AZ EU ÉS MALAJZIA KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA

BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERESKEDEKMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK

Nappali tagozat EU Tanulmányok szakirány

AZ EU ÉS MALAJZIA KAPCSOLATAINAK ALAKULÁSA

Készítette: Debreceni Pamora Zita BUDAPEST 2008

2 TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés

2

1.

Az EK/EU fejlesztési politika általános céljai és elvei, valamint az Ázsiára és Malajziára vonatkozó stratégiája 3-6

2.

Malajzia általános helyzete és fejlesztési stratégiája 2. a 2. b 2. c

3.

Malajzia politikai, gazdasági, szociális és környezeti helyzete Malajzia fejlesztési stratégiája Az ázsiai pénzügyi válság (1997/98) hatása és malajziai kezelési módja

Az EK/EU és Malajzia együttműködése 3.a 3.b 3.c 3.d 3.e 3.f

6-24

25-47

Az EU-ASEAN kapcsolatok és az ASEM hatása az EU-malajziai együttműködésre Az együttműködés keretei Az együttműködés első fázisának eredményei (1980-2002) Az EU országstratégiáján alapuló együttműködés beindulása és eredményei (2002-2006) A folyamatban lévő együttműködési programok a legfrissebb adatok alapján (2007) Az eddigi együttműködés tapasztalatai és az EU jövőbeni stratégiája

Összefoglalás

48-50

Melléklet

51-64

Irodalomjegyzék

65-66

3

Bevezetés Szakdolgozatom témája az EU tevékenységének egy olyan konkrét területéhez – nevezetesen a fejlesztési együttműködés politikájához – kapcsolódik, amelynek napjainkban a globalizáció viszonyai között különleges aktualitása van. A fejlődő országok gazdasági és szociális felzárkóztatásához és a szegénység elleni küzdelemhez való európai hozzájárulás kezdettől fogva központi eleme volt az EK/EU fejlesztési politikájának, ami az utóbbi időben kiegészül az emberi jogok védelmével és a demokratikus kormányzási módszerek ösztönzésével. Az EU-malajziai kapcsolatok vizsgálata esettanulmányként fogható fel, ugyanis Malajzia befolyásos tagja annak a fontos dél-kelet ázsiai regionális szervezetnek, az ASEAN-nak, amely felé egyre növekvő európai érdeklődés és politikai aktivitás figyelhető meg. Bár Malajzia mindig is aktív támogatója volt az ASEAN Európa felé való nyitásának, a kétoldalú alapon bonyolódó EK/EU-malajziai együttműködés az évtized elejéig nem volt jelentős, ami részben a malajziai passzivitással magyarázható. Az Európai Közösségek kuala lumpuri képviseletének megnyitása óta (2003) azonban érezhetően felerősödött a szövetségi és helyi hatóságok, a civil szervezetek és oktatási intézmények, valamint a helyi üzleti körök érdeklődése az EU/EK együttműködés iránt. Dolgozatom szerkezetét a téma fent említett sajátosságai határozzák meg. Az első fejezetben az EU fejlesztési politikájának általános elveit és céljait taglalom, kiemelve annak regionális vonatkozásait. A második fejezet Malajziát, mint az európai fejlesztési politika egyik célországát mutatja be. Ezen belül részletesebben írom le Malajzia jelenlegi politikai, gazdasági, szociális és környezeti helyzetét és problémáit, majd külön kitérek a malajziai kormány hosszabb távú fejlesztési politikájára, politikai megfontolásaira és célkitűzéseire, amelyek keretként, háttérként szolgálnak a külső segélyek és segélyszerű együttműködés befogadására. A harmadik fejezet foglalkozik az EU-Malajzia fejlesztési együttműködés tartalmával, területeivel és módszereivel. Ez az együttműködés főleg regionális és tematikus programokon keresztül bonyolódik, és viszonylag kevés a kimondottan kétoldalú projektek száma. A fenti sajátosságokat figyelembe véve dolgozatom fókuszába az együttműködés közelmúltbeli eseményei, jelenlegi helyzete és perspektívái kerültek.

4

1. Az EK/EU fejlesztési politika általános céljai és elvei, valamint az Ázsiára és Malajziára vonatkozó stratégiája a) Az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés 177. cikkelyével összhangban a közösségi fejlesztési együttműködés az alábbi célok elérését támogatja: •

a fejlődő országok fenntartható gazdasági és szociális fejlődését;

•

a

fejlődő

országok

fokozatos

és

zökkenőmentes

integrálódását

a

világgazdaságba; •

a fejlődő országokban folyó szegénység-ellenes harcot;

Az említett szerződés 181. a) cikkelye azzal pontosítja a fenti rendelkezéseket, hogy a Közösség fejlesztési tevékenysége kiegészítésként szolgál a tagországok hasonló célú gazdasági, pénzügyi és technikai segítségnyújtási intézkedéseihez. A közösségi fejlesztési politika általános célja, hogy segítse a demokrácia és a jogrend fejlődését és megszilárdítását, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartását. A fejlesztési együttműködés többdimenziós folyamat, amely magába foglalja az igazságos

gazdasági

növekedést,

a

teljesítmény-

és

intézményfejlesztést,

a

magánvállalkozás szélesítését, a szociális szolgáltatásokat, a környezetvédelmet, a demokratikus kormányzást és az emberi jogokat.

b) Az egyéb dokumentumokban lefektetett elvek és célok Az Európai Bizottság 2001-es állásfoglalásában (COM/2001/469), amely „Európa és Ázsia: stratégiai keret a bővülő partnerséghez” címet viseli, az alábbi hat célt fogalmazta meg: •

növekvő térségbeli kötelezettségvállalással hozzájárulni a regionális és globális békéhez és biztonsághoz

5

•

tovább erősíteni a térséggel a kölcsönös kereskedelmi és tőkeáramlást,

•

segíteni a térség kevésbé tehetős országainak fejlődését a szegénység alapvető okainak felszámolásával

•

hozzájárulni az emberi jogok védelméhez és a demokrácia, a demokratikus kormányzás és jogrend térhódításához,

•

globális partnerségeket és szövetségeket létrehozni az ázsiai országokkal a megfelelő nemzetközi fórumokon, segítve ezáltal a globalizáció kihívásainak kezelését

és

lehetőségeinek

kiaknázását,

továbbá

erősíteni

a

közös

erőfeszítéseket a globális környezeti és biztonsági kérdésekben, •

elősegíteni az európai tudat erősítését Ázsiában, és fordítva.

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. december 18-i rendelete a Fejlesztési Együttműködés és a Gazdasági Együttműködés Eszköztárának létrehozásáról az ázsiai országokra is vonatkozik, beleértve az abban megfogalmazott célokat, elveket és végrehajtási módszereket/módozatokat. Malajzia, mint az ASEAN tagországa részese az 1980-ban aláírt EK-ASEAN Együttműködési Egyezménynek, amely kiterjed a kereskedelemre és a gazdasági és fejlesztési együttműködésre, és amely szabályozza az intézményesített párbeszédet. Az Európai Bizottság 2003-ban kiadott állásfoglalásában, amely az „Új Partnerség Délkelet-Ázsiával” címet viseli, átfogó stratégiát fogalmaz meg az EU és az ASEAN jövőbeni kapcsolataira. Ennek alapján az EU stratégiái prioritásai a következők: •

a regionális stabilitás és a terrorizmus elleni harc támogatása;

•

az emberi jogok, a demokratikus elvek és demokratikus kormányzás ösztönzése;

6 •

az igazságügyi szolgáltatás és belbiztonság-politika korszerűsítése;

•

új dinamizmust adni a regionális, kereskedelmi és befektetési kapcsolatoknak;

•

a kevésbé tehetős országok fejlődésének előmozdítása;

•

és végül a párbeszéd és együttműködés erősítése olyan speciális területeken, mint a gazdasági és kereskedelmi kérdések, igazságszolgáltatás és belbiztonsági ügyek, tudomány és technológia, felsőoktatás és kultúra, közlekedés, energia, környezetvédelem és információs társadalom.

Az emberi és szociális fejlődésről megtartott 2005-ös ENSZ Csúcstalálkozó záródokumentumának 4. pontja kiemelte a globalizáció szociális dimenziójának, valamint a produktív foglalkoztatás és a méltányos munkalehetőségek támogatásának fontosságát. Az ENSZ tagállamai kötelezettséget vállaltak, hogy következetesen kiállnak a méltányos globalizáció mellett, továbbá a nemzeti és nemzetközi politikájuk, valamint fejlesztési politikájuk, így szegénységcsökkentő stratégiájuk központi célkitűzésévé teszik a teljes és produktív foglalkoztatottság elérését, beleértve a nők és fiatalok tisztességes munkához juttatását. Az Európai Bizottság, a Tanács és a Parlament közös nyilatkozata az EU Fejlesztési Politikájáról (2003) mintegy összegzi a tagállamok és a Bizottság által követendő politikai stratégiát, közös célokat és elveket, valamint a végrehajtás módozatait. Ez a Nyilatkozat számba veszi az EU-ban és a világban 2000 óta végbement változásokat, amikor a Tanács és a Bizottság elfogadta első nyilatkozatát az EK fejlesztési politikájáról. A legfrissebb fejlemény e téren a Bizottság 2005-ös Állásfoglalása volt a Fejlesztési Politikák Összhangjáról (COM/2005/134), amely elkötelezettséget fogalmaz meg a globalizáció szociális dimenziójának erősítése mellett az integrált szociális és gazdasági megközelítés által, ami az egyenlőtlenségek/ igazságtalanságok elleni harc, valamint a szociális összetartás és a tisztességes munkához való jutás támogatását tűzi ki célul.

7 A fent felsorolt dokumentumokban rögzített elvek és célok értelemszerűen érvényesek és keretet adnak az EU-malajziai együttműködéshez is. Az Európai Bizottság és Malajzia közti párbeszéd jelenleg főtisztviselők szintjén folyik, akik évente találkoznak az EU és Malajzia közötti váltakozó színhellyel. Az első Főtisztviselői Találkozóra 2005. májusában került sor Kuala Lumpurban. 2.

Malajzia általános helyzete és fejlesztési stratégiája

2. a)

Malajzia politikai, gazdasági, szociális és környezeti helyzete

Bevezetés Malajzia Délkelet-Ázsia középpontjában az Egyenlítő közelében fekszik és valamivel több mint 330 000 km2-es területet foglal el (tehát Németországhoz hasonló nagyságú). Az országot két részre osztja a Délkínai-tenger: a Maláj-félszigetet magába foglaló Nyugat-Malajziára és a Borneó-sziget északi részére kiterjedő Kelet-Malajziára. A félszigeti Malajzia 11 szövetségi államból (9 szultanátus + Penang és Malakka) és 2 szövetségi irányítású területből (Kuala Lumpur szövetségi főváros és Putrajaya közigazgatási központ) áll. Az ézsak-borneói Kelet-Malajzia két szövetségi államot, Sarawakot és Sabah-ot, valamint a szövetségi irányítású Labuan-szigetet foglalja magába. Malajzia természeti kincsei közül témánk szempontjából kiemelkedő jelentőségűek a területének több mint felét borító trópusi esőerdők, amelyek 130 millió évükkel a világ legrégibb természetes erdőségei közé tartoznak, s jóval régebbek, mint az Amazonasvölgy és az egyenlítői Afrika dzsungelei. Mivel a malajziai erdőket nem érintették a jégkorszakok által kiváltott klímaváltozások, rendkívül gazdag és változatos ökoszisztémát hoztak létre napjainkra. Ezek fenntartása és megfelelő menedzselése nemzetközi kihatású környezetvédelmi feladatot jelent, amely nagy figyelmet és támogatást élvez az Európai Unió részéről is. Malajzia viszonylag fiatal ország, de földje hosszú történelmi múltra tekinthet vissza. A 15. sz.-ot megelőző ún.sötét korszak a folyók mentén vagy a tengerparton elhelyezkedő és kereskedelemből prosperáló kis városállamok időszaka volt. Ezen városállamok

8 státusza és határai állandóan változtak, mígnem a szumátrai központú Sriwidzsaja birodalom fennhatósága alá nem kerültek. Az első nemzetközi hírű települést, Malakkát is a sriwidzsajai Parameswara herceg alapította a 15. sz. elején. Az iszlám a 14. sz. elején kezdett behatolni a félszigetre és a következő században uralkodó vallássá vált Malakkában. Mint korábban a buddhizmust és hinduizmust, majd a 16. sz.-tól a kereszténységet, az iszlámot is kereskedők és utazók hozták magukkal. Malakkában fejlett kikötőt találtak, ezért nagy számban telepedtek le és hamarosan muzulmán hitre térítették a szultánt és az egész lakosságot. A Maláj-félsziget – a két nagy tenger, a Délkínai-tenger és az Indiai-óceán határán elhelyezkedve - természetes találkozási helye lett a kínai és indiai civilizációknak. A monszunok által befolyásolt tengeri hajózás fontos kereskedelmi központtá, logisztikai és cserekereskedelmi bázisokká változtatta a tengeri kikötőket, köztük a legnagyobbat, Malakkát. A 15. század a maláj történelem legfényesebb időszaka volt, amikoris a Malakkai Szultanátus Délkelet-Ázsia kereskedelmi és politikai központjává vált, ugyanolyan befolyással és hatalommal, mint amilyennel a korábbi Sriwidzsaja birodalom rendelkezett. Ez a dicsőséges korszak 1511-ben szakadt meg, amikor a portugál invázióval megkezdődött a gyarmatosítás. A portugálokat jó száz év múlva a holland gyarmatosítók váltották Malakkában, miközben az angol behatolás is megkezdődött Délkelet-Ázsiában, így az indonéz szigetvilágban is, végül holland-angol területcserék következtében a 19 sz. elején az egész Maláj-félsziget angol fennhatóság alá került. Történelmi fejlődése folytán Malajzia igazi soketnikumú, sokvallású és sokkulturájú országgá vált és joggal nevezik „mini Ázsiának”. A 27 milliós lakosság 65%-át az ún. nevezett bumiputrák („a föld fiai”) teszik ki, akik a malájokból (a nagy többség), a félszigeti őslakosságból, az „orang asli”-kból, valamint a kelet-malajziai ibanokból, kadazanokból és más helyi törzsekből állnak. Őket követik a kínaiak 25%-kal és az indiaiak 8%-kal. Bár a fent említett külső civilizációs hatásokat bizonyos migráció is kísérte, az igazi nagyarányú bevándorlás a 19. sz. második felében indult be, amikor az angoloknak munkaerőre volt szükségük az ónbányákban és a gumiültetvényeken. A malajziai kínaiak többsége délkínai (hakka és hokkien) származású, míg az indiaiak zöme délindiai tamil. A hivatalos nyelv a maláj (Bahasa Malaysia), de az iskolákban kötelezően oktatják az angolt, amely széles körben használt nyelv az egész országban. A rádióban és a

9 televízióban a maláj és az angol mellett a kínai (mandarin) és tamil nyelven is sugároznak programokat, ami az ország etnikai és kulturális sokszínűségét tükrözi. Az iszlám sajátos szerepet játszik Malajziában, mivel ez a vallás szerves részét képezi a maláj identitásnak, kultúrának. A malájok szinte kivétel nélkül muzulmánok. Bár az iszlám az ország hivatalos vallása, de a teljes vallásszabadság biztosítva van a más felekezetűek számára is. A malajziai kormányok sohasem engedtek teret az iszlám fundamentalista formájának és biztosítják a tényleges egyensúlyt az iszlám erkölcsi normái és a modern társadalon követelményei között. A Malajziai Federáció 1963-ban alakult, a korábbi brit gyarmati területekből. Az új államalakulat magja és jogelődje az 1957-ben függetlenné vált Maláj Federáció volt, amelyhez csatlakozott az önkormányzattal rendelkező Szingapúr és a két észak-borneói gyarmati terület, Sabah és Sarawak. (A Brunei-i Szultanátus brit protektorátusként az önállóság útját választotta, s 1983-ban nyerte el függetlenségét; Singapur 1965-ben közös megállapodással kivált a Federációból és független állam lett.) Malajzia ellentmondásos körülmények között alakult meg. Sukarno indonéz elnök ellenezte Kuala Lumpur fennhatóságának kiterjesztését az Indonéziával határos északborneói területekre, indonéziaellenes brit neokolonialista összeesküvésnek értékelve azt. A malajziai-indonéziai konfliktus Sukarno bukása után 1966-ban oldódott meg, így 1967-ben mindkét ország alapító tagja lett az ASEAN-nak. Malájföld Malajziává történő kiterjesztésének kezdeményezése valójában Tunku Abdul Rahman miniszterelnöktől indult ki, aki a fenti területek összevonásával az UMNO-párt által képviselt maláj közösség uralkodó politikai pozícióját akarta megerősíteni. Mivel Szingapúr csatlakozása a kínaiak számarányát növelte volna, Észak-Borneó bevonása a malájokkal rokon ottani lakossággal megfelelő etnikai és politikai egyensúlyt volt hivatva biztosítani. Ugyanezek a politikai megfontolások vezettek végül Szingapúr kiválásához rövid két évi együttélés után. A maláj-muzulmán politikai dominanciát a sajátos – és nemzetközi összehasonlításban egyedülálló – alkotmányos monarchia jelképezi, amelyben az uralkodót (Yang diPertuan Agong) ötévenkénti rotálási rendszer alapján a Maláj-félsziget kilenc államának szultánjai maguk közül választják meg. Ez a rendszer biztosítja, hogy az örökletes szultánnak mindegyike életében egyszer a Federáció államfője legyen. A konkrét politikai keretet a maláj elsőbbséghez az UMNO (United Malays National Organization) nevű párt vezető szerepe nyújtja, amely meghatározza a parlamaneti mandátumok és a kormányzati posztok elosztását. A gazdasági sikerek (Malajzia a 80-

10 as évek végére az újonnan iparosodott országok – NIC – szintjére emelkedett), párosulva

a

dr.

Mahathir

által

meghonosított

autoritárius

kormányzási

módszerrel/stílussal biztosították a politikai stabilitást a plurális/heterogén malajziai társadalomban.

Politikai háttér Malajziát függetlensége óta ugyanaz a pártkoalíció kormányozza (Nemzeti Front = Barisan National /BN), amelynek élén az UMNO, a fő maláj párt áll és amely magában foglalja a maláj félsziget többi fő etnikai csoportjait képviselő pártokat, és 1963 után a sabahi és a sarawaki pártokat is. Az 1969-es választásokat követő kínai-ellenes zavargások politikai és gazdasági fordulópontnak bizonyultak, amelynek hatása a mai napig áthatja a malajziai politikát. A kormány előjogokat biztosít a bumiputráknak és a BN-kormány ennek megfelelően bevezette a pozitív diszkrimináció politikáját, az Új Gazdaságpolitikát (NEP), amelyet 1990-től a Nemzeti Fejlesztési Politika (NDP) váltotta fel. A cél az etnikai feszültségek csökkentése, a bumiputrák jólétének emelése, és a gazdasági életben játszott szerepük növelése által. Az ellenzéki pártok képtelenek felvenni a versenyt a kormánykoalíció befolyásával. A nyilvános gyűléseket szigorúan felügyelik,

a

választások

váratlanul

kerülnek

kiírásra,

rendkívül

rövid

kampányidőszakkal. A sajtó – az Internet és az ellenzéki lapok kivételével – vagy nagyon kormánybarát hangvételű, vagy kénytelen öncenzúrát gyakorolni az éves megjelentetési engedély megújítása érdekében. 1987-ben a végrehajtó hatalom javára és a törvényhozás és az igazságszolgáltatás rovására politikai irányváltozás zajlott le, amikoris az UMNO-n belüli szakadás után, az 1981 óta UMNO elnök és miniszterelnök Mahathir Mohamad konszolidálta hatalmát és az autoritarizmus irányába vitte a hatalomgyakorlás módját. Az 1997-98-as ázsiai krízis alatt felerősödött a reformokat és vezetőcserét követelő mozgalom. 1998-ban Anwar Ibrahim miniszterelnök helyettest – a reformok fő szószólóját – hamis vádak alapján menesztették. Az őt ért igazságtalan bánásmód széles nemtetszést váltott ki a nép körében, melynek hatására az 1999-es választásoknál az UMNO elveszítette a maláj

11 szavazók többségét. Ennek fő haszonélvezője az iszlamista párt, a PAS lett, amely megszerezte a hatalmat 2 szövetségi államban, Terengganuban és Kelantanban. Dr. Mahathir 2003 októberében vonult vissza a politikai életből 22 éves kormányzás után. Utódja a miniszterelnök helyettes Abdulah Badawi lett, aki ugyan hajlékonyabb és demokratikusabb stílust honosított meg, de lényegében tovább folytatta a korány korábbi politikai vonalát. A PAS tömegtámogatottsága rövidéletűnek bizonyult, hiszen a BN a 2004-es választásokban érte el eddigi legjobb eredményét, a szavazatok 64%-át, a parlamenti helyek 90%-át szerezve meg. A koalíció Terengganu államot is visszanyerte. A mérsékelt és progresszív, az ún. civilizációs iszlám (islam hadhari) mellett kampányoló UMNO-nak sikerült visszaszereznie a muszlimok/ malájok támogatását. Ez a váratlanul feltámadt népszerűség megerősítette Abdullah miniszterelnök vezetését, aki úgy tűnik, kezdte komolyan venni a korrupció-ellenes harcot és a közszféra működésének javítását. A miniszterelnök megerősödött pozícióját mi sem bizonyítja jobban, mint Anwar Ibrahim szabadon engedése 2004-ben, bár a politikai szerepléstől 2008-ig el van tiltva. Malajzia 1995-ben aláírta az Emberi Jogok Általános Nyilatkozatát, ratifikálta a Nők Elleni Erőszak Minden Formáját Tiltó Nemzetközi Egyezményt (CEDAW), valamint a Gyermekjogi Egyezményt (CRC), viszont nem erősítette meg a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogokról Szóló Nemzetközi Egyezményt (ICESCR) és a Kínzást és Más Embertelen Bánásmódot Tiltó Nemzetközi Egyezményt (CAT). Habár a szövetségi alkotmány tartalmaz emberi jogokat védő cikkelyeket, számos olyan belbiztonsági törvény született, amelyek széleskörű felhatalmazást nyújtanak a rendőrségnek, így például egy egyszerű miniszteri döntés lehetővé teheti az állampolgár 2 hónapra szóló, de akár 2 évig is meghosszabbítható őrizetbe vételét. A miniszterelnök által létrehozott nagytekintélyű közszereplőkből álló, Királyi Rendőri Bizottság 2005ben javaslatot tett a rendőri őrizetbe vétel feltételeinek korlátozására, valamint egy független Panaszjelentési Bizottság felállítására a rendőri visszaélések kivizsgálásra. Ezek az ajánlások még nem kerültek alkalmazásra. A Királyi Rendőri Bizottság kiemelten foglalkozott a rendőrségi intézményekben meglévő korrupcióval, az emberi jogi rendelkezések figyelmenkívül hagyásával, a nemek egyenlő bánásmódjának

12 negligálásával és a gyermekjogok mellőzésével. A Királyi Bizottság 125 javaslata közül jó néhány minden bizonnyal bevezetésre kerül. A malajziai törvényhozás továbbra is halálbüntetéssel sújt 9 bűncselekményt, ezen belül a kábítószer-kereskedőkre kötelező a halálbüntetés. 1999 óta 7 maláj állampolgárt végeztek ki (akasztás által) kábítószer-kereskedelem vádjával – ez jelentős csökkenés az 1980-90-es évekhez képest, amikoris évente átlagosan 22 embert végeztek ki. A halálbüntetés továbbra is széleskörű támogatást élvez a lakosság körében, és nincs kilátás annak jövőbeli eltörlésére. A fizikai büntetés alkalmazása (botozás) gátolja a CAT aláírását. A migrációs ügyek vonatkozásában Malajzia még nem fogadta el az 1951-es Menekültügyi Egyezményt és annak 1967-es jegyzőkönyvét. Mind a menedékjogot kérők, mind a menekültek illegális bevándorlóknak minősülnek Malajziában. Ez természetesen fontos szociális, humanitárius és közegészségügyi kérdéseket vet fel. A nők kiszolgáltatottsága különös figyelmet igényel. Malajzia, amely részese az 1988-as ENSZ Kábítószer Egyezménynek, nem minősül kábítószer-termelő államnak, de az eddigi jelentős mennyiségű drogalapanyag lefoglalások és egy kábítószert előállító laboratórium 2005-ös leleplezése jelzi, hogy ez a helyzet változhat. Az elmúlt évtizedben megnőtt a malajziai kábítószerfüggők száma, ezért a kormány 2003-ban egy akciótervet indított el, amely 2015-re a drogfogyasztás jelentős visszaszorítását irányozza elő. Ez a terv nemrég kiegészült a munkahelyeken és iskolákban bevezetett megelőzési programmal.

A gazdasági helyzet elemzése Az elmúlt 30 évben Malajzia egy gyors, versenyképes és sikeres ipari átalakuláson ment keresztül; az ásványi- és mezőgazdasági termékeken (ón, pálmaolaj, kaucsuk, fa) alapuló gazdaságból gyártási és szolgáltatás szektor dominálta gazdaság lett. 2005. évi GDP-jét 32,9%-ban, illetve 53,7%-ban a gyártási és szolgáltatás-szektor, 14,5%-ban pedig a mezőgazdasági termelés képezte. A harmadik leggazdagabb ASEAN országként

13 a fejenkénti jövedelem 2005-ben 4000 euró volt; a Világbank „felső középkategóriás” államként tarja számon. Japánhoz és a 4 ázsiai kistigrishez hasonlóan Malajzia is az exportvezérelt növekedési stratégiát tette magáévá. A világgazdasági változásoktól erősen függő kis országként felismerte, hogy a gyors gazdasági fejlődés fenntartásának előfeltétele a regionális és a globális piacba való integrálódás képessége, és az ország komparatív előnyeinek kiaknázása. Az 1980-as években beáramló külföldi közvetlen befektetéseknek (FDI) köszönhetően Malajzia mára a világ egyik fő elektronikai árucikk exportőre lett, megőrizve pozícióját a finomított pálmaolaj, trópusi fa, kaucsuk, bors, kakaó és gumiáruk piacán. Malajzia mára a világ 20 legfontosabb kereskedő állama közé emelkedett. Legfontosabb exportcikkét a 2005. évi összes kivitelének 50%-át kitevő elektronikai termékek képezik. Azonban az exportorientált gyáripar jellemzője, hogy erősen függ az importált alkatrészek és technológia elérhetőségétől. Az ország áruexportja a GNP 100%-át tette ki 2005-ben, az árubehozatal pedig 88%-át. Ezen számok jól mutatják Malajzia világpiaci viszonyoktól való erős függőségét. Az ország tartós gazdasági növekedését a magas hazai megtakarítások és nagymennyiségű FDI beáramlása biztosítja. Az 1980-as évek alatt a külföldi befektetők előtt megnyílt mind a mezőgazdasági, mind az ipari szektor, az erős protekciót élvező acél- és autóipar kivételével. A szolgáltatás szektor máig kiemelten védett, hiszen ez a legnagyobb jövedelemforrás a bumiputrák számára. Az importkorlátozások egyre kevésbé tarifajellegűek. A piaci megjelenést a szerteágazó engedélyezési eljárások, szabályozási bizonytalanságok, valamint a bumiputra-barát közbeszerzések nehezítik. Malajzia gyakorlatias magatartást tanúsít a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok terén; egyszerre alkalmazza a multilaterális (Világkereskedelmi szervezet), a regionális (AFTA), és bilaterális (Ausztrália, India, Japán, Korea, Új-Zéland, Pakisztán, USA) csatornákat kereskedelmének elősegítésére. EU-Malajzia kereskedelmi egyezmény ugyan még nem jött létre, de az EU Kereskedelmi Biztosa és az ASEAN gazdasági miniszterek által közösen felállított Vision Group egyik 2006-os jelentése már megemlítette az EU-ASEAN Szabadkereskedelmi Megállapodás létrehozásának

14 lehetőségét.

Malajzia

aktív

résztvevője

az

EU-ASEAN

Kereskedelmi

Kezdeményezésnek (TREATI), melynek célja, hogy dialógus és szabályozási együttműködés által erősítse az EU-ASEAN kereskedelmi kapcsolatokat, valamint elősegítse az ASEAN regionális integrációját. Az első malajziai TREATI műhelytalálkozót 2006 májusában tartották meg a faáruk kereskedelmének témájában. 2005-ben, 9,5%-os részesedésével az EU volt Malajzia 5. legfontosabb importőre (az ASEAN, Japán, USA és Kína után), és 13,2%-ával Malajzia 3. legfontosabb exportőre (az ASEAN és az USA után). Az EU Általános Preferenciarendszerének (GSP) Malajzia az egyik legnagyobb haszonélvezője. Ami a külföldi közvetlen tőkebefektetéseket illeti, az EU képezte a legnagyobb tőkeforrást a 2000-05ös periódusban a gyáriparban, és a kapcsolódó szolgáltatási szektorban, az elfogadott projektek 26%-ával. Malajzia nyitott gazdasági rendszere ugyan segített kiaknázni a világpiac nyújtotta lehetőségeket, de ugyanakkor sérülékennyé is tette külső hatásokkal szemben. Az 1997/98-as regionális gazdasági válság mindenképpen vízválasztót jelentett Malajzia gazdasági fejlődése szempontjából. Az ezt megelőző évtizedben az ország GDP-je évente átlagosan 8,6%-kal növekedett. A krízis súlyos, de rövid - 1998-ban 7,4%-os -

gazdasági visszaesést okozott. Az expanzív fiskális és monetáris

intézkedésekből, a pénzügyi valamint az ipari szféra átstrukturálásából és a dollárhoz rögzített deviza-árfolyam bevezetéséből álló Nemzeti Gazdasági Újjáépítő Programnak, valamint a viszonylag stabil külső környezetnek köszönhetően Malajzia gazdasága 1999-re ismét visszatért a stabil növekedés útjára. A fellendülést nem hátráltatta az a tény, hogy az ország a térség egyetlen olyan állama volt, amelyik az IMF támogatásának visszautasítása mellett szelektív tőkekontrolt vezetett be. Malajzia GDPje a krízist követően szomszédaihoz hasonlóan alakult. Évi átlagos növekedése az 19992005-ös időszakban 5,2% volt. A válság utáni 2004-es csúcsteljesítmény 7,1%-os értéke után a gazdaság 2005-ben 5,3%os növekedést ért el. Ezt a növekedést nagyrészt a belföldi magánszektorban jelentkező kereslet hajtotta. Az 1998 óta tartó trendet folytatva 2005-ben az ország egy nagyon ígéretes 16,4%-os folyófizetési-többletet mutatott fel.

15 A stabil gazdasági növekedést szűk munkaerőpiac jellemezte. A viszonylag fiatal lakosság és a gyorsan növekvő munkaerő ellenére a 2005-os munkanélküliségi arány 3,5%-ra rúgott. A helyi munkaerő kiegészítésére a kormány 3 millió vendégmunkást – legálisat és illegálisat egyaránt - foglalkoztatott. A maláj kormány időszakosan lesújt az illegális bevándorlókra, ami olykor szociális feszültségekhez és munkaerőhiányhoz vezetett. Ennek ellenére a béremelési nyomásnak továbbra sem engednek. A növekvő élelmiszer- és energiaárak valamint a megnőtt adók következtében 2005-ben 3%-os csúcsot ért el az infláció. Az ország pozitív fiskális és pénzügyi képet mutat. A szövetségi kormány 2005-ben 3,4%-os költségvetési deficitet mutatott fel, de az összevont pénzügyi mérleg 1,4%-os többlettel bírt. Nemzetközi mércéhez mérten a kormányadósság nem magas; 2005-ben a GDP 48%-át tette ki. Malajzia összevont kintlevősége is tartható mértékű és nagy része a privát szektoré volt, 2005-ben a GDP 41%-at tette ki. Ennek 78%-a közép- és hosszúlejáratú volt. A központi bank devizatartaléka 2005 végén 15,7 milliárd euróra rúgott, ami 8 havi import ellenértékének, illetve a rövidlejáratú kintlevősége másfélszeresének felel meg. Malajzia gazdasági helyzete összeségében stabilnak mondható, rövidtávú kilátása kedvező. Közép- és hosszútavú kilátása viszont attól függ hogyan tud előrehaladni a hozzáadott érték-skálán és hogyan képes fejleszteni a tudás-intenzív szektorokat. Ebből a szempontból döntő fontosságúak az alábbi megfontolások: a közvetlen külföldi befektetések iránti nyitottság - különösen a szolgáltatás szektorban, emberi erőforrásfejlesztés, K+F kiadások, szabadverseny térnyerése, az államilag támogatott bumiputraérdekek visszafogása a piacok működtetésében. A szociális helyzet értékelése Malajzia 2005-ben az UNDP Humán Fejlettségi Indexen 0.796 pontot ért el, ami a 61. helyre emelte a 177 állam ranglistáján. Ez csak egy picit marad alatta az UNDP által megállapított magas humán fejlettség 0,8 pontos küszöbének. Ezt az elmúlt évtizedben Malajzia stabilan tartotta. A különböző szövetségi államokban viszont jelentős eltérések vannak: Kelantan, Kedah és Sabah nem kerülne be saját jogán az első 100 ország közé.

16 Demográfia Az ország népessége 2000 és 2005 között átlagosan évi 2,6%-kal nőtt. Becslések alapján 2006 májusában elérte a 26,8 milliót. A koreloszlás a fejlődő országokra jellemző piramisformát mutatja: a 15-64 év közötti munkaképes korcsoport a népesség 63,1-%-át, a 0-14 évesek 31,7%-át, a 65 év felettiek 4,7%-at teszik ki. Malajzia előnye, hogy a fiatalkorú munkaképes lakosság aránya még mindig magas. Ugyanakkor a gyors iparosodás és az ezzel járó struktúraváltás a városi lakosság robbanásszerű növekedéséhez vezetett, ami az urbanizáció negatív hatásai folytán jelentős szociálisgazdasági terhet jelent a kormányzat számára. Foglalkoztatottság A folyamatos gazdasági növekedés, a szűkös munkaerőpiac, és a múlt évtizedben újabb 2,5 millió ember munkába állása ellenére a nők foglalkoztatottsági aránya mit sem változott,

továbbra

is

50%

alatt

van,

éles

ellentétben

a

férfiak

85%-os

foglalkoztatottságával. A felsőoktatás elérhetősége, a nők vezetői szintű részvétele a politikai életben sok kívánnivalót hagy maga után. Az országos szintű munkanélküliségi ráta stabilan 3,5% körül mozog. A malajziai vállalatoknak több figyelmet kell fordítaniuk a termelékenységet érzékenyen

érintő

munkahelyi

továbbképzésre,

annak

ösztönzésére,

hiszen

kulcsszerepet tölt be a tudásalapú gazdaság felépítésében. Egy másik gátló tényező a munkahelyi egészség és biztonság elhanyagolása. Az 1990-es években csökkenő baleseti arányok ismét stagnálást mutatnak. A halálos kimenetelű balesetek aránya Malajziában kétszer nagyobb, mint Európában. A munkahelyi feltételek szintén problémát jelentenek. Az exportra termelő ipari zónák virágzásnak indultak az elmúlt években. Ezek a csábító munkahelynek számító exportzónák magasabb bért adnak ugyan, de hosszabb munkaidővel és szigorúbb váltási beosztással járnak. Az ILO javasolja, hogy töröljék el a munkatörvénykönyv azon részeit, amelyek korlátozzák a kollektív szerződések hatáskörét a kiemelt vállalatok vonatkozásában. Más vizsgálatok is folynak a kollektív alku kérdéséről a közszférában, valamint

a

külföldi

munkavállalók

egyenlő

bánásmódjáról

és

a

szociális

balesetbiztosítás terén. Végül fontos megemlíteni, hogy 1990-ben Malajzia megtagadta a kényszermunkát tiltó egyezményt.

17

Szegénység Malajzia az ázsiai térség egyik legalacsonyabb szegénységi indexszel rendelkező országa. A malajziai statisztika szerint definiált szegénység 1970-es 50%-os aránya 2005-re 5,7%-ra csökkent.

A létminimum alatt élők számának 50%-kal való

csökkentését kitűző Millenniumi Fejlesztési Célt sikerült 1999-re megvalósítani. E figyelemre méltó teljesítmény ellenére a jövedelmi egyenlőtlenség mértéke magas és egyre növekvő. A jövedelemelosztási Gini koefficiens 2004-ben 0,462-őn állt. A legnagyobb eltérések Sabah és Kelantan államban észlelhetők. Az etnikai alapon való eltérés jelentős: A szegénység előfordulása 2004-ben 8,3%-os volt a bumiputráknál (főleg a félszigeti területen élő Orang Asliknál, valamint a Sabah és Sarawak államok őshonos lakosainál), 0,6%-kal a kínaiaknál és 2,9%-kal az indiaiaknál. Az őshonosok egyre inkább marginalizálódnak, elszakadva hagyományos erdei életmódjuktól. A szegénység ráadásul vallási és kulturális okok miatt a nőket még hátrányosabb helyzetbe hozza. A NEP – és 1990-től az NDP - a szövetségi hatóságok és az etnikai csoportok közti társadalmi szerződéssel volt egyenértékű. A szövetségi hatóságok alkotmányosan garantálják a kínai és indiai közösségeknek az egyenlő jogokat és bánásmódot, valamint érvényesülési lehetőségüket a választott anyaországukban. Ezzel egyidőben törvény (Alkotmány) írja elő, hogy a bumiputrák, vagyis a Malajziában őshonos lakosok preferenciális bánásmódban részesülnek több vonatkozásban, hogy le tudják küzdeni szegénységüket és lélekszámuknak jobban megfelelő arányban részesüljenek a nemzeti jövedelemből és gazdagságból. Ez a fajta pozitív diszkrimináció a malajziai élet minden területen megfigyelhető, a felsőoktatástól a bankkölcsönig, a lakáshoz jutásban, a közszférában való munkavállalásban, az állami vállalatoknál részvénykvóták, vezetői pozíciók és állások biztosításában. A nemzeti nyelvet (Bahasa Malaysia) kötelező használni az állami iskolákban és a közintézményekben. Az ország gyors gazdasági növekedése lehetővé tette e célok közelítését anélkül, hogy más etnikumokat traumatikus hatás ért volna. 2004-ben a tőzsdén jegyzett vállalatokban a bumiputrarészesedés (tulajdonarány) elérte a 18,9%-ot az 1970-es években mért 5%-hoz képest, de a kereskedelmi ingatlanok bumiputra tulajdonrésze csak 11,7% volt – így mindkét terület messze elmarad az állam által előirányzott 30%-os tulajdonaránytól.

18 Oktatás és egészségügy Az oktatás biztosítása, hozzáférhetősége általában jól meg van szervezve Malajziában, de az oktatás minősége nem éri el a versenyképes gazdaság megerősítéséhez szükséges szintet. A 15 éven felüli lakosságon belül az írástudók aránya 89%. A kormány nagy hangsúlyt helyez az oktatásra, célja egy világszínvonalú oktatási rendszer kialakítása. Az általános iskola kötelező minden malajziai gyermek számára. Az állam által fenntartott általános és középiskolákban az oktatás ingyenes a 7-17 évesek számára. A szövetségi kormány költségvetésének 21%-át költötte oktatásra 2005-ben. Probléma, hogy a városi és vidéki oktatási intézmények közti különbségek igen nagyok, főleg ami az eszközellátást és a tanárok szakmai felkészültségét illeti. A két nem közti műveltségbeli eltérés igen jelentős: a női analfabéták aránya kétszerese a férfiakénak. Az UNDP-nek a nemek iskolázottságát vizsgáló indexe (gender-related development index) javuló képet mutat a női írástudás és iskolai hozzáférés tekintetében. A két nem között az írástudásban jelentkező jelentős különbséget sikerült csökkenteni az utóbbi években; 2000-re már gyakorlatilag megszűnt a fiatal nők és férfiak közti iskolázottságbeli különbség. Malajzia felsőoktatási rendszere 16 állami egyetemből és 1 főiskolából, valamint egy nemzetközi egyetemből áll. A kilencvenes évek közepétől, egy kormánydöntés nyomán - amely szabaddá tette a magántőke előtt a felsőoktatást – minden szinten fellendülést mutat a magánkézben lévő oktatás. Jelenleg 539 ilyen oktatási intézményt jegyeznek Malajziában. A malajziai kormány a régió kiemelkedő, és külföldi diákokat odacsalogató, oktatási központjává kívánja tenni az országot. Már most megközelítőleg 35 ezer külföldi –ötven százalékban kínai- egyetemi tanuló él az országban. Ennek ellenére a malajziai felsőoktatás minősége még viszonylag nem versenyképes a minőség tekintetében. Az oktatás, a kutatás és az egyetemi vezetés színvonala még nem felel meg a tudásalapú társadalomhoz nélkülözhetetlen emberi erőforrás-elvárásoknak. Ez részben a felsőoktatásban alkalmazott pro-bumiputra intézkedéseknek tudható be. Jelenleg 50 ezer malajziai diák tanul külföldön, és ez a szám a következő években növekedni fog. Mitöbb, Malajzia a magasan képzett munkaerő-kivándorlás, az agyelszívás, szenvedő alanya. Egyre több malajziai szakember telepszik le külföldön, amit nem lehet elvonatkoztatni a pro-bumiputra politikától. Az angol nyelvtudás színvonalának hanyatlása a malajziai fiatalok körében szintén aggodalomra ad okot.

19

A közegészségügyi juttatások terén Malajzia a térség egyik kiemelkedő országa, de ez is földrajzi eltéréseket mutat: A vidéki területek általában jóval az átlag alatt maradnak. 2005-ben a kormánykiadások 7%-át fordították az egészségügyre. A HIV/AIDS elleni harc a kormányprogramban többirányú intézkedéseket feltételez, ami magában foglalja magát a HIV/AIDS problémát, a nemi egészségügyet és a partnerországokkal való együttműködést.

Környezetvédelmi intézkedések elemzése A környezetvédelem egyre fontosabb helyet foglal el a malajziai kormány programjában. Az Országos Környezeti Profil tartalmazza az ország előtt álló főbb környezetvédelmi problémákat. Ezek a következők: •

A

környezeti

környezetvédelmi

és

a

gazdasági

intézkedések

érdekek

ellentétének

hosszútávú

kezelésében

gazdasági

a

előnyeinek

kihangsúlyozására kell súlyt fektetni; •

Biztosítani kell, hogy a nemzeti program megvalósítása egységes legyen a kormányzat minden szintjén; a siker a helyi és állami szintű intézkedéseken múlik;

•

A környezetvédelmi ügyekben növelni kell a lakosság tájékozottságát.

A környezetvédelmi problémák hatékony kezelése érdekében a malajziai kormány az alábbi célokat tűzte ki: •

A helyi és a szövetségi állami teljesítőképességének növelés, hogy hatékonyan tudják teljesíteni a környezeti politikát,

20 •

A természeti erőforrások fenntartható menedzselésének javítása és a biodiverzitás megőrzése, különös tekintettel az esőerdőkre és azok környezetére;

•

A környezetszennyezés piacvezérelt korlátozása „szennyező fizet” elv érvényesítése által. A bírságok az alábbi kibocsátásokra érvényesek: o Szennyvíz és más folyadékszennyezés, o Levegőszennyezés emissziós gázokkal, o és egyéb szennyező termékek.

•

2.b)

Az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások támogatása.

Malajzia fejlesztési stratégiája

A malajziai kormányt politikai törekvéseiben egy hosszútávú cél vezérli, a Nemzeti Vízió Stratégiája, ami a „2020-as Vízió” néven vált ismertté. Az eredetileg 1991-ben megfogalmazott stratégia 2020-ra Malajziát a fejlett országok sorába kívánja emelni, ami nemcsak megfelelő gazdaságpolitikát feltételez, hanem hangsúlyt fektet a politikai stabilizációra és folyamatosságra, a szociális összetartásra, valamint a különböző etnikumok és vallási csoportok közötti béke és szolidaritás megőrzésére. A 2020-as Vizio realizálásához vezető út az egymást követő 5 éves terveken át vezet. A jelenlegi 9. Malajziai Terv (2006-2010) a következő öt fő csapásirányt jelölte meg: •

A gazdaság folyamatos erősítése a hozzáadott érték-skálán

•

A tudás- és innovációs készség erősítése, és az “első osztályú mentalitás” ösztönzése

•

A szociális-gazdasági egyenlőtlenségek elleni konstruktív es produktív küzdelem

•

Az életminőség szintjének és fenntarthatóságának javítása

21 •

Az ország intézményi és végrehajtási képességének erősítése – hatékonyabb végrehajtó és ellenőrző mechanizmus létrehozása.

A malajziai kormány nagyon is tudatában van a globalis környezet fokozódó versenykihívásainak, különösen Kína megjelenésének. A bumiputra lakosságot külön figyelmeztetik, hogy legyen önellátóbb es vállalkozóbb, és kevésbé támaszkodjon a kormányzati segélyekre és kedvezményes bánásmódra. A gyakorlatban azonban a kormány intézkedései még nincsenek összhangban ezzel az alapvető elvárással, ami lényegében politikai okokra vezethető vissza. Ugyanakkor a kormány mindent megtesz azért, hogy elnyomja az iszlám szélsőséges megnyilvánulásait, és olyan vallásgyakorlást támogat, amely mérsékelt, nyitott és összeegyeztethető a modern társadalommal (Islam Hadhari/ civilizácios iszlám). Politikai stratégia A

hatalom

átruházása

Mahathir

miniszterelnökről

Abdullah

miniszterelnökre

zökkenőmentesen zajlott le. A jelenlegi kormány valószinűleg folytatni fogja a fokozatos reformok és a liberalizáció irányvonalát. Ha nem kerül sor valamilyen jelentős megrázkódtatásra, pl.: akut gazdasági válságra vagy valami nagy botrányra, az UMNO és a Nemzeti Front koalíciója valószínűleg a belátható jövőben hatalmon fog maradni. Politikai szinten a hangsúly a demokrácián és a nyitott párbeszéden van, amit azonban a gyakorlatban erősen korlátoznak a biztonsággal, közrenddel és az etnikai harmóniával kapcsolatos megfontolások. Az etnikai értékek, a morális mércék és a demokratikus kormányzási gyakorlat hivatalos támogatásban részesülnek, különösen a közszférában. Ugyanakkor a korrupció elleni harc, amely Abdullah programjának egyik fő sajátossága volt, mintha veszített volna sürgősségéből, és a reformok megvalósítása is újabb ösztönzést igényel. Malajzia külpolitikáját két tényező motiválja: egyrészt a gazdasági partnerségek kiépitésének szükségessége, másrészt a szuverenitás és a biztonság

megőrzésével

kapcsolatos

megfontolások.

Az

ASEAN-on

belüli

együttműködés és integráció iránti elkötelezettség az első és legfontosabb helyen áll. Malajzia úgyszintén kiáll a multilateralizmus (ENSZ), mint az egyetlen olyan mechanizmus mellett, amely képes garantálni a globális békét, igazságosságot és biztonságot. Innen táplálkozik Malajzia aktív szerepe az ASEAN-EU dialógus építésében.

22

Gazdasági és kereskedelmi stratégia Gazdasági szinten meghatározó eleme a kormánypolitikának a versenyképességet biztosító strukturális átalakítás. A termelői szektornak tovább kell mozdulnia a hozzádott érték-alapú és a magasabb képzettséget és fejlett technológiát igénylő iparágak irányába. Az agrárszektornak a növekedés új motorjává kell válnia, kihasználva például a biotechnológia lehetőségeit és külső piacokat keresve a halal típusú élelmiszereknek. Ami a szolgáltatási szférát illeti, a belső pénzügyi szektor jelenleg hosszútávú struktúraváltozási folyamaton megy keresztül, hogy hatékonyabb legyen, és állni tudja a nemzetközi versenyt, miközben Malajzia arra törekszik, hogy az iszlám pénzügyek vezető nemzetközi központjává váljék. A kormány ugyancsak nagy lehetőséget lát a külföldi diákok és az egészségtudatos turisták Malajziába való csábítására. Továbbra is hangsúlyt kap a külföldi befektetések ösztönzése egyes kiválasztott stratégiai szektorokban. A WTO és az AFTA tagjaként Malajzia kötelezettséget vállalt piacainak liberalizálása mellett, de csak a szociálisan és politikailag elviselhető ütemben hajlandó megvalósítani, és ezért ódzkodik újabb, időhöz kötött nemzetközi liberalizációs kötelezettségeket vállalni. Szociális stratégia A 2020-as Vízió nagy súlyt fektet a humán erőforrás fejlesztésére, felismerve annak fő katalizáló szerepét a jövőbeni gazdasági növekedésben. 2005-ben az összes kormányzati működési költségek közel egynegyedét tették ki az oktatásra fordított kiadások, nem számítva a magánszektor felső oktatásban játszott igen jelentős szerepét. Ezzel együtt azonban a felső-oktatási rendszer nagy hiányossagokkal küzködik, egyrészt az oktató- es kutatógárda minőségét illetően, másrészt a tantervek alacsony színvonala okan. Más szociális területekben a kormány prioritásai kiterjednek a mélynyomor felszámolására, az ehhez kapcsolódó vidékfejlesztésre, a közegészségügyi ellátási javitásra és a nemek közötti nagyobb egyenlőséget biztosító, nőket segítő programokra, valamint a nők munkavállalását megkönnyitő gyermekgondozás megszervezésére. A fejlett ország státuszának elérésében lényeges feladatok közé

23 sorolják az innováció ösztönzését, a humán erőforrás-fejlesztést és a tisztességes munkalehetőségeket a formális szektorban, nevezetesen a nők és az alacsony képzettségűek részére. A szociális védelmi intézkedésekre szükség van továbbá a struktúraváltási folyamat és a szociális-gazdasági stabilitás erősítéséhez. Környezeti stratégiák A környezetvédelem területén a kormány 3 célkitűzés mellett kötelezte el magát: •

a tiszta, biztonságos, egészséges és produktiv környezet biztositása a jelenlegi és jövő generációk számára,

•

az ország egyedülálló és változatos kulturális és természeti örökségének és biológiai változatosságának megőrzése a társadalom minden szektorának hatékony részvételével,

•

és a fenntartható termelési és fogyasztási szerkezet és életstílus kialakítására.

A kormány támogatja a megújuló és a környezetbarát energiaforrásokat, de azt is számításba veszi, hogy képzési és ismeretterjesztési programokon keresztül emelni kell a lakosság környezet-tudatosságát. Az első és a harmadik célkitűzés realizálásában az eredmények meglehetősen szerények. A trópusi erdőgazdálkodásban nyilvánvaló kihívást jelent a környezetvédelmi szempontok és gazdasági érdekek közötti megfelelő egyensúly megteremtése. A trópusi erdészet és a biodiverzitás egyaránt fontosak Malajzia számára, mind gazdasági, mind környezeti szempontból. Az erdők jelentik Malajzia gazdag ökoszisztémájának lelkét. Az elmúlt évtizedben a hatóságok fontos lépéseket tettek és jelentős eredményeket értek el a trópusi erdők fenntartható menedzselésének biztositásában. Mégis, további kihivást jelent a külső versenyképesség megtartása, az erdők védelme az illegális tevékenységekkel szemben és a bennszülöttek földtulajdonjogának rendezése. Másrészről a fakiteremelés a költségvetési bevételek egyik jelentős forrása, különösen Sabah es Sarawak államok számára. Az is közismert, hogy az EU a harmadik legfontosabb célpont a malajziai faanyag es faipari termékek exportja számára. Továbbá

24 javításra szorul a régiónbelüli együttműködés olyan határokon átnyúló környezeti kihívások kezelésében, mint az erdőtüzek okozta füstköd és más környezeti problémák. 2. c

Az ázsiai pénzügyi válság (1997/98) hatása és malajziai kezelési módja

Az ASEAN alapító tagjai, így Malajzia is, a válság előtti évtizedben rendkívül gyors gazdasági növekedést produkáltak, az újonnan iparosodott országok sorába emelkedtek, részeseivé válva a szakirodalomban „ázsiai gazdasági csodaként” emlegetett fejlődési modellnek. Ezt a tendenciát törte meg a gyors lefolyású, sokkhatást kiváltó kelet-ázsiai pénzügyi válság, amelynek kirobbanásában egyaránt szerepet játszottak globális jellegű, a nemzetközi pénzügyi rendszer működési zavaraival kapcsolatos tényezők és az érintett országok elhibázott gazdaságpolitikája. A délkelet-ázsiai gazdaságok saját belső gyengeségeik folytán a transznacionális kapitalizmus, rövid nevén a „globalizáció” működési elveinek váltak áldozataivá1. A válság kiváltó okairól és főleg annak kezelési módjáról éles viták alakultak ki, ami átmenetileg zavart, elbizonytalanodást váltott ki, mind az ASEAN jövőjét, mind az érintett országok fejlődési perspektíváit illetően. A valutapiaci spekulációként elindult folyamat gyorsan veszélybe sodorta a térség bankjait, tőzsdéit, s világossá tette, hogy a baj fő forrása a nemzetközi pénzügyi rendszer működésében keresendő. A válságot előidéző folyamatban, majd annak kezelésében a Nemzetköz Valutaalap (IMF) végig kulcsszerepet játszott, és ennek a szerepnek az értékelése máig megosztja a politikusokat és szakembereket. Joseph Stiglitz neves amerikai közgazdász szerint a 80-as évek végén és a 90-es évek elején a térség országaira ráerőltetett gyorsütemű pénzügyi és tőkepiaci liberalizáció volt „messze a leglényegesebb tényező, amely a válságot előídézte”, bár az érintett országok gazdaságpolitikája is hozzájárult a helyzet kialakulásához.2 Az egyes ASEAN országokat eltérő módon érintette a válság és az okok megítélésben, valamint a gyógymódot illetően is eltértek a vélemények. Az 1997. szeptemberi hongkongi IMF tanácskozáson több ázsiai pénzügyminiszter a problémák forrását a liberalizált tőkepiacaikra bezúduló forró pénzben látták, de nem érezték magukat elég erősnek, hogy szembeszegüljenek a további pénzügyi liberalizációt szorgalmazó IMF nyomásnak. Egyedül Malajzia mutatott kellő bátorságot a spekulatív tőkeáramlás 1 2

Artner Annamária (2002) Délkelet-Ázsia: Válság után, alatt, előtt? Stiglitz, Joseph (2003): A globalizáció és visszáságai (110.o.)

25 korlátozására és ezzel kivívta maga ellen a nemzetközi pénzintézet rosszallását. Bár Mahathir miniszterelnököt minden oldalról támadták, a régió országai közül mégis Malajzia szenvedte el a legrövidebb és legcsekélyebb mértékű visszaesést.3 A malajziai miniszterelnök az igen erős külső és belső nyomás ellenére is kitartott különutas politikája mellett. Anélkül, hogy erőltetett összehasonlítást tennénk, érdemes felidézni a válságot követő indonéziai fejleményeket: az IMF ajánlások maradéktalan teljesítése szociális robbanáshoz, s végül Suharto elnök bukásához vezetett. Malajziában az IMF recept alkalmazása

kockára

tette

volna

az

etnikumok

közötti

kiegyezést,

aminek

szükségességét Mahathir az 1969-es faji zavargások után fogalmazta meg először4, s aminek realizálását

joggal tekinti miniszterelnöki tevékenysége fő eredményének.

Mahathir

és

kemény

kiméletlen

fellépése

helyettese,

Anwar

Ibrahim

és

reformmozgalma ellen, életművének elkeseredett védelmét jelentette. Bár a malajziai miniszterelnök következetes IMF ellenessége nem kapott nyílt támogatást a régió országaitól, benne mégis az általánosan elfogadott ázsiai álláspont nyílvánult meg. Mindenesetre a malajziai reagálás és válságkezelési módszer a gyakorlatban demonstrálta, hogy a belső gazdasági és szociális problémákra lehet más válasz is, mint amit az IMF szakértők és támogatóik javasolnak. A kép teljességéhez hozzátartozik, hogy a malajziai korlátozó intézkedések ideiglenes jellegűek volak, ezt mindig is hangsúlyozták, és nem jelentettek bezárkózást a külpiaci hatásokkal szemben. A többi ASEAN országgal együtt Malajzia is vallja és követi a „nyitott regionalizmus” koncepcióját, ami azt jelenti, hogy, csak így tudják saját javukra fordítani a globalizáció előnyeit. Malajzia válsággal kapcsolatos magatartása csupán azt példázza, hogy minden országnak magának kell eldöntenie, hogyan kíván védekezni a globalizáció negatív hatásaival szemben. A válság másik tanulsága volt, hogy az ASEAN mint regionális szervezet csak gazdasági integrációjának elmélyítése révén tud többet nyújtani a nemzeti és regionális érdekek védelmében.

3 4

Stiglitz, Joseph (2003): A globalizáció és visszáságai (112.o.) Mahathir bin Mohamad (1970): The Malay Dilemma (115. o.)

26

3.

Az EK/EU és Malajzia együttműködése

Bevezetés Malajzia kapcsolatát Európával a függetlenséget követő két évtizedben a gyarmati múlt öröksége határozta meg. A Nagy-Britanniával való szoros politikai és gazdasági kötődés még az ASEAN megalakulása (1967) és az EKG-hez való angol csatlakozás (1973) után is erősen éreztette hatását a malajziai külpolitikai és külgazdasági orientációban. Magának a Malajziai Államszövetségnek a megalakulása (1963) aktív brit közreműködésnek volt köszönhető. Malajzia a Brit Nemzetközösség tagjaként kezdettől fogva élvezte a tagországok, mindenekelőtt Nagy-Britannia, segélypolitikájának gyümölcseit, így kedvezményezettje volt a Colombo-terv keretében bonyolított fejlesztési együttműködésnek. Malajzia külpolitikáját a függetlenség első évtizedében erősen befolyásolta Tunku Abdul Rahman angolbarát beállítottsága. Az első miniszterelnöl nagyra értékelte a nemzetközösségi kapcsolatokat és hálás volt a briteknek és a Nemzetközösségnek az indonéz konfrontációs politika idején kapott támogatásért. Az Indonéziával való kibékülés és az ASEAN megalakításában játszott közös szerep Malajzia nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítéséhez vezetett. Bekapcsolódott az el nem kötelezettek mozgalmába, kezdeményezte Délkelet-Ázsia semlegesítését (1971) és diplomáciai kapcsolatott létesített a Kínai Népköztársasággal. Dr. Mahathir kormányra kerülésével (1981) a malajziai külpolitika alapelvei nem változtak meg, de nemzetközi fellépései határozottan artikuláltabbak lettek. Dr. Mahathir a fejlődő országok, a harmadik világ következetes, olykor szélsőségek felé hajló szószólója lett, és Nyugat-ellenes kirohanásainak gyakran a volt gyarmattartó hatalom vált célpontjává tekintetettel a konkrét malajziai érdekeltek érintettségére. Az 1957-71 között érvényben lévő angol-maláj/malajziai vélelmi egyezmény biztosította a brit katonai-biztonsági jelenlétet a térségben a dekolonizációt követően, és hozzájárult a kínai orientációjú kommunista partizánmozgalom (1948-60) letöréséhez is. Miután a munkáspárti kormány új politikát hírdetett meg „Szueztől keletre” és felszámolta a fenti védelmi egyezményt, az 1971-ben hatalomra került konzervatívok

27 Öthatalmi Védelmi Megállapodás megkötését kezdeményeztek Ausztrália, Új-Zéland, Malajzia és Szingapúr részvételével, ami továbbra is fenntartotta Anglia védelmi elkötelezettségét volt gyarmatai iránt. Nagy-Brittania Malajzia első számú kereskedelmi partnere és külföldi tőkebefektetője volt a 70-es évek közepéig, amikor Japán, az Egyesült Államok és az ASEAN (Szingapúr) fokozatosan az élre törtek a malajziai piacon, s ez a tendencia a malajziai gazdasági fellendülés idején (80-90-es évek) tartossá vált. A brit gazdasági és kereskedelmi pozíciók meggyengülésében szerepet játszott Mahathir miniszterelnök bojkott-politikája is (Buy British Last Policy), amelyet 1981-ben hírdetett meg kereskedelmi és pénzügyi viták miatt. (A londoni tőzsdén akadályokat gördítettek angol ültetvényes vállalatok malajziai felvásárlása elé, megemelték az Angliában tanuló malajziai diákok költségtérítését, korlátozták a malajziai légitársaság londoni terjeszkedését.) A viták elmérgesedésében közrejátszott Dr. Mahathir gyarmati időkben szerzett sérelmeiből táplálkozó brit-ellenes beállítottsága. 1985-ben Thatcher malajziai látogatása után a konfliktus rendeződni látszott, de a lappangó problémák 1994-től újból felszínre törtek, s ezúttal az angol beruházó vállalatok átmeneti bojkottjához vezettek. A fenti, alapvetően politikai természetű nézeteltérések és konfliktusokhoz nemcsak Nagy-Britannia gazdasági-kereskedelmi pozícióit és befolyását vetették vissza dr. Mahathir Malajziájában, hanem negatívan befolyásolták az angol szerepvállalást az EUmalajziai fejlesztési együttműködésben is. A fejlesztési és technikai segítségnyújtási projektek kimutatása szerint Anglia mellett és helyett olyan EU országok kerültek előtérbe, mint Németország, Franciaország és Hollandia.

28

3.a Az EU-ASEAN kapcsolatok és az ASEM5 hatása az EU-malajziai együttműködésre Malajzia EU-hoz fűződő viszonyának alakulására a nemzeti tényezők mellett igen jelentős befolyást gyakorolt az ország aktív részvétele a regionális integrációs folyamatokban. Nemcsak alapító tagja volt az ASEAN-nak, hanem tevékeny részese is volt a regionális szervezet politikája és nemzetközi kapcsolatai alakításának. Geostratégiai helyzetéből (Malakka-szoros és a Dél-kínai tenger közötti kapocs) és sajátos belső viszonyaiból (multietnikumú és multicivilizációs társadalom) következően Malajzia a mérsékelt, semlegesség felé hajló politizálás, a nagyhatalmi befolyás visszaszorításának híve volt a hidegháború időszakában. Így kezdeményezője volt a délkelet-ázsiai semlegességi zóna létrehozásának és a térség atomfegyver-mentes övezetté nyílvánításának. Malajziai megítélés szerint a nagyhatalmak által garantált semleges övezet megteremtése szolgálja leghatékonyabban a délkelet-ázsiai biztonságot és stabilitást. Ez a koncepció szimpatikus volt Indonézia számára, de ellenkezést váltott ki a többi partner, főleg Szingapúr részéről, amely inkább a térségben érdkelt nagyhatalmak közötti egyensúly (amerikai, japán, kínai, szovjet) biztosításában látta a stabilitás garanciáját. Ezek a belső ellentétek vezettek végül a ZOPFAN6 deklaráció általános, konkrét kötelezettségeket kerülő megfogalmazásához. Ezzel összefüggésben logikus, hogy Malajzia kezdettől fogva támogatta az Európai Közösség aktívabb jelenlétét a térségben, így a dialógus partnerséget, majd az együttműködési megállapodás megkötését 1980-ban. Később, a hidegháború megszűnése után, amikor a gazdasági integráció feladatai kerültek előtérbe a regionális együttműködésben, malajziai minta és javaslat alapján fogadták el az „ASEAN Vízió 2020” nyilatkozatot a szervezet megalakulásának 30. évfordulójának alkalmából rendezett kuala-lumpuri jubileumi csúcstalálkozón. Az Európai Unió tehát az ASEAN egyik legrégebbi dialóguspartnere. Az 1980-ban aláírt együttműködési megállapodás óta eltelt időben az EU-ASEAN kapcsolatok jelentősen 5

Az ASEM (Asia-Europe Meeting; Ázsiai-európai Találkozó) jelenleg 13 ázsiai országra (10 ASEAN tagország valamint Kína, Japán, Dél-Korea) és 27 EU tagországra terjed ki. 6 A Zone of Peace, Freedom and Neutrality (Béke, Szabadság és Semlegesség Övezete) délkelet-ázsiai létrehozásáról szóló szándéknyilatkozatot 1971-ben Kuala Lumpurban írták alá az ASEAN tagországok (Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és a Fülöp-szigetek) külügyminiszterei.

29 megerősödtek, és az ASEAN, mint ambíciózus regionális szervezet politikai-gazdasági támogatás és tapasztalatszerzés révén erőt kíván meríteni jövőbeni fejlődéséhez, az integrációs folyamat elmélyítéséhez.7 Az ASEAN számára az alábbi három megfontolásból értékes az EU partnersége: Először, az EU a harmadik legfontosabb kereskedelmi partnere és mint tőke- és technológia-forrás jön számításba hosszabb távon is. Másodszor jelentős politikaistratégiai partner a multipoláris szemlélet erősítésében a nemzetközi fórumokon az egypólusú világrend negatív hatásának ellensúlyozása céljából. Harmadszor, az EU megbízható támasz és tapasztalati

forrás a szorosabb regionális integráció

megvalósításához, amire az ASEAN

fokozottabban számít a 2003-as

Bali

Csúcstalálkozó után, amelyen meghírdették a hosszútávú átfogó integrációs tervet az „ASEAN Gazdasági, Biztonsági és Szociális-Kulturális Közössége” megteremtésére. Az ASEAN szándékokkal egybecseng az Európai Bizottság 2003-as állásfoglalása a Délkelet-Ázsiával való „Új Partnerségről”. Ez a dokumentum az alábbi közös vonásokat és értékeket emeli ki, amelyek a két régió hosszútávú együttműködésének megbízható alapját képezik: • a sokféleség megbecsülése, • a jogra alapozott multipoláris világ elsőbbsége erős multilaterális szervezetekkel, • a regionális integráció megvalósítása8. Az interkulturális kapcsolatok és kommunikáció szempontjából szükséges aláhúzni, hogy a sokféleség európai részről való hangsúlyozása, amely a kulturális, vallási, nyelvi, etnikai sokszínűség elfogadását és értékként való kezelését jelenti, különös jelentőséggel bír a két régió közötti jobb megértés és bizaloméerősítés építésében, figyelembe véve a kapcsolatokat a még mindig terhelő gyramati múlt negatív emlékeit. Ugyanakkor mindkét régió számára hasonló kihívást jelent a globalizálódó világ körülményei között a nemzeti kultúrák tiszteletben tartásán alapuló regionális identitás kialakítása. Ez különösen fontos Malajzia számára, ahol az etnikai harmónia („racial harmony”) megőrzése és megszilárdítása elsőrangú politikai kérdés.

7

ASEAN, a key partner for Europe (2006): www.ec.europa/comm/externalrelations/asean/intro/index.html 8 A New Partnership with South-East Asia (2003): www.europa.eu/external-relations/library/publications/oa_sea_en.pdf

30 A két szervezet együttműködésében különleges helyet foglal el a politikai párbeszéd, amely a rendszeres Miniszteri Találkozók keretében folyik. A külügyminiszterek minden második évben összeülnek, hogy áttekintsék a fontos aktuális politikai kérdéseket és döntéseket, pontosabban ajánlásokat fogadjanak el közös akciókról, együttműködési projektekről. Példaként emelném ki, hogy a 2005-ös jakartai Miniszteri Találkozó napirendjén szerepelt a nemzetközi terrorizmus elleni közös fellépés kérdése, a tszunami utáni együttműködés akcióterve és a burmai helyzet (a politikai változások elősegítésének módozatai). Az EU-ASEAN gazdasági-kereskedelmi kapcsolatokat nagymértékben befolyásolják a globális gazdasági mozgások. Az 1997-98-as pénzügyi válság jelentősen visszavetette a kereskedelmi forgalmat és az európai tőkekivitelt az ASEAN országokba, majd rövid növekedés után 2000-2003 között a világgazdasági növekedés lassulása miatt ismét csökkenő tendenciát lehetett megfigyelni. A kereskdelmi feltételek javítása érdekében az utóbbi időben erősödik a törekvés az EU-ban új megállapodások létrehozására a gazdasági növekedés új régióiban, főként Ázsiában. Így napirendre került egy átfogó szabadkereskdelemi megállapodás létrehozása az ASEAN-nal is. Az ASEAN mellett az ASEM a másik fontos regionális fórum, amelynek keretében Malajzia EU támogatású programokban vehet részt.. Az ASEM jelenleg a legfőbb multilaterális kommunikációs csatorna Ázsia, pontosabban Kelet-Ázsia és Európa között. A két régió közötti politikai párbeszéd igénye a hidegháború utáni új nemzetközi viszonyok hatására a 90-es évek elején merült fel, amikor az európai integráció új lendületet kapott és Ázsia növekvő fontossága a nemzetközi színtéren egyre jobban érzékelhető volt. Az Európai Bizottság új ázsiai stratégiájának meghírdetése után 1994ben az ASEAN részéről Szingapúr, az EU részéről pedig Franciaország kezdeményezte az Ázsia-Európa csúcstalálkozó összehívását, amelyre megfelelő előkészületek után 1996-ban Bangkokban került sor. Ezzel kezdetét vette a kétévenkénti csúcsszintű találkozók sorozata, miniszteri és munkaszintű találkozókkal kiegészülve. Az ASEM ázsiai részvevőit tekintve európai-kelet-ázsiai interakcióról szól, amely az ASEAN+3 csoportosulásra épül. Ez tükrözi egyébként azt a malajziai koncepciót (EAG vagy EAC)9, amely amerikai és ausztrál részvétel nélkül szándékozott egy önálló keletázsiai csoportosulást vagy konzultációs fórumot létrehozni.

9

EAG=East Asia Grouping (Kelet-ázsiai Csoportosulás); EAC= East Asia Caucus (Kelet-ázsiai Fórum)

31 Az ASEM életrehívásával az Európai Unió demonstrálta, hogy az ázsiai-európai együttműködés formálásában kiemelkedő szerepet szán a délkelet-ázsiai régiónak.

Mint informális konzultációs fórum, figyelemre méltó tevékenységet fejt ki politikai, biztonságpolitikai és társadalmi-kulturális területeken. Az ASEM vezetők közös állásfoglalásaikban síkra szállnak a multilateralizmus és a jogon alapuló méltányos nemzetközi rend mellett, amelyben az ENSZ-nek központi szerepet szánnak10. Az új nemzetközi fejleményekre való érzékeny reagálás jó példája, hogy a 2001. szeptember 11-ei terrortámadás után az ASEM vezetők deklarációt fogadtak el a nemzetközi terrorizmus elleni közös harcról és együttműködési programot dolgoztak ki a terrorizmus elleni fellépésre, hangsúlyozva az ENSZ vezető szerepét és a terrorizmust kiváltó okok feltárásának és felszámolásának szükségességét. Másik példa, hogy a 2006-os helsinki csúcstalálkozón a klímaváltozás problémáját állították az ASEM jövőbeni stratégiájának középpontjába. Az ASEM a társadalmi-kulturális szférában is fontos bizalomerősítő tevékenységet fejt ki, pl. miniszteri szintű konferencia szervezése a kultúrák és civilizációk közötti párbeszéd beindítására és az u.n. felekezetközi (interfaith) párbeszéd kezdeményezése a vallások közelítése céljából. Az ASEM-nek három olyan non-profit alapon működő intézménye van (Asia-Europe Foundation, Asia-Europe Environment Technology Centre-Bangkok, ASEM Trust Fund), amelyek keretében az EU intenzív technikai segítségnyújtási tevékenységet fejt ki. Az elsősorban délkelet-ázsiai országokat, így Malajziát érintő programok az alábbi akciókra terjednek ki: értelmiségi találkozók szervezése, kulturális, oktatási és diákcsereprogramok

bonyolítása,

környezetvédelmi

együttműködés

technikai segítség nyújtása pénzügyi és szociálpolitikai témákban.

10

Új EU-Ázsiai bilaterális megállapodásokat kötne Mandelson kereskedelmi biztos (2006.09.18_Bruxinfo, az első magyar EU újság) wwwbruxinfo.hu

szervezése,

32 3.b

Az együttműködés keretei

Malajzia, mint ASEAN tagország már 1980 óta (az EU-ASEAN Együttműködési Megállapodás aláírásától) részese az Európai Közösséggel való regionális alapú együttműködésnek. 1996-tól az Ázsia-Európa Csúcstalálkozók (ASEM) fórumának megalapításától szintén résztvesz az EK ASEM-keretekben bonyolódó regionális programjaiban. Ugyanakkor az EK és Malajzia kétoldalú fejlesztési együttműködésének kereteit az ún. ALA Rendelet határozza meg, amely azonban Malajzia vonatkozásában csak a 2000-es évek elejétől kezdett érvényesülni. A közérthetőség kedvéért nevezik „ALA Rendeletnek” az Európai Bizottság 1992-es 443/92.sz. Rendeletét11, amely szabályozza az ázsiai és latin-amerikai országoknak (Asia, Latin America = ALA) nyújtandó pénzügyi és technikai segítségnyújtást, illetve a velük való gazdasági együttműködést. A Rendelet előírja, hogy a partnerországok vonatkozásában ötéves stratégiai programokat kell kidolgozni a pénzügyi és technikai segítségnyújtásra és a gazdasági együttműködésre. A Rendelet ugyancsak elrendeli, hogy főbb partnerországokra vonatkozóan több évre szóló indikatív tervet kell összeállítani az EU tagországok képviselőiből álló bizottság bevonásával. Tehát a Bizottságnak a tagországokkal is koordinálni kell a stratégiai együttműködési programok és a konkrét intézkedési tervek összeállításánál. A stratégiai programok az ún. Stratégiai Országtanulmányban (Country Strategy Paper = CSP) öltenek testet, amelyek többéves időszakokra megszabják azokat a prioritási területeket,

amelyekre

a

Bizottság

koncentrálni

kívánja

az

együttműködési

erőfeszítéseit. A CSP-t operatív intézkedési tervekre bontják, amelyek az ún. Nemzeti Intézkedési Program (National Indicative Programme = NIP) elnevezést kapták. Malajzia vonatkozásában eddig két CSP került összeállításra az ALA Rendelet alapján: a CSP (2002-2006) és a CSP (20007-2013). A CSP(2002-2006) a már megvalósult és a megvalósulás alatt álló együttműködési terveket tartalmazza, a múlt évben összeállított CSP (2007-2013) pedig a jövőbeni célokat és teendőket határozza meg. Ez utóbbi már 11

Council Regulation (EEC) No. 443/92 of 23 February 1992 in financial and technical assistance and economic cooperation with the developing countries in Asia and Latin America; forrás. http://eur_lex.europa.eu

33 nem öt évre, hanem hét évre szól, összhangban az EU költségvetési ciklusával. A CSP(2002-2006)-hoz

kapcsolódóan

két

Nemzeti

Intézkedési

Program

került

elfogadásra: a NIP(2002-2006) és a NIP(2005-2006). A 2007-2013-ra szóló Stratégiai Országtanulmányhoz (CSP) kapcsolódó Nemzeti Intézkedési Program (NIP) most van kidolgozás alatt. Ami a Malajziát érintő többoldalú programok és projektek, illetve a kimondottan EUmalajziai kétoldalú projektek finanszírozását illeti, a forrásokat az EU költségvetés ALA kiadási tételében biztosították. Ugyanakkor a jövőbeni finanszírozás egységesítése céljából az Európai Parlament és Tanács 2007-ben rendeletet hozott a fejlesztési együttműködésének eszközének (pénzügyi alapjának) létrehozásáról (Development Cooperation Instrument = DCI)12. A DCI alapján 17 millió euró összegű költségkeretet irányoztak elő Malajzia számára 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó CSP-ben tervebe vett együttműködési programok finanszírozására. Ez jelentős bővülést jelent a CSP(2002-2006) keretében Malajzia számára jóváhagyott 5,6 millió euró összegű költségvetési előirányzathoz képest, ami az Európai Unió Malajzia iránti növekvő érdeklődését bizonyítja.

3.c Az együttműködés első fázisának eredményei (1980-2002) Malajzia az Együttműködési Megállapodás aláírásától kezdve résztvett az EU-ASEAN regionális programokban az alábbi területeken: energia-gazdálkodás, környezetvédelem, közlekedéspolitika, oktatás és kommunikációs technológia. Ezenkívül Malajzia bekapcsolódott a szélesebb kört átfogó EK-Ázsia horizontális együttműködési programokba is, így az Asia Invest, az Asia Urbs, az Asia-IT&C és az Asia Ecobest programokba.

12

Regulation of the Parliament and the Council of 18 December 2007 establishing Development Cooperation and Economic Cooperation Instrument

34 A technikai segítségnyújtásra, képzésre és az NGO alapokra adott EK segélyek összege 1980 és 2000 között 27,8 millió euróra rúgott, amelyből csupán 1,4 millió jutott a 80-as évekre, s a fennmaradó nagyobb részt (26,4 millió euró) 90-es években költötték el, főleg az alábbi területekben: trópusi erdőgazdálkodás, környezetvédelem, kereskedelmi és gazdasági együttműködés és a kábítószerellenes küzdelem13. (Megjegyezzük, hogy az EU tagországok ugyanezen időszakban kétoldalú alapon összesen 250 millió euró segélyt nyújtottak Malajziának). Az EK-malajziai együttműködés súlypontja már a 90-es évek közepétől fokozatosan áttevődött a kereskedelemfejlesztéssel és a gazdasági együttműködés hatékonyságának növelésével összefüggő tevékenységekre. Ennek szellemében az EU az alábbi kezdeményezéseket támogatta Malajziában: ƒ

Kereskedelmi és üzleti együttműködés az Asia-Invest keretében,

ƒ

Az Európai Üzleti Információs Központ (EBIC) létrehozása Kuala Lumpurban,

ƒ

Az ASEM Trust Fund keretében támogatás a malajziai pénzügyi szektor makroökonómiai és strukturális reformjához,

ƒ

Kereskedelemfejlesztési akciók támogatása az ASEM TFAP programja (Trade Facilitation Action Plan) keretében,

ƒ

Felsőoktatási együttműködés a Malájföld Egyetem Európai Tanulmányok Programja (UMESP) alapján,

ƒ

Az NGO tevékenység támogatása a kábítószerellenes harcban.

A tárgyalt időszak tapasztalatai azt mutatják, hogy az EK malajziai tevékenysége hozott bizonyos eredményeket a humánerőforrás fejlesztésben, a korszerű szakértelem és technológia átadásában, intézménykorszerűsítésben, üzleti és vállalatközi kapcsolatok és hálózatok építésében, oktatási és képzési kérdésekben, valamint az NGO-k közötti kapcsolatépítésben. Ugyanakkor az előrelépést gátolta egy átfogó együttműködési program hiánya, aminek következtében koordinálatlanul maradtak szektorokban beindított kezdményezések.

13

The EC-Malaysia Country Strategy Paper, 2002-2006

az egyes

35 A szűkös költségvetési keret is igényelt bizonyos fontossági sorrendet, prioritásokat tartalmazó keretprogram elindítását. Felszínre került az is, hogy az egyes projektekben rejlő lehetőségek bemutatásában jobban figyelembe kell venni a malajziai partnerek érdekeltségét és konkrét igényeit. Mindemellett szükségesnek mutatkozott az EU malajziai jelenlétének erősítése, imázsépítése, partneri képességeinek és lehetőségeinek megfelelő propagálása.

3.d

Az EU országstratégiáján alapuló együttműködés beindulása és eredményei

(2002-2006) A jelzett hiányosságok miatt az EU és Malajzia együttműködése az ezredfordulóra megtorpant. Érdemi változás a 2000-es évek elején kövekezett be az EU őtéves malajziai programjának meghirdetésével (2002) és az EU kuala-lumpuri diplomáciai képviseletének (EC Delegation) megnyitásával (2003). Ezt a pozitív tendenciát tükrözi a Malajzia részvételével beindult projektek számának felívelése: 2001-ben 1 projekt indult, 2001-ben 5; 2002-ben 7; 2003-ban 11; 2004-ben 21 és 2005-ben 19.14 A változások hátterében alapvetően Malajzia gazdasági megerősödése, az újonnan iparosodott országok körébe való előrelépése húzodott meg. Segélybefogadó országból gazdasági partnerré vált az EU számára. Ez az együttműködés célkitűzéseiben és mechanizmusában is változást, előrelépést igényelt. A kimondottan segélyjellegű akciók mellett előtérbe került a gazdasági együttműködés, azaz a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok bővítését elősegítő tevékenységek támogatása, s ehhez kapcsolódóan a környezetvédelem

ösztönzése.

Ez

ugyanakkor

megkövetelte

a

hatékonyabb

együttműködési mechanizmus létrehozását, egy országspecifikus koherens stratégia megfogalmazását. Ennek a feladatnak a Bizottság 2002 elejére tett eleget az öt évre szóló országstratégia (CSP) és az ahhoz kapcsolódó akcióprogram (NIP) elfogadásával.

14

Malajsia-European Community, Strategy Paper for the period 2007-2013; www.delmys.cec.eu.int

36 Az együttműködés céljai 2002-2006-ra A kiindulási pont Malajzia fejlesztési programja (2020-as Vízió), illetve a Bizottság által megfogalmazott kihívások, amelyek megoldásától függ a program megvalósítása, nevezetesen: a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása stabil társadalmi-gazdasági környezetben, külön hangsúlyt helyezve a gazdasági reformokra, a termelékenység és a nemzetközi versenyképesség növelésére, valamint a tudásalapú gazdaság további megalapozására. Ennek párosulnia kell a progresszív (v. demokratikus) kormányzás javításával, a környezet további védelmével és globalizáció negatív következményei elleni hatékony fellépéssel, miközben biztosítani kell a stabil multietnikumú társadalom fenntartását. Ezt szem előtt tartva az EU az alábbi célokat követi a Malajziával való együttműködésében: ƒ

Általános cél a bilaterális kapcsolatok erősítése a közös érdekű politikai, gazdasági és szociáli ügyekben,

ƒ

Gazdasági téren a bilaterális kereskedelmi és befeketési kapcsolatok erősítése az EU export piacrajutásának javításával, a közvetlen EU beruházásokhoz nyitott és átlátható környezet ösztönzésével, és ezáltal a malajziai foglalkoztatottság ösztönzésével, a kereskedelmet gátló szabályozási eljárások egyszerűsítésével, a vállalatközi kapcsolatok és az EU vállalatok malajziai jelenléte erősítésével, valamint a makroökonómiai és strukturális reformokhoz szükséges európai szakértelemhez és gyakorlathoz való malajziai hozzáférés javításával;

ƒ

A

humánerőforrás-fejlesztés

terén:

az

EU

tapasztalatok

bemutatása,

elfogadtatása és átadása különösen a felsőoktatási együttműködés szélesítése által, valamint a tudományos és technológiai együttműködés erősítése az ASEAN és ASEM csatornák felhasználásával; ƒ

A malajziai civil társadalom erősítése és a globális problémák kezelése (emberkereskedelem, kábítószer-kereskedelem, pénzmosás, AIDS, stb);

ƒ

Az együttműködés ösztönzése az energiagazdálkodás és környezetvédelem malajziai szempontból fontos szektoraiban;

37 ƒ

Az EU partnerek (a Bizottság, a tagországok és az európai üzleti körök) közötti koordináció erősítése Malajziában a hatékonyabb fellépés és imázsépítés érdekében.

A fenti célkitűzésekből kiindulva a 2002-2006-os Országstratégia az együttműködés két súlyponti területét emelte ki: A kereskedelmet és tőkebefektetést, valamint a felsőoktatást, különválasztva azokat az együttműködés más, ún. nem kiemelt területeitől.

A kereskedelem és tőkebefektetés terén •

Támogatásban

részesülnek

azok

a

malajziai

erőfeszítések,

amelyek

a

szabályozórenszer, a törvényhozás és az intézményi rendszer tökéletesítését célozzák meg a WTO kötelezettségek tejesítése érdekében (pl.: szellemi termékek védelme, vámtarifák meghatározása, stb); •

A Dohai Fejlesztési Célok tekintetében Malajzia technikai segítéget kap, hogy jobban megfeleljen a főbb elvárásoknak (pl.: versenyhivatal létrehozása, a vámeljárás egyszerűsítése és modernizálása);

•

A malajziai kormányzat és vállalatok támogatást kapnak, hogy jobban megfelleljenek a kétoldalú kereskedelmet érintő EK törvénykezésnek (pl.: élelmiszerbiztonság, hulladékgazdálkodás, védjegy, stb);

•

A külföldi tőkebefektetések akadályainak feltárása és az EK malajziai beruházásainak feltételeit javító kezdeményezések támogatása;

•

Szakmai továbbképzés biztosítása malajziai vállalatoknak a strukturális reformok előmozdítása céljából;

•

Szakmai képzés állami hivatalnokok és kereskedelmi szervezetek részére az EK kereskedelem-politikájának és törvénykezésének megismertetése, és általában az EC villággazdasági szerepének népszerűsítése céljából.

A felsőoktatás terén különös figyelmet szentel az EU az oktatási és kutatási kapacitás kiépítésére az Ázsia-Európa Intézetben, amelyet a Malájföld Egyetem keretében hozott létre a malajziai kormány egy ASEAN program alapján.

38 A Malájföld Egyetem (University of Malaya) Európai Tanulmányok Programjára támaszkodva és a többi ASEM partner emberi erőforrás-fejlesztés iránti politikai elkötelezettségével összhangban az EK az alábbi akciókat irányozza elő: •

Az EU-Malajzia egyetemi partnerkapcsolatok és hálózatépítés támogatása különös tekintettel a malajziai Európa tanulmányok fejlesztésére;

•

Adományok segítségével közös kutatások megszervezése speciális gazdasági és szociális témákban;

•

Konferenciák és szemináriumok szervezése regionális és Európa/Ázsia témákban;

•

Malajzia bevonása azokba a regionális és oktatási kezdményezésekbe, amelyeket az EU ASEM programok és más programok alapján indított, így például a kutatók számára kezdményezett menzetközi mobilitási akció a Kutatási és Fejlesztési Keretprogram részeként.

Az egyéb, nem kiemelt területek közül az EU horizontális együttműködési programjai keretében az EK malajziai az alábbi feladatokra koncentrál: •

A tudomány és technológia területén Malajziát be kellett vonni az EK KutatásiFejlesztési Keretprogramjába és az Ázsiai Információs Technológiai és Kommunikációs Programba, lehetőséget biztosítva az együttműködésre a Malajziát különösen érdeklő szektorokban (információs és kommunikációs technológia a Multimedia Super Highway igényei szerint, biotechnológia, információs társadalom kutatása, stb.). A közös érdekek és érdekeltségek feltárása céljából szélesíteni kell a tudományos párbeszédet az ASEAN és ASEM nyújtotta dialógus lehetőségek felhasználásával, és törekedni kell széleskörű

partnerkapcsolatok

és

cserék

kialakítására

fiatal

tudósok,

menedzserek és mérnökök között. •

A civil társadalom erősítése Malajziában és a globális problémák kezelése technikai segítségnyújtást és képzési programokat igényel a meglévő EK programfinanszírozások programkeret,

NGO

keretében

(kábítószerellnes

kofinanszírozási

keret).

Az

keret, AIDS

emberi elleni

jogi harcra

39 rendelkezésre áll a három fő fertőző betegség (HIV/AIDS, malária, tbc) elleni akciókra előirányozott célkeret. •

A környezetvédelmet illetően támogatást kell nyújtani a trópusi esőerdők védelméhez és a fenntartható erdőgazdálkodáshoz, különösen Sabah és Sarawak államokban, bekapcsolódva a tagállamok és memzetközi szervezetek hasonló kezdeményezéseibe. Az energiagazdálkodást illetően biztosítani kell Malajzia részvételét az EK-ASEAN Energiaprogramjában és Biogáz programjaiban, különös tekintettel a tiszta energiatermelésre és a megújuló energiaforrásokra, mint például az energiacélú biohulladék-hasznosításra.

A 2002-2006-os Országstratégia az előirányzott együttműködés hatékonysága szempontjából fontosnak tarja a politikai szintű érintkezések és párbeszéd fenntartását és fokozott hasznosítását. Így rendszeresebb magasszintű találkozók megteremtését szorgalmazza (mindenek előtt a Külügyminisztériummal és a Nemzetközi Kereskedelmi és

Ipari

Minisztériummal).

Operatív

szinten

fontos

a

kétoldalú

párbeszéd

intézményesített keretének (Senior Officials Meeting= Főtisztviselői Találkozó) létrehozását közös intézkedések meghozatala, az eredmények áttekintése és a nemzetközi fórumokon való közös fellépés céljából. A Bizottság 2001-ben javasolta Delegáció (diplomáciai képviselet) megnyitását Kuala Lumpurban, elismerve ezzel Malajzia gazdasági és politikai fontosságát. Nem szükséges hangsúlyozni, hogy az EU stratégia realizálásában milyen jelentősége van az állandó malajziai diplomáciai jelenlétnek. Ez nemcsak biztosítja a folyamatos párbeszédet a malajziai kormánnyal, hanem hatékony eszközként is szolgál az együttműködési programok szervezéséhez és figyelemmel kíséréséhez. Mint fentebb említettük, az EU indikatív több évre szóló költségvetési előirányzatában a Malajziával folytatandó kétoldalú tevékenységekre 2002-2006-ra 5,6 milló eurót hagytak jóvá. Ez nem zárja ki az ún.másodlagos finanszírozási lehetőségeket a tematikus vagy horizontális, illetve a regionális programok költségvetési irányzata keretében. Az Országjelentés aláhúzza, hogy a Bizottságnak gondoskodnia kell az együttműködési programok összhangjáról a változó EU politikákkal. Így például változások következhetnek be a kereskedelmi politikában a WTO dohai tanácskozásai következtében, s ennek tükröződnie kell az EK-malajziai együttműködésben is. A

40 Bizottságnak ugyancsak összhangot kell teremtenie az EU szinten és a nemzteközi szinten folyó együttműködési programok között.

Felsőoktatás a középpontban A 2002-2006-os Országstratégiában meghatározott fő célkitűzések megvalósításának operatív eszközei az ALA Bizottság által 2002-ben jóváhagyott 2 indikatív program (NIP), amelyek az őtéves periódust két szakaszra osztották. Ezek a programok az említett két súlyponti szektorban megjelölt feladatok megvalósítását szolgálták, míg a nem súlyponti területeken az együttműködés az EK tematikus (vagy horizontális) és regionális programjai (ASEAN, ASEM, Ázsia) keretében bonyolódik, a NIP-tő függetlenül. A 2002-2004-es NIP eredetileg az EK Képviselet 2002-re tervezett megnyitásával egyidőben az ún. Kis Projekt Program (Small Project Facility) segítségével indult volna. A cél az volt, hogy a szűkös forrásokat évente 6-8 olyan projekt finanszírozására használják fel, amelyek pénzügyi értelemben kicsik, időben korlátozottak, ugyanakkor stratégiai jelentőségűek az EK-malajziai partnerség szempontjából, tehát garantált maximális eredményességük. Ezt a helyi igények által vezérelt programot az EK képviselet menedzselte volna versenyfelhívásokon keresztül. Mivel a Képviselet felállítása eltolódott 2003-ra és a malajziai fél fenntartásokkal fogadta a javasolt pénzügyi szabályokat, a Bizottság a Kis Projekt Program teljes elhagyása mellett döntött és a felszabadult forrásokat átvitte a következő NIP időszakára. A Bizottság tehát menetközben átértékelte a követendő operatív terveket. Az Országstratégiát megerősítve úgy döntött, hogy – tekintettel a rendelkezésre álló korlátozott forrásokra – a 2005-2006-os NIP időszaka a Malajziával való együttműködés egyetlen prioritási szektora a CSP-ben megjelölt második súlyponti terület, azaz a felsőoktatás lesz, ezen belül is az Erasmus Mundus Program keretében beinduló „Malajziai Ablak” nevű akció. A „Malajziai Ablak” tulajdonképpen egy ösztöndíjprogram, amely ingyenes posztgraduális képzést (általában mesterképzést) biztosít malajziai végzős diákok részére európai egyetemeken. Ez egy speciális

41 program, amely az Erasmus Mundus általános pályázati lehetőségein felül biztosít külön keretet malajziai posztgraduánsok részére. Az a tény, hogy az EU az elmúlt években a felsőoktatási kapcsolatokat állította az együttműködés középpontjába, nemcsak forráshiánnyal és egyeztetési problémákkal magyarázható. Azzal, hogy az Európai Parlament és a Tanács 2003 decemberében elindította az Erasmus Mundus Programot15 és a Bizottság 2004 áprilisában Stratégiai Tanulmányt és Indikatív Programot16 fogadott el az ázsiai országokkal való együttműködésre 2004-2005-re (amelyben a felsőoktatást jelölték meg a három fő ázsiai többoldalú program egyikének), azt mutatja, hogy az EU, felismerte a felsőoktási intézmények közötti kapcsolatépítés növekvő

jelentőségét az európai felsőoktatás

minőségének javításában, vonzerejének növelésében, valamint az interkulturális megértés és együttműködés előmozdításában.

Az Erasmus Mundus speciális malajziai programja kapcsolódik az EK már működő alábbi két ázsiai felsőoktatási programjához: ƒ

Az Asia-Link az ázsiai-európai egyetemközi hálózatépítést tűzte ki célul és projekteket indított a humánerőforrás-fejlesztés, a tanterv-korszerűsítés, az intézmény- és rendszerfejlesztés témáiban.

ƒ

Az ASEAN-EU Egyetemi Hálózat (AUNP) nevű program támogatja az európai és ASEAN felsőoktatási intézmények közötti partnerkapcsolatok kiépítését projektek

útján,

illetve

kerekasztal-találkozók

és

rektori

konferenciák

szervezésével. A felsőoktatás előtérbe állítását megkönnyítette az e téren meglévő igen erős malajziai befogadókészség. A malajziai közép- és hosszútávú fejlesztési tervekben stratégia prioritásként szerepel a humánerőforrás-fejlesztés, ezenbelül az általános oktatási színvonal emelése, a korszerű képzési rendszerek és módszerek bevezetése, a tantervek korszerűsítése a fejlesztési követelményekkel összhangban (pl.: a természettudományi és matematikai oktatás erősítése). Eddig a malajziai fiatalok nagy többsége az 15 16

Decision No. 2317/2003 of the European Parliament and of the Council of 5 December 2003 Commission Decision No. 2004/1268

42 angolnyelvű világ felé (Egyesült Államok, Ausztrália, Nagy-Britannia) orientálódott, de újabban élénkülő érdeklődés mutatkozik az EU-val, mint közösséggel való kulturális és oktatási kapcsolatok iránt. Ezt példázza, hogy Dr. Mahathir miniszterelnök és Romano Prodi akkori EU bizottsági elnök a korábbi ASEM találkozókra közösen szorgalmazták a kulturális és intellektuális együttműködés kereteinek bővítését, többek között a diákés akadémiai mobilitás és a kétirányú cserék támogatásával. Ami a végrehajtási mechanizmust illeti, a Bizottság 2005-ben brüsszeli székhellyel speciális Végrehajtó Ügynökséget hozott létre egyes EK programok, közöttük az Erasmus Mundus menedszelésére. Az Erasmus Mundus mesterképzéseit az e célra megválasztott egyetemi konzorciumok szervezik, beleértve a program malajziai publikálását, az ösztöndíjak kiválasztását és a költségek biztosítását. A Végrehajtó Ügynökséggel együttműködve az EK kuala-lumpuri képviselete aktív szerepet játszik a „Malajziai Ablak” szervezésével kapcsolatos feladatok ellátásában.

3.e

A folyamatban lévő együttműködési programok a legfrissebb adatok

alapján (2007) A 2007-ben elkészült Országstratégia (CSP 2007-2013) alapján röviden összefoglaljuk azokat a Malajziát érintő EK programokat, amelyek még futnak és átnyúlnak a következő SP cilkusba. Gazdaság és kereskedelem A gazdasági és kereskedelmi jellegű együttűködés kizárólag regionális programokon keresztül bonyolódik. Az EK által Malajziában támogatott kezdeményezések: ƒ

Kereskedelem és befektetés-ösztönző projektek az Asia-Invest és az Asia ITC (Information Technology and Communication) programok keretében;

ƒ

Az ASEM Trust Fund és az ASEM TFAP (Trade Facilitation Action Plan) programok alapján nyújtott támogatás;

ƒ

Az újonnan létrehozott Asia Trust Fund alapján finanszíozott projektek;

ƒ

Részvétel az EK-ASEAN Szellemi Tulajdon Programban (EACP II);

ƒ

Részvétel az EK-ASEAN COGEN (biogáz fűtésű erőmű) programban.

43

Humánerőforrás-fejlesztés: felsőoktatási együttműködés, ösztöndíjak és kutaási együttműködés Az egyre kiterjedtebbé váló felsőoktatási együttműködéssel külön foglalkoztunk, az említett programok folyamatosak, hosszabb távra szólnak. Figyelemre méltó, hogy a felsőoktatási intézmények partneri kapcsolatait elősegítő Asia Link program keretében 11 malajziai projekt fut. A kutatás területén való együttműködés kizárólag az EU által finanszírozott Kutatás és Technikai Fejlesztés Keretprogramokon (RTD Framework Programs) keresztül valósul meg. A most folyó hatodik keretprogram alapján 6 projektbe vonták be Malajziát. (A már megvalósult ötödik keretprogram alapján 7 projektben volt érdekelt malajziai partner). A kutatási együttműködés az alábbi hét tematikus súlyponti ágazatra terjed ki: ƒ

Információs társadalom (3 folyamatban lévő projekt),

ƒ

Biotechnológia,

ƒ

Nanotechnológia,

ƒ

Élelmiszerminőség- és biztonság,

ƒ

Fenntartható fejlődés

ƒ

Egészségügy.

2002 óta Malajzia nagy figyelmet szentel, politikai szinten is, az ASEM TEIN2 programnak (Trans Eurasia Information Network 2), melynek célja nagykapacitású hálózati kapcsolat megteremtése az ASEM ázsiai tagországai és az EU információs hálózata között, mivel az összekapcsolódás megerősítené a kutatási és oktatási hálózatok információs hátterét. Ez természetesen szintén megkönnyíti a jövőbeni kutatási-fejlesztési együttműködési tevékenységet és hálózatépítést Malajzia és az EU között. Malajzia 2005-ben létrehozta saját kutatási hálózatát MYREN (Malaysian Research Network) név alatt, amelyet 2006-ban össze is kapcsolt a Transz-eurázsiai Információs Hálózat második fázisával.

44 Környezetvédelem A környezetvédelem, mint a több teületen átnyúló probléma (cross-cutting issue) mindig is az együttműködés fontos szektorai között szerepelt és – figyelembe véve Malajzia természeti adottságait és a téma nemzetközi összefüggéseit – a jövőben növekvő jelentőségre tesz szert. A Malajziát is érintő konkrét projektek a meglévő regionális és globális programokhoz kapcsolódnak az alábbiak szerint: •

Az Asia Pro Eco II egy olyan regionális program, amely a korábbi Asia Pro Eco és Asia Urbs programok által támogatott környezetvédelmi projektek erdményeire épít, azokat viszi tovább. Az Asia Pro Eco II célja a városi környezetvédelmi projektek finanszírozásához való hozzájárulás. A partner operatív partnerségeken és hálózatokon keresztül kívánja összehozni az érdekelt európai és ázsiai intézményeket a városi környezet védelme és megújítása feladatának megoldására. A program az új technológiák, gyakorlati módszerek, politikák, intézkedések és tapasztalatok megosztásával igyekszik javítani az ázsiai városi lakosság életminőségét és környezeti feltételeit. Jelenleg 3 projekt fut malajziai részvétellel.17

•

Az EU-Asia Urbs II program célja a helyi önkormányzatok ösztönzése, hogy civil szervezetek bevonásával indítsanak városi környezetvédelmi projeketeket. A programnak végső célként a helyi civil társadalmat is be kell vonni a döntéshozatalba,

ezáltal

biztosítva

a

fenntartahtó

városgazdálkodást

a

környezetvédelemben, a szociális és gazdasági kérdésekben. Az Asia Urbs II keretében jelenleg egy projekt van, amely a fenti feladat megoldására koncentrál. •

A regionális esőerdő program a környezetvédelem és fejlesztési erőfeszítések integrálását igyekszik előmozdítani a fejlődő országokban. A cél az, hogy segítsék a trópusi erdők konzerválását és fenntartható menedzselését. A program a következő témákkal foglalkozik: o Erdő és kormányzat,

17

Az egyik az ökoturizmus témájával foglalkozik a WWF közreműködésével.

45 o Kisléptékű közösségi erdőgazdálkodás, o Fa és energia, o Az erdei biodiverzitás fenntartható hasznosítása, o Erdők és gazdasági tervezés, o Szegénységcsökkentő stratégiák. Jelenleg 5 projektben vesz részt Malajzia. A finanszírozásban partner az UNDP, a WWF és a Világbank is. •

3.f

Malajzia részt vesz az EK-ASEAN energiahatékonysági prográmjában(EAEF)is.

Az eddigi együttműködés tapasztalatai és az EU jövőbeni stratégiája

A Malajziának nyújtott fejlesztési segítség és együttműködés, amely zömmel regionális programok keretében bonyolódott, az utóbbi években jelentős fellendülést mutatott. Malajziai részről az alábbi együttműködési formák iránt mutatkozik kifejezett érdekeltség: ƒ

Hálózatépítés az üzleti szférában, valamint a felsőoktatás és a kutatás területén,

ƒ

Az európai piacokhoz és technológiákhoz való hozzáférés,

ƒ

A vezetési-szervezési tapasztalatok átvétele célirányos technikai segítségnyújtás útján,

ƒ

Humánerőforrás-fejlesztés egyetemi, tudományos, kutatási és államigazgatási szférában egyaránt,

ƒ

Emberi-jogi projektek, különösen a nemek közötti egyenlőség, a családi erőszak, valamint a szegények és kiszolgáltatottak érdekvédelme vonatkozásában.

Az eddigi együttműködés nyílvánvalóvá tette, hogy testreszabottabb programokra van szükség, hogy a malajziai fél igényeit (rugalmas és célzott technikai segítség, tudás- és szakértelem-átadás, hálózati kapcsolatépítés) jobban ki lehessen elégíteni. Ez a megállapítás érvényes a fő együttműködési területekre, a kereskedelemre és beruházásokra, de méginkább az emberi jogok és a biodiverzitás/trópusi esőerdők problémáira. Ez utóbbi területen az EU fontos tárgyalásokba kezdett Önkéntes

46 Partnerségi Megállapodás létrehozására az erdészeti törvényalkalmazás, szabályozás és kereskedelem (FLEGT) témakörében, ami most már politikai szintű döntéseket és konzultációkat igényel. Az Európai Bizottság felismerte, hogy a malajziai kormánnyal folytatott politikai párbeszéd döntő szerepet játszik, az EU-malajziai együttműködés elmélyítésében, a kiemelt területekhez kapcsolódó tudás- és szakértelem-megosztásban, a közös érdekeket érintő problémák kezelésében és a két fél közötti általános kapcsolatok további erősítésében. Ebből a meggondolásból kiindulva arra ösztönzik Malajziát, hogy kezdjenek

tárgyalást

a

Bizottsággal

való

Partnerségi

és

Együttműködési

Megállapodásról. Egy ilyen megállapodás megkötése minőségi előrelépést jelentene a két fél együttműködésében. A 2007-2013-ra szóló Országstratégia az alábbi programot fogalmazta meg a jelzett időszakra: Súlyponti terület: EU-malajziai Politikai Dialógus-Mechanizmus létrehozása a kereskedelem és beruházás kérdéseiben A Bizottság javasolja Politikai Dialógus-Mechanizmus felállítását a kereskedelemről és beruházásról folytatatndó eredménycentrikus párbeszéd érdekében. Ez a párbeszéd a malajziai kormányzati és üzleti körök, valamint a civil szféra bevonásával az alábbi témákra terjednének ki: ƒ

Kereskedelem- és beruházás-könnyítési intézkedések az üzleti kapcsolatok szélesítése érdekében,

ƒ

A fent említett erdészeti (FLEGT) Partnerségi Megállapodás megkötése és végrehajtása,

ƒ

Humánerőforrás-fejlesztés, felsőoktatási politika, tanár- és diákmobilitás,

ƒ

Emberi jogok védelme,

ƒ

Progresszív kormányzás, átláthatóság, számonkérhetőség,

ƒ

Migráció.

47 Több szektorra átnyúló problémák A politikai párbeszéd napirendjére a fent felsorolt témákon kívül szükség szerint az alábbi, több témát érintő problémák is felkerülhetnek: ƒ

Nemek közötti egyenjogúság;

ƒ

Környezetvédelem, fenntartható fejlődés;

ƒ

A globalizáció szociális aspektusa: méltányos munkafeltételek és jogi védelem biztosítása a munkáltatók, illetve a munkaközvetítő vállalatok visszaéléseivel szemben.

A Fejlesztési Együttmüködési Program (Development Cooperation Instrument=DIC) alapján. 17 millió eurós előirányzatot különítettek el Malajzia számára a 2007-2013-as periódusra. Ezeket a forrásokat kiegészítik az ázsiai regionális és a különböző tematikus programok alapján finanszírozott akciók és projektek.

Regionális és tematikus programok A jelenlegi országstratégia és a Malajziára is kiterjedő indikatív program alapján nyújtott anyagi támogatásokat kiegészítik az alábbi regionális/tematikus programok: Felsőoktatás: Az Európai Bizottság hozzájárul az Erasmus Okirattal rendelkező egyetemek közötti mobilitási tervek finanszírozásához az alábbi célokkal: ƒ

Diákok részére mester-, doktor- és posztdoktorális képzés,

ƒ

Tanári kar részére cserelátogatás, oktatás, gyakorlati képzés és kutatás céljából.

Demokrácia és emberi jogok A progresszív kormányzás és az emberi jogok ügyét a Demokrácia és az Emberi Jogok támogatására létrehozott új tematikus program keretében lehet felvetni és szorgalmazni.

48

Egyéb akciók A Malajziával való együttműködés kiterjed az emberi jogok és a nemek közötti egyenlőség kérdéseivel kapcsolatos tevékenységekre is: ƒ

A Demokrácia és Emberi Jogok Európai Kezdeményezése (European Initiative for Democracy and Human Rights) keretében a finanszírozott 2 projekt a kisebbségi indiai közösségek nőtagjainak támogatásával és a szólászabadság elősegítésével foglalkozik;

ƒ

A Gender Thematic Programme keretében finanszírozott projekt a nemek közötti egyenlőség érvényesítését tűzte ki célul az államigazgatásban, a törvénykezésben és az oktatásban, és céljait 3 helyi NGO tevékenységének támogatásával kívánja elérni.

49 Összefoglalás Az EU-malajziai fejlesztési együttműködési stratégiának és konkrét programjának meghatározásánál Malajzia jelenlegi politikai, gazdasági, szociális és környezeti helyzetéből kell kiindulni, különös tekintettel az országfejlesztési stratégiájára, kormányzati- intézményi rendszerére és törvénykezési- eljárási sajátosságaira. Malajzia politikai rendszerét hosszú ideje tartó rendkívüli stabilitás és folyamatosság jellemzi, amely a különböző etnikumokat képviselő politikai pártok nemzeti koalícióján kereszttül valósul meg. Az ország politikai vezetése két egymással összefüggő hosszútávú stratégiai célt követ: a nemzeti egység vagy etnikai harmónia megőrzésén és az igazságosságon vagy egyenlő esélyeken nyugvó gazdasági fejlődés biztosítása. Az 1980-as évektől megvalósuló sikeres iparosodási politika Malajziát a világ egyik fontos kereskedelmi országává változtatta, jelentősen visszaszorítva a szegénységet. Gazdasági fundamentumai erősek és a fejlődő országok között példaértékű szociális politikát folytat. Malajzia fejlődő, de nem elmaradott ország, így a hagyományos értelemben vett segélyekre már nem, de a segélyszerű együttműködésre, azaz a fejlesztési együttműködésre még rászorul. A fejlett státusz eléréséhez stratégiai programmal rendelkezik, amelynek realizálására jelentős humánerőforrás-fejlesztést igényel, hiszen a hatékonyságot és versenyképességet biztosító tudásalapú gazdasághoz magasabb szintű oktatás, képzés és tapasztalatszerzés szükséges. A világgazdaságba való sikeres integrálódáshoz, a globalizációhoz való alkalmazkodáshoz a gazdasági- kereskedelmi szférában is megköveteli a magasabb szakértelmet, szervezőképességet, a hatékonyabb intézményrendszert és törvényi szabályozást. Az Európai Unió, a Bizottság ezekre az igényekre alapozva alakította, alakítja fejlesztési együttműködését Malajziával. Mindemellett Malajziának olyan természeti adottságai vannak (pl.: a nagykiterjedésű őserdők, a gazdag biodiverzitás), amelyek megőrzése nemzetközi érdek, ugyanúgy, mint a környezettudatos gazdaságfejlesztés ösztönzése. Az együttműködés viszonylag újkeletű területei a demokratikus kormányzáti módszereknek és a civilszféra szerepének erősítése, további az emberi jogok érvényesülésének támogatása. Ezeken a területeken is – bizonyos konkrét témákban – erősödik az együttműködési készség Malajzia részéről, mint ahogy egyes globális problémák kezelésére való bekapcsolódásban is.

50 Az EU-malajziai együttműködés eddigi tapasztalatai – az elért eredmények mellett – több problémát és kihívást is felszínre hoztak. Ezek közül néhányat az alábbiakban ismertetünk: ƒ

Az együttműködés meglehetősen bonyolult, többszintű, többlépcsős rendszeren keresztül valósul meg, ez sok egyeztetést, megfelelő koordinálást igényel, ami nem mindig zökkenőmentesen. A Bizottságnak egyrészt különös figyelmet kell fordatania a különböző területekhez kapcsolódó EU politikák közötti összhang biztosítására, figyelembe véve, hogy ezek a politikák folyamatos változásokon mennek keresztül, például a kereskedelem-politika módosulhat, és módosul is, a Dohai Tárgyalások eredményeitől függően. Másrészről a Bizottságnak gondoskodnia kell az EU-szintű és nemzetközi szintű együttműködési programok egymásnak való megfeleléséről, komplimentaritásáról. Ez az egyeztetés kiterjed az összes partnerre, így az EU tagországokra, üzleti szövetségekre, egyetemekre és más intézményekre, és az NGO-kra is. Nagyon fontos, hogy az országstratégia alapvető elemei kiegészítsék és erősítsék a tagországok nemzeti stratégiáit, mivel a segélyforrások zöme náluk van.

ƒ

A

programok

és

a

projektek

finanszírozásának

előkészítése

szintén

hosszadalmas és nehézkes folyamat, mivel az EU-n belül is több forrás áll rendelkezésre, nem beszélve a regionális és globális programokat finanszírozó nemzetközi

intézményekkel

való

koordinációról.

Az

EU

fejlesztési

programjának tervezésében és megvalósításában a segélyhatékonyságról szóló 2003-as Párizsi deklaráció elveit és útmutatásait tartja irányadónak, amelyek szigorúan szabályozzák a donorok és partnerországok felelősségét a források hatékony felhasználásában és a kölcsönös elszámoltatás kötelezettségét írják elő. Ennek gyakorlati érvényesítése nem mindig megy simán, amit láthattunk Malajziában is a Small Project Facility esetében. ƒ

Az eddigi tapasztalatok alapján mindkét fél szükségét érzi – és a Bizottság kitartóan szorgalmazza – hogy a politikai párbeszédre megfelelő rendszer alakuljon ki az együttműködés hatékonyabb kormányszintű ösztönzése érdekében. A miniszteri szintű párbeszéd lenne a legmagasabb fórum, de a Főtisztviselői Találkozók rendszeres megtartása elengedhetetlen a folyamatos politikai egyeztetés és ösztönzés biztosítására. A Bizottság kuala lumpuri

51 képviselete betölti a programok előkészítésének, a végrehajtó ellenőrzésének operatív irányító funkcióját. ƒ

A negyedik probléma vagy kihívás

az interkulturális kommunikáció

témaköréhez kapcsolódik. Az Európai Bizottság képviselői részére, akik közvetlenül személyesen is érintkeznek a malajziai partnerekkel, a hivatalos és nem hivatalos szervek képviselőivel, nagyon fontos tekintettel lenni a nemzeti, kulturális sajátosságokra, a viselkedési normákra és történelmi hagyományokra. Ez különösen vonatkozik a Bizottság diplomáciai képviseletére, amely malajziai közegben dolgozik és magatartásával közvetlenül is befolyásolja az EU-ról formálódó képet. Mint említettük, az Európai Bizottság 2003-ban megnyílt kuala lumpuri képviselete kulcsszerepet kapott a Bizottság malajziai projektjeinek előkészítésében és bonyolításában, és mint a Bizottság és a malajziai kormány közötti

operatív

kapcsolattartóra

nagy

együttműködés formálásában általában.

felelősség

hárul,

a

kétoldalú

52

53 Irodalomjegyzék Könyvek 1. Cook, Debbie and David (1995): Malaysia, Land of Eternal Summer, Wilmette Publications Sdn. Bhd., Kuala Lumpur (344 oldal) 2. Gazdag Ferenc (2005): Európai integráció és külpolitika, Osiris Kiadó, Budapest (411 oldal) 3. Leifer, Michael (1995): Dictionary of the Modern Politics of South-East Asia, Routledge, London, New York (289 oldal) 4. Mahathir bin Mohamad (1970): The Malay Dilemma, Times Books International, Singapore, Kuala Lumpur (188 oldal) 5. Parenas, Julius Caesar (1997): The future of ASEAN in Chan Heng Chee (szerk.) The New Asia Pacific Order, Institute of South-East Asian Studies, Singapore (245 oldal) 6. Stiglitz, Joseph (2003): A globalizáció és visszáságai, Napvilág Kiadó, Budapest (252 oldal) Dokumentumok 1. Malaysia-European Community, Strategy Paper for the Period 2007-2013; www.delmys.cec.eu/int/en/european_union/key_external_policies/external

cooperation; Letöltés: 2007.11.23. 2. The EC-Malaysia Country Startegy Paper 2002-2006, 28 February 2002 3. National Indicative Programme (2002-2004), Malaysia 4. National Indicative Programme (2005-2006), Malaysia 5. Paris Declaration on Aid Effectiveness, High Level Forum, Paris, February 20March 2, 2005 6. Council Regulation (EEC) No. 443/92 of 25 February 1992 on financial and technical assistance to, and economic cooperation with the developing countries in Asia and Latin America (ALA Regulation); http://eur-lex.europa.eu; Letöltés: 2008.03.26 7. EC Multi-Annual Indicative Programme for Asia (2007-2010)

54 Internetes cikkek, összefoglalók 1. The EU’s relations with Malaysia – Overview http://ec.europa.eu/external_relations/malaysia/intro/index.htm; Letöltés: 2008.04.14

2. European Commission, Europe Aid, Asia Overview, http://ec.europa.eu/europeaid 3. Malaisie: Country Strategy Paper and National Indicative Programme 20072013; www.evd.nl/zoeken; Letöltés: 2008.03.26 4. The Enlargement and the Integration of the European Union and East Asia: Ratioanle, Vision and Development, Paper by Mohamed Jawhar Hassan presented at the 7th Europe-East Asia Think Tank Dialogue in Singapore on 2223 November 2005 5. The Star Online: Selamat Jalan, Mr Rommel!, June 27, 2007, http://thestar.com.my; Letöltés: 2008.04.29

EK‐Malajzia Együttműködés 2000‐2006 között indult programok forrás: Malaysia CPS 2007‐2013

EK program

Pályázó

EK hozzájárulás

Érintett malajziai intézmény Federation of Malaysian Manufacturers Federation of Malaysian Manufacturers NQS Sdn Bhd, AMB Exhibitions Sdn Bhd

Más érintett ázsiai országok Nincs

Asia Invest

Asia Invest ALLIANCE, South East Asian Chamber Academy

Eurochambres (Belgium)

190.995€

Asia Invest

“Asia‐Interprise” Machinery: Italy, Thailand and Malaysia

127.972,05€

Asia Invest

Asia‐INTERPRISE, Advancing EU‐Malaysian SME Partnership in Environmental Technology Solutions (ADSENTS) EU‐Asia Equipment Manufacturing Alliance 2005

Lombardy Foreign Trade Centre, Olaszország The Malaysian Water Association, Malajzia Mid Yorkshire Chamber of Commerce and Industry Limited (MYCCI) Rijksuniversiteit Leiden (Hollandia)

132.032€

Federation of Malaysian Manufacturers (FMM)

Kína, India

395.384€

Herbarium Forest Department/ Sarawak Herbarium/ Kepong Herbarium

Indonézia, Fülöp‐ szigetek, Sri Lanka

Asia Invest

Asia IT&C

51

Projekt megnevezése

SEABCIN (South East Asian Botanical Collections Information Network)

115.414,21€

Thaiföld

Nincs

52

Asia IT&C

IT Facilitated Asian Adaptation GAIA (Spanyolország) 400.000€ of the European Foundation for Quality Management based Total Quality Management

Ansted Service Centre, Ansted University

Asia IT&C

LITES (Life Long Learning through IT&C in Environmental Education for Sustainability)

NETPEM (India)

380.483,44€ Centre for Environmental Technologies (CETEC)

Asia IT&C

Vo@Net (Virtual Open‐Access Network for Education and Training – Enhancing Interconnectivity between European and Asian Universities )

Environment & Resources, Technical University of Denmark

399.537,27€ University Malaya Thaiföld Institute of Biological Sciences, Faculty of Science

Asia IT&C

EIVC (EU‐Ipoh Virtual City): “Achieving Best Practices in E‐ Government For Ipoh Virtual City via PRISMA”

Ipoh City Council, Perak State

400.000€

Ipoh City Council

India, Pakisztán

India

Nincs

53

Asia IT&C

EAPSTRA (eURaSIAN Network for Product Lifecycle Support & Training)

298.012,96€ Universiti Teknologi Technische Malaysia Universitat Clausthal, Institut für Maschinenwesen (Németország)

Thailföld

Asia IT&C

PROCONECT (Protecting Consumers in E‐Commerce Transaction)

Consumers International (Nagy‐ Brittania)

200.000€

Universiti Teknologi MARA

Thailföld

Asia IT&C

eGovernance Enhancement via Knowledge Management (EG2KM)

Multimedia Technology Enhancement Operations Sdn Bhd, Malajzia

400.000€

Multimedia Technology Enhancement Operations Sdn Bhd

Nincs

Asia‐Link

Implementation and Realization of an Asian‐European Master Degree and Continuing Training Sessions in Food Science and Technology

Ecole Nationale Superieure des Industries Agricoles et Alimentaires, Montpellier (Franciaország)

243.487,75€ University Putra Malaysia

Fülöp‐ szigetek, Thailföld

54

Asia‐Link

New Educational Tools for Sustainable Management of Peatlands in the Humid Tropics ‐ PEATWISE

Wageningen University (Hollandia)

300.000€

University of Malaysia, Sarawak

Asia‐Link

Development of teaching and training modules for higher education in the waste management sector

Technical University of Hamburg – Habsburg Department of Waste Management (Németország)

299.800,95€ University Putra Malaysia, Department of Environmental Sciences

Thailföld

Asia‐Link

Design and implementation of a curriculum on curriculum development (DCCD)

University of Bremen, Institute of Technology and Education (Németország)

298.893,42€ Faculty of Education, Universiti Kebangsaan

Kína

Asia‐Link

Development of a core curriculum in European Integration Studies

College of Europe (Belgium)

299.535€

Thailföld

School of Social Sciences, Universiti Sains Malaysia

Indonézia

55

Asia‐Link

IMAMIS (International Master of Universite de Nice Applied Mathematics and Sophia Antipolis Information Sciences) (Franciaország)

296.250€

Centre of Quality Mangement & Research & Innovation, Open University Malaysia

Fülöp‐szigetek, Vietnám

Asia‐Link

CREATE – Customer Relations in Europe and Asia Towards Entrepreneurs

INHOLLAND University (Hollandia)

296.250€

Centre of Quality Mangement & Research & Innovation, Open University Malaysia

Nincs

Asia‐Link

Problem oriented project based learning in environmental management and technology

Institute of Biological Sciences, University Malaya

300.000€

Nincs

Nincs

Asia‐Link

EU‐ASEAN credit transfer system. Contribution towards an EU‐ASEANA credit transfer system leading to implementation of student’s mobility and joint award degree programs in engineering education

University of Duisburg Essen (Németország)

280.573€

Centre for Research Management, University Kebangsan Malaysia

Nincs

56

Asia‐Link

Transportation research links between EU and Asia for sustainable development

Royal Institute of Technology, Sweden

‐

University Technology MARA, Malaysia

Asia Pro Eco

Enhancement of the building capacity for technology transfer exemplarily carried out for the introduction of environmentally‐friendly chicken manure treatment and application possibilities in Asia

Technical University of Hamburg (Németország)

499.630,70€ Universty Putra Malaysia

Nincs

Asia Pro Eco

Sustainable Building and Construction Conferences Asia

United Nations Environment Programme, Division of Technology, Industry and Economics, Paris (Franciaország)

350.609€

Kína

Asia Pro Eco

Transfer and Adaptation of the EU perspectives, methodologies, and know‐how to Malaysia in the field of Eco‐

EU‐Malaysia Chamber of Commerce and Industry, Kuala

495.571,25€ EU‐Malaysia Chamber of Commerce and Industry, Kuala Lumpur/ WWF

CTMC – Construction Technology and Mangement Centre, Faculty of Civil Engineering, Universiti Teknologi Malaysia

Indonézia

Nincs

Tourism

Lumpur, Malaysia

Malaysia/ MNS

Asia Urbs

EU‐Perak Urbanisation Programme : “Achieving Innovation and Best Practices in Urban Management”

Perak State Government, Malaysia

500.000€

Asia Urbs

Preventing Corruption in Public Contracting: Capacity Building and Networking for Civil Society and Local Governments in Asia

Transparency International e.V., Germany

329.647,42€ Transparency Pakisztán, International Malaysia Indonézia

‐

‐

A Malajziát érintő ASEAN programok EK program

57

Projekt megnevezése

Pályázó

ECAPII

EU‐ASEAN IntellectualProperty Rights Co‐Operation Programme

European Patent Office

EAEF

Implementation of the Clean Development Mechanism CDM in the ASEAN Energy Sector;

Yayasan Pelangi Indonesia

EK hozzájárulás 500.000€

Érintett malajziai intézmény Minister of Domestic Trade and Domestic Affairs, Malaysia

Más érintett ázsiai országok ASEAN

199.631€

Pusat Tenaga Malaysia

Thaiföld, Fülöp‐ szigetek, Szingapúr,

Exchanging the experience and regional institutional capacity building

58

Indonézia

EAEF

Institutionalisation of Green IPP Network in the ASEAN Region

Pusat Tenaga Malaysia

99.890€

Pusat Tenaga Malaysia

Indonézia, Thaiföld, Fülöp‐ szigetek

EAEF

Increasing Market Awareness for Building Integrated Photovoltaics in Malaysia

Projektgeselischaft Solare Energiesysteme mbH

98.265€

Pusat Tenaga Malaysia & Universiti Kebangsaan Malaysia

Indonézia

EAEF

The PTM Zero Energy Office Building

Pusat Tenaga Malaysia

487.252€

Pusat Tenaga Malaysia

Indonézia

ASEM TEIN2

TEIN2 (Trans Eurasia Information Network 2)

DANTE

€10.000.000

nincs finanszírozási megállapodás, cask bizottsági döntés

ASEM tagországok

COGEN3

Palm Oil Mill at Sungai Dingin, Kedah (MY01‐GUTHRIE)

Asian Institute of Technology (AIT), Thaiföld

29.965€

Kumpulan Guthrie Bhd (KGB)

Nincs

59

COGEN3

Titi Serong Edar Cogeneration Plant (MY02‐KELANG BERAS)

Asian Institute of Technology (AIT), Thaiföld

€246.900

Titi Serong Edar Sdn Bhd

Nincs

COGEN3

TSH Kunak 14 MW Biomass Power Plant (MY10‐TSH)

Asian Institute of Technology (AIT), Thaiföld

400.000€

TSH Bio‐Energy Sdn Bhd

Nincs

COGEN3

6.0MWe Palm Oil Solid Residues Fuelled SREP Grid Connected Cogeneration Power Plant – Pantai Remis (MY08‐BUMI POWER)

Asian Institute of Technology (AIT), Thaiföld

398.625€

Bumibiopower Nincs (Pantai Remis) Sdn Bhd (BBP)

AUNP

Expanding Expertise Network for generating and sharing knowledge related to Spatial Planning and Decision Support (ENSPADS)

International Institute for Geo‐ Information Science and Earth Observation (ITC), NL

200.000€

International Islamic University

Fülöp‐szigetek

AUNP

UNCOFIN Project

University of Alicante, ES

173.000€

University Kebangsaan Malaysia, University Sains Malaysia

Thaiföld, Fülöp‐ szigetek, Vietnám

AUNP

South East Asia: Mastering

Delft University of

199.388€

University

Thaiföld,

Environmental Research with Geodentic Space Techniques

Technology, NL

Technology Malaysia

Indonézia

AUNP

Water based cities: Urban Quality Development & Management

Aalborg University, Department of Environmental Engineering, DK

200.000€

University Kebangsaan Malaysia

Thaiföld

AUNP

ASEAN‐EU lemlife: a collaborative international training programme in law, ethics and management in the life sciences

Chulakongkorn University, TH

199.515,62€

University Sains Malaysia

Thaiföld, Fülöp‐ szigetek

AUNP TRUST FUND

‐

‐

‐

‐

‐

A Malajziát érintő kutatási és tematikus programok EK program FP5

60

Projekt megnevezése Hazard Analysis of Antimicrobal Resistance With Asian Aquacultural Environments

Pályázó Institute of Aquaculture, University of Stirling, UK

EK hozzájárulás 899.981€

Érintett malajziai intézmény Faculty of Veterinary Medicine, University Putra Malaysia

Más érintett ázsiai országok Thaiföld, Vietnám

FP5

Improving the Utilisation and Quality of Low‐Value Fish by Processing

School of Biomedical 1.000.000€ and Life Sciences, University of Surrey, UK

Faculty of Applied Sciences, University Teknology Mara

Indonézia

FP5

Construction and Exploitation of high density DNA marker and physical maps in the perennial tropical oil crops, coconut and oil palm: from biotechnology towards marker‐assisted breeding

Institute für Züchtngforschung (Erwin Bauer Institut)

901.311€

Plan Science and Biotechnology Unit, Malaysian Palm Oil Board

Indonézia

FP5

Diagnosis of Infection and Morbidity in the lymphatic filariasis: development of field applicable tools

Leiden University Medical Centre, Department of Parasitology, NL

899.928€

Department of Microbiology and Parasitology, School of Medical Sciences, University Sains Malaysia

Indonézia

Biotechnology Oprins Plant N.V., BE

470.000€

Timber Research Fülöp‐szigetek Laboratory, Natural Resource Division; Division Wood, Paper and Coating Technology, School of Industrial

FP5

61

Technology, University Sains Malaysia FP5

62

Alterra B.V., NL

969.792€

University Malaysia Indonézia Sarawak; Malaysian Agricultural Research and Development Institute; School of Biological Sciences, University Sains Malaysia

FP5

Development of Oral fixed‐dose artesumate‐based combinations for the treatment of uncomplicated malaria

World Health Organization, CH

1.163.698€

Centre for Drug Research, University Sains Malaysia

Thaiföld

FP6

IST Gapfill

Sigma Consultants, Franciaország

724.600€

MIMOS Berhad

Thaiföld, Szingapúr, Taiwan

FP6

Ecosystems, Socities, Consilience, Precautionary principle: Development of an assessment method of the societal cost for

Centre for Economics and Management and

6.886.066€

World Fish Centre, Malaysia

Vietnám, Kína, Thaiföld

63

best fishing practices & efficient public policies

Aquatic Resources

FP6

Innovative decision making for sustainable water management in developing countries

Institute for Water Provisions, Water Ecology and Waste Management; University of Natural resources and Applied Life Sciences, Vienna

1.911.876€

Institute of Environmental and Water Resource Management, Universiti Teknologi Malaysia

FP6

Restoration of tropical peatland to promote sustainable use of renewable natural resources

Alterra BV

1.490.000€

University Malaysia Indonézia, Sarawak Vietnám

FP6

FLOSSWorld – Free Libre and Open Source Software – Worldwide Impact Study

Universiteit Maastricht (Hollandia)

663.625€

MIMOS Berhad

Kína, India

FP6

ENGAGE

European Research and Project Office (Németország)

675.639€

University Sains Malaysia

Fülöp‐szigetek, Thaiföld, Indonézia

Tropical Forests Programme

Small Grants Programme for Operations to Promote Tropical Forests

United Nations Development Programme (UNDP)

15.132,500€

UNDP – Malaysia

Thaiföld, Fülöp‐ szigetek, Pakisztán,

Indonézia

Vietnám, Sri Lanka, Indonézia, Malajzia, Kambodzsa, Lao PDR

64

Gender Equality

Building Greater Democratic Process and Citizens’ Participation through Advocacy, Education and Reforms Enhancing the Monitoring of the Commitments of the Malaysian Government

Women’s Development Collective (WDC), Malaysia

627.660€

All Women’s Action Society (AWAM), Women’s Centre for Change (WCC) – Malaysia

‐

EIDH

Community Centres for the Empowerment of Indian Women in Malaysia

Friedrich Naumann Foundation, Germany

982.706,64€

Education and Research Assosication for Consumers (ERA) ‐ Malaysia

‐

EIDH

Protecting and Promoting Freedom of Expression and Freedom of Information in the ASEAN Region

Article 19, UK

412.975,2€

SUARAM (Suara Rakyat Malaysia)

Kambodzsa, Kelet Timor, Indonézia, Fülöp‐szigetek, Thaiföld, Malajzia

65 Irodalomjegyzék Könyvek 1. Cook, Debbie and David (1995): Malaysia, Land of Eternal Summer, Wilmette Publications Sdn. Bhd., Kuala Lumpur (344 oldal) 2. Gazdag Ferenc (2005): Európai integráció és külpolitika, Osiris Kiadó, Budapest (411 oldal) 3. Leifer, Michael (1995): Dictionary of the Modern Politics of South-East Asia, Routledge, London, New York (289 oldal) 4. Mahathir bin Mohamad (1970): The Malay Dilemma, Times Books International, Singapore, Kuala Lumpur (188 oldal) 5. Parenas, Julius Caesar (1997): The future of ASEAN in Chan Heng Chee (szerk.) The New Asia Pacific Order, Institute of South-East Asian Studies, Singapore (245 oldal) 6. Stiglitz, Joseph (2003): A globalizáció és visszáságai, Napvilág Kiadó, Budapest (252 oldal) Dokumentumok 1. Malaysia-European Community, Strategy Paper for the Period 2007-2013; www.delmys.cec.eu/int/en/european_union/key_external_policies/external cooperation;

Letöltés: 2007.11.23. 2. The EC-Malaysia Country Strategy Paper 2002-2006, 28 February 2002 3. National Indicative Programme (2002-2004), Malaysia 4. National Indicative Programme (2005-2006), Malaysia 5. Paris Declaration on Aid Effectiveness, High Level Forum, Paris, February 20-March 2, 2005 6. Council Regulation (EEC) No. 443/92 of 25 February 1992 on financial and technical assistance to, and economic cooperation with the developing countries in Asia and Latin America (ALA Regulation); http://eur-lex.europa.eu; Letöltés: 2008.03.26 7. EC Multi-Annual Indicative Programme for Asia (2007-2010)

66 Internetes cikkek, összefoglalók 1. The EU’s relations with Malaysia – Overview http://ec.europa.eu/external_relations/malaysia/intro/index.htm; Letöltés: 2008.04.14

2. European Commission, Europe Aid, Asia Overview, http://ec.europa.eu/europeaid 3. Malaisie: Country Strategy Paper and National Indicative Programme 2007-2013; www.evd.nl/zoeken; Letöltés: 2008.03.26 4. The Enlargement and the Integration of the European Union and East Asia: Ratioanle, Vision and Development, Paper by Mohamed Jawhar Hassan presented at the 7th Europe-East Asia Think Tank Dialogue in Singapore on 22-23 November 2005 5. The Star Online: Selamat Jalan, Mr Rommel!, June 27, 2007, http://thestar.com.my; Letöltés: 2008.04.29