i.VJ
A füsti fecske tavaszi vonulásának helyi alakúlása a Szász királyságban.
áJerfudj einet Tnrftclluiia. !»c<< gocaígugeS Der :)uiudifd)ioa(hc int S i r o t g m d j e 2arl)fcn.*
GAAL GASTON-tól.
Bearbeitet non ©afton oon Waat.
1
21ÍS Der CS Ii e f ber Ung. C m . (ientrnle, Dtto .Oer
A mikor — 1893-ban — Hermán Ottó, a M . 0 . K . főnöke, adataink magvát s egyúttal leg
mau,
nagyobb
a Blasius-ok braunschweigi
$ugSbaten in ber Bibliotbcf B l a f t u S in B r a u n :
könyvtárában kivonatolta, Szászországra vonat
fdjroeig ereerpiei tc, fanb er für Sadjfen bloß ein
kozólag
einjiges
részét csupán
egyetlen
egy
forrásmunkát
im Jahre
'8'.i3 ben größten
ítieil unferer
Duettenroerf: ben I V . ^Jahresbericht
Beobadjtungsftationen talált: *Meyer és Helm: IV. Jahresbericht (1888) der ornith. Beobacldungsslalionen im im E ö n i g r . S a d j f e n oon 21. B . Jlieper u n b t e l í t i . T r é s b e n u n b B e r l i n . g n ber Biblio= Königr. Saclisen. Dresda és Berlin«. A mi nem (1888) ber o r n i t t ) .
zeti múzeumunk könyvtárában
ttjeí unfereS 9íatioiiaU9)íufeum's mar ebenfalls nur
is csak ez az
egy kötet volt meg, úgy hogy «a füsti
biefer einsige Banb oorhanben, fo baf; bei ber Be=
fecske
tavaszi vonulásáról" (Aquila. 1894.1—II.) szóló
arbeitung bes fjrühlingSsugeS
dolgozatában Szászország középszámát csak ezen
(in
egy évfolyam adataira támaszkodva állapíthatta
einsigen 2jahr<
meg.
Sadjfen feftgeftefft merben fonnte.
A z ott megállapított középszám apr. i5.
ber Hauibfcbroalbe
J l q u i l a 1894. I—II.) nur auf Bafiö biefeö
volt. B o n beut oben ermähnten Berte befihj bie U . D .
A M . 0 . K . azóta az említett m u n k a m i n d a G kötetét megszerezte, s ezáltal m a abban a
6 . bttreb 9cacr)fdjaffung nun im ©anjen fedjs (I—VI.)
helyzetben v a n , hogy az akkor
Jahrgänge. T i e Nadifdiaffung gefdjah um bas ba=
egy évre támaszkodó I — V I . évfolyamok
megállapított,
középszámot, az összes
alapján
revideálhassa
és
mals angegebene SJUttel eines einsigen Jahres auf Bafis fämmtlidjer [Jahrgänge coutrolliereu u i Eon= neu. 2IÍS mir bas SOBeri in bie §änbe
ellenőrizhesse. De m i k o r a teljes munkát megkaptuk, kitűnt
betonten,
faheu roir, baß bie 3Kener=iQe[ms'fdjen 5>ahres=
hogy annak segélyével még egyéb czélokat is kö
beridjte I — V I . , befonbers aber ber letzte Jahrgang,
vethetünk. A Meyer-Helm-féle Jabresberichte-k
mit einem foldjen 2Ipparate ber ^ilfsroiffenfdjaften
ugyanis, de kiválóképen a VI. évfolyam a segéd
oerfeben ift, baß berfelbe ben Berfudj einer Unter=
tudományok
fudjung i n einer ganj neuen SRidjtung: ber ©e=
oly nagy apparátusával van fel
szerelve, hogy annak alapján
vizsgálódásunkat
egy egészen új irányra is kiterjeszthetjük, a r r a
ugyanis, hogy miként megy végbe a helyi alakulása
Urfadjen
b e r f e l b e n möglidj madjt.
vonuló*
egy ily aránylag kis területen,
és látszólag minő okol; befolyásolják
f t a l t u n g bes S o c a l s n g e S u n b ber möglidjen
azt?
2Iudj biefer V I . ^arjresberidjt
beulst stoar nod)
nidjt — roie mir féljen merben — alle .íjilfsbaten in
Igaz ugyan, hogy még ez a V I . Jahresbericht
foldjem Umfange, mie biefelben jur richtigen Be=
oly mérték
ttrtljeilung einer fo betocglidien Erfdjeinung erfor--
ben, m i n t a hogy az egy i l y rendkívül ingadozó
berlidj finb, er giebt aber bennodj oiel meljr, als
sem öleli fel a segédtudományokat
jelenségnek a m i l y e n a madárvonulás,
helyes
megbirálásához okvetlen szükséges volna, mégis
alle übrigen, beufelben ftroeä oerfoígenben 2Irbeiten ber ©efammt=£itteratur.
*
jóval többet ád, mint akármelyik más hason irányú mű az összirodalomban.
* De
ÜEBir motten nun an bie Bearbeitung ber neuen
térjünk át magára a dologra. É s pedig
tárgyaljuk le először is Szászországot ban, s csak azután vegyük elő a vonulás
alakulásának
kérdéséi meteorológiai
Taten fdjreiten. Unterfudjen roir juerft
állatá helyi
t u n g bes ß o c a l j u g e ä a u f © r u n b ber niete;
alapon is.
orologifdjen ;:
*
A feldolgozás kísérlete
egyszersmind pótlék
a
«Füsti fecske tavaszi vonulásáról* czímii czikkbez, és (Aquila.
I.
czikke elült
1804.)
1S9Í- ben, teliát
készült el.
Hegyfoky Kabos Hermán
Sadjfen
i m 2l[(genteiuen, u n b b a n n erft bie ®e)taU
Ottó.
Srfdjeinungen.
" Siiflteid) 9iad)trag nun «grutjliiigajuge ber Stand)! jdjroatbe». (äquila. I. 1894.) 2)cr ülrtitet ronrbe i. 3. 1894 alfo nor jenem Jacob gegpfofy'S gefdjrieben. Otto germán.
153 Szászországról általában.
3nri)icu im Slllgcmciiictt.
(Egyszersmind pótlék a «füsti fecske vonulásáról" cz. csitthez. Aquila. I. 1894.)
(gugletdj íladjirag 511m «grüpnggjuge ber iHau^fdjroalbe». aquila. I. 1894.)
szóló s eddig birtokunkban
3lus ©aäjfen liegen uns — nie fdjon gefugt —
levő összes adatok a már említett Jahresbericht-
Szászországról
bie ^abresbericbte I — V I . nur: um biefe ju oor=
ékre szorítkoznak; hogy ennek adatait egymás
gleichen unb um ein oerläßlidjes Sanbesmittel 511
sal összehasonlíthassuk, s hogy az egész országra
erlangen, bebanbeln nur oorerft bie Taten je eineo
nézve egy megbízható középszámot
^abreo, unb nadjbem bie j g a t j r e S m i t t e t
nyerjünk,
tárgyaljuk először az egyes évfolyamokat külön-
einjeln
geprüft finb, ('teilen mir bao l a n b e s m t í í e l feft.
külön, s csak miután az egyes évfolyamok kö zépszámai k r i t i k a i l a g felülvizsgáltattak, állapít
suk meg az országos
középszámot.
A z évfolyamok ingadozásait
s középszámait
a következő táblázat tünteti f e l :
18S5.
1886.
1887.
1888.
1881
1890.
L * (F.) A p r .
3. (in) G l a u c h a u
L k . (Sp.) M a i . L . (F.)
Colditz
M a r t . 28. (in) L i e b e t h a l
L k . (Sp.) A p r . 24. « L . (F.)
Apr.
L k . (Sp.) M a i . L . (F.)
L . (F.)
.1. (Sch.)
31 nap (Tage).
K . (M.)
apr. 17—18.
J . (Sch.)
Oberlössnitz
K.(M.) I .1. (Sch.)
32 nap (Tage).
I K . (M.)
april, 18.
« Erdmannsdorf
I J . (Sch.)
Deutsch-Einsiedlj K . (M.)
M a r t . 22. (in) Schweitzerthal
L k . (Sp.) M a i .
9.
L . (F.)
«
3. (in) B a u t z e n
Mielőtt m i n d a hat évfolyam együttes közép az 1888. és 1890. éve középszámaik
felülbírálnunk.
58 nap (Tage).
april. 25—26.
.1. (Sch.) = 49 nap (Tage).
K . (M.) = april. 15.
Schmilka
J . (Sch.) = 55 nap (Tage).
L k . (Sp.) A p r . 27. « Schmiedefeld
ket túl késői illetve túl k o r a i
april. 10—11.
4.
M a r t . 28. (in) E a c h l a u
Mart.
24 nap (Tage). :
2. (in) L e i p z i g
L k . ( S p . ) M a i . 24.
számát megállapítanék, miatt k e l l
T i e ©djroanfungcn ber einjelnen Satjrgänge unb bie Sahresmittel geigt bie folgenbe Tabelle:
K . (M.) = martius 31.
ßhe bas 9)iitte( aus ben fedjó
33eobadjtuna>
jähren gejogen roirb, muß bas %al)v 1888 roegen ju fpátent unb 1890 roegen ju frühem Wittel einer befonberen Betradjtung unterjogen roerben.
A z 1888-ik év két s z o k a t l a n u l késői megér kezési dátumot mutat
fel u . m . F r o h b u r g b a n
T a s íjcujr 1888 bat jtoei ungeroörjnlidj fpäteSln--
m a i . 18, és D e u t s c h - E i n s i e d l - b e n m a i . 2 4 - i k é t ;
funftsbaten, u . jro. m'obburg 18.9)iai unb Teutfdj=
melyekkel szemben az összes eddigi megfigye
©infiebl 24. SDÍai, wogegen ber normal fpätefte T a g ,
lések legkésőbbi beérkezési dátuma május 9. H a az előbbi két, s e m m i által n e m okadatolt
nad) ben bisherigen Beobachtungen, ber 9. SDÍai roäre.
túl késői dátumot figyelembe n e m vesszük, ha
SBenn roir biefe buraj nidjts begrünbete Taten
n e m ezen év legkésőbbi dátumául a H o h e n
fortlaffeu unb als fpäteftes T a t u m jenes oon §of)eu=
steinben észlelt apr. 30-ikát vesszük (mely az
ftein, 30. Slpril, nehmen, fo ftellt fid) bas -Kittel
eddig észlelt legnagyobb ingadozások körén m á r
pro 1 8 8 8 :
belül esik), akkor az 1888. év ingadozása napról 34 n a p r a száll alá, a középszám
58
pedig
apr. 13—14-ike lesz 25—26. helyett.
S l p r i l 13—14, ftatt 2 5 — 2 6 ; ©djróanfung 34 Tage, ftat t 58 T a g e .
* Rövidítésekre vonatkozólag lásd Aquila 1894. I. p. 30. Setreffo ber atbfürjungen vide Aquila 1S94. I. p. 30. Aquila. II.
154 1890-ben jjedig Bautzenben oly korai beérke
T a s J a h r 1890 hat bagegen für Baumen ein fo
zést észleltek (mart. 3.), hogy általa az évi kö
frühes T a h i m , bafj bas SWittel baburdj auf bon 31.
zépszám mart. 31-ére vettetik vissza. H a ezt a
SKőrj jurüágefefct roirb. Saffen roir biefes S a t u m
tarthatatlan
meg, unb nehmen wir bas nädjftfolgenbe
dátumot elhagyjuk s legkorábbi
frütjefte
dátum gyanánt az — ugyancsak Bautzenben
SDatutn, ebenfalls oon Baufeen, ben 18. SRärj, fo
észlelt — mart. 18-át vesszük, formulánk kö
geftattet fid) unfer ftormel mie folgt:
vetkezőkép a l a k u l át: % 18. SDlärj (ftatt 3. SUtörs).
L . mart. 18. (mart. 3. helyett)
S p . 27. 2lpril.
L k . apr. 27.
Sdjro. 41 Tage (ftatt 55 Tage).
J . = 41 nap (55 nap helyett)
M i t t e l : 7. 2lpril (ftatt 31. SKärj).
Közép = apr. 7 (mart. 31. helyett.) Már itt is meg kell azonban említenünk, hogy
3Bir bürfen aber nidjt ohne Ermahnung laffen,
a bautzeni megfigyelő rendkívül korai dátumát
baf; ber Beobachter fein noar «a ufjergeroöhnlidj
következő
früh»
megjegyzéssel
kiséri:
«rendkivül
bezeichnetes Tatttin für Bautzen, als ooll-
k o r a i adat, de tévedés k i van zárva!»* (Lásd:
fonunen ocriűnlicb bejeidjnet, inbem er fagt, bafj
«Meyer és H e l m : V I . O r n i t h . -Tahresb. i n K n g r .
«eine T ä u f d j u n g
Sachsen. 1890. p . 17. A n m e r k u n g ! ) középszámaü
állítva
szembe,
fein foŰ.*
(Siehe: äJceoer & «geltn: Y I . ornith. JatjreSb. in
Ezek után már most az egész hat évfolyam nézve a következő országos
auSgefdjloffen»
Szászországra
középszámot
kap
juk :
Sadjfen. 1890. — pag. 17, älnmerfung.) 2llle Nüttel oon 6 Jahren in Betracht gebogen, befommen roir für ganj
§arf/fen
bie folgenben
Mittel: I. 11 n c 0 r r i g i r t:
I. A Meyer-Helm-féle adatokat k r i t i k a
nélkül
véve:
& — (Mittel) — 31. 3Rärj — 1890. S p . — (Littel) — 25—20. 2lpril — 1888.
L . — középsz. — mart, 31. 1890.
Sdjm. = 27 Tage,
L k . — középsz. — apr. 2 5 - 2 0 . 1888.
i'anor-sntitfel: 13. J S p r i l .
J . = 27 nap. Országos-közép = a p r . 1 3 .
II. G o r r i g i r t :
II.
fr — (3Rittel) — 7. 2lpril — 1890.
A már k r i t i k a i l a g felülbírált adatok közép
S p . — (Littel) — 18. 2lpril — 1887. Sdjm. =
számai a l a p j á n :
12 Tage,
l a n b e s i n t i t d : 12—13. JSprtl.
L . — középsz. — apr. 7. 1890. L k . — középsz. — apr. 18. 1887.
Ter gauje Unterfdjieb macht alfo bloS einen T a g
J . = 12 nap.
aus, roas baher foiuiut, baf; bei ber ^eftftellung beo
Országos-közép = a p r . 1 2 — 1 3 .
SanbeSmittelS (unter I.) bas allju fpäte Jahresmittel
A z egész külömbség tehát nem tesz k i egy napot, a m i o n n a n v a n , hogy a «nyers» (I. alatti)
pro 188S burdj bas aUjit frühe Jahresmittel pro 1890 paralifirt roirb.
kimutatásnál, az l S 8 8 - i k i késői középszám és az
Bergleidjen roir jebt mit unferein 9icfultate jenes
1890. korai középszám ellensúlyozzák egymást.
für Sadjfen in A q u i l a , I. 1894 B - 24., fcftgeftellte
H a már most az általunk elért eredményt az
M i t t e t : ben 15. 2lpril, fo erhellt barauS, bafj jenes
Aquila országra
í. 1894. évf.-nak megállapított
24-ik lapján Szász
középszámmal
äDüttel, toeldjes auf bie Beobadjtungeu eines einji=
egybe
gen Jahres (1888) bafirt mar, burdj bie Tatenreihe
vetjük, kitűnik, hogy az a középszám, mely pe
oon f> Jahren (1885—1890) beinahe auf ben T a g
d i g csak egy évfolyam adataira támaszkodott,
als richtig beftättiget rourbe. $roe\ Tage Unterfdjieb
majdnem hogy «napra» megerösítetik az összes
fann — bei einer fo allgemeinen Unterfudjung ber
* E dátumot mi azért még
sem
vehettük figye
lembe. Eljárásunk indokolását lásd a 159. lapon.
* SBir tjaBen btefe3 ^ntum trofcbem 0116er 9(d)t ge= (äffen. Sie Segriinbung unfere! 'J>erfa()reno fietje pag. 159.
155 (1885—1890.) évfolyamok adat-sorozatai által.
©rfdjeinung
Kút
roerben.
nap
különbségnek — a jelenségnek i l y
nagy általánosságban tartott vizsgálatánál — nagy fontosság n e m tulajdonítható !
—
nidjt
für
luefentticfj
betrachtet
Sülit bem bisfjer ©efagten formten mir unferen 9íadjtrag and) beenbigen, miire bas ÜBefen bes fädj= fífdjen Beobadjtungsapparates, roie fdjon bemerft,
A z eddig elmondottakkal letárgyaltuk
érte
nidjt ein foldjes, roeldies bie 33efjanbtung aud) nodj
kezésünk azt a részét, mely «A fecske tavaszi
anberer fragen erlaubt. T a biefe jyragen fid) auf ein
vonulásáról" czímü czikk pótlékát képezi: de a
oerbältnißmäßig fíeines Territorium — man Eönnte
szászországi megfigyelések és e m e g f i g y e l e k
fagen — auf eine Socalgeftaltung bes Buges be=
módja — m i n t már említettük — olyan, hogy
Sieben, oerfudjen mir biefetben unter bent gemein:
nemcsak i l y általánosságban
famen T i t e l 311 beljanbeln :
tartott
kutatást
enged meg, hanem a részletesebb kérdések egész
*
csoportjának megvitatását is lehetővé teszi, me ^cr VocnUun in «odjfcii.
lyet az alábbi közös czím alá foglalva kisérlünk meg letárgyalni.
3m Befibe ber fedjs iyahrgänge fadjfifdjer Be= obnditungen, fammt
A vonulás helyi alakulása Szászországban. A z összes eddig publikált szász megfigyelé seknek, valamint a megfigyelési állomások föld i r a t i fekvéseinek birtokában,
vizsgálódásunkat
pünftlidj
graph. Sagen aller fädjfifdjen
angegebenen
geo=
Beobadjtungspunfte,
fönnen roir unfereUnterfüdjungen
oor allem auf bie
iVrage ausbetjnen: I. C b fdjon bei fo { ( e i n e n T e r r i t o r i e n , roie
3ad)fen,
ein
conjtanter
3ufammen=
először is a r r a a kérdésre terjeszthetjük k i :
b a n g jroifdjen bem früheren
I. Befolyásolja-e már ily kis területen is mint Szászország a füsti fecske korábbi vagy későbbi beérkezését a megfigyelő állomás déli vagy északi fekvése, úgy a mint azt a jelenség egé szének vizsgálatánál (Aquila I. 1894.) Hermán Ottó kutatásaiból láttuk? s ha igen : annak le folyása évenkint ugyanaz marad-e?
(Srfdjeinen ber Siaudjfdjroalbe unb ber füb=
A Meyer-Helm-féle
Jahresberichte-k
meg
lidjeren
ober
rtörblidjeren
obadjtungspunfte
ober
fpäteren
Sage
nadjjuroeifen
ber Be= märe,
fo
l
roie m i r bieo bei ber B e t r a d j t u n g bes 3 >geo i m a l l g e n i e i n e n auo D t t o £ e r m a n ' s Unter= f u d j u n g e n ( 3 l q u i l a . I. 1894.) gefeljen
haben?
iyn ben iliener'fdjen Sahresberidjten finb außer ben eben ermälmten geogr. T a t e n , aud) bie &öhen=
a már említett földir. meghatáro
oerbättniffe, topograpbifdjen Befdjreibungen, unb
zásokon kívül még a tenger színe feletti magas
— mas befonbers beroorjuljeben ift — aud) bie tue;
ságok, a helyrajzi leirás, s a m i különösen k i
teorofogifdjen @rfdjeinungen angegeben. SBenn bie
emelendő az évnek meteorológiai jelenségei is
meteoroiogifdjen Sdjroaniungen aud) nur in ^ a b
figyeléseihez
hozzácsatolvák. S habár a meteorológiai j e l e n
res=, unb bie Temperaturoeränberungeu
ségek csak évi-, a hőingadozások
9Jionatsmitteln
havi közép-ek
pedig csak
alakjában advák, a m i az eset
leges késés vagy a nagyon is k o r a i beérkezés he
ridjtigen
;
nur in
augegeben finb, roao 511 einer
Beurtrjeilung ber etroaigen
Berfpätung
ober bes oorjeitigeu (irfd)cincno, nod) beiioeitem
távolról
nidjt auereiajenb ift: fo ift bie ©elegenfjeit bod) oiel
sem e l é g ; az a l k a l o m mégis nagyon is csábító
311 oerlodenb, als baß nidjt eine entfpredjertbe Unter:
egy oly irányú kutatás foganatosítására:
fudjung geroißermaßen angezeigt märe.
lyes és beható
megbirálásához
még
T i e II. grage ift: ob ein e t w a i g e r
3
u
i
a
m
=
II. Kimutatható-e bizonyos összefüggés a vonulási jelenségek s a vonulási hónapok hőingadozásai között, nem hagyva figyelmen kí vül a megfigyelő állomások tenger sz. f. magas ságait sem! ?
m e n h a n g jroifdjen ben 3 « G s e r f d j e i n u n g e n
I.
I.
unb
ben
T e m p e r a t u r ^ B e r t j ä l t n i f fen
ber
3 u g é m o n a t e , fo audj ben jQötjenuuterfcfjíe= beu Der 3 3 e o b a d j t u n g s = © t a t i o n e n
nadjroeis=
bar toäre?
H o g y az első kérdésre megfelelhessünk, ha
Um auf bie erjte $rage eine 2lutroort 31t erhalten,
sonlítsuk össze az egyes évek adatait a meg
uerg(eid)en roir bie eittjelnen ^al)re nad) ber geogr.
figyelési állomások földirati fekvései s z e r i n t :
Sage ber 3lnfunfts=Bunfte. 20*
156
A füsti fecske megérkezett: — (Tie 9taudjfdjioalbe erfdjien): Legkorábban ílm frütieften
Ebven
3m 3«f)re
Legkésőbben
ílm fpöteften
p
Ezen
1885.
Glauchau,
188(1.
Liebenthal,
50 49'
N. B.
30°12'
Ö. L .
51°
N. B.
31°37'
Ö. L .
51°20'
N. B.
30°
Ö. L .
1887.
Leipzig,
1888.
Kachlau,
1889.
50°56' Schweizerthal, ] 30°31'
1890.
Bautzen,
táblázat
adatainak
51° 8'30" N . B . 3 2 ° 1 2 ' 1 0 " Ö. L . N. B. Ö. L .
51°11'10" N. B. 3 2 ° 5 ' 2 5 " Ö. L . szembeállításából
Colditz,
51°8' 30°28'
N. B. Ö. L .
(Iberlössnitz,
51 ° 6 ' 31°20'
N. B.
Erdmannsdorf,
51°10' 33°10'
Deutsch-Einsiedl,
50 37' 3 1 ° 8'
Ö. L . N. B . 0. L .
c
50°53„ ' N. B . 31°54' Ö. L . 5 1 ° 5' N . B . 5
Schmilka, Scbniiedefeld,
Sei
N. B. Ö. L .
näherer
31°43'
Ö. L .
Betrachtung biefer tabeHarifdjen
az tűnik k i , hogy a késés a délibb vagy északibb
Taritellung roirb es flar, baf; bie Berfpätung mit
fekvéssel — i l y kis távolságokban legalább ! -
ber füblidjeren ober nörblidjeren Sage — bei f l e b
semminemű
okozati összefüggésben
nem á l l ;
neren
T.iftanjen
meuigfteus! — in feinerlei
vagyis jobban m o n d v a : azzal a megfigyelési
3ufammenhange itebt: ridjtiger gejagt: baf; eine
aparatussal, m e l y l y e l Szászország ez idő szerint
folcbe mit jenem Beobadjtungs=2lpparate, roeídjen
rendelkezik, i l y összefüggés kimutatható n e m
Sadjfen b e r j e i t
befil;t, nidjt nadjgeroiefen roerben
v o l t ; a mennyiben még az egyes évek sem m u
fann; unb baß bie e i n z e l n e n J a h r g ä n g e nicht
tatnak fel constans eredményt, hanem a korábbi
basfelbe Befultat geigen,
beérkezés majd a délibb, majd pedig az északibb
©rfdjeinen halb 311 ©unften ber füblidjeren, balb 311
fekvés javára constatálbató.
jenem ber nörblidjeren Sage u i coitftatiren ift!
II.
bas
frühere
II.
Kísértsük meg már most a második kérdésre feleletet adni. H o g y ezt megtehessük,
fonbern
vegyük
Berfiu'ben roir jetst auf bie jroeite ^rage 311 antmorten. Ilm bieS thuu 311 fönnen, nehmen mir -
elő egyetlen egy év összes beérkezési dátumait
nach ber geogr. Sage georbnet — bie fämmtlidjen
még pedig a földirati fekvés sorrendjében, és
Slnfunftsbaten eines einzigen Jahres, unb oerfudjen
kisértsük m e g az egyes adatok között mutat
mir es, bie Unterfdjiebe ber einzelnen Taten auf
kozó különbségeket a pontosan megadott mete
©ritnblage ber pünftlidj angegebenen meteorologi*
orológiai adatok s a tengerszín feletti magasság
fdjen Taten unb £öhenr>erljältniffe 311 prüfen.
alapján megbírálni. E
kísérlethez a megfigyelési évek utolsóját
ÜEBir haben bas leiste ber BeobadjtungSjahre: Nemcsak azért, mert a 1890, geroäblt. ÜJlidjt nur aus jenem ©runbe, meil megfigyelők 5 évi m u n k a alatt mindenesetre bie Beobachter uad) 5 jährigen Beobachtungen um sok tapasztalatot s gyakorlatot szerezhettek m a bebingt oiel Erfahrung unb Übung im Beobadjten 1890-et választottuk.
guknak a megfigyelésben, s ezáltal 1890-iki ada
fich ermorbeu haben müßen, unb baburdj bie Bi'äcb
taik megbízhatósága áll legelső h e l y e n ; hanem
fion ihrer Angaben pro 1890, als bie oerläßtichfie
főként azért mert a hőfok ingadozások ezen év
angenommen merben fann, — fonbern bauptfeidj:
ről advák legtökéletesebben. E z e n Jahresbericht
lieh audj barum, meil bie Temperaturangaben auf
ben advák a h a v i «valodi középszámok» azon
biefes 3 h
kívül a b a v o n k i n t i hőingadozás m a x i m u m és
Mitteln, unb eingaben ber T a t e n
m i n i m u m j a i n a k naptári dátumai is, a mely fon
M a r i n a i m unb M i n i m u m
oerfeben!)
tos tényezőknek a többi évfolyamok
finb, mährenb bie früheren
Jahrgänge bieS ent=
híjával vannak.
egészen
a
hehren.
r
a i
" ooUftänbigften
(mit monatlichen bes monatl. angegeben
157 ]">e térjünk át az 1890. évi beérkezési adatok '
Wehen mir alfo auf bie Berhailblung ber xUn-
tárgyalására s vizsgáljuk meg miként sorakoz- i funftsbnten — pro 1890 — über: unterflldjen roir nak az egyes adatok, még p e d i g :
bas 9Jad)eiuanber ber Slnhmftstage unb jroar :
I. A z északi szélességek sorrendjében: — 1. ÜRadj beu nörblicben Breiten georbnet :
Plauen
...
Planitz ...
99048'
1
50°4(V
...
1,
3 0 ° 10
,,
50°45'
Zsehoppau
50°48'
...
«
Mart. 29.
((
50°50' 3 0 ° 34'
Markersbach ...
16.
4.
50°51, ' 5
...
50°56' 30°31'
...
«
«
16.
(1
«
«
14.
«
ti
50°57,r,'
— ...
(i
31°39'
Schweitzerthal
Burkersdorf
K
30°23
Chemnitz
—
.. '
Apr. 16. (Srtra»il!on fdjon apr. 6.)
30°44'
Hohenstein
Pirna
E . sz. ( N . B . ) I 1890-ben megérkezett 1 , K . h. (Ö.L.) I ätniunft im Satire 1890 [ P "'
50°30'
...
1.
31°36' ...
Sohland-Schluckenau
50°59'
«
32°32' (50*56')—(51°
3')
16.
8.
(32° 5')—(32° 13) Gittersee
51°
...
1'
31°21,5'
Ebersbach
...
51°
...
3 2 ° 16'
31°43' ...
Grimma
Klix
...
Nünchritz
«
(i
10.
«
«
«
27.
«
3.
Mart.
3.
8.
31°1S' -
—
...
Mautitz ...
«
5 1 ° 7'
—
Bautzen
Gritzsch
((
5 1 ° 5'
Schmiedefeld
Lindenau
1'
«
—
—
29°55'
30°23'17" —
-
...
51°12' «
«
Apr.
«
«
Mart. 30.
5 1 ° 1 4 ' 8"
-
—
51°11'10" 32° 5'25"
...
5 1 ° (15—18)'
Apr.
7.
30° ( 5 1 - 5 6 ) ' 5 1 ° 16' 5 " 3 2 ° 9'46"
(i
«
Mart. 22.
51°18' 3 1 ° 3'
((
ii
Apr.
5—6.
2. A keleti hosszúságok sorrendjében: — 2. Díadj ben öftíidjcn Sängen georbnet: Plauen
K. h. (0. L.)
29°48'
Groitzsch Planitz
...
...
-
29°55
-
30°Í0' 30°23'
...
Hohenstein Grimma
...
...
— ...
Schweitzerthal
— —
-
ii
30°23'17"
«
Mart. 30.
30°31'
ei
Apr.
Zschoppau
30°44'
Mautitz
3 0 ° (51—.3(5)'
Lindenau Gittersee Pirna...
Schmiedefeld
—
«
7.
31 ° 3 '
5—i •>
«
0.
— ...
—
. —
—
-
-
Burkersdorf ...
—
16.
31°36'
•
Sohland-Schluckenau Klix ... Ebersbach
4
5
—
• -
14. 16.
31°21, '
Markersbach... Bautzen...
A
31°18' —
lo.
8. Mart. 29. A p r . Iii.
«
«
d0°34'
-
189().boa megérkezett | A p r . Slnlunft im Satire 1890 ) ,, «
Chemnitz
Nünchritz
(i
1.
31 ° 3 9 '
«
3T43'
tt
32°5'25"
«
Mart.
(32°5')—(32°13')
(i
Apr.
32°9'46"
(t
Mart.
32° Iß'
«
Apr.
32°32'
(i
E z e n két táblázatból is csak annyit tudunk meg, a mennyit már értekezésünk
I.
pontja
eredményezett.
16. 27.
'im 8. 22. Ii».
Studj aus bieten beiben Tabellen ift nur bao ju conftattren, mao mir in biefer íiíittbciluug unter I. gefunben babén.
A megérkezési dátumok nem sorakoznak sem
Tie Taten bauen fidj meber an bie uörblicbeu
az északi szélességek sem a keleti hosszúságok
Breiten, nodj an bie öftlidjen
szerint. Ellenkezőleg, tarkán oszolnak meg az
uielmebr bunt uertbeilt, man fonnte Imdiiteno fo
Sängen. S i e finb
egész területen, s legfeljebb a n n y i t constatál-
oiel
couftatiren, bau bic frühen
Slnfunftäbaten
hatnánk, hogy a korai dátumok — és pedig az
— unb jtoar auf ber ganjen Ciomplerc — ftdj mefjr
egész v o n a l o n — inkább a megfigyelési terület
an ber nörölidjcn Seite beo Beobaditungogcbieteo
északi oldalán csoportosulnak: bár nem h a l l
gruppiren; objioar nidjt ju oerfdjtoeigen ift, baf;
gathatjuk el, hogy a legkésőbbi dátum ajir. 27.
aud) bao fpätefte T a t u m , 21 pr. 27, fid) auf biefer
is a terület ezen részéről való.
Seite befinbet.
A z 1890. évi tavaszi vonulás képét — geographiai alapon — egy tekintet
Szászország
térképére világosan szemlélteti. Nagy kár, hogy a felsorolt megfigyelő állo mások
közül
csak három
h e l y e n : Plauen,
T a s ©efammtbilb ber Slnfunft pro 1 8 9 0 — auf ©runb geogr. Sage— ift aus ber Jtarte bes Rönig= reidjs ©adjfen ganj ffar erfidjtlidj. li's fann nidjt genug bebauert roerben, bafj oon beu [per aufgeführten
Beob.'Stattonen nur b r e i :
Chemnitz és Bautzen-baa van egyúttal mete Blauen, libcmnitj unb Bantum jugleid) aud) ine: orológiai állomás is, a többi pontokról pedig
teorologifdje
semmiféle meteorológiai adatunk nincs. E miatt
feine meteor. Angaben oorbanben finb. (Ss fönnen
csakis a három
bemjufolge nur bei beu brei angegebenen Statio=
említett állomás megérkezési
Stationen, tum beu
übrigen
aber
adatait vizsgálhatjuk meg a meteor, adatokhoz
neu bie Slnfunftsbaten int Berein mit ben meteoro
való v i s z o n y u k b a n .
logifdjen Berbältniffen unterfudjt roerben.
159
Hőfok ingadozási táblázat 1890-re. - - (Temperatur=9íefultate im ,\abre 1890.)
Megfigyelő állomás (BeobadjtungSort)
Plauen.... Chemnitz... Bautzen .
Februarras Magasséc Igazi kö(4">ölje in zépszám Max. Dat. Min. Hittem) rottet)
... ...
...
Dat..
11
2
6-2
18-6
16
—3-9
14
22 8
29 —23.1
2
7-2
20-8
17
—3-8
15
22'1
2(1 —19-3
2
8-2
21-7
17
—1-8
15
—4-0
3-6
26
—16-9
1
3-7
21-0
316
—3-4
3-8
17
—14-5
1
4-2
213
—2-6
3-1
26
—10-5
1
5-4
E táblázat igen érdekes eredményt ad.
Tgazi kozéj)sz' m Min. Dat. Max. Dat. Min. (SCSatncá itiel)
29 —21-6
399
___
Április
Martins Igazi kő* .. • 1. — . 111 J Miix. Dat. Dat. (SBaljveä Süttet)
-
T i e Tabelle gibt uns intereffante Jtefuítate.
A bárom, táblázatunkban foglalt állomás kö
B o n ben 3 Stationen ift bie ©djroalbe am fpä-
zül, legkésőbben apr. 15-én Plauenben érkezett
teften (21pr. 15) i n B l a u e n erfdjienen. T e r jroeite
meg a fecske; második a sorban apr. 5-ével
Bunft in ber Síéibe ift ßhemnife (mit 2lpr. 4); am
Chemnitz, s leghamarább már mart.
frubelten bagegen fam fie in Baumen an (Sliärj. 3?).
3(f)-á.n
Baulzenben érkezett meg. H a e bárom állomás
ttnterfudjen
mir bie Temperaturrefultate ber brei
hőingadozásait megvizsgáljuk, azt látjuk, hogy
Stationen, fo fittben mir, baf? bie roahren Temp.=
a
hőingadozásainak
M i t t e l ber einzelnen 9tnfunftSmonate nun @rfdjei=
a fecske havonkinti meg
neu ber ©djroalbe gerabe in einem umgefebrteu Ber=
megérkezési
hónapok
« igazi középszámai»
érkezési dátumaival szemben megfordított
sor
rendet követnek. P l a u e n áprilisi «igazi közép-
bäftniffe
fteben.
Bi
a
u
e
n
ö
«roatjre§
Mittel»
für
-
21pri(, ift baS fteinfte, nur + 6 2 ° , beut entfprecbenb
számau a legkisebb, csak + 6 ' 2 ° , ennek meg-
ift bie 51 nfuuft bier bie fpätefte. Gbemnilv «wahres
felelőleg itten legkésőbbi a beérkezési d á t u m :
Mittel» jeigt fdjon + 7 - 2 ° , bie Stnfunft fdjon eine
apr.
már
frubere: 2fpr. i ; mogegen B a u t e n fdjon in Mär,3
+ 7"2°, s a megérkezés már korábbi: apr. 5.;
eine burdjfdjnittlidje Temperatur 0011 + 5.4° bat,
15.; C h e m n i t z «igazi középszáma» -
Bautzen pedig már martiusban + 5 4 ° átlagos
entfprecbenb feinem früheften 9lnfunftstage, bem '•'>.,
bőmérséket mutat, legkorábbi: mart, 3. illetve
r e f p e c t i n e 18. SIprit.
18-iki megérkezési dátumának megfelelőleg. Mielőtt messzebb menő conclusiókba bocsát koznánk, az előbbi rectificátiót k e l l kellőképen
Beoor mir uns in bie meiteren ßonclufionen cin= (äffen mürben, muffen mir nodj unfere 9tectiftca=
megokolnunk. Meyer V I . J a h r e s b e r i c h t ében a
tion näher hegrünben. J n Mener's Jahresbericht V I .
17-ik l a p o n ez á l l :
pag. 17 fleht gefdjrieben mie folgt: «Bautzen. 3/III., 18—20. mehrfadj.»
«Bautzen. 3 / I I L , 18—20. merfach.» «Aussergewöhnlich
früheres Datum,
allein
Beoh.
hält Täuschung für ausgeschlossen!»
H a a m a r t i u s i minimum rovatot nézzük, azt
«3lirfsergeroö£)nlid} frühes Satum, Säufdjung für auSgefdjIoffen.»
allein
Seob. fjäit
SBenn mir bie M i n i m a im M o n a t Märj
betradj=
látjuk, hogy nem csupán Bautzenben hanem a
ten, fo ftnben mir, baf; nicht nur in B a u t e n , fon=
másik két állomáson is az egész hónapban mart.
bem aud) auf ben attberen jroei Stationen, M ä q 2
2-ika volt a leghidegebb nap, s miután e három
als ber fältefte T a g bes M o n a t s bejeidmet ift, unb
állomás — m i n t a térképen látható — egymás
ba biefe brei Stationen — roie es aus einer 2ßanb=
tól j ó messze esik, feltehető, hogy aznap egész
forte leicht erftdjtlidj — fehr roeit oon einanber lie-
Szászországban hasonló nagy hideg u r a l k o d o t t ;
gen, fann man annehmen, baf; bie Aalte in ganj
a m i n t ez Meyer «Temperatur Ausweis»-jéből
Sadjfen herrfdjte, mie bies aud) Mener's Tempera=
( V I . Jhber. p. 6.) tényleg k i is tűnik.
titr=2luSroeiS ( V I . J h b . pag. 6) anführt. 2Bie ift es
H a már most martius 2-ikán még egész Szász
bann anjunehmen, baß bie Sdjroalbe fdjon am 3.
országban — 1 9 ' 3 ° sőt még nagyobb hideg u r a l
Mär,3 angekommen fei, roenn am 2. b. M . noch
kodott, hogy lehetne feltenni hogy a fecske már
— 10.3° unb nod) größere M i t e in ganj Sadjfen
martius 3-án megérkezett'?
herrfdjte. — SBir rooíleu ben guten ©tauben bes
160 N e m akarom a megfigyelő jóhiszeműségéi
Beobachters nidjt bejroeifeln, müffen aber biefe
kétségbe v o n n i , de ezen semmi által nem oka-
burdj nicbto begrünbete —
datolt sőt ellenokok által erősen kétségessé tett
entroeber für
feljegyzést mégis vagy tévedésnek k e l l
roenigfiens
tarta
alljufrühe Siotirung
eine Sinucotäufcbnng halten, ober
für
einen io affeinftefjenben,
außer:
Jva II, roeldjer fidj büdtfteno
baburdj
nunk, vagy legalább is egy oly a n n y i r a magán
gewöhnlichen
álló rendkívüli esetnek deklarálnunk, a melyre
begrünben ließe baß oietteidjt eine einjige ©djroalbe
némi elfogadható magyarázatot csakis az adhat,
burdj einen ©türm eingetrieben tourbe. Solche
ha feltesszük, hogy v a l a m i nagy vihar által el
eventuellen grille fönnen aber für unfere ftroeit,
kapott s odavetett — egyes — madárról van szó.
als SSergleidjungSmaterial nicht in Betradjt gebogen
A z i l y e n véletlen eset azonban — m i n t a féle
roerben. T a o beroeifi ber Beobachter aud) felbjl
rendkívüli esemény — tudományos összehason
babureb, baß er bio 18. feine ©djroalbe mehr na
lítás czéljából tekintetbe semmi esetre sem jöhet.
tiert, bann aber jagt: «oon 18—20. mehrfadj!»
Következtetésünket maga a szerző is támo gatni látszik, m i k o r mart. 18-ig többé egy fecs két sem jegyez, akkor azonban azt
mondja:
«18 —20-ig többszörösen érkeztek!"
SBir laffen aljo biefes alljufrübe T a t u m außer Slcfjt, unb nehmen alo erften r e g e l m ä ß i g e n Sin
E rendkívül korai dátumot tehát n e m vesz szük figyelembe, hanem szabályszerű első meg
fuuftstag Den 18. b. 9JJ. au, roas bem Temperatur: Slusioeis aud) oollfontmen entfpridjt.
érkezésnek ugyanezen megfigyelő második fel jegyzését mart. i S - á t fogadjuk el, a m i a hőingadozási táblázat adataival is megegyez. Most még egy feltűnő jelenségre akarom a figyelmet
felhívni, arra ugyanis, hogy P l a u e n -
S3eoor roir auf bie Slbbanblung ber £öfjenoer= hältniffe übergehen, muß ich noch auf einen celutam ten A-all beo 3 u f a m i u e n f a l l c n o ber S l n f u n f t
ban a fecske megérkezése teljesen összeesik a
mit
hőmérsék emelkedésével. Lehet, hogy az egész
merffamfeit leuf'en. ©S fann mobl auch jufältig ge=
ber
T e m p e r a t u r o e r ä über u n g
bie Sluf=
dolog puszta véletlen, szerény anyagunk leg
fájefjen fein, roir fönnen roenigftene mit beut jebigeu
alább második hasonló esetet nem mutat f e l ;
noch amtlichen SJcateriale nur einen einzigen (yafj
azért távolról sincs szándékunkban az okozati
aufroeifen; mir loolleu auch ben 3iiíainiuenhaug
összefüggést már most apodictice k i m o n d a n i , de
nicht alo ein Tognia auf fte Hon, ganj außer Sicht
mint feltűnő jelenséget teljesen figyelmen kívül
bürfen roir ifjn aber bod) nidjt laffen.
h a g y n i sem szabad. Plauen-ben ugyanis április 14-ike volt a leg hidegebb nap ( — 3 ' 9 ° ) , 16-ika pedig a legmele
3jn Blauen mar nämlidj ber 14. Slpril ber fäl=
gebb ( + 1 8 ' 6 ° ) ; tehát egy nap alatt igen nagy
tefte T a g ( — 3 - 9 ° , ) ber tuärmfte bagegen ( - f - l S ' G )
hőemelkedés ment végbe, s a hőemelkedés nap
ber 16. S l p r i l ; innerhalb 3 Tagen alfo eine febr
j á n — apr. 15-én — a fecske tényleg megér
große Steigerung ber Temperatur, unb au biefem
kezett !
0
T a g e — bem 15. Slpril — fontint audj ridjtig bie
A másik két állomáson hasonló összetalálkozása a két jelenségnek nem
Sdnoalbe an.
constatálható;
de bizonyára n y i l t kérdés marad, hogy e j e l e n
Bei beu anberen jroei Stationen ift biefer yaH
ségek ilyetén összetalálkozása nem-e lenne m i n
nicht ju conftatieren, jebenfalts aber fraglich, oh bieo
den vagy legalább is sok esetben bebizonyítható,
nicht in jebem ftallo ju beroeifen märe, hätten mir bas
h a rendes időjárási napló
ganje Temperatur-Tagebudj oor uns, um bie B e r :
állana rendelkezé
sünkre, melynek alapján a beérkezési dátumo
änberung ber Temperatur Tag auf T a g controttie
kat a hőingadozásokkal nap-nap után egybe-
reu unb
vethetnök ?
fönnen.
mit
beu Slnfunftstagen oergleidjen ju
S most még csak a megfigyelő állomások ten gerszínfeletti magasságaival k e l l leszámolnunk.
ti'o mären nur noch bie .ööbenoorhältniffe in Be=
E z e k — m i n t hőingadozási táblázatunkban lát
tradjt ju jiefjen. Tiefe halten — roie mir féljen -
ható — a hőingadozásokkal
mit beu Temperatur Slbmeichuugen beu gleichen
tartanak
lépést.
fekszik az illető állomás,
Schritt. Se hoher bie Orte gelegen, befto fleiner bao
annál kisebb a h a v i «igazi középhőmérsék» s
monatliche «roafjre Sliittel» unb befto fpäter ber
Minél magasabban
1(11
annál későbbre esik a beérkezés! De m i v e l a
älnfunftstag.
három vizsgált állomás magassága közötti kü
íuifjentunterjdjiebe nur gering genannt merben bur=
T a aber bei ben brei Drten bie
lönbség csak jelentéktelen, s miután az ered
fen
mény — szerény nézetünk szerint — j e l e n eset
vielmehr 311 ©unften ber enentuell entfpredjenben
unb ba baS 9iefultat uad) imferem ©tauben
ben inkább a történetesen megfelelő hőmérsék
Tempcratur=93erfjáltiitffe
jUflufdjreiben
ift, föunen
okozatának tekintendő, a magasságoknak — i l y
mir
kis
feine befonbere SBidjtigfeit jufdjreiben. Tiefe 23e=
különbség mellett legalább — nem nagy
in unferem $alle biejen £>ötjeitunterfd)icben
jelentőség tulajdonítandó. Állításunkat teljesen
hauptung roirb gerechtfertigt/ roenn mir in ber
megerősíti a magasságokat a beérkezési dátu
9teü)enfolge ber Slnfunft bie £>öben aller (Stationen
mok
angeben.
sorrendjében feltüntető alábbi t á b l á z a t :
A fecske megérkezett: (Tie SdjiDíilíie ift angefommen ):
in Bautzen
...
...
« Klix « Planitz
...
... .
(i G r i m m a Pirna ...
... ... ...
...
...
...
« Lindenau
...
. .
...
... ...
214 140
UT. (i
300
...
Chemnitz ... ... . (i Münchritz ... ... ...
...
ei
(i «
Groitzsch Ebersbach
.
(i Schweitzerthal . . . «
_ .
... ...
...
...
Plauen
(( Gittersee ti
... ...
...
__.
..
Burkersdorf
... ...
...
...
1890.
II
22.
II
«
II
II
29.
II
( 1 3 1 — 1 6 0 ? ) Ii
II
30.
II
(?)
(i
II
Apr.
130
(i
II
II
303
1.
II
3.
II
(i
II
II
4.
II
100
«
II
II
5—6.
ii
136
((
II
II
7.
II
370
(i
II
II
8.
II
8.
II
(i
. ... ... Mautitz « Sohland-Schluckenau . . . ...
M a r t . (3.) resp. 18.
II
...
...
a teuger szine felett: iii, b. iüleereoliödje)
137—254
«
II
II
380
(i
ii
II
10.
II
290
Ii
II
14.
II
350
II
II
II
15.
II
150
Ii
II
«
16.
II
290
(1
II
II
16.
II
318
ii
(i
II
16.
II
16.
II
« Z s c h o p p a u . . . . . . .. . ... ... (i Markersbach ... . . . . . . ... « Hohenstein... — .
368
(i
II
II
400
II
II
II
16.
II
(( Schmiedefeld
290
Ii
II
II
27.
II
...
...
A z elmondottakban megfeleltünk — már a
J n bem ©efagten tjaben roir aűe brei aufgeteilten
mennyire lehetséges volt — m i n d a három kér-
fragen — fo gut es möglidj roar — beantioortet,
désünkre ; s mielőtt m á r most a következteté
beoor roir aber auf bie Gottclttfioneu, roeldje biefe
sekre átmennénk, recapituláljuk mégegyszer az
Unterfiidjungen uns gelehrt hatten, übergehen mödj=
elért eredményeket.
ten, recapituliereii roir nod) einmal bie erhaltenen frtefultate. I.
I.
A füsti fecske tavaszi megérkezésének egy állandó jellegű összefüggése a megfigyelő állo
6 i u conftanter3ufammenhaiig jroifdjen ber
mások földirati fekvésével — a földirati fekvés
jabr§=9Infunft ber ©djroalbe, unb ber geogr. Sage
kisebb v i s z o n y l a t a i b a n : 'perczek és másodper-
ber SBeobadjtungSpunfte in ihren Heineren §Berf)ält=
ezek szerint — ez idő szerint Szászországban
niffen ; nad) geogr. Minuten unb ©ecuubeu näm=
még nem bebizonyítható. Sőt még egy és ugyan
Iidj ift — in ©adjfen — berjeit nodj nidjt nadj=
azon év adatai is m i n d e n megállapítható sza
roeisbar. ©ogar bie SínfunftSbaten eines unb beS=
bály nélkül, össze-vissza helyezkednek e l .
felben Jahres finb hunt oerttjeilt.
1
H. 1. Úgy látszik, hogy — az egyes hónapok keretén
belül — a füsti fecske korábbi vagy
Aquila. II.
H. 1. T a s
frühere
ober
fpätere
(eintreffen
©djroalbe fdjeint (man barf nidjt oergeffen, 21
ber baf;
Iő2 későbbi megérkezése (a mennyire legalább bá rom — sajnos hogy csak három
— állomás
egy évi adataira támaszkodva k i m o n d a n i lehet) a havi hőingadozások
«igazi középszámaival»
megfordított arányban áll, és pedig: minél m a gasabb egy és ugyanazon hónap «igazi középhőmérséke» valamely állomáson, annál korábbi a beérkezés dátuma. S itt még meg kell jegyez
nem, hogy + 5 ' 4 ° volt ezen legalacsonyabb havi «igazi közephömérsekn melynél a fecske még megérkezel!. 2. E l l e n b e n a tengerszínfeletti magasságok — legalább h a a különbségek csak i l y kicsinyek, mint a jelen esetben — a beérkezéseket n e m befolyásolják szembetünőleg!
m i r u n f e r e n 9 l u s f p r u d j , í e i b e r , n u r a u f bie T a t e n oon 3 S t a t i o n e n 6afiren fönnen) mit Í H ' I I monatlichen «roafjren SDtittetn» in umge= fefjrtem Bertjältniffe ,m ftefien, b. i . je höber i n e i n e m u n b b e m f e l b e n 3 J í o n a t e b a s «roahre Nüttel», befto früher bao gintreffen. — E s ift nod) gu e r m ä h n e n , baf? + . V 4 b a s «r oal j r c 9)i I t t e l » ge m ef en, roo b i e 3 cb ioa 1 b e n o dj erfdjien. 0
2. T i e pbenoerfajiebcnbeitcu fdjeinen bagegen - roenigfiens roenn fie fo Hein finb, roie in unfe* rem gälte — bas ©tntreffen nidit befonbers JU be= einftufjen. T i e erreichten Siefuttate haben mich in große Berfuchung gebracht, bie llnterfucbung aufbieübri»
A z elért eredmények nagyon ösztönöztek arra,
gen 5 ^abre ebenfalls ausjubefjnen, um 311 felien,
hogy vizsgálataimat a többi 5 évre is kiterje-
ob ber ©iufluf; ber Temperaturänberungen als com
szem, hogy a temperatura befolyása a vonulásra
ftant i n einem jeben Jahre beweisbar märe ober
állandóan, m i n d e n évben kimutatható-e vagy
nidjt, id) Ijahe aber bie Slrbeit, teiber, aufgeben
nem, de sajnos a munkát ilyen alakjában fel
muffen. T i e meteorol. Tafeln SDlener's finb i n beu
kellett hagynom. Meyer meteorológiai kimuta
5 oorangerjenben
tásai az 5 előző évről nagyon hiányosak. Csu
©s finb blos bie monatlichen Sliorinta unb l'iiniina
pán a havi m a x i m u m és m i n i m u m o k advák, de
angegeben, unb aud) biefe ohne «roatjre -Kittel»
Jahresberichten ju mangelhaft,
naptári dátum s havi középszámok nélkül. E z e n
unb obenbreiu ohne Stngabe ber falenbarifdjen Ta=
évek adataiban tehát összehasonlításra
ten. 3u einer Begleichung fanb id) bemnadj in beu
alkal
mas anyagot n e m találtam.
Angaben jener Jafjre feinen Stüfcpunft.
De még az 1890. év vizsgálatánál is sok igen
Sludj bei ber Unterfuchuiig bes Jahres 1890 habe
igen fontos adatot kellett nélkülöznöm, m i n t a
ich nod) mandje, febr roidjtige, gactoren, roie: ßuft-
m i n ő k : a légnyomás, csapadék, időjárás, szél
brud,
irány etc., mert ezek csak évi középszámokban
bebren muffen, ba biefe nur in Jahreo=9Jiitteln, ober
vagy perczentekben advák, s így egy a dolog
in Sßrocenten angegeben, mr S e n k u n g für eine
lényegére
auf bas SBefen ber Sadje gerichtete loeale Bearbet=
irányuló,
beható helyi
vizsgálatra
alkalmatlanok voltak.
tuitg ungeeignet roaren.
*
#
Következtetés:
C
A fecske szászországi vonulásának — m i n t
T i e Bearbeitung bes Socaljuges i n Saajfen, auf
h e l y i jelenségnek — vizsgálása, sok nehézséget
bie iebigeu £>ilfőmaterialien geftiibt, hat uns mandje
és hiányt éreztetett velünk, de épen ezáltal j u
Schmierigfeiten unb mandje JJtängel fühlen laffen :
tottunk annak is tudatára, hogy e czél szolgá
fie íjat uns aber sugleidj eine nähere ©infidjt in bas
latában a tudománynak
— für einen foldjon 3ioetf nöthige — ÄMlfomato
m i l y segédeszközökre
van szüksége.
riale gctoäijrt. T i e ÜUteteoroiogie, als eine £ilfs=
A meteorológiát, m i n t az ornithologia segéd
miffenfehaft ber Ornithologie, ift nod) nidjt in einem
tudományát még n e m méltatjuk és használjuk
folchent SDtajje herüeffichtigt
fel oly mértékben, m i n t a hogy azt a dolog meg
Sache es notbmenbig, ja fogar alo unentbehrlich
unb benü|t, als bie
kívánja sőt követeli. Daczára hogy m á r mostani
erroeifet. J n ihrer jebigen gorm ift fte aber fdjon
alakjában is biztos alapot nyújt egyes túl kora
eine fidiere Bafis für bie fritifdje
vagy túl későinek tetsző megérkezési
dátumok
ellenőrzésére és felülbírálására. H o g y azonban egy ilyen kisebb területre v o
einjelner als ju früh ober ju fruit
©ontrotlirung erfdjeinenber
ílnfunftőaugaben. Um aber bem ganjen Berlaufe eines T e r r i t o r i a l ,
lényegét megköze
beiier gefügt Socalntges näher treten 51t fönnen,
líthessük, hogy annak igazi s m i n d e n részleté-
unb ein roabreo, in jeber einzelnen Btjafe treues
natkozó u . n . helyi vonulás
I (i3 ben hü és megokolt képét adhassuk, a
megfigyelési szükség!
vonulási
rendszer alapos reformjára
van
unb begrünbetes Biíb besfetben geben ju formen, betjubraudjteman eine g r ü n b í i d j e 9 t e f o r m ber jefcigen B e o b a d j t t u t g s t n e t b o b e . T i e -Kotierung
Pusztán csak a megérkezési dátumok feljegy
ber S l n f u n f t S b a t e n a l l e i n — roo man nidjt
zése — ott a h o l több adat n e m adható — a
metjr geben fann — ift jroar aud) nidjt ut ocriocr
vonulás egészének
vizsgálatánál már önmagá
fen, fie fann fogar — mo e i fidj um bas © e f a m m t=
is rendkívüli szolgálatokat tehet ugyan,
b i í b beő 3«ge§ fjanoett — außerorbentttdjeTienfte
mert egy ilyen általános jellegű kutatásnál, az
leiften; benn bei einer földien Unterfudjung, bei
adatok lehetőleg nagy száma — minél több
roeldjer eine mögtidjft große Menge Taten non ben
ban
helyről! — elsőrangú és értékes tényező. D e
oerfdjiebenften fünften i n erftem©rabe maßgebenb
hogy a nagy kérdés részleteibe
ift, haben folcbe Taten großen Sßertfj; um aber in
is biztos alapon
benyomulhassunk, az eddig tekintetbe vett ada tokon kívül minden állomásról pontosan veze tett meteorológiai naplóra volna szükség! Kiváltképen fontosnak látszik nekünk a
Légnyomás, Hőrnérsék
e
einbringen 51t föunen, braudjte man a u ß e r ben — bis
jetu b e r ü d f i d j t i g t e n
allen Stationen
— eingaben, oon
e i n pünftlidj
geführtes,
ntete o r o l o g i f d j e s T a g e b u c h ! Befonbers roidj=
a
tig erfdieiuen uns folgenbe Angaben — mo mög= [idj — oon einem jeben Beobadjtungspiinfte:
( m a x i m u m és m i n i m u m , a napi-, az 5 napi-, havi- és évi igazi középszámokkal.)
Temperatur
(Maximum
unb
M i n i m um; unb J a h r e n
Mitten, SBinbridjtung, unb fonftige
összes jelenségei, de mindez — lehetőleg m i n állomásról — s az egész évben
Suftbrud, Tages--, 5ßentabö=, M o n a t s =
Szélirány és az Időjárás den
u
bie oben ermähnten Tetailfrageu beo 3 9 § fidjer
napról
n a p r a feljegyezve.
SJBettererfdjeinungen; a l l e s bieS a b e r f ü r b a § g a n j e J a 1;r iäojidj ausgeioiefen.
Budapest, 1894.
Bubapeft, 1894.
Chernél Kálmán madárköltözési adatsorozatai és (Colomann CTíjcrneí non Gljevnetfjája'éi T a t e n uui> Serien über ben ^ u g ber *ööjtcí. adatai. Mitgeteilt oon: S t e f a n 6fjemet
Közli: C H E R N É L ISTVÁN.
A következőkben
oon Sfjernelhája.
bemutatom a költözködő
J n ben folgenben roitl idj jene erften 2tnfunftS=
madarak tavaszi első érkezésére vonatkozó azon
Taten — ober aud) ber ^rühjatjr§=@rfdjeinung ber
adatokat, melyeket boldogult édes atyám Kő
3ugoögeí — uorfülireti, roeldje mein feiiger Bater
szegen (Vasm.) feljegyzett.
in föößeg (©üns, (Sifenburger ©om.) notirt Íjat.
Bégibb írásaiban, jegyzőkönyveiben, hozzám
Jn
feinett älteren Sdjriftett, SUotijbüdjern, an
intézett leveleiben, végre hátrahagyott V köt.
mich gerichteten Briefen,
ivr. emlékirataiban, — melyek utolsó kötetei
terlaffeneu, V Bänbe umfaßenben
az őt érintő társadalmi és természeti jelensége
bereit letztere Bänbe alle bie J h n betreffenben foäa=
ket naplószerűen, tehát apróra felölik — figye
ten unb 9iatur=Erfd)cinungeit tagebudjartig,
l e m m e l volt a költözködő madarak beérkezé
auäfüfjrlidj enthalten — hatte er fein Slugenmerf
sére is.
audj
E v e k hosszú sora óta nap nap után megtett kirándulásai,
megadják
ez adatoknak
a
u
f °i
ee i
'f
te
enbíidj i n feinen biu = Memoiren — alfo
anfunft ber 3ugoögel geridjtet.
Seine Jaljre hinburdj gemadjten täglidjen ©£=
azt az
curfioueii geben bafjer biefen Taten jenen üEBertb,
értéket, hogy az egyes madárfajok első feltű
baß baS erfte Sichtbarroerben ber einzelnen Bogels
nése — m e n n y i r e i l y e n
arten — foroeit man bei einer BeroegungSerfdjei=
mozgástüneménynél
pontosságról lehet szó — csakugyan megfelel a
ltuttg biefer Slrt oon Bühf tiidjfeit reben fann —
valóságnak.
ber SBirfíicfjfeit
entfpridjt. 21*
