Lánycsók-Kisnyárád-Majs-Udvar Községek Helyi Választási Irodája TÁJÉKOZTATÓ Az Európai Parlament tagjai 2014. május 25. napjára kit zött választásával kapcsolatban Tisztelt választópolgárok! Az uniós polgárok 2014. május 22–25-én járulnak az urnákhoz, hogy megszavazzák, ki képviselje ket a következ 5 évben az Európai Parlamentben. Az Európai Parlament az EU Tanácsával együtt dönt az európai uniós jogszabályok elfogadásáról. Az Európai Parlament az EU 500 millió f s lakosságát képviseli, és ez az egyetlen olyan uniós intézmény, melynek tagjait az uniós szavazópolgárok közvetlenül választják meg. Az Európai Parlament az EU egyik f jogalkotó intézménye az Európai Unió Tanácsa mellett. (Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel ellentétben nem közvetlenül választott tagokból áll, hanem a tagországok kormányainak képvisel ib l.) Az új Parlamentnek 751 tagja lesz (750 képvisel és 1 elnök). A képvisel i helyek a „csökken arány” elve alapján oszlanak meg az uniós országok között. Ez azt jelenti, hogy a népesebb országok több képvisel vel rendelkeznek, mint a kisebb országok, de a kis országok esetében a képvisel k lakosságra vetített aránya nagyobb, mint a nagy országok esetében. A képvisel k száma Málta, Luxemburg, Ciprus és Észtország esetében a legkevesebb. Ezek az országok 6 képvisel t küldhetnek a Parlamentbe. A legtöbb – szám szerint 96 – képvisel je Németországnak lesz. Az Unió lakói e képvisel kön keresztül befolyásolhatják az Európai Unió politikájának irányvonalát. Minden tagállamnak saját választási törvényei vannak, és minden ország maga dönt arról, hogy a 2014. május 22–25. közötti négynapos választási id szakon belül melyik napon járuljanak az urnához a polgárai. Magyarországon május 25-én választják meg a 21 magyar európai parlamenti képvisel t. A 28 tagállamban született eredményeket szintén aznap este jelentik be. Az EP-választások a számok tükrében: • 28 tagállam • 400 millió európai szavazópolgár • 751 EP-képvisel • 21 magyar EP-képvisel • 2014. május 22-25. - 4 napos választási id szak Európában • 2014. május 25. - európai parlamenti választások Magyarországon 2009 óta az Európai Parlament szava nagyobb súllyal esik latba az európai döntéshozási folyamatban, növekv szerepe pedig a gazdasági válság uniós kezelésében is megmutatkozott. A képvisel k többek között a költségvetési fegyelem, a bajba jutott bankok bezárása és a bankárok jutalma területén alkottak jogszabályokat. A májusi európai választások révén a választópolgárok támogathatják vagy megváltoztathatják azt az irányt, amelyet Európa a gazdasági válság megoldása és még számos egyéb feladat során követni fog. Az Európai Parlament összetétele most els ízben azt is meghatározza, hogy ki vezeti majd az
-2Európai Bizottságot, az EU jogszabály-kezdeményez és végrehajtás-ellen rz szervét. Az új szabályok értelmében az uniós kormányok vezet inek az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük a Bizottság következ elnökének személyére. Az Európai Parlament abszolút többséggel, azaz a 751 képvisel legalább felének (376 f ) szavazatával választja meg a Bizottság elnökét. Az európai politikai pártok már az európai választások el tt megnevezik jelöltjüket erre a vezet pozícióra. Most tehát a választópolgároktól is függ, hogy ki lesz a Bizottság következ elnöke. A választásokon legeredményesebb politikai többség alakíthatja a következ öt évben az Unió szakpolitikáit az egységes piactól kezdve az állampolgári jogokig. A Parlament, amely az egyetlen közvetlenül választott uniós intézmény, mára a döntéshozatali folyamat szerves részévé vált, szava a tagállamokéval egyenl súllyal esik latba szinte a legtöbb uniós területen. Tehát a szavazópolgárok minden eddiginél nagyobb hatással lehetnek az Unió irányvonalára. A választásokat követ történések id rendi sorrendben: • 2014. május 22-25.: választások • június: a képvisel csoportok megalakulása, mandátumvizsgálat • július 1-3.: az EP alakuló ülése; a parlament képvisel i hivatalosan elfoglalják helyüket. Az EP elnöke, az alelnökök és a quaestorok megválasztása • július 7-10.: a képvisel csoportok hivatalos ülései • július 14-17.: plenáris ülés - az Európai Bizottság elnökének megválasztása • szeptember: a biztosjelöltek meghallgatása • október: szavazás az Európai Bizottság összetételér l Az Európai Bizottság új elnökének megválasztása Az uniós kormányok vezet inek 2014 júniusában az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük az Európai Bizottság következ elnökének személyére. A Lisszaboni Szerz dés szerint az új Európai Parlament jóváhagyja ezt a jelöltet, vagyis az Európai Parlament megválasztja az Európai Bizottság elnökét. A Magyar Köztársaság Elnöke az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választását 2014. május 25. napjára t zte ki. Magyarországon a választói jogra vonatkozó általános rendelkezéseket Magyarország Alaptörvénye tartalmazza. A 2013. évi XXXVI. törvény rendelkezik a választási eljárásról. Az Európai Parlamenti választásokra vonatkozó rendelkezéseket az Európai Parlament tagjainak választásáról szóló 2003. évi CXIII törvény tartalmazza. A 2004. évi LVII törvény rendelkezik az Európai Parlament magyarországi képvisel inek jogállásáról. Választási rendszer Képviselet: A választás arányos választási rendszerben, listás szavazással történik. Listát a pártok m ködésér l és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. A mandátumkiosztásban csak azok a listák vehetnek részt és szerezhetnek mandátumot, amelyek több szavazatot kaptak, mint az összes listára leadott összes érvényes szavazat 5%-a.
-3Az Európai Parlamentben a magyar képvisel i helyek száma: 21 képvisel (2014-2019) A mandátumok kiosztása: A mandátumok kiosztása a D'Hondt-módszer alapján történik. A választópolgárok pártlistára adják le szavazataikat, egy választópolgár egy listára szavazhat. A listáról a jelöltek a párt által eredetileg bejelentett sorrendben jutnak mandátumhoz. Választókerületek: A választáson Magyarország területe egy választókerületet alkot. Jelöltállítás A jelöltállítás határideje: A listát legkés bb a szavazást megel z harmincnegyedik napon kell bejelenteni. A listát a Nemzeti Választási Bizottság veszi nyilvántartásba. A jelöltállítás feltételei: Listát a pártok m ködésér l és gazdálkodásáról szóló törvény szerint bejegyzett pártok állíthatnak. Két vagy több párt közös listát állíthat. Ugyanaz a párt csak egy - önálló vagy közös - listát állíthat. A listán a jelöltek a párt (pártok) által bejelentett sorrendben szerepelnek. A listaállításhoz legalább 20 000 választópolgárnak az aláírásával hitelesített ajánlása szükséges. Összeférhetetlenség: Az európai parlamenti képvisel nem lehet: a) az Európai Közösségek Bizottságának tagja, b) az Európai Közösségek Bíróságának vagy az Els fokú Bíróság bírája, f tanácsnoka vagy hivatalvezet je, c) az Európai Központi Bank igazgatótanácsának tagja, d) az Európai Közösségek Számvev székének tagja, e) az Európai Közösségek ombudsmanja, f) az Európai Gazdasági Közösség és az Európai Atomenergia Közösség Gazdasági és Szociális Bizottságának tagja, g) a Régiók Bizottságának tagja, h) az Európai Gazdasági Közösséget és az Európai Atomenergia Közösséget létrehozó szerz dések alapján a Közösség pénzügyi alapjainak kezelésére vagy állandó jelleg közvetlen igazgatási feladatok ellátására létrehozott bizottság vagy egyéb testület tagja, i) az Európai Beruházási Bank Igazgatótanácsának, Igazgatási Bizottságának tagja, illetve az Európai Beruházási Bank személyzetének tagja, j) az Európai Közösségek intézményeinek vagy a hozzájuk kapcsolódó szakosított szerveknek vagy az Európai Központi Banknak az aktív tisztvisel je vagy alkalmazottja. Az európai parlamenti képvisel nem lehet továbbá a) az Európai Unió más tagállama kormányának, parlamentjének tagja, b) köztársasági elnök, c) országgy lési képvisel , d) a Kormány tagja, államtitkár, szakállamtitkár, e) az Alkotmánybíróság tagja, f) az állampolgári jogok országgy lési biztosa és általános helyettese, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgy lési biztosa és az adatvédelmi biztos,
-4g) az Állami Számvev szék elnöke, alelnöke és számvev je, h) a Magyar Nemzeti Bank elnöke, alelnöke, a Monetáris Tanács tagja, i) bíró, j) ügyész, k) igazságügyi alkalmazott, közigazgatási szerv köztisztvisel je, munkavállalója, l) a fegyveres er k hivatásos és szerz déses állományú tagja, a rend rség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja. A választás napja A választás id pontja: A választást az Európai Unió által meghatározott id szakon belüli vasárnapra kell kit zni. Ha az Európai Unió által meghatározott id szakon belüli vasárnap a munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, húsvét- vagy pünkösdvasárnapra esik, az Európai Parlament tagjainak választását az Európai Unió által meghatározott id szakon belüli másik napra kell kit zni. A választás id pontját a köztársasági elnök t zte ki, 2014. május 25. napjára. A szavazóhelyiségben szavazni a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet. Szavazatszámlálás: A szavazatok számlálása 19.00 óra után, a szavazókörök bezárását követ en kezd dik. El zetes eredmények: A szavazás eredményér l kiállított szavazóköri jegyz könyv egy példányát a helyi választási iroda a Nemzeti Választási Irodához továbbítja. A Nemzeti Választási Bizottság a szavazóköri jegyz könyvek és a külképviseleti szavazás eredményét megállapító jegyz könyv alapján megállapítja a választás eredményét. A választás nem hiteles eredményét tartalmazó tájékoztató adatokat csak azt követ en lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejez dött Végleges eredmények: Az országosan összesített végleges választási eredményt az Országos Választási Bizottság a Magyar Közlönyben közzéteszi. A hivatalos választási eredményt csak azt követ en lehet közzétenni, hogy a szavazás az Európai Unió valamennyi tagállamában befejez dött. Választójogosultság/jelöltség Választójog: Magyarországon az Európai Parlament tagjainak választásán a választójogát gyakorolhatja a) minden magyar választópolgár, ha nem jelezte valamely másik uniós tagállamban, hogy választójogát ott kívánja gyakorolni, valamint b) az Európai Unió más tagállamainak minden választópolgára, ha nyilatkozatot tesz arról, hogy választójogát Magyarországon kívánja gyakorolni, és magyarországi lakóhellyel való rendelkezését igazolja. Jelöltség: Minden választójogosultsággal bíró állampolgár indulhat a választáson, pártlistán szerepl jelöltként. A lista bejelentésének tartalmaznia kell a listán állított valamennyi jelölt nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, valamint nyilatkozatát arról, hogy a) a jelölést elfogadja, b) nincs olyan tisztsége, amely összeférhetetlen a képvisel i megbízatással, illetve megválasztása esetén arról lemond. A listán legfeljebb háromszor annyi jelölt állítható, mint a listán megszerezhet mandátumok száma. A listán szerepl jelöltek sorrendjét a jelöl
-5szervezet határozza meg. Az Európai Unió más tagállama állampolgárának jelöltként történ bejelentéséhez csatolni kell a jelölt nyilatkozatát, amely tartalmazza: - állampolgárságát, lakcímét, születési helyét és idejét, valamint legutóbbi lakóhelyének címét az állampolgársága szerinti tagállamban, - hogy csak Magyarországon indul jelöltként, - azon település vagy választókerület megnevezését, amelynek névjegyzékében legutóbb szerepelt az állampolgársága szerinti tagállamban, - hogy a jelölt az állampolgársága szerinti tagállamban nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható. A bejelentésr l a Nemzeti Választási Iroda értesíti a jelölt állampolgársága szerinti tagállam illetékes szervét, és kéri annak igazolását, hogy nem áll olyan rendelkezés hatálya alatt, amely szerint nem választható. Ha a kapott tájékoztatás szerint a jelölt nem választható, törölni kell a jelöltek nyilvántartásából. Postai úton történ szavazás: Nem lehetséges. A választói névjegyzék összeállítása: Azt a választópolgárt, aki a választás kit zését követ napon a szavazóköri névjegyzékben szerepel, a helyi választási iroda értesít megküldésével tájékoztatja a szavazóköri névjegyzékbe vételér l. Az értesít t a választópolgár értesítési címére, ennek hiányában lakcímére a szavazást megel z ötvennyolcadik napig kell megküldeni. A választópolgár - ha nem kapja meg az értesít t, az megsemmisül vagy elvész - a helyi választási irodától új értesít t igényelhet. A választás kit zését l a névjegyzék lezárásáig a település szavazóköri névjegyzékének adatait a helyi választási irodában bárki megtekintheti. Választhatóság: Az európai parlamenti képvisel mandátumának megállapításától, vagy az összeférhetetlen helyzet keletkezését l, illetve annak a tudomására jutásától számított 60 napon belül köteles a vele szemben fennálló összeférhetetlenségi okot megszüntetni, illetve megszüntetését kezdeményezni. Választási kampány Finanszírozás: Az Európai Parlament képvisel inek megválasztásáról szóló törvény nem rendelkezik a kampányfinanszírozásra vonatkozóan. A kampány hivatalos id tartama: A választási kampányid szak a szavazás napját megel z 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A szavazóhelyiségek bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható. Médiakampány: A médiaszolgáltató egyenl feltételek mellett teheti közzé a listát állító jelöl szervezetek és a független jelöltek politikai reklámjait. Közös lista esetén a jelöl szervezetek együttesen jogosultak a politikai reklám megrendelésére. A politikai reklámhoz véleményt, értékel magyarázatot f zni tilos. A politikai reklám közzétételéért a médiaszolgáltató ellenszolgáltatást nem kérhet, és nem fogadhat el. Az audiovizuális médiaszolgáltatásban közzétételre szánt politikai reklám megrendel je köteles a reklám feliratozásáról vagy jelnyelvi tolmácsolással való ellátásáról gondoskodni.
-6-
Közvélemény-kutatás: A szavazás napján a közvélemény-kutatást végz személy abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatja, és csak az épületb l kilép ket kérdezheti meg. Az ilyen módon készített közvélemény-kutatás eredményét (exit poll) is csak a szavazás befejezése után szabad nyilvánosságra hozni. Részletes információért látogasson el a : honlapra.
http://www.elections2014.eu/hu/
On-line kérelem benyújtása A Magyarországon lakcímmel rendelkez választópolgár a 2014. évi európai parlamenti választásokra vonatkozóan kérheti, hogy -a lakcíme szerinti szavazókört l eltér magyarországi településen (budapesti kerületben) adhassa le szavazatát; -korábbi átjelentkezési kérelmét l eltér magyarországi településen (budapesti kerületben) szavazhasson; -korábbi átjelentkezési kérelmét visszavonva, a lakcíme szerinti szavazókörben adhassa le szavazatát. -kérheti, hogy külföldön tartózkodása miatt az általa megjelölt külképviselet névjegyzékébe vegye fel a választási iroda; -módosíthatja korábbi kérelmét, és külföldön szavazására egy másik külképviseletet jelölhet meg; -visszavonhatja korábbi kérelmét annak érdekében, hogy a magyarországi lakcíme szerinti szavazókörben szavazhasson. -szavazata leadásához mozgóurnát biztosítson az általa megjelölt címre; -a korábbi kérelmében megjelöltt l eltér címre biztosítsa a mozgóurnás szavazást; -törölje mozgóurna iránti igényét, mert a szavazóhelyiségben szeretné leadni szavazatát. Az Európai Unió más tagországának állampolgára kérheti névjegyzékbe vételét/névjegyzékb l való törlését az Európai Parlament tagjainak választásán. A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet a szavazás napját megel z 16. napig, a névjegyzékb l való törlés iránti kérelmet a szavazás napját megel z 10. napig nyújthatja be. (A Magyarországon él magyar állampolgár automatikusan felvételre kerül az európai parlamenti választás névjegyzékére, ezért ilyen kérelmet nem nyújthat be.) Részletes információért és az on-line kérelemért látogasson el a : honlapra.
http://valasztas.hu/hu/ep2014/
Helyi Választási Iroda
