Takarék. oktél. Ú j piacok nyílnak a takarékok előtt. Kerekasztal-beszélgetés a 2012-ben Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal

XXII. évfolyam 1. szám 2013. január–február

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk Lapja

• Ú j piacok nyílnak a takarékok előtt A Magyar Export-Import Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság („Eximbank”) kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézet, ennek következtében az OTIVA elnöki posztot is megtarthatja a fiatal szakember. A beszélgetésből kiderül, hogy az Eximbank szorosabb együttműködés kialakítására törekszik a takarékokkal is.

• Kerekasztal-beszélgetés a 2012-ben Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal Egy virtuális riport keretében a 2012 decemberében Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal, Soós Károlyné Margóval (SKM), az Abaúj Takarék Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, Bede Józseffel (BJ), a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatójával, és Sebestyén Istvánnal (SI), a FÓKUSZ Takarékszövetkezet ügyvezetőjével beszélgettünk az érzésekről, a sikerekről, az életpályáról.

• Új marketingeszköz a láthatáron Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség és a monori székhelyű Régió Lapkiadó Kft. együttműködésének köszönhetően hamarosan saját márkamagazinja lehet a takarékszövetkezeteknek

• Küzdelmes időszakban, de nem jövőkép nélkül! Közel az ország földrajzi középpontjához, az Alföld – ezen belül a Kiskunság – szívében 1975ben alakult meg az ország első, városban alapított takarékszövetkezete. Kapus Imrével, valamint Palotásné Cseri Ildikóval beszélgettünk aktuális kérdésekről.

lacs m á z s oktél

k

omag

AlAkítsA számláját személyiségéhez!

Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség tagintézményei terveik szerint egységesítik termékkínálatukat, és arra törekednek, hogy valamennyi tagszervezet csatlakozzon a TakarékPont hálózathoz.

SIGNAL vállalkozói vagyonbiztosítások ALL RISKS • szinte minden kockázatra fedezetet nyújt

EUROMESTER • tûz- és elemi kár biztosítás versenyképes díjon

GÉPTÖRÉS • biztosítás kedvezmény az Új Széchenyi Terv kártyával rendelkezôk részére

• 20 év piaci tapasztalat • Széles termékpaletta kis- és középvállalkozások számára • Kedvezô díj és ár- érték arány • Egyszerû tarifálás offline program segítségével • Magas szintû szakmai háttértámogatás

Legyünk partnerek a kis- és középvállalkozások kiszolgálásában is!

SIGNAL - Együtt a Takarékszövetkezetekkel

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori A TakarékBank két új felügyelő bizottsági tagja. . . . . . . . . . . . . . . . 4  Beszámoló Új piacok nyílnak a takarékok előtt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8  Kerekasztal A „céllal történő cselekvés…”. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11  Interjú Új marketingeszköz a láthatáron. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15  Gazdaság Túl a mélyponton? . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 Fontos változással kezdődött az új év a biztosítási piacon . . . . . . 20 Jubileumi év . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21  Integráció A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2012. december 13. napján megtartott rendkívüli közgyűlésének határozatai. . . . . . 22 Gyorsértékelés a Takarékszövetkezeti Integráció 2012 évi teljesítményéről az előzetes adatok alapján. . . . . . . . . . . 22 Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2012. évi teljesítményéről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 A TakarékBank decemberi ünnepi fogadása . . . . . . . . . . . . . . . . . . 29 XV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny . . . . . . . . . . . . . . . . 30  TKSZ Figyelő „Aki ambiciózus, az előrébb megy” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Küzdelmes időszakban, de nem jövőkép nélkül!. . . . . . . . . . . . . . . 36 Átadták a Szabolcs Takarék balkányi fiókját . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41  Takarék Akadémia Hitelintézeti Ügyvezetők Képzése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 42 „Oszd meg és …gazdagodj!” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 43 Próbavásárlás – Igaz vagy hamis? Kell vagy nem kell? . . . . . . . . . 44 Képzési naptár . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 46 Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése az új kreditpont rendszerben!. . . . . . . . . . . . . . . . . 47  Kitekintés A munka folytatódik . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 48  Szóra érdemes… Bál volt Baranyában. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 49  Személyi hírek Antal Józsefné Ili . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 50 Lugosiné Bába Katalin. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 53 Mezei László kitüntetése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55  Köszöntő Nőnapi köszöntő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztőbizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök–vezérigazgató MTB Zrt., Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ. Tördelés: Régió Grafikai Stúdió, Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4–6. Nyomdai munkálatok: Régió Lapkiadó Kft. 2200 Monor, Táncsics Mihály u. 38. Nyomtatásért felel: A nyomda ügyvezető igazgatója

Nyitni kell!

AZ ÜGYLET lezárult. Befejeződött a

DZ Bank és az MFB közti adásvételi eljárás, amelynek keretében az MFB megvásárolta a német hitelintézetnek a Takarékbankban meglévő 38,46 százalékos tulajdonrészét. A tulajdonszerzés az állam részéről nem jelent közvetlen, automatikus állami szerepvállalást is, mert attól, hogy a Magyar Fejlesztési Bank részesedést szerzett a TakarékBankban, a pénzintézet élete alapvetően nem változik, ahogy a Takarékszövetkezeti Integrációba tömörült tagintézmények helyzete sem lesz ettől könnyebb vagy nehezebb. Egyfajta szerepvállalás abban nyilvánulhat meg, hogy reményeink szerint az állam hozzánk irányítja majd a fennhatósága alatt álló vállalkozásait, illetve azok beszállítóit. Mi azt fogalmaztuk meg magunkban, hogy tíz éven belül szeretnénk megduplázni a piaci részesedésünket. Azt, hogy ez ténylegesen mekkora forgalmat jelenthet, ma még nem lehet megtippelni. A szektor szereplői azonban nem ülnek a babérjaikon. Folyamatosan keresik meg azokat az állami vállalatokat, amelyeknél üzleti kapcsolatot remélnek, ezen felül az önkormányzatok is az akvizíciós tevékenység fókuszába kerültek. Már ma is csaknem kilencszáz településsel, kisvárossal állunk partneri kapcsolatban, ezt a kört pedig tovább szeretnénk bővíteni. A kormány legutóbbi intézkedése kedvez ennek a szándékunknak, hiszen azzal, hogy az ötezer fő alatti települések adósságát átvállalta, megnyitotta az utat az önkormányzatok számára a bankváltás

előtt. Sokan ugyanis ott vezették a számláikat, ahol a hitelük volt. Kormányzati szándék, hogy a takarékszövetkezetek lendítsék fel a vállalati és a lakossági hitelezést Magyarországon. Itt látni kell, hogy a bank mindig csak a második lépcső ebben a folyamatban. A hitelezéshez ugyanis két fél szükséges: aki fel akarja venni, és az a pénzintézet, amely a hitelt nyújtja. Ma Magyarországon, annak ellenére, hogy mindenhol azt olvassuk, hogy a bankok nem akarnak hitelezni, sokkal erőteljesebb az igény hiánya. A vállalkozások nem mernek hitelért nyúlni, mivel bizonytalannak ítélik a piaci helyzetüket. Ami a mi szerepünket illeti: tőlünk valóban azt várják, hogy hitelezzünk. Mi mindig is ezt tettük, csak eddig ezt nem sokan vették észre. Esetünkben a legfőbb gond, hogy minél nagyobb egy település, annál kisebb a takarékok márkaismertsége, ezért az, hogy eddig a hitelezés tortájából csak kis szelet jutott nekünk, nem a képességeinken múlt, sokkal inkább az ismertség hiányán. Örömteli viszont, hogy egy nemrég végzett felmérés szerint a lakosság körében egyre ismertebb és népszerűbb a takarékszövetkezeti szektor, és a megítélésünk a kereskedelmi bankokkal szemben nagyon pozitív. Erre erősítendő – a marketing bizottság és az elnökség döntésével – indítunk egy márkamagazint, „Hazai Bank” címmel. A magazin alapvető célja, hogy eljuttassa a Takarékszövetkezeti Integrációhoz köthető márkák értékeit és üzeneteit a célcsoporthoz, kombinálva az állami szerepvállalás várható szinergikus hatásaival. Az egyes takarékszövetkezetekhez kapcsolódó pozitív üzeneteket országosan ismertté tegye és a takarékokkal kapcsolatos híreket – sok más médiumtól eltérően – torzítatlanul, tényszerűen mutassa be. A magazin főszerkesztőjével készült interjú e lapszámunkban olvasható. Éljünk ezzel a lehetőséggel is... Varga Antal, OTSZ ügyvezető igazgató

Takarék  2013. január–február

3

Címlapsztori  Bemutatkozik

A TakarékBank két új felügyelő bizottsági tagja BARANYAY LÁSZLÓ (1953) közgazdasági egyetemet végzett. A Magyar Fejlesztési Bankba nem sokkal annak megalapítása után került be, 1991-ben. Korábban tanított, illetve a Magyar Tudományos Akadémia titkárságán dolgozott. Az MFB-ben „lent kezdte”, végigjárta a banki ranglétrát, 2001-ben vezérigazgatóvá nevezték ki. A 2002. évi kormányváltás után valótlan indokkal leváltották és eltávolították az MFB-ből. A 2010. évi kormányváltás után mint elnök-vezérigazgatót nevezték ki ismét az állami hitelintézet Urbán Zoltán élére. A 2002–2010 közti időszakban az OTP csoportnál dolgozott, illetve ták. 2002–10 között a Dresdner Bank a Magyar Nemzeti Bank felügyelő- (Hungaria) vezérigazgató-helyettese, bizottságának volt a tagja. később a Landesbank Baden-Württemberg budapesti képviseletvezetője volt. A 2010. évi kormányváltás után tért vissza az MFB-be mint vezérigazgató-helyettes, az Üzleti Vezérigazgatóság vezetője. Urbán Zoltán 2004 óta tagja a DUIHK-nak, vagyis a német gazdasági és ipari kamarának és a DWC-nek, a budapesti német gazdasági klubnak.

A Magyar fejlesztési Bankról



Baranyay László

4

Urbán Zoltán (1960) közgazdasági egyetemet végzett. Különböző magyar és német bankoknál, hitelintézeteknél dolgozott (OTP, Iparbankház, Schülke&Mayr Magyarország, HypoVereinsbank Hungária), mielőtt 2001-ben az MFB pénzügyi vezérigazgató-helyettese lett; a 2002. évi kormányváltás után eltávolítot-


A Magyar Fejlesztési Bankot 1991ben alapították. Klasszikus állami hitelintézeti feladatokat lát el. Jelenleg a 2001. évi XX. törvény alapján működik. Az MFB célszerűen, hatékonyan, takarékosan, átláthatóan, prudens módon végzi a feladatait, és ezt várja el a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cégektől is. Az MFB tőke és mérlegfő-összeg dolgában egyaránt a hazai bankrendszer egyik legerősebb, legfontosabb szereplője. Jegyzett tőké-

je 114,5 milliárd forint, saját tőkéje 2012. december 31-én 195,4 milliárd forint volt. Az MFB 2012. évi mérlegfőösszege 1103 milliárd forint, értékvesztések és céltartalékok, valamint különadó nélküli eredménye meghaladta a 11,3 milliárd forintot. Az MFB hitelprogramjai a Kormány gazdaságpolitikájához igazodnak, jelenleg 12 élő és 16 lezárt hitelprogram fut. Az előbbiek keretében még lehet kölcsönt igényelni, az utóbbiakhoz új igénylés már nem adható be. A hitelprogramokat a céljukról nevezik el. A megcélzott gazdasági csoportok közül a hazai kisvállalkozói kör a legfontosabb, és mellette a másik az agrárszektor. Az MFB-nek saját fiókhálózata nincs, hiteleikhez általában refinanszírozó intézményeken keresztül juthatnak hozzá a vállalkozások. A refinanszírozásban az elmúlt években is részt vettek a takarékszövetkezetek, ennek az együttműködésnek a bővítésére született megállapodás a TakarékPont Hálózat és az MFB között február elején. 

Címlapsztori

Az MFB Üzleti Vezérigazgatóságának bemutatása Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Igazgatóság

Elnök-vezérigazgató

Üzleti Vezérigazgatóság

Kockázatkezelési Főigazgatóság

Banküzemi Vezérigazgatóság

Befektetési Vezérigazgatóság

Általános Hitelezési Főigazgatóság

Nagyvállalati, Projektfinanszírozási és Önkormányzati Főigazgatóság

Forrásbevonási és Refinanszírozási Főigazgatóság

Treasury Igazgatóság

Termékfejlesztési Osztály

Projektfinanszírozási Osztály

Forrásbevonási Igazgatóság

Dealing room

KKV finanszírozási Osztály

Önkormányzati Hitel Osztály

Refinanszírozási Osztály

Group Treasury

Konstrukciós Vállalkozás finanszírozási O.

Speciális Ügyek Osztálya

Agrár Hitel Osztály

Befektetési Hitelezési Osztály

Likviditási Osztály (ALM)


5

Címlapsztori

Az MFB Befektetési és Tulajdonosi Irányítási területének bemutatása Alapító (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium)

Igazgatóság

Elnök-vezérigazgató

Üzleti Vezérigazgatóság

Kockázatkezelési Főigazgatóság

Befektetési és Tulajdonosi Irányítási Főigazgatóság

Infrastruktúra Igazgatóság

Általános Vagyon kezelési Igazgatóság

6


Banküzemi Vezérigazgatóság

Agrár és Turisztikai Befektetési Főigazgatóság

Befektetési Vezérigazgatóság

Pénzügyi Intézményi Befektetések Főigazgatóság

Címlapsztori

Befektetési és Tulajdonosi Irányítási Főigazgatóság társasági portfóliója Általános vagyonkezelési Igazgatóság

Infrastruktúra Igazgatóság

MKK Magyar Követeléskezelő Zrt. (100% MFB)

Regionális Fejlesztési Holding Zrt. (100% állami tulajdon)

Állami Autópálya Kezelő Zrt. (100% állami tulajdon)

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (2,27% MFB)

Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt. (90,9% állami tulajdon)

Magyar Közút Nonprofit Zrt. (100% állami tulajdon)

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (46,64% MFB)

Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. (53,36% állami tulajdon)

Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (100% állami tulajdon)

MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt. (100% MFB)

MÁV Zrt. önálló Pályavasút Társaság (100% állami tulajdon)

Beszállítói Befektetői Zrt. (100% MFB)

Tőkefinanszírozási alapok (MFB FTA, CELIN)

Tőkefinanszírozási alapok (ELAN, IKTA)

Magyarázat: MFB tulajdonú MFB tulajdonosi joggyakorlás Kialakítás alatt


7

Beszámoló  Interjú Nátrán Rolanddal, az OTIVA elnökével,

az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatójával

Új piacok nyílnak a takarékok előtt Szerző: Nátrán Roland nem ismeretlen a takarékszövetkezeti szektorban, ugyanis két és Hajtun fél éve, hogy az OTIVA elnöki posztját is betölti. Az elnöki választáskor Nátrán RoGyörgy land a Nemzetgazdasági Minisztérium pénzügyekért felelős helyettes államtitkára volt. Ám tavaly nyáron kinevezték az Eximbank és a MEHIB vezérigazgatójának, így az két intézmény közös vezetőjével ültünk le beszélgetni. A Magyar ExportImport Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság („Eximbank”) kizárólagos állami tulajdonban lévő szakosított hitelintézet, ennek következtében az OTIVA elnöki posztot is megtarthatja a fiatal szakember. A beszélgetésből kiderül, hogy az Eximbank szorosabb együttműködés kialakítására törekszik a takarékokkal is.



Nátrán Roland

8

VEZÉRIGAZGATÓ ÚR, engedjen

meg egy személyes kérdést: hogy érzi magát az új székben? – Egészen kiválóan. Tavaly júniusban történt meg a váltás, amikor a minisztériumból a bankhoz és a biztosítóhoz kerültem (Az Eximbankot – a Magyar Exporthitel Biztosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal („MEHIB”) együtt – az 1994. évi XLII. törvény hozta létre. A szerk.). Sok más újítás mellett annyi történt


nális szerepet töltött be az export ösztönzésben? – Nem mondanám, hogy marginális volt a szerep. Inkább úgy fogalmaznék, hogy a környező országokhoz képest (Szlovénia, Ausztria, Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia stb.) eddig talán kevésbé használta ki az állam ezt a gazdaságpolitikai eszközt. Persze, sok a különbség az országok között is, de a mai gazdaság-, és pénzügypolitikai helyzetben indokolt egy aktívabb, intenzívebb szerepvállalás a két intézmény részéről, mert jelentős hozzáadott értéket képes generálni a magyar gazdaságban. A kereskedelmi bankrendszerrel, és a takarékszövetkezeti bankokkal, vagyis a pénzügyi szektorral nem versengve, hanem együttműködve jelentős hitelkihelyezésre képes az Eximbank, a MEHIB pedig kockázatokat tud átvállalni. A végső célunk az, hogy a magyar exportszektor versenyképességét növeljük. A szektoron belül nem teszünk különbséget a kis-, közepes-, és nagyvállalkozások között, mindenki egyformán fontos a számunk– Lehet, hogy provokatív a kérdés: ra A nagy, multinacionális exporeddig a bank és a MEHIB margi tőrök esetében az a célkitűzésünk, a két intézmény életében, hogy nem csak a vezérigazgató személyében, hanem a menedzsment egészében is egybeolvadt az irányítás, vagyis a két intézmény most már egy irányítás alatt, integrált módon működik együtt. A helyzetem annyiban könnyű, hogy egészen kiváló munkatársakkal vagyok körülvéve, igaz, a feladat is óriási, de ez csak ösztönöz bennünket. Személy szerint nagyon élvezem a munkámat, és rendkívül ambiciózus terveket tűztünk ki magunk elé, amelyek – természetesen – a tulajdonosi szándékkal azonosak. Komoly elvárásokkal kell megbirkóznunk, hiszen az állam, mint tulajdonos azt várja el tőlünk, hogy gazdaságpolitikai eszközként funkcionálva, gazdaságpolitikai mértékben is mérhető hatást gyakoroljunk az exportfinanszírozásra, ezen keresztül az exportszektor versenyképességére. Jelentős aktivitás-bővülést kell az új menedzsmentnek megvalósítania, s ennek a kimunkálása, végrehajtása az, ami rendkívül ösztönzően hat rám és a kollégáimra.

Beszámoló

dése szempontjából. A szektornak alkalmazkodnia kell a mindenkori pénzügyi környezethez, s itt visszatérnék az export-finanszírozáshoz, mert az exportszektor ma Magyarországon –a nemzetközi gazdasági környezet nehézségei ellenére – jól teljesít, hiszen a nettó hozzájárulása a GDP-hez az elmúlt negyedévekben is pozitív szaldót mutatott. A takarékszövetkezetek számára a jól bevált, hagyományos üzleti területeken túl érdemes megvizsgálni annak a lehetőségét, hogy az ex– Ezek valóban ambiciózus tervek. portpiacra termelő, elsősorban kkv De hogyan jutnak el a vállalkozói cégek finanszírozását is felvállalják. Összefoglalva tehát azt mondanám, szektorhoz? – Mint már említettem, a pénz- hogy a tőke, a szabályozottság, az ügyi szektorral együttműködünk, integráció fejlesztése új üzleti levagyis nem vagyunk konkurenciái hetőségeket hoz a szektor minden egymásnak. Ez a nyitás is most tör- szereplőjének. tént meg, mivel az Eximbanknak kizárólag nagy kereskedelmi ban- – Az elmondottakból arra követ kokkal volt kapcsolata, együttmű- keztetek, hogy ismeri az integrá ködési megállapodása. A kisebb ció most formálódó stratégiáját bankokkal, takarékokkal, az eddig is, mert ebben éppen az Ön által az exportfinanszírozásban nem ak- említett pontok is szerepelnek. tív kereskedelmi bankokkal bővítjük – Jól látja, ismerem az új elképzeléseket. Ebben az a fontos, hogy az együttműködési palettánkat. mindenki számára elfogadható cé– Mielőtt ezeket a részleteket bon lokat fogalmazzunk meg, senkire se colgatjuk, szóljunk arról, hogy erőszakoljunk semmit, az önkénÖn az OTIVA elnökeként megis tesség elvének kell érvényesülnie. merhette a takarékszektort. Mi A stratégiának azt az utat kell beként értékelné most a takarékok mutatnia, hogyan lehet az önként helyzetét, pozícióját a hazai pénz vállalt részvétellel az egyes takarékoknak a saját versenyképességüpiacon? – Az OTIVA elnökeként, és az ket javítani úgy, hogy a takarékok államtitkári pozícióból adódóan a közös fellépését erősítik, integrálszektor működéséért, szabályozá- tabbá teszik. Azt gondolom, hogy sáért is felelősséget viseltem, így, azt kell felismerniük a takarékok volt lehetőségem megismerni a vezetőinek, hogy – ha jó a stratéverseny előnyöket, és a hátrányo- gai, akkor ez felismerhető benne – kat is. Azt látom, hogy a szektor az ő érdekeiket szolgálja az egység tőkeerejét megerősítve sokkal na- erősítése. gyobb gazdasági potenciál húzódik meg a takarékszövetkezeti rend- – Az MFB megjelenése a Taka szerben, mint egy meg nem erősí- rékBankban segíti-e ezt a folya tett tőkehelyzetben. A tőke a szűk matot? keresztmetszete a szektornak. A – Az MFB megjelenése annyiban szabályozást illetően is új követel- fontos, hogy az egyes, eddig szűk ményrendszert kell bevezetni, az keresztmetszetű aspektusokat (lásd integráció egységesítése, megerő- tőkehiány) koherensebben kezelhesítése, mélyítése mindenképpen tőek, s ez már önmagában jelentős fontos az ágazat prudens műkö- hozzáadott érték. Ha ezzel párhuhogy minél több exportkapacitást hozzanak létre Magyarországon, így ösztönözve a külföldi tőkebeáramlást. E kapacitásbővítésnek az is hozadéka, hogy a hazai kkv-k beszállítóként csatlakozhatnak a nagy exportőrökhöz. Reményeink szerint ezekből a csatlakozásokból aztán önállósulási folyamatok is elindulhatnak. A végeredményt tekintve tehát reményeink szerint az export szektor teljes körét ügyfelünkként kezelhetjük.

zamosan a szabályozás területén is előremutató, progresszív lépések történnek, akkor a szektor egésze megerősödik, a piaci pozíciók javulnak. – Itt kell megkérdeznem, hogy a vezérigazgatói kinevezése nem kizáró ok-e az OTIVA elnöki poszt betöltéséhez? – Semmiképpen nem, mivel az Eximbank egy állami bank, amelyik nem versenytársa a pénzügyi szektornak. Ugyanakkor intenzív együttműködésre törekszünk, amelynek formáit, részleteit kidolgozzuk, hiszen mindkét fél számára rendkívül fontosak a részletek. Nincs tehát érdekütközés a két poszt között.

A végső célunk az, hogy a magyar exportszektor versenyképességét növeljük. A szektoron belül nem teszünk különbséget a kis-, közepes-, és nagyvállalkozások között, mindenki egyformán fontos a számunkra. – Ezt azért üdvözlöm, mert ha va laki egy személyben tölt be két fontos pozíciót, akkor sokkal kön� nyebben megoldhatók a problé mák, a feszültségek. – Így igaz. Az állam az OTIVA igazgatóságába való delegálást mindenkor komolyan veszi, s ameddig szükséges, addig tartja fenn a delegáltja részvételét. Amíg látunk előnyt, potenciált abban, hogy az állam a személyemen keresztül segíti az OTIVA munkáját, s ezzel a szektor is erősödik, addig jelen lesz az állam képviselete. Ha változnak a prioritások, akkor az állam is megteszi a szükséges lépéseket. – Jól tudjuk, hogy az ördög a rész letekben bújik meg, ezért beszél jünk az együttműködés formáiról, részleteiről. Folytatás a 10. oldalon


9

Beszámoló

Folytatás a 9. oldalról – Az Eximbank és a MEHIB frissen elfogadott stratégiájának alapján – ez 2013-2016 közötti időszakot öleli fel – egy részstratégiát is kidolgoztunk a kis tőkéjű pénzintézetek exportcélú hitelkihelyezésének refinanszírozására, integrálására. Ez azt jelenti, hogy a hazai takarékszövetkezeti rendszer és a kis bankok is részesülhessenek abban a rendkívül olcsó devizaforrásban, amelyet az Eximbank a rendelkezésükre tud bocsátani, és amit eddig csak jellemzően a nagy kereskedelmi bankok vettek igénybe. Ez a rendkívül olcsó finanszírozási forrás azt jelenti, hogy akár fél százalékos kamat mellett tudunk exportcélú finanszírozást biztosítani. Ez rendkívül kedvező forrást jelent a takarékoknak is, de ezt a forrást csak az export ügyletekhez lehet igénybe venni. A lehetőség már él, s ha egy takarékkal megkötjük a refinanszírozási megállapodást, akkortól igényelhető a forrás. A megállapodás egy üzleti szerződés, ennek alapján biztosítjuk a devizát az adott pénzintézetnek.

lására is mód van, de az a célunk, hogy minél több új exportügyletet generáljunk.

– A takarékok – éppen a szűkös devizalehetőségek okán – eddig nem igazán kapcsolódhattak be az export tevékenységbe. – Pontosan. Nos, ezt a problémát orvosoljuk, így a takarékok is bővíthetik az üzleti portfoliójukat. Az exportfinanszírozás potenciálisan javítja a profitabilitást, a megtérülési rátát, elég csak arra utalni, hogy az exportáló cégek jellemzően kisebb kockázatot jelentenek. A takarékoknak tehát mind forrás, mind eszköz oldalról kedvező üzleti lehetőséget kínálunk. Az információkat természetesen igyekszünk széles körben eljuttatni a partnereinkhez, így az OTSZ-en, az Önök újságán keresztül is tájékoztatjuk a takarékokat. Egyébként versenysemleges módon, mindenkinek elérhetővé tesszük a konstrukciót, tehát bármelyik pénzintézet részt vehet benne. Az OTSZ és az OTIVA stratégiai partnerünk ebben, és igényeljük az integrációs intézmények támogatását. Maga az üzleti poten– Vannak-e összeghatárok? ciál óriási, hiszen a magyar gazda – Gyakorlatilag nincsenek, akár ság éves export volumene az elmúlt a másfél millió eurós megállapo- évben meghaladta a 90 milliárd dástól a 80 millió eurós ügyletig eurót, vagyis a GDP több mint 90 terjed a skála. Mondhatom, hogy százalékát exportáljuk. nincsenek nehezen teljesíthető feltételek a szerződésben, egyszerű, – Hogyan működik a kockázat és jól működik a mechanizmus. A vállalás? takarékok a saját belátásaik, koc- – A MEHIB-en keresztül, amely kázataik alapján helyezhetik ki a biztosítási rendszert működtet. Az forrást, és az olcsó forrásba, amit intézményrendszer lehetőségeit – az Eximbank nyújt, a saját belátá- mint már említettem – nem haszsa szerint építheti be a működési nálták ki teljes mértékben, pedig költségét, a kockázati felárat, és a nagy potenciál rejlik benne. profitmarzsot. A megállapodásban a felárat 400 bázisponton maximali- – Elmondaná bővebben, hogy mit záljuk, de az a tapasztalatunk, hogy tartalmaz az Önök 2013-2016 kö ez elegendő mozgásteret hagy az zötti időszakra vonatkozó stra érintett pénzintézeteknek. A lehe- tégiájuk? tőség tehát már adott, és ez úton – A fő stratégiai célkitűzésünk, is kérem a takarékokat, hogy élje- hogy a bank és a biztosító aktivinek ezzel az új üzleti lehetőséggel. tását a többszörösére növeljük. A Hozzáteszem, hogy a már meglévő magyar export hitelügynökségek exportfinanszírozás újra strukturá- aktivitása jóval elmarad a térség-

10


beli országok hasonló szervezeteinek a mutatóitól, ezért az a célunk, hogy 2016-ra elérjük a környező országok átlag aktivitását. A számokra lefordítva ez azt jelenti, hogy a jelenlegi eszközállományunkat meghatszorozzuk, azaz a jelenlegi több mint 300 milliárd eurót 1900 milliárd euróra növeljük. Ez intenzív hitelkihelyezést, és intenzív biztosítási állománybővítést feltételez. A hitelállományt 3,6 milliárd euróra szeretnénk növelni, ami a kockázatvállalással együtt már 6 milliárd eurót meghaladó, s ez már nemzetgazdasági szempontból is jelentős tétel, ily módon tud a két intézmény gazdaságpolitikai eszközként is működni. Ez az a nagy likviditás, amit a kereskedelmi bankrendszeren, a takarékok hálózatán keresztül igyekszünk az exportőrök rendelkezésére bocsátani. – Rendelkezésre áll-e ehhez a fel futáshoz a pénz, paripa, fegyver? – Éppen ebben a sorrendben határoztuk meg a feladatainkat. A pénz, paripa, fegyver tekintetében elsősorban az Eximbank forrását kellett rendbe tennünk. Ez megtörtént, az Eximbank 2 milliárd euró nagyságrendű kötvényprogramot indított. Az első körben 500 millió dollárral bővült a bank forrásállománya, amelyet természetesen – az igényekhez mérten – tovább bővítünk. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag korlátlanul képes a takarékok likviditási igényeit kielégíteni. A két intézmény integrált működése következtében az Eximbank és a MEHIB hatékonyabban, költségtakarékosabban dolgozik. A pénz, paripa tehát rendben van, s a fegyverek tekintetében új, nagy, hatótávolságú eszközöket „vetünk be”. Új termékekkel jelenünk meg, hiszen képesek vagyunk az export beszállítói láncokat is finanszírozni, illetve új termékünk az export célú beruházások támogatása is. Természetesen a régebbi, jól működő eximbakos termékre is fókuszt helyezünk: ez a 2-10 éves futamide-

Kerekasztal

jű, rendkívül alacsony kamatozású hitelforrás kihelyezés. Bevezetünk egy általános, két évnél rövidebb futamidejű finanszírozási terméket, erre nagy igény mutatkozott, s hasonló új termékeket hoztunk létre az exporthitel-biztosításban is. – Mi a helyzet a személyi állomán� nyal? – E tekintetben is bővül az állomány, s arra készítjük fel az intézmény-párost, hogy a megnőtt feladatokat kiváló színvonalon elvégezzük. A személyi állomány bővülése azonban korántsem olyan mértékű, mint a kihelyezett forrásbővülés, tehát a fajlagos költségeinket drasztikusan csökkentjük. – Milyen fogadtatásra számítanak? – Az együttműködések már megkezdődtek. Ténykérdés, hogy az eszközállomány, illetve a hitelkihelyezés bővült az elmúlt félévben, hiszen 2,5-szeresével több hitel he-

lyeztünk ki, mint az előző év azonos exportja már – miután ez az ágazat időszakában. A bank mérlegfő-ös�- a versenypiac szereplője – finanszíszege fél év alatt 38-40 százalékkal rozható. Sőt, az élelmiszeripari gépnőtt. Mondhatom, hogy kedvező, export, technológia, beruházások jó a fogadtatás. is igénybe vehetik a forrásainkat. – Érdemes volna még szót ejteni a termékek köréről is, mivel az ipari és a mezőgazdasági termé kek exportkihelyezése más-más feltételekkel zajlik. – A két intézmény az OECD és az Európai Unió szabályozásának megfelelően működik, így a nemzetközi partnerek is ismerik a tevékenységünket. Miután olcsó forrásokat helyezünk ki, az eximbanki forrásköltségek, és az olcsó hitelkihelyezésből adódó negatív kamateredményt az állam megtéríti a számunkra. Az unió által támogatott agrártermékek körét mi nem finanszírozhatjuk. Ez a fel nem dolgozott élelmiszeralapanyagokat érinti (gabona, élő állat, stb.), hiszen ezekre uniós támogatás jár. De az élelmiszeripar

– S ugyancsak fontos lenne a cél zott exportpiacok körét is vázolni. – A magyar gazdaság mélyen integrálódott az Európai Unió piacaira. Ezek a relációk továbbra is elsődlegesek a számunkra, de a keleti nyitás a Külgazdasági Stratégia fontos irányaként prioritás a számunkra is. Nem véletlen, hogy a kormány is nagy hangsúlyt helyez erre, így tehát ezekre a piacokra is finanszírozzuk az exportot. Az exportbiztosítási termékek nagy hozzáadott értéket képviselnek, hiszen a kockázatok nagyobbak lehetnek, mint a nyugati piacokon. Így mind a finanszírozási, mind pedig a biztosítási termékpalettánk koherens módon tud megjelenni az exportőrök támogatására. 

 Kerekasztal-beszélgetés a 2012-ben Károlyi-díjjal

jutalmazott kollégákkal

A „céllal történő cselekvés…”

Szerkesztette: Egy virtuális riport keretében a 2012 decemberében Károlyi-díjjal jutalmazott Csépány kollégákkal, Soós Károlyné Margóval (SKM), az Abaúj Takarék Takarékszövetkezet György elnök-ügyvezetőjével, Bede Józseffel (BJ), a Szabolcs Takarékszövetkezet elnökigazgatójával, és Sebestyén Istvánnal (SI), a FÓKUSZ Takarékszövetkezet ügyvezetőjével beszélgettünk az érzésekről, a sikerekről, az életpályáról. – Mire gondoltak akkor, amikor a nevüket meghallották? Az Önök életében mit jelent egy ilyen kitün tetés? Hogy érzik magukat? SKM: A TakarékBank év végi rendezvényére a szokásos módon készülődtem. A hotel szobánkban a BAZ megyei kolléganőkkel társalogva találgattuk, vajon ki lesz 2012ben a kitüntetett. Jó pár kolléga neve szóba került, mint lehetséges díjazott, de én semmit nem sejtettem a jelölésemről. Jó megfigyelő 1

vagyok, azonban a kolléganők an�nyira fegyelmezettek voltak, hogy nem vettem észre semmit a titokból, amit rajtam kívül mindnyájan tudtak. Nyugodt szemlélődésre készültem, eszembe sem jutott, hogy én lehetek az egyik díjazott. Valószínűleg ezért ért annyira váratlanul, amikor a borítékot bontó Éliás Csaba, (a TakarékBank Zrt. Felügyelő Bizottságának az elnöke) a nevemet olvasta. A teremben lévők láthatták, Folytatás a 12. oldalon

"Tudnod kell, hogy soksok vázlat után születik meg a remekmű! Ne add fel! Egy életed van, egyetlen dobás. Nem érdemes kishitűen, félszegen egy helyben topogni, vagy duzzogva félreülni. Tudj kacagni saját kudarcaidon, és kezdd elölről." 1

Böjte Csaba, (1960-) ferences rendi szerzetes


11

Beszámoló – Mit gondolnak a Károlyi-díjról, egyáltalán az ilyen kitüntetésről? Mennyiben tölti be a szerepét, és mennyire számít „iránytűnek” a jövőre nézve?



Soós Károlyné Margó

12

Folytatás a 11. oldalról hogy dermedten ülök, meg sem tudtam mozdulni. Valaki noszogatni kezdett, hogy „Margó menjél már, téged szólítottak!” A váratlan helyzetben nem tudtam megszólalni sem, amit utólag kicsit bánok. Tényleg semmit nem sejtettem, és alig tudtam elhinni, hogy 2012-ben az egyik Károlyi-gyűrűt én kapom. Annyira meghatódtam, hogy csak egy rövid köszönetet mondtam. Később egy kedves barátnőmnek elmeséltem ezt, aki a következőképpen vígasztalt: „Margó, neked nem kell semmit mondani, te nyitott könyv vagy az integráció számára!” Remélem így van! BJ: Amikor meghallottam a nevemet, örömöt, izgalmat és félelmet éreztem. Félelmet elsősorban amiatt, hogy nem tudok majd kipréselni magamból néhány értelmes mondatot a mikrofon előtt. Nagyon fontos visszajelzés az ember életében az, amikor elismerést kap, hisz ez egy konkrét igazolás arról, hogy valamit jól csinál, s ezt mások is annak értékelik. SI: Köszönöm, nagyon jól érzem magam. Mondhatnám, hogy nem fontosak ezek a kitüntetések, de szerintem azok. Visszajelzések, vis�szaigazolások. Egy vezető természetszerűen új utakon jár, amiről az elején még nem lehet tudni, hogy helyes-e. Egy-egy elismerés megerősít bennünket abban, hogy jó irányba tartunk, hogy mások is értékesnek látják az erőfeszítéseinket.


SKM: A Károlyi-díj eddig számomra kicsit közömbös volt, úgy gondoltam rá, mint pl. a Príma Primissima Díjra is. Jó, hogy van, és jó, hogy vannak olyanok, akik a maguk területén kiemelkedően teljesítenek, és még jobb, hogy vannak olyanok is, aki ezt az igyekezetet felismerik, és elismerik. Kívülállóként tekintettem az ilyen kitüntetésekre. Most, hogy én is „érintetté” váltam már nem tárgyszerűen gondolok a Károlyi-díjra, hanem egy olyan jutalomra, amit nagyon jó birtokolni. A sok gratuláció, a kitüntetett törődés, a megkülönböztetett figyelem fantasztikus volt, annak ellenére, hogy én az ünneplést nem annyira szeretem. Azt pontosan nem tudom kinek az ötlete volt a Károlyi-díj megalapítása, de talán ő is elmondhatná azt, amit Demján Sándor, aki úgy vélte, a Príma Primissima Díj ötlete számít élete egyik legjelentősebb sikerének. A Károlyi-díj a takarékszövetkezeti

szektor Príma Primissima Díja, és köszönet az alapítóknak érte! BJ: Azt gondolom, hogy a Károlyi-díj betölti azt a funkcióját, amit az alapítók ettől reméltek. Az integráción belül a legmagasabb kitüntetésnek számít, s úgy gondolom, nagy megtiszteltetés azok számára, akik ezt megkapják. A Károlyi-díj átvétele egy kellemes élmény, a múlt és a jelen értékelése, de alapvetően a jövőre vonatkozóan nem változtat meg semmit, ugyanúgy kell tenni a dolgunkat, mint ahogy eddig tettük, kaptunk egy pozitív visszajelzést, de ezek után újra kezdődnek a dolgos hétköznapok. SI: Egy ilyen díj, egyértelművé teszi mindenki számára, hogy melyek azok szakmai, és emberi értékek, amelyek fontosak a közösség számára. Hitem szerint ez a tisztesség, a felkészültség, a céltudatosság és a közösségben rejlő erő. Ezek hangsúlyozása szükséges mindig, kiváltképp értékválságos időkben. – Mi az, amire Önök büszkék lehet nek, vagy mi az, ami sikeres volt az Önök életében? SKM: Három évtizede vagyok a takarékszövetkezeti szektorban veze-

Soós Károlyné, az Abaúj Takarék elnök-ügyvezetője MONOKON született, ott járt általános iskolába, majd Szerencsen a Bocskai Gimnáziumban érettségizett. 1963-ban Alsóvadászon, a gépállomáson talált munkát, amihez a könyvelői végzettséget munka mellett szerezte meg. 1982-től áll az Abaúj Takarékszövetkezet (korábban: Forró és Vidéke Takarékszövetkezet) szolgálatában. A takarékszövetkezethez kerülése után szakmailag folyamatosan képezte magát. Elvégezte a takarékszövetkezeti ügyintézői tanfolyamot, majd a Nemzetközi Bankárképzőben banki tanácsadói képesítést szerzett. Két felnőtt gyermeke van, a

fia vállalkozó, a lánya bankban dolgozik humánpolitikai területen. 5 fiú és 1 lány unokája van. Hobbija az építészet és a kertészkedés, valamint a barátokhoz kapcsoló események, kirándulások, rendezvények szervezése. „55 önkormányzati számlát vezetünk, minden kirendeltségünk felújított, mind a 14 kirendeltségünkön bankautomatát üzemeltetünk. Mind a mérlegfőösszeget, mind a saját tőkét, mind az eredményünket tekintve, átlagon felüli fejlődést értünk el. Mi szövetkezet voltunk, vagyunk, s én mindent megteszek azért, hogy a jövőben is azok maradjunk!”

Kerekasztal

Bede József, a Szabolcs Takarékszövetkezet elnök-igazgatója JÁNKMAJTISON született 1958ban. „Hétpróbás” szakember, Pénzügyi és Számviteli Főiskolát és FEBI-t is végzett, szaküzemgazdász, okleveles könyvvizsgáló, adótanácsadó, nemzetközi adószakértő. Egyebek között a szövetkezeti hitelintézeti társaknál is folytatott könyvvizsgálatot. Vezetésével az elmúlt 1013 év alatt több mint négyszeresére növekedtek a Szabolcs Takarék eszközei fúzió nélkül. Dinamikus, fiatalos összetételű csapatot épített a munkatársaiból. Számos Integrációs

tőként, és tudják, hogy önmagammal szemben is rendkívül kritikus vagyok, semmivel nem szeretek dicsekedni, ezért nehéz erre a kérdésre válaszolni. Magánemberként a 6 unokámra vagyok a legbüszkébb, akiktől sok szeretetet kapok, és ők folyamatos örömforrást jelentenek. Az Abaúj Takaréknak (korábban Forró és Vidéke Takarékszövetkezet) az idén február 9-én ünnepeljük az 55 éves fennállását, és talán nem leszek szerénytelen, ha a legnagyobb sikernek azt tartom, hogy az általam 30 éve vezetett takarékszövetkezet megőrizte önállóságát, rendkívül hátrányos térségben mindig eredményes volt, és olyan munkatársakat tudhatok magam mellett, akikre számíthatok, és akik biztosítják a jövőt. BJ: Úgy gondolom, hogy a Szabolcs Takarékszövetkezet fejlődése sok tekintetben egyedülálló az Integráción belül, hisz mi ezt a növekedést beolvadások nélkül, önálló erőből értük el. Nagyon sokat változott a takarékszövetkezet személyi állománya, szakmai színvonala, hálózata, korszerű, modern fiókokat alakítottunk ki. A Szabolcs Takarékszövetkezet a megyében komoly értéknek (jól ismert márkának) számít, amire büszkék lehetnek az itt dolgozók és a vezetők is. 2009-ben „A megye pénzintézete” kitüntető címet is megkaptuk.

posztot töltött be, jelenleg a Takarékbank ügydöntő FB-jének a tagja. „Igyekszem felkészülni. Nem érzem presztízs veszteségnek, ha valamit megkérdezek. Egyébként mindenkitől lehet valamit tanulni. Még olyan helyen nem voltam, ahol ne csinálnának valamit jól, vagy jobban, mint én, vagy amire nem is gondoltam. Ha valami jót tapasztalok, akkor abból igyekszem tanulni, és azt itthon rögtön megvalósítom. Nem szabad bezárkóznunk a saját világunkba!”

SI: Amire büszke vagyok és közvetlen kollégáim is büszkék, az a változásra való fogékonyság, és az ehhez társuló változtatási képesség. Ez a legfontosabb. – Melyek a legközelebbi terveik? SKM: A takarékszövetkezetünk életciklusának új fejezetét szeretnénk az idén megnyitni. Az elmúlt két év men�nyiségi növekedését követően most más értékekre helyezzük a hangsúlyt. Azt gondolom, hogy elértünk a „legszebb férfikornak” nevezett időszakba, amikor a dinamizmus, a kezdeményezőkészség mellett adminisztratív teendők lesznek, és nagyobb fontosságú lesz a vezetés minősége, valamint a szabályozottság és a rugalmasság egyensúlya. Saját stratégiánkat igyekszünk úgy alakítani, hogy az kompatibilis legyen az alakulóban lévő és az egész szektorra vonatkozó 10 éves stratégiai projekttel. BJ: Most a 2013. évi üzleti terveken dolgozunk, ami nem egy könnyű feladat a jelenlegi „válság gyötörte” gazdasági helyzetben. Úgy gondoljuk, hogy a válság időszakában meg lehet találni a piaci réseket, lehet fejlődni, mint ahogy az eddig eltelt négy évben is sikerült, de 2013-ra is növekedést tervezünk. SI: Magánéleti tervem a boldog harmonikus családi légkör fenntar-

tása, és a munkámban sem tervezek drasztikus változásokat. Kapkodás helyett, az új helyzeteket gyorsan lekövető működési mechanizmusunk nyugodt továbbfejlesztése és a tudás alapú vállalati kultúránk kialakítása a legfontosabb cél. Ezen az úton járunk egy ideje, vannak eredményeink, de még feladatunk is rengeteg. – Mit gondolnak az Integrációról, tágabban a szövetkezeti hitelinté zetekről, állami közreműködésről? SKM: Az Integrációnak a jövőben fel kell nőnie, és el kellene érnie, hogy közösen is képes legyen a megnövekedett feladatok ellátására. Tapasztalatom szerint az Integráció nagy karizmával rendelkező vezetőnek is óriási kihívás a 105 különböző, de szintén karizmatikus vezetőit egy irányba terelgetni, és felkészíteni az új feladatokra. Az állam törekvése, hogy a hazai bankszektor megerősödjön, hangsúlyosabb szerepet kapjon, de ehhez mozgósítani kell belső erőforrásainkat, és nagyobb empátiával, türelemmel segíteni egymást.



BJ: Úgy gondolom, hogy az integrációban most elindult stratégiai tervezési folyamat jó kiindulási pont a jövőt illetően, szükség van az ös�szehangolt, egységes cselekvésre ahhoz, hogy a szövetkezeti hitelintézetek nagyobb piaci részesedést szerezzenek. Ugyanezt gondolom az MFB-n keresztül megvalósuló állami szerepvállalásról is. Én abban reménykedem, hogy ez is segít a piaci bővülésben. Folytatás a 14. oldalon


Bede József

13

Kerekasztal

Folytatás a 13. oldalról SI: Az állami szerepvállalást egyértelműen lehetőségnek tartom, de minden lehetőség mögött ott rejlik a veszély is. Ezek a dolgok, természetszerűen kézen fogva járnak, nincs lehetőség veszély nélkül. Ezeket kell okosan mérlegelnünk. Céljaink világosak. Stabil, korszerű, versenyképes takarék kialakítása. Hogy ezt hogyan érhetjük el, arról természetesen sokféleképpen, sokszínűen gondolkodunk. – Milyen javaslattal élnének a kö zösség jövőjét illetően? Mi az, amit szeretnének, hogy mielőbb meg valósuljon? SKM: Az előzőekben már megfogalmaztam, hogy a közösségnek a jövőjéről csak akkor beszélhetünk, ha nagyobb tisztelettel, kisebb gyanakvással tudunk egy olyan jövőképet kialakítani, amit mindenki korrekten betart, és képes felülemel-



Sebestyén István

14

kedni saját kicsinyes önérdekén. Azt látom, hogy most még mindenki fél, a nagyok attól, hogy nem elég nagyok, vagy a nagyságuk miatt nem elég rugalmasak, a kicsik pedig folyton résen vannak, figyelik, melyik nagy akar „lecsapni” rájuk. Szeretnék egy olyan takarékszövetkezeti szektort, ahol egymásnak partnerei vagyunk, és nem riválisai. BJ: A sikeres jövőhöz szükség van a szálak szorosabbra fűzéséhez, de úgy gondolom, hogy egyidejűleg az egyes tagintézmények jogi önállósága is fennmaradhat. Amit én szeret-


Sebestyén István, a Fókusz Takarékszövetkezet ügyvezető igazgatója KISKUNFÉLEGYHÁZÁN született 1974-ben. A „Fúzióbajnok” Takarék vezetője, ahol az eszközök nem csak saját erőből növekedtek, hanem a fúziók által is. Talán nincs más olyan kolléga az Integrációban, aki 5 fúziót (Mélykút, Kerekegyháza, Tiszaalpár, Tiszakécske, Kiskunlacháza) lebonyolító takarék élén állna. Az utolsó kettő az Ő ügyvezetése alatt zajlott. Az elmúlt 12 évben a mérlegfőösszeg megtízszereződött, 2012-ben pedig hét új fiókkal bővített a Takarék, jelenleg 37 kiren-

nék a jövőt illetően az Integrációban az az, hogy olyan szervezet legyen a mienk, amelyben ha a tagok közösen eldöntöttek valamit, akkor azt utána mindegyik tag be is tartja. SI: Közös stratégiánkba is emeljük be azokat az elemeket, melyek jellemzőek az egyes takarékokra, így a rugalmasságot, a gyorsaságot. Egy hosszútávon életképes gondolkodásnak véleményem szerint nem lehet más alapja, mint a gyors, folyamatos változás elfogadása, erre való alkalmasság kialakítása, új utak és lehetőségek üzemszerű felkutatása, valamint a tudás menedzselése. Ezekben van elmaradásunk. – Mit javasolnának fiatalabb mun katársaiknak, mi kell a sikerhez, a boldoguláshoz? SKM: Tisztesség, tudás, tehetség, fegyelem, figyelem, felelősség, erő, empátia, előrelátás… És sok minden más is, sorolhatnám tovább azokat a kompetenciákat, amik a sikerhez vezetnek. A legfontosabb, hogy tiszteljék a másikat, őrizzék a múlt értékeit, és legyen hitük a jövő építéséhez. BJ: Folyamatos tanulás és szorgalom. SI: Had idézzem itt Joe Arthur Barker-t: „A cél cselekvés nélkül csak álom. A cselekvés cél nélkül

deltségük van. Sebestyén István 1997-ben műszaki, 2001-ben gazdasági főiskolát végzett, az utóbbit pénzügyi-számviteli karon. Az egyik legdinamikusabban fejlődő tagszervezet vezetője, jelenleg az OTSZ FB elnöke is. „A Vállalat filozófia szempontjából, csak az úgynevezett »Tanuló vállalat« a járható út a 21. században, amely a folyamatosan változó körülményekre folyamatos tanulással, képzéssel, szakmai fejlődéssel válaszol.”

csak időtöltés. A céllal történő cselekvés megváltoztatja a világot.” – Mivel egészítenék ki az eddi gieket? SKM: Szeretném most ezt az alkalmat megragadni, és megköszönni azoknak a jelölését, akik érdemesnek tartottak a Károlyi gyűrűre, és a kuratórium tagjainak, hogy engem választottak. Azt gondolom, hogy ez az elismerés rajtam keresztül az ABAÚJ TAKARÉK-nak is szólt. Bízom benne, hogy az elmúlt 30 év, amit a takarékszövetkezetben töltöttem nem volt hiábavaló! Kívánom, hogy élje át mindenki ezt az emelkedett érzést. SKM: Javasolnám a jövőben, hogy a kitüntetetések átadása előtt néhány mondatban nyilvánosan is indokolják, amiért a kuratórium érdemesnek ítélte a jelöltet a Károlyidíjra. Nem eléggé ismerjük egymást, és talán nem felesleges rámutatni arra, aki – ami pozitív példa lehet a többiek számára. BJ: Köszönöm mindenkinek, akinek bármilyen köze, érdeme volt a kitüntetésemhez. SI: A kitüntetés nem csak az én személyemnek szól, hanem mindazoknak, akik a társaim ezen az úton. A kollégáimnak, vezető társaimnak, igazgatóságunknak, külső szakértőinknek, és még sorolhatnám! 

Interjú  Interjú Koncz Csabával, a Hazai Bank főszerkesztőjével

Új marketingeszköz a láthatáron

Szerző: Hogyan szólítsam meg ügyfeleimet? Mivel érhetem el, hogy lojálisak legyenek taPapp karékszövetkezetemhez? Helyi pénzintézetként mit tehetek azért, hogy a kereskeJános delmi bankok ne csábítsák el a betéteseimet? Hogyan tudnék hatékonyan, mégis olcsón kommunikálni? Kérdések, melyekkel a takarékszövetkezetek vezetői naponta találkoznak. A válaszokat – ha sikerült is megtalálni – eddig mindig beárnyékolta a felismerés, miszerint a hatásos eszközök drágák és nagyon sok munkát igényelnek.

AZ ORSZÁGOS Takarékszövetkezeti Szövetség és a monori székhelyű Régió Lapkiadó Kft. együttműködésének köszönhetően hamarosan saját márkamagazinja lehet a takarékszövetkezeteknek, amely sok tekintetben megnyugtató választ adhat a bevezetőben feltett kérdésekre. A Hazai Bank névre keresztelt magazinról a főszerkesztőt, Koncz Csabát kérdeztük.

– A Hazai Bank tulajdonképpen egy márkamagazin lesz, de mit is jelent ez tulajdonképpen? – A márkamagazin egy olyan kiadvány, ami egyszerre szórakoztat és informál. A képviselt márkával kapcsolatos üzeneteket, információkat juttatja el a célcsoporthoz, miközben tartalmas kikapcsolódást kínál. Az olvasó a szabadidejét tölti a márkával, így szorosabb, mélyebb, bizalmi kapcsolat alakul ki a márka tulajdonosa és az ügyfél között. Nem véletlen, hogy egyre több vállalat használja a márkamagazint marketingkommunikációs eszközként. Egy tartalmas, színvonalas újságot az ügyfél ajándéknak tekint, hiszen tárgyiasult formában, tolakodásmentesen adja át a márka üzeneteit, szemben sok más kommunikációs eszközzel. Ezáltal erősödik a márka, és nő az ügyfelek elégedettsége, lojalitása. A márkamagazinok különleges kommunikációs eszközök, hiszen jellemzően nagyvállalatok használják. Jelenleg két-

háromszáz különféle márkamagazin készül hazánkban, nagy autómárkák, közműszolgáltatók, kereskedelmi bankok szinte kivétel nélkül készítenek ilyet, de például a Provident és a Fundamenta is használja az ügyfél kommunikációban. – Mennyire lehet hatékony eszköz egy magazin, szemben a klasszikus reklámokkal? – Érdemes végiggondolni, hogy a fogyasztó mennyi időt tölt az egyes reklámüzenetekkel. Szinte hihetetlennek tűnik, de egy átlagember még a legóvatosabb kutatások szerint is több mint ezer reklámmal találkozik egyetlen nap alatt. Az újság-, televízió- és rádióhirdetésektől kezdve, a kéretlen e-maileken és utcai óriásplakátokon át, egészen a napi bevásárlás során látott, csomagolásokról visszaköszönő reklámokig. Elképesztően nagy reklámzajban élünk. Aki kapcsolatba szeretne lépni az ügyfelével, annak ezt kell valahogy túlkiabálnia. Viszont nem könnyű megszerezni az emberek figyelmét. A közterületi plakátokat az autóból 1-2 másodpercig látjuk, de gyalogosan sem tekintünk rájuk 6-7 másodpercnél tovább. Az újsághirdetésekkel még akkor is legfeljebb 15 másodpercet foglalkozunk, ha felkelti a figyelmünket. Ugyanez az idő a rádióreklámoknál 20, a tévénél legfeljebb 30 másodperc. Mindezekkel szemben egy jó magazinnal az emberek fél-egy órán keresztül



foglalkoznak, mikorra mindent megnéznek, elolvasnak, ami számukra érdekes. Ráadásul ez nem is egy alkalmat jelent. Beleolvas, megnézi a képeket, egy-egy cikket átfut, aztán leteszi. Később megint előveszi. Folyamatosan foglalkozik vele, miközben pontosan tudja, hogy ezt az élményt kinek köszönheti.

Koncz Csaba

– Hogyan lehet sikeres egy márka magazin a takarékszövetkezetek esetében? – A takarékszövetkezetek esetében sok önálló pénzintézetről beszélünk, akiket viszont a márka, az integrációk, illetve több termék és szolgáltatás is összeköt. Nagy előnyük a versenytársakkal, például az országos kereskedelmi bankokkal Folytatás a 16. oldalon


15

Interjú

Folytatás a 15. oldalról szemben, hogy helyi szinten működnek. Ügyfeleik személyes kapcsolatokat ápolnak a takarékszövetkezetek munkatársaival, ugyanakkor integrációs együttműködésük mégis országos hálózattá teszi őket. Az ebből fakadó előnyöket, pozitívumokat tudja ötvözni a magazin. A száznál is több takarék együtt hozza létre, így fajlagosan rendkívül kedvező lesz az előállítása, tartalma mégis tökéletesen illeszkedni fog ahhoz, amit helyi szinten az ügyfelek elvárnak. Arról írunk, ami a helyieket érdekli, olyan információkat tudunk megosztani, amire éppen szükség van. Ezért is lesz kulcsfontosságú, hogy a takarékok vezetőivel napi szinten együtt tudjunk működni. Nekik akarunk egy remek eszközt a kezükbe adni, de ezt csakis velük együtt, szakértő véleményüket felhasználva tehetjük meg. – Honnan jött az ötlet, hogy el készítsék a Hazai Bank című ma gazint? – Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség egyik fontos feladata, hogy koordinálja és segítse a takarékszövetkezetek közös márkamarketingjét. A Régió Lapkiadó Kft. már négy éve együttműködik ebben az OTSZ-el, hiszen az eltelt időszakban egyre nagyobb részt vállaltunk a Takarék újság elkészítésében. Először címlapot terveztünk, később tördeltük az újságot, majd két éve a nyomtatási és terjesztési feladatokat is mi koordináljuk. Az ügyfeleknek szóló márkamagazin ötletét tavaly májusban vetettük fel. Több lehetséges változatot is javasoltunk megvalósításra, végül az OTSZ vezetése úgy döntött, hogy a leghelyesebb, ha piackutatást végzünk, és ez alapján határozzuk meg a további teendőket. Erre tavaly augusztus-szeptemberben került sor, amikor mindegyik integrációban részt vevő takarékszövetkezet vezetőjével egyeztettünk a magazinról. Az eredmények bíztatóak voltak, hiszen a takarékszövetkezetek 93 százaléka mondott igent arra a kérdésünkre, hogy szívesen hasz-

16


nálnák-e a márkamagazint a marketingkommunikációban. A piackutatás alapján a takarékok jellemzően több száz példányt rendelnének az újságból, de volt olyan is, aki már az induláskor 2000 példányt igényelne. Az eredményeket bemutattuk az elnökségnek, amely kikérte a marketingbizottság véleményét is, amelynek tagjai egyhangúan támogatták a magazin létrehozását. Végül egy idén januári elnökségi ülésen született meg a végleges döntés, amely alapján elkészült az együttműködési megállapodás is az OTSZ és a Régió Lapkiadó Kft. között. – Mit érdemes tudni a Régió Lapki adóról, kik önök? – A Régió Lapkiadó 2007-ben indult, Monoron, azóta is itt élünk, dolgozunk. Önkormányzati újságok és kisebb kiadványok készítésével kezdtük a munkát, korábbi évtizedes kiadói tapasztalatainkat felhasználva. Ma már 21 településen megjelenő regionális hírújságot, hirdetési újságokat és több márkamagazint is kiadunk, emellett marketingkommunikációs tanácsokat is adunk hirdetőinknek és más ügyfeleinknek. A hirdetések, cikkek szövegezésétől kezdve a grafikai tervezésen át a kreatív tartalom kialakításáig minden feladatot saját munkatársaink végeznek. Újságírókból, szerkesztőkből, grafikusokból és kommunikációs szakemberekből válogatott profi csapattal dolgozunk, hiszen a minőségi tartalom elengedhetetlen feltétel ahhoz, hogy kiadványaink sikeresek lehessenek.

kommunikációs eszközeit, hanem hogy kiegészítse őket. Ezért olyan magazint terveztünk, amelyet minden takarék jelentős pluszköltségek nélkül vehet majd igénybe. Tartalmi szempontból két fő részre lehet osztani majd az újságot. A szakmai tartalom a takarékszövetkezeteket és az integrációkat szeretné bemutatni, közelebb vinni az olvasóhoz. A híreken, aktuális információkon, pénzügyi ismereteken túl, az értékesített termékeket, szolgáltatásokat, pályázati lehetőségeket éppúgy bemutatjuk, mint a szövetkezetek helyi közösségek életében betöltött szerepét, a szervezett, vagy éppen támogatott helyi eseményeket. A magazin másik fele a takarékszövetkezetekhez kapcsolódó szórakoztató tartalmat kínál hét rovatra bontva úgy, hogy azok mindegyike Magyarország más-más nagyrégiójába kalauzolja el az olvasót. Az újságban így szerepet kap majd a gasztronómia, a borászat, a természeti és épített értékek, a szabadidő, mint például a horgászat és vadászat, de igény szerint más témák is.

– Ki fogja eldönteni a konkrét tar talmat? – A magazin szerkesztése, írása során szeretnénk szorosan együttműködni a takarékszövetkezetek vezetőivel. Folyamatos személyes és telefonos kapcsolattartás útján igyekszünk felmérni az igényeket, gyűjteni és kidolgozni azokat a témákat, amelyek valóban érdeklik az ügyfeleket. A márkamagazin elsődleges célja, hogy erősítse a kapcsolatot a meglévő ügyfelekkel. Ehhez – Hogy épül fel, mit tartalmaz majd tudnunk kell, mi érdekli az olvasót. Ezt a Hazai Bank? pedig nálunk jobban csak az tudhat – A kiadvány nyomdai kidolgozá- ja, aki személyesen ismeri őt, vagyis sának, szerkezetének, tartalmának és a helyi vezető és kollégái. a teljes megjelenésének is vonzónak kell lennie az olvasónak. A minőségi – Rendben, de hogyan tud egy pénz tartalmat szépen kell becsomagol- intézet megjelenni mondjuk egy ni, úgy, hogy az méltó legyen a ta- borászati témában? Nem fogja azt karékszövetkezetekhez, és erősítse, érezni az olvasó, hogy itt el akarnak rokonszenvessé tegye a márkát. A neki adni valamit? Hazai Bank magazinnak nem az a – Nyilván a szórakoztató tartalom célja, hogy felváltsa a takarékszö- nem szólíthat fel közvetlenül a vásárvetkezetek eddig bevált marketing- lásra, de ez a magazinnak sem alap-

Interjú

vető célja. Egyszerűen arról van szó, hogy az aktuális számban szeretnénk mondjuk bemutatni egy kiváló helyi borászt. Megkérdezzük a takarékszövetkezet vezetőjét, hogy kit ajánl. Nyilván ő is olyan borászt fog választani, akinek sikeréhez nagyban hozzájárult a takarékszövetkezete, mert például hitelt nyújtott valamely beruházáshoz. Ezután megkeressük borászt és készítünk vele egy érdekes interjút. A cikkből természetesen az is kiderül majd, hogy mennyiben segítette a munkáját az őt ajánló takarékszövetkezet. – Hogyan zajlik majd a terjesztés, kinek érdemes eljuttatni az egyes lapszámokat? – Az egyes takarékszövetkezetek közvetlenül tőlünk, a kiadótól kapják meg a megrendelt példányszámot. Mindenki maga döntheti el, kihez és hogyan juttatja el. Alapvetően a meglévő ügyfelekhez, tagokhoz érdemes eljuttatni. Ők azok, akikkel már bizalmi kapcsolat alakult ki, amely a mai világban a legnagyobb érték, főképp egy pénzintézet esetében. Ezt a bizalmat építhetik tovább a takarékok a magazin segítségével. Nyilván nem célszerű minden ügyfélnek eljuttatni a kiadványt. Más márkamagazinok tapasztalatai alapján úgy gondoljuk, hogy elég, ha a legfontosabb személyekhez jut el, divatosabban szólva, a VIP ügyfelekhez. Ez takarékszövetkezetenként nyilván változó mennyiség, de jó közelítéssel átlagosan a teljes ügyfélkör tíz százaléka lehet. Velük azért is érdemes erősíteni a kapcsolatot, mert helyi szinten jellemzően ők a véleményvezérek is, akikre hallgat a környezetük. A szájról szájra, generációról generációra történő ügyfélszerzés és -megtartás a takarékszövetkezetek életében pedig mindig fontos marketingeszköz volt. A magazin átadása az ügyféllel kialakított kapcsolat függvénye is. Nyilván van, akit csak levélben lehet elérni, másoknak viszont személyesen is át lehet adni, ezt mindenképpen helyi szinten kell eldönteni.

– Természetesen egy ilyen eszköz sokat segíthet az új ügyfelek meggyőzésében. Biztos vagyok benne, hogy szívesebben választja a helyi takarékszövetkezetet az a személy, akinek kötődik hozzá valamilyen élménye, legyen az egy támogatott rendezvényen való részvétel, a készséges ügyfélszolgálati munkatársak, vagy éppen ez a magazin. De nézzük, hogy máshol hogy működik egy márkamagazin. Vegyünk például egy komoly autómárkát! Az ügyfél megveszi a drága autót, használja, szereti, ha minden jól megy, nyolc-tíz évig használja. A kereskedő azonban már vásárlást követő hónapban elküldi az első márkamagazint az ügyfélnek. Látszólag nem hoz racionális döntést, hiszen az ügyfél épp most vett autót, szinte lehetetlen egy újabb autó eladásáról meggyőzni. A kereskedő azonban tudja, hogy előbb-utóbb eljön az autócsere ideje. Ahogy azt is, hogy addig az időpontig ő fogja a legtöbb információt átadni egy átlagos ügyfélnek az autókról, az ő fejlesztései és újításai keltik majd fel a figyelmét. Nyilván az autókereskedelem sok tekintetben különbözik a pénzintézetektől, az viszont közös pont, hogy ugyanolyan ritkán cserélik le autójukat az emberek, mint elsődleges bankjukat. Abban is biztosak lehetünk, hogy előbb-utóbb minden ügyfélnél eljön a pillanat, amikor mérlegelni kezd akár az autók, akár a bankok között. Ilyenkor fontos, hogy azt a bizalmat, amit az ügyfél a takarékszövetkezettel kapcsolatban érez, ne tudja egy jobb ajánlat egy csapásra szétrombolni. Ebben nagy szerepet kaphat egy jó márkamagazin.

– Száznál több takarékszövetkezet esetében hogyan lehet minden he lyi szempontnak megfelelni? Egy általán hogyan tud mindenki meg jelenni benne? – A tartalmi elemek kialakításánál minden szám esetében annyi takarékszövetkezetet említünk, szólaltatunk meg, amennyit csak lehet. Számon– Használható a magazin új ügy ként ötven-hatvan vezető biztosan felek szerzésére is? be tud kerülni, akár csak úgy is, hogy

mondjuk feltesz egy kérdést az aktuális szám fő interjúalanyának, vagy éppen elmond egy fontos információt. Az első számoknál kéthavi megjelenéssel számolunk, de bízunk benne, hogy előbb-utóbb havonta is érdemes lesz megjelenni. Az első számok megjelenése után lehetőséget teremtünk egyedi mutációk kialakítására is, amit egyébként a takarékszövetkezetek nagy része a piackutatás során igényelt is. A mutáció nem más, mint hogy egyedi, csak az adott takarék számára készített oldalakkal egészítjük ki az újságot, akár úgy, hogy a címlapon megjelenítjük az ügyfél nevét is. Képzeljük csak el, mennyire jól érzi magát egy kiemelten fontos ügyfél, amikor a bankjától névre szóló magazint kap ajándékba! Hosszú távon az ő hűségéhez biztosan nem fér majd kétség. – Mikor várható a magazin meg jelenése? – A lapterv már készen van, a marketing bizottság és az elnökség elfogadta. Most éppen azon dolgozunk, hogy mindenki számára közérthetővé tegyük, mit és miért terveztünk az újságba. Amolyan használati utasítást készítünk hozzá. Ezzel kapcsolatban a Takarék újság megjelenése után megkeressük majd a takarékszövetkezetek vezetőit és postai úton eljuttatjuk hozzájuk elképzeléseinket, egyúttal kikérjük véleményüket. A visszajelzések összegyűjtése és feldolgozása közben telefonon és személyesen is folytatjuk az egyeztetést az első szám konkrét tartalmát és persze a rendelt példányszámot illetően is. Nyilván minél nagyobb a megrendelt példányszám, annál kisebb a fajlagos költség, és annál olcsóbban juthatnak hozzá a takarékok a magazinhoz. Hogy konkrétumot is említsek, 500 példány rendelése esetén, amit mondjuk a takarékszövetkezet két hónap alatt oszt ki ügyfelei között, a költség havi szinten nem lesz több mint 38 ezer forint. Mindent összevetve, és remélve a gördülékeny együttműködést, úgy vélem, hogy a takarékszövetkezetek ügyfelei már május közepén hozzájuthatnak az első számhoz. 


17

Gazdaság  Gazdasági elemzés

Túl a mélyponton? Szerző: A várakozásokat jóval alulmúlva, 2,7%-kal csökkent a GDP a negyedik negyedSuppan évben az egy évvel korábbihoz, míg 0,9%-kal az előző negyedévhez képest, így Gergely a hazai gazdaság recessziója tovább mélyült. Naptárhatással kiigazítva a GDP 2,6%-kal zsugorodott, míg szezonálisan kiigazítva a visszaesés mértéke 2,8% volt. A tavalyi évben összességében a GDP 1,7%-kal csökkent. Az ágazatok többsége visszaesett, ezen belül a mezőgazdaság 20%-kal, valamint az ipari termelés szintén jelentős mértékben, míg az információ, telekommunikáció, szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás teljesítménye növekedett. A tavalyi év jelentős visszaesését jelentősen befolyásolta a mezőgazdaság teljesítménycsökkenése, az évszázados aszálykárok önmagukban mintegy egy százalékponttal csökkentettét a GDP. A recesszió mélyüléséhez hozzájárult az euró-övezeti recesszió mélyülése is, – a német GDP 0,6%-kal zsugorodott a harmadik negyedévhez képest – valamint a háztartások fogyasztásának gyorsuló visszaesése. AZ ELSŐ negyedévben véget érhet

9 6 3 0 -3 -6 -9 -12 -15

2006

18

mítunk, jövőre azonban némileg, a technikai értelemben vett reces�- 1,5%-ra gyorsulhat a növekedés szió, mivel az ipari termelés az év üteme. A háztartások fogyasztása elején éles fordulatot vehet, annak 0,4%-kal mérséklődhet, azonban hatására, hogy a Suzuki visszatért a a fogyasztás az év során fokozakétműszakos termeléshez, a Merce- tosan stabilizálódhat. A bérek és des elkezdte a CLA gyártását, vala- a nyugdíjak vásárlóereje szerény mint februárban elindul a termelés mértékben növekedhet a minimála GM szentgotthárdi motorgyárá- bér és a nyugdíjak infláció feletti ban is. A kilátásokra nézve bíztató a növelésének, valamint a szupernémet bizalmi indexek javulása, va- bruttó kivezetésnek hatására, amit a vártnál lényegesen 9 alacsonyabb infláció is támogathat. A reál6 jövedelem növekedé3 se azonban részben a 0 háztartások további mérlegkiigazítását se-3 gítheti. A beruházások -6 Nettó export visszaesése lassabb Készletváltozás, egyéb -9 ütemben folytatódik, Bruttó állóeszköz-felh. amit részben az EU álKözösségi fogyasztás -12 Lakossági fogyasztás tal finanszírozott beru-15 GDP házások enyhíthetnek. 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 A hitelezés fordulatára még nem lehet számílamint az ipari új rendelésállomány tani, azonban a lakásépítések idén novemberi meredek megugrása. elérhetik mélypontjukat, de érdemi Éves szinten azonban csak foko- fellendülés a következő években zatosan térhet vissza a növekedés. sem várható. A gyenge külső ke Mivel a gazdaság csak lassan lá- resletet részben ellensúlyozzák a balhat ki a recesszióból, idén mind- Mercedes, az Opel (GM), valamint össze 0,2%-os növekedésre szá- az AUDI üzemeinek termelésbe he-


lyezése és felfutása, így a nettó export hozzájárulása a növekedéshez pozitív marad. A külső kereslettel kapcsolatos kockázatokat enyhítik a legfrissebb európai és német konjunktúra mutatók, az év második felében már az euró-övezetben is lassú élénkülésre lehet számítani. Pozitív kockázatot jelenthet a növekedésre, ha a tavalyinál kedvezőbb időjárás magasabb mezőgazdasági kibocsátást tesz lehetővé. A várakozásoknál alacsonyabbra, 3,7%-ra csökkent az infláció januárban az előző havi 5%-ról, a fogyasztói árak 0,8%-kal nőttek az előző hónaphoz képest. Az infláció visszaesését túlnyomórészt bázishatások okozták, mivel kiesett a tavalyi áfa emelés hatása, ami kisebb részben februárban is hatással lesz az inflációra. Eközben – ellentétben a forint gyengülésével, azonban összhangban a változatlanul igen gyenge belső kereslettel – a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitásnál nagyobb mértékben csökkentek a ruházati cikkek árai. A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak korábbi előrejelzésekhez képesti lassabb növekedése, mivel a termelők és

Gazdaság

a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek tavalyi meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése is. Februárban folytatódik a tavalyi áfa emelés hatásának kiesése, míg megjelenik a gáz-, áram ás távhő árának 10%-os csökkenése, így az infláció a következő hónapokban 3,3%-ig mérséklődhet. Mivel a belső kereslet hiánya továbbra is az infláció csökkenése irányába hat, valamint az idei év második felében feltehetően a tavalyi élelmiszerár emelkedés hatása is kiesik a bázisból, az infláció további enyhülésére számítunk, ezért decemberig 3,2%-ra csökkenhet az infláció. Az idén 3,4%, jövőre 3,2% lehet az átlagos infláció. Kockázatot az inflációs várakozások beragadása jelenti, ugyanakkor 9 8 7 6 5 4 3 2 1 0

12 havi fogysztói árindex Maginfláció

2006 2007 2008 2009 2010 2011

lefelé mutató kocká6 zatot jelenthetnek további rezsicsökkenté3 sek (pl. szemétszállítási díj, csatornadíj, vízdíj). 0 Mivel a tavalyi inflációt nagyrészt külső ár-3 sokkok okozták, amit a monetáris politika -6 érdemben nem tud befolyásolni, a belső kereslet pedig közép-9 2006 távon is gyenge marad, ezért arra lehet számítani, hogy miután az ársokkok kikerülnek a bázisból, az inflációs cél elérhetővé válik. Ezért, amennyiben a monetáris tanács arra számít, hogy a 2014-es inflációs célok nincsenek veszélyben, a kamatcsökkentési sorozat folytatódhat, mivel a kockázati megítélés jelentősen javult tavaly nyár óta. A következő hat hónapra további 100bp-os kamatcsökkentés van beárazva. A nemzetgazdasági szereplők a mérlegkiigazítási folyamat, ill. az igen gyenge üzleti és fogyasztói bizalom miatt a kamatcsökkentések hatására aligha élén2012 2013 kítik a keresletet, így

6

3

0

-3

Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság GDP 2007

2008

-6

-9

2009

2010

2011

2012

2013

a kamatcsökkentések a reálgazdaság felől nem jelenthetnek érdemi kockázatot az inflációra nézve. Ezért arra számítunk, hogy az év közepéig 5%-ra csökken az alapkamat, további kamatcsökkentésekhez azonban az ország kockázati megítélésének javulása, ill. a kedvező nemzetközi hangulat fennmaradása szükséges. A kamatcsökkentési sorozat alakulása jelentős hatással lehet az MNB vezetőváltása, amennyiben az MNB élére a piac által is elfogadható személy kerül, valamint a jövő évi inflációs célt nem fenyegetik jelenleg nem látható kockázatok, a kamatcsökkentés fokozott óvatosság mellett folytatható a második félévben is, így az alapkamat az év végére 4,50-4,75 százalékra csökkenhet. 


19

Gazdaság  A kkv szektorra fókuszálnak

Fontos változással kezdődött az új év a biztosítási piacon AZ ELMÚLT év végén az ügyfele-

biztosítási típustól függően – a díjak inket talán leginkább érintő válto- emelkedését hozta, hozza magával. zás az ún. „gender törvény” életbe lépése volt, melynek hatása 2013- – Hogyan érintette mindez a ban erőteljesebben érződik majd. SIGNAL Biztosító termékeit? – Társaságunk természetesen – Mi is az az úgynevezett „gender eleget tett a törvényi kötelezettsétörvény”? gének. Így az egyéni életbiztosítá – Az Európai Bíróság döntése si termékeink díját újrakalkuláltuk, értelmében 2013-ban a biztosító- „egyneműsítettük”, vagyis megszüntársaságok már nem tehetnek kü- tettük a SIGNAL életbiztosítások dílönbséget az egyedi biztosítási dí- jaiban a nemek szerinti különbséget. jak kalkulálásakor a szerint, hogy Társaságunknál jelenleg is fonő vagy férfi a biztosított. Koráb- lyamatban van több, a takarékszöban ugyanis a nők – a statisztikai- vetkezeti partnereink igényeinek lag várható hosszabb életkor miatt megfelelő termékfejlesztés, mely természetesen már a gender törvény előírásainak megfelelően zajlik.

Fókuszban a KKV szektor A SIGNAL Biztosítónál 2013 a kis-és középvállalkozások éve lesz mind termékvonalon, mind az értékesítésben. A tervekről Márton Ferenc banki üzletág igazgatóval beszélgettünk. Társaságunk sok szempontból a mikro – valamint a KKV szektorra helyezi a hangsúlyt az idei évben, arra törekszünk, hogy ezt a szférát minél teljesebb körűen, minél magasabb színvonalon ki tudjuk szolgálni. E cél elérése érdekében pedig szorosan szeretnénk együttműködni stratégiai partnereinkkel is – mondta Márton Ferenc banki üzletág igazgató.



Márton Ferenc banki üzletág igazgató

20

– kedvezőbb díjon köthettek például életbiztosítást, mint a férfiak. Ezzel a két nem biztosítási díjai közötti különbségek megszűntek, amely hölgyek esetén – adott élet-


kat pontokat, ahol hatékonyabban tudunk együttműködni a hazai KKV szektor képviselőivel, illetve azokat a területeket, ahol versenyképes megoldásokkal tudjuk segíteni őket. Értékesítési oldalról pedig több, kifejezetten ezt a szektort célzó kampányt tervezünk. – Milyen együttműködési pon tokat lát a SIGNAL és a takarék szövetkezetek között ezen a te rületen? – Azt gondolom, hogy ahogyan az egyéni ügyfelek esetében is fontos célként tűztük ki, hogy az ügyfél különböző pénzügyi igényeit együtt, egy helyen tudjuk kiszolgálni, úgy ugyanez igaz a vállalkozói ügyfélkörre is. Mindenképpen pozitív, hogy amikor a vállalkozó hitelért folyamodik a bankhoz egy helyen meg tudja kötni az ahhoz szükséges, ugyanakkor az ő igényeinek megfelelő, személyre szabható biztosítást is. Ugyanakkor ez a találkozási pont lehetőséget teremt arra is, hogy megismerjük a vállalkozó azon esetleges rejtett nehézségeit, félelmeit is, melyre megoldás lehet egy megfelelő szolgáltatási körrel rendelkező biztosítás.

– Milyen módon tervezik ezeket az elképzeléseket átültetni a gya korlatba? – Jelenleg egy olyan biztosítási csomag összeállításán dolgozunk takarékszövetkezeti partnereink számára, mely számos területen, – Miben nyilvánul majd meg ez a egy csomagban kínál majd megKKV központú stratégia? oldást vállalkozói ügyfeleik problé – Termék és marketing oldalon máira kedvezményes feltételekkel. egy olyan projektet indítottunk el, Érdi Katalin melynek fő célja, hogy feltárja azoMarketing vezető

Gazdaság

Jubileumi év IDEI első cikkünkben csupa jó hírrel szolgálhatunk kedves Olvasóinknak! A KÖT Biztosító Egyesület fennállásának 20. évébe lépett. Az Egyesületet 92 Takarékszövetkezet és az OTSZ alapította 1993. júliusában. A jubileumi évszám jelzi, hogy az alapítók üzleti elképzelései megfelelők voltak, és az alacsony tőke ellenére az Egyesület ez idáig megbirkózott a folyamatosan változó gazdasági környezettel, a versenytársak erőfölény adta támadásaival. Büszkén számolunk be arról, hogy a rendelkezésre bocsátott 14 millió Ft alaptőke mára 225 millió Ft-ra gyarapodott, pedig az Egyesület nem törekszik üzleti haszonszerzésre. Fő célkitűzésünk ma is a Takarékszövetkezetek és ügyfeleinek hitelezésből eredő kockázatainak csökkentése. E mellett további célunk a takarékszövetkezeti tagjaink jövedelmezőségének elősegítése. A biztosítási díjbevételek átlagosan 80%-át visszajuttatjuk jogi személy tagjainkhoz, illetve az évenként elért eredményből is évről évre vis�szajuttatunk. Legutóbbi cikkünkben olvashattak róla, hogy a kirendeltségi dolgozók körében versenyt írtunk ki a vállalkozói hitelkeretek és kártyák biztosítására. December elején ös�szesítettük és a kiírásnak megfelelően elbíráltuk a versenyt. Álljon itt egy lista a nyertesekről, akik még Karácsony előtt megkapták jutalmukat vásárlási utalvány formájában. Ezúton is szeretnénk gratulálni és további sok sikert kívánni munkájukhoz! 1. helyezett: Fejesné Bedő Eszter (Rajkai Takarék) 2. helyezett: Keglovics Viktória (Bak és Vidéke Takarékszövetkezet) 3. helyezett: Kovács Barbara (Bak és Vidéke Takarékszövetkezet) 4. helyezett: Kovács Attiláné (Polgári Takarék)

Régió

TKSZ neve

Helyszín

Küldöttek

NyugatDunántúl

Savaria

9700 Szombathely, Petőfi Sándor u. 18.

7

Közép-Dunántúl

Pátria

1065 Budapest, Bajcsy-Zs. u. 37.

3

Dél-Dunántúl

Hungária

7150 Bonyhád, Szabadság tér 9.

6

ÉszakAgria Magyarország Bélapátfalva

3346 Bélapátfalva, Május 1 út 2/a.

2

Észak-Alföldi

Polgári

4090 Polgár, Hősök útja 8.

4

Dél-Alföld

Fókusz

6133 Jászszentlászló, Alkotmány u 2/a.

3

5. helyezett: Pummer Erzsébet (Bak és Vidéke Takarékszövetkezet), Szabóné Bogdán Judit (Bak és Vidéke Takarékszövetkezet), Tóth Hajnalka (Bak és Vidéke Takarékszövetkezet), Vörös Árpádné (Bak és Vidéke Takarékszövetkezet) Elsőként a cikk olvasójának adunk tájékoztatást arról, hogy Egyesületünk a 2012. évet is nyereséggel zárta. Az éves beszámoló készítése a cikk írásakor még folyamatban volt, így pontos számmal még nem szolgálhatunk, annyit azonban már most elárulhatunk, hogy magasabb az előző évinél. A díjbevételi rangsor azonban végleges már: H.

TKSZ

Pont

1. Fókusz Takarék

984

2. Rajkai Takarék

507

3. Szigetvári Takarék

215

4. PÁTRIA Takarék

212

5. Hungária Takarék

194

6. Polgári Takarék

154

7. Rakamaz Takarék

139

8. Hajdú Takarék

138

Lövő és Vidéke Takarékszövetkezet

129

10. Jász Takarékszövetkezet

94

9.

Sok szeretettel gratulálunk a helyezettnek! Jogszabályi kötelezettségnek eleget téve 2013. március 7-én 14 órakor hat helyszínen kerül sor a Küldöttválasztó taggyűlések lebonyolítására. A biztosítási törvény előírása szerint az ezerfős taglétszámot meghaladó kölcsönös biztosító egyesületek maximum 50 tagú küldöttgyűlést kell, hogy válasszon. A küldöttválasztás további előírása az, hogy létszámarányosan történjen. Az Egyesület Intéző Bizottsága megállapította a jogi- és magánszemély tagok régiónkénti számát, és ennek megfelelően kijelölte, hogy régiónként hány küldött választható. Mindezekről jogi személy tagjainkat levélben, magánszemély tagjainkat pedig a hirdetmény kirendeltségeken történő kifüggesztésével, két országos napilapban történő megjelentetésével, illetve a honlapunkra történő kihelyezéssel tájékoztattuk. Egyesületünk nevében ezúton szeretném megköszönni minden kedves tagunknak előző évi munkáját! Bízom benne, hogy az idei évben újult erővel folytatjuk azt, melyhez sok sikert és jó egészséget kívánok! Üdvözlettel: Márkus Judit, ügyvezető


21

Integráció

A Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt. 2012. december 13. napján megtartott rendkívüli közgyűlésének határozatai A közgyűlés ügyrendi határozatokat hozott: megválasztotta a levezető elnököt, megválasztotta a szavazatszámlálót, a jegyzőkönyv-hitelesítőket, valamint elfogadta a közgyűlés napirendjét. (1-5/R2/2012) A közgyűlés – az elsőbbségi részvényesek erre vonatkozó döntését követően – Baranyay Lászlót és Urbán Zoltánt

a Társaság felügyelőbizottsága tagjává megválasztotta. A megválasztott új felügyelőbizottsági tagok megbízatása a 2014. naptári év éves rendes közgyűlésének napjáig, de legfeljebb 2014. május 31-ig tart – (6/1-2/R2/2012. és 7/1-2/ R2/2012.) Németh Kornél

Gyorsértékelés a Takarékszövetkezeti Integráció 2012 évi teljesítményéről az előzetes adatok alapján Főbb mérlegsorok alakulása az eszköz oldalon Eszközök összesen (milliárd Ft; kivonat)

2010. 12.

2011. 12.

2012. 12. MTB nélkül

2012. 12. MTB-vel

INDEX 201112/201012

INDEX 201212/201112 MTB nélkül

Eszközök összesen

1 414,7

1 448,0

1 469,9

1 859,9

102,4

101,5

Értékpapírok

410,7

424,1

417,5

616,7

103,3

98,5

Jegybanki és bankközi betétek

301,6

289,6

307,8

326,0

96,0

106,3

Hitelek

577,0

593,0

589,8

721,1

102,8

99,5

8,4

8,8

9,6

10,7

104,8

108,6

Aktív kamatelh.-ok, Egyéb aktív elsz.-ok és egyéb eszk.

25,8

29,7

29,6

37,0

115,1

99,7

Saját eszközök

48,3

52,1

57,5

62,0

107,7

110,3

Vagyoni érdekeltségek

Az eszköz oldalon az egyes fősorok vegyesen változtak az előző év végi értékeikhez képest. A mérlegfőösszeg – az MTB nélkül – 1,5%-kal 1469,9 milliárd Ft-ra bővült. Ezen belül az értékpapírok állománya 1,5%-kal 417,5 milliárd Ft-ra csökkent, a jegybanki és bankközi betétek állománya 6,3%kal 307,8 milliárd Ft-ra nőtt. A nettó hitelállomány 0,5%-kal

589,8 milliárd Ft-ra szűkült, a vagyoni érdekeltségek értéke ugyanakkor 8,6%-kal 9,6 milliárd Ft-ra bővült. Az aktív kamatelhatárolások, egyéb aktív elszámolások és egyéb eszközök együttes értéke 0,3%-kal 29,6 milliárd Ft-ra csökkent, a saját eszközök értéke 10,3%-kal 57,5 milliárd Ft-ra bővült.

Főbb mérlegsorok alakulása a forrás oldalon Források összesen (milliárd Ft; kivonat)

2010. 12.

2011. 12.


2012. 12. MTB-vel

INDEX 201112/201012


Források összesen

1 414,7

1 448,0

1 469,9

1 859,9

102,4

101,5

Betétek

1 182,0

1 208,6

1 245,8

1 272,2

102,3

103,1

2,4

4,4

3,5

304,6

183,1

79,7

Felvett hitelek

95,1

92,5

69,7

90,0

97,2

75,4

Passzív kamatelhatárolások és egyéb passzív elszámolások

22,2

23,1

23,9

36,7

103,9

103,5

Monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek

Céltartalék Saját tőke

22

5,3

6,3

5,5

6,7

117,8

86,9

107,6

113,1

121,6

137,5

105,2

107,5


Integráció

A mérleg forrás oldalán a megszokottól eltérően változtak a belső arányok az egyes fősorokra vonatkozóan. A betétek 3,1%-kal 1245,8 milliárd Ft-ra bővültek. Ezzel ellentétes irányban változott a monetáris pénzügyi intézményektől származó betétek összértéke, amely 20,3%-kal 3,5 milliárd Ft-ra apadt. A felvett hitelek értéke ennél is nagyobb mértékben,

24,6%-kal csökkent, amely így 69,7 milliárd Ft-ra változott egy év alatt. A passzív oldali elhatárolások 3,5%-kal 23,9 milliárd Ft-ra emelkedtek ugyanezen az időszak alatt. A céltartalék összértéke ugyanakkor 13,1%-kal 5,5 milliárd Ft-ra csökkent. Az összesített saját tőke értéke továbbra is növekedni tudott, 7,5%-os bővülésével megközelítette a 121,6 milliárd Ft-ot.

Hitelek alakulása szektoronként és a betétekhez viszonyítva A bruttó hitel-betét arány 2,9%-kal 52,6%-ra csökkent. Hasonlóan alakult a felvett hitelekkel együtt számított arányuk is, a 49,8%-os mutatóérték 1,0%-kal volt alacsonyabb az egy évvel ezelőtti szintjénél. A folyószámla és látra szóló betétek aránya viszont növekedni tudott, arányuk az összes betéthez viszonyítva 21,5%-ról 22,4%-ra emelkedett. A lakossági betétek aránya a betéteken beHitelek és betétek arányszámai (%)

2010. 12.

2011. 12.

lül 81,9%-ról 80,4%-ra csökkent. A hitelállományon belül a lakossági hitelek aránya ugyanakkor 42,7%-ról 45,6%-ra nőtt. Az egyéni vállalkozók részére nyújtott hitelek aránya 10,5%-ról 10,1%-ra változott. A nem pénzügyi vállalatoknak (a járulékos vállalkozásokkal együtt) nyújtott hitelek aránya is csökkent, 43,2%-ról 42,1%-ra módosult a részarányuk.


2012. 12. MTB-vel

INDEX 201112/201012


Hitelek(bruttó) aránya a betétekhez

53,3

54,1

52,6

62,0

101,7

97,1

Hitelek(bruttó) aránya a betétekhez és felvett hitelekhez

49,3

50,3

49,8

57,9

102,0

99,0

Folyószámla és látra szóló betétek és összes betétek aránya

20,5

21,5

22,4

22,8

104,6

104,5

Lakossági betétek és összes betétek aránya

82,4

81,9

80,4

79,3

99,4

98,2

Lakossági hitelek és összes hitelek (bruttó)

43,5

42,7

45,6

38,4

98,2

106,8

Egyéni vállalkozói hitelek és összes hitelek (bruttó)

10,1

10,5

10,1

8,5

103,9

96,2

Nem pü-i váll.-ok (jár.váll.-kal) az összes hitelhez (bruttó)

43,0

43,2

42,1

42,3

100,5

97,4

A hitelállomány alakulása A nettó hitelállomány a tavalyi hasonló adathoz viszonyítva 0,5%-kal 589,835 milliárd Ft-ra csökkent. Ezen belül a vállalati forint hitelek 1,5%-kal 223,929 milliárd Ft-ra szűkültek, a lakossági forint hitelek 10%-kal 306,207 milliárd Ft-ra növekedtek. Ezzel párhuzamosan a bruttó hitelállomány 655,257 milliárd Ft-os volumene gyakorlatilag stagnált, a 0,1%-os éves növekedés alig érzékelhető. Az Integráció deviza alapú ös�szesített hitelállománya tovább csökkent, bruttó értéke 78,3 milliárd Ft-ról 58,0 milliárd Ft-ra, nettó értéke 72,8 milliárd Ft-ról 51,2 milliárd Ft-ra apadt 2012 decemberének végére egy éves időhorizonton. Az ezekre a hitelekre elszámolt értékvesztés 7,3 milliárd Ft-ról 6,8 milliárd Ft-ra csökkent. A lakossági hitelek bruttó értéke 7,0%-kal 298,8 milliárd Ft-ra nőtt. Ezen belül a folyószámla hitelek volumene 1,6%-kal 8,0

milliárd Ft-ra szűkült, a fogyasztási célú hitelek volumene – elsősorban a végtörlesztéshez kapcsolódóan – 16,1%-kal a tavalyi év végéhez viszonyítva 162,2 milliárd Ft-ra bővült. A lakáscélú hitelek bruttó értéke 4,8%-kal csökkenve 106,7 milliárd Ft-ra változott. Lakossági egyéb hitelek 22,0 milliárd Ft értékben szerepeltek a tagintézmények könyveiben. Az egyéni vállalkozói hitelállomány bruttó értéke 3,7%-kal 66,4 milliárd Ft-ra csökkent. A megképzett értékvesztés a lakossági szegmensben 1,2%-kal 27,9 milliárd Ft-ra, az egyéni vállalkozók esetében 6,8%-kal 4,7 milliárd Ft-ra emelkedett. A vállalkozói hitelek volumene 2,4%-kal 275,8 milliárd Ft-ra szűkült ugyanebben az időszakban. Ebből 189,0 milliárd Ft egyéb hitel volt. A megképzett értékvesztés a vállalati szegmensben 12,8%-kal 31,8 milliárd Ft-ra nőtt. Önkormányzati hitelek 6,3 milliárd Ft bruttó értékben szerepeltek a hitelportfólióban 2012 év végén.


23

Integráció Portfólióminőség INDEX 201112/201012


116,7

121,0

103,3

-61,399

-63,3

118,4

108,0

53,3

55,7

54,3

97,9

104,5

14,0

16,3

16,8

14,8

116,4

103,2

90 napon túl lejárt hitelek bruttó

86,679

117,692

123,869

128,6

135,8

105,2

90 napon túl lejárt hitelek értékvesztése

-40,596

-53,248

-57,633

-59,1

131,2

108,2

90 napon túl lejárt hitelek fedezeti aránya

46,8

45,2

46,5

46,0

96,6

102,8

90 napon túl lejárt hitelek az összes hitelhez

13,8

18,0

18,9

16,3

130,6

105,1

Portfólió minőség (mrd Ft; %)

2010. 12.

2011. 12.

2012. 12.

Problémás (átlag alatti, kétes rossz) hitelek bruttó

88,184

106,691

110,255

Problémás hitelek értékvesztése

-48,041

-56,874

Problémás hitelek fedezeti aránya

54,5

Problémás hitelek és összes hitelek aránya

A Takarékbank nélküli összehasonlító adatsorokat vizsgálva megállapítható, hogy a hitelállományon belül a problémás (átlag alatti, kétes, rossz) követelések bruttó értéke 3,3%-kal 110,255 milliárd Ft-ra, az ezek után megképzett értékvesztés 8,0%-kal 61,399 milliárd Ft-ra nőtt. A problémás állomány fedezeti aránya 53,3%-ról 55,7%-ra, az összes hitelhez mért

2012. 12. MTB-vel

arányuk 16,3%-ról 16,8%-ra emelkedett. A 90 napon túl lejárt követelések volumene 5,2%-kal növekedett, könyv szerinti értékük 123,869 milliárd Ft volt, arányuk 18,0%-ról 18,9%-ra emelkedett. A megképzett értékvesztés itt 8,2%-kal 57,633 milliárd Ft-ra, míg a fedezeti arány 45,2%-ról 46,5%ra emelkedett.

Eredmény oldal Az eredmény oldalt vizsgálva megállapítható, hogy az Integráció Takarékbank nélküli összesített kamatkülönbözetének 63,480 milliárd Ft-os értéke 2,4%-kal volt nagyobb 2012 végén, mint az egy évvel korábbi hasonló adat. A jutalék és díjeredmény értéke 4,1%-os emelkedéssel 18,632 milliárd Ft-ot, az általános igazgatási költségek összértéke 3,7%-os növekedéssel 53,526 milliárd Ft-ot ért el. Az értékvesztés Integráció összesen Eredményszerkezet (mrd Ft); kivonat

2010. 12.

2011. 12.

2012. 12.

2012. 12. MTB-vel

INDEX 201112/201012


Kamatkülönbözet

59,254

61,973

63,480

66,338

104,6

102,4

Jutalék és díjeredmény

17,261

17,905

18,632

20,706

103,7

104,1

2,891

1,631

1,815

5,584

56,4

111,3

Egyéb eredmény

-7,614

-7,600

-8,928

-10,919

99,8

117,5

Általános igazgatási költségek

49,392

51,637

53,526

59,870

104,5

103,7

9,449

11,254

7,794

6,903

119,1

69,3

Szokásos üzleti tevékenység eredménye

10,589

8,279

10,900

11,529

78,2

131,7

Adózás előtti eredmény

10,476

7,730

10,178

10,776

73,8

131,7

Pénzügyi műveletek nettó eredménye

ÉV és kockázati CT változás

24

és kockázati céltartalék változása sor értéke 30,7%-kal az egy évvel ezelőtti szint alatt 7,794 milliárd Ft volt a vizsgált időszak végén. A szokásos üzleti tevékenység eredménye 31,7%-kal 10,900 milliárd Ft-ra, az adózás előtti eredmény – szintén 31,7%-kal – 10,178 milliárd Ft-ra, az adózott eredmény 34,4%-kal 8,612 milliárd Ft-ra nőtt éves összevetésben.


Integráció Tőkehelyzet 2010. 12.

2011. 12.


2012. 12. MTB-vel

INDEX 201112/201012


107,592

113,138

121,575

137,473

105,2

107,5

18,773

20,584

20,445

23,180

109,6

99,3

Tőketartalék

1,853

1,821

1,813

5,297

98,3

99,5

Lekötött tartalék

2,712

1,968

1,816

2,155

72,6

92,3

Általános tartalék

11,877

11,935

12,087

13,939

100,5

101,3

Eredménytartalék

58,683

63,923

69,548

76,514

108,9

108,8

Értékelési tartalék

7,227

7,336

7,245

7,245

101,5

98,8

Mérleg szerinti eredmény

7,186

5,208

8,314

8,836

72,5

159,7

Saját tőke elemei Összesen(milliárd Ft) Sajáttőke Befizetett jegyzett tőke

Az adatokat áttekintve megállapítható, hogy a saját tőke össz- kal 7,245 mrd Ft-ra csökkent egy év leforgása alatt. Ugyanakkor értéke 7,5%-kal 121,575 milliárd Ft-ra nőtt. Ezen belül a befize- egyéb tőkeelemeknél növekedés volt megfigyelhető: az áltatett jegyzett tőke értéke egy év alatt 0,7%-kal 20,445 milliárd lános tartalék 1,3%-kal 12,087 mrd Ft-ra, az eredménytartalék Ft-ra, a tőketartalék 0,5%-kal 1,813 milliárd Ft-ra, a lekötött tar- 8,8%-kal 69,548 milliárd Ft-ra, a mérleg szerinti eredmény petalék 6,5%-kal 1,816 milliárd Ft-ra, az értékelési tartalék 1,2%- dig kiugró mértékben, 59,7%-kal 8,134 mrd Ft-ra nőtt.

Kitettség és szavatoló tőke alakulása Tőkekövetelmény Összesen (milliárdFt)

2010. 12.

2011. 12.


2012. 12. MTB-vel

INDEX 201112/201012


Szavatoló tőke összesen

114,743

119,946

120,071

134,943

104,5

100,1

Tőkekövetelmény minimális szintje

56,124

58,510

57,889

67,927

104,3

98,9

Szavatoló tőke többlet/hiány

58,598

61,436

62,182

67,015

104,8

101,2

115,344

120,236

120,382

135,903

104,2

100,1

SREP tőkekövetelmény

69,621

73,866

74,773

86,819

106,1

101,2

SREP szavatoló tőke többlet/hiány

45,724

46,370

45,608

49,083

101,4

98,4

115,371

120,237

120,481

136,002

104,2

100,2

ICAAP tőkekövetelmény

70,688

75,375

73,608

85,623

106,6

97,7

ICAAP szavatoló tőke többlet/hiány

44,683

44,862

46,873

50,379

100,4

104,5

SREP szavatoló tőke

ICAAP szavatoló tőke

A kockázattal súlyozott kitettségi érték 1,56%-kal 564,974 milliárd Ft-ra csökkent. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke értéke ugyanakkor 0,1%-kal 120,071 milliárd Ft-ra emelkedett. Mivel a szabályozói tőkekövetelmény minimális szintje ezzel párhuzamosan 1,1%-kal 57,889 milliárd Ft-ra csökkent, így a tőketöbblet 1,2%-kal 62,182 milliárd Ft-ra nőtt. A SREP után rendelkezésre álló szavatoló tőke 120,382 milliárd Ft-os összértéke is 0,1%-kal növekedett, azonban ez alatt a pillér alatt a tőkekövetelmény nem csökkent, hanem nőtt. A 11,2%-os növekménnyel a tőkekövetelmény értéke

74,773 milliárd Ft lett, így a tőketöbblet 1,6%-kal 45,608 milliárd Ft-ra szűkült. A tagintézmények tőkemegfelelési mutatóinak átlagértékei az alábbiak szerint változtak az egyes pillérekre vonatkozóan az előző év végi adataikhoz képest: a szabályozói tőkemegfelelési mutató átlagos értéke 19,70%ról 20,26%-ra, a SREP utáni átlagos tőkemegfelelési mutató 15,72%-ról 15,77%-ra, az ICAAP szerinti tőkemegfelelési mutató 15,27%-ról 16,17%ra módosult.


25

Integráció Főbb mutatószámok A létszám és a fiókok/kirendeltségek száma tovább csök- főre jutó mérlegfőösszeg értéke 2,0%-kal 209,2 milliárd Ftkent: előbbi 7060 főről 7026 főre, utóbbi 1487-ről 1483 ki- ra, az egy hálózati egységre jutó mérlegfőösszeg 1,8%-kal rendeltségre változott az összesített adatok alapján. Az egy 991,2 milliárd Ft-ra emelkedett. Főbb mutatószámok (nem évesítve; %)


INDEX 201112/201012


7,39

102,7

105,9

44,58

42,40

101,6

98,6

54,14

52,60

61,99

101,7

97,1

8,34

9,38

9,98

8,57

112,5

106,4

Kamatbevétel / mérlegfőösszeg

7,95

7,95

8,35

8,60

100,0

105,1

Kamatkülönbözet / mfőö

4,19

4,28

4,32

3,57

102,2

100,9

Jutalék és díjeredmény / mfőö

1,22

1,24

1,27

1,11

101,4

102,5

Általános ig. költségek / mfőö

3,49

3,57

3,64

3,22

102,1

102,1

ROA (Adózás előtti er. / mfőö)

0,74

0,53

0,69

0,58

72,2

129,6

ROE (Adózás elő ti er. / saját tőke)

9,74

6,83

8,37

7,84

70,2

122,5

119,97

120,02

118,60

110,80

100,04

98,8

2010. 12.

2011. 12.

7,61

7,81

8,27

Bruttó hitel / mérlegfőösszeg

44,50

45,19

Bruttó hitel / betétállomány

53,26

Hitelek értékvesztése / Bruttó hitel

Saját tőke / mérlegfőösszeg

Kamatkülönbözet / Ált. ig. költségek

Összességében megállapítható, hogy az Integrációt alkotó tagintézmények (MTB nélküli) aggregát adataiból számított főbb mutatók értékei – a mérlegfőösszegre és a betétállományra vetített bruttó hitel arányok és a kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek viszonyszámának kivételével – nőttek. Ezek közül továbbra is a legpozitívabb változás az eszköz- és a saját tőke arányos adózás előtti eredménynél volt tapasztalható. Az adózás előtti eredménnyel számított ROA 29,6%-kal növekedve 0,69%-ot, a ROE értéke 22,5%-kal erősödve 8,37%-ot ért el. Jelentősebb dinamikával a mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya változott, amely 5,9%-kal 8,27%-ra erősödött. A bruttó hitelállomány aránya az összes

2012. 12. MTB-vel

eszközhöz mérten 45,19%-ról 44,58%-ra, a betétállományhoz mérten pedig 54,14%-ról 52,60%-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a hitelekre megképzett értékvesztés aránya a bruttó hitelekre vetítve 6,4%-kal 9,98%-ra nőtt. A kamatbevétel az összes eszközhöz arányosítva 5,1%-kal 8,35%-ra emelkedett. A kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya 4,32%-ra, a mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény értéke pedig 1,27%-ra nőtt. A kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek aránya ugyanakkor 120,02%-ról 118,60%-ra csökkent. A piaci részesedés megítéléséhez jelenleg még nem állnak rendelkezésre a felügyeleti idősorok. Fábián Zsolt, OTIVA

Gyorsjelentés a TÉSZ takarékszövetkezetek 2012. évi teljesítményéről A Takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségéhez tartozó 12 tag takarékszövetkezet összesen 855 embert foglalkoztat. Nagyon örvendetes, hogy a mostani nehéz gazdasági helyzet ellenére a csoport kirendeltségeinek száma 2012-ben 1 új fiókkal gyarapodni tudott. A csoport 2012. évi főbb adatai – az előző évekhez hasonlóan – vegyes képet mutatnak. A tagintézmények mérlegfőösszege egy év alatt 2 milliárd forinttal csökkent. A bruttó hitelállo-

26


mány 82,1 milliárd forint, a betétállomány pedig 154 milliárd forintra gyarapodott. Valamennyi takarékszövetkezet saját tőkéje meghaladja a 400 millió forintot, csoport szinten pedig megközelíti a 12,2 milliárd forintot. A kamateredmény tekintetében jelentős változás nem figyelhető meg, azonban a csoport jutalékos eredménye elmarad a tavalyi évhez viszonyítva. A hitelekre elszámolt értékvesztések, valamint a portfolió romlása árnyalja a pozitív képet.

Integráció

Alapadatok

2011. 12. 31

2012. 12. 31

169 221,60

178 163,34

175 969,92

98,77

103,99

10 731,77

11 364,75

12 192,20

107,28

113,61

146 833,23

152 400,34

153 844,88

100,95

104,78

Bruttó hitelállomány

73 555,67

82 700,61

82 172,77

99,36

111,72

Nettó hitelállomány

66 799,15

74 477,75

73 227,20

98,32

109,62

Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány

index 12/11

millió Ft index 12/10

2010. 12. 31

Hitelekre elsz. ÉV

6 756,53

8 222,86

8 945,56

108,79

132,40

Kamateredmény

6 660,86

7 191,92

7 203,77

100,16

108,15

Jutalék és díj eredmény

2 386,14

2 301,73

2 225,25

96,68

93,26

Általános ig. költségek

5 782,39

6 147,34

6 149,27

100,03

106,34

Állományi létszám (db)

834

841

855

101,66

102,52

Hálózati egységszám (db)

147

153

154

100,65

104,76

200 000,00

Mérlegfőösszeg

150 000,00

Saját tőke

100 000,00

Betétállomány

50 000,00

Bruttó hitelállomány

0,00 2010.

2011.

2012.

Eszközök Az eszköz oldal fontosabb elemei szintén vegyes képet mutatnak. Növekedés figyelhető meg a pénztár és elszámolási számlák tekintetében és jelentősen (21%) nőtt a jegybanki és bankközi állomány is. A 2011. évi megugrás után folyamatosan visszaesik az értékpapírok volumene, 48,6 milliárd forintnyi

állománya az eszközök több, mint negyedét adja. A nettó hitelkihelyezések a mérlegfőösszeggel megegyező mértékben (2% alatt) csökkentek, ezzel párhuzamosan, nagymértékben (9%) nőttek a hitelek után elszámolt értékvesztések is. A bruttó hitelállomány így meghaladta a 82 milliárd forintot. millió Ft

Eszközök

2010. 12. 31

2011. 12. 31

2012. 12. 31

index 12/11

index 12/10

Pénztár és elsz. számlák

6 549,70

6 977,20

7 318,90

104,90

111,74

Értékpapírok összesen

45 740,07

56 098,04

48 649,73

86,72

106,36

Jbanki és b.közi betétek

38 522,44

28 444,75

34 470,05

121,18

89,48

Hitelek (Bruttó)

73 555,67

82 700,61

82 172,77

99,36

111,72

1 214,37

1 789,21

871,20

48,69

71,74

Vállalkozói hitelek

29 070,46

32 723,54

30 986,26

94,69

106,59

Lakossági hitelek

35 101,17

36 887,12

39 074,15

105,93

111,32

Egyéni váll. hitelei

7 790,58

9 824,88

9 828,72

100,04

126,16

379,09

1 475,85

1 412,42

95,70

372,59

6 756,53

8 222,86

8 945,56

108,79

132,40

Vagyoni érdekeltségek

1 011,53

1 312,91

1 073,14

81,74

106,09

Aktív kamatelhatárolások

2 393,07

2 765,80

2 499,98

90,39

104,47

Önkormányzati hitelek

Egyéb hitel Hitelekre elsz. ÉV

Saját eszközök Eszközök összesen:

5 960,95

6 717,30

7 117,24

105,95

119,40

169 221,60

178 163,34

175 969,92

98,77

103,99


27

Integráció Portfolió

csökkent, de a minősített állományokon belül továbbra is a negatív irányú eltolódás figyelhető meg. A külön figyelenA Tész csoport összesített portfoliója az előzetes adatok dő és átlag alatti besorolású tételek jelentősen csökkentek, alapján az előző évhez hasonlóan változatos képet mutat. míg a kétes és rossz besorolásúak jelentősen nőttek. A rossz A problémamentes állományok összesen bruttó állomány- állományok volumene 12%-os növekedés után meghaladta hoz viszonyított aránya nőtt, a minősített állományok aránya a 7,8 milliárd forintot. millió Ft Portfólió Összesen bruttó állomány

2010. 12. 31

2011. 12. 31

2012. 12. 31

118 693,50

121 964,86

121 708,72

99,79

102,54

94 200,37

93 330,87

95 276,52

102,08

101,14

79,36

76,52

78,28

102,30

98,64

5 928,64

6 987,71

7 849,16

112,33

132,39

4,99

5,73

6,45

112,56

129,11

24 493,13

28 633,99

26 432,20

92,31

107,92

Probléma mentes Probl. ment / Össz.bruttó % Rossz bruttó Rossz / Összesen bruttó % Minősített állomány

index 2012/2011

index 2012/2010

Problémamentes állományok aránya 2012. december

26 432,20

2011. december

28 633,99

2010. december

24 493,13 0

50000

10000

Problémamentes Minősített állomány

150000

Források Forrás oldalon a betétállomány 1%-kal nőtt egy év alatt, ami 1,4 milliárd forintos bővülésben nyilvánult meg, összességében meghaladva a 153,8 milliárd forintot. Az önkormányzati betétek állománya százalékban mérve jelentősen nőtt, de volumene még így is alig a fele a 2009 év végi adatokhoz ké-

pest. A felvett hitelek nagyon jelentősen lecsökkent, és a hitelintézeti betétek állománya is 663 millió forintra csökkent. A csoport együttes saját tőkéje 12,2 milliárd forint, valamennyi takarékszövetkezet tőkéje meghaladja a 400 millió forintot. Terts András millió Ft

Források

2010. 12. 31

2011. 12. 31

2012. 12. 31

index 12/11

index 12/10

Betétek

146 833,23

152 400,34

153 844,88

100,95

104,78

700,65

785,11

927,38

118,12

132,36

8 756,17

9 946,86

9 179,99

92,29

104,84

135 168,72

139 438,62

139 612,35

100,12

103,29

756,46

2 089,38

663,16

31,74

87,67

7 787,37

8 287,82

5 947,11

71,76

76,37

923,48

985,96

1 324,32

134,32

143,40

1 906,93

2 643,75

1 799,33

68,06

94,36

Őnkormányzati betétek Vállalkozói betétek Háztartások betétei Bankközi betétek Felvett hitelek Passzív kamatelhat. Egyéb passzív elszámolások Céltartalék

231,21

394,11

209,25

53,09

90,50

10 731,77

11 364,75

12 192,20

107,28

113,61

169 221,60

178 163,34

175 969,92

98,77

103,99

Saját tőke Források összesen:

28


Integráció

A TakarékBank decemberi ünnepi fogadása


29

XV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny Ramada Resort, Budapest 2013.április 9-10. A jelenTkezés módjA: A jelentkezési lap letölthető az Országos Takarékszövetkezeti szövetség (www.magyartakarek.hu Hírek/Borverseny), illetve a Takarékbank honlapjáról (www.takarekbank.hu központi Bank/magunkról/XV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny). mintánként 1-1 jelentkezési lapot kell kitölteni, amelyet az alábbi címre levélben, faxon vagy e-mailben kell megküldeni: magyar szőlő- és Borkultúra nonprofit kft. 1124 Budapest, somorjai u. 21. I. em. Fax: +36 1 700 1610, e-mail: [email protected] A jelenTkezés HATáRIdeje: 2013. március 22. A mInTák elküldése: A mintákat hétköznapokon (hétfő-csütörtök: 8 és 16 óra között, pénteken 8 és 13 óra között) a magyar szőlő- és Borkultúra nonprofit kft. címére (Budapest, 1124, somorjai u. 21.) kell eljuttatni, legkésőbb 2013. március 22-ig. A mInTánAk TARTAlmAznIA kell: 4 palackot fajtánként, a kereskedelemben alkalmazott kiszerelésben. Hordós borok esetében kérünk minden palackot felcímkézni + 1 db címke garnitúra szükséges. Palackos borok esetében kérjük a hivatalos mgszH Borminősítési Igazgatóság analízisének másolatát, hordós borok esetében elegendő a termelőzi analízis. A csOmAgOlásOn szeRePeljen: „XV. Országos Takarékszövetkezeti Borverseny” neVezésI díj: Takarékszövetkezeti partnerenként 1 minta nevezése ingyenes, minden további minta nevezési díja 7.960 Ft + 27% áfa, (azaz 10.109 Ft). A nevezési díjat 2013. március 22-ig a magyar szőlő- és Borkultúra nonprofit kft. BB. nyrt. 10100792-48851100-00000003 számú bankszámlájára kell átutalni, vagy a helyszínen készpénzzel vagy bankkártyával rendezni. A nevezési díjról a rendezők utólag számlát küldenek. díjAzás, eRedménykATAlógus: A borverseny aranyéremmel kitüntetett résztvevői a díjakat várhatóan a május 8-án megrendezendő ünnepélyes eredményhirdetésen vehetik át. Az aranyéremmel díjazottak meghívót kapnak a rendezvényre. Az ezüstés bronzérmek átadására a partner takarékszövetkezet által meghatározott helyen és időpontban kerül sor. A borversenyen részt vett borok eredményeiről Takarék  2013. január–február 30 készül, melyet katalógus a rendező szervek széles körben terjesztenek.

TKSZ Figyelő  A Szigetvári Takaréknál jártunk

„Aki ambíciózus, az előrébb megy” Szerző: Egy tavaly novemberi hír szerint, a Szigetvári Takarékba beolvadt a BalatonföldHajtun vár Takarékszövetkezet. A fúzióval Szigetvári Takarék néven immár 4 megyében, György 30 bankfiókban vehetnek igénybe az ügyfelek pénzügyi szolgáltatásokat. Amikor Budapesten leülünk Dr. Kiss Endrével, a Szigetvári Takarék elnökével beszélgetni, akkor az elnök azt hangsúlyozta, hogy a töretlen növekedést produkáló Szigetvári Takarék a korszak kívánalmainak, és igényeinek megfelelően egyre bővülő szolgáltatásokkal várja ügyfeleit. Így nem véletlen, hogy a lakossági, és a kkv szektor mellett egyre több és önkormányzat szavaz bizalmat a regionális pénzintézetnek. Az interjúban azonban nem csupán a mérlegfő-összegek alakulásáról beszélgettünk… ELNÖK ÚR, mikor adta le az ügy vezetői posztot? – Már két éve úgy gondoltam, hogy nem egészséges, ha a két ügyvezető egyike bőven nyugdíjas korú, a másik pedig alig várja, hogy elérje azt. Emiatt a tavaly esedékes tisztújítás már ennek jegyében történt. Így Bárdi Jenő mellett új ügyvezetőnk van tavaly januárjától, mégpedig Osztrogonácz Gábor személyében. A közgyűlésünk újabb 5 évre az Igazgatóság elnökévé választott, melyet a fúziót kimondó együttes szeptemberi közgyűlése megerősített. A kérdésére kérdéssel válaszolva: miért csoda, ha 70 évesen nyugdíjas szerettem volna lenni? Ennyi felelősséget éreznem kellett a 30 főről 220 főre növekedett kollektíva iránt, így nyugdíjba mentem.

– Lehet, hogy pontatlanul fogalmaztam, és igaza van. Több, mint két évtizede szolgálom a Szigetvári Takarékot, előtte egy mezőgazdasági szövetkezetnél, majd a MESZÖV-nél jogászként dolgoztam. Szigetvárra pedig úgy kerültem, hogy megkértek, hogy a takarék korábbi, váratlanul elhunyt elnöke helyére adjak be egy pályázatot. Mondtam a felkérőnek, hogy „mi a fenének pályázzak, amikor jó helyen vagyok, és nem is értek a pénzügyekhez”. Ugyanakkor további hat helyi pályázó is megjelent, tehát azt mondtam, hogy nem sok értelmét látom a pályázaton való indulásomnak. Aztán mégis kötélnek álltam, és engem választottak. Ez 1991-ben történt.

– És milyen örökséget vett át? – Az akkor 33 éves Szigetvári – S ez mit jelent? Takarék 6 millió forint saját tőkét, – Nem sok változott az életem- 400 millió forint betétállományt, ben. Legfeljebb nem 8-tól 18 óráig és 300 millió forint hitelállományt tart a munkaidőm, hanem „csak” tudott felmutatni. A takarék Szi10-től 16 óráig. Szerintem jövőre getváron és nyolc kis településen ez még csökkeni fog. rendelkezett fiókkal. Én csak azt mondhatom, hogy – bármilyenek is – Azt azért nem hiszem, hogy sem a körülmények – azt, amit mi megmi nem változott az életében… valósítottunk Szigetváron, azt bárki



megtehette volna hasonló léptékben. Bennünk volt elszántság, vagabundság, de a jogászi tudásom mindig jelezte, hol van az út vége. Ugyanakkor sok kockázatos lépést is vállaltunk, de ezek révén jutottunk előbbre. Mi nem ódzkodtunk az új dolgoktól, s így lett az 500 milliós mérlegfő-összegből 64 milliárd, a 6 millió saját tőkéből 4,7 milliárd, ami csak ránézésre sok.

A pécsi Bajcsy Zs. utcai kirendeltség

– Hogy-hogy? – A tőke sosem elég. A mi kkv körünkből kiindulva – a pár 1-2 milliárdos árbevételt produkáló cégek a kivételek – azt tapasztaljuk, hogy a vállalkozások zöme tőkehiánnyal küzd. Folytatás a 32. oldalon


31

TKSZ Figyelő

Folytatás a 31. oldalról – Mit tanult meg az elmúlt 22 év alatt leginkább? Kérdezhetem úgy is, hogyan lett egy jogász ból bankár? – Amikor Szigetvárra kerültem, még kevesen voltak azok a vezetők, akik ebben a szektorban bankárszemlélettel, végzettséggel bírtak, dolgoztak. Ezt igazolandó, amikor 1996-ban megjelent az új HTP törvény (ez az 1996. évi CXII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról), akkor azt láttam, hogy rengeteg vezető társamnak kellett a 2 éves Bankárképzőre járni, hogy az ügyvezetői székét megtartsa. Soha ennyien nem tanultak a Bankárképzőben, mint akkor, de ez jó volt, mert valóban szakmai képesítést adott.

Az alapeszme az, hogy az az erőnk, hogy itt nem anonim emberek vannak. A terepi kötődés, a közvetlenség, a közvetlen találkozás nem falanszteri jelenség, s ez erénye a szektornak.

vetkezeti szektort, életteret jelenti. Amely hál’ Istennek más, mint a kereskedelmi bankoké. Ezért lehetünk mi is mások. A szövetkezés gondolata nekem soha nem volt idegen, hiszen jogászként is benne dolgoztam. Igazi városi gyerekként – Hódmezővásárhelyen születtem de 2 éves koromtól Pécsett élt a családunk – megéreztem a szövetkezeti világ lényegét, fontosságát, közösség-összetartó erejét. De azt hiszem, nem erre kíváncsi… – De, nagyon is erre vagyok kí váncsi, s nem a mérlegfő-összeg alakulására. Mi hasonlítunk egy másra abból a szempontból, hogy autodidakta módon tanulunk, ta nultunk meg egy szakmát. Magam is olyan emberekkel kerestem a kapcsolatot, akik az adott szak területről a legtöbbet tudják, így a velük való beszélgetés gyakran felért egy gyorstalpaló tanfolyam mal. Visszatérve Önhöz, azt gon dolom, hogy jó kollégákkal volt körülvéve… – Természetesen, hiszen együtt nőttünk fel a feladatokhoz a növekedés során, másrészt 1993 táján szükségét éreztem annak, hogy azok a tagok, akik annak idején elfogadták egy idegen jelentkezését, azok az emberek adják ne csak a tagsági, hanem a szakmai kontrollt is a munkákhoz. Minden vezetőnek szüksége van a szakmai kontrollra, nem elegendő a kapcsolatrendszert „mézzel leönteni”. Szép lassan – főleg kockázati oldalról – kialakultak azok a védőbástyák, amelyek mentén mehettünk előre. S ez a ma napig jól működik, hiszen több olyan külsős tagot kértem fel az igazgatóság tagságra, akik a szakmaiságot – pl. közgazdászt, könyvvizsgálót – kiváló színvonalon képviselik.

– Ön is elvégezte a bankárképzőt? – Nem, mert addigra én már „megpörkölődtem”, jóban-rosszban volt részem egyaránt. Én az a típus vagyok, aki az egész életét tanulási folyamatnak tekinti. Mindig kerestem képzett emberek társaságát, olyan helyekre jártam, járok ma is, ahol okos dolgokat hallok a pénzügyi világról, a szektorról. Az ilyen típusú rendezvényeken mindig ott voltam, és figyeltem azokat a takarékokat, akik nálunk előbbre jártak, jóval nagyobbak voltak. Kíváncsi voltam, mit csinálnak másként, mitől stabil a gazdálkodásuk, mitől jó az eredménye, hogyan bő- – Mennyiben volt más egy takarék víti a tevékenységét. Az ember két a kereskedelmi banknál? szemmel, nyitott fülekkel járja a sa- – Nem tudom, mert leéltem az ját szektorát is, mert részt vehetek életem felét úgy, hogy az OTP-ben bármilyen más pénzügyi konferen- szinte nem is jártam. Ma már tucián, az a valóság, ami a takarékszö- dom persze, hogy mi a különbség.

32


A rendszerváltás óta kétfajta takarékszövetkezet alakult ki. Az egyik – 10-20 lehet belőlük – bankként működik, szövetkezeti formában. Mi is ebbe a csoportba tartozunk. Nincs különbség a kockázatban, a kontrolling tevékenységben, a felelősségvállalásban, hiszen az ugyanaz a kereskedelmi bankoknál is. Ugyanekkor nálunk rosszabb a helyzet, mert sokkal kisebb tőkével kell felelősen gondolkodni. Ennél nehezebb feladat nincs. Miközben piacot kell szerezni, versenyezni kell. A magunk példájából kiindulva azt tudom, hogy mi egy helyi közösségben élünk, dolgozunk, az 5060 évvel ezelőtt a helyi közösség által alapított intézményben. Gróf Károlyi Sándor, egy sajátos elv alapján kezdte működtetni a hazai takarékokat, hiszen a tag betette a megtakarított pénzét, és ha szüksége volt rá, akkor a takarék hitelt adott a tagnak. Ez nagyon szűk körű pénzügyi tevékenység volt, de az 1880-90-es években ez működött, s Trianon évében (1920-ban) már 3200 fiók volt Magyarországon. Ez óriási szám, s az 1940-es években még mindig volt 2200 fiók. Nekem tetszik, ha ma kapok egy régi, 65-80 éves tagkönyvet, mert ez jelzi, hogy időtálló a mi tevékenységünk. Az a furcsa, hogy a mi takarékszövetkezeti énünk fenn akad azon, hogy a központi szerveinknek egy modernizálódási folyamat, egy valós integráció, egy valós hálózat megvalósítására törekszik, holott ezeken a régi betétkönyvekben is úgy szerepel a megnevezés, hogy „Somogyapáti Hitelszövetkezet, a Központi Hitelszövetkezeti Bank tagja”. Ami 120 évvel ezelőtt magától értetődő volt, s így tudott jelentős potenciállá válni, az ma más arculatot kapott. Nem árt felemlíteni: a hitelszövetkezetek a Kiegyezéstől az I. világháború kitöréséig a – tegyük hozzá, igen jól prosperáló – gazdaság egyik meghatározó szereplőivé váltak, hiszen nem csupán hitelezett, hanem a szűkebb gazdasági, kulturális, társadalmi környezet aktív szereplője,

TKSZ Figyelő

építője is volt. Pécsett például ebben az időszakban a mai főtéren lévő 18-20 patinás középület felét a helyi takarékpénztári vezetők építtették. De akad szigetvári példám is, ahol 1872-ben alakult meg az első hitelszövetkezet „Szigetvári Kölcsönös Segélyező Szövetkezet” néven, s levéltári adatok is bizonyítják, hogy ennek is köszönhetően ez időkben Szigetvár jelentősebb város volt saját megyeszékhelyénél, Kaposvárnál. – Megmaradt-e ez a küldetéstu dat? – Szerintem mindnyájunkban él ez a küldetéstudat, de nem ilyen egységesen, mint az említett időszakban. Az alapeszme az, hogy az az erőnk, hogy itt nem anonim emberek vannak. A terepi kötődés, a közvetlenség, a közvetlen találkozás nem falanszteri jelenség, s ez erénye a szektornak. Hogy mennyire tudom mozgósítani a kapcsolatrendszeremet, ez megint egy nagy kérdés. Függ az ügyvezetők hozzáállásától, ambíciójától, a nyitottságtól, a közszerepléstől való elzárkózástól. Van, aki ma is családi körnek tekinti a takarékot, s ez egyáltalán nem baj. De ez utóbbival nem lehet olyan eredményeket elérni, mint amit a most már nagyobbra nőtt takarékok elértek. – Ugyanakkor egyfajta piaci ver seny is kialakult, vagyis egymás konkurenciává váltak a takarékok. – Ez igaz, de ez nem jó dolog. Nem szabadna konkurálni, miközben sokszor elengedhetetlen. Akinek van ambíciója, megtalálja azokat a réseket, ahol előrébb mehet. Az sem véletlen, hogy ma az integráció csúcsszervei a szorosabb integráció létrejöttét szorgalmazzák, mert ezzel azokat a határokat is meghúzhatják, hogy ne egymás ellen küzdjünk. Alapelvként el is fogadom, de úgy össze-vissza vagyunk már, hogy itt nehéz rendet vágni. Szerintem mind a tizenkilenc megyében minimum egy erős, aktív takarékszövetkezet kell, amelyik



húzza magával a többit, s a kapcsolatrendszerét is mozgósítja a többi érdekében. A TakarékBank megalakulása után két év alatt kiépítette a 19 megyében bankfiókját. Ez erőt jelentett. Ugyanakkor a német tulajdonos megjelenésével bezárták a megyeszékhelyen lévő banki fiókokat. Azt gondolom, hogy jobb lett volna, ha ez a rendszer megmarad. Minden takaréknak jót tenne, ha volna egy ilyen központi fiók, mert bár ugyan mindenki építheti a maga kis várát, de a központ segítheti a helyi fiókokat a szolgáltatás fejlesztésében, a termékek ajánlásában, a kapcsolatrendszer építésében. Láthattuk ezt a németeknél, amikor többször jártunk náluk tanulmányúton. Sokat láttunk, de keveset hasznosítottunk a látottakból. – Térjünk vissza Szigetvárra. Hány tagjuk van most? – Ma hétszáz. A tagi részjegy 1989-ben 100 forint volt. Az elődöm akkor azt gondolta, hogy emeljék 200 forintra részjegy árát. A 14 ezer tagból eltűnt 12 ezer. Amikor én odakerültem, láttam, hogy ez a részjegy semmire sem elég, ezért a tagokhoz fordultam, hogy emeljük meg 500 forintra a részjegyeket. Ennek kö-

szönhető, hogy egy év alatt a 6 millió forintos tőként 28 millióra nőtt. Ez óriási különbség volt, mert más utakon indulhattunk el 1993-ban. Az 500 forintot azután felemeltük ezerre, azután ötezerre, a létszámunk megint csökkent, s amikor ötezerről tízezerre váltottunk, akkor állt be ötszáz körülire a taglétszám. Ezt a fúzió emelte 700-ra.

Dr. Kiss Endre

– Miközben a taglétszámuk jelen tősen csökkent, a közben a taka rék megerősödött. Minek tulajdo nítja ezt az eredményt? – Annak, hogy súlyponti, stratégiai pontként határoztuk meg a megyeszékhelyen való jelenlétet. Fontos volt, hogy Pécsre is „betegyük a lábunk”, igaz, csak az Uránváros nyugati szélére sikerült ez, de innen is sikerült – különböző módon – belépni, megjelenni a megyeszékhely pénzügyi életében. Pécs stratégiai pontunkká vált, olyannyira, hogy a főtértől nem messze építettünk egy központi fiókot. Ez a fiókunk öt év alatt a nulláról 10 milliárdos mérlegfő-összegre tornázta fel magát. Ott, ahol egy százméteres sugarú körben 15 bankfiók (benne 4 takarék) is működik. Folytatás a 34. oldalon


33

TKSZ Figyelő



A Balatonföldváriak központja

Folytatás a 33. oldalról – Mi ennek a titka? – Mitől tud Usain Bolt szarvas lábakon futni, és megalázni a hihetetlen atlétákból álló sprinter mezőnyt? Ambíció, elszántság, munka. De ez a Marsall-bot mindenkinek ott van a tarsolyában.

Két pólus van. Szerintem elzárkózni mindentől nem lehet, minden igényt kielégíteni nem lehet, inkább adjunk sok kicsit soknak, mert így több helyen vagyunk jelen. Amikor 2000ben a millenniumi ünnepségeket rendezték, az Orbán-kormány kopjafát, adott minden településnek. – S mennyi függ az első számú embertől? – Nem tudom, nem tartom magam kivételes embernek. Szeretek nyüzsögni. Ennyi. Sportoltam, 30 éves koromig kosaraztam s aktív atléta voltam (futottam 100-tól 800 méteres távig, ez utóbbin Baranya megye 90 éves atlétikai TOP listáján ma is a 4. legjobb időm van) így valószínű, hogy a sportolói mentalitás is érvényesül a munkám során.

34


geket rendezték, az Orbán-kormány kopjafát, adott minden településnek. A legelső ilyen ünnepségen jelen voltam, és azt tapasztaltam, hogy ez tulajdonképpen nem nagy dolog, már ami az anyagiakat illeti, de olyan hangulata volt az ünnepségnek, amely erősen ez megfogott. Baranyában 310 település található, a megyében 450 ezren laknak, így létrehoztunk egy millenniumi alapot, amelyből segítettük a nálunk számlavezető önkormányzatokat az ünnepek megszervezésére. Ebből máig tartó un. Önkormányzati Támogatási Alapunk van. Akkor 26 önkormányzatunk volt, ma 56 van. A küzdés az életem szerves része, Plusz a balatonföldváriakkal már 65. nehezen adom fel. – S mi a helyzet a megyei vállal – Ilyen könnyen nem ússza meg. kozói körrel? Van-e titok? – Megyeszerte nagy a visszaesés. – Titok nincs, de egy nagy kü- Baranyát korábban „Kincses Baralönbség van. A ’90-es évek banki nyának” hívták, mert olyan jók a válsága során a konszolidációk sora mezőgazdasági, gazdasági adottsázajlott, s a kereskedelmi anyaban- gai. Azon kívül ott volt egy 40 ezer kok minden felelősséget áthárítot- főt foglalkoztató szén, és uránbátak a helyi, megyei „lusta” igazga- nyászat, ott voltak a jól menő tétókra. A legtöbbjüket ki is rúgták. eszek, állami gazdaságok, s ezek Ettől kezdve a kereskedelmi ban- mind-mind megszűntek, és nem koknál megindult egy központosítá- jött helyettük más. S megszűnt a si folyamat, hatásköröket vontak el, háztáji termelés is. A megye értéés ott, helyben hiába volt általunk kei ugyan megmaradtak, de már irigyelt banki infrastruktúra, mégis korántsem olyan hatékony az értéa benne ülő vezető egyfajta bábu kek kihasználása, mint ezelőtt 40-50 volt. Ezek a bankok nem vagy csak éve. A múltamból adódóan a mi taalig folytak bele a helyi közösségek karékunk agrárpárti, s mondhatom, civil, kulturális, sport, stb. életébe, hogy a mai agrár ágazatot érdemes így rések nyíltak a piacon. Mert aki finanszírozni, mert az uniós támoott volt ezeken a városi rendezvé- gatási rendszernek köszönhetően nyeken, az ismertté vált, megismert biztonságos az e szektorba történő egy kört, amelyből profitálni is le- pénzkihelyezés. Egyetlen hátrányt hetett. Magyarán, a kapcsolatrend- látok: az új tulajdonosi kör leegyszeren múlik minden. S ez a szövet- szerűsítette az agrártermelést, az kezés lényege is. állattartási munkahelyeket szinte teljesen megszűntették, pedig ez – Nem elég a jó kapcsolat, sze az ágazat volt az egyik legnagyobb rintem vissza is kell adni a kör foglalkoztató. A borászat nemzetnyezetnek. közi színvonalra küzdötte fel magát, – Két pólus van. Szerintem elzár- jobbnál jobb borászok készítik a kózni mindentől nem lehet, minden villányi, mecseki borokat. igényt kielégíteni nem lehet, inkább adjunk sok kicsit soknak, mert így – Említette az önkormányzatokat: több helyen vagyunk jelen. Amikor a 65 önkormányzat számlaveze 2000-ben a millenniumi ünnepsé- tése szép teljesítmény.

TKSZ Figyelő

– A nálunk lévő önkormányzatok stabilan gazdálkodnak. Szerintem kidobott pénz volt az az 560 millió forint, amellyel ezek az önkormányzatok az államtól konszolidáció címén kaptak. Ugyanis egyetlen egy önkormányzatnak sem volt lejárt tartozás, elmaradása sem.. Lehet mondani, hogy savanyú a szőlő, mert az 560 millió forint kamatainak elvesztésével „kár” ért minket, de nem erről van szó. Az önkormányzataink (mind kistelepülés, akik tisztségviselőinek becsületi ügy volt,meddig ér a takarójuk) rendben fizették a hiteltörlesztéseiket, tehát nem volt baj a likviditásukkal. S azt is látni kell, hogy mi, takarékok egy hajóban evezünk az önkormányzatokkal, hiszen ugyanaz az ügyfélkörünk, s a célunk is, miszerint helyben jól menjenek a dolgok, legyen fejlődés. – Szóljunk a tavaly szeptemberi fúzióról is… – A fúzió egy érdekes, történet, s nem Istentől elrugaszkodott cselekedet. Hiszen 20 éve még 260 takarék volt, ma 120-125.. Mi nem kerestük a Balaton-partiakat, hogy csatlakozzanak hozzánk. Mi nem is tudtunk ezekről a szándékokról, de az élet mindig produkál nehéz helyzeteket. A Balatonföldvár és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-as�szonya keresett meg minket, hogy nehéz helyzetbe kerültek, s ebből a helyzetből csak egy fúzió mentheti meg őket. A segítségnyújtás, a szolidaritás 160 éve a Rochdale-i elvekben is szerepel, így miután láttam, hogy a kicsi takarék tőkéje, az „elporlott”, rossz üzletbe mentek bele, igent mondtam. Május végétől szeptember végéig meg kellett a fúziót csinálni, mert a Felügyelet ilyen szűk határidőt szabott. – Miben változott az életük? – A sok munkából még több lett. Nyilvánvaló, hogy egy önmagával elégedett kis takarékszövetkezet nem úgy működik a piacon, ahogy szeretett volna. Nekünk tetszett a

hálózatuk, 3 kisváros, egy közepes, egy megyeszékhellyel, és 4 kistelepüléssel. Azt gondoltuk, hogy a mi, a jóval szélesebb termékskálánkkal be tudunk törni ezekre a településekre is. Ma már látjuk, hogy Székesfehérváron Európa mindegyik bankja jelen van, plusz 7 takarék. Siófokon a nyári szezon után kiürül a város, de nem veszítettük el a kedvünket, mert új életteret nyertünk. De kérdezzen meg erről a témáról egy év múlva.

problémáikkal. Kihasználni azt az erőt, amit a TakarékBank képvisel. A TakarékBankra támaszkodva – feladva bizonyos területeket, de a helyieket ez nem érinti – közösen kell együtt lépni, együtt gondolkodni. Amíg az 1600 fiókban nem lesz egységes arculati megjelenés, addig nem lehet egységes stratégiát képviselni. Ha akarjuk a jövőben a valós integrációt, ha túl akarjuk élni a gazdaság változásait,akkor sikerrel vesszük az akadályokat. Persze, tő-

– Végezetül: miként látja a jövőt? – Az egyesülési közgyűlés második, döntő fordulóját Bikalon, a Puchner kastélyszállóban, a lovagteremben rendeztük. A kollégáim sem értették, hogy miért kell itt tartani, de én semleges terepen szerettem volna az eseményt bonyolítani. A lovagtermet úgy díszítették fel, mintha egy esküvőt rendeznének. Fél órával a kezdés előtt megkértem a házigazdákat, hogy szerezzenek esküvői zenét is, egy nászindulót. A közgyűlés második percében felhangzott Lohengrin nászindulója. A kétszáz balatonföldvári vendég arcáról eltűnt a félelem, a máz. S amikor a földváriak egyhangú szavazással döntöttek a beolvadás mellett, akkor mi, szigetváriak hatalmas vastapssal értékeltük a döntésüket. Ledőltek a mesterséges akadályok, úgy tűnik, bevált a koncepció. Azt is megköszönték, hogy olyan nyíltan beszéltem komoly, súlyos dolgokról, hogy nem érezték sértésnek a bírálatot. És hisznek abban, ami a közgyűlésen is elhangzott, miszerint gazdagabbak lesznek, mint voltak csak azért, mert a szorgos gazda módjára egy szélesebb termék-s szolgáltatási skálával gondoskodhatnak önmagunkról. A kérdésére válaszolva: a jövőt egy mai gazdasági környezetben nagyon nehéz megfogalmazni. Életben, talpon kell maradni, kevesebb kockázattal többet elérni. Kihasználni azt a helyzetet, hogy az önkormányzatoknak, a kereskedelmi bankoknak is meg kell küzdeniük a belső

kére is szükségünk van, mert ennek hiányában nem tudjuk teljesíteni a feladatokat. Jó volna, ha az állam mellénk állna, no nem konszolidált formában, hanem un. alárendelt kölcsöntőkével, amit visszafizetnénk. És végül: ki kell használnunk azokat az előnyöket is, amelyek a TakarékBank és az MFB házassága révén megjelentek a szektorban. Azt gondolom, hogy az MFB által elindított vállalkozásfejlesztési projekteket, hitelkonstrukciókat ne csak azok a takarékok forgalmazzák, amelyek már 5-8 éve együttműködési szerződést kötöttek az MFB-vel, hanem valamennyi takarék írjon alá ilyen együttműködési szerződést. Ekkor 1600 fiókban juthatnak hozzá a kkv szektor képviselői a kedvező kamatozású, MFB által meghirdetett hitelekhez. Ezzel hasznossá válhatunk ezen a téren is. 




Szigetvári központ

35

TKSZ Figyelő  Az első, városban alapított takarékszövetkezet

Küzdelmes időszakban, de nem jövőkép nélkül! Szerkesz- Közel az ország földrajzi középpontjához, az Alföld – ezen belül a Kiskunság – tette: szívében 1975-ben alakult meg az ország első, városban alapított takarékszöCsépány vetkezete. Az elmúlt közel negyven év alatt a Kiskunfélegyháza-Kecskemét tenGyörgy gely mentén nyitott két városi és két községi kirendeltség eredménye igazolja, hogy sikerült gyökeret verni, és sikerült az önállóságot megőrizni. Kapus Imre (KI), a KISKUN Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjével, valamint Palotásné Cseri Ildikó (PnéCsI) ügyvezető igazgatóval beszélgettünk aktuális kérdésekről.

„Emberi dolog reménykedni és félni is, de ha ezeket hagyod belekeveredni a spekulációba, nagy veszélybe sodrod magad. Nem fogod tudni megkülönböztetni, hol lenne e két érzés valódi helye, és reménykedni fogsz, amikor pedig félned kellene, és fordítva.”1



Kapus Imre

MILYEN a takarék gazdasági kör

nyezete, mi az, ami erősíti a pozí ciótokat? KI: Kiskunfélegyházán az országban elsőként alakult városi székhelyű takarékszövetkezet (korábban 1

36

Jesse Lauriston Livermore (1877-1940), amerikai bróker


ezt nem engedélyezték!), amely a legnagyobb helyi kompetenciával és identitással, a legszorosabb ügyfélkapcsolatokkal rendelkezik működési területén. A térség valamennyi lakosának, illetve intézményei és vállalkozásai többségének képes biztosítani modern pénzügyi szolgáltatásokat. A mintegy 30 ezer lakosú kisvárosban 10 pénzintézet, ezen belül, velünk együtt 3 takarékszövetkezet (Fókusz, Szegvár) nyújt hitelintézeti szolgáltatást. A város földrajzi elhelyezkedése, megközelíthetősége vasúton (fővonal) és közúton (M5 autópálya) is jónak mondható, az ipari park közművesített, mégis kevesen választják vállalkozás helyszíneként. Kecskemét Budapesthez viszonyított közelsége és időbeli elérhetősége miatt is hamarabb tud lecsapni a kínálkozó lehetőségekre. A térség jellemzően agrár vidék, az emberek és a vállalkozások jelentős része a mezőgazdaság valamelyik ágában tevékenykedik, részben vagy teljesen ebből él. Legjellemzőbb a primőr zöldség (retek, paprika, paradicsom) termesztése, valamint a baromfi (liba, kacsa, csirke) tartása. A korábban jelentős ipari, kereskedelmi és szolgáltatási szektor az utóbbi időben háttérbe szorult, vagy legfeljebb stagnál. A városban, a városvezetésben is komoly

nehézségek vannak. A munkanélküliségről nehéz hiteles információhoz jutni. Ezt az emberek mindig többnek érzik a statisztikai aránynál, pedig a megye városainak rangsorában általában a jobb pozíciókat foglaljuk el. Ennek ellenére – sajnos – egyre több azoknak a száma, akik törlesztési haladékot, átütemezést kérnek, mert elvesztették az állásukat. Pedig az itt élő „nyakas kiskun” emberek szorgalmasak, sokat dolgoznak. A beszűkülő piac, a folyamatosan növekvő terhek azonban egyre gyakrabban takarják el a munka, vagy a vállalkozás értelmét. A helyi alapításból és központból következő identitás, a regionális ismeret- és kapcsolatrendszer az, amely megkülönbözteti, és talán egy picit kiemeli a KISKUN Takarékot a versenytársai közül. – Melyek a KISKUN Takarék főbb paraméterei? KI: Takarékunk a kisebb takarékok közé sorolható, mindössze négy kirendeltségünk van. Mérlegfőös�szegünk nem egészen 7 milliárd forint, a 2009-ben bekövetkezett visszaesés után nagyon szerény növekedést tudunk felmutatni. Saját tőkénk most 435 millió forint. A hitelállomány volumene és a portfólió minősége egyaránt magán viseli a válság okozta sebeket. 2012-ben

TKSZ Figyelő

megállt a hitelállományunk (2,1 milliárd forint) csökkenése, de növekedés alig érzékelhető. A betétállományunk (6,3 milliárd forint) trendje valamivel kedvezőbb képet mutat, 2009 óta 0,5-3,0% közötti évi növekedést értünk el. A tagok számában már jelentősebb változás következett be. A korábbi kb. 2800 fővel szemben – a 2011-ben lebonyolított részjegy névértékének 650-ről 6500 forintra történő emelése következményeként – jelenleg kb. 670 aktív tagunk van. A változás nyomán a részjegy tőkénk nem egészen 10 M Ft. A kibocsátott bankkártyáink száma 1200 db körül mozog. A lakossági és a vállalkozói folyószámlák számának csökkenő tendenciája összefügg a recesszióval, az egyre erősödő költségcsökkentési törekvésekkel, a rendkívül erős, nem mindig etikus piaci kínálat és konkurencia harc hatásaival. Három bankautomatát működtetünk, helyben, illetve a kunszállási és a városföldi kirendeltségeinknél. Az utóbbi két településen csak nekünk van ATM-ünk. Szándékunkban áll egy további ATM telepítése is, de a várható forgalom, a viszonylag drága üzemeltetés és a töltési

kötelezettség egyelőre elriasztott bennünket. Kiemelt közvetítők által 3 zálogfiók (itt, helyben, valamint Csongrádon és Kiskunmajsán), működését finanszírozzuk. Jövedelmezőségét tekintve ez nem rossz üzletág, bár nagyobb kockázattal működik, fokozott ellenőrzést kíván, de erről sem mondhatunk le. Persze itt is csökkenés tapasztalható; érzékelhető, hogy a lakossági tartalékok kimerülőben vannak. – Milyen üzletpolitikai célkitűzé sekről, eredményekről tudtok be számolni? KI: A magyarországi hitelintézeti szektorban tovább élesedik a verseny a jó minőségű ügyfelek kiszolgálásáért és a források megszerzéséért. Fő célkitűzésünk az, hogy négy kirendeltségünk – Kiskunfélegyháza, Kunszállás, Városföld, Kecskemét – és annak vonzáskörzete lakosságával, kis és középvállalkozóival minél eredményesebb üzleti együttműködést folytassunk, és minél teljesebb körű pénzügyi szolgáltatást nyújtsunk a még felvállalható kockázatok, és a jövedelmezőség javítása mellett. Persze, mind a forgalom-

NÉVJEGY – Kapus Imre 1954-BEN Kiskunfélegyházán szü-

letett, itt végezte általános- és középiskolai tanulmányait. 1977-ben gépészmérnöki diplomát szerzett a gödöllői, mai nevén Szent István Egyetemen. Ezt később gépjavító és alkatrészgyártó szakmérnöki és okleveles értékesítési menedzseri diplomával egészítette ki. Aktív életének első 15 évét az agráriumban töltötte. Itt találkozott először és ismerkedett meg a szövetkezeti formával. A következő 15 év során főleg multinacionális cégeknél dolgozott különböző kereskedelmi-, értékesítési- és marketingvezetői beosztásokban. A KISKUN Takaréknak 1991 óta tagja, 2002-től nyolc éven át a Fe-

lügyelő Bizottság elnöke, 2010-től stratégiai ügyvezető igazgatója, 2012-től elnök-ügyvezető igazgatója, elsősorban stratégiai kérdésekkel foglalkozik. Két fia, és két lánya közül már csak a kisebbik lány kiskorú (gimnáziumi tanuló), de a családi asztalnál ott ül még a két fiú is. A legidősebb pedig már férjhez ment, sőt már két fiú unokája is van. Szabadidejében kertészkedik, vagy szívesen mozog, kerékpározik, kedvence a kosárlabda. Nagy zenerajongó, szeret utazni. Eddig három földrészen, 20 országban fordult meg. Óvodapedagógus feleségével gyakran keresik fel az unokákat.

ban, mind a jövedelmezőségben csak mérsékelt növekedést tervezünk. A működési feltételeinket a térség hosszú távon determinálja, mégis folyamatosan vizsgáljuk egy gazdaságosan megvalósítható és működtethető új kirendeltség nyitásának lehetőségét. Közvetlen környezetünkben már gyakorlatilag nincs ellátatlan település. Nagyobb városokban – például Budapesten – lenne rá mód, de erre még nem vagyunk felkészülve. KI: Az elmúlt évben 100 millió, összességében mintegy 470 millió forint értékvesztést képeztünk. Sajnos az eredményünk majdnem teljes egészében a rendkívüli eseménnyel, és a portfólió romlásával összefüggésben tűnik el. Az üzemi eredményünk főleg állampapírokból, bankközi kihelyezésből, MNB-papírokból keletkezik. Nem tudunk lemondani a kereskedelmi bankközi kihelyezésekről, ebben a helyzetben a kamatkülönbözet igen fontos. Nem az a fő probléma, hogy a hitelezéshez nincs forrás, hanem beszűkült a hitelpiac. Nincs hitelcél, és mind a lakossági, mind a vállalkozói körben drasztikusan lecsökkent a hitelképes ügyfelek száma. PnéCsI: A nem kamatjellegű bevételeink jó része a SIGNAL Biztosítótól származik, gyakorlatilag teljeskörű szolgáltatást tudunk rajtuk keresztül nyújtani az ügyfeleknek. Hasznosítható számlapénzzel főleg lakossági forrásból rendelkezünk, a vállalkozóink gyorsan túladnak a pénzükön. Ma már azt mondhatjuk, hogy szerencsére a piaci viszonyokhoz képest későn vezettük be a devizahitelezést, alig több, mint egy tucat hitel került folyósításra, ebből eredően ez nem okozott nagyobb gondot. Egy részük így is részt vett a végtörlesztésben – főleg kiváltó hitelünk igénylésével –, de más hitelintézetektől mintegy 150 új ügyfelet sikerült akvirálni, és majdnem fél milliárd forint összegben tudtunk hitel nyújtani. Ezzel a Folytatás a 38. oldalon


37

TKSZ Figyelő

te székhelyét a környező falvakba, ahol nulla vagy minimális a helyi adó. A város ipari parkjában pedig egyenlőre alig néhány vállalkozás működik.



A KISKUN Takarék központi fiókja

38

Folytatás a 37. oldalról portfólióval az elmúlt időszakban nem volt probléma. Ami a tranzakciós illetéket illeti, az év elején még nem láttuk pontos hatását, de az első hónap zárását követően azt mondhatjuk, hogy az egyenleg minden bizonnyal több millióra rúg havi szinten is. A kis takarék nem tudja magára vállalni ennek minden terhét, különben még a minimális eredményünk is eltűnne. Részleges díjemeléssel próbáljuk az illeték – Takarékszövetkezetünket érintő – hatását enyhíteni, az ügyfeleknek pedig új termékek, számlacsomagok bevezetésével szeretnénk személyre szabottabb ajánlatokat biztosítani. PnéCsI: Helyben a takarékok között, főleg lakossági körben meghatározók vagyunk, a forgalmunkat nem a társtakarékok határolják be, de vállalkozói területen a nagyobb tőkéjű takaréknak kétségtelenül nagyobb lehetőségei vannak. A Széchenyi Kártya, Széchenyi Forgóeszköz Hitel és a Gazdakártya a legkeresettebb, eddig ezek viszonylag jól működtek. A Bázel III szabályaival, pillanatnyilag úgy tűnik, nem lesz problémánk. PnéCsI: Természetesen mi is figyeljük a konkurens pénzintézetek kínálatát, de már egyre több olyan ügyfelünk van, aki sorba járja


– Volt-e már tőkekorlátba ütköző hiteligényetek? KI: Eddig nem volt olyan ügyfelünk, aki megalapozottan igényelt olyan összeget, amit mi nem tudtunk volna kiszolgálni. Álmodozók mindig vannak, és mi megpróbáljuk elkerülni, hogy árnyékra vetődjünk. Szükség esetén megoldható a konzorciális hitelezés is, de elég macerás, és szabályozás szempontjából sem teljesen zárt. Amíg az adós jól működik, addig nincs baj. Ha viszont a bankokat… Amikor visszajönnek, rossz irányba fordulnak a dolgok, akkor kifaggatjuk őket, Tapasztalata- akkor a konzorcium hatékony műikat szinte kérdés nélkül megosztják ködtetése szinte lehetetlen. ügyintézőinkkel, legyen az pozitív vagy negatív. Persze, mi nem tu- – Van-e önkormányzati számla dunk diktálni, nem tudunk és nem vezetés? is akarunk komoly árversenybe be- KI: A Takarék székhelyének, Kislemenni, legfeljebb tompíthatjuk a kunfélegyházának önkormányzata dolgokat, felhívhatjuk az ügyfelek évek óta komoly pénzügyi gondokfigyelmét, hogy adott döntés meg- kal küzd. Ez pedig óhatatlanul kihat hozatala előtt milyen feltételek azok, a lakosság, a helyi és környékbeli amelyeket mindenképpen meg kell vállalkozók és vállalkozások helyzevizsgálnia. Ez az, amiért szeretnek tére egyaránt. Nincs önkormányzati hozzánk bejárni az ügyfelek. számlavezetésünk, így alakult. Most talán ez nem olyan nagy baj. A helyi – Milyen ügyfélkörrel rendelkeztek? önkormányzat igényei pedig való KI: Az ügyfelek száma hatezer kö- színűleg meghaladnák a lehetősérüli, a számlavezetéssel rendelkező geinket. A sajtóban lehetett hallani ügyfelek száma persze lényegesen arról, hogy gazdasági alpolgármeskevesebb. Leginkább tősgyökeres ter státuszát be kellene vezetni, aki városi ügyfeleink vannak, akik na- a város gazdálkodásáért felelne. „Eső gyon hűségesek hozzánk, ezen belül után köpönyeg?” Mindenesetre, sok nagyon sok mezőgazdasági kister- helyen szükség lenne rá! melőnk van, főleg Félegyházán, de Kunszálláson és Városföldön is ők a – Milyen marketing célkitűzések legjellemzőbbek. Az megoszlást te- vezérelnek benneteket? kintve a lakossági ügyfelek száma a KI: Javítanunk kell működési temeghatározó, a vállalkozói ügyfelek rületünkön a Takarékszövetkezet száma számottevően kevesebb, és – ismertségét és elismertségét. sajnos, jelenleg – inkább csökkenő A marketing költségvetésünket tendenciát mutat, ugyanis a vállal- jelentősen megemeltük, hogy a kozások sorra szűnnek meg, új vál- céljainkat teljesíteni tudjuk. Ha az lalkozásokat pedig nem alapítanak. emberek a „Félegyházi” Takarékot Ebben közrejátszik az is, hogy a helyi emlegetik, akkor egyértelműen ránk adók a felső határon vannak. Ezért kell gondoljanak. A régiós szerep a vállalkozások egy része áthelyez- hangsúlyozása végett 2012-ben a

TKSZ Figyelő

kellett hirdetni, míg megtaláltuk a megfelelőt. Önálló passzív üzletágvezető egyelőre nincs, kapcsolt feladatként látja el a közös, kecskeméti-kiskunfélegyházi kirendeltségvezető. A kockázatkezelő korábban osztott munkakörben dolgozott, most ezt sikerült átalakítani önálló munkakörré. A felsőfokú végzett– Milyen humánpolitikai felada ségűek, szakképesítésűek aránya tokkal kellett vagy kell szembe megközelíti a 30%-ot. sülni? KI: A négy kirendeltségen és a központban összesen 33 fő dolgozik, nem volt jelentős változás a korábbi időszakban. A tavalyi évben és idén azonban a dolgozók 30%-a nyugdíjba vonult illetve vonul, akiknek pótlása kiemelt feladatot jelent a számunka. Létszámbővítést nem tervezünk, a szükséges feladatok ellátását elsősorban belső átszervezéssel, illetve átképzéssel, legfeljebb pótlással kívánjuk biztosítani. – Hogyan álltok az informatika Annak ellenére, hogy a humán területen kínálati piac van – pl. egy terén? KI: 2010 közepén álltunk át az ügyintézői-pénztárosi állásra 30EuroBank ügyviteli rendszerre, 35 fő jelentkezik – mégis előfordul, amely lényegesen jobb a korábbi hogy nincs megfelelő szakember „Méhecskénél”. A rendszert szállító a pályázók között. Szerencsére a és üzemeltető TAK-INVEST Zrt.-vel nyugdíjba vonuló, esetleg távozó napi kapcsolatban állunk, de a napi munkaerőt eddig – főleg kereske- – Hogyan tudtok lépést tartani a operáció így sem könnyű. A valószí- delmi bankos előéletű dolgozókkal szakmai kihívásokkal? nűsíthető sorozatos takarékszövet- – pótolni tudtuk. De például aktív üz- PnéCsI: Tavaly a Takarék Akadékezeti átállás pedig komoly kihívást letágvezetői állást többször is meg miával közösen egy kétéves képzési programot állítottunk össze. A megvalósításához közel 7 M Ft értékű, NÉVJEGY – Palotásné Cseri Ildikó 100%-os támogatottságú pályázaKISKUNFÉLEGYHÁZI születésű. karékszövetkezet legnagyobb, tot nyújtottunk be az Új Széchenyi A helybeli Közgazdasági Szakkö- kiskunfélegyházi kirendeltségén Terv keretében. A Takarék Akadémia zépiskola elvégzése után az akkor kirendeltség-vezető lett. A számközreműködésével benyújtott pámég Miskolci Egyetem Dunaújvá- viteli jártasságot itt egészítette ki lyázat sikeres volt, a képzési progrosi Főiskolai Karán szerzett köz- a gyakorlati pénzintézeti, üzleti, ram elkezdődött. A méretünkhöz gazdász diplomát és mérlegképes szakmai ismeretekkel. Az elismeképest ez jelentős összegnek tűnhet, könyvelői képesítést. Rövid, alig rését nehezítette, hogy a takarékde úgy gondoljuk, az oktatásra, akegy éves termelő cégnél végzett szövetkezet legfiatalabb munkatuális ismeretekre, tájékozottságra tervező-elemző munkát köve- vállalója volt. 2010 novemberében nagy szükségünk van. Így a dolgotően 2000-ben került a takarék- már a KISKUN Takarék koordinázók kb. 70%-a meghatározott képszövetkezethez. 6 évig számviteli ciós ügyvezető igazgatója lett, zésben részesül. főelőadóként az adatszolgálta- mondhatni operációs ügyvezetások teljesítésével, könyvviteli tő igazgató. A 12 éves lánya és 8 – Mit lehet tudni a szóba került feladatok elvégzésével segítette éves fia általános iskolai tanulók. rendkívüli eseményről? a főkönyvelő munkáját. Második Szabadidejének legnagyobb ré KI: A tartós recesszió mellett kogyermeke születése után a ta- szét gyermekeinek szenteli. moly nehézséget jelent egy korábFolytatás a 40. oldalon takarékszövetkezet küldöttgyűlése egy könnyebben megjegyezhető és kezelhető nevet választott. Ezért az elmúlt évben KISKUN Takarékra változott a nevünk, amely igazodik a Takarékbank érintett stratégiai munkacsoportjának már ismert és megfogalmazott szándékaival is. A teljes arculatváltásra azonban majd akkor kerül sor, ha már az integrációs közgyűlés is jóváhagyja a stratégiai elképzeléseket. Az immár új típusú TakarékPontot „előzetesen” kialakítani nem lehet, ezért átmenetileg a „Kiskunfélegyházi Takarékszövetkezet” image-ük is megmaradt. Tavaly hozzáfogtunk a Honlapunk megújításához, egy dinamikusabb, korszerűbb, jobban követhető változatot sikerült kialakítani, de távolról sem tekintjük befejezettnek a munkát. A Netbankot viszont szerencsére egyre többen használják.

jelent a számukra. Az informatikai és bankbiztonsági rendszer folyamatos fejlesztése állandó feladat. A szigorodó előírásoknak való megfelelés érdekében, és egy jelentős hardver-szoftver felújítási program keretében, mintegy 15 M Ft összegű pályázaton dolgozunk.




Palotásné Cseri Ildikó

39

TKSZ Figyelő

Folytatás a 39. oldalról bi időszakban elkövetett bűncselekmény-sorozat, amelyben még az elsőfokú ítélet sem született meg. Sajnos ez évek óta súlyosan érinti a takarék gazdálkodását. A zárolt állománnyal és a képzett értékvesztéssel nem tudunk mit kezdeni, amíg a jogi eljárás le nem zárul, miközben a lefoglalt fedezetek értéke folyamatosan romlik. Az alapügylet egy faktoring volt, amit további számlakövetelés sorozattal rendeztek. Egy darabig nem volt probléma, de egyszer csak megszakadt a folyamat, a számlakövetelésekről utóbb kiderült, hogy fiktívek voltak, illetve nincs valós fedezetük. A kialakult helyzetben az előző ügyvezetés tette meg a feljelentést. Közel tucatnyi cég és mintegy 20 gyanúsított szerepel az ügyben. A bűnszervezeti minősítés is várhatóan megáll. Ezért teljességgel érthetetlen módon – mintegy „visszatámadva” és váratlanul – a Takarék két korábbi vezetőjét is hűtlen kezeléssel gyanúsították meg. Mi kitartunk az ártatlanságuk mellett. A gyanúsítással egyidejűleg persze a vezető kollégáknak le kellett mondaniuk (Hpt.), de a munkaviszonyunk nem szűnt meg, továbbra is a takaréknál dolgoznak más beosztásban. PnéCsI: A kapcsolatunk a kollégákkal mindenképpen speciális, hiszen korábban ők voltak a vezetőink, a mostani szituációt mindenki tudomásul veszi, a munkában pedig mindenki igyekszik együttműködni. Nem is tehetünk másképpen, hiszen a Takarékszövetkezet érdekeit kell szem előtt tartanunk. A tudásukat és a többéves tapasztalatukat hiba lenne figyelmen kívül hagynunk. KI: Időnként a sajtóban is megjelennek az üggyel kapcsolatos hírek, de – mint minden csoda – három napig tartanak, azután elülnek. Ezzel együtt azt is sajnáljuk, ha néhány emberben a negatív kicsengésű hírek maradnak meg, hiszen mi ebben a sajnálatos ügyben csak áldozatok vagyunk.

40


Mérlegfőösszeg, betétek, hitelek és a saját tőke alakulása M HUF

8000,0 7000,0 6000,0 5000,0 4000,0 3000,0 2000,0 1000,0 0,0 MFŐ Betétek Hitelek Saját tőke

2008.

7026,8 6323,4 2604,3 472,3

2009.

6635,2 5969,6 2542,5 492,6

– Hol tart az MFB-vel való együtt működés? KI: Egyetértünk azokkal, aki úgy fogalmaznak, hogy „komoly potenciál van benne, de fogalmunk sincs, hogy mi lesz belőle”. Az MFB érdekkörébe tartozó cégek közül egynek van Kecskeméten a központja, de egyelőre nem világos, kinek, miben, hogyan lehet a partnere, van-e ebben bármilyen központi elképzelés, közreműködés vagy kizárólag magunkra vagyunk utalva. Ismert, hogy a Takarékbankkal egy éve folynak az előkészületek, a jogi procedúrán nagyjából túl vannak, de a takarékok számára kézzelfogható eredményről beszámolni nem lehet. Feltételezhető, hogy ebbe mi kevés sikerrel tudunk bekapcsolódni. Igaz persze az is, hogy sem közvetlen, sem a Takarékbankon keresztüli közvetett kapcsolatunk nincs az MFBvel. Illetve közvetve talán mégis, a Garantiqua révén, akivel jó kapcsolatban állunk. Időközben napvilágot látott, hogy a TakarékPontosok az MFB-vel aláírtak egy együttműködési megállapodást, de ez így nem érint mindenkit, és – mivel mi nem vagyunk TakarékPontosak – minket sem.

2010.

6862,0 6170,8 2411,0 494,9

2011.

6872,2 6199,7 2123,5 496,3

2012 előzetes 6835,2 6275,5 2128,8 435,8

lió alakulása miatt minden évben ellenőrzött bennünket. A következő PSZÁF ellenőrzés idejét már tudjuk, a benyújtandó anyagokat elkezdtük összeállítani. Az eddigiek során elfogadó határozataink voltak, úgy érezzük, korrekt a kapcsolatunk, így bizakodóak vagyunk. Konszolidációs támogatásból anno '94–'95 táján mi is részesültünk, de jogszabályi keretek között ezt sok éve rendeztük.

– Mit vártok a jövőtől? – Határozott célunk az önállóságunk megőrzése, s – bár kétségtelenül jó ideje nem könnyű időszakot élünk – erre továbbra is esélyt látunk. Amíg találunk megoldásokat problémáinkra, addig nem feltétlenül gondolkodunk fúzióban. Az eltelt másfél-két évben számos intézkedést meghoztunk, a dolgozók jelentős hányada kicserélődik főleg nyugdíjba vonulás miatt, a hiányzókat pótoljuk, komoly informatikai fejlesztésbe fogtunk, kollégákhoz igazított oktatási programot indítottunk, jelentősen megnőtt marketing aktivitásunk, igyekszünk a lehető legjobban alkalmazkodni a kihívásokhoz, folyamatosan új termékekkel erősítjük piaci pozíciónkat, ha lassan is, de javul a – Mikor volt utoljára ellenőrzé hitelállományunk minősége és misetek? nősítése, építjük külső kapcsolatain KI: Felügyeleti ellenőrzésünk ré- kat, egyszóval optimisták vagyunk, gebben volt, de az OTIVA, a portfó- a jövőbe tekintünk! 

TKSZ Figyelő

Átadták a Szabolcs Takarék balkányi fiókját

A jelenlévők Pálosi László Balkány balkányi fiókjának átadását ünne- város polgármesterének üdvözlő pelték a résztvevők 2012. decem- szavai, Szabó Levente az MTB Zrt. ber 17-én. vezérigazgató-helyettesének kö-

A SZABOLCS Takarékszövetkezet

szöntője, valamint Bede József a Szabolcs Takarékszövetkezet elnökigazgatójának avató beszéde után a Takarékszövetkezet folyamatos fejlődésének jelentős bizonyítékát „vették birtokukba”. Az épület kívül-belül a Takarék Pont Üzleti Modell jegyeit hordozza magán, hiszen a Szabolcs Takarékszövetkezet – a megyében elsőként – belépett az országos Takarékpont Hálózatba, melynek fő célja, hogy széles körű, egységes termékekkel és szolgáltatásokkal, azonos árakkal várják az ügyfeleket, az ország minden pontján. Az átadást követően a balkányi lakosságnak, és a vállalkozóknak helyben is lehetőségük nyílik a megye pénzintézetének személyre szabott szolgáltatásait igénybe venni. A jelenkor hitelintézetével szemben támasztott követelmény teljesül azzal, hogy az akadálymentesített fiók készpénzkiadó automatával (ATM), valamint ügyféltanácsadói irodával is rendelkezik. Utóbbival a hagyományos szolgáltatásokon túl lakás-előtakarékossági, befektetési, biztosítási termékek értékesítésére, továbbá értékpapírműveletekre is lehetősége nyílik a Szabolcs Takarékszövetkezet meglévő és leendő ügyfeleinek. 


41

Takarék Akadémia

Folytatjuk!!! Hitelintézeti Ügyvezetők Képzése Kinek ajánljuk? Elsősorban olyan ügyvezető beosztásban lévő vagy ügyvezetői kinevezés előtt álló kollégáknak, akik szeretnék a hatékony vezetési munkához elengedhetetlen szakmai tudásukat bővíteni, valamint vezetői készségeiket a hitelintézeti kisintézmények nemzetközi színvonalára fejleszteni.

II. Modul: Vezetés és Irányítás Időpont: 2013. május 7-8-9. Tréner: Szilvágyi Beatrix (Takarék Akadémia)

Az összesen 11 napos képzés moduljai kb. havontakéthavonta egyszeri alkalommal kerülnek megtartásra, és a Takarékszövetkezetek felső vezetőinek illetve potenciális vezetőjelöltjeinek nyújt átfogó ismereteket a takarékszövetkezeti háttértudásról, a vezetéshez elengedhetetlenül lényeges ismereteket elméleti és gyakorlati oldalról egyaránt:

VI. Modul: Hitelintézeti stratégiai tervezés Időpont: 2013. szeptember 3-4-5. Előadók: Bierend Werner, Kramer Nils (ADG / bzp)

I. Modul: Integrációs ismeretek • A vállalati hitelezés elvei és gyakorlata • Az OTSZ és a Takarékszövetkezeti Integráció – érdekvédelem, funkciók • Szövetkezeti csúcsbankok szerepe Európában • Intézményvédelem a szövetkezeti hitelintézeteknél • Szövetkezeti bankok Európában – múlt és jelen • A szövetkezeti hitelintézetekre vonatkozó sajátos jogszabályi előírások • Munkajogi gyakorlati kérdések • A belső ellenőrzési rendszer, mint a hatékony vállalatirányítás eszköze • Az eredményes humán erőforrás gazdálkodás kulcstényezői Időpont: 2013. március 8-9. Előadók: Dr. Csicsáky Péter (MTB, vezérigazgató), Forrai István (MTB, ügyvezető igazgató) Varga Antal (OTSZ, ügyvezető), Bodnár Ottó (OTIVA, ügyvezető), Petrovai György (OTSZ jogi képviselő, egyéni ügyvéd) Ferencziné Kristyán Krisztina (MFB, osztályvezető), Orosz Zsuzsa (humánpolitikai szakértő), Dombóvári László (Takarék Akadémia, ügyvezető)

42


III. Modul: Hitelintézeti alkalmazott számvitel Időpont: 2013. június 4-5-6. Előadók: Veres Judit, Gulyás Éva (Corvinus Egyetem)

Prezentációs tréning (opciós) Időpont: 2013. október 3-4. Tréner: Szilvágyi Beatrix (Takarék Akadémia) Vizsga: Időpont: 2013. október 25. Helyszín: Rosinante *** Stílusos Vidéki Szálloda Szigetmonostor, Szentendrei-sziget, Hrsz: 057/2 http://www.rosinante.hu/ Befektetés A teljes képzés ára: 590 000 Ft +ÁFA/ fő, amely tartalmazza a magas színvonalú előadások, programok meghallgatásának jogát, tananyagot, vizsgadíjat. A díjat modulonként kell befizetni. A résztvevők a képzések elvégzéséről tanúsítványt kapnak. Jelentkezés: Kérjük, a részvételi szándékot a résztvevő nevének, beosztásának és elérhetőségének megjelölésével a [email protected] címen jelezzék! Ha kíváncsi arra, mit ad ez a képzés a résztvevők szempontjából, tekintse meg a Takarék újság 2012. szeptember-októberi számának 40-43. oldalát, ahol „Lelkes tudásszomj a vezetők körében” címmel olvashatja el a képzésről szóló „A jó pap holtig tanul” kezdetű, képekkel illusztrált beszámolónkat: http://www.magyartakarek. hu/sites/default/files/magazin/takarek_2012_05.pdf

Takarék Akadémia

„Oszd meg és …gazdagodj!” VALLJUK: Az időrabló, idegesítő napi problémákra érkező

gyors válaszok, megoldások kincset érnek. A tudás, a tapasztalat megosztása másokkal egy szakmában hasonlít a szeretethez: minél többet adunk, annál gazdagabbak leszünk! E gondolat jegyében ajánlja a Takarék Akadémia az alábbi kis használati útmutató segítségével olvasóink figyelmébe a Takarék Akadémia honlapjának „Blog” rovatait. (Minden, az Akadémia által nyitott Blog témában egy-egy szakértő támogatja a helyes válaszok, megoldások közkinccsé válását.) Néhány téma szakmai blogjainkból: • Bázel III. a takarékszövetkezeteknél • Pályázati Gyakori Kérdések Fórum • Főkönyvelők • Panaszkezelés

Szeretne hozzászólni valamelyik blogunkhoz? Lássuk, hogy is működik?…egyszerűen! 1. lépés írja be a böngészőbe: www.takarekakademia.hu 2. lépés: Kattintson a jobb felső sarokban „Belépés az Intranetre” vagy közvetlenül írja be: http://takarekakademia.hu/intranet/blog/blog.html * (*A Takarék Akadémia intranetes (www.takarekakademia.hu/ intranet) oldala felhasználó név és jelszó megadása után nyitható meg. Ez a jelszó megegyezik az OTSZ intranetes oldalának jelszavával, ami után a takarékszövetkezete központjában érdeklődhet, amennyiben probléma merül fel a jogosultságokkal kapcsolatban, egyedi jelszót is adhatunk (de ezt természetesen csak a Takarék Akadémia intranetes oldalához tudja felhasználni). Az egyedi jelszó iránti kérelmét írásban megteheti.)

3. lépés: Az Intranetes oldal megjelenése után kattintson a bal menüsorban található „Blog”-ra


43

Takarék Akadémia 4. lépés: Válasszunk egy Blog témát, például a Pályázati Gyakori Kérdések Fórumot.

5. lépés: Az új kérdését, hozzászólását a lap alján található „Új hozzászólás” keretbe tudja begépelni. Majd ha befejezte és szeretné, hogy megjelenjen, akkor klikkeljen a „Bejegyzés elküldése” linkre. A beküldéshez „fantázia név” megadása is elegendő. Amennyiben egy-egy hozzászólásra szeretne reagálni a „válasz erre” gomb klikkelése után már be is írhatja a megjegyzését. (A szakértőnk által adott válaszok minden esetben név-aláírással vannak ellátva!) Kérlek, kísérjék figyelemmel a Blogot, várjuk hozzászólásaikat! Ön is szeretne Blogot indítani, vagy javasolna egy-egy aktuális témát? Keresse meg kollégánkat: Nagy Krisztián 06-20/332-4771 [email protected]

PRÓBAVÁSÁRLÁS Igaz vagy hamis? Kell vagy nem kell? A PRÓBAVÁSÁRLÁS (angol nevén mystery shopping) az

ügyfél elégedettség vizsgálatának egyik bevált módszere. Mégis nagyon sokszor lehet a téma kapcsán értetlenséget vagy akár ellenállást tapasztalni. Ezeknek alábbi, gyakran elhangzó mondatokkal adnak hangot a kételkedők:

44


„Igaz, hogy a próbavásárlók mindig lebuknak?” „Igaz, hogy mindenki utálja a próbavásárlókat?” „Igaz, hogy az eredmények nem a valóságot tükrözik?” „Igaz, hogy felesleges pénzkidobás a próbavásárlás?” „Igaz, hogy semmi újat nem tud mondani a próbavásárló?”

Takarék Akadémia

Ezekre a kérdésekre több éves tapasztalataim mind azt mondatják velem, hogy „Nem, nem igaz!”. De ez persze nem en�nyire egyszerű... Az tény, hogy nagyon sok odafigyelést és felkészítést igényel a próbavásárlás folyamatának felépítése és a próbavásárlók felkészítése a megbízott szervezet részéről. Ez segít aztán abban, hogy a próbavásárló lebukási esélye csökkenjen, valamint a megfigyelések és visszajelzések relevánsak, lényegre törőek és előremutatóak legyenek. A próbavásárlás előtt a Takarékszövetkezet vezetőivel részletes egyeztetés történik: van-e olyan termék, amely értékesítését szeretnék konkrétan megvizsgálni; mely kritériumok különösen fontosak, milyen próbavásárlói szerep tűnik fel a legkevésbé az ügyintézőknek. A leggyakoribb lebukás abból fakad, hogy a próbavásárló nem helybéli, nem ismeri a helyi specialitásokat (ezért nem küldünk budapesti kollégákat messzi vidékre, hanem helyi próbavásárlókat készítünk fel e munkára), és ha túl sokat kérdez… E hibák kiküszöbölésére szolgál a részletes próbavásárlói felkészítés, amely nem csupán a kérdőív értelmezését, a kirendeltségek beosztását tartalmazza, hanem a „szerepjátszás” határainak tisztázását is. A próbavásárlás elsődleges célja egyfajta tükör kialakítása, amely a vezetők és az ügyintézők számára a realitáshoz közeli képet mutatják (a vezető jelenlétében az ügyintézők valahogy jobban, lelkesebben dolgoznak…). Ez a tükör ideális esetben a fejlesztési / képzési terv alapját képezi, hiszen szépen megmutatja, hol is vannak nehézségek, mik okozhatják egy-egy ügyfél elégedetlenségét. Ez nem csupán az ügyintéző munkájáról szól, hanem a takarékszövetkezet külső és belső környezetét, megjelenését, weboldalát (ha van…) is értékeli. A próbavásárlókkal szembeni ellenállás természetes, hiszen ez is egy formája annak, hogy az ügyintézőt tesztelik, vizsgáztatják. Tény azonban az is, hogy a cél tekintetében ez a kellemetlen érzés áthidalható. Az eredmények kvantitatív és kvalitatív adatokat is magában foglalnak. Íme egy példa a kvantitatív értékelésre a „A termék bemutatása, haszonérvelés” témakörben (az adatok fiktív jellegűek és százalékban értendőek):

100

80

70

70 58

50

50

50

50 13

0 1

2

3

4

5

6

7

8

Mérlegfőösszeg, betétek, hitelek és a saját tőke alakulása M HUF

Az ideális próbavásárló a Takarékszövetkezetek esetében • bizalomkeltő • megfelel az adott Takarékszövetkezet ügyfélköri jellemzőinek kor, végzettség, stb. szempontjából • jó megfigyelő • nem tesz fel több kérdést, mint tenne „normális” esetben (azaz nem akarja mindenáron kicsikarni a választ az ügyintézőtől) • jó memóriájú • természetes viselkedésű • jól felkészült

1. Az igényeknek megfelelő terméket/szolgáltatást ajánlott Önnek az ügyintéző? 2. Az ügyintéző elmagyarázta a terméket / szolgáltatást? 3. Láthatóan jól ismerte a terméket / szolgáltatást? 4. Megfelelő mennyiségű információt kapott a termékre / szolgáltatásra vonatkozóan? 5. Az ügyintéző ügyesen felismerte, hogy Ön csupán érdeklődik, és általános információkat adott, nem zúdított Önre túl sok információt? 6. Az ügyintéző az árakról, kondíciókról is beszélt? 7. A termék hátrányait is megemlítette? 8. Adott valamilyen prospektust, információs anyagot a termékről? A meglepetés sok esetben a szóbeli, azaz a kvantitatív visszajelzésekből fakad (első sorban a vezetőség számára). Egyik felmérésünk során alábbi megjegyzések érkeztek az ügyintézői magatartásra vonatkozóan (kivonat): • „Nekem kellett kérdezgetnem, akkor válaszolgatott.” • „Folyamatosan kedves, együttműködő volt. Szerintem fogalma sem volt kivel beszél.” • „Éppen takarítottak.” • „Pontos lényegre törő, kielégítő volt.” • „Kiegyensúlyozott, és vonzó megjelenésű volt.” • „Ajánlotta, hogy nézzem meg az adatokat az interneten.„ • „Neki teljesen mindegy volt mit mondok.” • „Jó lenne a külsőségekre is figyelni, mint pl. sár, hóakadály, jó megközelíthetőség.” Kell vagy nem kell a próbavásárlás? Ezt természetesen nem tisztem eldönteni, ez az olvasó joga. De ehhez a döntéshez felhívom a figyelmet arra, hogy több kutatás is azt bizonyítja, mely szerint: A NEM panaszkodó ügyfelek köréből 85% megy más pénzintézetbe (anélkül, hogy bármit is mondott volna előtte elégedetlenségéről)… Szilvágyi Beatrix (Takarék Akadémia; tréner, coach, hr-tanácsadó)


45

Takarék Akadémia

w w w.takarekakademia.hu

Képzési naptár SZAKMAI ALAP KÉPZÉSEK Képzés neve

Célcsoport

Helyszín

Időpont

Időtar- Minimális tam létszám

1

Pénzügyi szolgáltatás közvetítői hatósági képzés

Pénzügyi szolgáltatás közvetítői tevékenységgel foglalkozó takarékszövetkezeti, banki munkatársak

Balatonföldvár

2013. február 9, 16, 23.

3 nap

15

30

20 000 Ft+áfa/fő

2

Mentorképzés

központi dolgozók

Bikács

2013. február 2-3.

2 nap

5

9

Komplex képzés része

3

Belső ellenőrök alapképzése

belső ellenőrök

Budapest

2013. március 25.

4 nap

10

20

60 000 Ft /áfa/fő

4

Valuta pénztáros és ügyintéző alapozó

Munkakör betöltéséhez, foglalkozás, tevékenység gyakorlásához szükséges képesítés megszerzése

Budapest

2013. március 7-8-9. 21-22.

5 nap

15

35

31 000 Ft/fő (vizsgadíj 34 500 Ft/fő)

5

Tőkepiaci termék értékesítő jogi alaptanfolyam

Azon hitelintézeti munkatársak, akik befektetési termékek, értékpapírok ügyfelek részére történő értékesítését, az ügyletek lebonyolítását végzik, vagy ilyen feladatokat is tartalmazó munkakört szándékoznak betölteni, valamint ezen munkatársak szakmai irányításáért felelős hitelintézeti középvezetők.

2013. március 28-29.

2 nap

15

30

50 000 Ft/áfa/fő

6

Orientációs képzés

Hitelintézeti dolgozók; továbbá azok, akiket a tanfolyamon elsajátítható tudás segítheti az eredményes munkában.

2013. április 18-20.

3 nap

15

30

45 000 Ft/áfa/fő

Simontornya

FIGYELEM! Közzétettük a 2013. tavaszi képzési naptárunkat, mely letölthető intranetes honlapunkról (www. takarekakademia.hu/intranet)*. A képzési naptárunkat folyamatosan bővítjük, frissítjük, az aktualizált változatot honlapunkon mindig eléri. A közelgő eseményekről, újdonságokról és esetleges változásokról Hírlevélben is tájékoztatjuk. A naptáron található ikonokon keresztül webes jelentkezési lapjainkat is elérhetővé tesszük. Az ikonok segítségével arról is tájékozódhat, van-e még szabad hely tanfolyamainkra (egyes tanfolyamok szervezésének előre haladtával egyre több „ikon”, bejegyzés válik aktívvá, ily módon nyújtva lehetőséget további, részletes információkhoz jutásra, jelentkezésre.)

46


Maximális létszám

Szabad férőhely

Takarék szövetkezeti költség hozzájárulás

Sorszám

Bővebb információ

Gyakorlati jó tanács: a Képzési Naptárban az ikonok használatakor ismételten meg kell adni a jelszót. Egyszerűen úgy oldható meg, ha az első bejelentkezéskor „√”-t adunk a képernyőn megjelenő „Jegyezze meg a hitelesítő …” négyzetbe. Képzéseinkről bővebb tájékoztatást az akademia@ takarekakademia.hu e-mail címen kérhet, valamint ügyfélszolgálati időben a +36 (1) 488-0874 és a +36 (1) 488-0875 telefonszámokon keresztül. (*A Takarék Akadémia intranetes (www.takarekakademia.hu/ intranet) oldala felhasználó név és jelszó megadása után nyitható meg. Ez a jelszó megegyezik az OTSZ intranetes oldalának jelszavával, ami után a takarékszövetkezete központjában érdeklődhet, amennyiben probléma merül fel a jogosultságokkal kapcsolatban, egyedi jelszót is adhatunk (de ezt természetesen csak a Takarék Akadémia intranetes oldalához tudja felhasználni). Az egyedi jelszó iránti kérelmét írásban megteheti.)

Takarék Akadémia

Mérlegképes könyvelők kötelező éves továbbképzése az új kreditpont rendszerben! A Kormány 357/2012. (XII.13.) Korm. rendelete módosította a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásba vételéről szóló 93/2002. (V.5.) Korm. rendeletet: „A szakmai továbbképzésre kötelezett személy továbbképzési kötelezettségét kreditpont minősítési eljárás keretében megállapított kreditpontok megszerzésével teljesíti.”

Hogyan teljesíthetem az előírt 16 kreditpontot a Takarék Akadémiánál? Számviteli témakörben szervezett képzéseinken minimum 8 kreditpont Minden regisztrált szakterületen minimum 4 kreditpont (vállalkozási, pénzügyi, államháztartási, egyéb szervezeti szakterület) Választott egyéb szakterületen minimum 4 kreditpont

Egyéb, nem számviteli szakterületen (adó, TB, stb.) minősített programjainkon való részvétellel további 8 kreditpont

Megfontolandó! (ajánlott képzési variációk) Pénzügyi Vállalkozói szakterületen szakterületen érdekelteknek érdekelteknek 1. alkalom: Ősszel a haszámviteli témagyományos körben tartandó 2 napos továbbelőadásunkon képzésen 8 kreditpont (kihelyezetten is!) megszerezhető 2-3. alkalmak: a 16 kreditpont őszi szakmai programjainkon 2 x 4 kreditpont

Figyelem! Aktuális képzési programunkat megtalálják a www.takarekakademia.hu honlapunkon valamint levélben is érdeklődhetnek képzéseinkről az [email protected] e-mail címen.


47

Kitekintés  Brüsszelből jelentjük

A munka folytatódik Szerző: Az újév kezdete nem hozott pihenést Brüsszelben sem, ahol sok párhuzamos Papp szálon folyik tárgyalás azért, hogy minél nagyobb befolyása legyen Európában Dániel a szövetkezeti bankoknak. A 2013-as év sok, régebben megkezdett folyamat lezárását, de még több új kezdetét jelenti.

MEGKEZDŐDÖTT a 2013-as év Brüs�szelben, ahol nagy sikerrel zárult a Szövetkezetek világéve rendezvénysorozat. A hatékony lobbizás, rengeteg találkozó, a konstruktív tárgyalások megtették a hatásukat. A decemberi záró rendezvényen az Európai Unió vezetői méltatták a szövetkezeti bankokat a gazdasági problémák leküzdésében. Sok pihenésre azonban nem volt idő, mert januárban már a svájci Davosban megrendezett Világgazdasági Fórumon is szóba kerültek pénzintézeteink. Ennek az volt az apropója, hogy a Financial Times című lap egyik publikációjában, a The Bankerben külön foglalkoztak a szövetkezeti bankokkal, ezen belül pedig több felsővezetővel készültek interjúk. A világtalálkozóra szánt megjelenésnek az volt a fő oka, hogy előtérbe kerüljenek a szövetkezeti bankok. Silvia Pavoni újságírónő cikkéből kiderül, hogy ezek a pénzintézetek hatékonyabban és stabilabban bírták, bírják a gazdasági változásokat, szemben sok szakértő jóslatával. (Ezt a rugalmasságot támasztja alá az decemberben, az Európai Szövetkezeti Bankok Szövetségének [EACB] fiatal

48


kutatóknak kiírt szövetkezetiség témájú győztes pályázatának kutatási anyaga is.) Kiemeli, hogy a kis- és középvállalkozásokat támogató, lokális bankok mennyire jelentős szerepet játszottak és játszanak abban, hogy visszatérjen a bizalom a bankokba. De a sikerek mellett a negatívumok is szóba kerülnek, úgy, mint a szövetkezetiség általánosságba vett ismeretének hiánya, valamint, hogy a törvényalkotók nem veszik figyelembe a szövetkezeti bankok törékeny helyzetét, egy kalap alá véve őket másként működő kereskedelmi bankokkal. Ezáltal, a szövetkezeti bankok előnyei nem mindig érvényesülhetnek, hátrányos helyzetbe hozva a kisebb pénzintézeteket. Az újságcikk egy példával is él, amelyben a szigorúbb szabályozási feltételek miatti következményeket mutatja be, azaz vagy egy másik pénzintézettel történő egyesülést vagy a piacról történő kiszorulást. Így a cél az, hogy a törvényhozók még jobban megismerjék a pénzintézetek sajátosságait, miközben minél több lehetőséget kell teremteni a párbeszédhez. Ahogy Gerhard Hoffmann, az EACB alelnöke és a BVR német bankcso-

port elnökségi tagja fogalmaz, a szövetkezeti bankok a „Lehman-korszak utáni zeitgeist” kell, hogy legyenek. A kor szellemének igényeivel felvértezve kell, hogy előtérbe kerüljenek ezek a pénzintézetek. Úgy, mint a korábbi, ciprusi Európai Uniós elnökséggel, az EACB tárgyalásokat kezdeményezett a 2013 első félévi, ír elnökséggel is. Itt elsősorban az Általános adatvédelmi szabályozás került szóba, miután ennek országonkénti jogharmonizáción kell átesnie, de előtte pontosabban kell a szabályozást megalkotni, mert eredetileg ajánlásnak tervezték és nem törvénynek. Az európai szövetség benyújtotta a saját módosítási kérelmét, így remélhetőleg az ír elnökség alatt el is fogadják a módosított törvényjavaslatot. Az EACB az Európai Befektetési Bankkal (EIB) és az Európai Befektetési Alappal (EIF) kezdett tárgyalásokat, hogy a szövetkezeti bankok és rajtuk keresztül a kis- és középvállalkozók könnyebben jussanak európai uniós szintű pénzügyi támogatáshoz. Az adatgyűjtés ehhez megkezdődött, közben pedig egy új rendszer kidolgozásába kezdett az európai szövetség a Deloitte pénzügyi szolgáltató vállalattal, hogy pénzügyi tanácsokat kérjenek arra vonatkozóan, milyen fajta hitelezésre van szüksége ezeknek a vállalkozásoknak. A fentiekből kiderült, a lobbizás töretlenül folyik, hogy a szövetkezei bankok minél jobb pozícióba kerüljenek a bankszektor egészében. Ehhez kíván sok türelmet és még több energiát Hervé Guider, az EACB ügyvezetője! 

Szóra érdemes…  Emlékezetes rendezvény

Bál volt Baranyában Szerző: Mint hagyomány, január harmadik péntekjén, ez évben immár 15. alkalommal báKiss loztak a dél-dunántúli takarékszövetkezetek dolgozói. Ezúttal Pécs legfrekventálGyörgy tabb báltermébe a Palatinus Hotelben, – ahol egykor Liszt Ferenc, majd Bartók Béla is koncertezett – közel kétszázan jöttek el a takarékbál-dolgozói népünnepélyére.

Csavard fel a szőnyeget, még ma éjjel…

BÁRDI JENŐ, a Régió Szövetség elnöke nyitotta meg a rendezvényt, majd a Takarékbank részéről Molnár István, továbbá a Fundamenta Lakáskassza nevében Vicze Balázs igazgatók mondtak köszöntőt. Elismeréssel méltatták, hogy a nehéz gazdasági-pénzpiaci körülmények dacára, a Szövetség tag-takarékjai másfél milliárd forintnyi nyereséget könyvelhetnek el. Különösképp értékes Mohács és Hungária takarékok fél-félmilliárdos eredménye, de Szigetvár, Dunaföldvár és Bóly is szép, másfél-másfélszáz milliós nyereséggel büszkélkedhetnek. A köszöntők hangsúlyozták az előttünk álló esztendő újabb kihívásait és azt, hogy a további helytállás fokozott erőfeszítéseket igényel. A szövetségi sportnap versenydíjainak átadását büfé-vacsora követte, majd a híres „Nyuszómuszó” (Magyar Attila) és a hírhedt „Álriporter” (Beleznay Endre) fergeteges vidámságot varázsolt a megnyitók komoly beszéde keltette hangula-

ta helyére. A zenés-táncos egyveleg keretében a „bankrablás egy intelligens bankautomatából” kabarétréfa keltette hahotázás, könnyekre fakasztotta a nagyérdemű közönséget. S miután pirosra tapsolta már mindenki a tenyerét, ismételten a közkedvelt „Palatinus” kiszenekar vette át a főszerepet. A hangulat oly magasra hágott, hogy éjfélig szünetet A bálkirálynő Farkas Anita és a bálkirály Fischer Szilveszter se lehetett tartani. Tánc, mulatság, vidámság végeláthatatlan és kifogyhatatlan önfeledt szórakozás uralta a parkettet. Kiss György szövetségi titkár nehezen tudta tartani a programot, de végül is sor került a hagyományos bálkirály és királynőválasztásra. Közkívánatra, ezúttal a Szentlőrinc-Ormánság Takarék két fiatalja, a felettébb bájos Farkas Anita és a macsós-sportfenomén Fischer Szilveszter nyerte el a kitüntető címeket. A tetőfokára hágott a hangulat A gazdag tombola-kínálat kisorsolása után melegedett bele igazán csút egymásnak azzal, hogy jövőre a hangulat. A zenekar és a tánco- ugyanitt, ugyanígy találkozunk és lók hajnali félnégykor intettek bú- folytatjuk a dáridót. 


49

Személyi hírek  Életút I.

Antal Józsefné Ili Készítette: Iluska – mert munkatársai csak így szólítják – 1973 óta, több mint 39 éve dolTÉSZ gozik a Takaréknál. Munkaviszonya a Szihalom és Vidéke Takarékszövetkezetnél kezdődött, azóta máshol munkaviszonya nem volt. Az eltelt időszak alatt volt kirendeltség-vezető, hitelügyi előadó, belső ellenőr, osztályvezető, majd 2007-től ügyvezető igazgató, jelenleg is. Folyamatos képzésekkel, kitartó és pontos munkával érte el mindezeket. Nap, mint nap bizonyítja, hogy igazi pénzügyi szakember, felelősségteljes vezető és remek munkatárs. Mindent tud, utasításai egyértelműek, igényesen, magas színvonalon végzi munkáját. Az egész életpályáját a takarékszövetkezeti munkának szentelte. A Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet a Takarékszövetkezeti Életút Aranygyűrű kitüntetéssel köszönte meg a takarékszövetkezetnél végzett kiemelkedő munkáját. HOGYAN kerültél a takarékszö vetkezethez? – Kikerülve a közgazdasági Szakközépiskola padjából szerencsémre helyben – szüleim legnagyobb örömére – a takarékszövetkezetben elhelyezkedési lehetőségem nyílt, így az akkor önálló Szihalom és Vidéke Takarékszövetkezet hitelügyi előadója lettem 1973. július 1-jétől. Megmondom őszintén óriási dolognak tűnt fiatalon „banki” ügyintézővé válni. Ez annyira komolynak, elérhetetlennek tűnt akkoriban, hogy szinte el sem hittem, hogy én meg tudok felelni az elvárásoknak, az emberek bizalmának. Mert igen, a 40 évem is ezt igazolja, e kettő szükséges és nagyon fontos ahhoz, hogy helyt tudjunk állni, ezt az egyre nehezedő feladatot el tudjuk látni. Könnyű dolgom volt még akkor, mert 3 ügyrend alapján dolgoztunk – az un. „zöld” szabályzat – általános, betét és kölcsön ügyrend. Az én munkaköröm ez utóbbi elsajátítását kívánta meg elsősorban. Sosem felejtem el, volt személyi, mezőgazdasági hitelfelvételi lehetőség 5000-5000 Ft összegben, de férj-feleség tagsága estén 60006000 Ft-ot lehetett egy időben egyszerre folyósítani ügyfeleinknek. Ez akkor nagydolognak számított.

50


Ugyanígy az egyszeri kamatkezelési költségre való áttérés, amikor is ügyfeleink az igényelt összeget teljes egészében kézhez kapták, nem volt belőle levonva semmilyen hiteldíj, annak mértéke a törlesztő részletekbe volt beépítve Betételhelyezésnél is volt az egy évre tartósan lekötve 5%a-ért, volt a három hónapra lekötve 3%a-ért és volt a látra szóló 2%a-ért. Kézzel könyveltünk, kézzel tőkésítettünk. Hát ennyire „bonyolult” volt akkor a munkánk! – Aztán jött a Füzesabony és Vi déke Takarékszövetkezet. – Életem igen meghatározó szakasza a 70-es évek végéhez köthető, miszerint a fent említett takarékszövetkezet 1976. január 1-jétől fuzionált a Füzesabony és Vidéke Takarékszövetkezettel. Bocsi Imre elnök úr akkor a kirendeltség vezetőjének, majd egy év múlva belső ellenőrnek nevezett ki. Ez meghatározta családi életemet is, mert a munkám miatt itt Füzesabonyban telepedtünk le. Itt élünk azóta is, s mára már olyan mintha itt születtünk volna. Az én munkahelyváltozásom miatt telepedtünk itt le, férjem 40 évig innét járt Miskolcra dolgozni – je-

lenleg már nyugdíjas – itt nőttek fel gyerekeink. Már ide köt bennünket minden emlék. Visszatérve a munkára, belső ellenőr voltam 1986-ig, majd 2007-ig osztályvezetőként dolgoztam. A 20 év alatt igyekeztem olyan személyzeti, bér és munkaügyi osztályvezető lenni, aki szakmailag is szinten tudjak maradni. Ehhez mindig és minden jogszabályváltozást nyomon követtem. Elsősorban a számviteli és adójogszabály változások területén, de a PIT, HPT és egyéb szakmai jogszabályt egészen a tervezet szinttől –még véleményezési lehetőségem is volt – ismerhettem, értelmezhettem. Nagyon sok ügyféllel ebben az időszakban is tartottam a kapcsolatot. Belső ellenőri múltamban s alaptermészetemből fakadóan nagyon sok vidéki embert megismertem, barátként tisztelhetek, akik aztán több esetben kértek tőlem banki tanácsot, segítséget. Nagyon sok kollegát ismertem, mert többször vettünk részt a SZÖVOK-ban egy-kéthetes továbbképzéseken. Sokat tanultunk, segítettük, megértettük egymást, jobban összetartottunk. Szép emlékeim vannak erről az időszakról (80-90-es évek).

Személyi hírek

Ez az, amit most hiányolok, de a TAKARÉK Akadémia oktatásai erre hivatottak. Első kitüntetésemet a Takarékossági Világnap alkalmával 1984-ben kaptam Kiváló Szövetkezeti Dolgozó címén. Takarékszövetkezeti érdemérem ezüst fokozatát 2001ben, míg az aranyát 2008-ben kaptam. Az elmúlt évben a közelgő 40 éves takarékszövetkezeti munkám elismeréséül Életút Aranygyűrű kitüntetésben részesültem.

gel végeztem feladataimat. Sokszor mondjuk, hogy ma már semmire sincs időnk! Ezért is jó rohanó világunkban visszaemlékezni a régi munkaidőben és munkaidőn kívüli közös élményekre. A régi munkatársakkal a nyugdíjas találkozók révén nyílik erre lehetőség. Ezek feltöltenek és erőt adnak. Ugyanakkor öröm a fiatal, kezdő munkatársakkal is foglalkozni. Nagyon hálásak és készségesek tudnak lenni. Betanításukban egy fő cél vezérel: ugyanolyan elkötelezett dolgozókká váljanak, mint amilyenek mi voltunk, szeressék meg és érezzék hivatásuknak a takarékszövetkezeti munkát. Az új kihívásokhoz legyen erejük, tudjanak és merjenek mindig megújulni. Tiszteljék és becsüljék az ügyfeleket, mert belőlük élünk, ők tettek naggyá bennünket. A 40 év alatt azt is megtanultam, hogy mindig tudni kell ön kritikát is gyakorolni, nem szégyen az ember tévedését bevallani, sőt többek között ez teszi naggyá az embert. Úgy gondolom a pénz és számok világában különösen, de a hétköznapi életben is igen jól jön, ha az ember precíz, pontosan látja el feladatát. Ezen a téren is jó tanítóim voltak szüleim, és főnökeim. Sokat köszönhetek nekik. Többek között az összes eddigi kitüntetéseimet is, azzal, hogy érdemesnek tartottak rá, felterjesztettek az odaítélésére. A precizitás legalább annyira fontos, mint a tisztesség, őszinteség és becsületesség.

– Kollégáid mindig igen nagy sze retettel és megbecsüléssel beszél nek Rólad. De milyen munkatárs Antal Józsefné Iluska? – Mivel a rák jegyében születtem, így a család fontossága, az odaadás, a szeretet, törődés és gondoskodás nagyon jellemző rám. Ezért is szeretek olyannyira itt dolgozni, mert a takarékszövetkezeti kollektíva olyan, mint egy „nagy család”. Mindig vannak olyan dolgozók és olyan ügyfelek, akik megértést, törődést igényelnek, s egy kis odafigyeléssel, pozitív gondolkodásra való inspirálással segíthetünk rajtuk. Abban a szerencsés helyzetben voltam és vagyok, hogy nagyszerű munkatársakkal vagyok körbevéve. Dolgozhattam a ma már 70-80 éves kollegákkal, de dolgozhatok fiatal, gyermekeimmel azonos korosztályú lányokkal, fiukkal is. Számomra egy volt a fontos, hogy mindenkit értékes emberként kezeltem, és kezelek ma is. Mindenkiben rejlenek ugyanis fontos emberi tulajdonságok, csak éppen lehet, hogy önbizalom hiányában nem tudja érvényesíteni. Természetesen ennek ellenkezője sem jó, mikor is valakinek nagyon nagy önbizalma van, de nincs mögötte semmilyen szakmai elkötelezettség vagy tudás. Na ezeket kell jól kezelni! Úgy érzem mindig mindenkivel megtaláltam a kellő hangnemet, elsősorban és mindenekelőtt a takarékszövetkezet érdekeit szem előtt tartva, de emberi módon. Mindig, – Nehéz idők járnak most a pénz minden munkakörben felelősség- ügyi szektorra, meg tudnak felelni



a kihívásoknak a takarékszövet kezetek? – A takarékszövetkezetek jelenlegi helyzete, jövője nagyban függ a gazdaság teljesítményétől, a különféle kormányzati szándékok megvalósulásától. A külső gazdasági tényezőkben rejlő kockázatoknak ki vagyunk szolgáltatva részben a szabályozók részben ügyfeleinken keresztül. A veszély forrása éppen az a tevékenység, amit folytatunk nagyon kockázatos, és sokszor nem is rajtunk múlik, nem tudjuk befolyásolni, megakadályozni annak előfordulását. Ugyanakkor azt vesszük észre, hogy a különböző jogharmonizáció miatti megfeleltetés, az egyenrangú bankként való kezelést a takarékszövetkezetek eddig is nagyon nehezen tudták kigazdálkodni, Folytatás az 52. oldalon


Antal Józsefné

51

Személyi hírek

Folytatás az 51. oldalról ill. a nehezedő gazdasági körülmények miatt egyre több veszteséget kénytelenek elszenvedni. A több mint 50 éves múlttal rendelkező takarékszövetkezeteknek eddig még nem tapasztalt, jövedelemtermelő képességére negatívan ható tényezők megsokszorozódásával kell számolni. A válság, vidéken tapasztalt magas munkanélküliségi ráta miatt egyre több a késedelmes kitettség, a behajthatatlan követelés. Ebből adódóan növekszik a függővé vált, esedékes meg nem

A jövő egyik záloga a kockázatlapú gondolkodási mód elterjedése, az hogy minden kockázati típusban időben tudjuk mérni és azonosítani a benne rejlő veszélyeket. Létkérdés, hogy a tőkemegfelelést minden helyzetben és körülmények között biztosítani tudjuk úgy a szabályozói I. mint az ICAAP II pillérben, ill. a felügyeleti felülvizsgálatban meghatározottaknak.

szerzésére irányuló egyre erősödő konkurencia harccal mindenképpen számolnunk kell. Ugyanakkor ki kell használni azt, hogy a tőkepiac szereplői különféle termékeivel, csomagjaival lassan már csak a középréteget vagy a nagy vállalkozásokat célozza meg, ugyanakkor mi a legkisebb településeken élő minimális bérrel, kis nyugdíjjal rendelkező embereket is kiszolgáljuk. A források megszerzésére irányuló tevékenységünk is nehezebb és drágább lesz, mivel a kereskedelmi bankok magyarországi leányvállalatai forrás szűkében vannak, és magasabb kamatokat ígérnek. A mindenkori kormányok nemigen foglalkoztak kellően a hazai szövetkezeti hitelintézetek problémáival, a pénzügyi szektor többi szereplőihez hasonlóan egyenlő adó és teherviselést róttak ránk. Ezért örültünk és bizakodtunk a jelenlegi kormányfő többször elhangzott beszédében, ahol is „nagyobb szerepet szánnak a Takarékszövetkezeteknek” (2010. október 14.-én Orbán Viktor beszéde a Szövetkezeti Bankok és a Kis-és Középvállalkozások III. Európai Fórumán, Budapesten). Ehhez azonban jelentős tőkeinjekcióra lenne szükségünk! Nagyon fontos dolognak tartom azt is, hogy a fiatalok takarékosságra való nevelésében, a pénzügyi kultúra minél szélesebb körben történő elterjesztése, az egyszerű emberekhez való eljuttatása céljából fontos szerepet kellene kapni a takarékszövetkezeteknek! Mert bármilyen modern világot élünk mindig pénzből kell megélnünk, annak beosztása, összespórolása, a valakikre való „rábízása” nem csak kamat és hozam kérdése, hanem a bizalomé is!

fizetett kamatok és díjak mértéke, az értékvesztés képzés összege. A kellő fedezet és biztosíték, a fizetőképes kereslet hiányában csökken a hitelek iránti igény, egyre nehezebben tudjuk szabadpénzeszközeinket kihelyezni. A jövő egyik záloga a kockázatlapú gondolkodási mód elterjedése, az hogy minden kockázati típusban időben tudjuk mérni és azonosítani a benne rejlő veszélyeket. Létkérdés, hogy a tőkemegfelelést minden helyzetben és körülmények között biztosítani tudjuk úgy a szabályozói I. mint az – Szavaidból látni, hogy nehéz ICAAP II pillérben, ill. a felügyeleti elszakadni a munkától. Mivel töl felülvizsgálatban meghatározot- töd szabadidődet, amikor nem dolgozol? taknak. A jelenlegi recessziós gazdasági – Nagyon kevés szabadidőm környezetben megnövekedett hi- van, de azt, ha tehetem, a csalátelkockázattal, az ügyfelek meg- dom körében töltöm. A férjemmel

52


40 éve élek kiegyensúlyozott, boldog házasságban. Nagyon büszke vagyok két felnőtt lányomra és családjára, a két nagy és a három éves kis unokámra. Ők az életem értelmei. Az ember úgy gondolja, hogyha felnevelte gyerekeit, vége az aggodalmaknak, átvirrasztott éjszakáknak. Egyáltalán nem így van! Tovább folytatódik, és ez csak megsokszorozódik az unokák révén. De ez így van jól. Aki még nem élte át, kívánom, hogy legyen benne része, azt a sok szeretetet, örömet, amit ők tudnak nyújtani egy életre szólóak, és átsegítenek minden kudarcon és nehézségen. Szeretnék minél több időt velük együtt tölteni, egészségben még sokáig a segítségükre lenni. Imádok főzni, szeretek kirándulni, országot és világot látni. Többször gondoltam úgy, hogy mennyivel könnyebb volna, ha nyernénk a lottón, vagy más szerencsejátékon. Gondolatban már szét is osztottam családtagok, barátok, munkatársak között és utaztam egzotikus helyekre. De rájöttem, hogy igazi terveim csak abból a pénzből lehetnek, amit megkeresünk, amiért megdolgozunk. Vágyom arra, hogy több időm legyen a pihenésre, olvasásra, de úgy gondolom, hogy ha megérem ez már csak a közelgő nyugdíjas éveimben adatik meg számomra. – Mit üzensz az elkövetkező „ta karékos” generációnak? – Visszatérve a takarékszövetkezeti munkára, úgy gondolom, hogy az irántunk érzett bizalom titka többek között, hogy minden ügyfelet tisztelünk és becsülünk, időt nem sajnálva egyedileg kezeljük ügyeiket. Elhitetjük, hogy számunkra ők a legfontosabbak, mindig átérezzük, azonosulni tudunk problémáikkal. Felelősséggel tesszük felvilágosításainkat, tájékoztatásainkat, hiszen mi holnap is ott ülünk és holnap is ügyfeleink szemébe kell néznünk. Bizalmukért nap, mint nap meg kell küzdeni, azt ki kell érdemelni. 

Személyi hírek  Életút II.

Lugosiné Bába Katalin Készítette: Lugosiné Bába Katalin 40 éve a Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet dolTÉSZ gozója. Az első két évben adminisztrátorként ezt követően belső ellenőrként végezte munkáját. 2012-ben a Takarékszövetkezeti Életút Aranygyűrű kitüntetéssel köszönte meg neki takarékszövetkezete és a TÉSZ csoport a szövetkezeti mozgalomban végzett kiemelkedő munkáját. Munkáját mindig nagy szorgalommal, igényesen és magas színvonalon végezte. Belső ellenőri feladatok ellátása mellett a központ munkáját is segítette. A takarékszövetkezet kollektívájának megbecsült tagja. Nyugdíjba vonulása előtt így gondol vissza az elmúlt negyven „takarékos” évre: „2012. 10. 26. emlékezetes nap ma-

rad számomra, Villányba kaptam meghívást a Takarékossági Világnap ünnepségre. Nagy meglepetésemre, egyben örömömre »Életút Aranygyűrű« kitűntetésben részesített a TÉSZ. Ez a legnagyobb kitüntetés, amit kaptam a munkám során. Ezúton is szeretném megköszönni a Hajdúdorog és Vidéke Takarékszövetkezet vezetőinek, Korondán Miklós elnök-ügyvezetőigazgatónak és Kiss Gizella ügyvezető-főkönyvelőnek. Középiskolás koromban is már a számok világában éreztem otthon magam. A Kereskedelmi Szakközépiskolát Debrecenben végeztem, de ismét visszajöttem szülőhelyemre, Hajdúdorogra, itt keresve munkát. Fél évet a szomszéd városban dolgoztam, aztán 1973. május 2-ai kezdő napon, emlékszem ott toporogtam nagy izgalommal a Takarékszövetkezet ajtajában, vártam a nyitást. Ekkor még eszembe sem jutott arra gondolni, hogy 40 évet itt fogok dolgozni. Adminisztrátornak, ügyintézőnek vett fel az akkori elnök, Némeczki János bácsi. Nagyon örültem ennek a munkának is, tudtam nem lesz unalmas, hisz szolgáltatási terület, s ügyfelekkel állunk folyamatos kapcsolatban. Az ügyeket intéző emberekkel a kapcsolat közvetlenebb ezekben a kis városokban, hisz ismerjük az



itt élő embereket, tudunk együtt gondolkodni velük. Természetesen minden egyes területre be kellett tanulni, pénztáros, könyvelő stb. Időközben elvégeztem a Takarékszövetkezeti-ügyintézői tanfolyamot, ahol ügyintézői szakképesítést szereztem. 1976-ben felkértek, belső ellenőrnek, kicsit féltem, ettől a kihívástól, de sikerült a rám háruló feladatot megismernem, és nagyon megszerettem. Igyekeztem minél rövidebb idő alatt a Takarékszövetke-

zet minden területét megismerni, a vonatkozó törvények, rendeletek, szabályzatok ismeretét megszerezni. Így folyamatosan tanulhattam, fejlődhettem, amit a munkám során alkalmazhattam. Majd 1978-ban házasságot kötöttem, és két gyerek nevelésével töltöttem időmet 1979-83-ig, ez volt a GYES időszaka. A kisebbik gyermekem, még nem volt 2 éves, mikor megkérdezték visszamennék-e dolgozni. Vállaltam, bölcsősek letFolytatás az 54. oldalon


Lugosiné Bába Katalin

53

Személyi hírek

Majd bevezetésre került a pulti rendszer, használtuk a számítógépeket. Kirendeltségeket nyitottunk, 1985-ben Hajdúböszörmény, 2000ben Hajdúnánás településeken. 2003-ban felújításra került a központi egység, vezetőváltás volt. Lehetőséget adtak tanulásra, elkezdtem tanulmányaimat a Nemzetközi Bankárképzőben, ahol Banki tanácsA Takarékszövetkezetekre a adó képesítést szereztem 2005 januárjában. Így folytathattam a belfolyamatos növekedés a jel- ső ellenőri tevékenységet. lemző, így a mienkre is. Elmondhat- A számítógépes hálózat is nagyot fejlődött, a kirendeltségek is összejuk, hogy folyamatosan növelte betét, köttetésbe kerültek, így az ügyfelek a-hitel állományát, a mérlegfő-összeg bármelyik egységnél intézhették már ügyeiket. A Takarékszövetkezet is többszörösére emelkedett. Az évek mottója, hogy a lakosság helyben során saját tőkéjét is növelte, megfele- intézhesse ügyeit. A Takarékszövetkezet folyamatosan bővítette szollő szavatoló tőkével rendelkezik a biz- gáltatásait, újabb betéti termékek tonságos működéshez, a tőke-megfele- bevezetése, elektronikus számlavezetés, bankkártya, sms szolgállési mutatója többszöröse az előírtnál. tatás. Újabb kirendeltség nyitása 2087-ben, a megyei városban, Debmatikai rendszerbe be van építve, a recenben is, majd ATM elhelyezése programok elvégzik. Ekkor még egy minden kirendeltségnél. kirendeltség volt csak Hajdúviden, a Bővült a létszám is ma már az 5 dolgozói létszám is csak 10 alatt volt, kirendeltséggel együtt a dolgozók de nagyon jó kis kollektíva alakult ki. létszáma 28 fő. A vezetéssel és a Folytatás az 53. oldalról tünk és a belső ellenőri feladatokkal folytattam a munkát. Érdekes visszaemlékezni, hogyan is kezdtük a 70-es években a munkát, kézi könyvelés volt, (evolut tábla) tekerős számológéppel számoltunk. A kamatok számítási technikáját el kellett sajátítani, ez ma már az infor-

dolgozókkal sikerült jó kapcsolatot kialakítani, segítettük egymás munkáját. A Takarékszövetkezetekre a folyamatos növekedés a jellemző, így a mienkre is. Elmondhatjuk, hogy folyamatosan növelte betét, a-hitel állományát, a mérlegfő-összeg is többszörösére emelkedett. Az évek során saját tőkéjét is növelte, megfelelő szavatoló tőkével rendelkezik a biztonságos működéshez, a tőke-megfelelési mutatója többszöröse az előírtnál. A mai világban úgy gondolom, fontos szerepet kapnak a Takarékszövetkezetek, az emberek igénylik az emberközpontú, közvetlen kapcsolatot, sokszor kérnek tanácsot. Ez a ledolgozott 40 év egyben a nyugdíjas éveim kezdete, amit igyekszem tartalmasan, mozgalmasan eltölteni. Nagyon szeretek utazgatni, s vannak még csodás helyek, ahová érdemes ellátogatni. Természetesen most már a családra is több idő fog jutni, várom az unokákat, akik kiteljesítik életem. A kollegák, kolleganők hiányát majd igyekszem egy-egy látogatással pótolni.” 

Mezei László kitüntetése



Mezei László

54

síti a banki csapatot. Pályáját ’85ben az MKB-ban kezdte, ezt követően a Külker Főiskola elvégzése után a CIB Banknál folytatta a back office-on, majd a nemzetközi bankkapcsolatokon és vállalati ügyfél referensi munkakörökön keresztül eljutott a termékfejlesztésig, végül pedig a strukturált finanszírozás részleget vezette. Innen ’96-ban az ABN-AMRO Bankhoz igazolt, ahol a nemzetközi cash-management szakértőjeként a termékfejlesztés maradt a fő tevékenysége. A TakarékBanknál a Vállalati ÜgyIDÉN a Takarékossági Világnap felek Üzletágon kezdett, majd 2001TakarékBanki kitüntetettje Mezei től a Fizetési Forgalom vezetőjének László volt. Laci 2000 júliusától erő- nevezték ki. Munkája és feladatai az


első tíz évben „csak” a back-office feladatok – forint- és deviza pénzforgalom, bankkártya és készpénzforgalom – ellátására terjedtek ki, de 2010-től a pénzforgalmi és bankkártya termékfejlesztéssel is bővült az irányítása alá tartozó terület feladatköre. Időközben újabb diplomát szerzett a Műszaki Egyetem Bankinformatikai szakán. Két kisgyermek édesapja, és ha a család és a munka mellett marad egy kis szabadideje is, akkor szívesen hódol sportos hobbijainak, amelyek közül a lovaglás, a futás és egy különleges sport, a japán kardvívás a kedvencei. Gratulálunk a kitüntetésedhez!

Rólunk írták

Sajtófigyelő Erősödik az integráció a takarékoknál – Varga Antal: ragaszkodik a szektor a többséghez a TakarékBankban TOVÁBB erősödik az integráció az Országos Takarékszö-

vetkezeti Szövetség tagintézményei között, terveik szerint egységesítik termékkínálatukat és arra törekednek, hogy valamennyi tagszervezetük csatlakozzon a TakarékPont hálózathoz – nyilatkozta lapunknak Varga Antal, a szervezet ügyvezetője. Hozzátette: a takarékok sokat várnak az MFBvel folytatott együttműködéstől is, ám megőrzik többségüket a TakarékBankban.

tartani, vagyis a jövőben sem kívánunk finanszírozni olyan vállalkozásokat, amelyekkel kapcsolatban nem tekinthető biztosítottnak a megtérülés. Tehát a prudens hitelezésből a jövőben sem engedünk. A lakossági forintbetéti piacon 16 százalékos piaci részesedés ugyanis nem csak óriási le– Az OTSZ tagintézményei tavaly májusi közgyűlésükön – hetőségeket jelent, hanem óriási felelősséget is, a betétetehát még a TakarékBank-pakett eladása előtt – elfogad sei pénzét pedig egy szolgáltató sem teheti kockára. Ennek tak egy új stratégiát, amely az integráció erősítését tűzte megfelelően akkora ütemben nőhetnek majd a kihelyezések, amelyet normál üzletmenet mellett elbír a piac. ki célul. Mik ennek a stratégiának az elemei? – A stratégiának valóban az a célja, hogy erősítse az együttműködést az OTSZ 105 tagszervezete között. Ennek egyik, az – A tavalyi számaik mindenesetre igen biztatóan alakul ügyfelek szempontjából is fontos eleme, hogy az integrált tak, hiszen növelni tudták piaci részesedésüket a hitelezés takarékok arra törekednek, hogy a jövőben valamennyien területén is. Mekkora lehet az idén a bővülés? csatlakozzanak a TakarékPont hálózathoz. Az átállás az el- – Konkrét számot januárban még korai lenne mondani. képzelések szerint fokozatos lesz, és több lépcsőben megy Viszont az üzleti aktivitásunkat tovább szeretnénk növelni, végbe, alkalmazkodva a helyi sajátosságokhoz. Mindez a ter- így a tavalyi évhez hasonlóan mind a volumen, mind a piaci mékpaletta erőteljesebb homogenizálódását is maga után részesedés érezhető növekedésére számítunk. vonná, vagyis mind a kínálat, mind az árazás sok tekintetben hasonló lesz. Az integráció erősítésével együtt kell járnia az – A takarékszövetkezetek az elmúlt években több, első IT-rendszerek korszerűsítésének is: itt arra törekszünk, hogy sorban a fiatalabb korosztálynak szánt lakossági ter javítsuk a takarékszövetkezeti fiókok átjárhatóságát az ügy- mékkel is megjelentek a piacon, elég például az érintés felek számára. A fokozatosság elvét viszont itt is szem előtt nélküli fizetést lehetővé tévő karórára, vagy a fiatal ügy tartjuk, hiszen az informatikai átállás komoly beruházás. feleknek szánt bankszámlákra gondolni. Látszanak-e en nek az eredményei? – Mit hoz az új stratégia a hitelezésben? – Átütő sikerről korai beszélni, ám az első eredmények – A hitelezésben is szeretnénk egységesíteni a folyama- már látszanak az adatokban. Mindenesetre a fiatalok takatokat, például ahol lehet, pontozásos elven működő, scoring rékokhoz vonzása továbbra is cél, és ennek két útja van: a rendszert vezetnénk be. Fontos ugyanakkor, hogy az egye- nekik szóló termék és a jól hasznosítható információ. Utóbdi, vagy nagy ügyleteknél továbbra is megmaradjon a helyi bira példa az a pénzügyi ismereteket oktató DVD, amelyet takarékok önállósága, hiszen az adott projektet vagy adott az ország ezer középiskolájába juttattunk el. Ezt a munkát ügyfelet ők ismerik leginkább, és ezt a tudást meg kell be- folytatni kívánjuk a jövőben is. csülni. Vagyis amellett, hogy igyekszünk egyszerűsíteni a folyamatokat, ügyelünk arra, hogy a fontosabb ügyleteknél – A takarékszövetkezeti szektor azon kevesek közé tar megmaradjon a takarékszövetkezetek önállósága. tozik a pénzügyi szolgáltatók között, amely tavaly növel ni tudta eredményét, legalábbis ami az első tíz hónapot – A hitelezési piac kapcsán eléggé nagy a nyomás a szek illeti. Ezt az eredményt viszont az idén már eltüntetheti toron, hiszen jelentős részben tőle várják a kisvállalkozói a tranzakciós adó. hitelezés fellendítését. Mekkora növekedést lehet úgy el – A tranzakciós illeték bevezetése természetesen nagyon komoly negatív hatást gyakorol a nyereségtermelő képesérni, hogy a portfólió minősége jó maradjon? – Ezzel kapcsolatban az a véleményem, hogy a játéksza- ségre. Emellett maradt pár tisztázatlan kérdés a szabályozás Folytatás az 56. oldalon bályokat az élénkítési törekvésekkel párhuzamosan is be kell


55

Rólunk írták

a TakarékBankban, a pénzintézet élete alapvetően nem változik, ahogy az Országos Takarékszövetkezeti Szövetségbe tömörült tagintézmények helyzete sem lesz ettől könnyebb vagy nehezebb. Egyfajta szerepvállalás abban nyilvánulhat meg, hogy reményeink szerint az állam hozzánk irányítja majd a fennhatósága alatt álló vállalkozásait, illetve azok beszállítóit. Ettől a lépéstől reméljük, hogy piacaink meg– Az MFB tulajdonszerzése a TakarékBankban milyen ho erősödnek, a forgalmunk pedig nőni fog. zadékkal jár a takarékok és a fejlesztési bank számára? – Többel is. Egyrészt árulni tudjuk az MFB saját termékeit – Mekkora piacot, mekkora forgalmat remélnek az álla az integráció nagyjából 1400 fiókból álló hálózatában, ami mi vállalatok révén? azért nem elhanyagolható körülmény. Másrészt a takarékok – Nemrég Orbán Viktor miniszterelnök arról beszélt, szeintenzív szerepet vállalhatnak az MFB-hez tartozó vállalko- retné, ha a takarékszövetkezeti szektor jelenlegi, ötszázalékos zások kiszolgálásában is: ezekkel a cégekkel már meg is in- piaci részesedése a duplájára vagy a triplájára emelkedne. Mi dult a kapcsolatfelvétel. ennél kisebb eredménnyel is beérjük, azaz, azt fogalmaztuk meg magunkban, hogy tíz éven belül szeretnénk megdup– Mi garantálja, hogy a Magyar Fejlesztési Bank kisebb lázni a piaci részesedésünket. Azt, hogy ez ténylegesen mekségi tulajdonos marad a TakarékBankban? kora forgalmat jelenthet, ma még nem lehet megtippelni. – Az, hogy ragaszkodunk a többségi tulajdonunkhoz, mint ahogy ezt már többször jeleztem is. Ennek érdekében – Hol tart ma ez a folyamat? a TakarékBankban tulajdonos takarékszövetkezetek egymás – Folyamatosan keressük meg azokat az állami vállalatoközött olyan szerződéses rendszert alakítanak ki, amely ga- kat, amelyeknél üzleti kapcsolatot remélünk, ezen felül az rantálja a többségi tulajdon fenntartását. önkormányzatok is akvizíciós tevékenységünk fókuszába Világgazdaság, vg.hu, 2013. január 21., szerző: Barát Mihály kerültek. Már ma is majdnem kilencszáz településsel, kisváhttp://www.vg.hu/penzugy/penzugyi-szolgaltatok/erosodik-az- rossal állunk partneri kapcsolatban, ezt a kört pedig tovább integracio-a-takarekoknal-395943 szeretnénk bővíteni. A kormány legutóbbi intézkedése kedvez ennek a szándékunknak, hiszen azzal, hogy az ötezer fő alatti települések adósságát átvállalja, megnyitja az utat az Nemrég Orbán Viktor miniszterelnök önkormányzatok számára a bankváltás előtt. Sokan ugyanis ott vezették számláikat, ahol hitelük volt. Elmondható, hogy arról beszélt, szeretné, ha a takarékszö- az utóbbi néhány hónapban számos önkormányzat keresett meg bennünket számlavezetéssel kapcsolatban, ezekből a vetkezeti szektor jelenlegi, ötszázalékos piaci rérelációkból pedig hamarosan hitelkapcsolat is lesz. Az önszesedése a duplájára vagy a triplájára emelkedne. kormányzati szektor hitelezése jelen pillanatban nagyon nehéz, a kormány döntése alapján egy település csak akkor juthat kölcsönhöz, ha azt központilag jóváhagyták. Ez a folyamat egyféle állami előszűrőnek is nevezhető, amire valóban szükség van, hiszen a korábbi időszakban egyes A HITELEZÉS beindítását várja a kormány a takarékszövetke- önkormányzatok gyakran olyan beruházásokra is vettek zetektől. A háttér, a kellő tőke és a szándék is adott, a szövet- fel hitelt, amelyek nem járultak hozzá a település gazdasákezeti pénzintézeteket mégsem árasztja el hitelkérelmekkel gi értelemben vett fejlődéséhez. Az ügylet természetesen a vállalkozói szektor. Varga Antal, az Országos Takarékszö- még így sem lesz rizikómentes, hiszen a kockázatmentes vetkezeti Szövetség ügyvezető igazgatója szerint a hitelfel- hitel az, amit már visszafizettek. Azonkívül itt van a kis- és vételhez két fél szükséges, a bank pedig hiába várja tárt ka- középvállalkozói szektor is. Méretükből kifolyólag ők jelenrokkal ügyfeleit, ha a kisvállalkozói szegmens nem mer hitel tik számunkra a „természetes” partnert. Ebben a körben tuután nyúlni. Szerinte az idén sem várható áttörés, s ahhoz, dunk a leginkább hitelezni is. hogy beinduljon a hitelezés, a vállalkozásoknak érezniük kell, hogy biztosított a piaci pozíciójuk. – Kormányzati szándék, hogy a takarékszövetkezetek lendítsék fel a vállalati és a lakossági hitelezést Magyar – Lezárult az állami tulajdonvásárlás a TakarékBankban. országon. Milyen stratégia mentén kívánják élénkíteni a Mennyiben változik meg ezáltal a takarékszövetkezeti takarékok hitelezési aktivitását? integráció és a takarékszövetkezetek élete? – A bank mindig csak a második lépcső ebben a folyamat – A tulajdonszerzés az állam részéről nem jelent közvet- ban. A hitelezéshez ugyanis két fél szükséges: aki fel akarja len, automatikus állami szerepvállalást is, mert attól, hogy a venni és az a pénzintézet, amely nyújtja. Ma Magyarországon Magyar Fejlesztési Bank 38,5 százalékos részesedést szerzett annak ellenére, hogy mindenhol azt olvassuk, hogy a bankok Folytatás az 55. oldalról körül: a folyószámlahiteleknél, mint például a kkv-szektorra szabott Széchenyi Kártyánál – minden egyes lehívásnál és feltöltésnél jelentkezik az illeték, ami jelentős terhet ró a hitelintézetre. Ezt, és a hasonló anomáliákat minél hamarabb meg kell szüntetni.

Válságállók a takarékszövetkezetek

56


Rólunk írták

nem akarnak hitelezni, sokkal erőteljesebb az igény hiánya. A vállalkozások nem mernek hitelért nyúlni, mivel bizonytalannak ítélik a piaci helyzetüket. Ami a mi szerepünket illeti: tőlünk valóban azt várják, hogy hitelezzünk. Mi mindig is ezt tettük, csak eddig ezt nem sokan vették észre. Esetünkben a legfőbb gond, hogy minél nagyobb egy település, annál kisebb a takarékok márkaismertsége. Egy nagyvárosi lakótelepen, ha éppen nincs ott egy fiók a földszinti üzletsoron, szinte nem is tudják, hogy létezünk a pénzpiacon. Az, hogy eddig a hitelezés tortájából csak kis szelet jutott nekünk, nem a képességeinken múlt, sokkal inkább az ismertség hiányán. Mindeddig nem volt közismert, hogy a takarékok ilyen potenciállal, ilyen hálózattal és likviditással rendelkeznek. Az állami tulajdonvásárlás ebben is segít reményeink szerint.

csak a betéteinkkel tudunk gazdálkodni. Feltett szándékunk, hogy ha már megvan a megfelelő tudás és infrastruktúra a hálózaton belül, akkor hitelezzünk, hiszen a kölcsön termeli meg számunkra a működéshez szükséges jövedelmet. – Mikorra várható, hogy beindul a vállalati hitelezés ha zánkban? – Amint már említettem, a bank csak a motorja lehet ennek a folyamatnak, gerjesztője semmiképpen. A vállalkozói szektor fejlesztési, beruházási szándékát a politikai döntéshozatal, a gazdaság általános állapota befolyásolja. Az ország növekedési kilátásai pillanatnyilag nem túl fényesek, ezért 2013-ban nagy elmozdulás továbbra sem várható a hitelezés szempontjából.

– A kormányzati kommunikáció már jó néhány hónap ja tart, éreztek azóta bármilyen forgalomnövekedést? – Határozottan igen. Nemrég végeztünk is egy felmérést, amelynek az eredménye azt mutatta, hogy a lakosság körében egyre ismertebb és népszerűbb a takarékszövetkezeti szektor. Megítélésünk a kereskedelmi bankokkal szemben nagyon pozitív.

– Milyen hatással volt a válság, illetve a szektort érintő különadók a takarékszövetkezeti szektorra? – A takarékokat eddig sem jellemezték a nagy üzleti kilengések, szemben a magyar bankszektor jelentős részével. Megalapozott, lépésről lépésre haladó stratégiát követtek és követnek a mai napig. Ebből adódóan egy lassú építkezés jellemezte a szektort. Ennek köszönhető, hogy a takarékszövetkezetek válságállók. Az integrációs tagszervezetek esz– Mennyivel kedvezőbb feltételek mellett juthat hitel közjövedelmezősége az elmúlt év október végén az előző hez önöknél a vállalkozói szféra, mint egy kereskedelmi évi 0,55 százalékról 0,67 százalékra nőtt, míg a tőkejövedelbankban? mezősége 7,07 százalékról 7,94 százalékra. Mindez a keres – Lényegében azonosak a feltételek. Azt, hogy egy hitel jól kedelmi bankok esetében 0,02 százalék és 0,18 százalék volt. fedezett-e vagy fedezetlen, ugyanazon a szemüvegen keresztül nézik a kereskedelmi bankoknál és a takarékszövetkezeteknél – Mit gondol a válságadókról? is. Az a tény viszont, hogy a takarékok ismerik az ügyfél környe- – A banki különadó terén nagy segítséget kaptunk a korzetét, és az ügyfél is ismeri a helyi hitelintézetet, kölcsönösen mánytól, a többi bankhoz képest a teher egyharmadát fikockázatcsökkentő tényező. Ez persze nem azt jelenti, hogy a zetjük. Az elmúlt időszakban pedig sikerült elérnünk, hogy takarék kevesebbet kér tőle, csak lehet, hogy a fedezettség alsó veszteségek nélkül ki tudtuk gazdálkodni ezt az összeget. sávjában tudja őt tartani. És persze az ügyfélnek sem mindegy, A tranzakciós illeték hatása körül azonban még óriási a bihogy melyik bankba lép be. Egy helyi takarékszövetkezet ke- zonytalanság. Az egy dolog, hogy az adott bank át kívánvésbé engedheti meg magának, hogy apró betűs részt iktas- ja-e hárítani ügyfeleire a többletterhet vagy sem, látni kell, son a hitelfeltételekbe. A feltételek mellett pedig fontos sze- hogy vannak bizonyos tételek, amelyek egyszerűen nem repe van az időtényezőnek is. A takarékoknál a döntések helyi fizettethetők ki az ügyféllel. Például az összes folyószámla szinten születnek, így az eljárás is kevesebb időt vesz igénybe, típusú hitel – beleértve a Széchenyi-kártyát is – tranzakciós mint egy központosítottan dolgozó banknál. adója a jelenlegi szabályok szerint a konstrukció okán nem áthárítható, ennek a kisebb hitelintézetekre gyakorolt kö– Nemrég az egyik gazdasági napilapban jelent meg egy vetkezménye pedig egyelőre beláthatatlan. írás, amelyben névtelen szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a hitelezés beindítását hiába várja a kormány a takarék – Nőhet a kereslet a rövid lejáratú forrásokra… szövetkezetektől, hiszen a náluk kezelt betétek többsége – Az első fél évben élénkülhet a kis- és közepes vállalkonem likvid, mivel állampapírban van. zások (kkv) banki hitelezése, számottevő kereslet a pályázati – Ez nem helytálló állítás, ugyanis az állampapír eladható, a forrással támogatott beruházások finanszírozása és a rövid diszkont kincstárjegyek és a rövid lejáratú papírok pedig hamar lejáratú hitelek iránt jelentkezik – összegezték a Takarékbank likviddé tehetők. Tehát, ha egy jó hitellehetőséggel találkozik szakemberei a Takarékszövetkezeti Integráció tagjai között az egyik takarékszövetkezet, azonnal pénzzé teheti az állam- végzett felmérés tapasztalatait. Az integrációban mintegy papírjait. A Takarékszövetkezeti Integráción belül a hitel–betét 280 milliárd forintot tesz ki a zömmel kkv-knak nyújtott válarány ötven százalék, vagyis a betétek felét helyezzük ki hitel- lalati hitelállomány, az ügyfélkör pedig eléri a háromszázezként. Ez az arány a kereskedelmi bankoknál százhúsz száza- ret. A bank tavaly június eleje óta maga is tagja a Takaréklék a hitelek javára. Ugyanakkor nekik megvan az az előnyük, szövetkezeti Integrációnak. (CSA) hogy a likviditást nyugati anyabankjuktól kapják, mi pedig Magyar Hirlap, 2013. január 26.


57

Köszöntő

Nőnapi köszöntő A nő 1 Ő egy mosollyal öl, s ugyanúgy támaszt fel Ő egy ártatlan kölyök, ha hazudni kell Ő tüskéket hajt, és a szívemhez nő Ő nem jó és nem rossz, csak önmaga mindig – a Nő Tőlem szerelmet lop, s magam gazdagnak érzem Ő egy félszóval ejt, aztán megharcol értem És a tolvaj s az áldozat egyformán ő Mindegy, akárkit játszik, ő számomra mindig – a Nő Ő, akin nem látok át Egyik mosollyal csal Másik sóhajjal vall Ő élvez minden csatát És ha vesztésre áll Kész egy újabb szabály Ő az Édenbe csábít, és rávesz a bűnre Közben úgy sebez meg, mintha ő maga tűrne Ő a szemérmes kezdő s a jó szerető Soha nem bűnös, nem szent, csak önmaga mindig – a Nő Ő, akit sodor a tánc Milyen irányba lép? Mikor mondja, elég? Ő, kit a jövődben látsz Aki karjába rejt Aztán kétségbe ejt Tudom, hozzám ő hű, s néha azt is, hogy mégse Ő a fogságban meghal, ha meghalsz is érte És ha megkapod, attól csak a hiánya nő Vele betelni nem tudsz Mert ő az a lány, az az örökké asszony – a Nő.

Minden kedves nő olvasónknak sok boldogságot és jó egészséget kívánunk! A szerkesztőség!

Billy Joel: She’s Always a Woman (Sztevanovity Dusán, dalszöveg) http://www.youtube.com/watch?v=kM9-ijq3TI4&list=PL7921923B4B6F95E1

1

58


l é t k o k

g A m o s c számlA

AlAkítsA számláját személyiségéhez, A négy díjmentes AlApszolgáltAtás* mellé válAsszon most két 0 Ft-os** extrA szolgáltAtást Az AlábbiAk közül! Díjmentes értékpapírszámla nyitás

Havi díjmentes internetbanki szolgáltatás

Díjmentes társkártya

Havi díjmentes SMS szolgáltatás

Díjmentes TaPassz mini bankkártya

A Kotél számlacsomagot új ügyfelek igényelhetik.***

A Koktél számlacsomag havi díja 330 Ft, amennyiben a tárgyhónapban minimum 90.000 Ft összegű jóváírás érkezik a fizetési számlára, maximum két összegben, amelybe a Hitelintézeten belüli saját számlák közötti átvezetés nem számít bele. A feltételek teljesülését a tárgyhóra vonatkoztatva előző hó 20-a és tárgyhó 20-a közötti időszakban vizsgálja automatikusan a rendszer. Ennek nem teljesítése esetén 990 Ft/hó a számlacsomag havi díja. A tájékoztatás nem teljes körű. A számlacsomaghoz és bankkártyához kapcsolódó díjtételek, a kamatok mértéke és további információk megtalálhatók az igénylés helyén a szolgáltatást nyújtó Hitelintézet vonatkozó mindenkor hatályos Hirdetményében, az Általános Szerződési Feltételekben és Üzletszabályzatában, valamint a www.takarekpont. hu oldalon.

www.tAkArekpont.hu

FAcebook.com/tAkArekpont

KSZ1317

*** A Koktél számlacsomag havi díja tartalmazza a számlavezetési díjat, a MasterCard® PayPass™ bankkártya éves díját, a havi első saját vagy integrációs ATM készpénzfelvét díját és a csoportos beszedési megbízások teljesítésének a díját. *** Az alábbi kedvezmények közül kettő választandó: havi díjmentes sms szolgáltatás, havi díjmentes internetbanki szolgáltatás, díjmentes értékpapírszámla nyitás, 1 db TaPassz kibocsátási díj nélkül, 1 db a főkártyával megegyező típusú díjmentes társkártya vagy díjmentes bármely típusú 2. főkártya (kivéve MasterCard® Gold). *** Új ügyfél: az a természetes személy, aki még nem rendelkezik a TakarékPont hálózatban résztvevő Hitelintézeteknél lakossági bankszámlával.

Építőipari Szolgáltató Zrt. 2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, mobil: 06-30/9327-807 e-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

Reklámok

előtetők monitoRáRnyékolók

Takarék. oktél. Ú j piacok nyílnak a takarékok előtt. Kerekasztal-beszélgetés a 2012-ben Károlyi-díjjal jutalmazott kollégákkal

Recommend Documents