TÁJÉKOZTATÓ OROSZORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉS KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSÁRÓL. különszám

TÁJÉKOZTATÓ OROSZORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETÉNEK ÉS KÜLKERESKEDELMI KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSÁRÓL különszám

Összeállította: AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ MAGYARORSZÁGI KERESKEDELMI KÉPVISELETE (AZ OROSZORSZÁGI FÖDERÁCIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARÁJA MAGYARORSZÁGI KÉPVISELETE RÉSZVITELÉVEL)

2 Budapest Február 2006

TARTALOM I. O R O S Z O R S Z Á G G A Z D A S Á G I H E L Y Z E T E ...................................3 1.1. OROSZORSZÁG

ELNÖKÉNEK

V.PUTYINNAK

SAJTÓÉRTEKEZLETE OROSZORSZÁGI

ÉS KÜLFÖLDI ÚJSÁGÍRÓK SZÁMÁRA. MOSZKVA, 2006. JANUÁR 31. ............................ 3

1.2. OROSZORSZÁG GAZDASÁGI FEJLŐDÉSE 2005-BEN ............................................... 9 II. OROSZ-MAGYAR GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS ..............................10 2.1. OROSZORSZÁG

ÉS

MAGYARORSZÁG

KÖZÖTTI

KERESKEDELMI-GAZDASÁGI

EGYÜTTMŰKÖDÉS .....................................................................................................10

2.2. AZ OROSZ FÖDERÁCIÓ KERESKEDELMI ÉS IPARI KAMARÁJA ............................13

Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

3

I. O R O S Z O R S Z Á G G A Z D A S Á G I H E L Y Z E T E 1.1. Oroszország elnökének V.Putyinnak sajtóértekezlete oroszországi és külföldi újságírók számára. Moszkva, 2006. január 31. (rövidített szöveg) O.BOJKO: Vlagyimir Vlagyimirovics, mi vezérelte Oroszországot a prioritást élvező irányok kiválasztása során a „nyolcak” közé történő belépéssel kapcsolatban? Melyek ezek az irányok? Mit válaszolna a szkeptikusoknak, akik úgy vélik, hogy Oroszországnak nincs helye a „nyolcak” között? V.PUTYIN: A fő témák kiválasztásakor, amelyeket javasolunk, hogy nyáron Péterváron a „nyolcak” tekintsenek át és vitassanak meg, azok a problémák és kihívások vezéreltek bennünket, amelyekkel a szó legszorosabb értelmében szembekerül az emberiség. Ez az egyik szempont. A másik. Abból indultunk ki, hogy a témaválasztás során olyan témákat válasszunk ki, amelyek megoldásában Oroszország tevékenyen és hatékonyan részt tudna venni. Ezért természetes lenne, hogy a partnereinkkel folytatandó konzultációkon az alábbi témákra essen a választásunk: első – a világ energetikai biztonsága, második – harc a fertőző betegségekkel, és a harmadik – az oktatás problémái. Egyébként mindezeket a témákat gyakorlatilag folyamatosan tárgyalják a „nyolcak” találkozóin. Mi azt javasoljuk, hogy ezek legyenek a fő témák. Valamennyi partnerünk ezzel egyetértett. Ami a rosszakaróinkat érinti, akikről Ön említést tett, tudom, hogy hazánknak vannak ilyen megrögzött rosszakarói. Ezek mind megrekedtek a múlt században, ezek mind „Szovjetunió szakértők”. Bár a Szovjetunió már nem létezik, ezek még mind ott vannak, mivel nincs más szakmájuk. Hát mit lehet nekik mondani? Én ismerem a „nyolcak” vezetőinek hangulatát. Senkinek sincs ellenvetése, mindannyian egyetértenek azzal, hogy Oroszország csatlakozzon ehhez a klubhoz és tevékenyen részt vegyen benne, mivel a világon fokozódnak a különbségek és nő az egyensúlyhiány. Nő az életszínvonalbeli különbség az úgynevezett arany milliárd és a legszegényebb országok között. Oroszország, egyrészt, igen jó eredményeket tud felmutatni gazdasági és pénzügyi fejlődése tekintetében. Ugyanakkor, sajnos még nem dicsekedhetünk azzal, hogy gazdag a lakosságunk. Nagyon sok szegény ember Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

4 él hazánkban. Ez a mi problémánk és a mi fő feladatunk – az, hogy csökkentsük a szegények számát hazánkban. És ebben az értelemben, mi, mint egy olyan ország, amelynek ilyen fejlődő gazdasága és szociális szférája van, jobban értjük a fejlődő országok problémáit,, mint talán bárki más a „nyolcak” közül. Éppen ezért abszolút természetes Oroszország jelenléte a „nyolcak” körében. Ezen kívül, a „nyolcak” – egy olyan klub, amely a globális problémákon, és mindenek előtt a biztonság kérdésén gondolkodik. De el tudja-e képzelni bárki a teremben itt jelenlevők közül, mondjuk, a globális nukleáris biztonság problémájának megoldását a világ nagy atomhatalmának, Oroszországnak a részvétele nélkül? Természetesen nem. Így hát mindazok, akik azt mondják, hogy nekünk ott nincs helyünk, csak mondogassák ezt tovább. Ez az dolguk. A kutya ugat, a karaván halad. O.SZOLOMONOVA: Oroszország és Ukrajna között a gáz szektorban fennálló kapcsolatokra vonatkozik a kérdésem. Úgy látszott, hogy az év elején minden megoldódott, mindenről megállapodás történt. Ön személyesen találkozott Juscsenkoval. Úgy nézett ki, hogy minden rendben van. Most, mint tudjuk, Ukrajna ismét kivesz gázt a vezetékből, ráadásul igen nagy mennyiségben, a Gazprom pedig egyre csak növeli az Európába irányuló szállításait. Hogyan értékeli Ön ezt a helyzetet? V.PUTYIN: Mindenek előtt azt a tényt, hogy közös álláspontot tudtunk kialakítani az ukrán vezetéssel Ukrajnának oroszországi energiahordozókkal történő ellátásával kapcsolatban, én rendkívül pozitívnak tartom mind a kétoldalú kapcsolatok, mind a világ és Európa energetikai szektora szempontjából. Véleményem szerint, az ukrán vezetés bátran és helyesen cselekedett, amikor vállalta ezeket a megállapodásokat. Ezek kompromisszumos megállapodások, mindkét fél elégedett velük. Ugyanakkor, Önnek igaza van, mindenről megállapodtunk, mindenki aláírta az árakra, az árképzésre, a szállítások volumenére vonatkozó megállapodásokat. És mindezen megállapodások ellenére, anélkül, hogy bármiféle konfliktus helyzet alakult volna ki, azt látjuk, hogy nagymennyiségű oroszországi gázt vesznek ki az Európába irányuló export vezetékből. A nagyon hideg időszakban Ukrajnában ez naponta 34-35 millió köbméter gáz kivételét jelentette. A Gazprom annak érdekében, hogy pótolja a nyugat-európai fogyasztók részére ezt a veszteséget, egyoldalúan 35 millió köbméterrel megnövelte a napi szállításokat. Mi történt ezután? Ukrán partnereink továbbra is naponta kivették a 35 millió köbméter gázt, plusz mindazt a mennyiséget, amelyet a Gazprom terven felül szállított, azaz napi 70 millió köbmétert. És most felteszem a kérdést a szkeptikusoknak, akiknek az volt a véleménye, hogy nem kell megépíteni a Balti tenger alatt az észak-európai gázvezetéket. Szükség Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

5 van-e erre a gázvezetékre Nyugat-Európa stabil energia ellátásához? Az, aki a legtöbbet beszél erről a kérdésről, gondolkozzon el azon, hogy kinek az érdekeit képviseli: saját hazája lakosságának vagy valaki másnak az érdekeit. Reméljük, hogy sikerül rendezni kapcsolatainkat ukrán partnereinkkel. Örömmel tölt el az a tény, hogy a korábbi évektől eltérően őszintén megmondták, hogy ők megcsapolják vezetéket, semmit sem hallgattak el, vagy magyaráztak félre. Számunkra fontos, hogy fizessenek ezért a gázért a egyeztetett áron. Ezt meg lehet tenni október végén is, meg lehet tenni más módon is, mivel az Ukrajnába szállítandó oroszországi gáz mennyisége évi 17 milliárd lehet. Ez azt jelenti, hogy egy bizonyos időben kivételre kerül az egész volumen, és akkor majd meg kell állapodnunk az újabb volumenről, de fontos az, hogy ezt nem titkolják, minderről tárgyalunk. Remélem, hogy e kérdés tárgyalása pozitív eredménnyel zárul. M.MORENO: Tisztelt Elnök úr. A tervek szerint Oroszország az idén lép be a WTO-ba. Azonban mindeddig nem született megállapodás sem az USA-val, sem Kolumbiával. Melyek e probléma megoldásának perspektívái, amennyiben Ön úgy látja, hogy ez egy probléma, és Oroszországnak be kell lépnie a WTO-ba? Nagyon köszönöm. V.PUTYIN: Egészében véve, nekünk az a szándékunk, hogy továbbra is a WTO-hoz történő csatlakozás útján haladjunk. Mint már mondtam, ezt kizárólag olyan, számunkra elfogadható standard feltételek mellett és megállapodások szerint tesszük meg, amelyek nem lépnek túl azon a szokásos eljárás keretein, amelyet más országokkal kapcsolatban alkalmaznak ezen egyetemes nemzetközi gazdasági kereskedelmi szervezetbe történő felvételük során. Ha velünk szemben a szokásos megállapodások keretein túllépő követelményeket támasztanak, akkor, természetese, ilyen eljárással mi nem értünk egyet. Jelenleg a fő probléma – az Egyesült Államokkal kapcsolatos kérdések megoldása. Úgy gondolom, amint megállapodunk az USA-val, Kolumbiával is megállapodunk. Gyakorlatilag az összes többi ország – valamennyi partnerünk – támogatták Oroszország felvételét a WTO-ba. Egyelőre csak az USA tart bennünket vissza. Jelenleg is tárgyaljuk a kereskedelmi bankok bankfiókjaival kapcsolatos kérdést, azt hogy kaphatnak-e engedélyt arra, hogy Oroszországban működjenek. Erről már nyilatkoztunk: úgy látjuk, hogy számunkra ez nem elfogadható, mivel ez nem teszi lehetővé, hogy ellenőrizzük a pénzeszközök áramlását az Oroszországi Föderációban, és lényegében az USA pénzügyi körei egyetértenek velünk. Szakmai szinten mindenki számára minden világos, politikai szinten viszont konkrét lépéseket kellene tenni annak érdekében, hogy közelítsük álláspontunkat. Remélem, hogy erre Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

6 sor is kerül. Minden esetre, és ismerem az Egyesült Államok elnökének álláspontját: ő támogatja Oroszország belépését a WTO-ba. R.DENTON: Személy szerint hogy látja, mit sikerült elérnie ötévnyi munkája során? Elégedett eredményeivel, vagy többet szeretett volna elérni? V.PUTYIN: Az ember soha nem lehet elégedett azzal, amit elért. Mindig többet akar. Ugyanakkor teljes mértékben elégedett vagyok az elmúlt időszak eredményeivel. Visszaemlékszem 1999 őszére – és ha megnézzük a gazdaság, az államiság, a szociális szféra mai helyzetét, akkor nagy különbséget tapasztalunk, és ez pozitív előjelű. Megszilárdítottuk a Föderációt, helyreállítottuk a Csecsen Köztársaságban Oroszország alkotmányos rendjét, mégpedig jogi eszközökkel, elsősorban demokratikus eszközökkel: az alkotmányról, az elnök jelöléséről lebonyolított szavazás, a parlamenti választás nem nevezhető másként. Komoly lépéseket tettünk a gazdaság megerősítése érdekében. Gyakorlatilag törlesztettük külső adásságunkat. Készek vagyunk arra, hogy a jövőben gyorsított ütemben törlesszük Oroszország állami adósságállományát. Jelentős mértékben – több millióval csökkentettük a szegénységi küszöb alatt élők számát, jelentős mértékben csökkentettük a munkanélküliséget. Növeltük arany és deviza tartalékainkat. Kiegyensúlyozott gazdaságpolitikát tudtunk folytatni akkor, miközben az országba beáramoltak az olajdollárok, ezek egy részét a Stabilizációs alapba helyeztük. Jelentős mértékben növeltük a lakosság reáljövedelmét, s ez a legfontosabb. Természetesen még sok problémánk van. Remélem, hogy ugyanígy haladunk tovább, és ugyanilyen hatékonyan igyekszünk megoldani őket. Ehhez, azonban, természetesen dolgozni kell. Nem hinném, hogy minket vagy bárkit közülünk meglep az elnök, a kormány, az egész oroszországi vezetés feszített munkarendje. J.GRIGORJEVA: Mint tudjuk az év elején Oroszország megkezdte a piaci árakra való áttérést a szomszédaival történő, az energiahordozók szállításával kapcsolatos elszámolásban. Erről már sok szó esett, de mégis szeretném megérteni. Nem gondolja-e, hogy perspektivikusan az áttérés miatt elszalasztott politikai előny jelentősebb lehetne, mint a jelenlegi bevételek? V.PUTYIN: Nem gondolom, hogy legközelebbi szomszédaink tekintetében a piaci árképzésre történő áttérésből származó bevételek kárt okozhatnak politikánknak a posztszovjet térségben. Sőt, biztos vagyok abban, hogy éppen ellenkezőleg, ez segít külpolitikai feladataink és céljaink elérésében. Felhívom figyelmüket arra, hogy eltérően attól, amit egyesek állítanak, mi nem hirtelen tértünk és térünk át a piaci alapú árképzésre a szomszédainkkal történő elszámolásokban, hiszen a nem piaci alapú árképzés, gyakorlatilag a Szovjetunió volt Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

7 köztársaságai gazdaságának az oroszországi fogyasztók, az Oroszországi Föderáció állampolgárainak rovására történő dotálása már 15 éve tart. Csupán az ukrán gazdaság dotálása az oroszországi állampolgároknak évi három-öt milliárd USA dollárjába került. Évente! Összehasonlításként említem, hogy az Amerikai Egyesült Államok részéről Ukrajnának nyújtott segítség tavaly 174 millió volt, itt viszont évente három-öt milliárdról van szó. Tudják, hogy a Német szövetségi Köztársaság hatalmas összegeket költ a keleti tartományok gazdaságának felzárkóztatására. De ők a nemzet egyesítése érdekében költenek, mi viszont miért fizetünk? Ez az egyik momentum. A másik. Ezt a dotációt, az általunk 15 éven át nyújtott segítséget senki sem veszi észre, mintha ez lenne a dolgok rendje. De ez nem így van. nekünk is van saját gazdaságunk, saját országunk, saját állampolgáraink, saját nyugdíjasaink, saját katonáink, egészségügyi dolgozóink és tanáraink, akiknek szükségük van a támogatásunkra. És mi már régóta beszéltünk arról, hogy áttérünk a piaci alapú árképzésre, ez nem volt váratlan dolog, nem 2005 végén merült fel ez a kérdés. Emlékeztetem Önöket arra, hogy Ukrajnával már több éve beszélünk erről, egyebek között 2005. elején is szó volt róla. Semmiféle váratlan dolog nem érte partnereinket. Más partnereinkkel szintén beszélünk erről. Ez a második momentum. És végül a harmadik. a piaci árképzésre történő áttéréssel kapcsolatos egyetlen döntésünk sem voluntarista jellegű. Amikor évente kötöttünk Ukrajnával megállapodást, amelyben rögzítettük az Ukrajnába történő gáz szállítások feltételeit, valamint ugyanennek a szerződésnek másik részében megszabtuk az Európába irányuló gáz szállításainknak a feltételeit, akkor az egész korábbi időszakban Európa az Ukrajnával kötött megállapodásoktól függött. Az Ukrajnába szállított oroszországi gáz árát valóban politikai meggondolások és valamilyen érthetetlen megállapodások alapján állapították meg. Most Ukrajnával áttértünk egy világos árképzési képletre. Ez a formula kötődik az kőolaj, kőolajszármazékok, a gázolaj és a fűtőolaj világpiaci árához. Ezeket az árakat jegyzik a világpiacon, ez egyszerűen egy tőlünk független matematikai képlet. Ezt a képletet alkalmazzuk valamennyi nyugat-európai ország viszonylatában is. Most elmondhatjuk, hogy az oroszországi kormány akaratától függetlenül a világpiac fogja meghatározni ezt az árat. Ez, ami Ukrajnát illeti. Ami Nyugat-Európát illeti. A korábbiaktól eltérően nem egy, hanem két szerződést írtunk alá: az egyik az Ukrajnába történő szállításokra, a másik az európai tranzitra vonatkozik. Éppen ez biztosítja szállításaink stabilitását, ez garantálja nyugat-európai fogyasztóink ellátásának stabilitását. Én úgy vélem, hogy ez nagy előrelépés, amelyet Ukrajna és Oroszország tett az európai energetikai piac stabilitása érdekében. Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

8 KÉRDÉS: Sok európai újságírónak és vezetőnek is az a véleménye, hogy politikai céljai elérése érdekében Oroszország fegyverként használja az energiát. Milyen mértékben váltották fel a mai Oroszország gázvezetékei a szovjet időszak rakétáit? Köszönöm. V.PUTYIN: Először is, van még elég rakétánk. Sőt, dolgozunk az elrettentő nukleáris komplexum fejlesztésén. Mint tudják, nemrégen próbáltuk ki az új ballisztikus fegyverrendszereket. Tavaly előtt sikeres kísérleteket végeztünk olyan fegyver komlexumokkal, amelyekkel egyelőre a világ más országai nem rendelkeznek, és aligha előznek meg bennünket. Franciaország elnökének teljesen bizalmas alapon megmutattam e rendszerek működésének alapjait, amikor látogatást tett az egyik katonai űrobjektumunkon. Ezek komoly rendszerek, amelyeknek mindegy, hogy van-e velük szemben rakétaelhárító rendszer, vagy nincs. Ami az energetikát illeti. Az orosz kollégájának kérdésére válaszolva éppen az imént mondtam, hogy partnereinkkel ugyanolyan árképzésre térünk át, mint Németországgal, Franciaországgal, Bulgáriával, Romániával. Ez az árképzési képlet az alábbiakat tartalmazza: az előző év alap átlagára plusz 0,5, megszorozva a gázolaj súlyozott átlagárával plusz 0,5, megszorozva a fűtőolaj súlyozott átlagárával. Ez nem tőlünk függ, és nem függ majd az oroszországi kormány akaratától. Amilyen árat fizet a piac a kőolajért és olajszármazékokért, olyan lesz a partnereinkkel kapcsolatban alkalmazott ár. Ez egy világos és igazságos árképzési képlet. Már több évtizede alkalmazzuk Európában. Akkor viszont miért alkalmazható a németeknél, és miért nem Ukrajnát illetően? Mindezeken kívül, Önnek, mint a nyugat-európai sajtó képviselőjének tudnia kell, hogy a volt szovjet köztársaságokkal kapcsolatban alkalmazott alacsony árak gondokat okoznak nagy nyugat-európai gazdasági ágazatok fejlesztése szempontjából. Például, az ukrán kohászat, amikor 50 dollárért kap ezer köbméter gázt, és még figyelembe vesszük a nagyon olcsó munkaerőt, láthatjuk, hogy teljesen dömping viszonyokat teremt a kohászati termékek világpiacán. Vagy nézzük a petrolkémiát. Vagy a műtrágyát. Hiszen ez csökkenti nagy nyugat-európai ágazatok fejlesztési lehetőségeit, és európai munkahelyeket veszélyeztet. Ez talán nem érthető? Mi nem sértjük meg a volt szovjet köztársaságokban élő fogyasztóink érdekeit, csupán mindenki mással azonos feltételeket alkalmazunk őket illetően is, és ezt igazságosnak tartjuk. Éppen ezért, véleményem szerint, nincs semmiféle alap arra, hogy valamiféle új energetikai fegyverről lehessen beszélni. Forrás: Oroszországi Föderáció elnökének internetes oldala.

Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

9 1.2. Oroszország gazdasági fejlődése 2005-ben (rövidített szöveg) Hazánk makroökonómiai helyzetét jelenleg az alábbi mutatók jellemzik. 2005ben a GDP 6,4%-kal növekedett a 2004. évi 7,2%-kal szemben. Az ipari termelés 2005-ben 4%-kal nőtt. 2005-ben javultak Oroszország és a külföldi országok közötti kereskedelem feltételei annak révén, hogy nagyobb mértékben emelkedett az export termékeink ára, és megnőtt a főbb orosz export áruk iránti kereslet. 2005-ben folytatódott az export dinamikus növekedése, teljes volumene mintegy 240 milliárd dollárt tett ki. (2004-ben – 185 milliárd dollár volt). Egyúttal az export több mint kétszeresen meghaladta az importot. 2006. január 1-én az arany- és valuta tartalékok újabb rekord szinten voltak, elérték a 182,2 milliárd dollár értéket. Január első két hetében 1,3%-os növekedés történt, az arany és valuta tartalékok értéke 184,6 milliárd dollárra emelkedett. Az OF Pénzügyminisztériuma 2005. decemberében 641,84 millió dollár összegben törlesztett külföldi adósságot, a hitel tőke részének törlesztésére 274,33 millió dollárt, a kamatokra 367,48 millió dollárt fizetett ki. 2005-ben igen dinamikusan nőtt a lakosság reáljövedelme. A lakosság reáljövedelmének a növekedése és a fogyasztói hitelezés bővítése hozzájárultak ahhoz, hogy a kiskereskedelmi forgalom 12%-kal, a lakossági fizetett szolgáltatások volumene 7,5%-kal nőtt. Továbbra is szilárd az ország pénzügyi helyzete. 2005-ben a föderációs költségvetés bevételei jelentős mértékben meghaladták a 2004. évi, 3 426,33 milliárd rubelt (a GDP 20,4%-át) kitevő mértéket. Az OF föderációs költségvetési bevételei 2005-ben elérték a GDP 24,23%-át (azaz 5 115,69 milliárd rubelt), a föderációs költségvetés kiadásai a GDP 16,55%-át (3 494,27 milliárd rubelt) tettek ki. A föderációs költségvetési többlet az év végén a GDP 7,68%-a, (1 621,42 milliárd rubel) volt. Jelenleg folyik a 2007-től kezdődő időszakra vonatkozó hároméves föderációs költségvetés tervezetének vitája, e költségvetés nem rögzíti majd szigorúan a bevételek és kiadások mértékét. Az OF Pénzügyminisztériuma szerint ez lehetővé teszi, hogy a stabilitást, a költségvetési irányok prognosztizálhatóságát összekapcsoljuk azzal a lehetőséggel, hogy operatív módon reagáljunk a helyzet változásaira. 2005-ben az OF-ban az infláció mértéke 10,9% volt, ez kisebb az előző évi mutatónál (11,7%). Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

10 Az oroszországi gazdaságban 2005-ben az olaj-gáz szektorban, a kőolaj, olajszármazékok és földgáz kitermelésében és előállításában fennmaradt a 2000-2004 években kialakult növekedési tendencia. Az olajkitermelés, beleértve a gáz kondenzátumot 2005-ben elérte a 470 millió tonnát. Az év folyamán tovább folytatódott földgáz kitermelés 2002 óta tartó növekedése, ennek mértéke 2005-ben 0,5%-ot tett ki. Összességében az utóbbi hat évben Oroszország gazdasága gyors ütemben fejlődőt, 1999-hez képest az ország GDP-je rubelben kifejezve csaknem 60%-kal nőtt. Az oroszországi gazdaság igen erőteljes fejlődéséről tanúskodik a tőkeberuházások jelentős növekedése: 1999-ben ezek mértéke közel 40 milliárd dollárt tett ki, míg 2007-re ennek több mint az ötszöröse várható. Növekednek a külföldi beruházások, elsősorban az élelmiszeriparban, gépkocsigyártásban és a mezőgazdaságban. A külföldi beruházások összvolumene meghaladja a 90 milliárd dollárt, ennek az összegnek csaknem egyharmada a feldolgozó iparban került beruházásra. A világgazdaság fejlődésének perspektíváiról az Egyesült Nemzetek Szervezetének égisze alatt a készült tanulmányban az USA, Kína és India mellett Oroszország a világ gazdasági növekedésének egyik hajtóerejeként szerepel. Forrás: Az Oroszországi Föderáció Gazdaságfejlesztési és Kereskedelmi Minisztériumának hivatalos internetes oldala

II. OROSZ-MAGYAR GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS 2.1. Oroszország együttműködés

és

Magyarország

közötti

kereskedelmi-gazdasági

A két ország közötti áruforgalomban pozitív irányú minőségi változás következett be az utóbbi három évben. Míg 2001-ben stagnált az orosz-magyar áruforgalom értéke, sőt még csökkent is 2002-ben (2000-2001. évi 2,8 milliárd dollárról 2,7 milliárd dollárra 2002-ben), 2003-tól viszont folyamatos növekedési tendencia tapasztalható. A 2003-2005-ös időszakban az Oroszország és Magyarország közötti áruforgalmat alábbi főbb mutatók jellemzik:

Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

11 2003 г.

Áruforgalom Export az OFből a MK-ba OF importja a MK-ból Egyenleg

2004 г.

2005 г.

millió dollár

%-ban kifejezve 2002-höz viszonyítva .

3.421

127,6

3.994

116,7

6.080

152,2

2.821

130,2

3.254

115,3

4.983

153,1

600

117,0

740

123,3

1.097

148,2

+2.221

134,3

+2.514

113,2

+3.886

154,6

millió dollár.

%-ban kifejezve 2003-hoz viszonyítva .

millió dollár.

%-ban kifejezve 2004-hez viszonyítva .

Az Oroszországi Szövetségi Vámhivatal adatai szerint 2005-ben a kétoldalú áruforgalom folyó áron több mint másfélszeresére nőtt, meghaladta a 6 milliárd dollárt, ezen belül a Magyarországra irányuló orosz export közel 5 milliárd dollárt tett ki, az import gyakorlatilag elérte az 1,1 milliárd dollár értéket. Az orosz exportban a többi árufajtát meghaladó ütemben nőnek az energiahordozó szállítások, s ennek következtében az utóbbi években jelentősen megnőtt részarányuk a Magyarországra irányuló orosz export szerkezetében, és 2005ben ez az arány 88,5%-ot tett ki. Ugyanakkor számos feldolgozóipari ágazat (alumínium, vegyi áruk, műtrágyák, fa, cellulóz, vaskohászati termékek és ezekből készült áruk) termékeinek a részaránya valamelyest csökkent. 2005-ben a feldolgozott termékek részaránya nem érte el a 10%-ot, a gépek és berendezések részesedése 1,6% volt. A Magyarországról érkező import szerkezetében a legnagyobb részt a feldolgozott nyersanyagok, anyagok és félkész termékek alkotják, 2005-ben ezek tették ki az import megközelítőleg 60%-át, a gépek és berendezések aránya 17,6%, az élelmiszeripari termékek és ezek előállításához szükséges nyersanyagok részesedése 21,4% volt. Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök 2005. február 16-17-i hivatalos moszkvai látogatása során új államközi egyezményt írtak alá az OF és a MK közötti gazdasági együttműködésről. Igen fontos az, hogy ez az egyezmény megteremtette a jogi alapokat az Orosz-Magyar Kormányközi Gazdasági Együttműködési Bizottság megalakításához, a Bizottság első, alakuló ülésére 2005. szeptember 19-20-án Budapesten került sor. Szeptember 20-án egynapos hivatalos munkalátogatást tett Magyarországon M.J.Fradkov, az Orosz Föderáció kormányának elnöke. Jelenlétében került aláírásra az Orosz-Magyar Kormányközi Bizottság első ülésének jegyzőkönyve. Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

12 Ugyancsak Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök 2005. február 16-17-i hivatalos moszkvai látogatása során került aláírásra az Oroszországi Föderáció kormánya és a Magyar Köztársaság kormánya közötti, a fegyverezetnek, haditechnikának és az ehhez szükséges alkatrészeknek a volt Szovjetunió licencei alapján a Magyar Köztársaságban történő előállítása és javítása rendjéről szóló egyezmény, valamint az OF Tudományos és Innovációs Szövetségi Ügynöksége és a MK Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatala közötti, a nanotechnológia területén folytatandó együttműködésről szóló szándéknyilatkozat. Ugyancsak 2005-ben befejeződtek a főhatósági szintű egyeztetések és megtörtént a megfelelő engedély kiadása ahhoz, hogy az OF-ban Jekatyerinburgban megnyíljon a MK Kereskedelmi Képviseletének filiáléja. A megnyitóra 2005. őszén került sor. Fontos, hogy az orosz-magyar gazdasági kapcsolatok nem korlátozódnak csupán a kereskedelmi kapcsolatokra, egyre nagyobb mértékben kiterjednek a szolgáltatások és innováció területére, az ipari kooperációra és a beruházások terén folyó együttműködésre. Például, jelenleg folyik az alábbi perspektivikus projektek kidolgozása illetve megvalósítása: - az oroszországi „Ingeocom” cég részvétele a budapesti metró 4. vonalának építésében (a 2005. decemberében lezárult, két, egyenként 7,3 km. hosszú alagút és az egyik állomás építésére meghirdetett tendert a ВАМСО konzorcium nyerte meg, amelynek alvállalkozója az „Ingeocom” cég. Az oroszországi cég részvételének elérheti megközelítőleg a 70-80 millió dollár értéket); - az oroszországi „Metrovagonmas” cég részvétele a budapesti metró részére metrókocsik szállítására meghirdetett tenderen (200 metrókocsi szállításáról van szó kb. 250 millió dollár értékben); - a Paksi atomerőmű korszerűsítése és üzemeltetési idejének a meghosszabbítása (2005. novemberében a MK Országgyűlése támogatta a magyar kormány határozatát annak lehetőségéről, hogy újabb 20 évre meghosszabbítható a Paksi atomerőmű 4. blokkja 2012-2017-ben lejáró üzemeltetési határideje, ami megteremti annak a lehetőségét, hogy oroszországi cégek jelentékenyen részt vegyenek e munkálatokban); - magyar szervezetek részvétele oroszországi régiók lakásépítési programjának a megvalósításában a magyar bankok által kialakított hitelkonstrukciók keretében; - együttműködés a nanotechnológia területén (a tervek szerint a Szegeden létesítendő laboratóriumot Oroszországban gyártott műszerekkel szerelik fel. Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

13 Közös nanotechnológiai együttműködési munkacsoport alakult, amelynek egyik feladata nanotechnológiai központ létrehozása Miskolcon; - együttműködés a Csop-Záhony közlekedési logisztikai csomópont kialakításában: - az oroszországi „Transzmasholding” holding részvétele 20, Oroszországban gyártott M-62 dieselmozdony korszerűsítésében és erőgépje cseréjében, a projekt értéke megközelítőleg elérheti a 10 millió dollárt; - az Engelszi trolibusz gyár részvétele 29 trolibusznak Szeged részére történő szállítására meghirdetett tenderen, a trolibuszok értéke kb. 6 millió dollár; - az oroszországi „Krasair” cég részvétele a magyar Malév légitársaság privatizációjában. Forrás: Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete

2.2. Az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Ipari Kamarája

A nemzetgazdaság fejlődését az Orosz Föderáció Kereskedelmi és Ipari Kamarája a gazdag hazai hagyományokra és a vállalkozások terén szerzett külföldi tapasztalatokra támaszkodva segíti elő. A KIK fő feladatai: • az oroszországi vállalkozók érdekeinek képviselete a hatóságok előtt, • a szociálisan orientált piacgazdaság kialakításához szükséges feltételek megteremtése, • segítség nyújtása a vállalkozások törvényi hátterének és infrastruktúrájának kialakításához. Az oroszországi KIK tevékenységében kiemelt irányt képvisel a gyakorlati segítség nyújtása az oroszországi vállalkozóknak a külföldi partnerekkel létesítendő üzleti kapcsolataik kialakításában. Egyúttal a kamara tevékenyen elősegíti az áruk és szolgáltatások exportjának fejlesztését, külföldi beruházásoknak az oroszországi gazdaságba történő bevonását. Az oroszországi KIK a kisvállalkozásoktól a nagy konszernekig, ipari és pénzügyi csoportokig a hazai vállalkozások egész spektrumát felöleli. A kamara keretében több mint 170 területi kereskedelmi és iparkamara, 187 szövetség, társaság és más vállalkozói egyesülés, 61 föderációs szinten tevékenykedő kereskedelmi szervezet, valamint 450, a kereskedelmi és iparkamarák által létrehozott és regionális szinten a vállalkozásoknak nyújtott szolgáltatások infrastruktúráját képező vállalat és Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]

14 cég, 14 országban 15 külföldi képviselet, hat, más országokkal közösen létrehozott vegyes kamara működik. Az oroszországi KIK tevékenységében támaszkodik osztályainak és bizottságainak munkájára, fejleszti fő tevékenységi területeit: a törvényalkotói, kiállítási és vásári, értékelő, szakértői vizsgálati, információs és egyéb területeken. Ezen kívül a kamara minősíti a termékeket és minőségi rendszereket, kiállítja a termékek eredetére vonatkozó minőségi tanúsítványokat, jogi tanácsadást folytat, oktatást szervez a vállalkozók részére. Az oroszországi KIK bizottsági üléseinek, a tematikus kerekasztal találkozóknak résztvevői áttekintik az ágazatok fejlődésének időszerű problémáit, az üzleti élet és a hatóságok közötti együttműködés kérdéseit. E párbeszéd elősegítése érdekében az Oroszországi KIK elvégzi a jogszabályok szakértői szintű vizsgálatát, javaslatokat dolgoz ki és terjeszt elő döntéshozatalra a gazdaság és a vállalkozások fejlesztésével kapcsolatban. A kamara mellett nemzetközi kereskedelmi döntőbíróság, Tengeri döntőbíróság, választott bíróság és kármegállapító szövetség működik. Az Oroszországi KIK jegyzéket vezet azokról az oroszországi vállalatokról és vállalkozókról, amelyek pénzügyi és gazdasági helyzetük alapján megbízható partnerként szerepelhetnek mind a hazai, mind a külföldi kereskedelmi piacon, valamint a KIK akkreditálja a külföldi cégeket. A kamara évente üzenetben fordul az OF elnökéhez, a Szövetségi Gyűléshez és a kormányhoz, amelyben javaslatokat terjeszt elő a gazdaság és a vállalkozások fejlesztésével kapcsolatban. Az Oroszországi KIK-hoz tartozó vállalkozói egyesülések szilárd helyzete elősegíti a kedvezőbb törvényalkotói, beruházási és gazdasági légkör kialakítását. Az Oroszországi KIK-ről orosz és angol nyelven részletesebb tájékoztatást szerezhetnek honlapjáról (www.tpprf.ru) vagy az Oroszországi KIK Magyarországon működő képviseletén: Hungary, 1062 Budapest, Bajza u. 40. tel.: (361) 331-23-02 fax: (361) 311-24-13 E-mail: [email protected] Forrás: Oroszországi Föderáció Kereskedelmi és Ipari Kamarája

Az Oroszországi Föderáció Kereskedelmi Képviselete a Magyar Köztársaságban. 1062 Budapest, Bajza utca 42. Tel.: (36-1) 353-4685, 311-8884, Fax: (36-1) 353-3246, E-mail: [email protected]