Tájváltozások – kényszerek és lehetőségek a tájváltozások kezelésében
• Gazdasági kényszer : ipar, bányászat; energiatermelés; erdőgazdaság; folyószabályozás; stb. • Felhagyás → bolygatott, degradált állapot – megbolygatott táj, ellenőrzés nélkül ad hoc alakítva – kényszer → helyreállítás: rehabilitáció, rekultiváció, revitalizáció
• Egyéb kényszerek → víz-, talaj-, levegőszennyezés, „hazard”, „risk” – ezeket a kényszereket a tájhasználatban is meg kell jeleníteni
• Új gazdasági kényszer → „tájsebek” hasznosítható kezelése • Lehetőség → javítás, átalakítás – a földrajz képes leginkább ajánlásokat adni hozzá – pl. meddőhányók hasznosítása → energiaerdő-, energiafű-termesztés – bányatavak → rekreáció
• Tájesztétikai negatívumok • Példák: – természeti táj - Szigetköz – ipari táj – Ózd, Salgótarján összehasonlítása • további hanyatlás • kibontakozás kezdete
– külföldi példa: IBA projekt – felhagyott külszíni barnaszénfejtések hasznosítása
Az Ózd környéki kultúrtájváltozás tanulságai A kultúrtáj egyensúlya a 19. századig. Folyamatos kultúrtájtorzulás a 19. század közepétől: - Kőszénbányászat, kohászat, - Nehézipari kombinát. - Völgyek beépítése, erdőirtások – faigény! Bányanyitások, meddőtelepítések.
A napi ingázás körzeteinek alakulása Ózd vidékén 1 = 1900 körül, 2 = 1900–1950 között, 3 = az 1970-es években
Az ipari-”urbanizációs” tér kitölti a völgyeket
A táj „erodálódása”
Közvetett városkörnyéki hatások - Erdők gyors pusztulása - Kezeletlen bányahatások - Vízkészlet csökkenése - Hulladékok lerakása - A művelt terület csökkenése - A torzuló (etnikai és demográfiai) falusi társadalom erős passzivitása - A „falukörnyék” pusztulása befelé tart
(Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont)
(Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal)
A hazai fapiac hivatalos és a becsült illegális kitermeléssel növelt forrás oldalának, valamint felhasználási oldalának alakulása, millió m3, 1993-2006 (Forrás: REKK)
Mai „tájértékek” 1980 után: Az ipari táj leépülése A kultúrtáj torzulása nem csökken, hanem új irányban erősödik
torz centrum összeomló falusi tér leépült ipari zóna felhagyott bányák pusztuló erdők
A Salgótarján környéki ipari táj változása Under-mining
A Salgótarján környéki szénbányák a 19-20. században
Szék-völgyi külfejtés
Szerkesztette: Csüllög Gábor
szénbánya
város
falvak
Az erdősültség változása a Medves-térségben a 18. századtól
nincs változás erdőirtás újraerdősítés egyéb növényzet
Szerkesztette: Karancsi Zoltán
A szénbányászat okozta tájterhelés meddőhányó alábányászottság felszínberogyások település jelentősebb egykori szénbányák
Szerkesztette: Karancsi Zoltán
Területhasznosítás a Medves-térségben
település rekreációs terület zöldség, gyümölcs tarvágás szálaló vágás rét szántó fiatal erdő erdős liget erdő bazaltbánya meddőhányó (bazalt) meddőhányó (szén) homokbánya rom
Szerkesztette: Karancsi Zoltán
A felszínre ható antropogén tevékenység intenzitása
Szerkesztette: Karancsi Zoltán
Rehabilitációt igénylő terek a Medves-térségben
Az energiaigény a jövőben is nőni fog!
Az energiafogyasztás egyenlőtlensége egy főre eső energiafogyasztás
Fosszilisok ~85% → jövőben is sokáig dominálni fognak!
Mai állapot
• • • • • •
lakókörnyezet és iparitáj-maradvány keveredése domináns barnaövezet nincs igazi gazdája a városi és városkörnyéki ipari tájnak komoly környezeti problémák (vízminőség, nehézfém, por), meddőhányók, felhagyott bányatárók, kőbányák az alapvető nehézséget a felhagyott ipari terek megfelelő felszámolása adja, ez viszont csak az új funkciókkal összefüggő finanszírozással valósulhat meg jelenleg erős korlát a városi és központi funkciók nyolcvan év alatt sem megfelelő szintű kiépülése
VízenergiaEufrates az Atatürk-gát megépítése előtt…
…utána Jangce -gát, 18 GW
Freudenau - erőmű Bécs belterületén (épült 1998-ban)
Bős - vízerőmű
Dunakiliti - „az otthagyott duzzasztómű”
Első katonai felmérés, 1784
Szigetköz - 2005
Vizes élőhelyek • A Föld vizes élőhelyeinek kiterjedése: 8,6 millió km2 (kb. a szárazföldek 7%-a). • Nagyobb részük a trópusokon és a szubtrópusokon, harmaduk a tajga övezet láp- és mocsárvidékei teszik ki. • Mérsékelt övben kevesebb, mint 20% található. • Világszerte rohamos ütemben pusztulnak, különösen Európában és Észak-Amerikában
Magyarországon: folyószabályozások előtt: a Kárpát-medence kb. negyedét borították ezredfordulón 2-3%-ra becsülték kiterjedésüket
Példa a bányászati tájrehabilitációra - Lausitz
IBA projektek
„Energiatáj” Welzow határában Nap-, szélenergia és biomassza
