tudnak eleget tenni, mert nincs hozzá megfelelô forrásuk. Növekvô telekkínálat az agglomerációban. Az idén nagyobb az építési telkek kínálata a tavalyihoz képest a budapesti agglomerációban. Az élénkülés egyik oka az lehet, hogy az érintett önkormányzatok közül sokan igyekeznek még az agglomerációs törvény megszületése elôtt belterületivé minôsíteni a településükhöz tartozó minél több földterületet. Az árak alakulásánál mindinkább döntô tényezô a jó közlekedési lehetôség. Nagy áremelkedés tapasztalható az M0-ás körgyûrû leendô új szakaszának közelében fekvô településeken is. Ez a Budapesttôl keletre húzódó térség a szakértôk szerint egyébként is nagy fellendülés elôtt áll.
