Tájékoztató. Heves megye gazdasági helyzetéről. (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert)

Ikt. szám: 6-18/2014/222 Ügyintéző: Macz Orsolya Heves Megyei Önkormányzat Közgyűlése Helyben

Tájékoztató Heves megye gazdasági helyzetéről (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert) Tisztelt Közgyűlés! A Heves Megyei Önkormányzat felkérésére a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (3300 Eger, Faiskola utca 15.) elkészítette tájékoztató anyagát Heves megye gazdasági helyzetéről. A tájékoztató anyagát az előterjesztés melléklete tartalmazza. Kérem a Tisztelt Közgyűlést, hogy a jelen tájékoztatóban foglaltakat tudomásul venni szíveskedjék. A tájékoztatót a Heves Megyei Közgyűlés Megyei Fejlesztési és Nemzetközi Ügyek Bizottsága 2014. szeptember 23-i ülésén tárgyalja.

Eger, 2014. szeptember 17.

Szabó Róbert Törvényességi szempontból ellenőriztem:

Dr. Barta Viktor Heves Megye Főjegyzője

HEVES MEGYEI KERESKEDELMI ÉS IPARKAMARA

HEVES MEGYE GAZDASÁGI ÉVKÖNYV 2014

6..ver

Eger, 2014.augusztus 13.

TARTALOM TARTALOM.................................................................................................................................................................... 2 Bevezető...................................................................................................................................................................... 4 1.

Heves megye jövőképe .............................................................................................................................. 6 1.1

Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés............................................................................ 7

1.2

Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálás 7

1.3 Helyi adottságokra épülő vidékfejlesztés, foglalkoztatás centrikus agrárvertikum ..................................................................................................................................................... 9

2

3

1.4

Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom ... 9

1.5

Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezetés térszerkezet. ......... 10

Heves megye Gazdasági Állapotrajza 2008-2013. .................................................................... 11 2.1

Heves megye alapadatai ................................................................................................................ 11

2.2

A népesség alakulása ....................................................................................................................... 11

2.3

Foglalkoztatás ..................................................................................................................................... 12

2.4

Gazdasági szervezetek .................................................................................................................... 16

2.5

Beruházás ............................................................................................................................................. 17

2.6

Ipar ........................................................................................................................................................... 19

2.7

A GDP alakulása ................................................................................................................................. 22

2.8

Gazdasági teljesítmények alakulása......................................................................................... 24

2.9

Kistérségi elemzés ............................................................................................................................ 25

2.10

Külföldi tőkebefektetések ........................................................................................................ 27

2.11

K+F....................................................................................................................................................... 28

2.12

Összegzés.......................................................................................................................................... 28

2.13

Mellékletek ...................................................................................................................................... 29

Heves megye mezőgazdaságának helyzete 2013-ban ............................................................. 34 3.1

Agrárolló alakulása 2013-ban..................................................................................................... 35

3.2

Növénytermesztés ............................................................................................................................ 36

3.3

Szőlőtermesztés ................................................................................................................................. 37

3.4

Állattenyésztés ................................................................................................................................... 37

4 Heves megye vállalkozásainak egyedi gazdálkodási eredményeinek elemzése (TOP 100) ............................................................................................................................................................................ 40 5

A gazdasági fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Heves megyében ..................................... 43

6

Eger Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója.................................................... 48

1

Heves megye Gazdasági Évkönyv 2014.

2

7 A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság által megfogalmazott fejlesztési területek................................................................................................................................................................... 49 7.1

Hiány-szakképesítések Heves megyében a 2014/15 tanévben ................................ 52

7.2 A Heves Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság (HMFKB) javaslatai az éves szakképzési szerkezetre, a beiskolázási irányokra és arányokra vonatkozóan ............. 52 8

Heves Megye 2014. 1. negyedévi gazdasági folyamatai ......................................................... 54

9

További mellékletek................................................................................................................................. 56

Összeállították: Fülöp Gábor főtitkár

HKIK

Bánfi Sándor gazdasági igazgató

HKIK

Az elemzéshez szükséges forrásokat biztosították:    

 

Központi Statisztikai Hivatal HKIK adatbázis, saját elemzés APEH –NAV HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020) HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMJA (2014-2020) EGER MJV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS ITS

 NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA HEVES 

1


MEGYEI IGAZGATÓSÁGA NEMZETI INNOVÁCIÓS HIVATAL MEGYEI STATISZTIKAI PROFIL A SMART SPECIALISATION STRATEGY (S3) MEGALAPOZÁSÁHOZ HEVES MEGYE

3

Bevezető Fontosabb megállapítások, megerősödő trendek:  Az Észak-magyarországi Régiót alkotó megyék közül Heves a legtöbb mutató tekintetében előnyös helyzetben van, azonban ha országos összehasonlítást végzünk, megyénk a középmezőnyben helyezkedik el.  2014. 1 negyedévének kedvező folyamatai : nőtt az élve születések száma, az előző év I. negyedévéhez képest a foglalkoztatottak száma nőtt, a munkanélkülieké ennél nagyobb arányban csökkent, azt álláskeresők számából jelentősen csökkent a pályakezdők és a 25 éven aluliak száma, nőtt az ipar és építőipar termelése, javult a termelékenység. Nőtt az exportteljesítmény, megállt a belföldi eladások csökkenése.  A megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta csökkenő mértékben, de közel azonos arányban részesül a megye, mely kisebb, mint a népességen belüli súly. A KSH adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,85 százalékos részarányával 2012. évben 575 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos érték 2,05 százaléka. A megtermelt GDP mind arányában mind volumenében 2008. évtől romlik.



A megye lakossága öregszik,, folytatódik a demográfiai apály, nő az elvándorlási hullám, erősödik az urbanizáció. A nem urbánus településeken az öregedő korszerkezet következtében a népesség legnagyobb része inaktív kereső, a foglalkoztatottak aránya jóval alacsonyabb, mint a megye átlagában. A lakosság gazdasági aktivitása ennek következtében kicsi, a háztartások döntő részében nincsen foglalkoztatott, a legfőbb jövedelmi forrást a nyugellátási formák jelentik. A foglalkoztatottak nagy aránya ingázik. Az e településeken élők jövedelmi szintje alacsony, az átlagosnál jóval kisebb a vállalkozói aktivitás. Ahol működik vállalkozás, az jellemzően mikroméretű, és szolgáltatási tevékenységet végez.  A válság kezdete (2008) utáni évek alacsony beruházási aktivitást mutatnak. Nem valósult meg a termelő eszközök pótlása, a források felhasználása nem a jövő megalapozását segítik elő.  A bankrendszer hitelkínálatának bővülésére nem került sor, ez rontja a gazdaság pozícióit, a rendszer szereplői az MNB Növekedési Hitelprogramját nem minősítik egyértelműen kedvezőnek. Különösen az export- és piacképes fogyasztási cikkeket, beruházási javakat előállító cégek jutnak forráshoz, ha akarnak. Bizonyos ágazatokban és a projektfinanszírozásnál zuhant a hitelezés egyes adminisztrációs kötöttségek szigorításával. 2014. őszén egyes szakértők számítanak a hiteligénylések növekedésére, mert az utolsó negyedévben várható az európai uniós pályázatok kiírása, így nőhet a kereslet az európai uniós támogatások előfinanszírozására nyújtott hitelek iránt. Másrészt a növekedést valószínűsíti az is, hogy a hitelintézetek az utolsó negyedévre időzítették a program keretében történő hitelkiváltásokat( a MNB NH hitelkeret kihasználtsága 30%-os)  Kevés (néhány 10) ipari nagyvállalkozás alkotja a gazdaság meghatározó részét. A működő vállalkozások gazdálkodását a szervezeti struktúrától eltérő teljesítmény jellemzi. A szervezetek méretének növekedésével az elért árbevétel

1


4









1

exponenciálisan nő, a gazdasági ágak között pedig a szolgáltatások helyét egyre inkább átveszi az ipar. Az elért bevételek nagysága szoros összefüggést mutat a nagyvállalatok jelenlétével, az ipari vállalkozások tevékenységével és a befektetett külföldi tőke nagyságával. Erősödik e vállalkozások részéről a beszállító igény, azonban ebben még a megyén kövüli szereplők aránya dominál Rendkívül nagyszámú mikro vállalkozás (elsősorban) a kereskedelem, szolgáltatás, mezőgazdaság területén, azok viszont a foglalkoztatás meghatározó részét képviselik; A működő vállalkozások – ezen belül a kisvállalkozások – alakulásukat követően egyre kisebb részben képesek fennmaradni. Vállalkozási forma alapján a társas vállalkozások túlélési képessége számottevően kedvezőbb az egyéniekénél. A túlélés, fejlődés eszköze a vállalati együttműködések, klaszterszerveződések térnyerése lehet. Az urbánus térségek a fejlődés fő hordozói . A városok (Eger, Gyöngyös, Hatvan) és azok vonzáskörzete illetve ezek ipari parkjai adják a gazdaság teljesítményének közel 80%-át, ezen belül a hatvani térség dinamikus fejlődése töretlen. Észak és dél hevesi térségek leszakadása elsősorban az elmaradott infrastruktúra(úthálózat), a pangó beruházási kedv, az aktív munkaerő állomány csökkenése és szakemberhiány , munkanélküliség következtében tovább folytatódik. Bár a nagy ipari projektek, amelyek további gazdasági tevékenységeket ösztönöznek. meghatározó szerepe megmarad, de leginkább a kevésbé fejlett térségek fejlődési potenciáljának hasznosítása elsősorban kisüzemi módszerekkel, agrárterületeken képzelhető el elsődlegesen állami, önkormányzati támogatásokkal , ösztönözve a helyi gazdasági rendszer megfelelő alkalmazkodását a változó gazdasági környezethez. A megyében tapasztalható munkanélküliség mellett hiány van a kvalifikált feldolgozóipari munkaerőből, továbbra is magas az alulképzettek száma. Foglalkoztatás-bővítést elsősorban a versenyszférától lehet várni, ez részben befektetés-ösztönzéssel (állami, helyi) valósulhat meg, illetve a vállalkozói szellem javítása okozhat megoldást (a sok szereplős, centralizált döntési struktúrájú elsődlegesen nem gyakorlatorientált iskolarendszer fejlődési kockázatot rejt). Az állami jellegű közfoglalkoztatás akkor lehet tartósan jó megoldás, ha üzleti szféra igényeihez illeszkedik A területfejlesztési programok támogatásai a versenyképességi alapmutatókat érdemben nem javították, a területi különbségek növekedtek. A gazdaságfejlesztés koordinációs problémái továbbra is jelen vannak. A helyi szintű problémák megoldására tett javaslatok elvesznek a bürokrácia útvesztőjében, döntések nem születnek, mert a javaslatok nem jutnak el a döntéshozókig. Éppen ezért az alulról szerveződő gazdasági-társadalmi kooperáció támogatása elengedhetetlen.


5

1. Heves megye jövőképe Heves megye jövőképeként (2030) a Heves megye Területfejlesztési koncepciója a következőket fogalmazza meg:„Heves megye Magyarország harmonikusan fejlődő, élhető megyéje”.„Heves megye megfelelően képzett és képezhető humán tőkére támaszkodó, innováció-orientált, versenyképes és kiszámíthatóan fejlődő gazdaságával, természeti erőforrásainak fenntartható használatával és társadalmi erőforrásainak folyamatos fejlesztésével, munkahelyek teremtésével és egyre javuló közbiztonságával 2030-ra a nemzetgazdaság fontos szereplőjévé válik.” ( Kivonat Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója c. anyagból)

A megye 3 átfogó célja: 

Komplex, integrált és foglalkozás-intenzív gazdaság



Produktív, képzett a környezetével harmóniában élni képes társadalom



Magas színvonalú és egymással összhangban lévő épített és természeti környezet

A megye stratégiai céljai: Területi célok:  Hatvan-Gyöngyös-Eger „gazdasági tengely” erősítése  Az Észak-hevesi térség természetközpontú fejlesztése  Dél-Heves és Tisza-tó térségének helyi értékekre épülő fejlesztése Komplex célok:

 Kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztés

1



Sokszínűségében harmonikus megye, mint turisztikai desztináció pozícionálás



Helyi adottságokra agrárvertikum



Érték- és egészségtudatos, szolidáris, innováció fogadásra nyitott társadalom



Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet


épülő

vidékfejlesztés,

foglalkoztatás centrikus

6

1.1 KITÖRÉSI PONTOKRA ÉPÜLŐ GAZDASÁGFEJLESZTÉS Heves megye 2014-2020-as tervezési időszakára vonatkozóan a Koncepciójában stratégiai célként fogalmazta meg a kitörési pontokra épülő gazdaságfejlesztést. A prioritás átfogó célja Heves megye gazdasági életének fellendítése, a térségi és helyi gazdaság fejlődésének, jövedelemtermelő képességének támogatása, valamint a jelenlegi munkahelyek megtartása mellett újabb munkahelyek létrehozásának ösztönzése a vállalkozások innovatív tevékenységének elősegítése a vállalkozási környezet javítása révén. További cél az energetikai szerkezetváltás és a stabil energiagazdálkodás megteremtése, amelynek eredményeként csökkenhet a megye energiaimport függősége. Magyarország célul tűzte ki a 20-64 év közötti népességre vonatkozó foglalkoztatási ráta 75%-ra emelését az Európa 2020 Stratégia keretein belül. A cél eléréséhez Heves megyében szükséges a megye gazdaságában kulcsszerepet játszó vállalkozások fejlesztése, munkahely teremtési képességük megerősítése, továbbá a megyében jellemző élelmiszeripari, gépipari és turisztikai vállalkozások fejlesztésének segítése. Heves Megye vállalkozásai jellemzően alultőkésítettek, termék és technológiafejlesztésük korlátok között működik. Kiemelt cél, hogy a vállalkozások könnyebben jussanak hozzá a termékek, technológia-és kapacitás célú fejlesztéseikhez és eredményesebb működésük támogatását szolgáló pénzügyi forrásokhoz és eszközökhöz. A megye vállalkozásainak versenyképességére a 2013-as évben bevezetett intézkedések (kedvező kisvállalkozói adózás, Szabad Vállalkozói Zónák, MNB gazdaságélénkítő hitelcsomag) a következő években várhatóan pozitív hatással lesznek, de további komplex programokra lesz szükség a vállalkozások növekedési potenciáljának javítása, gazdasági teljesítményének erősítése érdekében. Az energetikai beruházások egyrészt a megye vállalkozásai számára nyújtanak további lehetőséget a versenyképességük növelése érdekében, másrészt a helyi energia ellátást biztosító kiskapacitású erőművek révén a megye önkormányzatai számára válhat elérhetővé az energiafüggőség csökkentése és az energetikai kiadásaik minimalizálása. Heves megye legnagyobb foglalkoztatója a Mátrai Erőmű Zrt. fejlesztései révén a stabil energiabázis további biztosításának megteremtésével a hagyományos erőművi kapacitás megerősítésre kerülhet. Az Észak-Magyarországi Innovációs Stratégiával összhangban az élelmiszeripari KKV-k K+F+I képességek fejlesztésével, valamint a hazai élelmiszerbiztonsági kutatási tevékenységek összehangolásával és kiterjesztésével a gazdasági szféra szereplői is hozzájárulhatunk a hazánkban előállított élelmiszerek versenyképességének növeléséhez.

1.2 SOKSZÍNŰSÉGÉBEN HARMONIKUS MEGYE, MINT TURISZTIKAI DESZTINÁCIÓ POZÍCIONÁLÁS

1


7

Heves megye természeti, kulturális és épített környezete egyedülálló adottságainak (Mátra, Bükk, Tisza-tó, Eger, jelentős termál-és gyógyvíz-készlet) köszönhetően kiemelkedő a turizmus jelentősége. Alapvetően 3 nagy turisztikai magterület alakult ki: Gyöngyös-Mátra, Eger-Bükk, Tisza-tó. Az elmúlt években mindegyik területen komoly fejlődés ment végbe, amelyet a vendégforgalmi adatsorokkal és bevételekkel egyértelműen igazolni lehet. Heves megye kereskedelmi szálláshelyein 2013. I. félévben 197,8 ezer vendég, 421,3 ezer vendégéjszakát töltött el, amelyek száma 16–16%-kal emelkedett 2012 I. félévéhez képest. A belföldi vendégek számának alakulásában szintén 15%-os növekedés figyelhető meg. A külföldről idelátogató vendégek 95%-ban európai országokból érkeztek a megye kereskedelmi szálláshelyeire, a legtöbben Lengyelországból. Heves megyében a kereskedelmi szálláshelyeken 2013. januárjúniusban 5,6 milliárd forint bruttó bevétel keletkezett, melynek 48%-a szállásdíjból, 22%-a vendéglátásból származott a fennmaradó rész szállásdíjba foglalt egyéb bevétel, egyéb, illetve wellness szolgáltatás volt. A turisztikai és rekreációs piacon való eredményes érvényesülés érdekében szükséges a megye változatos, a komplex időtöltés lehetőségét maximálisan biztosító (mintegy az ország turisztikai keresztmetszetét leképező) turisztikai vonzerőihez illeszkedő infrastruktúra és a kapcsolódó vendéglátó szolgáltatások rendszerének térségi szinten összehangolt fejlesztése. Kiemelt fontosságú a turisztikai térségek erősítése, illetve a különböző kínálati elemek térségenkénti harmonizálása, hogy Heves megye kiemelten versenyképes célterületként jelenjen meg a hazai és nemzetközi turisztikai piacon. Fontos szempont, hogy fejlesztések a komplex élményszerzés biztosítására és a szezonalitás csökkentésére irányuljanak. Olyan turisztikai termékcsomagok és turisztikai fejlesztések támogathatók, amelyekkel megyei szintű turisztikai vonzerő elemekre épülő, koordinált fejlesztések valósíthatóak meg és melyek révén új munkahelyek jönnek létre az idegenforgalmi szektorban. Az egyedi, önmagában is piacképes turisztikai attrakciók létrehozása, fejlesztése és támogatása az egyes térségekben az eltöltött vendégéjszakák növekedéséhez, megyei és helyi szinten pedig, az addicionális költésből származó bevételek növekedéséhez járulnak hozzá. A turisztikai keresletet alapvetően befolyásoló tényező a célterület elérhetősége és az igénybe vehető turisztikai infrastruktúra állapota megközelíthetőség, közlekedés) – melyeket az “Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezet és térszerkezet” c. prioritás, “Az elérhetőség feltételeinek javítása” c. intézkedése tartalmazza. A turistafogadás feltételeinek javítása összetett feladat, mely a rendelkezésre álló közlekedési eszközökön túl három tényező – szolgáltatás, attrakció, szállás -szinergiája alkotja, melyek együttműködésével lényegesen csökkenthető a szezonalitást. E három tényező olyan teljes körű turisztikai szolgáltatást nyújthat, mely hozzájárulhat Heves megye versenyképességének javításához, egyrészt azzal, hogy jelentősen nőhet az itt tartózkodás időtartama, másrészt pedig azokkal a járulékos hasznokkal, melyek multiplikátorhatásként hatnak a turisztikai ágazatban.

1


8

1.3 HELYI ADOTTSÁGOKRA ÉPÜLŐ VIDÉKFEJLESZTÉS, FOGLALKOZTATÁS CENTRIKUS AGRÁRVERTIKUM

A mezőgazdaság nem csak Heves megye, de gyakorlatilag egész Magyarország számára jelentős gazdasági potenciált jelent. A megye talajadottságai kedvezőek a szántóföldi növények termesztéséhez. A szőlőtermesztéshez szükséges legkedvezőbb adottságok mind jelen vannak, ennek köszönhetően két,kiemelkedő gazdasági lehetőségeket magában rejtő borvidék is található a megyében. A borvidékek különbözőrészeinek (pl. Debrői körzet) markáns önálló jellege erősítendő, így növelhető a megye borászati jövedelmezősége. A mezőgazdaságban az adottságoknak megfelelő termelés szükséges (pl. kevesebb búzafajta), mely a gazdálkodók részéről nagyobb együttműködést és egységesítést igényel. Több szempontból is fontos az integráció, melyben a termelői értékesítői szervezetek (TÉSZ) és az integrátorok kulcsszerepet játszhatnak. Jelenleg 3500 hektáron folyik a nagy élőmunka-igényű gyümölcstermesztés, melyet érdemes növelni. Ez gazdaságélénkítést és munkahelyek létrejöttét eredményezné. 500 hektáron végeznek dinnyetermesztést,melynek bővítése szintén munkahelyek létrejöttével járna. A megyében üzemel Magyarország legnagyobb gombatermesztéssel foglalkozó üzeme. Az üzem a kutatástól a konzervkészítésig felöleli az ágazatot. A klímaváltozásból adódó magasabb átlaghőmérséklet, nagyobb potenciális párolgás, szélsőségesebb csapadékeloszlás és a kevesebb nyári csapadék okozta problémák nagymértékben sújtják az agrárszektort,melyek kezelésére célszerű az öntözési rendszerek korszerűsítése valamint tározók építése. Sok esetben az agrárvállalkozások gyenge versenyképességét az elavult technológia eredményezi, azaz a mezőgazdaság jövedelmezőségének növeléséhez – valamint a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást elősegítendő –technológiai fejlesztések szükségesek. Emellett nagy hangsúlyt kell fektetni a környezetkímélő gazdálkodásiformák elterjesztésére is. A kutató intézetek és a gazdálkodó szervezetek együttműködésének erősítésével elérhető, hogy a kutatási eredmények mihamarabb átültetésre kerüljenek a gyakorlatba. Az állattenyésztés terénis fejlesztésekre van szükség, hiszen a mutatók elmaradnak a lehetőségektől. A megye állatállománya csökken,ez akadályozza az egyébként jó potenciálokkal rendelkező tejipar fejlődését is, mely ágazat versenyképességéhez továbbra is nagy szükség van a tejtámogatásokra. Építeni kell továbbá a magyar hús iránti egyre növekvő külföldi keresletre. Kiemelt jelentősége lehet a magas genetikai értékű húsmarha- és juhtenyésztésnek, ugyanis ez utóbbi amellett, hogy kiaknázatlan piaci lehetőségeket rejt (pl. bárányhús), az ágazat hozzájárul a környezetvédelemhez (fenntartható gyepgazdálkodás).A prioritás kapcsolódása a releváns Európai Uniós tematikus célkitűzéshez és beruházási

1.4 ÉRTÉK- ÉS EGÉSZSÉGTUDATOS, SZOLIDÁRIS, INNOVÁCIÓ FOGADÁSRA NYITOTT TÁRSADALOM

Ezen prioritás a helyzetelemzésben feltárt társadalmi folyamatokat érintő hiányosságokra, nehézségekre kíván reagálni, hiszen Heves megye népessége 1


9

az országos adatokkal összhangban fogy (2001 – 2011 között 5,2 %-al) főként a megye északi részén nagyfokú elöregedés jellemző (bélapátfalvi és pétervásárai járás hányaduk 16%), a megye városainak népesedési viszonyai rendkívül kedvezőtlenek. A legjelentősebb népesedési veszteség a legnagyobb munkanélküliséggel terhelt, a legalacsonyabb képzettségi színvonalú népesség által lakott, a legelöregedettebb településeket jellemzi. A legsúlyosabb munkanélküliséggel sújtott térségekben egyes települések szegregációs spirálba kerültek, a tartósan munkanélkülivé vált, alacsonyan képzett és sok esetben hátrányosan megkülönböztetett emberek lakhatási körülményei és egészségi állapota rosszabb a többségi társadalom tagjaira jellemző átlagnál. A többségi és kisebbségi társadalom tagjai közötti szakadék mélyül, a kirekesztés fokozódik, az integráció egyre nagyobb nehézségekbe ütközik, ezért javulás csak hosszú távon, az oktatás és foglalkoztatás biztosításától remélhető. Ezen prioritás keretei közt a humán erőforrások fejlesztése áll a középpontban. A prioritás a család mint érték előtérbe helyezését, az egészséges társadalom kialakítását, a társdalmi különbségek mérséklését és ezáltal a szegénység megszüntetését, a sportos életmódra nevelő programokat, a korszerű gyakorlati tudás biztosítását, a kultúra szerepének növelését fogalmazza meg. A prioritásban kialakításra kerülő hat beavatkozás keretében az egyének és a társadalmi hálózatok megerősítése és infrastrukturális beavatkozások révén javul a megye népességének változásokhoz való alkalmazkodóképessége, képzési szintje, illetve fizikai és mentális egészsége. A prioritás megvalósulása, illetve nyújtott szolgáltatásai révén növekszik a népesség aktivitása, javulnak foglalkoztatási esélyei, illetve nő a megye népességmegtartó ereje.

1.5 Erős várostérségek, élhető vidék, fenntartható környezetés térszerkezet. A városok és térségeik fenntarthatósága a hosszú távú fejlődés alapját képezik, hiszen a népesség a városokban koncentrálódik. A városok és a vonzásukban lévő falvak (vidék) egymásra vannak utalva, fejlődésük közösen, integráltan hajtható végre. Heves megye versenyképes gazdasága megteremtésének és fenntartásának elengedhetetlen feltételei a gazdasági, infrastrukturális fejlesztések megvalósításában, az élhetőbb környezet kialakításában, az életminőség feltételeinek javításában, a települések, térségek sokszínű együttműködésében és a hátrányos helyzetű térségek és rétegek felzárkóztatásában testesülnek meg. Mindezek megvalósítása érdekében – a helyzetértékelésben és a területfejlesztési koncepcióban meghatározottak céloknak megfelelően –az alábbi intézkedések kerültek megfogalmazásra:

1



Az elérhetőség feltételeinek javítása



Stratégiai erőforrások megóvása, természet- és környezetvédelem



Fenntartható település- és térszerkezet



Infokommunikációs fejlesztések


10

2

Heves megye Gazdasági Állapotrajza 2008-2013.

2.1 HEVES MEGYE ALAPADATAI 1. táblázat: Heves megye statisztikai alapadatai Heves megye Települések száma Megyei jogú városok száma Városok száma Nagyközségek száma Községek száma

121 1 8 4 108

Országos Országos adat (megye) átlag 158 3 152 1 23 13 265 8 155 135 2 708 Forrás: Központi Statisztikai Hivatal

Az Észak-magyarországi régióban található Heves megye az ország kisebb megyéi közé tartozik. Területi kiterjedés szempontjából 16. a megyék sorában, az ország területéhez viszonyítva 3,9%-át foglalja el, mindössze 3.637 négyzetkilométer. A megyében 9 város és 112 közigazgatásilag önálló község található, a 9 város közül 7 egy-egy kistérség központja.

2.2 A NÉPESSÉG ALAKULÁSA Heves megye lakónépessége 2013. január 1-jén 306 ezer fő volt, az ország népességének 3,08%-a. 2013-ben a halálozások száma meghaladta az élveszületésekét, így a megye népessége a természetes népmozgalmi folyamatok következtében 1500 fővel csökkent az év során. 2012-höz képest 2,5%-kal kevesebb, 2600 gyermek jött a világra, a halálozások száma 4100 fő volt. (A megyék közül Hevesben mérséklődött leginkább (7,7%-kal) a halálesetek száma 2012 évhez képest.) 1. diagram: Népesség száma az Észak-Magyarországi régió megyéiben (ezer fő) 800 600 400 200 0 2 008

2 009

2 010

Borsod-Abaúj-Zemplén

1


2 011

2 012

Heves

2 013 Nógrád

11

Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Az elmúlt években tapasztalható változásokat az 1. diagram és a 2. táblázat szemlélteti. Láthatjuk, hogy a hosszabb távú tendenciák hasonlóak a vizsgált megyékben, így Heves megyében is visszaesést jeleznek a táblázat értékei, 2008-hoz képest mintegy 2,5%-os csökkenést, ami az országos átlaghoz képest jelentősebb változás, de a régió megyéihez viszonyítva kedvezőbbnek ítélhető. 2. táblázat: Népesség száma az Észak-Magyarországi régió megyéiben (ezer fő) Megnevezés

Év

BorsodAbaújZemplén

2 008

701

2 009

693

2 010

Heves

Nógrád

ÉszakMagyarország

Országosan

314

208

1 223

10 031

312

205

1 210

10 013

685

308

202

1 195

9 986

2 011

678

306

199

1 183

9 962

2 012

682

306

201

1 189

9 929

2 013

682

306

201

1 189

9 909

97,35%

97,55%

96,54%

97,25%

98,78%

megye Népesség száma ezer fő január 1-én

Változás 2013-ig 2008=100%

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató A lakónépesség évek óta tartó folyamatos csökkenése meghaladja tehát az országos átlagot a természetes fogyás és az elvándorlás következtében. Az itt élők számának csökkenésében szerepet játszik többek között a fejlettebb régiókénál kedvezőtlenebb gazdasági környezet és az ezzel összefüggő szűkösebb foglalkoztatási lehetőségek.

2.3 FOGLALKOZTATÁS A hazai munkerőpiac területi különbözőségei továbbra is igen jelentősek, az elmúlt években csekély mértékben érezhető csak változás. A foglalkoztatási rátát tekintve 2013-ban is a főváros (64,5%) és Győr-Moson-Sopron megye (63,8%) emelkedett ki, a sor legvégén tőlük jelentősen, akár 12-13 bázisponttal elmaradva Borsod-AbaújZemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék. 2012-höz képest 2013-ban a foglalkoztatottak száma jellemzően minden megyében és régióban nőtt, az emelkedés mértékében azonban voltak különbségek. Legnagyobb létszámbővülés Dél-Alföldön és Észak-Magyarországon realizálódott egy év alatt, ami a közfoglalkoztatási programok felfutásával lehet összefüggésben. Győr-Moson-Sopron megye a foglalkoztatási ráta mellett a munkanélküliségi ráta tekintetében is kiemelkedik, 5,8%-os rátával büszkélkedhet, ezzel szemben ÉszakMagyarországon illetve a keleti megyékben ennél két, két és félszer magasabb rátát is tapasztalhatunk (Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 16,1%, Nógrád megye 15,3%, HajdúBihar megye 14,9%, Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,7%). Heves megye regionális

1


12

helyzetére jelentős hatást gyakorol Borsod és Nógrád megyék gazdasági állapota, mely a fentiek alapján is lemaradónak minősíthető. Heves megyében a munkaerő-piaci folyamatok 2013-ban kedvezően alakultak. 2013 végén a 15–74 éves népesség 56%-a, azaz 129,8 ezer fő tartozott a gazdaságilag aktívak közé, ez 6,5%-kal több az előző év azonos időszakánál. A foglalkoztatottak száma 10%kal bővült, a gazdaságilag inaktívak száma 8,6%-kal csökkent. Ha hosszabb távon is vizsgáljuk a megye illetve a régió megyéinek foglalkoztatási adatait, akkor azt tapasztaljuk, hogy a mutatók a 2008-as válság 2009-es begyűrűződését követően egy 2012-es megtorpanástól eltekintve pozitív irányba mozdultak el.

2. diagram: Az aktivitási arány változása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (%) 58,0 56,0 54,0 52,0 50,0 48,0 46,0 44,0 2 008

2 009

2 010


2 011 Heves

2 012

2 013 Nógrád

Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján A régió megyéit összehasonlítva elmondható, hogy a vizsgált években valamennyi mutatót tekintve Heves megye volt legkedvezőbb helyzetben, de azt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Magyarország egyik legelmaradottabb régióját elemezzük (2. és 3. diagram). Jól tükrözik ez utóbbit, ha a megyék közötti országos sorrendet is felállítjuk, melyben az aktivitási arány tekintetében Heves megye 14., foglalkoztatási ráta tekintetében 16. és szintén 16., ha a munkanélküliségi rátát értékeljük. Borsod és Nógrád megyék minden esetben Heves mögé szorultak. (A sorrend a KSH által közölt legfrissebb, 2102. évi adatok alapján készült.)

1


13

3. diagram: A foglalkoztatási arány alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (%) 55,0 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 2 008

2 009

2 010


2 011 Heves

2 012

2 013 Nógrád

Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján Érdekesen alakul a megye munkanélküliségi rátája 2008 és 2013 között (4. diagram). A válság kitörését követően 2010-re sikerült a ráta értékét pozitív irányba mozdítani, azonban ezt követően újabb visszaesést tapasztalhatunk, ami csak 2013-ban váltott ismét kedvező irányba. 2013-ra így a korábban lényegesen kedvezőtlenebb értékkel rendelkező szomszédos megyék felzárkóztak Heves mellé, sőt 2013-ban Borsod-AbaújZemplén megyében már csak 10,6% volt a ráta értéke. (Az országos átlag ugyanekkor 9,1%) 4. diagram: A munkanélküliségi ráta változása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (%) 20,0 18,0 16,0 14,0 12,0 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 2 008

2 009

2 010


2 011 Heves

2 012

2 013

Nógrád

Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján A fenti diagramok érékelését segíti az 1. számú mellékletben található táblázat, mely gazdasági aktivitás fent ábrázolt mutatóit mutatja be az Észak-Magyarországi régió megyéiben 2008 és 2013 között.

1


14

5.1 diagram: Foglalkoztatottak száma nemzetgazdasági ágak szerint Heves megyében (a 15-64 éves népességből), fő

70000 60000 50000 40000 30000 20000 10000 0 2008

2009

2010

Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

2011 Szolgáltatások

2012 Ipar, építőipar

Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján Az 5.1diagram, valamint a 2. számú melléklet nemzetgazdasági áganként mutatja be a foglalkoztatási adatokat. Heves megyében az elmúlt években a szolgáltatások területén foglalkoztatták a legtöbb munkavállalót, azonban 2012-re folyamatosan csökken a számuk. Növekedést az ipar, építőipar nemzetgazdasági ág esetén tapasztalunk, de a 2012-es érték még mindig nem éri el a válság előtti 2008-as értéket. Az 5. számú diagram azt is jól szemlélteti, hogy a megye foglalkoztatásában legkisebb súllyal a mezőgazdaság szerepel, bár némi növekedés itt is észlelhető. 5.2 diagram: Foglalkoztatottak végzettség szerinti aránya Heves megyében (a 1564 éves népességből), %

Forrás: Nemzeti Innovációs Hivatal Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Heves megye

1


15

2.4 GAZDASÁGI SZERVEZETEK Heves megyében 2013-ban 47 789 gazdasági szervezetet, az országos 2,83%-át tartották nyilván. Számuk az elmúlt években folyamatos növekedést mutat, mely követi a regionális és országos trendeket (2008-hoz képest 7%-kal több a regisztrált vállalkozások száma Heves megyében). 6. diagram: A regisztrált vállalkozások számának változása az ÉszakMagyarországi régió megyéiben (db) 80 000 60 000 40 000 20 000 0 2 008

2 009

2 010


2 011 Heves

2 012

2 013

Nógrád

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató 3. táblázat: A regisztrált vállalkozások számának alakulása az ÉszakMagyarországi régió megyéiben (db) Megnevezés

Év


Heves

Nógrád

ÉszakMagyarország

Országosan

Regisztrált vállalkozások száma

2 008

71 647

44 672

21 792

138 111

1 561 446

2 009 2 010

72 630

45 911

22 331

140 872

1 592 591

74 116

46 904

22 791

143 811

1 644 484

2 011

74 685

46 989

22 999

144 673

1 651 507

2 012

74 501

47 285

23 050

144 836

1 666 402

2 013

74 637

47 789

23 351

145 777

1 688 169

megye

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató A regisztrált vállalkozások nagy hányada a megyében 1-9 fős, mely tartalmazza a regisztrált egyéni vállalkozókat , adószámos magánszemélyeket és őstermelőket is (ez utóbbi két kategóriába tartozó vállalkozások számának aránya 47 %-ra emelkedett), számuk jelentősen nem változott az elmúlt években. Az önálló vállalkozók 42%-át mellékfoglalkozásúként, 30%-át főfoglalkozásúként, 28%-át nyugdíj mellett vállalkozóként jegyezték be. Megállapítható, hogy a tőkekövetelményeket nem előíró, egyszerűbb egyéni vállalkozói forma a népszerű a megyében. Vélhetően ez a tendencia nem fog változni a 2014-ben hatályossá váló, a társas vállalkozásokra vonatkozó szigorúbb szabályozás miatt. Az egyéni vállalkozók nagyobb súlyának oka lehet egyébként a főtevékenység mellett kiegészítő és 36 órát elérő foglalkoztatás mellett működő vállalkozások jelenléte is. Ezzel szemben folyamatos visszaesést látunk a kis-, közép- és nagyvállatoknál egyaránt. Különösen szembetűnő a 250 és több főt 1


16

foglalkoztatók számának látványos csökkenése, hiszen 2011-re 2008-ról majdnem a felére esett számuk. 7. diagram: A regisztrált vállalkozások számának alakulása a foglalkoztatottak száma szerint Heves megyében (db) 40000

35663

35036

35061

35105

35000 30000 25000 20000 15000 10000 5000

868 121 30

11008

10884

9848

7990

866 138 23

828 115 16

751 109 16

0 2008

2009

0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma 10-49 fős regisztrált vállalkozások száma 250 és több fős regisztrált vállalkozások száma

2010

2011

1-9 fős regisztrált vállalkozások száma 50-249 fős regisztrált vállalkozások száma

Forrás:(TeIR)|KSH-MRSTAR

2.5 BERUHÁZÁS Heves megyében 2013-ban a KSH által megfigyelt megyei székhelyű gazdasági szervezetek 72 877 milliárd forint értékű beruházást valósítottak meg, folyó áron 24%kal többet, mint az előző évben (országosan 15%-os a bővülés). A megyében a fejlesztésekre fordított összeg az országos 2%-a volt. Heves megyében az egy lakosra jutó beruházások összege 239 ezer forint, hazai átlagban 368 ezer forint volt. A beruházások 66%-a az iparban valósult meg, ezen belül a korszerűsítésekre szánt összegek legnagyobb aránya a feldolgozóiparba került. Hosszabb távú értékelést végezve hasonló tendenciát tapasztalunk, mint a foglalkoztatási mutatók változását elemezve: a 2009-es jelentős visszaesést követően 2012-ig növekszik a beruházások teljesítményértéke és az egy lakosra jutó teljesítményérték, majd egy újabb visszaesést követően 2013-ra ismét pozitív irányba mozdul. A 4. táblázat adatait a 8. és 9. diagram láttatja.

1


17

4. táblázat: A beruházások teljesítményértékének alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben Megnevezés

Év

Borsod-AbaújZemplén

Teljesítményérték, millió Ft

2 008

151 949

2 009

115 589

2 010

Heves

Nógrád

ÉszakMagyarország

Országosan

65 862

21 684

239 495

3 369 879

54 875

16 077

186 542

3 015 989

140 800

59 463

16 200

216 463

3 046 671

2 011

162 869

62 878

16 836

242 583

3 198 228

2 012

123 164

58 477

16 633

198 274

3 067 039

2 013

142 429

72 877

21 556

236 863

3 645 422

2 008

215,5

208,4

103,8

194,7

335,7

2 009

165,8

175,3

78,0

153,4

300,9

2 010

204,4

191,8

79,8

180,1

304,7

2 011

239,2

204,8

84,2

204,2

320,7

2 012

182,5

192,4

84,0

168,5

308,5

2 013

209,8

238,9

108,3

200,2

368,4

megye

Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató 8. diagram: A beruházások teljesítményértékének alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (millió Ft) 200 000 150 000 100 000 50 000 0 2 008

2 009

2 010


2 011 Heves

2 012

2 013

Nógrád

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató 9. diagram: Egy lakosra jutó teljesítményérték alakulása az Észak-Magyarországi régió megyéiben (ezer Ft) 250 200 150 100 50 0 2 008

2 009

2 010


1


2 011 Heves

2 012

2 013

Nógrád

18

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató A 8. diagram alapján a régió megyéit összevetve látható, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye évről évre magasan a legtöbb beruházást végzi, azonban ennél lényegesen árnyaltabb képet ad a 9. diagram, ahol a méretbeli különbségek kiszűrését követően több évben is jobb mutatót tudott Heves megye elérni.

2.6 IPAR Heves megye ipari teljesítménye( KSH besorolás alapján a bányászat, feldolgozóipar és energiaipar a víz és hulladékgazdálkodás nélkül) 2010 óta folyamatosan növekedett. A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások telephely szerinti adatai alapján 2013-ban a termelés értéke 860,4 milliárd forint volt, ami összehasonlító áron 8,6%-kal magasabb az előző évinél. Ennél nagyobb növekedést Bács-Kiskun és Vas megye produkált. (Országosan a kibocsátás – összehasonlító áron – 1,4%-kal emelkedett.) A megye gazdaságában az ipar szerepe jelentős, ezt mutatja, hogy a 2013-as értéket vizsgálva az egy lakosra jutó termelési érték (2820,8 ezer forint) 18%-kal magasabb a hazai átlagnál (6. táblázat). A termelés növekedését az export jelentős és a belföldi értékesítés szűkebb bővülése együttesen eredményezte. 5. táblázat: Az ipari termelés értékének alakulása Heves megyében és országosan (millió Ft)

Ipari termelés értéke, millió Ft

Év

Heves megye

Országosan

2 008

612 690

21 226 036

2 009

496 941

17 982 587

2 010

630 198

20 444 149

2 011

747 838

22 647 401

2 012

707 501

20 893 271

2 013

860 356

23 658 151

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató 10. diagram: Az ipari termelés értékének alakulása Heves megyében (millió Ft) 1 000 000 800 000 600 000 400 000 200 000 0 2 008

2 009

2 010

2 011

2 012

2 013

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató 1


19

11. diagram: Az ipari termelés értékének változása Heves megyében és országosan előző év=100% 140,00% 120,00% 100,00% 80,00% 60,00% 40,00% 20,00% 0,00% 2 009

2 010 Heves megye

2 011

2 012

2 013

Országosan

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató Az ipari termelés az elmúlt években Heves megyében követi az országos trendeket, 2009-et követően ez eddigiekhez hasonlóan növekedést mutatnak az adatok, mely 2012ben megtorpan és 2013-ban ismét növekedni kezd. Ennek megfelelően az egy lakosra jutó termelési érték is hasonlóan mozdul el évről-évre. A megyék közötti összevetést most is ez utóbbi szerint érdemes megtenni, mely kirajzolja Borsod-Abaúj-Zemplén megye ipari vezető szerepét a régióban. Mind Heves mind Borsod immár évek óta az országos átlag feletti értékekkel büszkélkedhet.

6. táblázat: Az egy lakosra jutó ipari termelési érték az Észak-Magyarországi régióban (ezer Ft) Megnevezés

Év

Borsod-AbaújZemplén

Heves

Nógrád

ÉszakMagyarország

Országosan

megye Egy lakosra jutó termelési érték, ezer Ft

2 008

2255,9

1938,9

877,0

1940,2

2114,6

2 009

1886,8

1587,7

702,1

1609,1

1794,3

2 010

2393,4

2032,9

781,7

2028,2

2044,4

2 011

2821,8

2436,0

858,6

2391,6

2270,6

2 012

2919,5

2586,6

808,2

2478,3

2327,8

2 013

3075,6

2820,8

844,8

2634,6

2391,2

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató Heves megye ipara erősen export orientált. 2013-ban az ipari értékesítésből származó 788 957 millió Ft-os árbevétel 77,8%-a köszönhető az exportnak, mely arány országosan 65%.

1


20

7. táblázat: Ipari értékesítés Heves megyében (millió Ft) Ipari értékesítés, millió Ft

Év

Heves megye

Országosan

2 008

549 714

21 284 642

2 009

441 179

19 217 435

2 010

566 267

21 512 440

2 011

666 997

22 537 891

2 012

706 747

23 200 591

2 013

788 957

24 097 663

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató Az elmúlt évek Heves megyei adatait vizsgálva megállapítható (8. táblázat), hogy az említett export orientáció általában jellemző, a belföldi értékesítés kismértékű csökkenése mellett az ipari értékesítés alakulását az export értékesítés határozza meg. Az export értékesítés pedig 2009-et követően folyamatos növekedést mutat, a válság előtti 2008-hoz képest 72,5%-os, 2009-hez képest 125%-os bővülést látunk. 8. táblázat: A Heves megyei ipari értékesítés megoszlása (millió Ft) Belföldi értékesítés, millió Ft

Export, millió Ft

Év

Heves megye

Országosan

2 008

193 895

8 830 128

2 009

168 304

8 252 031

2 010

167 707

8 611 165

2 011

178 187

8 106 197

2 012

167 520

8 261 507

2 013

175 095

8 341 746

2 008

355 818

12 454 514

2 009

272 875

10 965 404

2 010

398 559

12 901 275

2 011

488 810

14 431 694

2 012

539 228

14 939 083

2 013

613 862

15 755 917

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató 12. diagram: Az ipari értékesítés és összetevőinek alakulása Heves megyében (millió Ft) 1000000 800000 600000 400000 200000 0 2008

2009

2010

Ipari értékesítés, millió Ft

2011

2012

2013

Belföldi értékesítés, millió Ft

Export, millió Ft

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató Mindez azt eredményezi, hogy évről-évre egyre nagyobb hányadát vállalja az ipari termelés országos értékesítésének Heves megye, 2013-ban már 3,71%-át.

1


21

9. táblázat: A Heves megyei ipari értékesítés országos részaránya Ipari értékesítés

Év

Heves megye

Országosan

2 008

2,58%

100,00%

2 009

2,07%

100,00%

2 010

2,66%

100,00%

2 011

3,13%

100,00%

2 012

3,32%

100,00%

2 013

3,71%

100,00%

Forrás: KSH – Statisztikai tájékoztató A megyében 9 ipari park működik: Abasáron, Bélapátfalván, Egerben,Gyöngyösön, Hatvanban, Hevesen, Petőfibányán, Sirokban és Visontán. Elősegítik a térség versenyképességének fokozását, magas színvonalú üzleti, vállalkozási és innovációs infrastruktúra elterjedését, szervezik a térségi vállalkozások együttműködését. Hozzájárulnak a kis- és középvállalkozások globalizált rendszerbe való sikeres integrálódásához.

termelési-szolgáltatási

2.7 A GDP ALAKULÁSA A gazdaság fejlettségét komplex módon kifejező GDP jól tükrözi az ország egyes területei között meglévő teljesítménykülönbségeket. Közép-Magyarország előnye az utóbbi években e mutató szerint is tovább növekedett, még hangsúlyosabbá téve a regionális eltéréseket. 10.1 táblázat: A bruttó hazai termék alakulása beszerzési áron Heves megyében (millió Ft) Bruttó hazai termék - GDP beszerzési áron Heves megye Országos összesen Arány

2008.

2009.

2010

2011

2012

589479 26545649 2,22%

558011 25622866 2,18%

569872 26513033 2,15%

573867 27635435 2,08%

575534 28048068 2,05%

Forrás: (TeIR)|KSH-MRSTAR  Heves megye gazdasági teljesítményét jól jellemzi, hogy az országos GDP-ből évek óta csökkenő mértékben, de közel azonos arányban részesül a megye, mely kisebb, mint a népességen belüli súly. A KSH adatai szerint a megye 3,1 százalékos lakossági és a foglalkoztatott munkaerő 2,85 százalékos részarányával 2012. évben 576 milliárd Ft bruttó hazai terméket (GDP-t) állított elő, ami az országos érték 2,05 százaléka. A megtermelt GDP mind arányában mind volumenében 2008. évtől romlik.

1


22

13.1 diagram: A bruttó hazai termék alakulása Heves megyében - GDP beszerzési áron (millió Ft) 600000 580000 560000 540000 2008.

2009.

2010

2011

2012

10.2 táblázat: Az 1 főre eső bruttó hazai termék alakulása beszerzési áron Heves megyében (e Ft) Bruttó hazai termék egy lakosra (eFt/fő/év) Heves megye Változás előző évhez képest átlag Az országos

2008.

2009.

2010.

2011

2012

1867 5%

1783 -4%

1840 1%

1871 1%

1870 0%

70,60% 12.

69,70% 11.

83,21% 12.

85,30% 13.

80,88% 14.

százalékában A megye sorrendje

Forrás: (TeIR)|KSH-MRSTAR 1. térkép Egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben


1


23

2.8 GAZDASÁGI teljesítmények alakulása A gazdasági teljesítmények alakulását fejezi ki a társasági adóbevallások adataiból számított, az előállított új értéket mérő hozzáadott érték mutató, mivel nem tartalmazza az anyag- és anyagjellegű költségek halmozódását (bruttó hozzáadott érték, alapáron: +kibocsátás (alapáron) – folyó termelő felhasználás (piaci beszerzési áron)). Az erre vonatkozó adatokat a következő táblázat tartalmazza: 11. táblázat: Bruttó hozzáadott érték Heves megyében nemzetgazdasági áganként (millió Ft) Év

2008.

2009.

2010.

2011.

Ágazat

Mezőgazdaság, vaderdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások

Heves megye

és

Országos összesen

Országos súly

28 724

912 029

3,15%

259 113

14 842 849

1,75%

Ipar, építőipar

215 048

6 891 233

3,12%

Összesen:

502 885

22 646 111

2,22%

Változás az előző évhez képest Mezőgazdaság, vadés erdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások

3,47% 22 471

5,86% 746 638

3,01%

249 874

14 520 106

1,72%

Ipar, építőipar

199 304

6 390 513

3,12%

Összesen:

471 649

21 657 257

2,18%


-6,21% 21 710

-4,37% 806 867

2,69%

255 489

14 749 605

1,73%

Ipar, építőipar

203 843

6 823 785

2,99%

Összesen:

481 042

22 380 257

2,15%


1,99% 29 593

3,34% 1 083 470

2,73%

253 384

15 250 128

1,66%

Ipar, építőipar

203 519

7 094 339

2,87%

Összesen:

486 496

23 427 937

2,08%

Változás az előző évhez képest

1,01%

1,05%

Forrás:(TeIR)|KSH-MRSTAR A táblázat adataiból jól látható, hogy a bruttó hozzáadott érték mind megyei, mind hazai szinten növekedő tendenciát mutat 2008-ban. Ezt követően 2009-re jelentős visszaesést tapasztalhatunk, majd a válságból való kilábalásként értékelhetjük, hogy 2010-re a hozzáadott érték megyei és országos szinten egyaránt növekedett az előző évhez viszonyítva, csakúgy, mint 2011-ben. Kedvezőtlen jelenség azonban, hogy a válság kezdetekor számított 2008. évhez képest megyei szinten 2011-ben a hozzáadott érték még 3,26 %-kal alacsonyabb, ugyanakkor nemzetgazdasági szinten már 3,45 %-os növekedés tapasztalható.

1


24

13.2 diagram Főbb nemzetgazdasági ágak részesedése a bruttó hozzáadott értékből Heves megyében(2012)


2.9 KISTÉRSÉGI ELEMZÉS Heves megyében hét kistérséget határoltak le, melyek között gazdasági téren erőteljes különbségeket találunk. ( Az elemzés a KSH és NAV legfrissebb 2011.évi adatai alapján végezhető el ) 13.3 diagram

Forrás: NAV

A megye középső, gazdaságilag legfejlettebb sávjában a három legnépesebb város (Eger, Gyöngyös és Hatvan) körül elhelyezkedő községek fejlődését a nagyobb ipari és szolgáltatási centrumokhoz való közelség nagymértékben elősegíti

1


25

Az egri, a hatvani és a gyöngyösi gazdasági súlya meghatározó, ami abban is megmutatkozik, hogy míg a lakosok 68,6 százaléka él a hozzájuk tartozó településeken, addig ebben a három kistérségben működik a megyei összes befektetett saját tőke kilenctizede, és ezzel összefüggésben itt realizálódik a hozzáadott érték 89,7 százaléka is. Ebben a három térségben lényegesen több a vállalkozás, mint a megye egyéb részein, itt működik a vállalkozások 81,1 százaléka. Heves megyében 2011-ben ezer lakosra 27 társas vállalkozás jutott, ezen belül a fejlett térségek átlaga 32, a kevésbé fejlettekké mindössze 16. A nagy tőkeerejű és létszámú, gyors fejlődést produkáló vállalkozások is főleg ezekbe a térségekbe települtek, míg az infrastrukturális szempontból fejletlenebb térségek a befektetők szempontjából nem bizonyultak annyira vonzónak. Az egy lakosra jutó nettó árbevétel, export valamint saját tőke a hatvani kistérségben a legmagasabb, míg a fajlagos belföldi értékesítés és a hozzáadott érték a gyöngyösiben. A három kiemelt térség súlya a megyei teljesítményekből az előző évhez képest kismértékben tovább erősödött. Hatvan és Gyöngyös térségének gazdasági előrelépésében az M3 autópálya jelenős húzóerőt képvisel, hiszen a sztráda a fővárossal és azon keresztül az ország nyugati felével való gyors összeköttetést biztosítja. A munkahelyek kínálata bővebb, a munkanélküliség alacsonyabb, mint a megyei átlag. A közműellátottság színvonala is kiemelkedően e sávban a legjobb. A megyében Eger a legjelentősebb foglalkoztatási centrum, a feldolgozóipar mellett különösen fejlett a szolgáltatási szektor, és igen jelentős az idegenforgalom. Megyeszékhelyi funkcióiból adódó közigazgatási és egészségügyi szerepköre is sok munkahelyet jelent, csak úgy mint fejlett középfokú és felsőfokú oktatási intézmény hálózata. A Gyöngyösi agglomerációban meghatározó szerepe van az iparnak, a szolgáltató szektornak és a nem termelő infrastruktúrának. A foglalkoztatás a villamosenergiatermelés ágazatában a legnagyobb, közel 2,5 ezer fő, de a gépipar és a kereskedelem súlya is kiemelkedő. A mezőgazdaságban jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés. A körzet fejlett oktatási hálózattal rendelkezik. A modern ipar megtelepedése elsősorban Hatvanban tapasztalható. Az ipari parkban megjelent a nyugati és a távol-keleti tőke, az elmúlt 15 évben számos üzem települt be, amelyek összesen közel 4 ezer alkalmazottat foglalkoztatnak. A körzet munkáltatói elsősorban a feldolgozóiparban tevékenykednek, de több kisebb vállalkozás foglalkozik kereskedelemmel, illetve szolgáltatással. A legtöbb munkavállalót a közúti járműalkatrész gyártás és a híradástechnikai termék gyártás területén foglalkoztatják. A megye középső sávjától dél felé haladva kisebb, de az aprófalvak népességszámát közel kétszeresen meghaladó községek találhatók a két kisváros, Füzesabony és Heves térségében. Hagyományosan a kedvező termőhelyi adottságok alapján mezőgazdasági nagyüzemek voltak a fő foglalkoztatók. A nagyüzemek a rendszerváltást követően termőterületeik és melléküzemágaik nagy részét elveszítve alkalmazotti létszámukat is jelentősen leépítették. A mezőgazdaság továbbra is jelentős ágazat a körzetben, bár a tulajdonosi szerkezet ebben az ágazatban jelentősen átalakult az utóbbi 20 évben. A szövetkezetek megszűnése után magángazdaságok, családi vállalkozások működnek 1


26

tovább, a korábbinál sokkal kisebb létszámot – sok esetben csak szezonálisan – foglalkoztatva. A megye északi térségének népességeltartó ereje elegendő munkahely hiányában kicsi. Magas az időskorú népesség aránya. A munkavállalási korúak körében jelentős a munkanélküliség. A megye négy nem kiemelt kistérségében, ahol a lakosság mintegy 31,4 százaléka él, a befektetett saját tőkének csupán 10,0 százaléka működik, és a vállalkozások a hozzáadott értéknek mindössze 10,3 százalékát állítják elő.

2.10 KÜLFÖLDI TŐKEBEFEKTETÉSEK 2. térkép Egy lakosra jutó külföldi befektetés 2012-ben Heves megyében: 849 ezer Ft (8. hely)


1


27

2.11 K+F 2. térkép A kutató-fejlesztők számított létszáma összesen 2012-ben: 264 fő (12. hely)


2.12 ÖSSZEGZÉS Heves megye gazdasági teljesítményeinek alakulását az utóbbi években jelentősen befolyásolta a 2008. év utolsó negyedében kezdődő pénzügyi-gazdasági válság. A társasági adóbevallások összesített adatai alapján a válság jelei már ebben az évben érzékelhetők voltak, a gazdasági teljesítménymutatók az előző időszakhoz képest lassulást, a megyében az országosnál mérsékeltebb növekedést mutattak. A válsághatások gyors megjelenése, begyűrűzése annak következménye, hogy a megye gazdasága meglehetősen nyitott, az export és az import magas részaránya miatt. A kibontakozó válság hatására 2009. évben - minden teljesítménymutató tekintetében az országos átlagot jóval meghaladó visszaesés következett be. A 2010. évben az előző évi mélypont után a teljesítmények stabilizálódása, a válságból való kilábalás jelei tapasztalhatók, mely 2011-ben is folytatódott, a teljesítménymutatók egy része az országosat is meghaladó ütemű növekedést tükröz az előző évihez képest. 2012-ben ismét visszaesést tapasztalunk a mutatók értékeiben, ami 2013-ra dinamikus fejlődésbe fordul, de megállapítható, hogy a vizsgált indikátorok többségében még nem érik el a válságot megelőző értéket.

1


28

2.13 MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: Gazdasági aktivitás az Észak-Magyarországi régió megyéiben 2008 és 2013 között Megnevezés

Év


Heves

Nógrád

ÉszakMagyarország

Országosan

megye Aktivitási arány, %

Foglalkoztatási arány, %

Munkanélküliségi ráta, %

2 008

49,3

53,1

51,0

50,6

54,7

2 009

50,7

51,7

50,4

50,9

55,0

2 010

51,4

52,7

50,5

51,5

55,5

2 011

52,0

53,9

50,3

52,2

56,2

2 012

51,6

52,6

50,9

51,7

57,2

2 013

52,3

56,4

51,7

53,3

58,0

2 008

42,2

47,5

44,2

43,9

50,4

2 009

42,5

45,3

42,7

43,3

49,2

2 010

42,7

46,7

41,0

43,5

49,5

2 011

42,5

46,7

41,3

43,4

50,2

2 012

43,3

45,0

42,4

43,6

51,1

2 013

46,8

50,0

45,4

47,4

52,7

2 008

14,5

10,6

13,3

13,2

8,0

2 009

16,2

12,4

15,2

15,0

10,5

2 010

16,9

11,4

18,1

15,6

10,8

2 011

18,1

13,3

17,9

16,8

10,7

2 012

16,1

14,4

16,6

15,7

10,7

2 013

10,6

11,3

12,2

11,0

9,1

Forrás: A KSH munkaerő-felmérése alapján

1


29

2. számú melléklet: Foglalkoztatottak száma Heves megyében nemzetgazdasági ágak szerint (a 15-74 éves népességből), fő

2008.

Heves megye

Országos összesen

Országos súly

5182

167028

3,10%

61892

2432685

2,54%

45942

1249440

3,68%

113 016

3 849 153

2,94%

Változás az előző évhez képest Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások

0,00% 4562

-1,23% 173457

2,63%

64341

2403458

2,68%

Ipar, építőipar

39470

1174375

3,36%

Összesen:

108 373

3 751 290

2,89%

Változás az előző évhez képest Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat Szolgáltatások

-4,11% 5010

-2,54% 169306

2,96%

61498

2425586

2,54%

Ipar, építőipar

41784

1155206

3,62%

Összesen:

108 292

3 750 098

2,89%

Változás az előző évhez képest Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

-0,07% 6764

-0,03% 182354

3,71%

Szolgáltatások

58736

2428042

2,42%

Ipar, építőipar

42459

1168588

3,63%

Összesen:

107 959

3 778 984

2,86%

Változás az előző évhez képest Mezőgazdaság, vad- és erdőgazdálkodás, halászat

-0,31% 7254

0,77% 197335

3,68%

Szolgáltatások

56183

2496859

2,25%

Ipar, építőipar

42149

1148583

3,67%

Összesen:

105 586

3 842 777

2,75%

Változás az előző évhez képest

-2,20%

1,69%

Mezőgazdaság, vadhalászat Szolgáltatások

és

erdőgazdálkodás,

Ipar, építőipar Összesen: 2009.

2010

2011.

2012.


1


30

3. számú melléklet: A regisztrált vállalkozások számának alakulása a foglalkoztatottak száma szerint Heves megyében 2008-2013 években (db) Megnevezés 0 és ismeretlen fős regisztrált vállalkozások száma 1-9 fős regisztrált vállalkozások száma 10-49 fős regisztrált vállalkozások száma 50-249 fős regisztrált vállalkozások száma 250 és több fős regisztrált vállalkozások száma Összesen

2008 7990

2009 9848

2010 10884

2011 11008

2011 10980

2011 11182

35663

35036

35061

35105

35405

35708

868

866

828

751

770

772

121

138

115

109

113

111

30

23

16

16

17

16

44672

45911

46904

46989

47285

47789

Forrás:(TeIR)|KSH-MRSTAR és KSH Statisztikai Tájékoztató alapján saját számítás

1


31

4. számú melléklet: A regisztrált vállalkozások számának alakulása a foglalkoztatottak száma szerint az Észak-Magyrországi régióban 2008-2011(db) Megnevezés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen Országos megyénkénti átlag Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen Országos megyénkénti átlag Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen Országos megyénkénti átlag Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen Országos megyénkénti átlag

0 és ismeretlen fős regisztrált egyéni vállalkozások száma

0 és ismeretlen fős regisztrált társas vállalkozások száma

1-9 fős regisztrált egyéni vállalkozások száma

1-9 fős regisztrált társas vállalkozások száma


10749

7959

40866

13627

39

7141 3805 246180 12309

3867 1791 220657 11032,85

28569 13828 805983 40299,15

6536 3217 337789 16889,45

43 20 1159 57,95

9415

9147

40874

13077

50

6428 3266 223811 11190,55

4456 2195 244151 12207,55

28782 13840 814579 40728,95

6279 3112 319842 15992,1

52 27 1407 70,35

8420

8874

41019

12667

61

5606 2743 195899 9794,95

4242 2148 235017 11750,85

29113 13958 811794 40589,7

5923 3050 307913 15395,65

57 28 1472 73,6

6263

8120

42666

12767

66

4052 1769 155466 7773,3

3938 2107 210874 10543,7

29987 14411 839970 41998,5

5676 3014 312938 15646,9

76 35 1655 82,75





Vállalkozások száma (az év végén) 2011 786 13 412 438 180 19419 970,95

6 2 232 11,6

264 96 10374 518,7

Vállalkozások száma (az év végén) 2010 830 12 459 482 193 19900 995

9 3 266 13,3

285 94 10864 543,2




500 és több fős regisztrált egyéni vállalkozások száma

500 és több fős regisztrált társas vállalkozások száma

Összesen

1

197

0

18

0

18

74685

0 0 29 1,45

109 49 4653 232,65

0 0 0 0

11 6 483 24,15

0 0 0 0

5 5 376 18,8

46989 22999 1647334 82366,7

0

210

0

28

0

14

74116

0 0 25 1,25

115 50 4861 243,05

0 0 0 0

11 6 483 24,15

0 0 0 0

5 5 397 19,85

46904 22791 1640586 82029,3

0

0

22

0

17

72630

136 59 5119 255,95

2 0 36 1,8

0 0 0 0

16 7 551 27,55

0 0 0 0

7 5 428 21,4

45911 22331 1589067 79453,35

1

224

0

25

0

18

71647

1 0 32 1,6

120 52 4969 248,45

0 0 0 0

22 7 537 26,85

0 0 0 0

8 5 416 20,8

44672 21792 1558621 77931,05

Vállalkozások száma (az év végén) 2009 843 11 481 215 496 221 19665 983,25

10 2 287 14,35

303 110 10886 544,3

Vállalkozások száma (az év végén) 2008 988 12 497 471 265 20717 1035,85

10 6 308 15,4

311 121 10739 536,95


1


32

5. számú melléklet: A regisztrált vállalkozások számának megoszlása a foglalkoztatottak száma szerint az Észak-Magyrországi régióban Megnevezés

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen Borsod-Abaúj-Zemplén megye Heves megye Nógrád megye Országosan összesen

0 és ismeretlen fős regisztrált egyéni vállalkozások száma

0 és ismeretlen fős regisztrált társas vállalkozások száma









4,37%

3,61%

5,07%

4,03%

3,36%

4,05%

5,60%

3,97%

3,45%

4,23%

3,73%

4,79%

2,90% 1,55% 100,00%

1,75% 0,81% 100,00%

3,54% 1,72% 100,00%

1,93% 0,95% 100,00%

3,71% 1,73% 100,00%

2,34% 1,05% 100,00%

2,28% 1,24% 100,00%

1,33% 1,33% 100,00%

4,21%

3,75%

5,02%

4,09%

3,55%

2,26% 2,59% 2,54% 0,00% 0,93% 0,86% 0,93% 0,00% 100,00% 100,00% 100,00% 100,00% Vállalkozások száma (az év végén) 2010 4,17% 4,51% 4,22% 0,00%

4,32%

5,80%

3,53%

2,87% 1,46% 100,00%

1,83% 0,90% 100,00%

3,53% 1,70% 100,00%

1,96% 0,97% 100,00%

3,70% 1,92% 100,00%

2,37% 1,03% 100,00%

2,28% 1,24% 100,00%

1,26% 1,26% 100,00%

4,30%

3,78%

5,05%

4,11%

4,14%


0,00%

3,99%

3,97%

2,86% 1,40% 100,00%

1,80% 0,91% 100,00%

3,59% 1,72% 100,00%

1,92% 0,99% 100,00%

3,87% 1,90% 100,00%

5,56% 0,00% 100,00%

2,90% 1,27% 100,00%

1,64% 1,17% 100,00%

4,03%

3,85%

5,08%

4,08%

3,99%


4,51%

4,66%

4,33%

2,61% 1,14% 100,00%

1,87% 1,00% 100,00%

3,57% 1,72% 100,00%

1,81% 0,96% 100,00%

4,59% 2,11% 100,00%

2,27% 1,28% 100,00%

2,41% 1,05% 100,00%

4,10% 1,30% 100,00%

1,92% 1,20% 100,00%

3,25% 1,95% 100,00%

2,90% 1,13% 100,00%

3,13% 0,00% 100,00%



500 és több fős regisztrált egyéni vállalkozások száma

500 és több fős regisztrált társas vállalkozások száma


1


33

3

Heves megye mezőgazdaságának helyzete 2013-ban

A mezőgazdasági termelést befolyásoló, meghatározó külső tényező a csapadék. A 2011. és 2012. igen aszályos évek után reménykedve várta minden ágazati szereplő a 2013. év alakulását. Elmondható, hogy az elmúlt év a végletek éve volt, az első negyedévben 100 éves csapadékrekordok dőltek meg, ami pozitív hatással volt a talajok vízkészletére, ami ezután valamelyest tudta kompenzálni az elmúlt évszázad egyik legmelegebb nyarának tartott 2013. év aszályos hónapjait. Ezek együttes hatásaként elmondható, hogy nagyon jó terméseredményeket produkált az elmúlt év. Megyénkben az aszálykárok elsődleges okai a nem befolyásolható agro-ökológiai körülményeken túl az agrotechnikában, a talaj szerkezetében, a termőréteg vastagságában keresendők. A szárazság okozta károk oka egyrészt az, hogy a növények gyökérzete által átszőtt talajréteg nem tartalmaz annyi vizet, ami a kielégítő termésmennyiség eléréséhez szükséges, másrészt a termőréteg rossz vízgazdálkodású, illetve sekély. A talaj hasznosítható víztartalmának minél nagyobb mértékű megőrzése, illetve a lehullott csapadéknak a mélyebb talajrétegbe vezetése tehát az aszálykárok megelőzésének az alapja, amit a helyi adottságokhoz igazodó talajművelési eljárásokkal biztosíthatunk. A jó szerkezetű talajokon a hasznosuló víz aránya elérheti a 80%-ot, szemben a tömörödött rossz szerkezetű talajokkal, amelyek a rájuk hulló csapadékból legfeljebb 30%-ot hasznosítanak. Az aszálykárok mérséklésében a talajmunkák mellett szerepe van a növények egymás utáni vetési sorrendjének a vetésforgónak is. Hasonlóan fontos tényező a talajok okszerű trágyázása, amivel csökkentjük az egységnyi szárazanyag előállításához szükséges víz felhasználást. Ugyanis minél kisebb a talaj vízoldható tápelem tartalma, a növénynek annál több vizet kell felhasználnia, hogy a szükséges tápanyagokhoz hozzájusson. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a szántóföldi növénytermesztésben számos tényező a termelő által nem befolyásolható, így például a csapadék mennyisége, a hőmérséklet, a csapadék eloszlása, a napsütéses órák száma, talajhibák, de ezen tényezők negatív hatása csökkenthető a talaj vízgazdálkodását kedvezően befolyásoló talajművelési módokkal, a tápanyag mennyiségének összetételének és kijuttatási idejének optimalizálásával, a vetési sorrenddel, mindazokkal a tényezőkkel amik növelik a növények nettó asszimilációját. 2013-ban nem a talaj vízkészletének teljes kimerülése okozta a gondot, hanem a több, mint másfél hónapig tartó légköri aszály. Így aztán a növényállományok földfeletti része víztartalmát fokozatosan vesztve elsorvadt, a magas hőmérséklet hatására kisült, elszáradt. Persze ehhez hozzájárult az is, hogy a nem túl mély gyökérzetű növények a talajnak abban a rétegében nem találtak könnyen fölvehető vizet, a nehezen fölvehető víz felhasználására- pedig az előbbiek miatt- nem voltak képesek. Még súlyosabbá vált a helyzet a gyomos állományokban, ott a gyomnövények még hevesebben pusztították a 2


34

vízkészletet. A jobb vízgazdálkodású talajok 1-1,5 m mélységében még maradt valamennyi könnyen fölvehető vízkészlet, de ennek hasznosítása csak az igen erőteljes gyökérzetű növényállományok képesek ilyen légköri aszály mellett. A növények károsodásához nemcsak a magas hőmérsékletekkel járó nagymértékű párologtató képesség, hanem a maga a hőmérséklet magas értéke is hozzájárult. A növények életfeltételeit tovább rontotta, hogy a magas nappali hőmérsékletek gyenge éjszakai lehűléssel párosultak. Ha za éjszakai lehűlés jelentéktelen mértékű, a növények légzése (respiráció) élénk marad, márpedig a légzéshez szükséges energiát napsugárzás (fotoszintézis) hiányában maga a növény szolgáltatja és disszimiláció lép fel, azaz leépülés. A 2014. évre átnyúló jelentős hatása lehet az enyhe és csapadékmentes télnek, ami kedvezően hat a károsítók áttelelésére. A téli hónapok havi átlagos középhőmérséklete nem csökkent 00C alá.

3.1 AGRÁROLLÓ ALAKULÁSA 2013-BAN Az ágazat eredményének növekedése alapvetően a növénytermesztési termékek – a 2012. évinél több mint ötödével nagyobb – volumenének kösz9nhető. A termékcsoportban meghatározó gabonafélék volumene harmadával bővült, mivel a búza- és a kukoricatermés az előző évinél sokkal kedvezőbben alakult. Nőtt a gyümölcsfélék (29%), az ipari növények (14%), a kertészeti termékek (9%), a takarmánynövények (7,9%) kibocsátása is, a burgonyáé azonban ötödével csökkent. Ez utóbbi jelentősen, 57%-kal drágult, míg a kertészeti termékek 7,5%-kal. Jelentősen csökkent viszont az ipari és takarmánynövények (20%), a gabonafélék (19%) ára, míg a gyümölcsféléké- a jelentős volumennövekedés mellett – 8,1%-kal lett kevesebb az előző évinél. Az állattenyésztés termelési volumene 2,6%-kal csökkent, az árak 3,5%-os növekedése mellett. Egyik főbb állatfaj termelése sem érte el a 2012. évi szintet, az állati termékek közül a tejé visszaesett, a tojásé szinten maradt. Gabonából a 2012. évinél 30%-kal több termett. A termésátlagok nőttek, legnagyobb mértékben a rozsé (36%), a kukoricáé (34%) és a búzáé (24%). A betakarított termésmennyiség alig csökkent a zab és a cukorrépa esetében, míg a burgonyáé 19%-kal esett vissza a betakarított területek hasonló arányú szűkülése mellett. A többi növényből többet takarítottak be 2013-ban, a legnagyobb területen termesztett kukoricából és búzából 41, illetve 25%-kal többet. A mezőgazdasági termékek felvásárlása 2013-ban 6,9%-kal nőtt. Az élőállatok és állati termékek értékesítésének 2%-os csökkenése mellett a növénytermesztési és kertészeti termékeké 17%-kal emelkedett. Kevesebb zöldséget vásároltak el (3,9%-kal), azonban az ipari növényekből negyedével, a gyümölcsökből 23, a legnagyobb súlyú gabonafélékből pedig 17%-kal többet. A mezőgazdasági termékek termelőiár-szintje a 2010 óta tartó emelkedés után 2013-ban 7,8%-kal csökkent az előző évhez viszonyítva.

2


35

Az élőállatok és állati termékek árai 2010 óta folyamatosan nőttek, és ez a trend 2013ban sem változott, az árak 3,4%-kal magasabbak voltak az előző évinél. A növénytermesztési és kertészeti termékek árnövekedése a 2010-es 28% után egyre kisebb mértékű volt, majd 2013-ban 14%-os csökkenésbe váltott. A vágómarha termelői ára ugyan ötödével esett, ám a nagyobb részarányú vágóbaromfi (6,1%) és a vágósertés (2,5%) áremelkedése ezt ellensúlyozta. A növényi termékek közül a zöldségek és a virágok kevéssé – 9, illetve 4,4%-kal -, a burgonya viszont jelentősen (64%) drágult. A növényi termékek termelői árának csökkenését alapvetően a legnagyobb részarányú gabona és az ipari növények 20%-os áresése határozza meg. A mezőgazdasági ráfordítások árszínvonala az előző évinél (6,8%) kisebb mértékben, 2,1%-kal nőtt. Mivel azonban a termelői árak 7,8%-kal csökkentek, az agrárolló nyílt (90,3%). A folyó termelő felhasználás árszínvonala 2,2, a mezőgazdasági beruházásoké 1,6%-kal emelkedett. Az előbbin belül legnagyobb emelkedés a nagy részarányú takarmányok árában volt (5,3%), az energia (2,3%) és a műtrágyák (4,1%) ára azonban csökkent.

3.2 NÖVÉNYTERMESZTÉS Az őszi gabonafélék és az őszi káposztarepce a lehullott csapadéknak köszönhetően szépen kikelt. A sarjadó kultúrák állománysűrűsége jó volt, megfelelő fejlettséggel várták a telet. A 2012. december eleji minősítések szerint az őszi vetések állapota 65-70 százalékban volt jónak, 10-25 százalékban közepesnek, míg csupán 5-15 százalékban gyengének mondható. Ezen a helyzeten az azután eltelt hónapok időjárása sem rontott, így 2013 v elején továbbra is biztató képet mutattak az őszi vetésű növényállományok. Az év elején kialakult szokatlanul csapadékos és hideg, télies időszak hátráltatta a tavaszi vetések időbeni elvégzését. Az ekkorra szokásos talaj-előkészítési és vetési munkálatokat sem tudták a gazdálkodók elvégezni, a március eleji, néhány napon át tartó enyhébb, tavaszias időben az elvetendő növények csupán töredéke kerülhetett a földbe. 3-5 hetes késéssel alakult ki olyan talajállapot, hogy a magágy készítést és vetést el tudták kezdeni a gazdálkodók. Az őszi árpa minősége mindenütt jónak bizonyult. Az 2013. évi évben a búzák minősége is kiváló, így kevés takarmánybúza képződött. A korábbi évekhez mérten magasabb terméshozamok velejárója lett, hogy 60 ezer helyett, 40-45 ezer forint között mozgott a gabona tonnánkénti ára betakarításkor. A kukorica vetését követő hónapokban nem lehetett panasz az időjárásra. A téli feltöltő csapadék, a tavaszi esők megalapozták a kelést, korai fejlődést. Azokon a területeken ahol a lehullott csapadék miatt késve sikerült elvetni a növényt, vagy a belvizes részek miatt nem sikerült jól a vetés, előfordultak olyan állományok ahol táblán belül is különbségek voltak láthatók az egyes növények fejlettségi fokában. Ezen különbség egészen a virágzásig megmaradt és a lemaradt növények később virágoztak. A 2012. évi

2


36

60-65 ezer forintos tonnánkénti ár a tavalyi év közepére csupán 35 ezer forint körül mozgott és az év második felére is csak 38-41 ezer között mozgott tonnánként. A napraforgót a kukoricához hasonló, eltérő érési fázisú állományok jellemezték. Jó száraztűrésének köszönhetően a tenyészidőszak elején kialakult csapadékszegény viszonyokat jól átvészelte, majd a június elején érkező esők kifejezetten segítették az állományok fejlődését. Az ezt követő nyári hőségnapok alaposan megviselték az olajos növényt. Különösen a virágzás idejére eső első száraz periódus okozott zavart a megtermékenyülésben, míg a második inkább a kaszat fejlődését, az olaj berakódását hátráltatta. Pozitív hatásként könyvelhető el, hogy háttérbe szorultak a gombás betegségek, amely csökkentette a növényvédelmi költségeket, így valamelyest javítva a jövedelmezőséget. Őszi vetések munkálatai rendben zajlottak. Búzából 51300 ha-t vetettek, ami a decemberi állapotminősítés szerint 64%-ban jó állapotban várta a telet. Őszi árpa 6575 ha-on került földbe a megyében. Őszi káposztarepcéből 8240 ha-t vetettek, ami nagyon heterogén képet mutatott decemberben, és csupán 38%-a volt jó, ugyanennyi közepes, és 24%-ban gyenge minősítést kaptak az állományok.

3.3 SZŐLŐTERMESZTÉS A szőlőtermesztés jó évjáratot könyvelhetett el. Csapadékkal feltöltve kezdődött a vegetációs időszak. Kicsit későn indult a fakadás (március 15-én még 20cm hó esett), de később behozta a lemaradást, ami azt eredményezte, hogy augusztus 20-i ünnep előtt már beindult a szüret. A virágzás meglehetősen mostoha körülmények között ment végbe, több fajta rosszul virágzott el, a muskotályok közül az Ottonelben 10-70% terméskiesést okozott. Forró, extrém hőmérsékletek jellemezték a nyarat, így a gombáknak esélye sem volt, napégéses tünetek annál inkább jelentkeztek. A korai fajták szüretére későn jött a lehűlés és a csapadél, a középérésű fajták már hasznosították a csapadékot, aki szerette volna sokáig kint hagyni termését, annak nem sok értelme volt, mert egy októberi fagy lerendezte az asszimilációs felületet. A hektáronkénti termésátlag 8,5 tonna volt. Felvásárlási ára 80-130 Ft kilogrammonként.

3.4 ÁLLATTENYÉSZTÉS A megye állattenyésztésének helyzetét az utóbbi évekre vonatkoztatva egységesebben, könnyebben lehet megítélni, mint a növénytermesztési helyzetet. A tejhasznú szarvasmarha ágazat jövedelmezősége stagnál az elmúlt időszakban, alapvető nehézséget okozott a 2011. és a 2012. évi aszályos időszak. A takarmányárak folyamatosan emelkedtek, több gazdaság vásárolni kényszerült, így az előállított tej önköltsége lényegesen emelkedett. Ezt a növekedést részben kompenzálni tudta a tej felvásárlási árának folyamatos emelkedése (január: 79 Ft-ról október: 94,5Ft-ról), 2


37

valamint a több forrásból érkező uniós és hazai támogatás (különleges támogatás, kvótatámogatás, tejhasznú telepek szerkezetátalakítási támogatása). Jelentős károkat okozott az aszályos időjárás a hazai tejágazatnak is, az alaptakarmányként használt siló ugyanis jóval gyengébb minőségű lett idén. Ennek eredményeképp a tej előállítási ára 4-5 százalékot is nőhet, amely a kevésbé nyereséges tejtermelők profitját teljes egészében elviheti. Külön gondot jelent a magyar tejágazatnak az is, hogy a nyári aszály más országokat nem érintett, ezért az önköltség növekedését csak idehaza kell elszenvedni. Ezzel a jövőben még versenyképesebbé válik az importtej. A termelők nyeresége csökken, egyes esetekben ez veszteségbe mehet át. Az utóbbi évben két-három százalékkal csökken a tejtermelés, miközben világszerte nő a kereslet, ezért emelkedik a tej ára. Magyarországon a tej felvásárlási ára 96-105 forint között mozog literenként, az exportpiacon elérhető akár a 40-42 euro centes – 120 forintos- literenkénti ár is. A 2014. és 2020. között elérhető uniós forrásokra koncentrált az az ágazati koncepció, amelyet a Tej Terméktanács készített. Az egyik fő cél az energiahatékonyságban rejlő lehetőségek kiaknázása. A kiemelt pontok között szerepel azonban a tenyésztés kérdésköre. A koncepció ezen a ponton a genomika felfuttatását tartja szükségesnek. Ez azt jelenti, hogy az apaállat szelekciója helyett a növendékállatok géntérképét rajzolják fel, ez alapján választják ki a legjobbat. Ez nagyobb eredményeket hozhat a tejtermelésben. A tejtermelés takarmánybázisa túlságosan is kukoricaalapú, ez több esetben kiszolgáltatottságot eredményez. Ezzel kapcsolatban a javaslat az, hogy egy bizonyos, optimális szintig vissza kell térni a gyepgazdálkodáshoz és a szálas takarmányok termesztéséhez. Mindez jelentősen csökkentené a kukoricaalapú takarmányozástól való függőséget. Dupla támogatást könyvelhetnek el a 2013-as évre a húsmarhatartók, hiszen járt nekik a kérődzők utáni szerkezetátalakítási és az anyatehéntartás utáni támogatás is, melyek együttes összege egyedenként megközelíti a 90 ezer forintot. Nincs ma Magyarországon egyetlen olyan állattenyésztési ágazat sem, amely ennél sokkal jobb helyzetben lenne. A húshasznú állattartók esetében már jelentkezik az a szakmai igény, ami a magas genetikai állományú húsmarhára cseréljék a meglévő állományokat. Sajnos a tőkehiány akadályozza őket ebben. A sertéságazatban a magas feldolgozottságú, prémium minőségű áru exportálása a cél a nagy tételek helyett. Szakmai körökben a stratégia legfontosabb céljaival kapcsolatban egyetértés van: belső fogyasztás növelése, új külpiacok szerzése, feldolgozók helyzetének megszilárdítása, a kibocsátás és a sertésállomány növelése, összefogás megteremtése, az ágazati szereplőkre nehezedő, versenyhátrányt okozó adminisztrációs-, jogszabályi- terhek mérséklése. Magyarországnak mindössze két százalék a részesedése az unió sertésállományából, és a belföldi alig 3 milliós állomány akár egy millió darabbal is tovább csökkenhet. Elindultak a terepkorszerűsítések, de a felújított telepek aránya még alig 30%. A tenyésztők többsége termőföld nélkül gazdálkodik, így a földalapú támogatásból kimaradt, és a takarmányt kénytelen

2


38

megvásárolni. Mint minden állattartót, így a sertéstenyésztőket is nehéz helyzetbe hozta az útdíj bevezetése, ami a 20-30 százalékkal drágítja meg a szállítást. A megyei juhállományban növekedés figyelhető meg, ami egybevág az országos tendenciával. A szezonálistól függően változtak az élőállat felvásárlási árak 700 és 870 Ft/kg között. A juhtartás, kellő támogatás és szakértelem mellett azért is jövedelmező lehet, mert a bárány- és birkahús iránt a külpiacon nagy a kereslet. A juhhús itthon alig szerepel a napi étrendben, az évi átlagos fogyasztás az európai fejenkénti 2,3 kilogrammal szemben mindössze 20 deka. A koleszterinszegény, ízletes birkahús jól illeszthető az egészségtudatos táplálékok sorába. A baromfi ágazatra is rányomta bélyegét az aszályos idő, és a takarmányárak emelkedése. A brojler ágazatban az elmúlt évhez képest emelkedett az élőállat felvásárlási ára, 2013-ban ez 275-303 Ft/kg között mozgott. A tojás felvásárlási ára és jövedelmezőségi szintje az év második felében jelentősen csökkent, hiszen 25-26 Ft-os átvételi árról 17 Ft-ra csökkent átlagban. A kertészeti kultúrák közül a gyümölcstermelésben a virágzat kialakulását és a termékenyülést is rendkívül befolyásolja az időjárás. A robbanásszerűen bekövetkezett áprilisi meleg egyszerre nyitotta meg a virágrügyeket, aminek következtében igen rövid, egy hetes volt a virágzási időszak. Ültetvénytelepítési kedv lenne, ha megfelelő támogatási rendszer állna rendelkezésre. A kertészeti ágazatok jelentős szerepet vállalnak a vidéki foglalkoztatásban és a vidéki lakosság helyben tartásában is. Az ágazat fejlődéséhez mindenekelőtt kiszámítható gazdasági környezetre van szükség, egyebek mellett termelőbarát adórendszerre, amely nem ösztönöz az adókerülésre; az öntözött területek jelenlegi 20-25 százalékos arányának jelentős emelésére; továbbá a termálvíz-hasznosítás, a termelést megkönnyítő szabályozásra, valamint a foglalkoztatás speciális szabályozására és a feketekereskedelem visszaszorítására. Ez utóbbira lehet megoldás a termelői szervezetek, a TÉSZ-ek működésének eddiginél hathatósabb ösztönzése.

2


39

4 Heves megye vállalkozásainak eredményeinek elemzése (TOP 100)

egyedi

gazdálkodási

A megye gazdasági teljesítménye alapvetően a társasági adó hatálya alá tartozó társaságok, az egyéni vállalkozók és az EVA hatálya alá tartozó vállalkozók tevékenységén alapul. A HKIK egyedi felmérésében szereplő 100 vállalkozás ágazati és kistérségi reprezentatívitást nem tükröz. a kiválasztást elsődlegesen a NAV éves árbevételi TOP listáján való szereplés (ismétlődés) száma illetve egyéb adatforrásokban fellelhető jelentős árbevételi nagyságrend határozta meg. Ezzel biztosítottuk, hogy a vizsgált vállalkozások a folyamatosan stabil meghatározó vállalkozások köréből kerüljenek ki. Méretnagyság tekintetében 15 %-a az elemzett vállalkozásoknak a 250 fölött foglalkoztató nagyvállalati körből, 85 %-a az 50-249 főt foglalkoztató középvállalati körből vállalkozói körből került ki. A vállalkozások 76 %- az iparban,12 %-a a kereskedelemben , 6 %-a az építőiparban tevékenykedett. E zen belül a társas vállalkozások szerepe meghatározó, amit az is alátámaszt, hogy az elért árbevétel legnagyobb – évről–évre növekvő – hányadát, 20122013. évben már mintegy 95 százalékát biztosították. A megye gazdasági teljesítményének alakulásában jelentős szerepet játszik egy meglehetősen szűk adózói kör, mely az összes árbevétel közel felét, a kivitel háromnegyedét, a belföldi eladások mintegy ötödét bonyolította, de a megtermelt hozzáadott érték több mint 40 százaléka is hozzájuk köthető. A HKIK által vizsgált vállalati körben működő szervezetek 2013-ban 815 milliárd forint termelési értéket állítottak elő, ami 11%-kal magasabb, mint egy évvel korábban. A termelés növekedését az export 13 %-os , a belföldi értékesítés 5,3%-os bővülése együttesen eredményezte. A termelési érték 75%-át az 500 fős és nagyobb létszámmal működő vállalkozások érték el, ahol 10%-os volt a gyarapodás. Az ipari termelés 10 %-át adó 250 és 499 fő közötti vállalkozások teljesítménye 29%-kal nőtt. Az építőipari vállalkozások termelési értéke 2013-ban 20 milliárd forint volt, ami közel 160%-kal meghaladta az előző évit Az értékesítési árbevétel 78%-a külföldről származott 2013-ban, ez az arány országosan 65%. A járműgyártás esetében (99%) volt a legmagasabb az export hányada. Az élelmiszeripar termékei elsősorban a hazai piacokon találtak vevőkre, árbevételének 84%-a belföldről származott. A termelés növekedését az export 13, a belföldi értékesítés 5,3%-os bővülése együttesen eredményezte.

2


40

Nagyobb bevételek főleg a közepes és nagyvállalkozásoknál jelentkezik , súlyát tekintve viszont a megye GDP-jének közel 90%-át ezek adják. A nagyvállalkozások döntően multinacionális vállalatok, a nettó árbetétel képzésében valószínűleg nagy jelentőséggel bír a transzferárazás. Elemzésre került a járásonkénti árbevétel eloszlása, megyei adatokhoz viszonyítva. Ebben az vizsgálva lett, hogy az egyes árbevételi kategóriába besorolt vállalkozások részarányai hogyan oszlanak meg a területek függvényében. A 100mFt alatti árbevétel elérő vállalkozások három százaléka a Bélapátfalvi, negyvenhárom százaléka az Egri, hat százaléka a Füzesabonyi, huszonhárom százaléka a Gyöngyösi, tizennégy százaléka a Hatvani, öt százaléka a Hevesi és 6 százaléka a Pétervásárai járásokban képződött. 14. sz diagram

Járásonkénti árbevétel kategóriák eloszlása 100mFt alatt

100-500mFt

Pétervásárai Hevesi

6% 6%

Hatvani

14%

14%

Gyöngyösi

23%

22%

6%

9%

Egri Bélapátfalvai

5001-50000mFt

5%

5%

Füzesabonyi

501-5000mFt

43%

3%

4% 10%

6%

22% 7%

30%

8%

11%

46% 2%

2%

30% 31%

42% 3%

6%

8% 13%

50.000mFt fölött

38% 1%

23% 2%

0%

Jellemzően a további árbevételi kategóriák is hasonló arányokat mutatnak, kivéve az 50.000mFt fölötti árbevételt produkáló vállalkozásokat. Itt megfordulnak az arányok és a Hatvani harminc, a Gyöngyösi harminc és az Egri járás huszonhárom százalékkal részesedik a megyei statisztika szerint. Ez azt is jelenti, hogy a legnagyobb árbevételt elérő vállalkozások a megye nyugati részén találhatóak. Valószínűleg itt már szerepe van a logisztikai és humán erőforrások meglétén túl a főváros, Budapest távolságának is.

A HKIK által vizsgált TOP 100 vállalatti körben 16957 fő alkalmazására került sor. Ezek a társaságok foglalkoztatják a munkaerő több mint egyharmadát.

2


41

2013-ban a termelő ágak közül a feldolgozóiparban és az építőiparban emelkedett (2%), a bányászatban nem változott, a többiben - csökkent az alkalmazásban állók száma. Csökkent a alkalmazott létszám a kereskedelem és szállítás területén is. A meghatározó ipari ágazatokban 531 fővel csökkent az alkalmazott létszám. A termelékenység az ipar összességében 9%-kal javult , az 1 főre eső termelési érték közel 50000 ezer Ft(országosan 1,8%-kal). A gépipar egészében 12%-kal emelkedett és meghaladta a 71 millió Ft/ fő értéket az egy alkalmazásban állóra jutó termelési érték, a teljesítmény növekedés és az alkalmazásban állók számának csökkenése következtében A kereskedelem, szállítás és építőipar területén is nőtt a termelékenység szerényebb fajlagos értékek mellett. A vizsgált vállalati kör tagjai eszköz- és tőkeerős társaságok, a tárgyi eszközök 59 százalékát, míg a saját tőke háromnegyedét működtetik. Az összes jegyzett tőke 58 százaléka összpontosul e társaságoknál, azonban a külföldi tőkéből való részesedésük ennél jóval nagyobb, 83,0 százalék.. E körbe tartozó társaságok adózás előtti eredménye – mely a tárgyévben is pozitív egyenleget jelent – is lényegesen kedvezőbb képet mutat, mint a megye többi társaságáé, azzal együtt, hogy az általuk elért 30 százalékos növekmény elmarad a többi vállalkozás növekedési ütemétől. A megyei összes adózás előtti eredmény több mint háromnegyede hozzájuk köthető, ezáltal a jövedelmezőségi szintjük (5,4 százalék) lényegesen magasabb, mint a nélkülük számított megyei átlag (2,8 százalék). Ezzel összefüggésben relatíve magasabb az adózott eredményük is, mellyel együtt számítva az amortizációs ágon megtérülő vállalkozói hozamok 68 % százalékát realizálták A társasági adó hatálya alá tartozó vállalkozásoknál foglalkoztatottaknak mindössze harmada áll a vizsgált társaságnál alkalmazásban, ugyanakkor ez a kör fizette ki a megyei bérköltség több közel 60%-át. Ebből adódóan ebben a körben az átlagbér 3.666 ezer Ft/fő/év A 100-as körbe tartozó társaságok fejlesztési célú ráfordításai jelentős ütemben növekedtek az előző évihez viszonyítva, míg a rajtuk kívüli társaságok esetében ez a bővülési tendencia ugyancsak megjelenik, mértéke csupán a megye átlagának felét teszi ki. 2013. évben a beruházások értéke 70 százalékát ez a kiemelt kör helyezte üzembe( 50 milliárd Ft

2


42

5

A gazdasági fejlettség térbeli egyenlőtlenségei Heves megyében

Kivonat a HEVES MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA (2014-2020) HELYZETELEMZÉS, HELYZETÉRTÉKELÉS c. dokumentumból) Az 15. diagram –on jól látható, hogy az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem tekintetében kizárólag a Hatvan, Gyöngyös, Eger fejlettségi tengelyhez tartozó kistérségek produkálnak átlag fölötti értékeket, és tőlük messze leszakadva helyezkednek el a fejletlen, periférikus térségek. Ha az említett két csoport átlagos növekedési ütemét két csoport átlagos növekedési ütemét összevetjük, akkor az is megállapítható, hogy a fejlett területek esetén a jövedelem évenkénti átlagos növekedési üteme közel 40%-kal múlja felül a hátrányos helyzetű területeken tapasztalható növekedés mértékét(A fejlett kistérségi csoportra jellemző évi átlagos növekedés mértéke 46.462 FT), míg ugyanez az adat a hátrányos helyzetű kistérségi csoportban 33.257 Ft.. Ez alapján kimondhatjuk, hogy a vizsgált időszakban a fejlett és az elmaradt kistérségi csoportok közötti jövedelmi különbségek nőttek.

15. diagram Az egy lakosra jutó összes belföldi jövedelem alakulása a megye kistérségeiben (Heves Megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020)

2


43

A folyamatos eredményeként az utolsó vizsgált évben az említett két csoport átlagos egy főre jutó jövedelme közötti különbség több mint 1,5-szeres(A fejlett kistérségi csoport 2010-re jellemző átlagértéke 817.935 Ft, míg ugyanez az adat a hátrányos helyzetű kistérségi csoportban 529.277 Ft..) A 16. diagram-on az is kitűnik, hogy az átlag fölötti kistérségek csoportja differenciáltabb, és abból az Egri kistérség jelentős mértékben kiemelkedik.

16. diagram Az SZJA alapot képező egy lakosra jutó jövedelem országos átlaghoz viszonyított átlaga Heves megye településein (%) Forrás Pénzes J. APEH-NAV adatok alapján (Heves Megye területfejlesztési koncepciója (2014-2020)

A megye településeire jellemző országos átlaghoz viszonyított jövedelemszint viszonylag nagy szélsőségek között mozog, hiszen a legjobban és legrosszabbul teljesítők között több mint kétszeres különbség van. A területi megoszlás tekintetében megállapítható, hogy az Eger- Gyöngyös- Hatvan tengely mentén helyezkednek el a kedvezőbb helyzetű települések. A legszegényebb térségek ugyanakkor a megye déli és északi területeire összpontosulnak.

2


44

Jövedelemkoncentráció az urbanizálódó területeken. A fejlettségi különbségek részletesebb feltárása érdekében összefüggő vizsgálatok lefolytatására került sor. A vizsgálatok során az egy főre jutó összes belföldi jövedelem, és a társadalmi és gazdasági fejlettséget jellemző egyéb indikátorok közötti kapcsolat feltárására került sor, a 2004 és 2010 közötti időszak minden egyes évében, a megye kistérségi adatai alapján. A demográfiai mutatók korrelációs együtthatóit vizsgálva megállapítható, hogy a jövedelem és a népsűrűség között, a vizsgálat minden egyes évében nagyon szoros együttmozgás állt fenn. Ebből az következik, hogy a megye lakossága a jobb jövedelemtermelő képességgel rendelkező, tehát fejlettebb kistérségekbe koncentrálódik, míg a hátrányos helyzetű területek ritkábban lakottak. A jövedelem és a fiatalodási index (15 éves és fiatalabb / 60-x éves népesség) között gyenge, negatív irányú kapcsolat mérhető, tehát a vizsgált időszakban a szegényebb területeken a tizenöt éves és ettől fiatalabbak népességen belüli aránya nagyobb volt, mint a hatvan és ettől idősebbek népességen belüli aránya. Megjegyzendő, hogy minden vizsgált évben, az összes kistérségben az index értéke ez alatt volt, tehát minden kistérségben elöregedés tapasztalható. A legkedvezőbb helyzetben a Hevesi kistérség volt. A fiatalodási indexet összevetve a természetes szaporodás kapcsán kapott korrelációs együtthatókkal- melyek a két vizsgált mutató között közepesen erős egyirányú együttmozgást mutatnak- az látszik, hogy a vizsgált időszakban a hátrányos helyzetű területeken a népesség arányában nagyobb volt a születésszám, de kevesebben élték meg a hatvanéves kort, vagy nem az adott kistérségben töltötték be a hatvanadik életévüket. Az adatok arra engednek következtetni, hogy a hátrányos helyzetű kistérségekben a születéskor várható élettartam alacsonyabb, illetve az elvándorló népesség még aktív korban- vélhetően annak első felében- elhagyja a megye említett területeit. Vállalkozói koncentráció a jövedelemmel jobban ellátott térségekben A vállalkozási potenciált jellemző indikátorok és a jövedelemi mutató közötti kapcsolatot értékelve szoros egyirányú együttmozgás tapasztalható. Ebből az a nyilvánvaló következtetés vonható le, hogy a jövedelemmel jobban ellátott térségek vállalkozási aktivitása is magasabb, hiszen többek között éppen ezek a vállalkozások termelik a lakosság által elkölthető jövedelmet, illetve a nagyobb népsűrűségű területeken több vállalkozás számára jelentkezik elegendő fizetőképes kereslet, ami a vállalkozások megélhetését biztosítja. A korrelációs együtthatók értékéből az is kitűnik, hogy a jövedelemtermelést elsősorban az iparban és a szolgáltatásban működő vállalkozások determinálják, a mezőgazdaságban működő vállalkozások hatása ehhez képest kisebb.

2


45

Iskolázottság javításával csökken a munkanélküliség A munkanélküliségi ráta az egy főre jutó jövedelemmel szoros kapcsolatban áll, és azzal természetes módon ellentétes irányba mozog. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a hátrányos helyzetű területek nem csak alacsonyabb jövedelemmel, kisebb vállalkozási potenciállal, rosszabb népességmegtartó képességgel rendelkeznek, hanem a munkanélküliség által is jobban sújtottak. Ezt tetézi még az is, hogy az említett térségekben nem csak a munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya magasabb, hanem a munkanélküliek hosszabb ideig maradnak ebben a státuszban a fejlett területekhez képest. A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli arányát összevetve a munkanélküliség iskolázottság szerinti bontásával jól látható, hogy a középiskolai szintig a két említett tényező között erős, illetve közepesen erős egyirányú együttmozgás tapasztalható, tehát azokon a területeken, ahol nagyobb a jelzett iskolai végzettséggel rendelkező munkanélküliek népességen belüli aránya, ott nagyobb a tartós munkanélküliek népességen belüli aránya is. A felsőfokú munkanélküliek esetében azonban, az együttmozgás iránya ellentétes, tehát a felsőfokú végzettséggel rendelkező munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli arányának a növekedése a tartós munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli arányának a csökkenését vonja maga után. Ha ehhez még azt is hozzátesszük, hogy az alacsonyabban iskolázott munkanélküliekhez képest a középiskolát végzett munkanélküliek munkavállalási korú népességen belüli aránya kisebb mértékben befolyásolja a tartós munkanélküliek növekedését, akkor azt a megállapítást tehetjük, hogy az iskolázottság növekedésével csökken a tartós munkanélkülivé válás kockázata, tehát javulnak az elhelyezkedési esélyek a megyében. A megyében tapasztalható, fentiekben vázolt térbeli fejlettségi különbségeket egyéb vizsgálatok is megerősítik. Korábban elvégzett, a társadalmi és gazdasági fejlettség térbeli folyamatvizsgálatára irányuló komplex elemzés (Tánczos T. (2011): A társadalmi és gazdasági fejlettség térbeli folyamatvizsgálata Magyarországon. Doktori (PhD-) disszertáció, Gödöllő, 240 p.), A szerző által vizsgált 34 indikátor mentén, az 1996 és 2007 közötti időszak alapján kimutatta, hogy Heves megye kistérségéből négy (Hevesi, Füzesabonyi, Bélapátfalvai, Pétervásárai) társadalmi és gazdasági értelemben hátrányos helyzetűnek tekinthető. Ez az említett vizsgálati keretben azt jelenti, hogy hazánk 173 vidéki kistérsége között az említettek azon hatvanhat kistérség közé tartoznak, melyek a vizsgált időszakra jellemző komplex fejlődési ütemük, és a kiinduló fejlettségi állapotuk alapján is átlag alatt helyezkednek el (a kialakított tíz kistérségi csoportból a két legrosszabb csoportban vannak). Ez alapján ezek a kistérségek nem pusztán lemaradtak, hanem leszakadnak az ország egyéb területeitől. Tekintettel arra, hogy a fennmaradó három kistérség közül az Egri, a Hatvani a második, a Gyöngyösi pedig a harmadik legjobb csoportban található, ezért elmondható, hogy a hátrányos helyzetűnek

2


46

tekinthető kistérségek a megye fejlett tengelyétől folyamatosan leszakadnak. A fent említett kutatás, hátrányos helyzetű kistérségek elemzésére vonatkozó vizsgálatai kimutatták, hogy a hátrányos helyzetű pozíciót legerőteljesebben az aluliskolázott munkanélküliek magas aránya determinálja. Mindezek mellett a megyén belüli térbeli fejlettségi különbségek okozójaként a vállalkozási potenciál, a foglalkoztatási helyzet és az innovációs potenciál kapcsán korábban már említett tényezők jelölhetők meg.

2


47

6 Eger Megyei Jogú Város Településfejlesztési Koncepciója A társadalmi, gazdasági, táji természeti épített környezetre, város pozíciójára vonatkozó jövőkép megalkotásakor nem a jelenlegi társadalmi, gazdasági folyamatok előrevetítése, hanem a javasolt beavatkozások eredményeként elérendő jövőkép fogalmazódik meg. Ennek megfelelően 2030-ban Eger térségének gazdasági, közösségi szolgáltató központja, mely tovább erősíti központi szerepét, elsődlegesen a helyi gazdaságára, épített, táji, természeti értékeire alapozva. A jármű- és gépiparban megerősített pozíciója mellett, minőségi szolgáltatásokat nyújt és termékeket állít elő az egészségiparban, turizmusban, borturizmusban. A hagyományokkal rendelkező középfokú és felsőfokú oktatásában tovább folytatja a magas színvonalú képzést, megteremtve ezzel a humánerőforrás helyi növekedését. Természeti, táji, épített környezetével élhető, a térségében kiemelkedő sport és rekreációs központként, produktív és kiegyensúlyozottan fejlődő lakó és munkakörnyezetet biztosít. Társadalmi jövőképe 2030-ban: Eger adottságainál fogva nyitott, fiatalos, az aktív szabadidő eltöltéséhez lehetőséget biztosító, az itt tanulók jelentős részét a város életébe bekapcsoló, az ide munkavégzés céljából érkezőket letelepedésre ösztönző város. Gazdasági jövőképe 2030-ban: Eger gazdasága több lábon áll. Az egyes szektorok a helyi adottságokat, a piaci komparatív előnyöket az információ és a tudás felhalmozása, ill. hasznosítása révén aknázza ki. Eger gazdasági teljesítményét egyaránt jellemzi a magas hozzáadott értékű termékek előállítása, valamint a széles skálájú helyi-térségi gazdaság gyarapodása az élelmiszertermeléstől a kereskedelmen, szolgáltatásokon át a K+F+I+O tevékenységekig. A nagy cégek, a főiskola és az önkormányzat együttműködésében a sokoldalúság foglalkoztatási és tudásbázisát a KKV-k intenzív gazdasági jelenléte biztosítja. Táji, természeti, épített környezeti jövőképe 2030-ban: Eger épített, természeti és kulturális értékeire támaszkodva, felkészülve a klímaváltozás hatásaira, magas színvonalú lakó és munkakörnyezetet biztosít. Környezeti értékeinek védelme, hatékony infrastruktúra és üzemeltetés segítségével hozzájárul a szolgáltatások és munkahelyek elérhetőségéhez, de gondosan bánik külterületeivel, táji értékeit óvja és fejlesztéseit inkább kompaktságának növelésével éri el.

(kivonat az ITS 2014.augusztusi munkaanyagából)

2


48

7 A Heves Megyei Fejlesztési és megfogalmazott fejlesztési területek

Képzési

Bizottság

által

A helyi társadalom fontos célja, hogy a munkaerő-piaci kereslet-kínálat egyensúlyban legyen. Az MFKB ebben úgy közreműködik, hogy felméri a gazdaság, munkaadók foglalkoztatási igényeit (rövid és középtávon) és javaslatot tesz a beiskolázási keretszámokra. Heves megyében a legfontosabb ágazatok foglalkoztatási és szakiskolai képzés létszámadatait összehasonlítva megállapíthatjuk, hogy pozitiv elmozdulás történt az elmúlt években, de -

a kereskedelemben szolgáltató szektorban az alkalmazásban lévők száma még mindig kevesebb, mint a képzésbe beiskolázott tanulók száma míg az ipari ágazatban alkalmazásban állók aránya 17%-kal magasabb, mint a jelenleg ipari szakmába belépő szakképzésben tanulók létszáma.

Következésképpen elmondható, hogy a megyében az iparhoz kapcsolódó képzésben résztvevők arányát tovább szükséges emelni, hisz a jelenleg ipari szakmát tanulók nem biztosítják a munkaerő utánpótlást az iparban jelenleg működő vállalkozások számára. 17. diagram Heves megye foglalkoztatási és OKJ szerinti szakiskolai képzés létszámainak összehasonlítása (2013)

Pozitív jelként értékeljük, hogy Heves megyében az elmúlt időszakban kedvező elmozdulás tapasztalható, mert a demográfiai csökkenés mellett fajlagosan enyhe növekedés látszik a szakiskolai képzést választók, és kisebb csökkenés a gimnáziumot választók számában. Mindezt a fokozódó vállalati aktivitás, a tanulószerződéses

2


49

gyakorlati képzés és a hiányszakmákban bevezetett tanulói ösztöndíj és egy aktív pályaorientációs kampány együttes hatásaként értékeljük. 18. diagram Az elmúlt évek középfokú intézményeinek beiskolázási létszámai a 9. évfolyamra Heves megyében (KIR-STAT adatai alapján) 2 000 1 800 1 600 1 400 1 200

Szakiskola

Gimnázium

2011/2012

2010/2011

2009/2010

2008/2009

2007/2008

2006/2007

2005/2006

1 000

Szakközépiskola

A szakképzés jövője elsősorban nem kizárólag a szakképző intézményeken, vagy a gyakorlati helyeken múlik, hanem a társadalom munkához való hozzáállásán is. A pályaválasztás előtt álló diákoknak fontos elmondanunk, hogy a munkával elérhető anyagi előnyök ugyan nagyon fontos szempontot jelentenek a pályaválasztásnál, azonban legalább annyira fontos az is, hogy a tanuló olyan pályát válasszon, ahol örömmel és eredménnyel is dolgozhat majd. Természetesen meghatározó az is, hogy maga a társadalom is megbecsülje a munkát, azon belül a kétkezi szakmákat. 19. diagram

2


50

A jelenlegi szakiskolai képzési modellje a duális képzés, melynek célja gyakorlatorientált képzés, a tanulás utáni azonnali munkába állást előkészítő elméleti és gyakorlati kompetenciák megszerzése. Lényege, hogy a három éves szakképzés során már az első évtől - akkor még tanműhelyben - nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati oktatás, majd a tanulók a vállalatoknál tanulják a szakma gyakorlati követelményeit. 20. diagram

Cél, hogy a szakiskolákban és a gyakorlati képzést végző vállalkozásoknál, vállalatoknál piacképes tudást szerezzenek a diákok, valamint hogy a társadalom értékítéletében is visszaállítsák a kétkezi munka megbecsülését, és segítse elő a szakoktatás a foglalkoztatást, munkahelyteremtést. 21. diagram Tanulószerződéssel foglalkoztatottak száma

2


51

7.1 HIÁNY-SZAKKÉPESÍTÉSEK HEVES MEGYÉBEN A 2014/15 TANÉVBEN

Szakképesítés

Iskolai Szakképesítés rendszerű

azonosító száma

megnevezése képzési idő

34

762

01

Szociális gondozó és ápoló

3 év

35

521

01

CNC gépkezelő

1 év

34

521

03

Gépi forgácsoló

3 év

34

521

06

Hegesztő

3 év

34

521

04

Ipari gépész

3 év

34

582

09

Központifűtés rendszerszerelő

34

522

04

Villanyszerelő

3 év

34

582

08

Kőműves és hidegburkoló

3 év

34

622

02

Kertész

3 év

34

521

08

Mezőgazdasági gépész

3 év

34

544

401 Vájár

és

gázhálózat

3 év

3 év

7.2 A HEVES MEGYEI FEJLESZTÉSI ÉS KÉPZÉSI BIZOTTSÁG (HMFKB) JAVASLATAI AZ ÉVES SZAKKÉPZÉSI SZERKEZETRE, A BEISKOLÁZÁSI IRÁNYOKRA ÉS ARÁNYOKRA VONATKOZÓAN A 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 81. § (3) alapján az MFKB-k feladata az évi beiskolázási irány-arány javaslatok elkészítése, mely kiterjed a teljes iskolarendszerű szakiskolai és szakközépiskolai képzésre, és 2014-től az állami forrásokat felhasználó iskolarendszeren kívüli szakképzésre is. A HMFKB a 2013. évben kidolgozott módszertani elvek és gyakorlat alapján, a 2014. évben azt továbbfejlesztve készítette elő a HKIK koordinációja mentén javaslatait, melyben a fő elv az adatalapú döntéshozatal, ill. az adatok tekintetében lehetőleg központi, ill. kamarai adatokra épülő, és amennyiben hozzáférhető, több évre visszamenőleg érvényes adatok figyelembe vétele megyei és országos szinten.

2


52

A HMFKB a 2015/16. tanévre javaslatában 4 fő változást javasolt az előző évhez képest a 2015/16. tanév iskolarendszerű képzési irányaira és arányaira: -

Növekedjék a szakképzésben tanulók létszáma, ezen belül kiemelten a munkaerőpiaci igények alapján elvárt szakmákban;

-

A vidék felzárkóztatását segítő programokat támogatandó növekedjék az e célokat segítő szakmák köre és az ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám;

-

A térségben várható feldolgozó-ipari ill. építőipari fejlesztésekhez kapcsolódóan növekedjék a fejlett technológiákat szolgáló szakmák köre és ezen szakmákba beiskolázott tanulólétszám;

-

A gimnáziumi képzésben az elmúlt időszakban megfigyelhető túlzott beiskolázási létszám ellensúlyozására növekedjék a szakközépiskolába beiskolázható szakmák köre és az ezen ágazatokba beiskolázott tanulólétszám.

Az MFKB három kategóriában határozza meg a hatáskörébe tartozó szakmákban (NGM felügyelete alá tartozó szakmák) a szakiskolai képzések (250 szakképesítés) és a szakközépiskolai ágazatok beiskolázási arány-irány javaslatait, illetve támogatott képzéseken belül javaslatot tesz a 10 hiány-szakképesítésre: 

korlátozás nélkül támogatott képzések és hiány-szakképesítések (szakiskolai ösztöndíjas szakmák)



korlátozással támogatott képzések



nem támogatott képzések A MFKB javaslatai megyei szakképzés irányaira és arányaira Minősítés

korlátozás nélkül támogatott szakiskolai képzések korlátozással támogatott szakiskolai képzések nem támogatott szakiskolai képzések korlátozás nélkül támogatott szakközépiskolai ágazatok korlátozással támogatott szakközépiskolai ágazatok nem támogatott szakközépiskolai ágazatok Az MFKB a 2015. évre vonatkozóan képzések irány javaslatait:

2

2014/15 tanév

2015/16 tanév

28 szakképesítés

27 szakképesítés

57 szakképesítés

82 szakképesítés

165 szakképesítés

141 szakképesítés

8 ágazat

5 ágazat

12 ágazat

20 ágazat

15 ágazat

10 ágazat

két kategóriában határozta meg felnőttképzésben a

-

támogatott képzések: 401 szakképesítés

-

támogatásra nem javasolt szakmák 113 szakképesítés


53

8 Heves Megye 2014. 1. negyedévi gazdasági folyamatai 22. diagram

Forrás: A KSH Fókuszban a megyék – 2014. I. negyedév A KSH munkaerő-felmérése alapján 2014 I. negyedévében Heves megyében a 15–74 éves népességből a gazdaságilag aktívak száma érdemben nem változott 2013.december 31-hez képest. A megye gazdaságilag aktív népességéből 117 ezer fő foglalkoztatottként, 11 ezer fő munkanélküliként jelent meg a munkaerőpiacon. Az előző év I. negyedévéhez képest a foglalkoztatottak száma 12%-kal nőtt, a munkanélkülieké 36%-kal csökkent.. 2014 I. negyedévében a munkanélküliségi ráta 8,5% volt, kedvezőtlenebb az országosnál. A KSH intézményi adatgyűjtése szerint átlagosan a legalább 5 főt foglalkoztató megyei székhelyű vállalkozásoknál, a költségvetési szerveknél és a nonprofit szervezeteknél 2014 I. negyedévében közel 65 ezer fő állt alkalmazásban, 17%-kal több mint egy évvel korábban. Az alkalmazottak többségét a versenyszférában foglalkoztatták. Heves megyében a teljes munkaidőben foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete 2014. I. negyedévben 201 ezer forint volt. Az álláskeresők 28%-a pályakezdő és 25 éven aluli volt. Mindkettő jelentősen csökkent az előző év azonos időpontjához képest, a pályakezdőké 44%-kal, a 25 éven aluliaké 45%-kal, arányuk közel azonos maradt. Március végén 1342 betöltetlen álláshelyet jelentettek be, mely kevesebbet, mint egy évvel korábban. Egy álláshelyre 10 álláskereső jutott. A nyilvántartott álláskeresők közel 50 %-a álláskeresési járadékban, álláskeresési segélyben, vagy szociális ellátásban részesült-

2


54

Az építőipar termelésének bővülése magasabb volt az országosnál.4 főnél többet foglalkoztató Heves megyei székhelyű építőipari vállalkozások termelésének volumene 2014. I. negyedévben – összehasonlító áron – 73%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest. a KSH által megfigyelt szervezetek 2014 első három hónapjában 4,3 milliárd forint értékű építési-szerelési munkát végeztek. A termelési érték többségét a KKV szektor állította elő.. A 2014. március végi szerződésállomány emelkedett, azonban a tárgyidőszakban kötött új szerződések értéke visszaesett az egy évvel korábbihoz képest. A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai alapján 2014. januármárciusban a termelés értéke 241 milliárd forint volt, összehasonlító áron 8,6%-kal több az előző év azonos időszakánál. Az egy lakosra jutó termelési érték 792 ezer forint volt, ami magasabb az országos átlagnál. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató ipari szervezetek termelése 2014. I. negyedévben 206 milliárd forint volt, 5,6%-kal nagyobb, mint 2013 azonos időszakában. Egy alkalmazásban állóra 13 millió forint termelési érték jutott. A termelékenység javult. A belföldi eladás nőtt, az export a belföldi eladásoknál nagyobb mértékben haladta meg az egy évvel korábbit. Az értékesítési árbevétel 79%-a származott külföldről, megy az országos átlagnál magasabb. A Heves megyei székhelyű gazdasági szervezetek 2014. I. negyedévben 12 milliárd forintot fordítottak beruházásra, ami folyó áron 67%-kal magasabb az előző év azonos időszakánál. A megyében egy lakosra 38,5 ezer forint teljesítményérték jutott, országosan 71 ezer forint. Anyagi-műszaki összetétel szerint 2014. január-márciusban a beruházások többsége a gépek, berendezések, járművek beszerzése , kisebb arányban az épületek és egyéb építmények építése volt. Épületekre és egyéb építményekre 80%-kal többet fordítottak a tavalyi év azonos időszakánál. Az invesztálások 67%-a az iparban valósult meg, ezen belül 77%-a a feldolgozóiparban realizálódott.

2


55

9 További mellékletek 6. sz melléklet Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) által megfogalmazott fejlesztési területek ( Kivonat Heves Megye Területfejlesztési Programja (2014-2020) 2014. júniusi verzió)

Megyénk gazdasági mutatói nem mutatják azt egyértelmű javulás tendenciáját .Nyilvánvaló tehát, hogy több területeken szükséges mielőbb hatékony lépéseket tenni. Egyetértünk a Heves Megye Területfejlesztési Koncepciója (2014-2020) című dokumentumban megfogalmazottakkal, miszerint a fejlesztéseket komplex szemlélettel, kistérségi és megyehatárokon átnyúló programokkal lehet megvalósítani. Heves megye cselekvési területeinek beazonosítása: 1. a kutatás, technológiai fejlesztés és innováció erősítése, az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférés, a technológiák használatának és minőségének javítása, 2. a kis- és középvállalkozások, a mezőgazdasági , a halászati és akvakultúra- ágazat versenyképességének javítása, 3. az alacsony szén-dioxid- kibocsátású gazdaság felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban, 4. az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás, a kockázatmegelőzés és- kezelés előmozdítása, 5.

környezetvédelem és az erőforrás- felhasználás hatékonyságának előmozdítása,

6. a fenntartható közlekedés előmozdítása és a kapacitáshiányok megszüntetése a főbb hálózati infrastruktúrákban 7.

a foglalkoztatás előmozdítása és a munkaerő mobilitásának támogatása,

8.

a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem,

9.

beruházások az oktatás, képességfejlesztés és élethosszig tartó tanulás területén,

10.

az intézményi kapacitás javítása és hatékony közigazgatás.

A fentiek alapján tehát a megyében kiemelten kezelendő, fejlesztendő területek az egyes kistérségekre lebontva az alábbiak – mindig kitüntetett figyelemmel arra, hogy a fejlesztési területeket helyi stratégiákba kell építeni, részletesen kidolgozni, és lehetőleg komplex programonként megvalósítani.

2


56

A. Gyöngyösi kistérség: • a termelési szektorhoz (agrárgazdaság, ipar) kapcsolódó foglalkoztatás növelése (munkahelyteremtés), és ezzel összefüggésben • a humántőke színvonalának növelése, azaz az oktatás- szakképzés fejlesztése, továbbá •

a helyi energiatermelés és

•

a természeti erőforrások okszerű használata,

B. Bélapátfalvai kistérség: •

a helyi foglalkoztatás jelentős bővítése,

•

a termelőágazatok versenyképességének javítása,

•

a közlekedési infrastruktúra fejlesztése,

•

a humántőke erősítése, és

• a demográfiai feszültségek enyhítését célzó, egymással is összehangolt programok kidolgozása, vágrehajtása.

C. Hatvani kistérség: •

a humántőke fejlettségének növelése,

•

az üzleti szolgáltatások (pl.turizmus) fejlesztése,

• az infrastruktúrák (energiaellátás, vízellátás, informatikai hálózat) fejlesztése, és •

az oktatás fejlesztése.

D. Pétervásárai kistérség:

2

•


•

a humántőke erősítése, fejlesztése,

•

a közlekedési infrastruktúra javítása,


57

•

a termelőágazatok versenyképességének növelése a piacok fejlesztésével.

E. Füzesabonyi kistérség: •


•

a humántőke fejlesztése,

•


• a termelőágazatok versenyképességének növelése a piacok fejlesztésévek együtt.

F. Hevesi kistérség: •


•

a humántőke erősítése,

•


•

a termelőágazatok versenyképességének növelése,

•

a demográfiai feszültségek kezelése és

•

a rendvédelem (közbiztonság) fokozása.

G. Egri kistérség: •

a humántőke fejlettségének növelése,

•

a helyi foglalkoztatás növelése,

•

az üzleti szolgáltatások (pl. turizmus) fejlesztése,

• az infrastruktúrák (energiaellátás, vízellátás, közlekedés, informatikai hálózat) fejlesztése és, •

a természeti adottságok (tőke) okszerű kiaknázása.

A fentiek alapján tehát a legfontosabb megállapítások a megyei szintű fejlesztési feladatokra nézve az alábbiak:

2


58

• A fejlesztések kapcsán kulcsfontosságú, alapvetően meghatározó fontosságú a humánerőforrások milyensége. Ennek kapcsán a következő időszak sürgető teendői közé tartozik a szakképzés fejlesztése, a lakosság idegennyelv-tudásának gyarapítása, a leszakadó rétegek tanulásra ösztönzése, munkaerőpiacra való be/visszavezetése, stb., • Valamennyi kistérségben már jelenleg is kritikus területnek számít a helyi foglalkoztatás és a termelőágazatok helyzete. Ezeknek megyei szintű fejlesztési prioritásként kell megjelenniük, de ugyanakkor kistérségenként a helyi adottságok függvényében differenciáltan. Ezen fejlesztési feladatok egyben a szegénység elleni küzdelemben is kulcsfontosságú szerepet játszhatnak. • A következő időszak fontos feladataként jelentkezik a barnamezős területek lehetőség szerinti rehabilitálása, funkcióváltással történő fejlesztése. • A közlekedési hálózat csaknem mindegyik kistérségben kritikus területnek számít, amit az autópálya jelenléte bizonyos területeken oldhat (Gyöngyös, Hatvan) de ez csak részben igaz. Ebben az esetben feladatként jelentkezik az autópálya elérhetőségének javítása. Mindenesetre a közlekedési hálózat és a közösségi közlekedés (kiemelt figyelemmel a vasútra) további fejlesztése létszükséglet, különösen a várostérségek, mint vonzáskörzetek területén, illetve a periférikusabb helyzetű kistérségekben. • A demográfiai helyzetet (beleértve a „gettósodást” az elvándorlást és az elöregedést egyaránt) csak az Egri kistérségben nem érzékelik fenyegetőnek, három másik kistérségben (Bélapátfalvi, Füzesabonyi, Hevesi) kifejezetten kritikus terület, három további (Hatvani, Gyöngyösi, Pétervásárai) pedig hosszabb távon nagy kihívás. Ennek megfelelően a népességmegtartást is szolgáló fejlesztési prioritásokkal összhangban oldható fel a növekvő demográfiai feszültség. • A kifejezetten periférikus kistérségekben (Bélapátfalvi, Füzesabonyi, Hevesi, Pétervásárai) fentieken túl a humántőke helyzete (képzett és motivált munkaerő megléte) is rendkívül kritikus, míg a viszonylag kedvezőbb pozícióban lévő három kistérségben (hatvani, gyöngyösi, Egri) éppen ellenkezőleg: a kiemelt erősségek (kitörési pontok) közé sorolják. Az értékes (képzett, felkészült és motivált) munkaerő aszimmetrikus jelenléte a térségben kiemelten kezelendő fejlesztési feladat, amelyhez nem elsősorban az oktatási szolgáltatás hiányzik (ez többnyire erősségként értékelhető), hanem a foglalkoztatási lehetőségek hiánya. Ezért egyrészt a humántőke gyarapítása a periférikusabb helyzetű térségekben, másrészt a megtartása a relatíve erősebb térségekben egyaránt fontos fejlesztési feladat. • Sajátos módon az egészségügyi és szociális ellátás éppen a kórházzal nem rendelkező kistérségekben került az erősségek közé, miközben a megye három

2


59

nagy kórházával rendelkező kistérségben erősségként nem említik. Mindenesetre fejlesztési feladatként a meglevő szolgáltatási színvonal fejlesztése alapvető jelentőségű. • Kettő kivételével (Füzesabonyi és Hevesi) valamennyi kistérségben az erősségek között szerepel az energiaellátás színvonala. Ezen a téren a jelenlegi színvonal megőrzése csak úgy lehetséges, ha – összhangban a globális mozgássalfejlesztési lépéseket fogalmazunk meg a helyi energiatermelő potenciál minél teljesebb kiaknázására. Ennek munkahelyteremtő, humántőke megtartó, ökológiai fenntarthatóságot szolgáló vonzata is van. Az alacsony CO2-kibocsátású gazdaság megteremtése kapcsán fontos a helyi megújuló energetikai potenciál (geotermikus, nap-, szél-, vízenergia, biomassza) minél nagyobb arányú támogatása és hasznosítása, illetve az energiahatékonyság intézményi, vállalati és háztartási-lakossági fokozása. • Az éghajlatváltozásokhoz alkalmazkodva szükséges feladat az időjárási szélsőségekre való minél eredményesebb reagálás, pl. tározók építése, mezővédő erdősávok telepítése, talajerózió elleni küzdelem, stb. A jelzett problémák megoldásához hathatós segítséget nyújtanak a térségben lévő mezőgazdasági kutatóintézetek eredményeinek gyakorlati, fenntartható alkalmazása. • A térség környezeti értékeinek megőrzése, a fenntartható fejlődés helyi szintű alkalmazása során jelentős teendőként azonosítható az ökológiai folyosók kialakítása, mind környezetvédelmi-fenntarthatósági, mind munkahely-teremtési szempontból. Olyan egységes erdőgazdálkodás kialakítása is indokolt a megyében a következő időszakban, ahol az állami és magántulajdonú erdőterületek egységes elvek alapján, összehangoltan végzik tevékenységüket • A megyei és megyéken átnyúló együttműködések kapcsán kiemelt jelentőségűek az egri, gyöngyösi és miskolci felsőoktatási intézmények közötti szorosabbá teendő K+F+I együttműködések. Az innovációs együttműködésekben kulcsszerepet kell kapniuk a nagy nemzetközi cégeknek (pl. ZF, Bosch, Modine, stb.) is, melyek már ma is jelen vannak a megyében, és itt-tartásuk kiemelt jelentőségű a térség gazdasága szempontjából (termelés, adók, foglalkoztatás, export). Mindemellett törekedni kell a helyi kkv-k innovációs tevékenységének beindítására, illetve lehetőség szerinti továbbfejlesztésére is. Kimondottan jelentős feladat lesz az elméleti kutatások gyakorlati termelésbe való „becsatornázásának” a megteremtése, erősítése. • A gazdaság motorja jelenleg a termelés, bár a szolgáltatási ágazat ( kereskedelem,turizmus stb )fejlesztésének is megvannak a kevésbé tőkeigényes adottságai.

2


60

7. sz melléklet Heves Megye TOP lista a hozzáadott érték alapján (2012)

Forrás: NAV

2


61

8. sz melléklet Heves Megye TOP lista nettó árbevétel és foglalkoztatott létszám alapján (2012)

2


62

Tájékoztató. Heves megye gazdasági helyzetéről. (Összeállította: Macz Orsolya, Domján Róbert)

Recommend Documents