Az MSZP állásfoglalása az internetadó-tervezettel kapcsolatban Szakmaiatlanság, a hiteles tájékozódás elleni újabb fellépés, a legdinamikusabban fejlődő ágazat gazdasági teljesítményének előre jelezhető jelentős csökkenése, a fejlődésellenesség, a fiatal generáció tudáshoz jutásához, munkavégzéséhez és szórakozásához való lehetőségeinek szűkítése, a családokat sújtó rezsi növelése – röviden ezzel foglalható össze a kormány újabb adóbevezetésének kísérlete, és annak várható eredményei. Tóbiás József A modernitást, a hálózatos társadalmat és gazdaságot, az internet adta esélyteremtést, az oktatási, kulturálódási lehetőségeket nem ismerő kormány 2014. október 21-én jelentette be, hogy 2012-es ígérete ellenére be kívánja vezetni az internetadót. Sehol a világon nincs internetadó. A kormány javaslata "teljesen egyedülálló és szokatlan módon" vezetné be ezt az adót. Tenné ezt olyan időszakban, amikor egyes országokban az internethez való hozzáférést már alapvető emberi jogként deklarálták, és a világ ebbe az irányba halad. Az internet a jövő, a szabadon, cenzúra és korlátozás nélkül használható internet a szabadság jelképe, az internet a tudás immár meghatározó hordozója. A kormány valószínűleg tisztában van azzal, hogy a közszolgálati rádiók és tévék manipulált tájékoztatásával szemben hiteles információkhoz ma az interneten keresztül lehet hozzájutni. A sajtószabadság elleni harc újabb lépéseként tervezi megsarcolni azokat, akik az internetet, az internetes szolgáltatásokat használják fő információforrásnak. A jövőt, a szabadságot és a tudást ne adóztassák meg! Az MSZP számára elfogadhatatlan bármilyen mértékű internetadó bevezetése. Elfogadhatatlan minden olyan kormányzati törekvés, amely a jövőnket megalapozó technológiáknak, a gazdasági, társadalmi fejlődés hordozóinak minél szélesebb körű hozzáférhetőségét korlátozza, szűkíti. Éppen ezért az MSZP követeli, hogy a kormány vonja vissza az internetadóra vonatkozó javaslatát! Szükségesnek tartjuk azt is, hogy mielőbb vezessék ki a korszerű technológiák széleskörű elterjedését fékező távközlési adót, valamint a kábelhálózatokra kivetett adókat. Egyetértünk a nemzeti fejlesztési miniszter ez év nyarán tett azon kijelentésével, hogy „az infokommunikáció az egész világon az egyik legjobban fejlődő ágazat, ezért fontos a hazai szektor fejlesztése is, hiszen ez nemcsak önmagában ígéretes terület, hanem hozzájárul más iparágak fejlődéséhez is. A következő időszak egyik fontos kitörési pontjává válik az infokommunkáció”. Támogatjuk azt az ugyancsak a fejlesztési miniszter által kinyilvánított, de kormány szinten is meghirdetett elképzelést, hogy „2020 helyett már 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető lesz a szélessávú
internetkapcsolat”. Egy hónappal ezelőtt Lázár János is hasonlóképpen nyilatkozott egy konferencián. A Fidesz vezetői ismét hazudtak? Az előbbi, általunk is támogatott célkitűzésnek a most bejelentett internetadó terve szögesen ellentmond. Az internet lehetőségei által biztosított gazdaságnövelő fejlesztések elősegítésére javasoljuk a kormánynak, hogy a frekvenciaértékesítésből befolyt 100 milliárd forintos összegből – az EU-források felhasználásával együtt – a GINOP keretében olyan fejlesztéseket valósítsanak meg, amelyek minél több nyilvános wifi-hozzáférést tesznek lehetővé. Az MSZP a jövő és a modernizálás melletti elköteleződés szükségességét vallja. Határozottan ellenzünk minden olyan kormányzati lépést, amely ezen értékek ellen szól. Ugyanakkor támogatunk minden olyan szakmai és társadalmi kezdeményezést, szerveződést, amely ezen értékek védelmében lép fel. Éppen ezért mindenkit bátorítunk, aki sérelmesnek, a jövőnk elleni támadásnak érzi az új adó bevezetését, hogy vegyen részt az internetadó ellen vasárnap este 6 órára szervezett tüntetésen a József nádor téren.
Baja Ferenc A benyújtott javaslattal kapcsolatban érdemi szakmai egyeztetésre előzetesen nem került sor! Az adóterveket az általános kötelezettségnek megfelelően megküldték ugyan egyeztetésre, de minden, az adóval szembeni ellenérvet érdemi vizsgálat nélkül hagyták figyelmen kívül. Az adó informatikai vonatkozásainak megalapozottságára, és hatásának vizsgálatára előzetesen nem volt széleskörű, érdemi szakmai-, társadalmi egyeztetés sem a végrehajtásban résztvevőkkel, sem a fogyasztói, érdekvédelmi szervezetekkel. Ennek tükrében nem meglepő, hogy a javaslat nélkülözi a szakmaiságot, az kapkodva, az alkalmazott technológia mélyebb ismerete nélkül, az összefüggésekre nem figyelve, vagy azokat nem ismerve lett összeállítva. A szakmaiatlanságot jelzi, hogy olyan adókiszámítási módot javasol a kormány, amelyet a felhasználónak sok esetben lehetősége sincs befolyásolni. Gondoljunk csak a szoftverek automatikus frissülésére, vagy arra, hogyha egy túlterheléses támadást intéznek egy felhasználó szervere ellen. Ezt is megadóztatják? Milyen alapon? A bűncselekmény áldozatának adóztatása minden alapértékkel szembemegy. De példaként hozhatnám azt is, hogyha valaki kéretlenül – akár minden rossz szándék nélkül, vagy éppen rosszindulatból – nagyméretű képet küld el valakinek. Ennek az árát a fogadó félnek is fizetnie kell. És akkor még nem is szóltam a közösségi oldalakon megosztott tartalmakról. Tudni kell azt is, hogy az adó alapjául tervezett „az előfizető vagy az elektronikus hírközlésről szóló törvény szerinti felhasználó által lebonyolított, gigabyte-ban kifejezett adatforgalom” jelenleg a szolgáltatók többségénél nem mért mennyiség, és nem is rendelkeznek a hiteles méréshez szükséges technológiával. Nem veszi figyelembe azt a tényt sem, hogy a piac jelenleg is többszintű, tehát a kiskereskedelmi szolgáltatók által nyújtott szolgáltatás kétszeresen lesz adóztatva, ami nyilvánvalóan ellentétes minden adózási alapelvvel. Ugyancsak kétszeres adóztatást jelent az, hogy mind a feltöltés, mind a letöltés adatforgalma az adószámítás alapját képezi, azaz mind a küldőnél, mind a fogadónál számításba veszik. A javasolt internetadó mértéke és megállapítási módja független a jelenlegi felhasználói költségektől, különösen a korlátlan internethasználatot lehetővé tevő díjak esetében. Tervezett mértéke akár többszörösen meghaladhatja magát az előfizetésért és használatért fizetendő díjat, amely egyébként maga is tartalmaz már adóterheket. A kormány hiába deklarálja immár sokadszor a törvénytervezet szövegében, hogy az adó kötelezően a szolgáltatókat terheli, és azt nem háríthatják át az előfizetőkre, ezt az elköteleződést – a többi szektorális adó esetében már láthatóan – nem tudja a gyakorlatban érvényesíteni. Jól látható magának az elképzelésnek a megalapozatlansága abból az egyszerű tényből, hogy egy, a KSH 2013-as adatai szerint mintegy 42 milliárdos árbevételű piacról kíván saját leírása szerint 20
milliárdos adóbevételre szert tenni. A jelenleg korlátlan internethasználatot lehetővé tevő csomagok az internetadó hatására megszüntetésre kerülnek, és a helyettük bevezetett forgalomarányos szolgáltatási díjak mindenképpen az előfizetőket, a lakosságot fogják terhelni. Ennek az internet-használatra és ezen keresztül az egész gazdaságra gyakorolt negatív hatását felesleges részletezni, az nyilvánvaló. A Fidesz-kormány eddigi gyakorlatát látva, az internetadó bármilyen kismértékű bevezetése nem jelent garanciát arra, hogy ennek mértéke a későbbiekben nem növekszik. Ahogyan ez a bankadónál is megfigyelhető volt. A kormányzati szereplők körében zavar van a tervezett internetadó mértékének meghatározásában is. Az első hírek 20 milliárdos költségvetési bevétel tervét említették, majd a tervezetben szereplő számok alapján kiderült, hogy ez az ott leírt módszertannal a 200 milliárdot is elérheti. Ekkora összeg a teljes szektort ellehetetleníti. Talán nem véletlenül, hivatalosan még nem nyújtotta be Rogán Antal az általa javasolt módosítást, amely az egyéni előfizetőknél 700, a cégek esetében 5000 forintban maximalizálná az internetadó mértékét. Úgy tűnik, azért a számítás teljes képtelenségét, szakszerűtlenségét és kivitelezhetetlenségét azért már a kormányzó pártokban is észrevették, és most mentegetni próbálják az elfogadhatatlant. Ha azonban ezt a modellt vizsgáljuk ismét nyilvánvaló, hogy ezzel a számmal sincs összhangban az NGM által beállított bevételi adat. A KSH adatai szerint 2013-ban 6,4 millió internet előfizetés volt, amelynek 75%-a volt egyéni, 25%-a közületi, céges előfizetés. Ezeket a számokat alapul véve, ha minden előfizető elérné vagy meghaladná a maximum mértékét, akkor 11,4 milliárd forint lenne az internetadó alapja. A tervezet szerint a meghatározott adóalapból még lejönne a befizetett társasági adóból levonható összeg. A TAO-ból történő levonás lehetősége egyébként éppen azoknak a kis szolgáltatóknak a számára lenne hátrányos, akiket a kormány egyébként más megnyilvánulásai szerint deklaráltan támogatni kíván. Még a szóban javasolt, csökkentett mértékű adó mellett is a kisebb szolgáltatók túlnyomó része csődbe menne, de a többi szolgáltató esetében is a beruházások visszafogása lenne érezhető, amely azt eredményezné, hogy nem teljesülnének azok a célok, amelyeket maga a jelenlegi kormány nyilvánított ki a szélessávú internetelérés minden család részére történő biztosítására vonatkozóan. A befolyó néhány milliárdos bevétel nem javítja a költségvetés egyensúlyát, a bevezetéséhez, ellenőrzéséhez szükséges költségek mértéke szinte a teljes bevételt elvinné. Ugyanakkor várhatóan a befolyt összegnél jóval jelentősebb bevételkiesés jelentkezik majd a gazdaság más területein. Az internetadóra vonatkozó javaslat megöli az innovációt, az internetalapú fejlesztéseket, az internet nyújtotta legkorszerűbb és költséghatékony lehetőségek, például a felhőalkalmazások igénybevételét. Kizárja az interneten keresztül végzett távmunka lehetőségét éppen azok számára, akiknek ez lenne az egyetlen lehetőségük
valóban hasznos (nem közmunka) végzésére. Megdrágítja, ezzel ellehetetleníti a távegészségügyi, a távoktatási és a távfelügyeleti lehetőségeket. Visszaszorítja a világon legdinamikusabban fejlődő internetipari eredmények – a háztartástól kezdve az orvosi távdiagnosztikán át a folyamatirányító automatikus rendszerekig mindenhol alkalmazható – gép-gép kapcsolatok bevezetését és elterjesztését. De jól mutatja a Kormány romlottságát az a tény is, hogy ezen a módon magát az adózást, illetve az elektronikus kormányzati szolgáltatásokat is megadóztatná. Megfojtja az internethasználat dinamikus bővülésén alapuló újabb sikeres magyar startup vállalkozások kibontakozását, mivel fejlesztési költségeik drágulnak az adó bevezetése következtében szűkülő piaci lehetőségek mellett. Az internetes piac csökkenése eleve a GDP csökkenését eredményezi, ezen felül maga után vonja a szektorba történő beruházások szűkülését, tovább rontva az állami költségvetés állapotát. Ezek a vállalkozások egyetlen ésszerű lépésként azonnal máshová fogják áthelyezni szolgáltatásaikat éppen úgy mint az elmúlt időszakban Magyarországra édesgetett nemzetközi szolgáltató központok, amelyek regionális jelentőséggel is bírtak. A javaslat szembemegy a kormány deklarált rezsiharcával is. Az internet ma már a családok 60%-ának, a vállalkozások több mint 90%-ának költségvetésében jelentkezik. Ha a kormány deklarációival összhangban minden család számára biztosítani fogja az internetelérést, akkor ez már minden családot érinteni fog. Miközben a fejlett világban egyre inkább terjed az ingyenes internethozzáférés, maga a Fidesz is több településen ezzel kampányolt a választások során, az Európában eddig is a legdrágábbak közé tartozó szolgáltatást Magyarországon még különadóval is terhelni kívánják. Az internetadó bevezetése után, a korlátlan internethasználati csomagok várható megszűnése miatt az eddig gomba módra szaporodó nyilvános wifi hotspotok száma – különösen a kávézókban, kisebb üzletekben – jelentősen csökken, mert a forgalomarányos szolgáltatási díjat már nem fogják bevállalni. A javaslat elfogadása esetén a Fidesz kormány azt éri el, hogy az internetszolgáltatók külföldi telephelyre költöztessék szolgáltató szervereiket, ezzel bújva ki az internetadó megfizetése alól. „A mi felfogásunk szerint az internetnek mindenki számára elérhetőnek kell lennie, ezért elveinkkel nem fér össze semmilyen típusú áremelés. A bevezetni kívánt internetadó érintene minden netező polgárt, továbbá a magyarországi szolgáltatókat és minden informatikával foglalkozó céget. (B.F. megj.: és hozzáteszem, ma már szinte minden céget a gazdaság bármely területén) A mai Magyarországon digitális szakadék van, a bevezetni kívánt internetadó ezt a szakadékot mélyítené, ezért azt támogatni nem fogjuk, eltörlésére módosító javaslatot nyújtunk be” – ezt a Fidesz jelentette ki 2008ban, amikor a CD-ken és adathordozókon levő szerzői joghoz kapcsolódó kulturális járulékot kívánta az akkori kormány kiterjeszteni az internetes tartalomszolgáltatásra. Az akkori tervek szerint a befolyó bevételt kizárólag a kultúra támogatására fordították volna, amelynek ez előfizetési díjra vetített 8 ezrelékes mértéke egy átlagos civil
felhasználónak csupán havi 40-50 forintot jelentett volna. A most bejelentett internetadó mértéke az NGM által benyújtott javaslat szerint ennek akár több százszorosa lehet. Az MSZP Internet és Infokommunikációs Tagozata határozottan ellenzi a tervezett internetadó bármilyen bevezetését. Követeli a kormánytól, hogy az átgondolatlan, szakmailag elfogadhatatlan, a várhatóan befolyó bevételnél a gazdaság egésze vonatkozásában jóval nagyobb károkat okozó, a lakosság számára a hiteles információhoz és a tudáshoz való lehetőséget biztosító internethozzáférés megadóztatására vonatkozó javaslatát vonja vissza!
Bárány Balázs A bevezetésre tervezett internetadó különös mértékben sújtja a fiatalokat, a jövő generációját. Az összes mért korosztályt figyelembe véve körükben legmagasabb az internethasználat mértéke, és ők használják leginkább azokat a szolgáltatásokat, a zene- és videomegosztókat, valamint a közösségi oldalakat, amelyek a legnagyobb adatforgalmat generálják. A fiatal generáció ma már elsőként az internethez fordul, ha bármilyen információra van szüksége. A munkába lépő fiatalok számára az internet ma már munkaeszköz, vagy éppen a munkakeresés eszköze. Mindemellett a felsőoktatási intézményekben kötelezően csak az interneten keresztül lehet tantárgyakat felvenni, és vizsgákra jelentkezni. Ugyancsak kötelezően csak az interneten keresztül lehet beadni a felsőoktatási intézményekbe való jelentkezést is. A bevezetni tervezett internetadó az eddigieken túl további csapást mér a tudomány és az oktatás teljes rendszerére, a tudásalapú társadalom megteremtésének folyamatára. A kutatók, az oktató-kutató intézmények, a felső-, közép- és alapfokú oktatási intézmények számára – csökkenő állami támogatásuk mellett – megdrágítja az interneten található közös tudásbázisokhoz történő hozzáféréseket, ezzel csökkentve szakmai munkájuk hatékonyságát, és tovább növelve hazánk lemaradását a fejlettebb országoktól. Az amúgy is kisebb keresettel, és a családi adókedvezménnyel még élni nem tudó fiatalok számára újabb nehézségeket gördít az elé, hogy olyan tudáshoz jussanak, amellyel megfelelő munkalehetőséghez juthatnak. Az internetadó visszafogja a fiatalok egy részét attól, hogy a neves külföldi egyetemek által hirdetett, interneten keresztül igénybe vehető, de jelentős adatforgalommal járó ingyenes online kurzusokra jelentkezzenek. Az internetadó brutálisan beavatkozik a magánszférába. Megdrágítja, ezzel sokak számára drasztikusan csökkenti annak lehetőségét, hogy élő kapcsolatot tartsanak – az éppen a jelenlegi kormány politikája miatt – külföldön boldogulásukat kereső családtagjaikkal, szeretteikkel. Sok esetben gyermekek valamelyik, csupán külföldön munkát találó szülőjükkel ezen keresztül tartják az élő kapcsolatot. Sokak, különösen a vidéken élők számára, a költségek növekedése miatt ellehetetleníti a kulturálódás, a szórakozás különböző, számukra csak interneten keresztül elérhető formáit, a filmek megtekintését, zenék hallgatását. Az amúgy is elidegenedő társadalomban még tovább szorítja vissza a közösségi élet lehetőségét, az ismerősökkel, barátokkal, családtagokkal való élő, dinamikus kapcsolat tartását. Az adóból – a Rogán-féle módosítás elfogadása esetén – várhatóan befolyó néhány milliárdos összeg felhasználási területe nem látható. Felmerül a kérdés, hogy a növekedés lehetőségét magában hordozó gazdaságfejlesztés helyett ez az összeg vajon milyen újabb mutyi révén, és kiknek a zsebébe vándorol?
Ez az összeg jóval kevesebb, mint amennyibe egy stadion felépítése kerül. Ez az összeg annyi, mint amennyit csupán az étolajforgalmazás körében elkövetett áfacsalás során vettek ki az állam zsebéből. Annak az áfacsalásnak a során, amellyel kapcsolatban a vizsgálatot felső utasításra a NAV leállította. A fentiek alapján az állampolgárok, előfizetők védelme érdekében követeljük, hogy az NGM azonnali hatállyal, teljes mértékben és véglegesen vonja vissza a leginkább a fiatal generációt sújtó internetadó bevezetésére vonatkozó javaslatát! A kormány ne növelje tovább a lakosság adóterheit sem direkt, sem indirekt módon!
