Takarék. Bázel 1-től 3-ig, az OTIVA szerint Túl vagyunk már a szovjet borotva elven?! Lehet, hogy minden arc más, de csak az első alkalomig

Takarék

XIX. évfolyam 4. szám 2010. július-augusztus

A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja

• Az árvíz pusztításáról az árvíz után…

„A ’megbolondult időjárás’ csak a ’megbolondult ember’ nyomait követi. A természet azt lélegzi be, amit mi kilélegzünk…”

• Szervezeti változás a Takarékbanknál

Csicsáky Péter, a Magyar Takarékbank elnök-vezérigazgatója: „Erősíteni kell a tulajdonos magyar és német szövetkezeti szektor közreműködését.”

• Bázel 1-től 3-ig, az OTIVA szerint

Túl vagyunk már a ’szovjet borotva’ elven?! „Lehet, hogy minden arc más, de csak az első alkalomig.”

• ENSZ–SZNSZ közös üzenet

„A szövetkezeti forma a nők társadalmi szerepvállalását erősíti.”

• Szóra érdemes…

Dr.Turi Dénes, az OTSZ alelnöke, és a Somogy Takarék elnök-ügyvezetője: „Ahhoz, hogy az ember teljes életet tudjon élni, nagy szerencse kell!”

Borsodi gyerekek a Balaton partján „Felelős gondolkodásra, felelős cselekvésre van szükség, no, meg szolidaritásra! Ez az, ami a szövetkezeteket jellemzi! Több tízmillió forint gyűlt össze újjáépítésre, és jutott még forrás az árvízkárosult gyermekek üdültetésére is.”

Bajérheti, érheti,kár kárnem nem Baj

Megbízhatómegoldás, megoldás, Megbízható széles széleskörû körûvédelem védelemminden mindenesetre esetre SIGNAL SIGNALlakásbiztosítások: lakásbiztosítások: • vihar, jégverés, felhôszakadás • vihar, jégverés, felhôszakadás • földrengés • földrengés • árvíz, villámcsapás • csôtörés • árvíz, villámcsapás • csôtörés • tetôbeázás • tûzkár, robbanás esetére is. is. • tetôbeázás • tûzkár, robbanás esetére

Contact Center: 0606 4040 405 405 Contact Center: 405 405

www.signal.hu • e-mail: [email protected] www.signal.hu • e-mail: [email protected]

Szerkesztői üzenet Tartalom  Címlapsztori Folytonos változásban – Magyar Iparszövetség . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4  Kerekasztal-beszélgetés Segítség a bajban lévőkön... – Árvíz után…. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8 A Balaton vendégei. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15  Integráció Gyorsjelentés a Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2009. évi teljesítményéről az auditált adatok alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16 A Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2010. első félévi teljesítménye az előző évek első félévi adatainak tükrében . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18 A TÉSZ takarékszövetkezetek 2009. évi teljesítménye az auditált adatok alapján. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 20 A TÉSZ takarékszövetkezetek 2010. első félévi eredményei. . . . . . . . . . . 23 Szervezeti változás a Takarékbanknál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25  TKSZ Figyelő Törökbálinton kevés a fiatal. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27 Bőn bővében az ötletekkel – Forrásgyűjtésben a legjobbak. . . . . . . . . 28 Példaértékű együttműködés Jánoshidán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 30 Aranyfokozat Pécsváradra. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31 Harcos lokálpatrióta az aszódi polgármester. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 32  Fotóalbum Nemzetközi Szövetkezeti Nap. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33 Balatoni élmények. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34 Horgászverseny. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 35 SIGNAL Biztosító a Francia Riviérán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36  Gazdaság Takarékbanki elemzés – Felelős vagy felelőtlen döntések?. . . . . . . . . . 38 Bázel 1-től Bázel 3-ig, az OTIVA szerint. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40 Vezetői konferencia a ProCons-nál. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 44 Határozott jövőkép az ÉFOSZ-nál . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47 A KÖT 2010. első félévéről. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 51  Takarék akadémia Meghívó, Olvasói levél, Képzés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 52  Kitekintés Nemzetközi Szövetkezeti Nap – 800 millió emberért. . . . . . . . . . . . . . . . 53 ENSZ-SZNSZ üzenet – Vonzó lehetőség nőknek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 55 OSZT kitüntetések. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 56 New York Hitelszövetkezet. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57 Hírek Brüsszelből. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58  Sport Diósjenő remekül vizsgázott. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 59 A verhetetlen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 60  Szóra érdemes Énekhang a pénz világából. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 61  Személyi hírek Kinevezések . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63 In memoriam Gänszler Péter. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63  Rólunk írták Sajtófigyelő. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64

Impresszum

Takarék A Takarékszövetkezeti Integrációk lapja A lapot kiadja: az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség Főszerkesztő: Varga Antal ügyvezető igazgató Felelős szerkesztő: Csépány György Olvasó szerkesztő: Hajtun György A szerkesztő bizottság tagjai: Bodnár Ottó ügyvezető igazgató OTIVA, Csicsáky Péter elnök-vezérigazgató MTB Zrt., Illés Tiborné főtitkár TÉSZ, Varga Antal ügyvezető igazgató OTSZ, Váradi Lajos főmunkatárs OTSZ Tördelés: Régió Lapkiadó Kft. – Juhász András A szerkesztőség címe: 1125 Budapest, Fogaskerekű u. 4-6. Nyomdai munkálatok: Cserhát Print Nyomdaüzem Kft. 2660 Balassagyarmat, Deák Ferenc u. 6. Felelős kiadó: Szép Antalné

JEL-ADÓ

a jeladó (helyesen így írják) egy olyan szerkezet, amely a külvilággal tudatja tulajdonosa létét, s ezáltal kíván segítségére lenni annak esetleges szorult helyzetében. Jó tehát, ha mindenkinek van jeladója, vagy ha nincs, hát sürgősen szerezzen be egyet. Mielőtt azt gondolná a Kedves Olvasó, hogy a mentőszolgálat munkáját kívánom könnyíteni agitációs gondolataimmal, elárulom, hogy azért játszottam a szóval, hogy játszhassak a gondolattal – de ez a játék már komoly. A Takarékszövetkezeti Integráció sok szereplője sok fórumon jelezte, hogy ez a pénzügyi csoport több törődést és közfigyelmet érdemelne, mint amiben az elmúlt jó néhány évben részesült. Nem elvtelen előnyöket kértünk, csupán azt, hogy súlyunknak és a pénzügyi közéletben betöltött szerepünknek megfelelő elbírálásban részesüljünk akkor, amikor a szereptortát szeletelik. A nálunk korosabb demokráciákban teljesen természetes, hogy minden honi dolog előnyt élvez, s ennek otthon meg is jön a hozadéka. Magyarországon a Kormány zászlójára tűzte a gazdaságélénkítést és munkahelyteremtést, melynek fontos és kiemelkedő eszköze a teljes kis- és középvállalkozói szektor helyzetbehozása állami preferenciákon keresztül. Ennek függvényében

jogosan tekinthetünk magunkra úgy, mint a hazai pénzügyi rendszer „kkv-jára”, s itt elég, ha a lakossági üzletágon felül az önkormányzati, a mezőgazdasági vagy a kisvállalkozói réteg finanszírozásában elért eredményeinkre utalunk. Számunkra ez elismerés. Mi nem mást, mint ezt az elismerést kértük és kérjük a szektor számára, s a banki különadóval hozott döntés ismeretében már nem reménytelenül. Felismerte a kormányzat és támogatta azt a kérésünket, hogy az egyébként is szerény mértékű eredményünkből ne történjen súlyos elvonás, mert így nem jut forrás a hálózatfejlesztéshez szükséges tőkenövekményre. Köszönjük mindenkinek, aki a jelzéseit leadta, és köszönjük minden döntéshozónak, aki partner ebben a munkában és vette a jeladásainkat. Végül, jut eszembe: reméljük, hogy szeptemberben nemcsak tanévkezdet lesz, de indul a pénzügyi csapatbajnokság is. Jó egyéni teljesítményekkel és csapatszellemmel rangosabb helyet foglalhatunk el a tabellán, ami talán szép vízió, de ne mondjunk le róla, „hajtsunk rá”. Javaslom, ne dobjuk el jeladóinkat sem, mert a jövőben is szükség lehet még rá, hisz tudjuk, hogy ez egy olyan szerkezet, amely … Varga Antal

Takarék  2010. július-augusztus

3

Címlapsztori  Magyar Iparszövetség, a szövetségek szövetsége

Folytonos változásban Szerző: Az idén 90 éves Magyar Iparszövetség (OKISZ) országos munkaadói társadalmi Hajtun szervezet. Az 1920-ban alakult szövetség az elmúlt évtizedek során jó néhány válGyörgy tozáson ment keresztül. A társadalmi, politikai változások a szövetség szervezetére, munkájára is kihatottak, hiszen a jogelőd OKISZ (Országos Kisiparosok Szövetsége) a kisiparosok érdekeit képviselte egészen 1948-ig, amikor is a zömmel kisiparosokból létrejött ipari szövetkezetek szakmai felügyeletét, érdekeinek képviseletét látta el. A rendszerváltás után, 1990. február 16-án megtartott X. kongresszuson döntöttek a szervezet megújításáról. Dr. Vadász Györggyel, az iparszövetség ügyvezető társelnökével nem csak a múltat, hanem a jelent és a jövőt is felidéztük. mindenek előtt engedjen meg a Kedves Olvasó e sorok írójának egy személyes gondolatsort. A beszélgetésre némi nosztalgiával készültem, ugyanis 1988 augusztusától 1992 decemberéig az OKISZ lapjának, a Szövetkezeti Hírmagazinnak voltam a főszerkesztője, így jól ismertem a szövetségen belül folyó munkát. A változásokat nyomban felfedezhettem, mert amikor az épületbe léptem, akkor komoly átalakításokat láthattam, sőt, jelenleg is folynak az épület rekonstrukciós munkálatai. Vadász Györggyel régi kollégaként fogtunk kezet, hiszen már az én időmben is dolgozott az elnökségben, s az újságunknak az egyik kedvelt riportalanya volt. Vele kapcsolatban mindig is az volt a szerkesztőség tagjainak az érzése, hogy a jövő embere, akinek új, innovatív gondolatai vannak, s azokat meg is valósítja. A szövetségi élet változásain is felfedezhetőek Vadász György kézjegyei, mondhatni az új kihívások megfelelésének meghatározó személyisége. – Társelnök úr, Ön szerint, kilencven évvel ezelőtt miért alakult meg az OKISZ? – Csak vélekedni tudok erről, hiszen egyikünk sem élt még akkor. De gondolom, ugyanaz a kényszer „szülte” a szövetség létrejöttét, mint amely mai kényszer hat arra, hogyan tudjuk a tagszervezeteinket – elsődlegesen a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokat – kedvezőbb gazda-

4


sági helyzetbe hozni. A megalakulás is a kistermelőket, kisszolgáltatókat kényszeríttette az összefogásra, mivel rájöttek, hogy jobban boldogulnak, ha együttműködnek. Magyarán, önkéntes elhatározáson alapuló szövetkezés a mi szövetségünk is. – Nincs-e átfedés a tagságot illetően az IPOSZ-szal? – De van, hiszen a tagság „merítési köre” ugyanaz, bár hozzátenném, hogy a múlt rendszerben a szövetkezetekre helyeződött a hangsúly. A szocialista hatalom ugyanis úgy ítélte meg, hogy kell kezdeni valamit a kisiparosokkal, vagyis a maszekokkal, így - jószerivel rátelepülve az OKISZra, egy tervutasításos rendszerben – a hatalom képviselői azt mondták, hogy vállaljátok fel az iparban dolgozókat, hozzatok létre a mezőgazdasági minta alapján szövetkezeteket, s én, mármint a hatalom, biztosítok nektek kedvezményeket, kedvező adórendszert. Az eszközlekötési járulék x százalékát a szövetségnél hagyták, egy másik részét a tagok kapták, így ösztönözve a tagokat a belépésre. Ennek komoly eredményei születtek, hiszen az OKISZ a hatalomnak meghatározó partnerévé vált, éppen úgy, mint a TOT és az ÁFEOSZ. A három vezető minden kormányülésen jelen volt, mivel ők képviselték a nem állami szektort. A politika így érvényesítette akaratát. Akkoriban az OKISZ-nál döntötték el, hogy ki mennyi alapanyagot kaphat,

mi állapítottuk meg a javadalmazást. S létrejöttek olyan közösségi vagyonok, amelyek milliárdos értéket képviseltek. Üdülők, sportpályák, székházak épültek, vegyes vállalatok jöttek létre. Ha ez a vagyon ma meglenne, akkor – egy kis nagyképűséggel – azt mondhatjuk, hogy mi határozhatnánk meg, hogy ki legyen a miniszterelnöke az országnak. A vagyonnak már csak a romjai vannak meg, az osztatlan közös vagyonban meglévő 14 milliárd forint készpénz is „elfolyt”. Ebből a közös vagyonból egyébként csak mi tudunk még felmutatni valamit. Tulajdonunkban maradt a Thököly úti székház, alapítványban működtetjük a szállodát, oktatási központot, s miénk a Kőér utcai sportpálya is. A szétosztott vagyonnak – jól tudjuk – nyoma vész, de ami megmaradt, azzal a tagságot segítem a fejlődésben, előre lépésben. A múlt rendszerben a három vezetőnek politikai súlya volt – Szabó István, Rév Lajos, Szlameniczky István – s amikor az állami vállalatokkal hasonlítottak össze minket, akkor – a gyorsabb döntési mechanizmusnak köszönhetően – kiderült, hogy utcahosszal jobbak a szövetkezetek körülményei, mint a tanácsi és az állami vállalatoknál. A fejlődés számottevő és mérhető volt. Természetesen próbáltuk kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyekkel megakadályozták a gúzsba kötést. A piacgazdaság gondolata már ekkor megfogant, hiszen a tulajdonosi szemléletből már a versenylehetőség is kirajzolódott.

Címlapsztori – Az újabb ugrást már én is itt éltem meg: az 1990-es egyes és kettes szövetkezeti törvényt. – Már akkor is abban a kedvező helyzetben voltam, mint ma, hiszen az SZVSZ (Szövetkezetek és Vállalkozók Szövetsége) elnökeként az Országos Szövetkezeti Tanács soros elnöki tisztét töltöttem be két éven keresztül. Komoly harcot folytattunk a szövetkezeti törvénykezésnél annak érdekében, hogy mentsük a menthetőt. Hál’ Istennek, Zsíros Géza kisgazda politikus volt a törvény gazdája, így részben meg tudtuk akadályozni a szövetkezetek szétverését. A probléma az volt, hogy a régi, kolhoz típusú szövetkezést látták mindegyik szövetkezetben, s ma sem sikk, szövetkezésről beszélni. Ma, amikor a magyar gazdaság több sebből vérzik, - egyik legnagyobb sebe éppen a kis arányú foglalkoztatás, hiszen a munkaképes lakosság 43 százaléka nem végez látható munkát – akkor ez a szemlélet tarthatatlan. Ha nem tévedek, 1,8 millió ember munkájából tartunk el 10 millió embert. Nálunk jóval gazdagabb országokban sincs így. A foglalkoztatás bővítésére kínálkozik a szövetkezés, erre, létre is jöttek a szociális szövetkezetek, de a lehetőségeket korántsem használtuk még ki. Pontosan azért, mert a politika számára a szövetkezés szitokszó. – Mi volt az elmúlt húsz évben a legnagyobb küzdelem? – A vagyonnevesítés. Ez ügyben jártam a vidéket, hogy az embereket tájékoztassam. Három szempontot ajánlottam a figyelmükbe. Az egyik: a szövetkezeti tag által a szövetkezetbe bevitt vagyon. A másik: a szövetkezetnél eltöltött idő, míg a harmadik: a szövetkezet vagyongyarapodásához való személyes hozzájárulás. Az iparszövetkezeteknél végül is nem alakult ki olyan helyzet, hogy komoly szakadék keletkezett volna a szövetkezetben bennmaradt és kiváló tagok között. Tisztességgel, jogkövető magatartással oldottuk meg a vagyonnevesítést. Ugyanakkor a szövetkezeti törvények átka volt, s ennek feloldásában mi is segítettünk, hogy a szövet-

kezetek a kedvező jövő érdekében, az igen. Az OKISZ abban segített, hogy „egy tag, egy szavazat” elvének hátrá- az átalakuláshoz szerződésmintákat nya miatt alakuljanak át társaságok- készített. Sajnálatos, hogy az átalakult ká. Ma a Magyar Iparszövetségnek szervezetek fele ma már nem létezik, 1190 tagja van, akikből csupán 158 a de úgy is mondhatom, hogy a fele még szövetkezet. A többi szövetkezetből működik. Azok a cégek szűntek meg, átalakult gazdasági társaság. amelyek tevékenységében benne volt a háziipari, népművészeti, könnyűipari – De megjelenik-e valamilyen szövet- szó. A könnyűiparnak nem volt mozkezeti gondolat ezeknél az átalakult gástere, nem volt ösztönző háttér. társaságoknál? – Saját példámat tudom mondani. – Való igaz, az ipari szövetkezetek Azon emberek, akik a szövetkezeteket azokat a gazdasági tevékenységeirányították, aztán a gazdasági társa- ket fedték le leginkább, amelyek a ságokat is, zömében a kollektíva iránt rendszerváltás legnagyobb veszteelkötelezett vezetők. Az átalakulást a seivé váltak. kényszer szülte, ugyanis az „egy tag, – Így igaz, a könnyű-, a textilipar, egy szavazat” elv akadályozta a fejlő- az informatika, és még sorolhatnám. dést, a hazai és a külföldi tőkebeáram- S hogy az előző kérdésére is befejezlást, a vegyes vállalatok létrehozását. A zem a választ: felelősséggel állítom, szövetkezetben a tulajdonosok nem az átalakult cégeknél sokkal jobban tudják érvényesíteni a vagyonarányt. érvényesült a kollektív szellemiség, A szövetkezés a termelő típusú tevé- mint a karvalytőkével működő cégekkenységeknek nem kedvező gazdál- nél. Valószínűleg, generációváltásra kodási forma, míg a szolgáltatásoknak Folytatás a 6. oldalon

Arckép

dr. vadász györgy (1939. Budapest)

büszke arra, hogy élete során csupán két munkahelyen dolgozott. Az első munkahelye a Szabadság Szálloda volt, ahol főportásként, szobafőnökként kezdte pályafutását. Itt ismerkedett meg az OKISZ-szal, mivel a szövetség vendégeit ebben a szállodában helyezték el. Zömében bolgár, csehszlovák, kelet-német vendégekről volt szó. 1973-ban, a Rákóczi Szövetkezetnél, az egyik legnagyobb élelmiszeripari szövetkezetnél (480 taggal) nyugdíjba küldték az elnököt. De miután belülről nem tudták megoldani az elnökváltást, a vendéglátó főiskolát

már elvégzett Vadász Györgyöt kérték fel az elnöki posztra. (Ekkor hívták Salgótarjánba is, az új Karancs Szálló igazgatására, de a budapesti megbízatást vállalta.) A jogi egyetemen estin szerzett doktori címet, míg sokat tanult a Marxista Leninista Esti Egyetem kurzusain is, miután Hetényi István és Csikós Nagy Béla voltak a tanárai. A Rákóczi Szövetkezet vezetése is sok tanulást igényelt a fiatal szállodás szakembertől, megválasztása után két évig szinte az irodája volt a lakása is. Ma már büszkén említi, hogy amíg fejben nem volt tiszta a cég napi könyvelése, addig nem nyugodott. Ma is így van ezzel, s ha a bevétel és a kiadás között 10 százaléknál nagyobb az eltérés, akkor sürgősen változtat a munkán. Ma is a Rákóczi a munkahelye. Társadalmi megbízatásai: 25 éve SZVSZ elnök, Magyar Iparszövetség ügyvezető társelnöke, a Kereskedelmi és Iparkamara alapító tagja, általános alelnök.


5

Címlapsztori

Folytatás a 5. oldalról van szükség ahhoz, hogy a korábbi szemlélet „visszajöjjön”. – Nincs-e ellentmondás abban, hogy míg korábban, a szövetségben a mikro-, kis- és közepes vállalkozásokat fogták össze, addig ma társaságok a szövetség tagjai, amelyek egyáltalán nem nevezhetőek kicsiknek. – Jól látja, éppen ezért ma már nem is nagyon beszélünk szövetkezésről. A szövetségnek is át kellett alakítania a tevékenységét, alkalmazkodva a kor kihívásaihoz. Jó helyzetben vagyunk, hiszen kezdetektől benne vagyunk az Országos Érdekegyeztető Tanácsban, így hangot adunk a tagszervezetek véleményének. Az elmúlt húsz évben a politika egyre inkább ráébredt arra, hogy az érdekegyeztetésre alapvetően szükség van. A társadalmi párbeszéd ma - még akkor is, ha az új kormány még nem hívta össze az OÉT ülését – folyik, hiszen a bérek kialakításában a munkaadói és a munkavállalói oldalnak kell megegyeznie a kormányzattal. Ma már látszik, hogy

a hazai bérrendszert meg kell újítani, elavult a rendszer, s mindenki tudja, hogy a bérre rakódó terhek magasak, ezért a feketemunkára ösztönöz. – Miképpen alakult át a szövetség tevékenysége? – A szolgáltatásokra helyeztük a hangsúlyt. Ez jól látható a költségvetésünkből is. Tavaly 600 millió forint volt a Magyar Iparszövetség költségvetése, amelyből csupán 8,8 millió forint az, amit a tagszövetségek befizettek tagdíj címen. A 8,8 millió forinttal szemben mintegy 140 millió forintot adunk vissza a tagságnak annak érdekében, hogy segítsük a munkájukat. Szolgáltatásokat biztosítunk, képzéseket, továbbképzéseket szervezünk kedvezményes feltételekkel. Részesei vagyunk a Jeremie-programnak, a székházunkban a mikro-finanszírozást működtetjük. Mi hoztuk létre a négy kis- és középvállalkozások érdekében az Unió Garancia Biztosítót, s mintegy ötmilliárd forint fejlesztéshez vállaltunk garanciát. Idén szeptembertől pedig, a székházunkban működik az

inkubátorház, amelyet uniós pályázat keretében 183 millió forintos beruházással valósítunk meg. A beruházással alkalmassá tesszük a házat arra, hogy a vállalkozók ingyen megfelelő infrastruktúrához jussanak, irodát, könyvelést, adótanácsadást biztosítunk, pályázatíráshoz adunk szakmai hátteret. Vállaltuk, hogy három évig kedvezményesen biztosítunk irodát, ahol igénybe vehető az informatikai szolgáltatás. A székház ilyen jellegű adottságai tehát kedvezőek, hiszen 56 parkolóhelyet is kialakítottunk. Egyébként mindez egybevág a kormány szándékával is: a Széchenyi program kezelése is e házban történik. Azt mondhatom, hogy modern szemléletű érdekképviseletet teremtettünk, amelyre büszke vagyok, hiszen az elmúlt öt évben értük el ezeket az eredményeket. Egyébként a szövetség vezetésében is ideje a generációváltást végrehajtani, míg az ügyintéző szervezet létszámát is jelentős mértékben csökkentettük. Ma 13-an dolgoznak az apparátusban, többségük több nyelvet beszélő, egyetemet, főiskolát végzett fiatalok. 

A Magyar Iparszövetség Elnökségének 2006-2010. évre kitűzött feladatai: az iparszövetség Elnökségének

elmúlt választási időszakban végzett munkáját elfogadott éves munkaprogramjait meghatározta tagszervezetei, a hazai mikro-, kis-, és középvállalkozások működési feltételrendszerük és versenyképességük alakulása. I. A hazai kkv-k érdekeinek eredményes képviselete, verseny - és működőképességük javítása, aktív szerepvállalás a foglalkoztatási szerkezet javításában, az adórendszer korszerűsítésében, az államigazgatási reformok előkészítésében és végrehajtásában. A feladat teljesítésére jelentős energiákat fordítottunk, minden ezen célú teljesítéshez kapcsolódó előkészítő munkában kezdeményező és javaslattevő szerepet vállaltunk (OÉT, Adóreform Bizottság, GSZT, GEF, Nem-

6


zeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács, Országos Vállalkozásfejlesztési Tanács, Munkaerő-piaci Alap Irányító Testület, Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács, Gazdasági csúcstalálkozók, Reformszövetség). Joggal bíztunk munkánk sikerében, mivel nem volt ellenérv a hátrányos helyzetben lévő hazai kkv-k felzárkóztatási, esélynövelési szükségességével szemben. A gyakran változó kormányzati koncepciók, rögtönzésekre épülő programok, a megvalósításra szánt reformszándékok kidolgozatlansága, valamint a pénzügyi világválság negatív hatásai nem tették lehetővé vállalt feladataink eredményes teljesítését. A válságkezelő Kormány 2009. második félévében vállalta fel azon intézkedések egy részét melyeket évek

óta képviselünk és szorgalmazunk: a bérek, jövedelmek adóterheinek mérséklését; a felesleges adatszolgáltatás és egyéb admi nisztrációs terhek csökkentését; a pályázati kiírások, elbírálások és pénzügyi folyósítások gyorsítását; a közbeszerzési eljárások átláthatóbbá tételét; a kkv-k pénzügyi forráshoz jutásának elősegítését. A 2010. évi adó és társadalombiztosítási jogszabályok módosítása összességében több mint 200 Mrd Ft-tal enyhítik a vállalkozók terheit, elfogadva a bérterhek csökkentésének szükségességét. Kiemelt feladatnak tekintettük az OÉT-ről szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtását, az előírt feltételek teljesítését. Az ORMB 2010. január 18.-án megállapította, hogy a Magyar Iparszövet-

Címlapsztori

A Magyar Iparszövetség Elnökségének 2006-2010. évre kitűzött feladatai (folyt): ség a törvényben előírt valamennyi feltételnek megfelelt és ezzel a Magyar Iparszövetség öt éves időtartamra, 2015-ig az OÉT szervezetének munkaadói tagja marad. Köszönet és elismerés illeti a Szövetségek vezetőit és a közreműködő munkatársakat. A Magyar Iparszövetségnek együttműködő partnereivel (OAFSZ, IME, IPE) 1.951 tagja van, közvetlen a területi és fővárosi szövetségekben meglévő taglétszáma 1.306 vállalkozás. A szövetségek tagszervezeteinek létszámszóródása 27-263 vállalkozás között mozog. Vállalkozások besorolás szerinti megoszlása Közepes méretű vállalkozások 16%

Nagyvállalkozások 6% Mikro vállalkozás 9% Kisvállalkozások 69%

Ágazatonkénti megoszlása

Alkatrészkereskedelm Közúti szállítás 7% 2% Egyéb 7%

Építőipar 11% Villamos ipar 6%

Textilipar 30%

Vas- és gépipar Vegyipar 20% 3%

Faipar 10%

Nyomdaipar 4%

Vállalkozási forma szerinti tagozódás Rt. 14%

Bt. 9%

Egyéni Egyéb 7% 3% Szövetkezet 24%

Kft. 43%

A Magyar Iparszövetséghez tartozó vállalkozások 2008. december 31.-i adatok alapján (az Egyéni Vállalkozók kivételével) 27.415 főt foglalkoztattak, és közel 150 Mrd Ft saját tőkével rendelkeztek, és 395 Mrd Ft árbevételt realizáltak.

II. A Magyar Iparszövetség 2010. illetve az azt követő évek feladatai: • Az OÉT tagság és az érdekképviseleti rendszerben való szerepvállalásunk erősítése, a folyamatos érdekképviselet biztosítása,

• Tagszervezeteink, a hazai kkv-k versenyhelyzetének javítása, • közreműködés egy vállalkozásbarát gazdaságpolitika érvényesülésében, • segítségnyújtás a bel- és külpiac bővítéséhez, közös projektek (klaszter) koordinálásához, • a hazai kkv-k pénzügyi forráshoz való jutásának kedvezőbbé tétele, • előrelépés és szerepvállas az oktatás, képzés, felnőttképzés területein; • közreműködés és feladatvállalás a hazai és Uniós pályázatok előkészítésében és lebonyolításában, • a területi, szakmai érdekképviseletek működési feltételeinek javítása, a vagyoni és támogatási kérdések rendezése, • t agszervezeteinket és a hazai kkvet segítő szolgáltatások nyújtása. A Magyar Iparszövetség érdekképviseleti jellemzői: erős, jól centralizált, országos lefedettségű, kisvállalkozói hátterű, vagyonnal, kedvező működési feltételekkel és infrastruktúrával ellátott, kedvező személyi feltételekkel, elismertséggel rendelkező szervezet. A szövetség jól előkészített és bevezetett szakmai szolgáltatási alapokkal rendelkezik: a mikro-finanszírozás, garanciavállalás, jogpont szolgáltatás, akkreditált oktatás, valamint pályázatközvetítés területein. A területi szövetségek érdekképviseleti szolgáltatásainak lehetőségei nagy szóródást mutatnak, feltétlenül szükség van a szövetségek további anyagi támogatására. A 2010. áprilisi parlamenti választások eredményeként felálló új Kormány szinte korlátlan kormányzási lehetőséget kap, melyhez nagy felelősség párosul. Fontosnak tartjuk, hogy az új Kormány eredményesen használja fel mozgásterét és az ország iránti felelősséggel hozza meg döntéseit. A Magyar Iparszövetség az alábbi

akat várja el az új Kormánytól: 1. Hiteles, kiszámítható, hatékony kormányzati munkát, a gazdaság fejlődését biztosító kormányzati programot. 2. A foglalkoztatás jelentős bővítésének minden lehetséges kormányzati eszközzel történő elősegítését; az új munkahelyek létrehozásának, a részés távmunka foglalkoztatás elterjesztésének az ösztönzését, a közmunkák új rendszerének a kialakítását. 3. Az állami bürokrácia érzékelhető csökkentését, az adminisztrációs terhek mérséklését. 4. A 20 év alatt elhasználódott adórendszer korszerűsítését, teljesítményösztönzővé tételét, időtállóságának biztosítását, a bérterhek jelentős mérséklését, a helyi adózás vonatkozásában a főváros és kerületei adóztatási jogosítványainak újra gondolását. 5. A gyenge versenyhelyzetben lévő hazai kkv-k versenyképességének javítását, a hátrányos megkülönböztetésük feloldását. 6. A monetáris pénzügyi politika vállalkozásbaráttá tételét, a hazai vállalkozások hitelhez jutásának elősegítését, hazai tulajdonú „Kisvállalkozói Pénzintézet”létrehozását. 7. A körbetartozások visszaszorítása érdekében, az állami és önkormányzati intézmények, az erőfölényükkel visszaélő nagyvállalkozások lejárt tartozásainak szankcionálását, a gyakorlat megszűntetését. 8. A közbeszerzési eljárási rend átláthatóvá és nyilvánossá tételét, rendszernek a hazai kkv cégeket a mainál jobban helyzetbe hozó átalakítását, az állami-önkormányzati korrupció letörését. 9. A szakképzés rendszerének átalakítását, gyakorlatorientálttá tételét, a szakmunka tekintélyének helyreállítását. 10. Az államigazgatási rendszer átalakítását, szolgáltató jellegének erősítését, hatékonyságának javítását.


7

Kerekasztal-beszélgetés  Az árvíz pusztításáról az árvíz után…

Segítség a bajban lévőkön Szerző: „Elvakultunk, de nem a régi szép nyarak augusztusi csillaghullásától, hanem a haCsépány misan fénylő tudattól, hogy mindenhatók vagyunk. És most nehéz elhinni, hogy György van nálunk hatalmasabb erő. Alázat és bölcsesség kellene belátni, hogy a „megbolondult időjárás” csak a „megbolondult ember” nyomait követi. A természet azt lélegzi be, amit mi kilélegzünk, s lélegzetünk anyaga az, amit lelkünkben hordozunk. Mert nézzünk csak magunkba: belső életünk évszakaiban nyár-e a nyár még, és tél-e a tél? ... Vajon a fénylő nap melegével szimbolizált szeretet helyét bennünk nem vette-e át valami, amitől a kinti világban nagy esők jönnek?”1 Tóth Bálintnéval, (TB) a Boldva és Vidéke Tksz, elnök-ügyvezetőjével, Alakszainé Dr. Oláh Annamáriával, (AOA) a Felsőzsolca és Vidéke Tksz, elnök-ügyvezetőjével, Petró Jánosnéval, (PJ) a Szendrő és Vidéke Tksz. elnök-ügyvezetőjével, valamint Dr. Pálmainé Ákos Máriával, (PÁM) a Zemplén Tksz. elnök-igazgatójával beszélgettem árvízről, árvíz után… hogyan éltétek meg ezt a szörnyű természeti csapást? AOA: Tevékenyen, aktívan! Ilyenek vagyunk, azt láttam a munkatársaimon, az elnök-kollégáimon is, hogy ezt senki sem élte meg bénultságban a történteket. Vidéki takarékszövetkezeti elnökökként már hozzászoktunk, hogy sok tekintetben magunkra vagyunk utalva. Muszáj élére állni a dolgoknak. Ezt egy nagyon nagy feladatnak, kihívásnak tekintettem. Nem kérte, nem mondta senki, mit tegyek. Az események motiválták a cselekedeteimet. A szörnyűség részét, hogy milyen lelki traumát, fizikai fájdalmat okozott, azt nehéz szavakba foglalni, de arról nem is nekem kellene beszélnem, hanem azoknak, akik elszenvedték ezt. Az ő fájdalmunkon keresztül éltem meg ezt én is. Jómagam, illetve a szűkebb családom szerencsére nem volt érintett, Miskolcon lakunk, így teljes erőbedobással mások megsegítésére koncentrálhattunk. A kollégáim közül azonban 22-en érintettek kisebb-nagyobb mértékben. Akadt olyan dolgozónk is, akinek három háza is sérült, amelyből az édesanyjáé teljesen összedőlt, a fiáé csak félig ment tönkre, a sajátja meg a maradék család menedéke 1

8

lett. De akinek csak a pincéje ment tönkre, nyilván az is borzasztóan érezte/érzi magát. Belegondolni is szörnyű, hogy sokan egész eddigi munkájuk eredményét, az életük során megszerzett javakat egyik pillanatról a másikra elveszítik. Az idén két árvizünk volt. Májusban, az első esetben is itt volt a víz a kertek alatt, de átlagosnak tekinthető vízállás volt. Ehhez nagyjából hozzá vagyunk szokva, nem voltunk nagyon megijedve. Homokzsákok, védekezés, összefogás, mint mindig, de az árvíz nem érte el azt a mértéket, amit katasztrófának nevezünk. Ez a küldöttgyűlésünk előtt volt, de azért azt is el kellett halasztanunk. A nagyobb baj a második áradással volt, amely a trianoni évfordulóra, június 4-én, délután ½ 5-re esett. A katolikus és református egyházak kérték, hogy az évforduló kapcsán harangozzanak. Zsolcán is félreverték a harangokat, de az emberek nem tudták, hogy ez Trianon miatt van. Az elmúlt harminc évben nem verték félre a harangokat, így inkább arra gondoltak, hogy valami történhetett. Persze, már akkor is sokan a zsákolással voltak elfoglalva. Akkor kezdtek rájönni, hogy baj van. Ez egy 28-30 órás küzdelem volt. Június 6-án hajnalban érte el

Fábián Kornélia: Tenger minden. Az udvarhelyszéki árvíz krónikája. Székelyudvarhely 2006.


víz a csúcspontját. A takarékszövetkezet maga is az ár fogságába került. Az ablakpárkányig érő, nagyjából méteres magasságú víz vette körbe az épületet több mint egy héten keresztül. Az ügyféltérbe azonban szerencsére nem tört be a víz! PJ: Én személy szerint is érintve voltam, de mi is hasonlóan tevékenyen éltük meg ezt az időszakot. A családommal, közvetlen hozzátartozóinkkal abban az utcában lakunk, amely az egyik leginkább árvízsújtott terület volt Szendrőn. Valamilyen szinten voltak előjelzések, valamilyen szinten készültünk rá, tudomásunk volt arról, hogy nagy víz jön, de ami érkezett, azt nem tudtuk elképzelni… Nálunk már az első árvíz is jelentősebb volt. Már akkor is fél méteres víz volt a lakásban. A Bódva-patak folyóvá duzzadt. Soha nem volt víz, sem az utcában, sem a kertben, nem hogy a lakásban. A patak egyik oldalán van a gát, amit erősítettek is, de a másik oldalon nincs, így megerősítés sem volt. Az egyik reggel arra ébredtünk, hogy mintha tenger vette volna körül a házat. A második árvíznél 130 cm magas víz volt az udvarunkon. A takarékszövetkezet nem érintett. A város számos részén jelentős men�nyiségű víz volt, de a takarékszö-

Kerekasztal-beszélgetés

vetkezet egy kisebb dombon van, ezért a víz nem érte el. Szerencsére a többi településen lévő kirendeltséget sem érte árvízkár. A városban kb. 240 családot érintett közvetlenül az árvíz, melyből 110 család a takarékszövetkezet ügyfele. Tisztségviselőink és dolgozóink közül 20-an voltak érintettek kisebb-nagyobb mértékben. PÁM: Három kis patak kegyetlen tréfát űzött velünk, bár a régebbi térképek szerint még hajózható is volt közöttük, persze akkor még a medret is mélyítették a város határában. Leginkább a Bodrog, a Fehérpatak és a Ronyva áradása okozta a problémát. Olyan vízmennyiség képződött igen rövid idő alatt, amelyet a Bodrog nem tudott elvezetni, szinte visszanyomta a vizet a városra. Három nagyobb áradás volt érzékelhető, május közepén, június elején és közepe felé. A város 1/3-át a víz elöntötte az észak-keleti oldalon. Az ár mintegy 700 lakóépületet érintett, szabályos utcasorokat tett tönkre. További probléma volt a belvíz is. A lakosságot, a diákokat és számos munkahelyet mozgósítottak, kivonultak az árvíz sújtotta területekre. Persze bevonták a tűzoltóságot, a polgárvédelmet, a katonaságot is, de más megyéből is kaptunk segítséget. „A templomokat szokták magaslatra építeni, egyesek szerint azért, hogy közelebb legyenek Istenhez… A Zemplén Takarékszövetkezet központja a város főterén van. Talán a takarékszövetkezet is közelebb volt Istenhez, mert a központi épületünket nem érintette nagyobb mértékben az ár.” A sok csapadék a Tolcsvai-szőlőhegyet is többször érintette, így az ottani kollégák például sártengerrel küszködtek. A ház, ahol én lakom, nem került közvetlen veszélybe, de a szomszédos házsor és néhány dolgozónk lakhelye is veszélybe került. Ott már csak csizmában lehetett közlekedni. A szivattyúzásnak nem volt értelme. A pincékben ma is sok helyen víz van, és a belvízre visszavezethető felázás okozta / okozza a legna-

gyobb károkat. Először is a Bodrog és a Tisza áradására figyeltünk, ahol a kirendeltségeink működnek és közvetlen veszélyt jelentett számukra a vízszint emelkedése. TB: A takarékszövetkezet két fontos területét - Boldvát és Edelényt – is érte elérte az ár. Boldván a Bódvapatak okozta a problémát, sajnos nagyon hirtelen, szinte percek alatt, szemlátomást jött a víz. A Dózsa György úton 32 családot öntött el a víz. A lakók szinte kivétel nélkül az ügyfeleink is egyben. Szerencsére sem dolgozóinkat, sem hozzátartozóinkat nem érintette az ár. De magunk is dolgoztunk éjjel-nappal a gátakon, meg ahol csak kellett. Nem volt nehéz együtt érezni a kárt szenvedettekkel. Azok a holmik (bútorok, ágyneműk, fagyasztók stb.), amelyek lenn, alul voltak, azok szinte teljes egészében tönkre mentek. Semmilyen közszolgáltatás (ivóvíz, elektromos áram, telefon stb.) nem működött! Amit hosszú idő alatt sikerült felhalmozni, azt elveszett! Helyben ezt a 32 családot próbáljuk segíteni. A nagyobb probléma Edelényben volt, ahol 53 ügyfelünket érte árvíz, de a kár sokkal nagyobb, a polgármester 3-400 családról beszél. Itt is olyan gyorsan, olyan nagytömegben érkezett a víz, hogy szinte semmit nem tudtak kimenekíteni. A Bódva mellett például akkora víz volt, hogy a kétszintes házakban a felső szinten a csillár belelógott a vízbe… Sem én, sem a helyiek ilyen mennyiségű vizet még nem láttunk, még a környéken sem. Edelényben nagyon sok ház összedőlt. Egy idős házaspár esetét említeném (83-86 évesek), nagyon szép kis házban éltek, családjuk, senkijük nem volt (nálunk betétesek voltak). Olyan gyorsan jött az ár, hogy alighogy beszálltak a csónakba, a házuk össze is dőlt. Egy fényképet sem tudtak megőrizni! Az önkormányzat segítségével Szendrőládon, egy idősotthonban tudták őket elhelyezni. A nyugdíjuk ugyan megvan, de azzal nem sokra lehet menni. De nem csak az idősek

kerültek nehéz helyzetbe, hanem nagyon sok fiatal is „földönfutóvá” vált. És nem csak az emberek tragédiája megrázó, hanem minden élőlény megszenvedte az árvizet, sok háziállat elpusztult, megfulladt, mert nem tudott elmenekülni, másokat a víz sodort el, de a növények is tönkre mentek. Kertek, megművelt földterületek kerültek víz alá, amely szinte a teljes megsemmisüléshez vezetett. Az emberi ös�szefogást szeretném szóba hozni, ugyanis rég nem tapasztaltam ilyen jóindulatot, ilyen segítőkészséget. Nagyon megható volt. „Le a kalappal!” Naponta többen is kerestek, hogy miben tudnának segíteni. Ki-



emelnék egy nyíracsádi vállalkozót, aki messze van hozzánk, de kapcsolata van Edelénnyel. Harminc kocsi (!) homokot hozott ingyen, bérmentve, hogy az embereken segítsen. Volt zsák is, szerszám is, és dolgos, segítő kéz. Nem lehetett panaszkodni egyik hiányára sem. Vagy Hajdúnánásról, egy vadásztársaság tagjai jelentkeztek Edelényben munkára, önzetlenül, több napon keresztül dolgoztak. Nem is tudták, hogy kinek segítenek, de jöttek. Azt hiszem, mindannyian hálásak lehetünk ezért. A takarékszövetkezetbe, amikor belépnek az ügyfelek, akkor azzal kezdik, hogy nagyon köszönik azt a segítséget, amit a kollégák nyújtottak. Folytatás a 10. oldalon


Tóth Bálintné, a Boldva és Vidéke Tksz. elnök-ügyvezetője

9


Folytatás a 9. oldalról – A teljes anyagi, lelki, esetenként a fizikai megsemmisülés határán hogyan lehet úrrá lenni a fájdalmon, az elkeseredésen? Ki volt az, akinek a veszélyérzete és tenni akarása erősebb volt a bénultságánál? Vezetők vagytok magatok is, mégis hogyan alakult ki az, hogy szervezkedtek, irányítotok, intézkedtek? Mi segítette vagy hátráltatta a munkátokat?



Alakszainé Dr. Oláh Annamária, a Felső zsolca és Vidéke Tksz. elnök-ügyvezetője

10

AOA: Nem feltétlenül a sérült, romba dőlt házak darabszáma az, amely megrázó, sokkal inkább azok aránya. Egy bizonyos hányad felett már katasztrófáról beszélhetünk. Joggal vetődik fel, hogy visszaállítható-e ez a társadalmi-gazdasági egység, amikor ilyen komoly mértékű a katasztrófa. Szerintem nem! Egészen biztos, hogy Felsőzsolca nem lesz ugyanaz a város, mint amilyen néhány hete is volt. Valami megtört, megszakadt az emberekben. Olyan embereket ért kár, akik soha, semmiben nem szenvedtek kárt. Olyan emberek szenvedtek omlást, akiknek a kis házuk túlélte a háborút. Olyan embereket vitt el a víz, akik stabilnak érezték a családjukat, a környezetüket, és most minden elment. Megrogytak egyes családok, még a válást is fontolgatják. Láthatóak, érzékelhetőek a következmények. Ez biztosan megváltoztatja az itteni viszonyokat. Az emberek értetlenül állnak, nem tudják, mi okozta ezt. A baj mértéke határozza meg azt, hogy milyen módon kell korrigálni. Zsolcán 2200


lakóházból ilyen-olyan formában 1800 ház érintett, ebből 1100 sérült, ebből 460-t újjá kell építeni, 198 ház pedig ténylegesen összedőlt. Ez egy kis település, bár városnak mondja magát. Talán a két világháborúban nem volt ekkora kára. A mai károsultak azokhoz hasonlíthatóak, akik hadifogságban voltak, és ma sem felejtették el, mi történt velük, így gondolhatnak majd napjaink szörnyűségeire is. Egy ház összeomlása is nagy baj annak, akinek összeomlott, de amikor ez is, meg az is, meg amaz is… Ez annak is megrázó, aki nem szenvedő alanya ennek, hanem csak szemlélője. A lélektani hatást nem szabad lebecsülnünk, amely még nagyobb is lehet, mint a fizikai, sőt pusztító. Sokan jöttek segíteni, de szinte mindenki megállapította, hogy nem gondolták, hogy ekkora a baj. Vajon, mitől omlott hirtelen össze a város? Nem csak fizikailag, hanem mint közösség is. Emberi mulasztásból kifolyólag, talpraesett vezető hiánya miatt, megoldások nélkül maradt! De láttam kinőni vezetőket magam körül. Így vannak pozitív tapasztalataim is: kb. 50-60 ember, aki megmutatta magát, magára vette ezt a feladatot, és aki képes volt közösséget vezetni, jóllehet korábban ez nem mutatkozott meg. Rátermett emberek voltak, többnyire férfiak, de voltak közöttük nők is, például az egyik háziorvos-nő (egyébként kicsi, vékony teremtés), aki hirtelen „kinőtte magát”. Megfellebbezhetetlen tekintélye lett pillanatok alatt! Ők mentették meg, amit még meg lehetett menteni, ez azért biztató! Egy hétezer fős településen, ha van 50-60 ember, akire lehet számítani, akkor már nem lehetünk elveszve, és akik újjászervezhetik a várost. PJ: Szendrő viszonylatában nem volt gond a vezetőkkel, tették a dolgukat, elsősorban a polgármester irányításával. Zökkenőmentesen szervezték meg a védekezési munkát. A polgármester szinte a nap 24 órájában jelen volt. Irányította, kezelte, szervezte a védeke-

zést. A lelki problémákra nem volt idő. Talán nagyobb volt az összefogás is. Az ország minden részéről, gazdálkodó egységek, szervezetek, magánszemélyek, egyházak, önkormányzatok stb. részéről több mint 200 adomány érkezett a helyi összefogás mellé, sőt még később is érkeztek segélyek, pénzbeli, természetbeli vagy lelki segítség egyaránt. Egyes családokkal pszichológusok foglalkoztak. Az egyházak részéről sok lelki segítséget kaptak. Az anyagi kár ugyan jelentős, de nem beszélhetünk lelki megsemmisülésről. Az emberek érzik, hogy tartoznak valahová, szükség van arra, hogy legyenek előttük célok, pozitív életfelfogás, ambíció. A vezetők sokat tehetnek azért, hogy a reményteljes jövőkép kialakuljon és megmaradjon. PÁM: Sátoraljaújhely sajátos helyzetben van. Hegyek, patakok, folyók és egy nagyobb lakóközösség vannak egymás szomszédságában. A városirányítás, úgy éreztem, fel volt készülve arra, hogy nagyobb áradás érkezik. A jelzés folyamatos volt. De nem volt teljes az ös�szefogás, illetve nem mindenki vett részt a munkában… A domboldalba vágott lakóingatlanok, a Bodrog partján lévő házak mind-mind fokozott veszélynek voltak, vannak kitéve, nem beszélve Kenézlőről, amely két folyó szögébe van bezárva, nemcsak a Bodrog, hanem a Tisza áradása is elmoshatja. De ezek az emberek itt élnek, itt van az otthonuk, és nem akarnak elköltözni. Persze, a lakosság elidősödött. A takarékszövetkezet az ilyen kistelepülésen is kirendeltséget működtet, ahol a kereskedelmi bankok meg sem jelennek. A takarékszövetkezet pedig mindig szolgáltat: fizikailag, szellemileg, érzelmileg, vagy akár lelkileg is. A kollégák és az ügyfelek sorsa összemosódik. Az áradáskor nem állt rendelkezésre raktár a védekezésekre használt eszközökkel, hanem akkor indult el a beszerzés, amikor már katasztrofálissá vált a helyzet. A környező települések-


ről a polgármesterek, vállalkozók és a lakosság nagy része jelentős irányító, szervező, gépi, vagy kétkezi fizikai munkával segítettek a bajbajutott embereken. Büszke vagyok arra, hogy közülük többen is a takarékszövetkezet partnerei. A segítségüket nem felejtjük el, adott esetben viszonozni fogjuk. TB: Boldván és Edelényben is a polgármesterek képesek voltak irányítani, kezelni az árvízvédelmet, kiválóan helytálltak, emberfeletti munkával és nyilván segítő közreműködőkkel. A KKV szektornak volt / van olyan felszerelése, amit ilyen munkánál hasznosítani lehet. Ezek a gépek maradéktalanul dolgoztak a védelemben, még a helikopteres szállításnál is közreműködtek. Az edelényi polgármestert magam is többször láttam munka közben, akinek ideje sem volt hazamenni, pedig pici gyermek is várta otthon. Voltak idősebb lakosok, akik a polgármestert körbe puszilgatva köszönték meg a munkát, amit értük tett. Edelényből mintegy 100 gyermeket üdültettünk Fonyódligeten, felejtendő a traumát (lsd. külön írásunkat). Köztük többen s voltak, akik még nem is látták a Balatont. AOA: A józan parasztember emlékszik ősei tapasztalatára és megőrzi azt az utókornak. Soha nem szántja be a vízelvezető árkot. Berti bácsi (83 éves bácsi, a takarékszövetkezet ügyfele, akinek a háza ös�szedőlt) mesélte: „Mi mindig ide, a kerítés mellé raktuk a homokzsákokat, most is ideraktam. Egyszer csak megfordultam, és a kert felől jött a víz. Onnan még soha sem jött!” Most olyan dolog történt, amire a paraszt ember nem volt felkészülve. Becsapták! Olyan ipari, kereskedelmi, közlekedési létesítményeket építettek körénk, amelyek a paraszt ember tudatán túl mutatnak. Árterületre építették az M30-t, részben feltöltött területre építették a bevásárló központot, és Felsőzsolca felett átvágták a gátat. Az autópálya végén, a város északi oldalán átbukott az ár, rá a városra! A Sajó

Felsőzsolcán 468 centiméternél tetőzött, a gát megvédte – hiszen 1974-ben az 5m-nél magasabb vízállást is kibírta -, mégis elöntötte a várost a víz… Hátulról! Ahonnan még sohasem jött! Az emberek nem számítottak erre a vízre. Ez a katasztrófa! Az emberi emlékezet már nem mérvadó, vész-forgatókönyv pedig nincs. Stratégiára, rendszerszemléletre lenne szükség. TB: A katasztrófa óta hetek teltek el, mi már tudjuk, mi történt. Az emberek pedig próbálnak felkészülni, hogy elkerüljenek hasonló esetet. A megelőzésre kellene nagyobb gondot fordítani. De én nem látok lényeges változást az államigazgatásban. A vízügy feladatait ugyan nem akarom átvenni, de a folyók, patakok, vízelvezetők, árterületek kezelését egységes módon kellene kezelni, szabályozni, és a szabályokat betartatni. Ausztriában az út menti árokpartok is gondozottak, nálunk, tisztelet a kivételnek, nem jellemző! Ami az emlékezést illeti, az én gyerekkoromban, amikor kicsi volt a víz, mindjárt szabályozták a folyót, jött a kotrógép, kimarkolta, megmélyítette, megszélesítette a medret. A kitermelt földdel, kővel pedig a partoldalt erősítették. Az előkészületet és a megakadályozást hiányolom. Pedig szabad munkaerőben nincs hiány. Ma, amikor 30 mm csapadék zúdul a városra, a települést elönti víz, mert a csapadékvíz elvezető árkok nincsenek megfelelően karbantartva. Szerencsére, újra lehet az önkormányzatoknak pályázni csapadékvíz-elvezetésre, persze csak akkor, ha az önkormányzati vezetés ezt is fontosnak tartja, és elő tudja teremteni az önerőt… PÁM: Az önkormányzati pályáztatási rendszer keretein belül különböző célok megvalósításra lehetett pályázni: volt a turulmadaras korszak, parkosítás, virágágyások gondozása, főterek felújítása. Félreértés ne essék, nem ezek indokoltságát vonom kétségbe. De ezek és mások mellett elhanyagoltuk a polgárvédelem megerősítését, a gátépítést,

a csapadékelvezető medrek mélyítési munkálatait PJ: Ami a megelőzés fontosságát illeti, Szendrőn a város vezetése felismerte és jóval korábban két pályázatot nyújtott be. Egyet a Bódva patak kotrására, védőgátak megépítésére, egyet pedig a Rakacai-víztározó kotrására, mélyítésére, melyben jelentős men�nyiségű iszap ülepedett le. Sajnos az államigazgatás mind a két pályázatot szakmailag indokolatlannak tartotta és elutasította. – A civil szféra, a helyi közösség ös�szefogása, egészséges patriotizmusa, a hazai, nemzeti érdekek védelme nagyobb önállóságot biztosíthat a liberális elvek globalizmusával szemben. Magunkat kell kitalálnunk, magunknak kell kialakítanunk a tartós életfeltételeket úgy, hogy minél kevesebb egyedi beavatkozásra szoruljunk. El kell kerülnünk, hogy bármilyen területen kiszolgáltatottá váljunk.



AOA: A civil összefogásnak van ereje. Zsolcán megtapasztaltuk, amikor szinte csak a civil összefogás működött. A hivatal összezuhant, és későn eszmélt. Az önkormányzati és az állami intézkedések fáziskésésben voltak. Nem csoda, hogy ez komoly indulatokat gerjesztett. Az állami katasztrófavédelem felkészültsége elégtelen volt. Az állami gépezet, ha lassan is, de mozgásba lendült. A fogadókészség mégis elmaradt, azért a segítség célFolytatás a 12. oldalon


Dr. Pálmainé Ákos Mária, a Zemplén Tksz. elnökigazgatója

11


Folytatás a 11. oldalról ba juttatása is lelassult. Az idei történéseket intő jelnek kell tekinteni, mindent meg kell tenni, hogy ezek ne ismétlődhessenek meg. Nem politikáról, hanem államigazgatásról van szó! Nem a politikai szereplők színe, időszakonkénti cseréje a fontos, hanem a közösség irányítóinak emberi, szakmai rátermettsége, hosszú távú gondolkodása, tisztessége. Gyakorlatilag nincs vízügyi irányítás, a természeti folyamatok felgyorsultak, és szélsőségesebbé váltak. Ehhez képest nincs megfelelő tájékoztatás. Mi itt riadóláncot szerveztünk, hogy ha újra jön az ár, akkor legyen figyelő, jelző szervezet. Sokan vízi járműveket, nyakig érő gumi- csizmákat / ruhákat, aggregátort vásárolnak. Az emberek kvázi háborús viszonyokra készülnek. Az állam vagy államigazgatás diszfunkciói miatt az önigazgatás, önszerveződés, az egyéni, helyi védekezés erősödött meg. Az állam által teremtett lehetőség, az egy lehetőség. A közösség tagjai eldönthetik,



Petró Jánosné, a Szendrő és Vidéke Tksz. elnök-ügyvezetője

12

hogy élnek-e vele. Vannak azonban életfunkciók, amelyeket nem lehet demokratikusan választott testületekre bízni, mert az esetleges, mert akár hétezer ember élete múlhat rajta. A víz nem kérdezi, hol a két harmad, 100 %-al jön… Természeti erő ide, természeti erő oda, emberi mulasztást, felelőtlenséget látok. Állampolgárként és felelős vezetőként egyaránt elvárom, hogy az állam számonkérhető, felelős veze-


tőket állítson minden olyan helyre, ahol emberek élete múlhat azon, ki, hogyan dönt, és akiket el lehet érni. A vízügyes „szakember” még a térképpel is nehezen bajlódott… Belegondolni sem merek, hogy hasonló esetben mondjuk Budapesten, vagy egy nagyobb vidéki városban mi történt volna… Felsőzsolca kisváros, a baj fáj a helyieknek, de kevésbé fáj az országnak. De ha valami nagyobb baj történne az országgal, akkor tartok tőle, hogy esetleg nem működne. Sokan még mindig nincsenek vele tisztában, mi is volt a baj. „Talán rosszkor voltunk rossz helyen! Az egyik kormány után és a másik kormány előtt, az egyik önkormányzat végén, és a másik önkormányzat előtt, és az a fránya időjárás pedig nem tudott semmiről semmit. És itt vagyunk mi, felsőzsolcaiak, magunkra hagyva!” – Élet, az árvíz után?! AOA: Zsolcán 198 ház dőlt ös�sze, ennek tulajdonosai közül 71 az ügyfelünk, közülük talán 20-an kaptak biztosítói kártérítést július közepéig, bár azt nem tudjuk, hánynak volt biztosítása. Ami a bontás illeti, a jegyzői felszólításnak illetve a nem teljesülésnek nem volt jogi következménye. (Az életveszélyes épületek bontásáról mindenki maga köteles gondoskodni, és ha nem teszi, szankcionálható.) A legolcsóbb bontás 300 ezer Ft papír nélkül, papírral akár 1,3-1,5 M Ft is lehet. Valahol a kettő között lehet reális, de ehhez is 600-800 ezer Ft szükséges. Valószínűsíteni lehet, hogy a többségnek erre nincs pénze! Ezért házilag, kézi erővel történik a bontás is. A következő héten mintegy 100 önkéntes érkezik, akik a tűzoltók segítségével, valamint a baráti, rokoni összefogással bontják az összedőlt épületeket, válogatják az anyagokat, félretéve a még használhatókat. A fertőzés veszélyről is kell beszélni, ugyanis a víz mindent (WC-derítőt, trágyadombot, elhullott állatok bomló, oszladozó tetemeit stb.) összemosott, ezért

a bontás egyre kellemetlenebb és veszélyesebb. A bontásra szoruló lakóingatlanok talán egy harmada van elbontva, és elplanírozva, vagy planírozás alatt, a 2/3-a még nem. A tulajdonosok arra várnak, hogy valahonnan megkapják a bontáshoz szükséges közel 1 M forintot. A július közepi információ szerint erre nincs esély, nincs külön keret, pedig ehhez is 120-200 M Ft kellene. Az állam összesen 1,7 Md forintot szánt a zsolcai újjáépítésre. PJ: Szendrőn a város vezetése az elsődleges feladatnak a romeltakarítást, a fertőtlenítést tartotta. A lakóházak, udvarok fertőtlenítéséhez heteken keresztül fertőtlenítő szereket osztott, a város közterületeinek takarítását, fertőtlenítését haladéktalanul megkezdték, elvégezték. Összesen 17 lakóház vált lakhatatlanná Szendrőn, melynek újjáépítéséhez, ill. a lakhatási probléma megoldásához 126 millió forint (mint keretösszeg) állami pénz kapcsolódik. Az összedőlt házak elbontásában, eltakarításában az önkormányzat gépekkel, emberi erővel, komoly segítséget nyújt a tulajdonosok részére a mai napig. Szeretném kiemelni az Ökumenikus Segélyszervezet önzetlen segítségét a lakóházak helyreállításában, újjáépítésében. A város egyik legforgalmasabb útját összekötő híd teljes szélességében beszakadt. A forgalom pár nap után megindulhatott egy hídépítő cég által adományozott pontom híd segítségével. Az önzetlen adományozók száma a mai napig gyarapszik a városban. AOA: Felsőzsolca nagyon sok tárgyi adományt kapott. Sok kamion�nyi áru érkezett. Heteken keresztül csak gyűlt a sok áru. Amíg a Máltai Szeretetszolgálat nem kezdte meg a helyi, szervezett tevékenységét, az adományok nem kerültek szétosztásra! Ez önmagában kellő indulatokat gerjesztett. Pedig szükség volt! Élelmiszerből, tisztítószerből, stb. Ma már eljutottunk oda, hogy ami jön, az megy is. Pénzügyi adományt nem sokat kapott a város.

Kerekasztal-beszélgetés AOA: Amikor láttuk mekkora a baj, egy Takarékszövetkezeti Közhasznú Alapítvány létrehozását határoztuk el az árvízkárosultak megsegítésére. Szinte az első naptól komoly segítséget kaptunk más takarékszövetkezetektől, OTIVA-tól, magánszemélyektől, sőt külföldről is (a legtávolabbi Ausztráliából érkezett). 132, takarékszövetkezetes magánszemélytől illetve ügyfelektől is kaptunk támogatást a takarékbanki szervezésen kívül! Ez utóbbit augusztus közepére várjuk, miután az adózási, számviteli elszámolhatóság kérdéseit már tisztáztuk. Az összefogás példásnak mondható, a szervezéstől függetlenül is. Az integrációs támogatás várhatólag egyenlő arányban lesz felosztva. A támogatás egyik fele saját dolgozók (tagi kör) támogatására, a másik fele a helyi közösségek, ügyfelek kármentésére fordítható. A takarékszövetkezeti kollégákkal nagyon komoly közösségi munkát végeztünk. A Máltai Szeretetszolgálat működéséhez saját ingatlanunkat ajánlottuk fel. Ugyanebben az ingatlanban több családot, köztük egy, az árvíz idején született gyermeket nevelő családot fogadtunk be. Más, központi szervezésű elhelyezésről nem tudni. Kb. 70 embert védőoltással oltattunk be, és 40 gyermek táboroztatását szerveztük meg. Több mint 600 csomagot elkészítve az ügyféltérben is adományoztunk. A közösségi munkánk miatt nem kell szégyenkeznünk! A térségben működő, eredményes szervezet lévén ezt belső kötelességünknek éreztük. A nagyobb feladat azonban az, hogy az újjáépítésben hogyan, milyen kondíciójú konstrukciókkal tudunk megállapodni. Nyilvánvalóan csak támogatott konstrukciók jöhetnek szóba… PÁM: Nálunk volt olyan számlavezető ügyfél, aki segédkezett a károk felmérésében, akit más településekre is elküldtek, sőt építési tervezés felajánlásával is közreműködött ellenszolgáltatás nélkül. Mi úgy gondoljuk, hogy a nálunk számlavezető,

de közösségi munkát végző ügyfeleink számára, nem közvetlen, nem direkt formában, valamelyest mérsékelni szükséges a helyi közösség érdekében felmerült kiadásokat. A takarékszövetkezet a gyerekek táboroztatáshoz hozzájárult, illetve egy alapítványon keresztül juttattunk segítséget a károsultaknak, de mi nem kaptunk egy fillért sem a kártalanításra létrehozott alapokból. Azt tartottuk fontosnak, hogy ha bármilyen segítségre volt is szükség, akkor mindig a működési területünkön lévő, helyi ügyfeleinket mozgósítsuk. A nyújtott segítség pedig viszonosságot kíván, és minden bizonnyal, abban részesül. AOA: A szolidaritást, a lokálpatriotizmust magunkon kell kezdeni, mégpedig azonnal megnyilvánuló tettekkel. Szép példája az együttérzésnek, hogy egy szintén súlyos árvízkárosult takarékszövetkezettől, Boldvától kaptuk az egyik legnagyobb és leggyorsabb segítséget, pedig ők is bajban voltak… Talán azért is, mert aki bajban van vagy már bajban volt, az tudja, mit jelent ez, és ilyenkor minden segítség nagyon jól jön! PJ: Nálunk nem volt elosztási probléma. 17 ház volt, amit el kellett takarítani, de ez nem okozott gondot. Az önkormányzat néhány napon belül példaértékűen helytállt, a GAMESZ (Gazdasági, Műszaki, Ellátó Szolgálat / Szervezet) közreműködésével. Ezen kívül mintegy 210 lakóház sérült meg úgy, hogy kisebb-nagyobb segítségre, felújításra van szükség. Ezekhez is az önkormányzat, GAMESZ illetve a Tűzoltóság nyújtott segítséget. A Katasztrófavédelem vagy a Honvédség is jelen volt, csónakokkal, kétéltű járművekkel segítették az embereket az otthonuk elhagyásában. Az adományok között használt ruhák, bútorok, hétköznapi cikkek stb. voltak, de a helyi vállalkozók (pékek, boltosok) is kivették a részüket az adományozásból / adományosztásból. Csónakokról osztották a kenyeret, ivóvizet, tisztítószereket

stb. Nálunk négy-öt napig gumiruha kellett, ha csónak nélkül próbáltunk meg közlekedni. A Pintér Művektől helikopterrel hoztak 100 db gumiruhát. Délelőtt kértük a segítséget, aztán délután az iskola udvarán leszállt a helikopter… Nálunk is alakult egy bizottság, amelynek tagjai végigjárták a várost, és felmérték, kinek, milyen mértékű segítségre van szüksége és az adományok szétosztása ennek alapján történt.



TB: Amikor a zsolcai alapítvány létrejött, akkor elsősorban a dolgozókra gondoltunk. Miattuk, őértük adtunk. Boldvára is nagyon sok adomány érkezett, az elosztással nem volt gond. Nem raktároztunk be semmit, ami érkezett, rögtön szétosztásra került. Az önkormányzat minden rászoruló családnak azonnal adott tízezer forintot. Mága Zoltán hegedűművész, amikor itt volt, kézpénzben, 20-20 ezer forintot adott minden rászoruló családnak. Nemrég Edelényben adott koncertet a római katolikus templomban, mivel ez volt a nagyobb, és a bevételt a görög-katolikus templom helyreállítására ajánlotta fel. Ezen kívül 200200 ezer forintot adott Zsolcának, Szendrőnek és Boldvának is. PÁM: A támogatások kapcsán szeretném megemlíteni, hogy mi támogatjuk a pálházi Nők a Hegyközért Közhasznú Egyesületet, amely az adományt eljutatta olyan közFolytatás a 14. oldalon


Az élet folytatódik

13


Folytatás a 13. oldalról ségnek, amit a sártenger majdnem teljesen letarolt. A támogatás e közvetett formája is tiszteletre és elismerésre méltó. – Ha gond van, kihez lehet fordulni? Polgármesterhez, jegyzőhöz, kormánybiztoshoz, katasztrófavédelmi biztoshoz vagy ki máshoz? AOA: Jó kérdés, sajátos magyar megoldás szerint, hol ehhez, hol ahhoz! A „rossz időzítés” miatt a felelős megtalálásához is idő kellett. A legautentikusabbnak Bakondi György bizonyult, a katasztrófavédelem új, országos parancsnoka, aki az újjáépítésekért is felel, de nem csak ebben a térségben. Van egy helyi miniszteri biztos is, talán a tiszaújvárosi országgyűlési képviselő, aki átvette volna az ügyeket, az eredményről még nem tudunk. Az önkormányzat két bizottságot alakított, egy Adományosztó Bizottságot, és egy Újjáépítési Bizottságot. Már szabályzat is van. Az emberek tehát egy-egy bizottsággal állnak szemben, ha valamit szeretnének elérni. A hatékonyságuk csekély, felelősségük nem ismert. De az sem derül ki, ki, miért döntött úgy, ahogy döntött. Illés Zoltán államtitkár úr, az ittjártakor vezetőként viselkedett, aki próbálta megnyugtatni az embereket. Ezt hiányolták a város vezetőitől, a képviselőktől a zsolcaiak. A korábbi vízügyi vezető - árvíz utáni, árterületre kiadott építési engedélye miatti - cseréje reményre jogosítja a helyieket, de konkrétabb megoldás eddig még nem hangzott el… Az újjáépítés finanszírozása mellett a következő árvíz elleni hatékony védekezés megoldása foglalkoztatja legjobban az itt élőket. Hogy még egyszer ekkora katasztrófát ne kelljen átélnünk. – Az ember belső egyensúlyának megbillenése és a természeti folyamatok kiszámíthatatlan alakulása után merre, hogyan tovább? Meggyorsíthatja az árvíz a takarékszövetkezetek esetleges egyesülési folyamatát?

14


PÁM: Ha a belvízelvezetés problémája, tulajdonjoga, kezelése nem oldódik meg nagyon gyorsan, akkor hasonló gondok jelentkezhetnek a jövőben is. Az önkormányzati épületekben keletkezett károkhoz az önkormányzat jogosult a támogatásra a vis maior alapból. A magántulajdonban keletkezett károk helyreállítása érdekében az Igazgatóság rendkívüli ülésén döntött 50 M Ft összegű hitelkeret elkülönítéséről, melyet az árvíz sújtotta települések épületeinek helyre állítására igényelhettek ügyfeleink. Sajnos a természeti csapás a dolgozóinkat is érintette, akiket anyagi segítségben részesítettük 100-100 ezer forint értékben. A Takarékbank közös segélyalapjába ugyan már nem tudtunk adni, mert a térségünkben a kár jelentős volt, de nagyon tiszteletreméltó elgondolásnak tartjuk az ilyen alap létrehozását. PÁM: Nyolc önkormányzat számláját vezetjük, akikkel napi kapcsolatban vagyunk. Minden bizonnyal ebben a nehéz időszakban sikerült együtt helytállnunk. Meg kell ragadnunk az alkalmat és a választásokhoz közeledve, nagyobb, közös, szervezetti akciót szükséges indítani az önkormányzatok minél széles körű megnyerése érdekében. PÁM: A tervezett bankadó kapcsán, bármilyen kedvezményben is részesülünk, szeretném megjegyezni, a kereskedelmi bankok a devizahitelezés kapcsán közel egy évtizeden át jelentős haszonra tettek szert, mi pedig nem részesültünk belőle, most mégis osztozunk a sorsukban. A kistelepüléseken viszont csak mi nyújtunk szolgáltatásokat! AOA: Próbáljuk követni az eseményeket, komolyan számolgatunk. Komplett szakértői anyag készül, amely képes kimutatni a kárunkat. A végéről érdeklődni még korai. A veszteségek nagyságrendje jelentős! Ha a veszteségek végösszege elér egy bizonyos mértéket, amelyet saját erőből nem tudunk finanszírozni, akkor akár tőkeegyesítésre is szükség lehet. Ma még nem szoru-

lunk erre. Az üzleti aktivitást azonban minden bizonnyal növelni kell az árvíz kapcsán. Számításaink szerint több százmilliós nagyságrendű építési hitelre lehet szükség hónapokon belül (amiket nem fedez az állam, és amiket nem fedeznek a betétek). Ezt meg tudjuk oldani saját forrásból. De ezt nem lehet az általános kondíciókkal kínálni. Egyedi konstrukciók kellenek. A Máltai Szeretetszolgálattal indult jószolgálati kapcsolatunkban együttműködés alakult ki, amely folytatódhat. A rászorultság igazolásában, a háztartási katasztrófa megelőzésében feltétlenül számítunk a közreműködésükre. Az effajta tanácsadási munka most túlmutat saját kollégáim lehetőségein: ők is érintettek, nehezen adnak másnak tanácsot. A biztos fogódzók kialakításához külső „szem” kell. AOA: Nem tudok arról, hogy – a Takarékbankot kivéve - bármelyik kereskedelmi bank menedzsmentje adott volna támogatást Felsőzsolcának! De tudok arról, hogy a Felsőzsolcai, Boldvai, Szendrői takarékszövetkezet adott anyagi támogatást a bajbajutottaknak és még közel 80 (nyolcvan!) takarékszövetkezet, és sok, integrációs magánszemély segített hasonló módon. Ezúton is hálás szívvel mondok nekik köszönetet ezért. Egyetlen kereskedelmi bank egyetlen vezetője nem volt itt! „A bajban ismerszik meg az ember!” Kiderült, hogy a takarékszövetkezetekre, a takarékszövetkezeti munkatársakra lehet támaszkodni, minden szempontból! Azért mert az elnökök, a tagok, a dolgozók olyan stramm, rátermett emberek, akik közösségi gondolkodásúak, szolidárisak és patrióták, mert nem sajnálták adni azt, amijük van. Most is azon törjük a fejünket, milyen programokat indítsunk úgy, hogy az árvízkárosult emberek is részt tudjanak venni benne. Ez a Takarékszövetkezet! Talán most már egyre többen kezdjük megérteni, amikor a német szövetkezeti kollégák arról beszéltek, „mi vagyunk a haza.”! Becsüljük meg a hazai, helyi segítséget, és ne feledkezzünk meg róluk! 

Kerekasztal-beszélgetés  Borsodi gyerekek a magyar tenger partján

A Balaton vendégei Szerző: Még mindannyiunk szeme előtt ott peregnek a képek, tudósítások, melyek a borsodi V.L. – nagy árvízről szóltak. Szinte nem telt el nap, hogy ne láttuk volna a szörnyű pusztuD.Zs. lást Felsőzsolcán, vagy Edelényben, vagy Szendrőn, de akár Zemplénben is. A költő megfogalmazta: „Habár felül a gálya, s alul a víznek árja, azért mégis a víz az úr!” Ehhez csak azt tehetjük hozzá: pláne ha még felelőtlen emberek segítenek is a víznek, hogy úr legyen. Jöttek a hírek: rosszul jelölték ki az M30-as autópálya nyomvonalát, s az megakadályozta az ár szabadabb levonulását. Vagy: építési engedélyt adtak ki ártéri építkezésre. Lehet, hogy úgy gondolkodtak, ahogy egy másik költőnk mondta, amikor a gazda szőlőjét elverte a jég. Maga is botot kapott elő, s mint a cséphadaró, elkezdte verni a vesszőket, mondván „lássuk Uram, mire megyünk mi ketten!” az árvíz elvonult, az újjáépítésen van a sor. De ezek az árvizek ismételten visszatérhetnek, ha nem gondoskodunk az azt előidéző okok megszüntetéséről. Tározókat kell építeni, melyek – ha kell – felfogják a támadó vizet. Erdősíteni kell, hogy az erózió miatt ne rohanjak le olyan gyorsan a vizek. De mindenekelőtt felelős gondolkodás, döntéshozatal és főleg felelős cselekvésre van szükségünk. No, meg szolidaritásra! S ez az, ami a szövetkezeteket jellemzi. Megmozdult az ország, s velük együtt a takarékszövetkezetek is. Csaknem 40 millió Ft gyűlt össze a Takarékbank erre a célra elkülönített számláján. Ezt a pénzt főleg az újjáépítésre fordították, de tellett egy kisebb összeg az árvízkárosultak gyermekei üdültetésére is, s az alantiakban erről adunk tudósítást. Az Amerikaiak a Magyarokért Közhasznú Alapítvány részéről Dreisziger Zsuzsa kereste meg az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséget, hogy segítsünk az általa kezdeményezett gyűjtéshez, melynek keretében vállalja a fonyódligeti gyermektáborban, 100 árvízkárosult borsodi gyermek üdültetését. Az OTSZ és a Takarékbank felkarolta az ötletet, s együttesen egymillió forinttal járult hozzá az üdültetés megvalósításához. Az Alapítványról el kell mondani, hogy annak elnöke Balogh Gyu

la, aki a múlt század elején méltán népszerű, s gazdaságilag sikeres Hangya Szövetkezet elnök vezérigazgatójának, Balogh Elemérnek az unokája. Amerikából való hazatérte után azon buzgólkodik, hogy újjáélessze a Hangya szövetkezeteket. A takarékszövetkezeteket pedig természetes partnernek tekinti a szövetkezetek fejlesztése, gazdaságilag történő megerősödése terén. Miután a pénz összejött (aminek csak egy kisebb részét biztosította a takarékok hozzájárulása, s Dreisziger Zsuzsának még további „kalapozásra” volt szüksége), elindult a szervezés. Ebben nagy szerepe volt a borsodiaknak. Kuzmi István, a Borsodi Takarék elnöke eleve támogatta az elképzelést, s ő kérte fel Tóth Bálintnét, Dórát, a Boldva és Vidéke Takarékszövetkezet elnök asszonyát, hogy legyen segítségünkre a gyerekek kiválogatásában, az utazás megszervezésében. Július huszadikán, 7 és 14 év között lévő 100 gyermek két busszal indult a Balaton partjához, hogy elfeledkezzenek az átélt borzalmakról, s nap- és vízfürdőt véve lemossák a szörnyű emlékeket magukról. Három településről, Edelényből, Boldvából és Borsodszirákról érkeztek. Egy héten keresztül élvezték a jó időt, a Balatont, a kirándulásokat. A lubickolás, az úszás mellett vízi

bicikleztek, sportversenyeket szerveztek (focibajnokság), s szabadtéri játékokat is rendeztek. A hét egyik fő programja egy emlékezetes badacsonyi hajókirándulás volt, amelyet a gyermekek rendkívül értékeltek, hiszen többen közülük először ültek hajón. Az üdülést kézműves programok, két naponként este pedig fergeteges disco egészítették ki. Kisvasúttal a Fonyódi Múzeumba látogattak el, ahol régi magyar térképekkel és a Balaton állatvilágával ismerkedhettek meg. A tábor utolsó napján záróeseményként egy csodálatos lelki délutánt, s három gyermek felejthetetlen születésnapját rendezték meg a szervezők. A szomorú pillanat csupán akkor következett be, amikor búcsút kellett mondani a magyar tengernek, melyet sokan közülük most láttak először. Külön köszönet illeti az üdültetést két fő szervezőjét, Dreisziger Zsuzsát, az Alapítvány alelnökét, s Tóth Bálintnét, Dórát. S természetesen köszönjük a támogatást Csicsáky Péternek, a Takarékbank elnök-vezérigazgatójának és Varga Antal nak, az OTSz ügyvezető igazgatójának, akik döntésükkel, pénzügyi támogatásukkal lehetővé tették a borsodi gyerekek kikapcsolódását. Képriportunkat a lap közepén található színes oldalon tekinthetik meg olvasóink. 


15

Integráció

Gyorsjelentés a Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2009. évi teljesítményéről az auditált adatok alapján Főbb adatok és mutatószámok

tel aránya (+12,1 %). Negatívan alakult a kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya (-1,4 %), a ROA és a ROE mutatók értékei Főbb adatok (mrd Ft) 2007 2008 2009 (-9,4 % és -13,8 %) is. A hálózati egységre és a létszámra vetített Mérlegfőösszeg 1 275,9 1 350,3 1 396,2 összes eszköz értéke 5,3 %, illetve 5,7 %-os növekedést jelzett Saját tőke 86,9 96,5 104,8 2009. év végére az előző év végi hasonló adatokhoz képest. A Betétállomány 1 093,6 1 121,1 1 153,5 tagintézmények mérlegfőösszeg szerinti koncentrációja nőtt: a Bruttó hitelállomány 565,5 614,4 656,5 10 milliárd Ft-ot meghaladó eszközértékkel rendelkező tagintézHitelekre elszámolt ÉV 34,7 40,3 48,2 mények száma 46-ról 51-re nőtt. Ezen tagintézmények az IntegAdózás előtti eredmény 11,5 11,5 10,8 Szavatoló tőke 91,6 103,4 111,5 ráció mérlegfőösszegének 72,3 %-át adták. Tizenöt tagintézmény Tőkemegfelelési mutató CAB311 16,34 16,95 18,67 haladta meg a 20 milliárd Ft-os eszközértéket, ami 37,6 %-a az integrációs összesennek. A korábbi hat tagintézmény helyett 2009 a főbb adatok közül az Integráció összesített mérlegfőösszegének végére nyolc intézmény mérlegfőösszege haladta meg a 30 milnövekedése 2009. év végére 3,4 %-ra lassult az előző évi 5,8 %-os liárd Ft-os eszközértéket, így ők 24,7 %-os arányt képviselnek az éves növekedési rátáról, értéke 1396,2 milliárd Ft-ra nőtt. A sa- Integrációban. Három tagintézmény mérlegfőösszege haladta ját tőke 9,6%-os relatív változással túllépte a bűvös 100 milli- meg a 50 milliárd Ft-ot, egy a 60 milliárd Ft-ot, ezek együttesen árd Ft-os határt 104,8 milliárd Ft-os értékével. Az adózás előt- 12,3 %-át adták 2009. év végén az Integráció mérlegfőösszegének.. ti eredmény a tavalyi mértéket nem érte el, 10,8 milliárd Ft-os Összesen 91 tagintézmény érte el az 5 milliárd Ft-os határt. Két adata 6,3 %-kal kevesebb az előző évi szintjétől. A kockázatok milliárd Ft alatti mérlegfőösszeggel már csak öt tagintézmény fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 7,8 %-kal bővülve rendelkezett. Az átlagos mérlegfőösszeg meghaladta a 10,6 111,5 milliárd Ft-ot tett ki. Az átlagos tőkemegfelelési mutató az milliárd Ft-ról 11,73 milliárd Ft-ot. egyéb és átmeneti tőkekövetelmények előtt (CAB311) 18,67 %, a belső tőkemegfelelés értékelést követő tőkemegfelelési mutató Mérlegadatok (CAB343) 14,85 % volt. A hitelekre elszámolt értékvesztés 19,6 Eszközök (mrd Ft) 2007 2008 2009 %-kal növekedett a tavaly év végi értékhez viszonyítva. Az átlaPénztár és elszámolási számla 62,4 37,4 38,8 gos állományi létszám az Integrációban 7518 főre apadt. Ezzel Értékpapírok állománya 418,0 387,2 368,8 párhuzamosan csökkent a hálózati egységek száma is, amely Hitelek 530,7 574,1 608,3 1560 egységet jelent. A kockázattal súlyozott kitettség érték Jegybanki és bankközi betét 188,7 270,9 293,3 csökkenése 2009 közepén megállt, majd lassú növekedésnek Vagyoni érdekeltségek 7,2 8,0 8,5 indult, amely így év végére 560,3 milliárd Ft-ra emelkedett. Aktív kamatelhatárolások 17,8 18,1 19,0 Főbb mutatószámok (%)

Saját tőke / MFŐ Bruttó hitel / Betétállomány Értékvesztés / Bruttó hitel Kamatkülönbözet / MFŐ Jutalék és díjeredmény / MFŐ Általános igazgatási költség / MFŐ Személyi jellegű költség / MFŐ ROA (Adózott E / MFŐ)

2007

6,81 51,71 -6,14 4,27 1,33 4,04 2,41 0,75

2008

7,14 54,80 -6,55 4,29 1,32 4,01 2,39 0,71

2009

7,51 56,91 -7,34 4,23 1,31 3,89 2,28 0,65

Egyéb aktív elszámolások Saját eszközök

ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

9,2 41,8

9,9 44,6

10,9 48,5

1 275,9

1 350,3

1 396,2

Eszköz oldalon a meghatározó volumenű három fő sor közül ismételten a jegybanki és bankközi betétek állománya nőtt a legnagyobb mértékben, de a változás a tavalyi 143,5 %-os növekedési ütemről 108,3 %-ra csökkent 293,3 milliárd Ft-os volumen mellett. A pénztár és elszámolási számla állománya kissé nőtt, 38,8 ROE (Adózott E / Saját tőke) 10,97 9,98 8,65 milliárd Ft-os állománya 103,7 %-a az előző évi hasonló adatnak. Kamatkülönb. / Ált.ig..költségek 105,70 106,85 108,54 Az értékpapírok állománya tovább csökkent, 368,8 milliárd Ft-ra MFŐ / Hálózati egység (mFt) 774,72 850,30 894,99 MFŐ / Létszám (mFt) 163,69 175,77 185,71 apadt, amely 4,8 %-kal kevesebb az egy esztendővel ezelőtt elért értéknek. A vagyoni érdekeltségek 8,5 milliárd Ft-ra, az aktív ka A főbb mutatószámok közül a legfontosabb hatékonysági matelhatárolások 19,0 milliárd Ft-ra, az egyéb aktív elszámolások mutatók vegyesen alakultak. Pozitív irányban változtak az alábbi 10,9 milliárd Ft-ra nőttek. A saját eszközök értékének növekedése mutatók: a mérlegfőösszegre vetített saját tőke 5,2 %-kal, a hi- 8,9 %-os volt. A hitelállomány növekedési lendülete kis mértéktel-betét arány 3,9 %-kal, a bruttó hitel mérlegfőösszeg aránya ben csökkent, de bruttó 656,5 milliárd Ft-os állománya 6,0 %-kal 3,3 %-kal nőtt. A személyi jellegű költségek mérlegfőösszeghez így is meghaladta a tavalyi értéket. Történelminek is nevezhető arányosított mutatójának értéke 4,6 %-kal csökkent, a kamat- az Integrációban az esemény, hogy megalakulása óta először különbözet az általános igazgatási költségekhez mérten 1,6 haladta meg a vállalati portfólió a lakossági portfólió volumenét %-kal növekedett. Romlott a jutalék- és díjeredmény az összes és egyúttal az arányát is 52,35 %-os súlyával. A lakáscélú hitelek eszközhöz aránya (-0,8 %), nőtt az értékvesztés és bruttó hi- állománycsökkenése folytatódott, de csak kismértékben (-0,8 %),

16


Integráció 2007 Minősítési kategória Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen

Áll. mrd Ft 306,7 206,2 18,1 14,3 20,1 565,5

Arány % 54,2 36,5 3,2 2,5 3,6 100,0

ÉV mrd Ft 0,0 5,7 3,7 7,2 18,1 34,7

2008 Fed. % 0,0 1,0 0,7 1,3 3,2 6,1

Áll. mrd Ft 400,4 150,9 19,3 20,0 23,8 614,3

mérlegsúlyuk tovább csökkent a korábbi évekhez viszonyítva. A lakossági folyószámla hitelek volumene kis mértékben nőtt, súlyuk 3,12 %-ra emelkedett. A fogyasztási célú hitelek volumene és aránya csökkenésbe váltott. Az egyéb hitelek állománya és aránya ismételten nőtt. A hitelekre elszámolt értékvesztés 19,6 %-os növekedése jelentősnek mondható. A lakossági szegmensben az értékvesztéssel való fedezettség 7,53 %, a vállalati szektorban 6,27 % volt 2009. év végén. Az Integráció összes hitelkihelyezésének 87,6 %-a forintban, 1,4 %-a Euróban, 11,0 %-a egyéb devizában (gyakorlatilag svájci frankban) volt denominálva. A devizahitelek után elszámolt értékvesztés 2,8 milliárd Ft volt, mely az összes megképzett értékvesztés 5,9 %-a. A tagintézmények közül 59 végzett devizahitelezést 2009. év végén, ezek közül 30 olyan intézmény volt, ahol a devizahitelek aránya meghaladta a 10 %-ot, 13 intézmény a 20 %-ot, 4 intézmény pedig a 30 %-ot. A legmagasabb devizaarány 41 % volt. A hitelportfólió minősége 2009 végére kissé romlott annak ellenére, hogy a problémamentes állomány volumene és aránya nőtt és a külön figyelendő állomány volumene és aránya csökkent. Ezek együttes aránya az előző év végi 89,8 %-ról 88,3 %-ra csökkent. Az átlag alatti, kétes és rossz minősítésű állományok volumene és aránya is nőtt. A hitelállományon belül tehát nőtt a rosszabb minősítésű kategóriák aránya, ami a nagyobb mértékű értékvesztés elszámolását indokolta. Az értékvesztéssel való fedezettség 7,3 %-ra emelkedett az előző év végi 6,6 %-ról.

Arány % 65,2 24,6 3,1 3,3 3,9 100,0

ÉV mrd Ft 0,0 5,3 3,7 9,6 21,7 40,2

2007

2008

2009

Betétek Hitelintézeti betétek Felvett hitelek Kibocsátott értékpapírok Passzív kamatelhatárolás Egyéb passzív elszámolások Hátrasorolt kötelezettségek Céltartalék

1093,6 3,2 54 0 11 13,4 9,2 4,7

1121,1 3,8 87,8 0 13 14,2 9 5

1153,5 12,7 86,1 0 11,9 14,9 6,7 5,5

Saját tőke FORRÁSOK ÖSSZESEN

86,9 1275,9

96,5 1350,3

104,8 1395,8

Forrás oldalon a betétállomány 1.153,5 milliárd Ft-ra nőtt, ami dinamikáját tekintve nagyobb az előző évben tapasztalható növekedéstől, lendülete 2,9 %-ra emelkedett. A bővülés egyéb jelentősebb tényezője volt forrásoldalon a hitelintézeti betétek 12,7 milliárd Ft-ra történő megugrása 3,8 milliárd Ftról és a saját tőke 8,6 %-os növekedése 104,8 milliárd Ft-ra. A felvett hitelek állománycsökkenése 1,7 milliárd Ft volt, a hátrasorolt kötelezettségek értéke 2,3 milliárd Ft-tal 6,7 milliárd Ft-ra apadt. A passzív kamatelhatárolás szintén csökkent, volu-

Áll. mrd Ft 438,5 141,0 23,6 25,7 27,7 656,5

Arány % 66,8 21,5 3,6 3,9 4,2 100,0

ÉV mrd Ft 0,0 5,2 4,5 12,9 25,5 48,2

Fed. % 0,0 0,8 0,7 2,0 3,9 7,3

mene 11,9 milliárd Ft-ot ért el. Az egyéb passzív elszámolások értéke 14,9 milliárd Ft-ra bővült. A céltartalék szintje 11,2 %-os relatív növekedéssel 5,5 milliárd Ft-ra változott. A forrásoldali állományok forint-deviza összetétele megegyezik az eszköz oldali hasonló értékekkel. 2009. év végén az egy tagintézményre jutó saját tőke értéke 763,9 millió Ft-ról 880,6 millió Ft-ra nőtt. A saját tőke elemei közül a jegyzett tőke, az eredménytartalék, az értékelési tartalék, az általános tartalék és a lekötött tartalék nőtt, a mérleg szerinti eredmény, valamint a tőketartalék kismértékben csökkent. Az Integrációban 32 tagintézmény saját tőkéje lépte túl az egy milliárd Ft-os határt és hét tagintézményé haladta meg a két milliárd Ft-os értéket. Ezek közül ötnek a saját tőkéje már a három milliárd Ft-ot, egynek pedig a négy milliárd Ft-ot is meghaladta. Az egy milliárd forintot meghaladó saját tőkével rendelkező 32 tagintézmény az Integráció összesített saját tőke értékének 52,7 %-át testesíti meg. Eredménykimutatás (mrd Ft) Kamatkülönbözet Jutalék és díjeredmény Pü.-i műveletek er. Egyéb üzleti tev. er. Ált. ig. költségek Év és kock. célt. vált. Szokásos tev. eredménye Adózás előtti eredmény

Adózott eredmény

Források (mrd Ft)

2009 Fed. % 0,0 0,9 0,6 1,6 3,5 6,6

2007

2008

2009

54,5 17,0 1,1 -4,9 51,6 -4,7 11,6 11,5

57,9 17,8 1,3 -4,5 54,2 -6,9 11,6 11,5

59,0 18,3 3,0 -4,8 54,4 10,3 10,9 10,8

9,5

9,6

9,1

Eredmény oldalon az Integráció összesített kamatbevétele 2009. év végére elérte a 137,7 milliárd Ft-ot, amely 11,4 %-os relatív növekedést jelent a tavalyi értékhez viszonyítva. A kamatráfordítások 78,7 milliárd Ft-ra nőttek, amely 19,8 %-kal haladta meg az előző év végi hasonló adatot. Az Integráció kamatjövedelme mindezek eredőjeként 59,0 milliárd Ft-ra bővült 2,0 %-os relatív növekedéssel. A jutalék és díjeredmény értéke a vizsgált időszak végére elérte a 18,3 milliárd Ft-ot. Ezen a területen nem tört meg a dinamikus növekedés, de a lendülete tovább csökkent, dinamikája már nem olyan mértékű, mint 2008 előtt volt. A pénzügyi műveletek nettó eredménye 3,0 milliárd Ft volt, mely jelentősen meghaladta az előző év végi hasonló adatot. Az egyéb üzleti tevékenység eredménye -4,8 milliárd Ft-ot tett ki. A szokásos üzleti tevékenység 10,9 milliárd Ft-os eredménye kissé elmaradt az előző két évi értéktől. A működési költségek 0,4 %-os relatív növekménnyel 54,4 milliárd Ft-ra változtak. Az értékvesztés és céltartalék változása 150,2 %-os indexérték mellett -10,3 milliárd Ft-ra duzzadt. Az adózott eredmény 9,1 milliárd Ft volt a vizsgált időszak végén. Fábián Zsolt – OTIVA


17

Integráció

A Takarékszövetkezeti Integráció tagintézményeinek 2010. első félévi teljesítménye az előző évek első félévi adatainak tükrében Főbb adatok és mutatószámok Főbb adatok (milliárd Ft)

2008. 06

2009. 06

2010. 06

Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Bruttó hitelállomány Hitelekre elszámolt értékvesztés Adózás előtti eredmény Szavatoló tőke Fizetőképességi mutató, TMM (%) Létszám (fő) Hálózati egységek száma (db)

1 280,0 92,5 1 074,1 583,6 36,9 6,4 90,6 17,87 7 589 1 618

1 306,3 102,0 1 074,1 629,5 43,8 6,5 103,2 18,12 7 534 1 607

1 352,2 105,2 1 113,5 653,9 49,5 5,9 106,8 18,51 7060 1528

az integráció összesített mérlegfőösszege egy év alatt 45,9

milliárd Ft-os abszolút értékű, illetve 3,5 %-os relatív növekedéssel 1352,2 milliárd Ft-os volument ért el. A saját tőke 3,1 %-os relatív változással a 105,2 milliárd Ft-ra bővült. A betétállomány is mintegy 3,7 %-kal 1113,5 milliárd Ft-ra bővült. A bruttó hitelállomány 653,9 milliárd Ft-ra duzzadt, ami 3,9 %-os relatív bővülésnek felel meg egy év alatt. Az adózás előtti eredmény 6,5 milliárd Ft-ról 5,9 milliárd Ft-ra apadt. A kockázatok fedezésére figyelembe vehető szavatoló tőke 106,8 milliárd Ft-ot tett ki, ami 3,5 %-os növekedést jelent. Az átlagos TMM az egyéb és átmeneti tőkekövetelmények után 18,51 % volt. A főbb adatok közül kiugró érték a hitelekre elszámolt értékvesztés vonatkozásában volt tapasztalható 12,9 %-os éves növekményével. 2010 első félévének végére az Integrációt alkotó tagintézmények száma 112 volt, összesen 1528 hálózati egységgel. Az átlagos állományi létszám 7060 fő volt, azaz folyamatos, lassú csökkenés tapasztalható ennél a két adatnál. Főbb mutatók (%) évesített !

Saját tőke / MFŐ Saját eszköz / MFŐ Bruttó hitel / Betétállomány Értékvesztés / Bruttó hitel Kamatkülönbözet / MFŐ Jutalék és díjeredmény / MFŐ Általános igazgatási költség / MFŐ ROA (AEE / MFŐ) ROE (AEE / Saját tőke) Kamatkülönb. / Ált.igazg.költségek MFŐ / Létszám (mFt) MFŐ / Hálózati egység (mFt)

2008. 06 7,23 3,31 54,34 -6,33 4,30 1,36 4,30 1,36 3,78 1,01 168,67 791,13

2009. 06 7,81 3,48 58,61 -6,96 4,44 1,38 4,44 1,37 3,78 1,00 173,38 812,88

2010. 06 7,78 3,45 58,72 -7,57 3,84 1,20 4,06 1,23 3,49 0,88 191,53 884,95

A főbb mutatószámok közül a féléves adatsorokat összevetve megállapítható, hogy a legfontosabb hatékonysági mutatók többnyire negatív irányba mutatva alakultak: kismértékben csökkent a mérlegfőösszegre vetített saját tőke aránya (7,78) és a mérlegfőösszegre vetített saját eszközök (3,45) aránya is. A bruttó hitel-betét arány (58,72) továbbá nőtt, a kamatkülönbözet és a mérlegfőösszeg aránya (3,84) és a mérlegfőösszeg arányos jutalék és díjeredmény értéke (1,20) csökkent. A hálózati egy-

18


ségre és a létszámra vetített összes eszköz értéke növekedett az előző évi hasonló adatokhoz képest (884,95 és 191,53 millió Ft). Az adózás előtti eredményből kalkulált ROA és ROE mutatók évesített értéke nem érte el a tavalyi év hasonló időszakában elért értékeket. Előbbi 1,23 %, utóbbi 3,49 %-ot ért el az első félévben. Az összes hitelekre megképzett értékvesztés aránya (7,57) tovább nőtt. A kamatkülönbözet és az általános igazgatási költségek aránya 0,88 %-ra csökkent. Az Integrációban az átlagos mérlegfőösszeg meghaladta a 12,073 milliárd Ft-ot.

Mérlegadatok Eszközök (milliárd Ft)

2008. 06

2009. 06

2010. 06

Pénztár és elszámolási számla Értékpapírok állománya Hitelek Jegybanki és bankközi betét Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elszámolások Saját eszközök ESZKÖZÖK ÖSSZESEN

63,2 412,0 546,7 181,8 7,6 16,7 9,6 42,4 1 280,0

35,7 375,1 585,7 225,1 8,4 19,5 11,4 45,5 1 306,3

36,9 300,6 604,3 289,5 7,9 15,5 10,5 45,6 1 352,2

Eszköz oldalon a főbb sorok közül továbbra is a jegybanki és bankközi betétek állománya (289,5 milliárd Ft) nőtt a legnagyobb mértékben (64,4 milliárd Ft). A mérlegsúlyokat vizsgálva tovább folytatódott az eszközoldali mérleg belső struktúrájának változása, bár egyes fő sorokon megállt a 2-3 éve tartó dinamikus változás: a pénztár és elszámolási számla súlyának csökkenése 2,7 %-on megállt. Az értékpapírok súlya jelentősen, 6,5 %-kal 22,2 %-ra csökkent. A hitelek súlya az eszköz oldalon a maga 44,7 %-ával gyakorlatilag szinten maradt. A jegybanki és bankközi betétek súlya 17,2 %-ról 21,4 %-ra erősödött. Az aktív kamatelhatárolások súlya évek óta először csökkent, 1,1 %-on állt meg félévkor. Az egyéb aktív elszámolások és a saját eszközök aránya 0,1-0,1 %-kal volt kevesebb, mint tavaly ilyenkor. Az állományi adatokat nézve az értékpapírok állománya 375,1 milliárd Ft-ról 300,6 milliárd Ft-ra apadt egy év alatt. A hitelállomány növekedési lendülete 7,9 %-ról 3,9 %-ra változott, amel�lyel nettó értékben is átlépte a 600 milliárd Ft-ot, bruttó értéke 653,9 milliárd Ft volt. A lakossági hitelek 3,9 %-kal csökkentek az elmúlt 12 hónapban, volumenük így 283,8 milliárd Ft-ot ért el. A lakáscélú hitelek állománycsökkenése is 3,9 % volt. A vállalati portfólió az előző évi 12 %-os bővülése után idén félévkor 10,1 %-os bővülést produkált, 351,8 milliárdos bruttó állományértéke 53,81 %-a már az összes bruttó hitel értékének. A hitelekre elszámolt értékvesztés ezekkel a folyamatokkal párhuzamosan 12,9 %-os növekedést mutatott az egy évvel ezelőtti értékhez képest. A saját eszközök értéke gyakorlatilag nem változott, de ezen belül továbbra is megfigyelhető az egyéb és átvett eszközök növekedése, amely egy év alatt 4,9 %-os volt, amivel 6,610 milliárd Ft-ra nőtt a korábbi 6,3 milliárd Ft-ról.

Integráció

% Minősítési kategória Problémamentes Külön figyelendő Átlag alatti Kétes Rossz Összesen Fedezettség

2008. 6 Részarány 60,00 29,91 3,23 3,16 3,71 100,00 6,28

2009. 6 Részarány 67,41 21,42 3,83 3,31 4,03 100,00 6,96

2010. 6 Részarány 67,41 19,69 3,97 4,70 4,23 100,00 7,57

A hitelportfólió nem romlott szignifikánsan, de az átlag alatti, kétes és rossz minősítési kategóriák aránya fokozatosan, kis mértékben, de folyamatosan nő, legutóbbi részarányuk a tavalyi 11,17 %-ról 12,9 %-ra növekedett (összesen) az egész hitelportfólión belül. A problémamentes állomány részaránya nem változott, a külön figyelendő kategória részaránya – több éves „trendet” követve – csökkent. Az értékvesztéssel való fedezettség mértéke növekszik, a vizsgált időszak végén 7,57 % volt ez az arány. Az eszköz oldali forint-deviza összetétel 2010. június végére a következőképpen alakultak: 93,3 %-a forint, 1,4 %-a Euró, 5,3 %-a egyéb deviza. A nettó hitelállományon belül a 2010. félévi arányok rendre megegyeznek az előbbi értékekre. 2009 hasonló időszakában 61 tagintézmény folytatott devizahitelezést, ami kereken 50 %-a volt a teljes taglétszámnak, az idei évben már csupán 57 tag folytatta ezt a tevékenységet, azaz a tagság 51 %-a. Devizaeszközei 75 tagintézménynek voltak 2010 félévének végén, a legnagyobb arány az Integrációban 20,5 %-os volt. Tíz százaléknál nagyobb deviza eszköze továbbra is 18 tagintézménynek volt a félév végén. A legnagyobb mértékű nettó deviza hitel arány 43,8 % volt. Források (milliárd Ft; kivonat) Betétek Hitelintézeti betétek Felvett hitelek Passzív kamatelhatárolás Egyéb passzív elszámolások Céltartalék Saját tőke FORRÁSOK ÖSSZESEN

2008. 06

2009. 06

2010. 06

1 074,1 5,2 66,8 16,8 11,4 4,5 92,5 1 280,0

1 074,1 3,6 84,3 17,9 12,0 4,9 102,0 1 306,3

1 113,5 5,3 98,3 13,2 11,3 5,4 105,2 1 352,2

nőtt egy év alatt. Az Integrációban a korábbi 29 helyett immáron 32 tagintézmény saját tőkéje lépte túl az egy milliárd Ft-os határt, és a korábbi 6 helyett 10 tagintézményé haladta meg a két milliárd Ft-os értéket. Ezek közül ötnek a saját tőkéje már a 3 milliárd Ft-ot is meghaladta, egy pedig a 4 milliárd Ft-ot is átlépte. Eredménykimutatás (mrd Ft) kivonat 2008. 06 Kamatbevételek Kamatráfordítások Kamatkülönbözet Jutalék és díjeredmény Pénzügyi műveletek eredménye Egyéb üzleti tev. eredménye Általános igazgatási költségek Értékvesztés és kock. célt. vált. Szokásos tev. eredménye Adózás előtti eredmény

2009. 06

2010. 06

70,0 41,0 29,0 8,9 1,3 -2,2 26,3 -4,1 6,7 6,5

56,2 28,7 27,4 8,3 1,3 -2,5 23,6 4,1 6,0 5,9

Eredmény oldalon az Integráció összesített kamatbevétele 2009 első félévének végén már 70 milliárd Ft volt, az idei év első hat hónapjában ez az érték 56,2 milliárd Ft-ot tett ki mindösszesen. Ez 19,2 %-os csökkenés éves összevetésben, melyben jelentős szerepe volt a kamatszintek jelentős csökkenésének. A hitelek kamatbevétele 4,2 milliárd Ft-tal nőtt ugyanezen az időtávon, ami 11,0 %-os relatív növekedést jelent. A többi kamatbevétel soron jelentős visszaesés volt az elmúlt egy évben. A kamatráfordítások 41 milliárd Ft-ról 28,7 milliárd Ft-ra csökkentek, ami éves összevetésben 29,9 %-os csökkenést jelent. Az Integráció kamatjövedelme mindezek eredőjeként 27,2 milliárd Ft-ra szűkült -5,4 %-os relatív változással. A jutalék és díjeredmény értéke a vizsgált időszak végére 8,3 milliárd Ft-ot ért el, ami 7 %-kal kisebb az előző év hasonló adatánál. A működési költségek 10,1 %-os relatív csökkenéssel 23,6 milliárd Ft-ot tettek ki. Az értékvesztés és céltartalék változása sor +4,1 milliárd Ft-ra változott, azaz hosszú idő óta elsőször zárta a félévet pozitív értéken. Az adózás előtti eredmény 5,9 milliárd Ft volt a vizsgált időszak végén, ami 9,3 %-kal alacsonyabb az egy évvel korábbi értéknél. Saját tőke elemei (mrd Ft)

Forrás oldalon a betétek állománya 3,7 %-os bővüléssel 1113,5 milliárd Ft-ra duzzadt. 2009 első félévének végéhez viszonyítva mérlegsúlyuk 0,1 %-kal 82,3 %-ra növekedett, ami egyúttal azt is jelenti, hogy arányuk a források között három év után először ismét nőtt. Ezen belül a lakossági betétek súlya (68,7 %) és állománya (928,6 milliárd Ft) is nőtt. A vállalati betétek súlya változatlanul 10,2 % volt, állománya 137,5 milliárd Ft-ra emelkedett. Az önkormányzati betétek 16,9 milliárd Ft-ra apadtak, az egyéb szervek betétei 30,5 milliárd Ft-ra növekedtek. A hitelintézeti betétek 47,8 %-os éves relatív emelkedéssel 5,3 milliárd Ft-ra nőttek. A felvett hitelek 16,6 %-kal 98,3 milliárd Ft-ra bővültek. A céltartalék értéke 5,3 milliárd Ft-ra nőtt, a passzív és egyéb passzív kamatelhatárolások értéke 13,2, illetve 11,3 milliárd Ft-ra csökkent. A saját tőke súlya 7,8 % maradt, volumene 105,2 milliárd Ft-ra emelkedett. A forrásoldali állományok forint-deviza összetétele megegyezik az eszköz oldali hasonló értékekkel. 2010 első félévének végére az egy tagintézményre jutó saját tőke értéke 836,23 millió Ft-ról 939,2 millió Ft-ra

59,1 31,6 27,5 8,7 0,6 -1,4 25,7 -3,1 6,5 6,4

Jegyzett tőke Tőketartalék Eredménytartalék Lekötött tartalék Értékelési tartalék Általános tartalék Mérleg szerinti eredmény

2008. 06 17,5 2,0 49,6 1,7 6,5 9,5 5,7

2009. 06 20,2 1,9 54,7 2,2 7,0 10,5 5,6

2010. 06 18,3 1,8 59,1 2,6 7,2 11,0 5,2

A saját tőke összetételében a jegyzett tőke és az eredménytartalék sorokon volt tapasztalható jelentősnek mondható változás. Előbbi 1,9 milliárd Ft-tal csökkent, utóbbi 4,4 milliárd Ft-tal nőtt. A tőketartalék 0,1 milliárddal csökkent, a lekötött tartalék 0,4 milliárddal, az értékelési tartalék 0,2 milliárddal, valamint az általános tartalék 0,5 milliárddal nőtt. A mérleg szerinti eredmény 0,4 milliárd Ft-os csökkenéssel 5,2 milliárd Ft-ot ért el 2010 első félévének végén. Az alárendelt kölcsöntőke a megelőző évi adat 75,7 %-a volt június végén, értéke 7,084 milliárd Ft-ról 5,4 milliárd Ft-ra csökkent. Fábián Zsolt – OTIVA


19

Integráció

A TÉSZ takarékszövetkezetek 2009. évi teljesítménye az auditált adatok alapján a takarékszövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövet250 000,00 ségéhez tartozó 12 tag takarékszövetkezet 147 kirendeltsége összesen 857 embert foglalkoztat. A 2009-es naptári évben 200 000,00 több kirendeltség bezárásra került, de mivel újjak is nyíltak, 150 000,00 így a kirendeltségek száma megegyezik a bázis év adatával. A csoport együttes mérlegfőösszege most először megha100 000,00 Mérlegfőösszeg ladta a 200 milliárd forintot, saját tőkéje pedig 12,5 milliárd Saját tőke 50 000,00 forint fölé növekedett. Betétállomány A betétállomány a mérlegfőösszeg növekedés mértékével Bruttó hitelállomány 0,00 (7,5%) megegyezően 163 milliárd forintra gyarapodott és 10 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. %-ot meghaladóan növekedett a bruttó hitelállomány (99 milliárd Ft) is. A bruttó hitelek és a betétek aránya 60,8 %-ra nőtt. A a jutalékos eredmény, mind pedig az adózás előtti eredmény csoport eredményeit áttekintve, mind a kamateredmény, mind tekintetében csekély mértékű csökkenés figyelhető meg.

Millió Ft

Takarékszövetkezet Mérlegfőösszeg Saját tőke Betétállomány Bruttó hitelállomány Nettó hitelállomány Hitelekre elsz. ÉV Kamateredmény Jutalék- és díj eredmény Adózás előtti eredmény Általános ig. költségek Állományi létszám (db) Hálózati egységszám (db)

2005. 12. 31

2006. 12. 31

2007. 12. 31

2008. 12. 31

2009. 12. 31

index 09/08

index 09/05

134 943,01 8 990,98 116 054,46 64 190,14 61 592,45 2 597,68 5 730,81 1 589,80 1 334,80 5 178,63 810 140

146 925,89 10 092,60 125 281,94 69 934,11 66 304,66 3 629,45 5 927,82 1 767,05 700,37 5 450,07 818 140

169 689,81 10 650,51 142 736,43 76 394,61 71 066,70 5 327,91 5 777,28 2 347,58 814,95 5 714,92 828 146

187 270,81 11 609,59 151 561,96 89 580,35 83 963,59 5 616,77 6 255,09 2 715,55 796,30 6 270,00 851 147

201 287,67 12 577,94 163 050,64 99 029,25 92 518,67 6 510,58 6 253,62 2 698,85 774,84 6 430,55 857 147

107,48 108,34 107,58 110,55 110,19 115,91 99,98 99,39 97,31 102,56 100,71 100,00

149,16 139,90 140,49 154,27 150,21 250,63 109,12 169,76 58,05 124,17 105,80 105,00

Eszközök Jelentősen (14,2%) csökkent az értékpapírok állománya, vala- eszközoldal 19 %-át adva. A nettó hitelkihelyezések 10 % felett mint az értékpapírok teljes eszközoldalhoz viszonyított részará- gyarapodtak, azonban még ennél is nagyobb mértékben (16 nya is. Ezzel párhuzamosan viszont 44 %-kal bővült a jegyban- %) nőttek a hitelek után elszámolt értékvesztések is. A bruttó ki- és bankközi betétek volumene, 37,8 milliárd forinttal a teljes hitelállomány így megközelítette a 100 milliárd forintot. Millió Ft

Megnevezés Pénztár és elsz. számlák Forgatási c. értékpapírok Befektetési c. értékpapírok Értékpapírok összesen Jbanki és b.közi betétek Hitelek Önkormányzati hitelek Vállalkozói hitelek Lakossági hitelek Hitelekre elsz. ÉV Vagyoni érdekeltségek Aktív kamatelhatárolások Egyéb aktív elszámolások Saját eszközök Eszközök összesen:

20

2005. 12. 31

2006. 12. 31

2007. 12. 31

2008. 12. 31

2009. 12. 31

index 09/08

index 09/05

5 899,27 29 836,32 9 790,55 39 626,87 18 335,71 61 592,45 392,87 28 964,31 34 784,83 -2 597,68 291,20 2 224,21 2 342,60 4 630,70 134 943,01

8 488,42 33 194,47 12 450,47 45 644,94 15 071,95 66 304,66 554,88 29 479,92 39 871,43 -3 629,45 1 456,16 2 172,23 2 716,35 5 071,19 146 925,89

11 207,32 41 275,33 11 684,71 52 960,04 21 403,48 71 066,70 579,34 33 334,80 42 443,86 -5 327,91 1 792,58 2 461,50 2 679,16 6 119,03 169 689,81

6 559,12 41 014,23 14 845,34 55 859,57 26 276,42 83 963,59 665,72 43 122,14 45 792,50 -5 616,77 1 776,95 3 386,30 2 285,18 7 163,68 187 270,81

7 080,02 35 735,38 12 198,46 47 933,84 37 777,81 92 518,67 844,13 50 300,67 50 300,67 -6 510,58 2 103,04 3 555,28 2 126,70 8 313,25 201 287,67

107,94 87,13 82,17 85,81 143,77 110,19 126,80 116,65 109,84 115,91 118,35 104,99 93,06 116,05 107,48

120,02 119,77 124,59 120,96 206,03 150,21 214,86 173,66 144,61 250,63 722,19 159,84 90,78 179,52 149,16


Integráció Portfólió A Tész csoport összesített portfoliója az auditált adatok alapján kedvező képet mutat. Jelentősen – 34 %-kal – nőtt a problémamentes állomány, az összesen bruttó állományhoz viszonyított aránya pedig meghaladta a 70 %-ot. A rossz minősítésű állományok 3,5 %-kal nőttek, de a teljes portfolióhoz viszonyított arányuk 3,6 %-ra csökkent. A rossz állományok 4 év alatt megötszöröződtek. A minősített állományok teljes portfolióhoz mért aránya 24,9%.

Problémamentes állományok aránya 2009

116 233,19

2008

38 662,58

86 697,70

2007

36 042,14

66 701,11

2006

31 122,13

53 202,83 51 902,42

2005 0,00

20 000,00

37 304,88

26 229,58

40 000,00

60 000,00

80 000,00

Problémamentes bruttó

100 000,00

120 000,00

140 000,00

160 000,00

180 000,00

Minősített állomány

Millió Ft

Takarékszövetkezet Összesen bruttó

2005. 12. 31

2006. 12. 31

2007. 12. 31

2008. 12. 31

2009. 12. 31

78 132,00

84 324,96

104 005,98

122 739,84

154 895,77

index 09/08

index 09/05

126,20

198,25

Probléma mentes bruttó

51 902,42

53 202,83

66 701,11

86 697,70

116 233,19

134,07

223,95

Külön figyelendő bruttó

20 049,26

22 281,84

26 317,61

24 706,32

26 831,99

108,60

133,83

Átlag alatti bruttó

2 668,25

3 904,63

4 077,15

3 581,88

3 514,94

98,13

131,73

Kétes bruttó

2 447,14

2 463,84

2 227,29

2 422,46

2 794,16

115,34

114,18

Rossz bruttó

1 064,92

2 471,83

4 682,82

5 331,48

5 521,49

103,56

518,49

26 229,58

31 122,13

37 304,88

36 042,14

38 662,58

107,27

147,40

2 583,17

3 720,49

5 499,09

6 326,21

7 307,70

115,51

282,90

Minősített állomány Értékvesztés ÉV / Össz bruttó %

3,31

4,41

5,29

5,15

4,72

91,58

142,76

Probl. Ment. / Össz. bruttó

66,43

63,09

64,13

70,64

75,04

106,24

112,96

Rossz / Össz. bruttó %

1,36

2,93

4,50

4,34

3,56

81,96

261,19

index 09/08

index 09/05

Források Forrás oldalon a betétállomány 7,6 %-kal nőtt egy év alatt, ami 11,5 milliárd forintos bővülésben nyilvánult meg, meghaladva a 163 milliárd forintot. A hitelintézeti betétek jelentős növekedést mutatnak, míg a felvett hitelek állománya csekély mértékben ugyan, de csökkent. A csoport együttes saját tőkéje 12,5 milliárd forint, valamennyi takarékszövetkezet tőkéje meghaladja a 380 millió forintot. Millió Ft

Megnevezés Betétek Önkormányzati betétek

2005. 12. 31

2006. 12. 31

2007. 12. 31

2008. 12. 31

2009. 12. 31

116 054,46

125 281,94

142 736,43

151 561,96

163 050,64

107,58

140,49

928,80

822,76

2 057,20

1 141,42

2 231,50

195,50

240,26

Vállalkozói betétek

7 358,37

6 959,46

8 919,36

10 323,42

10 653,98

103,20

144,79

Háztartások betétei

107 732,11

116 179,12

130 077,27

139 888,68

150 070,78

107,28

139,30

Bankközi betétek

1 135,56

1 160,13

2 316,20

5 065,62

6 790,94

134,06

598,02

Felvett hitelek

6 015,80

7 003,89

9 549,97

15 097,10

14 820,15

98,17

246,35

740,02

1 387,20

2 133,12

1 830,64

1 651,91

90,24

223,22

1 271,79

1 717,44

1 846,94

1 687,82

2 013,88

119,32

158,35

Passzív kamatelhat. Egyéb passzív elsz. Hátrasorolt köt.

410,21

112,27

233,51

211,60

213,44

100,87

52,03

Céltartalék

323,45

169,68

222,38

205,74

213,28

103,67

65,94

8 990,98

10 092,60

10 650,51

11 609,59

12 577,94

108,34

139,90

134 943,01

146 925,89

169 689,81

187 270,81

201 287,67

107,48

149,16

Saját tőke Források összesen:


21

Integráció Eredmény A takarékszövetkezetek eredményeire leginkább a nettó A korábbi évek jelentősen jutalék és díjeredmény gyarakamateredmény, valamint a működési költségek vannak podása 2009-ben megtorpant, 2,7 milliárd forintos állomáhatással. A TÉSZ-csoport összesített kamatbevétele az év nya a kamateredményhez hasonlóan megegyezik a tavalyi végére 16%-os növekedést mutatva megközelítette a 19 értékkel. Mindezen stagnáló bevételek mellett az általános milliárd forintot, azonban a kamatráfordítások ennél is na- igazgatási költségek 2,5 %-kal nőttek. A csoport adózás gyobb mértékben (26%) nőttek. A csoport kamateredmé- előtti eredménye 775 millió forint, ami alig 2,5 %-kal marad nye megegyezik az egy évvel ezelőtti értékkel. el a tavalyi év hasonló mutatójától. Millió Ft

Megnevezés

2005. 12. 31

2006. 12. 31

2007. 12. 31

11 779,18

12 467,87

6 048,37

6 540,04

Kamatkülönbözet

5 730,81

Jutalék- és díjeredmény

1 589,80

Kamatbevételek Kamatráfordítások

2008. 12. 31

2009. 12. 31

index 09/08

index 09/05

14 192,43

16 319,53

18 935,54

116,03

160,75

8 415,14

10 064,44

12 681,93

126,01

209,67

5 927,82

5 777,28

6 255,09

6 253,62

99,98

109,12

1 767,05

2 347,58

2 715,55

2 698,85

99,39

169,76

Pü-i műv. eredménye

187,08

104,75

134,44

246,56

712,12

288,82

380,65

Egyéb üzl. Tev. Er.

-252,04

-249,17

-285,41

-994,31

-613,08

61,66

243,25

Általános ig. költségek

5 178,63

5 450,07

5 714,92

6 270,00

6 430,55

102,56

124,17

Értékv. és kock. Célt. Vált.

-753,68

-1 527,47

-1 618,39

-1 195,96

-1 812,04

151,51

240,43

Adózás előtti eredmény

1 334,80

700,37

814,95

796,30

774,84

97,31

58,05

Hatékonyság Millió Ft

2005. 12. 31

2006. 12. 31

2007. 12. 31

2008. 12. 31

2009. 12. 31

index 09/08

Saját tőke/ Mfö

Takarékszövetkezet

6,66

6,87

6,28

6,20

6,25

100,80

index 09/05 93,79

Saját eszköz / Mfö

3,43

3,45

3,61

3,83

4,13

107,97

120,35

Bruttó hitel / Mfö

47,57

47,60

45,02

47,83

49,20

102,85

103,43

Bruttó hitel / Betét

55,31

55,82

53,52

59,10

60,74

102,76

109,81

Értékvesztés / Bruttó hitel

4,05

5,19

6,97

6,27

6,57

104,85

162,46

Kamatkülönbözet / Mfö

4,25

4,03

3,40

3,34

3,11

93,01

73,16

Jutalék és díjer. / Mfö

1,18

1,20

1,38

1,45

1,34

92,46

113,81

Általános ig. krt / Mfö

3,84

3,71

3,37

3,35

3,19

95,42

83,25

ROA

0,99

0,48

0,48

0,43

0,38

90,53

38,92

ROE

14,85

6,94

7,65

6,86

6,16

89,81

41,49

2005. 12. 31

2006. 12. 31

2007. 12. 31

2008. 12. 31

2009. 12. 31

index 09/08

index 09/05

Millió Ft

Takarékszövetkezet 1 dolgozóra jutó mfő

166,60

179,62

204,94

220,06

234,87

106,73

140,98

1 dolg.ra jutó műk. ktg

6,39

6,66

6,90

7,37

7,50

101,84

117,36

1 dolgozóra jutó betét

143,28

153,16

172,39

178,10

190,26

106,83

132,79

1 dolgozóra jutó hitel 1 hál. egységre jutó mfő

79,25

85,49

92,26

105,26

115,55

109,77

145,81

963,88

1 049,47

1 162,26

1 273,95

1 369,30

107,48

142,06

1 hál. egységre jutó betét

828,96

894,87

977,65

1 031,03

1 109,19

107,58

133,80

1 hál. egységre jutó hitel

458,50

499,53

523,25

609,39

673,67

110,55

146,93

A hatékonysági mutatók a korábbi évek tapasztalatainak megfelelően vegyes képet mutatnak. Mind az eszközarányos, mind a vagyonarányos eredménynél elmaradás látszik a tavalyi évhez képest, ami a mérlegfőösszeg- és tőke növekedéshez képesti stagnáló adózás előtti eredménynek köszönhető. Nem változott jelentős mértékben a bruttó hitelek mérlegfőösszeghez és betétállományhoz viszonyított aránya sem.

22


Negatívumként említhető továbbá az értékvesztések bruttó hitelekhez képesti növekedése, valamint a kamatkülönbözet és a jutalékos eredmény mérlegfőösszeghez viszonyított arányának csökkenése is. A TÉSZ-csoport takarékszövetkezeteihez 147 kirendeltség tartozik, az összes állományi létszám 857 fő. Az 1 dolgozóra, valamint 1 hálózati egységre jutó valamennyi mutatónál növekedés figyelhető meg. Terts András

Integráció

A TÉSZ takarékszövetkezetek 2010. első félévi eredményei a tész csoport mérlegfőösszege 206,4 milliárd forintot, ami

séghez tartozó 12 takarékszövetkezet együttes saját tőke 17 milliárd forintnyi, közel 9 %-os növekedést jelent a tavalyi állománya 13 milliárd forint, adózás előtti eredménye pedig év hasonló időszakának eredményeihez képest. A Szövet- 514 millió forint.

Eszköz oldal A TÉSZ-csoport eszköz struktúrájában az elmúlt évhez viszonyítva komoly változások nem figyelhetőek meg, valamennyi meghatározó állomány növekedést mutat. Legjelentősebben (13,7%) a hitel kihelyezések gyarapodtak, a 100 milliárdos állomány 12 milliárd forinttal haladja meg az egy évvel ezelőtti értéket. A növekmény nagy részét a vállalkozói hitelek közel 10 milliárd forintnyi fejlődése adja. A lakossági hitelek volumene szinte változatlan, míg az egyéni vállalkozók hitelállománya 39 %-kal gyarapodott. A jegybanki és bankközi betétek 1 év alatt 8 %-kal 31,5 milliárd forintra nőttek. Jelentős növekedés figyelhető még meg a vagyoni érdekeltségek, valamint a saját eszközök terén is, állományuk azonban kevésbé meghatározó a mérlegfőösszeg tekintetében.

A hitelkihelyezések növekedésével párhuzamosan nőtt a hitelekre elszámolt értékvesztés mértéke is. A 14,5 %-os növekmény meghaladja a hitel kihelyezések fejlődését, és a 2008. év lassuló értékvesztés képzése után újra jelentős növekedést jelent. A takarékszövetkezetek portfoliójában pozitív irányú változások figyelhetőek meg. Az előző évek hasonló időszakához képest a probléma mentes állományok aránya 16 %-kal (közel 15 milliárd forint) nőtt. A rossz állományok bővülése továbbra is lassú, azonban – köszönhetően a 2007. év végi ugrásszerű növekedésnek – volumene így is 61 %-kal meghaladja a 3 évvel ezelőtti értékeket. A minősített állományok után megképzett értékvesztések egy év alatt 5 %-kal nőttek, a teljes állományhoz viszonyított állományuk azonban csökkent.

Eszközök

Millió Ft

Megnevezés

2007. 06. 30

Pénztár és elsz. számlák

11 286,90

11 376,48

5 694,03

5 988,45

105,17

53,06

Értékpapírok összesen

46 250,90

59 312,40

51 324,13

52 368,46

102,03

113,23

Jegybanki és bközi betétek

13 714,88

12 193,63

29 315,10

31 574,84

107,71

230,22

Hitelek

69 533,08

77 173,31

87 910,59

99 965,13

113,71

143,77

Önkormányzati hitelek

2008. 06. 30

2009. 06. 30

2010. 06. 30

2010. 06 / 2009. 06

2010. 06 / 2007. 06

681,61

633,96

748,84

1 032,15

137,83

151,43

Vállalkozói hitelek

31 316,15

37 290,24

46 771,37

56 100,98

119,95

179,14

Lakossági hitelek

36 981,90

37 236,18

40 247,35

40 886,20

101,59

110,56

Egyéni váll. hitelei

4 181,15

4 453,07

6 259,89

8 705,24

139,06

208,20

Hitelekre elsz. ÉV (-)

4 467,59

5 728,73

6 184,83

7 090,57

114,64

158,71

Vagyoni érdekeltségek

1 443,33

2 011,19

1 962,44

2 314,87

117,96

160,38

Aktív kamatelhatárolások

1 644,21

2 541,39

3 336,20

2 828,75

84,79

172,04

Egyéb aktív elszámolások

3 642,52

2 805,36

2 395,11

2 740,64

114,43

75,24

Saját eszközök

5 614,34

6 906,27

7 717,71

8 414,19

109,02

149,87

153 400,61

174 265,91

189 655,31

206 429,12

108,84

134,57

Eszközök összesen: Portfólió

Takarékszövetkezet Összesen bruttó

Millió Ft

2007. 06. 30

2008. 06. 30

2009. 06. 30

2010. 06. 30

2010. 06 / 2009. 06

2010. 06 / 2007. 12

96256,69

106596,98

132583,89

149501,91

112,76

155,32

Probléma mentes bruttó

61891,62

68359,31

91763,97

106600,11

116,17

172,24

Külön figyelendő bruttó

25273,93

26587,56

28790,15

30730,38

106,74

121,59

Átlag alatti bruttó

3031,23

3957,76

3912,66

3827,81

97,83

126,28

Kétes bruttó

2697,23

2499,75

2861,64

2932,36

102,47

108,72

Rossz bruttó Minősített állomány Értékvesztés

3362,68

5192,6

5255,47

5411,25

102,96

160,92

34365,07

38237,67

40819,92

42901,8

105,1

124,84

4515,84

6273,17

6916,09

7330,64

105,99

162,33

ÉV / Össz bruttó %

4,69

5,88

5,22

4,9

94

104,52

Probléma mentes / Össz. Br.

64,3

64,13

69,21

71,3

103,02

110,89

Rossz / Össz. bruttó %

3,49

4,87

3,96

3,62

91,31

103,61


23

Integráció Forrás oldal A takarékszövetkezetek forrás oldali növekedésének meghatá- 16,2 milliárd forint, mely növekményt szinte teljes egészében a rozó tényezője mindig is a betétgyűjtés volt, de az elmúlt évek- lakossági betétek fejlődése adja. A bankközi betétek az elmúlt ben a betétállomány növekedési üteme folyamatosan lassult és három év során megnégyszereződtek , de ezen időszak alatt elmaradt a mérlegfőösszeg növekedéséhez képest. Ez azonban nagy mértékben (209 %) növekedtek a felvett hitelek is. az elmúlt bázis évben változni látszik, a 166,4 milliárdos betétál- Valamennyi TÉSZ takarékszövetkezet saját tőkéje meglomány közel 11 %-os fejlődést jelent a tavalyi év hasonló idő- haladja a 400 millió forintot, a csoport együttes tőkéje a 13 szakának állományához képest. A betétek volumen növekedése milliárd forintot. Források

Millió Ft

Megnevezés Betétek önkormányzati betétek vállalkozói betétek lakossági betétek

2007-06-30

2008-06-30

2009-06-30

2010-06-30

2010.06 / 2009.06

2010.06 / 2007.06

128267,05

143798,93

150166,74

166409,97

110,82

129,74

658,66

2051

1996,11

1333,83

66,82

202,51

7531,59

8201,25

10207,86

9979,23

97,76

132,5

115920,85

128909,68

132613,05

149759,33

112,93

129,19

egyéni váll. betéte

2579,98

3097,93

3222,48

3214,56

99,75

124,6

egyéb betét

1575,97

1539,07

2127,25

2123,02

99,8

134,71

Bankközi betétek

1418,01

2349,95

5993,05

5347,06

89,22

377,08

Felvett hitelek

7989,08

11002,22

16043,45

16708,62

104,15

209,14

Passzív kamatelhatárolások

3281,91

3349,52

2802,17

2017,05

71,98

61,46

Egyéb passzív elszámolások

1818,12

2258,34

2290,39

2741,76

119,71

150,8

189,11

223,96

193,37

189,73

98,12

100,33

Céltartalék Saját tőke Források összesen:

10220,19

11078,91

11968,08

13014,28

108,74

127,34

153400,61

174265,91

189655,31

206429,12

108,84

134,57

2007-06-30

2008-06-30

2009-06-30

2010-06-30

2010.06 / 2009.06

2010.06 / 2007.06

128267,05

143798,93

150166,74

166409,97

110,82

129,74

658,66

2051

1996,11

1333,83

66,82

202,51

Eredmény Adózás előtti eredmény

Megnevezés Betétek önkormányzati betétek vállalkozói betétek

Millió Ft

7531,59

8201,25

10207,86

9979,23

97,76

132,5

115920,85

128909,68

132613,05

149759,33

112,93

129,19

egyéni váll. betéte

2579,98

3097,93

3222,48

3214,56

99,75

124,6

egyéb betét

1575,97

1539,07

2127,25

2123,02

99,8

134,71

Bankközi betétek

1418,01

2349,95

5993,05

5347,06

89,22

377,08

Felvett hitelek

7989,08

11002,22

16043,45

16708,62

104,15

209,14

Passzív kamatelhatárolások

3281,91

3349,52

2802,17

2017,05

71,98

61,46

Egyéb passzív elszámolások

1818,12

2258,34

2290,39

2741,76

119,71

150,8

189,11

223,96

193,37

189,73

98,12

100,33

lakossági betétek

Céltartalék Saját tőke Források összesen:

10220,19

11078,91

11968,08

13014,28

108,74

127,34

153400,61

174265,91

189655,31

206429,12

108,84

134,57

A takarékszövetkezetek eredményeire leginkább a nettó kamateredmény, valamint a működési költségek vannak hatással. A TÉSZ-csoport összesített kamatbevétele a félév végére 13 %-os csökkenést mutatva meghaladta a 8 milliárd forintot. A kamatráfordítások azonban a kamatbevételeknél is nagyobb mértékben (21,4) csökkentek, minek következtében a csoport kamateredménye 6 %-kal meghaladja a tavalyi év hasonló időszakának ered-

24


ményét. A jutalék- és díjeredmény mértéke megegyezik a tavalyi év értékével. A takarékszövetkezetek működési költségei a három bázis év folyamatos növekedése után először csökkentek. A három milliárd forintos állomány 2,5 %-os csökkenést jelent a tavalyi évhez képest. A csoport 2010. félévi adózás előtti eredménye 514 millió forint, ami a legmagasabb érték az elmúlt három bázis év adatait figyelembe véve. Terts András

Integráció  Interjú Csicsáky Péterrel, a Magyar Takarékbank Zrt. elnök-vezér-

igazgatójával

Szervezeti változás a Takarékbanknál Szerző: A 2010. április 29-én megtartott közgyűlés elfogadta a Takarékbank szervezeti Németh átalakítását, melynek eredményeként többek között az 5 fős Igazgatóság a Bank Kornél menedzsmentjéből áll és az elnöki feladatokat a vezérigazgató látja el. mi indokolta a változást? – Az egész folyamat még 2007re vezethető vissza, amikor is a tulajdonosok részéről érkezett egy olyan igény, hogy vizsgáljuk meg, milyen lehetőségek vannak a Bank hatékonyságának további növelésére, valamint a testületekben tapasztalható párhuzamosságok megszüntetésére. Erre a munkára belső erőforrások és külső szakértők igénybevételére is szükség volt.

letmunka alól szabadultak a kollégák, ha akár csak az adminisztrációs igényt nézzük. Módosításra került az úgynevezett kompetencia rend is, amely az egyes testületekhez, vagy személyekhez kapcsolt döntési jogköröket tartalmazza. Természetesen a változás nem okozhatta a tulajdonosok kontroll funkciójának csökkenését, ezért a Magyarországon még nem igazán elterjedt ügydöntő felügyelőbizottság került felállításra kibővített létszámmal. Ez a testület a törvényben előírt felügyelőbizottsági feladatokon túl olyan jogkörökkel is fel lett ruházva, amelyek eddig az Igazgatóság hatáskörében voltak. Emellett új testületként felállításra került a Tanácsadó Testület, amelynek célja, hogy erősítse a tulajdonos magyar és német szövetkezeti szektor közreműködését a Takarékbank operatív és stratégiai orientálásában, valamint hogy külső nemzetközi és tudományos szakértők bevonásával biztosítsa a változó piaci viszonyokhoz történő gyors alkalmazkodást, a nemzetközi tapasztalatok hatékony átvételét, adaptálását. Ezen kívül változás még, hogy az Integráció vezető testületeibe egységesen 4 évre választottak tagokat az integrációs szervek közgyűlései.

– Hogy változott a struktúra? – Öt főre bővült a Bank menedzsmentje, amely több szempontból is előnyös a jövőre nézve. Egyrészt a Bankon belül előrelépési lehetőséget tudtunk biztosítani Dr. Forrai Istvánnak és Brezina Szabolcsnak ügyvezető igazgatóvá történő kinevezésükkel, akik már régóta a Bank megbízható és kiemelkedő szakmai tudással rendelkező munkavállalói. Másrészt a menedzsment létszámának kibővítésével az egyes menedzsment tagok alá tartozó szakterületek száma csökkent, ezzel lehetőség nyílt arra, hogy minden szakterületre nagyobb figyelem összpontosuljon a vezetők részéről. A belső Igazgatóság felállításával megszűnt a Bankon belül a vezetői testület (EXB), amelynek többek között az is a feladata volt, hogy minden, az Igazgatóság elé kerülő – Milyen célokat tűzött ki maga anyagot előzetesen véleményez- elé a Takarékbank az elkövetkezen. Ezzel a lépéssel jelentős több- ző 4 évre?

– Úgy gondolom, hogy a bankadó ellenére az alapvető stratégiai célkitűzéseink változatlanok maradnak, legfeljebb az azok megva-



lósításához használt eszközök és a Bank eredményessége változik. A Bank egészére vonatkozóan fő célkitűzésünk, hogy tevékenységünk és működésünk tulajdonosaink és ügyfeleink igényeit a lehető legteljesebb mértékben kielégítsék. Üzletágakra lebontva ez azt jelenti, hogy a Takarékszövetkezeti Üzletágon a legfőbb cél az ernyőbanki Folytatás a 26. oldalon


Csicsáky Péter, a Magyar Takarékbank Zrt. elnök-vezérigazgatója

25

Integráció

Folytatás a 25. oldalról szerepkörünkből fakadó központi szolgáltatások minél magasabb színvonalú biztosítása, valamint a piaci és szabályozói változások minél gyorsabb lekövetése a saját magunk és a velünk együttműködő hitelintézetek számára egyaránt. A bankkártya szolgáltatásunk jelentős mértékű fejlesztésére már 2009ben elindított projektünk 2012-ig bezárólag folyamatos fejlődést fog eredményezni. Ennek keretében a kártyamanagement rendszer és szolgáltatás külső szolgáltatóhoz

A bankadó minket is súlyosan érint, mivel a Bank tőkeellátottsága korlátot szab az üzleti növekedésnek, más területen pedig a takarékszövetkezetekkel való szerződéses viszony korlátozza az elérhető eredmény nagyságát. A bankadó ismeretében a tulajdonosoknak – természetesen a Bank menedzsmentjének bevonásával – újra kell gondolni azokat a terveket és elvárásokat, amelyek a tavaszi közgyűlésen bemutatásra és elfogadásra kerültek. került kiszervezésre, amely megteremti egyrészt a 2011-től életbe lépő nemzetközi kártyatársasági előírásoknak való teljes körű megfelelést, másrészt olyan új, jelenleg nem elérhető szolgáltatások bevezetését, melyek a Bank és az Integráció bankkártya szolgáltatási színvonalát a piac élvonalába helyezik. A központi klíringházi funkció fejlesztése bankkártya projektünknél is nagyobb feladatot fog generálni. Egyrészt külső szabályozási hatások (PSD, SEPA), másrészt a hazai pénzforgalomban várható változások és igények (napon belüli GIRO elszámolás, többszöri klíring), valamint az ezeket kiszolgáló informatikai

26


háttér helyzete mind hozzájárul ahhoz, hogy felülvizsgáljuk működési modellünket. Emellett a stratégiai periódus végére valószínűleg a Banknak euró-átállási tervvel is rendelkeznie kell. Gondolom nem meglepő, hogy most is, mint szinte minden fórumon, külön kiemelem a TakarékPont együttműködés továbbfejlesztését. Az együttműködés bővítése és az azt támogató üzleti, informatikai és marketing fejlesztések a tervezett folyamatos együttműködői kör bővülése következtében egyre nagyobb szerepet fognak kapni. Célunk, hogy az erre nyitott és elkötelezett hitelintézetek közül minél többet tudjunk a TakarékPont együttműködésbe bevonni. A fejlesztési munka keretében egy sor olyan központi megoldást kívánunk kialakítani, melyek alapvetően egységesek, és így az egyedi fejlesztésekhez képest jóval költséghatékonyabbak, mégis a szuverenitást nem érintik negatívan. Mindezek fókuszában az egységes front-end rendszer további fejlesztése, egy kialakítandó adattárház és arra épülő CRM rendszer valamint hatékony marketing tevékenység áll. A Vállalati Üzletág stratégiája, hogy a diverzifikált ügyfél- és hitelportfolió továbbépítésével elérje az ambiciózus jövedelmezőségi célokat, és a tulajdonosokkal együttműködésben használja ki a szinergiából származó előnyöket. Hitelezési stratégiánknak megfelelően a tervezett növekedést az eddigi konzervatív kockázati politika fenntartása mellett kívánjuk elérni. A Pénz- és Tőkepiaci Üzletág stratégiai célja, hogy a Takarékbank innovatív piaci magatartással továbbra is a piacvezető társaságok között maradjon. Emellett kiemelt feladata a takarékszövetkezeti és banki szabad források hatékony menedzselése is. Folytatni kívánjuk a kötvény-kibocsátási programunkat, mellyel hosszú lejáratú ügyfélforrások bevonására nyílik lehetőség. Természetesen mindezek mellett továbbra is stratégiai

célunk, hogy egyre bővülő termékskálával lehetőséget nyújtsunk a takarékszövetkezeteknek szabad likviditásuk befektetésére, valamint teljes körű és magas szintű letétkezelési szolgáltatásokkal álljunk a rendelkezésükre. A pénzügyi válság következményeként jelentős hangsúlyt kell fektetnünk a kockázatkezelés területére, itt az elkövetkező négy évben jelentős fejlesztések várhatók. És végül, de egyáltalán nem utolsó sorban szólnom kell a Bank tőkehelyzetének erősítéséről is. Az elkövetkező négy évben alapvetően három lehetőség áll rendelkezésünkre az üzleti bővüléshez szükséges többlettőke biztosítására. Egyrészt a részvénnyé átváltoztatható kötvények révén, melyek tulajdonosai remélhetőleg szeptemberben élnek az átváltás lehetőségével, másrészt tőkeemeléssel 1 milliárd Ft összegben várhatóan a ciklus közepe táján, harmadrészt pedig az éves eredmény egy részének eredménytartalékba helyezésével. A részvénnyé beváltott kötvények helyett újabb részvénnyé átváltoztatható kötvények kibocsátását tervezzük. A tőkekérdés minél megnyugtatóbb rendezése azért is elengedhetetlen, mert várhatóan a szabályozási elvárások tovább szigorodnak, amely bekövetkezte esetén a jelenlegi tőkénket figyelembe véve szűkülne az üzleti bővülés lehetősége. – Hogyan befolyásolja a bankadó a Takarékbank életét? – A bankadó minket is súlyosan érint, mivel a Bank tőkeellátottsága korlátot szab az üzleti növekedésnek, más területen pedig a takarékszövetkezetekkel való szerződéses viszony korlátozza az elérhető eredmény nagyságát. A bankadó ismeretében a tulajdonosoknak – természetesen a Bank menedzsmentjének bevonásával – újra kell gondolni azokat a terveket és elvárásokat, amelyek a tavaszi közgyűlésen bemutatásra és elfogadásra kerültek. 

TKSZ Figyelő  Vendégségben az Érdi Takarékszövetkezetnél

Törökbálinton kevés a fiatal Szerző: A tikkasztó augusztusi hőség ellenére szinte percenként nyílik az ajtó. Pedig a bejáKovai ratnál átforrósodott szoborkompozíció kutyusa is minden bizonnyal ezt lihegi: „De Iván kutyameleg van!” Az Érdi Takarékszövetkezet Törökbálinton működő, a Munkácsy Lőrinc Mihály úti kirendeltségében éppen az ügyféltérben találjuk Jánosné Trkala Paulát, a fiók vezetőjét. Kezében papírok, s egy középkorú férfinek éppen magyaráz valamit. Néhány perc türelmet kér. addig nézze át ezt a kiadványt –

javasolja. A könyv betekintést ad a budapesti agglomeráció kitűnő adottságú területének történetébe. Anonymus azt állította, hogy ezt a gyönyörű területet Árpád fejedelem ajándékozta Kond vezérnek. S honnan a község (2007-től város) neve? Természetesen Török Bálint tól kaphatta, aki a legenda szerint a XVI. században a csíki völgyre néző hegyre épített várat. Vagyonát és hatalmát úgy szerezte, hogy mindig próbált a megfelelő uralkodó oldalára állni. Életét mégis az isztambuli Héttoronyban fejezte be az 1550-es években. (Gárdo nyi Géza örökbecsű remekműve, az Egri csillagok tette számunkra halhatatlanná Török Bálint alakját.) A település a török uralom után a jezsuiták tulajdonába került. Az elnéptelenedett vidékre előbb rácok (szerbek), majd a Fekete-erdő környékéről sváb telepesek érkeztek. Sokat tett a településért a Festetics család. Helyreállították a kastélyt, a templomot, mintaszerűen gazdálkodtak. Az 1884-ben átadott Budapest-Újszőny közötti vasútvonal újabb lendületes fejlődést hozott. A század végére a település nyaralóhellyé vált, omnibusz és bérkocsi járatai voltak. A sváb és a rác lakosság jól megfért egymással eltérő szokásaik, egyházi és iskolai viszonyaik ellenére. A XX. század elejére a rácok beolvadtak a német lakosságba. Lassan a magyar nyelv is terjedni kezdett.

1900-ban a falu neve Török-Bálint helyett hivatalosan Törökbálint lett. A jó levegő, Budapest közelsége üdülőhellyé tette a falut. 1912ben megindult a HÉV a budapesti Gellért térig, a főúri kastély tüdőbeteg szanatórium lett, iskolák alakultak, színes kulturális élet folyt. A II. világháború vérzivatara után az addig homogén, közös történelemmel rendelkező lakosságot felváltotta egy heterogén népesség. A fontos autópályák mellett fekvő Törökbálinton a ’80-as évektől raktárak, bevásárlóközpontok épültek, a csillagos égig szöktek a telekárak – lendületes volt a fejlődés. Mindebből természetesen profitált az Érdi Takarékszövetkezet is, hiszen a törökbálinti kirendeltség volt az egyik legeredményesebb fiókja. – Most is jók vagyunk! – erősíti meg a kirendeltség-vezető. – Betétgyűjtésben tartjuk a tempót, amit bizonyít az 1 milliárd 200 milliós állományunk. A hitel terén van némi visszaesés, hiszen 283 millió Ft-tal indultunk januárban, s ez mostanra több mint 20 millió Ft-tal csökkent. Azért várakoztattam meg, mert két ügyfél is keresett hitelügyben, és bizony a dolgokat most már jóval alaposabban kell elmagyarázni, mint korábban. Már csak azért is, mert az elmúlt évben az országban kialakult pénzintézet-ellenes hangulat a mi működésünkre sincs kedvező hatással. A nagybankok felelőtlen hitelezési politikája az egész pénzintézeti szférát sötét kritikával sújtja. A bizalomvesztés

oka a multik televíziós reklámjaiban is keresendő. Sajnos a lakosság – főleg a városokban – egy kalap alá veszi a nagybankokat és a takarékszövetkezeteket. Mi, ugye, tudjuk, mi a valóság, de a lakosság nagyobbik része nem. Az Érdi Takarékszövetkezet, így természetesen mi is – öten dolgozunk itt a kirendeltségen – kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az ügyfeleket



hitelt érdemlően, pontosan tájékoztassuk szolgáltatásainkról. – Gondolom, több időt is tölt az ügyféltérben, mint korábban... – Így van. Azt is megerősíthetem, hogy a gazdasági válság hatására a betételhelyezők egy része bizalmatlanná vált. Téves ismeretekkel rendelkeznek a betétállomáFolytatás a 28. oldalon


Jánosné Trkala Paula kirendelt ségvezető

27

TKSZ Figyelő



Az Érdi Takarékszövetkezet fiókja Törökbálinton a Munkácsi Mihály úton

Folytatás a 27. oldalról nyuk OBA általi biztosítottságát illetően. Különféle hírekből szűrnek le téves következtetéseket, például, hogy a takarékszövetkezetek nincsenek benne a biztosítottak körében. Szóval nagyon oda kell figyelnünk, hogy ügyfeleink tárgyilagosan lássák a dolgokat. Mindehhez hadd tegyem hozzá: a jogszabályi előírások megváltozása, illetve az, hogy milyen gyorsan tudunk rá reagálni, annak előre be nem látható költségvonzata van. A recesszió hatása azonnal érezhető

az ügyfelek magatartásában, pénzügyi szokásaiban. Jánosné Trkala Paula immár 27 éve dolgozik a takarékszövetkezeti szektorban, három esztendeje került a törökbálinti kirendeltség élére egy másik közeli pénzintézettől. Nagyobb önállóságra, jó közösségre vágyott – itt megtalálta. – Megérte a váltás, annak ellenére, hogy naponta kétszer 41 kilométert autózom a pilisi hegyvidéken. A vezetés ideje alatt nem zenét, hanem gazdasági, pénzügyi információkat hallgatok. Otthon

rendszeresen átnézem a gazdasági lapokat, mindenekelőtt a „Figyelőt”. Szóval „képben” vagyok. – Körbe vannak véve mul tib ankokkal. Mégis bírják a versenyt. – Ez annak a bizalomnak köszönhető, amit ez a csapat kiépített magának. Ha az év végére megközelítjük betétben a másfél milliárdot, elégedett leszek. Talán a hitelezés is növekedni fog. Az építési kölcsönök iránt alig érdeklődnek, családiház-építésbe kevesen vágnak bele. Nehezebb lett a fiatalok helyzete, mert szigorodtak a kedvezményes kamatozású hitelfeltételek. Ugyanakkor határozottan bízom a felújítási kölcsönök fellendülésében. A kirendeltség-vezető búcsúzóul arról szólt, bizony náluk is kevés a fiatal ügyfél. Az még érthető, hogy pénzintézeti szolgáltatásokban élenjáró nagy bankokkal eleve hátrányban vagyunk. Viszont elgondolkoztató, milyen keveset tudnak a huszonévesek a takarékszövetkezetekről. – Központilag kellene kidolgozni olyan stratégiát, amely a fiatalok érdeklődését felkeltené a szektor iránt – mondta Jánosné Trkala Paula. 

 Forrásgyűjtésben a legjobbak

Bőn bővében az ötletekkel Szerző: Mire lapunk új száma megjelenik, már szervezik Bő településen azt a szerény ünnepKovai séget, amelyen megemlékeznek(tek) arról, hogy 25 évvel ezelőtt avatták fel a faluIván ban a takarékszövetkezeti kirendeltséget. De tudja-e a kedves olvasó, hol is található Lőrinc hazánk térképén ez a nem mindennapi nevet viselő falu? A ma hétszáz lelket számláló település Vas megye északi részén, a Répce folyó partján fekszik, alig pár perces autóútra az országos hírű gyógyhelytől, Bükfürdőtől. Innen a megyeszékhely Szombathely csupán 30 kilométer. Ahogyan a hajdani krónikák feljegyzik: Nyugat felől a Kőszegi-hegy vonulata kékellik, és zárja le a látóhatárt. amikor a hegy tisztán látható, a ter- évvel ezelőtti évkönyvben ezt olvasmészet esőt ígér, amikor homályban hatjuk: „Egyszerű, de nekünk szép, marad, szép idő várható. Bő dús rétjei, tiszta kedves kis falu, amelyhez a legtermékeny, humuszos földjei gazdag nagyobb szeretet fűz. Ennek a falunak terményeikkel jutalmazzák a mező- minden röge, minden porszeme kedgazdasággal foglalkozókat. Egy száz vességet, szépséget sugároz.”

28


És honnan származik a falu neve, amelyet először középkori oklevelek 1181-ben említenek? A nemzetségfő jelentésű régi magyar szóból származtatják (Beu, Beuu, Bü, Kisbeu). Még az 1900-as évek elején is régi-

TKSZ Figyelő

esen Beőnek írták. A letűnt századok során Bő is végigszenvedte a harcos idők pusztításait. A múltból visszatérve korunkba: a 80-as évek elején, az idegenforgalom lendületes fejlődésével, a közeli fürdőtelep kiépülésével, a falu gyarapodásával egyre sürgetőbben merült fel: szükség van a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésére. Ezt az elképzelést a megye vezetése is támogatta, így került sor 1985-ben a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet ötödik kirendeltségének felavatására augusztus 1-jén Farsang Vendel igazgatósági elnök irányításával. Addig a faluban csak betétgyűjtő pénztár működött. Ebben elévülhetetlen érdemei vannak a betétgyűjtést elkezdő Antal Mihály nak, és még inkább a pénztáros Ko vács Ferencnének, Piroska néninek, akinek bőven voltak ötletei, hogyan kell az emberek rokonszenvét megnyerni a faluban és a környező településeken. Az akkori 5,5 millió Ft betét összegyűjtése ennek ékes bizonyítéka! Alig néhány év alatt bebizonyosodott, mennyire szükség volt ennek a létesítménynek az átadására, a pénzügyi szolgáltatások fejlesztésére. A betétgyűjtés mellett a másik fő tevékenység a hitelezés lett. A kirendeltség dolgozói biztosítások kötésével, a díjak beszedésével, valutaváltással, s nem utolsósorban takarékszövetkezeti tagok toborzásával is foglalkoztak. Ami érthető is, hiszen abban az időben és még egy jó ideig hitelt, kölcsönt azok az ügyfelek kaphattak, akik rendelkeztek takarékszövetkezeti tagsági részjeggyel. A 90-es évektől kezdve két agilis szakember, Gróf Istvánné kirendeltségvezető és Baloghné Varga Rita pénztáros tevékenysége adott lendületet a kirendeltség munkájának. 2005 októberében, a fiók megnyitásának 20 éves évfordulóján megtartott szerény ünnepségen Molnár Árpád, a Répcelak és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője – aki korábban a Magyar

Nemzeti Bank Vas Megyei Igazgatóságának volt az igazgatóhelyettese és Hozbor Imréné ügyvezető igazgató – megemlítették, hogy 2000 és 2005 között a betétek összege megkétszereződött, 3,5-szörösére bővült a hitelállomány, s a helyi vállalkozók 80 százaléka a bői kirendeltségen vezeti a számláját. És, hogy mi történt az elmúlt 5 évben? Ami a leglényegesebb: a lendület nem tört meg, még akkor sem, ha a tempó némileg visszafogottabb. Mintegy 1,5-szörösére nőtt a betét- és 1,8-szorosára a hitelállomány. Egyharmaddal több lakossági számlát vezetnek, és megőrizték pozícióikat a vállalkozói számlavezetés terén is. Örvendetes, hogy nemcsak Bőben, hanem a környező falvakban is népszerű a Répcelaki Takarékszövetkezet kirendeltsége. Ennek egyik fokmérője, hogy már önkormányzati számlát is vezetnek, emellett más település megtakarításait is kezelik. Biztatóak a kilátások arra, hogy hamarosan újabb önkormányzat kéri fel a takarékszövetkezetet számlájának vezetésére. Elérték azt is, hogy

takarékszövetkezet hálózatában. Betétgyűjtésben tartják vezető helyüket, de élenjárók a lakossági számlavezetésben és a hitelezés-

ben is. Náluk is bővültek és korszerűsödtek a pénzügyi szolgáltatások: befektetési lehetőségeket, Start-számlát, sokféle biztosítást, Internet Bankot stb. kínálnak az ügyfeleknek. A helyiek kötődését erősíti az is, hogy Hajós Attila iskolaigazgató személyében képviseltetik magukat a takarékszövetkezet felügyelő bizottságában.

Munkatársak

kiugróan bővült a bankkártyás ügyfelek száma: az öt évvel ezelőttinek a háromszorosát érték el. Ezzel teljesült a 2005-ben megfogalmazott igény: legalább minden 4. számlatulajdonosnak legyen bankkártyája a kirendeltségen. Bő évek óta őrzi figyelemre méltó helyét a kirendeltségek között a

A Répce-parti település 25 éves születésnapját ünneplő kirendeltség egyike annak a több száz fióknak, amelyek szilárd építőanyagot és kötőelemet jelentenek a takarékszövetkezeti szektor szerkezetében. Igen, semmi kétség, minél többen vannak ezek az erős „kicsik”, annál stabilabbak vagyunk a pénzpiacon. 

A bői kirendeltség






29

TKSZ Figyelő Példaértékű együttműködés Jánoshidán! Rendőrségi lakópark épül

A jelszó: „Munka, otthon, család, biztonság!” Szerző: Nemrég az országos médiából arról értesülhettünk, hogy lakópark épül egy jászCsépány sági településen, amely önmagában nem volna különösebb szenzáció. Mégis, György az a körülmény, hogy rendőrségi alkalmazottak részére, társadalmi összefogással, köztük takarékszövetkezeti közreműködéssel végre megvalósul ez eddig páratlan projekt, úgy gondoltuk, érdemes ezúton is beszámolni róla, talán másoknak is megtetszik az ötlet… erősítése, a létszámhiány megállítása, illetve a betöltetlen státuszok feltöltése és nem utolsó sorban a dolgozók lakáshelyzetének megoldása - indokolja a mozgásba lendült eseményeket. A lakópark közvetlen környezetében játszótér, közösségi ház, valamint egy bolt is épülne. A kezdeményezés első ütemében két lakóház építését kezdik meg, később, az igények szerint további 22 házat húznak fel, több száz millió forint értékben. A kettő, egyenként 95 négyzetméteres, könnyűszerkezetes, 1+3 félszobás, előkertes családi ház, kulcsra kész állapotban nagyságrendileg bruttó 184.000 Ft/négyzetméter áron, azaz lakóházanként 17,5 millió forintért várhatóan még az ősszel át

Jánoshidai lakóház

30

a jász-nagykun-szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság, Jánoshida önkormányzata felajánlásával 24 lakásos rendőrségi lakóparkot építtet, melynek alapkőletételén, a 2010. július 23án szervezett ünnepségen egyebek között részt vett dr. Hatala József rendőr altábornagy, országos rendőrfőkapitány, Fejér Andor, a megyei közgyűlés elnöke, Eszes Béla, Jánoshida polgármestere, dr. Simon Tamás, megyei főkapitány valamint Lesták Jánosné, a JászTakarékszövetkezet ügyvezetője is. A rendőrségi lakópark gondolata már évekkel korábban megszületett, most végre megvalósulni látszik. A program célja - a megyei rendőr-főkapitányság humán erőforrásainak


adásra kerül. A teljesen közművesített telkeket (a 32-es főút közelében, a Virág utcában, Jánoshida belterületén) térítés nélkül bocsátja rendelkezésre az önkormányzat, továbbá családonként 500 ezer forint, egyszeri vissza nem térítendő támogatást ad. A beruházó Fundamenta kötvényben 3.200.000 Ft támogatást biztosít, munkáltatói kölcsönként, (ez már is 3,7 M forint önrész!). A rendőrség szándékai szerint ezen túl biztosítja a lakhatási támogatás összegét is. A Jász-Takarékszövetkezet pedig, mint finanszírozó hitelintézet, kifejezetten a lakóparkba költözők számára dolgozott ki rendkívül kedvező hitelkonstrukciókat. A jelentkezőknek

Új takarékszövetkezeti fiók Jánoshidán a jász-takarékszövetkezet a já

noshidai önkormányzattal régóta igen jó kapcsolatot ápol. Néhány évvel ezelőtt, a falu központjában, a régi Művelődési Ház helyén lévő telket, akkor még az Alsójászsági Takarékszövetkezet, megvásárolta. A Jász-Takarékszövetkezet Igazgatósága tavasszal úgy döntött, hogy a községben felépít egy kb. 100 m2 nagyságú takarékszövetkezeti fiókot. Az épület átadását október 31-re, a Takarékossági Világnapra tervezik,

mely szinte egybeesik az első két rendőri lakás átadásának tervezett időpontjával. – Nagyon örülünk az országban jelenleg egyedül álló kezdeményezésnek. A polgármester úrral történt egyeztetés alapján a rendőrlakások finanszírozásához kedvezményes hitel konstrukciót dolgoztunk ki. Várjuk a leendő ingatlantulajdonosokat! - fogalmazott Lesták Jánosné, a Jász-Takarékszövetkezet ügyvezetője.

TKSZ Figyelő

lényegében „csak” annyit kell vállalni, hogy tíz évig rendőrként szolgálnak a megyében. Eszes Béla polgármester szerint a jó törvények mellett a közbiztonság megteremtéséhez hatékonyan működő rendőrsége van szükség. Cserébe megbecsülést egzisztenciális biztonságot kínálnak. A falu lakóinak és az ide költöző rendőröknek az érdeke egybeesik, mindenki rendet és nyugalmat szeretne lakóhelye környezetében. Pócs János, az Alsó-Jászság országgyűlési képviselője is megerősítette, hogy az emberek rendet, biztonságot, nyugalmat akarnak. Ennek az elvárásnak tesznek eleget a program elindítói, akik az új kormány egyik legfontosabb célkitűzését is szolgálják a lakópark megvalósításával.

dr. Hatala József, országos rendőrkapitány kijelentette, hogy a rendőri munka csak a lakosság segítségével lehet eredményes. A bűnözők elleni harchoz pedig szükség van a hátországra, a családra és az otthonra. Ez a hátország a lakóparkban megteremthető lesz. A lakosság és a ren dőrség közötti bizalmat közösen kell kialakítani, amelyben mindenkinek van feladata. A Jánoshidán megvalósuló kezdeményezés ehhez minden alapot megteremt. A rendőrök egzisztenciális hátterének biztosításához szükséges állami forrás rendelkezésre áll. Dr. Simon Tamás megyei főkapitány szerint száz rendőri álláshely betöltetlen a megyében, a legtöbb a jászberényi és a szolnoki kapitányságon. A tiszai vízi rendészet, valamint



a 32-es számú főút vonalára tervezett Lesták forgalombiztonsági csoport számára Jánosné is ideális megoldás a két város között a Jászfélúton elhelyezkedő lakópark. Már Takarék az első körben nagy az érdeklődés. szövetkezet A siker követendő példa lesz!  ügyvezetője

 Márta követendő példája

Aranyfokozat Pécsváradra Szerző: − Minek is tagadnám, bizony úgy éreztem, a torkomban dobog a szívem, amikor Kovai meghallottam a nevem. Felmentem a pódiumra és Kiss Menyhértnétől, a TÉSZ elnöIván kétől átvettem a kitüntetést, a Takarékszövetkezeti Érdemérem arany fokozatát. MiLőrinc közben sorolták érdemeimet, amiért ezt az elismerést kiérdemeltem, nem is tudtam, melyik lábamra álljak. De aztán „túléltem” ezt a ceremóniát is. Jó érzés visszagondolni azokra a percekre. És persze, boldogan fogadtam a gratulációkat is. gungl józsefné márta , a Mecsek vidéke Takarékszövetkezetnél dolgozik immáron 31 esztendeje, 2005-től vezeti Pécsváradon a kirendeltséget. Az elmúlt években, a növekvő konkurencia ellenére nemcsak megtartották ügyfeleiket, de az állományt is sikerült növelni. Ebben döntő szerepet játszott az, hogy erős bizalmi kapcsolatot alakítottak ki az ügyfelekkel. Moizs Attilának, a TKSZ vezetőjének szavait idézve: „Megbízhatósága, ügyszeretete követendő példa a fiatalabb kollégák számára is.” − A koncertet is megnézik? − kérdezte, amikor telefonon kerestük az interjúval kapcsolatban. Hirtelenjében nem „kapcsoltunk”, aztán „be-

ugrott”: A Mecsekvidéke TKSZ évek óta számos színvonalas koncert főtámogatója (Demjén Ferenc, Koncz Zsuzsa, Halász Judit, Neoton, Republic, Hooligans, Zséda stb…) De mindemellett támogat falunapokat, kulturális és más fontos rendezvényeket. A bevezető mondatok után arra kértük Mártát, mutassa be röviden a Takarékszövetkezetet. Megalakulásuk éve 1961, tehát jövőre ünneplik 50 éves születésnapjukat. − Tőkeerős pénzintézetüknek 18 fiókja van több megyében, ott vagyunk Baranya mellett Somogyban, Zalában, Tolnában − fogalmaz interjúalanyom. − Ma már csaknem 18 milliárd Ft a mérlegfőösszegünk, a

saját tőke meghaladja az 1 milliárd 100 millió forintot. Büszke vagyok egyebek mellett a több mint 10 milliárdos hitelállományra, és persze arra is, hogy az első félévben adózás előtti eredményünk megközelítette a 170 millió forintot. − És Pécsvárad? − érdeklődtünk. A fiókvezető szavaiból megtudtuk, az 1000 éves mezőváros 1993-ban kapta vissza a városi címet. Pécstől, Európa Kulturális Fővárosától mindössze 15 kilométerre fekszik Pécsvárad, így ideális úti cél a turistáknak, hiszen látnivaló is bőven akad, hogy csupán a Szent István által alapított Bencés Apátságot, a Várat, a múzeumot említFolytatás a 32. oldalon


31

TKSZ Figyelő



Kiss Meny hértné, a TÉSZ elnöke (jobbról) adja át a kitüntetést Gungl Józsefnének

Folytatás a 31. oldalról Nagy kihívásnak tartottam a kinevesük. De országos hírűek a Művelődési zésemet, különösen az első hónaKözpont rendezvényei. Kiemelkedő pok voltak nehezek. Ha gondom volt, esemény a várszínházi napok, az ok- nyugodtan fordulhattam tanácsért a vezetőséghez. A központ fiatal, energikus vezetői köre nagyszerű csapatszellemet alakított ki. Mind jobban beérik a gyümölcse annak a munkának, amelyet évekkel ezelőtt kezdtünk el. Ennek célja, hogy átfogó fejlesztési programmal szinte minden területen fejlesztjük szolgáltatásaink színvonalát. A számok igazolják: jó úton haladunk. Különösen a betétállomány folyamatos növekedésével vagyok elégedett, s örömmel mondhatom, szép eredményeket értünk el a 2009-ben meghirdetett Fundamenta versenyben. Az sem véletlen, hogy a helyi vállalkozók szívesen fordulnak hozzánk. tóberi „leányvásár”. A várban évente megrendezett könnyűzenei koncert − Mely területen szeretnének elsőfőtámogatója a Mecsekvidéke Taka- sorban előrelépni? rékszövetkezet. − Ez a hitelezés. A mostani gazda– Szívesen vállalta el 2005-ben, a sági helyzet e téren nehéz helyzetet fiók vezetését? teremtett. Kiemelt figyelmet fordí – A kirendeltség 1973-ban egy bé- tunk arra, hogy a kialakított ügyfélkör relt helyiségben kezdete meg mű- hosszú távon a takarékszövetkezet ködését. Négy évet kellett várni arra, partnere maradjon. hogy felavathassuk a saját fiókunkat. − Szereti Pécsváradot?

− Nagyon. Nemcsak műemlékei miatt áll közel hozzám a város, hanem azért is, mert megtartotta falusias, „emberes” jellegét. Az itt élők jelentős része a környező falvakból − a közeli Lovászhetény, Fa zekasboda, Zengővárkony, Apátvarasd, Erdősmecske, Geresdlak – települt ide. Ugye, milyen szép, gyönyörűséges nevek? És ragaszkodnak hozzánk. Pedig sokan bejárnak dolgozni a közeli Pécsre meg a megyehatárnál lévő Bonyhádra, ahol bőven vannak pénzintézetek. Ügyfeleink 90 százalékát névről ismerik a kirendeltség dolgozói. Nem egyszer volt példa rá, hogy magánéleti problémáikat is megosztották velünk, mi pedig igyekszünk segíteni. − Kikapcsolódás, hobbi? − Imádom a természetet, szívesen kirándulok. Szeretem a Mecsek gyönyörű vidékét, de a Balatonért, különösen az északi partért rajongok. Amióta megszülettek unokáim, természetesen velük töltöm minden szabadidőmet. De ha majd nagyobbak lesznek, jöhetnek a Balaton hegyvidék turistaösvényei. Ennél jobb kikapcsolódást, programot el sem tudok képzelni. 

 Békésből indult – Galga menti „őslakó” lett

A harcos lokálpatrióta Szerző: – Találkoztak-e az ezredes úrral? – érdeklődött mosolyogva a lapzárta előtti „sűrű” napokKovai ban Nagyné Seres Terézia, a Turai Takarékszövetkezet elnök asszonya. A kérdés jogos volt, Iván annál is inkább, mivel két hónappal ezelőtt a vele készült újságcikk anyaggyűjtésekor téLőrinc mát ajánlott számunkra. – Mivel szívesen olvasom a „Takarék”-ban a polgármesterekről szóló cikkeket is, figyelmükbe ajánlom Sztán Istvánt. ezredesből lett Aszód város első embere nagy fölénnyel 2008-ban. Annak ellenére jó a Takarékszövetkezet kapcsolata a várossal, hogy az Önkormányzat nem a TKSZ-nél vezeti a számláját, de számos területen együttműködünk. Nekem meggyőződésem: ha csak a polgármesteren múlna, Aszód a takarékszövetkezetnél és nem a nagy nevű multinál

32


vezetné az önkormányzat számláját – vélekedett Terike, és elintézte, hogy a polgármester úr soron kívül fogadjon. Az egyórás beszélgetés alatt megtudtuk: Sztán István a Békés megyei Kétegyházáról indult. Középiskolai tanulmányait Gyulán végezte, ahol sport teljesítményével hívta fel magára a figyelmet. No meg azzal, hogy

igazi közösségi emberként ismerték meg diáktársai, tanárai. Felvették a Katonai Főiskolára, s annak befejezése és az eskü letétele után különböző katonai alakulatoknál dolgozott. – 1979-ben vezényeltek Aszódra, ahol végigjártam a katonaélet különböző beosztásait – emlékezett Folytatás a 37. oldalon

Fotóalbum

Nemzetközi Szövetkezeti Nap

Kiss Menyhértné, a TÉSZ elnöke, és Farkas Tamás az OSZT elnöke gróf Károlyi Sándor szobra előtt   Gyülekezés a koszorúzáshoz, a Vajdahunyadvárban



Farkas Tamás ünnepi köszöntőt mond

 Kitüntetettek


33

Fotóalbum

Balatoni élmények

34

Borsodi gyerekek egy csoportja a Fonyódi Múzeumban

Születésnap!

Játékos verseny a vízben

A strandon!

A legkisebbek!

Városi vonatozás


Fotóalbum

Ho-, ho-, horgászverseny

Már értem, miért voltak betörve az ablakok...

Ez a keszeg 20 ezerbe került! Még jó, hogy nem fogtam olyan sokat…

Ebből nem lesz vacsora!

 Ettől már a csonti magától felkúszik a horogra!

Sorakozó!



Akik elrekesztették a halakat a többiek elől: a győztes hazai csapat!

 Egy nógrádi tengerszem


35

Fotóalbum

Értékesítési Verseny • 2009

Szakmai út a nyerteseknek

A SIGNAL Biztosító ez év júniusában szakmai utazáson látta vendégül a takarékszövetkezet részére meghirdetett 2009-es értékesítési verseny győzteseit. Az úticél Dél-Franciaország volt.

A szakmai program mellett a nagyon kellemes és barátságos környezetben lehetőség nyílt egymás jobb megismerésére, személyes megbeszélésekre, közös eszmecserékre. Természetesen nem maradhattak ki a szabadidős programok, és a kirándulások sem. Mindenkinek élményt jelenthetett egy-egy középkori városka megtekintése, Monaco gyönyörű fekvése, sétahajózás a festői környezetben, vagy egy fénykép készítése a cannes-i filmfesztivál palotájának szőnyegein. De ki-ki vérmérséklete szerint egy alkalommal próbára tehette szerencséjét is. Bár a már akkor is sokakat foglalkoztató és aggasztó bankadó megnyerésére – a tétek nagyságrendje miatt – nem nagyon volt esély, de sok résztvevő bepillantott a Monte Carlo-ban található Grand Casino világába, s „tesztelhette” a saját, illetve a pénzintézeténél alkalmazott kockázatkezelési technikáit. Megjegyzendő, hogy a teszt jól végződött, mert mindenki a csoporttal tért vissza (nem külön géppel), és senki nem kért „áthidaló kölcsönt” sem! A látottak és elhangzottak alapján partnereink pozitív élményekkel térhettek haza, s reméljük, hogy az ez évi értékesítési versenyben is legalább a tavalyi, vagy még jobb eredmények születnek, s a jövő évben is hasonló közös programokon vehetünk részt. A versenyben nyertes partnereinknek ezúton is köszönjük kiemelkedő együttműködésüket, teljesítményüket! Márton Ferenc

értékesítési igazgató Nyugat-Magyarország

36


Cannes Monaco Monte Carlo

TKSZ Figyelő

Folytatás a 32. oldalról vissza. – Itt lettem igazi „katona”. Itt ismertem meg a haza szolgálatának szépségeit és nehézségeit. A felsőbb parancsnokságom elismeréssel szólt a tevékenységemről, s 1989. március 1-i hatállyal a honvédelmi miniszter az ezred, valamint az Aszódi Helyőrség parancsnokává nevezett ki. A honvédséget sem kerülték el a különböző szervezeti változások, átalakítások. 1991-ben az ezred elnevezése „40. Galga Vezetésbiztosító Ezred” névre változott. A névváltoztatással azt a szándékunkat kívántuk erősíteni, amely az alakulat Aszódra kerülésétől mindig jelen volt a mindennapok gyakorlatában. A rendszerváltozáskor felerősödött a felismerés, hogy az aszódi dombtetőn magasodó laktanya, ahonnan végiglátni egész Galga mentét, tulajdonképpen nemcsak Aszód városé, hanem a Galga folyó melletti falvak összességéé. Bár addig is szoros kapcsolat volt környékünk községeivel, ám az új lehetőségek módot adtak arra, hogy a laktanya és a honvédség élete még nyitottabbá váljon a polgári lakosság előtt. 1992-ben a helyőrség – mintegy tíz község öntevékeny művészeti együtteseinek részvételével – hagyományőrző csoportok, néptáncegyüttesek, népdalkörök, zenekarok – megrendezzük az Aszód Fesztivált, amely azóta is a Galga völgyében lévő települések nagy népünnepélye – A fesztiválok során – mint azok főrendezője – lettem igazán Galga menti „őslakossá”, s itt találtam elhagyott otthonom helyett a „kishaza” fészek melegére. Befogadó táj ez. Évszázadok óta együtt él a 15 község lakossága – magyarok, szlovákok, németek, cigányok – nagy békességben és a nehézségek ellenére is egyre jobb módban. Mi tartott meg Aszód polgárának, s mi tett igaz, már-már „harcos” lokálpatriótává? Számomra a várost mindennél inkább elsősorban az emberi környezet tette második szülőföldemmé. És történelmi múltja. Ahová nézek, mindenhonnan a história néz vissza rám. Üzenem: jöjjenek Aszódra, a Galga mente egykori

fővárosába, amit hajdan „Galga-parti Athénnek” is neveztek a magyar oktatásügy tudósai. Itt találják Petőfi egykori iskoláját, a város jelenlegi múzeumát, amely gazdag történelmi és néprajzi anyagával Pest megye múzeumainak egyik kis gyöngyszeme. Sétáljanak végig a főutcán. Aki vasúton érkezik, szembetalálja magát a híres-hírhedt Javítónevelő Intézettel, amely fölött a Petőfi Gimnázium épülete emelkedik. A város központjában található főtér Aszód történetének fénykorára emlékeztet. 1727–1730 között Aszódon – birtokaik központjában – a Podmaniczkyak építették fel a rezidenciájukat. Az úgynevezett „zöldkastélyt” Széchenyi-kastélynak nevezik. A kastélyok a háborús sérüléseket magukon viselik, és az elmúlt évek is sokat rontottak az állagukon, de így is utalnak régi szépségükre, amelyek a városka főterének gazdagságát is jelzik. Érdemes felkeresni Aszód templomait is. A Galga mente gazdag néprajzi kincseit bemutató falusi tájházak is várják a látogatókat. Galgamácsán a „Dudás Juló Emlékház”, Ikladon a „Sváb Múzeum”, Turán a mai népművészetet bemutató gyűjtemény szívesen fogadja a vendégeket. – Mikor vonult nyugdíjba? – 2005-ben ezredesként. Ajánlottak munkahelyet, de a legértékesebb ajánlatot az aszódi emberek tették: „Megválasztjuk polgármesternek!” 2008-tól – fölényes győzelem után – lettem Aszód első embere. Lelkesen végzem azóta is ezt a munkát. Az önkormányzatok anyagi helyzete miatt „világot rengető” tetteim, „merész álmokat megvalósító” cselekedeteim nem voltak ugyan, de az alapvető, és a város minden polgárának hasznos aprómunkák sokaságát közmegelégedésre elvégeztük. – Essék szó a Turai Takarékszövetkezetről, az önkormányzat és a pénzintézet kapcsolatáról is. – Stabilan és jól működnek, látható a fejlődés. Hosszú évekig – a város központjától távol – egy apró irodában dolgoztak. Ma a városköz-

pont egyik legrangosabb, legszebb épületében fogadják az ügyfeleket. A lakosság nem felejtette el a régi mondást: „Útba esik jövet-menet a Takarékszövetkezet.” Igaz, az önkormányzat pénzügyeit a multibank kezeli egy régi megállapodás alapján. De a betétesek vagy kölcsönzők számát figyelembe véve – ha lenne a helyi pénzintézetek között verseny –, minden bizonnyal a takarékszövetkezet nyerné meg. A községekben működő fiókok és a központi iroda vezetőivel, dolgozóival igen jónak nevezhető a személyes kapcsolatom. Ha összességében értékelhetem a szövetkezet dolgozóinak munkáját, nagy elismeréssel szólhatok az állomány egészéről. Óriási dolog, hogy elembertelenedő világunkban a helyi kirendeltségeken „helyi” ügyintézők foglalkoznak a „helyi” ügyfelekkel. Az emberi kapcsolat a bizalom alapja, ami nélkül pénzintézet nem működhet eredményesen.



– Mire a legbüszkébb? – Hosszú szolgálati időm alatt számtalan kitüntetést, dicséretet kaptam. Több mint három évtizedes katonai pályámat a „Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével” ismerték el. Az önkormányzatban végzett tevékenységemet a „Magyar Köztársaság Közszolgálatáért” kitüntetéssel jutalmaztak. Ez a két elismerés ad erőt, hogy az elkövetkezendő években – együtt az aszódiakkal – visszaszerezzük, kifényezzük a régi Aszód iskolavárosi rangját, s tovább erősítjük kistérségi szerepünket. 


Sztán István, Aszód polgármestere

37

Gazdaság  A javunkat akarják?!

Felelős vagy felelőtlen döntések? Szerző: Csaknem egy hónappal a kormányzópárt prominenseihez köthető, a magyar válSörös ságot a görög krízishez hasonlító nyilatkozatok után ismét sikerült a CNBC riporCsaba teri stábját Budapestre csábítani egy forró július hétvégén. Ezúttal az ok az volt, hogy a negyedévenként esedékes vizitről az IMF és az EU képviselői megállapodás és a felülvizsgálat lezárása nélkül, idő előtt távoztak 2010. július 17-én. A felülvizsgálatoknak, helyzetértékeléseknek alapvető célja az, hogy felmérjék, hogyan halad az ország a 2008 októberében kötött 20 milliárd eurós hitel megállapodás feltételei teljesítésének (pl. költségvetési hiánycél), a gazdasági (finanszírozási, költségvetési) egyensúly helyreállításának, valamint a növekedés ösztönzésének útján. A hitel szerződés megkötése óta eddig nem volt példa a mostanihoz hasonló lépésre. A magyar konszolidáció és hitelcsomag sikertörténetnek számított, ezért komoly piaci reakciókat láthattunk ennek következtében.



Sörös Csaba, a Magyar Takarékbank Zrt. elemzője

38

a küldöttek elsősorban a 201011-es, 200 milliárd forintos bankadót kifogásolták, amely szerintük – amellett, hogy arányaiban háromszor akkora, mint a nyugat-európai államokban tervezett hasonló intézkedések – komoly befektetői kedvromlást eredményezhet Magyarországon. Emellett a hitelezés visszafogásához is vezethet, ami korlátokat jelenthet a gazdasági növekedés számára, így végső soron a


költségvetési bevételeket is veszélyeztetheti. A bankadóval kapcsolatban felrótták továbbá azt is, hogy ideiglenessége miatt nem tartozik a fenntartható kiigazítási lépések közé. Az IMF inkább további szociális megszorításokat szorgalmazott volna a román, ukrán, görög mintára, amit a kormány az októberi önkormányzati választások miatt nem meglepő módon nem szívesen támogatott volna. A két tárgyalódelegáció nem értett egyet az állami vállalatok és a jegybank vezetőjének havi 2 millió forintos bérplafonjával sem, összefüggésbe hozva ezt a jegybank függetlenségének kérdésével. A fentieken kívül a Valutalap és az EU úgy vélte, még további időre van szüksége az új kormánynak ahhoz, hogy a kellő részletességgel tudja prezentálni a 2011-es büdzsé számait. Természetesen voltak pozitív megállapításaik is. Értékelték például az eddigi erőfeszítéseket és a 2010-es 3,8%-os hiánycéllal kapcsolatos elkötelezettséget. Mégis a soron következő hitelrészletet nem ítélték meg az országnak a nemzet-

közi szervezetek, ami mindenképpen jelzés értékű annak ellenére, hogy az utóbbi közel egy évben a kormány nem hívta le a rendelkezésére bocsátott hitelrészleteket. Ezek kapcsán felmerülhet bennünk a kérdés a kormány mozgatórugóit illetően. Vajon pusztán időnyerésről van szó – a kormány nem akar népszerűtlen döntéseket hozni az önkormányzati választások előtt, vagy megalapozott számítások állnak a háttérben, melyek alapján vállalható a kompromisszumkeresés hiánya? A színfalak mögé nem látunk, de ismerjük meg a tényeket! A hitelből eddig lehívásra került 14,2 milliárd euróból 3,5 milliárd eurót nem költött el a kormány, további 1,4 milliárd euró pedig az MNB devizatartalékaiban landolt. (A jegybank jelenlegi devizatartaléka 35,2 milliárd euró, ami csaknem duplája a 2008. októberi 18 milliárd eurónak, tehát források bőven állnak az MNB részére). Az ÁKK adatai szerint az eredeti 2010-es nettó 568 milliárd forintos állampapír kibocsátási tervet már június végére sikerült megvalósítani (569 milliárdnyi került értékesítésre)

Gazdaság

és a felülvizsgált idei tervet 429 milliárd forintra csökkentette. Tehát az aktuális éves terv 133%-a már az első félévben teljesült, igaz a várttól eltérő szerkezetben, hiszen a januári 2 milliárd dolláros kötvénykibocsátással nagyobb arányú volt a devizafinanszírozás és kisebb a forint. Mindenesetre az év második felében 140 milliárd forintnyi negatív nettó kibocsátást tervez az adósságkezelő (forint + deviza egyben), tehát ennyivel kevesebb lehetősége lesz a befektetőknek a lejáró állományaikat megújítani. Így függetlenül az aktuális piaci hangulattól, pusztán keresleti-kínálati okok miatt kedvezőbb feltételek között bocsáthat majd ki az ÁKK állampapírokat az év hátralévő részében. (Hozzáteendő, hogy a forintfinanszírozás az új, csökkentett éves terv szerint nagyjából időarányosan alakult az első félévben, tehát itt nincs felülteljesítés.) Fentiek alapján érthető, hogy miért mert az Orbán kormány az IMF követeléseivel szembe menni, hiszen látható, hogy a magyar költségvetés 2010-ben nem szorul az IMF és az EU mentőövére. De mint azt a görög válság óta tudjuk, a befektetők különös figyelemmel kísérik az országok finanszírozási helyzetét, és egy esetleges romló piaci környezetben megvalósuló turbulencia, e stratégia helyességére könnyen rácáfolhat. Így a 2011-es költségvetéssel és kilátásokkal kapcsolatosan már nem lehetünk ennyire biztosak. A tárgyalások megszakadása után az IMF képviselői jelezték, hogy készek visszatérni Budapestre, amennyiben hajlandóak lennénk a felvetett kérdéseket újratárgyalni, de ez a kormány számára már jelentős presztízsveszteséggel járna. Igaz, nem lenne példa nélküli, hiszen néhány hónapja Romániában is ugyanez történt. A magyar kormány a tárgyalások megszakadásával csak a 3,8%-os 2010-es GDP arányos költségvetési deficit tartása mellett kötelezte el magát, hangsúlyozva, hogy ez az egyetlen kőbe vésett pont-

ja a hitelszerződésnek, annak mikéntje az ország szuverén döntése. A miniszterelnök ezt követően köszönetet mondott az IMF-nek a 2008-ban nyújtott segítségért és egy új hitelszerződés megkötését ”inszignifikáns” ügynek nevezte. Tehát ez már nem csak patthelyzetet jelentett, hanem a magyar kormány egyértelműen fel is állt a sakktáblától. A korábbi tervekkel ellentétben, amelyek egy kétéves készenléti hitelszerződést (SBA) céloztak meg, az ország egyelőre nem fordul újabb hitelért a Valutaalaphoz, a 2008-as hitelszerződés pedig 2010 októberében lejár. A magyar kormány láthatóan csak az EU-val kíván megegyezni és egyeztetni a jövő évi költségvetéssel kapcsolatban. 2010 októberében lesz az a csúcsértekezlet, amelyen az Európai Unió meghatározza, hogy az egyes tagállamoknak mikorra kell 3% alá csökkenteni költségvetési hiányukat. Több forgatókönyv is elképzelhető: vagy minden országnak egy meghatározott időpontot írnak elő, vagy mindenki egyedi elbírálás alá esik. Értelemszerűen a kormány a közös határidő mellett érvel, hiszen így a jelenleg átlagosan 7%-os költségvetési hiánnyal rendelkező EU-s országoknak több időbe telne a deficit lefaragása, vagyis Magyarországnak nagyobb mozgástere adódna. A magyar parlament ezután még a nyári ülésszakban megszavazta a 29 pontos gazdasági akciótervének pénzügyi törvénycsomagját. Döntöttek az idei és a jövőre beszedendő 200 milliárd forintos bankadóról, betiltották továbbá a devizahitelhez kapcsolódó jelzálogjog bejegyzését magánszemély hitelfelvétele esetében, 2 millió forintban maximalizálták az állami vállalatok vezetőinek fizetését, és 500 millió forintra növelték a kedvezményes, 10%-os társasági adókulcs alá eső cégek árbevételi plafonját. Így az IMF-fel való szakítás itt már törvényerőre is emelkedett.

Ez a lépés mind a hazai, mind a külföldi sajtóban vegyes értékelést kapott. Egyes külföldi lapok gazda sági szab ads ágh arcnak, mások kockázatos játéknak, sokan egyenesen felelőtlenségnek nevezték a döntést. Viszont bármennyit is romlott az utóbbi két évben a hitelminősítő intézetek megítélése, mégsem mehetünk el amellett a tény mellett, hogy ennek hatására mind a Moody’s mind az S&P negatív figyelőlistára tette az ország kockázati besorolását, és az utóbbi hitelminősítő esetében már csak egyetlen egység választja el Magyarországot a bóvli, befektetésre nem javasolt kategóriától. Egy esetleges leminősítés így már nem

Vajon pusztán időnyerésről van szó – a kormány nem akar népszerűtlen döntéseket hozni az önkormányzati választások előtt, vagy megalapozott számítások állnak a háttérben, melyek alapján vállalható a kompromisszumkeresés hiánya? csak a megítélésünket rontaná, hiszen számos pénz és hitelintézet megválni kényszerülne magyar állampapír-portfóliójától, miután kockázatkezelési szabályzatunk ezt írná elő, sőt egyesek törvényileg sem tarthatnak bóvli kötvényeket. Függetlenül attól, hogy jogos, logikus, vagy indokoltak mondhatók-e a kormány döntései, nem hagyhatjuk figyelmen kívül annak a gazdasági környezetnek a reakcióit, amiben az ország működik. A 2011-es költségvetést illetően még nincs kőbe vésett hiánycél, a kormány igyekszik minél nagyobb mozgásteret kiharcolni magának. Köztudott viszont, hogy az EU ezt mindenképpen 3% alatt akarja maximalizálni, egyes vélemények szerint példát statuálva hazánkkal. Hisz ne feFolytatás a 40. oldalon


39

Gazdaság

Folytatás a 39. oldalról ledjük, hogy Magyarországgal szemben folyik a legrégebb óta (2004) az ún. túlzott deficit-eljárás (EDP), ami az első 3% feletti GDP arányos hiány regisztrálását követően indul. Ennek akár az EU-s pénzek megvonása is lehet a következménye. 2011 végén lesz esedékes az IMF/ EU hitel első törlesztő részlete, így a jövő évi deficit kérdése már bizonytalanabb ügy, mint az idei és 2012 és 2013-ban tovább emelkednek a bruttó törlesztések a nemzetközi hitelcsomag tőke és kamatterhei miatt. Miután e tartozás devizában áll fenn, az országnak képesnek kell majd lennie elsősorban a piacról megújítani a finanszírozást, valamint az EU-s transzferekre hagyatkozni. Kívánatos lenne továbbá a teljes államadósság 43,6%-os devizaarányát is csökkenteni, növelve a forintkibocsátások men�nyiségét, arányát.

Kérdéses, hogy erre az elkövetkezőkben meg lesz-e a lehetősége az államnak. Egyelőre nehezen megjósolható a jövő évi piaci környezet és a magyar kockázati felár alakulása, így a legrosszabb esetben megvan az esély arra, hogy az IMF visszahívására kényszerülünk. De ne feledjük, hogy az államháztartás elsődleges (kamatterhek nélküli) egyenlege már 4,2%-os GDP-arányos költségvetési deficit mellett is szufficites (2011ben várhatóan már 1%-os többletet mutat majd). Továbbá az államadósság a 2010. júniusi 82.9%-os szintről várhatóan csökkenő pályára áll, ami pozitív visszacsatolással szolgálhat a piacok számára. Amennyiben pedig az optimista forgatókönyv szerint 2011-ben 3% fölötti gazdasági növekedés valósul meg, akkor ebben az esetben sem jelenthet gondot a hiány csökkentése. Fenti értékelésünk alapján tehát az Orbán-kormány IMF-fel való szakítása

- kártyahasonlattal élve – nem nevezhető sem 19-re laphúzásnak, sem allin-nek, ugyanakkor mindenképpen kockázatokkal jár. A döntés nem feltétlenül rossz, miután nem szentírás, amit a Valutalap válságkezelésként javasol, hiszen emlékezzünk, hogy más környezetben és időben (2002), de Argentína is az IMF-el szembe menve, önálló gazdaságpolitikát folytatva állt talpra. Amennyiben következetesen betartják vállalásaikat, és közös nevezőre tudnak jutni az EU-val, emellett nem romlik jelentősen a nemzetközi befektetői hangulat, nem lesz leminősítés, de lesz megfelelő gazdasági növekedés is, akkor sikeres lehet ez a stratégia. Egyelőre a magyar eszközárfolyamok ezt a szcenáriót támasztják alá: mind a forint árfolyama, mind a hazai kibocsátók részvényárfolyamai, illetve a másodlagos állampapír-piaci hozamok is, a magyar CDS felárral egyetemben az IMF-fel való szakítás előtti szintre tértek vissza.

 A tőkekövetelmény múltja, jelene és a közeljövője

(Mi várható a közeljövőben a pénzügyi szabályozás terén?)

Bázel 1-től Bázel 3-ig Szerző: Gyenese János OTIVA

Kezdetben a hitelintézetek a mérlegfőösszegükkel arányos tőkével biztosították a tőkemegfelelésüket. A 80-as évek elején merült fel, hogy ez fölöslegesen nagy tőkét köt le, és ezt a szabályozó hatóságok is elismerték akkor, amikor a Bázeli Bizottság 1988-ban kiadta tőkemegfelelésről szóló ajánlását. Ezt Bázeli ajánlásnak nevezték és a legtöbb ország – köztük a kétszintű bankrendszer megjelenésével Magyarország is (1991-ben) - beillesztette a saját jogrendjébe. Ezzel megkezdődött az a folyamat, amikor a kockázatokkal arányos tőkét kellett a hitelintézeteknek tartania. a bizottság ezen ajánlása immár történelem, hiszen már a 2. bázeli ajánlást használják a hitelintézetek. Az első bázeli ajánlásban az egyes eszköz csoportokhoz rendelt kockázati súly alapján súlyozni kellett az eszközöket és ezek összegét kellett a tőkéhez mérni. Itt lépett be az a bizonyos 8%-os (amelyet szakértő becsléssel, önkényesen határoztak meg) tőke-megfelelési mutató kritérium, azaz a szavatoló tőke aránya a

40


kockázatokkal súlyozott (korrigált) mérlegfőösszeghez képest nagyobb, mint 8% (az arány számlálójában a szavatoló tőke, a nevezőjében pedig a kockázatokkal súlyozott (korrigált) mérlegfőösszeg szerepel). Az ajánlás egyik nagy hiányossága, hogy csak a hitelkockázatokat vette figyelembe. A másik pedig az, hogy ezt is a „szovjet borotva” elv szerint tette. A legenda szerint az 50-es években szovjet statisztikusok felmér-

ték, hogy a legtöbb férfi a reggeli borotválkozással tölti el az idejének jelentős részét. Ezt kiküszöbölendő terveztek egy borotválkozó automatát, amelyet a metró bejárathoz kívántak elhelyezni. A javaslat állítólag már megjárta megfelelő fórumokat, amikor valaki megjegyezte, hogy minden férfinak más – más az arca, de a javaslattevőnek erre is volt megfelelő válasza: Igen ez igaz, de csak az első alkalomig.

Gazdaság

A piaci kockázatok az 1990-es évek elején kezdtek nagyobb jelentőséget kapni és természetesen a nagyobb intézmények sorra kifejlesztettek olyan módszert, amelyekkel a kockázatokat pontosabban lehetett mérni. A legenda szerint a JPMorgan bankház vezérigazgatója megunta, hogy naponta több száz oldal kockázati jelentést kell átolvasnia, ezért kért egy 1 (egy) oldalas jelentést a kockázati helyzetről a piacok zárása után 15 perccel. Ezzel kezdetét vette a kockáztatott érték módszertan kifejlesztése, az első, a JPMorgan bankháznál működő rendszer neve FourFifteen volt jelezve, hogy a délután 4 óra 15 perckor már rendelkezésre állt. Ez azt mutatta, hogy normál üzletmenet során a következő periódusban (pl. 10 nap) a lehetséges veszteség nem lehet nagyobb ’x’ összegnél, 95% -os eséllyel. A módszer teljes leírását 1994-ben publikálták és feltehetőleg ez lényeges lökést adott a kockáztatott érték, mint a piaci kockázatok mérésének szabványa felé. A Bázeli Bizottság 1996-ban az ajánlását kiegészítette a piaci kockázatok mérésére vonatkozó módszerrel. Ebben a kiegészítésben a Bázeli Bizottság javasolta a hitelintézetek saját, belső modelljei használatának engedélyezését megfelelő körülmények között. A legtöbb belső modell a kockáztatott érték (VaR: Value at Risk) módszertanon alapult. Természetesen az ajánlásban szerepelt egy egyszerűbb módszer is, ez azonban egy modell portfolióra meghatározott algoritmus szerinti súlyokat jelentett, amelyet az egyszerűbb struktúrával rendelkező hitelintézetek használhattak a kereskedési könyvük kockázatának mérése során. Magyarországon 2000-ben került alkalmazásra a kiegészítés. Az első ajánlás kiegészítésében a Bizottság már megtette az első lépéseket az intézmények választási szabadsága felé, amely megfelelő követelmények kielégítése esetén engedélyezi a saját, belső modellek 1

használatát. A kutatás és fejlesztés nem állt meg és egyre több módszer jelent meg arról, hogyan lehet belső modelleket használni a hitelkockázat és az egyéb kockázatok mérésére. A Bázeli Bizottság első ajánlása mérföldkő volt a tőke követelmények szabályozásának egységesítése miatt, azonban számos hiányossága is volt. Többek közt az ajánlás kizárólag a hitelkockázatokra írt elő követelményeket, ezt is uniformizáltan, a szabályok szerint ugyanis a vállalatok egységesen a 100%- os kockázati besorolású csoportba tartoznak. Azonban kockázati szempontból nyilvánvalóan nem mindegy, hogy egy nagyvállalatnak, tőzsdén jegyzett cégnek nyújtunk hitelt, vagy pedig egy forráshiányos középvállalatnak habár a Bázel 1. nem tesz különbséget a két cég hitelezésének kockázata között. A hitelkockázat mérés módszertanának elmélete tovább fejlődött és ezen módszerek gyakorlati alkalmazása is kialakult. Megjelentek a fejlett hitelkockázat mérési módszerek, amelyek pontosabban tudták meghatározni a hitel kihelyezés kockázatát. Ezt a szabályozó hatóságok elismerték, így hosszas egyeztetések után megszületett 2004-ben a Bázeli Bizottság új ajánlása, amelyet jelenleg Bázel 2 néven ismerünk. Az Európai Unió tagországaiban egységes a Bázel 2 szabályozási rendszer, az EU kötelezően alkalmazandó direktívát írt elő a tagországoknak. Tekintettel arra, hogy Magyarország az EU része és az uniós szabályozás lefedi a Bázeli ajánlásokat, a továbbiakban csak az Unió által előírt tőke direktívákat CRD1 (Capital Requirements Directives) mutatjuk be. Az új tőke egyezmény egy komplex, három pilléren nyugvó szabályozási rendszer, amely jóval rugalmasabb az őt megelőző szabályozásnál. Számba veszi az intézmények működése során felmerülő kockázatokat és azok tőkével való

fedezésére nyújt olyan megoldást, amely a korábbi szabályozásnál hatékonyabban közelíti az előírt, illetve a gazdaságilag szükséges tőke nagyságát, miközben egyidejűleg hozzájárul a versenysemlegesség megvalósításához is a nemzetközi pénzpiacon.

A legenda szerint a JPMorgan bankház vezérigazgatója megunta, hogy naponta több száz oldal kockázati jelentést kell átolvasnia, ezért kért egy 1 (egy) oldalas jelentést a kockázati helyzetről a piacok zárása után 15 perccel. A szabályozás első pillérét a tőkeszabályok alkotják, azonban a korábbi rugalmatlan, adminisztratív jellegű szabályozással ellentétben ezek a követelmények sokkal differenciáltabban kezelik az intézmények különböző kockázatainak kérdését, továbbá a piaci és hitelkockázatok mellett a működési kockázatokat is integrálták már. Újdonság lett az intézmények szabad választása a kockázatmérés módjának megválasztásában. Ezzel a szabályozás elismeri, hogy az egyes intézmények jobban ismerik saját kockázataikat és jobb eszközök állnak rendelkezésükre ezek felméréséhez, mint a felügyeleteknek. A szabályozás többféle lehető45% 40% 35% 30% 25% 20% 15% 10% 5% 0%

1. ábra: Hitelezési veszteség eloszlása

0

1

2

Várható veszteség (Expectedloss - EL)

3

4

5

6

7

8

"Nem várható veszteség" (Unexpectedloss - UL)

9

10

Veszteség ráta

Kockáztatott érték (Value at risk - VaR)

séget kínál az intézményeknek arra, hogy kockázataikat felmérjék és az intézmények saját belátásuk és kaFolytatás a 42. oldalon

A Bázeli Bizottság ajánlását (Bázel 2) az Európai Unió a Capital Requirements Directives (CRD) néven fogadta el, azaz CRD jelenti az uniós tagországoknak a Bázel 2-t.


41

Gazdaság

Folytatás a 41. oldalról pacitásuk szerint a profiljukhoz és lehetőségeikhez legjobban illeszkedőt válasszák ki ezek közül. A módszerek kiválasztásában a „trade off” elv érvényesül: amelyik intézmény fejlettebb kockázatmérő módszert választ, a kockázat mérésének nagyobb pontossága miatt kevesebb tőkét allokál a kockázat mögé, mintha egy kisebb pontosságú, fejletlenebb módszert választott volna, 2. ábra

Piaci kockázat 2%

Működési kockázat 11%

Hitel kockázat 87%

amely így tőkeigényesebb lesz. A fejlett módszerek lényegét mutatja az 1. ábra. Az ábrán a hitelezési veszteségek eloszlása látható. Ezt feloszthatjuk várható veszteségre és nem várt veszteségre. A nem várt veszteséget kell tőkével fedezni, a várható veszteséget egyéb módon kell kompenzálni (pl. árazás, 3. ábra Pillér 2-es kockázat 13%

Piaci kockázat 2%

Működési kockázat 10%

Hitel kockázat 75%

tartalékképzés stb.) A fejlett módszerek esetén az intézmény saját maga becsli a kockázati faktorokat és ez alapján határozza meg a szükséges tőkét. A kockázati faktorok a következők. PD (probability of default), azaz a nemfizetés valószínűsége; statisztikai alapú faktor az adós nemfizetési valószínűségéről, amely alapja az adós minősítése. LGD (loss gives default), azaz a veszteség nem teljesítés esetén: amely

42


esetében a veszteség függ a fedezetektől. EAD (exposure at default), azaz a mulasztáskor meglévő kitettség nagysága (mérlegen belül és lehívott tételek) alapján. M (maturity), azaz a lejárat. Ezt a négy kockázati paramétert kell behelyettesíteni az ún. tőkefüggvénybe és így meg lehet határozni az adott kitettséghez szükséges tőkét. Az előzőeket a fejlett módszert használó intézmények esetében kell alkalmazni. Az egyszerűbb módszert használó intézményeknek a szabályozás biztosít egy előzetesen meghatározott súly rendszert, amelyet egy modell portfolió alapján határoztak meg. Ez az egyszerűbb módszer is megengedi bizonyos esetekben a kevésbé kockázatosnak vélt kitettség esetén az alacsonyabb súly használatát (külső minősítéssel rendelkező ügyfél esetén nem kell a 100%-os súlyt használni, amen�nyiben ezt a külső minősítés alátámasztja). A 2. ábra a magyar hitelintézetek kockázat szerinti arányát mutatja, az ábra a PSzÁF felmérése alapján készült. Látható hogy a működési kockázatok jelentős részét (11%) teszik ki a teljes kockázat közül. A nyilvános információk szerint Magyarországon több bank is fejlett módszert használ (pl. OTP Bank, Erste), ezen bankok részére a fejlett módszer feltételeinek kielégítésére fordított jelentős erőforrásokat alacsonyabb tőke követelmény kompenzálja. A takarékszövetkezeti szektor az alacsonyabb költségű egyszerűbb módszert használja, amely magasabb tőkeszükségletet eredményez. A második pillér működése két metódus szerint történik, amelyek közül az első az ICAAP, vagyis Internal Capital Adequacy Assessment Process (tőkemegfelelés belső értékelési eljárása). Ez azon eszközök összességét jelenti, amelyeket az intézmény maga alkalmaz stabil és biztonságos működése érdekében, a felügyeletek munkáját megkönnyítendő. Itt az intézmények irányába támasztott

elvárásként szerepel a megalapozott tőkeelemzés, illetve az átfogó kockázatelemzés (összefüggésben az első pillérrel), a folyamatos vezetői ellenőrzés, monitoring és riporting, illetve a belső ellenőrzési mechanizmusok. A második pillérben az addicionális, az intézmények saját maguk által jelentősnek ítélt kockázatokat is számszerűsíteni kell, amelyek nem szerepelnek az első pillérben (banki könyvi kamatláb, koncentrációs, likviditási kockázat stb). A 3 ábra a magyar hitelintézetek ICAAP SREP utáni kockázati megoszlását mutatja, látható, hogy a 2. pillérbeli kockázatok jelentős részt képviselnek a „tortából” (13%, az ábra a PSzÁF felmérése alapján készült). A második eljárás a SREP, Supe rvisory Review and Evaluation Process, vagyis felügyeleti felülvizsgálati és értékelési eljárás szerint végzik el az ICAAP értékelését. A felügyelet megvizsgálja, hogy a szavatoló tőke mértéke elégséges-e az adott pénzintézetre nézve, illetve súlyos problémák esetén eljárást is kezdeményezhet. A cél az esetleges tőkeallokációs problémák minél korábbi feltárása, hogy a beavatkozás még a súlyosabb problémák fellépése előtt megtörténhessen. A SREP a kvalitatív tényezők fontosságát emeli ki. A harmadik pillér a nyilvánosság fegyelmező erejét használja ki, az intézményeknek nyilvánosságra kell hozni a főbb kockázatait, ezek mérésének módszertanát és ezek elemeit. A 2007–2008-ban kibontakozó pénzügyi válság során nyilvánvalóvá váltak a hitelintézetekre vonatkozó tőke követelmények hiányosságai. Ezen hiányosságokat mind a Bázeli Bizottság mind az Európai Unió vezető szervei (Európa Bizottság, Európa Tanács, Európa Parlament) javítani kívánják. Magyarországnak, mint Uniós tagállamnak kötelező alkalmazni az Unió által kiadott direktívákat, ezért a továbbiakban áttekintjük az Unió által előírt tőke direktívák CRD (Capital Requirements Directives) tervezett,

Gazdaság

jelenleg ismert módosításait. Az első kettő (CRD I és CRD II) már elfogadott irányelv, az alkalmazásuk a 2011. január 1.-től lép hatályba (a magyar szabályozásba való illesztés még nem történt meg). A CRD I az eredeti CRD-t technikailag pontosító rész (pl. definíciók pontosítása: „..tényleges lejárati idővel..” helyett „..hátralévő futamidő..”) , a CRD II pedig szabályozza a következőket: Hibrid tőkét (alapvető tőkelemként lehet elismerni speciális instrumentumokat, amelyek kielégítik a beszámíthatóságra vonatkozó feltételeket). A jelenlegi információk szerint az alapvető és az alárendelt kölcsöntőke szabályozása nem változik. Nagykockázat vállalás: egységesen marad a nagykockázat vállalási korlát a szavatoló tőke 25%-a, azzal a kiegészítéssel, hogy míg korábban az éven belüli bankközi kitettségeket nem kellett figyelembe venni a korlátnál, addig a módosítás elfogadását követően a hitelintézetek (és befektetési vállalkozások) esetében a 25% és 150 millió euró közül a magasabb érték jelenti majd a korlátot. Az elszámoló bankkal kapcsolatos szabályozás nem változik (tehát az elszámoló bankkal szembeni kitettségek továbbra is kivételt jelentene. Likviditás: Az irányelv szerint a hitelintézeteknek diverzifikált finanszírozási szerkezetet kell kialakítani, különböző eszközökkel kell a likviditási kockázatot mérsékelni (limitrendszer, likviditási puffer). A likviditási kockázat megfelelő időhorizontokra (napon belül is) vonatkozó mérésére, kezelésére és monitorizálására részletes stratégiákat, szabályozást, rendszereket, módszertant kell kialakítani üzletágakra, devizákra és jogi egységekre szabottan, megfelelő allokációs mechanizmussal. A szigorúbb követelményeket az arányosság elvének megtartásával kell kialakítani, továbbá a likviditásra vonatkozó felügyeleti rendelkezések bővülnek. Értékpapírosítás: az irányelv a kockázatot átadó és a szponzor (jellemzően likviditást

biztosító) hitelintézeteket az átadott pozíciók kockázatának meghatározott mértékű megtartására (5%) kötelezi, valamint a befektető hitelintézetnek (kockázatot átvevő) az értékpapírosítási pozíciók mögöttes kockázatait nyomon kell követnie, illetve értékelnie kell. Ha e követelményeknek nem tesz eleget az értékpapírosítási pozícióba befektető hitelintézet, „büntető” (1250%os kockázati súly) tőkekövetelmény vonatkozik ezen pozíciókra. A CRD III és a CRD IV módosításokat lehet Bázel 3-nak is nevezni. A CRD III rendelkezik az alábbi kérdésekről: Értékpapírosítás (újra értékpapírosítás): az összetett, újraértékpapírosított értékpapírosítási pozíciókba történő befektetésekre a tervezet előírja, hogy a hitelintézetek a mögöttes kitettségek kockázatértékelését végezzék el minden esetben, ennek hiányában pedig 1250%-os büntető súlyozás alkalmazandó. Kereskedési könyv: a belső modellt használó hitelintézet részére a tervezet előírja, hogy a piaci stresszhelyzetek esetén felmerülő veszteségekre külön becslést készítsenek, javítva ezzel a modell hatékonyságát és csökkentve a tőkére gyakorolt prociklikus hatást. A hitelintézeteknek nemcsak a nem teljesítés kockázatát kell becsülniük a jövőben, hanem a hitelminőség romlásból fakadó veszteségeket is. Javadalmazás: A tervezet szerint a hitelintézeteknek és befektetési vállalkozásoknak olyan – tevékenységükkel és a szervezet méretével, összetettségével arányos – javadalmazási politikával kell rendelkezni, mely összhangban van és elősegíti a prudens és hatékony kockázatkezelést. A javaslat a javadalmazási politikák felülvizsgálatát beemeli a felügyeleti felülvizsgálati folyamat (SREP) kereteibe, és a nem megfelelő javadalmazási politikával rendelkező intézményekkel szemben különböző felügyeleti intézkedésekre ad jogosítványt. A javaslat hatóköre azon alkalmazottak javadalmazására terjed ki, akik tevékenysége az in-

tézmény által vállalt kockázatokra lényeges hatást gyakorolhat. A CRD IV jelenleg konzultációs fázisban van, alkalmazási időpontjára nehéz lenne becslést adni. Az irányelv szabályozná a következőket. Dinamikus tartalékolás: a módszer lényege, hogy a hitelintézetek a gazdasági ciklus felfelé ívelő szakaszában a kockázatok által indokolt mértéknél magasabb tartalékot képeznek, amelyeket a ciklus lefelé menő szakaszában elszenvedett veszteségek fedezésére használhatnak fel. FX lakóingatlan többlettőke: a pótlólagos tőkekövetelmény azon nem hazai devizában denominált, lakóingatlan fedezetű kitettségrészre vonatkozna, mely esetében a hitelösszeg fedezethez viszonyított aránya (LTV) 50%-ot meghaladja. Az 50%-os arányt nem meghaladó esetekben a nem hazai devizában fennálló kitettségekre is a normál kockázati súly vonatkozna. Az 50% és 100% közötti LTV arány esetén az LTV növekedésének megfelelően növekszik az alkalmazandó kockázati súly 35%-ról 1250%-ra.

A 2007–2008-ban kibontakozó pénzügyi válság során nyilvánvalóvá váltak a hitelintézetekre vonatkozó tőke követelmények hiányosságai.

A CRD III-at még nem fogadta el az összes szükséges fórum, bár várhatóan erre sor kerül 2010 nyarán. A direktíva alkalmazására vonatkozó javaslat 2011. január 1. A CRD további várható módosításai még előzetes konzultációs szakaszban tartanak, így csak kérdőjellel lehet taglalni a CRD (CRD V?) további módosításait. A Bázeli Bizottság konzultációs anyaga foglalkozik a hitelintézetek tőke definíciójával és a partnerkockázati tőkeszükséglet növelésével (derivatív, repó- és értékpapírosítást finanszírozó ügyletek esetében). 


43

Gazdaság  Informatikai rendszer védelme, pénzügyi visszaélések, pénzmosás,

panaszkezelés, adatvédelem • Kecskemét - 2010. június 15.

Vezetői konferencia a ProCons-nál Szerző: A ProCons Kft. 2010 júniusában ismét megszervezte a már hagyománnyá vált, országos vezeCsépány tői konferenciáját, melyen az eddigi éveket (~100 résztvevő) túlszárnyalva vettek részt a szekGyörgy tor vezetői. Az előadások a ProCons Kft. tevékenységi köréhez igazodva az aktuális információbiztonsági, pénzmosás elleni, adatvédelmi, valamint panaszkezelési témákat ölelték fel. a konferenciát Fekete Attila, a

ProCons Kft. ügyvezetője nyitotta meg, majd az első előadást a PSZÁF Informatikai Felügyeleti Osztálya részéről Zsiday-Galgóczy Béla tartotta „Felügyeleti elvárások és tapasztalatok” címmel. Az előadó a Felügyelet által kiemelten kezelt területekre vonatkozó tapasztalatait tárta fel. Külön kihangsúlyozta, hogy a pénzintézetekben, így a Takarékszövetkezetekben is az adatgazdai, az adatvédelmi



Fekete Attila, a ProCons Kft. ügyvezetője

44

felelősi, az informatikai biztonsági felelősi, valamint a biztonsági szakértői szerepkörök többségében nem a Felügyelet által elvárt, ajánlott módon kerülnek kialakításra. Az előadáson megvilágításra került, hogy mi a különbség az adatgazda és adatvédelmi felelős, valamint a biztonsági felelős és a biztonsági szakértő között. Az adatgazdát a Hpt. 13/C. § és az 1/2007. PSZÁF módszertani útmutató alapján, az adatvédelmi felelőst pedig az Avtv.


alapján kell kinevezni. Az előadó elmondta, hogy az adatgazda általában nem informatikus (aki be tudja állítani a hozzáféréseket), hanem annak a szakmának a szakértője, amely az adatokkal dolgozik, vagyis az, aki reálisan meg tudja állapítani a hozzáférések szükségességét, indokoltságát. A négy tisztség közül az adatgazda poszt betöltője célszerűen belső személy kell legyen, a többi három esetében elképzelhető külső szervezet, személy megbízása is. Az előadás a Hpt. 13/A. és 13/C. § vonatkozásában tájékoztatást nyújtott a Felügyelet által a vizsgálatok során legtöbb problémát jelentő területekkel kapcsolatos elvárásokban is, nevezetesen a kiszervezett tevékenységek, a jogosultságkezelés, valamint a naplózás, naplóelemzés területén. A vendégek információt kaptak, hogy a Felügyelet értelmezésében hogyan kell végrehajtani a jogosultságkezelést, milyen folyamat alapján kell kialakítani a naplózási tevékenységet, valamint, hogy miért érdemes (kell) a szoftvertámogatási tevékenységet Hpt. 13/A. § szerinti kiszervezett módon végeztetni. Gajdosné Sági Katalin (PSZÁF Informatikai Felügyeleti Osztály) a „Felügyeleti tapasztalatok a 9I informatikai adatok adatszolgáltatásról” című előadást tartotta. A negyedéves PSZÁF adatszolgáltatás 2010. január 1.-től bővült a 9I táblával, mint informatikára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettséggel. A PSZÁF informatikai ellenőrzési főosztálya a szektor által beküldött táblákat kiértékelte, mely-

nek eredménye került bemutatásra. Az elemzésbe bevont 143 intézmény (ebből 134 Takarékszövetkezet) közül 38 tudta hibátlanul kitölteni a táblát (ez 26 %-os arányt jelent). Általános problémaként került felsorolásra a formai, adatrögzítési hiba. További hibaként jelentkezett az egyes kérdések nem megfelelő értelmezése, mint például „Az intézménynél az összes informatikai munkakörben foglalkoztatott száma” kérdésre az összes informatikai rendszert használó munkatárs válasz. (Ennél a kérdésnél az informatikai rendszereket menedzselő személyek számát kell beírni.) Az előadó kiemelte, hogy aggályosnak tartja azt a tényt, hogy a beküldött nyilatkozatok alapján 19 intézmény az elmúlt két évben informatikai kockázatelemzést nem végzett. A hibásnak minősített válaszok egy részében problémaforrás volt, hogy a választ nem megfelelő időintervallumra vetítette ki a válaszadó hitelintézet. (pl.: „Az intézménynél külső auditor által készített utolsó informatikai vizsgálat szerzője és tárgya/dátuma”; „a számlavezetési szolgáltatás fennakadás előfordulásának száma, összesített időtartama az utóbbi negyedévben” kérdéseknél) Az előadó kapcsolódva ZsidayGalgóczi Béla előadásához tájékoztatást adott, hogy milyen feladatai vannak az informatikai biztonsági felelősnek, kit lehet kinevezni a posztra, ugyanis a vizsgált intézmények közül 33 nem jelölt meg felelőst. A tájékoztatás alapján az informatikai biztonsági felelős feladata a szervezetnél

Gazdaság

üzemeltett informatikai és távközlési rendszerek információvédelemmel összefüggő tevékenységeinek jogszabályokkal és belső szabályzatokkal való összhangjának megteremtése, fenntartása, tervezése, szervezése, irányítása, koordinálása és ellenőrzése. Az Informatikai biztonsági felelős közvetlenül a szervezet felső vezetőjének számol be munkájáról. Figyelemfelhívásként hangzott el, hogy a beküldött adatszolgáltatások (9i tábla) a helyszíni informatikai ellenőrzések alapját képezik, a benne foglaltak is ellenőrzésre kerülnek. Dr. Hegedűs András vezető felügyelő (PSZÁF Pénzügyi visszaélések elleni osztály) a Felügyelet tapasztalatait, törekvéseit ismertette a pénzügyi piac biztonságát érintő és veszélyeztető, visszaélések elleni fellépés területén. Kiemelésre került, hogy az egyes bűncselekményi kategóriákban a szervezett bűnözői körök célzottan, a pénzügyi szektor belső viszonyainak teljes körű ismerete alapján, tudatosan kidolgozott módszerekkel, esetenként sorozat jelleggel károsítják a pénzügyi szolgáltatókat. Az „Alapvetések” között szerepelt továbbá a megelőzés orientált, proaktív felügyeleti tevékenység szervezeti és szakmai hátterének megteremtése. Részletes ismertetésre került a gazdasági bűncselekményekkel kapcsolatos statisztika és ezek alapján az egyes intézmények között felállított kockázati kitettség alapú rangsor. A legnagyobb kockázati kitettség a bankoknál regisztrálható, 19.060 bűncselekményt követtek el a sérelmükre, amelyek közel 15 milliárd Ft kárértéket képviselnek. A takarékszövetkezetekhez kötődően a Felügyelet 179 bűncselekményt regisztrált, amelyhez kapcsolódó kárérték 2,183 milliárd forint. A takarékszövetkezeti szektort érintő, pénzügyi visszaélésre vonatkozó statisztikai adatok magukért beszéltek, megerősítést adtak a takarékszövetkezeteknek az igazolások, kivonatok online lekérdezésének, okiratok online ellenőrzésének szigorúbb megvalósítására a takarékszövetkezetek sérelmére elkövetett bűncselekmények

számának csökkentése érdekében. Az előadás második felében az elmúlt időszakban feltárt pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos jogesetek ismertetésére került sor. Kérdő Gyula főosztályvezető – helyettes (PSZÁF Pénzügyi visszaélések elleni osztály) rávilágított arra a generálisnak mondható problémára, - amelyet a Pénzügyi Információs Osztály képviselője is megerősített, hogy a pénzmosás elleni rendszer ott hatékony, ahol a vezetés elkötelezett, elvárásait megfelelően kommunikálja az intézmény összes munkatársa felé és ezt rendszeresen számon is kéri. A Felügyelet által feltárt hiányosságok részben az előírások nem megfelelő értelmezésére vagy ügyintézői felületességre vezethetők vissza. További problémát okoz, hogy sok helyen a szűrőrendszerrel kapcsolatos fejlesztések, azok végleges kialakítása még folyamatban van. Vizsgálatok során az esetek többségében bebizonyosodik, hogy a pénzmosás és pénzügyi visszaélések során az elkövetők az azonosítási és verifikálási hiányossá-

kiemelt fontosságú kezelése, pénzmosással kapcsolatos kötelezettségek szigorú teljesítése alapvető érdeke a szolgáltatóknak (reputáció, ügyfelek védelme). Dr. Tóth András százados (VPKBP Pénzügyi Információs Osztály) beszámolt a PIO feladatairól, ezen belül is kiemelte a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók által tett bejelentések fogadását, ellenőrzését, feldolgozását. A bejelentések statisztikájából kiemelte a takarékszövetkezetek által tett bejelentéseket és az azzal kapcsolatos feladatokat, így különösen az ügyfél átvilágításával, tényleges tulajdonos azonosításával, ennek hiányában az üzleti kapcsolat létesítésének megtagadásával kapcsolatos teendőket. A továbbiakban rátért a bejelentés tipológia részletes ismertetésére, felhívva a figyelmet, néhány közelmúltban elkövetett és hatóságok által feltárt bűncselekmény sajátosságaira, amely segítséget nyújt a szolgáltatóknak az ilyen és ehhez hasonló bűncselekmények felismerésében és megelőzésében.

gokat használják ki, azokra építenek. Az előadó kitért az ügyfél – átvilágítással kapcsolatos eljárási hibákra, hiányosságokra: hiányosan kitöltött adatlapokra, a tényleges tulajdonosi nyilatkozat hiányára is. Az előadó (Felügyelet) az ügyintézők vonatkozásában az oktatás, vizsgáztatás rendszerességének, hatékonyságának növelését is javasolja. Fontos a hitelintézeti vezetők és dolgozók tudatosságának, elkötelezettségének növelése, javítása. Ezen terület

Dr. Tebeli Izabella főosztályvezető-helyettes (PSZÁF Piacfelügyeleti igazgatóság, Panaszkezelési osztály) tájékoztatást adott arról, hogy 2010. január 1-től a Felügyelet egyrészt hatósági eljárás keretében kezeli a hozzá érkező egyedi panaszokat, másrészt jogosulttá vált a szakági jogszabályokban megfogalmazott fogyasztóvédelmi rendelkezések - akár egyedi ügyben, akár a fogyasztók széles körét érintő esetben történő - megsérFolytatás a 46. oldalon




A hallgatói érdeklődés indokolt!

45

Gazdaság

Folytatás a 45. oldalról tése esetén fogyasztóvédelmi intézkedések foganatosítására, bírságok kiszabására. Ennek érdekében külön Fogyasztóvédelmi igazgatóság jött létre a PSZÁF szervezeti felépítésében. A Felügyelet a fogyasztókat ért sérelmek esetén intézkedési joga alapján megtilthatja a tisztességtelen magatartás további folytatását, elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését, és bírságot szab ki (15 ezertől 2 milliárd forintig). A Felügyeletnél a Fogyasztóvédelmi prioritások között szerepel a lakossági hitelezési tevékenység ellenőrzése a módosult szabályozási környezetben, különös tekintettel lakosság részére hitelt nyújtó pénzügyi szervezetek ügyfelekkel szembeni tisztességes magatartásáról szóló magatartási kódex rendelkezéseire; a tisztességtelen általános szerződési feltételek elleni fellépés a rendelkezésre álló jogi eszközökkel; a hitel- és lízingválasztó program bevezetése az ügyfelek tájékozódási lehetőségének javítása érdekében. A fogyasztók által benyújtott panaszok száma tendenciózusan növekszik. (2009-ben 11481 panaszbeadvány érkezett a Felügyeletre, ebből 166 érintette a takarékszövetkezeteket, 2010-ben eddig 16 panasz vonatkozott Takarékszövetkezetre.) A panaszok között legtöbb esetben a tájékoztatás hiánya, „alvó” számlák, a behajtási eljárás kapcsán észlelt visszásságok, ügynökproblémák, banktitok megtartásának kötelezettsége, valamint a magas, áttekinthetetlen díjak, költségek szerepelnek. Dr. Szabó Endre Győző főosztályvezető-helyettes (Adatvédelmi Biztos Irodája Vizsgálati Főosztály) „Adatvédelmi aktualitások” címmel tartott előadást. Elöljáróban az új Alkotmányról, az új szabályozással kapcsolatos várakozásokról, azt követően az adatkezelői tevékenység belső szervezeti struktúrájáról, a szervezeten belüli kialakítás lehetséges alternatíváiról ejtett néhány szót az előadó. Majd rátért a telefonos ügyfélszolgálatok

46


által rögzített hangfájlok kezelésére, és rávilágított a vonatkozó jogszabályi környezet hiányosságaira. Kitért a munkáltatókat érintő kérdésekre, mint például a munkahelyi kamerás megfigyelések, munkaerő felvétel előtti tájékozódási lehetőségek problémakörére. Felhívta a figyelmet a munkahelyet körülvevő, közterület megfigyelésére alkalmas kamerákkal kapcsolatos adatvédelmi aggályokra, valamint a leendő munkavállalók adatainak közösségi oldalakon történő ellenőrzésének kockázataira. Az elektronikus direkt marketing területén közelmúltban történt jogszabályi változásokra, az ügyfél hozzájárulásának megszerzésével kapcsolatos jogalkalmazói oldalon tapasztalt bizonytalanságokra mutatott rá az adatvédelmi szakember. A következőkben hitelintézeteket érintő kérdések kerültek felvetésre, majd röviden beszélt a 2010. április 1-től hatályos minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvénnyel kapcsolatos előírásokról. Végül a mindennapos hitelintézeti gyakorlatot érintően (ügyfelek okmányainak másolása) kaptak iránymutatást a hallgatók. Az utolsó előadást hagyományszerűen Fekete Attila, a ProCons Kft. ügyvezetője tartotta, amelyben a meghívottak a ProCons Kft. javaslatait, tanácsait ismerhették meg az elhangzott témákhoz kapcsolódóan. Az informatikai biztonság területén a ProCons Kft. a naplózás mellett annak kiértékelésének szervezettségére, meglétére, és minőségére tett figyelemfelhívást. Az előadó a PSZÁF ellenőrzési gyakorlatának eredményét az általában tapasztalható hiányosságok, észrevételek ismertetésével foglalta össze, mely gondolatsor a hitelintézeti vezetők számára hasznos ellenőrző lista is lehet egy-egy ellenőrzés, vagy éves fejlesztési terv elfogadás előtt. A pénzügyi visszaélésekhez kapcsolódóan az előadó beszélt a PSZÁF 1/2009 ajánlásáról, mely az InternetBanking szolgáltatásokhoz tartozó követelményrendszert taglalja a szabályzás, üzemeletetés, rendszer,

ügyfélszerződés, és a szervezeti háttér tekintetében. Ezen ajánlásra és Dr. Hegedűs András előadására hivatkozva kapcsolta össze az előadó a naplózási - naplókiértékelési követelményeket a pénzügyi visszaélések, csalások felderítésének támogatásával, az eseteleges riasztások beállíthatóságával. Az előadó elgondolkodtató kérdésként tette fel a „30 napnál nem régebbi iratok” elfogadását amellett, hogy a cégbíróság már 1 órán belül átvezet bizonyos változásokat a cégnyilvántartáson. Az előadó a konferencia fő témáját (naplózás és kiértékelés) vezette tovább a pénzmosás területén, mint a monitorozás és szűrőrendszerek kialakítása, használata, működtetése. E témakörben a monitorozás, és szűrőrendszereken felül legnagyobb problémát a tényleges tulajdonosi nyilatkozat, és annak kitöltési metodikája jelenti, melyre az előadó elmondta, hogy állásfoglalást kértek a Felügyelettől, mely Kérdő Gyula hozzászólása alapján csak aláírásra vár. A hitelintézeti panaszkezelés vonatkozásában az előadó szerint elsősorban a prevencióra kell helyezni a hangsúlyt. A javasolt prevenció három pillérre támaszkodik: 1.) Szolgáltatási és ügyfélkezelési minőség 2.) Tájékoztatási minőség 3.) Dokumentációs minőség, naplózás. Mindezeket az igényeket az informatikának ki kell tudni szolgálni, biztosítani kell a központi menedzselhetőséget, ellenőrizhetőséget. Az előadás zárógondolata igen elgondolkodtató volt, mely a takarékszövetkezeti szektor közösségi portálokon ( myVIP, iWiW, Facebook…) való megjelenését taglalta. Elgondolkodtató volt a közösségi portálok aktivitása előnye és az ellenőrizhetetlenségben rejlő kockázat is. Az ügyvezető úr az előadásokon elhangzottakat összefoglalva felhívta a vezetők figyelmét arra, hogy egy-egy technikai és/vagy szabályzási változás mellett kiemelt figyelmet kell fordítani a dolgozók képzésére, oktatásra, a technikai fejlődések folyamatos figyelésére, a benne rejlő előnyök kiaknázására, veszélyek kivédésére. 

Gazdaság  Ágazati stratégián dolgoznak az ÉFOSZ-nál

Határozott jövőkép Szerző: Az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetsége (ÉFOSZ) májusi közgyűlésén Éder TaH. Gy. más elnök az iparág helyzetét úgy summázta, hogy a nehézségei ellenére az iparág betölti funkcióját, működik, fejlődik, van jövőképe. Ahhoz azonban, hogy az általa megfogalmazott jövőkép valósággá váljon, külső és belső tényezők egész sorának kell megváltoznia. A közgyűlésen született egy állásfoglalás, amelyben ezeket a külső és belső tényezőket, illetve a változtatás irányát igyekeztek megfogalmazni az új kormány számára. Hogy mi valósul meg a javaslatokból, az a jövő kérdése, de az ágazatnak mindenképpen szüksége van egy középtávú stratégia kialakítására, megvalósítására. Az elnökkel folytatott beszélgetéskor ezekre a témakörökre is kitértünk. sítés, vagyis a belpiacon veszítettek a magyar élelmiszergyártók jelentős pozíciót. A termelés szűkülésének az is következménye, hogy a foglalkoztatottak egynegyedét is elveszítették, ma már százezer alatti a foglalkoztatottak létszáma.

A mérleg mínuszos a hazai élelmiszeripar helyzetét jól

tükrözi néhány számadat, kezdte mondandóját Éder Tamás. Sajnálatos, hogy az ágazat évek óta folyamatosan szűkülő gazdasági teljesítményt mutat. Már a gazdasági válság előtti években is csökkent a magyar élelmiszeripar termelése, amelynek mérete – ha az 1990-es évet tekintjük bázisnak – eléri a 30 százalékot. Magyarán, az elmúlt két évtizedben a magyar élelmiszeripar teljesítménye a harmadával zsugorodott. Különösen fájó, hogy a tevékenységszűkülésnek a meghatározó része gyakorlatilag az elmúlt tíz esztendőben ment végbe. Az uniós csatlakozás sem tett jót az ágazatnak, hiszen – ahogy mondani szokás – a magyar élelmiszeripar a csatlakozás vesztesei közé tartozik. Bár a tavalyi, 2009-es év adatai még pontosan nem ismertek, de az uniós csatlakozás előtti évektől tavalyig a termelés 25 százalékkal kisebb, amelynek oka, hogy drasztikusan csökkent a hazai értéke-

A magyar élelmiszeripar egésze két éve veszteséges. Innen, nem hogy jövedelmet tudnának kivenni a tulajdonosok, de még nekik kell a vállalkozásaikat anyagilag támogatniuk ahhoz, hogy talpon maradjanak. Ha a magyar élelmiszeripar egészéről beszélünk, akkor azt is figyelembe kell venni, hogy árnyaltabb a kép, hiszen olyan ágazatokat is belefoglalunk, amelyeknek közvetlen hatása, kapcsolata nincs a magyar mezőgazdasággal. Ilyen például az édességipar, a csokoládégyártás, az állati eledel-előállítás, s ezek az ágazatok inkább sikeresek voltak, mint sem vesztesek. A nagy veszteségeket a hagyományos nagy húzó ágazatok – hús, baromfi, tej stb. – kénytelenek elszenvedni, ezért fordult mínuszba a mérleg. Az elnök a közgyűlésen a problémák közül első helyre tette a stratégia hiányát. „Nyilvánvaló, hogy mivel az élelmiszeripar egy nagy rendszer egyik kulcsfontosságú eleme, önmagában stratégiája sem tud megállni a lábán. Az elmúlt húsz év legfon-

tosabb adóssága éppen az élelmiszer-gazdasági stratégia meg nem fogalmazása. Az élelmiszeripar elkötelezettsége e stratégia lefektetésében töretlen” – hangzott el az elnöki beszámolóban. Nem menti a helyzetet az sem, hogy ebben az időszakban zajlott a privatizáció, az átalakulás. Már csak azért sem, mert a mezőgazdaságban is hasonló folyamatok zajlottak, ugyanakkor – legalább is papíron – voltak létező agrárstratégiák. Azon persze, lehet vitatkozni, hogy a stratégiák négyévente változtak, de legalább volt min változtatni. A mindenkori magyar kormányzatokban az agrár-centrikus gondolkodás érzékelhető volt, ezzel szemben az élelmiszeriparral már nem foglalkoztak ilyen súllyal. Az elnök hangsúlyozza, hogy az állásfoglalásban is annak adtak hangot, hogy nem jutottunk el oda, hogy – persze, nem vitatva az agrárágazat fontosságát – nem az agrárium a stratégiai ágazat, hanem az élelmiszer a stratégiai termék. Évszázadok óta azzal küzd a társadalmak többsége, hogy az élelmiszert biztosítsa a maga számára. Magyarország már túljutott ezen, hiszen felesleget állítunk elő, de azt is látni kell, hogy a leginkább fejlődő országokban (lásd Oroszország, Kína) élelmiszer-stratégiát alakítanak ki. A biztonságos, tartós belső ellátás alapjait próbálják Folytatás a 48. oldalon


47

Gazdaság

Folytatás a 47. oldalról lerakni. Lassan az Európai Unió vezetőinek is abban kell gondolkodniuk, hogy nem mezőgazdaság-politikát készítenek, hanem élelmiszer-stratégiát alakítanak ki, amelynek része a mezőgazdaság-politika is. Csak nyers magokból, élő állatokból nem feltétlenül lehet az asztalra élelmiszert tenni, további szereplőkre is szükség van, akik ezekből az alapanyagokból korszerű, a modern elvárásoknak megfelelő termékeket állítanak elő, hangsúlyozta az elnök.

Rossz belső szerkezet A stratégiának az élelmiszer és a fogyasztók kapcsolati rendszeréből kell kiindulnia, s ebből kell az egész termékpályára vonatkozó feladatokat, célokat megfogalmazni. Egészséges, jó minőségű, megfizethető árut, – ez nem jelenti azt, hogy olcsó, mert ez az olcsóság teszi tönkre a hazai piacot és a vállalatokat – terméket kell előállítani mindazon termékekből, amelyek ezen az éghajlaton előállíthatók, legalább tíz és félmillió ember számára. Az is stratégiai kérdés, hogy milyen mértékben kívánunk exportőrök lenni. Az elmúlt években sajnálatosan rossz szerkezeti változás ment végbe. A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar külkereskedelmi mérlege ugyan jól mutat (hozza az 1,5-2 milliárd euró többletet), de a belső szerkezete drasztikusan romlott. Alapanyag-értékesítővé váltunk, magokat, élő állatot, tartályos tejet viszünk ki. Ebből viszont nem lesz idehaza új munkahely, tartós hozzáadott érték, s adófizetés sem lesz ebből. Amikor alapanyagot viszünk ki, az a legextenzívebb megoldás, miközben drága, magas hozzáadott értékű, különböző, néha megkérdőjelezhető minőségű terméket hozunk be. S ez luxus megoldás, mondhatni rossz üzlet. El kellene tehát gondolkodni azon, hogy exportáljunk-e? Az elnök szerint igen, vagyis tartósan jelentős exportot kell lebonyolítania az ágazatnak a környezetében, a közelebbi és a távolabbi élelmiszerdeficites régiókba. Ehhez viszont az egész magyar

48


termékpályát kell versenyképessé tenni. A termékpályán belül – s ez is az elmúlt két évtized hozadéka – igen sok olyan probléma van, ami közvetlenül is versenyhátrányt okoz a gazdálkodóknak. Évek óta beszélünk róla, de mégsem történt előremozdulás a horizontális és vertikális integrációk kialakítása terén. Mind a mai napig fejletlen ez a szegmens, s a nagy piaci szektorokban még nem zajlottak le a szükséges átalakulási folyamatok. Az elnök példaként a húsipart említi: ha egyetlen egy cég lenne a több mint háromszáz hazai piaci szereplő, akkor nyolcadik, kilencedik cég lenne Európában, de az Egyesült Államokban valószínűleg nem férne be az első húsz cég közé. Nos, idehaza háromszáz szereplője van ennek a szektornak, s ők próbálnak versenyezni ebben az európai szinten mindenképpen belső globalizáción keresztül menő kereskedelmi rendszerben. Ennek halál a végeredménye, jelentette ki az elnök. Olyan termékekből, amelyekről korábban elképzelhetetlen volt, ma cseh, lengyel importtal vannak tele az üzletek. S mindez azért, mert Lengyelországban lezajlott az a koncentráció, amely nálunk még nem, így ott létrejöttek olyan méretű vágóhidak, amelyek olyan hatékonysággal állítják elő a kommersz, nem márkázott, nem speciális minőségű terméket, hogy Magyarországra is megéri elhozni, eladni. Egységnyi tömegre vetítve lényegesen olcsóbb kétmillió sertést levágni egy évben megfelelő hatékonysággal, mint 50 ezret.

Mi a megoldás? A világban zajló folyamatok is rávilágítanak arra, hogy aggályos bízni abban, hogy kizárólag a kicsi, közepes üzemek jelentik Magyarországon a jövőt, s ők hozzák meg az áttörést. Nem kisebbítve szerepüket, de a kicsi és közepes méretű élelmiszeripari vállalkozások piaci lyukakat kell, hogy megcélozzanak, speciális, sajátos hozzáadott értékű termékeket kell a piacra hozniuk. Ne gondoljuk, hogy a

kis vidéki településeken a heti öt sertést vágó vállalkozótól veszik majd a lapockát. Ez a lapocka – ha csak nem adunk mellé adókedvezményt, vagy speciális a higiéniai feltételeknek való nem megfelelés lehetőségét – nem lehet versenyképes az egymillió sertést vágó nagyüzemben előállított lapockával. S azt se gondolhatjuk reálisan, hogy a legszegényebb régiókban fognak többet fizetni ezekért a termékekért. Ez nem működik, tehát a kis, közepes vállalkozásoknak olyan nem commodity (tömegtermék) jellegű termékeket kell előállítaniuk, amiért a városból is odamennek az emberek, és hajlandóak érte többet fizetni. A kis és a nagy élelmiszer-előállítók között Európában kialakult egy viszonylag elfogadható egyensúly. A nagyok elsősorban a modern kereskedelmi láncokat szolgálják ki, kommersz, sablonos termékekből, amelyek minősége állandó, s viszonylag „olcsók”. Vannak közöttük persze, prémium termékek is, de ezek csupán a választékot bővítik. A nagy terítésű kiskereskedelemben a határainkon túl sajnos viszonylag kevés magyar termék található meg, elsősorban azért, mert a koncentráció nagyon lassan zajlik az ágazatokban és üzemeink nem képesek nagyobb régió versenyképes kiszolgálására. S vannak Európa szerencsésebbik felén a kicsi, közepes, mikro vállalkozások, amelyek nem dobozos tejet állítanak elő, meg lapockát, hanem regionális ízesítésű szalámikat, kolbászokat, sonkákat, sajátos fűszerezésű kecske és tehén sajtokat, vagyis olyan termékeket, amelyek lényeges tulajdonságaikban eltérnek a nem márkázott tömegtermékektől. Ezekért lehet többet kérni és kapni. A két szektor egymás mellett élése így lehetséges. Nem szerencsés az sem, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar egymásra mutogat. Az agráriusok azt mondják, hogy mi vagyunk a termékpálya alján, el vagyunk nyomva, s a jövedelemből nekünk nagyon kevés jut, bezzeg a feldolgozóknak nagy, a kereskedőknek pedig, még nagyobb hasznuk van. Ezt a „vidéki

Gazdaság

legendát” el kellene felejteni, hangsúlyozta az elnök, mivel a számadatok nem ezt erősítik. Magyarországon a mezőgazdasági jövedelem évek óta pozitív, szemben az élelmiszeripar agregát jövedelmével, amely két éve már mínuszos. Az elnök megfontolónak tartja azt is, hogy az agrártermelők tulajdonosként megjelenjenek-e az élelmiszeriparban. Egy veszteséges jelentős tőkenövelést igénylő tevékenységbe csak akkor szabad a termelőknek belefogniuk, ha a saját szintjükön már elérték az európai versenytársak hatékonysági szintjét, és még mindig van szabad tőkéjük fejlesztésre. A versenyképességi problémák leplezésére szolgáló, a tulajdonosi szerkezet változtatását célzó törekvések csak időhúzásra jók. Bizonyára vannak olyan élelmiszeripari vállalkozások, amelyek boldogan elfogadnák a termelők vételi ajánlatát, de ezt pont azért tennék, mert maguk nem tudtak megbirkózni az erősödő piaci verseny okozta kihívásokkal és szívesen adnák át a problémacsomagot bárkinek, csak befektetett pénzüket valahogy veszteség nélkül ki tudják vinni.

letkezett, amelyre a vállalkozóknak, termelőknek választ kellett adni. Az agrárpolitikával, a langyos víz fenntartásával az ilyen típusú kényszereket vették ki a rendszerből, jelentette ki az elnök. Ahelyett, hogy a mezőgazdasági termelő és feldolgozó a bizalmi alapon működő, de piaci alapú együttműködés rendszerét kialakította volna, helyette együtt lobbizott az állammal, hogy minél nagyobb támogatással tudja fenntartani a status quo-t. S ez segítette a túlélést. Amikor ennek vége lett, és beléptünk az Európai Unióba, akkor mindenki levegő után kapkodott, s csak mostanra erősödött meg az a gondolat, hogy nem egymás ellen, hanem egymással összefogva kell megélnünk a piacon. A kényszer ösztönöz az együttműködésre. A vállalkozó, különösen a mezőgazdasági, nem arról ismerszik meg, hogy alaptermészete az összefogás, az együttműködés. Most azonban előállt a kényszerhelyzet, a tartós, bizalmi alapú kapcsolatok kiépítése a láncon belül elengedhetetlen. Minekután a piaci kényszerek már itt vannak, ám az együttműködés kényszerének felismerése lassú – állami eszközökre is szükség volna az integrációk kialakításának felgyorsításához. Éder Tamás úgy fogalmaz, hogy A horizontális és vertikális integrá- az államnak sem uniós, sem magyar ciók hiánya abból is adódik, hogy a beruházási típusú támogatást, sem ’90-es és a kétezres években a gazda- a mezőgazdaságban, sem az élelmisági környezet nem kényszerítette ki szeriparban nem szabadna adni olyan az együttműködést. Túl lehetett élni, keretszerződési háttér nélkül, amely sőt eredményt lehetett elérni együtt- szerződésekben az árkialakítás meműködés nélkül is. Az akkori állami chanizmusának és a konfliktusrendeszabályozó eszközök, a különböző zés szabályait rögzítik. Valószínűleg támogatások, az irányárhoz kötött szerződés mintákat kellene kidolgozminőségi támogatás, a különböző ni a vállalkozások számára. exporttámogatások olyan elemeket hoztak a rendszerbe, amelyek azt eredményezték, hogy a vállal- A termékpálya kapcsolatrendszerékozások együttműködés nélkül is ben a termelőkkel való együttműkökisebb nagyobb nyereséggel tudtak dést is górcső alá vesszük. Az elnök létezni. Márpedig a piaci szereplők azt hangsúlyozza, hogy a termelők közti együttműködés nem olyankor és a feldolgozók viszonya, kapcsoalakul ki, amikor minden rendben lata az utóbbi években javult. Talán van. A dán szövetkezetek sem akkor furcsa ez a kijelentés, hiszen korábalakultak, amikor minden jól ment, ban mást sem hallhattunk, mint azt hanem akkor, amikor piaci zavar ke- a termelői panaszt, hogy a feldolgo-

Együttműködés hiánya

Bizalmi deficit

zók „kizsákmányolják” őket, keveset fizetnek az alapanyagért. A szerződéses fegyelemmel is sok probléma adódott, ám mára elérkeztünk oda, hogy a termelők is megértették, belátták, hogy a feldolgozók sincsenek jobb piaci pozícióban, mint ők. S ennek is köszönhető, hogy a két szektor kapcsolata javult. A kapcsolatrendszerben a két szektor mélypontja a ’90-es évek végén, a 2000-es évek elején volt. Ekkor volt az, amikor a termelők és a feldolgozók között súlyos bizalmi deficit alakult ki. Ez annak köszönhető, hogy alig voltunk túl egy hét-nyolc éves tanulási perióduson, amikor is a piacgazdaság szabályaival, magatartásával ismerkedtünk. A szocializmus tervgazdaságából belecsöppentünk olyan piacgazdasági rendszerbe, amelynek a napi működése egészen más kultúrát kívánt. Meg kellett tanulni együttműködni, ami viszont rendkívül nehezen vagy egyáltalán nem valósult meg. De nem lehetünk türelmetlenek, hiszen ahol jobban megy az együttműködés, ott nem egy-két évtized alatt jöttek létre az együttműködés keretei, hangsúlyozta az elnök. A tanulási folyamatban nagyon gyakran az egyik fél rövid távú céljainak elérésében tett lépések a másik fél gazdasági érdekeit súlyosan sértették. A termékpálya mentén történő árucsere alkalmával a pillanatnyi erősebb alkupozíciót vagy a termelő vagy a feldolgozó erősen kihasználta. Az esetek sora szinte végtelen: amikor gyengébb volt a gabonatermés, a meglévő szerződéseket mondtak fel a termelők, mivel az árral elégedetlenek voltak. Amikor pedig jó volt a termés, akkor szintén meglévő szerződést nem tartottak be a feldolgozók, mert számukra volt kedvezőtlen az ár. De emlékezhetünk mondvacsinált minőségi okokra is, amelyre hivatkozva nem tartották be a szerződést. Ebben az időszakban az egymás kárára való döntéshozatal volt a jellemző, aminek aztán a súlyos bizalmi deficit lett az eredménye. Folytatás az 50. oldalon


49

Gazdaság

Folytatás a 49. oldalról

Aránytalan jövedelemelosztás Ezt olyan problémák is súlyosbították, amelyek a tevékenységek jövedelmezőségi szintjében is megjelentek. Mindkét félnél a jövedelmezőség meghatározó részévé vált a támogatás. Ennek következtében a támogatás elosztása bizony komoly konfliktusokat gerjesztett. Csupán egy dologban volt egyetértés: minél több pénzt kicsikarni az államtól. Ám az osztozkodásnál már felborult a rendszer és az egyensúly, csúnya veszekedések voltak. Az elnök ismét a hús termékpályát említi példaként, már csak azért is, mert a húsfeldolgozók szövetségénél is érintett. A feldolgozók, és a termelők közötti állami támogatásbeli osztozkodás adta konfliktus azt eredményezte, hogy a feldolgozók szövetsége kivált a termékpályás szervezetből. Ez az állapot ma is fennáll, bár Éder Tamás reméli, hogy ez nem sokáig lesz így. A húsfeldolgozók szövetsége ma már korrekt munkakapcsolatban áll a Vágóállat-, Hús, Szakmaközi Szervezet és Terméktanáccsal (VHT), a két érdekképviseleti szervezet elnöke – a VHT-nál Antal Gábor az elnök, a Húsipari Szövetségnél Éder Tamás – jó együttműködést alakított ki. Ezért nem kizárt, hogy az együttműködés szervezeti formái is létrejöjjenek. Az uniós csatlakozással – miután a támogatási rendszer megváltozott – még inkább a felszínre tört a vita, s a termelők és a feldolgozók egymás zsebében turkálva vitáztak továbbra is. Miközben lassan kiderült, hogy a termékpályán keletkező jövedelem nagy részét nem ez a két szereplő fölözi le, hanem a kiskereskedelem. Ez a konfliktus egyébként szinte mindegyik termékpályán megmutatkozott. A zsebkotorászás közben viszont kiderült, hogy egyik szereplőnek sincs teli a zsebe, s már régen nem igaz az a megállapítás, miszerint a jövedelem 10 százaléka a termelőé, 20-30 a feldolgozóé, s 60-70 százalék a kereskedőé. Ez jól hangzó szlogen, de az elmúlt években a feldolgozók te-

50


vékenysége agregátan veszteséges volt, tehát érthetően nem igaz ez a megállapítás. Már csak azért sem, mert a termelői szektor nyereséget termelt. Ezzel együtt a jövedelem elosztása aránytalan. Az elmúlt évek konfliktusainak köszönhetően a termékpálya szereplői rájöttek arra, hogy nem egymás zsebében kell kotorászni, hanem a termékpálya mentén keletkező jövedelmet kell igazságosan elosztani. S ebbe be kell vonni a kereskedői kört is, amelyik látványosan, ebben az időszakban, a legnagyobb jövedelmet szerezte meg. S erről ma már a termelők, és a feldolgozók között sincs vita, amit az igazol, hogy javult a két szektor viszonya. A felismerés tehát erősítette a két fél szövetségét, s a termelői elégedetlenség az elmúlt két-három évben már nem a feldolgozók felé irányult. Láthatóvá vált, hogy a feldolgozók ugyanúgy alul maradnak az erős alkupozíciójú kereskedelemmel folytatandó küzdelemben, mint a termelők.

válik. Hogy nem így történt, abban a Gazdasági Versenyhivatalnak - kódexet hatályon kívül helyezésével meghatározó szerep jutott. Az elnök szerint alapvető gazdasági törvényeket egyezkedésekkel, jogszabályokkal nem lehet megváltoztatni, mivel azok továbbra is hatnak. Ám mivel a kódex nem lépett hatályba, a politika „hirtelen felindulásból elkövetett jogszabályalkotásba kezdett”. Olyan törvény született – az élelmiszerkereskedelemben a tisztességes magatartásra vonatkozóan hozott szabályokat – amelyet az elfogadása után a köztársasági elnök visszaküldött. Az elnök szerint nagyon nehéz jogszabályokkal üzleti kultúrát terjeszteni, bár lehet, hogy az üzleti kultúrálatlanság ellen fel lehet lépni. Az elmúlt félév tapasztalatai azt mutatják, hogy a beszállítói szektor nagyobb része a törvény hatására sem került jobb helyzetbe. Szépíthetjük a menyasszonyt, de mindaddig, amíg az asztalnál ülő felek alkupozíciójában nem lesz változás, és a nagy különbségek nem számolódnak fel a koncentrálódott kiskereskedelem és A termelők és a feldolgozók közösen a dezintegrálódott beszállítók között, léptek fel a kiskereskedelmi maga- addig nem reménykedhetünk jelentartás ellen, de nagy kérdés, hogy tős változásban. A tárgyalásokon a lehet-e eredményt elérni a meglévő termelők, és a feldolgozók alkuerejét eszközökkel abban a küzdelemben, kell növelni, a horizontális és a vertiamelyben a jövedelem elosztása kális integrációk megerősítésével. igazságosabb? A termékpálya kódex tárgyalása volt az első lépés, ami egy hosszú egyezkedési folyamattá A magyar fogyasztó elsősorban ár-ércsúcsosodott. Az elnök az egyik leg- zékeny. Belecsöppentünk a fogyaszizgalmasabb szakmai, intellektuális tói társadalomba, amelyet még tanulidőszaknak nevezte azt a fél évet, nunk kell, hangsúlyozta az elnök. A amelyben a felek – gyakran súlyos magyar fogyasztó a családi költségkompromisszumok árán – végül is vetés egynegyedét költi élelmiszerre, megegyeztek a kódex végleges for- szemben az osztrák fogyasztóval, aki máját illetően. Fontos volt, hogy a a költségvetése tíz százalékát költi termékpálya szereplői egy asztalhoz élelmiszervásárlásra, s ebben már a ültek, és ki-ki érvelt a maga érdekei heti egy-két vendéglői ebéd is benmentén. Igaz, időnként a tárgyalás ne van. Idehaza még nem tudatosan során is érzékelhető volt a kereske- vásárolunk, a fogyasztók jelentős hádelmi láncok empátia hiánya, ám en- nyada még nem igényes, hanem mennek ellenére a tárgyalás-sorozat si- nyiség-orientált, ár-érzékeny. Ebből kerrel zárult. Miután a kódexhez való adódóan olyan árverseny alakult ki, csatlakozás önkéntességen alapult, nem csak Magyarországon, hanem joggal remélhette mindenki, hogy a az új fogyasztói társadalmak mindjövedelem elosztása igazságosabbá egyikében, amelyben nem a valós

Integrációk

Árverseny

Gazdaság

értékek dominálnak. Ezekben a tár- vállalkozásokat sújtó jelentős központi sadalmakban az igényes fogyasztói terhek miatt a magyar élelmiszeripari viselkedés formái még csak alakuló- cégek nehezen tudnak a környékbeli ban vannak. A társadalom nagy része országok gyártóihoz hasonló olcsósászámára az olcsóság meghatározó, gú termékeket előállítani. A magyar és az ő „igényük” kiszolgálására is be élelmiszergazdaság számára ezért is kellett rendezkednie a magyar élelmi- kiemelt fontosságú az, hogy a korábbi szeriparnak. Ez nem könnyű, ugyanis a ígérteknek megfelelően, minél előbb

elkezdődjék a vállalkozókra rakott állami terhek és az élelmiszer áfájának drasztikus csökkentése. Ugyanakkor szükség van olyan promóciós-felvilágosító programok indítására is, amelyek a kiváló minőségű, „nem gagyi” magyar termékek értékesítését segítik, mondta végezetül Éder Tamás.

 Akikre, és amikre büszkék vagyunk!

A KÖT 2010. első félévéről kedves Olvasó! A megszokott mederben folyik a KÖT Biztosító Egyesület munkája. Stratégiánknak megfelelően nagyobb hangsúlyt fektetünk takarékszövetkezeti tagságunk bővítésére, toborzására, melynek érdekében értékesítési munkatárs felvételére került sor Horváth Attila személyében. Munkatervünk alapján új kollégánk a toborzáson kívül nagy hangsúlyt fektet majd az oktatásra, és a takarékszövetkezeti összekötők hálózatának kiépítésére a szorosabb kapcsolattartás érdekében. Az aktívabb marketing tevékenység eredményeként 2010ben 4 új taggal bővült jogi személy tagjaink száma. További tárgyalásokat folytatunk 3 lehetséges új tagnál. Célunk az alvó tagok aktivizálása is. Az első félévben főként az egyre bővülő T-Pont-os Takarékszövetkezetekre koncentráltunk, mivel a T-Pont csoport vállalásai között a biztosítási termékek terjesztése is szerepel. Elkötelezett tagjainknak köszönhetően az Egyesület 2010. I. félévi díjbevétele a várakozásainknak megfelelően alakult. Bemutatjuk a díjbevételi versenyünk jelenlegi első 5 helyezettjét:

1.Fókusz 2.Rajka 3.Monor 4.Völgység 5.Tét

619 pont 337 pont 267 pont 173 pont 138 pont

Eredményükhöz szívből gratulálunk és izgatottan várjuk, hogy év végéig hogyan alakul a végső sorrend.

Bár a felsorolásban nem szerepel a Szigetvári Takarék, de ezúton szeretnénk szívből gratulálni munkájukhoz, hiszen egy termékünket nagyon nagy számban értékesítik, és esetleges további termékeink terjesztésével akár az első helyezést is megszerezhetnék. Tavalyi díjbevételi versenyeredmények alapján 45 kirendeltségi dolgozó vehetett részt szakmai programunkon, melyet eredetileg 20 főnek hirdettünk.

Egyesületünk boldogan fogadta az évente megrendezésre kerülő horgászversenyre szóló meghívást. Nagy örömmel tölt el bennünket, hogy bár első alkalommal állítottunk csapatot mégis tisztességesen helyt álltunk. Elhatároztuk, hogy ezentúl minden évben igyekszünk részt venni e nagyszerű integrációs programon, mivel munkatársaink remekül érezték magukat, köszön-

A nagyobb létszám annak köszönhető, hogy további 25 kirendeltség érte el díjbevételi versenyünkben meghirdetett küszöbértéket. A 2010. június 23-27. között megrendezésre került program helyszíne Erdély volt. A munka mellett természetesen sok idő jutott a varázslatos tájak és történelmi helyszínek megtekintésére, valamint a pihenésre is. Ez utóbbi helyszínéül egy négycsillagos szovátai hotel szolgált kiváló spa szolgáltatásokkal. Álljon itt egy fotó, ami tükrözi a csoport hangulatát és a helyszín szépségét.

hetően a nagyszerű szervezésnek, és a kiváló hangulatnak. Az integráció tagjaként Egyesületünk is csatlakozott a Takarékbank azon felhívásához, mely az árvízkárosultak megsegítésére adományt gyűjtött. Intéző Bizottságunk 500.000 Ft hozzájárulás átutalásáról döntött a rendkívüli időjárás okozta katasztrofális károkat szenvedett emberek megsegítése érdekében. Örülünk, hogy segíthettünk! Egyesületi üdvözlettel: Márkus Judit és Nagy Mária




Erdélyi kirándulás

51

Takarék Akadémia

MEGHÍVÓ!

Tisztelt Elnök / Ügyvezető / Vezérigazgató Asszony / Úr!

A Takarék Akadémia Elnöksége és Szakmai Tanácsadó Testülete tisztelettel meghívja Önt a 2010. évi Országos Takarék Akadémia Értekezletre, amely az alábbi napokon és helyszíneken kerül megrendezésre, délelőtt 10 órai kezdettel: szeptember 06. (hétfő) – Budapest, szeptember 10. (péntek) – Győr, szeptember 13. (hétfő) – Miskolc, szeptember 17. (péntek) – Szeged, szeptember 20. (hétfő) – Debrecen,1 szeptember 21. (kedd) – Pécs. Várjuk a Tisztelt Vezető Kollégákat bármelyik fent megjelölt helyszínen! A szervezés elősegítése érdekében kérjük, jelezzék vissza számunkra, melyik helyszínen számíthatunk részvételére. Az értekezletek napirendje 10.00-10:30 Megnyitó (előadó: a Takarék Akadémia Elnökségének/Szakmai Tanácsadó Testületének vezető tisztségviselője) 10.30-12.45 Bemutató előadások és konzultáció a Takarék Akadémia szolgáltatásairól, terveiről. Ennek keretében: Beszámoló az oktatási/képzési tapasztalatokról.  Tájékoztatás a TA kiemelt programjairól, terveiről – új banki termékek  oktatása a Takarékbankkal együttműködésben; szövetkezeti hitelintézeti kiegészítő Bankdiploma a TA és a Nemzetközi Bankárképző Központ közös kurzusán. „Lesz-e kacsa a csirkéből, ha laposra verjük a lábát?” – avagy a korszerű  képzési módszerek adaptációs dilemmái az integrációban – a TA ars poeticája. Hatékonyság a képzésben/oktatásban - Hogyan csökkenthetőek a kép  zések ráfordításai? Új integrációs oktatási pályázati lehetőség bemutatása – információk  az Oktatási Alapítvány és a TA bővülő együttműködéséről Javaslat a vidéki/regionális oktatói bázis kiépítésére.  13.00 Ebéd A programon való részvétel ingyenes! Kérjük Tisztelt Vezető Kollégáinkat, hogy aktív részvételükkel, javaslataikkal személyesen is segítsék, támogassák az integrációs oktatások, képzések mindnyájunk érdekében történő fejlődését!

Tisztelettel: Brauer János s.k.,a Takarék Akadémia Elnökségének elnöke Szabó Levente s.k.,a Szakmai Tanácsadó Testület elnöke

Képzés: 1

52

Vajon mi lenne most Évivel… From: … Éva [mailto: …@freemail.hu] Sent: Wednesday, July 07, 2010 8:15 PM To: nagy.krisztian Subject: szia Szia, Krisztián! Már egy hónapja dolgozom a … Takarék szövetkezetben és azt kell mondjam, hogy ha nem vettem volna részt az orientációs képzésen és nem nézem át az ott megkapott anyagokat, akkor talán már fel is adtam vol na, mert nem értenék az egészből semmit. Számomra nagy segítség volt, hogy a három nap alatt valamelyest megismerhettem a takarékszövetkezetek működését. Nem gondoltam volna, hogy ennyire ös� szetett feladatok vannak, bár én még csak most kezdek ismerkedni a rendszerrel. Köszönöm a válaszodat! Szia: … Évi

…ha nem vett volna részt az Orientációs képzésen?

Az Orientációs képzés („Új belépők képzése”) folytatódik! Figyelje a Takarék Akadémia képzési felhívásait! Részletekről érdeklődjön az alábbi elérhetőségeken: Nagy Krisztián oktatás-szervező tel.: 06(1)488-0875, mobil: 06(20)332-4771, email: [email protected] internet: www.takarekakademia.hu

„Pénzügyi szolgáltatás közvetítő"-i hatósági képzés és vizsga októbertől a Takarék Akadémián!

Az OTSZ 2010. II. félévi Esemény-naptárában Veszprém szerepelt.


Kitekintés  Köszöntjük a Nemzetközi Szövetkezeti Napot!1

800 millió emberért Szerző: Július első szombatján világszerte összegyűlnek a szövetkezők és barátaik a NemF.T. – zetközi Szövetkezeti Nap méltatására, ünneplésére. A Szövetkezetek Nemzetközi Cs.Gy. Szövetségének (SZNSZ) a 88. szövetkezeti napi megemlékezésre indító felhívása immár 800 millió szövetkezőhöz szól, a világ felnőtt lakossága egynegyedéhez. Több mint 15 éve az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ), a SZNSZ kezdeményezését felkarolva világnappá nyilvánította a szövetkezetek napját. Azóta az ENSZ, az SZNSZ-el közösen kéri fel megemlékezésre, cselekvésre a szövetkezeteket, ügyük támogatására pedig a tagállamok kormányait. egyetemes, emberi értékeket kell hordoznia annak az ügynek, amelynek a világszervezetek emléknapot áldoznak. A szövetkezetek ügyét méltán sorolják ezek közé. Működési elveivel, az általa képviselt értékekkel olyan szolidáris társadalom kialakítását tűzik ki célul, amely személyes és anyagi közreműködésüket is kérve, tudatosan törődik tagjai jóléte esélyének megteremtésével, környezetük gazdasági, kulturális és civilizációs fejlesztésével. A szövetkezetek világnapját az I. Világháború világégése után, 1922ben hirdették meg először. Békére, együttműködésre volt szükség, és ehhez a szövetkezés útján is keresték a megoldást. Túlzás nélkül állítható, ma is nyugtalan a világ, és ráférne a békesség hazánkra is. Sok tekintetben perlekedő, szakításra hajlamos, bizalmatlan, anyagias társadalmunk, gazdaságunk van. Farkas Tamás szerint, nekünk is szól a szövetkezeti napi üzenet! „Szövetkezeteink sokat segíthetnek a társadalmi béke megteremtésében, az egyenlő társadalmi és munkafeltételeket biztosító szövetkezeti összefogásban. A szövetkezetek nem a pártok eszközei. A tagok a szövetkezetükben szolidárisan ös�szefogva együtt munkálkodhatnak a közös hasznukra, s a haza javára.” A szövetkezeti nap az év közepére esik. Az idei fordulónapnak különösen nagy a jelentősége. Nem csak egyszerűen túl vagyunk az első félév tapasztalatain, hanem az előző évek 1

negatív teljesítménye után választási győzelmet arattunk, így optimistán tekinthetünk a jövőbe. Farkas Tamás reményét fejezte ki, hogy a politikai csatározások, zsákmányszerzési törekvések helyett végre stabil szabályozás, kedvezőbb működési, gazdálkodási környezet szolgálja a szövetkezeteket. Ezért, persze, meg kell dolgozni. Ha nem sikerülne, akkor a szövetkezetek tovább gyengülnek, vagy gazdasági átalakulásukkal lehet számolni. A további gyengülés már súlyos kudarcnak tekintendő, és a gazdasági átalakulás sem pártolandó! Közvetlenül a rendszerváltozást követően egyes politikai pártok a megelőző rendszer időszakában már működő szövetkezetek felbomlasztására törekedtek. Annak ellenére, hogy mind a hazai tapasztalatok, mind az európai uniós nyilatkozatok szerint a szövetkezetek a tervutasításos rendszer legszabadabb vállalkozásai voltak. Az Európai Unió reményt fűzött a rendszerváltozást követő működésükhöz, óvott zaklatásuktól. A nyomás alá került szövetkezetek közül azonban sok, közel 2000, a gazdasági társasággá alakulás útját választotta, hogy a politikai vesszőfutástól meneküljön. Új szervezetükben jelentős részük nagyon sok szövetkezetre jellemző szolidaritási vonást őrzött meg. Legtöbbjük tagja maradt a szövetkezetekkel közösen fenntartott korábbi szövetségének is. Ezeket a szervezeteket joggal lehet tekinteni olyan sajátos, szolidaritásos vonásokat hordozó vállalkozói

formának, amely a szövetkezetekkel szoros együttműködésben jelentős integrációs feladatokat oldanak meg. A szolidáris együttműködés tapasztalatait érdemes lenne a kutatómunka programjába is beiktatni. Az idei szövetkezeti nap mondandója kapcsolódik az országgyűlés fórumán is tárgyalt kormányprogram célkitűzésekhez is. Kettős feladat vár megoldásra, az államháztartás rendbetétele, valamint a nemzeti együttműködési program kibontakoztatása. A szövetkezetek mindkét feladat végrehajtásában érdekeltek. Az OSZT úgy ítéli meg, hogy az államháztartás rendbetétele olyan közügy, melyben a szövetkezeti erőhöz mérten részt kell venni. Fontos azonban, hogy ennek során ne sérüljön sem az igazságosság, sem a szolidaritás elve. A közel kétmillió hazai szövetkezeti tag a társadalom különböző rétegeiből képződött. Az új állami bevételi források megnyitása, valamint az állami szolgáltatások tervezett szűkítése, különböző mértékben érintik az egyes szövetkezeti ágazatokat, valamint tagjaik érdekeit. Az OSZT szövetségeinek szövetkezetei az érdekeiknek megfelelően igénylik észrevételeik, javaslataik meghallgatását, akik jogaik alapján részt kívánnak venni a megújulást hozó törvények megfelelő formálásában, és kötelességüknek megfelelően ebben az ország építő munkában. A történelem tanítása szerint, a szövetkezetek felFolytatás az 54. oldalon

Farkas Tamásnak (F.T.), a Szövetkezetek Országos Tanácsa (OSZT) valamint a Lakásszövetkezetek és Társasházak Országos Szövetsége (LOSZ) elnökének ünnepi köszöntője


53

Kitekintés

Folytatás az 53. oldalról ajánlása nem üres ígérgetés. A gróf Károlyi Sándor által lelkesített mozgalomnak a XIX. század fordulóján kiemelkedő része volt a magyar hitelhálózat, a fogyasztói kereskedelem európai színvonalú emelésében. Az I. világháborút követő konszolidáció a gazdaság különböző ágaiban működő szövetkezetekkel együtt volt eredményes. A II. világháborút követően pedig a mezőgazdaságban, számos iparágban, kereskedelemben, de akár az otthonteremtésben is aligha érhettünk volna el nélkülük nemzetközileg is elismert fejlődést. A nyugat-európai társak ma is élen járnak. Nem véletlen az SZNSZ és az ENSZ közös felhívása. A kormányprogram megvalósításában való szövetkezeti részvétel számos feltétel megteremtését is igényli. A szövetkezeti érdekképviseleti szerveket már a stratégiai tervező, a pályázatokat kiíró, az érdekeket egyeztető intézmények munkájába is be kell bevonni. A szövetkezetek számára meghatározó jelentőségű az együttműködés alapelvének az érvényesülése! Az elszigetelt, magányos szövetkezet gyenge. Gazdasági összefogásunkat számos akadály nehezítette. A fejlesztési programokban való eredményes részvételünk beszerző, termelést segítő, feldolgozó, tároló, szolgáltató integrációk létrehozásának elősegítését, valamint ehhez igazodó finanszírozási feltételek, intézmények megoldását igényli. Nemzeti üggyé válik az ország energiahatékonyságának javítása, az otthonteremtés felkarolása, a hazai termékek, szolgáltatások igénybevétele, a mezőgazdaság, a kereskedelem hazai erőforrásainak megteremtése. Egy erős gazdaság, szociális biztonság lehet az alapja a köznyugalomnak, a rendnek, és annak a kibontakozó igénynek is, amely a foglalkoztatásban, munkahelyteremtésben sokak számára élhetőbb jövőt kínál. Ebből is adódik, hogy a kormányprogram megvalósításában számolni kell a szövetkezetekkel, folytatta Farkas Tamás. A fogyasztási szövetkezetek méltó partnerei lehetnek a multinacionális

54


kereskedelmi láncoknak, hazai szerepüket erősíti a magyar termékek térhódítása. A takarékszövetkezetek, a tiszta, magyar tulajdonú hitelintézetek, bebizonyították, hogy egy válság ideje alatt is biztos talajon állnak, potenciálisan versenyezhetnek a kereskedelmi bankokkal. A lakásszövetkezetek energiahatékony épületkorszerűsítési feladataikat sikeresen oldják meg, de további erőfeszítésekre, megújult kormányzati programra van szükség. Az agrárágazatban érdekelt szövetkezetek a hazai élelmiszer, zöldség- és gyümölcstermelés, értékesítés terén integrált láncolat kiépítésével felvehetik az olcsó, de gyenge minőségű import elleni harcot. A szövetkezeti mozgalom egészének is szól a Hangya Egyesülés részére átadott elismerés, a Magyar Örökség díja. Az ipari szövetkezetek megújult formák felkutatásával híven szolgálhatják a kistelepülések hétköznapi igényeit. A diák-szövetkezeteknek pedig a megerősödését szolgálja az a jogszabály módosítás, amely kedvezőbbé tette a fiatalok foglalkoztatását. A közigazgatási reform során, a szövetkezeti integrációk ésszerű területi kialakítása segíthet. A szövetkezetek a kistelepülések társulásainak gazdasági, hitelezési, pénzügyi szolgáltatásai kielégítése mellett a szociális, kulturális feladatok ellátásának támogatói is lehetnek. Növekvő szerepet tölthetnek be a szociális szövetkezetek, köztük a munkaszövetkezetek, melyek számára a hatályos szövetkezeti törvény is utat nyitott. A szövetkezés jelentősége, gazdasági formái aláhúzzák azt a szövetkezeti igényt, hogy az összefogás elveinek, gyakorlati megvalósulásuk módszereinek ismerete, mint az állampolgári alapismeretek fontos része, a közoktatási rendszerünkben is, alapszíntől a felsőfokig, érvényesüljön. A szociális szövetkezetek, faluszövetkezetek kibontakoztatásában az OSZT olyan szervező irodák létrehozását kezdeményezi, amelyek a hozzájuk kapcsolódó szövetkezetek megerősödésével önálló szövetséggé alakulhatnak át, csatlako-

zásukkal az OSZT-t erősíthetik. Ez a folyamat is hozzájárulhat, hogy az OSZT a magyar szövetkezeti mozgalomban erős érdekvédelmi szerepet töltsön be. Elvárható, hogy évtizednyi, meddő, számos virágzó szövetkezetet is elpusztító esztendő után, a szövetkezetek, társadalmi szükségleteknek megfelelő kibontakozását preferáló intézkedések mielőbb megszülessenek. Fontos, hogy a szövetkezetek és az állami, valamint a társadalmi szervek, szaktekintélyek partneri koordinációját segítő szövetkezeti kollégium megerősödjön. A szövetkezetpolitikai kollégium sikere a hatályos szövetkezeti törvény létrehozása, és a jogszabályi káosz rendezése volt. Az itt végzett munka azonban nem tekinthető befejezettnek. Úgy vélte, hogy a kollégium, munkáját, állásfoglalásainak előkészítését tervszerűbbé téve, a szövetkezeti mozgalom kibontakozásának történelmi jelentőségű intézményévé válhat. Az OSZT kész arra, hogy szervezetének erősítésével, érdemi munkájával, együttműködő partnerként képviselje a szövetkezés ügyét bármely társadalmi, gazdasági fórumon, és eredeti értelmében, tisztaságában visszaállítsa a szövetkezet „megkopott” jelentését. A Nemzetközi Szövetkezeti Nap hazai, központi ünnepsége keretében Farkas Tamás Orbán Viktor miniszterelnök kormányprogramjának nyitó gondolataiból is idézett: „A győztesen nem igaza van, hanem feladata. A győztestől nem azt várjuk, hogy bizonygassa az igazát, hanem azt, hogy tegye a dolgát, teljesítse a feladatát.” Egyetértve az idézettel, kiegészítette azt, amelyben a szövetkezeti elvekre, értékekre hívta fel a figyelmet: „A szövetkezetek az önsegély, az egyéni felelősség, a demokrácia, az egyenlőség, az igazságosság és a szolidaritás értékein alapulnak. Alapítóink hagyományát követve, szövetkezeti tagjaink hisznek a becsületesség, a nyíltság, és a társadalmi felelősség etikai értékeiben, és a másokért való törődésben.” 

Kitekintés  A Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének üzenete

Vonzó lehetőség nőknek Szerző: Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége

Szerte a világon a nők azért választják a szövetkezeti vállalkozási formát, mert az megfelel gazdasági és társadalmi igényeiknek. Akár azért, hogy megvalósítsák vállalkozási törekvéseiket, hozzáférjenek a számukra szükséges termékekhez és szolgáltatásokhoz, akár azért, hogy részesei legyenek egy olyan üzleti vállalkozásnak, amely etikai értékekre és alapelvekre épül, s módot ad jövedelemszerzésre, a nők vonzó lehetőségnek tekintik a szövetkezeteket.

a szövetkezetek demokratikus

alapon tulajdonolt és irányított vállalkozások, amelyeket az önsegélyezés, a felelősségvállalás, a demokrácia, az egyenlőség, a méltányosság és a szolidaritás értékei vezérelnek. Tevékenységük középpontjába a szövetkezetekben résztvevő embereket helyezik, a tagoknak a demokratikus döntéshozatal révén lehetőségük van megvalósítani gazdasági, társadalmi és kulturális törekvéseiket. A nők szempontjából kulcsfontosságú szerepet játszanak a szövetkezetek, mivel megfelelnek gyakorlati és stratégiai igényeiknek. Legyen szó csak nőkből álló, vagy mindkét nemet képviselő szövetkezetekről. A szövetkezetek hatékony szervezeti eszközt kínálnak a női tagok vagy alkalmazottak életkörülményeinek javításához, hiszen tisztességes munkalehetőségeket, megtakarítási és hitelezési feltételeket, egészségügyi, lakhatási és szociális ellátást, oktatás és továbbképzést nyújtanak. A szövetkezetek egyben lehetőséget adnak a nők számára a gazdasági tevékenységekben való részvételre és azok befolyásolására. A nők önbizalma, önértékelése növekszik a szövetkezetekben való részvételük által. A szövetkezetek hozzájárulnak gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetük javulásához, vagyis elősegítik az egyenjogúságot, és megváltoztatják az intézményes előfeltételeket.

A női vállalkozók számára a szövetkezet különösen vonzó vállalkozási forma. Tőkéjük összeadásával jövedelemtermelő vállalkozásokba foghatnak, és rugalmas módon szervezhetik a munkájukat, figyelembe véve a nőknek a társadalomban betöltött többszörös szerepét. A nők Burkina Faso-tól Indián, Japánon, Guatemalán át az Egyesült Államokig hasonló tapasztalatokat oszthatnak meg egymással, a csak nőkből álló szövetkezetekben önbizalmat szerezhetnek, szakmai felelősséget viselhetnek, hasznosíthatják a szakértelmüket és javíthatják életük minőségét, hiszen a munkájukból jövedelem származik, s igen széles körű szolgáltatásokhoz jutnak hozzá. A nők ott is megelégedéssel vesznek részt a szövetkezeti munkában, ahol férfiak is jelen vannak. Tagként és alkalmazottként olyan vállalkozások résztvevői, amelyek a kölcsönös tiszteleten és az egyenlő lehetőségeken alapulnak. Ki kell azonban mondani, hogy még sok mindent kell tenni a női egyenjogúság érdekében. A szövetkezetek a tagoknak és annak a társadalomnak a leképezései, amelyben működnek, ezért még magukban hordozzák az általánosan jellemző társadalmi és kulturális előítéleteket. Mindazonáltal választ adnak a szervezeti kultúra, működési módok, oktatás és továbbképzési lehetőségek változtatásában rejlő kihívásokra, hogy a nők társadalmi felhatalmazását valóságossá tegyék.

A nők társadalmi felhatalmazásának öt összetevője van: a női mivoltból adódó értékek; a választás és döntés joga; jog arra, hogy lehetőségekhez és erőforrásokhoz jussanak; jog arra, hogy irányíthassák saját életüket a családban és családon kívűl; és képesség arra, hogy befolyásolják a társadalmi változás irányát egy igazságosabb társadalmi, gazdasági rend kialakítása érdekében hazai és nemzetközi szinten. A szövetkezeti vállalkozási forma magába foglalja ezen összetevők mindegyikét, amely valódi lehetőségeket kínál a nők a számára a világ minden részén. Ms Kumari, aki egy sikeres női vállalkozó és szövetkezeti tag Indiában, foglalta össze, amikor a szövetkezeti tapasztalatairól beszélt. Azt mondta: „Szeretném megköszönni a nőkből álló szövetkezeti banknak, hogy társadalmi szerepvállalásomat kiteljesítette és hozzájárult ahhoz, hogy az álmaim valóra váljanak.” A Nemzetközi Szövetkezeti Napon a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége felkéri a szövetkezőket, hogy méltányolják azt a szerepvállalást, amit az asszonyok a gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődés érdekében tesznek az egész világon, erősítsék azt a szövetkezeti elkötelezettséget, amely lehetővé teszi a nők számára, hogy döntési helyzetbe kerüljenek a szövetkezetekben, és amely ösztönzi a nők részvételét a szövetkezeti mozgalomban. 


55

Kitekintés  OSZT Szövetkezeti Érdemrend

OSZT kitüntetések Szerző: A nemzetközi szövetkezeti napi központi ünnepséghez kapcsolódóan egy korábF.T. – ban megformálódó igényt teljesített az OSZT elnöksége. Létrehozta és megalaCs.Gy. pította az OSZT Szövetkezeti Érdemrend kitüntetést. Első ízben most, a kiemelkedően jól munkát végző szövetkezőknek adták át a kitüntetéseket: a magyar Iparszövetség felterjesztése

alapján Báder Miklósnénak, a Hevesi Népművészeti és Háziipari szövetkezet elnökének. „Vezetése alatt a szövetkezet jelentős fejlődésen ment keresztül, a nehezedő gazdasági körülmények között is folyamatos munka és megélhetési lehetőséget teremtett több száz szövetkezeti tagnak és munkavállalónak. Nevéhez fűződik az országos szőttes pályázatok létrehozása és megrendezése: a háromévente megrendezendő nemzetközi szőttes konferencia, a Radics-kúria Kiállítóhely, a Recski Tájház, valamint a Palócgaléria Népművészeti Kiállítóhely.” A TÉSZ felterjesztése alapján Balogh Józsefnének, a Turai Takarékszövetkezet nyugalmazott elnök asszonyának. „Vezetői tevékenysége alatt kialakította a Turai Takarékszövetkezet 20 településre kiterjedő működési területét, létrehívta a 12 kirendeltséges hálózatot.” A MAGOSZ felterjesztése alapján Dr. Balogh Zoltán úrnak, a MAGOSZ

Nálunk történt  A Füzesabony és Vidéke Takarék szövetkezet elnevezése 2010. július 1-től megváltozott, az új név: Füzes Takarék Szövetkezeti Hitelintézet. A módosulással egyidejűleg a kirendeltségek elnevezése „Fiók” névre változik. Minden más, a cégre vonatkozó adat változatlan marad.

alelnökének, a MAGOSZ KomáromEsztergom Megyei Szervezet vezetőjének kiemelkedő munkája elismeréseként. A MOSZ felterjesztése alapján Dr. Csoma Antal úrnak a Kőrösi Halászszövetkezet elnökének. „Évtizedek óta a magyar halásztársadalom elismert szaktekintélye, vezéregyénisége, hosszú ideig volt a Haltermelők Országos Szövetségének az elnöke, és két évtizeden át a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége Halászati Szervezetének alelnöke.” A Hangya Együttműködés felterjesztése alapján Dr. Eke Sándor úrnak, a Virágpaletta Beszerző, Értékesítő Szövetkezet elnökének, a Hangya alelnökének. „A Hangya alapító tagjaként szervező munkájával meghatározó munkát végzett a hazai dísznövény ágazat pozícióinak megoldása érdekében. Az 1977-ben létrehozott Magyar Virág, majd ennek átalakulásával 2000-ben megszületett Virágpaletta Szövetkezet ma milliárdos forgalmi értéket elérve,

OTIVA-ból történő kilépési szándékát, és az Integrációs Szerződés felmondását 2011. január 1-jei hatállyal.

 A TAKINFO Kft. székhelye és levelezési címe 2010. augusztus 1-től megváltozott: 1125. Budapest, Fogaskerekű utca 4-6.

 A Tiszaföldvár és Vidéke Takarék  A Drávamenti Takarékszövetkezet bejelentette az OTSZ-ből, és az

56


szövetkezet neve Tisza Takarékszövetkezetre változott.

a hazai nagybanki virágkereskedelem sikeresen versenyez a külföldi, főleg holland beszállító cégekkel.” Az OTSZ felterjesztése alapján Dr. Gács Tivadar úrnak, a SzentlőrincOrmánság Takarékszövetkezet nyugalmazott elnök-ügyvezetőjének. „48 éve a takarékszövetkezeti mozgalomban dolgozik, ahol könyvelőként kezdte a munkáját, és a megyei szövetségi ellenőri kitérő után a szövetkezet legmagasabb tisztségéig eljutva folyamatos továbbképzéssel végzett sikeres munkát.” Az ÁFEOSZ felterjesztése alapján Dr. Kiss Gyulának, a HanságCom Zrt. vezérigazgatójának, az ÁFEOSZ elnökségi tagjának. „Munkáját mindig igényesen, a rábízott szövetkezet illetve gazdasági társaság eredményességének fenntartásával, a szövetkezeti mozgalom iránymutatásait szem előtt tartva végezte. A szövetkezeti szerveződést egész pályája során figyelemmel kísérte és támogatta.” A LOSZ felterjesztése alapján Új Attila úrnak, a LOSZ elnökhelyettesének, a Budapesti Lakásszövetkezetek és Társasházak Érdekképviseleti Szövetsége ügyvezető titkárának. „A lakásszövetkezetek, társasházak működési, gazdálkodási feltételeinek folyamatos javítása, a szövetkezés fejlesztésének hosszú időn át kitartó munkásságának elismeréseként.” Az OSZT ugyanebben a kitüntetésben részesíti életpálya elismeréseként Dr. Pál József urat, az OSZT titkárát, akinek betegsége folytán mielőbbi felépülést és visszatérést kíván. „Minden kitüntetettnek gratulálunk, és további jó munkát, erőt, egészséget kívánunk!” 

Kitekintés  Szakmák szerint válogatták tagságukat az amerikaiak

New York Hitelszövetkezet Szerző: A múlt század elején, az amerikai kontinensen, sorra alakultak az úgynevezett „hitel uniók” Váradi (credit union), az egyszerűség, és közérthetőség miatt viszont inkább hitelszövetkezetLajos nek hívjuk őket Magyarországon, s maradunk e cikk keretében ezen elnevezés mellett. Az amerikai „credit union” és az európai szövetkezeti bankok közötti legfőbb különbség az, hogy az amerikaiak szakmák szerint válogatták tagságukat, így számos vasutas, tanár, közalkalmazotti, stb. hitelszövetkezet jött létre, míg Európában a lakosság, a kis- és középvállalkozók, kézművesek, stb. soraiból került ki a tagság. A többi alapelv nagyon hasonló, az amerikai „credit union” esetében is egy tag – egy szavazat érvényesül, s kizárólag tagjaikat szolgálják ki (mint korábban Európában, s nálunk is ez volt a helyzet). a new york Hitelszövetkezet, hivatalos

nevén Municipal Credit Union (Fővárosi Hitel Unió), 1916-ban alakult meg, az akkori polgármester, John Purroy Mitchel kezdeményezésére. New York város alkalmazottainak kívánta biztosítani az ésszerű megtakarítási lehetőségeket, s főleg az alacsony költségekkel járó hitelfelvételt, megvédve őket az akkori „hitel cápáktól”. A megalakulást követő első évben a tizenkilenc bejegyzett tagnak 570 dollárnyi megtakarítása mutatkozott. Jelenleg, a hitelszövetkezetnek 320.000 tagja van, s mérleg-főösszegük megközelíti az 1,6 milliárd dollárt. A polgármesteri hivatalban nyitottak irodát a kezdet-kezdetén, s kézzel vezették be a főkönyvbe a megtakarításokat és a kölcsönöket. Ma, online tranzakciókat hajtanak végre nyolc fiókban, s a hét nap 24 órájában áll rendelkezésre az automaták (179 darabos) széles hálózata. Mark S. Brantley, a hitelszövetkezet elnöke aláhúzta: a 2008-as év igen nehéz volt, de megmutatta, hogy a tagságközpontú üzletpolitika szilárd alapot nyújt. Míg más bankoknál a jelzálog alapú lakásvásárlás jelentősen visszaesett, addig a new yorki hitelszövetkezet történelmének legnagyobb növekedését produkálta ebben az üzletágban. Az oka? Az emberek jobban bíznak a szövetkezeti bankokban! A siker egyik kulcsa az, hogy ingyenes tanácsadást vállaltak az új otthonokat vásárlók szá-

mára, hogy mire is kell igazán figyelni egy ingatlan megvétele során. Mi vagyunk tagjaink legjobb védői a pénzügyi szolgáltatások terén – mondja Kam Wong, a hitelszövetkezet ügyvezetője. Mi ugyanis azért vagyunk, hogy tagjaink pénzügyi érdekeit szolgáljuk, nem pedig abban, hogy a részvények értékét növeljük. A bankok növelték áraikat, különféle „sötét” büntetési tételeket számláztak le, vagy felmondták a hiteleket olyan rendesen törlesztő ügyfelek számára, akiket egész egyszerűen nem ítéltek eléggé rentábilisnak. Hallgatunk tagjaink szavaira: ha azt mondták, hogy jó lenne, ha közelebb lenne hozzájuk egy szolgáltató egység, akkor bővítettük az ingyenes ATM hálózatunkat. Ezért ma már 179 van belőlük a városban, ebből tizenhat a Pathmark szupermarketekben, ahol tagjaink külön kedvezményben részesülnek. Felismertük az oktatás, képzés fontosságát is. Ezért 2009-ben 65.000 dollárt fordítottunk fiatalok ösztöndíjára! 2009-ben a tagok megtakarításai elérték az 1,3 milliárd dollárt, ami 89 milliós növekedés az előző évhez képest, ami egyúttal rekordösszegű növekedés. Egy olyan évben, amit egyébként a pénzügyi válság jellemzett. Ennek is oka van: minden betétüket szövetségi szinten biztosították, így tagjaik biztonságban tudhatták pénzüket, s az eredmény nem maradt el. Kiváló megtakarítási stratégia – állítja James McKeon, a

hitelszövetkezet főkönyvelője. Amióta a biztosított megtakarítási formát a hitelszövetkezet 2007-ben bevezette, 285%-kal nőtt a betétállomány.



A hitelállomány is szépen fejlődött. 127 millió dollár volt a növekedés 2009-ben, az előző évhez képest, s elérte az 1,2 milliárdos értéket. Különösképpen a jelzáloghitelek nőttek, 33%-kal, s elérték az 539 millió dolláros volument, ami a hitelszövetkezet esetében rekordot jelent. S mindez akkor, amikor a többi pénzintézet esetében komoly visszaesés következett be. A hitel/betét arány 95,23%-ot tett ki. Az osztalék kifizetése után 1,8 millió dolláros eredmény maradt a 2009. pénzügyi év végén. Saját tőkéjük 151,4 millió dollárt képvisel (ebből a tagok által jegyzett tőke 61,5 millió dollár), ami arról tanúskodik, hogy a New York Hitelszövetkezet erős és stabil lábakon áll. 


Az amerikai Szabadság szobor

57

Kitekintés  159 millió ügyfél és 50 millió tag érdekeit képviselik

Hírek Brüsszelből Szerző: Az Európai Bizottság „Zöld Könyvet” (zöld könyvnek hívják az előzetes konzultációs anyaVáradi got, majd miután véglegesítették, illetve jóváhagyásra került, átalakul „Fehér Könyvvé”) Lajos hozott nyilvánosságra „a pénzintézetek vállalatirányítási rendszeréről, illetve javadalmazási politikájáról”. az európai Szövetkezeti Bankok Egyesülete (ESZBE) üdvözli a Bizottság azon erőfeszítését, hogy vizsgálat tárgyává tegye a pénzintézetek irányítási rendszerét, különös tekintettel a pénzügyi válság során előkerült gyengeségekre. A szövetkezeti bankok egyetértenek azzal a célkitűzéssel, hogy erősítsék a vállalatirányítási rendszert, ahol az szükséges, s a változásoknak arányos és megfelelő módon kell bekövetkezniük. Ennek során azonban ügyelni kell arra, hogy a szövetkezeti eredet ne merüljön feledésbe. Ma az európai szövetkezeti bankoknak 159 millió ügyfelük van, ebből több mint 50 millió a tag. Átlagos piaci részesedésük 20%, de például a kis- és középvállalkozási üzletágban megközelíti a 30%-ot.

Jogi helyzet: A Római Szerződés elismeri a szövetkezeti jogi formát, s ezt megerősítette egy Európa Tanácsi (EC) Szabályzat, 1435/2003 szám alatt, mellyel megalkották az Európai Szövetkezeti Társaság Alapszabályzatát. Tevékenységük tere és irányultsága: a szövetkezeti bankok elsődleges feladata tagjaik gazdasági érdekeinek előmozdítása, a profit maximalizálás helyett. A rövid-távú érdekek helyett a hosszú távú perspektívát helyezik előtérbe, s helyben kívánják kiszolgálni tagjaikat, ügyfeleiket, akik elsősorban a lakosság, a háztartások és a kkv soraiból kerülnek ki, egyszóval kiskereskedelmi (retail) banki tevékenységet végeznek. Demokratikus ellenőrzés elve: Ma az európai szövetNagyon fontos tulajdonságuk a szövetkezeteknek, ami lényegében kezeti bankoknak 159 megkülönbözteti őket más társasági formáktól, az „egy tag – egy millió ügyfelük van, ebből több szavazat” elve. Ez megakadályozmint 50 millió a tag. Átlagos piza azt, hogy egyes részvényesek átvegyék az ellenőrzést. aci részesedésük 20%, de példá A központi szervezetek a helyi ul a kis- és középvállalkozási üzbankok tulajdonában állnak (fordított piramis): a szövetkezeti bankok letágban megközelíti a 30%-ot. „alulról-felfelé” szerveződtek. A helyi bankok földrajzi alapon jöttek létre, Alátámasztandó a szövetkezeti s ők létesítették a regionális, vagy bankok elkötelezettségét az átlát- országos szervezeteiket, pl. csúcshatóság iránt, az ESZBE felsorolja bankjukat. azokat a főbb jellegzetességeket, melyek a szövetkezeti bankok sa- Az Európai szövetkezeti bankok játjai. Ezek: aggódnak a Bizottság Betétgaran A tagi tulajdonlás: a szövetkezeti cia javaslata miatt bankok helyi ügyfeleik tulajdoná- Hervé Guider, az ESZBE vezérigazban vannak, s a tagok ellenőrzik gatója kijelentette, hogy ugyan tevékenységüket. nagyra értékelik a Bizottság azon

58


erőfeszítéseit, melyek a fogyasztói bizalom erősítésére és a betétbiztosítás konvergenciájára irányulnak, de úgy ítélik meg a szövetkezeti bankok, hogy a betéteseket úgy lehet a legjobban megvédeni, ha az új direktíva erősíteni fogja a bankipar szilárdságát, s ezzel együtt a pénzügyi stabilitást. Az ESZBE nincs meggyőződve arról, hogy a jelenlegi javaslat ebbe az irányba haladna. Sőt, megítélése szerint nagy terhek rakódnának a bankokra, s aránytalanul magas többlet tőke követelményekkel járna. Azon is meglepődött – tette hozzá – hogy az új javaslat nem veszi figyelembe a már meglévő rendszereket, melyek magát a pénzintézetet védik, s ez által biztosítják annak likviditását és fizetőképességét. Ezek a rendszerek kiállták az idő próbáját, s évtizedeken keresztül bizonyították rugalmasságukat, a legutóbbi pénzügyi válság idején is. Az ESZBE szükségesnek ítéli a Bizottság javaslatának jobbítását a következő területeken: (1) tőkekövetelmény nagysága, korábbi állapot szerint; (2) különbségtétel a hozzájárulások terén a bankok kockázati profiljának alapján; (3) a védelmi alap felépítésének idejére vonatkozóan; (4) egy bankcsődöt követő kifizetési időt illetően. Ugyanakkor fenn kell tartani „a korai beavatkozási intézkedések” lehetőségét, mint a kifizetések alternatíváját, mivel ezek az intézkedések gyakran kevésbé költségesek, s hatékonyabbak, különösen a fogyasztók perspektívájából 

Sport  Takarékszövetkezeti Horgászkupa 2010.

Diósjenő remekül vizsgázott Szerző: New York − világváros az Atlanti óceánba ömlő Hudson folyó jégmentes (hála a GolfK. I. L. áramlatnak) torkolatánál. A folyótól alig kétszáz méternyire lévő szálloda 26. emeletén az ablaknál állt Lukács István, és nézte a folyóparton a botjaikat lóbáló horgászokat. És bár az idő is kellemes volt, ő azonban nem vágyott most a pecások közé. annak ellenére, hogy a halfogással járó tevékenység évtizedek óta legkedvesebb szórakozása. A Drégelypalánk és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke, − akit jó szerencséje abban a kegyben részesített, hogy egy küldöttséggel eljuthatott a „nagy víz” túlsó oldalára − itt az óceántól alig kétórányira, a szeretett és vadregényes Ipolyra gondolt, megannyi Nógrád megyei horgászparadicsomra és arra, hogy néhány hét múlva Diósjenőn, mint házigazda fogadja a takarékszövetkezeti horgászokat, az OTSZ Horgászkupa küzdelem keretében. Ezúttal immár 14. alkalommal írták ki ezt a versenyt. A helyszín is telitalálat volt − a diósjenői horgásztavon már volt ilyen. Az ilyen vetélkedők lebonyolításában már kellő gyakorlattal rendelkezik a Drégelypalánki Takarékszövetkezet. Borítékolható volt, hogy a zökkenőmentes rendezés nem marad el − és így is lett! És ez nem is kis szó. Mert aki ismeri az ilyen versenyekkel kapcsolatos tennivalókat, a lebonyolítás technikáját, tudja: bizony könnyen becsúszhat néhány gikszer, amiből aztán „elefántot” is lehet csinálni. Ilyenre sajnos volt is példa az elmúlt években. Most azonban flottul ment minden. Még az időjárás is kegyeibe fogadta a résztvevőket. Igaz, éjjel hatalmas vihar tombolt, de reggel már ki-kikandikált a nap a felhők közül; nem lehetett panasz az időfelelősre. Nem is hagyta ki a kínálkozó poént a nagy pecás hírében álló, a humoráról ismert Holes Imre a Cserhátvidéke Körzeti Takarékszövetkezet első embere, a Nógrádi Meszöv elnöke, aki

a verseny lebonyolításában is segített. Mint utólag bevallotta a díjkiosztón, ő bizony kisétált éjjel a zuhogó esőben, a kemping rétjére, a villámoktól cikázó égre emelte tekintetét, s arra kérte a Mindenhatót, ha már ilyen szépen összejött ez a 14 csapat a magyar Svájcnak is tekinthető Diósjenőn, ne rontsa már el a pecások eme ünnepét. − Ebből is látható gyerekek, hogy én még a felsőbb hatalommal is jóban vagyok, hiszen jobb időt nem is kívánhattatok volna vasárnap délelőttre. Sőt, ezúttal is meggyőződhettetek arról, hogy bizony „horgászpárti” a Mindenható! A Cserhát TKSZ csapatvezetőjének szavait vidám taps követte. A sportágban kevésbé járatosaknak a versennyel kapcsolatban eláruljuk: szúnyoglárvát használhattak az indulók, a kifogott halat élve kellett tartani. A mérlegelés után a zsákmányt visszaengedték a tóba. Az értékelésnél minden kifogott hal beszámít − olvashattuk a versenykiírásban. Az értékelés a súly és a szektorhelyezések alapján történik. Azonos szektorhelyezések esetén a súly dönt. Ahogyan ez várható volt − bejött a papírforma. Mind csapatban, mind egyéniben azok végeztek az élen, akik az elmúlt években jól szerepeltek. A tavalyi egyéni bajnok drégelypalánki Lukács István ezúttal (a főrendező!) nem indult a versenyen. A Törökbálinton ezüstérmes Dobos Krisztián nagy fölénnyel lett a győztes. A titkos esélyes Rabatin József (Takarékbank), aki korábban már volt bajnok, elcsípte a második

helyet, bizonyítva: az ő horgásztudománya nem a szerencsére épül. Hogy az időjárás mennyire befolyásolja a halak étvágyát, a kapást, azt jól mutatja az a tény, hogy tavaly Törökbálinton több mint 10 kilóval több zsákmányt fogtak ki, mint Diósjenőn! De hát a verseny akkor is izgalmas és nagyszerű, ha gyenge a kapás. Ilyen helyzetben különösen sokat számít a tudás, a tapasztalat. A tavalyi győztes Drégelypalánk megvédte elsőségét a megbízható és mindig kiegyensúlyozott teljesítményre képes Endrőd előtt. Akárcsak a múlt esztendőben, a Takarékbank szerezte meg a 3. helyet, ami mindeFolytatás a 60. oldalon

Eredmények férfiak. Egyéni. 1. Dobos Kriszti

án (Drégelypalánk) 4800 gramm, 2. Rabatin József (Takarékbank) 2440, 3. Lukács István II (Drégely palánk) 2180.

Nők: 1. Meretei Józsefné (Két hely) 620, 2. Szabó Nóra (Hajdú TKSZ) 540, 3. Plachi Mariann (Fókusz TKSZ) 40. Legnagyobb hal: János József (Zomba) 720 Csapatverseny: 1. Drégelypa lánk 18 pont, 10280 g (Dobos Já nos, Dobos Krisztián, Lukács István II, Deme József); 2. Endrőd 24 pont, 5850 g (dr Hunya István, Koloh Béla, Pintér László, Tímár Imre); 3. Takarékbank Rt 26 pont, 6100 g (Orosz Péter, Rabatin József, Mucsi Krisztián, Szegi Mihály)


59

Sport

Folytatás az 59. oldalról nekelőtt Rabatin József és Orosz Pé ter teljesítményének köszönhető. A viadal legjobb formájában lévő versenyzője minden kétséget kizáróan a drégelypalánki Dobos Krisztián volt. Pontosan a dupláját fogta annak a mennyiségnek, amennyivel a második helyezet rukkolt elő. A nőknél ezúttal sem férhetett kétség a kéthelyi Meretei Józsefné elsőségéhez, bár ha Szabó Nórának (Hajdú TKSZ) több szerencséje van, megszorongathatta volna az örökös bajnokot. Talán jövőre? No, de hol? Nagy András, a Bihar nagybajom és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke csapatával a kezdetek óta az egyik leglelkesebb résztvevője ennek az OTSZ Kupának.

− Voltunk már jobbak és leszünk is jobbak. És ha igaz, amit hallottam, hogy jövőre a Tolna megyei Zomba lehet a házigazda, annak mi nagyon örülnénk! Nagyszerű időben, remek hangulatban sorakoztak fel a résztvevők a díjkiosztáshoz, amelyen Varga An tal, az OTSZ ügyvezetője köszönte meg a versenyzőknek a sportszerű küzdelmet, azt a nagyszerű atmoszférát, amelyet teremtettek a szövetség rendezvényén, és annak a reményének adott hangot, hogy jövőre még többen küldik el nevezésüket, hiszen volt olyan év, amikor csak huszonegy csapat vetélkedett. Diósjenő polgármestere, Tóth János is elismerően szólt a rendez-

vényről, és arra kért mindenkit: vigyék el a festői település jó hírét. − Akkor tehát jövőre Zomba? − kérdeztük Danóczy Nándort a kupaverseny tapasztalt résztvevőjét, a Zombai TKSZ versenyzőjét. − Nyerni szeretnénk végre, dobogóra jutni. Jó csapatunk is van, talán segítene a hazai pálya… Jó előjelnek tekintem, hogy versenyzőnk, János József a legnagyobb halat fogta itt. Most azon múlik minden, hogyan dönt takarékszövetkezetünk vezetősége… Bízom abban, hogy elnök asszonyunk, Fa zekas Ferencné és helyettese, Beke Attila kimondják a horgászokat boldogító „igent”, hiszen egy ilyen esemény Takarékszövetkezetünknek is jó hírverés. 

 Két kirendeltséget is vezet

A verhetetlen ahogy jön felénk a stégen, integet

és mosolyog. – Igen, igen, emlékszem. Tavaly megígértem… Nem is tudom, mit mondjak? Inkább kérdezzen! Meretei Józsefné, Zsuzsa, a Kéthelyi TKSZ dolgozója, a balatonszentgyörgyi és a somogysámsoni kirendeltség vezetője, az OTSZ Horgászkupa örökös bajnoka. Évek óta mindig az első helyen végez. A tavaly Törökbálinton lebonyolított verseny után szabadkozott, várjuk meg a jövő évet. Ha nyer, akkor nyilatkozik. Most is biztosan szerezte meg az elsőséget. − Igen, ezúttal is a Hajdú Takarék ügyes versenyzőjével, Szabó Nórá val végeztünk az élen. A horgászathoz szerencse is kell, nekem volt. − De hát hosszú évek óta mindig csak a szerencse döntött? − Na, jó, érteni is kell a pecázáshoz. Sokat számít a tapasztalat. Ahogy mondják, érzék is kell hozzá. − Volt, amikor 8-10 kiló halat is fogott, és ezzel nyert. Itt Diósjenőn

60


ennek a töredéke is elég volt az elsőséghez. − Éjjel erős front, zivatar vonult át itt a Börzsönyön. A halak elbújtak, nem haraptak. Hiába próbálkoztam az egyik csali után a másikkal, a vízmélységet is sűrűn változtattam, de ez sem segített. Az elsőségem az első nap után nem volt veszélyben. − Mi a sorsa annak a több tucatnyi díszes serlegnek, amelyeket az évek során elnyert? − Takarékszövetkezetünk központjában, Marcaliban az elnök asszony Berkes Györgyné szobáját díszítik. − Befejezésül arról, hogyan kezdődött ez a szerelem… − Hát igen, valóban nagyon megszerettem a horgászatot. Tizenöt-tizenhat évesen rendszeresen eljártam barátaimmal ide-oda pecázni. Ültem a parton és néztem őket, néha olvastam. Tetszett, amikor kifogtak egy-egy halat. Gyakran arra kértem a fiúkat, dobják vissza a vízbe. Kinevettek. „Majd a sajátodat!”, ugrattak, és arra biztattak,

hogy én is fogjak pecabotot. „Hát, jó”, feleltem dacosan. És második vagy harmadik próbálkozásomnál akkora méretes pontyot fogtam, hogy a fiúk szája tátva maradt… Istenem, de régen volt! Ez a sikerélmény aztán meghatározóvá vált számomra. − Elárulná azt is, mi az igazán szép ebben „az egészben”? − Az OTSZ Horgászkupán mindenképpen kint vagyunk a természetben, az, hogy újra összejövünk, régi barátként, ismerősként köszöntjük egymást. És ha jó a kapás az csak ráadás. Én a halak 80-90 százalékát visszaengedem a vízbe. Persze, ha egy 2 kilós ponty akad a horogra, annak annyi. Családom örömére… Kovai Iván

Szóra érdemes  Több kedvtelés is színesíti az OTSZ alelnök életét

Énekhang a pénz világából Szerző: Azt tartják: szerencsés ember az, aki szereti a munkáját és még szerencsésebb, Ábra- akinek a munkája mellett hobbija is akad, amely kiegyensúlyozottá és boldoghám gá teszi az életét. Ezt a gondolatsort követve Dr. Turi Dénest, az OTSZ alelnökét Móni és a Somogy Takarék Szövetkezet elnökét igazán kedvelheti Fortuna Istenas�szony, hiszen munkája mellett több kedvtelés is színesíti az életét. – Ha jól tudom, igen komoly gyűjteménye van. Hány dalt tud ezek közül elénekelni? – Úgy gondolom valamennyit. Csak azok kerülnek be a kockás füzetbe, amelyeket meg is tanultam. Mára már komoly kutatómunkát igényel, ha újabb, nekem tetsző dallal szeretném bővíteni a kollekciómat, mert elfogytak a környezetemben fellehetőek. Egyszer - kétszer már az is előfordult, hogy az asztalnál muzsikáló zenésznek olyan dalt tudtam mondani, amit Ő nem ismert.

takarékos körökben legendás az Ön

énekhangja. Rengeteg eseményen szórakoztatta már közönségét és méltán tett hírnévre szert. Hogyan kezdődött ez a „dalos korszak”? – Falusi gyerekként a családban többször énekeltünk, a zene és az éneklés szeretete innen jött az életembe. Kedvtelésem között az egyik a nótázás, ami számomra inkább életérzés és remek alkalom arra, hogy szórakoztassam a barátaimat és magamat, valamint új ismeretségekre tegyek szert. Már viszonylag fiatalon kiderült, hogy „jó fülem” van, és nagyon könnyen megtanulom a dalokat, pusztán hallás után. Az általános és a középiskolában énekkaros voltam, de a kötelező kóruspróbákon kívül is szívesen énekeltem együtt a barátaimmal. A kedvtelés később szorgalmas gyűjtésé alakult, elkezdtem lejegyezni a dalokat, amelyeket megtanultam, mára egy több mint ezer nótát, népdalt tartalmazó gyűjteménnyel büszkélkedhetem.

– Van-e kedvenc dala? – Mindig bajban vagyok, ha kedvencet kell megnevezni, mert az újdonság varázsa rám is hat, így általában a legújabb „szerzeményeimet” éneklem a legszívesebben. Persze akadnak nagy kedvencek a régebbiek közül is, például a Rákóczi megtérése egy megunhatatlan örök dal számomra. – Gondolom sok ismert és érdekes emberrel megismerkedett már az éneklésnek köszönhetően. – A jókedv nem szégyen és azt tapasztaltam, hogy egy jó társaság, poharazás közben vagy utána tud és akar is szép magyar dalokat énekelni. Nagyon sajnálom, hogy a kimondottan magyar dal a nóta, a népdal és az operett elfelejtett gícses termékként van kezelve egyeseknél pedig ez a nemzeti kultúra része. Sok ismeretséget kötöttem már és jó pár érdekes találkozásnak is részese voltam, az éneklés által. Az egyik kedvenc történetem Jászai Joli nénihez fűződik, akinek a fia

egyszer a telkemen mennyezetfestés közben hallott énekelni, és annyira tetszett neki, hogy megkért két hét múlva menjek át a birtokukra, mert vendégségbe jön az édesanyja, aki imádja a nótákat. Mondhatom nagyon kellemes estét töltöttünk együtt Joli nénivel és a családjával. Más alkalommal, borlovag társaimmal a Balatonboglári Hegyközség egyik pincészetében fakadtunk dalra, ahol még az előző csoport is ott tartózkodott és a tulajdonos udvariasan megkért minket, hogy ne énekeljünk, mert nem szeretné, ha a másik csoportot zavarnánk. Természetesen befejeztük az éneklést, ám egy pár perc elteltével megjelent egy hölgy az asztalunknál és megkérdezte, hogy nem folytatnánk-e az éneklést, mert a másik társaság nagy örömét lelte benne. Kiderült, hogy Habsburg György ült a szomszéd asztalnál, aki szívesen hallgatta Kálmán Imre operettjeinek ismerős dallamait. Pár éve pedig Demján Sándor úr, az OTSZ elnöke tisztelt meg azzal, hogy egy baráti társaságban együtt énekelhettük a legszebb magyar dalokat, Sándor Dezső és zenekara magas színvonalú, igényes kísérete mellett. Itt vetődött fel, hogy lehetőség lenne az elhangzott számok legjobbjait cd- re felvenni, amelynek ez évben eleget is tettünk. A tervek között szerepel egy rövidebb válogatás felvétele is, amelyre a zenekarral együtt, úgy gondolom, büszkék lehetünk. A dalok egy részét barátaimtól tanultam, azok kedvenc számai voltak, tehát az irántuk való tisztelet miatt és szeretettel kerültek fel az albumra. Folytatás a 62. oldalon


61

Szóra érdemes

kimennék, de azt gondolom ez már tényleg „csak” vágyálom marad.



A féltett sétapáca gyüjte mény

62

se. A trófeák egy része a nagyatádi Takarék tárgyalótermének falait díszítik, így mindennap kicsit a természetben érezhetem magam. Ma már vadászni is inkább ezért az érzésért járok, nem bánt, ha nem lövök semmit. Tavaly a vadásztársaságunk területén előforduló legnagyobb bikát sebesülten találtam, de nem lőttem ki, hanem felhívtam a vadásztársaságot, hogy van-e vendég, aki fizetne érte, még csak nem is sajnáltam, hogy nem az enyém lett a trófea. Előbb már említettem, hogy borlovag is vagyok. Lovagtársaimmal rendszeresen összejárunk, bortúrákat szervezünk, ahol más vidékek borait igyekszünk megismerni. A legnagyobb szenvedélyem az utazás. Évek óta igyekszem a Föld különböző szegleteibe eljutni. Az énekléshez hasonlóan ez is nagyon régi megszállottság, már gyerekként a földgömböt, és a földrajz atlaszt nézegettem, és terveket szövögettem a ”meghódítandó” országokról. – Említette, hogy több kedvtelése is Mára 70 országban jártam, rengeteg van. Meséljen egy kicsit róluk! érdekes és izgalmas dolgot láttam – Mindig irigyeltem azokat, akik a piramisoktól a kínai nagyfalon kegyerekkoruk óta egy hobbinak tud- resztül Új- Zéland és Tasmania csoták szentelni magukat, és abban, tel- dálatos természeti jelenségeiig. jes mértékben el tudtak mélyülni. Nekem nincs igazán szenvedélyes – 70 ország után van-e még, amit hobbim, de több elfoglaltságban is szeretne megnézni? nagy örömöt találok. Életem során – Vágyak mindig vannak. Régi álazon szerencsések közé tartoztam, mom volt New York, ahová idén végakik minden időben meglelték a le- re eljutottam, de Amerikában még hetőségeket és a barátokat, akikkel rengeteg felfedezni való maradt. közösen tudtunk örülni egy-egy hó- Nem jártam még a Grand Kanyonbortnak. Így kezdtem el annak idején nál és nem láttam még Los Angevadászni és jutottam el barátaimmal lest, Las Vegast, és az Inka birodalom kétszer is Afrikába, ahol igazán szép fővárosát sem. Ha elérhető lenne vadászélményeknek voltam része- számomra, a világűrbe is szívesen Folytatás a 61. oldalról – Azt hiszem, még rengeteg történetet tudna mesélni, amely az éneklés kapcsán esett meg Önnel. Tudna egy különösen kedveset említeni? – Még ’68-ban vagy ’69-ben, középiskolás koromban fordult elő velem Gyékényesen az alábbi szívmelengető történet és hozzá tartozik a meséhez, hogy akkoriban nagyon szigorúan vették faluhelyen az éjszakai rendzavarást, hangoskodást. A helyi vasútállomáson egy barcsi sportrendezvényről hazatérőben, a csatlakozó vonatra való várakozás közben szerenádot adtunk barátaimmal az állomásfőnök csinos leányának. Hamarosan ott is termett egy rendőr a mi rögtönzött kis koncertünkön és azt gondoltuk szigorúan csendre fog inteni minket. A biztos úr azonban csak hallgatta egy darabig a nótázásunkat, majd annyit mondott: folytassák csak fiúk, nagyon szépen énekelnek.


– Ha jól tudom, a dalgyűjteményen kívül van még egy különleges kollekciója. – Utazásaim során szokásommá vált, hogy egy-egy sétapálcával tértem haza. Mára több mint 50 pálcám van, köztük néhány nagyon szép és ritka darabbal. Akad nálam sétapálca Szingapúrból, amelyet vésett maláj jelek díszítenek és van egy pálcám, ami víziló csontból készült. Az egyik nagy kedvencem Olaszországból való és egy gyönyörűen megmunkált ezüst lófej ékesíti. A mexikói bambusznád bot is tetszetős fekete fehér színeivel. A legújabb szerzeményemre az idei New Yorki utamon tettem szert. A Wall Street-en sétálva a tőzsde szomszédságában akadtam rá egy bolt kirakatában. Rögtön beleszerettem és bár borsos árat kértek érte, megvettem. Egy csontból készült színes földgömb van a gombján, de az igazi különlegeségét az adja, hogy ez az egy darab volt a boltban belőle. Egyéb iránt a színvonalas üzlet egy golfklub szivarboltja volt. Ehhez hasonló sétapálcát eddig még nem láttam. – Mit szól a családja a rengeteg kedvteléséhez? – A kedvesem tudomásul veszi, mivel tudja, hogy az életem nem lenne teljes ezek nélkül. A két nagy lányom - akiket egyedül neveltem fel édesanyjuk korai halála után - már önálló életet élnek, a második házasságomból született Katinka pedig egy ötéves lelkesedésével hallgatja az éneklésemet vagy éppen a gondolataimat a különleges helyekről, ahol jártam. Mindig azt hittem: ahhoz, hogy az ember teljes életet tudjon élni, nagy szerencse kell! Én szerencsésnek érzem magam, mert a hobbinak tűnő elfoglaltságok sok örömet adnak. A természet szeretete, a vadászat izgalma, az utazás szenvedélye, a gyűjtés mániája, a családom harmóniája boldogsággal töltenek el, és én eközben „csak” énekelgetek, fütyörészgetek. 

Személyi hírek

Kinevezések

 Az OTIVA új, Ellenőrzési osztályvezetője Varga Lajos 2010. július 1-jétől.

 Az OTSZ Elnöksége Varga Antalt nevezte ki újra az OTSZ ügyvezetőjének – 2010. július hó 1. napjától 2014. június hó 30. napjáig terjedő határozott időtartamra.

 (1927. szeptember 27. Szakadát – 2010. június 19. Bonyhád)

In memoriam Gänszler Péter

őt idézve, a „festői szépségű Szakadáton” látta meg a napvilágot 1927. szeptember 27-én szeretett szülei második gyermekeként. Elemi iskoláit Szakadáton végezte, gimnáziumi tanulmányait Gyönkön kezdte, melyet 1944 őszén a háborús események miatt meg kellett szakítania, „levente”ként Ausztriába került, ott esett hadifogságba 1945 májusában. Hazatérése után folytatta gimnáziumi tanulmányait 1947 szeptemberéig, amikor szüleivel együtt kitelepítésre kerültek. Mindvégig a megyén belül kereste boldogulását, végül Nagykónyiban

letelepedő szüleitől indult vándorútra, véletlen folytán került Nagymányokra, a helyre, ahol családot alapított és ahol nagyon jól érezte magát. Sváb származását büszkén vállalta, szívesen beszélte a szakadáti és a nagymányoki svábnyelvjárást, de mindenekelőtt magyarnak tartotta magát. 1963. augusztus 06-án feleségül vette Édes Máriát, mely házasságból két gyermek született. 1967. április 16-án került a Takarékszövetkezethez, ügyvezetői munkakört töltött be, illetve az igazgatóság elnöki tisztségét is viselte, egészen 1988. január 01-ig, nyugdíjba vonulása időpontjáig. A Takarékszövetkezetnél végzett munka elismeréseként 1970ben „Kiváló Dolgozó”, majd 1975-ben „Kiváló Szövetkezeti Munkáért” kitüntetésben részesült. A Takarékszövetkezetnél viselt tisztségénél fogva aktív részt vállalt Nagymányok társadalmi és politikai életében. A munkáját szinte mindenekfelett szerette. Ahol tudott, segített. Precizitásával, feddhetetlenségével és korrektségével kivívta az emberek tiszteletét, Nagymányoknak megbecsült tagja

lett. Két gyermekét is arra nevelte, hogy álljanak ki igazuk mellett, ahol lehet, legjobb tudásuk szerint szolgálják és segítsék embertársaikat. Lassan kialakuló súlyos betegsége egy idő után helyhez kötötte, felesége gondoskodására szorult. A legnagyobb fájdalom számára házastársa, Mária visszafordíthatatlan betegsége és halála volt. De nem maradt egyedül. A családtagok mellett mindig volt valaki, aki felhívta telefonon, vagy rányitotta az ajtót. Megbékélt a sorssal, s ettől kezdve megnyugodva, derűsen élte napjait. Nyilvánvalóvá tette mindenki számára, hogy neki mi volt a legfontosabb: szűkebb és tágabb értelemben vett család; szülőfaluja Szakadát, amelyet sosem felejtett; identitása; a választott hazája Nagymányok és a Takarékszövetkezet. Utolsó éveit rajongva szeretett unokái aranyozták be. Péter bácsi! Nyugodj békében! Brauer János elnök-ügyvezető igazgató Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet


63

Rólunk írták

Sajtófigyelő A Mészáros Borház diadala, Tolnai Népújság, 2010. május 4. A Mészáros Borház Szekszárdi Merlot-ja nyerte a Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt., valamint az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség által kiírt és a Magyar Szőlő- és Borkultúra Kht. szakmai támogatásával megrendezett XII. Országos Takarékszövetkezeti Borversenyt, így idén ez a nedű hivatalosan a Takarékszövetkezetek Bora. Az országos versenyek között az egyik legrangosabb a takarékszövetkezeti. Ezúttal 240 minta érkezett a bírálatra, amelyből a szakmai zsűri egynek ítélt nagy arany (Mészáros Borház), huszonhatnak arany, hetvenkettőnek ezüst, és negyvenkilencnek bronz minősítést.

A jogelőd, a Tevéi és Vidéke Takarékszövetkezet ötven évvel ezelőtti megalakulásának jubileuma alkalmából szervezett nagyszabású gálaműsoron prominens személyek jelenlétében idézték fel a pénzintézet fejlődését és a régió gazdaságában betöltött kiemelkedő szerepvállalását.

Lendületben a takarékok, Privátbankár.hu, 2010. május 6. A Takarékszövetkezeti Integráció összesített mérlegfőösszege, saját tőkéje, betét- és hitelállománya is növekedett 2009-ben - áll az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség közleményében. Az OTSZ idei évre vonatkozó várakozásaival kapcsolatban Varga Antal elmondta: a magyarországi takarékok több száz milliárd forint – hitelezésre fordítható – betétállomány birtokában a hazai pénzügyi élet aktív szereplőivé válnak. Az 1800 bankfiókból álló hálózat, az ezt kiszolgáló számítástechnikai rendszer, valamint a kapcsolódó elektronikus banki termékeik ehhez olyan hátteret nyújtanak, amely az üzleti és az állami Megugrott a Takarékbank nyeresége, Napi Gazdaság, 2010. szféra szereplői számára is előnyöket jelent. – tette hozzá az május 4. 1993-ban létrehozott, jelenleg 113 tagot számláló OTSZ ügy A Takarékbank éves közgyűlésén a tulajdonos pénzintéze- vezetője. tek 380 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 1,48 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel elfogadták a bank éves Már lehet fizetni a kékfrankkal, Magyar Nemzet, 2010. május 10. beszámolóját. A profit 83 százalékkal múlta felül a 2008-ast, Csaknem egyéves tervezés és előkészület után pénteken új ami elsősorban a nettó kamatbevétel növekedésének volt fizetőeszközzel, a soproni kékfrankkal gazdagodott a hűség köszönhető. A betétállomány szinte ugyanakkora mérték- városa és határon átnyúló régiója. A nemzeti valuták mellett, ben (8,2 százalék) emelkedett, mint amennyire a hitelállo- egyfajta utalványként létező pénz elsősorban az azt kibocsámány apadt. Az előbbi összesen 295,5 milliárd, míg utóbbi tó HA-MI Összefogunk Európai Szövetkezet szerződött part154,2 milliárd forintot tett ki. nerei közötti elszámolásban lesz használatos. A szövetkezet jelenleg 160 tagot számlál, az év végéig pedig további 350 Ügynökökön keresztül is elérhetőek a kedvezményes hitelek, partnerrel szeretnénk gyarapodni - közölte Perkovátz Tamás Napi Gazdaság, 2010. május 5. soproni vállalkozó, hangsúlyozva: a pénzintézeti hátteret a Április végéig közel 318 milliárd forint új hitelt hagyott jóvá Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet biztosítja. a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), amelyből a hazai mikro-, kis- és középvállalkozások (kkv-k) fedezni tudták fejlesztési, 40 éves a Szabolcs Takarékszövetkezet, Szon.hu, 2010. máberuházási és forgóeszköz-finanszírozási igényeiket. A ked- jus 10. vezményes kamatozású és hosszú lejáratú hitelkonstrukci- Ünnepi közgyűlését tartotta a Szabolcs Takarékszövetkezet ók komoly segítséget nyújtanak a vállalkozásoknak, hiszen 2010. május 7-én, Újfehértón. A 40 éves évfordulót kiállítással, a feltételek igen kedvezőek. Az MFB mikro- és kisvállalkozói és ünnepi gálaműsorral tette emlékezetessé az Újfehértóról hiteleit a refinanszírozásra szerződött kereskedelmi banko- indult Takarékszövetkezet. Megkülönböztetett figyelemmel kon és takarékszövetkezeteken kívül ügynökök is segítik. köszöntötték az alapító tagokat, és az egykori tisztségviselőket. A rendezvényt megtisztelték a Takarékszövetkezeti IntegÖtven év töretlen bizalom, Tolnai Népújság, 2010. május 6. ráció Szerveinek (OTSZ, OTIVA, MTB Zrt.) vezetői is. A szövetkezeti alapelvek kiállták az idő próbáját. A vállalkozások, a polgárok és az önkormányzatok bizalma ötven éve Jól alakul a külkereskedelem, Népszabadság, 2010. május 11. töretlen - mondta Brauer János a Völgység-Hegyhát Takarék A külkereskedelmi mérleg többlete márciusban 653 millió elnök ügyvezető-igazgatója a pénzintézet tegnapi jubileu- euró volt, az egyenleg 167 millió euróval javult az előző év mi ünnepségén, Bonyhádon. Majd hozzátette: 39 település azonos időszakához képest - közölte első becslésében a Közszámláját kezelik, illetve egyre több közép- és nagyvállalkozás ponti Statisztikai Hivatal (KSH). A kivitel 6,141 milliárd, a bekeresi fel őket. A hitelállományuk múlt évvégére elérte a 13 hozatal 5,488 milliárd eurót tett ki. Euróban számolva az exmilliárd forintot. Örvendetesnek nevezte, hogy egyre többen port 18, az import 16 százalékkal nőtt a múlt év márciusához felismerik a devizahitelekben rejlő veszélyeket, és fordulnak viszonyítva. Suppan Gergelynek, a Takarékbank elemzőjének a forint alapú kölcsönök irányába. A Völgység-Hegyhát Ta- nem okozott meglepetést a pozitív egyenleg, annak mértéke karék kizárólag magyar tulajdonú pénzintézetként elsősor- azonban felülmúlta a várakozásokat. A Takarékbank 510 millió ban a vidék fejlesztésére hivatott - szögezte le Brauer János. eurós külkereskedelmi többletet várt márciusra.

64


Rólunk írták Kis cégeknek kishitel, Haszon, 2010. május 9. Új Magyarország Kishitel néven mikro- és kisvállalkozásokra szabott, új terméket indított uniós forrásból a Magyar Vállalkozásfinanszírozási Zrt. A termék beruházási, forgóeszköz-finanszírozási célra igényelhető. 35 hitelközvetítőnél érhető el, köztük sok kereskedelmi banknál, takarékszövetkezetnél. A hitel felső határa 50 millió forint (alsó limit nincsen), kamatmaximuma rendkívül kedvező - jelenleg 7,57 százalék, a THM pedig 7,6 százalék.

nem tudná olyan ütős rímmel befejezni megalkotója, mint régen. A „takarékszövetkezet" ugyanis már csak „takarékéként jelenik meg az új logóban. „A szövetkezeti tulajdonforma sosem volt igazán preferált a köztudatban, hogy finoman fogalmazzak" - indokolja a korszakváltást Varga Antal, az OTSZ ügyvezetője.

Októbertől használható a pozitív banki adóslista, Népszabadság, 2010. június 12. Jó ütemben halad a BISZ Zrt. pozitív adóslistájának feltölMilliomost avattak Nyíregyházán, szon.hu, 2010. május 17. tése, az adatszolgáltatás októbertől indulhat - közölte a cég. Május 14-én, pénteken délután került sor a Sunshine Rádió A Credit Reference szolgáltatás révén Magyarország első, és a 40 éves Szabolcs Takarékszövetkezet közös Széf játéka önkéntes csatlakozáson és hozzájáruláson alapuló pozitív Nyíregyházán, az Országzászló téren, ahol minden széfnyi- adóslista rendszere jön létre. Eddig 160 bank és takarékszötó kóddal rendelkező kipróbálhatta, hogy az ő kódszáma vetkezet csatlakozott, vagyis a hazai lakossági hitelpiac 70 nyitja-e a nettó 1 millió forintot rejtő széfet. A nyeremény- százaléka már szerződött ügyfele a szolgáltatásnak. játék célja azt volt, hogy még emlékezetessé, valakinek pedig felejthetetlenné tegye a Takarékszövetkezet jubileumát. Félszáz éves jubileumát ünnepelte a bonyhádi futóverseny, Az egész napos, színvonalas rendezvényen a kódtulajdono- teol.hu, 2010. június 14. sok déltől tehették próbára szerencséjüket. Másfélszáz résztvevő várta izgatottan a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet központi épülete előtt vasárnap reggel Imád ingyen pénzt felvenni a magyar, vg.hu, 2010. május 26. a TakarékPont futást indító vezényszót. A sportesemény ré A saját bankautomaták száma a harmadik legfontosabb sze volt a 10. Völgységi Könyvfesztivál programsorozatának. tényező a bankválasztásban, ugyanis az ügyfelek tudatában A versenyzők az egykilométeres távot megtéve, a Perczelaz ATM-hez az olcsó készpénzhez jutás képzete kapcsolódik kertben pihenhették ki a kocogás fáradalmait. Mint azt Szűcs – derül ki a Takarékbank és a Xallis Consulting közelmúltban Sándor, az idén 50 éves jubileumát ünneplő pénzintézet elvégzett, országos, reprezentatív felméréséből. Az adatok- kommunikációs munkatársa elmondta: szinte minden korból kitűnik, hogy a saját ATM hálózat nagysága főként a 18- osztály képviseltette magát a rendezvényen. 34 év közötti korosztály számára, illetve a nagycsaládosok számára kiemelten fontos tényező. A takarékszövetkeze- Kétezer Széchenyi Kártyát igényelnek havonta, Napi.hu, 2010. ti ügyfelek az elmúlt időszakban fele olyan gyakorisággal június 21. vettek fel készpénzt, mint a piaci átlag. Üdvözölte a Széchenyi Kártya felső értékhatárának 50 millió forintig történő felemelését az Országos Takarékszövetkezeti Elismerő oklevelet kapott a pénzintézet motorja, Tolnai Nép- Szövetség (OTSZ). A legfrissebb statisztikák szerint havonta újság, 2010. május 28. több mint kétezer új kártyát igényelnek a vállalkozások, a vis� Nyugdíjba vonulása alkalmából a Tolna megyei közgyű- szafizetési hajlandóság a Széchenyi Kártyás kölcsönök esetén lés elnökének elismerő oklevelét kapta meg Balázs Mihályné. más hitelekhez képest kedvezőbben alakul, a bedőlési arány Régen, 1972 óta dolgozik a Völgység-Hegyhát Takaréknál. rendkívül alacsony. Az OTSZ tagszervezetei az új értékesítési Az elismerő oklevelet dr. Pálos Miklós, a megyei közgyűlés csatornák bevonásával mára piacvezető pozíciót töltenek be alelnöke adta át tegnap Balázs Mihálynénak, aki évtizede- a Széchenyi Kártya programban, ráadásul a kihelyezés dinaken át a megye gazdasági és társadalmi életének aktív sze- mikája is folyamatosan növekszik, hiszen a hálózat tavaly az replője volt. Köszöntötték kollégái is, köztük Brauer János, a előző évhez képest 17 százalékkal növelte mind darabszámbonyhádi központú pénzintézet elnöke. ban, mind a megnyitott hitelkeretek tekintetében - mondja Varga Antal, az OTSZ ügyvezető igazgatója. Az elmúlt egy Szakítanak, Figyelő, 2010. június 10. évben az OTSZ tagszervezetei csaknem nyolcezer kártyát Olyan meglepő ötlettel rukkoltak elő a takarékszövetke- adtak ki, és ezzel 50 milliárd forint értékű folyószámlahitelt zetek, amilyennel eddig még sohasem: imázskampányt indí- bocsátottak a kkv-szektor részére - mondja az ügyvezető. tanak. Az időzítés bizonyára nem véletlen, mint ahogyan az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) új logójának A takarékszövetkezetek is fizetnek, Fn.hu, 2010. június 23. megjelenése sem. Az apró, ötszavas feliratban három elem Bár a korábbi hírek arról szóltak, hogy a takarékszövetkezeis utal arra, hogy hazai szolgáltatóval állunk szemben: a tri- teknek nem kell „bankadót” fizetniük, az Országos Takarékkolor, illetve a „magyartakarék" és „a hazai bank" kifejezé- szövetkezeti Szövetség (OTSZ) ezt cáfolja. „Természetesen sek. De nemcsak ez az újdonság a 133 takarékszövetkeze- a takarékszövetkezetek is vállalják a rájuk eső részt, akár öntet és velük 1600 fiókot tömörítő OTSZ új kampányában. A ként is” annak érdekében, hogy helyreálljon a költségvetési régi, „Útba esik jövet menet…" közismert szlogent ma már Folytatás a 66. oldalon


65

Rólunk írták

Folytatás a 65. oldalról egyensúly, javuljon a nemzetgazdaság helyzete – mondta Turi Dénes, az OTSZ alelnöke. Úgy vélekedett, hogy a befizetés kigazdálkodása nemcsak a takarékszövetkezeteknek lesz nehéz, hanem a többi piaci szereplőnek is. Az OTSZ alelnöke hangsúlyozta: a szövetkezeti szektor partner lesz a teherviselésben, de „igazságos és elviselhető” megoldást kérnek. Nyilvánvalóan a kormányzat is erre törekszik - mondta.

Eredményes évet zárt a Takarékbank Zrt. Mezőgazdaság, 2010. június 30. A Takarékbank Zrt. éves közgyűlésén a tulajdonos pénzintézetek 380 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 1,48 milliárd forintos adózás utáni eredménnyel elfogadták a bank 2009. évi beszámolóját. Az eredmény több mint 80 százalékkal múlta felül a 2008-as értéket, ami elsősorban a nettó kamatbevétel növekedésének, illetve a működési Ezután is segíti a takarék az árvízkárosultakat, Tolnai Nép- hatékonyság javulásának köszönhető. Miközben az összes újság, 2010. június 24. bevétel csaknem 10 százalékkal nőtt, a költségek emelke Ahogyan eddig is tette, a jövőben is segíti az árvízkárosulta- dése nem érte el a 6,5 százalékot. kat a Völgység-Hegyhát Takarékszövetkezet a Takarékbankkal együttműködve. Az elmúlt néhány napban a Takarékbank és a Húszezer Széchenyi kártya aktív, Napi Gazdaság, 2010. júliTakarékszövetkezetek több mint harminchárom millió forintot us 23. ajánlottak fel rászoruló családok megsegítésére. A Völgység- A Széchenyi kártyaprogram indulása óta mintegy 130 ezer Hegyhát Takarékszövetkezet is több bajba jutott településen, plasztik került kibocsátásra, összesen mintegy 763 milliárd így Csikóstőttősön és Sásdon, valamint Döbröközön is segí- forintnyi hitelkeretet biztosítva a kis- és középvállalkozói tett, illetve az országos viszonylatban legnagyobb pusztítást szektornak. A válság ugyanakkor a jelenlegi aktív kártyaelszenvedett Felsőzsolca segítségére sietett adományaival. használók számán is meglátszik. Az OTP Bank tájékoztatása szerint jelenleg mintegy 20 ezer aktív Széchenyi kártya A nagybankokon csattan az ostor, Világgazdaság, 2010. jú- (SZK) van forgalomban Magyarországon, amelynek mintegy nius 25. negyedét a legnagyobb bank bocsátotta ki. Csicsáky Péter Varga Antal, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség nek, a Takarékbank vezérigazgatójának tájékoztatása szeügyvezető igazgatója megerősítette, hogy a szektor is be- rint a bankhoz kapcsolt takarékszövetkezeteknek mintegy letartozik majd az adóalanyi körbe, és a takarékok nem a 7600 élő Széchenyi kártyás ügyfele van. A korábbi közlések mentességről, hanem az adó mértékéről tárgyalnak a kor- szerint az igényelt kártyák döntő többségét - 85 százalékát mányzat képviselőivel. Értesülések szerint a Magyarországon - vidéken igényelték a vállalkozások, így érthető, hogy miért működő hitelintézeti fióktelepek is részesülnek az összesen a takarékok piacvezetők az új kártyák kibocsátásában - jenagyjából 200 milliárd forintot kitevő extra teherből. lenleg a fennálló szerződött állomány értéke 47,84 milliárd forintra rúg. Nagyban kártyáznak a takarékok, Napi Gazdaság, 2010. június 25. Az OTP-nek plusz hárommilliárd forintba kerül a bankadó, A kormány várható intézkedéseként Orbán Viktor minisz- Napi Gazdaság, 2010. július 23. terelnök bejelentette, hogy a kis- és középvállalati (kkv) szek- A korábbi elképzelések szerint minden hitelintézet a tator megsegítése érdekében a Széchenyi kártya hitelkeretét valyi korrigált mérlegfőösszegének 0,45 százalékát fizette 50 millió forintra emelik, ezt a pénzt pedig beruházásokra, volna, de az adóalap a 4000-nél alacsonyabb lakosságszáilletve a pályázati önrészekhez is fel lehet majd használni. mú településeken működtetett fiókok arányában csökkent Ebben érzékelhetően jó lehetőséget látnak a takarékszövet- volna, ami jellemzően a takarékszövetkezeteknek jelentett kezetek is. A 2002 óta működő Széchenyi kártya program volna nagyobb kedvezményt. A végső változat szerint az tavaly az egyik legjobb évét zárta, az általános forrásszűke adó sávos lesz, 50 milliárd forintos mérlegfőösszegig - ebbe ellenére is - hangsúlyozta Varga Antal, az Országos Takarék- a körbe tartozik gyakorlatilag az összes takarékszövetkezet szövetkezeti Szövetség (OTSZ) ügyvezető igazgatója. és néhány kisebb bank - az adó 0,15 százalék (ez 150 millió forintos kedvezményt jelent 50 milliárdnál), míg az efölötti Valamennyi pályázó százezreket nyert, Tolnai Népújság, részre 0,5 százalék. 2010. június 30. Harminckét iskola összesen nyolc és fél millió forint érték- Már 23 tagú a TakarékPont hálózat, Világgazdaság, 2010. júben nyújtott be pályázatot a Tolna Megyei Kisiskolákért Ala- lius 26. pítványhoz. Az igények meghaladták a szétosztható pénz A TakarékPont hálózat a közelmúltban a 23. takarékszömennyiségét, de ezzel együtt - a szervezet tegnapi, Szek- vetkezettel bővült, és ezzel mintegy 340 takarékszövetkezeszárdon tartott ülésén hozott döntés értelmében - az összes ti fiók vesz részt ebben a szövetkezeti együttműködésben pályázó nyert. Az alapítvány összesen hétmillió forintot tu- tájékoztatta az MTI-t Csicsáky Péter, a Takarékbank elnökdott szétosztani, köszönhetően a támogatóknak: így a Tolna vezérigazgatója. A TakarékPontban részt vevő takarékok Megyei Önkormányzatnak, a Völgység-Hegyhát Takarékszö- immár a teljes szektor mérlegfőösszegének harmadával vetkezetnek, a Paksi Atomerőmű Zrt-nek és a Tarr Kft-nek. rendelkeznek. 

66


A Magyar Takarék az a bank, ahol országszerte 1800 fiók munkatársai és ügyfelei néven szólítják egymást, és a szónak ereje van. A rugalmas pénzügyi szolgáltatások és a személyes ismertség nyújtják azt, amit Ön egy pénzintézettôl elvár. www.magyartakarek.hu

2120 Dunakeszi, Alsógödi u. 12. Telefon: 06-27/540-465, Fax: 06-27/540-466, Mobil: 06-30/9327-807 E-mail: [email protected]

Web: www.sz-bau58.hu

telepítések:  ATM  Éjszakai trezor  Valutaváltó

REKLÁMOK

ELŐTETŐK MONITORÁRNYÉKOLÓK

Takarék. Bázel 1-től 3-ig, az OTIVA szerint Túl vagyunk már a szovjet borotva elven?! Lehet, hogy minden arc más, de csak az első alkalomig

Recommend Documents