TÁJÉKOZTATÓ JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK HELYZETÉRŐL
Szolnok, 2011. szeptember hó
2
TARTALOMJEGYZÉK
I.
Bevezetés
II.
Jász-Nagykun-Szolnok megye országos közúthálózatának jellemzése
III.
Út-és hídfelújítások, hálózatfejlesztések
IV.
Útüzemeltetés, útfenntartás
V.
Forgalombiztonságot javító beavatkozások
VI.
Összefoglalás
3
I. BEVEZETÉS Az elmúlt évekhez hasonlóan a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat Elnökének megtisztelő felkérésére a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatósága idén is elkészítette a megye országos közúthálózatának helyzetéről szóló tájékoztatóját. Jelen beszámoló célja, hogy szemléletes, közérthető módon adjon betekintést a megye országos közútjainak jelenlegi helyzetéről, valamint a közútkezelő főbb tevékenységi köréről. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a már megvalósult feladatok mellett az előkészítés alatt álló fejlesztési projektek, további lehetőségek is bemutatásra kerülnek. A Magyar Közút 2005. október 1.-i megalakulása óta több szervezeti átalakuláson ment át. Az úthálózat tisztítási, üzemeltetési és fenntartási feladatok (pl.: hó eltakarítás, síkosság elleni védekezés, kaszálás, padka- és árokrendezés, kátyúzás) 2010. november 1.-től ismételten a JászNagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság közvetlen irányítása alá kerültek. A megye területén továbbra is négy üzemmérnökség a Jászberényi, a Szolnoki, a Kisújszállási és a Tiszafüredi üzemmérnökség végzi az üzemeltetési-fenntartási feladatokat. A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Igazgatóság feladatkörébe az alábbi fő tevékenységek tartoznak: 1. Forgalomszabályozás és hálózatkezelés: az országos közutak forgalmi rendjének kialakítása, felülvizsgálata, balesetelemzések készítése; forgalomtechnikai projektek (pl. burkolatjel felújító festés, forgalombiztonsági beavatkozások) előkészítése, lebonyolítása - műszaki ellenőrzése; az országos közúthálózatot érintő útkezelői hozzájárulások elkészítése, hatósági eljárásokban való közreműködés; útvonalengedélyek kiadása, megyei keresztmetszeti forgalomszámlálások lebonyolításának koordinálása; közúthálózat jellemzőinek felmérése, nyilvántartások vezetése, az Országos Közúti Adatbank kezelése. 2. Műszaki tervezés és lebonyolítás: műszaki tervezés - terveztetési feladatok; burkolat felújítási projektek előkészítése, lebonyolítása - műszaki ellenőrzése; Regionális Operatív Program (EU-s társfinanszírozású mellékút felújítások) projektjeinek menedzselése. 3. Útüzemeltetés és Fenntartás: üzemeltetési és fenntartási tevékenységek előkészítése, lebonyolítása; üzemmérnökségek feladatainak megyei szintű összefogása; forgalomirányító berendezések üzemeltetési feladatainak koordinálása; hidak ellenőrzése, műtárgyak vizsgálata, felújításuk előkészítése, lebonyolítása, műszaki ellenőrzése; megyei diszpécserszolgálat felügyelete; környezetvédelmi feladatok; vállalkozási tevékenységek előkészítése, lebonyolítása, koordinálása.
4 E vázlatos felsorolás nem tartalmazza minden tevékenységünket, de megmutatja napi feladataink sokrétűségét. Az országos közutak vagyonkezelői feladatait, az útpénztári források kezelését, valamint a szakmai szervezetek koordinálását - a Magyar Állam megbízásából - a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ végzi. A Magyar Közút Nonprofit Zrt. mint útkezelő a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központtal kötött támogatási szerződés és az OKKSz (Országos Közutak Kezelési Szabályzata) előírásai alapján látja el a 30 ezer km hosszúságú nem gyorsforgalmi országos közúthálózat üzemeltetési, karbantartási, igazgatási feladatait. Az építési engedélyköteles létesítmények (pl.: új nyomvonalú utak építése, meglévő utak korszerűsítése, csomópontok átépítése) beruházási feladatai 2007. évtől a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF Zrt.) hatáskörébe kerültek. Fontos megemlítenünk, hogy a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nem rendelkezik a támogatási szerződés keretén kívül önálló forrással. Ennek ellenére napi munkánkban gyakran szembesülünk azzal, hogy a társszervek, illetve önkormányzatok olyan igényekkel, kérésekkel fordulnak hozzánk, amelyben Társaságunk nem kompetens. A szükséges szakmai segítséget, iránymutatást természetesen minden esetben megadjuk számukra.
5
II. JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYE ORSZÁGOS KÖZÚTHÁLÓZATÁNAK JELLEMZÉSE 1.
A megyei országos közúthálózat összetétele
A megyei országos közúthálózat hossza (1,33 ezer km) a teljes állami közúthálózat egészének (31,6 ezer km) 4 %-át teszi ki, ezzel a 19 megye rangsorában a 14. helyet foglalja el. Az alföldi megyékre jellemzően (pl. Békés, Hajdú-Bihar) rendkívül alacsony a hálózati sűrűség szintje. Ennek ellenére az első-és másodrendű főutak hosszát tekintve országos viszonylatban a 6. helyen áll, a mellékút-hálózat kiterjedésében (14. hely) viszont a területileg jóval kisebb megyék is megelőzik. Az állami tulajdonú közutak 21 %-a (276 km) lakott területen vezet keresztül, tehát a települések helyi forgalmának lebonyolításában is jelentős szerepet játszanak. Az elmúlt évek nagy volumenű autópálya építései Jász-Nagykun-Szolnok megyét sajnálatos módon nem érintették, jelenleg gyorsforgalmi úttal nem rendelkezünk. Ez a tény a főbb hálózati funkcióval rendelkező országos közutak közlekedésbiztonsági helyzete szempontjából meghatározó, amelyre a későbbiek során részletesebben is kitérünk. Jelenleg előkészítés alatt állnak az európai transzeurópai (TEN-T) hálózathoz illeszkedő M4, M44 és az M8 gyorsforgalmi utak kialakítása, tervezése. Megnevezés I. rendű főút (4; 44) II. rendű főút (31; 32; 33; 34; 40; 45; 46; 442) Összekötő utak Egyéb útkategóriák (bekötő, vasútállomáshoz vezető utak) Összesen - Ebből kiépítetlen
Hossz (m)
Burkolt felület (m2)
111.999
1.054.242
279.161
2.058.034
771.581
4.600.229
166.889
938.088
1.329.630 13.949
8.650.593 83.694
I. rendű főutak (4; 44)
13%
8%
21%
II. rendű főutak (31; 32; 33; 34; 40; 45; 46; 442)
Összekötő utak
58%
Egyéb útkategória (bekötő és vasútállomáshoz vezető utak, csomóponti ágak)
1. diagram: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei országos közúthálózat kategóriánkénti bontásban
6 2. Megyei hídállomány Jász-Nagykun-Szolnok megye országos közúthálózatán 108 db közúti híd található, ebből 41 db kiemelten kezelendő. A 19 megyéhez viszonyítva - az autópályák kivételével - a szerkezeti összes hosszúság alapján a 6. helyen, ha a teljes hídfelületeket vesszük figyelembe, akkor a megyék közül 4. helyen állunk. Megnevezés kiemelt hidak nem kiemelt Összesen
db
Szerkezeti hossz (m)
Pályafelület (m2)
41 67
4.461 689
50.199 7.623
108
5.150
57.822
2. táblázat: A Jász-Nagykun-Szolnok megyei műtárgyak főbb adatai (2010. december 31.-i állapot) A 4. számú főút Kisújszállás elkerülő szakasz forgalomba helyezése után, további 3 db új híd került kezelésünkbe. 3. Forgalmi adatok elemzése Az országos közúthálózaton döntő többségben keresztmetszeti forgalomszámlálást végzünk, melynek célja a forgalom figyelemmel kísérése, legfontosabb jellemzőinek (nagyság, lefolyás, összetétel, sebesség, követési távolság) megfelelő ismerete. Az elmúlt 3 évben forráshiány miatt egyre kevesebb helyszínen tudtunk számlálást végezni, pedig a naprakész és kellő mennyiségű forgalmi adat a tervezési, útügyi igazgatási, valamint az üzemeltetési-fenntartási feladatok alapja.
I. rendű főutak II. rendű főutak Mellékutak I. rendű főutak II. rendű főutak Mellékutak
Országos közutak ÁNF E/nap 2007 2008 10.583 9.990 7.140 6.836 1.705 1.700 Megyei országos közutak ÁNF E/nap 2007 2008 14.313 13.988 5.947 5.901 1.781 1.738
2009 10.175 6.764 1.723 2009 13.601 5.564 1.838
3. táblázat: Az országos és megyei állami közutak átlagos napi forgalmának (ÁNF) összehasonlítása A megyei elsőrendű főúthálózat központi fekvéséből adódóan jelentős tranzit személy-és áruforgalmat bonyolít le. Az összehasonlításból megállapítható, hogy az elsőrendű főutak vonatkozásában a megyei forgalmi számadatok 33%-kal nagyobb értéket mutatnak az országos átlagnál, mely egyértelműen a gyorsforgalmi hálózat hiányával magyarázható.
7 A megyei tranzit főútvonalaknak (4., 44. sz. főutak) országos viszonylatban is kiemelkedő tehergépjármű forgalmi terhelését az alábbi forgalomterhelési térkép szemlélteti:
(Készítette a Közlekedés Fővárosi Tervező Iroda Kft. a 2007. évi forgalmi adatok felhasználásával) A nemzetközi tranzitforgalmat lebonyolító főutak után a megye nagyobb lélekszámú településeinek vegyes hálózati funkcióval rendelkező állami közútjain bonyolódik le a legnagyobb forgalom. 14000 12000
Összes forgalom Összes tgk forgalom
Jármű/nap
10000 8000 6000 4000 2000
34
3203
3227
4633
3401
42103
Útszám
46
31
32
442
4625
44
31125
4
31113
0
2. diagram: A legforgalmasabb megyei útszakaszok forgalomnagysága útvonal átlagérték szerint (2009. évi adatok felhasználásával)
8
14000 12000
jármű/nap
10000 ÁNF
8000
TGK
6000 4000 2000 0 4 Szolnok M3 Hajdú
M3 M6 Pest Szabolcs és Fejér
M7 Zala
M35 Hajdú
3. diagram: A gyorsforgalmi utak és a 4. sz. főút forgalmi jellemzőinek összehasonlítása (2009. évi adatok felhasználásával) Ha az egyes forgalmi sávok forgalomnagyságát vizsgáljuk, még nagyobb különbség adódik a főút javára, mivel a megyei szakasz 82 %-a 2x1 sávos kialakítású, ellentétben az autópályákkal, amelyek mindenhol 2x2 sávosak.
1. kép: Jellemző forgalom a 4. sz. főúton
9 A megyeszékhely és a tiszai átkelési pontok átlagos napi forgalmának terhelési térképét - 2009. évi adatok alapján - az alábbi (3.) ábrán szemléltettük:
A Szt. István Tisza-híd átadása óta (1992.) a 4. sz. főút érintett szakaszán megkétszereződött a forgalom, a városi Tisza-hídon a 3,5 tonna össztömeg feletti tehergépjárművek kitiltása óta (2003.) valamelyest csökkent, de továbbra is stagnáló tendenciát mutat. 3. Baleseti adatok elemzése Az elmúlt években Jász-Nagykun-Szolnok megye országos közúthálózatán bekövetkezett személysérüléses balesetek számának alakulását a következő ábra mutatja be: 600
Balesetszám
500 400
252 191
300
249
267
233
291
289
könnyű
282
177
277
súlyos halálos
200 100 0
177
35
181
53
179
54
2001 2002 2003
213
45
212
46
215
53
179
54
2004 2005 2006 2007
Évek
178
43
151 35
131 26
2008 2009 2010
10 Az elmúlt 10 évben bekövetkezett összes balesetszám alakulását vizsgálva a balesetek számának közel 70 %-a az 1.330 km hosszúságú megyei országos közúthálózaton történt. A halálos balesetek 86 %-a, a súlyos és könnyű kimenetellel járó balesetek 65-70 %-a az országos közúthálózaton következett be. A 4. diagram is megerősíti azt a tényt, hogy 2008 óta a kormányzati intézkedéseknek és a magas bírságtételeknek köszönhetően a lakott területen kívüli szakaszokon a súlyossági mutatókban javulás tapasztalható, de összességében tekintve a balesetszám még mindig magas.
90 80
Darabszám
70 60
Halálos
50
Súlyos
40
Könnyű
30
Összesen
20 10 0 4
32
442
46
4625
31
Útszám
5. diagram: Veszélyességi rangsor a 2006-2010. évek között bekövetkezett személysérüléses balesetek száma szerint Az elmúlt öt év adatai alapján megállapítható, hogy a megyei közúthálózaton történt halálos balesetek számához viszonyítva a 4. sz. főúton történt az esetek több mint 20 %-a, a megyei állami közúthálózaton 24 %-os ez az arány. Elmondhatjuk, hogy a bekövetkezett halálos kimenetellel járó személysérüléses balesetekből minden negyedik a 4. sz. főúton történt.
11 4. Állapot adatok A legfrissebb állapotfelmérés összehasonlító értékei alapján a megyei útállapotokban a korábbi évekhez képest a felújítások elmaradása miatt kismértékű romlás tapasztalható. A különböző állapotjellemzőkre vonatkozó értékeket az alábbi táblázatok mutatják be:
4.1.
Teherbírás
A megyei úthálózatunk túlnyomó hányadán kedvezőtlenek az altalaj adottságok, ezáltal leginkább meghatározó jellemző a teherbírási érték.
4.2.
Még megfelelő (%)
Nem minősített (%)
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
Rossz (%)
2010
Főutak Alsóbbrendű utak
Jó (%) 2009
Teherbírás
65,4
69,8
68,1
6,7
6,5
7,8
25,4
23,1
23,6
2,5
0,6
0,5
37
31,5
31,4
13,6
9,1
8
49,2
59,2
60,4
0,2
0,2
0,2
A burkolat felületállapota
A járművezetők reakcióit - magatartását jelentősen befolyásolja a burkolat felületállapotának vizuális érzékelése. A táblázat adataiból kiderül, hogy a főutak és a mellékutak tekintetében leromlás tapasztalható a 2009. évihez képest.
4.3.
Még megfelelő (%)
Nem minősített (%)
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
2009
2010
2011
Rossz (%)
2010
Főutak Alsóbbrendű utak
Jó (%) 2009
Felületállapot
21,2
14,6
9,2
18,9
25,9
25,3
59,9
59,5
65,4
0
0
0
15,9
13,5
9
23,2
27,3
21,5
60,9
59,1
69,5
0
0
0
Egyenetlenség
Az utazáskényelmet alapvetően meghatározó érték a hosszirányú egyenetlenség (hullámosság). A táblázat értékei szerint a főutakon és a mellékutakon kismértékű leromlás tapasztalható.
2011
43,5 44,7
2010
2010
2009
2011 9,7
2009
9,6
2011
9,7
2010
2009
67,6 67,6 18,1 17,5 17,6 12,9 14,8 45,6 46,2
Nem minősített (%)
Rossz (%)
69 46,7
2011
Még megfelelő (%)
2010
Főutak Alsóbbrendű utak
Jó (%) 2009
Egyenetlenség
14,9
0
0
0
44
0,1
0,1
0,1
12 4.4.
A víztelenítés állapota
A csapadékvíz elvezetése, az út pályaszerkezetének víztelenítése meghatározó fontosságú a megfelelő teherbírás biztosítása érdekében. A síkvidéki jellegű terepviszonyok között fokozott figyelemmel kell ügyelni e minősítő paraméter megfelelőségére.
4.5.
7,9
69
55
68,2
25
2011
2010
2011
6,2
2010
32,4 32,4 39,8 52,8 52,2 47,6 14,8 6
Nem minősített (%)
Rossz (%) 2009
2011
2010
2009
2011
Még megfelelő (%)
2009
Főutak Alsóbbrendű utak
2010
Jó (%) 2009
Vízelvezetés
15,4 12,7
0
0
0
38,4 23,9
0
0,3
0
Keréknyomvályú
A tengelyterhelés növekedése, továbbá a forgalom-összetétel változása (nehéz tehergépjármű forgalom arányának növekedése) következtében fokozottan jelenik meg az ilyen típusú burkolathiba. Sávváltáskor, előzéskor balesetveszélyes helyzetet idézhet elő, különösen csapadékos időben. A megyei utak állapotát az alábbi táblázatban mutatjuk be. Nem minősített (%)
2009
2010
2009
2010
2011
2011
2011
Rossz (%)
2010
2011
Még megfelelő (%) 2009
Főutak Alsóbbrendű utak
2010
Jó (%) 2009
Nyomvályú
79,2 75,4 75,4
8,4
8,4
8,5
12,3
16,2 16,1
0,1
0
0
90,8 90,9 90,5
3,8
3,8
3,8
5,3
5,3
0,1
0,1
0,1
5,6
13
III. ÚT-ÉS HÍDFELÚJÍTÁSOK, HÁLÓZATFEJLESZTÉSEK 1. ROP 2009-2013. évi megvalósítandó projektek Az elmúlt öt évben a 391 kilométer hosszúságú megyei főúthálózat nagyságrendileg 1/4-e (95 km) került felújításra, ebből 75 kilométer a 2004-2006 között meghirdetett 11,5 tonnás burkolat megerősítési program keretében. A megyei mellékút-hálózat felújítási aránya mindössze 17 % (159 km), melynek 71 %-a (113 km) uniós társfinanszírozás útján valósult meg. A megyei állami közúthálózat 20 %-a (261 km) került felújításra, ami évi 4 %-os felújítási arányt jelent. A ROP 2009-2010. évi projektek tervezése - az ÉA-31/364 számú projektelem kivételével befejeződött, az említett projekt tervfelülvizsgálatára közbeszerzési eljárás keretén belül került sor. A tervfelülvizsgálat ajánlati felhívását és dokumentációját 2011. augusztus 15-én küldte meg Társaságunk Központi Műszaki Tervezési és Lebonyolítási Osztálya a tervezők részére. Teljesítésre 60 nap áll a rendelkezésére. Ajánlattételi határidő: 2011. augusztus 30. Eredményhirdetés: 2011. szeptember 15. A többi projekt kiviteli tervdokumentációja leszállításra került. A megvalósításra az idei év nyarán közbeszerzési eljárás került kiírásra. Hirdetmény feladásának dátuma: 2011. június 20. A keret-megállapodás megkötésének tervezett időpontja: 2011. október 13. A projektek forrásgazdája az Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség. A pályázatok elbírálása és a támogatási összegek megítélése az ÉARFÜ hatásköre, döntés november hónapra várható.
ÉA-30 ÉA-29 ÉA-37
3228 3221 3109
1+900 6+104 1+776
7+500 11+499 10+708
3121
11+582
20+003
3401
0+000
16+915
4627 4628
11+757 21+104
14+700 25+804
45112
0+031
2+627
ÉA-31
Beadásra került: 2011.08.25. Beadás várható ideje: 2011.10.31. Beadás várható ideje: 2011.10.31. Beadás várható ideje: a terv elkészülése után
1 Mrd feletti projekt, a térségi indikátor (része a megvalósulási tanulmánynak) elkészülését be kell várni. 1 Mrd feletti projekt, a térségi indikátor (része a megvalósulási tanulmánynak) elkészülését be kell várni. 4628. j. ök. út tervét le kell csökkenteni a nevesített hosszra (2,7-27,9 volt) tervezési közbeszerzés folyamatban
14
4. ábra: ROP 2009-2010. évi megvalósítandó projektek a megye úthálózati térképén
15 2. Nagyfelületű burkolatjavítások A ROP programban szereplő útfelújításokon túlmenően 2011. évben eddig két ütemben nagyfelületű burkolatjavítások elvégzésére biztosított forrást az Útpénztárt kezelő szervezet (KKK). A megyei létesítményjegyzék alapján az I. ütemben, 6 országos közúton összesen 118 szakaszon történt burkolatjavítás, nagyságrendileg 85 ezer m2 felületen, bruttó 474 millió Ft értékben. A munkák műszaki átadás-átvételi eljárása 2011. május 26-án fejeződött be. A második ütemben 3 országos közút, 24 szakaszán végeztünk burkolatjavítási munkákat, nagyságrendileg 11 ezer m2 felületen, bruttó 75 millió Ft értékben. A második ütem műszaki átadásátvételi eljárása 2011. június 20-án zárult le. A fontosabb információkat az alábbi táblázatok tartalmazzák: Megvalósult nagyfelületű burkolatjavítások 2011. I-II. negyedévben: I. ütem: Út száma
Km szelvény, vagy szakaszhatár Kivitelezési költség (tól - ig) /bruttó Ft/
32132
0
+
000
-
+ 822
115.031.971.-
34.932
4
111
+
000
- 112 + 090
29.707.825.-
4.725
32
54
+
404
-
30
+ 840
192.445.338.-
24.469
31
83
+
010
-
99
+ 000
89.958.827.-
16.100
4629
1
+
000
-
18
+ 000
27.303.144.-
1.900
32135
3
+
900
-
5
+ 500
19.367.155.-
2.500
473.814.260.-
84.626
Mindösszesen:
5
Beavatkozási felület (m2)
3. kép: Felületi bevonat építése a 32132. jelű Jásziványi bekötő úton
16
4. kép: Nagyfelületű burkolatjavítás a 4. sz. főút 111+000-112+090 km szelvények közötti szakaszán
5. kép: Burkolatjavítás a 32135. jelű Zagyvarékasi bekötő út 3+900-5+500 km szelvények közötti szakaszán II. ütem: Út száma
Km szelvény, vagy szakaszhatár (tól - ig)
Kivitelezési költség /bruttó Ft/
Beavatkozási felület (m2)
3216
32
+
760
-
34
+ 560
26.415.407.-
6.810
3225 4205
25 2
+ +
295 544
-
27 3
+ 400 + 851
26.332.760.22.215.771.-
2.010 2.210
74.963.937.-
11.030
Mindösszesen:
17
6. kép: Burkolatjavítás a 3216. jelű Fegyvernek-Tiszafüred összekötő út 32+760-34+560 km szelvények közötti szakaszán
7. kép: Burkolatjavítás a 3225. jelű Szolnok-Jászkisér összekötő út 25+295-27+400 km szelvények közötti szakaszán
8. kép: Burkolatjavítás a 4205 j. Kisújszállás-Körösladány összekötő út 2+544-3+851 km szelvények közötti szakaszán
18 III/1. ütem (közbeszereztetés alatt):
Út száma
Km szelvény, vagy szakaszhatár (tól - ig) 0
Kivitelezés becsült költsége /bruttó Ft/
Beavatkozási felület (m2)
3225
0
+ 2480
-
+ 2612
4.988.000.-
1.188
3225 4 46 4207 4207 4207
0 133 17 0 0 1
+ 2612 + 300 + 000 + 200 + 900 + 350
- 0 + 2681 - 133 + 850 - 18 + 800 - 0 + 900 - 1 + 200 - 1 + 800
2.719.000.18.087.000.11.338.000.4.097.000.2.126.000.3.064.000.-
621 4.400 2.700 1.200 600 1.050
46.959.000.-
11.759
Mindösszesen:
III/2. ütem (közbeszereztetés alatt):
Út száma
Km szelvény, vagy szakaszhatár (tól - ig)
Kivitelezés becsült költsége /bruttó Ft/
Beavatkozási felület (m2)
34
10
+
400
-
12
+
000
19.796.000.-
4.800
32 32 32
51 57 58
+ + +
150 800 180
-
51 57 58
+ + +
400 937 250
953.000.2.157.000.867.000.-
200 480 180
23.773.000.-
5.660
Mindösszesen:
3. Kisújszállás elkerülő szakasz építése Július első hetében történt meg a 4. számú főút Kisújszállás elkerülő szakaszának ideiglenes forgalomba helyezése. A munkálatok építtetői feladatait a NIF Zrt. látta el. Az új nyomvonal elkészültével, és forgalomba helyezésével a település tehermentesítése teljes egészében megtörtént. A jelenlegi elképzelések szerint a 2x1 sávos elkerülő szakasz a majdani M4 autópálya nyomvonalának részét fogja képezni. 4. Hidak, felüljárók felújítása A hidak állapotát folyamatosan figyelemmel kísérik útellenőreink. A megyei hídmérnök a megye összes hídján évente legalább egyszer hídvizsgálatot végez. Ezen kívül a kiemelt hidakon az előírásoknak megfelelően - 10 évente - fővizsgálatot végzünk.
19 2011. évi híd fővizsgálataink Útszám Szelvényszám 4.
131+271
44.
50+316
Törzsszám
Híd megnevezése Fegyverneki Nagykunsági Főcsatorna1149 híd 18911 Kunszentmártoni Hármas-Körös híd
A 4. sz. főút Szolnok elkerülő szakaszán lévő Szent István Tisza-híd garanciális munkáit (szelvény szerinti jobb oldali forgalmi sáv kopó-és kötőrétegének cseréje) a kivitelező 2010 augusztusában végezte el. 2011. év első felében hídfelújításra 4 db híd esetében volt lehetőségünk, összesen bruttó 217,66 millió Ft értékben. 3225. j. ök. út 0+1537 km szelvényben lévő szolnoki „Százlábú” Tisza-híd felújítása: járdaés kerékpárút felületi helyreállítása, útpályát és a járdát elválasztó csőkorlát felújítása, kopóréteg felújítása (bruttó 125,67 mFt). 3225. j. ök. út 0+2096 km szelvényben lévő Szolnok Városi Tisza-híd dilatáció cseréje, illetve bővítése; dilatáció cserje, bővítése (bruttó 7,40 mFt). 4. sz. főút 92+330 km szelvényben lévő vasút feletti híd felújítása: szigetelés és a burkolatcsere (bruttó 29,65 mFt). 4203. j. ök. út 3+281 km szelvényben lévő Nagykunsági Főcsatorna-híd teljes felújítása (bruttó 54,94 mFt). 2011. évben nem készültek újabb hídfelújítási tervek, ennek ellenére a kivitelezésre alkalmas tervek ellátottsága biztosított. További hidak tervezésére közbeszerzési eljárás került kiírásra.
9. kép: 4. sz. főút 92+330 km szelvény Abony-Szolnok között, vasút feletti híd szigetelése és a kocsi pálya burkolatának cseréje
20
10. kép: 4203. j. ök. út 3+286 km szelvényben lévő Kuncsorbai Nagykunsági Főcsatorna híd teljes felújítása
11. kép: 3225. j. ök. út 0+1537 km sz. szolnoki „Százlábú” Ártéri Tisza-híd felújítása
21
12. kép: 3225. j. ök. út 0+2093 km szelvényben lévő Szolnok Városi Tisza-híd dilatációs szerkezetének cseréje Üzemeltetésünk során azonban azonnali beavatkozás is szükségessé válhat, mint például a 4. sz. főút 102+170 km szelvényénél lévő Alcsi-Holt-Tisza hídnál történt baleset után, ahol a korlátot december 21-én kellett helyreállítani.
13. kép: Az Alcsi- Holt-Tisza híd szalagkorlát elemeinek állapota a baleset után
22
IV. ÚTÜZEMELTETÉS, ÚTFENNTARTÁS 2011. évben (az elmúlt évekhez hasonlóan) az országos közutak üzemeltetésére és fenntartására fordítható állami megrendelés szinte kizárólag a forgalombiztonságot alapvetően meghatározó tevékenységekre biztosít forrást. A szükséges felújítási munkák forráshiány miatti elmaradása következtében a megyei úthálózat erősen elöregedett, a kopórétegek átlagos életkora (főút: 16,3 év, mellékút: 22,5 év) jóval meghaladja a tervezési élettartamot. Emellett a főúthálózat nagy része és a mellékúthálózat nem megfelelő teherbírású. A viszonylag kedvezőbb téli, tavaszi időjárásnak köszönhetően idén nem alakult ki olyan drasztikus leromlás, kátyúsodás az úthálózaton, mint a tavalyi hasonló időszakban. Ennek ellenére a burkolat életkorából és állapotából adódóan a fenntartási tevékenység jelentős részét a hálózat folyamatos kátyúzása teszi ki. A megyében lévő országos közutak burkolatának balesetmentes közlekedésre alkalmas állapotban tartása érdekében a Közhasznú Vállalkozási Szerződés keretében az idei évben eddig 3.576 tonna kátyúzást végeztünk. Ezen kívül 2010. évről áthúzódó külön állami megrendelés keretében került elvégzésre további 790 tonna meleg-aszfaltos kátyúzás. Az erősen elöregedett úthálózatnak egy jelentős része eljutott abba az állapotba, hogy karbantartási technológiákkal már eredményesen nem javítható. Ezeken az utakon a járhatóságot ideiglenes kátyúzással próbáljuk fenntartani. A felújítások elmaradásán kívül a burkolatleromlások másik fő oka a nem megfelelő víztelenítés. Az idei évben a Közhasznú Vállalkozási Szerződésünk keretein belül csak a forgalombiztonságra veszélyes nagyobb padkakátyúk lokális javítását tudjuk elvégezni. A felhízott padkák és a feltöltődött árkok megszűntetése érdekében 2007-től külön állami forrásból országos szintű árok-padka felújítási program indult. Ennek keretében tavasszal a megyében összesen 25.960 m2 padka felújítására kerülhetett sor. Jelentős állapotromlást okoznak az alsóbbrendű úthálózatban a nagyobb beruházásokhoz köthető anyagszállítások. A 4. sz. főút Kisújszállás elkerülő szakasz építése kapcsán a 3216. j. ök. út Fegyvernek Tiszagyenda közötti szakaszát érte nagyobb károsodás. A kivitelező az ideiglenes javítást elvégezte, de a végleges helyreállítás érdekében útügyi hatósági eljárást kezdeményeztünk. További jelentős állagromlást okozhatnak az érintett közutakban a Hanyi-tiszasülyi árvíztározó és a Nagykunsági árvízi tározó építéséből adódó nagytömegű anyagszállítások. Az út menti környezet ápolásának egyik legmeghatározóbb eleme a kaszálás. A Közhasznú Vállalkozási Szerződés keretein belül mind a főutak, mind a mellékutak útpadkájának évi 1 alkalommal történő kaszálását tudjuk elvégezni. A koronaélen kívüli területeknél csak a főutak egyszeri kaszálására van lehetőség. Ettől függetlenül az allergén gyomnövényekkel fertőzött területek kaszálását folyamatosan végezzük. Az idei évben eddig összesen 9.409 ezer m2 kaszálást végeztünk. Az útüzemeltetési területen belül a kaszálás mellett a legjelentősebb és sajnos a legproblémásabb terület továbbra is az út mentén elszórt, illetve a parkolókban kihelyezett hulladék összegyűjtése és elszállítása. A regionális hulladéklerakók üzembe helyezésével, a települési hulladéklerakók bezárásával egy időben nagyságrendekkel megnövekedett a környező települések lakói és vállalkozói által a parkolókba és pihenőhelyekre kihordott hulladék mennyisége, melynek
23 összegyűjtése és elszállítása igen jelentős forrásokat von el más üzemeltetési és fenntartási tevékenységektől. 2010. évben az utak mellől megyénkben összesen 381,4 tonna hulladék került összegyűjtésre és elszállításra, az idei év első felében ez a mennyiség már meghaladja a 235 tonnát. A forráshiány miatt az elmúlt évben jelentős visszalépés történt több (forgalombiztonságot alapvetően nem befolyásoló) tevékenységen. Az idei évben lehetőség nyílt Társaságunknál közmunkás foglalkoztatás beindítására (6 hónap időtartamra), melynek keretében május hónaptól a saját állandó személyi állományunkon felül további 66 főt tudunk a megyei országos közutakon foglalkoztatni. Ennek eredményeként jelentős javulást tudtunk elérni olyan (korábban háttérbe szorult) területeken, mint például a burkolaton kívüli területek, parkolók tisztántartása, vagy a növényzetgondozás (kézi kaszálás, cserjézés, növényzet-ápolás). tonna
9 000 8 000 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000
2011 I-V III. hó
2010
2009
2008
2007
2005
-
2006
1 000
6. diagram: Kátyúzási mennyiségek Jász-Nagykun-Szolnok megyében
I- VI II . 2011
2010
2009
2008
2007
2006
2005
7,00 6,00 5,00 4,00 3,00 2,00 1,00 -
hó
tonna/km
7. diagram: Fajlagos kátyúzás (tonna/km) Jász-Nagykun-Szolnok megyében
24
V. FORGALOMBIZTONSÁGOT JAVÍTÓ BEAVATKOZÁSOK A forgalombiztonságát javító beavatkozásokra 2010-2011. évben az alábbi projektcsomagok útján nyílott lehetőség: Idegen beruházások (pl. NIF Zrt., önkormányzati, egyéb) Lakott területen kívüli „kisköltségű” forgalombiztonsági beavatkozások Lakott területen belüli beavatkozások (önkormányzati pályázatok) 1. Csomópontok átépítése, forgalomszabályozása A tavalyi év második felében 3 db körforgalmú csomópont (Törökszentmiklós, Jászberény, Szolnok) került forgalomba helyezésre. Utóbbi két helyszínen állami beruházás útján valósult meg a csomópontok átépítése. Az idei év szeptemberében a 32. sz. főút Zagyvarékas lakott területen kívüli szakaszán - a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. beruházásában - további 1 db csomópont épült át körforgalmú csomóponttá. Pozitívum, hogy a rendkívül balesetveszélyes 4. sz. főút 103+1889 km szelvényében lévő „MOL” csomópont átépítésének kivitelezési munkái az előkészületi munkálatokkal (közműkiváltások) megkezdődtek. A tervezett ún. Turbó (2 sávos körpálya fizikai elválasztással) körforgalmú csomópont építésének befejezése várhatóan jövő év tavaszára várható. 16 14 12 10
db
Darabszám Létesült
8
Megszűnt 6 4 2 0
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
2011
év
8. diagram: Körforgalmú csomópontok számának növekedése 2004-2011 évek között
25 2. Lakott területen kívüli „kisköltségű” forgalombiztonsági beavatkozások: Az évenként kötelezően elvégzendő balesetelemzés során határozzuk meg azokat a baleseti helyeket, gócpontokat, ahol átépítés nélkül, nagyságrendileg 6-7 millió forintos költségből többlet, figyelemfelhívó jelzésekkel javíthatunk a baleseti helyzeten. Nyugat-európai gyakorlat alapján 2007. évben indult útjára az ún. „kisköltségű” forgalombiztonsági beavatkozások programja, mely a 2010/2011. időszakban 2 ütemben valósult meg. Fontos megemlíteni, hogy a beavatkozások listájában két 4. sz. főúti helyszínen is történt beavatkozás. A forgalomtechnikai beavatkozások helyszíneit, a megvalósult műszaki megoldásokat az alábbiakban ismertetjük. 2010 őszén: 4. sz. főút 111+500 - 112+300 km szelvények közötti szakasza (46. sz. főúttal alkotott csomópontja): hagyományos és aktív burkolatjel prizmák telepítése, útbaigazító rendszer módosítása, figyelemfelhívó (FNS) táblák kihelyezése; 3227. jelű Újszász - Jászapáti összekötő út 19+000 - 21+000 km szelvények közötti szakasza (Jászkisér lakott területen kívüli szakasza): hagyományos burkolatjel prizmák telepítése, figyelemfelhívó (FNS) táblák kihelyezése, sebességkorlátra figyelmeztető berendezés telepítése, szeletelt „halszálkás” iránytáblák; 4625. jelű Szolnok - Kiskunfélegyháza összekötő út 23+500 - 24+500 km szelvények közötti szakasza (Tiszajenő lakott területen kívüli szakasza): hagyományos burkolatjel prizmák telepítése, szeletelt „halszálkás” iránytáblák és vezetőoszlopok kihelyezése, mechanikai padkastabilizáció építése; 2011 tavaszán: 4. sz. főút 125+500 - 126+200 km szelvények közötti szakasza (Fegyvernek-Szapárfalu előtti szakasz): akusztikus burkolati jelek felfestése, hagyományos burkolatjel prizmák és sávelválasztó jelzőfülek telepítése, figyelemfelhívó (FNS) táblák és változtatható vezérlésű (LED) „szeletelt” iránytáblák kihelyezése; 32. sz. főút 56+000 - 57+000 km szelvények közötti szakasza (Szászberek lakott területen kívüli szakasza): hagyományos burkolatjel prizmák és sávelválasztó jelzőfülek telepítése, acél szalagkorlát kiépítése, kiemelt szegélysor optikai vezetésének javítása;
14. kép: Lakott területen kívüli „kisköltségű” forgalomtechnikai munkák a 4. és a 32. sz. főutakon
26 3. Burkolatjel festés: A közlekedésbiztonságot javító beavatkozások között mindenképpen meg kell említeni a meglévő burkolati jelek évente ismétlődő felújító festését, ami főként korlátozott látási viszonyok esetén segíti a járművezetőket. 2011 júliusa és szeptembere között lefestett mennyiségek az alábbiak szerint alakultak: hosszirányú (gépi) burkolati jelek: 18.500 m2, keresztirányú (kézi) jelek: 5.300 m2. Az éves festési keret mennyiségét tekintve a teljes megyei festhető úthálózat 1/3-ára elegendő. Az alsóbbrendű úthálózat burkolatállapotai sem teszik mindenhol lehetővé a rendszeres burkolatjel festést. 4. Lakott területen belüli (önkormányzat pályázatok, rendőrségi beavatkozások): Végezetül pár mondatban tájékoztatást adunk az országos közutakat érintő társ szakmai szervezetek munkájáról. A tavalyi év második felében a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ az „NFM Útpénztár Előirányzat” finanszírozásában pályázati lehetőségeket írt ki kifejezetten önkormányzatok részére három témakörben: Balesetveszélyes csomópontok átépítésének társfinanszírozása; Az országos közutak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások társfinanszírozására; Az országos közutak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások, valamint az országos közutakon levő balesetveszélyes csomópontok tervezésének társfinanszírozására. Jász-Nagykun-Szolnok megyéből több település önkormányzata (pl. Jászladány, Mezőtúr) pályázott, melyen Mezőtúr a gyalogosok védelmének növelése kapcsán A megvalósítás jövő évben várható. A pályázati dokumentációkat az elbírálás során kivétel nélkül támogattunk. Ez év augusztus folyamán a Megyei Baleset-megelőzési Bizottság jóvoltából az országos közúthálózat frekventált szakaszaira 2-2 db pléh-rendőrautó és pléh-rendőrbábú került kihelyezésre.
27
VI. ÖSSZEFOGLALÁS Európa és a világ más fejlett országaiban a mobilitási igény - a korlátozó hatások ellenére folyamatosan növekszik, mely igényt a különböző közlekedési ágak, de elsősorban a közúti közlekedés elégíti ki. Magyarország Schengeni övezethez való csatlakozásával az Európai Unió belső határain történő határrendészeti ellenőrzés megszűnt. E miatt a tengelyterhelések megengedett határértéke 2009. január 1-étől az egyes hajtott tengely esetében 10 tonnáról az Európai Unióban már elfogadott 11,5 tonna értékre változott, a megengedett kettős tengelyterhelés 16 tonnáról egyes esetekben 18, illetve 19 tonnára. Tekintettel arra, hogy a tengelyterhelési értékek növekedése az utak igénybevételét hatványozottan növeli, a folyamatosan növekvő forgalmi igényeket is figyelembe véve a közutak és közúti hidak tönkremenetele az igénybevétellel arányosan felgyorsul. Az ország azon területein, - ilyen Jász-Nagykun-Szolnok megye is - ahol még nem épültek ki a gyorsforgalmi hálózat elemei az országos fő-és mellékúthálózat fokozottabban ki van téve ezeknek a hatásoknak. A következő években az úthálózat-védelmi megoldásokra mindenképpen nagyobb szerepnek kell hárulnia. A megyei beszámolóban leírtak is alátámasztják, hogy az országos közúthálózat működtetésére fordított források nem tartanak lépést a közúti forgalom növekedésével. A rendelkezésre álló forrásokkal való hatékony gazdálkodás (útgazdálkodás) szerepe minden eddiginél jobban felértékelődött. A településeken átvezető szakaszok tehermentesítése (forgalom, zaj-és rezgéshatások), a balesetszám csökkentése az egyik legfontosabb feladattá vált. A forgalmasabb főutak, valamint a nagyobb városok, gazdasági központok elkerülése elengedhetetlen. Az átkelési szakaszok mellett élők mindennapi problémáit tapasztalva a tervezett településeket elkerülő szakaszok (pl. SzolnokSzandaszőlős, Fegyvernek-Szapárfalu) létjogosultsága kellően megalapozott. A főúthálózat 11,5 tonna tengelyterhelésre történő burkolat-megerősítési program (31., 32., 33. sz. főutak) előkészítése folyik, viszont 2006 óta nem épült megyei útszakasz e program keretében. A mellékúthálózat felújítását elősegítő ROP 2007-2013. programba tartozó utak tervezése, kivitelezése reményeink szerint a jövő évben folytatódik. A 7 évre tervezett kb. 270 km felújítás átlagosan évi 3 %-át jelenti a hálózatnak. Szakmai álláspontunk szerint évi 8-10 %-os felújítási arány megvalósításával 4-5 év után lenne érzékelhető javulás az útállapotok területén. A közúti közlekedésből adódó problémák megoldása az útpénztári források nagyságrendileg növekedésével, s további bevételi források felhasználásával érhetőek el. Fontos hazai forrás lehetne a sebességmérésből származó közigazgatási bírságok egy részének átcsoportosítása, illetve a használatarányos útdíj bevezetéséből származó költségek felhasználása a hatékonyabb hálózatfejlesztés érdekében. Amíg a finanszírozási körülményeken érdemben nem tudunk változtatni, nem lesz gyökeres előrelépés az országos közúthálózat fejlesztése, fenntartása terén.
