Tájékoztató az ügykezelői alapvizsga tananyagát érintő változásokról
Budapest, 2016. január 31.
Tisztelt Vizsgázó! A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban: NKE) jogszabályban rögzített feladata, hogy az ügykezelői alapvizsgához kapcsolódó ismeretanyagot időközönként hatályosítsa. A közigazgatási és az ügykezelői alapvizsgáról szóló 174/2011. (VIII. 31.) Korm. rendelet 3. §ának (3) bekezdése kimondja, hogy az NKE feladata az ügykezelői alapvizsga követelményrendszerének, országosan egységes oktatási programjának, tananyagának és a követelményrendszeren alapuló vizsgatételeinek kifejlesztése, valamint szükség szerint ‒ különösen, amennyiben a jogszabályi változások indokolják ‒ aktualizálása. A jogszabályi kötelezettségen alapuló hatályosítást, a tananyag átdolgozását a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézete (a továbbiakban: NKE VTKI) a 2015. július 1-jéig kihirdetett jogszabályok alapján zárta le. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. tv. (Ket.) 2016. január 1.-ével történt módosításai szükségessé teszik a tananyag közigazgatási hatósági eljárást érintő fejezeteinek hatályosítását és erről a jelen tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátását. A tananyag további fejezetei a 2015. július 1-jei állapotot tükrözik. Az NKE VTKI fontosnak tartja, hogy a kormányzati és közszolgálati ügykezelők ismereteiket hatályosított tananyag alapján sajátítsák el és a Ket. jogszabályi módosulásai a 2016. márciusi vizsgaidőszak folyamán megjelenjenek a tananyagban és egyben a számonkérés alapját is képezzék. A tananyag-kiegészítő dokumentumban minden, az adott fejezetcímen belül végrehajtott módosítást az oldalszám és a bekezdés feltüntetésével, dőlt betűtípussal, vastagon kiemelve jelöltünk. Az új, hatályos szövegrészeket pirossal szedtük, míg a hatályát vesztett részek fekete áthúzással szerepelnek. Az egyes módosítások indoklásait dőlt betűvel, az adott módosított szövegrészt követően rögzítettük. A bemutatott változások tankönyvbe történő átvezetéséről jelen dokumentum kiadásával egyidejűleg gondoskodtunk. A tananyag-kiegészítő dokumentum kibocsátásával az NKE VTKI segítséget kíván nyújtani, hogy az ügykezelői alapvizsgára Ön a lehető legnaprakészebben tudjon felkészülni. Eredményes felkészülést és sikeres vizsgát kívánva: B u d a p e s t, 2016. január 31.
Nemzeti Közszolgálati Egyetem Vezető- és Továbbképzési Intézet
.
III. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS SZABÁLYAI 1. A HATÓSÁGI ALAPELVEI
JOGALKALMAZÁS
ÉS
ELJÁRÁSJOG
JELENTÉSE,
1.2. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSI JOG 39. oldal harmadik és negyedik (utolsó két) bekezdésének szövege további két bekezdéssel egészül ki: Szűkebb értelemben az ezeket szabályozó jogterületet nevezzük közigazgatási eljárási jognak. Fentiek alapján közigazgatási hatósági ügy minden olyan eljárás, amelyben a hatóság az ügyfelet érintő jogot vagy kötelességet állapít meg, adatot igazol, nyilvántartást vezet, vagy hatósági ellenőrzést végez. Például az építésügyi hatóság építési engedélyt ad ki, az ÁNTSZ jóváhagyja a vendéglátó-ipari helyiségek működését egészségügyi szempontból, de ugyanilyen nyilvántartás az ingatlan-nyilvántartás, illetve a gépjárművek törzskönyv alapján történő nyilvántartása. Közigazgatási hatósági ügy továbbá, ha a tevékenység gyakorlásához szükséges nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés, ha törvény valamely tevékenység végzését vagy valamely foglalkozás gyakorlását köztestületi vagy más szervezeti tagsághoz köti. Például az ügyvédi kamara a Ket. alapján közigazgatási hatóságként jár el, amikor az ügyvédek felvételről vagy a kamarai tagság megszüntetéséről dönt. Indoklás: Ket. 12.§ (2b) bekezdése alapján tett kiegészítés
1.3. A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS ALAPELVEI 40. oldal hatodik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: Szakszerűség, egyszerűség, gyorsaság és az ügyféllel való együttműködés: mindenki számára ismerős fogalom a sóhivatal, ahol az ügyekkel minden történik, csak nem intéződnek el. A törvény célja, hogy az ügyek elintézése ne húzódjon indokolatlanul sokáig, hiszen a gyors és hatékony ügyintézés nélkülözhetetlen a társadalmi és gazdasági folyamatok egészséges fejlődéséhez. Az ügyféllel történő együttműködés értelmében a hatóság nem az ügyfél felett álló mindenható szerv, hanem célja az ügyfél problémájának a megoldása. Ennek az alapelvnek az érvényesüléséhez nem pusztán a törvényeket kell megváltoztatni, hanem a hatóság együttműködő hozzáállása is szükséges. Az eljárás során törekedni kell arra, hogy az ügyintézésben fölösleges eljárási folyamatokat ne iktasson be az eljáró hatóság, törekedni kell minden ügy hatékony, gyors elintésére. Felesleges iratok becsatolására nem szabad az ügyfelet
kötelezni. Ezt az alapelvet kívánta a gyakorlatban is megvalósítani a bürokrácia csökkentés, ezeket az új szabályokat a 2015. évi CLXXXVI. törvény tartalmazza. Indoklás: A bürokrácia csökkentés (2015. évi CLXXXVI. tv.) alapján tett kiegészítés
2. A KET. HATÁLYA, A HATÓSÁGI ÜGY, AZ ÜGYFÉL ÉS A HATÓSÁG 2.1. A KET. HATÁLYA 42. oldal első bekezdése az alábbiak szerint módosul: Egy jogszabály hatálya azt mutatja meg, hogy egy adott jogszabály milyen személyekre, szervezetekre vonatkozóan állapít meg jogokat, kötelezettségeket (személyi hatály), milyen tárgyú viszonyokra vonatkozó szabályokat tartalmaz (tárgyi hatály) és mindez milyen földrajzi területen (területi hatály) és milyen időkorlátok között (időbeli hatály) érvényes. alkalmazható. Indoklás: pontosítás. Az érvényesség más fogalom, mint a hatályosság.
4.
A KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁS SZAKASZAI 4.1. AZ ELSŐFOKÚ ELJÁRÁS (ALAPELJÁRÁS) 4.1.1. AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA 45. oldal hatodik (utolsó) bekezdését követően az alábbi bekezdések kerülnek beillesztésre: A bürokrácia csökkentő csomag egyik eredménye a Ket.-ben a sommás eljárás bevezetése. A kérelemre induló eljárás sommás eljárás, ha -a kérelem és mellékletei, valamint a hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a tényállás tisztázott, -nincs ellenérdekű ügyfél és -az eljárásra irányadó ügyintézési határidő nem éri el a két hónapot, vagy a hatvan napot. Ha a hatóság megállapítja, hogy az előzőekben felsorolt feltételek közül bármelyik nem áll fenn, akkor a sommás eljárás szabályait mellőzi, melynek értelmében 1. vagy függő hatályú döntést hoz, amelyben a hatóság rendelkezik arról, hogy a) az eljárás lefolytatásáért fizetendő illetéknek vagy díjnak megfelelő összeget, ennek hiányában tízezer forintot a hatóság köteles a kérelmező ügyfél részére megfizetni; b) a kérelmező ügyfél mentesül az eljárási költségek megfizetése alól; c) a kérelmezett jog gyakorlása az ügyfelet megilleti. (ez utóbbi viszont például nem vonatkozik a hatósági bizonyítvány, igazolvány kiállítására)
2. vagy pedig az eljárás megindításától számított nyolc napon belül egyéb döntést hoz (például a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, az eljárást megszünteti, felfüggeszti.) Indoklás: Ket. 29.§ (1b) bekezdése alapján tett kiegészítés
4.1.4. AZ ELJÁRÁS MEGINDULÁSA 47. oldal első két bekezdése az alábbiak szerint módosul: Főszabály szerint a közigazgatási eljárásban az érdemi határozatot 2014-től 21 napon belül kell meghozni. Rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat csak törvény vagy kormányrendelet határozhat meg. Az eljáró hatóság vezetője kivételesen indokolt esetben 15 vagy 21 nappal meghosszabbíthatja az ügyintézési határidőt egy alkalommal. Az ügyintézési határidőbe nem számít bele az az idő, amely az eljáráshoz szükséges más hatóság eljárásához szükséges. Az önhibából elmulasztott határidő esetén hiánypótlásra az igazolási kérelem 8 napon belül terjeszthető elő. A hatóság a sommás eljárásban a határozatot azonnal, de legfeljebb nyolc napon belül meghozza, és gondoskodik a döntés közléséről. Indoklás: Ket. 33.§ (1a) bekezdése alapján tett módosítás
4.1.6. AZ ELJÁRÁS MEGSZÜNTETÉSE, FELFÜGGESZTÉSE 47. oldal hetedik (utolsó) bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az eljárás felfüggesztésére akkor kerül sor, ha az eljáró hatóság azért nem tud dönteni az ügyben, mert más hatóság döntését kell megvárnia ahhoz, hogy megalapozott döntést hozhasson. Az ügyfél is kérheti az eljárás felfüggesztését, elsősorban akkor, ha ezt jogszabály nem zárja ki, illetve nincs ellenérdekű ügyfél.
Indoklás: Ket. 32.§ (3) bekezdés hatályon helyezése alapján tett módosítás 4.2. JOGORVOSLATI ELJÁRÁS 50. oldal negyedik bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: Ezt a jogorvoslati formát a törvény időhatárhoz köti, az elsőfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül kérheti az ügyfél az elsőfokú döntés fellebbezési eljárásban történő felülvizsgálatát. A fellebbezésben nem lehet olyan új tényre hivatkozni, amelyről az ügyfélnek a döntés meghozatala előtt tudomása volt. A fellebbezést indokolni kell. Indoklás: Ket. 98.§ (1a) bekezdése alapján tett kiegészítés
50. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint egészül ki: A fellebbezés előterjesztésével kezdetét veszi a közigazgatási eljárás második, úgynevezett jogorvoslati szakasza, melyben a jogszabályban meghatározott másodfokú hatóság felülvizsgálja, hogy az elsőfokú döntés megfelel-e a feltárt tényállásnak és az irányadó jogszabályoknak. A másodfokú hatóság a fellebbezési eljárásban új bizonyítást is lefolytathat, de elképzelhető, hogy a korábban feltárt tényeket értékeli másként. Ha a másodfokú döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy az elsőfokú döntés meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, a másodfokú döntést hozó hatóság a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.
Indoklás: Ket.105.§ (2) bekezdése alapján tett kiegészítés
52. oldal ötödik bekezdése az alábbiak szerint módosul: Az ügyészségről szóló 2011. évi CLXIII. törvény tartalmazza az ügyészi felhívással kapcsolatos szabályokat. Indoklás: pontosítás; a törvény száma rosszul szerepel
IV. FEJEZET A KÖZIGAZGATÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA 3. ELEKTRONIKUS KÖZIGAZGATÁS 3.1. ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉS 3.1.4. ÜGYFÉLKAPU/HIVATALI KAPU 78. oldal második bekezdését követően új alfejezet került beillesztésre az alábbiak szerint: 3.1.5. KÖZPONTI ÜGYFÉL-REGISZTRÁCIÓS NYILVÁNTARTÁS Az állam által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások igénybe vevőiről a személyazonosság hiteles igazolása érdekében az ügyfél-regisztrációs nyilvántartást kezelő szerv egységes ügyfél-regisztrációs nyilvántartást vezet. A Központi Ügyfélregisztrációs Nyilvántartás célja, a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatások kapcsán az érintett személy azonosításához szükséges adatok és technikai azonosítók közhiteles kezelése az elektronikus azonosítási szolgáltatások hiteles biztosításához és mások jogának vagy jogos érdekének védelme érdekében.
Az igénybe vevő díjmentesen jogosult egy valamennyi a Kormány által kötelezően nyújtandó azonosítási szolgáltatáshoz egységesen kapcsolódó biztonságos kézbesítési szolgáltatás és az ahhoz kapcsolódó tárhely használatára. A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás az érintett következő adatait tartalmazza: természetes személyazonosító adatai, állampolgársága, tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány útján biztosított azonosítási szolgáltatás esetén az okmányszám, az érvényességére vonatkozó adatok, a regisztrációs kód visszafejthetetlen lenyomata és az érintett elektronikus levelezési címe (ha az érintett tárhelyet igényel), ügyfélkapu esetén felhasználói név, a felhasználói névhez tartozó jelszó visszafejthetetlen lenyomata, az érintett elektronikus levelezési címe, részleges kódú telefonos azonosítás esetén az érintett által megadott telefonos elérhetőség, elektronikus levelezési cím, felhasználói azonosító, valamint az ügyfél által az emlékeztető kérdésekre adott válaszok, az érintett egyedi azonosító száma. A Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást vezető szerv a természetes személy adatait a regisztráció megszűnését követő 5 év elteltével zárolja. A természetes személy adatait az ügyfél-regisztrációs szerv az elektronikus azonosítás hitelességének visszavezethetősége, a polgárok jogai és jogos érdekeinek védelme és érvényesítése érdekében a regisztráció megszűnését követő 20 évig tárolja. Érvénytelenné válás esetén a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve értesíti a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervet a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolvány érvénytelenné válása tényéről és időpontjáról. A tároló elemmel rendelkező személyazonosító igazolvány érvénytelenné válásával a regisztráció megszűnik. Az ügyfélkapu és a részleges kódú telefonos azonosítás ügyfél-regisztrációs nyilvántartását az azt kezelő szerv 2016. január 1-jét követően tovább vezeti, és az ügyfélkapuval, illetve részleges kódú telefonos azonosítással rendelkező személyek adatait annak technikai feltételei megvalósulásakor, de legkésőbb 2016. december 31éig átadja a Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartást kezelő szervnek. Indoklás: Ket.168/C. és 168/D. § alapján tett kiegészítés
A jelenleg a 78. oldalon szereplő alfejezetcím számozása módosul az alábbiak szerint: 3.1.5. 3.1.6. ELEKTRONIKUS TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLTATÁS
