Ikt. szám: 49-6/2015/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben
Tájékoztató Heves megye mezőgazdasági helyzetéről (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves Megyei Területi Szerve (3300 Eger, Sas út 60/a) elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye mezőgazdasági helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. A tájékoztatót a Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága tudomásul vette. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék.
Eger, 2015. június 16.
Szabó Róbert
Törvényességi szempontból ellenőriztem:
Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője
HEVES MEGYE AGRÁRGAZDASÁGA ÉS A NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA MEGYEI SZERVEZETE Heves megye számokban 2
Heves megye földterületének művelési ágak szerinti megoszlása (m ) 2015.06.08.
Gyümölcsös Kert Szántó Szőlő Legelő rét
Eger 15679415 5822458 234001406 54857876 176168115 21304904
Füzesabony 2134845 796769 347803059 1003570 44632718 5007040
Gyönygyös 10930267 3089896 282119975 55244738 49117597 13095624
Hatvan 9984769 1074675 231993069 5702796 12052111 6792630
Heves 18883826 865162 466498768 1075350 78051353 8284032
összesen 57613122 11648960 1562416277 117884330 360021894 54484230
Mezőgazdasági terület összesen: Erdő Halastó Fásított terület
507834174 596511112 17091 1112214
401378001 18252356 0 97922
413598097 200885248 759723 63050
267600050 14781356 0 150387
573658491 31280452 1538872 205045
2164068813 861710524 2315686 1628618
1105474591 152531088
419728279 158829561
615306118 135460086
282531793 69629380
606682860 91001027
3029723641 607451142
1258005679
578557840
750766204
352161173
697683887
3637174783
TERMŐ TERÜLET ÖSSZESEN: KIVETT
MINDÖSSZESEN:
Erdészet:
Védelmi rendeltetésű erdők összesen: 44.617,01 ha Gazdasági rendeltetésű erdők összesen: 42.169,90 ha Közjóléti rendeltetésű erdők összesen: 1.746,36 ha Pályázatok: Vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére
Kérelmekben megadott kalkulált támogatás összege (Ft) (Az ügyfél lakhely/székhelye szerint) Megye Beadott Szerkesztés alatt Összesen Heves 1 047 781 071 0 1 047 781 071 Összesen 27 364 368 117 6 327 000 27 370 695 117 Kertészeti gépbeszerzés:
Kérelmekben megadott kalkulált támogatás összege (Ft) Megye Beadott (Ft) Heves 674 490 369 Összesen 19 624 384 158 Fiatal gazda:
Kérelmek (db) Megye Heves Összesen
Összesen 177 6 904
Összesen (Ft) 749 281 097 21 245 649 865
A mezőgazdasági termelést befolyásoló, meghatározó külső tényező a csapadék. A 2011. és 2012. igen aszályos évek után 2013-ról elmondható, hogy a végletek éve volt, az első negyedévben 100 éves csapadékrekordok dőltek meg, ami pozitív hatással volt a talajok vízkészletére, ami ezután valamelyest tudta kompenzálni az elmúlt évszázad egyik legmelegebb nyarának tartott 2013. év aszályos hónapjait. Ilyen előzményekkel várta a mezőgazdaság, hogy mit hoz 2014. A korábbi évekhez képest kiegyenlítettebb volt a múlt év, de természetesen az időszakos szélsőségek most is megmutatták hatásukat. A tavasz csapadékos időjárása kedvező hatással volt a növények fejlődésére. A tavaszi vetésű kultúrák vetését időben sikerült elvégezni. Az ezt követő hűvös időjárás következtében azonban a növények fejlődése kissé vontatottá vált a talajok átnedvesedtek, levegőtlenné váltak, ami nehezítette a gyomirtást és a növényvédelmet. A gabonákon több helyen gondot okozott a rozsda. Májusban jelentkező viharos, jeges idő ugyan okozott kisebb károkat a gyümölcsösökben és okozott foltokban megdőlést a kalászos gabonákban, de jelentős gazdasági kieséssel nem járt. A megyében jelentős területtel bíró napraforgó területek is szépen fejlődtek. A tavasszal jelentkező viharok következtében alakult ki vegyszerfelverődés miatti perzselés a levélzeten, illetve a mélyebb laposabb területeken az összeszaladó csapadékvíz okozott foltokban eliszapolódást, de ezen hatásokat kinőtték a növények. A kukorica fejlődésére is kedvező hatással volt az év eleji időjárás. Az elmúlt évek változatos, de főleg aszályos időszaka rámutatott arra, hogy az aszálykárok elsődleges okai a nem befolyásolható agro-ökológiai körülményeken túl az agrotechnikában, a talaj szerkezetében, a termőréteg vastagságában, keresendők. A szárazság okozta károk oka egyrészt az, hogy a növények gyökérzete által átszőtt talajréteg nem tartalmaz annyi vizet, ami a kielégítő termésmennyiség eléréséhez szükséges, másrészt a termőréteg rossz vízgazdálkodású, illetve sekély. A talaj hasznosítható víztartalmának minél nagyobb mértékű megőrzése, illetve a lehullott csapadéknak a mélyebb talajrétegbe vezetése tehát az aszálykárok megelőzésének az alapja, amit a helyi adottságokhoz igazodó talajművelési eljárásokkal biztosíthatunk. A megyére jellemző főbb kultúrákról elmondható, hogy a vetésszerkezet a több éves gyakorlat szerint alakult. A legnagyobb területen termesztett kalászosunk az őszi búza, ami több mint 50 ezer hektárt foglalt el, ezt követte a napraforgó közel 30 ezer, a kukorica 13 ezer és a káposztarepce 9 ezer hektárral. A termésátlagok az előző évekre jellemző értékeknél valamivel kedvezőbben alakultak, viszont a felvásárlási árak jelentősen mérséklődtek. A betakarítási és őszi munkákat nagyban nehezítette a nyár végi ősz eleji rendkívül csapadékos időjárás. Szeptember hónapban 170 mm-t meghaladó csapadék hullott. A megye mezőgazdasági termelésének túlnyomó része szerencsére nem belvízveszélyes területen található, de az erős esőzések következtében átnedvesedtek a területek és 7-8000 ha került víz alá. Sajnos a napraforgó betakarítást szinte a kezdetektől hátráltatta a csapadék. A korai fajták, amelyek szeptember elején vághatóak voltak még megúszták a csapadékot. Ezt követően nem a kombájnok kapacitása volt a meghatározó, hanem az eső, a termény nedvessége, és a talajállapotok. A gazdák nagy körültekintéssel, és a lehetőségek függvényében azonnali reagálással végezték az aratást, mégis a betakarítás végére átalakult ez a folyamat a talajállapotok miatt kármentésé, és sajnos a terület egy része betakaríthatatlanná vált. Az összes területhez képest %-ban elhanyagolható ez a mennyiség, de az érintett termelőket igen hátrányosan érintette. A minőség tekintetében nem egy sikeres év volt, kevés alkalommal kaptak a gazdálkodók az olajtartalomra felárat. A kukoricáról elmondható, hogy az elmúlt években nagyon vegyes képet mutatott az aszályos nyarak miatt, de vetésterülete nem csökkent a viszonylag kedvező ára, és hozama miatt. 2014-ben a hozam átlag felettinek mondható, de a felvásárlási árak minden képzeletet alul múltak. A betakarítást nehezítette a folyamatos esőzés, és ez hozzájárult a munka elhúzódásához is. A kukoricaaratáshoz a szárító és tisztító telepek kapacitása miatt csak a napraforgó után tudtak hozzáfogni. Ennek ellenére szinte minden tételt valamilyen mértékben szárítani kellett, mert a nedvességtartalom a sok csapadék miatt nem csökkent az elvárt ütemben. A gazdák a kukorica tételeket vagy betárolták, vagy szerződéssel értékesítették, a már említett nyomott áron. Az őszi vetéseket is nagyban befolyásolta a csapadékos időszak. Az őszi káposztarepce vetésterülete az elmúlt évek kedvezőtlen tapasztalatai ellenére sem csökkent. A kelés nem mindenütt volt egyenletes, de a kellő tőszám mindenütt megvolt. A kalászos elővetemények után általában védekezni kellett az árvakelés ellen. A repcetáblák különböző mértékben gyomosak, az őszi gyomirtásra nem minden területen volt a lehetőség. Az őszi búzavetések nagyon vegyes képet mutatnak. Vannak kellően megerősödött, szép vetések, míg a másik véglet, amikor a talajállapotok miatt műtrágyaszóróval vetettek a gazdák. A csapadékos időjárás miatt elhúzódó betakarítási munkák és a talajállapotok nem kedveztek a búzavetéseknek. A napraforgó, és a kukorica után jelentős területeken a búza a váltónövény. Így a vetések is elhúzódtak, de a nagyobb probléma, hogy a talajállapotok nem tették lehetővé, hogy megfelelő minőségű magágyat alakítsanak ki a gazdák.
Várható felvásárlási ár búzánál 2015-ben 48.000, kukoricánál 38.000, napraforgónál 89.000, repcénél 102.000, árpánál 40.000 Ft. A gyümölcstermesztéssel foglalkozó gazdák jövedelemtermelését nagyban nehezítették a rendkívül alacsony felvásárlási árak, melyek jócskán elmaradtak az előző időszakban kialakultaktól. Összességében elmondható, hogy a vegyes időjárás ellenére jó évet tudhatnak maguk mögött a termelők. Meg kell azonban említeni, hogy 2014-ben akár szántóföldi, akár álló kultúrát vizsgáljuk jelentős gazdasági károkat okozott a mezei pocok. A vegyszeres kezelések lehetőségének hiánya, és a nem megfelelő talajművelési módszerek vezettek a populáció felszaporodásához. Várhatóan a következő években is komoly fejtörést okoznak a termelőknek. 2015. elején is érződött a csapadékos ősz hatása és a belvíz késő tavaszig végigkísérte a munkákat, a tápanyagokat csak késve sikerült kijuttatni. Később az időjárás átváltott csapadékszegénnyé, ami kedvezett a tavaszi vetések talajelőkészítésének, de hátrányosan érintette az őszi vetéseket, mivel a tápanyagokat nem tudták kellő mértékben felvenni és hasznosítani viszont a gyomirtási munkákat időben el lehetett végezni. Őszi búzából 51 ezer, repcéből közel 9 ezer, kukoricából 13 ezer, napraforgóból több mint 27 ezer hektárról várható betakarítás. A gyümölcs és szőlő ültetvényekben az elmúlt enyhe tél nem tett károkat. Az elhúzódó és ingadozó tavaszi felmelegedés a virágzó gyümölcsösökben okozott kisebb foltszerű kötődési problémákat, de megyei szinten súlyos terméskiesés ennek következtében nem várható. Egyes tájegységekben a tavasszal jelentkező fagyok nagyon komoly károkat okoztak. Az állatlétszámok alakulását tekintve a megyében 1500 koca és annak szaporulata valamint 5000 hízó alapanyag kerül felhizlalásra. Közel 10 ezer anyajuh szaporulatának értékesítésénél a legnagyobb problémát a törökök és olaszok közti piacelosztás okozza, amely hátrányos az árakra. Könnyítené a termelők piacra jutását ha több vágási engedélyt birtokolhatnának mert igény az lenne rá. Szarvasmarha tenyésztés 50 db nagy és 291 db kis létszámú telepen történik, ami 13 968 állatlétszámot jelent, ebből 7 389 tehén, 13 726 üsző, még a többi borjú, bika, tenyészbika. Tejtermelő tehenészet A tehénállomány 60%-a tej, 30%-a hús, 10%-a kettős hasznosítású. A húshasznú állomány 8%-al nőtt, kettős hasznosítású állomány 5%-al, a tejhasznú csak 1%-al emelkedett. A tejhasznú állomány 80%-a nagyüzemekben, 17%-a egyéni gazdálkodóknál található. A 2014-es évhez a tejhasznú állomány nagygazdaságokban 5%-al nőtt, az egyéni gazdálkodóknál 10%-al csökkent. Cél lett volna, hogy az állomány 20%-a nagyüzemekben, a 80%-a pedig az egyéni gazdálkodóknál legyen, sajnos pont az ellenkezője valósul meg a támogatások miatt. Tejnél gond a kvóta kivezetése. 2015-ben 1 liter tej 75,60 Ft, 2004-ben ez 115Ft. volt. Nagyon érzik a 30%-os árcsökkenést. A kvótaszabályozás nagyon nagy gond. A kéknyelv betegség egyenlőre stagnál, a törpe szúnyogok valószínű, hogy terjesztik majd a betegséget. Ha jelentkezik a betegség a karantén is komoly gondot fog okozni. Egyenlőre nem vakciáznak. Tejnél az alacsony ár nagyon nagy probléma. 2013. március 28-án, a korábbi alig tízezres létszámú Magyar Agrárkamara helyébe egy országos szinten egységesen szervezett, kötelező tagsághoz kötött köztestület lépett. Az akkor megalakult Nemzeti Agrárgazdasági Kamara ma 360 ezer tagért vállal felelősséget. Ez a megyében közel 11 000 főt jelent. Az elnök és 4 alelnök vezetésével folyik az átfogó szakmai irányítás. 15 kamarai osztály került kialakításra, amelyeken keresztül tudja a kamara képviselni tagjai felé a szakmaiságot. A kormánnyal 2013 nyarán kötött stratégiai megállapodásban is szerepel, hogy az agráriumban egységes gazdatámogató rendszer működtetésére van szükség. Ez azt jelenti, hogy a támogatott szaktanácsadás, az ismeretátadás egy kézben kell, hogy legyen. Komoly eredményként könyvelhetjük el, hogy ennek megvalósításaként sikeresen átvettük 2014 elején a falugazdász-hálózatot, 2014. október elsejétől pedig a támogatott szaktanácsadás koordinációját. A Kamara Heves megyei szervezetét a megyei kabinet, az egységes megyei ügyintéző szervezet és a falugazdász hálózat alkotja. Az egységes megyei ügyintéző szervezethez tartozik a referensi hálózat, amely magában foglalja a szakképzési,
vidékfejlesztési, élelmiszeripari és a földügyi referenseket. A szervezet az igazgató irányításával végzi a feladatokat, melyet 1 fő pénzügyi munkatárs és 1 fő irodai munkatárs segít. A falugazdász- és a korábbi kamarai tanácsadói hálózat egyesítésével egy 670 fős, egységes országos hálózat jött létre, amely nemcsak olcsóbb, hanem hatékonyabb is a korábbinál. A megyében 27 fő falugazdász, 4 fő falugazdász adminisztrátor végzi a hozzájuk kapcsolódó feladatokat a fő falugazdász koordinálásával. Az átállás során megtartottuk a körzetközponti felosztásokat és jelenleg 5 központban (Eger, Hatvan, Heves, Detk, Füzesabony) várjuk ügyfeleinket, ill. Gyöngyösön is található a hét minden napján nyitva tartó irodánk ahol az elnöki kabinet is helyet kapott. Természetesen a településeken korábbi szokások megtartásával tartunk fogadási időket így könnyen eljuthat mindenki a falugazdászához és kaphatja meg a gazdálkodásához szükséges információkat. A hálózat számos hatósági feladatot lát el. Ezek közé tartoznak egyebek mellett a termésbecsléssel, állapotminősítéssel összefüggő adatgyűjtési és adatszolgáltatási feladatok, a mezőgazdasági káresemények felmérése, a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzés és a meg nem munkált területek ellenőrzése. A feladatok közül külön kiemelhetjük, hogy immár mi végezzük az őstermelői igazolványok kiadását és érvényesítését, amely új kamarai szolgáltatásként 2014. január elsejétől ingyenes. Ezzel a tagság nagy többsége számára teljesült az a vállalásunk, miszerint a befizetett tagdíjjal legalább azonos mértékű szolgáltatást nyújtsunk. Megyénkben 9500 őstermelői igazolvány érvényesítését végezzük évről évre. Mint minden rendszerszervezésnél akadtak kisebb problémák, de az ügyfelek kiszolgálása folyamatos volt és keveset érezhettek az átállásából a gazdálkodók. A március 20-i határnapig a korábbi éveknek megfelelő ütemben haladt az ügyintézés és aki ezen időszakig felkereste irodáinkat meg tudta érvényesíteni igazolványát. Februárban a különböző támogatási jogcímekben résztvevők monitoring adatszolgáltatásában nyújtottunk segítséget közvetlenül 90 ügyfélnek, de ezek mellett természetesen útmutatással is szolgáltunk azok számára, akik saját maguk adták be jelentésüket. A legnagyobb erőpróbát az egységes kérelem beadása jelentette, hiszen ekkorra már egységes szervezetként kellett működnünk ahhoz, hogy a jelentős mennyiségű kérelmet határidőben beadjuk. Az MVH-hoz beérkezett közel 7000 kérelemnek 82 % a falugazdászokon keresztül került benyújtásra, úgy hogy a napi teljesítmények vonatkozásában végig az országos élmezőnyben voltunk, ami mind a kamara, mind pedig az MVH elismerését is jelentette, és nagyban növelte a két szervezet közti jó kapcsolatot. 2015. évi egységes kérelmek benyújtása egy összetettebb, új felületen történő beadást jelentett a falugazdászok számára. Az új rendszer bonyolultsága ellenére a megyei gazdálkodók ki lettek szolgálva és kérelmük beadásra került. A jogszabályi változás eredményeként, miszerint területalapú támogatás 1 ha után jár, a megyei kérelmezők száma 800-al csökkent az előző évhez képest. Őszi hónapok jelentős feladata volt az egységes kérelemhez kapcsolódó adategyeztetés 1. és 2. köre, ahol határidőben beadásra kerültek az adatok, ami segítette a támogatások időben történő kifizetését. Folyamatos munkát jelent a falugazdász hálózatnak a termésbecslések begyűjtése a gazdálkodóktól, és azok összesítése, a tavaszi ill. őszi betakarítási jelentések elkészítése, és az aratási munkák nyomon követése ami fontos alapja a megyei betakarítási koordinációs bizottsági üléseknek melynek előkészítése és lebonyolítása a kamara feladata a hatóságok és szakigazgatási szervek bevonásával. Fontos feladat hárul a megyei ügyintéző szervezetre a földműves és az üzemi gyakorlatok igazolásának kiadásakor. A tavaszi jogszabályi változásokkal melyek bővítették a végzettségek körét és az árbevétel igazolását könnyítették, csökkent ez ilyen igazolásért hozzánk fordulók száma. A kamara hatáskörébe tartozik az 1 ha alatti belterületi ingatlanok telekadó mentességét biztosító igazolás kiadása is, amely megyénkben eddig nem generált jelentős ügyintézést. Azzal, hogy 2014. május elsejéig a helyi földbizottságok megválasztására nem került sor, jelentős mennyiségű, előre nem tervezett feladat hárult a Kamarára. Ettől az időponttól átmenetileg a NAK megyei elnökségei látják el a helyi földbizottságok funkcióját a Települési Agrárgazdasági Bizottságok bevonásával. Megyénkben a TAB-ok megalakítása megtörtént, így a helyi gazdálkodók véleményt alkothatnak a településeik vonatkozásában a földforgalom kapcsán, melyet a NAK megyei elnöksége figyelembe vesz az állásfoglalásának kialakításában. A földügyekkel kapcsolatos operatív munkát a megyei ügyintéző szervezet látja el. 2014. május 1-től közel 1800 szerződés ügyintézése történt meg. Az elnökség állásfoglalását 33 elnökségi ülés összehívása révén tette meg. Fontos szerepet tölt be a kamara a szakképzés területén is. A megye gazdaságának eredményeit nagyban befolyásolja a humánerőforrás képzettsége, ezért kiemelten fontos bevonni a gazdálkodó szervezeteket az utánpótlás-nevelésbe. A
megyei szakképzési referens kapcsolatot tart a tanulók gyakorlati képzésében (nyári összefüggő gyakorlat, évközi gyakorlat) érintett gazdálkodó szervezetekkel, őstermelőkkel, valamint az elméleti képzést végzők szakiskolákkal. 2014-ben a mezőgazdasági és az élelmiszeripari szakmacsoportokban több, mint 300 tanulószerződés, illetve több, mint 20 együttműködési megállapodás megkötésére került sor a gazdálkodók által a kamara közreműködésével. A tanulóképzés népszerűsítését célzó 2014-es rendezvény a visszajelzések alapján, közel 80 fő részvételével sikeresen zajlott, ezért 2015-re is tervezzük hasonló program megszervezését. A kamara ingyenes jogsegély szolgálatot is üzemeltet melyet megyénkben két ügyvéd lát el. A jövőbe mutató projekt egy országos jégkár elhárító rendszer kialakítása, amely nagyban növelné a mezőgazdaságból élők termelésbiztonságát. NAK igyekszik folyamatosan eljutni a gazdálkodókhoz és különböző rendezvények szervezésével biztosítani az információk naprakész átadását. Nagyobb megyei rendezvényeink mellett, melynek következő állomása 2015. március 11-én lesz Demjénben, a Korona Borházban, a falugazdászaink kiscsoportos tájékoztatókat tartanak melyből 2014-ben 115 volt. Ezen tájékoztatók időpontjáról folyamatosan információhoz jutnak tagjaink a kamara honlapján www.nak.hu. Szeretnénk felhívni a gazdálkodók figyelmét ezen rendezvények jelentőségére, ugyanis az ide év sok újdonságot hoz a területalapú támogatások igénylésével kapcsolatban, amelynek beadásához elengedhetetlen lesz a jogszabályi változások ismerete.
