TÁJÉKOZTATÓ A SZOCIOLÓGIA MESTERKÉPZÉSI SZAKRÓL (SZOCIOLÓGIA MA) KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIASZOCIOLÓGIA KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYOKKAL
A képzés 2009 szeptemberében indul pótfelvételi eljárás keretében! A képzés célja olyan társadalomtudományi felkészültséggel rendelkező szakemberek képzése, akik a társadalmi élet különböző területein (politika, kutatás, oktatás, kultúra,
média,
gazdasági
élet,
egészségügy,
környezetvédelem,
településgazdálkodás, társadalomtervezés és –irányítás, stb.) önállóan vagy teamben végzendő döntéshozói, irányítási, tervezési, szervezési, szakértői, kutatási és oktatási feladatok felelősségteljes elvégzésére képesek. A végzettek megfelelő elméleti és gyakorlati tudással, interdiszciplináris ismeretekkel és
nemzetközi
kitekintéssel
rendelkeznek.
Megszerzett
ismereteik
birtokában
alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására. Az országban egyedülálló módon a miskolci mesterképzés két szakirányon történik: Kommunikáció- és médiaszociológia, illetve Kisebbségszociológia. Képzési formák: Nappali és levelező képzés (négy félév). Mind a nappali, mind a levelező képzésben lehetőség van állami finanszírozott és költségtérítéses formában tanulmányokat folytatni. A levelező képzésre várhatóan a szombati napokon kerül sor, kéthetente.
1
A mesterképzés pótfelvételi eljárás keretében kerül meghirdetésre 2009. júliusában. A képzésre szóbeli felvételi vizsga keretében lehet bekerülni, melynek várható időpontja 2009. augusztus vége. A költségtérítés összege: 120 ezer Ft/félév Az oklevél megnevezése: okleveles szociológus Szakirányok:
Kommunikáció és médiaszociológia
Kisebbségszociológia
Fontosabb ismeretkörök a képzés során:
szociológiaelmélet, szociológiatörténet, társadalomelmélet, szociálpszichológia
kutatásmódszertan, kvantitatív és kvalitatív elemzési eljárások
szakszöveg elemzése és fordítása
Kommunikáció- és médiaszociológiai ismeretek
Kisebbségszociológiai ismeretek
A mesterfokozat megszerzéséhez kettő államilag elismert, legalább C típusú nyelvvizsga, amelyekből az egyik angol, francia vagy német. A szociológia mesterképzési szakon végzettek alkalmasak: az elméleti ismeretek professzionális szintű alkalmazására, a társadalmi valóság fogalmi rendezésére és értelmezésére, a társadalommal kapcsolatos kutatások tervezésére, irányítására és szervezésére, önálló és a csoport keretek közt történő kutatómunka végzésére, a tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazására, a kutatási eredmények interpretálására ill. a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítésére, szakmai tanácsadásra, döntések előkészítésére, elméleti és gyakorlati kutatómunkára, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzésére, új problémák, új jelenségek feldolgozására, integrált ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok területén
2
Áttekintő táblázat a mesterképzésről: Képzési blokk Alapozó ismeretkörök
Kreditek Társadalomtudományos ismeretek
Differenciált szakmai ismeretek (kettő közül kötelezően választható) Diplomamunkához kötődő blokk
Szakmai gyakorlat Összesen:
6 12 4
Kutatásmódszertan ismeretek
2 6 Összesen: 30 19
Szakszöveg elemzése, fordítása
4
Kisebbségszociológia szakirány
Összesen: 23 42
Kommunikáció és médiaszociológiai szakirány
42
Szakdolgozatíró szeminárium I-II.
Összesen: 42 (aláírásért)
Diplomamunka
25
Szakmai gyakorlat I-IV.
Összesen: 25 (aláírásért)
Általános ismeretek Szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei
Szociológiaelmélet Szociológiatörténet Társadalomtörténettársadalomelmélet Szociálpszichológia Értelmiségképző tárgyak
120
A Kisebbségszociológiai szakirány bemutatása: A szakirány célja: Európa egységesülése és a világ globalizációja ellenére, vagy éppen emiatt egyre nagyobb jelentőségre tesznek szert és fokozott figyelmet követelnek a különféle kisebbségek. A szakirány megismerteti a hallgatókat a társadalmak kisebbségekre és többségre tagolódásának releváns szempontjaival, problémáival, a kisebbségek különböző típusaival. Elemzi a kisebbségek és a többségi társadalom kapcsolatának különböző formáit, bemutatja az asszimiláció, a szegregáció és az integráció folyamatait. Foglalkozik a kategorizáció, a sztereotípia, az előítélet, a bűnbakképzési mechanizmus kisebbségi vonatkozásaival. A szakirány keretein belül részletesen tárgyalásra kerülnek a Magyarországon élő nemzeti és etnikai kisebbségek, valamint a határon túli magyarság helyzete. A nemzeti és etnikai kisebbségeken kívül foglalkozunk a nemi, szexuális, egészségi állapot szerinti, kulturális, életmódbeli és más tényezők alapján kisebbségekhez tartozók helyzetének szociológiai vizsgálatával. Kitérünk a kisebbségi jogokra és érvényesítésük intézményrendszerére, gyakorlatára. Bemutatásra kerülnek a diszkrimináció megjelenési formái, a diszkrimináció elleni küzdelem módszerei.
3
A kurzusok során hangsúlyt helyezünk az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód mellett az egymás megértésére és megegyezésre irányuló kommunikáció gyakorlati jelentőségének bemutatására. A szakirány indítását, kialakítását különösen indokolttá teszi a Miskolci Egyetemen az a tény, hogy az Északkelet-magyarországi régió multikulturális, etnikailag és nemzetiségi szempontból heterogén, illetve különösen magas a roma lakosok aránya. A heterogenitásból fakadó előnyök és hátrányok igazi kihívást jelentenek az itt élő és dolgozó értelmiségiek számára. A szakirány ezen helyi sajátosságokat figyelembe véve nagy hangsúlyt fektet a romák történelmi, életmódbeli, kulturális sajátosságainak bemutatására illetve a többség és kisebbség együttélése lehetséges formáinak tárgyalására.
Ismeretkörök: A kisebbségszociológia tárgya, módszerei A kisebbség-többség viszonyának lehetséges társadalomkutatási módszerei A hazai cigányság története, helyzete, lehetőségei A cigányság helyzete Európában A nemi, szexuális, egészségi állapot szerinti, életmódbeli tényezők alapján kisebbségekhez tartozók helyzetének szociológiai paraméterek mentén történő bemutatása Kisebbségi lét, marginalizáció szociálpszichológiája Kisebbség-többség viszonyára vonatkozó elméletek Nemzeti kisebbségek A kultúra szociológiája Kisebbségi jogok, kisebbségvédelmi rendszerek Kompetenciák: a kisebbségszociológia releváns elméleti ismereteinek professzionális szintű alkalmazása - különös tekintettel a romák társadalmi helyzetére kisebbségszociológiai kutatások tervezése, irányítása és szervezése önálló és csoportos kutatómunka végzése kisebbségszociológiai témában a kurzusok során tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazása a kutatási eredmények interpretálása, ill. a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítése kisebbségszociológiai témában szakmai tanácsadás, döntések előkészítése a szakirány témájában elméleti és gyakorlati kutatómunka, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzése új, a kisebbség-többség viszonyát, a kisebbségek helyzetét érintő problémák, jelenségek feldolgozása integrált szociológiai és kisebbségszociológiai ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok területén önállóság, nyitottság, megegyezésre és megértésre irányuló kommunikáció, kreativitás, érzékenység, empátia, felelősségvállalás, döntéshozatali képesség
4
III. 2. Kommunikáció és médiaszociológiai szakirány A szakirány célja: Mindinkább információra és annak megjelenítésére épülő világunk közegében különös jelentőségre tett szert a kommunikatív emberi érintkezések és az információs médiumok megértése és kezelése. A szakirány ezt a szempontot figyelembe véve megismerteti a hallgatókat társadalomtudományi, illetve szociológiai szempontból releváns kommunikációelméletekkel és -modellekkel – a vizuális és egyéb kommunikatív tartalmakat mint a társadalomkutató számára fontos információforrásokat, információhordozókat, illetve kordokumentumokat kezelve. A hagyományos módszertanoktatás szemléletmódját kiegészítendő, a szakirány keretein belül részletesen tárgyaljuk a képi és egyéb vizuális dokumentálás eszközeit és módszereit, illetve ezeknek mint dokumentatív jelleggel bíró anyagoknak a használati lehetőségeit szociológiai kutatásokban. Célunk az, hogy olyan szociológusokat, illetve társadalomkutatókat képezzünk, akik a különféle médiumokat kreatív módon képesek használni és felhasználni kutatásaik során. A szakirány keretein belül részletesen tárgyalásra kerül média és társadalom kapcsolata, egymásra hatása, a különféle kommunikáció- és kultúraelméletek, a médiaszabályozás és a médiaetika kérdései, a filmkészítés, hírszerkesztés és újságírás módszerei. A kurzusok során hangsúlyt helyezünk a kultúraközi kommunikáció jellegzetességeinek feltárására és bemutatására, illetve az esélyegyenlőség, és az egyenlő bánásmód mellett az egymás megértésére és megegyezésre irányuló kommunikáció gyakorlati jelentőségére. Ismeretkörök: Kommunikáció és interkulturális kommunikáció A média és társadalom kapcsolata Társadalmi folyamatok és jelenségek mozgóképes ábrázolása (filmek, dokumentumfilmek) Nyelv, nyelvezet és társadalom A kultúra és modernizáció elméletei Médiakutatások, médiakutatási módszerek Médiaszabályozás, etikai kérdések a médiában Sajtótörténet, sajtóelemzés Hírszerkesztés, újságírás Kompetenciák: dokumentatív jelleggel bíró vizuális és hanganyagok elemzése, létrehozása, kezelése a kommunikációelmélet és a médiaszociológia releváns ismereteinek professzionális szintű alkalmazása kommunikáció- és médiaszociológiai témában kutatások tervezése, irányítása és szervezése önálló és a csoportkeretek közt történő kutatómunka végzése kommunikáció- és médiaszociológiai témában a kurzusok során tanult kvalitatív és kvantitatív kutatási technikák gyakorlatban történő problémamegoldó alkalmazása
5
a kutatási eredmények interpretálása, ill. a szakmai tudás nyilvánosság előtti szakszerű megjelenítése kommunikáció- és médiaszociológiai témában szakmai tanácsadás, döntések előkészítése a szakirány témájában elméleti és gyakorlati kutatómunka, valamint innovatív fejlesztési feladatok elvégzése integrált szociológiai és kommunikáció- és médiaszociológiai ismeretek széles körű alkalmazására a társadalomtudományok területén önállóság, nyitottság, megegyezésre és megértésre irányuló kommunikáció, kreativitás, érzékenység, empátia, felelősségvállalás, döntéshozatali képesség
A mesterképzésbe való felvétel feltételei: A, A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: szociológia, társadalmi tanulmányok alapképzési szakok. B, Meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető szakok: történelem, nemzetközi tanulmányok, politológia, szociális munka, szociálpedagógia, informatikus könyvtáros, kommunikációés médiatudomány, kulturális antropológia, alkalmazott közgazdaságtan, gazdaságelemzés, közszolgálati, gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, emberi erőforrások, nemzetközi gazdálkodás, pénzügy és számvitel, turizmus-vendéglátás, üzleti szakoktató alapképzési szakok, jogász egységes, osztatlan szak. Ezen diplomák esetén a hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen 20 kredit a szociológia és társadalomtudományi ismeretkörökből. C, A bemenethez meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény Kreditátviteli Bizottsága elfogad. A hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek – felsőoktatási törvényben meghatározott – összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben: – társadalomtudományi alapismeretek: szociológia, pszichológia, filozófia, történelemtudomány, antropológia, politológia; – gazdasági és jogi ismeretek: közgazdaságtan, vállalat-gazdaságtan, környezetvédelem, jogtudomány; – kommunikációs, kulturális, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek; – szakmai ismeretek: szociológiai, társadalomtudományi kutatás módszertan A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint meg kell szerezni. A „B” és „C” pontban megjelölt diplomák esetében kreditelismertetésre van szükség. A felvétel feltételéül meghatározott kreditek elismertetését a szociológia szakos Kreditátvételi Bizottságtól kell kérelmezni. A kérelemhez egy erre a célra szolgáló űrlapot kell kitölteni. A KKK-ban meghatározott esetekben a Kreditátvételi Bizottság
6
határozatban rendelkezik a hiányzó kreditek párhuzamos tanulmányokkal történő megszerzésének feltételéről. A felvételi eljárásról: A képzésre szóbeli felvételi eljárás keretében lehet bekerülni. A felvételi eljárás keretében maximum 100 pont szerezhető. A felvételi vizsga anyaga: A következő három könyv egyikéből a felvételiző szabadon választhat egy fejezetet, amelyről a szóbeli felvételi vizsgán beszámol. Andorka, Rudolf (2006): Bevezetés a szociológiába. Budapest, Osiris kiadó. Earl, Babbie: (2003): A társadalomtudományi kutatás gyakorlata. Hatodik kiadás, Budapest, Balassi kiadó. Giddens, Anthony (1997): Szociológia. Budapest, Osiris kiadó.
A felvételi pontok számítása: - A szóbeli vizsgán maximum 90 pont szerezhető. A szóbeli felvételin szerezhető pontszámok: a kötelező irodalom alapos és értő ismerete (40 pont), a társadalomtudomány módszereiben való jártasság (30 pont), általános műveltség (20 pont). - Többletpontként maximum 10 pont adható. Többletpontok: Maximum 10 többletpont szerezhető az alábbi jogcímek szerint: hátrányos helyzetű jelentkező: 4 pont, halmozottan hátrányos helyzetű: 8 pont, fogyatékossággal élő jelentkező: 8 pont, gyermekét gondozó: 8 pont, középfokú nyelvvizsgával rendelkező: 7 pont, felsőfokú nyelvvizsgával rendelkező: 10 pont OTDK 1-3. hely: 3 pont OTDK különdíj: 1 pont
A képzésről illetve a felvételi eljárásról érdeklődni lehet: Miskolci Egyetem, Bölcsészettudományi Kar Szociológiai Intézet Kapcsolattartó személy: Dr. Szabó-Tóth Kinga Telefonszám: 06-20-980-6243 +46-565111/2184-es mellék email:
[email protected]
7
