2012.02.10. péntek
Valódi gazdasági és társadalomi változásokra van szükség Az MSZP bírálja az ingatlanadót bevezető kerületi önkormányzatokat Szó sincs Magyarország elleni összeesküvésről Feljelentés Gyöngyösi Mártont ellen, ügyészségi vizsgálat a Jobbik ellen!
Az MSZP köszönti a 90 éves Göncz Árpádot Kedves Emberek! Rövidtávú befektetés egy egész életre szóló haszonnal Együtt kell vizsgálni a magyar törvényeket Száz éve született Darvas József Nem jog, hanem kegy? A jogállamiság visszaállítása elsősorban a magyar állampolgárok érdeke! Veszélyben a lakosság egészsége Köszöntsük együtt a hősöket!
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Valódi gazdasági és társadalomi változásokra van szükség A jelenlegi kormány nem tervez tartalmi módosításokat eddigi politikájában, márpedig erre gazdasági és társadalmi téren egyaránt szüksége van Magyarországnak - jelentette ki csütörtöki sajtótájékoztatóján az MSZP elnöke Jászberényben. Mesterházy Attila hangsúlyozta: Orbán Viktor évértékelőjéből kiderült: a miniszterelnök nem hajlandó szembesülni a kormányzása során elkövetett hibákkal, sőt egyenesen büszke azokra. "A kormányfő beszéde nem hazánkról, hanem egy képzeletbeli országról szólt. Az egész olyan volt, mint egy termelési értekezlet, amelynek egyetlen célja, hogy saját híveit bátorítsa" - fogalmazott. Eközben Magyarországon közel 4 millió ember él a létminimum közelében, 50 ezer gyerek éhezik, 500 ezren munkanélküliek és negyedmillióan nem számíthatnak a szociális ellátórendszer segítségére. Ez a mai magyar valóság - állította a frakcióvezető. Jelezte: az évértékelő arra is választ adott, hogy a Fidesz tartalmi módosítást nem tervez politikájában, míg konszolidációs elképzelései kizárólag az IMF-fel kötendő megállapodás könnyítését szolgálják. Márpedig Magyarországnak érdemi gazdaság- és társadalompolitikai irányváltásra van szüksége, hogy kilábaljon a jelenlegi válságból - fogalmazott a szocialisták elnöke, jelezve: az MSZP a jövőben egyre több konkrét javaslattal áll elő a hétköznapi társadalmi problémák megoldására és - nem feladva az országgyűlési munkát - az eddiginél nyitottabb lesz a "parlament falain kívüli" politizálásra. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a szocialisták utcai demonstrációkra készülnének. Egyszerűen az emberekkel való kapcsolatteremtésre igyekeznek újabb lehetőségeket és fórumokat teremteni - húzta alá. A kormány eddigi munkáját ismerve álságosnak és komolytalannak tűnik Lázár János ötpárti egyeztetésre vonatkozó javaslata is. Mindaddig megkérdőjelezhető e szándék őszintesége,
míg a kabinet vissza nem vonja az MSZP bűnös pártként való megbélyegzését - vélekedett Mesterházy Attila, aki hozzátette: "nem kívánunk asszisztálni a Fidesz kommunikációs trükkjeihez". A pártelnök Balogh Bélával, az MSZP jászberényi elnökével közös sajtótájékoztatóján Jászberény fideszes polgármestere, Szabó Tamás munkáját is kritikával illette. Úgy fogalmazott: a városvezető egy év alatt jobban eladósította települését, mint annak korábbi irányítói az elmúlt két évtized során. Ráadásul itt is az országos politikában tapasztalható arrogáns viselkedés jellemzi a "helyi kiskirályokat". Ám ez megbosszulja magát és ahogyan a kormányt, úgy a jelenlegi városvezetést is leváltják 2014-ben - ígérte a szocialista politikus.
Az MSZP bírálja az ingatlanadót bevezető kerületi önkormányzatokat Az MSZP szerint nagyrészt a kormányzati gazdaságpolitika miatt csökkenő bevételek okozták azt, hogy január 1-jétől több fővárosi kerület ingatlanadót vezetett be, illetve növelte annak mértékét. A szocialisták szerint ugyanakkor a kormánypárti vezetésű önkormányzatok rossz célra költik az ingatlantulajdonosok megadóztatásával keletkező bevételt. Tüttő Kata, a szocialista párt fővárosi frakcióvezető-helyettese pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: mivel a kommunális adót magánszemélyek lakásaira vetik ki, ez valójában ingatlanadó. Hozzátette, hogy hasonló adónem néhány kerületben eddig is létezett, ezekben most a mértékét emelték meg. Az MSZP-s politikus kifejtette: a kormány gazdaságpolitikájának az önkormányzatok is áldozatául estek; mivel a vállalkozásoknak rosszabbul megy, csökkent a kerületek iparűzésiadó-bevétele, az egykulcsos személyijövedelemadó-rendszer miatt pedig az szja-bevételük is kevesebb lett. Mint mondta, a kerületek is döntően erre hivatkozva vezették be a kommunális adót. Molnár Gyula, a Fővárosi Közgyűlés MSZP-s tagja ezzel szemben arra mutatott rá, hogy több kerület "felesleges presztízsberuházásokra", tanácsadói szerződésekre költi a pénzt. Példaként hozta a XII. kerületi önkormányzatot - itt korábban is volt az építményeket terhelő adó -, amely például a sportcsarnoképítésre felvetett frankhitelét törleszti, illetve Zuglót, ahol "Papcsák Ferencnek 53 tanácsadói szerződése van egy elemzés szerint". Ezzel kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy a fideszes polgármester nem lakik az általa vezetett XIV. kerületben, így neki nem kell ingatlanadót fizetnie. A politikus emellett hangsúlyozta, hogy az MSZP a parlament jövő heti szezonnyitójára beterjeszti hétpontos gazdaságélénkítő javaslatát, amely a többi között visszaállítaná a progresszív szja-rendszert. Arra a kérdésre, lát-e esélyt arra, hogy több fővárosi kerület is ingatlanadó kivetéséről döntsön, Tüttő Kata úgy válaszolt: a szocialista vezetésű XIII. kerület és a kispesti
önkormányzat nem tervez ilyet, a hírek szerint azonban a VIII. kerület fontolgatja, noha az ott élők többségének nagy terhet jelentene ez. A tájékoztatón kiosztott sajtóanyag szerint jelenleg hat fővárosi kerület szed ingatlanadót: a II., a III., a IV., a XII., a XIV. és a XXII., összege pedig évi 9 és 25 ezer forint között változik.
Szó sincs Magyarország elleni összeesküvésről Szó sincs Magyarország vagy Orbán Viktor elleni összeesküvésről, "államcsínyről", az Európai Unió célja a közösségi jog érvényesülése - mondta Hannes Svoboda, az európai szocialisták frakcióvezetője pénteken Budapesten. Mesterházy Attila MSZP-elnök az osztrák szociáldemokrata politikussal közösen tartott sajtótájékoztatón azt hangsúlyozta, a szocialisták nem támogatnak olyan Magyarországgal szembeni szankciót, amely sérti az itt élők érdekeit. Hannes Svodoba - miután részt vett az MSZP frakcióülésen - közölte: örül annak, hogy jobboldali, konzervatív uniós politikusok differenciáltan ítélik meg Magyarországot, és ha szükségesnek látják, bírálatot fogalmaznak meg, mint tette José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Viviane Reding alapjogi és Neelie Kroes médiaügyi biztos. Hozzátette, Orbán Viktornak el kellene gondolkodnia azon, hogy még a Silvio Berlusconi vezette Olaszország sem kapott annyi európai kritikát, mint az ő kormánya, aminek folytatta - talán az az oka, hogy az olasz köztársasági elnök "ellensúlyként működött a kormány fölött (...) a magyar államfő pedig csak aláírja a törvényeket". "Talán elgondolkodhatna Orbán Viktor és a hívei is, hogy miért ellene fogalmazzák meg ezeket a kritikákat. Nem annyira fontos személy ő, hogy egész Európa összeesküdjön az elmozdítása érdekében" - jegyezte meg. Hannes Svoboda elmondta azt is, levélben arra kérte José Manuel Barrosót, a magyar közvéleménynek is tegye világossá, a bizottság mit kifogásol és mit vár el a magyar kormánytól, mert fontos, hogy az itt élők is értsék, hogy az EU az uniós normák felett őrködik és azok betartásához ragaszkodik. Látogatását az osztrák politikus egyébként azzal is indokolta, hogy a magyar miniszterelnök az Európai Parlamentben azt kérte a bírálóktól, hogy jöjjenek Magyarországra és ismerjék meg az itteni helyzetet. Mesterházy Attila, a szocialista párt elnök-frakcióvezetője ezzel kapcsolatban azt mondta, helyesnek tartja az osztrák szociáldemokrata politikus felvetését, mert Barroso magyarországi látogatása segíthetne tisztázni, hogy nincs szó Magyarország elleni összeesküvésről, gond van azonban a demokratikus, jogállami elvek érvényesülésével, ezt jelzi a többi között, hogy Orbán Viktor a centrális erőtér kiépüléséről beszél. Az MSZP és az európai szocialista frakció sem támogatna olyan Magyarországgal szembeni szankciót, amely sérti az itt élők érdekeit, így az uniós források elvonását vagy a pénzek felhasználásának korlátozását sem - hangoztatta ugyanakkor Mesterházy Attila. Hozzáfűzte, ezzel szemben Orbán Viktor ellenzékből azt javasolta, az Európai Unió fontolja meg a Magyarországnak folyósított pénzek leállítását. "Nekünk ilyen eszünkbe sem jut" - jelentette ki.
A pénteki szezonnyitó frakcióülésen az MSZP elnökségi tagjai és európai parlamenti képviselői is részt vettek. Az elhangzottakról szólva Hannes Svodoba elmondta: a konzultáción szóba került a szélsőjobboldali jelenségekkel szembeni fellépés szükségessége, illetve hogy ez a mérsékelt jobboldal feladata is. Emellett elhangzott, hogy az európai szocialisták a növekedést és a munkahelyteremtést a középpontba állító gazdaságpolitikai alternatívát kínálnak az Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia elnök által meghatározottal szemben. "Meglehetősen furcsa és elfogadhatatlan számunkra, hogy amíg a költségvetési hiányszámok be nem tartása miatt szerződésszegési eljárást kell indítani, ha nő a fiatalok munkanélkülisége, az Európai Unió legfeljebb tanácsokat vagy iránymutatást tud adni" - jelentette ki, megjegyezve, megfelelő intézkedésekkel a magyar fiatalok körében tapasztalható munkanélküliség is mérsékelhető lenne. A Benes-dekrétumokról alkotott véleményét firtató kérdésre Hannes Svodoba azt mondta: a Csehország uniós csatlakozása előtt készült szakvélemény szerint azok azért nem gátolják az ország belépését, mert már nincs joghatályuk. Ha ma is érvényesek lennének, az nem lenne összeegyeztethető az európai joggal - tudatta. Az MSZP elnöke azt hangsúlyozta, egyetértés van a magyar és az európai szocialisták között abban, hogy a fenntartható növekedésre, a munkahelyteremtésre és a szociális kohézióra is legalább annyit figyelmet kell fordítani, mint a költségvetési egyensúlyra, és egyaránt támogatják a pénzügyi tranzakciós adó kivetését. A szélsőjobboldal elleni fellépésről azt mondta, egyetért Martonyi János külügyminiszterrel, aki egy lapinterjúban arról beszélt, hogy nemcsak a kormány és az ellenzék, hanem a demokratikus és a nem demokratikus pártok között is határvonal van a magyar Országgyűlésben. Kételkedik Mesterházy Attila a Fidesz ötpárti egyeztetést szorgalmazó javaslatának őszinteségében. Az MSZP elnök-frakcióvezetője az MTI kérdésére pénteken azt mondta, ha a kormánypárt valóban nyitott a szocialisták kampányfinanszírozási javaslatának megtárgyalására, az eddigi gyakorlattal szemben engedje azt a parlament napirendjére tűzni. A Fidesz bizonyítsa az ötpárti egyeztetést célzó javaslatának őszinteségét! Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője a kormánypárti frakciószövetség egri ülése után megerősítette, a Fidesz-KDNP ötpárti megbeszélést javasol a kampányfinanszírozási, a választási eljárási, valamint a pártok működésére vonatkozó javaslatokról, és hozzátette, nyitottak az MSZP kampányfinanszírozásról szóló, már a Ház előtt fekvő törvényjavaslatának megvitatására. Az említett sarkalatos törvényeket tavasszal fogadhatja el az Országgyűlés. Mesterházy Attila ezzel kapcsolatban sajtótájékoztatóján elmondta: figyelemelterelésnek tartja Lázár János javaslatát, amely mögött szerinte nincs ott a megegyezés valódi szándéka. Véleményét azzal indokolta, hogy a Fidesz a kormányváltás óta egyetlen ügyben sem vette figyelembe az ellenzék akaratát, ezért
szerinte a kormánypártnak bizonyítania kell a mostani ötlet őszinteségét, ennek hiányában az ugyanis csak kommunikációs fogásként értékelhető. Az MSZP elnöke szerint bizonyíték lehetne, ha a Fidesz nemcsak a részletszabályokat tartalmazó választási eljárási törvényről lenne hajlandó egyeztetni, hanem újragondolná az ellenzék támogatása nélkül decemberben megalkotott választójogi törvényt is. Emellett az MSZP az egyeztetések feltételül szabná a médiatörvény, a munka törvénykönyve és az egykulcsos adó megváltoztatásáról szóló tárgyalást is. Ezek nélkül az MSZP nem lesz báb az ötpárti egyeztetéseken - jelezte Mesterházy Attila. Hozzátette ugyanakkor, örvendetesnek tartja, ha a Fidesz változtatott az MSZP kampányfinanszírozási javaslatáról alkotott véleményén. Ebben az esetben - folytatta nincs más teendője a kormányoldalnak, mint engedni, hogy a parlament napirendjére tűzze, és mind a bizottságokban, mind a plenáris ülésen megtárgyalja azt.
Feljelentés Gyöngyösi Mártont ellen, ügyészségi vizsgálat a Jobbik ellen! A nemzetiszocialista rendszer bűneinek tagadása miatt feljelentette Gyöngyösi Mártont, a parlament külügyi bizottságának jobbikos alelnökét Mesterházy Attila, az MSZP elnöke és Steiner Pál szocialista országgyűlési képviselő. Steiner Pál pénteken sajtótájékoztatón elmondta: a feljelentést a legfőbb ügyészségen tették, noha a vádhatóságnak véleményük szerint hivatalból kellene eljárnia a Jobbik külügyi szóvivője ellen. A büntető törvénykönyv szerint aki nagy nyilvánosság előtt a nemzetiszocialista vagy a kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az MSZP-s politikus azt is bejelentette, hogy a pártelnökkel közösen a XI. és XXII. kerületi ügyészségen törvényességi ellenőrzési eljárást kezdeményezett a Jobbik ellen, amiért Gyöngyösi Márton a párt politikusaként a The Jewish Chronicle című folyóiratnak adott nyilatkozatában megkérdőjelezte a holokauszt magyarországi áldozatainak a számát, azt a tényt, hogy több százezer magyar állampolgárt zsidó származása miatt gyilkoltak meg, illetve deportáltak a második világháború alatt. Az MTI kérdésére Steiner Pál közölte: a törvényességi ellenőrzés során az ügyészség azt vizsgálja, hogy a Jobbik tevékenysége megfelel-e az alaptörvénynek, és ha működését alkotmányellenesnek találja, a folyamat vége a párt feloszlatása lehet. Mint mondta, az MSZP álláspontja, hogy a Jobbik "megvalósítja az intézményesített antiszemitizmust", parlamenti rangra emel elfogadhatatlan kijelentéseket. Steiner Pál bírálta a kormány "lagymatagságát", amiért a Külügyminisztérium közleményben határolódott el Gyöngyösi Mártontól, noha - folytatta - a jobbikos képviselő nem politikai véleményt mondott, hanem bűncselekményt követett el. Az
MSZP-s politikus szerint ez és több korábbi hasonló eset bátorítja az antiszemita hangokat. Példaként hozta, hogy az ügyészség nem indított hivatalból eljárást az ugyancsak jobbikos Gaudi-Nagy Tamás ellen, aki szerinte tavaly novemberben nyílt holokauszttagadást követett el az Országgyűlésben. (A jobbikos képviselő a költségvetés részletes vitájában azt kifogásolta, hogy a kiadási tételek között szerepel a párizsi békeszerződésből fakadó 1,7 milliárd forintos fizetési kötelezettség. Gaudi-Nagy Tamás ezután úgy fogalmazott: "Én nem tudok arról, hogy zsidó honfitársainkkal háborúban álltunk volna a második világháborúban, arról sem tudok, hogy Izraellel háborúban álltunk volna, hiszen Izrael akkor nem is létezett.") A jobbikos Gyöngyösi Márton hétfőn sajtótájékoztatón azt mondta, továbbra is vállalja a The Jewish Cronicle folyóiratnak tett kijelentéseit, amelyeket szerinte a The Jerusalem Post manipulálva idézett. Kijelentette, fenntartja, hogy Magyarországon és világszerte is virágzik az "izraeli etnobiznisz", amely a holokauszt áldozatait használja fel, illetve azt is, hogy a holokauszt magyar áldozatainak számáról "vita van".
Az MSZP köszönti a 90 éves Göncz Árpádot Legmélyebb tiszteletünket és megbecsülésünket kifejezve köszöntjük Göncz Árpádot 90. születésnapja alkalmából! A Harmadik Magyar Köztársaság első elnökeként olyan rendkívüli személyiséget és nagyszerű embert ünnepelünk ma, akinek nem csupán papírmunka volt Magyarországot képviselni, aki küldetését beteljesítve valóban a nemzeti egységet képviselte itthon és külföldön egyaránt, akinek köszönhetően Magyarország mindannyiunk közös otthona volt. Akinek elnöksége idején hazánk fel tudta küzdeni magát a feltörekvő demokráciák sorába, ahol tisztelték a személyiség- és szabadságjogokat, ahol érvényt szereztek a jogállamnak. Születésnapja azonban sajnos épp ennek a korszaknak a lezárásával esik egybe. A remény ugyanakkor még él. Ennek éppen ő adja a legszebb példáját, hiszen munkássága és egész élete biztatást jelent mindazoknak, akik hisznek a Negyedik Magyar Köztársaság megteremtésének a lehetőségében. Isten éltesse sokáig! Mesterházy Attila, pártelnök-frakcióvezető
Kedves Emberek! Ahogy halljuk, több ezer embernek szűnt meg a munkája azóta is, mióta nekiindultunk Miskolcról Budapestre. Állami vállalatok és magáncégek dolgozói, az ő családjaik kerülnek létbizonytalanságba egyik napról a másikra már nem csak északon, keleten vagy délen, hanem nyugaton és a fővárosban is. A hideg nem enyhül. De a nincstelenség sem. Ezért hát kitartunk mi is, és tovább menetelünk. Immár a Malévtől, Nokiától vagy a honvédelmi minisztériumtól elküldött emberekért is. Kérjük, gondoljanak reánk, és ha tehetik, jelenlétükkel is támogassák a menetet. Köszönjük az állampolgárok, civilek együtt érző üzeneteit. Tudjuk, ez nemcsak nekünk szól, hanem mindenkinek, aki osztozik bajunkban. Rácz Attila, 29, programozó matematikus Bartus Gyuláné, 41, munkanélküli Bartus Adrienn, 21, munkanélküli Hegyeshalmi Tibor, 43, köztisztviselő Aradi Dániel, 21, munkanélküli Aradi Pál, 57, rokkantnyugdíjas Jakucs János, 43, nyugállományos rendőr Gócza Attila, 50, korkedvezményes nyugállományos rendőr Megyaszai Sándor, 36, informatikus Fónagy Gábor, 42, művelődésszervező
Bencze Tibor, 44, vállalkozó Gulyás Mihály, 54, közgazdász Komjáthi Imre 43, vegyipari munkás Tóth Imre, 44, munkanélküli Ujhelyi István, 37, országgyűlési képviselő Kormos Kata, 36, szóvivő Foglár Noémi, 28, újságíró Kiss Gergő Zsolt, 20, munkanélküli Tóth István, 49, munkanélküli Csépri József Attila, munkanélküli Varga László, országgyűlési képviselő Veres Gábor, marketingigazgató Bihal Dávid, 23, Societas Választmányi elnök Kökényesi Gábor, 41, producer Takács László, 37, polgármester Nyakó István, 43, országgyűlési képviselő
Rövidtávú befektetés egy egész életre szóló haszonnal Az európai fiatalok körében egyre súlyosabb méreteket ölt a munkanélküliség: egyes országokban akár minden második-harmadik 25 éven aluli fiatalnak nincs munkája. Valamennyi tagállamra elmondható ugyanakkor, hogy ebben a korosztályban magasabb az állástalanok aránya, amely igazolja az európai szintű közös fellépés szükségességét – mondta dr. Gurmai Zita európai parlamenti képviselő az Európai Szocialisták Pártja (ESZP) elnökségi ülését követően. A megbeszélésen elfogadták azt a jelentést, amely majd az alapjául szolgál az ESZP fiatalkori munkanélküliséggel foglalkozó, áprilisban induló kampányának. A jelentés elfogadását az ESZP munkacsoportjának több hónapos munkája előzte meg, ahol kidolgozták a fiatalkori munkanélküliség fő okait feltáró és annak visszaszorítását célzó javaslatokat megfogalmazó dokumentumot. A jelentés szerint az állástalan fiatalok jelentős száma nemcsak a gazdasági válságra, hanem a konzervatív szemléletű gazdaságpolitikára, a nem megfelelő oktatáspolitikára, a diszkrimináció különböző formáira, a karrier-tanácsadás elégtelen színvonalára és az alacsony fokú mobilitásra vezethető vissza. Az európai tagállamok legjobb gyakorlataira épülő javaslatok magukban foglalják az Európai Ifjúsági Garancia létrehozását, amely az Európai Szociális Alap forrásait felhasználva garantálná minden európai fiatal számára a munkahelyhez jutást. A sikeres osztrák és finn példát alapul véve a tervezet szerint a képzés befejezését vagy a munkanélkülivé válást követő négy hónap után álláslehetőséget, fizetett szakmai gyakorlatot vagy további oktatási lehetőséget kínálnának a fiatalok számára. Az ESZP javasolja továbbá egy Európai Ifjúsági Stratégia kidolgozását is, amelynek keretében támogatást adnának azoknak a cégeknek, amelyek új munkahelyeket hoznak létre a fiatalok számára. A fentieket olyan intézkedések egészítenék ki, mint – az európai munkahelyek 17 százalékát biztosító – közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályok
ifjúságbaráttá tétele, illetve az uniós ifjúsági mobilitási és nem formális tanulási programok megerősítése. A helyzet súlyosságát jelzi, hogy szóban már az európai konzervatív kormányok is felvették a harcot a fiatalok munkanélküliségével, az ő megszólalásaik azonban nélkülözik a konkrétumokat. Az európai szocialisták ezzel szemben kézzel fogható javaslatokat kínálnak, amelyhez megfelelő forrásokat is társítottak. Ezek a javaslatok kétségkívül befektetést igényelnek az EU és a tagállami kormányok részéről. A rövidtávú ráfordítás ugyanakkor egy egész életre szóló hasznot hoz majd – hangsúlyozta Gurmai Zita, aki tagja volt a jelentést elkészítő munkacsoportnak. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint az Európai Unióban 9,9 százalékra nőtt a munkanélküliség, azonban a fiatalok körében a helyzet még ennél is súlyosabb: a 25 éven aluliak körében átlagosan 22,1 százalékos az állástalanok aránya. Olaszországban, Görögországban, Portugáliában és Szlovákiában ez az érték a harminc százalékot is meghaladja, míg Spanyolországban minden második fiatalnak van csak munkája.
Együtt kell vizsgálni a magyar törvényeket "Ismét világossá vált, hogy a magyar kormány kettős beszédet használ: Európában európai arcát mutatja, odahaza pedig az Európai Unió ellen uszítja a közvéleményt. Nem a nemzetközi kritikák, hanem a Fidesz propagandája erősíti az euroszkepticizmust Magyarországon"- fejtette ki Göncz Kinga az Európai Parlament Állampolgári Jogi-, Bel- és Igazságügyi Bizottságában a csütörtök délután a magyarországi helyzetről tartott meghallgatást követően. "Nem csupán az egyes törvényeket, hanem az alkotmányt és az átmeneti rendelkezéseket, valamint a sarkalatos törvényeket együtt kell vizsgálniuk az európai intézményeknek, köztük az emberi jogok érvényesülése fölött őrködő, strasbourgi székhelyű Európa Tanácsnak" fejtette ki Göncz Kinga a meghallgatáson. A szocialista EP-képviselő szerint a magyar parlamenten az elmúlt másfél évben keresztülhajtott törvények és törvénymódosítások olyan egységes egészet alkotnak, amelyek egymással összefüggésben fejtik ki a demokráciát és a jogállamot romboló hatásukat. "Örülök, hogy a Bizottság immár nem csak az európai jogszabályok betűjét, hanem a szellemét is számon kívánja kérni a magyar kormányon. Neelie Kroes, a Bizottság alelnöke ezt világossá tette a vitában, amikor kifejtette: azt várja, hogy a magyar kormány az Európa Tanács későbbi ajánlásainak megfelelően fogja módosítani a továbbra is aggodalmakra okot adó médiatörvényt. Sajnálom ugyanakkor, hogy a Bizottság alapjogokért felelős biztosa nem jelent meg a parlamenti vitán. Sajnálatos módon így Viviane Reding nem hallhatta azt a sok kritikus, a magyar kormány intézkedéseit bíráló véleményt, amely a parlamenti képviselők, nemzetközi intézmények tisztségviselői és a magyar civil szféra meghívott képviselőinek a szájából elhangzott az Orbán-kormány címére" - mondta Göncz Kinga. A képviselő kifejtette: a meghallgatáson elhangzottak igazolták, hogy az Európai Parlament jogosan tartja napirendjén a "magyar ügyeket". A képviselőtestület a jövő heti plenáris ülésen szavaz a magyarországi helyzetről szóló állásfoglalás-tervezetről, amely felszólítaná az
Európai Bizottságot arra, hogy kérje fel a Velencei Bizottságot a magyar alkotmányos csomag átfogó véleményezésére.
Száz éve született Darvas József Ma lenne száz éves Darvas József író-politikus, aki 1912. február 10-én látta meg a napvilágot Orosházán. Élete a XX. század lenyomata: három testvérével együtt nehéz sorban nevelte őket egyedül maradt cseléd édesanyja, mégis tanítóképző főiskolát végzett, majd sikertelenül próbált végzettségének megfelelő állást találni. Szociográfiai írásaiban, a népi írókhoz csatlakozva, a szegénységet kutatta, az okokat kívánta feltárni, míg később a politikai pályára érve a megoldásokat kereste. Tőle származik − 1937-es művének címéből önálló életre kelve − a „legnagyobb magyar falu” jelzős szerkezet Orosházára vonatkoztatva. 1973 decemberében hunyt el Budapesten, a Kerepesi temetőben nyugszik. Életművét, munkásságát Orosházán állandó kiállítás mutatja be, nevét irodalmi emlékház és alapítvány őrzi. Az MSZP Orosházi Szervezete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Orosháza Város Önkormányzata semmilyen hivatalos formában nem kíván megemlékezni erről az évfordulóról. Dancsó József fideszes polgármester bizonyára fél attól a témától, amit városunk jelese annak idejében annyit kutatott: fél a szegénységtől, fél a szegényektől. Pedig az a politika, amit helyben és a Parlamentben gombot nyomogatva folytat, sajnos ide juttatta újra Orosházát. A szociálpolitikai támogatások megnyirbálásával, a kevés gazdagot támogató és a sok-sok embert sújtó egykulcsos adórendszerrel, az elszabadult devizaárfolyammal és benzinárral − a sor hosszan folytatható − mind-mind a szegénységet növeli. Orosháza Dancsó József vezetése alatt immár nemcsak megállt a fejlődésben, hanem vissza is fordult. Épp a minap mondtak le 650 millió forint megnyert uniós forrásról, amellyel az intézményeinket fejleszthettük volna, korábban pedig visszamondtak 750 millió forintot, amelyből a fürdőt lehetett volna tovább fejleszteni, és fedett uszodát építeni. Dancsó Józsefnek nem kellett Kossuth Lajos (MEZGÉ), nem kellett József Attila (Református iskola), ugyanígy eldobta Eötvös József és Czina Sándor nevét, sőt, Kossuth szobra sincs már az eredeti helyén, a főtéren, ki tudja mikor és hova fog kerülni. Ezzel ellentétben − milyen őrült gondolkodásmódra vall! − Dancsó József aktív közreműködésével és szavazatával díszpolgár lehet Orosházán „Vitéz Jákfai” Gömbös Gyula K.u.K. vezérkari tiszt, fasiszta miniszterelnök, akinek életét tekintve semmi köze sincs városunkhoz, és akinek elhunytakor Adolf Hitler gyászünnepélyt rendezett. Dancsó József szégyellje magát! Darvas József emlékét pedig megőrizzük. MSZP Orosházi Szervezete elnöksége
Nem jog, hanem kegy? A szégyenteljes új egyházi törvény által előírt eljárási rend a mai napon életképtelennek bizonyult, de holtában is felmérhetetlen károkat okoz. A maga meztelen valóságában mutatja meg a törvény mögötti politikai szándékot: azt, hogy a kétharmados kormánytöbbség politikusai dönthessék el, melyik vallási közösség maradhat meg egyházként, és melyik nem. Az emberi jogi bizottság a mai napon tárgyalta meg, mely egyházakkal bővülhet ki a törvényben eredetileg szereplő 14-es lista. A kormánypártok most újabb 13 egyházat ítélnének méltónak a megmaradásra. A bizottsági elnök saját bevallása szerint legalább ugyanennyi jelenlegi egyház felelne még meg ezen felül az új törvény követelményeinek, ők mégis kihullottak a politikai rostán. Közöttük pl. a karitatív és oktatási intézményeiről híres Magyar Evangéliumi Testvérközösség, amelynek Iványi Gábor az elnöke. Talán éppen ez a baj. A bizottsági ülésen többszöri kérdésre sem kaptunk arra választ, mi is az oka a kiselejtezésnek. Az ülés után végül a bizottság elnöke szó szerint azt mondta, az egyházzá minősítés nem jog, hanem kegy. A Magyar Evangéliumi Testvérközösséggel pedig egyrészt az a bajuk, hogy szerintük nincs elég társadalmi súlyuk, másrészt azt javasolják nekik, hogy egyezkedjenek a metodista egyházzal, amelyhez képest már 1981től önálló egyházként léteznek, és akik – szerencsére – szerepelnek a listán. Végül elhangzott a feltehetőleg valóságos ok: Iványi Gábor döntse el, hogy politikus vagy lelkész, mert lám, milyen keményen kritizálja az Alaptörvényt, és milyen nyilatkozatot ad pl. a Financial Times-nek. A törvényben előírt eljárási rend szerint egyébként a Magyar Tudományos Akadémia véleménye alapján kellett volna dönteni az egyes vallási közösségekről. Az MTA elnöke levelében – helyesen – elhárította a méltatlan szerepet. Mint írta, a törvényben szereplő szempontok vizsgálata „nem tudományos kérdés,... ezen feltételek meglétét nem vizsgáltam … nem az MTA köztestületi közfeladatai körébe tartozó igazgatási cselekmény”. A hitvallások mibenléte „a törvény fogalmi rendszerének keretein belül tudományos megalapozottsággal hitelesen nem ítélhető meg.” Az MTA tehát nem kíván bűnrészes lenni. A kormányoldal talán nem is bánja: így politikai érdekei alapján önkényesen dönthet az egyházak létéről vagy nemlétéről. Hiszen, mint megtudtuk, az egyházként való működés „nem jog, hanem kegy”. A Fideszkormány kegye. Az MSZP ennek a szégyenteljes procedúrának nem akar a részese lenni, ezért az ilyen módon előkészített szavazásban a többi ellenzéki párthoz hasonlóan nem vett részt. Lendvai Ildikó az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság tagja az MSZP országgyűlési képviselője
A jogállamiság visszaállítása elsősorban a magyar állampolgárok érdeke! "Elsősorban Magyarország, a magyar állampolgárok érdeke az, hogy hazánkban álljon helyre a jogállamiság, a demokratikus jogok védelme, az igazságszolgáltatás függetlensége, a médiaszabadság. Az Európai Parlament határozata ezt követeli, ezért a magyar emberek jogait és érdekeit védelmezi az Orbán kormány antidemokratikus lépéseivel szemben" - mondta Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője Budapesten. "Az állásfoglalás egyértelműen és nyíltan a magyar állampolgárok érdekében született. Olyan, szilárd tényeken alapuló kritikákat fogalmaz meg az Orbánkormány tevékenységével szemben, amelyeket sem a Fidesz, sem az Orbán-kormány eddig érdemben nem cáfolt." A szocialista delegációvezető hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgárok érdeke, hogy az Országos Bírói Hivatalt, az Ügyészséget, és általában véve a bíróságokat politikai befolyástól mentesen irányítsák. „A magyarok érdeke, hogy ne lehessen önkényesen megrövidíteni a függetlenül kijelölt bírók mandátumát, hogy a Magyar Nemzeti Bank független legyen, hogy visszaállítsák az adatvédelem függetlenségét, az információ szabadságát. A magyar jogállamiság miatt fontos az, hogy visszaállítsák az Alkotmánybíróság jogait. A magyar állampolgárok szabad tájékozódása miatt létfontosságú, hogy a magyar médiatörvény szövege és alkalmazása is biztosítsa a média szabadságát és pluralizmusát. A magyar állampolgárok lelkiismereti szabadsága miatt fontos, hogy az egyházügyi törvény tiszteletben tartsa a magyar vallásszabadság alapelveit. A magyar állampolgárok demokratikus jogai miatt fontos, hogy az új választási törvény valódi választást biztosítson, hogy a kormány demokratikusan leváltható legyen, hogy valóban működőképes demokrácia legyen Magyarországon. Az EP Szocialista Frakciója állásfoglalásában egyértelműen elismeri a magyar kormány Brüsszelben tanúsított nyitottságát arra, hogy elfogadja az EU intézményei részéről érkező kritikákat. A hangsúly azon van, hogy ezt a nyitottságot az Orbán-kormány ne csak Brüsszelben és Strasbourgban tanúsítsa, hanem Budapesten is érvényesítse, érdemi lépéseket hozzon. A csatlakozásunkkor vállalt demokratikus alapelveknek nem csak a betűjét, hanem szellemét is be kell tartani" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba. Hozzátette: az állásfoglalás-tervezet nem utasítgatja a magyar kormányt, hiszen az Európai Unió nem diktál, nem dirigál. A dokumentum az Európai Bizottságot szólítja fel arra, hogy vizsgálja meg és biztosítsa, hogy az Orbán-kormány által rohamtempóban hozott, kétes minőségű törvények "összhangban vannak-e az EU szerződéseinek betűjével és szellemével". „A Fidesz vagdalkozó reakciója csak egy újabb fejezet azok között a képtelen képzelgések között, amelyek hol valamiféle baloldali összeesküvést, hol a nemzetközi pénzpiacok összehangolt támadását, hol pedig - mint az Orbán Viktor egri beszédéből kiderült - amerikai hírtelevíziókat sejtenek a magyar kormány antidemokratikus tevékenységének kritikája mögött – tette hozzá Tabajdi Csaba.
Veszélyben a lakosság egészsége Nem elég, hogy Orbán Viktor beszéde előtt egy órával jelentette be a Richter Gedeon Nyrt., hogy felhagy az onkológiai készítmények gyártásával, leépíti munkahelyeit, mellyel veszélybe kerül az ellátás biztonsága, most a kórházak következnek. Egyes információk szerint egyes kórházak osztályait „áthelyezik” vagy „összevonják”, vagyis a korábbi fideszes gyakorlatnak megfelelően megszűntetik. Első körben a Péterfy Sándor utcai kórház, Szent István és Szent László kórházak neve merült fel. Ami a kórházi ellátás színvonalát illeti, abban a Fidesz már igazolta, hogy nem csak érzéketlen módon viselkedik, de ellehetetlenítette egyes betegségek kezelését. Sokaknak órákat kell utaznia ahhoz, hogy megfelelő ellátásban részesülhessen, bár az sem mindig garantált, mivel a kezelésekre sokszor fél évet is várnia kell egy betegnek. A mostani intézkedés ennek a gyilkos koncepciónak a folytatása. Cserháti Péter helyettes államtitkár közleményéből nyilvánvalóvá vált, hogy tavaly tavasz óta a tárca meghatározta, mely kórházak és ezzel kapcsolatban mely térségek válnak áldozatává az Orbán-kormány „reformjának”. Ennek ellenére még nem hozták nyilvánosságra, mely vidéki térségeknek kell lemondaniuk egyes betegellátásokról, mely lakosoknak kell órákat utazniuk, hogy megfelelő ellátásban részesülhessenek. Így azt sem tudni, egyes intézmények hány ágyat, mennyi és milyen egészségügyi részleget tarthatnak fenn állami finanszírozásból. Egyedül a fővárosban lehet feltételezni a Semmelweis Terv alapján, mi történik majd, ahol három nagytérségre bontják Budapestet: Buda, Észak-Pest, és Dél-Pest. A budai térséget vélhetően az orvostudományi egyetem Kútvölgyi és Városmajor utcai tömbje mellett a Szent János Kórház látja el, a dél-pesti központot a Semmelweis Egyetem a Korányi programjának bővítésével próbálja meg kielégíteni, míg az észak-pesti régiót az Állami Egészségügyi Központ és az egyetem klinikáival egybeolvadó Péterfy országos baleseti központja és az Országos Idegtudományi Intézet fogja kiszolgálni. Ezzel csak az a baj, hogy az ehhez szükséges nagyjából 75 milliárd forintra sehol sincs fedezet a költségvetésben. Nem véletlen, hogy a kiszivárgott tervezet ingatlanportfóliót említ a fővárosi átalakítás esetében, hiszen már sokakban felmerült, hogy a hiányzó forrást egyedül az ingatlanok eladásával képes fedezni az Orbán-kormány. Ez viszont azt jelentheti, hogy egyes kórházak fizikai valójukban is megszűnnek. Erős a félelem, hogy ez a megoldás mehet végbe a vidéki régiók esetében is, ami súlyos ellátási zavarokat is okozhat. Az MSZP követeli, hogy az Orbán-kormány haladéktalanul hozza nyilvánosságra kórházátalakítási koncepciójának részleteit és nevezze meg, milyen forrásból óhajtja végrehajtani azt. Ezen felül nevezze meg, mely régiók, térségek ellátása módosul és milyen módon, mert nem lehet bizonytalanságban tartani többtízezer egészségügyi dolgozót és a betegellátásra szoruló magyar polgárok millióit. Tukacs István az MSZP országgyűlési képviselője
Köszöntsük együtt a hősöket! A február 6-án a miskolci kereskedelmi központ parkolójából indult „Munkát, kenyeret!” menet február 13-án hétfőn 16 és 17 óra között érkezik a Parlament elé. A menet tagjai közel egy hete gyalogolnak, dacolva a hóval és a hideggel, sőt, helyenként az égbekiáltó kormányzati cinizmussal. Azokért, akik a munkájuk és mindennapi kenyerük mellett mára a legfontosabbat, a tisztességes élet reményét, a demokratikus intézményekbe vetett hitüket is elveszítették. Azokért, akiket az út szélén hagytak azok, akik azt vallják: akinek nincs semmije, az annyit is ér. A társadalom, a döntéshozók figyelmének felhívása a nélkülözésre minden időben bátor, nemes, szociáldemokratákhoz méltó cselekedet. A körülmények ismeretében ezúttal azonban hősies is. A Magyar Szocialista Párt – amely kezdettől fogva a menet mellé állt – nagyra becsüli a menetben részt vevő egyszerű emberek rendkívüli erőfeszítését. Az MSZP országgyűlési képviselőcsoportja és országos elnöksége hétfő délután a Kossuth tér Alkotmány utca felőli oldalán várja majd az ország háza elé érkezőket. Mint a szocialista párt elnökségének és parlamenti frakciójának vezetője, arra kérem az MSZP valamennyi tagját és szimpatizánsát, ha teheti, tartson velünk, hogy a menet mellett álló magyar társadalom nevében is kifejezhessük hálánkat és elismerésünket. Köszöntsük együtt közös hőseinket! Mesterházy Attila pártelnök, frakcióvezető
