BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA KÜLKERSKEDELMI FŐISKOLAI KAR KÜLGAZDASÁGI SZAK NAPPALI TAGOZAT SZAKDIPLOMÁCIA SZAKIRÁNY
TÖRÖKORSZÁG ÉS MAGYRORSZÁG GAZDASÁGI, KERESKEDELMI ÉS POLITIKAI KAPCSOLATAINAK ELEMZÉSE
Készítette: KILITI ESZTER BUDAPEST 2008
Tartalomjegyzék Ábrajegyzék.................................................................................................................................4 Bevezetés.....................................................................................................................................5 1 A két ország történelmi kapcsolatai.........................................................................................7 1.1 Törökország történelme dióhéjban ....................................................................................7 1.2 Kemal Attatürk, avagy az ország nyugatiassá válása ........................................................8 1.3 A török-magyar kapcsolat útja ..........................................................................................9 1.4 Nyelvrokonsági összefüggések ......................................................................................12 2 A török és a magyar gazdasági helyzet bemutatása ...............................................................13 2.1 A török, magyar gazdaság ...............................................................................................13 2.2 Az iszlám bankrendszer sajátosságai...............................................................................18 2.3 Törökország gazdaságpolitikája, jogi szabályozás..........................................................21 2.4 Turizmus..........................................................................................................................23 2.5 A 2007es török gazdaság alakulása ás a jövőre vonatkozó előrejelzések .....................24 2.6 A magyar gazdaság jelenlegi helyzete.............................................................................27 3 Külgazdaság, kereskedelempolitika .......................................................................................29 3.1 Gazdaságdiplomáciai események ....................................................................................32 3.2 A magyar-török külgazdasági kapcsolatok értékelése.....................................................33 3.2.1 Magyarország, mint gazdasági partner megítélése Törökországban........................33 3.2.2 A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása, a forgalom szerkezete ................34 3.2.3A kétoldalú tőkebefektetések alakulásának értékelése..............................................36 3.2.4Jelenleg a két ország között fennálló fontosabb egyezmények .................................38 3.2.5 Törökország kereskedelempolitikai törekvései és a magyar célkitűzések ...............39 3.2.6 Kiemelkedően fontos együttműködési terület - A Nabucco Gázvezeték:................40 3.2.7 A kétoldalú szolgáltatás kereskedelem.....................................................................41 4 Törökország politikai helyzete ...............................................................................................41 4.1 A Magyarországon élő török bevándorlók ......................................................................42 4.2 A 2008-as gazdasági válság.............................................................................................43 4.3 Törökország integrálódási folyamata ..............................................................................43 4.3.1 Törökország EU kapcsolatainak jellemzői, fontosabb események ..........................43 4.3.2 A Ciprusi kérdés .......................................................................................................44 4.3.3 A kurd kérdés ...........................................................................................................46 4.3.4 Közvélemény az EU-ban ..........................................................................................48 4.3.5 A tagországok álláspontja a törökországi bővítésről................................................52 4.3.6 Mi Magyarország álláspontja a török csatlakozásról?..............................................53 Összegzés ..................................................................................................................................54 Melléklet....................................................................................................................................57 Felhasznált Irodalom .................................................................................................................61
3
Ábrajegyzék Ábra 1 A foglalkoztatottak aránya a gazdasági szektorokban...................................................13 Ábra 2 Reál GDP növekedési ráta.............................................................................................14 Ábra 3 Törökország főbb gazdasági mutatói.............................................................................15 Ábra 4 A török munkanélküliség alakulása...............................................................................17 Ábra 5 Külföldi látogatók 2003-2007( millió fő)......................................................................24 Ábra 6 A GDP volumenváltozása 2001-2008 ...........................................................................27 Ábra 7 Törökország öt legfontosabb exportpiaca 2007-ben .....................................................31 Ábra 8 Törökország legnagyobb szállítói ugyanebben az évben ..............................................31 Ábra 9 Az elmúlt öt év forgalmi adatai-magyar határ paritáson-millió UDS-ban ....................34 Ábra 10A legnagyobb török befektetések Magyarországon .....................................................36 kép 1 Törökország térképe ..........................................................................................................7 kép 2 A török világ ......................................................................................................................8 kép 3 A törökországi Kék Mecset ...............................................................................................9 kép 4 A török minaret................................................................................................................32 kép 5 A Nabucco gázvezeték.....................................................................................................40 kép 6 Törökország és az EU ......................................................................................................43 kép 7 Ciprus térképe ..................................................................................................................44 kép 8 Kurdisztán, a virtuális állam ............................................................................................46 kép 9 Törökország EU csatlakozásának szemléltetése..............................................................50 kép 10Törökország és az EU .....................................................................................................55
4
Bevezetés
„Törökország, avagy ahol Európa véget ér?” E mottó nyomán egyértelművé válik, hogy egy változatos történelmi múlttal rendelkező, földrajzi és kulturális szempontból Európától elkülönülő, mégis annak részeként emlegetett kontinensről van szó. Érdeklődésemet több szempontból is felkeltette e kultúrájában keleties vonásokkal rendelkező, misztikus ország. Lehetőségem volt többször is ellátogatni a mesés keletre, melynek világa már az első perctől magával ragadott. Napjainkban, országunk figyelme egyre inkább Törökország felé irányul, a fennálló gazdasági kapcsolataink erősödése mellett, az ország politikai és kulturális jellemzőit is fontos megemlíteni. Ezen jellemzők bemutatásával szeretnék egy összehasonlító elemzést készíteni a magyar-török kapcsolatokról. Szakdolgozatom a közös történelmi múlt leírásától egészen a jelen állapotok ismertetéséig egy átfogó képet nyújtana a két ország egymáshoz viszonyuló kapcsolatáról. Lényegesnek tartom továbbá, hogy olyan területeket is megemlítsek, melyek e jellemzőket nagymértékben befolyásolják, fellendülésüket jelentősen elősegítik. Ez alatt az országra jellemző turizmus fejlődését értem, mely jelenlegi gazdasági stabilitásához meglehetősen hozzájárult, s amely a török nép egyik legfontosabb bevételi forrásává vált. A közel 150 éves magyarországi tartózkodásuk rányomta a bélyegét a két térség kultúrájára, értve ez alatt nyelvrokonsági összefüggéseinket. E mellett Törökország Európai Uniós csatlakozására is kitérnék, melynek igen meghatározó szerepe van az ország jövőjét tekintve. A témával kapcsolatosan nemcsak az unió tagállamai, de maga a török nép is ambivalens érzéseket táplál, hiszen számukra a csatlakozás a gazdasági előnyökön kívül, visszavonhatatlan nyugatiasodást is jelentene. Továbbá kutatásom célja, hogy egy mélyebb betekintést nyerjek a jövőt illetően az országok kapcsolatának alakulásáról. Hogyan lehetne erősíteni kereskedelmünket, hogy az mindkét nemzet számára optimalizálható előnyöket teremtsen. Milyenek a jövőbeli kilátásaink a gazdaság, a politika 5
valamint a kereskedelem vonatkozásban. Hogyan tudja Törökország
megőrizni
hagyományait egy esetleges EU csatlakozás mellett? Az ott élő nép hogyan vélekedik a keleti ország nyugatiassá válásáról? Az integráció valóban garantálja a térség gazdasági fejlődését, fellendülését? A török gazdaság stabilitása csak ily módon valósítható meg, illetve tartható fenn vagy talán a turizmus, mint bevételi forrás elegendő? Az említett kérdésekre szeretném megtalálni a választ munkámmal.
6
1 A két ország történelmi kapcsolatai Mindenek előtt szükséges megismernünk Törökország és Magyarország eseménydús, változatos hosszú éveket magában foglaló történelmét. Kutatások eredményének összegzéseként megállapítható az a tény, mely szerint a törökökkel, török népekkel fennálló érintkezésünk legalább két évezredes múltra tekinthet vissza. E kapcsolat tartalma és intenzitása az idők folyamán sokat változott, alakult ezért a fennmaradt bizonyítékok, az emlékek is széleskörűek. Tekintsük át az országok történelmét, majd vizsgáljuk meg a népek között kialakuló kapcsolat folyamatát.
1.1 Törökország történelme dióhéjban Törökország térképe
kép 1
A törökök (oszmánok) története tulajdonképpen a XIV. század közepétől kezdődik, amikor a három évszázaddal korábban Kis-Ázsiában letelepedett törökök átkeltek a Dardanellákon és behatoltak Európába. Habár források szerint már ezt megelőzően érkeztek török népek Kis-Ázsiába, a selcukok.
Forrás: www.images.google.com
1453-ban II. Mohamed szultán elfoglalja Konstantinápolyt és az ezeréves Kelet-római Birodalom elbukásával Konstantinápoly Sztambul néven a török birodalom fővárosa lesz. Az Oszmán Birodalom expanziós politikája révén, évszázadokon keresztül bővült. A vallás és a hatalom I. Szelim uralkodásától egy személyben összpontosult, mert a török szultán ezentúl a kalifa címet is felvette, azaz az iszlám vallás feje lett. A birodalom II. Szulejmán uralma alatt érte el csúcspontját, területe a Perzsa-Öböltől Lengyelországig és az Adriaitengerig, a Kaszpi-tótól és Ukrajnától Algériáig és Szudánig terjedt. A fordulópontot az 1683-as esztendő jelentette, amikor a Bécset ostromló török hadsereg megsemmisítő vereséget szenved. Ezt követően a hanyatlás gyors ütemben indul meg: 1718ig a törököket kiűzik Magyarországról, majd a Fekete-tenger északi vidékéről, elveszíti Görögországot, Moldvát és Havasalföldet. Az 1878-as orosz-török háború után elveszíti európai
7
birtokainak túlnyomó részét és Ciprust, gyakorlatilag az európai hatalmak félgyarmata lesz. A XX. század elejére megszűnnek Észak-afrikai területei is, mint ahogyan Palesztinát, Szíriát, Mezopotámiát és arábiai birtokait az első világháború során. Törökország történelmének új korszaka Kemal Musztafa színrelépésével kezdődik, aki 1919.május 5-én megalapítja a Török Függetlenségi Mozgalmat. 1921. január 21-én az ottomán birodalom nevét Törökországra változtatják. Nem sokkal később a győztes török polgári demokratikus forradalom nagy nemzetgyűlése eltörli a szultánságot. 1923. október 29-én kikiáltja a Török Köztársaságot, melynek Musztafa Kemál lesz az első államelnöke. Az átalakulás jelentős, mivel az addig feudális viszonyok között élő társadalmat demokratikus államalakulattá változtatja. Az iszlám többé nem államvallás, az arab írást felváltja a latin ábécé. Ázsia országnak maradni vagy Európához csatlakozni? Ez volt a tét. Az Európához tartozás folyamata nem ment egyik napról a másikra, sok nehézség árán tudott megvalósulni, de a fejlődést a Kemál Attatürk által megszabott irány határozta meg.
1.2 Kemal Attatürk, avagy az ország nyugatiassá válása
Az iszlám vallás: Az ország lakosságának 99,8%-a iszlám vallású. Legtöbbjük a vallás szunnita ágához tartozik, de jelentős az alevi (síita) muszlimok száma is. Kisebb ortodox (görög keleti), örmény ortodox (monofizita), izraelita, római katolikus és protestáns csoportok is jelen vannak. A török világ kép 2
Forrás: www.images.google.com
8
Az Iszlám azt tanítja, hogy minden ember tisztán születik, s nincs eredendõ bűne. Senki nem felelõs a mások bûneiért, s az életünk során elkövetett bűnökért mindig bocsánatot lehet kérni A Korán sokat foglalkozik a kegyesség és a megbocsátás témájával, aminek a célja, hogy a Túlvilágon midnen ember a Mennyországba jusson és arra buzdít, hogy már az evilágon készüljünk a halálra és éljük az igazak és jók életét.
Musztafa Kemal Attatürk színrelépését követően, hamar kivívta a tömeg tiszteletét és reformjai révén modernizálta az országot. Törökország élén a felvilágosodás eszméi alapján hatalmas erőfeszítéseket tett, hogy az országot ázsiai diktatúrából modern európai állammá alakítsa. E reformok egy része csupán a külsőségekre vonatkozott, nagy részük azonban mélyreható változásokat eredményezett. Munkásságát azzal kezdte, hogy a hagyományos arab írásmód helyett a nyugati latint vezette be, új alkotmány váltotta fel a régit, valamint az elfogadott törvények felszámolták a kalifátust és a vallási iskolák rendszerét.1925-ben az úgynevezett kalap törvényt vezette be, mely a 19.században viselt fezt váltotta le, a modernizáció jeleként szolgáló kalapra. Attatürk számára a törökök által viselt ruha az iszlám tradíciókat szimbolizálta, ezért úgy döntött változtat ezen. Első lépésként szerette volna látni, hogy az emberek miképp reagálnak a változásra. A hadseregben a fezt egy másfajta kalappal helyettesíttette és látván, hogy ezen akciója nem váltott ki a tömegből ellenreakciót, a Nemzeti Gyűléssel egyetemben betiltatta a régi hagyományos viseletet. Az ezt követő évben 1926-ban az oszmán törvénykezés alapját képező saria bíróságok helyére szekuláris bíróságok léptek. A Nemzetgyűlés Musztafa Kemált az Atattürk, vagyis a Törökök Atyja névvel tisztelte meg.
1.3 A török-magyar kapcsolat útja
A törökországi Kék Mecset
kép 3
Annak érdekében, hogy e kapcsolat áttekinthetőbb legyen, a törökökkel folytatott múltbéli és jelenlegi viszonyunkat öt lépésben szeretném összefoglalni, melyek jelentősen befolyásolták a kapcsolat alakulását. Forrás: www.images.google.com
9
Elsőként: az őshazától a honfoglalásig Az időszámítás kezdetét megelőzően a magyarok ősei az Urál hegység környékén Európa legkeletibb vidékén élő nomád törzsek voltak, akik az akkori körülményeknek megfelelő vadászó, halászó életmódot folytattak. A törökök őshazája Nyugat-Szibériában, az Altaj hegység környékén helyezkedett el, délre és főleg keletebbre a magyarok táborától. A két szomszédos térség közötti kapcsolat létezését elsősorban alátámasztja, hogy a magyar és a vele rokonságban álló ugor nyelvbe már ez idő tájt is több török szó bekerült. Feltételezzük tehát, hogy innentől beszélhetünk közös múltról. Ezt követte a népvándorlás, mely közelebb hozta a két népet egymáshoz, hiszen a magyarok ősei délre, míg korábbi török szomszédaik nyugat felé vándoroltak és feltételezések szerint a Fekete-tenger és a Kubán folyó környékén találkozhattak, melynek következtében e kapcsolat erősebbé vált. Ekkoriban az egyes népek életmódját jelentősen befolyásolta szomszédaik kultúrája.A török fajú ogurok, onogurok és az Európából visszavándorolt hunok közös területen éltek. Ezzel magyarázhatók, azon török jövevényszavak nyelvünkben, melyek a vándorlások eredményeként születtek.(teknő-tekne, árpa-arpa, vagy akár az alma-elma szavak). A magyarok ősei a IX. században a Duna völgye felé, nyugatra vették az irányt, azonban több török népcsoport is hasonlóképp cselekedett,a besenyők vagy akár a kunok, akik e területen véglegesen le is telepedtek. Második korszakunk: a török hódoltság kora (XV-XVIII .század) Eddig is sokat hallottunk százötven éves itt tartózkodásukról, mely nagy hatással volt a későbbi magyar kultúrára, a számos építészeti alkotásra. Ez utóbbi esetében gondoljunk a főváros török fürdőire például: Rudas fürdő. Az építészet mellett említésre szolgál a magyar-török konyha összefonódása, nem beszélve a zenéről, költészetről. Sőt a kézművesiparban is érződött a török hatás. A török mesterektől sokat tanultak a magyarok, főképpen, ami az ékszerészek, fegyver-és textilkészítők fogásait illeti. Azon élvezeti cikkek, mint a kávé és a dohány elterjesztése hazánkban, ugyancsak a törökök érdeme. Népeink tehát tanultak is, gazdagodtak is a keleti nép sokéves itt tartózkodása során és azon családnevek fentmaradása mint például a Basa, Kara, Kuru arra enged következtetni, hogy keveredtek is egymással, vegyes házasságok is köttettek. A XVII. század vége felé megszünt a törökök magyarországi uralma, az egyesített osztrákmagyar csapatok végleg kiűzték a népet.
10
A hódoltság utáni századok (XVII-XIX.század) A törökök kiűzése után a magyaroknak újabb problémával kellett szembenézniük. A Habsburg uralom alól szerettek volna felszabadulni, mely a törökök számára is kedvező volt. Ezért pártolták Thököly Imre felkelését, fogadták a vesztes csapatot. Hasonlóképpen ment végbe a Rákóczi féle szabadságharc is, ők is Törökországban leltek menedékre. A magyarokat példátlan vendégszeretettel fogadták a törökök, személyüket tisztelet övezte. Az 1848-49es szabadságharc bukását követően Kossuthot és táborát ugyancsak tárt karokkal várta az ország. A magyar parancsnokok közül többen is a török hadsereg szolgálatában folytatták munkájukat, hogy egy pár nevet említsek Bem apó és Guyon Richard is török tiszti rangot kapott. A fent említett példák érzékeltetik, hogy kapcsolatunk korábbi szomszédunkkal milyen sokrétű volt. Negyedik korszak: a XIX-XX. Század fordulója és a köztársasági korszak kezdete Kapcsolatunkra ebben az időben rendkívül pozitívan hatott a törökök felénk tett gesztusa: a Corvina-köteteket - melyek még a hódoltság idején jutottak török kézre- visszaadták hazánknak. Kezdetét vette közös múltunk feltárása, tanulmányozása. Bebizonyosodott a „másodlagos rokonság”, valamint nyelvrokonsági összefüggéseink. A két ország tudósai megkezdték együttműködésüket a hatékonyabb eredményre jutás érdekében. Vámbéri Ármin vezetésével pedig kezdetét vette a török nyelv oktatása. A köztársaság megalakulása fontos eseménynek bizonyult kapcsolatunk elmélyülése tekintetében. Több száz magyar mérnök- elsősorban az út- híd- és vasútépítő, valamint közlekedésszervező és irányító mérnökök- szakember, kisiparos telepedett le az ország területén Atatürk meghívására.Továbbá a nyelvújításban is részt vettek magyar nyelvész szakemberek.Az oktatás területén is nyitottak az országok, ahol kiemelném a Hungarológiai Intézet létrehozását Ankarában, ahol magyar vendégprofesszorok kaptak lehetőséget a magyar irodalom és történelem tanítására. A két világháború közötti időszakban pedig sok török nemzetiségű diák folytatta Magyarországon tanulmányait, sokan szerezték meg hazánkban diplomájukat. A második világháború utáni idők, és napjaink A körülmények úgy hozták, hogy kissé meggyengült kapcsolatunk a törökökkel, mely annak a következménye, hogy országaink egészen a magyarországi rendszerváltásig más-más szövetségi rendszerhez tartoztak. Sőt a törökök kifejezetten féltek a kommunista kapcsolattól.
11
NATO tagságunk óta, azonban újra egy szövetségi rendszerben vagyunk,amit a török EU tagjelölti státus tovább erősít, ezzel is lehetőséget nyújtva a további közeledéshez.A lehetőségekhez mérten tehát mindkét fél igyekszik javítani kapcsolatunkon. Nem múlik el év anélkül, hogy ne kerülne sor magas szintű delegációk, miniszterek egymás országába történő látogatására. Egyre nagyobb hangsúlyt fordítunk a török építészeti alkotások, emlékművek rekonstrukciójára, mely a hazánkba látogató törököket jó érzéssel tölti el. Ez természetesen fordítva is igaz. Közös múltunk emlékeit minkét országban tisztelet övezi.
1.4 Nyelvrokonsági összefüggések Nyelvünkben megközelítőleg 1750 török szó létezik, melyet a nyelvészek „ismeretlen eredetű jövevényszónak neveznek. Említsünk pár példát török eredetű szavainkra: A magyar nyelv hittel kapcsolatos szavai (Isten, ég, tündér, bűn, eskü, böjt, búcsú, egyház, gyón, erkölcs stb.), továbbá családi elnevezéseink (apa, anya, húg),színeink (sárga, kék, piros) valamint az állattartás és a növénytermesztés köreibe tartozó valamennyi szavunk, pl: barom, bika, borjú, disznó1.A felsorolt szavak megléte is kezdeti kapcsolataink bizonyítéka. A borkultúrához kapcsolódó szinte minden szavunk török eredetű: szőlő, bor, csiger, seprő, ászok, szűr stb.2A 19. század második felében a nyelvtudomány saját adatai mellett még csak történeti forrásokból táplálkozott a nyelvi jelenségek vizsgálata során. A török nyelvi kapcsolatok kutatása akkor került előtérbe, amikor Vámbéry Ármin kiadta Magyar és török–tatár szó egyezések című tanulmányát. A szerző úgy vélte hogy nyelvünk csak „második fokon „ mutat rokonságot a török nyelvvel, ő ugyanis a magyar nyelv finnugor eredetét hangsúlyozta.
1
gyapjú író, karám, kecske, komondor, köpű, kos, kuvasz, ökör, ól, serte, teve, tinó, túró, tyúk, ünő, ürü; alma, arat, árok, árpa, borsó, búza, csűr, dara, dió, eke, gyom, gyümölcs, kender, kert, komló, kökény, körte, ocsú, orsó, őröl, tarló, tiló, torma, sarló, szór, som stb. 2 Számos török eredetű állam- és közélet szempontjából használatos szót alkalmazunk, mint az ál, bátor, bér, betű, bilincs, bíró, bocsát, boszorkány, bűbáj, bő, bölcs, börtön, csata, csősz, érdem, gyaláz, gyanú, gyűlöl, imád, ír, kín, koporsó, kölcsön, orvos, sereg, sír, tanács, tanú, telek, terem, tolmács, tor, tömény, törvény, úr, üdül, ünnep stb.
12
2 A török és a magyar gazdasági helyzet bemutatása
2.1 A török, magyar gazdaság A török gazdaság bemutatását talán a mezőgazdasággal célszerű kezdeni, mely szektor nemzedgazdasági súlya igen jelentős méreteket ölt az országban. A mezőgazdaság azonban elsősorban belső piacra termel, szerepe a gyazdaságban azonban csökkenő tendenciát mutat. Az agrárszektorban a munkaerő mintegy 35%-a dolgozik, az iparban 23%, a legtöbben pedig a szolgáltatás szektorban helyezkednek el. Ez utóbbin belül, pedig a foglalkoztatottak mintegy egyharmada a textil-és ruhaipar ágazatban dolgozik.3 Ábra 1
Az exportban is csökken az agrártermékek aránya.
A foglalkoztatottak aránya a gazdasági szektorokban
Néhány exportcikke: földimogyoró, mazsola, füge, citrusfélék, dohány. A török mezőgazdaság az Unió számára egy külön problémát jelent, hiszen e
36%
41%
mezőgazdaság ipar
szektor teljesítő képessége nincs arányban a
szolgáltatások
méreteivel, termelékenysége is alacsonyabb szintet hoz, szemben a nyugat európai országokkal. Egy
23%
fontos kérdés tehát, hogy az Európai Unió mennyire tudja ezt az ágazatot dinamizálni és ösztönözni az exportra való termelésre. A sokáig hullámzó teljesítményt produkáló török gazdaságot, a pénzügyi szektorban és a közszférában végrehajtott reformoknak köszönhetően sikerült stabilizálni. Pár évvel ezelőtt, 2001 végén a török gazdaság komoly válságon ment keresztül. Akkor a GNP 10%-kal csökkent, az infláció elérte a 70%-ot és az állami adósság GNP-hez viszonyított aránya meghaladta a 90%-ot. A válságot követő években a gyors regenerálódásból egy folyamatos intenzív növekedési folyamat alakult ki, egészen a 2005-ös évig, ezt követően pedig csökkent a növekedés üteme. A gazdasági növekedés 2002-ben 7,8%, 2003-ban 5,9%, 2004-ben 9,9%, 3
2005-ben 7,4%, 2006-ban 5,5%, 2007-ben 4,5% volt,míg a magyar
Forrás: https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tu.html#Econ
13
gazdaság ezekben az években a következő tendenciát mutatta: 2001-ben 4,2%, 2002-ben 4,4%, 2003-ban 4,1%, 2004-ben 4,6%, 2005-ben 4,2%, a 2006-os évben 4,0%, míg tavaly 1,3%-os volt a növekedés. Ábra 2 Reál GDP növekedési ráta 10.00
%
8.00 6.00
Magyarország
4.00
Törökország
2.00
20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07
0.00
Év
Forrás: saját feldolgozás:KSH és Török Statisztikai Hivatal Az elmúlt években, tehát a legfontosabb makrogazdasági mutatók elfogadhatóan alakultak,habár a török gazdaságban a növekedési ütem csökkenő tendenciát mutat a 2005-ös évtől. Magyar oldalról a növekedési ütemről elmondhatjuk, hogy kedvezően alakult, leszámítva a 2007-es évet, amikor kicsit a mutató egy kicsit csökkent.Bár néhány nyugtalanító elem jelen van a török gazdaságban, a nemzetközi pénzintézetek a helyzetet még megfelelően stabilnak látják. A gazdaságra kedvezően ható különböző tényezők közül a 2005. október 3-án zöld jelzést kapott EU csatlakozási tárgyalásokat érdemes kiemelni, ugyanakkor ez a folyamat rövid- és középtávon számtalan nehezen megoldható problémát vet majd fel. A kedvező konjunktúra folytatódásának egyértelmű jelei mellett egyre több a bizonytalansági tényező.
14
Törökország főbb gazdasági mutatói Ábra 3
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
Lakosság (millió fő)
68,6
69,7
70,8
71,0
70,5
71,5
71,7
A GDP értéke folyó áron (Mrd USD)
145,6
181,9
238,0
305
363
392
432,5
A GDP növekedése változatlan áron (előző év=100%)
90,6
107,8
105,9 108,7
107,4
105,5
Egy főre eső GDP változatlan áron (USD)
2832
2639
3366
4240
4972
5326
10600
Az infláció alakulása (előző év=100%)
168,5
129,7
108,4 109,8
107.7
109,6
108,7
Munkanélküliségi ráta (%)
8,5
10,6
10,3
12,4
10,3
9,9
9,9
Az export értéke (Mrd USD)
31,3
35,1
47,9
62,8
73,1
Az import értéke (Mrd USD)
41,4
50,8
67
97,2
116
85,3 137,6
104,5
115 162
Forrás: külső konzulenstől kapott segédanyag alapján
A fejlődést jól jellemző impozáns gazdasági növekedési mutatók mellett érdemes a csökkenő inflációs adatokra is figyelmet fordítani. Év/év alapon a pénzromlás az említett 2001. évi 70%-ról 2005 végére 7,7%-ra csökkent. A kormánytól független Központi Bank az irányadó kamatlábat ennek megfelelően kilenc lépésben 16,5%-ról 13,5%-ra csökkentette. A megelőző 3 évhez hasonlóan a török állam 2006-ban is produkálta a költségvetés IMF által elvárt 6,5%os úgynevezett „primary surplus” megtakarítását (a bevételek, és a tartozások kamatterhei nélküli kiadások egyenlegének GDP-re vetített aránya).Ennek eredményeképpen a költségvetési deficit 2005-ben 68%-kal csökkent a 2004-eshez képest. Az ország eladósodottságának GDP-hez mért aránya 2006-ban 65% körül volt, 2007-re tervezték a maastrichti kritérium (60%) elérését,azonban az említett mutató jelentősen alája került a 60%ot, elérve egy 38,9%-os arányt. Az ország nemzetközi devizatartalékai meghaladták a 73 milliárd dollárt, ebből a Központi Bank tartaléka 48 milliárd. 2005 nagyon sikeres volt a privatizáció területén, több mint 20 milliárd dollár értékben magánosítottak állami vagyont (többek között az állami olajvállalatot, telefontársaságot, a legnagyobb mobiltelefon szolgáltatókat, és az állami acélművet). A korábbi időszak évi 1 milliárd dollárt alig meghaladó FDI értékei után 2005-ben minőségi változás következett be, a nettó közvetlen 15
külföldi tőkebefektetések a tényleges befolyást tekintve meghaladják a 8 milliárd dollárt. A török kormány az FDI vonzóképesség további növelése érdekében a vállalati nyereségadó mértékét 10 egységgel, 30-ról 20 %-ra csökkentette. 2005. december 30-án a török parlament elfogadta azt a törvénymódosítást, amely néhány kivételtől eltekintve, a viszonosság elvét figyelembe véve megszüntette a külföldiek ingatlanszerzését korlátozó akadályokat. Az isztambuli tőzsde az értékpapírok értékének 50% feletti növekedésével a világ 7. legeredményesebb börzéjének bizonyult (első a Budapesti Értéktőzsde). 2005-ben zökkenőmentesen vezették be Törökországban az új fizetőeszközt (YTL – Új Török Líra). Az új IMF stand-by hitel megállapodást aláírták (valószínűleg az utolsót a 2001-es gazdasági válságból kivezető IMF – Törökország programban), bár a társadalombiztosítási reform elvárásokat a törökök nem tudták teljesíteni. A Világbank is elégedett a török teljesítményekkel. A nemzetközi hitelminősítő intézetek az év közben folyamatosan javították az ország besorolását (például a Moody’s az év végén több területen Ba3-ról vagy B2-ről B1re változtatta azt). A Nemzetközi Valutaalappal egyeztetett 2006. évi költségvetést a török parlament elfogadta, mely egy 5%-os gazdasági növekedés, 5%-os infláció és 6,5%-os „primary surplus” költségvetési megtakarítás elérését célozta. A 2007-es évben a költségvetés bevétele:145,5 milliárd dollárt tett ki, míg a kiadás egy kissé meghaladva ezt 156,1 milliárd dollár volt. A bizonytalanságot okozó tényezők közül ki kell emelni a folyó fizetési mérleg hiánya veszélyesen magas mértékét. A 2005-ben 22,8, majd 2006-ban 33,7 milliárd dolláros hiány (az utóbbi a
GDP 8,7%-a) elsődleges oka a külkereskedelmi mérleg nagyon magas
deficitje.Az ezt követő évben 2007-ben ez tovább emelkedett elérve a 37,58 milliárd dollárt. A magyar gazdaság esetében a hiány a 2005-ös évben 7,46 milliárd dollár volt, ezt követően a 2006-os évben már 6,82 milliárd dollárra csökkent folytatva ezt a 2007-es évben, amikor már csak 6,77 milliárd dollár mutattak a statisztikák. Az export piacok visszafogottabb növekedése, az import energiahordozók áremelkedése, és a behozatalnak kedvező felülértékelt helyi fizetőeszköz is hozzájárultak a helyzet kialakulásához. A 115 milliárd dolláros export, és 162 milliárd dolláros importteljesítés 47 milliárdos külkereskedelemi mérleghiányt eredményeztek. Ennek ellensúlyozását a folyamatosan növekvő turizmus bevételeitől, a szállítmányozás és más szolgáltatások nettó pozitív egyenlegétől, az FDI-tól, és a külföldi portfolió befektetésektől remélhetik. Utóbbi kettő, de különösen a portfolió befektetések
16
erősen politikai stabilitás függőek. Figyelembe véve Törökország geopolitikai helyzetét, az elhúzódó iraki válságot, az Iránnal kapcsolatos növekvő feszültséget, az egész közel – keleti helyzetet, a legtöbb szomszédos országgal valamilyen mértékben rendezetlen viszonyt, bármikor kialakulhat egy olyan helyzet, ami a spekulatív tőkét, de akár a tartósan befektetett eszközöket is távozásra kényszeríti. Ez gazdasági válsághelyzet kialakulásához vezetne Törökországban. Hasonló hatása lenne az EU csatlakozási tárgyalások felfüggesztésének, eredménytelenségének. Ez utóbbira is van esély, hiszen több belpolitikai kérdés (államhatalom – vallás – hadsereg viszonya, szólásszabadság, erőszakszervezetek helyzete, egyesülési jog, nemek egyenlősége, kisebbségek kérdése, stb.) és az EU csatlakozással összefüggő más ügyek (pl. 4Ciprus, kurd kérdés) is vezethetik a megbeszéléseket zsákutcába. A magyar külkereskedelmi mérleg hiánya szemben a törökkel mintegy 147 millió dollárt tesz ki, melyet a 84,37 milliárd dolláros export és a 84,52 milliárd dolláros import különbsége ad. 5
Gyenge pont a fekete gazdaság magas, 50%-osra becsült aránya.
A munkanélküliség 10,3%, 2005 év eleji csökkenés után az utolsó hónapokban, kisebb mértékben növekedett. Törökország több mint 70 milliós lakosságából csak 22 millió ember dolgozik, csaknem 50 millió munkanélküli, inaktív, vagy munkaképtelen (ide tartoznak a gyerekek és a nyugdíjasok is). A munkaképesek foglalkoztatottsága 45,8% (az EU átlag 63%). A 2007-es évben a munkanélküliség aránya 9,9%-ot tett ki, mint egy évvel korábban. Azonban leszögezhetjük, hogy a 2005-ös évhez képest javuló tendenciát mutat. Az ország lakossága a tavalyi évben meghaladta a 71 millió főt, melyből információim alapján a 23,5 millióan dolgoznak és kb.1,2 millióan külföldön vállalnak állást. 6 A török munkanélküliség alakulása
Ábra 4
A
kedvező
mutató
ellenére azonban a fiatal évről
évre
növekvő
országban rohamosan számban
Munkanélküliségi ráta
20 01 20 02 20 03 20 04 20 05 20 06 20 07
maradnak munka nélkül a
%
átlagéletkorú
14.00% 12.00% 10.00% 8.00% 6.00% 4.00% 2.00% 0.00%
Év 4
Részletes ismertetés az 5.3.2 és az 5.3.3-as pontban 2006-os adatok alapján 6 Forrás: saját feldolgozás, a https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tu.html#Econ alapján 5
17
felnövekvő, pályakezdő generáció tagjai. Figyelemre méltó, hogy a több éve tartó gyors gazdasági növekedés mellett sem tudott a török kormány munkanélküliség csökkenést eredmányező programokat kidolgozni. Magyarországon a munkanélküliség növekvő tendenciát mutat 2001 óta, amikor is 5,7% volt az arány, szemben a tavalyi évvel, amikor már 7,5% volt. Az ország lakossága kb. 10 millió főre tehető, melyből a munkaképesek foglalkoztatottsága a 2007-es évben 57,3% volt, mely 2004 óta alakul kedvezően. A 2006. év első hónapjaiban Törökországban a kedvezőtlen jelek tovább szaporodtak. Az infláció csökkentése, és az adósságkezelés érdekében beáldozott árfolyam-politika miatt a helyi fizetőeszköz felülértékelt, következtetésképpen erősen importgerjesztő, csökkenti a török export versenyképességét, és egyre több exportra alapozott gazdasági társaságot hoz csődhelyzetbe. Január – februárban a külkereskedelmi mérleg hiánya, ennek következtében a folyó fizetési mérleg deficitje tovább nőtt. Januárban drámaian, 4,5%-kal csökkent az ipari kapacitások kihasználása (23 hónapja nem volt ilyen alacsony), a termelés 6,1%-kal esett. Az IMF felülvizsgálata újra elmaradt, mert a török parlament és kormány tovább késlekedik a szükséges és elvárt strukturális reformokkal. Különösen a társadalombiztosítási rendszer átalakítása sürgető. Az aláírt privatizációs megállapodások közül több végrehajtását bírósági határozat akadályozza. Ez elbizonytalaníthatja a befektetőket. Az Eurostat szerint Törökország a vásárlóerő paritást figyelembe véve Európában az utolsók között található az EU átlagának 29%-ával.
2.2 Az iszlám bankrendszer sajátosságai A török gazdaság elemzésekor nem szabad figyelmen kívül hagyni az iszlám bankrendszer sajátosságait, amely sokban eltér a nyugati bankok működésétől. Az iszlám előírása szigorúan tiltja a kamatszedést, amelyet uzsorának minősít. A Dár-asz-Szalam mecsetének egyik imámja szerint "az Iszlám lényege a társadalmi és a gazdasági igazságosság. A moszlimok kötelesek segíteni az elesetteken. Ha valaki kamatot szed a szükséget szenvedőnek kölcsön adott pénzért, az egyik legfőbb bűnt követi el". A halal (tiszta) bankrendszer lényege, hogy a szegényeket ne lehessen kihasználni, illetve, hogy csökkenjenek a szegények és gazdagok közötti különbségek. Az Iszlám bankrendszer lényege, hogy a vallási előírásokat és a
18
kapitalizmust megpróbálja összeegyeztetni egymással. Mivel az iszlám bankok nem szedhetnek és fizethetnek kamatot, így tulajdonképpen befektetési alapokként működnek, ahol a profitot és a veszteséget egyaránt megosztják a beruházók. Nem csak az a kikötés a bankok számára, hogy nem szedhetnek kamatot, hanem tisztátalan tevékenységet- pl: szeszesitalokkal történő üzlet, szerencsejáték- sem finanszírozhatnak. A muszlim banki művelet folyamata: A befektető befizeti pénzét a bankba, ezután részenként vagy egészben felveheti az összeget, amely fölött a bank még ajándékot is ad, cserébe a bizalomért, hogy a befektető rá bízta a pénzét. Ha valaki hitelt keres a vállalkozásához, akkor "részvételért" kell a bankba mennie. Ebben a konstrukcióban a vállalkozónak a bank tőkét ad és ha elindult az üzlet- a visszafizetett összegen felül- osztoznak a profiton, és a veszteséget is szintén közösen viselik. Amint a vállalkozó visszafizette a teljes hitelösszeget, akkor lesz kizárólagos joga a profitra. Egy egyszerű áruhitelnél a következő az eljárás. Európában a szokásos gyakorlat egy autó vásárlásakor, hogy a hiteligénylő a felvett összegből megveszi a kocsit, majd fizeti a részleteket. Az Iszlám bankrendszerben, ez egy kicsit bonyolultabb. A bank saját magának vásárolja meg a vevő által kinézett autót és felárral, részletre eladja a vevőnek. A részletek elmaradása esetén nincs büntetőkamat, de a bank csak akkor írja a vevő nevére a járművet, ha az már az utolsó részletet is kifizette, így bármikor lehetősége van visszavenni a kocsit, ha akadozik a részletek visszafizetése. Az iszlám bankok azonban a vallási előírások ellenére is nagy iramban fejlődnek. A muszlimokat kiszolgáló bankok Európában is sorra nyílnak, főleg olyan országokban, ahol jelentősebb muszlim közösségek élnek. Ezek a muszlim igényeknek megfelelően intézik a hitelezéseket és a befektetéseket. Nagy Brittaniában 23, Franciaországban 4, míg Németországban 3 ilyen nagy bank működik. Mára már vilgszerte több mint 250 pénzintézet nyújt szolgáltatásokat a muszlimok számára. Elemzők az iszlám bankeszektor folyamatos, egyre növekvő terjeszkedését jósolják.Ezt azzal támasztják alá, hogy míg 1985-ben még csak
19
5 milliárd USA dollárnak megfelelő pénzösszeget kezelt az iszlám banküzlet, addigra 2005-re már meghaladta a 200 milliárd USA dollárt. Magyarországon egyenlőre túl fiatal és kicsi a muszlim közösség ahhoz, hogy egy ilyen szolgáltatásokat nyújtó bankot indítsanak, de elképzelhető, hogy néhány évtizeden belül erre is sor kerül. 7
2.2.1 Pénzügyi stabilitási helyzet, kártyával történő fizetések
Törökországban a hitel-és bankkártya kiegyenlítésekkel, melyek a vezető nem kézpénzes fizetőeszközök az Interbank Card Center (BKM) foglalkozik. Ahogyan világszerte hasonló a helyzet Törökországban is jelentősen megnövekedett az éves nyilvántartott hitel-és bankkártyák száma. Amíg 2006 végén 32,4 millió hitelkártyát tartottak számon, ez 2007 végére 15,1%-kal nőtt, elérve a 37,3 milliót. Ugyanebben a periódusban a bankkártyák növekedése, megközelítette az 55,5 milliót, egy 3,7%-os növekedéssel. Az elmúlt években, következményképpen a hitel-és bankkártyák széleskörű elterjedésének a bankautómaták száma is az egekbe szökött. 2006-hoz viszonyítva az autómaták száma13,9%kal nőtt. Leszögeszhetjük tehát, hogy Törökországban ma már rengetegen használnak hitelkártyát és ez évről évre folyamatosan nő. Másrészről azonban az is kiderül a felmérésekből, hogy a a hitelkártyát inkább pénzkivételre használják, mintsem vásárlási célból.(2007-ben a 619,7 millió hitelkártyával kivitelezett tranzakciók 88,1%-a pénzfelvétel volt.) Továbbá az is kijelenthető, hogy az országban évk óta növekszik a hitel-és bankkártya használat aránya az összkiadásokon belül. Amíg a bankkártyás kiadások és a háztartások végső fogyasztási kiadásainak aránya 2006-ban 18,8% volt, ugyanez az arány 2007-re elérte a 21,5%-ot.8
7
Forrás: http://www.tcmb.gov.tr/yeni/eng/
8
Lsd: 2-es, 3-as számú melléklet
20
2.3 Törökország gazdaságpolitikája, jogi szabályozás Törökország gazdaságpolitikájának továbbra is meghatározó eleme, hogy a jelenlegi kormány végig kívánja vinni az Európai Uniós csatlakozáshoz szükséges gazdasági reformokat. Európai Bizottsági értékelés szerint Törökország megfelel a működő piacgazdaság feltételének. A jelenlegi cél az EU szintű versenyképesség elérése. Az IMF-fel folytatott szoros együttműködés is konform az EU csatlakozási folyamattal, hozzásegíti az országot az aquis megfeleléshez. A nemzetközi pénzintézet változatlanul elégedett a törökországi változásokkal, alapvetően dicséri a kormány gazdaságpolitikáját, az elért eredményeket. A fő török kormányzati cél az infláció további csökkentése, a korábbi évek költségvetési hiányából fakadó államadósság fokozatos felszámolása, a privatizáció folytatása, a külföldi tőkét vonzó stabil gazdasági környezet megteremtése, a folyó fizetési mérleg veszélyesen magas hiányának kezelése az export és a turizmus bevételeinek növelésével. Már többször deklarálták az elmaradott térségek fejlesztésének sürgősségét, de gyakorlati eredmény nincs, mint ahogy késik a társadalombiztosítás reformja, a munkanélküliség kezelésének kormányprogramja is. Megerősödött az a kormányzati program, mely az ország energiafüggőségének csökkentését, illetve egy energia elosztó szerep megszerzését tűzte ki célul. Új olaj- és gázszállító vezetékeket, tárolókat terveznek és építenek. Határozott szándékuk, hogy atomerőműveket építsenek. A céljaik eléréséhez alapvető, meghatározó gazdasági törvényeket és rendeleteket 2002-ben és 2003-ban megalkották. Az utóbbi 2 évben elsősorban finomításokra és módosításokra került sor. A gazdasági élettel kapcsolatos törvényalkotással általában nincs probléma. Annál nagyobb a gond a törvények és rendeletek bevezetésével, alkalmazásával. A végrehajtó szervezetekben a célokkal nem mindig azonosulnak, sok esetben a hozzáértés és az ellenőrzés hiányzik. Gyakoriak a nyilvánosságra kerülő korrupciós ügyek, még több az, melyekről az üzleti körökben „csak” hallani lehet. Az ország bizonyos területei, elsősorban az elmaradott keleti térségek nincsenek felkészülve az „új” befogadására.
21
Az Európai Unióval aláírt Vámuniós megállapodás és a közösségi aquis időközben elkezdődött
átvétele
ad
keretet
a
kereskedelmi,
fogyasztásvédelmi,
verseny-
és
importszabályozásnak. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek nem tartoznak a Vámuniós Megállapodás hatálya alá. Ezt kihasználva a török fél minden lehetséges módon védi az egyébként pénzügyileg (államilag) is erősen támogatott hazai termelőket és gyártókat az importtól. Erős gazdasági csoportok, családi holdingok, ezek lobbi szervezetei is elegendő befolyással bírnak, hogy az érdekeiket sértő, az eddigi monopol helyzetüket megszüntető új szabályozás végrehajtását akadályozzák. Továbbra is gyakoriak az olyan rendeletek, melyek sértik a versenyegyenlőséget az országon belül, illetve vámon kívüli akadályokat támasztva a külföldi exportőrök számára hátrányosak. A jelentősebb súlyú negatív intézkedések, illetve rendezetlen kérdések a következők: •
a marhahús bevitelének tilalma és az ezzel kapcsolatos kompenzációs tárgyalások
blokkolása, •
nem átlátható, és nem ellenőrzött állami támogatások rendszere,
•
szellemi termék jogvédelem, és az adatvédelem hiányosságai,
•
rejtett importengedélyezési rendszer, vámon kívüli kereskedelmi akadályok különböző
állami hatóságokon keresztül (Energetikai Hivatal, IT Engedélyezési Hivatal, Hírközlési Hivatal, állat- és növényegészségügyi hatóságok, más egészségügyi hatóságok, stb.), •
használt termékek bevitelének korlátozása,
•
a ciprusi származású, vagy onnan érkező termékek, szolgáltatások, valamint a hajók és
repülők fogadásának teljes tiltása.
22
2.4 Turizmus 9 10
A globális gazdasági krízis ellenére a szállásfoglalások a 2009-
es
évre nem mutatnak csökkenést. A török turizmus túljutott a gazdasági válság hatásain és elérhető árakat kínál az oda látogatóknak. A török kultúrális és turisztikai miniszter véleménye alapján az emberek továbbra is folytatják a turisztikai célpontok látogatását, és főképpen az európai turisták szívesebben választják a közelebbi országokat, mint például Törökországot, a távolabbi helyekkel szemben, mint a Távol-Kelet,Kína vagy éppen Japán. Az ország képes a krízist előnyére fordítani, jól megszervezett promócióval és elérhető árpolitikával. Az említett kampány keretében a miniszter kihangsúlyozza az ország előnyeit a versenytársakkal szemben, utalva a tenger és napfény turizmusra és a számtalan kikapcsolódási lehetőségre, melyet az ország magában hordoz, pl : vitorlázás, termál fürdők, téli sportok, nem beszélve a törökök világszerte ismert vendégszeretetéről. Továbbá a kapmány említést tenne Istambul, Antalya és Kappadokia kincseiről is, íly módon célozva elsősorban az amerikai, európai, közel-és távol-keleti turistákat. Ha a szóban forgó kampány sikerrel zárul, mintegy 10%-os növekedés várható az országba látogató turisták számát nézve és mintegy 12%-os bevételnövekedés könyvelhető el a 2009-es évre a turizmus területén. A statisztikák alapján Törökország gyümölcsöző turisztikai szezont zár idén, 18,5 millió turistát vonzva csupán az év első nyolc hónapjában, mely a tavalyi évhez képest 15%-os növekedést jelent. Év végére 25 millió turistánál is többet várnak. A mutatók azt is kimutatják, hogy csupán Antalyát 8 millióan keresték fel, ez év első felében, míg Istambult 5,5 millió, Muglát pedig 2,7 millió turista látogatta meg ugyanezen idő alatt. A Török Statisztikai Hivatal honlapján szereplő ábra is jól mutatja, hogy az országba látogató turisták száma 2003 és a 2007-es év között vizsgálva ugrásszerűen nőtt, elérve mintegy 24 9
http://images.google.hu/images?gbv=2&hl=hu&q=Turkiye+logo
10
http://www.hotelsinfethiye.com/SNews/Tourism_strategies_for_2008-693.htm
23
millió főt a tavalyi év végére. Ez utóbbi az országba látogatók, míg a az országból távozó külföldiek száma is hasonló tendenciát mutat, 2007-ben 23, 23 és fél millió turista érkezett Törökországba. Külföldi látogatók 2003-2007(millió fő) Ábra 5
Forrás :http://www.turkstat.gov.tr/yillik/stat_yearbook.pdf
11
2.5 A 2007es török gazdaság alakulása ás a jövőre vonatkozó előrejelzések
A globális hitelválság jelentős változásokat gyakorolt a török gazdaságra. A kiéleződött politikai helyzet súlyosbította a 2008as gazdasági lelassulást. A török gazdaság még mindig erős szimbiózisban él a politikával. Ez főképpen akkor vált érezhetővé, amikor a kormányzati pártot beperelték világi-ellenes akciói miatt és az Alkotmány Bíróság ezt követően meg is bírságolta. Továbbá a hazai politikai bizonytalanságot még inkább súlyosbította a világszerte fennálló hitelválság. A GDP növekedési üteme a 2006-os évi 7%ról 2007re 4,5%ra csökkent ezt folytatva 2008 első félévében, amikor is ez a százalék 4,25re csökkent, a gyengébb egyéni fogyasztások és a csökkenő számú befektetések következtében. Az import az idei év első felében 6,5%ra nőtt, a 2007es 5%hoz viszonyítva. Azonban az export is növekedő tendenciát mutat, a 2007es 6,33%ról indulva, elérte a 7%ot ebben az évben. Az infláció is jelentően 11
http://ec.europa.eu/economy_finance/pdf/2008/autumnforecasts/cc_turkey_en.pdf
24
megugrott a növekvő energia-és élelmiszerárak okozta nyomás következtében. A fogyasztói ár infláció a 9% körüli 2007es értékről 11%ra nőtt 2008ban. Ahogyan a munkaerőpiacra is hat ez a gazdasági lassulás. 2008 harmadik negyedévében a munkanélküliségi ráta mintegy 0,5%kal nőtt, még a munkaerő részvétel továbbra is alacsony maradt, olyan 49,75% körüli. A folyó fizetési mérleg deficitje a 2006os 5,33%ról szintén jelentősen emelkedett 2007ben 6,5%ra, tükrözve ezen adatokkal a magas energia- és olajárakat. A nettó FDI (közvetlen külföldi befektetés) beáramlások egyharmad résszel csökkentek, és 2008 első felére ennek következtében csupán olyan 30%-ot fednek le a folyószámla deficitből. Várható tendenciák a jövőben: A gazdasági lelassulás jelen állapot szerint elkerülhetetlen a 2009es évben, a gyengébb külső kereslet és a szűkösebb hitelfeltételek eredményeképpen. A gazdaság kedvezőbb helyzetben van a múlthoz képest, hogy átvészelje a globális pénzügyi válságot, azonban a külső pénzügyi szükségletek még mindig növekednek. Az egyfajta elés gazdasági lassulás párosulva az eszközárak és a pénz értékének folyamatos korrekciójával, pillanatnyilag elkerülhetetlennek látszik. Várhatóan a GDP növekedési üteme fokozatosan lecsökken a jelenlegi 3,5%ról 2,75%ra az ezt követő évben. Ez a lassulás főképpen a gyenge fogyasztói és üzleti bizalomnak tudható be, de a alacsonyabb költési és kölcsönzési hajlandóság is kapcsolatba hozható a pénzügyi válsággal. Ahogyan a gyengébb külső kereslet, beleértve az EU-t ugyancsak befolyásolja az export növekedését. 2010re egy magasabb, növekvő egyéni fogyasztást és befektetéseket jósolnak a szakemberek, mérsékelve ezt egy alacsonyabb közfogyasztási növekedési rátával. Továbbá egy csökkenő inflációval, sőt a rendelkezésre álló reáljövedelem növekedesésének gyorsulásával is lehet számolni, ami arra ösztönzi a privát szektort, hogy növelje fogyasztását a 2009es 2,33%ról 4,5%ra az ezt követő évben. Az állandó befektetések is várhatóan felélednek a közeljövőben, a csökkenő makroökonómiai illetve, politikai bizonytalanság és a visszaugró kamatlábak következtében. A növekvő számú befektetések és a magasabb fogyasztói növekedés pedig az import folyamatos növökedéséhez fog vezetni, részben a tartós fogyasztási cikkek és a termelési eszközök piacán.
25
Az export tehát várhatóan gyorsulni fog, a diverzifikációbol származó előnyök, valamint a minőségbeli fejlesztések mind a korábban említett növekvö befektetések következményei lehetnek. A későbbiekben a csökkenő olajárak enyhíthetik a nyomást a folószámlán, amit továbbra is nehezít a még ekkor is jelenlevő számottevő pénzügyi igények. Abban az esetben, ha a hitel válság és a gazdasági lassulás mélyebbnek és tartósabbnak bizonyulna, mint azt jelen pillanatban várjuk, a török gazdaságnak egy szigorúbb szabályozási folyamaton kellene keresztülmennie. A 2009/10es évi enyhülési folyamat hatással lesz a munkaerő piacokra és az árakra is Az előrejelzések szerint a munkanélküliségi ráta egy százalékponttal fog növekedni a 2009es évben. Ezt követően pedig 2010ben, az erősebb GDP növekedés további fél százalékkal csökkenti az említett rátát. A folyamata hatására az éves fogysztói ár infláció tovább esik közeledve a 2009es 7,5%os illetve a 2010es 6,5%os célokhoz. Amíg azonban a monetáris és fiskális politika egyetemben acsokkenő energia és árucikkek árával, támogatólag hat a dezinflációs folyamatra, előfordulhat, hogy ez kissé mérséklődik a török líra elértéktelenedésének következtében, a 2008, 2009es években. Habár az is megállapítható a jövőre nézve, hogy az inflációs nyomás csökkenése, a kamatlábak esését fogja maga után vozzani, illetve segíti a befektetési szektor felélesztését. A jelenlegi folyó fizetési mérleg deficit megközelítőleg a 2008as GDP 6,33%ról 2009ben a GDP 5,5%ra fog esni, mielőtt 2010ben a GDP 6%ra nőne. Ez utóbbi annak eredménye, miszerint az import elkezd reagálni a növekvő hazai keresletre. A szolgáltatásokban bekövetkező magasabb többlet eredmény segíthet fenntartani a külső szektor pozitív kilátásait a jövőre vonatkozóan. A magasabb kamatlábak és állami kiadások stabilizálják az állami szféra helyzetét, egyúttal egyensúlyt teremtve e szektorban Az állami fiskális reformok segítenek az adóalapok kiterjesztésében és adóbehajtás hatékonyságát is fejlesztik. Az általános államháztartási deficit előreláthatóan a 2008as évben a GDP mintegy 1,25%áról, 2009ben a GDP 2,5%ra nő. Míg az ezt követő évben a fokozatos fiskális megszorítások és a csökkenő kamatlábak eredményeképpen a költségvetési hiány a
26
GDP 1,75%át fogja adni. Az állami adósság a későbbiekben továbbra is csökkenni fog, habár lassabb ütemben. Törökország eléggé magas kamatot fizet az adósságára, ami jól tükrözi az ország meglehetősen nagy sebezhetőségét a kamat, az árfolyam változás és a kockázatvállalás területén.
2.6 A magyar gazdaság jelenlegi helyzete 12
Magyarország bruttó hazai terméke 2008 II. negyedévében 2,0%- kal, az év első felében
pedig 1,9%-kal növekedett. A növekedés húzóereje az ipar és a mezőgazdaság teljesítménynövekedése volt. . Ábra 6
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/gdn/gdn20806.pdf
Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke a nemzetgazdasági átlagnál erőteljesebben, 6,7%-kal nőtt. Ezt elsősorban a mezőgazdaság hozzáadott értékének kiemelkedő, 33,8%-os növekedése alapozta meg. A mezőgazdasági 12
Forrás: http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/gdn/gdn20806.pdf
27
termelés ilyen mértékű bővülését az elmúlt év alacsony szintje és a növénytermelés ez évi kedvező eredményei okozzák. Az ipar, a korábbi dinamikus bővülése után kisebb mértékben, összességében 4,2%-kal nőtt, az exportnövekedés lassulása következtében. Az építőipar visszaesése mérséklődött, a hozzáadott érték 6,0%-kal maradt el a tavalyi második negyedévtől. A termelés csökkenésének mérséklődését az építőiparon belül az egyéb építmény-építések (elsősorban az autópályák) növekedése indokolja. A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke 2008 II. negyedévében összességében stagnált. A szolgáltatások közül teljesítménynövekedés mutatkozott a szállítás, raktározás, posta és távközlés (1,0%) területén, valamint a tavalyi visszaesés után, a közigazgatás, oktatás, egészségügy (1,3%) területén. A kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás teljesítménye enyhén, 0,7%-kal csökkent, melyben tükröződik a kiskereskedelmi forgalom visszaesése. A pénzügyi tevékenység, ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás nemzetgazdasági ág hozzáadott értéke mérsékelten, 0,4%-kal maradt el a 2007 II. Negyedévi szinttől, melyet egyrészt a pénzügyi ágazaton belül a biztosítási tevékenységeknél tapasztalt kiemelkedő mértékű kárkifizetés csökkentő hatása, másrészt az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ágazatoknak a korábbinál kisebb mértékű növekedése együttesen eredményezett. A GDP felhasználási oldalán a háztartások fogyasztása 1,2%-kal növekedett, elsősorban a háztartások fogyasztási kiadásának bővülése miatt. A kormányzattól származó természetbeni társadalmi juttatások és a közösségi fogyasztás korábbi negyedévekben tapasztalt csökkenése megállt. A kormányzattól származó társadalmi juttatások 0,9%-kal nőttek. A közösségi fogyasztás a II. negyedév folyamán 0,5%-kal nőtt. A háztartások és a kormányzat fogyasztásának eredőjeként a végső fogyasztás 1,1%-kal emelkedett. A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is visszaesést mutat, 2,2%-os mértékben, főként a három legnagyobb súlyú ágazat, a feldolgozóipar, a szállítás, raktározás posta és távközlés valamint az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás beruházásainak csökkenése miatt. A belföldi felhasználás összességében 1,9%-kal növekedett. A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmán belül az export 11,1%-kal, míg az import ennél alig nagyobb mértékben, 11,2%-kal emelkedett. Ezen belül az áruforgalom exportja 11,9,
28
importja 10,6%-kal nőtt, míg a szolgáltatások exportja 7,1%-kal, importja, elsősorban az idegenforgalom növekedése (a magyarok külföldi költése) következtében 14,6%-kal bővült.
3 Külgazdaság, kereskedelempolitika A török külgazdasági kapcsolatok fontos, de nem egyedüli meghatározó eleme az Európai Unió. A vámuniós megállapodással is erősített EU kapcsolatok élveznek bizonyos elsőbbséget, ugyanakkor 2005-ben folytatódott a szomszéd országokkal, és az úgynevezett „Török
Köztársaságokkal”
kiépített
kapcsolatok
gyorsabb
fejlesztése.
Érvényes
szabadkereskedelmi megállapodása van érvényben az EFTA országokkal (1992), Izraellel (1997), Romániával (1998), Bulgáriával (1999), Macedóniával (2000), Horvátországgal (2003), Bosznia-Hercegovinával (2003). Ugyanezt 2004-ben írták alá Marokkóval, a Palesztin Hatósággal, Szíriával, Tunéziával és Egyiptommal. Az EU – TR Vámuniós Megállapodás fontos eleme, hogy Törökország az Európai Unióval egyezővé tegye saját külgazdasági kapcsolatrendszerét. A török külkereskedelem értéke 2007-ban 277 milliárd dollár volt, ebből az export 25,3 %-kal (107 milliárd dollár), az import 21,8%-kal (170 milliárd dollár) nőtt. A legfontosabb partner valamivel 50% körüli részaránnyal továbbra is az EU, de jelentős a szomszédos országok szerepe, illetve az energiaimport következtében Oroszország foglal még el fontos helyet. Törökországnak komoly fejtörést okoz a gyorsan növekvő kínai import. Az export, amely a török gazdaság motorja kedvezőtlen feltételek mellett érte el csökkenő a növekedést. A kivitelt hátráltatta a felülértékelt helyi fizetőeszköz, és az exportfinanszírozási hitelek még mindig magas kamata, valamint a hitelhez jutás nehézsége is. Az importot viszont segítette a felülértékelt líra. Az exportban a 2004-es 50%-ot meghaladó növekedés után a 2005-ös évben a gépjárműipar már csak 15%- pluszt ért el, az acélipari termékek eladása pedig csökkent. A textil és konfekcióipar szerepe tovább gyengül, de még mindig az export egyik meghatározó ágazata.
29
A nem regisztrált export (úgynevezett bőröndkereskedelem) amelynek fő cél országa Oroszország, egy év alatt közel a felére, 2 milliárd dollárra csökkent. A főbb export árucsoportok (vámtarifaszám első két jegye alapján): 87 (Gépjárművek, szállítóeszközök)
9,5 milliárd dollár(2004-hez képest + 15%)
61 (Ruházati termékek-kötött)
6,6 milliárd dollár (+ 5%)
85 (Elektromos és elektronikus termékek)
5,5 milliárd dollár (+ 13%)
84 (Gépipari termékek)
5,2 milliárd dollár (+ 26,7%)
72 (Acél termékek)
4,9 milliárd dollár (- 7,8%)
Az importban az energiahordozók értéke 46,9%-kal nőtt, és átlag feletti a fogyasztási cikkek behozatali értékének emelkedése. Árucsoportok: 27 (Energiahordozók)
21,2 milliárd dollár (+ 46,9%)
84 (Gépipari termékek)
16,3 milliárd dollár (+ 21,1%)
87 (Gépjárművek, szállítóeszközök)
10,5 milliárd dollár (+ 3%)
85 (Elektromos és elektronikus termékek)
9,6 milliárd dollár (+ 15%)
72 (Acél termékek)
9,4 milliárd dollár (+ 16,7%)
A külkereskedelem országcsoportonkénti bontásában az egy évvel korábbihoz képest kisebb változások vannak. A török exportban az OECD országok szerepe továbbra is meghatározó (60,5%), de részarányuk 3,5%-kal csökkent. A teljes török kivitel 52,4%-a jut az EU (25) országaiba, ez 2% kevesebb, mint 2004-ben. A kiemelt szomszédságpolitika következtében növekedtek a török áruszállítások a szomszédos iszlám országokba, és a Fekete – tengeri gazdasági térségbe. Törökország a legtöbb árut az OECD országokból vásárolta (56,7% - 3,5% csökkenés), az EU részaránya 42,2% (4,4%-os csökkenés). Az energiaárak (és Törökország energia függősége) miatt tovább nőtt a CIS és iszlám országok részaránya.
30
A török vámszabad területek súlya egy kicsit csökkent, oda 0,6 milliárd dollár értekben került be áru, az exportteljesítésük pedig 4 milliárd dollár volt.
Törökország öt legfontosabb exportpiaca 2007-ben: Ábra 7
Ország
Részesedés a teljes forgalomból (%)
Németország
11,2
Egyesült Királyság
8,1
Olaszország
7,0
Franciaország
5,6
Oroszország
4,4
Törökország legnagyobb szállítói ugyanebben az évben: Ábra 8
Ország
Részesedés a teljes forgalomból (%)
Oroszország
13,8
Németország
10,3
Kína
7,8
Olaszország
5,9
USA
4,8
Forrás: külső konzulenstől kapott segédanyag Mind az exportban, mind az importban jelentős szerepet kap Németország. Az importban tovább javítottak pozícióikon a kőolaj- és gázszállítók (Oroszország, Irán, Líbia), valamint olcsó áruival a török iparnak is konkurenciát jelentő Kína. 2005 januárjában a hazai piac védelmére Törökország 43 kategóriában kvótát vezetett be a kínai textilárukra. A fenti
31
korlátozást figyelembe véve a piacvédelem, és a hazai textilipar támogatásának része, hogy 2006 elején a textiltermékek ÁFÁ-ját 18%-ról 8%-ra csökkentették. A 2006-ban mintegy 2,6 milliárd dolláros Irakba irányuló szállítások a szomszéd országot Törökország 10. legfontosabb export piacává tették A közép – európai térségben Magyarország Törökország egyik legfontosabb partnere. Romániát kivéve kereskedelmi forgalmunk az országgal meghaladja szomszédainkét, illetve Csehországét. Exportunkban, 2005-ben előztük meg Ausztriát. Románia a török befektetések egyik kiemelt célterülete, ehhez kapcsolódóan a külkereskedelmi forgalom viszonylag magas, közel 4 milliárd dollár.
3.1 Gazdaságdiplomáciai események kép 4
A török minaret 2005-ben, a gazdaságdiplomácia célpontjában Törökország EU csatlakozásával kapcsolatos események, tárgyalások álltak. A 2005. október 3-i Európai Tanácsi döntésig a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről, és azt követően is, Ankarában és Brüsszelben is számtalan magas szintű tárgyalásra került sor. Forrás: www.images.google.com A tárgyalások középpontjában a csatlakozás politikai kritériumainak teljesítése állt, nagy jelentőségűek az Ankara Jegyzőkönyv kiterjesztéséről folytatott megbeszélések és megállapodás is, de kevésbé problémásnak ítélt gazdasági területek is napirenden voltak. Ankarában megtartották az EU – Török Vámuniós Vegyesbizottsági ülését, és a különféle EU – török albizottságok (kereskedelmi ügyek, pénzügy politika, statisztika) is folytatták rendszeres tanácskozásaikat. A csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megkezdődött.
32
felülvizsgálata
Március végén – április elején rendezték meg Antalyában az Iszlám Konferencia Szervezete (O.I.C.) konzultációs bizottságának 4. ülését a tagok közötti preferenciális kereskedelemről. Az előkészített keret-megállapodást - amely elsősorban vámtarifa csökkentéseket irányoz elő a tagok között - a résztvevő 23 országból 14 elfogadta. A következő tárgyalási fordulóban, szeptemberben, Isztambulban nem történt előrelépés. A végső cél a kereskedelem további liberalizálása és a nem tarifa jellegű korlátozások felszámolása. Törökország több nemzetközi konferencia megrendezésére vállalkozott a gazdaság különböző területein (fenntartható fejlődés, makrogazdaság – inflációs politika, energetika, beruházás, környezetvédelem). Az IMF-fel egy új stand by hitel folyósításáról befejeződtek a tárgyalások. A Világbank és Törökország együttműködése kisebb zökkenőkkel folytatódik. A 2005-ben folytatódtak a magas szintű török – orosz találkozók, ezeken kiemelt helyet kapott a gazdasági kapcsolatok fejlesztése.
3.2 A magyar-török külgazdasági kapcsolatok értékelése
3.2.1 Magyarország, mint gazdasági partner megítélése Törökországban Magyarország általános megítélése Törökországban, az elmúlt évekhez hasonlóan kedvező. Ez szól az országnak, a magyar gazdasági élet szereplőinek és a magyar állampolgároknak is. Az átlag török ember barátja a rokonnak tartott magyarnak. Ez megkönnyíti a kapcsolatteremtést és a kapcsolattartást a hivatalokkal, és az üzleti partnerekkel. A gazdasági körökben az uniós csatlakozás után tovább növekedett az érdeklődés Magyarország, annak társadalmi berendezkedése és gazdasága iránt. Ezt a török befektetői kör fokozódó aktivitásán, illetve a középosztály növekvő számú szervezett magyarországi turistaútjain is le lehet mérni. A török üzletemberek Magyarországot stabilnak, kiegyensúlyozottnak, a magyar üzleti köröket megbízható partnernek tartják. A befektetések
33
területén a magyar piac stabilnak, kockázatmentesnek, de kevés hasznot hozónak számít. A kereskedelem területén a magyar piacot telítettnek, a konkurenciaharc szempontjából nehéznek tartják. Felsőbb politikai és gazdasági szinteken néha tapasztalni lehet egyfajta, nem mindig reális összehasonlításon alapuló fenntartást azzal kapcsolatban, hogy Magyarország gyors és látványos sikereket ért el a társadalom és a gazdaság reformjában, illetve ebből kifolyólag az Európai Uniós csatlakozási folyamatban. 3.2.2 A kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok alakulása, a forgalom szerkezete Szektorális lehetőségek és korlátok, az áruforgalom magyarországi háttere
Gazdasági kapcsolatainkban egyre jelentősebb, meghatározó jellegű a kétoldalú árucsere forgalom. Az elmúlt öt év forgalmi adatai - magyar határ paritáson - millió USD-ban: Ábra 9
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
146,9
260,9
290,2
505,9
926,4
1.150,3
1.270,1
181,0
244,5
376,7
350,6
417,1
438,6
489,9
Összesen
327,8
505,4
666,9
856,5
1.343,5
1.588,9
1.760
Egyenleg
-34,1
+16,4
-86,5
+155,3
+509,3
+711,7
+780,2
Magyar kivitel Magyar behozatal
Forrás: külső konzulenstől kapott segédanyag A külkereskedelmi forgalom először 2005-ben került 1 milliárd dollár fölé, sőt azt lényegesen meghaladva több mint 1,3 milliárd dolláros eredményt értünk el. 2005-ben tartjuk számon a legnagyobb ugrást e tekintetben, kivitelünk 83%-kal több mint egy évvel korábban. Ez valamennyi 100 millió dollár feletti magyar export relációt figyelembe véve a második legnagyobb növekedés. Behozatalunk csekélyebb mértékben, mintegy 17%-
34
kal haladja meg a 2004. évi értéket, 2006-ban ez az arány 5%, míg 2007-ben importunk11,6%kal haladja meg az ezt megelőző évet. Törökország már 2006-ban a 16. legnagyobb európai exportpiacunk lett. A kétoldalú külkereskedelmi forgalom többlete meghaladta a 700 millió USD-t, mellyel az EU-n kívüli partnereink között a 4.legnagyobb aktívum a Törökországgal folytatott kereskedelemben alakult ki. A magyar exportban ebben az évben meghatározónak bizonyult a gépek, gépi berendezések aránya (78%), a növekedés ebben az árucsoportban a 2005-ös évhez viszonyítva 43%.Ezzel szemben a nyersanyag árufőcsoportban a növekedés (32,9%), de ennek aránya a teljes forgalmon belül csak 1,1%. 2006-ban a mezőgazdasági cikk és élelmiszer eladásaink (1,2%-os arány, 13%-os növekedés) változatlanul messze a magyar lehetőségek alatt vannak. Ennek oka a termékkör EU – TR külkereskedelmének szabályozatlansága, illetve a törökök importot fékező, vámon kívüli akadályokat előszeretettel alkalmazó, átláthatatlan, követhetetlen rendszere. A kivitelünkben 19%-os részesedéssel bíró feldolgozott termékek értékcsökkenése 10,5 %. Behozatalunk volumene és struktúrája nem változott lényegesen. Az 5%-os emelkedést elsősorban az energiahordozók (50,4% növekedés, de csak 0,7%-os részarány) és a nyersanyagok forgalomnövekedése (100,1%, 2,5%-os arány) indukálja. A feldolgozott termékek (textilipar, konfekció, bőrdíszmű) részaránya 2005-höz viszonyítva 48,2%). Az elmúlt éveket figyelembe véve a magyar és török statisztikai adatok első alkalommal, 2005-től mondhatók egyezőnek. A török Külkereskedelmi Államtitkárság ekkor a teljes forgalomban 1.322,7 millió dollárt tartott nyilván, ezen belül a magyar export 944,8 millió dollár, a török export 377,9 millió dollár volt. Ezek a számok a 2007-es évben a következőkápp alakultak: 1.760 millió dollár volt a teljes forgalom, amelyből a magyar export 1.270,1 millió dollár, míg a török export 489,9 millió dollárt tett ki.
35
3.2.3A kétoldalú tőkebefektetések alakulásának értékelése A közvetlen tőkebefektetések pontos mérésére nincs megfelelő eszköz, ezért csak becsült értékek állnak rendelkezésemre. Az eddigi magyarországi török beruházások összege mintegy 2006-ban mintegy 90 millió EUR. A 250 – 300 török befektetés többsége a minimális 12.000 EUR tőkével az értékesítési szolgáltatások területén jött létre. Ez volt a jellemző a 2005-es évre is. A török cégek tucatnyi közepes méretű (100ezer és 2 millió USD közötti) befektetése a
vegyiparban,
logisztikában,
gépkocsi-alkatrészgyártásban,
építőanyag
gyártásban,
textiliparban, a kereskedelemben és a bankszektorban valósult meg. Az utóbbi évek egyik legnagyobb magyarországi befektetéséről döntött a Polat Holding. Budapest III. kerületében kb. 6000 m2-en építenek irodaházat, bemutatótermet és értékesítési központot. A tervezett beruházási érték 5 - 10 millió USD között van. A TEPE-AKFEN cég indult a Budapest Airport Rt. privatizációs pályázatán, de ajánlatával végül nem került a kiválasztott cégek közé. Ugyanakkor török cég nyerte el a Ferihegyi repülőtér földi kiszolgálásának tenderét. Közvetve érinti a magyar FDI piacot, hogy a GE bezárta törökországi lámpagyárát, és a termelést áthelyezte Magyarországra. A legnagyobb török befektetések Magyarországon Ábra 10
Baykan Otogaz Ltd autó-gázüzem-konvektorok gyártása Ihlas Holding üzletközpont Újpalotán. kb. 10.000.000 EUR Aunde Teknik A.S autóbusz-ülések gyártása Polilas A.S gumitömítések gyártása Haytek Konfeksyon felsőruházati gyár Tarjánban, Bayramlar Holding porfestékgyár Peremartonban, kb. 1.500.000 USD Egeseramik csempe és szaniter áruk értékesítése Bp. 1.000.000 USD Pulver A.S. porfestéküzem Unip Ltd logisztikai központ Oroszlányban kb. 1.000.000 EUR Ikarus Egyedi Gépgyár autóbuszgyártás kb. 2.000.000 USD Volksbank pénzügyi szolgáltatások kb. 2.000.000 USD Forrás: külső konzulenstől kapott segítség alapján
36
A törökországi magyar befektetések elhanyagolhatóak. Mindössze két vállalatról van információm. Az egyik egy zsákgyártó üzem Tekirdag-ban, a magyar – holland - török vegyes vállalatba bevitt tőke kb. 2 millió USD, a másik az energia szektorban inkább képviseletként működő EGI Enerji nevű cég. Bár a külföldi tőkebefektetés jogi szabályozása Törökországban kedvezően változott, ennek hatása magyar oldalról még elsősorban az érdeklődés növekedésében
(gyógyszeripar,
vetőmagtermesztés,
szójafeldolgozás,
ingatlanvásárlás)
jelentkezett. Az EGIS Isztambulban megalapította 100%-os tulajdonú leányvállalatát bizonyos generikus gyógyszerek forgalmazására. Alanya környékén pedig több magyar állampolgár is vásárolt ingatlant (a magyarok ingatlanszerzése viszonossági alapon nem esik korlátozás alá). Az ingatlanokat tekintve 17 magyar tulajdonában 14 török ingatlan van (2.580 m2 épület és 15.000m2 földterület). 2005-ben a magyar befektetők aktívan keresték a törökországi üzleti lehetőségeket. A MOL részt vett a TÜPRAS török olajtársaság privatizációs pályázatán. Bár nem nyert, deklarálta, hogy szándékai egyéb területeken változatlanul fennállnak. 2005. végén a Questor Rt. kb. 50 millió Euróért török tengerparti szálloda vásárlásáról írt alá megállapodást. A magyarországi befektetések iránt érdeklődő török vállalkozások döntéseinél a két legfontosabb szempont: •
az Európai Uniós tagság előnyeinek a kihasználása, és
•
a magyarországi tartózkodási engedély megszerzése.
A befektetők többsége a török kis- és középvállalkozások közül kerül ki, és minimális alaptőkével alapítanak cégeket. Gyakran csak a török áruk bevitelére szakosodnak. A török befektetők elsődleges cél-országai a szomszédos, hasonló kultúrával rendelkező államok, a nagyobb kockázatot hordozó, de egyben több hasznot is biztosító területek, illetve a nagyszámú török munkavállaló által lakott európai és amerikai régiók. Magyarországi megjelenésüket az is korlátozza, hogy otthon is megtalálják az olcsó munkaerőt, alacsony költségek mellett tudnak gyártani, és az országnak is inkább a tőkeimportra van szüksége.
37
A gazdasági kapcsolatok fejlesztésére, jelentős üzletkötésekre elsősorban a villamos energiatermelés és elosztás, a földgáz- és kőolajszállítás, a járműipar, környezetvédelem, a távközlés és informatika, a biztonságtechnika, valamint az állattenyésztés területén kínálkoznak újabb lehetőségek. Törökország 2007-ben 497 millió euró, 2008-ban 538 millió euró, 2009-ben 566 millió euró uniós pénzügyi segítségben részesül az intézményi kapacitás, a regionális és határokon átnyúló együttműködés, a vidékfejlesztés és a humán erőforrások fejlesztésére, ami további együttműködési lehetőségeket kínál a friss integrációs tapasztalatokkal rendelkező országok intézményei, vállalatai számára. Továbbá fontos megemlíteni, hogy Magyarország több törökországi EU-s
twinningprojektet is
elnyert.
Mely
projektek
az
EU
tagállamok
kormányainak szakértelmét alkalmazzák a támogatott országgal együtt dolgozva, azon okból kifolyólag, hogy biztosítsák a kiemelkedően fontos közszolgáltatások folyamatos fejlesztését az EU szabványainak megfelelően. Például a mezőgazdasági kifizetőhelyek hálózatának fejlesztése, belügyi- határőrizeti tréning projekt, parlamenti adminisztráció fejlesztése.
3.2.4Jelenleg a két ország között fennálló fontosabb egyezmények
Gazdasági együttműködési megállapodás (2005.)
A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal és a Török Tudományos és Műszaki
Kutatási Tanács (TÜBITAK) között együttműködési megállapodás (2005.)
Erdészeti megállapodás (2002.)
Növényvédelmi és állategészségügyi egyezmény (2000.)
Katasztrófák elleni védelemről szóló megállapodás (1996.)
Barátsági és együttműködési szerződés (1994.)
Kettős adóztatást kizáró egyezmény (1993.)
Megállapodás a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalma és a szervezett bűnözés elleni
harcban történő együttműködésről (1993.)
Beruházásvédelmi megállapodás (1992.)
Kulturális, műszaki-tudományos együttműködési egyezmény (1989.)
Bűnügyi jogsegély és kiadatási egyezmény (1981.)
38
3.2.5 Törökország kereskedelempolitikai törekvései és a magyar célkitűzések Törökország kereskedelempolitikai szándékai a török gazdaság fejlődését, az abban résztvevő szereplők érdekeinek érvényesítését, ugyanakkor egy szabad, versenyképes piacgazdaság kialakítását célozzák. Ennek a nem minden ellentmondástól mentes kereskedelempolitikának biztosítania kell a török gazdasági növekedést, a stabilitás megteremtését és fenntartását. Az elsődleges, kiemelt cél a török - EU kapcsolatok továbbfejlesztése. Ezzel némiképpen ellentétesek azok az intézkedések, melyek a hazai termelők és a belső piac védelmét protekcionista, nem EU - konform módon biztosítják. A magyar célkitűzésekkel nem ellentétes a török - EU kapcsolatok erősítése, hiszen ez Törökországba irányuló exportunk további növekedését segítheti. Ugyanakkor érdekünk, hogy Törökország a 2006-tól működő EU – Török Vámuniós Megállapodást teljes mértékben alkalmazza, és szüntesse meg, vagy módosítsa az azzal ellentétes szabályozást és gyakorlatot. Érdekünk volt továbbá, hogy a Vámuniós Megállapodás 1995-ös aláírásakor megfogalmazott cél, a mezőgazdasági és élelmiszeripari kereskedelem mielőbbi liberalizálása magvalósuljoon. Egyes mezőgazdasági termékek piacra jutását az 1998-ban hozott, 2006-ban módosított Társulási Tanácsi határozat könnyíti. Törökország az EU-n kívüli országokból származó importra a közösségi külső vámtarifát (CCT) alkalmazza, ami az uniós exportőröknek súlyozottan 5% körüli vámelőnyt biztosít A szomszéd országokkal folytatott kereskedelmi kapcsolatok erősödése, illetve a szándék szorosabb kapcsolatok kialakítására az orosz gazdasággal, elsősorban a Törökországgal délen és keleten határos országok esetében nyújthat lehetőséget számunkra közös kooperációkra, beszállításokra. Törökország törekvése, hogy energia importját több forrásból biztosítsa, és egyben energia tranzit ország legyen, lehetőséget teremt az EU és Magyarország számára, hogy a Kaszpi és a Közép – Ázsiai régióból, valamint a Közel - Keletről jusson földgázhoz.
39
3.2.6 Kiemelkedően fontos együttműködési terület - A Nabucco Gázvezeték: Az Európai Bizottság és a török kormány megállapodása alapján a Nabucco vezeték kiindulópontja Európa felé a török főváros, Ankara közelében lévő Ahibozban lesz. A Nabucco-vezeték Irán és Azerbajdzsán területéről szállítana – Törökországon keresztül, Oroszország kikerülésével – földgázt Európának, elsősorban kelet-európai országoknak, köztük Magyarországnak, Romániának, Bulgáriának, továbbá Ausztriának. A Nabucco gázvezeték
kép 5
A 4,6 milliárd eurós, 3,3 ezer kilométeres vezeték megvalósításában egyenlő részesedésű tag a magyar Mol, a török Botas, a bolgár Bulgargaz, a román Transgaz, az osztrák OMV és a német RWE. Nyilvánosságra került továbbá, hogy a vezetékbe eddig Türkmenisztán maximum 10 milliárd, Irak 5 milliárd, Egyiptom pedig 2 milliárd köbméter gázt ígért, és felvetődött
kazah
gáz
betáplálása
is.
A vezeték
megépítésnek teljes költsége a jelenlegi tervek szerint 7,9 milliárd euró. Forrás: http://www.origo.hu/uzletinegyed/magyargazdasag/20081001magyarorszag-vezeti-a-nabuccoprojektet-egy-amerikai-szakerto-szerint.html 13
Magyaország jelentős szerepet játszik a projekt megvalósításában, mi sem bizonyítja jobban,
mint Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, 2008 novemberében tett látogatása, Ankarában, Recep Tayyip Erdogan miniszterelnöknél. Ezen a megbeszélésen a magyar miniszterelnök többek között azt javasolta, hogy hozzanak létre nemzetközi Nabucco Védnöki Testületet, amelyben minden érdekelt ország parlamentje részt venne. Erre a török parlamenti elnök élénken helyeselt.
13
http://www.stop.hu/misc/printpage.php?pageurl=%2Farticles%2Farticle.php&id=417...
40
Pár hónappal korábban a magyar és orosz államfő aláírta a Déli áramlat gázvezeték -mely Szerbián keresztül halad át, Oroszországot Nyugat-Európával összekötve- magyarországi szakaszának megépítéséről szóló magyar-orosz megállapodást. Sokak szerint a két projekt egymás konkurenciája, ezt azonban szakértők cáfolják. Annyi már bizonyos, hogy a Déli Áramlat előbb fog megépülni.(Putyin elnök szerint „csak a számológépet kell elővenni”).
3.2.7 A kétoldalú szolgáltatás kereskedelem A szolgáltatás szektorban előállított értékről nincsenek mért adataink. A szállítmányozásban megmaradt a török cégek túlsúlya, a két ország közötti áruszállítás mintegy 80 %-át ők bonyolítják, a magyaroknak 20% marad. A török vállalatok érdekeltek a magyarországi logisztikai tevékenységben is. Költségvetési bevételt jelent Magyarország számára a török szállítmányozók által fizetett engedély-díj és tranzitdíj.
A pénzügyi, és biztosítási
szolgáltatások piacain nem volt mérhető értékteremtés. Az egyéb szolgáltatások területén egy pécsi cég szoftverfejlesztési tanácsadást nyújt a legnagyobb török mobilszolgáltatónak a Türkcell-nek néhány százezer dollár értékben.
4 Törökország politikai helyzete Az országban nagyon sok párt működik, a Parlamentbe azonban csak kevesüknek sikerült bejutni. Az itt helyet foglaló pártoknak a tavaly 2007.július 22-i választáson a szavazatok legalább 10%-át kellett megszerezniük. Jelenleg az Igazság és Fejlődés Pártja van hatalmon, Recep Tayyip Erdogan vezetésével. Recep Tayyip Erdogan kormánya bizonyos iszlám árnyalattal és ezen az alapon népi támogatással bír, más szóval: azokat képviseli, akik nem asszimilálódtak a török világi modernitáshoz, és sérüléseket szenvedtek e modernitás felé vezető úton. A konzervatív pártot (AKP), mely iszlamista nézeteket képvisel 2001-ben alapították. E mellett szintén erős hatalommal bír a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP), mely az
41
előbbivel ellentétben inkább kemalista ideológiát képvisel.Továbbá érdemes megemlíteni még a szélsőjobboldali Nemzeti Mozgalom Pártját, mely ugyancsak számos szavazatot tudhat magáénak. Ezek mellett pedig sok kisebb párt is jelen van a politikai életben, habár az eseményeket a Parlamenten kívűlről kísérik. Csak, hogy egy párat említsünk: Demokrata Párt, Haza Pártja, Boldogság Párt, vagy éppen Munkáspárt. Továbbá illegális szerevezetekből sincs hiány Törökországban, ezek között túlnyomó többségben vannak jelen a kurd csoportok, pl: Iszlám Kurdisztán Párt.
4.1 A Magyarországon élő török bevándorlók A Törökországból érkező menekültek száma folyamatosan csökken. A KSH adatai alapján 2000-ben még 116 török állampolgár kapott menedékjogot, 2007-ben már csak 56. Meg kell említeni továbbá, hogy a menekültek 80-90 százaléka kurd nemzetiségűnek vallja magát. 2006-ban 194 törököt rögzítettek bevándorlóként. A statisztikák szerint hivatalosan 1120 török tartózkodik Magyarországon - ez a szám magasabb a korábbi évek adatainál, amikor nem érte el az ezret a hivatalosan itt tartózkodók száma. A legtöbben közülük (352-en) bevándorlási és letelepedési céllal érkeznek Magyarországra. A török kiutasítottak száma 2002-ben még 132 volt, 2006-ban viszont már csak 21. Folyamatosan csökken a kitoloncolások száma is, míg 2002-ben még 84 törököt toloncoltak ki, 2006-ban már csak 12-t. Sokak szerint a Magyarországon élő törökök nagy része valaha kamionsofőrként kezdte, és sokan közülük itt ragadtak: megházasodtak, gyerekeik születtek. Létszámuk elenyésző a többmilliós németországi török közösséghez vagy a félmilliós ausztriaihoz képest. Vendégmunkások itt nem nagyon vannak, inkább üzeletemberek, a nagyvállalatok képviselőitől gazdag nagykereskedőkön és utazási irodákon át a textil- és papucsárusokig. Diákok is több százan tanulnak itt, a jómódú török családok megtérülő befektetésnek tekintik a külföldön tanulást. Egy nagyobb hullám a rendszerváltás után érkezett, akkor még szűz terület volt Magyarország. A török textilipar ugyanis nagyon fejlett, túl nagy a konkurenciaharc, míg Magyarországon
42
nem volt ekkora verseny. Mindenki hozhatta a saját áruját, és terjeszkedni is tudott innen, hiszen az ország hét másik állammal határos. Mostanra egyre kevesebben jönnek, mert hanyatlik a gazdaság.Mücahit Akyüz, az egyik legnagyobb csőrendszergyártó vállalat vezetőjének véleménye alapján:"a vak ember is látja, hogy bajok vannak itt" Továbbá a bérleti díjak is az egekbe szöktek, nem beszélve arról, hogy a textilkereskedésből sem lehet ma már igazán megélni.Éppen ezért sokan máshol próbálnak szerencsét, vagy visszatérnek hazájukba.
4.2 A 2008-as gazdasági válság Amerikában több évtizedes múltra tekint vissza a hitelből történő vásárlások fogalma. A válság legfőbb oka is ezzel függ össze. A bankok számos gazdasági szektorban beruházások, fejlesztések, pl: a lakossági szférában az ingatlanvásárlások, kivitelezését teszik lehetővé. Ezek valós érték nélkül “képzett” pénzekből kerülnek finanszírozásra.A probléma ott kezdődik, ha a hitel kamatokkal történő visszafizetését a hitelt felvevő az összes egyéb hitelével együtt már nem tudja teljesíteni. Ennek következtében jelentősen nőtt a „rossz hitelek” száma, mely maga után vonta az üzleti életben résztvevő bankokat, biztosítókat, ingatlanfejlesztőket. Törökország azonban optimista e téren. Inkább politikai instabilitása jelent veszélyt, a jelenleg stabilnak mondható makrogazdasági és banki mutatókra nézve. Úgy véli, mostani állapotában könnyen túljut a válságon, apróbb sérüléseket szenvedve.
4.3 Törökország integrálódási folyamata 4.3.1 Törökország EU kapcsolatainak jellemzői, fontosabb események Törökország és az EU kép 6
Az EU – török kapcsolatokban meghatározó elem, hogy 2005. október 3-án döntés született a csatlakozási tárgyalások megkezdéséről. A gazdasági kritériumok területén az Európai Bizottság értékelése szerint Törökország megfelel a működő piacgazdaság feltételének, és középtávon képes lesz megfelelni az Unión belüli Forrás: www.images.google.com verseny nyomásának és a piaci erőfeltételeknek. Az értékelés a török makrogazdaságban a folyó fizetési mérleg hiányát, a munkaerő-piaci egyensúlytalanságot, a fekete gazdaságot, és a jogalkalmazási hiányosságokat említi negatívumként. A vámunió ellenére nem mondható 43
teljesen akadálytalannak a termékek áramlása. A gazdasággal összefüggő uniós joganyag átvételénél Törökország komoly nehézségekkel fog szembesülni az áruk- és szolgáltatások szabad áramlása (Vámuniós Megállapodás, Ciprus – Ankara Jegyzőkönyv teljesítése), a mezőgazdaság, a közlekedés, az állategészségügy és élelmiszer biztonság, az energetika, a környezetvédelem és az adóügyek fejezeteinek tárgyalása során. A csatlakozási tárgyalások egyes gazdasági fejezeteinek lezárásához az EU az Ankarai Jegyzőkönyvnek, vagyis a Vámuniós Megállapodásnak az újonnan belépett tagállamokra történő kiterjesztését kéri Törökországtól. Ennek problémás eleme a Ciprusi Köztársaság, amelyet a törökök hivatalosan nem ismernek el. Meglepő, hogy miközben az EU és Törökország között a gazdasági környezet harmonizálása folyik, és a Vámuniós Megállapodás több éve érvényben van, 2005-ben az EU országok részaránya a török külkereskedelemben csökkent. A csatlakozási előkészületekre az EU előcsatlakozási pénzügyi támogatást nyújt Törökországnak. 2004 és 2006 között az előcsatlakozási támogatás keretösszege 1,05 milliárd Euró. Ebből 2005-ben 300 milliót lehetett igénybe venni.
14
2008 novemberében azonban a török kormány
elfogadta a Nemzetközi Valutaalap(IMF) által felajánlott 19 milliárd dolláros hitelt, igaz ennél többet, mintegy 30 milliárd dollárt remélt de végül az előbbi összegről született megállapodás. Hiányzik a pénzügyi támogatás igénybevételéhez szükséges megfelelő török infrastruktúra, a befogadóképesség. 4.3.2 A Ciprusi kérdés Ciprus térképe15
Törökország politikai helyzetének elemzésekor fontos megemlíteni a Ciprusi konfliktust, amely az egyik legnehezebb probléma az EU bővítésének hatodik szakaszában, ami megoldásra vár.Törökország 1974-ben katonai erővel
14 15
http://origo.hu/uzletinegyed/valsag/20081124-torokorszag-19-milliardot-kap-az-imftol.html Forrás: www.images.google.com
44
kép 7
megszállta a Földközi-tenger keleti medencéjében fekvő sziget északi részét, válaszul arra, hogy görög nacionalisták Athén támogatásával puccsot kíséreltek meg Ciprus Görögországhoz csatolásának céljával. Az akkori török miniszterelnök, Bülent Ecevit mintegy 35 ezer katonát küldött "a ciprusi törökök védelmére". A török csapatok megszállták a sziget területének 37,5 százalékát. 200 ezer görögöt űztek el a török csapatok által megszállt országrészből, és 50 ezer török menekült át a sziget déli részéből északra. Jelenleg mintegy 40 ezer török katona állomásozik a sziget északi felén. Az intervenciót a nemzetközi közösség elítélte és a törökeurópai közeledés évekre megtorpant. A törökök 1983-ban kikiáltották az Észak-Ciprusi Török Köztársaságot, amelyet csak Törökország ismer el. Ettől kezdve megosztott az állam, habár számos kísérlet született arra vonatkozóan, hogy a görög és török ciprióta vezetők egy tárgyaló aztalhoz üljenek. A Tanács 2001. március 8-án jóváhagyott egy dokumentumot, az ún. török csatlakozási útitervet, amely alapvetően meghatározta azokat a területeket, amely területeken Törökországnak alkalmazkodnia kell a közösségi joganyaghoz, továbbá tartalmaz egy pénzügyi tervezetet, melynek keretein belül a csatlakozási folyamat során támogatást nyújtanak Törökország számára. Ennek alapján Ankara is kihirdette a saját nemzeti programját (16NPAA) 2001. március 19-én, melynek fő célkitűzése a közösségi joganyag átültetése a török jogrendszerbe. A program továbbá politikai reformokat tartalmaz úgy, mint a gyülekezés- és szólásszabadság biztosítása, a bíróságok működésének javítása, a halálbüntetés megszüntetése, az alapvetõ emberi jogok biztosítása minden egyén számára, a nők egyenjogúságának megteremtése és a gyermekmunka szabályozása. 17
Ciprus 2004.május 1-jén vált az EU tagjává. Brüsszel felajánlotta, hogy a tagságot az egész
szigetre kiterjeszti, ha a két országrészben párhuzamosan rendezett népszavazáson az állampolgárok elfogadják az ENSZ újraegyesítési tervét. Mivel azonban a földközi-tengeri sziget déli, görögök lakta területén a szavazók túlnyomó többsége nemmel szavazott, az európai integrációs szervezet csak a nemzetközileg elismert ciprusi görög államalakulatot fogadta be a 2004-es bővítés során.Törökország továbbra sem nyitotta meg kikötőit és reptereit az általa el nem ismert Köztársaság előtt. Ennek következtében 2006.november 29-én 16
National Programme for the Adoption of the Acquis, azaz a Közösségi Joganyag Átvételéről szóló Nemzetközi Program 17 http://www.euractiv.com/en/enlargement/turkey-accession-cyprus/article-135940
45
a Bizottság több fejezet esetében felfüggesztette a Törökországgal folytatandó tárgyalásokat, hiszen a csatlakozási tárgyalások megkezdésének feltételét- hogy a török kormány terjessze ki az Ankarai Egyezményt a 2004. májusában uniós taggá vált tíz új tagállamra, köztük tehát Ciprusra is, amellyel gyakorlatilag elismeri a szigetországot- az ország nem teljesítette.A konfliktus megoldására talán a legjelentősebb kísérlet az ENSZ főtitkára, Kofi Annan által kidolgozott terv volt,mely a terület egyesítését célozta. Ez azonban a már említett népszavazás következtében kudarcot vallott. 18A Bizottság tehát egyértelműen a Ciprusi Köztársaság elismerését sürgeti, értve ez alatt a török kereskedelem megnyitását illetve az Ankara protokol megvalósítását. Amíg azonban az ország nem ratifikálja a protokolt, lehetetlen folytatni és előrébb jutni a csatlakozási tárgyalásokban. Egy biztos, Törökországnak el kellene ismernie annak a klubnak az egyik tagját, ahova ő is hamarosan be szeretne lépni, ezt azonban úgy szeretné megtenni, hogy abból politikai hasznot húzzon. 4.3.3 A kurd kérdés Kik is a kurdok valójában?
Kurdisztán,a virtuális állam19kép 8
A kurdok a világ legnagyobb kisebbsége, melynek nincs önálló állama. A vélemények eltérnek, hol arab származásúaknak tekintették a kurdokat, hol hegyi törököknek, akik áttértek a törökről egy iráni nyelvre, mások pedig a perzsa nyelv egyik nyelvjárását beszélő csoportnak vélik őket. Számos kutató foglakozott a kérdéssel, s számos elmélet látott napvilágot. Azonban, hogy melyik a leghelytállóbb, még ma is vitatott.Az első világháborút követően Franciaország és Nagy-Britannia a felbomló Oszmán Birodalom egy részén független kurd állam megteremtését tervezte, ám a területet végül Törökország,Irak és Szíria között osztották szét. A kurd kérdés Attatürk korára nyúlik vissza, azaz a modern Törökország kialakulásának idejére. Sokáig azonban úgy tekintettek e kérdésre, mintha az nem is lenne.Megközelítőleg 26 millió kurd él a világon, közülük minden második Törökországban, ahol így a lakosság egyötödét teszik ki.A kurdok elsősorban független Kurdisztánról álmodnak,de a legtöbben realisták, abban reménykednek, hogy legalább demokratikus képviselethez juthatnak, és 18 19
Az EU bővítési biztosa, Olli Rehn véleménye alapján Forrás: www.images.google.com
46
emberi jogaikat tiszteletben tartják. A törökországi Kurd Munkapárt (PKK) 1984-ben indított harcát a török hadsereg leverte. Ezzel úgy tűnt, Ankara úrrá lett a kurd szeparatizmuson. A PKK megmaradt fegyveresei Irakba és Iránba vonultak vissza. A PKK 20„leverésével”, valamint Abdullah Öcalan elfogásával elmondható, hogy a veszély elhárult, 21azonban az integrációs folyamat által előidézett nyitás,a kurd nacionalista erők aktivizálódását eredményezte.A modern Török Köztársaságnak központi eleme a nacionalizmus, amely áthatja a nevelési, képzési rendszert, könnyen felhasználható alapot teremtve a politika számára. Nem is csoda, hisz e nélkül az atatürki modell soha nem teremthetett volna új nemzetállamot. A törökországi kurd közösségen belül ez a politika az oka a kurd felső réteg hiányának, mivel az asszimilálódott a török társadalomba. Egy „Kurdisztánból” származó, Isztambulba vándorolt ember már nem tanítja meg a gyerekeit kurdul, mivel ő is inkább az „atatürki elveket” magáénak valló török közösség tagjának érzi magát. A török kormány azonban nemhogy egy független, önálló Kurdisztánt nem fogad el, de a jelenlegi de facto kurd autonómia szentesítését sem egy föderatív Irakon belül. Ankara ugyanis attól tart, hogy az iraki háború utáni zűrzavarban Irak északi részén épülhet ki az új kurd állam, Kurdisztán központja. 22
A legfrissebb események
2007. októberében a PKK gerillái nehézfegyverekkel támadtak egy török katonai egységre Hakkari tartományban, mely az ország délkeleti részén található, az iraki határ közelében. 12 török katona életét vesztette. Az iraki elnök fegyverletételre szólította fel a PKK-t. 2008 februárjában a kurd felkelők észak-iraki állásai ellen indított támadást a török hadsereg, s Ankara jelezte: nem szab magának határidőt katonái kivonására Észak-Irakból, amíg el nem hárította a kurd lázadók jelentette veszélyt. A probléma megoldásának kulcsa a demokratikus rend megteremtése lenne, azonban azzal is tisztában kell lenni, hogy a „demokrácia” varázsszó sem képes teljesen fölszámolni a terrort, pusztán izolálja a terroristákat.
20
idézőjelben, hiszen terrorista szervezetet nem lehet leverni Erdoğan kijelentése: „a kurd kérdés létezik” 22 http://hvg.hu/gocpontok.kurd/20041126kurd.aspx 21
47
A kurdok jogainak tiszteletben tartása és közösségként való elismerése napjainkban előtérbe került az Európai Unió nyomására, miután az ország számára nyilvánvalóvá vált: az uniós csatlakozás egyik feltétele a kurd kérdés békés megoldása, ezért idáig nem tapasztalt lendületet vettek a kurdkérdés megoldását célzó reformfolyamatok. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy az állami televízió és rádió már sugároz kurd nyelvű adásokat, továbbá az is óriási fejlődés, hogy egy kurd ember megteheti, hogy gyernekét kurd néven jegyeztesse be az anyakönyvi hivatalban. A lakosság kb.20%-át teszik ki kurd nemzetiségűek Törökországban, ezért a politikai reformok mellett, a gazdasági reformok is elkerülhetetlenül fontosak. A kurd fiatalok képzés, munka és jövő nélkül élik jelenleg mindennapjaikat (ami mindig is táptalaja lehet az erőszaknak), de az elindult reformok már pozitív irányba mutatnak.
23
4.3.4 Közvélemény az EU-ban
Törökország legjelentősebb problémái: A felmérés azon kérdésére, mely szerint milyen nehézségekkel kell az országnak szembenéznie, eltérő válaszok születtek Törökországban és az Európai Uniós tagállamok között. A török közvélemény szerint az ország két legfőbb problémája a munkanélküliség és a terrorizmus, és ezeket a gazdasági helyzet, a bűnözés, az infláció és az oktatás követi. Ez alapján elmondható, hogy a terrorizmus, mint legégetőbb probléma megítélése egy kissé alábbhagyott, vesztett elsőbbrendűségéből a köztudatban. Míg 2007-ben a nép 77%-a tekintette a terrorizmust legnagyobb veszélynek, úgy 2008-ra ez 44%-ra csökkent. A munkanélküliséget tekintve a vélemény nem sokat változott, az inflációs és gazdasági aggodalmak egyre növekednek, ez utóbbi egyre inkább elsőbbséget élvez, mint veszélyforrás a török állampolgárok szerint.
23
http://ec.europa.eu/public_opinion/archives/eb/eb69/eb69_tr_exe.pdf
48
Elégedettség az élettel: A felmérés alapján a 2007-es év tavaszán a török emberek 76%-a állította, hogy elégedett az életével. Ez az adat 70%-ra csökkent ugyanez év őszére és további 59%-ra 2008 tavaszán. A másik csoport, akik nem elégedettek életszínvonalukkal a lakosság 38%-át teszik ki. Elvárások a jövőre nézve: A lakosság sokkal optimistább az elkövetkező évre nézve, mind pénzügyi, mind gazdasági értékelések területén, mint az EU közvéleménye. Azonban a 2008-as év tavaszára sokat változott ez a szemléletmód, csupán 25% látja kedvezően a jövőt, ez az arány 32% az EU-ban. A lakosság másik része, akik elsősorban a foglalkoztatási tendenciák alakulásától tartanak 2007 tavaszán 30%-ra becsülhetők, mely 66%-ra ugrott egy év elteltével, míg az EU-ban ez az arány 39% körül maradt. Fontos megemlíteni továbbá, hogy a népesség csupán 14%-a teszi le a voksát amellett, hogy országa gazdasági állapota jobbnak bizonyul az EU átlagnál, ez utóbbiban pedig ez a szám 35%-ot ér el. Hasonló tendenciák mutathatók ki a megélhetés, az energiaárak, valamint átlagos életminőség területén. Hogyan értékelik az EU tagságot…? 2008 tavaszán azok aránya, akik a tagságot pozitívan látják megállt a 2004 óta tartó folyamatos csökkenés útján és 49% körül stabilizálódott. Habár 58%-ot tesz ki azok aránya, akik úgy vélik, hogy az Európai Uniós csatlakozás előnyt jelentene az ország számára. Az átfogó EU image pozitív 49% számára, mely 2007 tavaszán 48% volt. Az csatlakozás ellenieknek nincs konkrét okuk, hogy megvétózzák a tagságot, ők csupán teljes egészében az EU ellen vannak, s ez az arány 30%. Habár az EU tagállamok közötti álláspont szerint az ellentábor jövőbeli munkalehetőségeit félti.
49
Európa jövője és a további bővítések: A későbbi bővítések 47% támogatását élvezi az uniós államokban Az uniós cél a török lakosság körében mélypontra esett, jelenleg 52%.A tagállamok csupán 31%-a támogatja az ország csatlakozását, ez egyben azt is jelenti, hogy a legalacsonyabb támogatási aránnyal bír, ez Ausztriában például 7%, míg Németország mindössze 16%-a látná Törökországot az Európai Unióban. Az ország már 1963-ban kérte felvételét a közösségbe. Mintegy 45 év óta áll az ajtó előtt, de a közösség még hezitál. A török kormányfő azzal vádolta meg az Európai Uniót 2008 májusában, hogy kettős mércét alkalmaz a csatlakozási tárgyalásokon. "Olyan dolgokat akarnak előírni Törökország számára, amilyeneket egyetlen másik tagállam, vagy jelenleg csatlakozási tárgyalásokat folytató ország számára sem írtak elő" - mondta Tayyip Erdogan a huszonhetekről.
Törökország EU csatlakozásának szemléltetése
kép 9
A kormányfő mindazonáltal megismételte, hogy Törökország az érezhető előítéletek ellenére csatlakozni kíván az Európai Unióhoz. Ali Babacan török külügyminiszter szintén közölte az EU képviselőivel: a csatlakozási tárgyalások vontatott üteme oda vezet, hogy megcsappan a török közvéleményben a csatlakozás iránti lelkesedés. Az európaiak válasza erre az volt, hogy csakis Ankarán múlik, milyen ütemben valósítja meg a csatlakozás feltételeként teljesítendő reformokat.
Forrás:www.images.google.com
Törökország uniós csatlakozása mellett az érv nem csak az, hogy az energiaimport tranzitútvonala rajta vezet kersztül, hanem úgy is felfogható, mint egy nemzetközi védőbástya emelése a drogcsempészet, a nemzetközi szervezet bűnözés, az illegális bevándorlás, valamint a tömegpusztító fegyverek terjedése ellen. Egyes pesszimista forgatókönyvek megvalósulása 50
esetén Törökországra úgy is tekinthetünk, mint az unió előretolt ütközőzónájára. Törökország sikeres integrációjával az unió a Közel-Kelet minden államának a tudomására hozhtná, hogy ő az egyetlen hatalom, amely ebben a térségben nem fegyverrel, hanem gazdasági és politikai érdekek mentén kíván egyre nagyobb befolyásra szert tenni. Törökország az egyetlen olyan muzulmén ország, amely NATO tagként, hamarosan Európai Uniós tagállamként, illetve az USA szövetségesként a két világ között betöltheti a hit szerepét. Az Uniós csatlakozás ékes példa arra, hogy a keresztény világ képes és akar nyitni a muzulmán államok felé. De mi lesz Európával, értékeinkkel, történelmünkkel a török csatlakozás kapcsán? Az Uniórol sem mondhatjuk el, hogy egy homogén értékközösség volna, amely közös múlton, kultúrán és vallási hagyományokon alapulna. Az Európai Unió nem vallási, hanem világi értékekre épül, amely értékek pedig a szabadság, a demokrácia, a jogállamiság és a vallásszabadság. Ezt nyilatkozta Günther Verheugen, az EU bővítési biztosa (aki már többször járt Magyarországon is). Ha ezt tényként elfogadjuk, akkor Törökországnak eltérő kultúrája és életmódja miatt igenis helye és szerepe van az EU-ban. Günter Verheugen azt is elismeri: az EU struktúráiban is változásokra van szükség ahhoz, hogy "elbírjanak" egy ilyen nagy és népes országgal, mire az EU-taggá válik. Törökország csatlakozásával akár a legnépesebb tagállama is lehetne az EU-nak, hiszen népessége az európai átlagnál jóval gyorsabban növekszik Törökország lakossága egyszer csak meghaladhatja Németországét. A török polgárok álláspontja, a fent említett felmérés szerint megoszlik. Az elmúlt egy-két évben, az EU csatlakozást támogatók aránya jelentősen csökkent. A polgárok nagy része tart attól, hogy a csatlakozással nemzeti és vallási identitásuk elhalványul. Félnek, hogy hagyományuk és kultúrájuk a múltté lesz, országuk pedig elveszti függetlenségét és szuverenitását.A török nép körében még az a félelem is él, hogy az Európai Unióban át akarják őket majd téríteni a keresztény hitre. A csatlakozás támogatói viszont gazdasági előnyöket várnak, emberhez méltóbb életet, jobb egészségügyi és szociális ellátást remélnek. Arra lassan már rádöbbentek, hogy ez egy nagyon-nagyon hosszú út lesz. 2005.december 17-én jött létre a döntés, hogy megkezdheti Törökország a csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási tárgyalások, melyek már elkezdődtek, remélhetőleg a kezdete egy olyan vitának, melyben újjá tud születni az európaiság fogalma. És az Unió befogadókészsége és tapasztalatai képes békés úton megreformálni és partnerül fogadni egy másik, számára idegennek tűnő országot is, tiszteletben tartva annak hagyományait, kultúráját.
51
4.3.5 A tagországok álláspontja a törökországi bővítésről Sokáig Franciaország és Ausztria voltak a török csatlakozás legfőbb ellenzői. Bár Sárközy sokáig hangoztatta véleményét, mely szerint „Törökországnak nincs helye az Európai Unióban”, később változtatta álláspontját és biztosította a török kormányt, hogy a csatlakozási tárgyalások az elnökség ideje alatt is folytatódnak. Ausztria azonban továbbra is ellenzi a csatlakozást. 2008.augusztus 23-án egy interjúban, Ursula Plassnik osztrák külügyminiszter ugyanis a következőt nyilatkozta:“amennyiben az Unió Törökország csatlakozása mellett dönt, Ausztria népszavazást ír ki a kérdésben”.A jelenlegi közvéleménykutatások szerint ez pedig felér egy vétóval. Egyértelműen megállapítható, hogy a tagállamok közül Németországban él a legnagyobb török közösség (mintegy 2,5 millióan), a politikai megítélések azonban megoszlanak az országon belül. Angela Merkel és a Kereszténydemokrata Párt visszautasítják Törökország teljes jogú tagságát, amit az EU és Törökország között húzódó kulturális és vallási különbségekkel magyaráznak. A kereszténydemokratákkal koalícióban kormányzó szociáldemokraták, Gerhard Schröder ex-kancellárral az élükön, ugyanakkor a török csatlakozás mellett teszik le a voksukat. Érveik szerint a török tagság hozzájárulna a régió békéjéhez és stabilitásához és segítene lebontani a nyugati világban az iszlámmal és a muszlimokkal szemben kialakult sztereotípiákat. Nagy-Britannia továbbra is támogatja a török csatlakozást, mivel a brit álláspont mindig is inkább a bővítést helyezte előtérbe a mélyítéssel szemben. Az Egyesült Királyság így próbál gátat szabni annak, hogy az unió túl nagy hatalommal rendelkezzen és háttérbe szoruljon a nemzeti szuverenitás. A brit külügyi főtitkár, David Miliband reményét fejezte ki, hogy a bővítéssel szorosabbra fűzhetők, az amúgy sem elhanyagolható gazdasági kapcsolatok Törökország és az Egyesült Királyság között. Görögország, akit korábban a törökök elsődleges politikai ellenségeként tartottak számon, mára a török csatlakozás legnagyobb támogatójává vált, bár a görög közvélemény nem osztja a hivatalos álláspontot. Athén szerint Törökországot jobb belül tudni, mint kívül hagyni.
52
José Manuel Barroso az Európai Bizottság elnöke világossá tette, hogy a tárgyalások nem állhatnak meg, és felszólította a tagállamokat, hogy ne hozzanak végleges döntést a kérdésben, amíg a tárgyalások le nem zárulnak. 4.3.6 Mi Magyarország álláspontja a török csatlakozásról? Magyarország nem képvisel markáns álláspontot a kérdésben. Göncz Kinga, magyar külügyminiszter elmondta, hogy Magyarország támogatja a török EU-tagságot, ám szükségesnek tartja, hogy előbb minden feltétel teljesüljön.
Az uniós fórumokon támogatni kell a felajánlott európai perspektíva kézzelfoghatóvá és hitelessé tételét, másrészt kétoldalú kapcsolatainkat felhasználva elő kell segítenünk a mind teljesebb felkészülési folyamatot Törökország tárgyalásai hangsúlyozottan nyitott végűek, nem feltétlenül garantálják előre a tagságot. Az ország csatlakozására csak hosszú, bonyolult és szigorú számonkérésen alapuló tárgyalási folyamat nyomán kerülhet sor. A tárgyalási keret kimondja: a tárgyalásokat addig nem lehet lezárni, amíg nem születik megállapodás az Unió 2014-től kezdődő pénzügyi keretéről. Magyarország számára fontos, hogy a törökországi reformok üteme ne lassuljon. A bővítési folyamat továbbvitele érdekében minden támogatást megadunk az integrációs felkészüléséhez. Ezt a célt is szolgálja szakértői szinten a politikai síkon eddig megrendezésre került közös kormányülések, amelyek gyakorlatát a jövőben is folytatni kívánjuk. Másrészről együttműködünk azokkal a tagállamokkal, amelyek kiállnak az Unió nyitottságának megőrzése mellett.
53
Összegzés Egyértelmű tehát, hogy Törökország fontos külgazdasági partnerünk, alátámasztva ezt csupán azzal a ténnyel, hogy kétoldalú külkereskedelmi forgalmunk a 2006 végéig terjedő öt évben háromszorosára növekedett. Tavaly a 2007-es évben már mintegy 1,7 milliárd dolláros forgalomról beszélhettünk és az előrejelzések alapján kapcsolataink tovább erősődnek. Fontos megemlíteni a jelenlegi Nabucco projektet, melyben a két ország fontos szerepet tölt, be és amely követekeztében kapcsolataink fokozódhatnak. Ez utóbbi egyben a török miniszterelnök, Erdogan álláspontja is, aki bizakodó a jövőt tekintve. Egyre több török befektetés valósul meg hazánkban a vegyipar, logisztika, és nem utolsó sorban a textilipar területén. Továbbá egyre több kisebb méretű török befektetésről tájékozódhatunk. Ezek főleg az értékesítési, vendéglátási szolgáltatások területén működnek. A kapcsolatok fokozására pedig elsősorban a földgáz- kőolajszállítás, járműipar, távközlés, valamint az informatika területén kínálkoznak újabb lehetőségek. Idegenforgalmi kapcsolatainkat tekintve, ha kisebb mértékben is, de fejlődést, növekedést mutatnak a tendenciák. Egyre több magyar turista látogat el Törökországba, ahogy ez fordítva is igaz, nem beszélve a tanulányaikat itt folytató török és a Törökországban tanuló magyar diákokról. A gazdasági válság hatását illetően mind a miniszterelnök, mind pedig a Török Központi Bank optimista. Véleményük szerint a válságot Törökország előnyére fordíthatja, és senki sem kétli, hogy nem lesz képes megbírkózni vele, minimális károk bekövetkeztével. Az ország a lehető legjobb formában van ma, banki és makrogazdasági mutatóit tekintve. Megállapítható az is, hogy az országban napjainkban jelenlevő politikai bizonyság talán sokkal nagyobb kárt okoz a török nép számára, mint a globális pénzügyi válság. Továbbá a gazdasági reformok újjászületésének köszönhetően az ország könnyebben fog túljutni a válság második évén is. Ezzel szemben mégis azt kell mondani, hogy a gazdasági feszültség enyhülése, a stabilizálódás a jelenlegi pénzügyi válság időszakában már egyáltalán nem biztos. A válságnak ugyanis kedvezőtlen hatásai vannak a komoly folyó fizetési mérleg deficittel rendelkező Törökországra. A hiányt eddig a közvetlen tőkebefektetések, a kockázati tőke és a spekulatív tőke nagyvolumenű beáramlásából finanszírozták. Ha viszont gond van és a pénzügyi krízis komoly gond, ráadásul elhúzódó hatásai is vannak, akkor először a spekulatív céllal érkezett
54
pénzt vonják ki az országból, és leáll a kockázati tőkebefektetés és a hagyományos közvetlen tőkebefektetés is. További bizonyíték a kezdődő pánikhangulatra, hogy az ország néhány hónapja még büszkén állította, hogy nincs már szükségük a nemzetközi pénzintézet stand by hiteleire. Azonban a legfrissebb információk alapján 2008 novemberében a török kormány elfogadta a Nemzetközi Valutaalap(IMF) által felajánlott 19 milliárd dolláros hitelt, sőt ennél többet, mintegy 30 milliárd dollárt remélt de végül az előbbi összegről született megállapodás. Azt azonban, hogy az ország kellőképpen felkészült-e a pénzügyi támogatás igénybevételére illetve, hogy ezt képes-e hatékonyan a stabilizációra fordítani ez már a jövő nagy kérdése lesz. Törökország legnagyobb problémája, hogy Európa meglehetősen kevéssé ismeri ezt az országot, ezért a róla alkotott kép is inkább negatív, sztereotípiákra építkező. „Törökország nemzeti megítélése ma több szempontból is olyan Nyugaton, mintha Atatürk soha nem is élt volna,”mondja a független kormánytanácsadó, Simon Anholt. Törökországnak „közérthető és összefogott stratégiára lenne szüksége ahhoz, hogy alapjaiban javítson a róla kialakított nemzetközi képen,”javasolja Anholt. Törökország átalakulása azonban lassú folyamat. Atatürk nyolc évtizeddel ezelőtt kezdte el és utódai a mai napig nem voltak képesek modern, nyugati típusú demokratikus társadalommá alakítani az országot. Az iszlám vonzereje tehát továbbra is megmaradt, habár a lakosság egy része a szekularista nézetek felé kacsintgat. Az alapprobléma továbbra is az, hogy Törökország nem rendelkezik a megfelelő demokratikus jegyekkel. Felmerült a kétely az ország demokratikus voltát illetően, hiszen a választások önmagukban nem tesznek demokratikussá egy államot. Törökország és az EU
kép 10
Egy másik fontos kérdés még, hogy kell-e egyáltalán Törökország az Uniónak? Jelenleg úgy tűnik, hogy nem igazán. Azonban mind a felvételnek, mind az elutasításnak lehetnek beláthatatlan következményei. Jelenleg nem találják a mindenki számára kielégítő megoldást. Pragmatikus és ideológiai érvek feszülnek egymásnak. Mindenesetre az Uniónak érdeke is
Forrás: www.images.google.com
fűződik a török csatlakozáshoz, hiszen hatalmas piacot és olcsó munkaerőt jelent, másrészt pedig ki lehet a Közel-Keletre terjeszteni az Unió határait. Ugyanakkor az Európai Unió
55
óvatosan kezeli a török csatlakozás kérdését, mert tudja, hogy igen problémás gazdaságot és egy teljesen Európa idegen kultúrát vesz a nyakába. A világ azonban képes nagyon gyorsan változni. Kialakulhat egy olyan világpolitikai helyzet, ami elnyomja az ellenérveket és az Unió érdekévé teszi Törökország felvételét. Hiszen maga az Európai Unió két történelmi, kibékíthetetlen ellenség – Németország és Franciaország – megegyezéséből alakult ki. Húsz évvel ezelőtt senki nem gondolt a Kelet-Európai országok uniós tagságára. A politikában is igaz a mondás: Soha ne mondd, hogy soha!
56
Melléklet 1.sz.melléklet Kemal Ataturk, „a törökök atyja”
Forrás:www.images.google.com 2.sz.melléklet: A hitel-és bankkártyával történő fizetések Törökországban, illetve a bankautomaták száma
Forrás: http://www.tcmb.gov.tr/yeni/eng/
57
3. sz. melléklet: Hitel és bankkártyánkénti kiadások és a háztartásonkénti végső fogyasztások aránya
Forrás: http://www.tcmb.gov.tr/yeni/eng/
4.sz.melléklet: Magyar befektetések Törökországban( 2005-ben)
Somló Zsák Kender Juta Kft.
műanyag csomagolóanyag gyár Tekirdagban, kb. 2 millió USD
Forrás: külső konzulenstől kapott segédanyag
58
5.sz.melléklet: Törökország GDP növekedési rátája és előrejelzés a 2010-es évig
Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/pdf/2008/autumnforecasts/cc_turkey_en.pdf
6.sz.melléklet Törökország főbb gazdasági mutatói, előrejelzés 2010-ig( a jelenlegi árak, török lírában TRY-ben kifejezve)
Forrás: http://ec.europa.eu/economy_finance/pdf/2008/autumnforecasts/cc_turkey_en.pdf
59
7.sz.melléklet Szolgáltatások külkereskedelmi forgalma ország csoportonként 2008 2. negyedév (folyó áron, millió HUF)
Ország csoportok
import
export
Európa összesen 538 448 638 481 Ebből: EU(27) 472 306 547 366 Ebből: Új tagállamok 77 407 107 507 EU 15 394 899 439 859 EU - n kívüli 66 142 91 116 európai országok Amerikai országok 123 967 70 168 Ázsiai országok 44 463 72 094 Egyéb országok 9 279 8 339 Összesen 716 157 789 083 Forrás: saját feldolgozás a www.ksh.hu adatai alapján
60
egyenleg 100 033 75 060 30 099 44 960 24 973 -53 799 27 632 -940 72 925
Felhasznált Irodalom • Békési B. István: Törökország(1983)Budapest Panoráma Kiadó, 550 oldal • Dr. Lentner Csaba: Pénzügypolitikai stratégiák a XXI. század elején(2007) Budapest,Akadémia Kiadó 585 oldal • Tudományos Füzetek:A Páneurópai mozgalomtól az euróig(2005), Széchenyi István Egyetem Gazdaság- És Társadalomtudományi Intézet, Győr 194 oldal • A Magyar Földrajzi Társaság Folyóirata:A FÖLDGÖMB, XXIII.évfolyam,Törökország 2005/4 96 oldal • European Commission, Standard Eurobarometer 69, Public Opinion in the European Union(2008 tavasz)- Európai Bizottság, Nemzeti Riport, Törökország • European Commission, Economy and Finance Autumnforecast(2008) Turkey- Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi Előrejelzés, Törökország
Internetes weboldalak: http://www.mfa.gov.hu/kulkepviselet/Istanbul/hu/gazdasag( 2008.09.02) http://www.turkstat.gov.tr/yillik/stat_yearbook.pdf( 2008.09.02) http://www.tcmb.gov.tr/yeni/eng/ (financial stability report)( 2008.09.06) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/gdn/gdn20806.pdf(2008.09.08) http://hvg.hu/gocpontok.kurd/20041126kurd.aspx( 2008.10.01) http://www.turkinfo.hu/index.php?oldal=tanulmany&&tanoldal=tanreszl&&adat=732(2008.0 9.16) http://www.stop.hu/articles/article.php?id=417250(2008.09.20) http://origo.hu/uzletinegyed/valsag/20081124-torokorszag-19-milliardot-kap-azimftol.html(2008.11.05) http://www.turkishweekly.net( 2008.10.11) http://www.euractiv.com/en/HomePage(2008.09.24) http://www.todayszaman.com/tz-web/detaylar.do?load=detay&link=108918(2008.11.25) http://www.seeurope.net/?q=node/16226(2008.11.25) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema =PORTAL&screen=detailref&language=en&product=REF_TB_national_accounts&root=RE F_TB_national_accounts/t_na/t_nama/t_nama_gdp/tec00001 (2008.11.15) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema =PORTAL&screen=detailref&language=en&product=REF_TB_prices&root=REF_TB_prices /t_prc/t_prc_hicp/tsieb060(2008.11.15) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema =PORTAL&screen=detailref&language=en&product=REF_TB_government_statistics&root= REF_TB_government_statistics/t_gov/t_gov_dd/tsieb080(2008.11.15)
61
http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema =PORTAL&screen=detailref&language=en&product=REF_TB_government_statistics&root= REF_TB_government_statistics/t_gov/t_gov_dd/tsieb090(2008.11.15) http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=1996,39140985&_dad=portal&_schema =PORTAL&screen=detailref&language=en&product=REF_TB_national_accounts&root=RE F_TB_national_accounts/t_na/t_nama/t_nama_gdp/tsieb020(2008.11.15) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/kul/kul30712.pdf(2008.10.05) https://www.cia.gov/library/publications/the-world-factbook/geos/tu.html#Econ (2008.12.01) http://portal.ksh.hu/pls/ksh/docs/hun/xftp/gyor/gdn/gdn20806.pdf(2008.10.05)
További segítséget kaptam: •
•
Blaumann Ferenc, a Magyar Köztársaság Isztambuli Főkonzulátusának volt konzulja, jelenleg a Magyar Köztársaság Litvániai Nagykövetségének I. beosztottja Bass Gábor a Hungarokamion nemzetközi szállítmányozási vállalat kiküldöttje (19942001-ig)
62
