MAGYARORSZÁG ÉS MACEDÓNIA POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATA

BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információ-hozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.

Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐSIKOLAI KAR

GAZDASÁGDIPLOMÁCIA ÉS NEMZETKÖZI MENEDZSMENT SZAK Nappali tagozat Szakdiplomácia szakirány

MAGYARORSZÁG ÉS MACEDÓNIA POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATA

Készítette: Grupče Kristina

Budapest, 2003


3

Tartalomjegyzék: 1 Bevezetés ....………………………………………………………...……5 2 Macedónia politikai és gazdasági helyzetértékelése………….…….....8 2.1 Általános jellemzők……………………………………………….……....8 2.1.1 Politikai adatok …………………………………………………………..10 2.1.2 Jelenlegi politikai helyzet…………………………………………………10 2.2 Macedónia gazdasága …………………………………………….……11 2.2.1 A gazdaság általános adatai……………………………………..……..11 2.2.2 Macedónia gazdasági mutatói………………………………………….13 2.2.2.1 A GDP értékének változása változatlan árakon és az egy főre jutó GDP értéke……………………………………….……………..14 2.2.2.2 Az ipari termelés……………………………………………………15 2.2.2.3 A mezőgazdasági termelés…………………………………….…..15 2.2.2.4 Kereskedelmi mérleg……………………………………………….15 2.2.2.5 A kereskedelmi forgalom…………………………………….…….16 2.2.2.6 A munkapiac helyzete - a munkanélküliségi ráta……………16 2.2.2.7 Az infláció, a folyófizetési mérleg egyenlege és a külső adósságok értéke……………………………………………………..16 2.2.2.8 A pénzügyi támogatások……………………………………….…..17 2.2.2.9 A privatizáció folyamata………………………………..……..…..18 2.2.2.10 A GDP százalékos megoszlása a macedón gazdaság szektoraiban……………………………………………...19 2.3 Macedónia külkereskedelme és külgazdasági kapcsolatai……..…....…23 2.3.1 Külkereskedelmi árucsere forgalom………………………………..……23 2.3.2 Külföldi működő tőke áramlás…………………………………...………30

3


4

3 Macedónia helye a világban …………………………………………..33 3.1 Politikai együttműködés……………………….…………..……………..……..33 3.2 Pénzügyi együttműködés…………………………..…………………...……….33 3.3 Gazdasági együttműködés…………………………………………………..…..35 3.4 Regionális együttműködés…………………………………………………….…36

4 Macedónia és az EU kapcsolata ………………………….......…..…..40 4.1 Macedónia és az EU kapcsolatának alakulása 1996-2001……………41 4.2 A Stabilizációs és Társulási Szerződés………………...……..…………42 4.3 Az EU békemisszió……………………………………....…......….…….45 4.4 EU támogatások……………………………..……………..……………46 4.5 EU és Macedónia kereskedelemi kapcsolata………………………...…….…..47

5 Magyarország és Macedónia kapcsolata……………………….…….50 5.1 Politikai kapcsolat ……………………………………………………….50 5.2 A magyar –macedón gazdasági kapcsolatok……...…………….……….52 5.2.1Kereskedelmi együttműködés..………………………………..…….……..52 5.2.1 Külkereskedelmi kapcsolatok……..…………………………..………….55 5.2.2 Hitel kapcsolatok……………………………………………………….…..57 5.3 A két ország közötti tőkemozgások ………………………………...……58

6 Összefoglalás ……………………………………………..…….….…..62 7 Táblázatok és ábrák jegyzéke…………………………………….…..65 8 Irodalomjegyzék……………………………………………………….66 9 Internet címek jegyzéke…………………………….…………………67 10 Függelék……………………………………………..…...……….…..68

4


5

1 Bevezetés Származásomnál fogva mind a két ország, Magyarország is és Macedónia is közel áll hozzám. Munkámmal a két ország közötti szorosabb kapcsolattartást szeretném elősegíteni, ez indokolja a témaválasztásomat. Földrajzilag egymástól távol - 850 km-re - helyezkedik el a két ország. Nem határosak közvetlenül, mert Szerbia és Montenegró elválasztja az országokat. Ennek ellenére Macedónia, mint volt jugoszláv tagállam nem mondható távolinak, hiszen a szomszédos Balkán részét képezi. A két ország gazdasági és társadalmi fejlettsége merőben eltér: Macedónia egyike a gyengén fejlett dél-európai kisállamoknak, míg Magyarország, mint kelet-közép európai állam és jövendőbeli teljes jogú EU1-tagállam, a fejlett nyugati államok szintjéhez tartó, közepesen fejlett országnak számit. Magyarország, mint a kelet-európai régió középpontja, kedvező földrajzi fekvése és megfelelő fejlettsége miatt. egyfajta központi szerepet tölt be a környező kelet- és dél-európai országok és régiók felzárkózásának segítésében. Ezt a nemzetközi egyezményekben és szervezetekben betöltött szerepe is mutatja, mint például a CEFTA2 vagy a KEK3, ahol fontos regionális funkciókkal bír az ország. A jobb kapcsolat és együttműködés érdekében fontos lenne, hogy Magyarország többet tudjon meg ezekről a kevésbé fejlett szomszédos országokról. Macedónia 1991. szeptember 8-án vált függetlenné és elismert önálló köztársasággá. Nagy erőfeszítésébe és sok idejébe telik, míg sikeresen felzárkózik a többi, nála fejlettebb kelet-közép európai állam szintjéhez.

1

Európai Unió Közép-Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás 3 Közép-Európai Kezdeményezés 2

5


6

Macedónia nyitott gazdaságú ország, ezért komoly erőfeszítéseket tesz a külkapcsolatok ápolására, nemzetközi szervezetek aktív illetve megfigyelő tagjaként részt vesz a Világ működésében. Kapcsolatban áll a legnagyobb nemzetközi és világszervezetekkel és folyamatosan tárgyal csatlakozási lehetőségeiről. Az EU-ban 2001-től társult tagként minősül, csatlakozási kérelmét 2004-ben szándékozik benyújtani.

6


7

Több nemzetközi szervezettel folyamatban vannak a csatlakozási tárgyalások előkészületei, például a NATO4 szervezetével. Míg néhány szervezetben már teljes jogú tagságot élvez, úgymint a WTO5, az ENSZ6 stb. esetében Magyarország és Macedónia között bilaterális kapcsolatok kialakulására csak Macedónia függetlené válása óta nyílt lehetőség. Az eltelt 12 év a két ország közötti együttműködésben viszonylag kevés időnek számít, ennek ellenére jelentősen bővültek a két ország közötti kapcsolatok. A diplomáciai kapcsolatot először 1994. augusztus 29én vette fel a két ország. Később, 1999-ben és 2001-ben viszonosság elvén megnyitották a képviseleteket. A kormányszintű látogatások 2000-ben indultak el és 2003-ban voltak a legintenzívebbek. Az elmúlt években több kormányközi egyezményt is aláírt a két állam, mint például a polgári légügyi egyezmény, a beruházás védelmi-, a kettős adóztatást kizáró-, a részleges vízummentességi- és a tolonc egyezményt. A kormányközi kapcsolatok általános bemutatása után rátérek az országok közötti gazdasági és külkereskedelmi kapcsolatra, egyezményekre, gazdasági szervezetekben való közös részvételre és a külkereskedelmi áruszerkezetre. Mindezt egy példán keresztül

szemléltetem.

A

példa

a

Dunapack

Papír

és

Csomagoló

Rt.

Hullámtermékgyár, ahol 15 hetes szakmai gyakorlatom során sok tapasztalatot gyűjtöttem össze arról a magyar cégről, mely az elsők között jelent meg a macedón piacon az ország függetlenné válása óta. Macedónia egyik legnagyobb külföldi befektetője szintén egy magyarországi nagy cég, a Matáv Rt. Ezért úgy gondolom, hogy külön említést érdemel a két ország közötti tőkemozgás, amelyet az ITD7 Hungary iroda tevékenysége intenzíven segített 2001-ig, az ITDH skopjei képviseleti iroda bezárásáig.

4

Észak-Atlanti Szerződés Szervezete Világkereskedelmi Szervezet 6 Egyesült Nemzetek Szervezete 7 Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht. 5

7


8

2004. május 1-én Magyarország az Európai Unió teljes jogú tagjává válik. Természetesen az ország külkapcsolati szerkezetében ez sok változáshoz fog vezetni. Magyarország átveszi az Európai Uniós jogszabályokat és rendelkezéseket és nemzetközi kapcsolataiban is az EU tagállamaként fog fellépni. Így Macedónia és Magyarország kapcsolata is megváltozik, már Macedón - EU kapcsolatként fogják említeni. Ezért fontosnak tartom, hogy - mielőtt még rátérnék a két ország közötti kapcsolat-elemzésre - ismertessem a társulási viszonnyal rendelkező Macedónia és az Európai Unió jelenlegi kapcsolatát: segélyek és támogatások, amelyeket az EU nyújt Macedóniának; az EU békefenntartó szerepe a Macedón Köztársaságban; kereskedelmi megállapodások; társulási egyezmény és csatlakozási esélyek. Végezetül összefoglalásképpen az interjúk során összegyűjtött személyes vélemények alapján bemutatom Macedónia jövőképét és fejlődési esélyeit.

8


9

2 Macedónia politikai és gazdasági helyzetértékelése 2. 1 Általános jellemzők Macedónia 1990-ig Jugoszlávia tagállama volt. Önállóságát és függetlenségét 1991. szeptember 8-án nyerte el, ekkor kiáltották ki a Macedón Köztársaságot. Azóta ez a nap Macedónia legnagyobb nemzeti ünnepe. Az ország önállóvá válása békésen, konfliktusmentesen zajlott. Alkotmányos neve „Macedón Köztársaság”, amit nem tudott elismertetni a világ összes országával. Kompromisszumként a nemzetközi szervezetek csak F.Y.R.O.M. (Former Yugoslavian Republic of Macedonia) – Macedón Volt Jugoszláv Köztársaságként ismerték el és ezen a néven tartják nyilván. Magyarország sem ismerte el hivatalosan az ország nevét, ez csak az EU görög elnökség lejárta után várható, de magát a Köztársaságot már 1993 második felében elismerte. A név körül kialakult problémáért Görögország a felelős, mert nem ismeri el az országot mindaddig, amíg nem változtatja meg alkotmányos nevet. A konfliktus kialakulásának egyéb történelmi és földrajzi okai is vannak, de a legfőbb ok az, hogy Görögország északi tartományának neve Makedónia, ami gyakorlatilag megegyezik a Macedón Köztársaság nevével. Ebből kifolyólag Görögország a macedón zászlót sem ismerte el, de ezt a problémát sikerült megoldani kisebb változtatásokkal: a piros alapon lévő sárga bizánci stílusú nap 16 sugarából levették a felét, így most csak nyolc sugaras a zászló. Ezt a változatot Görögország elfogadta. A macedón-görög konfliktus Macedónia függetlenné válásával járt. Szerencsére az 1994-es, görög állam által elrendelt embargó és a határlezárás rövid ideig tartott. A konfliktus zászlóra vonatkozó részét sikeresen megoldották, de a név probléma mind a mai napig fennáll. A nemzetközi szervezetek ebben úgy segítettek, hogy F.Y.R.O.M. néven ismerték el az országot. Ilyen jellegű probléma nincs a többi szomszédos országgal.

9


10

Más jellegű határ menti probléma alakult ki 2000-ben Szerbia déli tartományával, Kosovoval. A Kosovo területén lakó albán kisebbség a tartomány autonómiájának visszaállítását követelte. A fennálló helyzetet kihasználva 2001-ben a szeparatista albánok is fegyvert fogtak a régi álom megvalósítása érdekében. ”Nagy Albánia” megteremtését követelték, mely Szerbia déli, Macedónia nyugati, Görögország északnyugati részének Albániával való egyesülését jelentette. Természetesen ezt az elképzelést a szeparatista kisebbség néhány tagján kívül más kisebbségi szervezetek nem támogatták. Az ENSZ és az EU békefenntartó egységek segítségével 2002-re helyreállt a béke az országban. Jelenleg az Európai Unió hadteste az EUROFOR teljesíti békemisszió küldetését Macedóniában, amely az Európai Unió első önálló kísérleti jellegű bevetése. Macedónia kis ország, területe 25 713 km², határmenti szomszédai: Dél-Szerbia és Kosovo, Albánia, Görögország és Bulgária. Macedónián vezet át a Nyugat-Európából az Égei-tengerhez vezető közlekedési folyosó. Népessége 2 022 ezer fő, a lakosság etnikai összetétele: macedón 66,6 %, albán 22,7 %, török 4 %, szerb 2,2 %, roma 2,1 % és egyéb 2,4 %. A gyakorolt vallások közül az ortodox keresztény a legelterjedtebb (67 %), majd a muzulmán (30 %) és más egyéb vallás (3 %).8 Hivatalos nyelve a macedón, melyet a lakosság 70 %-a beszél. A koszovói lázongások miatt a Macedóniában is forrongó kedélyeket azzal lehetett csillapítani, hogy több jogot kaptak a kisebbségben lévő albánok. Ezalatt értendők: a Parlamentben az albán nemzetiségű képviselők tolmács jelenlétében saját anyanyelvükön szólalhatnak fel; az albán kisebbség által 50%-nál sűrűbben lakott területeken a helyi önkormányzatokban első nyelvként az albán szerepel, másodikként a macedón; a kisebbségi ügyfél igénye szerint a hivatalos személyi iratait kétnyelvűen lehet kiadni; az iskolákban és egyetemeken, ahol sok albán diák tanul és ezt kérik, albán nyelven is folyhat az oktatás. Közigazgatási szempontból az ország 123 egységre van felosztva. A főváros, Skopje mellett a legjelentősebb városok Tetovo, Kumanovo, Bitola és Ohrid.

8

Forrás: http://www.mfa.gov.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Europa/macedonia/ , 2003.09.15

10


11

2. 1. 1 Politikai adatok 1991. november 17-én lépett életbe az első macedón alkotmány, amit 2001 november 16-án módosítottak az Ohridi Keret Egyezmény alapján. Az alkotmány értelmében a Macedón Köztársaság törvényhozó testülete 120 tagú egykamarás parlamentből áll, ahol a képviselők megbízása 4 évre szól. A miniszterelnök Branko Crvenkovski, akit 2002-ben 4 éves mandátumra választottak. A jelenlegi köztársasági elnök Boris Trajkovski, 1999-ben 5 évre választották meg. A kormány mindig egy macedón és egy albán párt koalíciójából tevődik össze. A legutóbbi választásokon (2002 szeptember 15.) a három legnagyobb párt került be a kormányba, ezek: SDSM = Macedón Szociál-Demokrata Egyesület, DUI = Demokrata Egyesület az Integrációért (albán nemzetiségű párt), LDP = Liberális Demokrata Párt. Vezető többségben, 60 képviselővel a SDSM van jelen. A DUI párt tagjai és miniszterei a felkelő szeparatista - terroristának titulált - albán harcosok soraiból kerültek ki az Ohridi Egyezmény aláírása után. A párt nevének „Integrációra” vonatkozó részét kétféle módon lehet értelmezni: az egyik értelmezés szerint lehet az Európai Integráció; vagy a másik értelmezés szerint lehet a Nagy Albánia Integráció. Az utóbbit valószínűsíti a párt hat csillagú szimbóluma, mely a hat tartományra utalhat: Kosovo, Dél – Szerbia, Montenegró, Macedónia, Észak-Görögország és Albánia. Az ellenzék az előző kormány pártjaiból állt össze, ezek: VMRO-DPMNE = Macedón Nacionalista Párt, DPA = Albán Demokrata Párt, PDP =Populáris Demokrata Párt, amely szintén albán nemzetiségű. 2. 1. 2 Jelenlegi politikai helyzet Macedónia egy post-konfliktusi szakaszba ért, ahol a politikai helyzet jelentősen feszült, a béke visszaállításának folyamata konfliktusokkal terhelt. Gyakran jelentkeznek incidensek, ezek lehetnek bűnözői vagy politikai jellegűek, legtöbbjük a Kormány tekintélyének aláásását szolgálja.

11


12

Nagy mennyiségű fegyver-készlet van még szabadon, ennek a begyűjtésére a Kormány különféle akciókat szervez. A konfliktus 2001-ben volt a legintenzívebb, amit az ohridi béketárgyalásokon az Ohridi Egyezmény aláírásával sikerült lezárni. Az Egyezmény három fő pontja az albán nyelv hivatalossá tétele, állami albán nyelvű egyetem felállítása és nagyobb decentralizáció a helyi önkormányzatok számára. A Macedón Kormány tejesítette az Egyezményben foglaltakat és a politikai helyzet fokozatosan javul.

2. 2 Macedónia gazdasága 2. 2. 1 A gazdaság általános adatai Macedóniában a rendszerváltás után nőtt a népesség, főleg a kisebbségiek körében. Sokan vándoroltak a városokba, de a nagy munkanélküliség miatt legtöbben visszavándoroltak vidékre a megélhetést biztosító mezőgazdasághoz, bár ennek ellenére is nőtt a városiasodás. A területi közigazgatás hierarchikus rendszerét lebontotta, a városok és a községek önállóságának és kompetenciájának megerősítésére törekedett a kormány. A kereskedelem és a pénzügyi szektor gyorsan, mintegy 2,5 szeresére nőtt, azonban a lakosság vásárlóereje továbbra sem javult, sőt inkább visszaesett. A szolgáltató szektorban az oktatás és az egészségügy helyzete is jelentősen romlott. Az ipari fejlődés is csökkenő tendenciát mutatott. A mezőgazdaságban a kis törpegazdaságok domináltak, a piaci és a pénzügyi feltételek romlottak, illetve a technikai felszereltség, a kemizálás és az öntözés sem volt megfelelő, csökkent a megművelt földek aránya. Ezek hatására az agrárexport is csökkent. Az infrastruktúra javítására jelentős figyelmet fordított a kormány, a közlekedés fejlesztése prioritásként szerepelt a kormány programjában, de a közlekedési beruházások volumene nem növekedett kellő mértékben. Az országban a környezetvédelem jelenleg nem jelentős gond, a gépkocsipark kicserélődése és az ipari termelés visszaesése sokat javított a környezeti állapoton. Az elszaporodó regionális problémák közös megoldására regionális együttműködéseket kezdeményeztek transznacionális régiók létrehozásával, melyek közül a legjelentősebb a Dél-kelet Európai Kezdeményezés, amit a 3. pontban részletesen ismertetek.

12


13

Az függetlené válás után Macedóniában a gazdaság visszaesett, ennek négy okát ismerjük: 1. A Jugoszláviával való szakítás piacvesztéssel járt, mert a jugoszláv piacra irányult forgalom a macedón kereskedelem 70 %-át tette ki. 2. Külső politikai behatások: a jugoszláviai ENSZ embargó és a macedóniai görög embargó teljesen lezárta a nemzetközi fő kereskedelmi útvonalat (E75), Bulgária és Albánia irányába pedig nem voltak kiépítve a megfelelő kereskedelmi útvonalak. 3. Belső bizonytalanság: a demokrácia stabilizálásának és az emberi jogok tiszteletben tartásának problémája. 4. Lassú átalakulás: a külső és a belső problémák egyaránt lelassították az átalakulási folyamatot. Az első nagy reformcsomagot 1994 első félévében hozták, amikor a Világbankkal kötött szerződés azt lehetővé tette. 1995 első felében lépett hatályba, amikor az IMF9-el aláírták a stand-by hitelről szóló megállapodást. A stabilizáció folytatódott és a reformok 1995-ben indultak meg teljesen mértékben. Beindult a jogi-, banki-, pénzügyiés kereskedelmi rendszer átalakítása. A privatizáció és a strukturális átalakulás kezdetét vette, és 1996-ra már nőtt is a termelés mennyisége. Ekkorra már normalizálódtak a kapcsolatok

Görögországgal

és

Jugoszláviával,

amelyet

jelenleg

Szerbia

és

Montenegrónak nevezzük. A Jugoszlávia elleni, 1992-ben elrendelt ENSZ embargó és az 1994-ben kialakított görög blokád után, az 1999-es NATO bombázás Jugoszláviában és a 2001-es kosovoimacedón határ menti konfliktus is súlyos gazdasági károkat okozott az országnak. Az utóbbi esetében Macedónia számára fontos, Kosovoba irányuló kivitel a határzárlat miatt kiesett. A Tetovo környéki harcok által okozott anyagi kár is jelentős volt. Ugyanakkor a válság intenzitása messze elmaradt a korábbi konfliktusokétól.

9

Nemzetközi Pénzügyi Valutaalap

13


14

A Macedón kormány a válság súlyosságával arányos eszközökkel reagált a helyzetre, a nemzetközi közösség egyértelműen a Macedón kormány mellé állt. A konfliktus gyors és megfelelő rendezése és a nemzetközi közösség egyértelmű elkötelezettsége hozzájárult ahhoz, hogy a megrendült befektetői bizalom helyre- álljon. Macedónia gazdasági élete a konfliktus ellenére nem bénult meg teljesen. 2. 2. 2 Macedónia gazdasági mutatói A Köztársaság függetlenné válásakor a gazdaság nagyon gyengének bizonyult. A munkanélküliségi ráta elérte a 26 %-ot. Ez a szám azóta folyamatosan nőtt. Az infláció 12 %-os volt, a havi átlagbérek 150 USD-t értek el és nagy volt az eredménytelen állami vállalatok száma is.10 Ezekhez a belső problémákhoz társultak még a már fentebb említett külső problémák, mint például Jugoszlávia szétesése és a tagok közötti konfliktusok. Ennek következtében Macedónia elszakadt a hagyományos piacaitól. Az 1. táblázat és a függelékben szereplő 2. ábra alapján átfogó képet kaphatunk arról, hogy Macedónia gazdasága milyen változásokon ment keresztül a rendszerváltástól napjainkig. Ezt a gazdasági mutatók változásának részletes bemutatásán keresztül látjuk. A következő pontokban – ahol ágazatonként szemléltetem a gazdaság mutatóit – a függetlenné válás és napjaink közötti időszak (1991-2002) jellemzőit mutatom be.

10

Forrás: Michael Wyzan: Macedonian first steps to toward economic independence (Macedónia első lépései a gazdasági önállóság felé), Stockholm Institute of East European Economics, 1994. augusztus

14


15

1. Táblázat: Macedónia gazdasági mutatói 1999-2002

Forrás:http://www.mfa.gov.hu/Kulugyminiszterium/HU/Vilag_orszagai/Europa/macedonia, 2003.09.15

2.2.2.1 A GDP értékének változása változatlan árakon és az egy főre jutó GDP értéke A köztársaság kikiáltása után, a hanyatló gazdaság időszakában a GDP nagyon alacsony értékeket mutatott. A GDP növekedés 1995-ben –1,2 %-os szintet ért el. 1996-ban a GDP mindösszesen 2/5-e volt a 1989-es GDP szintnek, amikor a GDP növekedés az előző év szintjéhez képest 0,8 %-os volt. 1999-re a GDP növekedése elérte a 4,3 %-ot és az egy főre jutó GDP változása az előző évhez képest 3,8 %-os volt. 2000-re már 6 %-kal megnőtt a GDP, összesen 3,59 Mrd EUR-t tett ki. A GDP növekedési szintje 2000-ben változatlanul 4,3 %-os volt, mely elsősorban a kereskedelemből és a szolgáltatásokból adódott. A kis és a nagykereskedelem 6,9 %-kal, a vendéglátás 6,8 %kal, a közlekedés és a karbantartás 9,5 %-kal növelte bevételeit. A 2000. év intenzív gazdasági növekedésének generálója a beruházások és a megtakarítások növekedése volt. Néhány állami tőkével működő vállalat eladásából jelentős költségvetési bevétel 3,2 milliárd dénár (50 millió EUR) – keletkezett. A GDP növekedését negatívan befolyásolta az ipari termelés 5,3 %-os csökkenése az előző évhez képest. A GDP növekedés 2001-ben hirtelen megtört és csökkeni kezdett. Ennek oka a kosovoi konfliktus és a Macedónia területén zajló albán gerillák elleni harc volt, mely súlyos recessziót okozott a fellendülő gazdaságban.

15


16

A GDP növekedés lecsökkent 4,6 %-kal. 2002-ben, amikor a harcok befejeződtek és a politikai helyzetet békés mederbe terelték, a GDP növekedés újra 0,3 %-os szintet érte el. Az egy főre jutó GDP 1748 EUR-t tett ki és az ország GDP-je összesen 3,92 Mrd EUR volt. 2.2.2.2 Az ipari termelés Az ipari termelés 5,3 %-al csökkent. Egyes ágazatoknál növekedés mutatható ki, de ezek az összes ipari termelés 26 %-át adják csak, míg a többi ágazat (pl.: bányászat, élelmiszeripar, dohányipar, textilipar, fémfeldolgozó ipar, stb.) termelési szintje a 2001. évi szint alá süllyedt. 32 ipari ágazat közül 19 visszaesett. Különösen jelentős volt a termelési érték csökkenése a vegyiparban, vaskohászatban, az építőanyag iparban és a dohányiparban. 2.2.2.3 A mezőgazdasági termelés A mezőgazdasági termelés fizikai volumene 5,2 %-kal csökkent, annak ellenére, hogy néhány terméknél növekedést regisztráltak,(pl. búza: 7,3 %, kukorica: 19,9 %, rizs: 12,1 %, napraforgó: 60 %, cukornád: 10,8 %, stb.). Szőlőtermesztésben a 2001. évi növekedést követően, 2002-ben több mint 49% - os csökkenés következett be. 2.2.2.4 Kereskedelmi mérleg 2000-ben a kereskedelem 32,7 %-kal nőtt, de 2002-ben ez csökkent. Az export értéke 13,2 %-al esett vissza, az importé 5 %-al nőtt. A kivitel fele az Európai Unió országaiba irányult, és onnan származott a behozatal 46 %-a. Legfontosabb

kereskedelmi

partnerek:

Németország,

Olaszország,

Szerbia

és

Montenegró, Görögország és Törökország. Macedónia külkereskedelmét a 2.3.1 pontban fejtem ki bővebben.

16


17

2.2.2.5 A kereskedelmi forgalom A kiskereskedelmi forgalom értéke 49.378 millió dénárt ért el, és így 5,8 %-kal nőtt. A nagykereskedelemi fogalomértéke 70.790 millió dénár volt. 2.2.2.6 A munkapiac helyzete – a munkanélküliségi ráta A macedón munkapiac alakulását a függelékben szereplő 3. ábra mutatja. Az össznépesség fele aktívnak számít, 1998 és 2002 között az aktívnépességi ráta 50-60% között mozgott. A foglalkoztatottak száma változatlanul az össznépesség 35%-át teszi ki. Egyedül 2001-ben emelkedett meg 3%-kal a foglalkoztatási ráta, de 2002-re újra visszaállt a szokásos 35%-ra. Az ország önálló létezése óta (1991) a munkanélküliségi ráta magas értékeket mutat. 1992-ben 26 %-os volt, majd 1995-ben tovább nőtt, csúcsát 1996-ban érte el, az érték 38 %-ot mutatott. 1996 után a ráta csökkenő irányban haladt, 1998-ban egészen a 35%os szint alá süllyedt. A legkedvezőbb munkanélküliségi ráta 2001-ben mutatkozott, 30% körül mozgott. Viszont 2002 végén újabb növekedést mutatott a ráta, 31,9 % lett, azaz 1,4 %-kal nőtt az előző évhez képest. Az átlagkeresetek nettó értéke 2002. novemberében 11.707 dénárt ért el, azaz 205 USD. A megélhetési költségek alakulását figyelembe véve a bérek reálértéke nem változott, 2002-ben is az előző év szintjén mozogtak. 2.2.2.7 Az infláció, a folyó fizetési mérleg egyenlege és a külső adósságok értéke Az infláció az utóbbi években csökkenő tendenciát mutatott, de a függetlenné válás utáni időszakban magas százalékot ért el. 1994-ben 55,4 % volt, majd az 1995-ös reform csomagok és az 1992-ben a kormány által bevezetett infláció-elleni program hatására az infláció jelentősen enyhült: 1995-ben 9,2 %-ot ért el, sőt 1998-ra elérte az -1,0%-ot. A 1998-ban a választások miatt az új kormány mesterségesen alakította ki a negatív inflációs értéket. Ezt követőlég a kialakult külső konfliktusok hatására az infláció ismét felfelé szökött, 2000-ben elérte az 5,8 %-os szintet.

17


18

Az inflációs ráta ingadozása 2001-re csillapodott. Majd az ország békéjének helyreálltával és a gazdaság megtorpanásának enyhülésével 2002-re az infláció elérte a normális megengedhető szintet, az 1,8 %-ot. Az infláció javuló tendenciája ellenére a folyó fizetési mérleg deficitje folyamatos. A rendszerváltás után, 1997-ben az érték elérte a 300 millió USD-t. A Kormány szigorító politikája sikeresen csökkentette a hiányt. A folyó fizetési mérleg egyenlege 1999-ben és 2000-ben kedvezően alakult, -0,12 Mrd EUR volt. 2001-től ismét növekedik a deficit, 2002-re az egyenleg elérte a -0,324 Mrd EUR-t. Ezt a negatívumot a kormány külső segítségből próbálja fedezni. A költségvetés egyenlege igen változóan alakult az elmúlt években. 2000-ben a költségvetés bevétele 63.093 millió dénár, azaz 985,5 millió EUR volt. A költségvetési kiadások 57.691 millió dénárt, azaz 501,4 millió EUR-t tettek ki. Az ország tíz éves önállósága alatt 2000-ben fordult elő először, hogy a költségvetés bevételi többlettel zárta az évet. A többlet a GDP 3,5%-a volt. A költségvetés 1999-ben és 2001-ben is hiánnyal zárt (-0,1 % és-1,0 %), míg 2002 végén újra többletet mutatott, az egyenleg a GDP 2,1 %-a lett. A külső adóság értéke 2002-ben a GDP 40 %-át tette ki, azaz 1491 millió USD volt. A hitelek 27,2 %-a magánhitelezőkkel szemben áll fenn. Az adósságszolgálat 2002-ben 183,2 millió USD-t tett ki, többet mint a felvett hitelek összege (132,4 millió USD). 2.2.2.8 Pénzügyi támogatások Az ország nyitottsága a világ felé és a pénzügyi és gazdasági szerkezeti reformok felgyorsítása azt eredményezték, hogy a nemzetközi közösség is fokozta a Macedónia részére nyújtott pénzügyi segítséget donáció formájában. Az IMF Igazgató Tanácsa 2000. decemberében hagyta jóvá a Macedónia részére nyújtandó 45 millió USD értékű 3 éves hitel megállapodást, amely alapján a szegénység csökkentésére 13,5 millió USD, míg a gazdasági növekedés támogatására 31,5 millió USD értékű hitel állt rendelkezésre.

18


19

Az IMF hitelkeret jóváhagyása garanciát jelentett az EU által kihelyezett 80 millió EUR értékű pénzügyi támogatás elnyerésére is. Ebből 30 millió EUR vissza nem térítendő, 50 millió EUR pedig kedvezményes hitel, 10 éves türelmi idővel és 5 éves törlesztési idővel. 2.2.2.9 A privatizáció folyamata Az első privatizációs törvényt 1989-ben hozták „Vállalati Törvény” néven, mely elrendeli, hogy az állami vállalatok adják el részvényeiket, elsősorban a saját dolgozóiknak. Sok új kis magánvállalat is alakult, melyek közül nem mindegyik működik szabályosan, sokan közülük a fekete gazdaság számláját gyarapítják. 2002 végéig 1688 vállalatot privatizáltak. De a legnagyobb vállalatok, amelyek egyben a legveszteségesebbek, még mindig állami tulajdonban vannak, ezek száma 84 és a munkaerő 5%-át foglakóztatják. A pénzügyi szektorban a bankokat már mind magánosították. A gazdaság megosztott, egyfajta dihotómia áll fenn. Az egyik oldalon a nagy veszteséges állami vállalatok állnak, a másik oldalon viszont a kis és közép vállalatok, amelyek aktívan és hatékonyan működnek, de sokszor a hivatalos gazdaságon kívül. Gondot jelent, hogy az állami vállalatok alkalmazottai főként macedónok, míg a kis és középvállalkozók főleg albán nemzetiségűek. Az állami vállalatok eredménytelensége miatt nagy létszámú elbocsátásokat hajtanak végre, ami túl azon, hogy rontja a gazdaságot, társadalmi és etnikai feszültséget szül. A GDP ¾ részét a magánszféra adja. Több mint 100 000 vállalkozásnak (2000 végén: 128 802 cég), 3-4 % külföldi érdekeltségű. A bejegyzett cégeknél a magántulajdon a meghatározó (89,1 %). A cégek több mint fele kereskedelmi tevékenységet folytat. Az összes külföldi beruházás még nem éri el az 1 Mrd USD-t, ezért a külföldi tőkebefektetéseket tovább könnyítő szabályozások bevezetését tervezik. 2002-ben a pénzügyi szabályozás nagymértékben csökkentette a beruházási kedvet.

19


20

2.2.2.10 A GDP százalékos megoszlása a macedón gazdaság szektoraiban A macedón gazdaság három fő szektorból áll: a mezőgazdaság, az ipar és a szolgáltatás. Az ország lakosságának a legnagyobb foglalkoztatója a mezőgazdaság, a legkisebb részt viszont az ipar teszi ki. Sajnálatos, hogy sem a mezőgazdaság, sem az ipar nem ment át a megfelelő strukturális átalakuláson és reformokon, amelyek általában együtt járnak a rendszerváltással. Ebben az esetben ezek az átstrukturálások nagyon lassan történnek, ennek legfőbb oka a pénzhiány. A szolgáltatás a legfiatalabb szektor és a legnagyobb bevételt hozza a macedón gazdaságnak, de ez a szektor is innovációkra szorul. A gazdasági szektorok átstrukturálásához és a gazdaság fellendítéséhez tőkére van szükség, mivel a hazai befektetők ereje igen csekély, ezért leginkább a külföldi befektetőkre volna szükség. Ennek tudatában a jelenlegi Kormány befektetés-ösztönző politikát folytat, hogy az országba vonzza a külföldi közvetlen beruházásokat. 2003. november 07-i parlamenti ülésen a kormányfő, Branko Crvenkovski meghirdette gazdaság-reformáló politikáját, megvalósításának kezdetét 2004-re tervezik.

A

gazdasági reformok kiterjednének a mezőgazdaságra, a „Bunardzsik” nevű vámmentes övezet kialakításáról szóló projekt újjáélesztésére, az infrastruktúra kiépítésére, a szabad építési területek eladására, az energetikai piac liberalizálására, a fekete gazdaság és a bűnözés visszaszorítása, és a korrupció elleni harc növelésére. A reformok megvalósításához legalább 200 millió USD külföldi tőkére lesz szükség. A tervezett reformok teljesítése után a végrehajtó hatalom teljes átstrukturálására is sor kerül. „Mind e mellet leginkább a piacgazdaság logisztikai működését biztosító intézmények megerősítésére lenne szükség.” - nyilatkozta a Dnevnik című napilap egyik újságírója.11 A gazdasági reformok célja elsősorban a szociális és gazdasági problémák megoldása. A macedón gazdasági szférák szerepváltozását a 2. táblázat és a függelékben szereplő 4. ábra szemlélteti. A kutatási eredményeket az Európai Unió statisztikai hivatala tette közzé a 2003 júniusában végzett vizsgálat alapján.

11

Forrás: http://dnevnik.com.mk , cikk: „Investicii vo instituciite”, Dnevnik c. napilap, 2003.11.07.(Befektetés az intézményekben)

20


21

2. Táblázat: A GDP megoszlása szektoronként 1993-ban és 1998-ban

Forrás: EUROSTAT 2003. június (http://wwww.europa.eu.int/com/trade/issues/bilateral/date.htm, 2003.10.10)

Macedónia gazdaságában a mezőgazdaság foglalja el a legnagyobb részt, ennek ellenére mezőgazdaság nem hatékony. Reformokra lenne szükség, amelyeket a kormány 2004ben tervez elindítani. Az agrár reform az állami földek felosztását és a földművelők kártalanítását tartalmazza. Minden munkanélküli és szociális segélyért folyamodott állampolgár segély helyett saját használatra kaphat ingyen állami földet és mellé 24.000 dénár értékben nyugdíjjárulékot vagy rokkant-nyugdíj járulékot, amit az állam biztosit. A Sveti Nikoleban tett próba nagy érdeklődést váltott ki, 151 állami föld használatbavételéről szóló szerződést valósítottak meg. A GDP 11,8%-át a mezőgazdaság bevétele teszi ki. 2000-ben a mezőgazdasági termelés volumene a szőlő termesztés kivételével csökkent. Remélhető, hogy az agrár reform és a külföldi befektetések segítségével a mezőgazdasági termelés újra fellendül. A szolgáltatási szektor javára csökkent az ipari termelés részesedése a GDP-ben, 1998ban 33,1 %-ot érte el. 2002-re ez a részesedés visszaesett, az ipar a GDP 31%-át tette ki. A következő években ez az érték nem változott sokat, 2000-ben az ipari termelés 3,5 %kal nőtt az előző évhez képest. Az ipari termelés növekedése elsősorban a szénbányászat, a színesfémbányászat és feldolgozás, az elektronika és a vegyipar területén jelentkezett. 2002-ben az ipari termelés csökkent 5 %-kal. A macedón ipar szerkezeti összetételét a 3. táblázat mutatja.

21


22

3. Táblázat: A macedón ipar szerkezete 2002-ben Macedón ipar szerkezete 9%8% 6%

89%

energetika textil- és bőripar kohászatvegyipar dohányipar

19%

18% 14% 11%

élelmiszeripar-feldolgozás fémfeldolgozás vegyipar építőipari anyagok

Forrás: Macedón Statisztikai Hivatal

A macedón ipar szerkezetét az energetika (19 %), az élelmiszer-feldolgozás (18 %), a textil- és bőripar (14 %), a fémfeldolgozás (11 %), a kohászat (89 %), a vegyipar (9 %), a dohányipar (8 %), és az építőipari anyagok (6 %) szektorai teszik ki. A gazdasági reform iparra vonatkozó részeként említeném a Bunardzsik féle terv újjáélesztését. A terv az első vámmentes zóna létrehozásáról szól, mely Skopjétől keletre 10 km-re fekszik az E75-ös nemzetközi út mellet, 3 km-re a „Petrovac” repülőtértől. A Vámmentes zóna 150 ha területet foglal el. Ha a tervet nem tudják megvalósítani, akkor a környéken egy ipari övezetet építenek ki. Ezen kívül a kormány még három másik vámmentes övezet kiépítését tervezi a közeljövőben, az ország keleti és nyugati részeiben. Szintén régi tervnek számít egy kombinált gázszolgáltató központ kiépítése, amihez egy 100 millió eurós beruházás szükséges. A Kormány reform tervei között felmerült még az Állami Elektromos Művek egy részének privatizálása is. A szolgáltatások a GDP több mint a felét tették ki 1998-ban. 2002-re megnőtt a szolgáltatási szektor helye a GDP-ben, 58% lett. A privatizáció folyamatban van és a szolgáltatást nyújtó társaságok is sorra kikerülnek az állam fennhatósága alól.

22


23

A gazdaságban fontos szerepet játszik a fekete gazdaság, mely által a legtöbb pénz áramlik az országba. A kosovoi konfliktus csak megkönnyítette a bűnszövetkezetek és hálózatok terjeszkedését és kereskedését, leginkább a fegyver-, drog- és nőkereskedelemben. Nagymértékben elterjedt a korrupció, de a pénzmosás is gyakori jelenség. A külföldi tőkének nagy szerepe van a gazdaságban, bár további növekedésére nagy szükség van, 2002-ben 77,5 millió USD értékű külföldi tőke áramlott be az országban. A befektetők között legfőképp a görögök vannak jelen, majd a németek és az olaszok. 2001-ben egy magyar nagyvállalat, a Matáv volt a legnagyobb befektető. A befektetők szemében Macedónia jó lehetőségnek számít, egyik interjúalanyom szavait idézve: “az országnak van hová fejlődnie, ezért vonzza majd a külföldi befektetőket ”! A gazdasági fellendülést segíti a 2003-ban szerzett WTO tagság, az OECD12 országokkal alapított Stabilitási Paktum és a 2001-ben EU-val kötött Stabilizációs és Társulási Megállapodás, mely a csatlakozáshoz vezető első lépést jelenti Macedónia számára.

12

Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet

23


24

2. 3 Macedónia külkereskedelme és külgazdasági kapcsolatai 2.3.1 Külkereskedelmi árucsereforgalom Macedónia követte a WTO alapelveket és megkezdte a kereskedelmet akadályozó mennyiségi korlátok lebontását, kereskedelemliberalizáló lépéseket tett. A WTO csatlakozási tárgyalások sikeresen befejeződtek és Macedónia, mint új tag köteles megfelelni az elvárásoknak. A sikeres csatlakozás után várható, hogy a vám átlagértéke eléri a 8,07 %-ot. 2002 június 20-án a Parlament elfogadta a Külkereskedelmi Törvényt, ezzel teljesült a WTO szabályozások, illetve a GATT13 elvek és a macedón kereskedelempolitika összehangolása. A törvény meghatározza és szabályozza azokat a feltételeket, melyek meghatározzák milyen lépéseket lehet tenni. Ez alatt értetendő: a hazai termelés védelme az importtal szemben; dömping elleni lépések. A vámtarifákra vonatkozó törvény hatására az átlag vám 15,23 %-ról, 14,47 %-ra lett visszaszorítva. Az ország külkereskedelmi árucsere forgalma a rendszerváltás után fokozatosan növekedet. Külkereskedelmi forgalmának 80%-át a bilaterális és multilaterális szabadkereskedelmi megállapodások kedvezményes feltételei mellett bonyolítja. Több szabadkereskedelmi

megállapodást

is

kötött

szomszédaival

és

legfontosabb

kereskedelmi partnereivel. Bulgáriával 1999. október 13-án írta alá a megállapodást és 2000 január 1-én léptette hatályba. Ukrajnával 2001-ben írta alá szabadkereskedelmi megállapodását, ilyen jellegű szerződést Törökországgal is kötött. Ezen kívül Albániával, Bosznia és Hercegovinával, Horvátországgal, Szlovéniával, Szerbia és Montenegróval kötött még szabadkereskedelmi megállapodást. Romániával még folynak, míg Magyarországgal sikertelenül értek véget a tárgyalások. Az EFTA-val aláírt megállapodás 2001. január 1-től lépett hatályba.

13

Általános Kereskedelmi és Vámtarifa Megállapodás

24


25

Az Európai Unióval először 1997. április 29-én Együttműködési Megállapodást kötött. Később, 2001-ben a macedón állam kifejezte társulási szándékát és 2001 április 9-én az EU tagállamai és Macedónia aláírták a Stabilizációs és Társulási Szerződést. A macedón külkereskedelmi árucsereforgalom 2000-ben érte el csúcsát, majd a rá következő két évben csökkenő tendenciát mutatott az érték. A külkereskedelmi forgalom értékének változását a 4. táblázat szemlélteti. 4. Táblázat: Macedón külkereskedelmi árucsereforgalom változása 1994-2002 (Érték: Mrd USD) Macedón külkereskedelemi árucsereforgalom Év

1994

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Export

1,08

1,22

1,15

1,20

1,30

1,19

1,32

1,16

1,01

Import

1,27

1,42

1,46

1,59

1,91

1,78

2,09

1,69

1,76

Forgalom

2,35

2,64

2,61

2,79

3,21

2,97

3,41

2,85

2,76

-0,19

-0,2

-0,31

-0,39

-0,61

-0,59

-0,77

-0,53

-0,75

Mérleghiány

Forrás: Macedón Állami Statisztikai Hivatal (http://www.stat.gov.mk )

Macedóniában a függetlenné válás óta a külkereskedelmi forgalomban egyaránt nőtt a bevitel és a kivitel mennyisége és értéke is. Az árcsereforgalom dinamikája 2000-ben volt a legnagyobb: 3,4 Mrd USD. A teljes forgalomból az export 38,8 %-kal, illetve 1,32 Mrd USD-al részesedett, míg az import a forgalom 61,2 %-át tette ki. A 2001-ben történt politikai incidens hatására drasztikusan csökkent a következő években a külkereskedelmi forgalom. 2001-ben a macedón export 12,4 %-kal, az import 19 %-kal volt kevesebb, mint 2000-ben. 2002-ben további visszaesés következett be. A macedón forgalom értéke 2,7 Mrd USD volt, 2,3 %-kal kevesebb, mint 2001-ben. Az export értéke 13,2 %-kal csökkent, az import ugyanakkor 4 %-kal nőtt. A kivitel leginkább a ruházati cikkek, a vas és acél területén esett vissza, míg a behozatalban a visszaesés az ásványi üzemanyagok, a nyersvas és acél, valamint a feldolgozásra váró

textíliák

területén következett be.

25


26

Macedónia legfontosabb kereskedelmi partnerei az exportban Németország, Szerbia és Montenegró, Görögország, Olaszország, Oroszország és az USA. A kivitelben leggyakrabban a dohányipari termékek, az italok, az élelmiszer termékek, a vegyesipari termékek, a vas és acél nyersanyagok fordulnak elő. Az importban a legjelentősebb partnerek Németország, Görögország, Szerbia és Montenegró, Oroszország, Szlovénia és Olaszország. A behozatalban leggyakrabban a gépek és felszerelések, a vegyipari termékek, az üzemanyagok és az élelmiszeripari termékek szerepelnek. A külföldi országok macedón külkereskedelmi forgalomban való részvételét a függelékben szereplő 5. ábra szemlélteti. A macedón külkereskedelmi árucsereforgalom alakulását ország-csoportokra bontva a következő 5. táblázat mutatja be. 5. Táblázat: Macedónia külkereskedelmi forgalma ország-csoportok szerint Macedónia külkereskedelmi forgalma ország-csoportokkal Ország csoportok

Export (%)

Import (%)

EU

47,2

39,1

EFTA14

6,2

1,5

Egyéb fejlett országok

10,2

7,9

4,5

26,9

Fejletlen országok

0,1

0,3

Fejlődő országok

1,0

5,0

Volt jugoszláv tagállamok

30,8

19,3

Közép-kelet európai országok

Forrás: Macedón Állami Statisztikai Hivatal

Az Európai Unió továbbra is Macedónia legnagyobb kereskedelmi partnere. A macedón export 47,2 %-a irányul az EU országaiba, míg az import forgalom 39,1 %-a realizálódik az EU-ból. 14

Európai Szabadkereskedelmi Megállapodás

26


27

Második helyen a volt jugoszláv köztársaságok állnak, exportrészesedésük 30,8 %-os, míg az importból 19,3 %-kal részesedtek. Az EFTA országok szerepe a macedón kereskedelemben kicsi, de az oda irányuló kivitel nőtt. Ez a növekedés a 2001 január 01-én hatályba lépett szabadkereskedelmi megállapodásnak köszönhető. Az EFTA-ba irányuló kivitel 2000-ben 2,9 %-os volt, 2001-ben ez az érték elérte a 6,2 %-ot, míg az import 1,5 %-os volt. A kelet- és a közép-európai országok piacára a macedón export 4,5 %-a irányult, viszont importjának 26,9 %-át ezekről a piacokról hozza be. Az árucsere forgalom visszaesésével együtt csökkent a külkereskedelemi mérleg hiánya. A külkereskedelmi deficit Svájc, USA és Szerbia és Montenegró estében a legkisebb értéket mutatja. Míg az Oroszországgal, Szlovéniával és Bulgáriával bonyolított kereskedelmi forgalom esetében a hiány a legnagyobb értéket éri el. Macedónia tíz legnagyobb kereskedelmi partnerei rangsorolva: Németország, Szerbia és Montenegró, Görögország, Oroszország, Olaszország, USA, Szlovénia, Bulgária, Horvátország és Svájc. A Macedón Köztársaság külkereskedelmi áruforgalmával mindig is kis részt foglalt el a világkereskedelemben. A 6. táblázatban látható grafikon mutatja, hogy a függetlenné válás óta hogyan növekedett folyamatosan a behozatal 1993-ban 0,04 %-os volt az import, ami 2002-re 0,01 % ponttal emelkedett. A kivitel mennyisége kis mértékben növekedett, de a növekvő világexporttal nem tudott lépést tartani, ezért a világkereskedelemben való részesedése csökkent. Az export 1993-ban 0,04 %-ot ért el és 2002-re 0,01 % ponttal esett vissza a világexportban való részvétel. Ezzel együtt gyarapodott a külkereskedelmi mérleg hiánya is, mely 1993-ban 0,1 % volt, 2002-re pedig elérte az 1,2%-ot.

27


28

6. Táblázat: Macedónia külkereskedelme a világgal és részesedése a világkereskedelemben

Forrás: http://wwww.europa.eu.int/com/trade/issues/bilateral/date.htm , 2003.10.10

A macedón parlamentnek 2003. március 31-ig kellett ratifikálni a WTO csatlakozási jegyzőkönyvet. 2003. április 4-én a Köztársaság hivatalosan a WTO 146. tagja lett. Az érzékeny termékekre vonatkozó vámok lecsökkentéséhez hétéves átmeneti időt kapott. A világgal való szorosabb gazdasági és politikai együttműködés érdekében, az 1999-es koszovói háború lezárását követően a világ fejlett és fejlődő országai közösen létrehozták a Stabilitási Paktumot15 . Célkitűzései között szerepel, hogy különböző programok megvalósítása révén elősegítse a tartós béke megteremtését a délkeleteurópai térségben, előmozdítsa a gazdaság felvirágoztatását, ösztönözze a térség államai közötti együttműködést, szem előtt tartva a későbbi EU-csatlakozás lehetőségét. Az SP cél-országai: Albánia, Bosznia és Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Jugoszlávia, Macedónia, Moldávia és Románia.

15

A továbbiakban SP-nek tüntetem fel

28


29

Az SP keretében három ún. munkaasztalt hoztak létre: I. Munkaasztal - Demokratizálás és emberi jogok, II. Munkaasztal - Gazdasági kérdések III. Munkaasztal -Védelmi és biztonsági kérdésekkel, valamint bel- és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó al-asztalok. A három munkaasztal tevékenységének politikai koordinációja a Regionális Asztal feladata. Az I. Munkaasztal tevékenységi területe a helyi demokrácia és a határon átnyúló együttműködés elősegítése. Ebben a munkaasztalban az egyik társelnöki tisztet Magyarország tölti be. A magyar társelnökséghez kapcsolódóan több kisebbségi témájú konferencia megrendezésére került sor Budapesten.

A II. Munkaasztal keretei között Magyarország képviselői rendszeresen és aktívan részt vesznek a Trade Liberalisation and Facilitation16 (TLF) és az Investment Compact17 (IC) munkacsoportok tevékenységében. Konferenciákon és gazdasági fórumokon együtt koordinálják a különböző munkacsoportokban folytatott tevékenységet a magyar résztvevőkkel. Magyar résztvevő

alatt

értetendő:

Gazdasági

és

Közlekedési

Minisztérium, más társtárcák, ITD Hungary, Gazdasági Versenyhivatal, kamarák és egyéb szakmai szervezetek.

A III. Munkaasztal keretei között Magyarország aktívan segíti a két al-asztal munkáját. Az egyik al-asztal kereteiben Magyarország Hollandiával közösen szervezett workshopot a kézi- és könnyűfegyverek témájában. A második al-asztal kereteiben, egy magyar katonai szakember oktatóként vesz részt a Horvátországban létrehozott fegyverzet-ellenőrző központ munkájában.

16 17

Kereskedem Liberalizálása és Előmozdítása Beruházási Egyezmény

29


30

A Stabilitási Paktum a 2002. év során kijelölt hat, prioritást élvező területet. Ezek a prioritások meghatározzák a szervezet 2003. évi tevékenységét: 1.

A helyi demokrácia és a határon átnyúló együttműködés területén az

önkormányzatok közötti együttműködés továbbvitele, a helyi demokrácia megerősítése. 2.

A média vonatkozásában a független média, illetve a jogi háttér

megteremtése. 3.

Az

infrastruktúra-fejlesztésnél

a

regionális

megközelítés,

a

társfinanszírozás ill. helyi szerepvállalás, az épített infrastruktúra, az energetika és a telekommunikáció fejlesztése. 4.

A kereskedelem és befektetés kérdéskörében a befektetésbarát környezet

megteremtése,

további

szabadkereskedelmi

egyezmények

megkötése,

tapasztalatok átadása és a fenntartható fejlődés ösztönzése. 5.

A népességvándorlás kérdésének kezelésében a menekültek és a migráció

kezelésére hivatott stratégia minél eredményesebb végrehajtása. 6.

A szervezett bűnözés elleni fellépésnél a közös fellépés, a bukaresti

bűnüldözési központ szerepének növelése, az Europollal18 való együttműködés. A prioritást élvező pontokon túl az SP több más projekt koordinációját is ellátja. E projektek közé tartoznak az oktatással és ifjúsággal kapcsolatos kérdések, a parlamenti együttműködés, az emberi jogok és nemzeti kisebbségek, a környezetvédelem, a katasztrófavédelem, a kézifegyverek stb. A térség országai egyetértenek abban, hogy a délkelet-európai régió stabilitásának, prosperitásának megteremtése hosszú-távú folyamat, amelyben az SP-nek továbbra is nagy szerepe van. Magyarország továbbra is támogatja az SP alapvető céljának megvalósulását egy politikailag és gazdaságilag stabil Délkelet-Európa kialakulása érdekében.

18

Európai Központi Bűnügyi Rendőrségi Szervezet

30


31

2.3.2 Külföldi működő tőke áramlás A közelmúltban történt biztonságpolitikai incidens miatt, a befektetők elvesztették bizalmukat és befektetési kedvüket a térségben. A beruházók bizalmának megnyerése és a külföldi tőke beáramlás elősegítése érdekében a macedón kormány szeretné egyszerűsíteni a beruházási folyamat jóváhagyását. Ezt legjobban egy teljes reformmal tudja elérni, amely tartalmazza: a beruházásokra vonatkozó törvények felülvizsgálatát; adókedvezmények bevezetését; a vámadminisztráció és a pénzügyi rendszer megreformálását. Az országba irányuló külföldi beruházások elsősorban az ország privatizációs folyamatán keresztül valósulnak meg. A kormány létrehozott egy ún. Privatizációs Irodát, melynek fő feladata a beruházás ösztönzés és a privatizációs folyamatok lebonyolítása. Az Iroda stratégiákat dolgoz ki és előadásokat szervez. Előadásain bemutatja a macedón gazdaságot, ismerteti az Iroda célkitűzéseit, bemutatja a privatizációs folyamatot, a jelenlegi külföldi beruházások állását és eddig elért eredményeket. Felsorolja a befektetések számára kedvező gazdasági szektorokat és iparágakat és ismerteti a befektetések számára előnyős feltételeket, mint például jól képzett olcsó munkaerőt. A tőkeforgalom növekedésével nagy valószínűséggel növekszik a foglalkoztatottak száma, így megoldódna az egyik legnagyobb macedón gazdasági probléma, azaz csökkenne a munkanélküliség. A macedón statisztikai hivatal közlése szerint az 1991-1999-es időszakban 201 millió USD értékű külföldi működőtőke jött be az országba. A macedón működő tőke befektetések 1997-ig csak évi 10 millió USD nagyságrendben mozogtak, ezt követően 1997-ben 16 millió USD volt. 1998-ban ez az érték a tízszeresére nőtt, majd 1999-ben 32 millió USD-re esett vissza a befektetések száma. 2000-ben a befektetési kedv újra nőt és 2001-ben 443 millió USD értékű tőke áramlott az országban, eddig ez volt a legnagyobb értékű tőkeimport Macedóniában. Ennek ellenére, a külföldi működő tőke forgalom még alacsony szinten van.

31


32

A legjelentősebb beruházó országok: Németország, Olaszország, Görögország, Hollandia, Anglia, Törökország, USA, Franciaország, Ausztria, Spanyolország, Svájc, akik az összes külföldi beruházások több mint 90 %-át adták. A legtöbb külföldi befektetés vegyes vállalat formájában valósul meg. A legjelentősebb beruházások a gipsz, üvegipar, szupermarketek, dohányipar, textilipar, és az élelmiszer-feldolgozás területein realizálódnak. 1999-ben a macedón kormány elismerte Tajvant és együttműködési megállapodást írt alá. Jelentős beruházások beindítását várták, azonban eddig csak kisebb segélyek, hitelek érkeztek. Ezen kívül egy ipari zóna létrehozásáról szóló megállapodás is született, amely nem valósult meg. A macedón gazdaságba bevont külföldi működő tőke értéke 2002-ben 77,5 millió USD volt. A legtöbb tőke Görögországból jött: 44,1 millió USD. Ezen kívül a következő országok ruháztak be: Bulgária 4,8 millió USD-t, USA 4,1 millió USD-t, Szlovénia 3,9 millió USD-t, Ciprus 3,9 millió USD-t és Szerbia és Montenegró 2,9 millió USD-t. A kormány beruházás ösztönző politikáját segíti a Stabilitási Paktum keretein belül létrehozott II. Munkaasztal. A II. Munkaasztalban szereplő IC beruházásösztönző és fejlesztő stratégiát dolgozott ki a dél-kelet európai országok számára, mely a 2003-2004 időszakban kerül megvalósításra. A stratégia Macedóniára vonatkozó részében tartalmazza: a külföldi közvetlen beruházásoknak megfelelő intézményi keret kialakítását; a pénzügyi tranzakciókra kivetett 0,5 %-os adó eltörlését; a Verseny Törvény módosítását. A Macedóniában megvalósításra kerülő stratégia első részének kivitelezése folyamatban van. Az adó eltörlésre vonatkozó második részét sikeresen teljesítették, míg a stratégia harmadik része még megvalósításra vár. A stratégia része volt az IMF-fel folytatott 3 éves tervről szóló tárgyalások újraindítása 2003-ban. A tárgyalások 2003 februárjában sikeresen lezárultak egy szerződés aláírásával. Ezzel lehetőség nyílik a 2002-es „Donor konferencián” felajánlott alapok felhasználására. Az előző kormány nem teljesítette az előírt feltételeket, ezért a felajánlott donor alapokat befagyasztották. Ebből kifolyólag Macedónia eddig nem részesülhetett az alapokból.

32


33

Sok időre lesz szüksége a kormánynak, míg visszanyeri a külföldi befektetők bizalmát, ezért célszerű először a már jelenlévő befektetők rokonszenvét visszanyerni. Ezt, legjobban a kormány tisztességének és a törvény szerepének erősítésével lehet elérni. A befektetők számára előnyös lehet, hogy a tulajdonjogra kevés korlátozás van. A legtöbb szektorban megengedett a 100 %-os külföldi tulajdon. Egy külföldi személy ugyanolyan vállalat típusokat hozhat létre, mint egy macedón állampolgár. A Média Törvény szerint a rádió vagy TV részvénytársaság estében a külföldi részvényes nem birtokolhat 49 %-nál magasabb arányban részvényeket. A banki szektorban nincsenek ilyen jellegű kikötések. A külföldi személy a

vonatkozó tulajdonjogok szerint

vásárolhat ingatlant, de a beépített földterület nem kerülhet a tulajdonába. A Mezőgazdasági Törvény szerint a külföldi személy hosszútávra bérelheti a földet az államtól. A szabadkereskedelmi megállapodások és a WTO tagság teljesen liberalizálttá teszi a macedón export- és importfeltételeket. A külföldi beruházások támogatása alól kivétel a hadipar, a fegyverkereskedelem, a gyógyszer-kereskedelem, a történelmi nevezetességek és a kulturális örökségek. A közvetlen külföldi beruházások elsősorban a feldolgozóiparba, a vaskohászatba, a cementtermelésbe, a nyersolaj feldolgozásba, az élelmiszer- és italtermelésbe, a textiliparba, a bank és biztosítási szektorba irányulnak. 2002-ben az öt legnagyobb külföldi beruházó vállalat Macedóniában: olajfinomító cég, Hellenic Petroleum - Görögország; vaskohászati cég, Balcan Steel – Lichtenstein; kereskedelmi cég, East West Trade Wienna - Ausztria; biztosítási cég, QBE Inter Insurance Ltd London - Egyesült Királyság; fémfeldolgozó ipari cég, Kupp Ball Németország.19 A Stabilitási Paktum-ban való közös részvételnek köszönhetően, együtt az OECD országokkal Magyarország is sokat segít déli szomszédjainak, többek között Macedóniának is.

19

Forrás: Stability Pact - IC , Third Edition , March 2003 (Stabilitási Paktum – Beruházási Egyezmény, Harmadik kiadás, 2003. március)

33


34

3 Macedónia helye a világban 3. 1 Politikai együttműködés ENSZ Macedónia függetlenné válása óta aktívan részt vesz a világ országainak békés együttműködését segítő nemzetközi szervezetek munkájában. A világszervezetekhez való csatlakozási tendenciája 1993-tól vált intenzívvé. Első ilyen jellegű csatlakozása a politikai nemzetközi szervezetekhez 1993 április 8-án történt, amikor az ENSZ teljes jogú tagja lett. EBESZ, Európa Tanács 1995-ben két csatlakozást is végrehajtott. Először az EBESZ20 tagjává vált, majd november 03-án az Európa Tanácsa tagja lett. Európai Unió 2001–ben a macedón állam bejelentette társulási szándékát az Európai Unióhoz. A délkelet európai térség országai között elsőként Macedónia írta alá a Társulási és Stabilizációs Szerződést. Az Európai Unió és Macedónia kapcsolatát a 4. pontban részletezem.

3. 2 Pénzügyi együttműködés Nemzetközi Valutalap A Köztársaság nemcsak a politikai együttműködésben aktív kapcsolatba lépett a gazdasági és pénzügyi világszervezetekkel is. Első ilyen jellegű lépése az 1992. december 14-i IMF csatlakozási jegyzőkönyv aláírása. A Macedón állam és az IMF kapcsolata az évek folyamán intenzívebbé vált. A gazdasági és pénzügyi reformokhoz, az infrastruktúra felújításához, a szegénység visszaszorításához az országnak hitelre volt szüksége.

20

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

34


35

Első stand-by hitelről szóló szerződését 1995. május 5-én írta alá Macedónia. A szerződés évente kerül felújításra. Legutóbb 2003. április 30-án ült össze az IMF a macedón képviselőkkel, amikor a 20 millió SDR értékű stand-by hitelszerződés lejáratát 2004 július 15-ig hosszabbították meg.21 Párizsi Klub Macedónia, mint volt jugoszláv tagállam kétszer fordult hitelért a Párizsi Klubhoz. Először 1995-ben, majd 2000. szeptember 11-én, amikor már ad-hoc bánásmódban részesülhetett a Klub részéről. Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank Az

EBRD22 nemzetközi erőfeszítéseket tesz, hogy segítse a Macedón strukturális

reformok

lebonyolítását,

a

magán

vállalti

szektor

erősítését,

a

kormány

gazdaságfellendítő tevékenységét, a munkanélküliség csökkentését és az Európai Unióval aláírt Stabilizációs és Társulási Egyezmény megvalósítását. A banki szektor megreformálásával segíti a kis- és közép vállalatok hitelhez jutási lehetőségeit. Az EBRD a nem banki szektorokat is vizsgálja az együttműködési területek bővítése céljából. Fontos szerepet játszik a kormány beruházást ösztönző politikájában, övé a főszerep a kormány és a külföldi befektetők közötti párbeszéd lebonyolításában. A közvetlen beruházások terén 1993 és 2002 között 24 projektet hajtott végre, összesen 255 millió EUR értékben. Regionális befektetésekből 3 projektet hajtott végre 1998 és 2002 között, összesen 2 millió EUR értékben.23

21

Forrás: www.imf.org , 2003.11.14 Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank 23 Forrás: www.ebrd.org , 2003.11.14 22

35


36

Világbank Az IBRD24 tagsághoz feltétel az IMF, az IFC, az IDA és a MIGA tagság. Macedónia megfelelőnek bizonyult a feltételek teljesítésében, és így a Világbank tagja lett. Csatlakozott az előbbiekben említett Nemzetközi Valutaalaphoz, a Nemzetközi Pénzügyi Társasághoz (IFC), a Nemzetközi Fejlesztési Társuláshoz (IDA), a Nemzetközi Beruházásvédelmi Ügynökséghez (MIGA) és a Beruházási Vitákat Rendező Nemzetközi Központhoz (ICSID). Az IBRD célja elsősorban a szegénység visszaszorítása, az életkörülmények javítása, az állami és magánszférák külföldi kapcsolatépítésének segítése. A Világbank Macedóniában irodát tart fenn Skopjéban.

3. 3 Gazdasági együttműködés Világkereskedelemi Szervezet A gazdaság fellendítésének reményében Macedónia benyújtotta a WTO-hoz csatlakozási kérelmét. A két és féléves tárgyalási folyamat 2003-ban zárult le, a csatlakozási szerződés aláírásával. A WTO tagságból származó előnyt a GATT alapelvek jelentik. Macedóniában érvénybe lép a diszkriminációmentesség. A külföldi termékek és a hazai termékek azonos bánásmódban részesülnek a macedón piacon. A mennyiségi és nem mennyiségi korlátok lebontására az állam hét év teljesítési időt kapott. A bilaterális tárgyalások lezárásában 2002-ig Norvégiával, Svájccal, Japánnal, Lettországgal, Kanadával, Ausztráliával, USA-val és Horvátországgal jutott megállapodásra. Az Európai Unióval és Malajziával közvetlenül a csatlakozási tárgyalások lezárta előtt néhány hónappal alá írta a kétoldalú együttműködési szerződést. Véleményem szerint Macedónia számára a WTO tagság nagy jelentősséggel bír, mert segíti az ország nemzetközi munkamegosztásba történő bekapcsolódását, hozzájárul a macedón gazdaság liberalizációjához és egyben a piacgazdaság kiépítéséhez.

24

Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank

36


37

3. 4 Regionális együttműködés Stabilitási Paktum Macedónia

részt

vesz

a

dél-kelet

európai

régió

gazdasági

és

politikai

együttműködésében, ez a Stabilitási Paktum keretein belül nyilvánul meg. A Stabilitási Paktum bemutatását a 2.2.1 pontban fejtettem ki részletesen. Mint már említettem, az SP célja a dél-kelet európai régióban megteremteni a biztonságos és hatékony határon átnyúló együttműködést a régió országai között. Az SP cél-országai szabadkereskedelmi

megállapodásokat

írnak

alá

egymással.

bilaterális

Tapasztalataik

kicserélésével segítik egymást az Euró-atlanti csatlakozások előrehaladásában. Macedónia esetében Románia az, aki átadja EU-s és NATO felkészülési tapasztalatait.

Délkelet-európai Kezdeményezés A dél-kelet európai térség országai közötti együttműködés előmozdítására és a régió stabilitásának erősítésére létrehoztak egy másik hasonló szervezetet, a Délkelet-európai Együttműködési Kezdeményezést.25 A SECI célja a délkelet-európai térség országai közötti együttműködés előmozdítása, a régió stabilitásának erősítése. A szervezet fontos szerepet tölt be a bűnüldözés és a gazdasági együttműködés területén. A térség országain kívül az USA is aktív szerepet vállal a szervezet munkájában.

A térség biztonságának erősítéséhez a SECI bűnüldözési központot alapított Románia fővárosában, Bukarestben, amely 2000 decemberében kezdte meg működését. Munkájával tevékenyen hozzájárult a térség biztonságának erősítéséhez. A szorosabb gazdasági

kapcsolatok

kiépítésének

érdekében,

a

SECI

keretei

között

a

kereskedelemfejlesztés, a szállítás és az energetika területén folyik együttműködés a térség államai között. Célja a délkelet-európai térséggel való üzleti kapcsolatok ápolása és előmozdítása. Tevékenysége a közlekedési-szállítási viszonyok könnyítését célozza meg. Figyelmet fordít a térség országainak villamosenergia-hálózatának egységes rendszerré való kiépítésére.

25

A továbbiakban SECI-nek tüntettem fel

37


A

SECI

munkájában

Magyarország

is

aktívan

részt

vesz.

A

38

Magyar

Külügyminisztérium saját stratégiát dolgoz ki a társtárcák és intézmények megfelelő tájékoztatásával és bevonásával.

Közép-európai Kezdeményezés Újabb példa a regionális együttműködésre a térség egyik legrégebbi szubregionális társulása, a Közép-európai Kezdeményezés26. A szocialista rendszer bukása után, 1989ben Magyarország, Ausztria, Olaszország és Jugoszlávia vezetői találkoztak Budapesten és aláírtak egy politikai, gazdasági, kulturális és tudományos együttműködésről szóló kezdeményezést.

Később

a

KEK

új

tagokkal

bővült,

Csehszlovákiával

és

Lengyelországgal. Majd Jugoszlávia szétesése után a volt jugoszláv tagállamok is társultak, úgy mint Bosznia és Hercegovina, Szlovénia és Horvátország. 1993-ban Csehszlovákia felbomlása után Macedónia is belépett tizedik tagként a szervezetbe. Később még hét új taggal bővült a KEK. Az új tagok között van Albánia, Bulgária, Ukrajna, Románia, Fehéroroszország és Moldávia. 2000-ben történt az utolsó bővítés, ekkor lépett be Szerbia és Montenegró, mint 17. KEK tag. A 2004-es EU csatlakozás új helyzet kialakulásához vezet a KEK-en belül. A tagok összetétele megosztott lesz, hét EU tagországból és tíz nem-EU tagból fog állni a KEK. A KEK aktívan együttműködik a többi nemzetközi szervezettel, mint az EU, OECD, EBESZ, Európa Tanács és az ENSZ. A KEK célja egy szorosan együttműködő, békés, egységes Európa létrehozása. Olyan Európa, ahol az euró-atlanti csatlakozások és a fejletségi szintek differenciája által okozott választóvonalak eltűnnek. Célkitűzései között szerepel a tagországok közötti együttműködés erősítése. Segíteni a tagok európai integrációs felkészülését és véghezvitelét, támogatni az átalakulást a rendszerváltó országokban.

26

A továbbiakban KEK-nek tüntetem fel

38


39

Ohrid-Adria Csoport Macedónia számára az egyik legfontosabb szubregionális együttműködés az OhridAdria Csoport ill. ismertebb nevén a Tiranai Kezdeményezés. A Csoport tagjai: Albánia, Horvátország és Macedónia. A Tiranai Kezdeményezést a három balkáni ország 2003 januárjában alapította. Célja a tagok közötti szorosabb együttműködés és a közös felkészülés a NATO és EU csatlakozásokhoz. NATO Az Ohrid–Adria Csoport országai 2002-ben a prágai NATO csúcson bejelentették csatlakozási szándékukat. Ismert, hogy a NATO csatlakozás egyik feltétele a működő regionális együttműködés, ennek hatására a három balkáni ország létrehozta az előbbiekben kifejtett Tiranai Kezdeményezést. George Robertson27, a NATO főtitkára örvendetesnek tartotta ezt a hírt. A főtitkár véleménye szerint az említett három ország jól indított, és ha Macedónia és Albánia nem is szerepel a hét meghívott ország listáján, a NATO kapuja mindig nyitva marad az új jelöltek előtt. Albánia és Macedónia előtt nagy feladat áll: meg kell erősíteniük a határbiztonságot, hatékonyabban kell fellépniük a szervezett bűnözés ellen, további hadi reformokat kell hozni és meg kell erősíteniük a demokráciát. A Tiranai Kezdeményezés országai jelen lesznek a 2006-os törökországi NATO csúcson és abban reménykednek, hogy megkezdhetik csatlakozási tárgyalásukat.

Macedónia a NATO számára fontos stratégiai pont, hiszen ezen a térségen keresztül húzódik a Kaszpi-tengertől kiinduló nagy olajvezeték. A szervezet számára fontos, hogy tagországaiban béke uralkodjon, hogy a Kosovoban található bázisa, mely a világ legnagyobb NATO bázisa biztonságban legyen.

27

Forrás: http://www.balkantimes.com , cikk: Robertson tells Albania, Macedonia NATO door remains open, 2002.11.29 („Robertson kijelenti Albánia és Macedónia számára, hogy a NATO kapu nyitva marad”)

39


40

A Dnevnik című macedón napilap 2003 november 7-i számában olvasható a macedón államfő kijelentése, miszerint a kosovoi státusz kérdés megoldására csak az ország NATO csatlakozása után kerülhet sor. Az USA arról biztosította Macedóniát, hogy az euró-atlanti csatlakozása során teljes támogatását elvezheti28. Véleményem szerint a NATO tagság garanciát jelent a macedón szuverenitás számára és – tekintve a korábban említett gyakran volt etnikai-politikai villongásokat – ez egyben a fennmaradás biztosítéka lehet. Ezért olyan fontos a Macedón államnak, hogy minél előbb teljesüljön kívánsága, azaz NATO tag legyen.

28

Forrás: http://dnevnik.com.mk , cikk: „Prvin nie vo NATO, potoa resavanje na statusot na Kosovo”, Dnevnik c. napilap 2003.11.07 (Először mi a NATO-ba, majd utána a Kosovoi státusz kérdés megoldása)

40


41

4 Macedónia és az Európai Unió kapcsolata Macedónia kicsi és könnyen sebezhető ország, melynek szüksége van egy nagyhatalmú támogatóra, ezt remélte megtalálni az USA-ban. A macedón nép érzelmeiben egy különös, az USA-hoz való kötödés tapasztalható. A közelmúltban jelentős macedón csoportok nyilvánították ki óhajukat, miszerint országukat az USA 53. tagállamának tekintik. Az óhaj a generációk óta tartó szegénységből való „kitörés” miatt volt. Ez eredményezte azt, hogy a 30 éven aluliak korosztálya – kivétel nélkül – beszéli az angol nyelvet, a 30 év felettiek közül pedig minden második vagy harmadik ember, magyarországi

viszonyokkal

összehasonlítva

kiemelkedőnek

számít.

A

TV-

csatornákon, mozikban szinte kizárólag amerikai filmeket vetítenek, ami az angol nyelv elterjedését tovább segítette, annál is inkább, mivel Macedóniában nem szokás a filmek szinkronizálása, sem a mozikban, sem pedig a TV-ben. A további amerika-kötődés motívuma a kint élő, viszonylag nagyszámú macedón kivándoroltak által létrehozott települések, ennek következtében majdnem minden harmadik macedón családnak él rokona az USA-ban. Macedón, illetve délszláv hagyomány a fiatal házasember „szerencsepróbálása” két-három évig külföldön. A „szerencsepróbálás” hagyományát a macedón kultúra megőrizte néptáncában, népzenéjében és irodalmában egyaránt. A kivándorlások oka a X. század elejére, még a török uralom alatti szegénységhez vezethető vissza és a XX. század elején váltak intenzívebbé. Rengeteg család, rokon kint maradt és ott folytatta az életet. Mai napig megmaradt

az a tendencia, hogy a fiatalok kimennek

tanulmányokat

egy vagy több évre

folytatni, vagy csak szerencsét próbálni. A szigorított USA

bevándorlási-politika miatt az utóbbi években egyre nehezebben jutnak ki az emberek. Akármennyire is szerettek volna a macedónok az USA részévé válni, ez utópia volt. Ennek ellenére az USA ígérete szerint maximális segítséget nyújt Macedónia számára, támogatja euró-atlanti csatlakozását és segíti EU–ba jutását.

41


42

A macedónok számára a szuverenitás igen kényes kérdésként szerepelt a történelem során, hiszen utoljára Nagy Sándor idején létezett önálló államként. Azóta folyamatosan valakihez tartozott. Végül 1991-ben újra elnyerte önállóságát. Fiatal államként szüksége van egy erős támogatóra, aki segítene biztosítani szuverenitását. Ezért szorgalmazza az állam a NATO-hoz és EU-hoz való csatlakozását. Ennek tudatában Macedónia elsőként mutatott együttműködési készséget. Ez részben annak is tulajdonítható, hogy az EU-tagállamok között szerepelnek Macedónia legnagyobb kereskedelemi és beruházó partnerei, vagyis a tradicionális gazdasági kapcsolatok már régóta fenn állnak.

4.1 Macedónia és az EU kapcsolatának alakulása 1996 – 2001 A függetlenné vált Macedón Köztársaság, miután rendezte belügyeit és elkezdte rendszerváltó folyamatát, felvette a kapcsolatot az Európai Unióval. A kapcsolat 1996ban vált szorosabbá, amikor Macedónia jogosultságot nyert a PHARE programban való részvételre. 1996-ban és 1997-ben összesen 124,4 millió EUR segélyt kapott.29 1997-ben, a regionális együttműködés ösztönzésére alapított Regionális Közeledés keretein belül, az EU Miniszteri Tanácsa felvázolta a gazdasági és politikai együttműködés követelményrendszerét. A következő év januárjában két megállapodás aláírására került sor. Az egyik, az Együttműködési

Megállapodás,

melynek

során

Macedónia

asszimmetrikus

kereskedelmi kedvezményekben részesül. A másik, a szállítás témájával foglalkozó egyezmény. Szintén ebben az évben, az nyitotta meg az EU képviseletei irodáját a macedón fővárosban, Skopjéban. 1999-ben az EU felajánlotta a „társult tag” státuszát öt balkáni ország - Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia, Szerbia és Montenegró - részére.

29

Rapcsák János - Heil Péter: PHARE- kézikönyv, Osiris Kiadó, Budapest 2000, 41. oldal

42


43

A tárgyalási előkészületek befejezte után, 2000 márciusában az EU elsőként Macedóniával kezdte meg a Stabilizációs és Társulási Megállapodásról szóló tárgyalássorozatot. A tárgyalások 2000 novemberében sikeresen lezárultak. A Stabilizációs és Társulási Szerződést 2001. április 9-én, Luxemburgban ratifikálta Macedónia és az Európai Unió. Macedónián kívül Horvátország az egyetlen, akivel az EU aláírta ezt a szerződést, Albániával viszont hamarosan megkezdődnek a tárgyalássorozatok.

4.2 A Stabilizációs és Társulási Szerződés Az Európai Unió 15 éves terve szerint 1991 és 2006 között összesen 10 Mrd EUR-t fektet a balkáni régióba: Albániába és a volt Jugoszláv tagállamokba. A katonai részvétel mellett a Stabilizációs és Társulási Szerződések aláírására is összpontosít, így támogatva a jövőbeni EU- csatlakozást. A 2001-ben a kirobbant macedón-albán konfliktus előtt az EBESZ, az EU, az Európa Tanács és a NATO által közölt nemzetközi jelentések „példamutatónak” jellemezték Macedónia több-nemzetiségű demokráciáját. Ez azért fontos, mert a többnemzetiségű demokrácia nem elterjedt jelenség a többi európai országot tekintve. Az ilyen demokrácia kezelése nehéz és kevés rá a tapasztalat, de Macedónia ebben jónak bizonyult. A kisebbségeknek joguk van saját nyelvükön tanulni az iskolákban, minden médiumban saját nyelvű csatornákat, adásokat és kiadványokat biztosíthatnak maguknak. Macedónia példamutatóan betartja az Emberi Jogi rendelkezéseket és diszkriminációmentes bánásmódban részesíti a kisebbségeket. Ezért okozott nagy meglepetést Macedónia számára az albán szakadárok által kikövetelt 2001-es alkotmánymódosítás. De a nemzetközi szervek megbíztak az államban, ezért történhetett az, hogy a legnagyobb zavargások közepette békésen zajlottak a társulási tárgyalások.

43


44

Az EU a kívülálló országokkal két alapelv szerint alakítja kapcsolatait: 1. Különféle kereskedelmi egyezményeket, megállapodásokat köt külső államokkal a közös kereskedelempolitika eszközeire támaszkodva. 2. Egyes kívülálló országokkal szorosabb, nemcsak kereskedelmi jellegű kedvezményes együttműködést alakítanak ki, ún. társulás viszonyt ajánl fel a kívül állók számára. A társulás fogalma szerint az EU és egy ország kölcsönös jogokat és kötelezettségeket létesítenek, közös terveket visznek véghez. A társulás révén a partner speciális piacra jutási feltételeket kap az EU-tól, ami együtt jár a szabadkereskedelemmel, illetve bizonyos estekben a leendő tagsággal. Ezen kívül különféle gazdasági és szakmai együttműködések, speciális párbeszédek, és az EU részéről nyújtott pénzügyi segélyek is kiegészítik az ilyen jellegű egyezményeket. Az elmúlt évtizedek során az EK30 eltérő formákban alkalmazta a társulási szerződést. Ebből négy fajta van, amit kiegészít egy ötödik, inkább egyoldalú preferenciális jellegű viszonynak tekinthető társulás az EU tagországok volt gyarmataival. Az öt fajta társulás között szerepel: az EFTA tagállamokkal való együttműködés; a dél-európai országokkal kötött szerződés; a Közép-kelet európai országokkal kötött Európai Megállapodások; az EU-n kívüli mediterrán országokkal való együttműködés; és a Lóméi konvenciók. A Macedóniával kötött Stabilizációs és Társulási Szerződés a dél-európai országokkal kötött szerződések típusába sorolható. Ugyanis ez a fajta szerződés a tagságot távlatilag tűzi ki, ún. evolúciós. Ilyen típusú megállapodást az EU először Görögországgal kötött, aki később 1981-ben megkapta a teljes jogú tagságot. A másik ország Törökország volt, akivel 1963-ban kötötte meg ezt a jellegű egyezményt, de csak vámunió jött létre. Az ok a gazdasági és politikai intézményrendszer elmaradottsága és a jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek miatt nem várható jelentős előrehaladás a közeljövőben. Ez igaz a balkáni országokra is.

30

Európai Közösségek

44


45

Az EU célja a béke, stabilitás, szabadság és gazdasági fellendülés megteremtése a délkelet európai térségében. A szóban forgó országok között van Albánia, Bosznia és Hercegovina, Horvátország, Macedónia és Szerbia és Montenegró. A cél eléréséhez az EU felajánlotta az országok EU-struktúrákba való teljes beépülés lehetőségét. Potenciális társult tagként tekint az öt országra, ezért mindegyiküknek felajánlott

egy

testre-szabott

stabilizációs

és

társulási

szerződést.

A

régió

kereskedelempolitikai szempontjából fontos szerepe van ennek a lépésnek az országok közötti és az országok és az EU közötti hidak megépítésében. A 2001 áprilisában Macedóniával kötött Stabilizációs és Társulási Megállapodás célja a macedón piac megnyitása és közelítése az Unió piacához, illetve a vámok és mennyiségi korlátok lebontása. A szerződést az EU 13 tagországa ratifikálta, várhatóan az év végére a maradék két tag is alá fogja írni. Mint új társult tag, Macedóniának eleget kell tennie tagságbeli kötelezettségeinek. Feladatai közé tartozik a gazdasági- és jogharmonizáció megkezdése, a szorosabb együttműködés kialakítása szomszédaival és az EU–val való kooperáció számos témában. A Megállapodás teljes alkalmazásához szükség lesz az adminisztratív és törvényhozó rendszer megreformálására. A Stabilizációs és Társulási Megállapodás főbb témái: o a társulási folyamat; o a nemzetközi béke tiszteletben tartása és a stabilizációs folyamat biztosítása; o a Macedóniával folytatott politikai párbeszéd; o a regionális együttműködés kibővítése; o egy szabadkereskedelmi térség kialakítása; o a dolgozók szabad mozgása; o a macedón törvényhozás közelítése az EU-hoz; o egy Stabilizációs és Társulási Tanács létrehozása, melynek feladata felügyelni a szerződés megfelelő alkalmazását; o a potenciális EU-tagság kérdése; o a térségbeli stabilitás és kissebségi jogok tisztelete és betartása.

45


46

A kereskedelemmel kapcsolatos kérdések rendezésére egy Ideiglenes Megállapodást írtak alá, mely 2001 júniusában már hatályba lépett. Az Ideiglenes Megállapodás egy majdnem teljesen szabad piacra jutást biztosít a macedón termékek számára. Az EU fő céljai: -

az intézményi és adminisztratív rendszer megerősítése az államban

-

a gazdasági és társadalmi átalakulás folyamatának és a piacgazdaság megteremtésének segítése

-

az ország közelítése az EU-s szabványokhoz és elvekhez

-

az Ohridi Keret Egyezmény alkalmazására tett állami erőfeszítések támogatása

A csatlakozási kérelem benyújtását Macedónia a jövő évre tervezi, a „Concordia” békemisszió lezárta után.

4.3 Az EU békemisszió A NATO mellet az EU is aktívan részt vesz a katonai missziókban. Így a boszniai, kosovoi és a macedón békemissziókban is egyaránt. 2003. szeptember 30-án az EUROFOR hivatalosan átvette a hat hónapos „Concordia” nevű katonai művelet irányítását. Ez a küldetés az első önálló művelet az EU hadtörténetében. A művelet lejárata után új bevetés végrehajtására kerül sor - a „Proxima” rendőri misszió, melynek szervezése folyamatban van. A tervek szerint a küldetés 200 rendőrből áll majd és egy évig tart.31 Az Európai Unió számára Macedónia egyfajta tesztelő területet jelentett, ahol kipróbálhatta hatalmát egy eddig számára ismeretlen területen - egy külső ország belpolitikájában működött közre.

31

Forrás: http://balkantimes.com , cikk: EUROFOR ja prezede komandata so misijata na EU „ konkordija” od Francija (Az EUROFOR átvette az EU „Konkordia” nevű missziójának vezetését Franciaországtól”), 2003.11.08

46


47

Öt területen is sikeresnek bizonyult az EU stratégiája: a diplomácia, a válságkezelés, a közvetítő szerep, a válság utáni helyzetkezelés és a már említett békemisszió.

4.4 EU támogatások A stabilizációs stratégiát masszív pénzügyi erők támogatják, melyek által az EU a legnagyobb donorként szerepel az egész régióban. 1992 és 2000 között Macedónia összesen 475 millió EUR értékű támogatásban részesült az EU-tól. Ez Európai Bizottság kidolgozott egy CARDS nevű projektet, melynek célja a macedón integrációs folyamat segítése. A projekt keretein belül Macedónia 2001-2004 között 173 millió EUR támogatásban részesül. A támogatás elsősorban a gazdasági-társadalmi fejlesztésekre, illetve a bel-és igazságügyi területekre irányul, ezen kívül célja még a fizetési mérleg egyensúlyban tartása. Az EU támogatások különböző területekre irányulnak32: -

Az etnikumközi együttműködés erősítésére 1,5 millió EUR-t nyújtott az EU.

-

A bel- és igazságügyi területnek 42 millió EUR-t nyújt a bel- és regionális biztonság kialakítására, ez a CARDS program keretein belül zajlik.

-

A kereskedelem javítására összesen 13 millió EUR-t szánt a 2001-2004 periódusban.

-

A vállalati és pénzügyi szektor támogatására, a kis- és közép vállalatok helyzetének javítására, új munkahelyek képzésére összesen 5,6 millió EUR-t nyújtott.

-

Az oktatásban, az egyetemek közti diákcserék megvalósításában a TEMPUS program segít, szintén részt vett a tetovoi Dél-kelet Európai Egyetem megalapításában (az első macedón egyetem, ahol albán nyelven is oktatnak).

-

Az önkormányzatok decentralizációs folyamatát 2 millió EUR-val támogatja.

32

Forrás: http://www.europa.eu.int/comm/external_relations/see/fyrom/index.htm , 2003.10.10

47


-

48

Az infrastruktúra fejlesztéséhez 34 millió EUR-val járul hozzá a 20012004-es CARDS projekt keretein belül.

-

A nemzetközi közlekedési folyosók kiépítést az Európai Beruházási Bank kedvezményes kölcsöneivel támogatja.

-

Egyéb területek.

4.5 Az EU és Macedónia kereskedelemi kapcsolata 2000-ben az EU felajánlott egy autonóm kereskedelemi kedvezményt az öt balkáni országnak, köztük Macedóniának is. A kedvezményt az Ideiglenes Megállapodás valósítja meg. A Megállapodás szerint az országok termékeinek 95 %-a vámmentesen juthat be az Uniós piacra, cserébe a térség országai piacukat fokozatosan megnyitják az EU termékei előtt. Az EU célja, hogy támogassa az ország exportnövekedését, javítsa a minőségi szabványokat és a minőség-ellenőrzését. Az EU a régió legnagyobb kereskedelemi partnere. A térség importjának az 55 %-a tőle származik, míg az export 57 %-a felé irányul. Az EU által nyújtott kedvezmény hatására a régióban kétszeresére nőtt az EU-val fojtatott kereskedelemi forgalom az előző évhez képest. Fontos megemlíteni azt is, hogy a jövőbeni EU-tagok (most csak EUtagjelöltek) országai a térség második legnagyobb kereskedelemi partnerének számítanak, importrészesedésük 21 %, míg exportrészesedésük 13 %-os. 33 Míg Macedónia számára az EU az első számú kereskedelmi partner, részesedése az EU tejes kereskedelmében igen csekély. A 7. táblázat grafikonja ábrázolja a megoszlási arányokat.

33

Forrás: http://europa.eu.int/comm/trade/issues/bilateral/regions/balkans/index_en.htm, 2003.10.10

48


49

7. Táblázat: Macedónia kereskedelme az Európa Unióval


Az EU-macedón kapcsolat fellendülése által megnőtt a két fél közötti kereskedelmi forgalom is. A kereskedelmi mérleg mindig pozitívumot mutat, ami azt jelenti, hogy a Macedóniába irányuló EU export meghaladja a behozatal értékét. A behozatal nem sokat változott Macedónia függetlenné válása óta, pontosabban 2002-ben 0,6 % volt, 0,1 %-kal több mint a 1993-as érték. Sokkal nagyobb változás történt a kiviteli oldalon, ahol 2002-ben 1,0 %-ot ért el, 0,3 %-kal többet, mint 1993-ban. A külkereskedelmi mérleghiány pozitív szaldója 1995-ben kimagasló értéket mutatott, de 2002-re visszaesett az 1993-as szintre. A macedón kereskedelem kis százalékkal vesz részt az EU teljes kereskedelmében és ez az arány változatlan maradt az évek során. A 1993-2002-es periódus alatt általában 0,1 %-os volt az exportbeli és az importbeli részesedése. A kereskedelmi forgalom áruszerkezeti felbontását a függelékben szereplő 6. ábra grafikonja mutatja. A grafikonban látható, hogy a macedón termékek milyen arányban vesznek részt az EU kereskedelmében.

49


50

Az EU-ba irányuló összforgalomban szereplő macedón termékek közül a ruházati cikkek, a mezőgazdasági cikkek, a gépek és berendezések szerepelnek a legnagyobb részben. Specifikus termékként szerepelnek a nehézipari termékek. Ezeket Macedónia csak az EU tagállamok rendelésére termeli. Ide tartoznak a Németországba exportált nikkel- és acéllemezek, a francia repülőgépgyártáshoz használt alumínium lemezek és az Olaszország részére gyártott ruházati cikkek és cipők. Az EU teljes exportjából a Macedóniába irányuló termékek közül elsősorban a ruházati cikkek, a gépek, a mezőgazdasági termékek részesednek a legnagyobb arányban. Az energiahordozók és az egyéb vegyipari és szállítási anyagok kisebb mértékben fordulnak elő.

50


51

5 Magyarország és Macedónia kapcsolata 5. 1 Politikai kapcsolat A két ország viszonya rendezett, nyitott kérdések nem terhelik a kapcsolatot. A szerződéses kapcsolatokon alapuló együttműködés folyamatosan bővül. A diplomáciai kapcsolatot 1994. augusztus 29-én vette fel a két ország. Magyarország nagykövetségét 1999-ben nyitotta meg Skopje városában, viszonzásul Budapesten 2001-ben nyílt meg a Macedón Nagykövetség. A Macedón Nagykövetség ideiglenes ügyvivő vezetésével működik, és a bécsi macedón nagykövet van Budapestre akkreditálva. A magyar nagykövetség megnyitásával a kétoldalú politikai kapcsolatok gyors fejlődésnek indultak, megtörténtek az első magas szintű látogatások. 2000-ben az akkori macedón kormányfő,

majd

a

következő

évben

a

macedón

államfő

tette

tiszteletét

Magyarországon. Magyar részről Macedóniába elsőként Martonyi János, volt külügyminiszter tett látogatást 2001 áprilisában. A látogatása alkalmával két bilaterális megállapodás született: a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházások védelméről. A Macedóniában kialakult biztonságpolitikai válság eredményezte a macedón belügy- és védelmi miniszter magyar kollegáiknál tett budapesti látogatásait. A 2002. év a választások éve volt mind két országban, ezért az ekkorra tervezett diplomáciai látogatásokat a következő évre halasztották, így 2003 lett a magas szintű látogatások éve. Elsőként az új macedón külügyminiszter jött el Budapestre, majd a magyar államfő, Mádl Ferenc tette meg viszonzó látogatását Skopjéban. Legutolsó ilyen jellegű látogatást a macedón külügyminiszter asszony tette Budapesten, ahol a „Matáv kérdés” megbeszélése volt a fő téma. A következő év tervei között szerepel a macedón belügyminiszter látogatása, amikorra a Szervezett Bűnözés Elleni Együttműködés megállapodásának aláírását tervezik. Magyarország tervei között szerepel Medgyessy Péter miniszterelnök skopjei látogatása, mely során üzletemberekből álló delegáció kísérné Macedóniában. A látogatás célja a magyar-macedón gazdasági kapcsolatok erősítése lesz.

51


52

A látogatások alkalmával több kormányközi egyezményt kötött a két ország, ezzel Magyarország rendezte a volt Jugoszláviával kötött szerződések Macedóniára vonatkozó részét. A kétoldalú kereskedelmi megállapodás már 1996-ban megszületett. Az állat- és növény-egészségügyi megállapodás aláírására 1999-ben került sor. Mint már említettem a kettős adóztatás elkerüléséről és a beruházás-védelemről szóló egyezményt 2001-ben írták alá, ugyanebben az évben történt a tolonc egyezmény elfogadása. Előbb, még 2000-ben létrejött az EU-konform légügyi egyezmény. A Kulturális és Oktatási illetve Idegenforgalmi Egyezmény előkészület alatt van jelenleg, megkötését a következő évre tervezik. A 2001-es macedón belpolitikai feszültség visszavetette a kapcsolatépítést és fékezőleg hatott a magyar állampolgárok utazási kedvére. Ekkor vezették be a vízumkényszert, mely 2001-től a viszonosság elve szerint fennáll a két ország között. Ez lényegesen lecsökkentette a két ország közötti turistaforgalmat, mely addig is volt számottevő. A NATO tagállamaként Magyarország is aktívan részt vett a Macedóniai békefenntartó műveletekben és az EBESZ tagjaként a megfigyelői tevékenységekben. Az EU megbízásából Magyarország egyfajta politikai mentori szerepet kapott a térségében. Hidat képez az EU és a régió országai között. Helyet ad az EU és NATO által szervezett nemzetközi konferenciáknak és a regionális kezdeményezéseknek. A szakértői konzultációk eddig a biztonság- és a gazdaságpolitikára, valamint a határok átjárhatóságára

korlátozódtak,

és

főleg

multilaterális

keretekben

zajlottak.

Magyarország kész bővíteni rendőri illetve határőri együttműködését a régióbeli országokkal. NATO - és EU - csatlakozása tapasztalatainak átadatásával támogatja Macedónia euroatlanti orientációját és felkészülését.

52


53

5. 2 A magyar –macedón gazdasági kapcsolatok Macedónia 2000-ben benyújtotta szabadkereskedelmi kérelmét Magyarországnak. Ekkor még nem teljesítette a feltételeket: nem volt WTO tag. 2004. május 1-től, a magyar EU- csatlakozás után életbe lép a Macedóniának EU által nyújtott koncesszió. Így a macedón-EU szabadkereskedelmi megállapodás Magyarországra is ki terjed. A két ország közötti áruforgalom lényegesen jobb helyzetbe kerül. Bár a GSP-t34 most is alkalmazza Magyarország Macedóniával szemben. 5.2.1 Kereskedelmi együttműködés A magyar - macedón kereskedelmi mérleg 1996 óta mindig pozitív értéket mutat Magyarország javára. Magyarország a rendszerváltozást követő években sikeresen ki tudta alakítani a gazdaság új, exportképes szerkezetét, míg a macedón gazdaság továbbra is importigényes. Ezért szükség van, hogy Macedónia aktivizálja magát a magyar vállalatok odavonzásában. Szükséges, hogy a Macedón állam gyakrabban rendezzen

üzletember-találkozókat,

kiállításokat

és

egyéb

gazdasági

célú

rendezvényeket. Ezt azért tartom fontosnak, mert ezeken a rendezvényeken lehetősége nyílna rá, hogy bemutassa termékeit és gazdaságát, hiszen a Világ szemében még ismeretlen területnek számit. Ilyen irányú törekvések történtek 2003-ban, amikor Macedónia bemutatkozó körutat tartott Olaszországban, Bulgáriában, Franciaországban és Oroszországban. Magyarország is felajánlotta, hogy vendégül látja Macedóniát, de idén erre nem került sor. Fontos megemlítenem azt is, hogy mind a magyar, mind a macedón fél oldalán is felmerült a gazdasági attasé iránti igény. A kétoldalú kereskedelmi forgalom szintje viszonylag alacsony. tulajdonítható,

hogy

a

macedón

kereskedelem

Ez főleg annak

összforgalmának

80%-a

szabadkereskedelmi zónákban zajlik. Szintén szerepe van a magas behozatali vámoknak, melyet piacvédelmi célból állítottak fel, de 2004-től Macedónia lecsökkenti vámszintjét az új EU-tagokkal szemben. A két ország kereskedelmi forgalmának volumene a macedón belső feszültségek függvényében ingadozó. 34

Általános Vámpreferencia Rendszer

53


54

A kereskedelmi forgalom magyar oldalának alakulását, a következő 8. táblázat mutatja be. 8. Táblázat: Magyarország kereskedelme Macedóniával 1995 - 2002 (Érték: millió USD) Magyarország és Macedónia kereskedelmi mérlege Év

1995

1996

1997

1998

1999

2000

2001

2002

Export

28,9

18,6

21,2

27,5

45,6

44,3

37,0

45,8

Import

9,4

4,3

4,3

5,2

3,1

2,0

4,1

1,8

Forgalom

38,3

22,9

25,5

32,7

48,7

46,3

41,1

47,6

Mérleghiány

19,4

14,3

16,9

22,3

42,5

42,3

32,9

44,0

Forrás: Magyar Külügyminisztériumi jelentés, 2003

Az 1995-1998-as periódusban konstatált magyar kivitel és behozatal aránya nem változott napjainkban sem. A magyar termékek kivitele sokkal nagyobb arányú, mint a macedón termékek behozatala. Változás csak az export és az import dinamikájában vehető észre. Az évek során nőtt a kivitel forgalma, míg a behozatal csökkenő tendenciát mutat. 1995-ben az export 28,9 millió USD volt, ehhez képest 2002-ben a forgalom elérte a 45,8 millió USD-t. Ugyanakkor a behozatal 1995-ben 9,4 millió USDt tett ki, mely 2002-re drasztikusan lecsökkent. 2000-ben a kétoldalú forgalomban a magyar export dinamikája az előző évhez képest 3 %-kal csökkent, értéke pedig 44,3 millió USD volt. 2001-ben, a háborús helyzet miatt ez az érték még 16,3 %-kal visszaeset. Ugyanakkor az import több mint kétszeresére nőtt, viszont a 41,1 millió USD értékű forgalom elmaradt az előző év teljesítményétől. 2002-ben a Macedóniába irányuló export fellendült és 23,7 %-kal nőtt az előző év szintjéhez képest. Ennek ellenére, az onnan származó behozatal 1,8 millió USD volt, 43 %-a a 2001-es szintnek.

54


55

A magyar-macedón árucsereforgalom exportoldalán az élelmiszeripari termékek, majd a feldolgozott termékek és a gépek és berendezések szerepelnek a legnagyobb arányban. Míg a magyar importoldalon a feldolgozott termékek után a gépek és berendezések kerülnek leggyakrabban behozatalra. Ez jól látható a soron következő 9. táblázatban. 9. Táblázat: A magyar–macedón árucsereforgalom struktúrája 2000-2002 Magyar-macedón árucsereforgalom struktúrája Export (%)

Árufőcsoport

Import (%)

2000

2001

2002

2000

2001

2002

36,1

41,6

49,3

34,6

17,1

22,2

Nyersanyagok

2,9

2,7

2,0

4,3

2,4

5,6

Energiahordozók

0,6

0,3

0,4

-

-

-

33,1

28,1

25,5

44,3

75,6

72,2

27,3

27,3

22,6

16,8

4,9

0

Élelmiszer, ital és dohány

Feldolgozott termékek Gépek és gépberendezések

Forrás: Macedón Kereskedelmi Kamara jelentése, 2003

Az exportban 2002-ben bekövetkezett növekedést elsősorban az élelmiszer kivitele generálta, részesedése 8 %-kal nőtt az előző évhez képest. A feldolgozott termékek árufőcsoportjában 2,8 %-os volt a növekedés, míg a gépek és berendezések részaránya 4,4 %-kal mérséklődött. A magyar behozatali oldalon a feldolgozott termékek részaránya, 72,2 %-kal a legmeghatározóbb. Az élelmiszerek behozatalának részaránya 5,1 %-os bővüléssel, 2001-hez képest 22,2 %-ra nőtt. A legjelentősebb árucikkek a magyar exportban: sertéshús, marhahús, étolaj, feldolgozott

dohány,

faáru,

kozmetikumok,

gumiabroncsok,

adatfeldolgozók,

személygépkocsik, tehergépkocsik és előgyártott épületek. Árucikkek, melyek leggyakrabban fordulnak elő Macedóniából behozott termékek között: dohány, melegen hengerelt lemez, tengelykapcsoló és részei, cseresznye más módon tartósítva, földpát és férfi pamutingek.

55


56

5.2.2 Külkereskedelemi kapcsolatok A két ország közötti áruforgalom nem jelentős, ennek érdekében a magyar Külügyminisztérium szerint magasabb szintű együttműködésre van szükség a következő három területen:

a harmadik piaci kimenetelben - mely szerint növelni kell a harmadik ország piacán történő közös vásárlásokat

a külföldi tőkebefektetések növelésében - követni a MATÁV példát, részt venni a macedón privatizációs folyamatban

közös termelés és feldolgozás létesítésében – például mezőgazdasági együttműködés keretein belül szőlő termelési és borászati együttműködés létrehozása

A közvetlen vállalati kapcsolatok kiépítését és fejlesztését üzletember-találkozók szervezésével segíti Magyarország. Ezt a célt szolgálta a 2001 áprilisban Skopjéban megrendezett találkozó is, amelyen több mint húsz magyar vállalat képviseltette magát. A két ország közötti gazdasági kapcsolat működését egy olyan magyar cég példáján keresztül mutatom be, mely az ország függetlené válása után az elsők között jelent meg a macedón piacon. A cég Magyarország egyik legnagyobb papírgyártó vállalata, a Dunapack Részvénytársaság. A Dunapack Rt Magyarország legnagyobb papír- és csomagolóanyag gyártással foglalkozó vállalata. A magyarországi piacvezető szerep és a nagyarányú export is bizonyítja, hogy a cég képes a legigényesebb piacokon is versenyképesen kiszolgálni a teljes vevőkörét - a multinacionális nagyvállalatoktól a kistermelő felhasználókig. A Dunapack Papír és Csomagolóanyag Rt 1990-ben alakult. Tulajdonosa a Prinzhorn csoporthoz tartozó osztrák Hamburger AG és Mosburger AG. A Hamburger / Mosburger / Dunapack csoport a közép-kelet-európai régió legnagyobb papír- és csomagolóeszköz gyártó és forgalmazó vállalata.

56


57

A hullámpapírokat és a hullámtermékeket több országban, több hasonló profilú gyárban állítják elő. Integráltságából adódóan a vállalatcsoport hosszú távú előnyöket biztosít partnerei részére. Átfogó szolgáltatási csomagot kínál vevőinek, amely biztosítja a kiváló csomagolási színvonalat, biztonságos több telephelyes kiszolgálást és megoldást jelent a papírhulladék kezelésével kapcsolatos problémákra. 1994-ben a Dunapack Rt létrehozta első társvállalatát, a Duparec Papírbegyűjtő és Feldolgozó Kft-t, melynek döntő tőkerésze az Rt tulajdonában van. Az évek folyamán több hasonló társvállalatot alapított a cég, ilyenek a Halaspack Rt, a Logipack Kft és a legfiatalabb közülük a Mosonpack Rt. A Dunapack Rt kelet- és dél-Európa felé terjeszkedik. Nem olyan rég nyitotta meg gyárait Bulgáriában és Horvátországban, korábban Romániában, Lengyelországban, Ukrajnában és Ausztriában. Ebből látható, hogy egyfajta hálózatot épített ki, amely a közép-kelet-európai régió teljes egészét lefedi. Szerbia és Montenegró és Macedónia kiesik a háló lefedettsége alól. Ezekbe az országokban helyi ügynökökkel dolgozik. Távlati tervei között szerepel ennek a területnek is a lefedése egy újabb üzem megnyitásával. A Dunapack Rt európai hálózatának térképét a függelékben szereplő 6. ábra mutatja. Macedóniában a Dunapack Rt 1996-ban nyitotta meg képviseleti irodáját, azóta folyamatosan jelen van a piacon. A macedón piac felvevőképessége kicsi, de van igény a vállalat minőségi termékeire. A cég és a macedón piac kapcsolatát megnehezíti néhány tényező: a magas vámok, a nagy távolság és az erős konkurencia. Magyarország EU-ba lépésével a Macedón-EU szabadkereskedelmi megállapodás érvényes lesz Magyarország számára is. A macedón vámok fokozatosan leépülnek és nem fogják akadályozni a két ország közötti kereskedelemi kapcsolatokat. Sajnos a távolság állandó problémaként fog szerepelni, hiszen emiatt a szállítási költségek magasabbak, és az megmutatkozik a termék árában is. Ezt a problémát a Dunapack zöld- vagy barnamezős beruházásokkal próbálja kiküszöbölni. Jelen esetben a Bulgáriában nyitott üzem egy megoldás, mely lényegesen közelebb van, mint a magyarországi üzem, a szállítási költségek sokkal alacsonyabbak és a termékárak sem növekednek emiatt.

57


58

Az erős konkurencia minden piacon jelen van. Ezt a Dunapack úgy próbálja ellensúlyozni, hogy egyedi minőségű termékeket gyárt. Érdekes, hogy a macedón piac egyik legnagyobb előnye, a hátránya. Ez alatt azt értem, hogy az ország illetve a piac fejletlensége előnynek számít a külföldi vállalatok és befektetők szemében, mert perspektivikusnak tekintik.

A macedón piac fejletlen,

viszont fejlődőképes és a legjobb úton halad a működő piacgazdaság kiépítése felé. Ezért lehet vonzó környezet a külföldi beruházók és vállalatok számára. A „vonzott” milliókat, a korábban többször is leírt kritikus időszakban csak egy dolog akadályozta a biztonság kérdése. Szerencsére helyreállt az országban a béke és a stabilizációs folyamat kezdetét vette. Azóta eltelt több mint egy év, amely problémamentesen zajlott le. A Kormány megkezdte a gazdasági reformok megvalósítását és a macedón piac újra kedvező lett a külföldi érdeklődők számára. Követendő a Dunapack Rt példája, mely újabb és újabb kapcsolatok kiépítésére törekszik nemcsak Macedóniában, hanem az egész balkáni térségben. A macedón pénzügyi és fizetési nehézségek ellenére a kereskedelmi kapcsolatokban a hagyományos üzletek dominálnak. A macedón vállalatok barter törekvései ellenére a cégek jelenleg készpénzes ügyleteket tudnak realizálni. Mint már említettem az ország integrációs törekvései hatására a kétoldalú gazdasági kapcsolatok kedvezőbb irányokat vesznek.

5.2.3 Hitel kapcsolatok A Stabilitási Paktumban való közös részvételnek köszönhetően Magyarország sokat segít déli szomszédjainak, ezáltal Macedóniának is. A Dél-kelet Európai Stabilitási Paktum keretében Magyarország felajánlott összesen 100 millió EUR értékű kedvezményes hitelt a balkáni régió azon országainak, akik megfelelnek az OECD előírásoknak. Egyedül Macedónia, és Szerbia és Montenegró jogosultak erre a hitelre. A felajánlott hitel pótlólagos szállításokhoz teremt lehetőséget, amelyek stabilizálhatják a kétoldalú forgalom dinamikáját.

58


59

A hitel igénybevételére vonatkozó érdekeltséget macedón részről megerősítették, felhasználására a mezőgazdasági - élelmiszeripar területen jeleztek igényt. Konkrétan egy broiler csirke farm szállításáról van szó, melynek megvalósításában az EXIMBANK részvételével az Abona és Alkoma Kft. venne részt. De Macedónia egyelőre még nem használta fel ezt a hitelt. A macedón kormány garanciájának hiányában Magyarország nem nyújt egyéb kormány hitelt az országnak. Ezért csak valamilyen közös nemzetközi szervezet keretein belül ajánlott fel hiteleket, mint például az SP vagy a KEK, ahol a cél a közös politikai, gazdasági, egyéb kulturális és tudományos együttműködés és ezen belül a kölcsönös segítség. A magyar államfő macedóniai látogatása alkalmával javasolta, hogy Macedónia lépjen be a CEFTA-ba a nagyobb regionális együttműködési lehetőség érdekében. Mivel Macedóniának már van szabadkereskedelmi megállapodása néhány CEFTA taggal, ezért nem tartja prioritásának a CEFTA-ba való társulást, hiszen a regionális együttműködés

így

is

működik.

A

CEFTA

tagok,

melyekkel

Macedónia

szabadkereskedelmi megállapodást kötött: Románia, Bulgária és Horvátország.

5. 3 A két ország közötti tőkemozgások A közvetlen bilaterális gazdasági kapcsolat Macedónia és Magyarország között rövid ideig állt fen. Az ITD Hungary képviseleti irodáját 6 évig, 1996-2001-ig működtette Skopjéban, 1996 előtt belgrádi képviselete alá tartozott Macedónia. Ma a gazdasági kapcsolatépítésért a skopjei magyar nagykövetség a felelős, de az ITDH továbbra is részt vesz a két ország közötti gazdasági együttműködésben. Legutóbb 2002-ben a KEK skopjei kerekasztal gyűlésén képviseltette magát. Nagy az érdeklődés a magyar cégek részéről a macedón piac iránt. Ezt bizonyítja a 2004-re tervezett magyar miniszterelnöki látogatás, mely során üzletember delegáció kíséri majd a miniszterelnököt skopjei látogatása során.

59


60

A kétoldalú gazdasági kapcsolatok kiemelkedő eseménye, hogy a Matáv 2000. december 21-én 618,2 millió EUR értékű ajánlatával elnyerte a Makedonski Telekomunikacii Rt - MakTel távközlési vállalat privatizálására kiírt nemzetközi tendert. Ez volt a Matáv első külföldi beruházása. Ennek alapján a macedón vállalat részvénycsomagjának 51 % került a Matáv tulajdonába, ezáltal a MakTel a Matáv közvetett leányvállalata lett. A részvények maradék 49%-a megoszlik a többi részvényes között, így 47,2% a Macedón állam kezében maradt, míg 1,8% az IFC tulajdonába került. A Matáv olyan stratégiai lépésnek tekinti a MakTel megvásárlását, amely lehetőséget teremt arra, hogy a Matáv nemzetközi távközlési vállalatcsoporttá váljon. „A délkelet-európai befektetés révén részesei lehetünk a régió következő években várható növekedésének.”- jegyezte meg a Matáv egyik munkatársa interjúm során. Macedóniában ez a beruházás volt a legnagyobb 2001-ben. Az aláírt adásvételi szerződés értelmében a Macedón Köztársaság 362,5 millió EUR-hoz jutott hozzá. És a következő két évben a Matáv még 255,7 millió EUR-t ruház be a macedón távközlés fejlesztésébe és korszerűsítésébe. Vagyis a beruházás értéke összesen 618,2 millió EUR-t tesz ki. A macedón telekommunikációs piacon a MakTel az egyetlen vállalat, ezáltal a Matáv monopolhelyzetbe került. A beruházást követően a távközlési díjak drasztikusan megemelkedtek és számos telefonvonalat zároltak, mert sok olyan telefonszámla volt, ami nem került visszamenőleg kifizetésre. Ez sokakban ellenérzést váltott ki és kialakult egy Matáv-, illetve monopol-ellenes hangulat. Elsősorban monopol helyzetével való visszaéléssel vádolják a céget, ezért szorgalmazzák azt, hogy a macedón parlament minél hamarább hozza meg az új monopol-szabályozó törvényt. A Matáv a MakTel arculatán úgy próbál javítani, hogy sokat szponzorál, különféle ösztöndíjakat és pályázatokat hirdet meg. De legfőképpen akkor javulna a helyzete, ha más külföldi beruházó is jönne az országba, és ha megszűnne monopol helyzete.

60


61

A MakTel működtetésénél a német példát követik. A példa: a németországi Deutsche Telecom megvette a Matávot és delegáltakat küldött, akik átadták a cég működtetésének tapasztalatait. A MakTel esetében a Matáv delegáltaknak beszámolási kötelezettségük van, jelentéseket és terveket mutatnak be anyacégüknek. A felvásárlás után a MakTel egyik legnagyobb feladata a szerkezetátalakítás volt. A Deutsche Telekomnál és a Matávnál alkalmazott modell alapján létrejött a négyelemű üzletági struktúra: vezetékes, mobil-, Internet szolgáltatások és üzleti megoldások.

A mobiltelefon-

szolgáltatást a MobiMak önálló leányvállalatként végzi. A szerkezetátalakítás lehetővé tette az újonnan privatizált MakTel átalakulását, hogy ügyfélközpontú és piacorientált vállalattá váljon. A MakTelnek 2001 végén 550 000 vezetékes vonala volt, a MobiMak révén pedig 234 000 mobiltelefonos előfizetővel rendelkezett. A MakTel piacvezető az Internet- és IPalapú szolgáltatásokban internetes üzletága révén, amely 2001-ben 22 ezerre növelte az Internet előfizetők számát. A legjelentősebb eredmények közé tartozik az ISDN szolgáltatások indítása, ISDN- és internetes díjcsomagok bevezetése, kiskereskedelmi üzletek kialakítása és értékesítéstámogató marketingkampányok indítása. A MakTelnél bevezetett újítások közé tartozik hálózatfejlesztési program is, amelynek fő célkitűzése a vezetékes és mobilhálózat fejlesztése. Ennek keretében történt elsőként a régióban az ikervonalak jelentős részének kiváltása és a hálózat gyors ütemű digitalizálása, amely 2002-ben fejeződött be. A legjelentősebb 2001. évi fejlesztésekkel - belföldi és nemzetközi kicserélő központokkal és digitális gerinchálózattal - biztosították azt a kapacitástöbbletet, amelyre a növekvő ügyfélkör és a mobilhálózatok által generált forgalomnövekedés és a bérelt-vonali szolgáltatások bevezetése miatt vált szükségessé.35 A Matáv macedón piacon történő beruházása során szembekerült néhány akadállyal. Az akadályt elsősorban a kiéleződött politikai helyzet képezte. Ezen kívül gondot jelentett még a fejletlen infrastruktúra, melynek kiépítésében segítenek az IBRD és EBRD kölcsönök.

35

Forrás: www.matav.hu, 2003.11.20

61


A

működő

piacgazdaság

kialakításához

szükség

van

a

62

piacszabályozások

megreformálására, új törvények meghozatalára és a régi, elavult törvények kiegészítésére, felújítására. Ez igaz a hírközlési törvény, a befektetési törvény, a vállalati törvény, a monopol törvény stb. esetében. Ezek a reformok segítenék a macedón gazdaság fellendülését azáltal, hogy megnövelik a beruházók bizalmát és befektetési kedvüket. Fontos az a tény, hogy a Matáv az egyetlen külföldi befektető, aki a legnagyobb politikai „zűrzavar” közepette végrehajtotta beruházását Macedóniában. Ő az első magyar beruházó Macedóniában, ez által példát mutat a többi érdeklődőnek. Segítheti más befektetők beruházásait azzal, hogy átadja tapasztalatait és tanácsokat ad a macedón piachoz való jobb alkalmazkodás érdekében.

62


63

6 Összefoglalás „Fontos lenne, hogy Macedónia szuverenitásának biztosítása érdekében bekerüljön az Európai Unióba és a NATO-ba. Ez lenne a kulcs a balkáni régió stabilitásához.” – nyilatkozta az angol parlament egyik képviselője a Guardian Unlimited című lapnak.36 Az EU és egyben a NATO véleménye, hogy a stabil Európa létrehozásához elsősorban a balkáni stabilitást kell elérni. A stratégiának a megvalósításához előnyös egy olyan országot választani, amely központi helyen fekszik, és amely példaértékű lehet a politikai stabilitás megteremtését illetően. Ehhez a többnemzetiségű Macedónia bizonyult a legjobbnak. A macedón nép együttműködő kézségét és békeszerető természetét bizonyítja az, hogy a 2001-ben kirobbant szakadár albán „lázadást” politikai párbeszédekkel hat hónap leforgása alatt, békés úton rendezték. Ezzel példát mutatott nem csak a többi balkáni országnak, hanem a világ összes népének. Macedónia szuverenitása szomszédai által állandóan veszélyeztetve van, de ez volt az egyetlen ilyen jellegű összeütközés történelme során. A politikai stabilitáshoz legfőképp szükséges egy jól működő és fejlett gazdaság. Ez igaz a Balkánra is. A béke megtermése után, - hogy az meg is maradjon - szükség van a térség gazdaságának fellendítéséhez. Ehhez nagy segítséget nyújtanak az Európai Unió, az OECD fejlett országai és a különböző pénzügyi intézetek, mint az IMF, EBRD, a Világbank stb. Természetesen a térség gazdaságának feljavításában fontos szerepet játszanak a különféle non-profit szervezetek is. Az eddig megtett lépések segítségével Macedónia a legjobb irányba halad a piacgazdaság kiépítése felé. Átalakulásához számos tanácsot kap Magyarországtól, aki szintén túl van egy rendszerváltáson és egy működő piacgazdaság kiépítésén. Különösen ebben a régióban van nagy szerepe Magyarországnak, hiszen földrajzi fekvése miatt a rendszerváltó országok közül ő áll a legközelebb a balkáni régióhoz.

36

Forrás: David Cameron: “ The Macedonian Job” ( A Macedón Ügy), Guardian Unlimited, 2003. szeptember 10,-i szám.

63


64

Ezen kívül a történelem során Magyarország az első rendszerváltó országok között volt, mondhatni kellő tapasztalattal rendelkezik. Tapasztalatának átadásával a legnagyobb segítséget nyújtja Macedóniának, például a privatizáció terén, aminek segítségével a külföldi befektetők bejuthatnak az országba. Ez indította meg a magyar gazdaságot a fejlődés útján, és Macedónia esetében is ez várható a leghatékonyabbnak. „ A privatizációból a pozitív elemeket kell kiemelni és azt, a vállaltok felé mutatni.” állítják a szakemberek. A két ország jelenlegi és jövőbeli együttműködését tovább kell folytatni. A kétoldalú politikai együttműködés rendezett, de csak ebben az évben lendült fel a kapcsolat a sűrű diplomáciai látogatásoknak köszönhetően. E kapcsolatnak a bővítése folyamatban van, hiszen mind két fél készen áll egy következő idegenforgalmi és kulturális együttműködési megállapodás megkötésére. A gazdasági kapcsolatok viszont még rendezetlenek. Ezért tartom fontosnak a gazdasági attasék kihelyezését, akik konkrétan irányítanák a kétoldalú gazdásági együttműködés kiépítését. Ezen kívül szükség van még

több

szervezésére,

üzletember-találkozó, ahol

Macedónia

kiállítás, bemutatná

konferencia magát

és

és

egyéb

termékeit,

rendezvény nem

csak

Magyarországnak, hanem a világnak is. Fontos Macedónia számára, hogy javítson országa arculatán, hogy ne csak „a kosovoi háború által elhíresült Macedónia” jusson az emberek eszébe az ország neve hallatán. Véleményem szerint az egész világra kiterjedő ország bemutató kampány is sokat segíthetne az ország felzárkóztatásában. Ez az ország bemutató nagymértékben támaszkodhatna az ország páratlan természeti kincsei, a népszokások és hagyományok bemutatására. A magyar – macedón szabadkereskedelmi szerződés nem került aláírásra, de véleményem szerint Magyarország EU taggá válása után a két ország kapcsolata gyors fejlődésnek fog indulni. Magyarország is tagja lesz a Stabilizációs és Társulási Szerződésnek, ezáltal érvénybe lép az EU-macedón szabadkereskedelmi megállapodás, amely jelentősen megkönnyíti a két ország közötti árucsereforgalmat. A 2004 év új fejezetet fog jelenteni a két ország közötti gazdasági kapcsolatokban.

64


65

A Matáv befektetése példaértékű. Már látható, hogy számos magyar cég potenciális kereskedelmi partnert és kedvező beruházó területet keres Macedóniában és a magyar EU-tagság lényegesen lendíteni fog a kétoldalú gazdasági együttműködésen. A macedón piac fejletlen, de fejlődőképes és a legjobb úton halad a működő piacgazdaság kiépítése felé. Ezért számít vonzó környezetnek a külföldi beruházók és vállalatok számára. Egyetlen dolog volt, ami a befektetőket és kereskedőket távol tartotta a piactól, a biztonság kérdése. Szerencsére helyreállt az országban a béke és a stabilizációs folyamat kezdetét vette. A Kormány megkezdte a gazdasági reformok megvalósítását és a macedón piac újra kedvező a külföldi érdeklődők számára. Véleményem szerint Macedónia tíz éven belül eléri egy működő piacgazdaságú középeurópai ország szintjét és esélyt nyer az Európai Unióba való belépéshez. Szeretném, ha dolgozatom segítségként szolgálna elsősorban a magyar-macedón gazdasági kapcsolatok és legfőképp

a

kereskedelmi

kapcsolatok

kedvezőbb

alakulásában.

65


66

7 Táblázatok és ábrák jegyzéke: Táblázatok: 1. Táblázat: Macedónia gazdasági mutatói 1999 – 2002…………..…...…….…...14 2. Táblázat: A GDP megoszlása szektoronként 1993-ban és 1998-ban………….20 3. Táblázat: A macedón ipar szerkezete 2002-ben…………………………….….21 4. Táblázat: Macedón külkereskedelmi árucsereforgalom változása 1994 - 2002…………………..………………………………………………...24 5. Táblázat: Macedónia külkereskedelemi forgalma országcsoportok szerint……………………….……………………………………..25 6. Táblázat: Macedónia külkereskedelme a világgal és részesedése a világkereskedelemben…………….…………...……………..….27 7. Táblázat: Macedónia kereskedelme az Európai Unióval……...………………48 8. Táblázat: Magyarország kereskedelme Macedóniával 1995-2002………...….53 9. Táblázat: Magyar-macedón árucsereforgalom struktúrája 2000-2002...……….54

Ábrák: 1. Ábra: Ábra: Macedónia földrajzi térképe……………………………………….68 2. Ábra: Macedónia gazdasági mutatói 1995-1998…………………………….….69 3. Ábra: A macedón munkapiac 1998-2002………………………...…………….70 4. Ábra: A macedón GDP megoszlása gazdasági szektoronként …....…………...70 5. Ábra: Macedón külkereskedelmi mérlegegyenlege 2000. január-decemberi periódusban……..……………...…………………….…….71 6. Ábra: A macedón termékek részvételi aránya az EU kereskedelemben……….72 7. Ábra: Dunapack Rt. hazai és külföldi képviseleteinek térképe………………...73

66


67

8 Irodalomjegyzék: 1. Bulletin of The European Union 1/2 – 2003, 137. oldal 2. Bulgaria Economic Forum: Investment Guide for Southeast Europe, September 2002 (Beruházási Idegenvezető Dél-kelet Európában) 3. Dunapack Papír és Csomagoló Rt. cégismertető prospektus, 2003 4. Macedón Kereskedelemi Kamara: Ekonomski Magazni, 240 sz., 2003. július 01. (Gazdasági Lap) 5. Horváth Zoltán: Kézikönyv az Európai Unióról, Magyar Országgyűlés 2001, 241-247. oldal 6. ITDH Macedón beszámolói és jelentései - (Bizalmas anyagok) 7. Magyar Külügyminisztériumi éves jelentések és személyes tapasztalatok (Bizalmas anyagok) 8. Macedón budapesti Nagykövetség jelentései és személyes tapasztalatok – (Bizalmas anyagok) 9. Magyar skopjei Nagykövetség jelentései és személyes tapasztalatok– (Bizalmas anyagok) 10. Michael Wyzan: Macedonian First Steps Toward Economic Independence, Stockholm Institute of East European Economics, 1994. augusztus (Macedónia Első Lépései A Gazdasági Önállóság Felé) 11. Rapcsák János - Heil Péter: Phare kézikönyv, Osiris Kiadó, Budapest 2000, 41. oldal 12. Stability Pact - IC, Third Edition, March 2003 (Stabilitási Paktum – Beruházási Egyezmény, Harmadik kiadás) 13. Svetomir Skarik: Makedonija Na Site Kontinenti , Union Trejd Kiadó, Skopje 2000 (Macedónia Minden Kontinensen)

67


68

9 Internet címek jegyzéke: 1. http://europa.eu.int, 2003.10.10 2. http://balkantimes.com, 2003.11.29 3. http://int.utrinskivesnik.com.mk, 2003.11.08 4. http://dnevnik.com.mk , 2003.11.07 5. http://www.stabilitypact.org, 2003.10.10 6. http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/mk.html, 2003.09.28 7. http://www.kulugyminiszterium.hu, 2003.09.15 8. http://www.secinet.org, 2003.10.26 9. http://www.ebrd.org, 2003.11.14 10. http://www.imf.org, 2003.11.14 11. http://www.seerecon.org/Macedonia/Macedonia.htm, 2003.11.14 12. http://www.finance.gov.mk, 2003.11. 14 13. http://www.stat.gov.mk/Makedonija_vo_brojki.htm, 2003.09.28 14. http://www.mchamber.org.mk, 2003.11.10 15. http://www.setimes.com, 2003.09.28 16. http://www.matav.hu, 2003.11.20

68


69

10 Függelék: 1. Ábra: Macedónia földrajzi térképe

Forrás: http://www.1uptravel.com , 2003.11.22

69


70

2. Ábra: Macedónia gazdasági mutatói 1995-1998

Macedónia gazdasági mutatói 1995-1998 1995

1996

1997

1998

GDP növekedése

%

-1,2

0,8

1,5

2,9

A GSP növekedése változatlan áron

%

-3

3

4

x*

x

x

Az egy főre jutó GSP értéke

M DEN

1 865

x

Az egy főre jutó GDP értéke

USD

1 705

1709

9,2

0,2

4,5

-1,0

37,7

38

35

34,5

Az infláció

%

Munkanélküliségi ráta

%

1 722 1 781

Költségvetés egyenlege

M DEN

-3 190

x

x

x

Folyó fizetési mérleg egyenlege

M USD

-216

-250

-300

x

Az export értéke

Mrd USD

1,22

1,15

1,20

1,3

Az import értéke

Mrd USD

1,42

1,46

1,59

1,91

x

x

-386

-418

2,64

2,61

2,79

3,21

x

x

31,5

41,1

37,7

x

24,4

-3,6

Kereskedelmi mérleg egyenlege Forgalom

M USD Mrd USD

A külső adósság aránya a GDP-ben Valuta árfolyam

%

DEN/USD

70


71

* x = nem elérhető adatok Forrás: 1) „ Research Reports – Transition Countries: Economic Developments in Early 1996 and Outlook for 1996 and 1997” Part II , No.229, July 1996, page 28-33 ( “Kutatási jelentések –Rendszerváltó országok: Gazdasági Fejlődések 1996 elején és előre látások 1996-ra és 1997-re” II. Rész, 229. szám) 1996. július, 28-33. oldal 2) Http://www.stat.gov.mk/Makedonija-vo-brojki.htm, 2003.09.28 3) http://www.setimes.com/html2/macedonian/country_info_macedonian.htm, 2003.09.28

71


72

3. Ábra: A macedón munkapiac 1998-2002

Aktívnépességi ráta Foglalkoztatási ráta Munkanélküliségi ráta

A macedón munkapiac alakulása 1998 1999 2000

2001

2002

54,8%

53,1%

52,9%

55,5%

52,6%

35,9%

35,9%

35,8%

38,6%

35,8%

34,5%

32,4%

32,2%

30,5%

31,9%

Forrás: Macedón Statisztikai Hivatal

4. Ábra: A macedón GDP megoszlása gazdasági szektoronként (%)* Macedónia GDP-je gazdasági szektoronként

Gazdasági szektorok

1990

1992

1994

1996

1998

2000

Kereskedelem

9,1

8,2

10,9

11,7

10,7

11,6

Ipar/Bányászat

46,1

40,0

36,8

35,9

21,3

21,9

Idegenforgalom/Szolgáltatások

6,3

5,9

6,3

7,0

4,3

4,3

Pénzügyi szolgáltatások

4,2

7,1

8,3

7,2

11,3

11,5

Szállítás/Kommunikáció

9,4

8,7

9,0

8,9

6,7

7,1

Építőipar

10,3

10,2

8,8

8,8

5,8

5,9

Mezőgazdaság/Halászat

9,9

14,3

14,3

14,6

10,5

10,4

4,7

5,6

5,6

5,8

25,3

25,3

Egyéb gazdasági tevékenységek

* Az 1990-es változatlan árakra alapozva. A nem gazdasági jellegű tevékenységeket nem tartalmazza. Forrás: Macedón Kereskedelmi Kamara (http://www.mchamber.org.mk/maceco.htm) 2003.11.10

5. Ábra: Macedón külkereskedelmi mérlegegyenleg 2000. január-decemberi periódusban (Érték: ezer USD) Macedónia külkereskedelmi mérlege

72


Kereskedelm Ország

i Forgalom

Megoszl ás

Megoszlás Export

(%)

Import

73

Megoszl ás

(%)

(%) I-XII-2000

3 403 731

100,0

1 318 993

100,0

2 084 738

100,0

522 870

15,4

333 120

25,3

189 750

9,1

Németország

508 350

14,9

256 072

19,4

252 278

12,1

Görögország

283 908

8,3

83 821

6,4

200 087

9,6

USA

248 441

7,3

165 586

12,6

82 855

4,0

Ukrajna

206 178

6,1

465

0,0

205 713

9,9

Oroszország

201 975

5,9

10 304

0,8

191 671

9,2

Olaszország

198 251

5,8

87 690

6,6

110 561

5,3

Szlovénia

170 424

5,0

26 414

2,0

144 010

6,9

Bulgária

124 313

3,7

26 935

2,0

97 378

4,7

Horvátország

105 052

3,1

47 689

3,6

57 363

2,8

Hollandia

81 220

2,4

36 007

2,7

45 213

2,2

Svájc

66 232

1,9

39 659

3,0

26 573

1,3

Törökország

61 675

1,8

8 823

0,7

52 852

2,5

59 042

1,7

27 241

2,1

31 801

1,5

Franciaország

53 475

1,6

14 909

1,1

38 566

1,8

Ausztria

50 043

1,5

10 241

0,8

39 802

1,9

Belgium

38 031

1,1

24 500

1,9

13 531

0,6

Svédország

34 210

1,0

2 554

0,2

31 656

1,5

Magyarország

32 725

1,0

1 832

0,1

30 893

1,5

28 530

0,8

23 194

1,8

5 336

0,3

Összesen Szerbia és Montenegró

Nagy Britannia

Bosznia és Hercegovina

Forrás: Macedón Kereskedelmi Kamara

6. Ábra: A macedón termékek részvételi aránya az EU kereskedelemben

73


74


74


75

8. Ábra: Dunapack Rt. hazai és külföldi képviseleteinek térképe

Forrás: Dunapack Rt., Csepel cégismertető prospektus

75

MAGYARORSZÁG ÉS MACEDÓNIA POLITIKAI, GAZDASÁGI ÉS KERESKEDELMI KAPCSOLATA

Recommend Documents