XV. évfolyam szám augusztus. forint a jelenlegi keret háromszorosa az energiahatékony gazdaságra jut, míg kutatás-fejlesztésre

XV. évfolyam • 2013. 2. szám • augusztus

2014-től több jut gazdaságfejlesztésre A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a 2007–2013. közötti pénzügyi tervezési, fejlesztési ciklusban folyamatosan szorgalmazta a gazdaságfejlesztésre fordítható uniós források 14,5 százalékos mértékének megemelését. Süket fülekre találtunk 2007. előtt, a felhasználás kezdeti időszakában is és a 2010-es kormányváltásig. Az uniós fejlesztési forrásokat Magyarország úgy költötte el, mint egy gazdag ország, nem a termelésbe pumpálta a pénzt, hanem úgynevezett softprogramokba, és tartós munkahelyteremtéssel nem járó közösségi feladatok megvalósításába. 2010-et követően két fő akadálya volt a programok közötti átcsoportosításnak, az egyik az, hogy a források 80 százalékát meghaladó mértékben már lekötötték, másrészt Brüsszel sem támogatta a magyar kkv-szektor versenyképességének növelését. Óriási eredménynek tartjuk, hogy a Magyar Kormány elfogadtatta a 60%-os gazdaságfejlesztési mértéket és nekünk itt Pest megyében külön öröm, hogy a közép-magyarországi régió sem maradhat ki tovább a fejlesztésekből. Az Európai Bizottság elfogadta a 2014– 2020-as európai uniós fejlesztési időszak forrásainak tervezéséről szóló Magyarország Partnerségi Megállapodásának első változatát. A jövőre induló új tervezési időszakban a források 60 százalékát gazdaságfejlesztésre fordítja Magyarország.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

A legtöbb forrás, a jelenlegi duplája – 2014 és 2020 között várhatóan mintegy 1200 milliárd forint – a foglalkoztatás ösztönzésére jut. A kis- és közepes vállalkozások versenyképességének javítására több mint 1100 milliárd forintot fordítana a fejlesztési terv. A kkv-k után a harmadik legtöbb forrás – közel 900 milliárd forint – közlekedésre, míg több mint 800 milliárd

forint – a jelenlegi keret háromszorosa – az energiahatékony gazdaságra jut, míg kutatás-fejlesztésre és innovációra több mint 700 milliárd forint lesz várhatóan, a jelenlegi duplája. A Vállalkozásfejlesztési Tanács 2013. július 11-i ülésén Parragh László, az MKIK elnöke kiemelte: nagy lehetőség nyílik meg a magyar gazdaság előtt a következő uniós fejlesztési időszakban. A magyar gazdaság leggyengébb pontja a beruházás, és mivel egyébként a többi gazdasági mutató jó, akkor a konjunktúra beindulásával és az uniós források belépésével fenntartható pályára kerülhetnek a beruházások a következő két-három évben. Hangsúlyozta, hogy olyan gazdaságfejlesztési programok legyenek 2014 és 2020 között, hogy 1 forint támogatás további 2-3 forintot mozdítson meg; ezzel is megalapozva a magyar gazdaság stabil növekedési pályára állítását. Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke elmondta, hogy a jelenlegi 7 területi operatív programmal szemben 2014től egy Terület- és Településfejlesztési Operatív Program lesz, valamint egy Versenyképes Közép-Magyarország operatív program. Azt szeretné elérni, hogy a közép-magyarországi operatív programba más operatív programokból legalább 15 százalékot át lehessen csoportosítani olyan, közép-magyarországi fejlesztésekre, amelyek az egész országra pozitív hatással vannak. A támogatási programok elkészítésének szakmai irányítása a Nemzeti

Szűcs Lajos, a Pest Megyei Közgyűlés elnöke

Fejlesztési Ügynökségtől az NGM-hez került. A pályázatokat már a Partnerségi Megállapodás végleges aláírása előtt is kiírhatják, ugyanakkor ha az EB mégsem fogadja el azt vagy az operatív programokat, akkor a hazai költségvetést terhelik a költségek. Az EB a magyar tervezetet a főigazgatóságok közötti egyeztetésre és körözésre küldte ki; a tagállamok közül Magyarország Finnország után másodikként esett át ezen a „megfelelőségi teszten”. Széles körű hazai szakmai konzultációra is lehetőség nyílik Magyarországon: a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal honlapjára már felkerült a tervezet, amelyet egy hónapig lehet véleményezni. Vereczkey Zoltán

Közelkép

2

Gazdasági

Hírtükör

Gyors gazdasági sikerek, évente 5-10 százalékos forgalomnövekedés

Ülést tartott a Kárpát-medencei kollégium A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Kárpát-medencei kollégiuma a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara Baross Gábor termében tartotta a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodavezetőivel közös ülését. Az ülésen Radetzky Jenő kollégiumi elnök előadta, hogy a magyar külkereskedelmi forgalom több mint egy harmada a szomszédos országokkal folytatott gazdasági kapcsolatok eredményeként jön létre. A Kárpát-medence

gazdasági jelentőségét az is mutatja, hogy 2010-től évi 5-10 százalékos forgalomnövekedéssel számolhatunk. A mintegy 80 milliárd euró magyar export a térség gazdasági súlyát jól mutatja, különösen, hogy az itt realizált magyar külkereskedelmi aktívum 5,8 milliárd euró. Ez az aktívum nagyságrendjét tekintve akkora, hogy összegszerűségében ellensúlyozza az orosz és kínai relációban keletkezett deficitet. A kollégium elnöke le-

A Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodavezetői és a Kárpát-medencei Kollégium tagjai közösen elemezték a térségben felmerülő feladatokat

szögezte, hogy gyors gazdasági eredményeket és sikereket a Kárpát-medencében ér el a magyar gazdaság. A kollégiumi ülésen a kollégium tagjai és a Kárpát Régió Üzleti Hálózat irodavezetői bemutatkoztak, tájékoztatást adtak aktuális feladataikról és jövőbeli terveikről. Radetzky Jenő elnök úr emlékeztetett arra, hogy a felvidéki, kassai és dunaszerdahelyi irodák működtetését a PMKIK látja el. A velünk határos országok közül részben a legnagyobb határszakaszok, részben az ott élő magyar nemzetiség lélekszáma okán Románia és Szlovákia kiemelkedik. Dr. Kupcsok Lajos főtitkár, a Kárpát-medencei Kollégium tagja elmondta, hogy a PMKIK Felvidéken és a magyar-szlovák üzleti kapcsolatok területén több síkon dolgozik. A PMKIK gesztorsága alatt működő kassai és dunaszerdahelyi irodákon kívül készül a Magyar–Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ Törökbálinton, folyik a Wekerle Vállalkozói Klubok létrehozása. Ezekből szeptemberig öt Szlovákiában működőt kíván a PMKIK létrehozni. Az év utolsó negyedévében beindításuktól függően akár újabb öt vállalkozói klub létrehozására is készül Felvidéken a kamara.

Elindult a NAV nyári akciósorozata az idegenforgalmi központokban

Fesztiválokon is ellenőriznek a revizorok Az országos ellenőrzési sorozat részeként Budapesten és Pest megyében is megkezdődött a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) nyári akciója. Adórevizorok és pénzügyőrök július elejétől augusztus végéig járják a kiemelt idegenforgalmi, turisztikai területeket, strandokat, fesztiválokat, és fokozott figyelmet fordítanak az internetes kereskedők adózási fegyelmére is. A NAV munkatársainak fellépése a nap bármely szakaszában várható. Pest megyében a dinnyeszezonra tekintettel különösen az utak mentén zöldségetgyümölcsöt árusítók számíthatnak a NAV, a Nébih és a Pest Megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveinek közös ellenőrzésére, de a lovagoltatással, kajak-kenu bérbeadással, kalandpark üzemeltetésével foglalkozók is vizsgálat alá kerülnek – közölte a NAV a Privátbankárral. A horgászok és fesztiválozók is célpontok Pest megyében, ahol közel száz horgásztó található, ezek üze-

meltetői adózási fegyelmére is külön figyelnek az adóellenőrök. Például arra, hogy a horgászjegyek árusításáról és a halértékesítésekről adnak-e számlát, nyugtát, szabályszerűen foglalkoztatják-e alkalmazottaikat. A nyári rendezvények, fesztiválok szervezőitől azt kéri az adóhivatal, hogy amenynyiben a jogkövetés érdekében tájékoztatásra lenne szükségük, azt előzetesen kérjék, a NAV segítséget nyújt, de az ellenőrzésekre még a kisebb rendezvényeken is számítani kell. A fővárosban, az idegenforgalmi idényben a taxisokat – azon belül is főleg a reptéri szolgáltatókat – ellenőrzi a NAV. A bevételeiket eltitkolók kiszűrésén túli cél az idelátogató külföldiek sérelmére elkövetett visszaélések megakadályozása, az országimázs védelme. Budapest 12 gyógyfürdője és strandja, valamint a területükön tevékenykedő kereskedők, szolgáltatók pedig az adórevizorokkal és a pénzügyőrökkel közösen vizsgálódó ÁNTSZ ellenőrökkel

is találkozhatnak. A városnéző túrák, idegenvezetés, valamint az egyre népszerűbb gasztro-tour rendezvények szervezői sem kerülhetik el a vizsgálódást, ahogy a különböző alakformáló szalonokban is számítani lehet a revizorok megjelenésére, de folytatódik a vendéglátóhelyek és az e-kereskedelem ellenőrzése is. forrás: Privátbankár.hu

A tartalomból ♦ Beszélgetés dr. Klinghammer István államtitkárral a felsőoktatásról ........4. ♦ Magyar Kézműves Remek: Reszler István főzőtűzhelye ..............8. ♦ Vállalkozók figyelmébe: Amit az okmányhitelesítésről tudni kell........9. ♦ Erdélyben járt szakmai úton a kamara delegációja ..............10–14.

Gazdasági

Hírtükör

Szolgáltatás

3

Tájékoztató a pénztárgépek cseréjével kapcsolatos fontosabb teendőkről Tisztelt Vállalkozó! A Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (továbbiakban: MKEH) megkezdte az online adatkapcsolatra képes pénztárgépek engedélyeinek kiadását, így elindulhat a gépek gyártása és forgalmazása. Az alábbiakban összefoglaljuk azokat a főbb lépéseket, tennivalókat, amelyek a pénztárgép cseréhez elengedhetetlenül szükségesek, és a határidő szorítása miatt haladéktalanul meg kell lépni. Késlekedni nem érdemes! Ugyanis ha a vállalkozások igazolni tudják, hogy a pénztárgép cseréjével kapcsolatos folyamatokat már elindították, azaz pl. érvényes megrendelésük van új pénztárgépre, és a gyártó a szállítást vissza is igazolta, de önhibájukon kívül mégis kicsúsztak a határidőből, akkor az adóhatóság nem szankcionál augusztus 31-e után sem. A támogatásra jogosult vállalkozásoknak szintén tanácsoljuk, hogy támogatási igényüket a legrövidebb időn belül nyújtsák be az adóhatósághoz, mert ezzel is igazolni tudják, hogy minden elvárhatót megtettek a pénztárgép cseréje érdekében. Így kisebb az esélye a büntetésnek, ha határidőre nem tudnak pénztárgépet venni. A módosított határidő szerint június 30-a helyett augusztus 31-ig kell lecserélni az elektronikus naplóval nem rendelkező pénztárgépeket. Az elektronikus naplóval rendelkező pénztárgépeket változatlanul december 31-ig lehet működtetni, esetükben az átállás határideje nem változott. MKEH Metrológiai Hatósága 2013. július 11-i döntéseiben: a Laurel Kft. (8000 Székesfehérvár, Gyümölcs utca 4–6.) által típusvizsgálatra bemutatott LCR CLASSIC SENTO M típusú pénztárgép forgalmazását A001 számon, a MICRA-METRIPOND KFT. (6800 Hódmezővásárhely, Bajcsy-Zsilinszky utca 70.) által típusvizsgálatra bemutatott MICRA SENTO M típusú pénztárgép forgalmazását A002 számon, a MONTEL INFORMATIKA KFT. (1155 Budapest, Mézeskalács tér 18.) által típusvizsgálatra bemutatott MONTEL SENTO H típusú pénztárgép forgalmazását A003 számon engedélyezte. Az engedélyezett típusok a NAV honlapján megtalálhatók.

• • •

A pénztárgépcseréhez az 500 millió forintnál kisebb árbevételű vállalkozások támogatást igényelhetnek, legfeljebb öt gép erejéig, pénztárgépenként 50 ezer forint összegben. Bejelentkezés és a támogatási igény benyújtása A cserére kötelezetteknek a NAV-nál be kell jelentkezniük, illetve be kell jelenteniük támogatási igényüket. A kérelemre a NAV öt napon belül válaszol, ezzel lehetővé válik, hogy a pénztárgéphasználatra kötelezettek megrendeljék valamelyik engedélyezett gépet. Amikor az eladók leszállítják a készüléket, az 50 ezer forintos támogatással csökkentett árat kell kifizetni, a támogatási összeget a pénztárgépek forgalmazóinak kell a NAV-tól igényelni. A pénztárgépeket csak az adóhatóság által nyilvántartott szervizek és műszerészek javíthatják. Jelenleg 512 szerviz, alkalmazásukban pedig 1276 műszerész szerepel a NAV nyilvántartásában. A pénztárgép támogatás ún. PTGREG adatlapon igényelhető. Az adatlap és kitöltési útmutatója a Nemzeti Adó- és Vámhivatal internetes honlapjáról letölthető. Az adatlapot az elektronikus bevallás benyújtására kötelezett üzemeltetők elektronikusan kötelesek benyújtani, egyéb esetben az adatlap papír alapon is benyújtható az illetékes első fokú állami adóhatósághoz. A kérelmet legkésőbb 2013. december 15-ig be kell nyújtani! Az üzemeltető PTGREG nyomtatványon bejelentést tesz az állami adóhatóság felé, melynek feldolgozását követően az adóhatóság megküldi a pénztárgép üzembe helyezéséhez szükséges üzembe helyezési kódot. Támogatás igénylése esetén a támogatás igénylésére jogosító egyedi kód kerül megküldésre (elektronikus küldés esetén 5, postai küldés esetén 8 napon belül), amely egyben a pénztárgép üzembe helyezési kódja is. Ezzel egyidejűleg a támogatás összege is közlésre kerül. A következő lépés az, hogy az üzemeltető az értesítést a pénztárgép beszerzésekor az eladónak átadja, aki az AP számot rögzíti a pénztárgépben. Az eladó a pénztárgép értékesítésekor a támogatás igénylésére jogosító egyedi kód érvényességét az állami adóhatóság internetes honlapján elérhető elektronikus lekérdező felü-

leten keresztül ellenőrzi és az érvényes kóddal rendelkező üzemeltető részére a pénztárgépet az állami adóhatóság által közölt támogatás összegével csökkentett vételáron értékesíti. Végezetül a pénztárgép adóügyi ellenőrző egysége kapcsolatba lép a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szerverével, amely válaszüzenettel üzembe helyezi a pénztárgépet.

A beüzemelés lépései A pénztárgépet üzembe kell helyezni, amit az adóhatósághoz előzetesen be kell jelenteni. Az üzembe helyezési kódot a pénztárgép értékesítője rögzíti, a pénztárgép egyedi azonosítójával (AP számával) együtt a pénztárgépben. Ezt követően az adóügyi ellenőrző egység kapcsolatba lép az adóhatóság szerverével. Az adóhatóság szervere, ha a feltételeknek megfelel a pénztárgép, válaszüzenetével üzembe helyezi a pénztárgépet. Ezután már fizethetnek a vásárlók az új pénztárgépnél. Fontos tudni, hogy a pénztárgép minden műveletét rögzíti az adóügyi ellenőrző egység, nyugtát csak ezt követően nyomtat a pénztárgép. Az adóhatóság folyamatosan figyelemmel tudja kísérni egy-egy pénztárgép működését, az online kapcsolaton keresztül. Ezúton hívjuk fel szíves figyelmét, hogy a pénztárgép megrendelésekor nagyon körültekintően járjon el. Információink szerint ún. „trükköző cégek” jelentek meg a piacon, akik megtévesztve a vállalkozókat megrendeléseket vesznek fel, előleget kérnek. A gépeket csak igazolt és az MKIK ajánlásával rendelkező forgalmazónál vásárolja meg. Ezek listája a NAV, az MKIK, valamint a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapján lesz a későbbiekben megtalálható. Lapzártakor érkezett az információ, hogy az MKEH Metrológiai Hatósága 2013. augusztus 6-i döntésében az Alt Cash Kft. (1141 Budapest, Fogarasi út 195–197.) által típusvizsgálatra bemutatott SAM4S NR-270 ONLINE típusú pénztárgép forgalmazását A004 számon engedélyezte.

Oktatás

4

Gazdasági

Hírtükör

Piacképes diplomát – minőségi felsőoktatást A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a szakképzés területén már jó néhány éve kiforrott és állandó ars poeticát fogalmaz meg. A mondanivaló fő irányvonala az, hogy a szakképzés mennyiségi és minőségi paramétereit a gazdaság igényeihez kell alakítani. Ezáltal jól jár az egyén, hiszen olyan képzettséget szerez, hogy a végzés pillanatában el tud helyezkedni; jól jár a munkáltató, hiszen igényeihez mérten szakképzett munkaerőt tud felvenni; és jól jár az adófizető is, hiszen nem kell az első szakmához jutás költségeit a társadalomnak mindenfajta további hasznosulás nélkül megfizetni. (2010-ben a szakképzésben végzettek 70 százaléka nem a saját szakmájában helyezkedett el!) De mi a helyzet a felsőoktatással? Az alapigazság itt is létezik, a gazdaság meghatározó szerepe érvényre kell hogy jusson, de ennél azért összetettebb a kérdés, mint a szakképzés esetén. A jóléti társadalmak felsőoktatása nemcsak a szűk értelemben vett gazdaság számára „állít elő” kiművelt emberfőket, hanem gondolni kell az egészségügy, a kultúra és a tudomány területeire is. Minderről folytatott megbeszélést dr. Klinghammer István államtitkárral dr. Vereczkey Zoltán, a PMKIK elnöke. – Hogy érzi magát az államtitkári feladatkörben egy egyetemi életút után? – Mindig is foglalkoztattak a magyar felsőoktatás kérdései. Folyamatosan felvetettem, hogy miért nem mi magunk, egyetemi emberek változtatunk a rossz folyamatokon. Amikor felkértek, tudtam, hogy nem mondhatok nemet, mert azzal elismertem volna, hogy kritizálni szeretek, de a megoldást nem látom. Ma már mindenki elfogadja: a minőségi felsőoktatás irányába kell elindulni, versenyképes diplomákat kell adnunk a végzős hallgatók kezébe. – Mindenki tudja, hogy átalakításokra szükség van, mert az eddigi gyakorlat nem tartható fenn. Ugyanakkor reméli, az átalakítás az ő területét nem fogja érinteni. Hogyan tudta emellett a közvélekedés mellett ilyen gyorsan és sikerrel létrehozni a kompromisszumokat? – Amikor Miniszterelnök úr felkért államtitkárnak, még magánemberként elmondhattam, hogy mi a nézetrendszerem a felsőoktatás megújításáról. Miniszterelnök úr az elmondottakra rábólintott. Ugyanakkor a hallgatókkal én kértem egy találkozót, hogy mondják el nekem, mit sérelmeznek leginkább. Ezt követően már teljesen nyugodt voltam, hogy el tudjuk rendezni a konfliktusokat. – Vegyük akkor sorba ezeket a kérdéseket. Nagy teret kapott a médiában a hallgatói szerződés intézménye. Mi erről az Ön véleménye? – Ma Magyarországon háromféle finanszírozási formában tanulhat a hallgató. Az első, legtermészetesebb forma, amikor a

Klinghammer István és Vereczkey Zoltán

a legfájdalmasabb, amikor a „röghöz kötés” kifejezését szajkózzák. Számomra ez elszületett: 1941. augusztus 10-én Budapesten fogadhatatlan, hiszen a rög 1965 óta az ELTE oktatója ebben az esetben azt a szü1984–1979 az ELTE dékánhelyettese lőföldet jelenti, amihez szí1991–1994 az ELTE dékánhelyettese vünk szerint valamennyien 1989–1990 a Természettudományi Kar dékánja tartozunk. 1993–2006 az Egyetemi Tanács tagja – Ha itt tartunk, akkor 1997–2000 az ELTE rektorhelyettese hadd kérdezzem, mi a véle2000–2006 az ELTE rektora ménye a külföldre távozó dip2005–2006 a Magyar Rektori Konferencia elnöke lomásokról? 2009–2011 az ELTE Gazdasági Tanácsának elnöke – Készült a témáról egy 2013 óta államtitkár (EMMI) felsőoktatásért felelős tudományos igényességű tanulmány, amely megállacsalád finanszírozza az oktatás költségeit. pította, hogy nagyon alacsony a magyar A második, amikor a rendkívül kedvező mobilitás. Növekszik, de ez természetes, diákhitel konstrukcióját veszik igénybe. az uniós tagsággal az utazás is könnyebbé Ebben a két esetben a hallgatónak nincs vált. Ha a 40-50 éves szakorvosokat nem semmilyen további kötelezettsége. A har- nézzük, akkor a külföldre távozás mértémadik forma az állami ösztöndíj. Az állam ke elenyésző. A legutóbb végzett hallgafinanszírozza a hallgató tanulmányait, és tók 95 százaléka itthon maradt, és csak emellett kaphat tanulmányi és szociális 5 százaléka ment külföldre, de vélhetően ösztöndíjat, menzát, kollégiumot. Ha kér- közülük is sokan visszajönnek. Az más kérte a közösség, az adófizetők támogatá- dés, hogy a saját tanszékemen magam is sát, akkor elvárható, hogy ezzel szemben bíztattam a hallgatókat, hogy menjenek a közösség érdekében nyilatkozatot te- ki egy-egy szemeszterre valamelyik nyugyen. Nincs szó hallgatói szerződésről, ha- gat-európai egyetemre tanulni Erasmusnem hallgatói nyilatkozatról. A szerződés ösztöndíjjal. Azt is elfogadom, hogy egy kétoldalú vállalás, a nyilatkozat önkéntes diplomás, aki még nem házasodott meg, és egyoldalú. A tartalma viszont lehet elmegy tapasztalatot szerezni külföldre. ugyanaz. A hallgatói nyilatkozat kapcsán Zömében visszajönnek. Hozzánk is jönnek

Dr. Klinghammer István

Gazdasági

Hírtükör

külföldről fiatalok. Ez – leszámítva az orvosokat – nem egy centrális probléma. – A felsőoktatás finanszírozásának átalakítása és a szűkös költségvetési forrásokhoz való igazodás kialakítása sem lehetett könnyű feladat. – 2013-ban 181 milliárd forintot költhet a felsőoktatás. Ebből 123 milliárdot a hagyományos elvek szerint osztunk fel, a többi célzott forrás, 27 milliárd a rossz hatásfokkal megkötött PPP-k kiváltására, 10 milliárd a pályázatok önrésze, 10 milliárd fordítódik a struktúraváltási programra és további 10 milliárd az inkasszóval terhelt intézmények segítésére. Ha az ország ilyen gazdasági présben van, akkor erre a pénzre számíthatok reálisan. De más lesz az eloszlása. Azt az intézményt támogatnánk, aki húz, aki halad, aki struktúrát vált (például lenyesi azokat a szakokat, amelyek nem életképesek). Azt is tudni kell, hogy a felsőoktatásnak jelentős saját bevételei, pályázati forrásai is vannak, összesen az ágazat 490 milliárddal gazdálkodik. – Jól látszik, hogy nem kívánnak beleszólni az egyetemek önálló gazdálkodásába. Mégis milyen indirekt eszközökkel érhető el, hogy a gazdálkodásuk kiegyensúlyozott legyen? – A gazdálkodás területén az egyetemi autonómiába nem szerencsés beleszólni. Minden intézmény vezetője tisztában van azzal, hogyan tudja növelni a bevételi oldalt, és hogyan tudja csökkenteni kiadásait. Meg kell vizsgálni, hogy szükség

Oktatás van-e annyi külsős vagy vendég előadóra, esetleg annyi nyugdíjkorhatár után viszszafoglalkoztatottra. Meg lehet vizsgálni, hogy a vizsga időszakokban és a nyári szünet alatt milyen kiadáscsökkentő intézkedéseket lehet megtenni. Az intézményvezető rektorok számára a legnagyobb segítséget a kancelláriarendszer kialakításában látom. A második világháború előtti egyetemi rendszerben is volt kancellária. A rektor vezeti az egyetemet, ő a felelős, de legyen egy kancellár is, akivel olyan a viszonya, mint a gróf úrnak a jószágigazgatóval. Ne kelljen egy rektornak a fűtés fizetésével, a tatarozással, a közbeszerzéssel foglalkoznia. A rektor az egyetem első számú vezetője, de ő koncentráljon az oktatásra és a kutatásra. Itthon sokan összekeverik a kancellárt a komisszárral. Németországban a kancellár foglalkozik az állami és a pályázati pénzek kezelésével, az uniós forrásokkal, a személyi és jogi ügyekkel, az informatikai ügyekkel, stb. – Idén kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint tavaly. A tendencia jól követi a demográfiai állapotokat. De csak a demográfiai helyzet hat ki a jelentkezők számára? – Azt is meg kell nézni, hogy hányan érettségiznek, és mennyi jelentkező van a felsőoktatásban. Idén 85 ezren érettségiznek és 95 ezren jelentkeztek egyetemre, főiskolára. Igaz, korábban a jelentkezők száma 110 ezer, sőt még korábban 140 ezer is volt, de az idősebb tanulni

5 vágyók elfogytak. Utolérték magukat. Az marad, aki frissen érettségizik. De közülük sem mindenki jelentkezik a felsőoktatásba. A több tízezer jelentkező eltűnése a tartalék sereg lefogyásának következménye. Ez csökkent le 10 ezer főre, hiszen az idősebbek közül, aki tanulni akart, már beiratkozott valahova. – Fokozódott akkor az egyetemek és főiskolák közötti verseny a hallgatók megszerzéséért. Ez mindenképpen a minőség irányába fog hatni. Az intézmények között zajló verseny mellett kell-e állami eszközökkel beavatkozni a képzési arányok megteremtésében? – Tudomásul kell venni, hogy a sportban, a művészetben, a tudományban – és én ideveszem a felsőoktatást is – nincsen demokrácia. Ezeken a területeken verseny van, a teljesítmény számít. Mindenkinek helye van, aki felkészült és céltudatos – de a felkészülést az általános iskola első osztályától kell kezdeni. Szomorúan látom, hogy egy csomó diploma bennmarad, mert a végzősöknek nincs nyelvvizsgájuk. Gyönyörű a magyar nyelv, de csak mi beszéljük. A svéd, a dán vagy a német gyerek különb-e, mint a magyar? Nem különb. De ott az alapiskolában megtanulják a nyelvet, és nem az egyetemen kell ezzel foglalkozni. Ott már csak a szaknyelvet kell tanulni. Mindenkinek el kell végre fogadnia, hogy az oktatás, a felsőoktatás nemzetpolitikai kérdés, és úgy is kellene kezelni.

Bevételi nyilvántartás kisvállalkozóknak A kisadózó vállalkozásokra nem terjed ki a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény hatálya, ugyanakkor a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 12. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a kisadózó vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, amelyben időrendben, folyamatosan, ellenőrizhető módon kell nyilvántartania és rögzítenie minden olyan adatot, amely adókötelezettsége teljesítéséhez és a teljesítés ellenőrzéséhez szükséges. A törvény meghatározza a bevételi nyilvántartás minimális tartalmi követelményeit is; ezek közé tartozik a sorszám, a bizonylat sorszáma, a bevétel összege és a bevétel megszerzésének időpontja. A nyilvántartásban adatot rögzíteni, módosítani és törölni csak bizonylat alapján lehet. Ennek megfelelően a bevételi

nyilvántartást a tételes adó alanya elsősorban számlával vagy nyugtával köteles alátámasztani, de előfordulhat, hogy olyan bevételt szerez (például kamatot vagy állami támogatást), amelyről számlának vagy nyugtának nem minősülő számviteli bizonylat kiállítására kerül sor. A előírásnak megfelelő nyilvántartásnak lehet tekinteni az olyan módon rendezett – időrendben sorba állított, sorszámmal ellátott – bevételi bizonylatok összességét, amely alkalmas a Katv. szerinti bevételi értékhatár megállapítására, illetve ellenőrzésére. Pénztárgép alkalmazása esetén a vezetendő nyilvántartással összefüggésben elfogadható eljárás lehet, ha a vállalkozó a napi zárási bizonylatokat időrendbe rendezve, sorszámozva őrzi meg, nem szükséges a bizonylatok külön, egyenkénti felvezetése. A nyilvántartásban adatot módosítása

vagy törölése úgy lehetséges, hogy az eredeti adat a módosítást, illetve a törlést követően is megállapítható legyen. A bizonylatot (még a rontottat is), a nyilvántartást a kiállítás adóévét követő 5. naptári év végéig kell megőrizni. Az említett egyszerűbb bevételi nyilvántartás vezetési megoldás nem mentesíti a Katv. szerinti adózást választó, egyébként általános forgalmi adóalanynak minősülő vállalkozásokat/vállalkozókat (ideértve természetesen az alanyi adómentes áfaalanyokat is) az áfa törvényben szabályozott – áfa megállapításához szükséges – nyilvántartási, bizonylat megőrzési kötelezettség alól (általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény XI. fejezet). [NGM Jövedelemadók és Járulékok Főosztály NGM/9220/5 (2013) – NAV Ügyfélkapcsolati és Tájékoztatási Főosztály 3528057316]

Gazdasági

Közelkép

6

Hírtükör

A legnagyobb érdekképviseleti fórummal még a politikusok is számolnak

Csiba Péter: a kamara a hiányzó láncszem Sorozatot indítunk, amelyben a gazdasági élet olyan prominens szereplőit mutatjuk be, akik civil munkájuk mellett kamarai tevékenységükkel is hatással vannak mikro- és makrokörnyezetükre. Elsőként Csiba Péterrel beszélgettünk. – Ön a GDF SUEZ magyarországi főmegbízottja, a GDF SUEZ Energia Magyarország Zrt. általános vezérigazgatója, a GDF SUEZ Energia Holding Hungária Zrt. általános vezérigazgató-helyettese, valamint a Dunamenti Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke. A honi energiaszektor ilyen meghatározó vállalati vezetőjeként miért tartja fontosnak a kamarai tagságot? Milyen „haszna” származik ebből az Ön által képviselt multinacionális vállalatnak? – Jelenleg azt tapasztaljuk, hogy nem működik tökéletesen a folyamatos párbeszéd a kormány és a piaci szereplők között. A hiányzó láncszem szerepét pedig szerintem a kereskedelmi és iparkamara, mint érdekképviseleti szerv, kiválóan betöltheti. A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara egy olyan erős érdekképviseleti fórum alapját teremtette meg a megyei gazdasági szereplők számára, mellyel a döntéshozók és politikusok is számolnak. Ráadásul Magyarország legtöbb tagot számláló megyei kamarája kiváló lehetőséget biztosít nem csak az általános érdekképviseletre, de a különböző ágazatok piaci szereplői közötti véleménycserére is. Továbbá a kamara rendezvényei egyfajta fórumként is működnek új üzleti kapcsolatok kiépítésére. – Mik a tapasztalatai a hasonló profilú multinacionális vállalkozások vezetőinek kamarai szerepvállalásáról? – Vegyesek a tapasztalataink; a piaci szereplők jelentős része pontosan tudja, milyen hatékony lehetőséget kínál a kamara a különböző gazdasági kérdések megvitatásában és a közös érdeket képviselő álláspont kialakításában. A tagvállalatok nagy többsége éppen ezért aktívan és közvetlenül részt vesz a kamara munkájában és a minél hatékonyabb érdek-

Csiba Péter

képviseletben. Természetesen olyanok is vannak, amelyek különböző okok miatt a döntéshozataltól való távolmaradást preferálják, és elsősorban csak egyéb szakmai fórumokon nyilvánítanak véleményt. – Kamarai, ezen belül is elnökségi tagként, az ipari tagozat vezetőjeként milyen témakörökkel foglalkozik? Milyen ügyekben és milyen hatásfokban tudja érvényesíteni a szektor érdekeit? – Az ipari tagozaton belül én elsősorban az energiaipari és környezetvédelmi ipari szakmai csoportért felelek. Csoportunk minden olyan kérdéssel és aktualitással igyekszik foglalkozni, amely meghatározza az energiaszektor és a környezetvédelmi ipari ágazat jelenét és jövőjét. – Úgy tudjuk, a vezetőségi üléseken az utolsó percig ott tartózkodik. Miért tartja fontosnak az események végigkövetését? – Nagyon lényegesnek tartom, hogy a vezetőségi üléseken végig jelen tudjak lenni, ezért ezeken a napokon már jó előre mindent megpróbálok az ülések napirendjéhez igazítani. Mindnyájunknak sokszor extrém szinten vannak elfoglaltságai, de úgy gondolom, ez nem jelenthet akadályt abban a fontos munkában, amit a kamara keretein belül végzünk. – Az utóbbi hónapokban kissé meghasonlott helyzetbe került az energiaipar, hiszen a rezsicsökkentés az energiaárakat mérsékelte,

Üzleti partnerkeresés

• Tervező irodák

A Pest megyei vállalkozások közül az alábbi területekre várunk jelentkezőket, akik hajlandóak lennének az Egyesült Arab Emirátusokban dolgozni.

• Fémszerkezet-gyártó és összeszerelő cégek

• Épületgépészeti gyártó és kivitelező cégek • Biztonságtechnikai cégek, amelyek helyben végeznék tevékenységüket

ugyanakkor miközben Önök is a fogyasztói elégedettség növelésére törekszenek, mégiscsak egy profitorientált gazdasági vállalkozásról beszélünk. Hogyan érintette ez a GDF SUEZ-t? Lehet-e, és ha igen, hogyan lehet áthidalni ezt a problémát? A kamara elkötelezettsége ezen a téren nyilvánvaló. Vannak-e, voltak-e az érdekkülönbségből adódó viták a kamarán belül? Kamarai tagként és egyben a GDF SUEZ vezetőjeként mennyire volt ez nehezen összeegyeztethető? – Először beszéljünk az összetett kérdés első részéről. Így igaz, több szempontból is nehéz helyzetben van az energiaipar. A 2013-as adóterhek és a január 1-jétől hatályos 10 százalékos rezsicsökkentés fenntarthatatlanná teszik a szabályozott üzletág működését, így a GDF SUEZ-ét is. Az egyetemes szolgáltatás évek óta kimutathatóan veszteséges tevékenység Magyarországon, ugyanakkor az elosztó társaságok eredménye is rendre tőkeköltségük alatt marad. Ráadásul július során a kormány egyértelművé tette azon szándékát, hogy az egyetemes szolgáltatói díjak tekintetében további 10 százalék, vagy még magasabb csökkentés várható 2013 őszén, valamint még ezen felüli csökkentés 2014-ben. A GDF SUEZ-nél úgy ítéljük meg, hogy kompenzáció nélkül bármilyen további tarifacsökkentés és új szolgáltatásokra vonatkozó extra terhek bevezetése ellehetetleníti majd az energiatársaságok működését. Hozzáteszem, hogy a rezsicsökkentéssel kapcsolatban nem csak a lakosság és az energiacégek között, hanem a kamarán belül is előfordulnak érdekkülönbségek. Ez egy teljesen természetes jelenség, mivel ahogy egy családban sincs mindig egyetértés a különböző témákban, úgy a kamara tagvállalatainak érdekei sem lehetnek minden téren azonosak. Ezzel együtt kell élnünk. Ugyanakkor közös céljainkért, azaz a tagvállalatok fejlődése és versenyképességének növelésének érdekében, azonban továbbra is mindent megteszünk, felülemelkedve az alkalmankénti érdekkülönbségeken. Bakos Mónika Kamaránk az International Gulf Business Platform (IGBP) céggel közösen segít a kijutás megszervezésében, a konkrét együttműködések kialakításában, igény szerint a szerződés aláírását is menedzseljük. Jelentkezésüket az alábbi e-mailre várjuk: [email protected]

Gazdasági

Hírtükör

Közelkép

7

Kovács Ágnes ellenőriz és a kamara szolgáltatásaiban is részt vesz

Élettörténet a számokon át az emberségig Kovács Ágnes főként a számok világában él. Okleveles könyvvizsgálóként, mérlegképes könyvelőként, nota bene adószakértőként nem is lehetne másként. Mégis megtalálta azt a keskeny mezsgyét, amely a rideg kamatlábak, százalékok és az emberség között húzódik. Az „újkori kamara” megalakulása óta tagja, formálója, tisztségviselője a szervezetnek Kovács Ágnes. A Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Ellenőrző Bizottságának elnöke – immár több cikluson átívelően –, majd a 2012-es választástól kezdődően a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) Ellenőrző Bizottságának alelnöke. Ezeknek a tisztségeknek a jelentőségét mi sem példázza jobban, mint hogy az országos kereskedelmi és iparkamara tisztújító közgyűlését – ahol a vezetőséget megválasztották – a Parlament Felsőházi Üléstermében tartották. Kovács Ágnes kamarai karriertörténete viszont jóval régebben, egészen pontosan 1995-ben kezdődött, a szakmai út a „ranglétra” grádicsainak végigjárásával, amikor a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara pénzügyi valamint oktatási bizottsági tagjaként vette ki részét a munkából. A feladatról szívesen mesél. Mint mondja, mostani munkája az MKIK-nél a korábbinál nagyobb felelősséggel jár, ugyanakkor mégsem tekinti idegennek, hiszen a Pest megyei kamaránál hoszszú éveken át lényegében ugyanebben a feladatkörben tevékenykedetett. Abban, hogy a vezető posztra kiválasztották, minden bizonnyal jelentős szerepet játszott végzettsége. Most pedig ebben a pozícióban igen komoly hátteret jelent, hogy nem csak elméletben, de könyvelői, adószakértői tudásának köszönhetően a gyakorlatban is ismeri a vállalkozók előtt álló buktatókat, lehetőségeket, nem mellékesen ezeknek a folyamatos változásait, amelyekhez alkalmazkodni kell. Később Pest megye északi térségében a Kamarai Klub elnöke lett. A kamarán belül az adóés társadalombiztosítási törvények véleményezéséből, a kissé divatjamúlt törvények frissítéséből, aktualizálásából – a szakzsargon ezt a tevékenységet deregulációnak nevezi – vette ki a részét. Mindemellett 22 esztendeje alapított saját könyvvizsgáló, adótanácsadó cégét vezeti, amely harminchárom településen élő vállalkozókat érint Gödöllő városától

Kovács Ágnes

az Ipolyságig. Igaz, életében volt egy rövid kitérő, amolyan foglalkozásbeli vargabetű, amikor családi összefogással saját pékséget indítottak – mondhatni tesztjelleggel. Abban az időszakban megtapasztalta először a saját bőrén is a vállalkozói lét napos és árnyékos oldalát egyaránt. Azóta – így mondja – a vérkeringésében érzi, milyen „maszeknak” lenni. Talán, éppen azért, mert rálátása van a magas röptű jogszabályokra, különösen szívén viseli az egyes ember, a mikro-, a kis- és középvállalkozók sorsát. Vallja, hogy a gazdasági szféra ezen szereplői életének jobbá tétele, lehetőségeik kiaknázása az egyik legfőbb feladata. Arra a kérdésre, hogyan tud segíteni a likviditási gondokkal küzdő, a piaci versennyel csak nehezen birkózó, vagy éppen a most alakuló gazdasági társaságoknak, magától értetődő a válasz. 2008 óta saját, váci irodája is Széchenyi-kártya igénylőhely lett. A sokoldalú – kifejezetten a vállalkozások számára kitalált – program az érintettek legtöbb felmerülő gondját orvosolja, legyen az forgóeszközhitel, beruházási és támogatást megelőző, önrészfinanszírozó-, agrárhitel vagy újabban a fuvarozók életét megkönnyítő útdíj hitel. Ezek mind kedvezményes kamatozású, állami támogatásban részesített konstrukciók, s további könnyítés, hogy az önkéntes kamarai tagok számára mindezek kedvezményesen vehetők igénybe. Az eddig elmondottak után felmerül: a kötelező regisztrációs díjért mit kapnak a kamarai tagok? Vajon ebben az összegben az adótanácsadás is bennfoglaltatik? – Irodánkban természetesen hiteltanácsadást, adó- és számviteli, társadalombiz-

tosítási sőt, munkaügyi kérdésekben is kaphatnak eligazítást a hozzánk fordulók – mondja Kovács Ágnes. Majd gyorsan hozzáteszi, szerencsére a gazdasági társaságok vezetői közül ma már egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, az érintettek a bizalmukba fogadták. A magánszektor képviselői hálásak a jó szóért, a hasznos tanácsokért, az apró, tisztességes trükkökért – különösen, ha ezeket a másik oldal helyzetét átérezve, emberségesen próbálja megosztani velük a szakember. Kovács Ágnes azt állítja magáról, hogy a munkája egyben a hobbija is, s amit az ember igazán szívből csinál, az előbbutóbb egyre könnyebben megy. Úgy véli, számokkal minden kifejezhető a termelés minőségétől a gyártás mennyiségéig. Most már csak az a kérdés, hogy az adótanácsadó valóban a számok világában, vagy a kérdéseikkel hozzá forduló, segítségére, tanácsaira igényt tartó emberek között érzi-e jobban magát... Bakos Mónika

Több vegyérték, kapcsolódási pont Kovács Ágnes meghatározó személyisége, mondhatjuk emblematikus szereplője a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara több mint másfél évtizedes történetének – mondja dr. Kupcsok Lajos főtitkár. – Ahogy mondani szoktuk, Ágnes több vegyértékkel, kapcsolódási ponttal rendelkezik. Pest megye északi felén, részben a váci klubunk, részben vállalkozása adó- és pénzügyi szolgáltatási palettája okán az egyik „bástyája” a kamara szolgáltatási rendszerének. Azon közéleti szereplők közé tartozik, akiknél az ismertség elismertséggel párosul. Úgy érzem, változatlanul alkotóerejének teljében van, ennek megfelelően jövőnk alakításának is aktív részese lesz. Az elmúlt, együtt töltött 18 év hosszú idő. Lehetőséget teremtett arra is, hogy Ágnest mint embert is megismerhessük. Örömmel tölt el, hogy személyében nyílt, őszinte, problémamegoldásra törekvő, végtelenül családszerető embert tudhatunk a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara tagjai és vezetői sorában.

Gazdasági

Közelkép

8

Hírtükör

Fa-apríték, száraz gally és korszerű, elgázosító égéstechnológia

Magyar Kézműves Remek lett a főzőtűzhely Reszler István kalandos úton jutott el a katonai akkumulátorok gyártásától az energiagazdálkodásig, majd az idén megnyerte a Magyar Kézműves Remek 2013 díjat a faelgázosítás elvén működő, fa-apríték alapú, nyílt lángú főzőtűzhellyel.

Névjegy Reszler István Ressler Mérnöki Iroda Kft. H-2000 Szentendre, Kálvária út 38. Tel.: +36-26 309-648, +36-20 969-4971

Az Erdélyből jött gépészmérnök, lemondva a vegyi áramforrások gyártásáról, felnőtt fejjel egyetemi padba ült, hogy energiagazdálkodási szakmérnökként megvalósítsa nagy tervét. Egy olyan fűtéstechnológiával működő termékcsaládot szabadalmaztatott, ami megkíméli az értékes faanyagot, a felhasználók pénztárcáját, és több előnye mellett segíti az erdők védelmét. Magát az égetőt eszköznek tekinti, amely lehetőséget ad arra, hogy az eddig elpazarolt tüzelőanyagot a rönkfa hatékonyságának megfelelő szinten hasznosítsa. Az égetőt kimondottan kézműves és kisüzemi technológiára tervezte a Ressler Mérnöki Iroda vezetőjeként, hogy elérhető/elkészíthető megoldást adjanak a galylyak és a silányabb faanyagok háztartási felhasználására, ezzel is segítve az erdők és fás ligetek épségét, megmaradását. Hazánkban rendkívül rossz, 15–25 százalék hatásfokkal égetik el a különböző lábas kemencékben, főzőtűzhelyen, szabadlángon a fát. A rőzse, a nyesedék nem

tud hasznosulni, mivel ellobbannak, és a hő 90 százaléka kimegy a kéményen, ezért kénytelen-kelletlen, jó minőségű rönkfát kell égetni nyáron is, hogy megfőzzék az ételt. Ez a két szempont adta az ötletet olyan eszközök kifejlesztésére, amelyek meg tudnak felelni kb. 50-75% hatásfoknak, el lehet tüzelni a fent említett, „értéktelenebb” faanyagokat és származékait is. A tervezés első lépcsője egy kicsi, mobil nyári tűzhely, akkora teljesítménnyel, hogy egy feltöltéssel el lehessen rajta készíteni az egytál ételt. A tervezésnél az volt a cél, hogy kisüzemi, akár barkács szinten elő lehessen állítani olcsó lemezből az égetőt, vagy egy drágább, de mutatós formában kerámia burkolattal ellátni, ami egyben hatásfok-növelő is. Ez kapta a Magyar Kézműves Remek díját. Továbbfejlesztett változata téli üzemmódra teszi alkalmassá az említett tüzeléstechnológiát. A pályázaton bemutatott égetőberendezés fa-aprítékkal, száraz gallytördelékkel működik, korszerű, elgázosító égéstechnológiával. A belső tűzcsőben az égés fentről lefele halad. A begyújtás (felül) után kis idő múlva megindul az alsó rétegek elgázosodása, ekkor rá lehet helyezni a fojtót, és a tűzcsőből a fagáz a közbenső, majd az alsó lyukfüzéren kiáramlik a köztes légtérbe. Ott keveredik a felszálló friss levegővel, és a felső lyukfüzéren visszatér a keverék a tűztérbe, ott meggyullad, és a tűzcső felső résein kiáramlik a szabadba, kb. 800900 °C-os lángrózsát képezve. A tüzelőanyag minőségétől függetlenül a gázkeverék füstmentesen ég. A lángmagasság (intenzitás) némileg változtatható az alsó kerámiagyűrű elforgatásával, szabályozva a beáramló friss levegő mennyiségét. A leégett tüzelőanyagra további fatördeléket lehet rátenni, fenntartva az égést. A termék tüzelőanyaga az erdők karbantartását is segíti oly módon, hogy megtérülő tevékenység lesz a lombkorona alatti sarjadék tisztítása. A gyümölcsösök nyesedékanyagát és az út menti gallyazások 2 cm átmérő alatti sarjadékát is az eddiginél értékesebb formában lehet hasznosítani, és nem bedarálni, alacsony áron értékesíteni a biomassza erőművek felé, vagy elégetni a semmibe. A magyar társadalom nyerne azzal, ha az erdőkből nem lopnának annyi fát, csökkenne a tüzelőanyag ára, mivel a kínálat

Fa-apríték alapú, nyílt lángú főzőtűzhely

felé billentené a kereslet/kínálat egyensúlyát. Környezetvédelmi szempontból jelentős előrelépés lenne, ha több fa maradna „lábon”, a zsombékos, cserjés területeket ki lehetne legalább nullszaldóval termelni, és helyükre értékes faanyagot telepíteni. A faelgázosítás elvén működő termékcsaládnak három tagja van, a díjazott kültéri tűzhely és annak téliesített, beltéri változata, valamint egy fűtőeszköz. A tervek készen várják a szponzorokat, a 2014-es Industria Innovációs Nemzetközi Vásáron a szabadalmakat bemutatják. Moldován Katalin

Hat Pest megyei a díjazottak között A magyar kézművesség értékeinek és mestereinek elismerésére hivatott, 11. alkalommal meghirdetett Magyar Kézműves Remek pályázat díjátadó rendezvényét július 11-én tartották a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. A harminckilenc díjból hatot Pest megyeiek vehettek át. A különleges előállítási technológiát őrző és kiemelkedő minőségű kézműves termékek díjazásának célja a hagyományőrző vállalkozói kultúra, a kézműves szakma rangjának emelése, újabb piaci lehetőségek feltárása.

Gazdasági

Szolgáltatás

Hírtükör

9

Amit az okmányhitelesítésről tudni kell A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara szolgáltatási tevékenységei körébe tartozik az okmányhitelesítés, mely a származási bizonyítványok, kereskedelmi dokumentumok és az ATA-Carnet okmányok hitelesítését foglalja magába. Az okmányhitelesítési tevékenység helye: 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6–8., I. emelet, 121-es szoba. Elérhetőségeink: 332-8551, 311-4824, fax-szám: 311-4621. Ügyfélfogadási idő hétfőtől csütörtökig: 08.00–15.30, pénteken 08.00–13.30. A származási bizonyítvány az áru eredetét igazolja, így a legtöbb országban megköveteli a vámhatóság. A származási bizonyítvány kitöltve, céges aláírással ellátva, a származás igazolása céljából benyújtandó okmányok mellékletével lehet benyújtani hitelesítésre személyesen a kamarába. A származási bizonyítvány felhasználásának célja és kiváltásának oka: – harmadik ország vámhatósága megköveteli, kereskedelempolitikai intézkedés miatt harmadik ország vámhatósága megköveteli, vámkezelés céljából partner kérésére, nem történik vámkezelés harmadik országban egyéb, a cél megnevezésével (például közbeszerzés, banki hitel) A származási bizonyítványt csak írógéppel vagy számítógéppel lehet kitölteni. Kereskedelmi számlák hitelesítése a fogadó ország előírásainak megfelelő példányszámban történik, melyhez irányadó a K und M német kamara kiadványa.

• • •

Egyéb okmányok hitelesítése: Növény- és állategészségügyi okmányok, fuvarlevelek, hajóstársasági igazolások. A számlák és egyéb okmányok hitelesítésénél szükség van minden hitelesítendő okmányból egy másolatra, amely a kamaránál marad.

ATA-Carnet hitelesítés A világkereskedelem fellendítése, bővülése, illetve az eltérő vámeljárások egyszerűsítése érdekében a WCO, a Vámigazgatások Világszervezete 1961. decemberében elfogadta az Áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó ATA igazolványokkal kapcsolatos Vámegyezményt, valamint 1990. júniusában az Isztambuli Egyezményt. Az ATA Carnet egy vámelőjegyzéses okmány, amellyel 1 éves lejárati határidőn belül nem kell vámletétet fizetni az egyezményt aláíró országokban. Az okmányt az útvonalnak megfelelő összeállításban irodánkban lehet megvásárolni. A nyomtatványt kézzel, írógéppel, számítógéppel lehet kitölteni. Oroszország, Kína kizárólag géppel fogadja el. Hivatalos nyelv: angol, német, francia, de kérhetnek fordítást a nemzeti nyelven. Kína csak angolul fogadja el. A kitöltött okmányt a kamara ellenőrzi és hitelesíti, kezességet vállal a kiváltóért a Nemzetközi Kereskedelmi Kamaránál. A hitelesítésért a kamara láttamozási díjat kér, mely a kivitt áru értékétől függ. A láttamozási díjon kívül 15 000 Ft biztosítékot (kauciót) kérünk. A kamara által végzett hitelesítés után egy indító vámhivatal elvégzi az úgynevezett „elővámkezelést”.

A kauciót az ügyfél az áru vissza hozatalát követően a szabályosan vámkezelt okmányt, visszaszolgáltatásakor visszakapja. Az okmány lejárati határidejét bármely vámhivatal korlátozhatja 1 évnél rövidebb határidőre. Egyes országok lehetővé teszik, hogy egy új igazolvány kiadásával meghoszszabbítsák az áru tartózkodási határidejét további 1 évre (Anschluss-carnet). Ez csak az eredeti okmány lejárta előtt lehetséges. Az új csatlakozó ATA-t is kezeltetni kell a hazai és a külföldi vámhivatallal (ahol a határokat átlépte), hogy az okmány előjegyzési határidejét meghosszabbíthassák. Meghosszabbítás esetén a teljes hitelesítési díjat újra be kell fizetni. Az ATA-igazolvány az egyezmény országaiban használható, melynek jelenleg 66 tagja van: Algéria, Andorra, Ausztrália, Ausztria, Belarusszia, Belgium, Bulgária, Ciprus, Chile, Cseh Köztársaság, Dánia, Délafrikai Köztársaság, Egyesült Államok, Egyesült Királyság, Elefántcsontpart, Észtország, Finnország, Franciaország, Gibraltár, Görögország, Hollandis, HongKong, Horvátország, India, Írország, Irán, Izland, Izrael, Japán, Kanada, Kína, Korea, Lengyelország, Lettország, Libanon, Litvánia, Luxemburg, Macedónia, Magyarország, Malajzia, Málta, Marokkó, Mauritius, Mongólia, Moldávia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Pakisztán, Portugália, Románia, Spanyolország, Sri Lanka, Svájc, Svédország, Szenegál, Szerbia, Szingapúr, Szlovákia, Szlovénia, Thaiföld, Törökország, Tunézia, Ukrajna, Új-Zéland. Fontos tudnivalók:

Okmányhitelesítési díjak: Tagok részére

Nem tagok részére

Származási bizonyítvány (1 garnitúra)

6350 Ft

13 970 Ft

Származási bizonyítvány másolat (alapgarnitúrán felül)

2540 Ft

5715 Ft

Kereskedelmi számla

6350 Ft

13 970 Ft

Fogadó ország előírásain felül minden további példány

2540 Ft

5715 Ft

Különféle kereskedelmi okmány példányonként

6350 Ft

13 970 Ft

Űrlapdíjak: Származási bizonyítvány

350 Ft

Származási bizonyítvány másolat

200 Ft

ország utólagos tisztázási költ• Néhány séget számít fel, függetlenül attól, hogy

• • • • •

sikerült igazolást bemutatni (Svájc, USA, Szerbia, Kína) Az alábbi országok nem fogadják el a csatlakozó ATA-t (Japán, Izland, Korea, Thaiföld, USA, Sri Lanka) Meghívólevélre van szükség (Ukrajna) Plusz tranzitlapokat kér a vámoláshoz Oroszország, Törökország, Ukrajna Nem használják postai forgalomban: Andorra, Arab Emirátus, Irán, Kína, Makaó, Moldova, Mongólia, Pakisztán, Szerbia Nem használják tranzitforgalomban: Irán, Moldova, Pakisztán.

Gazdasági

Erdély

10

Hírtükör

A gazdaságról a 24. Tusványosi Nyári Szabadegyetemen

Kárpát-medence: dinamikus, tartós a növekedés

Pest megyei vállalkozók és kamarai tagok, a gazdasági kérdéseknek és témáknak színhelyéül szolgáló Wekerle-Mikó sátor előtt

A PMKIK által szervezett vállalkozói csoport részt vett erdélyi tárgyalókörútja keretében a 24. Tusványosi Nyári Szabadegyetem gazdaságfejlesztési programjában. A szabadegyetem rendezvénysorozatának megnyitására a Wekerle-Mikó sátorban került sor. Elsőként Radetzky Jenő, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezérigazgatója, majd Kiss Ervin, a Kárpátia Magyar Román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke üdvözölte a jelenlévőket. A sátor

elnevezése beszélő névként a WekerleMikó tervre utalt. Az előadók, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat részeként irodákat működtető kamarák vezetői voltak. A felvidéki, kassai és dunaszerdahelyi irodák működéséről, valamint az előkészítés alatt álló felvidéki vállalkozói klubhálózatról Kupcsok Lajos főtitkár adott tájékoztatást. Megtudhattuk, hogy tervszerűen, jól halad M1-M7-M0 autópályák metszéspontjában található, Törökbálinton létesülő Magyar-

Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ építése. A létrejövő üzleti központ a magyar és a szlovák vállalkozók mellett a Magyarországi Szlovákok Önkormányzata számára is helyet biztosít. Radetzky Jenő vezérigazgató és Szatmári Kristóf államtitkár azt hangsúlyozta, hogy a régióban a magyar gazdasági növekedés dinamikusnak és tartósnak tekinthető, aktívuma ellensúlyozza a nagyobb országok irányába keletkezett veszteségeket.

Kupcsok Lajos főtitkár a felvidéki kamarai munkák kapcsán elmondta, tervszerűen halad az ősszel átadni tervezett Magyar-Szlovák Üzleti és Tájékoztatási Központ megépítése

Szatmári Kristóf államtitkár előadásában egyebek között kiemelte, hogy Magyarország természetes gazdasági partnerei a Kárpátrégióban található országok

Radetzky Jenőtől, a Kárpát Régió Üzleti Hálózat vezérigazgatójától megtudtuk, hogy a magyar külkereskedelem egyharmada a szomszédos országok relációjában jön létre

Gazdasági

Erdély

Hírtükör

11

Vereczkey Zoltán előadása a Wekerle-Mikó sátorban

Saját útját járja a magyar gazdaságpolitika

Toró T. Tibor felvezetőjében emlékeztetett arra, hogy az erdélyi magyarok segítésében a PMKIK elnöke a VÁTI vezérigazgatójaként, majd az MKIK alelnökeként egyaránt fontos szerepet töltött be

Gazdaságpolitikai előadásában Vereczkey Zoltán a globalizmust, mint a világgazdasági válságtól elválaszthatatlan fogalmat elemezte. Egy komplex társadal-

mi rendszer válságáról akkor beszélhetünk, ha az abban felvetődő kérdések, konfliktusok száma meghaladja az arra adható válaszok számát. A globalizmus válságkorszaka alapvetően az alkalmazkodás-képtelenség lenyomata. A globális kapitalizmus fékek, ellensúlyok, szankciók hiányában nem volt képes kielégítő válaszokat adni a növekedési problémakör kihívásaira. A globalizmus esetében önkorlátozásról nem beszélhetünk, a hatalmi pénzszivatytyúk étvágya nem csökken, nincsenek válaszok sem a klímavédelem sem a túlnépesedés kérdéseire. A gazdasági érdekek meghatározó része változatlanul a válság fenntartásához fűződik. A bajba jutottak, a válság által sújtottak köre az egyéntől, a vállalkozáson keresztül egészen a nemzetállamokig terjed. A görög példa is mutatja, hogy még mindig nincsenek hatékony eszközök az Európai Unió kezében. A 2010 óta működő patrióta magyar gazdaságpolitika saját útját járja, önálló válságkezelést hajt végre. A nemzetközi ellenszél ellenére az ország teljesítménye a hazai válságkezelés helyességét támasztja alá. Az államadósság csökkentése, az árfolyamveszteség tompítása, az energia árak felügyelete egyaránt a külső gazdasági függés csökkentésére irányulnak. A lokalitást tekintve védenünk kell sa-

Vereczkey Zoltán a globalizmus válságáról, a lokális érdekérvényesítés fontosságáról beszélt előadásában

ját piacunkat, munkaerőinket, hatékonyan kell fellépnünk a feketegazdaság és a korrupció ellen. Magyarország kikerült a túlzott deficit eljárás alól, ezáltal bővülni fog a kormány mozgástere is. Újabb lehetőségeink nyílnak a gazdasági fejlődés kiszélesítésére.

A PMKIK küldöttsége is részt vett a miniszterelnök előadásán

12

Gazdasági

Erdély

Hírtükör

Kamarai piacfeltáró üzleti delegáció három városban

Tárgyalássorozat a kapcsolatépítés jegyében

Balási Csabát, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökét hallgatják a pest megyei vállalkozók: A kamaráink közötti együttműködés továbbfejlesztése hatékonyan segítheti az erdélyi vállalkozások boldogulását

Kamaránk július 23–28. között piacfeltáró üzleti delegációt indított Erdélybe. Küldöttségünket mikro-, kis- és középvállalkozások alkották. A vállalkozók különböző gazdasági ágazatokból – építőipar, kereskedelem, szolgáltatás, könnyűipar, egészségügyi szolgáltatás, informatika, fuvarozás, kézműipar, nyomdaipar – érkeztek. A szakmai program elsődleges úticélja Hargita megye és Kovászna megye volt. Delegációnk megismerkedett a helyi gazdasági környezettel, a térség fejlesztési céljaival és mindenekelőtt a helyi vállal-

Fejér László Ödön, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökségi tagja a tanácskozáson elmondta, hogy több jelentős személyi változás is történt kamarájukban, az újjáépítés, újratervezés időszakát élik

kozókkal. Üzletember-találkozóink három helyszínen kerültek megrendezésre: Székelyudvarhelyen, Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön. Székelyudvarhelyen Lukács László, a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének ügyvezetője, Csíkszeredán pedig Balási Csaba, a Hargita Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke tartott konzultációval egybekötött referátumot az anyaországból érkezett üzletembereknek. Sepsiszentgyörgyön a területileg illetékes kamara Fejér László Ödön elnökségi taggal, valamint a nemzetközi kapcsola-

Tárgyalóasztal, névtáblák, fokozott figyelem a székelyudvarhelyi üzletember találkozón

tokért felelős munkatársaival állt rendelkezésünkre. Az üzletemberek közötti tárgyalásokról készült felvételek is hűen tükrözik a kapcsolatkeresést, az együttműködési szándékot. Valamennyi tárgyalópartnerünk megerősítette, hogy az üzleti kapcsolatok sikere, koordinálása, szervezése mindig is személyfüggõ volt. A Kárpát Régió Üzleti Hálózat keretében és a Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara, valamint erdélyi társszervei közötti kapcsolatépítés jegyében folytatjuk a megkezdett tárgyalásokat.

Lukács László, a Székelyudvarhelyi Vállalkozók Egyesületének vezetője, a PMKIK elnöke és főtitkára köszöntötték a vállalkozókat

Gazdasági

Hírtükör

Erdély

13

Fókuszban a környezetbarát építőipar, a turisztika és az irodatechnika

Konkrét, célra törő üzleti tárgyalások

Szoboszlai Istvánhoz, a Profi-Vill Kft. tulajdonosához jegyzetekkel a kezében érkezik tárgyalópartnere

Hogy miért rendeznek újra és újra üzletember-találkozókat? A válasz nem egyszerű. Két nézőpont ütközik. A peszszimista szerint ezek elvesznek az üzletemberek idejéből órákat, akár napokat is – protokoll a négyzeten –, semmi érdemleges nem történik. Ugyanakkor mindez jó esetben másképpen működik. Az optimista szerint az órák, esetleg napok tartalommal telítettek. A protokoll hozzátartozik a dologhoz, de egy-egy „egyperces” az illetékessel aranyat ér. Aki komolyan gondolja, az a fehérasztal melletti beszélgetésre koncentrál, amikor... – akár csodák is történhetnek. Az üzletember-találkozók előkészíté-

Szabó József, a Foocus Kft. ügyvezetője földmunkákról, építkezések előkészítéséről egyeztetett a Kovászna megyei vállalkozókkal

seként, a Pest Megyei Kereskedelmi és Iparkamara már korábban eljuttatta a kiutazó vállalkozók üzleti cégprofilját a Székelyföldi Vállalkozók és Egyesületek Szövetségének, valamint a Hargita és Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamaránál dolgozó kollégák részére, hogy minél konkrétabb, célratörőbb üzleti tárgyalásokra kerüljön sor. Nagy volt az érdeklődés az építőipari vállalkozások körében. Mindkét oldalról képviseltették magukat az ágazat szinte minden területéről. Különös hangsúlyt kapott a környezetbarát építési technológiák, megújuló energiák alkalmazása az építőiparban.

Sepsiszentgyörgyi vállalkozók a turizmus fejlesztésében látják a fejlődés egyik zálogát

Ezeken kívül érdeklődés mutatkozott az útépítési és útkarbantartási tevékenységekhez szükséges eszközök megvásárlása iránt is. A turisztikai szolgáltatások értékesítésének lehetőségeit vizsgálták meg a tárgyalópartnerek. Kiemelten a falusi turizmus és az ökoturizmus témakörében zajlottak a megbeszélések. Irodatechnikai, nyomdai szolgáltatások területén is sikeres konzultációt folytattak a határon túli vállalkozásokkal kamaránk tagjai.

Szujó Lajos egyéni vállalkozó, papír-írószer kereskedő, gravírozó üdvözli sepsiszentgyörgyi tárgyalópartnerét

14

Oktatás

Üzemlátogatások fontossága a pályaorientációban A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2011. évi CLXXXVII. számú szakképzési törvény jogszabályának eleget téve minden megyében, így Pest megyében is pályaorientációval kapcsolatos tanácsadási, szervezési feladatokat lát el. Ennek köszönhetően indítottuk el tevékenységünket Pest megyében, mellyel a továbbtanulás előtt álló 6-7. osztályos fiatalokat, szüleiket, tanáraikat szeretnénk a sikeres pályaválasztás érdekében információkkal ellátni. Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a hiány és keresett szakmákra felhívjuk a figyelmet, ezáltal támogassuk a szakképzést, a szakma tanulását. Ezek megvalósítására osztályfőnöki órákat, szülői értekezleteket, rendezvényeket és nem utolsó sorban üzemlátogatásokat szervezünk, melyek szoros együttműködést igényelnek intézményekkel, hivatalokkal, cégekkel, gazdálkodó szervezetekkel. Örömmel tapasztaljuk mind az iskolák, mind a gazdálkodó szervezetek részéről a feltétel nélküli segítségnyújtást, támogatást, órák, üzemlátogatások megszervezésében. Az üzemlátogatások kiemelten fontos szerepet töltenek be a szakképzés támogatásában és a tanácsadás folyamatában. Gazdálkodó szervezetek, szakképzésért felelős személyek beszámolóiból tudjuk, hogy nem kevés azon fiatalok száma, akik a cégeknél ki-

helyezett műhelygyakorlaton találkoznak először életszerű helyzetekkel, feladatokkal, melyeket megtapasztalva rájönnek,

hogy a szakiskola befejezését követően nem kívánnak a tanult szakmában elhelyezkedni. Természetesen ilyenkor a diá-

Gazdasági

Hírtükör

kok rákényszerülnek egy második szakma kitanulására, mely komolya anyagi kiadásokkal jár, illetve még inkább kitolódik a munkába állás korhatára. Arról már nem is beszélve, hogy további tapasztalatok hiányában megismétlődhet a téves pályaválasztás. E helyzet jelentősen csökkenthető az üzemlátogatások bevezetésével, mert a megtapasztaláson keresztül szerzett is-

meret lehetővé teszi, hogy a diákok (sokszor a kísérő tanárok is) konkrét gyakorlati ismereteket gyűjtsenek, majd tudatosan felhasználják a pályaválasztás pillanataiban. Ezek az alkalmak lehetőséget adnak arra, hogy a fiatalok találkozzanak a munkavégzés valós körülményeivel, jellegzetességeivel, munkavégzéshez szükséges magatartásformákkal, készségekkel. Az üzemlátogatások másik fontos feladata, hogy emelje a szakemberekről kialakult presztízst. Tapasztaltuk, hogy jelentősen megváltozik a gyerekekben kialakult kép a munkáról és a munkásemberről, amikor láthatnak folyamatokat illetve kipróbálhatnak egy-egy mozzanatot az üzemben folyó munkából. Ennek érdekében rendületlenül törekszünk további cégekkel, üzemekkel gyümölcsöző kapcsolatokat teremteni, hiszen közös érdekünk, hogy a munkaadók olyan tanulókat tudjanak szerződtetni, akik valóban feladatuknak és kihívásuknak érzik, hogy a szakma mesterei, és méltó követői legyenek, tanáraiknak. Bott Katalin

Gazdasági

Hírtükör

Oktatás

15

Szeptembertől indul az együttműködés a szakoktatásban

Kamarai munkamegosztás a jobb szakképzésért Ez év március 28-án a küldöttgyűlés megalakulásával és az alapszabály elfogadásával megalakult a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara az agrárgazdasági tevékenységet végzők önkormányzati és közfeladatokat ellátó köztestületeként. A 2012. évi CXXVI. törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenységnek minősül többek között a mezőgazdasági termékek feldolgozása, a szőlő termelése, feldolgozása, az élelmiszer feldolgozása, valamint az ezekhez kapcsolódó, közvetlen ipari, kereskedelmi, szolgáltató tevékenységek. Figyelemmel a fentiekre, valamint a gazdasági kamarákról szóló, többször módosított 1999. évi CXXI. törvény 2. § a) pontjában szereplő elhatárolásra, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) egyes kamarai szakképzési feladatok ellátásáról 2013. szeptember 1-től jelen közleményben rögzítettek szerint gondoskodik. A szakképzésben történt feladatmegosztás három nagy csoportot foglal magában. Így a vizsgaelnökök kijelöléséről és a vizsgabizottsági tagok delegálásáról valamint a gyakorlati képzés adminisztratív feladatairól, továbbá a mesterképzéssel összefüggő teendőkről is döntés született.

A szakmai vizsgaelnökök és vizsgabizottsági tagok delegálása A szakképesítésért felelős miniszterrel kötött XVIII-196/15/2010. számú megállapodás mellékletében szereplő azon élelmiszeripari szakképesítések tekintetében, melyekben a képzést a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, valamint a 2012. szeptember 1-jét megelőzően hatályos OKJ alapján indították, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) végzi a szakmai vizsga vizsgaelnökének kijelölését. Ezen szakmai vizsgák tekintetében a szakmai vizsgára történő vizsgabizottsági tag delegálása a NAK által felkért érdekképviseleten keresztül történik.

A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, valamint a 2012. szeptember 1-től hatályos OKJ alapján indított képzések tekintetében a komplex szakmai vizsga delegálási rendjét a kamarák az Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szakképzési és Felnőttképzési Igazgatósággal történt egyeztetést követően alakítják ki. A 1. pontban szereplő feladat zavartalan ellátása érdekében a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 2013. szeptember 1-ig átadja a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, valamint a közreműködő érdekképviselet számára az élelmiszeripari vizsgabizottsági tagok névjegyzékét.

A gyakorlati képzés ellenőrzési és nyilvántartási feladatai A gyakorlati képzés folytatására jogosult szervezet nyilvántartásával, ellenőrzésével összefüggő kamarai feladatokat az OKJ 21-es szakmacsoportjába tartozó élelmiszeripari szakképesítések tekintetében a közleményben megjelölt időponttól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara által a közleményben megjelölt időpont előtt nyilvántartásba vett szervezetek, valamint megállapodások és tanulószerződések az MKIK nyilvántartásában maradnak. Az élelmiszeripari szakképesítések tekintetében a jogosult szervezet nyilvántartását az Magyar Kereskedelmi és Iparkamara attól az időponttól adja át, amikor a szervezet utolsó hatályban lévő tanulószerződése, megállapodása lejárt, vagy a határozatlan idejű együttműködési megállapodás függelékének 1.3. pontjában szereplő valamennyi tanuló gyakorlati képzése befejeződött. A közleményben megjelölt határidő után érkezett nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az MKIK továbbítja a NAK illetékes megyei igazgatóságának. Az ellenjegyzésre megküldött tanulószerződést és együttműködési megállapodást illetékesség hiányában visszaküldi a gyakorlati képzést szervezőnek a szükséges tájékoztatással.

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2012. évi CCIV. törvény hatálya alá tartozó felsőoktatási szakképzés esetén a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 11. § (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételt a NAK az MKIK által kidolgozott és a Felsőoktatási Tervezési Testületnek véleményezésre megküldött feltételrendszer szerint végzi.

Átjárhatóság a mesterképzésben is Az OKJ 21-es szakmacsoportjába tartozó szakképesítésekben szervezhető mesterképzést és vizsgáztatást a közleményben megjelölt időponttól a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara végzi. Ezt megelőzően meghirdetett és elindított mesterképzést, az MKIK eljárásrendje szerint, az illetékes területi kamarák szervezésében kell befejezni. Fenti szakképesítések mestervizsgáiban jogosultsággal rendelkező mestervizsga elnöki névjegyzéket az MKIK a NAK rendelkezésére bocsátja. A NAK az MKIK által az elnököknek adott jogosultságot elismeri és nyilvántartásába átvezeti. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakképzési feladataik ellátása során együttműködnek. Ennek érdekében szükség szerint vezetői, illetve szakmai szintű egyeztetéseket folytatnak. Az országos szintű szakmai kapcsolattartást az MKIK Oktatási és Képzési Igazgatósága, valamint a NAK Szakképzési Igazgatósága biztosítja. A Területi Kereskedelmi és Iparkamarák, valamint a NAK megyei igazgatóságainak szakképzési referensei munkaköri szakmai és ügykezelési feladataik tekintetében önálló munkakapcsolatot tarthatnak. A fentieket magában foglaló hivatalos dokumentumot július 16-án látta el kézjegyével Dunai Péter a Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára valamint Hörömpő Nándor a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara főigazgatója.

16

Gazdasági

Európai Unió

Hírtükör

Hasznos információk az ATA-igazolványokról (2. rész)

Horvátország EU tagállam lett – mi változik? Július elsejével Horvátországgal bővült az EU tagállamok köre. Előző számunkban az ATA okmányokról olvashattak. Cikkünkben további tudnivalókat közlünk a vámigazolványról. Az újrabehozatali eljárás, amely az ideiglenes bevitel lezárásához vezet, rendkívül fontos a garancia lánc számára. Az áru újrabehozatalának igazolása lehetőség szerint az ATA lejárati idején belül történjen meg, hogy ne kerüljön sor szükségtelen regularizációs eljárásra. Az ATA rendszer célkitűzéseinek megfelelően az ATA igazolvány fedezetével szállított áruk túlnyomó többségét visszaszállítják az exportáló országba. Fontos tehát látni, hogy az EK átmeneti intézkedései olyan egyszerű megoldást nyújtanak, amelyek összhangban vannak az ATA rendszerrel. Az előzőekben tárgyaltakon kívül további típusok is léteznek. 4) Valamelyik jelenlegi EU tagállamban kibocsátott, Horvátországban felhasznált, közösségi árukra vonatkozó ATA igazolvány, illetve Horvátországban kibocsátott, szabad forgalomban levő árukra vonatkozó, valamelyik EU tagállamban felhasznált ATA igazolvány, amely 2013. július 1-én, vagy azt követően nem kerül vissza a kibocsátó országba, hanem az ATA érvényességén belül további ideiglenes beviteli eljárásban kerül felhasználásra, harmadik országban. 5) Valamelyik jelenlegi tagállamban kibocsátott, Horvátországban felhaszná-

lásra kerülő, közösségi árukra vonatkozó ATA igazolvány, illetve Horvátországban kibocsátott, valamely jelenlegi EUtagállamban felhasználásra kerülő, szabad forgalomban levő árukra vonatkozó ATA igazolvány, amelynek esetében az árukat 2013. július 1-én, vagy azt követően nem szándékoznak sem re-exportálni valamely harmadik országba, sem pedig visszaszállítani a kibocsátó országba az ATA érvényességi idején belül Ezen árukat szabad forgalomba lehet bocsátani vámmentesen (de nem Áfa mentesen). Ezt egy vámnyilatkozattal (SAD form) lehet megtenni, és be kell mutatni hozzá az ATA igazolványt, vagy az áru preferenciális származására, illetve közösségi státuszára vonatkozó igazolást. Egyes esetekben, amikor pl. már lejárt az ATA érvényessége, azok az áruk, amelyeket az Európai Közösség vámterületéről, vagy Horvátországból exportáltak, és a (jelenleg kibővült) EU vámterületére viszszaszállítottak, visszatért áruvá lehet nyilvánítani, ha a kibocsátó ország vámhatósága ezt az export tőszelvényen igazolja 3 éven belül. Az Áfával kapcsolatos átmeneti intézkedések miatt a közösségi áruknak másik tagállamban történő, akvizíciós adókötelezettség nélküli, maximum 24 hónapig tartó felhasználása – melyet az egységes piaci rendeletek írnak elő – nem lehetséges. Az Áfa-fizetés elkerülése érdekében az ATA-val fedezett árukat vissza kell szállítani a kibocsátó országba és teljesíteni

Osztrák csőd, magyar remény Csődbe ment a legnagyobb osztrák építőipari konszern, ezzel a magyar cégek számára lehetőség nyílik az Alpine leányvállalatainak felvásárlására és az építkezések átvételére. A bécsi Magyar Nagykövetség az Alpine építőipari konszern csődje kapcsán az alábbi felhívást tette közzé. Az Alpine építőipari konszern csődje Ausztria történetében az eddigi legnagyobb csőd. A konszern mintegy 2,6 milliárd EUR tartozásának nem tud eleget tenni. A csődöt közvetlenül a tulajdonosok által fizetendő 400 millió többlet-forrásigény elutasítása váltotta ki. Magyar

cégek számára lehetőséget látnak a leányvállalatok felvásárlására és az építkezések átvételére. A csőd az Ausztriában foglalkoztatott 7500 munkavállaló közül mintegy 4900-at érint. Az osztrák kormányzat azon dolgozik, hogy a munkavállalókat más cégek átvegyék. Andreas Schieder pénzügyminisztériumi államtitkár szerint a kétkezi munkások nincsenek veszélyben, őket az építkezést átvevő cég alkalmazni fogja, de az irodai alkalmazottak helyzete nehezebb. Miután a cég megmentésére tett kísérletek csődöt mondtak, döntés született a

kell a re-import eljárás előírásait az ATA érvényességi idején belül. Az áruk ideiglenes használatára, amelyet az egységes piaci rendelkezések írnak elő, természetesen a későbbiekben lesz lehetőség. Az ATA igazolvánnyal kapcsolatos eljárás lezárásához érdemes – a vevővel egyetértésben – az árut vámraktárban elhelyezni. Ez esetben ugyanis a vevő lesz felelős az import-formalitások lebonyolításáért, az ATA tulajdonosnak csak az a feladata, hogy – amennyiben szükséges – igazolja az áru preferenciális származását, vagy közösségi státuszát. Ez a megoldás azért is előnyös az ATA tulajdonos számára, mert nem (neki) kell vámnyilatkozatot tennie, illetve megfizetni az import után az Áfát. Az átmeneti időszakban jelentkező komplex problémákat figyelembe véve, a jelenlegi tagállamok kibocsátó szervezetei és Horvátország számára egyaránt fontos, hogy javasolják az ATA tulajdonosoknak: juttassák vissza az ATA igazolványokat a kibocsátó kamaráiknak a felhasználás után, még jóval a lejárati időn belül azért, hogy a kamarák ellenőrizhessék azokat, és ha szükséges, pótoltassák az esetleges hiányzó vámkezeléseket a későbbi szükségtelen regularizációs eljárások vagy akár pénzbírság fizetésének elkerülése érdekében. A garantáló szervezeteknek kapcsolatban kell lenniük a vámhatóságaikkal, hogy azok időben tudomást szerezhessenek az ATA igazolványokra vonatkozó intézkedésekről.

nem veszteséges leányvállalatok értékesítéséről is. Stephan Riel felszámolási biztos szerint erre legkorábban augusztusban kerülhet sor. Itt lehetőséget látnak nagyobb magyar építőipari cégek számára az osztrák piacra belépni. További lehetőségként felmerül az Alpine által félbehagyott építkezések átvétele. Javasolják a felszámolási biztos megkeresését, hiszen egyes építkezéseket már át is vettek más osztrák építőipari cégek. Amennyiben érdekli Önt illetve cégét a felvásárlás, vagy a félbehagyott építkezések átvétele, kérjük, vegye fel a kapcsolatot a bécsi Magyar Nagykövetségen Nemes Zsolttal vagy Székely Tamással: E-mail: [email protected] Tel.: +43 153780471

Gazdasági

Szolgáltatás

Hírtükör

17

Innováció: a jövő záloga

Trafik: csak nagykorúaknak

Ez év februárjától a PMKIK megkezdte a Pest megyei innovatív vállalkozások feltérképezését. Tudja Ön, hogy ha folyamatosan fejlődni és fejleszteni akar, akkor a 2014-2020 időszakban az innovációs pályázatok révén ezt megteheti? Kamaránk célja, minél több Pest megyei vállalkozás sikeres indulása a tendereken. Miért van szükség innovációra? Úgy véljük, innovációs stratégia nélkül a kkv-k jelentős része továbbra is a fennmaradásért fog küzdeni. Hogyan tudunk Önnek segíteni? Az októbertől havonta működtetett klubunkban a téma iránt érdeklődőket szeretnénk összefogni, elméleti és gyakorlati programokkal segítve tudásuk gyarapodását. Nem tudományos előadásokat, hanem „forintosítható” tudást jelentő hazai ötleteket, know-how-kat szeretnénk bemutatni. Témáink lesznek: • Mi az innováció? Mikor innováljunk? • Mit tegyünk, ha van jó ötletünk? Hogyan tovább? • A szabadalmazásról, az iparjogvédelem alapjairól. • Ágazati innovációs trendek bemutatása. • Technológia transzfer vállalkozások szolgáltatásainak bemutatása. • Mennyire játszik kulcsszerepet a cég életében a tulajdonos/menedzser személyes magatartása, vállalkozási, változtatási hajlandósága? • Ha van elég ambíciója, hogy növekedjen, akkor tudja-e azt, hogy hogyan kell finanszírozni a növekedést? Milyen külső forrást tud igénybe venni?

A július 1-jén megnyílt nemzeti dohányboltokban 18 éven aluli nem tartózkodhat. Ha a kamasz mégis belép, és a felszólítás ellenére sem hagyja el a trafikot, rendőrt hívhat az eladó. A trafiktörvény megalkotásának szlogenjévé vált az ifjúság védelme, hiszen az a cél, hogy drasztikusan csökkenjen, illetve lehetőleg nullára apadjon azon helyek száma, ahol a 18 év alatti ifjúság dohányhoz juthat. Az üzemeltetők szerint nem értik a szülők, miért kell kint hagyniuk gyermeküket, de nem mérlegelhetnek, úgy szól a törvény: 18 éven aluli gyermek nem tartózkodhat a dohányboltban. Ha mégis belép, fel kell szólítani az üzlethelyiség elhagyására. Amíg nem megy ki, fel kell függeszteni a kiszolgálást. Több üzletben, éppen az ilyen konfliktusok elkerülése miatt, nem árulnak jégkrémet és fagylaltot. A fogyasztóvédelmi hatóság – a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján – az olyan vállalkozást, amely az jogszabályi tilalmakat megszegi, bírság kiszabásával sújtja. A fenti tilalmakon túl, a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi a nemzeti dohánybolt kialakítására, a fogyasztók tájékoztatására, a panaszkezelésre és a gazdasági reklámtevékenységre vonatkozó előírások betartását is.

Ha Ön szeretne ezekre a kérdésekre választ kapni, elérhetőségét küldje el a [email protected] e-mail címre. Csatlakozzon innovációs klubunkhoz, amely minden regisztrált tagunk számára ingyenes! További információt elektronikus hírlevelünkben, honlapunkon és havonta megjelenő kamarai újságunkban találhat.

Nyugdíj és járulékteher A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény (a továbbiakban: Tbj.) értelmében a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatott a járulékalapot képező jövedelme után 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot és 10 százalékos nyugdíjjárulékot fizet. A 3 százalékos pénzbeli egészségbiztosítási járulék megfizetésére pedig csak akkor köteles, ha a nyugdíj folyósítása szünetel. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény (a továbbiakban: Tny.) vonatkozó bekezdése szerint, ha a fizetendő nyugdíjjárulék alapja az éves keretösszeget (azaz a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát) a tárgyév decemberében haladja meg, a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a tárgyév december havi nyugellátást vissza kell fizetni. A fenti esetben tehát nem szünetel a nyugellátás, ezért a saját jogú nyugdíjas foglalkoztatottnak nem kell december hónapra a 3 százalékos mértékű pénzbeli egészségbiztosítási járulékot megfizetnie.

Pályázatokról A-tól Z-ig A Pályázati Projektmenedzserek és Pályázatírók Országos Szövetségével (PÁTOSZ) közösen pályázati információs rendezvényeink és konzultációink indultak. Első közös fórumunk júliusban volt. Témáink a következők voltak: Mire lesz forrás 2014–2020 között? Hogyan változik a pályázati támogatási rendszer? Mennyi forrás jut és mire a Közép-Magyarországi Régióban? Mi lesz a szerepe az állam Projekt és Pályázat Előkészítő és Menedzsment Központjának? A kérdésekre Kovács Zsolt, a Miniszterelnökség főosztályvezetője, Soproni Gyula, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal vezető tervezője válaszolt. Szeptemberben Csepreghy Nándor kiemelt fejlesztési programokért felelős helyettes államtitkárt faggatjuk majd. Amennyiben konkrét kérdése van, küldje el telefonszámát, cége nevét a [email protected] e-mail címre, és mi eljuttatjuk az előadóhoz.

Az autók tartós bérlete: megváltozott a jogszabály, emelkedhetnek a terhek Júliustól változott az autók tartós bérletére vonatkozó jogszabály. A módosítás valószínűleg csökkenti a bérleti díjakat, de a bérlők adóterhe emelkedhet. Ezért is lényeges, hogy a bérleti díjak összegét újra megállapítsák a felek. Az Országgyűlés 2013. április 18-án elfogadta a 2013. évi XXXVII. törvényt az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes normatíváiról. A módosítás szerint a tartós bérletnél a bérbevevő a cégautó adóból a megfizetett gépjárműadót levonhatja, mivel ugyanaz a személy lesz az adó alanya.

A törvényi indoklás szerint megszűnik a kettős adóztatás a cégautók tartós bérleténél. Eddig ugyanis a bérbeadó fizette a cégautóadót, a bérbevevő pedig a gépjárműadót. Az új szabályozás szerint viszont most már mindkettő a bérbevevőt terheli (a cégautóadónál a tulajdonos helyett a bérlő lesz az adó alanya), így tartós bérlet esetén is csökkenthető lesz a cégautóadó a gépjárműadó határidőre megfizetett összegével. A szabályozás szigorú: ha a bérlő nem teljesíti határidőre a gépjárműadó befizetését, akkor nem érvényesítheti a levonást.

A jogszabály elég egyértelmű, a pénzügyi lízingnél már bevált gyakorlatot vette át tartós bérlet esetén is. Épp emiatt a cégek könnyen képesek lesznek átállni az új rendszerre. Arra viszont figyelni kell, hogy csak a július 1-je után hatályba lépő szerződésekre érvényes az új szisztéma, tehát az eddigi szerződéseket meg kell szüntetni, és ugyanazzal a nappal újat kötni. Aki nem köt új szerződést, arra a „régi” szabályozás érvényes. Dr. Székely Péter, a Saldo Pénzügyi Tanácsadó és Informatikai Zrt. adótanácsadója

18

Szolgáltatás

3 milliótól 3 milliárdig igényelhető az új kölcsön

Hitelprogram a KKV szektornak A Magyar Nemzeti Bank 2013. június 1-jén elindítja a Növekedési Hitelprogramját (NHP), a kis- és középvállalkozások pénzügyi stabilitásának megerősítése érdekében. A hitelkeretek 2013. június 3-tól augusztus 30-ig állnak a KKV-k rendelkezésére. A program három pillérből áll. Az I. pillér keretében kapott kölcsön kizárólag beruházásra, forgóeszköz-finanszírozásra, EU-s támogatás önrészéhez és előfinanszírozásához, illetve az eredetileg ilyen célra folyósított KKV kölcsön vagy pénzügyi lízing kiváltására használható fel. Az új (nem kiváltott) beruházási célú hitelek esetében lehetőség van a refinanszírozási hitel egy vagy több részletének folyósítását 2014. február 28-ig kérni. Forgóeszköz-finanszírozási célú hitelek esetén is lehet több részletben folyósítani, ezen esetekben azonban nem áll rendelkezésre a meghosszabbított időkeret, tehát a legutolsó folyósításra legkésőbb 2013. augusztus 30-án van lehetőség. A program II. pillére a KKV-k hitelein belül a deviza alapú hitelek arányának csökkenését célozza, az így kapott kölcsön a KKV-ügyfelek belföldi hitelintézettől 2013. március 31-ig felvett deviza-, illetve deviza alapú kölcsönének vagy pénzügyi lízingjének forint kölcsönnel történő kiváltására fordítható. A II. pillérnél a folyósítás csak egy részletben kérhető, a folyósítási nap legkésőbb – az augusztus 30-i utolsó üzletkötési naphoz igazodva – szeptember 3. lehet. A III. pillér terméktájékoztatójának pontos feltételei még véglegesítésre várnak.

A KKV-knak a program keretében nyújtható hitelek alsó határa 3 millió forint, felső határa 3 milliárd forint. Utóbbi összeg egyúttal a KKV partnervállalkozásaival és kapcsolódó vállalkozásaival együtt, a programban résztvevő összes hitelintézettől kapható maximális összeget is jelenti (pillérenként). Az MNB által nyújtott kölcsön futamideje mindkét pillér esetében a KKV-hitel futamidejével egyezik meg, de maximálisan 10 év. A hitelintézet legfeljebb 2,5% éves kamatmarzs melletti kölcsön nyújtásával adhatja tovább a KKV számára, ezen felül azonban semmilyen további kamatot, költséget, díjat, jutalékot nem számíthat fel, és a kockázatot csökkentő biztosítékok (garancia, kezesség) is csak ezen kamatmarzs terhére vehetők igénybe. A hitelintézet a hitellel kapcsolatos, harmadik személynek fizetendő költségeket (így különösen: közjegyzői díj, értékbecslés díja stb.) a KKV-ra terhelheti. A kölcsöncélnak megfelelő felhasználást az adott hitelintézet köteles, az MNB pedig jogosult ellenőrizni. Ha a hitelintézet az előírttól eltérő felhasználásról szerez tudomást, köteles a hitelt felmondani. Ebben az esetben a hitelintézetnek a jegybanki alapkamat kétszeresével megnövelten kell visszafizetnie a hitelt az MNB-nek, és a KKV-nak is ugyanilyen mértékű büntetőkamatot kell fizetnie a hitelintézet számára. Bővebb információk: http://www.mnb.hu/Root/ Dokumentumtar/MNB/Monetaris_politika/ NHP/NHP_termektajekoztato.pdf

Hamarosan működhet az új ingatlanhatóság Új hatóság alakul az ingatlanpiacon tevékenykedő gazdasági társaságok nyilvántartására és felügyeletére. Az ingatlanhatóság létrehozásáról szóló kormánypárti előterjesztés a tervek szerint július elsejétől már életbe is lép. Bár a végrehajtási rendelet még csak az azt követő időszakban készül el, az már valószínűsíthető, hogy a szervezet a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumhoz fog tartozni – mondta Babák Mihály fideszes képviselő a Gazdasági Rádiónak. A tervezet értelmében a jövõben tehát csak olyan gazdasá-

gi társaságok végezhetik az ingatlanforgalmazást, bérbeadást, értékbecslést vagy társasházkezelést, amelyeket elõzetesen regisztráltak a hatóságnál. A cél az, hogy legyen jogbiztonság a lakások és helyiségek bérlésével és elidegenítésével, valamint a társasházak üzemeltetésével foglalkozó gazdasági társaságok kapcsán, és legyen olyan közhiteles nyilvántartás, amely alapján bárki megállapíthatja, hogy ki az, aki ma Magyarországon például ingatlankezelői vagy társasházkezelõi tevékenységgel engedélyezett és legális módon foglalkozik.

Gazdasági

Hírtükör

Eszközbeszerzési pályázat Az Új Széchenyi Terv keretében 2013. július 23-án megjelent a „Mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése” című (KMOP-2013-1.2.1/A kódszámú) pályázati felhívás. A vállalkozások technológiafejlesztése céljából eszközbeszerzésre lehet támogatást igényelni. A kiírásra kettős könyvvitelt vezető gazdasági társaságok, szövetkezetek és egyéni vállalkozók pályázhatnak, amelyek létszáma az utolsó lezárt üzleti évben legalább 1 fő volt. Legalább 3 millió forint, legfeljebb 20 millió forint támogatás igényelhető, legfeljebb 35%-os támogatási mértékkel. A pályázatok benyújtása szeptember 30-áig lehetséges. A felhívás és a részletes pályázati útmutató: http://www.nfu.hu/doc/4188

Jövőnk az autó Járműipari szakmában dolgozó szakemberek, döntéshozók, járműipari kereskedők, beszerzők, értékesítők figyelmébe ajánljuk a szeptember 26-án 10 órakor kezdődő „Jövőnk az autó” rendezvényünket. A helyszín Dunaszerdahely, Europa Center (929 01 Dunajska Streda, Mierová 6259/2C). A fő téma a novemberi budapesti AutoMotive Hungary Nemzetközi Autóipari Beszállítói Kiállítás előkészítése. Az előadást megnyitja dr. Kupcsok Lajos, PMKIK főtitkára, bemutatkozik a Hungexpo Zrt. mellett a Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt., valamint az EXIM (Export-Import Bank Zrt.) A rendezvényen való részvétel térítésmentes. Előzetes jelentkezéseket szeptember 15-ig várjuk az alábbi e-mail címekre: [email protected]; [email protected]

Hírtükör A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara Hivatalos Lapja Megjelenik havonta, kamarai tagoknak ingyenes Felelős vezető: Dr. Vereczkey Zoltán Felelős szerkesztő: Mórocz Károly 1056 Budapest, Váci u. 40., IV. em. Tel.: 06-1 317-7666, fax: 06-1 317-7755, www.pmkik.hu Nyomdai munkálatok: Perjési Grafikai Stúdió Kft. 1116 Budapest, Építész u. 8–10. Tel./fax: 209-3859 www.reklam.perjesi.hu ISSN 1585-1400 Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.

Gazdasági

Hírtükör

Szakképzés

19

A diákmunka adózásáról (2. rész) Előző számunkban a diákmunka adózásának legfőbb tudnivalóiból adtunk ízelítőt. Cikkünk folytatásában további információkat olvashatnak a témáról. A munkaviszonnyal szemben a munkavégzés másik tipikus esete az egyéb jogviszonyban végzett diákmunka. Ide tartozik a tanulóval kötött megbízási szerződés. Ekkor a díjazás önálló tevékenységből származó jövedelemként lesz adóköteles, ahol tételes-, illetve bizonylat nélküli költségelszámolás lehetséges. Előbbinél a tanuló valamennyi felmerült költségét számlával kell igazolnia. A másik módszer a 10 százalékos költséghányad alkalmazása, amelynél nincs szükség számlákra, a bevétel 90 százaléka minősül jövedelemnek. A megbízási díj kifizetésekor a diák nyilatkozhat a költségelszámolás módjáról. Ellenkező esetben a kifizető automatikusan a 10 százalékos költséghányad figyelembe véve állapítja meg az adóelőleget. Az önálló tevékenységből származó bevétel esetében is az adó alapját a jövedelem után kell megállapítani. Az adó mértéke itt is 16 százalék. A munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (pl. megbízási jogviszony) keretében foglalkoztatott diákok ellentétben a munkaviszonnyal nem lesznek automatikusan biztosítottak. Ilyenkor feltétel, hogy a foglalkoztatott (a diák) havi díjazása elérje a tárgyhónap első napján érvényes minimálbér összegének (98 000 Ft) 30 százalékát (29 400 Ft), illetve a naptári napokra nézve annak 30-ad részét. Ha a biztosítási jogviszony létrejön, a tanuló 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot, valamint össze-

sen 7 százalék egészségbiztosítási járulékot fizet. A járulékokat ebben az esetben is a foglalkoztató vonja le és gondosodik annak az adóhatóság felé történő bevallásról, valamint a tanuló számára a levont járulékokról minden esetben igazolást köteles kiadni. A diáknak adóévi összesített igazolást is kell kapnia az adóévet követő év január 31-éig.

mentesített keretösszeg). Ha a diáknak a személyi jövedelemadó-bevallási kötelezettségét teljesítenie kell, jövedelemként a mentesített keretösszeget meghaladó részt kell figyelembe venni. A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevétel után nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

Foglalkoztatás egyszerűen

A háztartási munkától az iskolai szövetkezetig

A diákmunka egyszerűsített foglalkoztatás keretében is végezhető. Fajtái: a mezőgazdasági és turisztikai idénymunka vagy az alkalmi munka. Alkalmi munkának minősül a legfeljebb öt egymást követő naptári napig, és egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb tizenöt naptári napig, valamint egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig létesített, határozott időre szóló munkaviszony. Ekkor a foglalkoztatással kapcsolatos valamennyi közterhet a munkáltató fizeti. Az egyszerűsített foglalkoztatás keretében végzett munka ellenértéke munkaviszonyból származó bérjövedelemnek minősül. A munkavállalónak az így származó jövedeleméről csak akkor kell az adóévet követő év május 20-ig elkészítenie az ’53-as személyi jövedelemadó bevallását, ha az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja az e foglalkoztatás naptári napjai száma és az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napibérként (napibér: 4510 forint) meghatározott összegének szorzatát (e szorzat a továbbiakban:

Egy klubban a szakértővel A Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamaránál az 1990-es évek vége óta működnek területi kamarai klubok. A tavalyi évtől a klubok esetében is szerepet kapott a járások, mint közigazgatási egységek szerinti rendezés elve. A körök elsődleges feladata lehetőséget teremteni arra, hogy egy-egy kistérség, város, nagyközség s ezek vonzáskörzete sajátos, aktuális gazdasági kérdései a felszínre kerüljenek. A Nagykátai Térségi Kamarai Klub elnöke Édes István. A klubhoz tartozó települések: Farmos, Kóka, Nagykáta, Pánd, Szentlőrinckáta, Szentmártonkáta,

Tápióbicske, Tápiógyörgye, Tápióság, Tápiószecső, Tápiószele, Tápiószentmárton, Tóalmás, Mende, Sülysáp, Úri. Legutóbb a Nagykáta Térségi Kamarai Klubban a gépjárművek hatósági vizsgálatával kapcsolatos változásokról hallgathattak meg tájékoztatót a vállalkozók. A Nemzeti Közlekedési Hatóság Pest Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőségének képviselője – Kurucz Tibor – a közúti közlekedésben résztvevő járművek üzemeltetésének aktuális kérdéseiről számolt be a megjelent, gépjármű vizsgáztatásban és közúti fuvarozásban érdekelteknek.

Az iskolai szövetkezet nappali tagozatos tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagja nem minősül biztosítottnak, ezért az iskolaszövetkezet tagjaként végzett munkával összefüggésben a diáknak járulékfizetési kötelezettsége nincs. A háztartási munka (adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatás) körébe tartozik a kizárólag a természetes személy és háztartásában vele együtt élő személyek, továbbá közeli hozzátartozói mindennapi életéhez szükséges feltételek biztosítását szolgáló tevékenységek: lakás takarítása, főzés, mosás, vasalás, gyermekek felügyelete, házi tanítása, otthoni gondozás és ápolás, házvezetés, kertgondozás. A diákok esetében e tevékenységet adóés járulékfizetés nem terheli. Adózással kapcsolatos kötelezettség csak a munkáltatónál jelentkezik, de ha az alkalmazott kéri, a munkáltató köteles a kifizetett munkabérről igazolást adni. Bővebb információ a www.nav.gov. hu-n vagy a 06-40 202-122 számon kapható.

A tájékoztató előadás sarokpontjai: a külföldön megvásárolt járművek honosítása, a környezetvédelmi plakettre vonatkozó változások, az e-útdíj, a traktorok vizsgáztatási periódusának 5 évre történő meghosszabbítása, valamint a 3,5 tonna alatti gépjárművekre vonatkozó fuvarozási engedélyről szóló szabályozás módosítása voltak. A felügyelőség munkatársa felhívta a figyelmet, hogy a legtöbb változás már 2013. július 1-től hatályos, október 1-től pedig már az összes érvénybe lép. Érdemes folyamatosan figyelemmel kísérni a módosításokat, mert az év végéig 18 közlekedési ügycsoportban csökkennek az állampolgárok és a vállalkozások adminisztratív terhei.

Gazdasági

Gazdaság

20

Hírtükör

A tény és ami körülötte van

GDP és GNI összehasonlítása Magyarországon GDP GNI Év GNI/GDP Mrd Ft 2002 17 119 16 229 94,8 2003 18 738 17 867 95,4 2004 20 665 19 585 94,8 2005 22 018 20 830 94,6 2006 23 676 22 400 94,6 2007 24 992 23 246 93,0 2008 26 546 24 844 93,6 2009 26 522 24 490 92,3 2010 26 747 25 446 95,1 2011 27 886 26 506 95,1 2012 28 276 27 229 96,3

Magyarország visszafizette az IMF hitelt! Már cseppet sem lepődtem meg azon, hogy az IMF hitel visszafizetését kommentáló vélemények között jelentős számban találkoztam egy egyértelműen pozitív gazdasági eredmény negatív színben való beállítási törekvésével. A globalizmus érdekeit kiszolgáló véleményhatalmi elitek egy percig sem tudnak fegyverszünetet tartani, és a kétségkívül jelentős társadalmi konfliktusok vállalása árán megjelenő, egyébként általuk elvárt és diktált gazdasági eredményeket értékükön és helyükön kezelni. Még az sem riasztja vissza őket, hogy a Magyar Kormány valamennyi patrióta intézkedését tarthatatlannak, kiszámíthatatlannak és hosszú távon gazdasági hátránnyal járónak minősítő véleményhalmaz együttes cáfolatát adhatja, hogy egyetlen egy esetet sem tudunk kiragadni, amikor kiléptek volna szerepkörükből és azt mondták volna: ez igen, ez jól van, ezt így kell csinálni. Mára már egyre nyilvánvalóbb az egész magyar társadalom számára, hogy nem lehetséges az, amit a globális véleményhatalom állít, miszerint az Orbán-kormány önmaga és Magyarország ellensége lenne. Egyre inkább világossá válik, hogy Magyarország saját erőforrásai megvédése érdekében folytatott gazdasági tevékenysége eredményekkel jár. Jól bizonyítja ezt az állítást az az összehasonlító adatsor, amely a Magyarországon megtermelt össztermék (GDP) és a Magyarországon felhasznált erőforrások (GNI) arányát mutatja be (lásd. táblázat). A globális hatalmi pénzszivattyúk megfékezésére hozott valamennyi, nemzetgazdaságot védő intézkedés e tekintetben nemcsak hogy helyénvaló volt, hanem szükségszerűnek is minősíthető. Már 2010-ben elkezdett javulni az arány, és ha mértékében a folyamat lassult is, de a tendencia tetten érhető. De nézzük meg az IMF hitel kapcsán a rideg tényeket 2008 októberében Magyarország a pénzügyi államcsőd elkerülése érdekében hitelfelvételre kényszerült! Az IMF-fel kötött szerződés szerint az egyes lehívások törlesztésére – két év türelmi idővel – 2014 márciusáig, nyolc egyenlő mértékű részlet keretében kellett sort keríteni. Mindezek alapján a törlesztés 2010 utolsó negyedében kezdődött. Az utána következő két esztendőben kellett visszafizetni a hitel oroszlánrészét, ez 2011-ben mintegy 1150 milliárd, 2012-ben pedig több mint 900 milliárd forintos összeget jelentett.

2013. augusztus 12-én Magyarország az utolsó részletet előtörlesztés keretében teljesítette. Az egyik, kétség kívül igaz megállapítás az lehet, hogy volt egy kormány, amelyik úgy gazdálkodott, hogy csak külső forrás bevonásával tudta fizetőképességét fenntartani. A másik, valószínűleg megcáfolhatatlan állítás, hogy a hitelszerződést úgy sikerült megalkotni, hogy pusztán merő véletlenségből a felvett összeget és kamatait a következő kormánynak kellett visszafizetnie. A harmadik valószínűsíthetően elfogadható álláspont, hogy miközben a véleményhatalmi elitek kiszolgálóiként megjelenő elemzők csakis és kizárólag az utolsó törlesztő részlet kifizetésének időpontjáról polemizálnak, nem kívánnak abban a kérdésben megnyilvánulni, hogy itt valójában az egész hitel előtörlesztéséről van szó. Az IMF hitel teljes visszafizetésével Magyarország fontos lépést tesz az egyre nagyobb arányú piaci finanszírozás felé, és emellett kamatmegtakarítást is biztosít a költségvetés számára. A GDP-arányos államadósságot rövidtávon nagyjából 2,2 százalékponttal csökkenti. A fenti tényeken túlmenően azonban véleményem szerint az idő előtti visszafizetésnek leginkább szimbolikus jelentősége van. A kormány tudja kommunikálni, hogy Magyarország pénzügyei rendben vannak, fegyelmezett az államháztartás, és a gazdasági növekedés érzékelhető elindulása már inkább függ a külső gazdasági tényezőktől, mint Magyarország belső állapotaitól. Az IMF „segítségnek” mindig nagy ára van. Az elmúlt néhány év során kivétel nélkül megbukott minden olyan kormány, amely elfogadta az IMF „segítségnek” álcázott diktátumát. A szimbolikus hatást tehát fokozza, hogy Magyarországnak már nem kell egy olyan nemzetközi szervezettel függésbe kerülnie, amely nyíltan és kérlelhetetlenül bele kíván szólni az általa segélyezett országok gazdaságpolitikájába. A véleményhatalom e tekintetben is megtalálta a megfelelő kifejezést. Lépten-nyomon halljuk, hogy a válságba került országok (Görögország, Spanyolország, Portugália, Írország) megmentése fejében „strukturális reformokat” követel az IMF és az Európai Bizottság. Szépen hangzik a strukturális reform kifejezés, de mit is sugall valójában. Az első sugallata az, hogy ti népek magatoknak köszönhetitek sorsotokat, rossz struktúrában termeltek, felelőtlenül pazaroltok, és

aztán tessék itt az eredménye, a fenyegető deficit és a növekvő államadósság. A második sugallata pedig az, hogy nálunk van a megoldás, a bölcsek köve, mi tudjuk, hogy milyen reformokat kell végrehajtani, és MAJD-AZUTÁNJOBB-LESZ. (Na ez a majd ezután jobb lesz még sehol sem jött el.) A strukturális reform magyarul az elosztási arányok megváltoztatására utal. Ezzel valójában egyet lehet érteni, csak az irányultságát kell meghatározni. Mi úgy gondoljuk, hogy hamis az az állítás, hogy az emberek és a népek túlfogyasztanának. Az általuk megtermelt értékekből a globális hatalmi rendszerek elszívó nagyságrendje a túlzott mértékű. Az IMF által szorgalmazott strukturális reformok azonban mindig az elosztási rendszerek olyképpen történő módosítását célozzák, hogy az arányok továbbra is a kis emberek kárára változzanak.

Egy-két elgondolkoztató adatsor, no comment a világnépesség 8 százalékát és • Európa a globális termelés 25 százalékát adja,

•

•

viszont a világon összesen kifizetett szociális juttatások 50 százalékát Európában folyósítják. Az EU 27 tagállamának teljes adósságállománya 11 000 milliárd euró, az éves adósságszolgálati teher 2000 milliárd euró, és az újonnan felvett hitelek értéke eléri az évi 400 milliárd eurót. Így az európai hitelállomány naponta 1,2 milliárd euróval növekszik. Magyarországon a közvetlen külföldi befektetések értéke 2009-ben 1,9 milliárd dollárra csökkent a pénzügyi válság hatására, 2010-ben azonban 2,2 milliárd, 2011ben már 4,9 milliárd dollárnak megfelelő működőtőke érkezett az országba. Tavaly pedig csaknem megháromszorozódott a működőtőke-beáramlás az előző évihez képest, megközelítve a 14 milliárd dollárt. Vereczkey Zoltán