Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának Polgármesteri Hivatala JEGYZŐJE ____________________________ 1239 Budapest, Grassalkovich u. 162.
KÉPVISELŐ-TESTÜLETI ELŐTERJESZTÉS
Tájékoztató a SORTE szerződések jogi felülvizsgálatáról
Előterjesztő:
Szimoncsikné dr. Laza Margit jegyző
Az előterjesztést készítette:
Szimoncsikné dr. Laza Margit jegyző dr. László Jenő ügyvéd dr. Dániel Károly jogtanácsos
Az előterjesztés előzetesen egyeztetve:
dr. Mitták Tünde
Az előterjesztést megtárgyalja:
Oktatási, Közművelődési, Ifjúsági és Sport Bizottság Jogi és Ügyrendi Bizottság Gazdasági és Közbeszerzési Bizottság
Testületi ülés időpontja:
2011.december 6.
Ellenjegyzők:
Vittmanné Gerencsér Judit Szervezési és Ügyviteli osztályvezető
Törvényességi szempontból ellenőrizte:
Tisztelt Képviselő-testület! A 679/2011 (XI.8.) Ök. számú határozattal a Tisztelt Képviselő-testület az alábbiakról döntött: „ A Képviselő-testület úgy dönt, hogy a Polgármesteri Hivatal vizsgálja meg, hogy a SORTE-vel kötött szerződések jogszerűek-e?” A rendelkezésemre álló iratanyagok alapján Önkormányzatunk és a SORTE között létrejött 4 szerződés vizsgálatát végeztük el. I.
II. III.
IV.
Az 1999. február 25-n kelt megállapodás a sportpálya tekintetében jött létre, és annak használatára, üzemeltetésére, fenntartására és karbantartására irányul azzal, hogy mindehhez az Önkormányzat az adott évi költségvetésében meghatározott összeggel hozzájárul. Az 1999. április hónapban létrejött „Bérleti szerződés” alapján a SORTE bérbe veszi, az Önkormányzat pedig bérbe adja a Haraszti út 26. szám alatti sportpályát. 2002. 07. 01-n kelt megállapodás tekintetében nem lelhető fel Képviselő-testületi felhatalmazás. A megállapodás a SORTE-nek juttatott közpénznek a Soroksár Sport Kft-nek történő továbbadására ad felhatalmazást. A 2010. május 13-n létrejött feladat-ellátási megállapodás a Sportcsarnok üzemeltetésére ad felhatalmazást a SORTE részére, amelyhez az Önkormányzat költségvetési támogatást biztosíthat.
A szerződésekkel kapcsolatos megállapítások: 1. Az. I. sz. megállapodást nem előzte meg Képviselő-testületi döntés. A megállapodásban hivatkozott határozatszámok (558/1995. (X.17.), 116/1997. (III.25.) nem a Soroksári Torna Egyesületre (SORTE), hanem a Soroksári Testedző Egyletre (STE) vonatkoznak: 116/1997. (III.25.) Ök. sz. határozat az Önkormányzat I. egyetért a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzata és a Soroksári Testedző Egylet közötti szerződés módosításával úgy, hogy a szerződés 11. pontja kiegészül az alábbiakkal: "melyhez a Bérbeadó az éves költségvetésében meghatározott összeggel hozzájárulhat". II. felhatalmazza a Polgármestert a szerződés módosítására. Határidő: 1997. május 31. Felelős: Geiger Ferenc polgármester 558/1995.(X.17.)Ök. sz. határozat Az Önkormányzat I. 1995. október 1-től határozatlan időre térítésmentesen a Soroksári Testedző Egylet használatába adja a Haraszti út 26. sz. alatti sportlétesítményt. II. utasítja a polgármestert a megállapodás megkötésére a Soroksári Testedző Egylet vezetésével a Haraszti út 26. sz. alatti sportlétesítmény használatára, a kijavított tervezet szerint. /A kijavított megállapodás-tervezet a határozat mellékletét képezi./ Határidő: 1995. október 25. Felelős: Geiger Ferenc polgármester
2. A II. sz. szerződés a Képviselő-testület 139/1999. (III.30.) sz. határozatának felhatalmazásán alapul: 139/1999.(III.30.) Ök. sz. határozat Az Önkormányzat I. bérleti szerződést köt a Soroksári Torna Egyesülettel a Budapest Főváros XXIII. kerület Soroksár Önkormányzatának tulajdonát képező sportlétesítményre (1239 Budapest, Haraszti út 26.) a mellékelt szerződés alapján.
II. felkéri a Polgármestert a Soroksári Torna Egyesület cégbírósági bejegyzését követően a szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 1999. április 30. Felelős: Geiger Ferenc polgármester
3. A SORTE az I.-II-III. sz. megállapodások keletkezése idejében nem létező jogi személy, hiszen jogerős bírósági bejegyzésére a Fővárosi Bíróságon 2004. 02. 16-n került sor. Az 1959. évi IV. tv. (Ptk.) 62.§ (2) bekezdése és az 1989. évi II. tv. 4. §a alapján az egyesület csakis a bírósági nyilvántartással jöhet létre. A Ptk. 28.§ (3) bekezdése szerint a társadalmi szervezet jogi személy. A (4) bekezdés értelmében a jogi személy jogképes. Tekintettel arra, hogy a Ptk. 62.§ (2) bekezdése szerint az egyesület bírósági nyilvántartással jön létre, és a Gt. szabályaitól eltérően „előtársaságként” nem működhet, kizárólag a nyilvántartásba vétellel válik jogképessé, azaz a bejegyzést követően köthet szerződést. Jogdogmatikai szempontból a szerződéseket „hiányosságukat” tekintve alapvetően három csoportra lehet osztani: érvénytelen szerződés (semmis, vagy megtámadható), hatálytalan szerződés, és a nem létező szerződés. Akkor érvénytelen a szerződés, ha törvényben meghatározott ok (akarati hiba, jognyilatkozat hibája, joghatás hibája) miatt nem alkalmas a kívánt joghatás kiváltására. Hatálytalanságról akkor beszélhetünk, ha érvényes a szerződés, de valamely okból nem fűződik hozzá joghatás (pl. felfüggesztő feltétel, bontó feltétel). Álláspontunk szerint a hivatkozott, az Önkormányzat és a SORTE között megkötött szerződések nem létező szerződések, mivel olyan „személy” kötötte, melynek személyisége a szerződéskötéskor létre sem jött, azaz jogképességgel sem rendelkezett, vagyis jogokat nem szerezhetett, kötelezettségeket nem vállalhatott. A Ptk. 205.§-a szerint a „szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre”. Jelen szerződések tekintetében „felek” hiányában a szerződés létre sem jött (BH 1998. 75.), tehát jogilag nem létező szerződésekről beszélhetünk Amennyiben elfogadnánk azt a tételt, hogy létező szerződésekről beszélünk, ez esetben a szerződések a Ptk. 200.§ (2) bekezdése értelmében semmisek. A Ptk. hivatkozott bekezdése kimondja, hogy semmis az a szerződés, amely jogszabályba ütközik. A Ptk. 685.§ a) pontja szerint a 200.§ (2) bekezdést valamennyi jogszabály tekintetében alkalmazni kell. Az 1987. évi XI. tv. (a szerződések megkötésekor hatályban volt) 1.§ (1) f) pontja értelmében az önkormányzati rendelet jogszabály. Tekintettel arra, hogy az I., III. számú szerződések megkötését megelőzően a Képviselőtestület az SZMSZ-ben foglaltakkal ellentétben az Ötv. 8.§-ban szabályozott feladatátadásról a SORTE tekintetében nem döntött, a szerződés semmis. A semmisséget megalapozza a 2/1997. (I.31.) sz. rendelet 12.§-ba ütköző „ingyenes bérlet” konstrukciója is. A II. sz. szerződés esetében azonban kérdéses lehet, hogy a szerződés 15. pontja, amely az Egyesület bejegyzéséhez kötötte a hatályba lépést hogyan értékelhető. Álláspontom szerint azonban a szerződés aláírására Kolosi Ferenc 1999 évben nem volt jogosult. 4. Amennyiben létezőnek tekintjük a szerződéseket, és nem hivatkozunk semmisségre, úgy az 1999. február 25-i szerződést a Képviselőtestület a szerződésben foglalt felhatalmazás alapján felmondhatja (a szerződésben nem túl helyesen „visszavonhatja”, amely tartalmában felmondási jogot jelent). A SORTE
részéről a támogatás Soroksár Sport Kft-nek történő továbbadása álláspontom szerint ellentétes az Áht. 108.§-ban foglaltakkal. 5. A II. sz. szerződés elnevezése bérleti szerződés, azonban jellegét tekintve „más” használati szerződés. A bérleti szerződés törvényi feltétele ugyanis a bérleti díj megfizetése, az un. „ingyen bérlet” a hatályos jogszabályok alapján nem ismert. Ptk. 423. § „Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.”
Bérleti szerződésről tehát csakis akkor beszélhetünk, ha a használat átadása visszterhes szerződéssel történik, amennyiben nem erre kerül sor, úgy a szerződés nem tekinthető bérleti szerződésnek. Álláspontunk szerint a szóban forgó szerződés tartalma alapján vegyes típusú szerződés, amely tartalmaz ingyenes használatba adási, üzemeltetési elemeket, feladat-ellátási elemeket, és támogatási elemeket. Ingyenes használat: ellentétes az Áht., valamint a helyi rendelet szabályaival: Áht. 108. § 108. § (1) Az államháztartás alrendszeréhez kapcsolódó - a költségvetési törvényben, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó kormányrendeletben, illetőleg a helyi önkormányzatoknál a helyi önkormányzat rendeletében, valamint a helyi kisebbségi önkormányzat határozatában meghatározott értékhatár feletti - vagyont értékesíteni, az állami tulajdonban lévő vagyon feletti vagyonkezelés jogát, a vagyon használatát, illetve a hasznosítás jogát átengedni - ha törvény kivételt nem tesz - csak nyilvános, (indokolt esetben zártkörű) versenytárgyalás útján, a legjobb ajánlatot tevő részére lehet. Nem vonatkozik ez a rendelkezés az értékesítési célt szolgáló dolgokra, illetve a szokásos kereskedelmi kapcsolatokra, továbbá a kincstári vagyon esetében a vagyonkezelés körében történő bérbeadásra. (2) Az államháztartás alrendszereihez kapcsolódó vagyont ingyenesen átruházni, továbbá az államháztartás alrendszereinek követeléseiről lemondani csak törvényben, a helyi önkormányzatnál, a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott módon és esetekben lehet.
Budapest Főváros XXIII. Kerület Soroksár Önkormányzatának 2/1997. (I.31.) sz. rendelete az önkormányzat vagyonáról és vagyontárgyak feletti jog gyakorlásáról1 kimondta: 12. § Az önkormányzati vagyon tulajdonjogát, illetve használatát – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – ingyenesen ajándékozás, közérdekű kötelezettségvállalás, közalapítvány javára alapítványrendelés és alapítványi hozzájárulás címén lehet átengedni.”
A szóban forgó szerződés fenti jogosultsági körökbe sem sorolható be, így az ingyenes használatba adás – a fentebb hivatkozott semmisség figyelmen kívül hagyása esetén is - jogalap nélkül történt. Feladatellátás és támogatás: A szerződés értelmében a Bérlő köteles színvonalas sporteseményeket és rendezvényeket tartani. Ez ténylegesen szolgáltatás nyújtását jelenti, amit a szerződés értelmében a SORTE ingyenesen köteles szolgáltatni, miközben valamennyi üzleti tevékenységéről köteles a Bérlő beszámolni (9.c.pont). Az ingatlan fenntartásával, karbantartásával kapcsolatos valamennyi költséghez, adóhoz és közteherhez az Önkormányzat az éves költségvetésében hozzájárulhat. Ugyanilyen tartalmú finanszírozást foglal magába az I. sz. megállapodás is. 6. A IV. szerződés esetében a SORTE jogi személyisége fennállt, azonban a szerződés más okból semmis, összeférhetetlenségi probléma lép fel az 2007. évi CLXXXI tv. (közpénztörvény) alapján. A közpénztörvény szerint: 6. § (1) Nem indulhat pályázóként, és nem részesülhet támogatásban a) aki a pályázati eljárásban döntés-előkészítőként közreműködő vagy döntéshozó, b) a kizárt közjogi tisztségviselő, c) az a)-b) pont alá tartozó személy közeli hozzátartozója, d) az a)-c) pontban megjelölt személy tulajdonában álló gazdasági társaság,
1
a rendelet hatályon kívül van
e) olyan gazdasági társaság, alapítvány, társadalmi szervezet, egyház vagy szakszervezet, illetve ezek önálló jogi személyiséggel rendelkező olyan szervezeti egysége, amelyben az a)-c) pont alá tartozó személy vezető tisztségviselő, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet, az egyház vagy a szakszervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, (…)
Dr. Kolosi Ferenc a SORTE vezető tisztségviselője, önkormányzati képviselő, a döntéshozásban részt vett. Ez az összeférhetetlenség kógens szabály, eltérni tőle nem lehet, azaz a Képviselő-testületnek nincs törvényi lehetősége arra, hogy a képviselőt esetleg kizárja a döntéshozatalból, és ily módon juttasson támogatást a szervezetnek. A SORTE ex lege kizárt a támogatásból mindaddig, amíg a 6. § ban foglalt feltételek fennállnak. 2. § c) döntéshozó: az a természetes személy, aki ca) feladat- és hatásköre alapján a támogatási döntés meghozatalára jogosult, vagy az erre jogosult szerv vezetője vagy testület tagja,
A törvény 15. §. (1) bekezdés kimondja: „Ha a döntést hozó szerv vagy személy az összeférhetetlenség fennállása ellenére a pályázatot nem zárja ki és a pályázatot támogatásban részesíti, az e döntés alapján kötött szerződés semmis. A folyósított támogatást a kedvezményezett egy összegben, a folyósítás és a visszafizetés időpontja közötti időszakra eső, az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott késedelmi pótlékkal azonos mértékű kamattal növelten köteles visszatéríteni. (2) Az érvénytelenség megállapítását a döntéshozatalt követő két éven belül, írásban bárki kezdeményezheti. A kezdeményezést a döntést hozó szerv vezetőjéhez vagy a döntést hozó személyhez kell benyújtani. (3) A döntést hozó szerv vezetője vagy a döntést hozó személy a kezdeményezésről annak kézhezvételétől számított 15 napon belül határozattal dönt. (4) A döntéshozatalt követő hat hónapon túl, illetve a pályázatban foglaltak megvalósítását követően az (1) bekezdésben foglalt jogkövetkezmény nem alkalmazható.
A szerződést megelőzte Képviselő-testületi döntés: 233/2010. (IV. 13.) Ök. sz. határozat A Képviselő-testület I. úgy határoz, hogy a Szabadidő-, Kulturális- és Sportcentrumot 2010. május 1-jétől 5 évre, 2015. április 30-áig a diák- és tömegsport, utánpótlás nevelés, a szabadidő hasznos eltöltése feladatok ellátására a Soroksári Torna Egyesülettel kötendő feladat- átadási megállapodással kívánja működtetni. II. felkéri a Polgármestert a döntés végrehajtásához szükséges intézkedések megtételére. Határidő: 2010. április 30. Felelős: Geiger Ferenc polgármester
Összességében megállapítható tehát, hogy a SORTE és az Önkormányzat között létrejött fenti szerződések jogsértőek. Fenti megállapítások csak generális jogi véleménynek tekintendők, a teljesség igénye nélkül. Az egyes szerződések tartalmi elemei között is több jogilag aggályos rendelkezés található, illetőleg tisztázatlanok maradtak egyes kérdésekben a felek jogai és kötelezettségei. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásul vételét. Budapest, 2011. november 22.
Szimoncsikné dr. Laza Margit
dr. László Jenő
dr. Dániel Károly
