Tavaly forint volt az orvosok átlagkeresete

s z A K M A I OL DAL

Tavaly 221 214 forint volt az orvosok átlagkeresete Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresete jelentősen alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál a GYEMSZI legfrissebb kimutatása szerint.

Csökkent az egészségügyben dolgozók nettó és bruttó átlagkeresete 2011-ben az előző évhez képest, kivéve az orvosok csoportjában – olvasható a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) létszám- és bérhelyzetről szóló legfrissebb tájékoztatójában, amely a 2011-es adatok mellett az utolsó negyedévet is vizsgálja. Az orvosok nettó keresete 7 százalékkal, vagyis havonta átlagosan 14 424 forinttal nőtt, összességében 221 214 forint volt tavaly. Az egészségügyi szakdolgozók nettó keresete 2,6 százalékkal, vagyis 3020 forinttal csökkent havonta átlagosan, ők 112 061 forintot vihettek haza. Az egyéb kategóriába sorolt egészségügyi dolgozók nettó keresete szintén csökkent 3638 forinttal, s átlagosan 94 226 forint volt. Az ágazati nettó bér 119 060

Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresete jelentősen alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál, sőt, alacsonyabb a közszféra átlagánál is. 26

Orvosok Lapja 2012 | 05

Az orvosbérek leszakadása a nemzetgazdasági átlagtól 2004-ben kezdődött.

forint volt, 0,6 százalékkal (766 forinttal) kevesebb, mint 2010-ben. A nettó keresetek 2011. évi alakulását az SZJA-szabályok változása és a biztosított által fizetett nyugdíjjárulék 0,5 százalékos emelkedése eredményezte. A kétkulcsos adórendszer 2011. januártól megszűnt, az előző évi 32, illetve 17 százalékos adókulcs 16 százalékra mérséklődött. Csökkent az adójóváírás mértéke és a jogosultsági határ, amely az alacsonyabb kereseteket érintette. A maximális adójóváírás összege az előző évi 15 100 forint/fő/hó helyett 12 100 forint/fő/hó lett. Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottak bruttó és nettó átlagkeresete jelentősen alacsonyabb a nemzetgazdasági átlagnál, sőt, alacsonyabb a közszféra átlagánál is. 2003-ban az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete még magasabb volt, mint a nemzetgazdasági átlag, 2011-ben pedig már 17,8 százalékkal elmaradt attól. A leszakadás 2004-ben kezdődött, és egyre nagyobb mértéket ölt. A nemzetgazdasági bruttó kereset 2003-tól halmozottan 55,3 százalékkal, a közszférában foglalkoztatottaké 26,5 százalékkal nőtt, míg az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottaké csak 23,6 százalékkal emelkedett.


Az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottak keresete emelkedett a legkevésbé.

Ezen a trenden nem tudott változtatni, hogy 2011 decemberében a munkahelyi pótlékban részesülők egyszeri juttatásként háromhavi pótléknak megfelelő összeget kaptak. Ennek köszönhetően 2011 utolsó negyedévében jelentős mértékben nőtt az egészségügyi intézményekben foglalkoztatottak bruttó és nettó keresete az előző év azonos időszakához hasonlítva. Az ágazatban dolgozók havi bruttó átlagkeresete 186 497 forint volt, nominálisan 9,3 százalékkal magasabb az előző év azonos időszakához képest. Az alapilletmény 1,9, a túlmunkadíj 12,4, az illetménykiegészítés 223,9, az ügyeleti és készenléti díj 6,2 százalékkal nőtt 2010 utolsó negyedévéhez viszonyítva. A nettó keresetek a legnagyobb mértékben az orvosok és az egészségügyi n e t t Ó Ke r e s e t e K F ő M u n K A Kö r I C s O p O r t O n KÉ n t Fő munkaköri csoportok Orvosok egészségügyi szakdolgozók egyéb egészségügyi dolgozók összesen (forrás: gyeMszI)

2003 150 303 89 414

teljes munkaidőben foglalkoztatottak átlagos havi nettó keresete fő munkaköri csoportonként (Ft/fő/hó) 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 155 853 168 593 182 589 187 006 190 559 188 969 206 790 221 214 90 640 100 441 106 626 107 464 111 781 111 849 115 080 112 061

2011.Iv. név 229 678 120 010

79 148

79 995

90 427

95 818

97 358

100 758

100 377

97 864

94 226

97 357

93 603

95 844

106 143

113 225

114 477

118 482

117 949

119 826

119 060

125 440

szakdolgozók esetében emelkedtek. Az átlagos havi nettó kereset 125 440 forint volt a tavalyi év utolsó negyedévben, ami az előző

év azonos időszakával összehasonlítva 7,7 százalékkal magasabb. A kórházakban és szakrendelőkben a kincstári adatok alapján

A nettó keresetek a legnagyobb mértékben az orvosok és az egészségügyi szakdolgozók esetében emelkedtek az ágazaton belül.

tavaly év végén 16 270 orvos, 52 914 szakdolgozó és 37 290 egyéb egészségügyi munkatárs dolgozott, vagyis ezen a területen összesen 106 507 fő. 2003-ban még összesen 129 048 dolgozót jegyeztek, közülük 19 503 orvost, 58 133 szakdolgozót és 51 412 egyéb egészségügyi dolgozót. sánDOr JuDIt

Orvosok Lapja 27 2012 | 05


Az elkülönített számla mégis kinek az érdeke? Jó nagy vihart kavart „Az orvosok és egészségügyi szolgáltatók részére, az egészségbiztosítási ellátásról” szóló törvényben meghatározott, kötelezően nyitandó elkülönített számla.

„35. § (1)227 Az egészségügyi szolgáltató fenntartója vagy működtetője – amennyiben több egészségügyi szolgáltatót is működtet – a finanszírozás keretében kapott összeget minden általa fenntartott egészségügyi szolgáltató tekintetében külön számlán kezeli. Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozás keretében kapott összeget más pénzeszközeitől

28


elkülönítetten kezeli. Az egészségügyi szolgáltató elkülönített számlájának megterheléséhez szükséges az egészségügyi szolgáltató és fenntartójának előzetes jóváhagyása. A finanszírozás keretében járó összegnek legfeljebb 10%-a engedményezhető. (1a)228 Az egészségügyi szolgáltató a finanszírozási szerződés megkötésével, valamint a számla

– Van még adminisztrálni valónk vagy elkezdhetünk gyógyítani?

megváltozása esetén ennek bejelentésével egyidejűleg köteles nyilatkozni a finanszírozásra kapott összegek tekintetében elkülönítetten kezelt számláját vezető hitelintézetnek arról, hogy a számla a (2) bekezdés alapján elkülönítetten kezelt számla.” Az OEP-től az orvosoknak postázott levélből idézek: „A 2011. évi CLXXX. törvény 88. §-ával bevezetett és a 2012. március 15. napjától hatályos rendelkezés értelmében az egészségügyi szolgáltató... köteles nyilatkozni a finanszírozásra kapott összegek tekintetében elkülönítetten kezelt számláját vezető hitelintézetnek arról, hogy a számla... elkülönítetten kezelt számla.” Ez a levél kelt 2012. márc. 14-én. A főszámla mellett vezetendő elkülönítettből lett is nagy kavarodás! Meglehetősen sok háziorvossal beszéltem, akik mást és mást tudtak, illetve fogalmuk sem volt arról, miként értelmezzék a rendelkezést. Eltérő összeget mondtak – egyes bankok adtak erre okot – arról, hogy a kötelező elkülönített számla nyitása ingyenes, vagy éppen pénzbe kerül. Az biztosnak látszik, hogy a számlavezetés díja minimum 300–800 forint havonta, bár többeknek ennél jóval nagyobb összeget mondtak. Sokan hiába fordultak a teendőkkel kapcsolatos információért a számlavezető bankfiókjukhoz, ott nem tudtak semmiről, illetve egészen más tájékoztatást kapott az egyik orvos, mint a tőle akár 50 kilométerre dolgozó kollégája. Az egyikük arról panaszkodott, hogy az elkülönített számla ellen


Sokan attól tartanak, ha az egészségbiztosító által kiutalt pénzt a frissen nyitott alszámláról a főszámlára átutalja, gyakorlatilag megsérti az elkülönítésről szóló jogszabályt és egyben az OEP-től érkező folyósítást veszélyezteti.

nincs apelláta, ha az azon szereplő összeget nem szabályszerűen használja fel, akkor az OEP szankcionálhat miatta. Elszámolásnál ugyanis – gondolja többekkel együtt –, az elkülönített számla forgalmát ellenőrzik. Sokan attól tartanak, ha az egészségbiztosító által kiutalt pénzt a frissen nyitott alszámláról a főszámlára átutalja – a kezelési költségekből kieső veszteséget meg sem említve, noha az sem csekély –, gyakorlatilag megsérti az elkülönítésről szóló jogszabályt és egyben az OEP-től érkező folyósítást veszélyezteti. Másikuk a rendelkezést magyarázva elmondta, az elkülönített számlára azért van szükség, hogy a tartósan adós kórházak és rendelőintézetek számláit ne lehessen inkasszózni. Az efféle adósság akár önkormányzati eredetű is lehet, így az egészségügyi ellátás biztosítására maradhat pénz. Az egészségbiztosító a működtetés ellentételezésére, fedezetére, s nem szolgáltatási díjként utalványoz. Akár öt évre visszamenőleg ellenőrizheti a jogszerű igénylést és pénzfelhasználást. Amenynyiben jogszerűtlenséget talál, akkor a folyósítást a jegybanki alapkamat kétszeresével növelten visszaköveteli! Korábban az ilyen pénzt kizárólag a működtetésre lehetett felhasználni, az eszközvásárlást kifejezetten szankcionálta a biztosító. A tárgyi feltételeket

Az egészségbiztosító akár öt évre visszamenőleg ellenőrizheti a pénzfelhasználást.

az önkormányzatoknak kellett megteremteniük, viszont az OEP megengedte a vállalkozó háziorvosoknak, hogy a bérük terhére megvegyék a szükséges felszereléseket. Az egészségbiztosító pénzfelhasználásról szóló tájékoztatója szerint, ha a működtetésre adott pénzeszköz felhasználásával tárgyi eszközt vásárol a praxis, majd később azokat eladja, akkor a doktorhoz így befolyt összeg az E-alapot illeti meg, vagy az

E-alapból származó bevételnek kell tekinteni. A külön számla nyitását sokan már csak azért sem értik, mert eddig is törvény írta elő, hogy a vállalkozó orvosoknak külön kellett könyvelniük a különböző bevételeiket, így az OEP-bevételt is. A biztosítónak a jövőben is ezzel kell elszámolni. AZ OEP-bevétel csak működési költség, kivéve, ha az önkormányzattal kötött feladatátvállalási szerződésben a rendelő fenntartásáról is az orvos gondoskodik, ugyanis a rendelő fenntartásának biztosítása eredetileg az önkormányzat feladata. A duális finanszírozás keretében az alapellátás működtetéséhez az önkormányzatnak is hozzá kellene járulnia. Megint másik háziorvos azon háborgott, hogy semmi értelme nincs az elkülönített számlának, hiszen akinek nincs más bevétele, annak minek, akinek pedig van, az nem, vagy csak nehezen követhe-

tő az alszámlán. Visszakérdezett a doktornő. „Azért nyissak egy számlát, hogy az odaérkezett pénzt másnap átutaljam egy letiltástól ’nem védett’ számlára, ahonnan bármikor inkasszálhatnak?” Mindenesetre a pro és kontra érvek bőven sorolhatók lennének. Ám álljon itt alább egy érdekes kormánypárti megnyilvánulás. Pósán László fideszes országgyűlési képviselő egy debreceni sajtótájékoztatón fontosnak tartotta azt mondani, hogy szerinte az egészségügyben jelenleg az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, miután bizonyos területeken túllép saját jogkörén, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal feladatkörébe tartozó pénzügyi ellenőrzésekkel „vegzálja” a háziorvosokat. Továbbá, hogy a gazdálkodásában túl nagy szerepet szánnak az OEP-nél a saját bevételek megteremtésére, ehhez „behajtásra kezdenek szakosodni”. A magánpraxisban dolgozó orvosok adott szolgáltatás után három hónappal kapják meg a munkájuk ellenértékét, amit, mint adóköteles jövedelmet onnantól az APEH-nak kellene ellenőriznie. Igen ám, de Pósán szerint a roszszul értelmezett jogi szabályozás miatt az OEP is folytat pénzügyi ellenőrzéseket. Milyen alapon tesz ilyet? Hát, mert itten állami pénzről van szó, kérem! Miként a képviselő úr fogalmazott, éppen ideje lefektetni, hogy pontosan melyek azok az alapellátás biztosításához szükséges keretek, amiket a szakmabelieknek ellenőrizniük szükséges. Ígérte egyben, ezt és az ellenőrző hatóságok feladatkörét is szabályozzák majd. Hozzátette, nemcsak az egészségügyben jellemző, hogy pontos szabályozás híján egy feladatkört több hivatal is ellát. Nos, ez utóbbi sem teszi boldogabbá az orvosokat… KrAsznAI ÉvA


JOg És e t IK A

A figyelmeztetéstől a letöltendő szabadságvesztésig Hol végződik az etikai vétség és hol kezdődik a büntetőjogi felelősség? Például az ellen az orvos ellen, aki súlyos etikai vétséget követett el, kell-e automatikusan büntetőeljárást is indítani, illetve fordítva: ha bíróság elé kerül, muszáj-e etikai vizsgálatot is folytatni ellene? Mindezekre a kérdésekre Simon Tamás egészségügyi jogra, orvosi műhibaperekre szakosodott ügyvédtől kértünk választ.

30

akkor kell alkalmazni, ha az orvost egy büntetőeljárásban egy évet meghaladó, letöltendő szabadságvesztésre ítéli a bíróság. Új elem az etikai kódexben az a szankció, amely szerint akkor is ki lehet zárni a kamarából valakit, ha súlyos etikai vétséget követett el. Erre 1994. óta nem volt példa, mindenesetre egyértelműen az etikai felelősség szigorítását jelenti. – A büntetések súlyossága miatt, úgy tűnik, egy etikai eljárás során is elkél egy jó ügyvéd. – Sőt, javasolt is, hogy mind a panaszos, mind a bepanaszolt igénybe vegyen jogi segítséget. – Fontos a szakértő alkalmazása is? – Az etikai eljárásnál nem kötelező a szakértő jelenléte. Ellentétben a büntetőüggyel, ahol kötelező alkalmazni. Ez utóbbinál néhány dolgot nem árt tisztázni. Egyrészt azt, hogy míg a polgári eljárásoknál az egészségügyi szolgáltatót perlik, addig a büntetőeljárás alanya mindig az orvos. Másrészt, hogy a büntetőjogi felelősség sokkal szűkebb felelősségi kört határoz meg, mint az etikai, ez csak az orvos-beteg viszonyra terjed ki. Harmadszor, hogy nincs az egészségügyre nevesített büntetőjogi felelősségi forma. Általánosságban alkalmazzák az egészségügyre is a „foglalkozás körében elköve-

Az etikai felelősség sokkal szélesebb körű felelősség, mint a büntetőjogi. Például egy orvos nem csak akkor követhet el etikai vétséget, ha a beteggel kapcsolatban nem járt el megfelelően, hanem akkor is, ha az egészségügy más szereplőjével volt problémás a viszonya. A Magyar Orvosi Kamara idén januártól hatályos etikai kódexe szerint az etikai felelősség alá tartozik többek között az is, hogy egy orvos milyen kereskedelmi tevékenységet folytathat, hogyan hirdethet, milyen tájékoztatási kötelezettsége van. Sőt, a foglalkozás szakmai szabályainak megszegésén, az etikai kódex előírásainak be nem tartásán túl még elvileg az is etikai vétség lehet, ha egy orvos nem fizeti rendesen a kamarai díjat.

állapításának egyedüli joga a Magyar Orvosi Kamaráé, az eljárást első szinten a kamara területi, majd országos testülete folytathatja le. Ebben az esetben tehát orvosok döntenek orvosokról. A büntetések: figyelmeztetés, megrovás, bírság, amely 1–10 havi minimálbér lehet, még súlyosabb esetben pedig a kamarai tagság 1–6 havi felfüggesztése, ami azt jelenti, hogy ez alatt az idő alatt az orvos nem praktizálhat. A legsúlyosabb szankció a végleges kizárás, ami egyet jelent azzal, hogy az illető többé nem dolgozhat orvosként. Ezt a büntetést

– Milyen szankciókkal járhat, ha valaki etikai vétséget követ el? – Elöljáróban fontos megjegyezni, hogy az etikai felelősség meg-

…nincs az egészségügyre nevesített büntetőjogi felelősségi forma. Általánosságban alkalmazzák az egészségügyre is a „foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés” fogalmát is.


Dr. Simon Tamás

JOg És e t IK A

tett veszélyeztetés” fogalmát is. Egy büntetőeljárásban tehát azt vizsgálják: vajon megtett-e az orvos minden szükségeset, illetve azt, hogy, ha mindezt megtette volna, biztosan elkerülhető lett volna-e a baj. A büntetőeljárásoknál a rendőrségi nyomozás, és ügyészségi vádirat után a hatáskör a bíróságé. A bíróság pedig egyaránt dönthet úgy, hogy felmenti, vagy elítéli a vádlottat. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a bíróság pénzbírságot szabhat ki, felfüggesztett vagy letöltendő szabadságvesztést róhat ki, és az orvost határozott

időre (1–10 évre), de esetleg végleg is eltilthatja foglalkozása gyakorlásától. – Évente hány büntetőeljárás zajlik orvosok ellen? Mondana néhány példát? – Fogalmam sincs, hiszen mint említettem nincs nevesítve az eljárás. Becslésem szerint azonban jóval 100 alatt lehet. Elmarasztaló ítélet született például abban az ügyben, amikor egy ügyeletben lévő szakorvos nem küldte EKG-re azt a beteget, aki a bal karjában jelentkező erős sugárzó fájdalommal jelentkezett nála. Csak annyit

A büntetőeljárásoknál a rendőrségi nyomozás, és ügyészségi vádirat után a hatáskör a bíróságé. A bíróság pedig egyaránt dönthet úgy, hogy felmenti, vagy elítéli a vádlottat.

mondott, menjen másnap a háziorvosához. A beteg viszont addigra meghalt. – Említette, hogy az új etikai kódex a korábbinál szigorúbb. Segítheti ez az egészségügyet, javíthatja az orvos-beteg viszonyt? – Úgy gondolom, hogy egy szigorú etikai szabályozás és egy hiteles, minden érintett számára elfogadható etikai eljárás igenis sokat segíthet. Már csak azért is, mert ez – miközben igazságot szolgáltat és elégségesen szankcionál – akár feleslegessé is tehet olyan büntetőeljárásokat, melyeknek visszhangja rontaná az egészségügyben dolgozók társadalmi megítélést.

bernáth beA

A #orma(o  egy svéd munkaerő közve6tő cég, mely svéd kórházak  számára közve6t magasan képze? szakorvosokat különböző  szakterületekre. Az orvosok svédországi elhelyezkedését mindent  áDogóan előkészítjük: biztosítjuk számukra a svéd kórház előzetes  meglátogatását is, és ösztöndíjat a budapes( nyelvtanfolyam idejére.  Az egész család számára segítséget nyújtunk a kiutazással kapcsolatos  gyakorla( ügyekben, és a svéd társadalomba való beilleszkedésben.  

Jelenleg a következő pozíciókra keresünk szakorvosokat:  Belgyógyász szakorvos Tüdőgyógyász szakorvos Kardiológus szakorvos Pszichiáter szakorvos ;yermek= és i?@ságpszichiáter szakorvos Sugárterápiás szakorvos Amit kínálunk: teljes munkaidős főállás Svédország középső  és déli részén található regionális kórházakban. Amit kérünk: szakvizsga és középszintű angol nyelvtudás  Szakorvosi álláshelyeink száma folyamatosan bővül 2012 folyamán, ezért várjuk jelentkezésüket más szakterületekről is.  Oérem, küldje angol nyelven írt  önéletrajzát és mo(vációs levelét a következő címre:  app#$%&or)a*o+,-    További információt a következő honlapon talál:  www+&or)a*o0,w-1-2+34     Személyes kapcsolat felvételéhez küldjön eQmailt Roger Augus(ni címére: ro5-r%&or)a*o+,-


JOg És e t IK A

„Audiatur et altera pars” (olvasói levél) Az „Orvosok lapja” 2011. 8. számában „Kiveti a rosszat, megvédi a méltánytalanul megtámadottat” címmel interjú jelent meg a Magyar Orvosi Kamara új Etikai Kódexének elfogadásával kapcsolatosan. Ez az új Etikai Kódex a megőrzött erkölcsi értékek és normák mellett számos modern kiegészítést, korszerű bővítést is tartalmaz. Bizton állítható, hogy a gyakorlatban támogatni fogja az orvosi közélet tisztaságának megőrzését. Az írás alapgondolatával és szándékával tehát nem lehet vitatkozni, illetve egyet lehet (kell) azzal érteni. Mindezt – és ez a lényeg – az új Kódex ismerete mondatja velünk.

Úgy gondoljuk, hogy – mint minden esetben – az emberi-szakmai háttér hitelessége, a tények tényszerű megfogalmazása és közlése elengedhetetlen követelmény – ideértve természetesen az egykori Országos Etikai Tanács (OET) működésére vonatkozó tartalmakat is. Az interjú egyes részleteiben és/ vagy megállapításaiban sajnos tárgyi tévedést, hibás információt tartalmaz, amely – éppen a hitelesség érdekében – korrekcióra szorul. Nevezetesen, az OET (idézet a cikkből) „jogilag aggályos módon elfogadott normagyűjteménye” (idézet vége) nem tartalmilag volt aggályos, hanem az akkori Egészségügyi Minisztérium jogalkotási eljárását tekintve. Ugyanis a normaszövegre vonatkozó javaslatot az Országos Etikai Tanácsnak kellett volna megalkotnia az egészségügyben

32


működő szakmai kamarák közreműködésével, majd az elkészült javaslatot kellett volna elfogadásra az egészségügyi miniszter számára előterjesztenie. (Más kérdés, hogy a Kamarák mennyiben éltek vagy nem éltek azokkal a törvénybe foglalt jogosítványaikkal, amelyek biztosították számukra a részvételt a Rendtartás megalkotásában, valamint annak módosításában.) Az OET teljes konszenzussal alkotta meg saját normaszöveg-javaslatát (ez azt jelentette, hogy az OET Kamarák által delegált tagjai is aktívan közreműködtek a szöveg megírásában, és egyetértettek annak végső változatával). Teljes konszenzus volt abban is, hogy a Rendtartásnak nem jogszabály formájában kell megjelennie, hanem a korábbiakhoz hasonlóan, valódi etikai kódexként. A teljes konszen-

zushoz természetesen hozzátartozott az Egészségügyi Minisztérium, illetve az egészségügyi államigazgatási szerv által delegált OET tagok egyetértése is. Mindezek ellenére többszöri, az OET szempontjából eredménytelennek minősíthető egyeztetés után a minisztérium nem fogadta el az OET javaslatait, valamint azt sem, hogy a Rendtartás ne jogszabályi formában kerüljön kihirdetésre. Tehát az OET az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben (Eü. tv.) meghatározott módon készítette el és nyújtotta be az egészségügyi dolgozókra kiterjedő szakmai-etikai szabályzatra – a Rendtartásra – vonatkozó javaslatát a regnáló egészségügyi miniszternek, azonban azt teljességgel figyelmen kívül hagyva, 2007. július 1-jén hatályba lépett az ismeretlen fejlesztési folyamat során létrehozott 30/2007. (VI. 22.) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról. A rendelet kibocsátásának körülményei, illetve az ügyben tapasztalt minisztériumi stratégia, sajnálatos módon beleillettek abba a vonulatba, amelyet előzőleg az alkotmányos előírásoktól eltérő módon létrehozott kamarai törvény is jelzett. Ezzel összefüggésben mind a jogforrási szint, mind a törvényalkotási eljárás legalitása megkérdőjeleződött, elsősorban a Kamarák részéről. Tény, hogy az Országos Etikai Tanácsot a politikai hatalom hozta létre. A jogalkotótól kapta hatásköreit. Az OET 9 tagját a három, egészségügyhöz tartozó Kamara (Orvosi, Gyógyszerészeti és Szakdolgozói Kamara), az OTH, valamint a Minisztérium, az ETT, és a Kollégiumok Elnöksége delegálta. Ennek következtében az Országos Etikai Tanácsot négy orvos, egy jogász-orvos, két gyógyszerész és két szakdolgozó alkotta. A titkári feladatokat az egészségügy és a közigazgatás szakterületén járatos, az OTH által foglalkoztatott jogász látta el. Az

JOg És e t IK A

OET tehát összetételben nagymértékben hasonlított a korábbi kamarai szervekhez, dominált a szakmai elem, amely mellett megjelent az eljárások törvényi megfelelőségét támogató jogi szakértelem. Bár az OET összetételét az egészségügyről szóló törvény határozta meg, és a tagok névsora az őket delegáló szervezet megjelölésével együtt nyilvános adat volt, előfordult, hogy az „Egyenes beszéd” című televíziós műsorban egy vezető kamarai tisztségviselő teljesen hibás információkat közölt erről – például azt, hogy az OET tagjai nem is orvosok – és a műsorvezető, figyelmen kívül hagyva az „audiatur et altera pars” elvét, elfogadta ezt a közlést. Egyébként a másodfokra érkezett ügyek között mindössze egy-egy alkalommal fordult elő bepanaszolt gyógyszerész, illetve szakdolgozó ügyében folytatott eljárás. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy az egyes ügyekben mindig a bepanaszolt személy szakterületén jártas bizottsági tag volt a referens, és mindig az adott professzióhoz tartozó OET tag volt az illetékes bizottság elnöke (vagyis orvos esetében orvos, stb.). Megjegyzendő, hogy az OET öt orvos tagja közül négy gyakorló igazságügyi szakértő, egy pedig igazságügyi elme-szakorvosi szakvizsgával rendelkezett. Az OET munkáját a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseinek, illetve az abban előírt körülményeknek mindenben megfelelő, írott szabályzatok alapján végezte (pl.: ügyintézési határidők számítása, etc.). Éppen ezért nem fordult elő közigazgatási bíróság előtti perekben eljárási hibák okozta OET-pervesztés. Az OET tapasztalata szerint az első fokon eljáró Kamarai Etikai Bizottságoknál számos, hibát hibára halmozó eljárásjogi szabálytalanság fordult elő. Az OET jóindulatú, a

tipikus eljárási hibákkal kapcsolatos útbaigazítását az illetékes Kamarai Etikai Bizottság (tisztelet a kivételnek) többnyire és általában személyes sértésnek vette, a hibákat pedig nem volt hajlandó korrigálni. Továbbmenve, többször tapasztalt az OET – különösen vezető orvosokra vonatkozó panasz esetén – időhúzást, illetve alkalmanként jogilag aggályos lépéseket is. A jogorvoslati eljárások alapvető elve, hogy az első fokon eljáró szervtől független grémium hozza meg másodfokon a döntést, magáról az elsőfokú eljárásról, és az annak során hozott döntésről is. Így tehát az a megfogalmazás, hogy az első fok – a Kamara – (idézet a cikkből) „erkölcsileg elfogadhatatlannak tartotta, hogy a másodfokra úgy kerüljenek ügyek, hogy azok elbírálásába ne tudjon beleszólni” (idézet vége) úgy is értékelhető, hogy amennyiben bármely elsőfokú szervnek beleszólása lett volna a másodfokú eljárásba, az a jogorvoslati eljárás elveinek lábbal tiprását, és egyben a jogtalanság melegágyát jelenthette volna. S még valami a rugalmasságról. A rugalmasság elvei is rögzíthetők, például az Etikai Bizottságok ügyrendjében, s nem pedig az éppen aktuális probléma felvetődésének igénye szerint kell a megengedő vagy tiltó ad hoc változtatásról „rugalmasan” dönteni. Jogi nyelven szólva, a „rugalmasságot” lényegében lehetővé tevő mérlegelés, illetve méltányosság csak akkor lehet igazságos, ha szigorú szabályok mentén történik. Az eljáró szerv szubjektív mérlegelése alapján hozott döntés nem „rugalmasságot”, hanem önkényes (jog)szabályalkalmazást eredményez. Teljes mértékben egyetértünk tehát a hivatkozott cikk címében megfogalmazottakkal, „Ki kell vetni a rosszat”, annak érdekében, hogy a jó érvényesülhessen.

bAuKÓ MárIA, Dr. JáKÓ JánOs A vOLt Oet vOLt tIsztsÉgvIseLőI

Reflexiók egy olvasói levélre Olvasói levélben reagált a „másik fél”, a jogszabálylyal megszüntetett Országos Etikai Tanács (OET) két tisztségviselője (volt elnöke és alelnöke) egy korábbi interjúban kifejtett véleményemre. Figyelmük megtisztelő, köszönöm! Véleményük az enyémtől állítólag sok mindenben eltérő, álláspontjukat tiszteletben tartom. De miben is nem értünk egyet?

A „másik fél” nehezményezi, hogy az OET etikai normagyűjteményét jogilag aggályos módon elfogadott dokumentumnak neveztem. (Emellett jelzi azt is, hogy az tartalmilag nem volt aggályos – egyébként ilyet én sem állítottam.) Felesleges elismételnem, amit a normaalkotás folyamatáról, az egészségügyi kormányzatnak e téren való teljes együttműködési képtelenségéről a megfelelő jogszabályhelyekre hivatkozva fentebb részletesen leírnak. Olvasói levelükben maguk fogalmaznak úgy, hogy az OET-et a politikai hatalom hozta létre, és már magát a kamarai törvényt is az alkotmányos előírásoktól eltérő módon alkották meg, majd ebbe a sajnálatos vonulatba illeszkedett a Rendtartás megalkotása, illetve azzal összefüggésben a minisztériumi stratégia. Mi ez, ha nem


JOg És e t IK A

aggályos jogalkotás? A figyelmével jelen vélemény-váltást megtisztelő olvasó nyilván meglepődik, ha ide idézem az OET 2007-2011 közötti működéséről kiadott Összefoglaló néhány mondatát: „Az Eü. tv-ben foglaltaknak megfelelően… delegált személyek… munkacsoportot hoztak létre a Rendtartás ügyében. …A fejlesztési munkában bizonytalanságot és zavart keltett (hogy) semmiféle tájékoztatás nem történt sem a munkacsoport, sem a kamarák számára. …az általunk ismeretlen fejlesztési folyamatban létrehozott … hatályos szabályozás megalkotásával összefüggésben mind a jogforrási szint, mind az eljárás legalitása megkérdőjeleződött… az OET számos alkalommal kezdeményezett egyeztetést az aktuális egészségügyi miniszternél … egyszer sem történt érdemi, a törvényi előírásoknak megfelelő intézkedés. ” (Kiemelés tőlem). Az igazán pikáns ebben viszont az, hogy a fenti Összefoglaló is a „másik fél” tollából származik! Valóban nem volna tehát közöttünk egyetértés a jogalkotás aggályosságát illetően? A Magyar Orvosi Kamara, mint delegáló szerv nevében viszont vissza kell utasítanom azt a – fentiek olvastán önmagának ellentmondó – állítást, hogy az OET teljes konszenzussal alkotta volna meg a Rendtartást, és a delegáltak egyetértettek annak végső változatával. A MOK – és tudomásom szerint leg-

alább még egy kamara – delegáltja számtalan alkalommal nehezményezte a normaalkotás folyamatát, s épp a konszenzus hiánya volt egyik legfőbb oka annak, hogy 2007 októberétől a Magyar Gyógyszerész Kamara és a MOK visszahívta delegáltjait a testületből, s azok csak 2008 közepén tértek oda vissza. (Egyébiránt az OET elnökének korábban megválasztott, nagytekintélyű gyógyszerész visszahívása után nyerte el időközben a „másik fél” elnöki és alelnöki megbízását…) A „másik fél” részletesen ismerteti az OET szakmai összetételét is, mintegy illusztrálva ezzel a testület tagjainak magas fokú kompetenciáját – amit az interjúban nem is kérdőjeleztem meg. Azt azonban soha nem titkoltam, s más helyen írásban is közreadtam, hogy a szerencsére tiszavirág-életűnek bizonyult rendszer testületeivel – MET-ekkel, OET-el – szemben komoly elvi kifogásaim voltak: meggyőződésem ugyanis, hogy hiteles etikai bizottságok kijelölt, az eljárásokban anyagilag érdekelt tagokkal nem működtethetők, azok csak anyagilag érdektelen, kitüntető kollegiális bizalommal megválasztott tagokból állhatnak! A MOK általam vezetett Országos Etikai Bizottsága így is működik: a Küldöttközgyűlés által választott tagjai csak utazási költségtérítésben részesülnek, tiszteletdíjat nem vesznek fel. Az OEB-nek nem jár

A fenti reflexió véleményünk szerint igen figyelemre méltó, és sajnáljuk, hogy tárgyi és ténybeli tévedéseket is tartalmaz. Az olvasó türelmében bízva megismételjük a szerző által egyetértéssel idézett záró gondolatot: „... az emberi szakmai háttér hitelessége, a tények tényszerű megfogalmazása és közlése elengedhetetlen követelmény...”.

tárgyalási napok szerint személyenként és alkalmanként 20 ezer Ft sem, s elnöke, referensei és tagjai nem kapnak ügyenként 25–20–10 ezer Ft-nyi ügypénzt… „Sapienti sat est dictum”. Végül nem hagyhatom szó nélkül, hogy a „másik fél” egy értelemfordító rész-idézettel olyan hamis értelmezését adja az interjú egy – szerintem – erkölcsileg rendkívül fontos gondolatának, ami számomra teljesen érthetetlen: saját mondataimat kritikusan újraolvasva sem találom azokat félreérthetőnek, rosszhiszeműséget pedig nem tételezek fel. A MOK soha, így 2007–2011 között sem kívánta a „jogorvoslati eljárás elvének lábbal tiprását, és egyben a jogtalanság melegágyát” megteremteni oly módon, hogy az elsőfokú etikai bizottságoknak beleszólást szeretett volna biztosítani a másodfokú eljárásba. Ez nonszensz, nyilvánvaló, hogy a MOK nem ezért nem kezdeményezett ebben az időszakban egyetlen etikai eljárást sem (bár etikailag aggályos jelenségeket nyilvánvalóan magunk is tapasztaltunk). Ennek teljesen más oka volt: tisztességtelennek, inkollegiálisnak tartottuk volna, hogy ha kamarai kezdeményezésű eljárásban nem a fentebb jelzett elvek szerint választott, bizalmi alapon működő testületek bírálják el a panaszt mind első, mind másodfokon. Csupán félig idézett gondolatom ugyanis az inkriminált interjúban így zárul: „a kollegialitás egyik alapszabálya: az etikai rend nem „büntetőszázad”, és főleg nem arról szól, hogy mással „veressük el” az érintetteket.” A „másik fél” viszont szívemből szól, amikor így fogalmaz: „… az emberi-szakmai háttér hitelessége, a tények tényszerű megfogalmazása és közlése elengedhetetlen követelmény…”. Horatius szavai jutnak eszembe: „De te fabula narratur.”

Ezzel a magunk részéről a polémiát lezártnak tekintjük. bAuKÓ MárIA, Dr. JáKÓ JánOs A vOLt Oet vOLt tIsztsÉgvIseLőI

34


Dr. hArsányI LászLÓ A MOK Oeb eLnöKe

InnOváCIÓ

iKórlap segíthet a háziorvosnak A háziorvosok számára készült az iKórlap, amely magyar informatikai fejlesztés. Célja, hogy a lehető legteljesebb információs bázissal lássa el a családorvost betege eddigi kezeléseiről, gyógyszerszedéséről.

A családorvost a legteljesebb információs bázissal látja el az iKórlap, amely leginkább egy könnyen kezelhető iPad-del segítheti a gyógyító munkát. Az informatikai fejlesztés a Hospitaly Informatikai Fejlesztő Kft. eredménye. Mint Király Gyula, a cég alapítója elmondta, a web-alapú iKórlap integrálja a rendelkezésre álló digitális informatikai adatbázisokat, így a háziorvos tíz évre visszamenően hozzájuthat az Országos Egészségbiztosítási Pénztár adatbázisában tárolt adatokhoz, vagyis a beteg közfinanszírozott ellátásait tartalmazó információhoz. Ezekhez az adatokhoz az állampolgárok már öt éve az Ügyfélkapun keresztül hozzáférnek, de a gyógyításban ezek az információk még közvetlenül nem tudtak hasznosulni. Az iKórlap nemcsak ezt tudja, ugyanis képes egy-egy kórházi adatbázisra is rácsatlakozni, így ha a kórháznak megfelelő a rendszere, akkor a háziorvos az ott tárolt dokumentumokhoz, zárójelentésekhez, lelethez, kórlaphoz, röntgenképhez is valós időben hozzáfér. Mivel a felhasználói oldalon nem igényel külön beruházást, így nincs szükség újabb kiadásokra, emelte ki az iKórlap előnyeit Semerédy Péter, az Optisoft. Nyrt. Igazgatótanácsának elnöke. A rendszer használatához a program ingyenesen letölthető, csupán re-

ADAtvÉDeLeM

Az iKórlap használatának jogi hátterét az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi törvény idén áprilisban életbe lépett módosítása adja. A biztosítottaknak nem kell beleegyező nyilatkozatot kitölteniük, ám korlátozhatják a hozzáférést (például a szakorvosukat megkérik, hogy ne legyen hozzáférhető egy zárójelentésük, vizsgálati eredményük), illetve teljesen le is tilthatják.

gisztráció szükséges hozzá. A rendszer alkalmazása során a háziorvos az OEP-től a jogviszony-ellenőrzéshez kapott felhasználónevet és jelszót használja. A TAJ szám beütése mellett a lekérdezendő időszakot is meg kell adni, ami egyszerre maximum egy év lehet. Az iKórlap használata nemcsak könnyű és egyszerű, hanem gyors is, ugyanis egyetlen belépéssel tud az adatbázisok között mozogni a

A munkára fogott táblagép

háziorvos, ami jelentős időnyereséggel jár. Mindezt a Hospitaly szervere teszi lehetővé: szigorú biztonsági elemek beépítésével kommunikál az adatbázisok között, s nyújt információt a felhasználónak. Ennek kapcsán fogalmazta meg dr. Skaliczky Zoltán, a győri kórház szervezési igazgatója, hogy nem újabb és újabb adatbázisok létrehozására van szükség, hanem az adatokhoz való hozzáférést biztosító rendszerekre. Hogy mekkora igény lehet az iKórlapra, és honnan lehet majd beszerezni ennyi iPad-et, az még a jövő kérdése. Egyelőre nem mutatkozik túlzottan nagy igény az OEP-adatbázisában való keresgélésre, aminek több oka is van. Jelenleg száz háziorvosnál vizsgázik az iKórlap, amely három kórházba van „bekötve” (Győr, Szigetvár, veresegyházi egészségközpont). Havonta monitorozzák a rendszerbe kötött háziorvosok adatlekérését, amely 4–500-ra tehető, s legkevesebb húsz orvos használja a rendszert, de van, hogy mind a százan. A legkeresettebbek a vényekre vonatkozó adatok: a családorvosokat érdekli, ki írta fel, illetve kiváltották-e a betegük számára felírt gyógyszert. Egyelőre önkéntes az online rendszer használta, később azonban mindenképpen érdekeltséget kell mellé beépíteni a rendszerbe, fogalmazott Sinkó Eszter. Az egészségügyi közgazdász szerint ugyanis az ellátásban résztvevők (orvos, beteg, patikus, gyógyszergyár) egymásra vannak utalva, ezért szükségük van információkra a hatékonyság és átláthatóság érdekében. sánDOr JuDIt


MeDICIn A

Dr. Merkely Béla professzorral, a Magyar Kardiológusok Társasága elnökével, a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Klinikájának igazgatójával a sztatinok kardiovaszkuláris megelőzésben viselt szerepéről beszélgettünk.

– Professzor úr, a kardiológus szakma hosszú ideje kiemelkedően koncentrál a kardiovaszkuláris halálozás átfogó kezelésére: a megelőzésre, a korai felismerésre és a gyors infarktusellátásra. Milyen kézzelfogható eredményeket értek el? – A közelmúltban olvastam Józan Péter „Rendszerváltozás és epidemiológiai korszakváltás Magyarországon” című közleményét az Orvosi Hetilapban. Ebből kiderül, hogy az elmúlt két évtizedben döntő mértékben a keringési rendszer betegségeinek sikeres megelőzése és kezelése eredményezte a születéskor várható élettartam meghosszabbodását. A rendszerváltás óta a várható élettartam 5,6 évvel nőtt meg, ennek legnagyobb része a kardiovaszkuláris és cerebrovaszkuláris betegségek hatékonyabb, akut kezelése, a primer prevenció, illetve a hosszú távú, gyógyszeres kezelés, azaz a szekunder prevenció eredménye. A szekunder prevenció kiteljesedésében jelentős szerepet játszott a sztatinok szélesebb körben való elérhetősége. A hatékony szekunder prevenció eredményeként az ismételt infarktusok előfordulása jelentős mértékben csökkent, és ez különösen igaz az ST-elevációs infarktusokra.

36


– Ez a javulás tetten érhető a Semmelweis Egyetem Kardiológiai Klinikáján is? – Intervenciós kardiológusként, egy országos ellátású klinika vezetőjeként jól érezhető mit jelent az, hogy az ateroszklerózis népbetegség. Bár nincsenek pontos morbiditási adatok, a népességet élet-hosszan vizsgálva legalább 60-70 százalékára jellemző valamilyen súlyú érszűkületi elváltozás. Pontosan ezért egyáltalán nem mindegy, hogy az elváltozások progressziója mennyire gyors, és az ateroszklerózis következtében mikor jelentkeznek a kardiovaszkuláris, illetve cerebrovaszkuláris események. – Az elmúlt években komoly fejlődést értünk el, de európai összehasonlításban mennyire rózsás a magyar helyzet?

Prof. dr. Merkely Béla

Fotó: Attekovacs

Sztatinok, prevenció, betegedukáció – Minden attól függ, honnan szemléljük. Egyértelműen pozitív eredményeink ellenére a kardiovaszkuláris események száma ma Magyarországon – hasonlóan a kelet-közép-európai országokhoz – a 65 év alatti populációban még meglehetősen magas, még akkor is, ha csökkenő tendenciát mutat. Az EU-15 tagállamokhoz képest a 65 év alatti infarktusok magyarországi előfordulása háromszoros, a francia adatokhoz képest hétszeres. Persze, Romániában és Bulgáriában a helyzet még nálunk is rosszabb. – Mekkora a lemaradásunk? – Annak ellenére, hogy vannak bíztató eredmények, nem árt azzal tisztában lennünk, hogy az EU-15 tagállamoktól húsz évvel vagyunk lemaradva. Tehát legalább két évtizednyi szisztematikus egészségpolitikát és prevenciós tevékenységet igényelne, hogy megközelítsük a régi uniós tagállamok eredményeit. – A prevenciós tevékenység integráns része a sztatinok alkalmazása is, amelyekkel szemben kritikaként merül fel, hogy csak akkor van hatásuk, ha magas a beteghűség. – Való igaz, hogy a sztatinok szedése, akár primer, akár szekunder prevenciós indokkal, csak hosszú távon hozza meg a várható javulást. Hiperkoleszterinémia esetén a koleszterinszint csökkenésének nincsenek érezhető tünetei, csak hosszabb távon, ráadásul akkor igazán hatékony a sztatinok alkalmazása, ha megfelelően egészségtudatos életmóddal és betegoktatással egészül ki. Molnár Márk és csapata még évekkel ezelőtt vizsgálta a

MeDICIn A

Az egészségügyre fordítható források csökkenése, a gyógyszerkassza visszaszorítása mellett csak az látszik, hogy jelentős büdzsét fordítunk Magyarországon is a sztatinokra.

Corvinus Egyetemen a sztatin-adherenciát, és kiderült, hogy a primer és szekunder prevenciós jelleggel adott sztatinok alkalmazásának egy éves hűsége mindössze 20 százalék. Ennél csak akkor magasabb az arány, ha a beteg infarktuson esett át: ez esetben, nagyrészt az agresszív betegoktatásnak köszönhetően, ez az arány 50-60 százalék közötti. Ám a fejlett országokban, például Finnországban a sztatin-adherencia eléri a 80 százalékot. – Az Ön szakmai véleménye szerint van értelme a sztatinok alkalmazásának? – A sztatinok prevenciós jelleggel történő alkalmazása nyilvánvalóan jelentős forrásokat emészt fel. Az egészségügyre fordítható források csökkenése, a gyógyszerkassza viszszaszorítása mellett csak az látszik, hogy jelentős büdzsét fordítunk Magyarországon is a sztatinokra. Még nem sikerült a politikusok fejébe verni, hogy a sztatinok alkalmazása nem csak milliárdos kiadást jelent a gyógyszerkasszában, hanem komoly egészségnyereséggel is jár. Ennek következtében a sztatin célponttá vált. Persze, az sem baj, ha ezeket a gyógyszereket olcsóbban szerezzük be, mint korábban, de minden eszközzel azon kell dolgozni, hogy javuljon a sztatinok adherenciája. Ha gazdag ország lennénk, az adherencia javítását kellene különböző programokkal támogatni, elsősorban a szekunder prevencióban részt vevő betegeknél. Ebben az esetben ugyanis még inkább egyértelmű az a költségmegtakarítás, amely abból fakad, hogy az ismételt kardiovaszkuláris esemény ritkábban jön létre.

– Az elmúlt évek folyamatosan változó gyógyszer-támogatási környezete hogyan befolyásolja a sztatin-adherenciát? – Szakmailag az a nézőpont fogadható el, hogy amennyiben léteznek megbízható generikus készítmények, a betegeknek lehetőség szerint azokhoz alakuljon ki egyfajta hűsége. Az mindenképpen érthető és előnyös, hogy a generikus termékek árát az egészségügyi kormányzat próbálja folyamatosan lejjebb vinni, ám emellett az is fontos szempont, hogy a betegek sztatin-hűsége emelkedjen. Ezért az árcsökkentések mellett érdemes arra is programokat kidolgozni, például modern informatikai rendszerekkel, SMS-küldéssel, hogy a sztatin-adherencia minél magasabb szintre emelkedjen. Nem baj az sem, ha a betegeknek bizonyos sztatinokhoz megfelelő szintű hűsége alakul ki, ebben az esetben ne kelljen feltétlenül lecserélni azokat, amennyiben a beteg az árkülönbözetet ki tudja fizetni. – Tehát csak akkor érdemes sztatinokra forrást áldozni, ha a költségcsökkentéssel párhuzamosan a terápiás hűséget is növeljük? – Minden olyan módszer, ami növeli a terápiás hűséget és óvja a forrásokat, támogatandó. Intervenciós kardiológusként az a mindennapi tevékenységünk, hogy akut koronáriás szindrómában szenvedő betegeket katéterezünk és mentjük a betegek életét, ekképpen gyakran látjuk a különbsé-

Még nem sikerült a politikusok fejébe verni, hogy a sztatinok alkalmazása nem csak milliárdos kiadást jelent a gyógyszerkasszában, hanem komoly egészségnyereséggel is jár.

get a tudatos („compliant”) és nem tudatos („non-compliant”) betegek között. Akik nem változtatnak életmódjukon tudatosan, nem szedik tudatosan gyógyszereiket, rapid progresszión és ismételt kardiovaszkuláris eseményeken esnek át, míg meg nem halnak. Ezzel szemben, akiket rá lehet venni arra, hogy életmódjukon változtassanak, a szekunder prevenciós gyógyszereket előírásos pontossággal szedjék, jobb helyzetbe kerülnek, mint akik ezért nem tesznek semmit. – Hogyan választanak a különböző sztatinok közül? – A szakmai irányelveket követjük. Ezek alapján a simvastatin sok betegnél megfelelő megoldás, elsősorban a primer prevenciós indikációk mellett, de a magas és nagyon magas rizikójú betegeknél érdemes atorvastatint vagy rosuvastatint alkalmazni, hogy a szigorú LDL koleszterinszint célértéket el tudjuk érni. – Mi történik, ha a sztatinterápiában már részt vevő betegek életvezetési vagy anyagi okok miatt elhagyják a gyógyszer alkalmazását? – Számtalan adatunk és személyes tapasztalatunk van arról, hogy ha elmarad a sztatinterápia, annak erőteljesen negatív hatása van. Olyan, mint amikor a gumilabdát a víz alá nyomjuk és magasabbra ugrik, mint a víz felszíne. A terápia abbahagyása többet árthat, mint amennyit a teljes terápia használt. Ezért annyira fontos, hogy a betegek tolerálható sztatint szedjenek, ráadásul ezt lehetőség szerint életük végéig tegyék. Minden vizitem során, amikor korábban kardiovaszkuláris eseményen átesett betegekkel beszélgetek, ezt a lelkükre szoktam kötni, hiszen a kardiovaszkuláris terápia során talán a betegedukáció a legfontosabb tényező. zöLDI pÉter


OrvO s tör t Éne t

Markusovszky szellemi hagyatéka „Ha valaki nem lehet a fény forrása, akkor legalább lámpavivőként világítsa meg mások útját.” Markusovszky Lajos

Az orvostörténet kiemelkedő alakja, Markusovszky Lajos 119 évvel ezelőtt, 1893. április 21-én hunyt el Abbáziában (Opatija), abban a festői dalmát tengerparti városkában, ahol később Magyarország egyik miniszterelnöke, Szapáry Gyula is örökre lehunyta a szemét. A Bellevue szálloda falán 2008 óta domborműves emléktábla függ, amelyen néhány sor emlékeztet arra, hogy Markusovszky utolsó napjait e szállodában töltötte. A segítségére siető jó barát, Korányi Frigyes, már nem tudta megmenteni az életét. Markusovszky temetésén többek között Görgey Artúr tábornok, volt hadügyminiszter is részt vett, akinek koponyasérülését korábban – a második komáromi csata után – törzsorvosként éppen Markusovszky kezelte, s mint köztudott a tábornokot elkísérte Aradra, a szőlősi síkra, a nagyváradi orosz fogságba, illetve Klagenfurtba, száműzetése helyszínére is. A mai Szlovákia területén, Csorbán született későbbi orvos, és remek szervező Markusovszky Lajos pozsonyi joghallgatóként kezdte, majd 1834-ben már az orvosi egyetem padjait koptatja. Ám apja halála után, – aki a község evangélikus lelkésze volt – a németül és szlovákul is kiválóan beszélő fiatalember kénytelen latin órákat adni, majd nevelői állást vállalni Festetich Leó családjánál, hogy orvosi tanulmányait folytathassa. A nevelői, tanítói munka egyre

38


inkább felkelti a kíváncsiságát, nem véletlen tehát, hogy 1844-es diplomamunkája is e témában íródik: „Az orvos mint nevelő” címmel. Később tanítványaival Párizsban időzik, a francia sebészet eredményeit tanulmányozva. Két évet Bécsben tölt el, mint oly sok magyar medikus, majd Wattman professzor növendéke lesz. Bécsben

Markusovszky Lajos portréja

találkozik Semmelweis Ignáccal, akivel egy életen át jó barátságot ápol, és a legmesszemenőbbekig támogatja tanait, amit az Orvosi Hetilap mellékletében megjelenő „Nyílt levelek” rovatban közölt cikkei is igazolnak. Mint a haza sorsáért is aggódó lelkes fiatalember, az 1848. március 15-ei forradalom eseményeiben is részt vesz a márciusi ifjakkal. Eötvös József Balassa Jánost bízza meg a minisztériumban az egyetemi ügyek intézésével, Markusovszky pedig (ideiglenesen) a sebészeti klinika irányítását kapja feladatul. A forradalom leverése után állását elveszíti, de szerencsére Balassa felkarolja, így lesz a professzor magánasszisztense, s közben magánpraxist is folytat, az Eötvös és Trefort család háziorvosa lesz. Hatalmas tudása, műveltsége, tapasztalata és széles látóköre mind-mind arra ösztökélte az ambiciózus fiatalembert, hogy ne csak egy, de több területen is maradandót alkosson. Míg Semmelweis a gyermekágyi láz leküzdésével hozott tudományos áttörést az orvostudományba, s vált halhatatlanná, Markusovszky figyelme az egészség és a betegség

A mai Szlovákia területén, Csorbán született későbbi orvos, és remek szervező Markusovszky Lajos pozsonyi joghallgatóként kezdte, majd 1834-ben már az orvosi egyetem padjait koptatja.


Markusovszky Lajos utolsó lakóhelye. Opatija, Hotel Bellevue

Az ő nevéhez köthető a Magyar Katonai Egészségügyi Szolgálat létrehozása, a honvédorvosok képzésére létrehozott hadorvosi tanfolyamon katonai sebészet és műtő gyakorlatok oktatása.

minden szegmensére kiterjedt. Az orvos „az egészség és a kór vizsgálatánál az élet ugyanazon törvényeit keresi” – ez volt Markusovszky orvosi hitvallása. Kitartó tanulással, munkával, szorgalommal és kiváló szervezőkészséggel lett – a beteggyógyítás mellett – a hazai orvosképzés „megálmodója”; s világviszonylatban is az orvosi szakirodalom egyik legrégibb tudományos folyóiratának (Orvosi Hetilap) megalapítója, szerkesztője, amelynek „hajóját” a tudomány olykor viharos tengerén 32 évig „kormányozta”; a hazai tudományos könyvkiadás és kutatás kor-

Markusovszky Lajos ülőhelye a Hotel Opatija mögötti Margaréta parkban

szerű feltételeinek megteremtője, továbbá a XIX. század utolsó harmadában a magyar egészségügyi reformok (az orvostovábbképzés, iskola-egészségügy, a klinikák fejlesztője, az Országos Közegészségügyi Tanács, a Közegészségügyi Tanszék, az Országos Közegészségügyi Egyesület és a magyar egészségügyet átszervező 1876-os XIV. törvénycikk, megalkotója. Az ő nevéhez köthető a Magyar Katonai Egészségügyi Szolgálat létrehozása, a honvédorvosok képzésére létrehozott hadorvosi tanfolyamon katonai sebészet és műtő gyakorlatok oktatása; a kolozsvári egyetem orvosi karának megszervezése; a Lengyel Endrével közösen szerkesztett, 1862-ben kiadott Orvosgyógyszerész műszógyűjtemény, illetve egy évvel később a Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat megvalósítása is. Továbbá Európában elsőként Markusovszky alkalmaz „éterbódítást”, amelyet önmagán tesztel, majd később Balassával együtt betegeken is alkalmaz. 1863-ban a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1890-ben tiszteletbeli tagjává választja Markusovszky Lajost, akire a korábbi, 1867 utáni évek is számos feladatot róttak, hiszen a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban az orvosképzési ügyek, majd az összes egyetemi feladatok előadója lesz, egészen 1892-es nyugdíjazásáig.

Markusovszky Lajos emléktábla 2008-ból, a szálloda oldalán

Kiss Gyula Vas megyei földbirtokos leányát, Kiss Zsófia Zsuzsannát veszi feleségül, akivel a keményegerszegi kúrián együtt pihenik ki nyaranta a temérdek munkájának (orvoslás, oktatás, közegészségügyi ügyek, írás, szerkesztés, stb.) fáradalmait. Noha emlékét a még ma is megjelenő, közel másfél évszázados múltra visszatekintő orvosi szaklap (Orvosi Hetilap), tanulmányai, könyve (Észrevételek az orvosi tudomány fejlődéséről az utolsó ötven év alatt), a róla elnevezett díj, emlékérem, alapítvány, ösztöndíj és számtalan köztéri szobor, márványtábla és kórház is őrzi, az orvostörténet e kimagasló alakja nemcsak ezen emlékek által él tovább a köztudatban. Neve és ragyogó szellemisége nem csupán kerek évfordulókon bukkan fel. Bátran kijelenthetjük, hogy évszázadokon átívelő szellemi hagyatéka még ma is kihat a mai magyar medikusképzésre és egészségügyre. CzOMpÓ JuDIt



A Titanic katasztrófája a számok tükrében É 41° 43’ 30’’; Ny 49° 57’ 2’’ – e koordináták jelölik a 3821 méter mélységben, az Atlanti-óceán fenekén a 100 évvel ezelőtt, 1912. április 14-én elsüllyedt óriás luxushajó, a Titanic roncsainak pontos helyét, amit 1985. szeptember 1-jén, 900 km-re Új-Fundland partjaitól, dr. Robert Ballard fedezett fel. Az oceanográfus eredetileg a haditengerészet két elsüllyedt atom-tengeralattjárójának (USS Scorpion, USS Thresher) felkutatására készült, helyette azonban – az első és egyben utolsó útjára induló – Titanic hajótestének két részre tört roncsait találta meg.

Köztudott, hogy az óceánok titokzatos kék mélysége nemcsak fűszernövényeket, porcelánokat, posztókat, ékszereket, dísztárgyakat, parfümöket és sok más egyebet is szállító kereskedőhajók, valamint hadi- és kalózhajók sorát rejti. E hajók többsége – melyeket napjaink lelkes (profi és amatőr) óceánkutatói feltárnak – olykor bizony szomorú, mégis izgalmas történetet mesélnek el. A Titanic – az óceánok mélyén szunnyadó roncsok közül – nem csupán a méretei miatt tartozik a „legek” közé. A brit óceánjáró, a 29 gőzöst üzemeltető White Star Line brit hajózási társaság egyik büszkesége volt, amely „testvéreihez” (Olympic, Britannic) hasonlóan elképesztő méretekkel bírt, és mindenkit lenyűgözött (és nyűgöz le ma is.) A hajótestet ugyanis 269 méter hosszúra, 53 méter – a vízvonaltól a fedélzetig közel 19 méter magasra – tervezték. A kora

40


csúcstechnológiáját képviselő jármű vízkiszorítása 66 ezer tonna volt. A 11 fedélzettel bíró Titanic – amelynek óránkénti sebessége elérte a 45 kilométert – impozáns külsejéhez persze pompás belső is járt, amely – többek között – az írországi mesteremberek keze munkáját dicséri. Az első osztályú, elektromos világítással felszerelt lakosztályokhoz két hálószoba, kényelmes bútorokkal berendezett nappali, és minden igényt kielé-

Az emberek eleinte nem tudták elképzelni, hogy egy ekkora „vasdarab” úszik a vízen. Később nem hitték el, hogy képes elsüllyedni…

gítő dupla fürdőszoba is tartozott. A lakók kényelmét szolgálta a zártláncú telefonrendszer is, de az abban az időben még kuriózumnak számító konditerem is, ahol az utasok a legmodernebb testedző eszközökkel „kínozhatták” magukat, vagy ha sétálni szerettek volna, akkor ezt a lakosztályokhoz tartozó külön fedélzeten megtehették. Valószínűleg így tett Margaret „Molly” Brown, Bruce Ismay, a hajótársaság elnöke, Washington Dodge politikus, Dorothy Gibson filmsztár; Edith Rosenbaum, divattervező, valamint Madeleine Astor, John Jacob Astor második felesége és Rothes grófnő is, akik valamennyien túlélték a katasztrófát. Lillian Asplund – aki egyébként az utolsó USA-beli túlélő volt – három bátyjával, apjával, édesanyjával és öccsével utazott a hajón. Azonban e népes családból csak az édesanya, a 3 éves Félix, és az akkor öt éves Lillian élte túl a szerencsétlenséget. Charles Joughlin pék a megivott töménytelen mennyiségű alkoholnak köszönhette az életét, ezért nem lett kutya baja sem a jeges vízben. (Ha már a kutyáknál tartunk, gazdáival 9 eb is utazott a hajón, de csak 2 menekült meg.) A már említett – az „elsüllyeszthetetlen” becenévre hallgató Molly Brown egyébként az első túlélő volt aki, a Titanic segítségére siető Carpathia fedélzetére lépett, az utolsó pedig Charles Lightoller másodtiszt, a személyzet közül a legmagasabb rangú túlélő volt. Egyébként a legénységből haltak meg (688) a legtöbben, köztük Edward John Smith kapitány is, aki pályájának meg-


koronázásaként tekintett erre az útra, hisz éveken keresztül mindig ő volt az, aki a megépült új hajókat első útjukon irányította. Henry T. Wilde legfőbb és William Murdoch elsőtiszt szintén a katasztrófa áldozatai lettek. Adolphe Sealfeldnek, a parfümgyárosnak – aki közel 70féle parfümből álló kollekciójával igyekezett az Egyesült Államokba – csak a parfümös fiolái menekültek meg, ezeket számos kiállítás részeként, sok egyéb tárgy mellett sokan megcsodálhatták világszerte – ő maga a hullámsírban veszett oda. A rádiósszobában tevékenykedő Jack Philips sem élte túl a szerencsétlenséget, továbbá a hajón szolgálatot teljesítő két orvos, dr. O’Loughlin és helyettese dr. John Edward Simpson sem. A Titanic 2223 utasa és tengerésze közül 1517-en haltak meg a katasztrófában. Persze akadnak olyanok is, akik szerencsésebbek voltak: bár jegyük volt a Titanicra, egyéb okok miatt mégsem utaztak el. Ilyen volt a White Star anyavállalatának gazdája, John Pierpont Morgan milliárdos iparmágnás, bankár

S. O. S. Titanic!

és befektető, aki üzleti ügyeire hivatkozva mondta le az utat, vagy a csokoládéiról elhíresült Milton S. Hershey, aki végül felesége betegsége miatt nem lépett fel a Titanic fedélzetére. Mivel a Titanic szikratávíróit és rádióit a Marconi Company üzemeltette, ezért az első útra természetesen a „rádió atyját”, Guglielmo Marconi Nobel-díjas olasz fizikus-feltalálót is meghívták, azonban ő visszautasította a lehetőséget. A milliárdos playboy, Alfred Gwynne Vanderbilt is az utasok között lett volna, ha nem hosszabbítja meg európai vakációját. Edgar Selwyn, a XX. század első felének híres színésze, – aki drámaíró, rendező és producer is volt egy személyben, és az MGM elődjének, a Goldwyn Pictures megalakításában is részt vett, – annak köszönheti a „megmenekülését”, hogy ott szeretett volna lenni a brit drámaíró Arnold Bennett új darabjának ősbemutatóján. A korábban jelzett koordináták alatt fekvő Titanic jól ismert, szomorú története, a felsorolt számok

és adatok tükrében is érdekes képet mutat. Ezt számtalan dokumentum- és játékfilm próbált meg bemutatni, az 1996-os, Robert Lieberman-féle filmes feldolgozástól, a talán közismertebb egy évvel későbbi James Cameron-féle Titanic-ig, a 2005-ös angol dokumentumfilmtől, melyet William Lyons rendezett, a 2012es Jon Jones-féle kanadai-angol-magyar koprodukcióig. (Az, hogy James Cameron vonzódik az óceánok rejtelmes világához, már az 1989-es A mélység titka c. filmjéből is kiderül. Nemrégen pedig másodmagával merült le a Mariana-árok fenekére, hogy ott felvételeket készítsen. A Titanicról napjainkban készített 3D-s felvételeknél, amellyel a hajóroncsot feltérképezték szintén részt vett a direktor.) A filmek mellett – új és újabb kiállítások nyíltak, melyek a katasztrófa okait is vizsgálgatták. 2007-ben például „Eredeti leletek – igaz történetek” címmel, Közép-Európában elsőként Budapesten mutatták be Titanic óceánjárón talált tárgyakból összeál-

A legendák újra találkoznak 2012. május 19-én! A 2011-es Legendák Találkozása sikerén felbuzdulva és azzal a szándékkal, hogy közösen megünnepeljük az Opel első helyezését a 2011-es személyautó piacon, idén, 2012. május 19-én is megrendezzük izgalmas és nagyszabású családi fesztiválunkat a Hungaroringen! Mindenkit szeretettel látunk és várunk az Opel Legendás hétvégéjén – Magyarország egyedülálló Forma-1-es versenypályáján – amelynek most egy különleges apropója is lesz! A Jövő megérkezett, a rendezvényen bemutatjuk az Opel egyedülálló, kiterjesztett hatótávú elektromos autóját, a Genfi Nemzetközi Autószalonon az Év Autója 2012 címmel elismert Opel Amperát. Részt vennél születésnapi rendezvényünkön? Regisztrálj, és téged is várunk szeretettel! A rendezvényen való részvétel ingyenes, csupán regisztrációra van szükség, amely során a napközbeni programokra és az esti koncertre külön várjuk a jelentkezéseket. Regisztrálni a www.legendak.com honlapon tudsz. Figyelem! Ha te egy F Astra tulajdonosa vagy, és szívesen résztvennél F Astra szépségversenyünkön, jelezd ezt a regisztráció során és add meg a megfelelő adatokat valamint tölts fel fényképet! A benevezett autókra facebook oldalunkon lehet majd szavazni. A 100 legkedveltebb autót kiállítjuk rendezvényünkön. További információ: www.legendak.com



lított tárlatot. Az észak-írországi Belfastban – a hajó építési helyén – nemrégiben nyitotta meg a kapuit a Titanic Belfast látogatóközpont, de a SeaCity Museum is izgalmas tárlattal várja a látogatókat Southamptonban. Nálunk a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum ad helyet a Titanic 100 című kiállításnak. E kiállításon többek között – a Stern Stúdió és a Mid Atlantic Films jóvoltából, amelyek a Magyarországon forgatott Titanic című televíziós sorozat díszleteit és kellékeit kölcsönözték – a Titanic fedélzete is megelevenedik. A Múzeumok éjszakája program keretében június 16-án a Nemzeti Múzeum is Titanic-programra készül, és a Kresz Géza Mentőmúzeum a nyáron nyitja meg Titanic-kiállítását. A filmeken és kiállításokon túl könyvek sokasága is segíthet a tragikus történet megértésében. Walter Lord (aki egyébként Titanic tragédiája helyszínének „közelében” tartózkodó Californian kapitányának a fia) A Titanic pusztulása címmel jelentette meg könyvét, amely a túlélők elmondása alapján született. Az egyik túlélő, Jack Thayer Egy túlélő története címmel írta meg emlékeit. S. O.S. Titanic címmel pedig Dékány András írt regényt. Lengyel Árpádnak, a száz éve elsüllyedt Titanic utasait mentő Carpathia hajóorvosának életéről, munkásságáról nemrégiben jelent meg egy kötet A Titanic árnyékában címmel, amely annak a napnak az eseményeit próbálja meg felvillantani, amikor az óceánjáró katasztrófáját követően a magyar orvos két kollégájával együtt 705 ember életét mentette meg. A könyv szerzője – a 26 évesen kalandvágyból tengeri szolgálatra jelentkező fül-orr-gége szakorvos, Lengyel Árpád unokája – Reich Márta, társszerzője pedig Balogh Tamás hajótörténész volt. A Carpathia egyébként 1912. április 11-én indult el New Yorkból, több mint 700 utassal a fedélzetén a Földközi-tenger, illetve Magyaror-

42


szág felé. A hajót Arthur Henry Rostron kapitány irányította, aki bár 27 éve szolgált a tengeren, csak három hónapja volt a Carpathia parancsnoka. A Carpathia – amely 58 tengeri mérföldre volt a luxus-óceánjárótól – április 14-én fogta a Titanic S. O.S. jeleit, valamint a korábban használatos CQD-jelsorozatot is, melyek arról adtak hírt, hogy a Titanic jéghegynek ütközött és süllyed. (A legendák – amelyekből a Titanic esetében persze több is van – arról szólnak, hogy a Californian hajó közelebb tartózkodott a Titanichoz, mint a Carpathia, de előbbi rádiósa elaludt, és nem továbbította a vészjelzést hajója kapitányának.) Így végül a Carpathiára hárult a feladat, hogy a túlélőket megmentse. Egyébként nemcsak a hajó személyzete, de a Carpathia utasai is részt vettek a mentésben, akik felajánlották ruháikat és egyéb használati tárgyaikat a zúzódásoktól, hidegtől és leginkább a lelki megpróbáltatástól meggyötört utasoknak, akik több órán át fagyoskodva, a csónakokba kuporodva, sírva, vagy döbbent csendben nézték végig, amint a hatalmas luxushajót elnyeli a feneketlen óceán. (Mint ismert, a hajóra végül jóval kevesebb mentőcsónak került, így ha azokat teljesen meg is töltik, akkor is csak az utasszám 57%-át tudták volna megmenekíteni. Azonban az első csónakokat félig üresen eresztették a vízre.) A hajón tartózkodó három orvos – köztük

A legendák – amelyekből a Titanic esetében persze több is van – arról szólnak, hogy a Californian hajó közelebb tartózkodott a Titanichoz, mint a Carpathia, de előbbi rádiósa elaludt, és nem továbbította a vészjelzést hajója kapitányának.

dr. Lengyel Árpád, aki a fedélközben dolgozott – rögtön munkához látott, amint az első túlélő négy óra után tíz perccel e mentőcsónakokból a fedélzetre lépett. Lengyel Árpádot – aki a három doktor közül egyedül rendelkezett mentőorvosi képzettséggel – nagyon megviselte a látvány, pedig tapasztalt szakember volt, hiszen az I. világháború idején mentővonat katonaorvosaként már látott súlyos sebeket és hallott nyöszörgő, haláltusájukat vívó sérülteket. Borzasztó látvány és megfeszített munka várt a doktorokra. A hajó 16 ágyas kórterme és fertőzőbeteg- kórháza megtelt, utóbbiban a Carpathia betegei feküdtek. Lengyel Árpád a szörnyű tragédia emlékét eltemette magában. Soha többé nem szállt hajóra, csupán hivatalos felkérésre évfordulók idején, orvosi szemszögből beszélt róla. A Titanic katasztrófájának 100. évfordulójára megjelent már említett könyv sajtótájékoztatóján, a hős magyar doktor unokája, Reich Márta úgy nyilatkozott: „Visszaemlékezéseinek az egyik legérdekesebb pontja, hogy a rendkívül hideg idő ellenére szinte egyáltalán nem volt hűléses megbetegedés; törés, zúzódás viszont annál több és szinte kivétel nélkül minden utas sokkos állapotban volt”. Mint az elején említettem, nagyon sok hajó nyugszik az óceánok felszíne alatt, ám – a nemrégiben az UNESCO védelme alá került Titanic az egyetlen, amely – leginkább megmozgatva az emberiség képzeletét – könyvek, filmek, kiállítások „sztárja” lett. Az biztos, hogy a méreteiben és nevében is hatalmast, fenségest jelentő hajó még a következő századok nemzedékének is tartogat szomorú titkokat, hisz a technika fejlődésével egyre több – az óceán víztükre alatt nyugvó – rejtélyre derülhet fény.

CzOMpÓ JuDIt


Újra nyitva a Pincekórház a Mentőpalota alatt Páratlan időutazás részesei lehetnek a ma technikájával gyógyítók is, rácsodálkozva a korabeli eszközökre, az életmentő jelenteket felvillantó installációkra.

Az 1956-os forradalomhoz kapcsolódó tavaly őszi megemlékezések idejére még csak 90 százalékig sikerült berendezni korabeli tárgyakkal, eszközökkel a Kresz Géza Mentőmúzeum új, állandó kiállításának helyszínét, így végül az idén, április 12-én nyithatta meg kapuját az érdeklődők előtt az eredeti helyen, azaz a fővárosi Markó utcai „Mentőpalota” alatti pincerendszerben a különleges szükségkórházra emlékező/ emlékeztető tárlat. A Pincekórház 1956 című kiállítás, létrehozóinak szándéka szerint mindazon orvosok és mentődolgozók hivatástudata, helytállása előtt tiszteleg, akik a forradalom napjaiban „háborús körülmények között” mentettek itt életeket, látták el a sebesülteket, sőt, a hirtelen berendezett műtőben még operáltak is a légópince falai között. A harcokban feladatteljesítés közben mentődolgozók is megsérültek, áldozatul esetek. Szolgálatteljesítés közben halt hősi halált Rónafalvi Ödön mentőorvossegéd és Kecskés Sándor mentőápoló. Rájuk is emlékeztet a múzeum. Páratlan időutazás részesei lehetnek a ma technikájával gyógyítók is, rácsodálkozva a korabeli eszközökre, az életmentő jelenteket felvillantó installációkra. A multimédiás effektusokkal élethűvé tett helyszínen azonban azoknak is sikerül bepillantást nyerniük a forradalom napi, gyakorlati valóságának e speciális

részletébe, akiknek már csak tankönyvi fejezet vagy érettségi tétel 1956, és nem kötődnek az egészségügyhöz. A mentőszolgálat történetének e különleges időszaka persze nem előzmény nélkül való. A helyzet súlyosságára való tekintettel a budapesti mentést személyesen dr. Orovecz Béla (1909–1966), az OMSZ alapító főigazgatója irányította. Október 24-e reggelén – az éjszakai harcok tapasztalatai nyomán – elrendelte a Markó utcai légoltalmi pincerendszer üzembe helyezését, és a várható sérültek tömeges ellátásához szükséges egészségügyi felszerelések beszerzését. Ezzel a mindössze nyolc éve alapított Országos Mentőszolgálat ismét felelevenítette azt a második világháborús gyakorlatot, amelynek során, a főváros ostromakor a Markó utcai épület pincéjében fogadták és látták el a környék sérültjeit. A több mint tíz évig használaton kívüli légópince helyiségeit tehát újra segélykórháznak rendezték be. Ismét itt helyezték el a sérülteket, és – mentőorvosok

A Pincekórház helyiségei

A múzeum nyitva tartása: Hétfő-péntek 8–16 h-ig, szombaton 8–14 h-ig.

irányításával – végezték a betegellátást. A harcok elhúzódásával az Egészségügyi Minisztérium is alkalmazkodott a rendkívüli helyzethez, s a tartós betegellátás kívánalmainak megfelelően nagyobb egészségügyi ellátmányt utalt ki a mentőknek; a Fővárosi Autóbuszüzem önkéntes sofőrjei szállították ide a matracokat, kötszereket és gyógyszereket, később több ízben a sérültek szállításába is bekapcsolódva. A folyamatosan duzzadó beteglétszám és a helyszűke miatt a Pincekórház betegeit időről időre továbbszállították a különböző kórházakba. A sérültek egyre növekvő száma miatt Orovecz Bélának új lehetőséget kellett keresnie, s végül a VI. kerületi Szobi utcai, szembetegeket kezelő Trachoma Kórház átvételéről állapodott meg Constantinovits Milán szemész főorvossal, az intézmény vezetőjével. Miután a Mentőszolgálat november 2-án átvette az épületet, egy betegszállító mentőegység még aznap áttelepült a leendő Mentőkórházba. Éppen idejében, mert még a november 4-i második szovjet invázió előtt sikerült az épületet a mentők sürgősségi betegellátó tevékenységének megfelelő fogadóképes állapotba hozni. November 4-én este már 3 kórterem volt zsúfolásig tele betegekkel! Így alakult meg a „mentők kórháza”, mely Magyarországon a sürgősségi betegellátás csírája lett. S amelyre a 2004. március 16-i kiköltözés után – az ott dolgozókon és gyógyultakon kívül – szintén csak tárlat emlékeztethet a Mentőmúzeumban. KOMOrnIK verA


A nnO

Anno– Májusban történt 184 éve, 1828. május 22-én megszületett Albrecht von Graefe német szemorvos, aki Berlinben, Prágában, Párizsban és Bécsben folytatott tanulmányai után, mindössze 22 évesen, 1850-ben Berlinben megalapítja első klinikáját, 26 évesen pedig elindítja a híres szemészeti szaklapot (Archiv für Ophthalmologie). Szintén 1850-ben jelenik meg a Hermann von Helmholz által konstruált szemtükör is, melyet Graefe elsőként alkalmaz a gyakorlati szemészetben. A glaukóma-műtétekhez használt speciális sebészkés szintén az ő nevéhez köthető. Rövid munkássága alatt egyébként több mint tízezer operációt végzett el. A modern szemészet megalapítója, aki a kancsalság és a szürke hályog módszereinek kidolgozója volt, tuberkulózisban hunyt el, mindössze 42 évesen. .................................................. 190 éve, 1822. május 18-án, Pesten megszületett Boch János Jónás, aki Jókai unszolására magyarosította nevét Bókai Jánosra. A Pesten és Bécsben orvosi tanulmányokat folytató fiatalember, a Schöpf-Merei Ágost által alapított első gyermekkórházban segédorvosként kezdte, ahol 1852-től már igazgató főorvosként dolgozott. A hazai gyermekorvostani iskola megalapítója 1873-tól okította a hallgatókat az egyetemen, előadásaira azonban a bábák

44


is jártak, mivel az oktatást rájuk is kiterjesztette. Ingyenes rendeléseket tartott, és helyiséget nyitott az orvostanhallgatók egyesületének. Így az egykor kezdetleges szegénykórház nemsokára európai színvonalúvá nőtte ki magát, majd Stefánia néven 1883 szeptemberében új helyre költözött, ahol később fia, ifj. Bókai János folytatta apja munkásságát. .................................................. 274 éve, 1738. május 28-án megszületett Joseph Ignace Guillotin francia orvos, aki egész életében a himlőoltás bevezetésén fáradozott, neve mégis a hírhedt kivégzőeszközzel forrt össze, noha egyes kutatások szerint nem is ő találta fel a nyaktilót, csupán szorgalmazta annak használatát. A kivégzőeszköz eredetileg „Louisette” vagy „Petite-Louison” névre hallgatott, csak később terjedt el a „guillotine” elnevezés, valószínűleg azért, mert Guillotin volt az, aki a 1789. október 9-én a francia nemzetgyűlésnek indítványozta, hogy a halálra ítélt embereket az addigi módszerekhez képest e kevésbé fájdalmas eszközzel végezzék ki. Ez a javaslat egyébként – amit a nemzetgyűlés 1792. március 20-án fogadott el, és törvényben rögzítette az eszköz használatát – a megkülönböztetés ellen irányult, hiszen addig a szegényeket akasztották, míg a nemeseket karddal fejezték le. Nyaktilót Franciaországban 1939-ig alkalmaztak nyilvános kivégzéseken, használatát 1981-ben szüntették meg.

363 éve, 1649. május 10-én, Désen megszületett Pápai Páriz Ferenc orvosdoktor, az első magyar nyelvű orvosi könyvek összeállítója, aki orvosi diplomáját 1674-ben, Bázelben vette át. Számos tudományos terület mellett, melyeket magas szinten művelt, irodalmi és művelődéspolitikai témákban is otthonosan mozgott, sőt, utóbbi területen komoly szaktekintélynek számított. Amellett, hogy a nagyenyedi kollégium rektoraként (1680) a teljes hazai értelmiségi- és tudósképzést megújította, könyvírásra is jutott ideje. Első orvosi könyve, a „Pax corporis” (A test békessége) című – amelyben minden akkoriban ismert betegség tünetét és lehetséges gyógymódját részletesen ismertette – 1690-ben jelent meg. Ez a kiadvány 1775-ig 11 kiadást ért meg. Orvosi könyvein túl történelmi-vallási, és béke-központú, filozofikus műveket is publikált, valamint címertani munkák közzétételével is foglalkozott. Az 1708-as latin-magyar, illetve magyar-latin-német szótár megírása szintén Pápai Páriz Ferenc nevéhez köthető, aki – az akkori átlagéletkort nézve – igen magas életkort ért meg, 67 éves korában hunyt el CzOMpÓ JuDIt

K uLt Úr A

Májusi kulturális menü Köztudott, hogy az orvostársadalom a kultúra egyik legnagyobb fogyasztója. Mégis, olykor nehéz választani a bőséges étlapról. Épp ezért talán jól jön egy-két ötlet, különlegesen finom fogás a májusi menüből.

légyott egy békebeli szalonban A nagy bezárások, összevonások, nadrágszíj-meghúzások idején a régi békeidőket idéző fellélegzést jelent az az új kulturális ékszerdoboz, amely Budapest belvárosában nyílt meg néhány hete. A Rózsavölgyi Szalon nem véletlenül kapta nevét, hiszen a Szervita téren már több mint 150 éve a zenebarátokat szolgáló, sokak által csak „a Rózsavölgyiként” emlegetett zeneműbolt emeletén kapott helyet. Igaz, az üzletet hívták egykor „Rózsavölgyi Kaszinónak is”, mert nem sokkal alapítása után a magyarországi zenei élet igazi központjává vált. Találkozóhelye volt neves magyar és külföldi zenészeknek, többször járt itt Liszt Ferenc és Wagner is. Ezt a hagyományt szeretnék feleleveníteni a szervezők, ezért nevezik szalonnak a nappal kávéházként este kamaraszínházként működő intézményt. Nem meglepő tehát, hogy az idelátogatók esténként a komoly-

Néhány program a májusi repertoárból: május 11. Bársony Bálint és vendégei – komolyzene és jazz május 14. Kollektív neurózis – Falusi Mariann estje május 23. A Pulzus vonósnégyes koncertje – Mozart, Beethoven, Schubert, Rózsavölgyi Márk május 25. A Kelemen Kvartett koncertje – Mozart, Beethoven és Kurtág György művei

zenei koncertek, színházi és irodalmi estek, kulturális talkshow-k mellé egy forró kávét, vagy akár egy pohár pezsgőt fogyaszthatnak, és a programok után jó társaságban múlathatják az estét. Ahogy a vendéglátók fogalmaznak: „a Rózsavölgyi Szalon a magyar művészeti élet otthona szeretne lenni – igazi szellemi találkozóhely – olyan közösségi tér, ahol mindig történik valami, mindig jó a társaság és ahova visszavágynak a vendégek”. A magyar egészségügy színházi kórképe Humorosak, szatirikusak, olykor morbidak azok a jelenetek, amelyekkel az Anamnézis című színházi előadásban az alkotók megpróbálják saját eszközeikkel felvázolni a jelenlegi magyar egészségügy diagnózisát. A Szputnyik Hajózási Társaság és a Katona József Színház közös produkciója tavaly novemberben indult, amikor a két műhely felhívást tett közzé. Azt kérték, bárki, aki szívesen megírná, küldje be saját,

Akit érdekel a színházi szembesítés, májusban a következő napokon tekintheti meg az előadást: május 19. (szombat) 19:00 május 22. (kedd) 19:00

az egészségüggyel kapcsolatos történetét. A színházi felhívásra, ahogy a rendező, Bodó Viktor fogalmazott, „háromtalicskányi levél érkezett”. A rendező és társai azonban nem elégedtek meg ennyivel, háttérkutatásként egészségügyi statisztikákat, cikkeket olvastak el, szakemberekkel beszélgettek, és hozzáadták saját, a témával kapcsolatos történeteiket. A végeredménybe, az április vége óta látható előadásba persze nem szó szerint kerültek bele a konkrét történetek, inkább csak töredékeikben, kifejezésekben. Nyomokban felfedezhetőek a leírt figurák, betegségek, bánásmódok, hogy ki kivel miként volt bunkó vagy igazságtalan, az érzések, például mennyire rettenetes a várakozás, amíg megtudja valaki, hogy meg fog halni. Az egészségügyben dolgozó nézők közül sokan magukra ismerhetnek. Hiszen látható benne kiégett, megalázott orvos, gyógyszergyárak kenőpénzével házaló ügynök, hatalmaskodó portás, nemtörődöm nővér, a beteggel birkózó mentős, az egészségügyön élősködő politikus. Az előadás bemutatja milyen egy haldokló és a gyászoló szemszögéből a kórterem, milyen, amikor egy tömegbalesetnél megjelenik a bulvárriporter, akit a hírgyártáson kívül nem érdekel semmi. Az Anamnézis alkotói a humor eszközeivel azoknak a szóbeszédeknek is utána járnak, hogy valójában miként dőlnek el a kórházi ágyszámok, miként és kik döntenek igazából betegekről és ellátásról…


sp Or t – OrvO s

Sportoló orvosok A Magyar Orvosok Sportegyesülete nyolc éve alakult meg a Magyar Orvosi Kamara keretén belül. Az egyesület létrejöttében elévülhetetlen érdeme volt dr. Huszágh Hedvignek – aki a megalakuláskor az Orvosi Kamara Sportbizottságának a helyettes vezetője volt. Fő célunk az volt, hogy a munkájuk mellett rendszeresen sportoló orvosokat összefogjuk, a versenyeken való részvételüket elősegítsük, sikeres szereplés esetén az érmes helyezést elérő versenyzőinket jutalomban részesítsük.

Egyesületünk nyitott mindazok előtt, akik alapszabályzatunkat elfogadják, minimális tagdíjunkat befizetik. Több gyógyszerész kolléga is részt vesz egyesületünk életében. Nyolcadik éve végezzük munkánkat közhasznú egyesületként, így fogadni tudjuk tagjaink és a pártoló tagok SZJA 1%-át. Működésünket az átutalt SZJA 1%-ból, a beérkező tagdíjakból, az Orvosi Kamara támogatásából, és a pályázati pénzek rendelkezésünkre álló keretéből biztosítjuk. Célunk az évenként megrendezésre kerülő Orvos Világjátékokon való eredményes részvétel biztosítása. E verseny megszervezésének gondolata Franciaországból indult el 1978-ban, s azt, hogy ez jó ötlet volt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Törökország ebben az évben már a 35. Világjátékot rendezi. A világ 54 országából érkeznek versenyzők, akik 25 sportágban küzdhetnek egymással a helyezésekért. Érdekességként szeretném megemlíteni, hogy Magyarországról először

46


1991-ben vettek részt orvosok a Világjátékokon, amelyeket akkor Görögország rendezett. Országunkat ott 14 orvos képviselte, az első aranyérmeinket dr. Kasza Géza úszásban, dr. László Csaba

A cikk szerzője

A teljesség igénye nélkül szeretném megemlíteni kiemelkedő eredményeket elért orvosaink nevét: úszás: dr. Bogád Judit, dr. Kasza Géza, dr. Korpássy András, dr. Pálos Péter, dr. Pócs Alfréd, dr. Sipos Péter atlétika: dr. Bácsalmási Antal, dr. Bogád Judit, dr. Deák Katalin, dr. Jerémiás Attila, dr. Jerémiás Ildikó, dr. Peresa Magdolna, dr. Rádi Imre, dr. Török István asztalitenisz: dr. Kiss Zsuzsanna, Kuti Sándor, dr. Sági László vívás: dr. Póka László, dr. Uhereczky Gábor erőemelés: dr. Bácsalmási Antal, dr. Jerémiás Attila, dr. Papp Zoltán triatlon: dr. Hécsey András, dr. Herr Gyula, dr. Póka László, dr. Sipos Andrea tenisz: dr. Bágyi Kinga, dr. Kleknek Álmos, dr. Kovács Viktor, dr. László Csaba, dr. Móricz András, dr. Orosz György, dr. Riha Éva, dr. Zilahy Bertalan tollaslabda: dr. Harangi Orsolya, dr. Tombor Andrea, dr. Tombor András, dr. Veszprémi László fallabda: dr. Varga Csaba sportlövészet: dr. Döme Péter, dr. Gartai Imre, dr. Miecsinszki Ernő, dr. Sipos Péter, dr. Szakonyi Gerda dzsúdó: dr. Skapinyecz József

és dr. Zilahy Bertalan teniszben szerezték. Dr. Csiák Gyula és dr. Bálint László teniszben bronzérmet nyert. Orvos labdarúgó válogatottunk ekkor még nem, de a következő évben, Evianban már

sp Or t – OrvO s

bronzérmet, majd Klagenfurtban, St-Tropez-ban, Cannes-ban, és ismét Evianban aranyérmet nyert. 2002-ben Magyarország rendezte a Világjátékokat, itt a focisták ezüstérmesek lettek. Mint már említettem, sportoló orvosaink 1991 óta minden évben részt vettek a Világjátékokon, de nem szervezett formában. Évek múlva fogalmazódott meg az igény, hogy alakítsunk egy sportegyesületet, amely koordinálja, szervezi versenyzőink részvételét. Egyesületünk megalakulásakor a Világjátékok programjában szereplő és a mi orvosaink részéről leginkább kedvelt sportágakat vettük figyelembe. Felkértük az adott sportágban ismert, kiemelkedő eredményt elért kollégákat, hogy fogják össze az azonos érdeklődésű sportolókat és szervezzenek versenyeket. A legkedveltebb sportágak: a tenisz, asztalitenisz, atlétika, úszás, lövészet, triatlon valamint a tollaslabda.

A Világjátékokon 2004–2012 között 255 (139 arany, 60 ezüst, 56 bronz) érmet szereztek sportolóink. Ez igazán figyelemre méltó eredmény annak tükrében, hogy a teniszezők eredményeiről külön beszámoló készül. Örömmel fogadjuk és támogatjuk az újonnan jelentkező kollégákat, akik szívesen indulnának az Orvos Világjátékokon. Tevékenységünk bemutatásához rendkívül fontos a nyilvánosság. Az elmúlt időszakban két alkalommal sikerült a HÍR TV műsorában szerepelnünk. Az Orvosok Lapja segítségé-

Nyolcadik éve végezzük munkánkat közhasznú egyesületként, így fogadni tudjuk tagjaink és a pártoló tagok SZJA 1%-át.

vel nemzetközi és országos versenyeken elért eredményeinkről is tájékoztatást adunk. Szeretnénk köszönetet mondani a Magyar Orvosi Kamara vezetőségének, és külön dr. Éger István elnök úrnak – aki egyben sportegyesületünknek is tagja –, hogy anyagi segítségnyújtás mellett, tevékenységünk bemutatásával sok korábban rendszeresen sportoló orvost ismét rendszeres sportolásra inspirál. Szeretnénk, ha tevékenységünk híre eljutna az egyetemistákhoz, hisz az általunk elkezdett munkát nekik kellene folytatni. Felelősségteljes munkája mellett számos orvos sportol, elsősorban saját örömére, de egyben példát mutatva a betegeiknek, hirdetve az „Ép testben ép lélek” nemes eszméjét. A sportoló orvosok között kedvező fogadtatásra talált a Szenior Atléták „Sport egy életen át” gondolata. E nemes kezdeményezésnek sportegyesületünk az élére kíván állni. Fontosnak tartjuk a rendszeres testmozgást az egészség megőrzése érdekében, de ha ez még eredménnyel is párosul, az igazi példa lehet fiatalnak, idősnek, egészségesnek és betegnek egyaránt.

Dr. JerÉMIás AttILA


A prÓhIrDe tÉs

Stanwood Medical Services Ltd requires English speaking family doctors to work in Ireland. Pre-employment orientation course provided, excellent remuneration. Short or long term contracts available. Contact: forward CVs to Sarah Ellis info@ stanwoodmedicalservices.com or phone +353 74 9732924. www. stanwoodmedicalservices.com ..................................................... Franciaországba keresünk üzemorvost www.kulfoldiorvosallas. com, francia önéletrajzküldés: [email protected], mobil (06-30) 970-7474 .....................................................

MOK-MegáLLApODásOK

Északnémet kisvárosi klinikára keresünk szakorvosokat: anaesthesiologust, gastroenterologust, sebészt. Főorvosi státusz, kiemelt bérezés. Hangulatos kisvárosi

családbarát környezet, összetartó magyar orvoscsaládok. Gastroenterologustól gastroscopos és colonoscopos tapasztalat elvárt. Jelentkezés: [email protected] ..................................................... Délpesti agglomerációs városban 1150 fős házi gyermekorvosi praxis eladó. Budapestről kijárással ellátható, ügyeleti kötelezettség nincs. Telefonszám: 06 30 648-6209 ..................................................... Az Ajkai Kórház orvosi állást hirdet az alábbi területekre: - Csecsemő-gyermekgyógyászati osztály, - Baleseti sebészeti osztály, - Szülészet-nőgyógyászati osztály, - Ált. sebészet-szemészet mátrix osztály, - Sürgősségi betegellátó osztály, valamint a Pszichiátriai szakrendelés és gondozásra – szakorvosként. Pályázhatnak

OPTIMUM LÁTÁSJAVÍTÓ LÉZERKÖZPONT Lézeres látásjavítás MOK-tagoknak 30% kedvezménynyel! Nálunk az orvosi garancia nem extra szolgáltatás, hanem a kezelések természetes velejárója! Kérje ingyenes tájékoztatónkat a rövidlátás, távollátás és astigmia megszüntetéséről a (06-1) 275-5590-es telefonszámon vagy látogasson el a www.optimuminfo. hu weboldalra. Optimum Látásjavító Lézerközpont. Az éleslátás helye: 1124 Budapest, Fodor u. 77. Telefon: (06-1) 275-5590; e-mail: [email protected]; web: www.optimuminfo.hu. JOGI TANÁCSADÁS Értesítjük kamarai tagjainkat, hogy szakmai szabályszegés miatt indított polgári és büntetőjogi ügyekben díjmentes tanácsadást biztosítunk erre a jogterületre szakosodott jogász kolléga közreműködésével. Előzetes bejelentkezés a Magyar Orvosi Kamara titkárságán, a (06-1) 302-4140-es telefonszámon. OPEL MAGYARORSZÁG KFT. A márkakereskedések az Opel modellekre az alábbi kedvezményeket adják: Corsa Essintia, kivétel Corsa Essentia 1.0 légkondicionálóval 15,5%, Corsa Essentia, kivétel Corsa Essentia 1.0 AC és Essentia plusz csomaggal 17,5%, Corsa Color Edition metál fénnyel 15,5%, Corsa Enjoy/Cosmo légkondicionálóval 17,5%; NG Meriva Selection 2 helyi csomaggal 10,5%; NG Meriva Enjoy/Cosmo légkondicionálóval 13,5%; Astra Classic III. légkondicionálóval 20,5%; Astra Classic III. Business Edition légkondicionálóval 25%; NG Astra 15%; Zafira Essentia légkondicionálóval 23,5%; Zafira Enjoy 25,5%; Zafira Cosmo 27,5%; Insig-

Több száz állás lehetőség orvosoknak! Németországban, Skandinávíában, Szaúd-Arábiában és Franciaországban. Jelentkezzen most!!! Telefon: +36212525293 e-mail: [email protected] www.mejobs.eu szakvizsga előtt állók is. Lakás megoldható. Bérezés: Kjt. szerint. Pályázathoz csatolni kell: részletes szakmai önéletrajzot, végzettségről, szakképzettségről szóló diplomát, érvényes működési engedélyről szóló határozatot. Pályázatot a Magyar Imre Kórház (8400 Ajka, Korányi F. u. 1.) Dr. Nyári Ildikó főigazgatóhoz lehet benyújtani ................................................................................... Pesterzsébeten 1450 kártyás felnőtt háziorvosi praxisjog eladó. 06 30 9518137 ................................................................................... Angol 4xgyorsabban, beszédcentrikus Callan módszer, anyanyelvi tanárok, Skype-on is, www.ilc.hu, 202-3337

nia 20,5%; Corsa Van légkondicionálóval 12,5%; Corsa Van Business Edition 16,5%; Combo légkondicionálóval 17,5%; Combo Business Edition 20,5%; Vivaro 15,5%; Movano 14%. Az ügyfélkedvezmények visszavonásig érvényesek, valamint az Opel Magyarország Kft. fenntartja a jogot, hogy árfolyamváltozás esetén és üzletpolitikájának megfelelően listaárain és kedvezményein változtasson. HONDA ÉLES KFT. Új gépkocsi vásárlása esetén kérje egyedi akciós ajánlatunkat. Szerviz munkáknál az alkatrészekből 10%, a munkadíjból 15% engedmény, kivéve a biztosítási káresemények (1106 Budapest, Jászberényi út 38., telefon: (06-1) 262-1340, (06-1) 260-6853; e-mail: [email protected]). HONDA ALBA KFT. Honda Alba Kft. a MOK-tagoknak új gépkocsi vásárlásakor egyedi kedvezményt, a gyári kiegészítők árából 10% engedményt biztosít. Várjuk megtisztelő érdeklődésüket: 8000 Székesfehérvár, Kadocsa utca 59. Telefon: (06-22) 500-986, fax: (06-22) 500-987, e-mail: [email protected]. T-MOBILE ExKLUZÍV AJÁNLATA A MOK-TAGOKNAK Szeretné lecserélni telefonját egy korszerű okostelefonra? Váltson most MOK-díjcsomagra és válasszon exkluzív készülékajánlataink közül! A csomagváltás során hívószámát az új díjcsomagban is megtarthatja, sőt az új díjcsomagunkat nem csak Önöknek, MOK-tagoknak kínáljuk, hanem további 2 előfizetése is részesülhet a csomag nyújtotta előnyökből. Ráadásul a MOK-díjcso-

magot használók 0 Ft-os percdíjon hívhatják belföldön éjjel-nappal. Az ajánlat nem teljes körű, részletekért látogasson el a www.mok.hu oldalra. VODAFONE EGYÉNI AJÁNLATA A MOK-TAGOKNAK. Részleteket a www.mok.hu oldalon talál. AZ IBUSZ vállalja, hogy a Magyar Orvosi Kamara tagsági igazolvánnyal igazolt munkatársai, valamint velük azonos foglalásban szereplő hozzátartozóik (házas- vagy élettárs, gyermek, szülő) részére 5–10% kedvezményt biztosít. Részletek a www.mok.hu oldalon. SOPRONI HOTEL FAGUS**** SZÁLLODA a MOK tagjai részére 10% kedvezményt biztosít a mindenkori csomagárból (ünnepi és last minute ajánlatokra is). A részletek megtalálhatóak a www.mok.hu oldalon. SZAKFORDÍTÁS A LinguaMED Egészségügyi Fordító Iroda 10% kedvezménnyel vállalja a külföldi munkavállaláshoz szükséges dokumentumok szakfordítási feladatainak elvégzését. Felvilágosítás és megrendelés: LinguaMED 2001 Kft. 1042 Budapest, Árpád út 7–11. Telefon, fax: (06-27) 630-967, (06-20) 395-3625, e-mail: info@linguamed. hu, honlap: www.linguamed.hu. FIAT MAGYARORSZÁG KFT. 6–10% kedvezmény (modellenként változó) az ország területén bármelyik Fiat márkakereskedésben. 1123 Budapest, Alkotás utca 53. MOM Park. Telefon: 458-3100; internet: www.fiat.hu

hyunDAI hOLDIng hungAry KFt. FLOttApOLItIKA szerIntI engeDMÉnyeK MODeLLenKÉnt A MOK rÉszÉre FLOttA MátrIX

i10

i20

i30

i30

benzin

dízel

elantra

ix35

i40

r2.0, 4WD, Mt

r2.0, 4WD, At

benzin

dízel

900

1100

Flotta 2: elérhető engedmény (bruttó, 1000 Ft)

150

590

650

800

650

200

500

800

Maximálisan elérhető kedvezmények alap autó esetén

1.1 Comfort AC

1.25 Life AC

1.4 Life AC

1.4 CrDi Life AC Lp

1.6 Life

1.6 Comfort 2WD

2.0 CrDi Comfort 4WD Lp

2.0 CrDi style hp A/t

8%

19%

18%

19%

14%

4%

7%

10%

reg.adó nélküli bruttó árból:

santaFe

1,6/1,7

1.6 Life 1.7 CrDi Lp Life 15%

17%

1200* 2.0 CrDi style 5ü 14%

KIVÉTELEK: • kedvezményeink az aktuális bruttó listaárból számolva érvényesek • ix20 kizárva, csak egyedi megkeresésre • ix35 Life kizárva • ix35 2.0 DOHC csak egyedi megkeresésre • SantaFe raktári autó esetén 1 200 000 Ft, gyári rendelés esetén 900 000 Ft kedvezménnyel • ix55 csak egyedi megkeresésre • az itt megadott kedvezmények más akciókkal nem vonhatók össze! • a változás jogát a Hyundai Holding Hungary Kft. fenntartja! • kedvezmények a MOK igazolvány felmutatásával vehetők igénybe!

48


Ha azt gondolja, hogy ismeri a Hyundai-t...

...gondolja át újra! Új Hyundai i30 1.4 MPi Life 5 ajtós Magyar Orvosi Kamarai Tagoknak: •ABS + ESP menetstabilizáló rendszer •Első elektromos ablak •Elektromos külső tükrök •Fedélzeti számítógép •Flex Steering kormánykarakterisztika választó rendszer •Manuális klímaberendezés •Ködfényszóró •LED-es nappali menetfény / DRL •Integrált audio rendszer (Rádió / CD / MP3) •USB + AUX csatlakozó

már

3 899 000 Ft-tól!

LIFE Plus csomag most akciósan 99 000 Ft !!! Bőrkormány Kartámasz elöl Riasztóberendezés Távirányítós központi zár Ülésfűtés elöl

Az ajánlat május 1-től június 30-ig történő megrendelés esetén érvényes. A fotó illusztráció. Üzemanyag-fogyasztás (változattól és forgalmi viszonyoktól függően) 4,1-6,8 l/100 km, CO2-kibocsátás (változattól és forgalmi viszonyoktól függően) 109-159 g/km.

www.hyundai.hu

Korlátlan elkötelezettség

Tavaly forint volt az orvosok átlagkeresete

Recommend Documents