TÁJÉKOZTATÓ a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők évi választásáról

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 135.

TÁJÉKOZTATÓ a pártok és független jelöltek részére az országgyűlési képviselők 2006. évi választásáról

Budapest, 2006.

A „Választási füzetek” című sorozat szerkesztője: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetője

Szerzők: Dr. Berta Zsolt Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Farkas Lajos Dr. Luczai Zsuzsanna Dr. Mándi Ilona Dr. Mucsi Tamás Dr. Szegedi Krisztián

Szerkesztette: Rytkó Emília

ISSN: 1216-5530

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ.................................................................................................................7 1. A választások jogi háttere és a választási rendszer felépítése ................................9 1.1. Az országgyűlési választások szabályait tartalmazó joganyag:............................9 1.2. A választójog .....................................................................................................9 1.3. Az országgyűlési választási rendszer ..................................................................9 1.3.1. A választókerületek ...................................................................................10 1.3.2. A jelöltállítás és listaállítás.......................................................................10 1.3.3. A választási küszöb ...................................................................................11 1.3.4. Az eredmény megállapítása és a mandátumkiosztás ..................................11 2. A választók nyilvántartása ....................................................................................13 2.1. Névjegyzék ......................................................................................................13 2.2. Igazolás............................................................................................................13 2.3. Külképviseleti névjegyzék................................................................................13 2.4. Jogorvoslat.......................................................................................................13 3. Kampány................................................................................................................15 3.1. A választási kampány.......................................................................................15 3.2. Közvélemény-kutatás .......................................................................................15 3.3. Adatok igénylése a kampányhoz ......................................................................15 3.4. A választási kampány eszközei.........................................................................16 3.4.1. A választási plakát ....................................................................................16 3.4.2. Gyűlés ......................................................................................................17 3.4.3. Rádió- és televízió-közvetítés ....................................................................17 3.5. Kampánycsend.................................................................................................17 3.6. Jogorvoslat a médiatevékenységgel kapcsolatban .............................................18 4. Az országgyűlési választási kampány pénzügyi háttere.......................................21 4.1. Költségvetési támogatás a választási kampányhoz............................................21 4.2. A pártok saját és egyéb pénzeszközeinek felhasználása a választási kampányban ..................................................................................................22

3

5. A jelöltállítással, a pártok, jelöltek és listák bejelentésével kapcsolatos tudnivalók ..................................................................................................................23 5.1. A jelölő szervezet (párt) bejelentése .................................................................23 5.2. Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése...............................23 5.3. A területi (megyei/fővárosi) pártlista és jelöltjei bejelentése .............................24 5.4. Országos pártlisták és jelöltjeinek bejelentése...................................................25 5.5. A listák kapcsolása...........................................................................................26 5.6. Jogorvoslat.......................................................................................................26 6. Új elemek a szavazás lebonyolításában.................................................................69 6.1. Szavazás belföldön...........................................................................................69 6.1.1. A szavazóhelyiség és annak felszereltsége .................................................69 6.2. Szavazás külföldön...........................................................................................69 6.2.1. A külképviseleti megfigyelő .......................................................................69 6.2.2. A külképviseleti névjegyzék és a szavazólapok képének kijuttatása a külképviseletre....................................................................................................70 6.2.3. A szavazás ideje ........................................................................................70 6.2.4. A szavazás menete.....................................................................................70 6.2.5. A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése és továbbítása ......................71 7. Új elemek a választás eredményének megállapítása során ..................................73 7.1. A választás szavazóköri eredménye..................................................................73 7.2. Jogorvoslat a választókerületi eredmény ellen ..................................................74 8. Új elemek a választási szervekre vonatkozó törvényi szabályozásban ................75 8.1. A választási bizottságok ...................................................................................75 8.1.1. Delegálás a választási bizottságokba ........................................................75 8.1.2. A választási bizottság működése................................................................75 8.2. A külképviseleti választási iroda.......................................................................76 9. Jogorvoslatok.........................................................................................................81 9.1. A jogorvoslatok fajtái.......................................................................................81 9.1.1. A kifogás benyújtása és elbírálása ............................................................81 9.1.2. A fellebbezés benyújtása és elbírálása.......................................................83 9.1.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem........................................................84 9.2. A határozatok közlése, kézbesítése és nyilvánosságra hozatala .........................85 4

9.3. Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán................85 10. Választás -Informatikai ismertető.......................................................................87 10.1. A körzetesítő, névjegyzék-készítő, valamint a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását kezelő rendszer...................................................88 10.2. A jelöltajánlást ellenőrző rendszer..................................................................88 10.3. A választás előkészítő rendszer és a nyomdai adatküldést és fogadást támogató rendszer..........................................................................................88 10.4. Külképviseleti névjegyzék összeállítását támogató rendszer ...........................89 10.5. Az előzetes szavazatösszesítő rendszer...........................................................89 10.6. Az eredmények megállapítását támogató rendszer ..........................................90 10.7. A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer..................................90 10.8. A fő választási folyamatok és az informatikai infrastruktúra...........................90 10.9. A tájékoztató rendszerek ................................................................................91 10.9.1. Internetes Információs Rendszer .............................................................91 10.9.2. Közszolgálati televíziók...........................................................................93 10.9.3. Kiadványok.............................................................................................93 10.10. Minőségellenőrzés........................................................................................93 11. A 2006. április 9-re kitűzött választás naptár szerinti határidői és határnapjai ................................................................................................................95

5

6

BEVEZETŐ

A magyar választópolgárok 2006 tavaszán ismételten általános országgyűlési képviselőválasztásokon járulnak az urnákhoz. Az elmúlt másfél évtizedben a választás lebonyolítását meghatározó szabályok folyamatos változáson mentek keresztül. Első ilyen jelentős lépés a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (továbbiakban: Ve.) megalkotása volt. Az elmúlt évek szakmai tapasztalati alapján került sor ez év tavaszán a Ve. átfogó felülvizsgálatára, melynek eredményeképpen elfogadásra került a választási eljárásról szóló törvény módosításáról szóló 2005. évi LXXXI. törvény. A jogszabályváltozásnak köszönhetően többek között egyértelműbbé vált a választási bizottságok feladat- és hatáskörének meghatározása, a külföldön történő szavazás szabályai beépültek a törvénybe, módosultak a választási bizottság határozatával kapcsolatos szabályok, de gyökeres változás történt a jogorvoslat intézményével kapcsolatosan is. A jogszabály szerkezetében bekövetkezett változtatások remélhetőleg átláthatóbbá tették azt, ezáltal sokkal egyszerűbbé téve a törvényben való eligazodást. A választáson indulni kívánó minden jelölt és jelölő szervezet szíves figyelmébe ajánljuk a kiadványban foglaltakat, melyből átfogó ismereteket szerezhetnek a hatályos választójogi szabályozásról. A sikeres választások lebonyolítása érdekében elengedhetetlenül szükséges, hogy a választások résztvevői az alkalmazandó jogszabályok tekintetében felkészültek legyenek. A választási irodák készséggel állnak a jelöltek, jelölő szervezetek rendelkezésére.

Budapest, 2006. január Országos Választási Iroda

7

BM KH

Belügyminisztérium Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala

HVB

helyi választási bizottság

HVI

helyi választási iroda

NESZA

választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása

OEVI

országgyűlési egyéni választókerület székhelyén működő helyi választási iroda

OEVK

országgyűlési egyéni választókerület

OVB

Országos Választási Bizottság

OVI

Országos Választási Iroda

SZSZB

szavazatszámláló bizottság

TVB

területi választási bizottság

TVI

területi választási iroda

Ve.

A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény

VER

választást előkészítő rendszer

VISZ

Választási Információs Szolgálat

Vjt.

az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1989. évi XXXIV. törvény

8

1. A VÁLASZTÁSOK JOGI HÁTTERE ÉS A VÁLASZTÁSI RENDSZER FELÉPÍTÉSE

1.1. Az országgyűlési választások szabályait tartalmazó joganyag: 1. 1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról, amely megfogalmazza a népképviseleti demokrácia alapelvét, szabályozza a választójogosultság feltételeit, mint alapvető politikai jogot, meghatározza a választások alapelveit, és a választás kiírásának legalapvetőbb szabályait. 2. 1989. évi XXXIV. törvény az országgyűlési képviselők választásáról (Vjt.), amely a választások anyagi jogi szabályait tartalmazza, meghatározva a választási rendszer felépítését, elemeit, a mandátumkiosztás módját és az eredmény megállapításának szabályait, valamint rendelkezést tartalmaz az időközi országgyűlési választás megtartására vonatkozóan. 3. 1997. évi C. törvény a választási eljárásról (Ve.), amely a választási eljárási jogi elemeinek szabályait rögzíti. 4. 2/1990. (I. 11.) MT rendelet az választókerületek megállapításáról

országgyűlési egyéni és

területi

5. 60/2005. (XII. 21.) BM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról 6. 3/2006. (I. 19.) BM rendelet a 2006. évi országgyűlési képviselő-választás határidőinek és határnapjainak megállapításáról 1.2. A választójog Az országgyűlési képviselők választásán választó és választható, aki magyar állampolgár, nagykorú, és magyarországi lakóhellyel rendelkezik. Nincsen választójoga annak, aki: a. jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alatt áll, b. jogerős bírósági ítélet alapján a közügyek gyakorlásától eltiltás alatt áll, c. szabadságvesztés büntetését tölti, d. büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 1.3. Az országgyűlési választási rendszer Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással választják.

9

A választáson csak pártok, azaz olyan társadalmi szervezetek indulhatnak, amelyek megfelelnek a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseinek. Az országgyűlési képviselők választása során 176 képviselőt egyéni választókerületben választanak meg, a 20 területi választókerületben 152, az országos listáról pedig 58 mandátum kerül betöltésre. 1.3.1. A választókerületek Egyéni választókerületek Az egyéni választókerületek beosztását a 2/1990. (I. 11.) MT rendelet szabályozza. Az Alkotmánybíróság 22/2005. (VI. 17.) határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy 2007. június 30-ig végezze el a választókerületi rendszer korrekcióját. Az Alkotmánybíróság azt is megállapította, hogy a jelenlegi szabályozás szerinti választókerületi beosztás nem veszélyezteti a 2006. évi országgyűlési választás alkotmányosságát. Területi választókerületek A területi választókerületeket az ország 19 megyéje és a főváros alkotják. A területi választókerületben lévő egyéni választókerületek számát és az ott megszerezhető területi listás mandátumok számát a Vjt. melléklete tartalmazza. 1.3.2. A jelöltállítás és listaállítás Jelöltállítás egyéni választókerületben Jelöltként pártjelöltek, és független jelöltek is megmérettethetik magukat a választásokon. Jelöltet két vagy több párt közösen is állíthat. Az egyéni választókerületi jelöltséghez a törvény szerint legalább 750, a választókerületben lakó választópolgár ajánlása szükséges. Területi lista állítása Az a párt állíthat területi listát, amely a területi választókerületben az egyéni választókerületek egynegyedében, de legalább 2 egyéni választókerületben jelöltet állított. A pártok közös egyéni választókerületi jelölés alapján közös területi listát állíthatnak. A közös és önálló területi listák kapcsolhatók (listakapcsolás). Országos lista Országos listát az a párt állíthat, amely legalább 7 területi választókerületben állított listát. Közös területi listák alapján közös országos lista állítható, és önálló vagy közös országos listák is kapcsolhatók.

10

Területi és országos listán háromszor annyi jelölt állítható, mint az adott listán megszerezhető mandátumok száma. Ugyanaz a személy egyidejűleg egy egyéni választókerületben, egy területi listán és az országos listán lehet jelölt. Amennyiben az egyéni választókerületben mandátumot szerez, őt a területi listáról, illetőleg az országos listáról törölni kell. Ha a mandátumot a területi listán szerzi a jelölt, nevét az országos listáról törölni kell. 1.3.3. A választási küszöb Azok a pártok, melyeknek területi listáira leadott érvényes szavazatok száma nem éri el a területi listákra leadott összes érvényes szavazat 5%-át, nem kaphatnak mandátumot sem a területi listáról, sem pedig az országos listáról. 1.3.4. Az eredmény megállapítása és a mandátumkiosztás 1.3.4.1. Egyéni választókerület: Az egyéni választókerületben az első választási fordulóban az a jelölt lesz az országgyűlési képviselő, aki megkapta az érvényes szavazatoknak több mint a felét, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint a fele szavazott. Második fordulót kell tartani az egyéni választókerületben ha: − A szavazáson részt vett választópolgárok száma nem haladta meg a választókerület választójogosultjai számának 50%-át (érvénytelen forduló). − Egyik jelölt sem szerezte meg az érvényes szavazatok több mint felét (eredménytelen forduló). A második fordulóban indulhatnak: − Az első forduló érvénytelensége esetén minden jelölt, aki az első fordulóban indult. − Az első forduló eredménytelensége esetén azok a jelöltek, akik az első fordulóban az érvényes szavazatoknak legalább 15%-át megszerezték, ha nincs legalább 3 ilyen jelölt, akkor az első három legtöbb szavazatot szerzett jelölt. A második fordulóban képviselő az a jelölt lesz, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta, feltéve, hogy a szavazáson a választókerület választópolgárainak több mint az egynegyede szavazott. Amennyiben a választókerületben a választás első vagy második fordulóját azért nem lehetett megtartani, mert nem volt jelölt, vagy a második forduló is érvénytelenül zárult (nem szavazott a választópolgárok legalább egynegyede) időközi választást kell tartani.

11

1.3.4.2. Területi választókerületben A területi választókerületben a pártok listáinak jelöltjei a leadott szavazatok arányában a szavazólapon szereplő sorrendben jutnak mandátumhoz, azonban érvényességi feltétel, hogy az első fordulóban a választópolgároknak több mint a fele voksoljon. Ha a területi választókerületben az első választási forduló érvénytelen, mert a választópolgároknak több mint fele nem járult az urnákhoz, a második választási fordulóban mindazon területi listák indíthatók, amelyek az első fordulóban indultak. A második forduló érvényes, ha 25%-nál több választópolgár szavazott. 1.3.4.3. Az országos lista mandátumainak kiosztása Az egyéni választókerületi jelölt és a területi lista töredékszavazatai felkerülnek a párt által állított országos listára, illetőleg arra a kapcsolt országos listára, amelyben a jelölt, illetőleg listát állító párt részt vesz. A területi választókerületben és az országos listán a mandátum kiosztásának szabályait a Vjt. 4. számú melléklete tartalmazza.

12

2. A VÁLASZTÓK NYILVÁNTARTÁSA

2.1. Névjegyzék A választók névjegyzékét a szavazás napja előtt 60 nappal – nyolc napra – közszemlére kell tenni a polgármesteri hivatalban. A választópolgár névjegyzékbe vételéről a szavazást megelőző 58. napig kap névre szóló értesítést. Az értesítő a szavazás helyét és idejét és a választással kapcsolatos fontos tudnivalókat tartalmazza. A választópolgár az értesítővel együtt kapja kézhez az országgyűlési képviselőjelölt ajánlásához szükséges ajánlószelvényt. A második forduló időpontjára nagykorúvá váló polgárok értesítője eltérő színű, és ők nem kapnak ajánlószelvényt, mivel az ajánlási időszakban még nem rendelkeznek választójoggal. A választás első fordulóját megelőző napot követően a névjegyzéket lakcímváltozás miatt nem lehet módosítani, ezért a második fordulóban a lakcímet változtató választópolgár a korábbi lakóhelye szerinti szavazókörben adhatja le szavazatát. A szavazáshoz az új lakcím bejelentésekor korábbi lakcíméről igazolást kap. 2.2. Igazolás A szavazás napján lakcímétől távol, de Magyarország területén tartózkodó választópolgár igazolással szavazhat. Igazolás - mindkét választási fordulóra - a lakóhely szerinti jegyzőtől csak az első fordulót megelőzően kérhető. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján a szavazást megelőző második napon 16 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy a kérelem a szavazást megelőző ötödik napig megérkezzen a jegyzőhöz. Csak eredeti igazolás használható fel és az igazolással csak a benne feltüntetett településen lehet szavazni. 2.3. Külképviseleti névjegyzék A külföldön tartózkodó választópolgár a Magyar Köztársaság nagykövetségein vagy főkonzulátusain szavazhat. A szavazás feltétele, hogy a választópolgár a magyarországi lakcíme szerinti jegyzőtől a magyarországi szavazást megelőző 23. napig kérje a külképviseleti névjegyzékbe való felvételét. 2.4. Jogorvoslat A névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés, vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt nyújtható be kifogás. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel elutasítása, vagy a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel miatt az erről szóló értesítés kézhezvételétől számított 3 napon belül lehet kifogással élni. A kifogást a jegyzőhöz kell benyújtani. Ha a jegyző a kifogásnak nem ad helyt azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Központi Kerületi Bíróságnak.

13

Névjegyzékkel kapcsolatos jogorvoslat esetén az ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság helytadó döntés esetén elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.

14

3. KAMPÁNY

3.1. A választási kampány A választási kampány a jelöltek, jelölő szervezetek programjának, politikai nézeteinek választókkal történő megismertetését szolgálja. A Ve. a legjellemzőbb (választási plakátok elhelyezése, gyűlések tartása, a média igénybevétele) kampánytevékenységeket szabályozza részletesen. A választási kampány a választás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. 3.2. Közvélemény-kutatás Tilos nyilvánosságra hozni a választásokkal kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét a szavazást megelőző 8. naptól a választás befejezéséig. A szavazás napján folytatott közvélemény-kutatás feltételei: − a válaszadás névtelensége és önkéntessége, − a közvélemény-kutatók nem léphetnek be abba az épületbe, ahol a szavazóhelyiség van, − a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, − csak a szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik. 3.3. Adatok igénylése a kampányhoz A BM Központi Hivatala és a jegyző a jelöltek, jelölő szervezetek kérésére, azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében, a szavazás napja előtti 20. napot követően adatszolgáltatást teljesít. A BM KH a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét valamint lakcímét igény szerint nem, életkor vagy lakcím szerinti csoportosításban adja át. A jegyző a közszemlére tett névjegyzék másolatát – legfeljebb szavazóköri bontásban – biztosítja az igénylőnek. Javasoljuk a jelölteknek, jelölő szervezeteknek, hogy a névjegyzékből történő adatszolgáltatást minél korábban rendeljék meg, így az adatszolgáltató – azaz a BM Központi Hivatal és a jegyző – felkészülhet a szolgáltatás teljesítésére, és azt a törvény szabta határnapot követően azonnal teljesítheti. Ezek az adatok kizárólag a választási kampány céljára használhatók fel. Egyéb célú felhasználásuk, jogosulatlan személynek, szervezetnek, más jelöltnek vagy jelölő szervezetnek történő átadásuk tilos.

15

Az átadott adatokat a szavazás napján meg kell semmisíteni, és erről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát három napon belül át kell adni az adatszolgáltatónak. Az adatszolgáltatások rendjét és a díjtételeket a 10/1998. (II. 20.) BM rendelet határozza meg. 3.4. A választási kampány eszközei 3.4.1. A választási plakát A választási kampány fontos eszköze a plakát. A jelöltek és a jelölő szervezetek a választási kampány végéig engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot. Plakát elhelyezésére a következő korlátozásokkal van lehetőség:


épület falára, kerítésre a tulajdonos, a bérlő hozzájárulásával;




állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával;




egyes középületeken, a közterület meghatározott részén a helyi önkormányzat (fővárosban a fővárosi önkormányzat) műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja plakát elhelyezését;




állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos.

Plakát elhelyezésekor figyelemmel kell lenni arra, hogy az ne fedje más jelölt, jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték. A választási kampányt szolgáló önálló hirdetőberendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A törvény szerint plakátnak minősül a választási falragasz, hirdetés, felirat, vetített kép, zászló, embléma mellett a szórólap is. Ebből kifolyólag a választási kampány végéig a jelölő szervezetek és jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek szórólapot. A sajtóról szóló 1986. évi II. törvény szerint a plakát olyan sajtótermék, amelyen fel kell tüntetni a szerkesztésre és kiadásra vonatkozó legfontosabb adatokat (impresszum). Figyelem! A szórólap ugyan engedély és bejelentés nélkül előállítható, ezzel együtt azonban az impresszumot fel kell tüntetni. Az impresszumban meg kell jelölni: − a kiadó és a kiadásért felelős személy nevét − a sokszorosító szerv megnevezését, a sokszorosításért felelős személy nevét − a sokszorosítás helyét, idejét és a megrendelés sorszámát − a szerkesztésért felelős személy nevét. 16

A sajtótörvényben foglaltak megtartásáért, így az impresszum feltüntetéséért is felelősséggel az alábbiak tartoznak: − a sokszorosító, − a kiadó, − a nyilvános közlést végző, illetőleg az ilyen szerv vezetője, − a szerkesztő. 3.4.2. Gyűlés A választási gyűlések nyilvánosak, azokon a rend fenntartásáról a gyűlés szervezőjének feladata gondoskodni. A gyűlés előzetes bejelentésére nincs szükség. Választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonos feltételek mellett bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampányt folytatni tilos. Ez alól a szabály alól a törvény a kistelepülések számára könnyítésként egyetlen kivételt állapít meg: ha más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre az ötszáznál kevesebb lakosú településen meg lehet tartani a választási gyűlést ilyen épületben is. 3.4.3. Rádió- és televízió-közvetítés A műsorszolgáltatók választási kampányban való részvételére a választási eljárási törvény 44. §-a és 93. §-a mellett a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvényt (a továbbiakban médiatörvény) kell alkalmazni. A kampány ideje alatt a műsorszolgáltatók a jelöltek és jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel tehetnek közzé politikai hirdetést. Azt, hogy az egyes műsorszolgáltatók mely idősávban, milyen terjedelemben stb. közölnek politikai hirdetéseket, a törvény nem szabályozza, a műsorszolgáltatók maguk döntik el, hogyan teremtenek azonos feltételeket az egyes jelöltek, jelölő szervezetek hirdetéseivel kapcsolatban. Politikai hirdetéshez véleményt, értékelő magyarázatot fűzni tilos. Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit a szavazást megelőző 18. naptól legkésőbb a szavazást megelőző 3. napig legalább egyszer ingyenesen közlik. A kampány utolsó napján a műsorszolgáltatók a fentiek szerint ingyenesen közzéteszik a jelöltek, jelölő szervezetek politikai hirdetéseit. 3.5. Kampánycsend A kampánycsend a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig tart, ezen időszak alatt választási kampányt folytatni tilos. A jogintézmény célja, hogy a 17

választópolgárok a szavazást megelőzően befolyástól mentesen végiggondolhassák a kampányt, és a szavazásra kialakíthassák a végső véleményüket. A kampánycsend befolyásolása.

megsértésének

minősül

a

szavazók

választói

akaratának

A törvény meghatározza a legjellemzőbb magatartásokat, amelyek a kampánycsend megsértésének minősülnek: a választópolgárok számára a jelölt vagy a jelölő szervezet által ingyenesen juttatott szolgáltatás így a szavazásra történő szervezett szállítás vagy étel-ital adása, reklámtárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. A felsorolás csak példálózó jellegű, kampánycsend-sértés a jogszabályban esetlegesen meg nem említett, de a választói akarat befolyásolására egyébként alkalmas másfajta magatartással is megvalósítható, éppen ezért fontos hogy a jelöltek és jelölő szervezetek a törvény alapelveinek tiszteletben tartásával folytassák a kampányt. Az Országos Választási Bizottság a 11/1998. (V. 18.) számú állásfoglalása szerint a kampánycsend megsértésének minősül, ha annak beállta után bármely elektronikus vagy írott médium a választással összefüggésbe hozható személyt vagy pártot említ vagy szerepeltet. Ez a követelmény irányadó a korábban felvett programok ismétlésére is. Az adatvédelmi biztos országgyűlési és képviselőjelölt-ajánlással és a választási kampánnyal kapcsolatos 2002. június 20-i ajánlásában az alábbiakat fogalmazza meg: „Az Alkotmány 3. § (2) bekezdése értelmében „a pártok közreműködnek a népakarat kialakításában és kinyilvánításában”. A politikai pátok alkotmányos rendeltetése, hogy sajátos közvetítő szerepet töltsenek be az társadalom és az állam között. Méltányolható törekvésük tehát, hogy e funkciójuk teljesítése érdekében a választópolgárokkal a választási kampány időszakában, valamint azon kívül is kapcsolatba kerülhessenek, illetve kapcsolatot tarthassanak fenn. Ugyanakkor azonban a pártok tevékenysége sem sértheti a választópolgárok személyes adatok védelméhez fűződő jogait, illetve tágabban a magánszféra tiszteletben tartásához fűződő jogait. Méltányolható az állampolgárok azon igénye, hogy a magánéletüktől távol tartsák a kampány keretében és azon kívül is a politikai reklámanyagok bármilyen formában történő kéretlen terjesztését.” 3.6. Jogorvoslat a médiatevékenységgel kapcsolatban A médiakampánnyal kapcsolatos jogorvoslat szabályai megfelelően biztosítják a politikai hirdetésekkel kapcsolatos kifogások hatékony elbírálásának garanciáit. A kifogásnak tartalmaznia kell:

18

–

a jogszabálysértés megjelölését,

–

a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszám megjelölését,

–

a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét), és – amennyiben az lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét,

–

a kifogás benyújtójának választása szerinti faxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és faxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A törvény szabályozza, hogy a kifogást milyen szintű választási bizottság bírálja el, attól függően, mely médiummal szemben éltek jogorvoslattal:


nem országos terjesztésű időszaki lap, helyi műsorszolgáltatás esetében a kiadó, illetve a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes helyi választási bizottság,




körzeti műsorszolgáltatás esetén a műsorszolgáltató székhelye vagy lakcíme szerint illetékes területi választási bizottság,




országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, országos műsorszolgáltatás esetén az Országos Választási Bizottság

jogosult elbírálni a kifogást. Amennyiben a választási bizottság a kifogásnak helyt ad:


megállapítja a jogszabálysértést,




eltiltja a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, illetőleg




a választási eljárást vagy annak jogorvoslati eljárással érintett részét megsemmisíti és megismételteti

Egyidejűleg kötelezheti az időszaki lap szerkesztőségét, a műsorszolgáltatót vagy a hírügynökséget, hogy határozatát vagy annak rendelkező részét tegye közzé. A közzétételnek


napilap, hírügynökség esetében három napon belül,




folyóirat esetében a következő számban azonos módon,




műsorszolgáltató esetében három napon belül a jogsértő közléssel azonos napszakban és azonos számú alkalommal kell megtörténnie.

A médiatörvény 4. §-ban a kiegyensúlyozott tájékoztatással kapcsolatosan meghatározott követelmények megsértése miatt benyújtott panaszokat az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) Panaszbizottsága bírálja el. Az ORTT Panaszbizottsága előtt esetlegesen meginduló jogorvoslati eljárás a választási bizottság előtt folyamatban lévő jogorvoslati eljárást nem befolyásolja. A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete Választási Tartalomszolgáltatási Kódexet adott ki azzal a céllal, hogy a választási kampány során az Egyesület tagjai által nyújtott internetes tartalomszolgáltatás szabályozott keretek között történjék, és mintaként szolgáljon más, az Egyesületben nem tag tartalomszolgáltatók számára. A Választási Tartalomszolgáltatási kódex megtalálható a www.mte.hu internetes oldalon.

19

20

4. AZ ORSZÁGGYŰLÉSI VÁLASZTÁSI KAMPÁNY PÉNZÜGYI HÁTTERE A választási kampány során a jelöltek, jelölő szervezetek politikai nézeteiket, programjaikat népszerűsítik, ismertetik a választópolgárokkal. A jelöltek, jelölő szervezetek a költségvetési támogatáson túl egyéb, saját forrásokból fedezik a választási kampány költségeit. A Ve. 91-92. §-a az esélyegyenlőség elvének érvényesülése mentén szabályozza a költségvetési támogatás felosztását, korlátozza az egyéb források igénybevételének nagyságát, a jelöltek és jelölő szervezetek számára beszámolási és nyilvánosságra hozatali kötelezettséget ír elő a pénzek átlátható felhasználása érdekében, valamint meghatározza az ellenőrzés rendjét. 4.1. Költségvetési támogatás a választási kampányhoz Minden jelölő szervezet, amely a választásokon jelöltet állít, a jelöltállítással arányos központi költségvetési támogatásra jogosult. A független jelöltek a jelölő szervezetek jelöltjeivel azonos mértékű költségvetési támogatásban részesülnek. Az egy jelöltre jutó támogatás meghatározásánál az egyéni választókerületi jelöltek számát, területi listán pártonként a jelöltek, de legfeljebb a megszerezhető mandátumszámmal azonos számú jelöltek számát, valamint az országos listákon ténylegesen induló, de pártonként legfeljebb 58 jelölt számát kell alapul venni. Az egyéni választókerületben és listán, illetőleg területi és országos listán is jelölt személyt a jelölések számának megfelelően kell figyelembe venni. A jelöltajánlást követően – a figyelembe vehető jelöltek számának összesítése után – az Országos Választási Bizottság határozatban állapítja meg az egy jelölt után járó költségvetési támogatás összegét. A költségvetési támogatást - az Országos Választási Bizottság döntése alapján az azt követő 5 napon belül - a Pénzügyminisztérium vagy az általa kijelölt pénzintézet kiutalja a pártok, független jelöltek részére, arra a bankszámlára, melyet bejelentkezésükkor a választási bizottsággal közöltek. A pártok jelöltjeinek támogatására szánt összeget a jelölő szervezet által a P1 nyomtatványon megadott bankszámlára egy összegben, független jelöltek esetében az E1 nyomtatványon megadott számra utalják át. A választási eljárási törvény szerint, amennyiben több jelölő szervezet közösen állít jelöltet, a továbbiakban – a választás szempontjából – egy jelölő szervezetnek számítanak. A közös lista állításával egyidejűleg be kell jelenteni, hogy az egyes jelölteket melyik jelölő szervezet állította [Ve. 95. § (4)]. Az OVB 2/2002. (II.1.) állásfoglalásában kiemeli, hogy az OVB a költségvetési és a párttörvényben foglaltaknak megfelelően a választási eredményekre épülő, a pártok költségvetési támogatásának meghatározásához szükséges helyes elosztási arányokat csak akkor tudja megállapítani, ha a közös egyéni választókerületi jelölteket állító szervezetek - a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglaltakkal analóg módon – hivatalos bejelentést tesznek arról, hogy a közös egyéni választókerületi jelölt melyik jelölő 21

szervezethez (párthoz) tartozik. A közös jelöltekre, illetve közös listákra leadott szavazatok a közösen jelölő, illetve listát állító pártok és az azokhoz tartozó jelöltek közötti – az első érvényes fordulóra vonatkozó - megoszlási arányának meghatározása a Ve. 95. § (4) bekezdésében foglalt, illetve az ezen állásfoglalás szerinti bejelentés alapján lehetséges. A közösen jelöltet, listát állító jelölő szervezeteknek a P2 bizonylaton együttesen kell megjelölniük azt a bankszámla számot, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kérik. A közösen jelöltet, listát állító jelölő szervezeteknek megállapodásban kell rögzíteniük a kampányszervezés és finanszírozás költségmegosztás kérdéseit, a kampány költségeinek nyilvántartását, a kampányelszámolás, a beszámolási kötelezettség és a nyilvánosságra hozatal módját. A választási kampányban a költségvetési támogatás kizárólag dologi költségek fedezetére szolgál. A támogatás felhasználásáról a jelölő szervezeteknek és a független jelölteknek a választást követő 30 napon belül el kell számolniuk a kifizető helyen. 4.2. A pártok saját és egyéb pénzeszközeinek felhasználása a választási kampányban A független jelöltek, illetőleg a jelölő szervezetek a választásra a költségvetési támogatáson felül jelöltenként legfeljebb egymillió forintot fordíthatnak. A figyelembe vehető jelöltek számát a fentiek szerint kell megállapítani. Az a jelölt, illetőleg jelölő szervezet aki/amely ezt az összeget túllépte, köteles a túllépés értékének kétszeresét 15 napon belül a központi költségvetés részére befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény részletesen szabályozza a választási kampányra fordítható pénzeszközök lehetséges forrásait. A jogszabály 4. § (2) és (3) bekezdésében korlátokat határoz meg a vagyoni hozzájárulások, adományok elfogadhatóságát illetően. Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek a választás második fordulóját követő 60 napon belül a Magyar Közlönyben nyilvánosságra kell hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját.

22

5. A JELÖLTÁLLÍTÁSSAL, A PÁRTOK, JELÖLTEK ÉS LISTÁK BEJELENTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

5.1. A jelölő szervezet (párt) bejelentése A választáson induló jelölő szervezeteknek nyilvántartásba kell vetetni magukat, legkésőbb a legelső egyéni képviselőjelöltjük állítása előtt. A bejelentést a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 51. § (1) bekezdése szerinti választási bizottságnál kell megtenni. Azt a jelölő szervezetet, amely jelöltet vagy listát kíván állítani a társadalmi szervezetek bírósági nyilvántartásából a választás kitűzését követően kiállított kivonat – nem pedig a párt bejegyzéséről szóló bírósági végzés – csatolásával kell bejelenteni az alábbiak szerint: 1. ha a jelölő szervezet több megye, illetőleg a főváros és valamely megye területén is jelöltet vagy listát kíván állítani, az Országos Választási Bizottságnál (OVB), 2. ha a jelölő szervezet csak egy megye, illetőleg a főváros területén, de azon belül több országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, a területi választási bizottságnál (TVB), 3. ha a jelölő szervezet csak egy országgyűlési egyéni választókerületben kíván jelöltet állítani, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottságnál (OEVB) kell a bejelentést megtenni. A bejelentéshez a P1 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A P1 jelű formanyomtatványhoz – amennyiben a jelölő szervezet kéri annak feltüntetését a szavazólapon – mellékelni kell a szervezet emblémájának fekete-fehér lenyomatát is. A P1 jelű formanyomtatványon kért adatok pontos közlése nem csak a választási szervek munkáját könnyíti meg, hanem a jelölő szervezetek számára is elemi érdek, hiszen az adatok pontos megadása nélkül aligha biztosított a választáson való zökkenőmentes részvételük. A közösen jelöltet, listát állító szervezeteknek is külön-külön nyilvántartásba kell vetetniük magukat az illetékes választási bizottsággal. 5.2. Az országgyűlési egyéni választókerületi jelölt bejelentése Az egyéni választókerületben a jelöléshez legalább 750 választópolgár érvényes ajánlása szükséges. A választópolgár az "Ajánló szelvény"-t kitölti, saját kezűleg aláírja és átadja az ajánlást gyűjtő személynek.

23

Ajánlószelvényt az állampolgárok zaklatása nélkül bárhol lehet gyűjteni, az alábbi kivételekkel: a)

a munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból, munkavégzési kötelezettség teljesítése közben;

illetőleg

b)

a fegyveres erőknél és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyen vagy szolgálati feladat teljesítése közben;

c)

tömegközlekedési eszközön;

d)

állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségében.

Az ajánlásért az ajánlónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni vagy ígérni, valamint az ajánlásért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos! A jelölteket a választást megelőző 23. napig lehet bejelenteni az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnál. A bejelentést az E1 jelű formanyomtatványon kell megtenni, mellékelve az SZ jelű formanyomtatványt és az ajánlószelvényeket. A bejelentésről a választási iroda a jelöltnek, illetve képviselőjének igazolást ad. 5.3. A területi (megyei/fővárosi) pártlista és jelöltjei bejelentése A területi listán állítható jelöltek száma megyénként változik, azonban a Vjt. 2. számú mellékletében meghatározott mandátumok számának háromszorosát nem haladhatja meg. A területi pártlistát a területileg illetékes választási bizottságnál az M1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú M2 jelű formanyomtatványon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napig. A M2 jelű formanyomtatványon szereplő minden jelölthöz mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, akkor is, ha a jelölt azt egyéni jelöltként való indulásához az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnál már beadta. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyébe a listán soron következő lép. Jelöltet törölni a bejelentés után is lehet. Ezen kívül a bejelentett listát nem lehet módosítani (nincs lehetőség új jelölt bejelentésére, a kiesett jelölt helyett más jelölt állítására, a jelöltek sorrendjének megváltoztatására). A területi közös listát a M1 jelű és M2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, legkésőbb a választást megelőző 20. napig. A közös listán indított jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjén, nevén, személyi azonosítóján (személyi szám) túlmenően azt is meg kell adni, hogy a jelöltet a közös listát állító szervezetek melyike állította. Közös lista állítása és bejelentett adatainak módosítása csak a listát állító szervezetek képviselői egybehangzó nyilatkozatával lehetséges. A választási szervek a közös listával kapcsolatos ügyekben egy kijelölt személyen keresztül tartják a kapcsolatot, ezért ennek a személynek az adatait is meg kell adni a lista állításkor.

24

A közösen egyéni jelöltet, területi listát állító jelölő szervezetek országosan egységes nyilatkozatot tehetnek a szavazatok egymás közötti felosztására. A nyilatkozat megtételéhez a P2 jelű formanyomtatvány áll rendelkezésre. A nyilatkozat hatálya kiterjed a közösen nyilatkozó jelölő szervezetek valamennyi − közös listájára kapott szavazatai felosztására az 5-10-15 %-os határ kiszámításához, továbbá − közös jelöltjeik, listáik töredékszavazatainak megosztására a pártok országos listái között. A nyilatkozatban meg kell jelölni, hogy a felosztás során keletkező osztási maradékot, egy vagy néhány szavazatot mely kedvezményezett párt kapja meg. A közös jelöltet, listát állító szervezeteknek meg kell adniuk, hogy a költségvetési támogatást mely bankszámlára kívánják utaltatni. A támogatás szervezetek közötti megosztását a szervezetek egymás közti megállapodásuknak megfelelően maguk végzik. A választási szervek ezeket az adatokat a támogatások folyósítását végző állami pénzügyi szervezetnek adják át. A nyilatkozatot legkésőbb a szavazást megelőző 18. napig lehet megtenni. A bejelentő a bejelentésről igazolást kap. 5.4. Országos pártlisták és jelöltjeinek bejelentése Az országos listán maximum 174 jelölt állítható. Ha a listáról egy jelölt kiesik, helyére a listán soron következő lép. Az országos listát az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni. Az L2 jelű formanyomtatvány minden kitöltött jelölt-sorához mellékelni kell az SZ jelű formanyomtatványt, akkor is, ha a jelölt azt egyéni jelöltként való indulásához az országgyűlési egyéni választókerületi bizottságnál már beadta. Országos lista állítását a választást megelőző 19. napig lehet az OVB-nél bejelenteni. A bejelentésről a bejelentő igazolást kap. Lehetőség van arra is, hogy a jelölő szervezet valamennyi egyéni és listás jelöltjének fényképét és életrajzát központilag, az OVI-nak adja át. A maximum 20 soros életrajzokat floppy-n, a WORD 6, 7 vagy 8 verziójú változatával WIN 1250 kódkészlettel, jelöltenként külön fájlban lehet átadni. A fájl neve a jelölt személyi azonosítója (személyi száma) legyen. Ha technikai okok miatt nincs mód a 11 pozíciós fájlnév használatára, a floppy-hoz fájl név-személyi azonosító listát kell mellékelni. A floppy-hoz mellékelni kell továbbá az életrajzokat kinyomtatva, aláírva is. A közös listát az OVB-nél az L1 jelű valamint a hozzá csatolt kellő számú L2 jelű formanyomtatványokon kell bejelenteni, a választást megelőző 19. napig.

25

A listán meg kell jelölni, hogy melyik jelöltet melyik párt állította. A bejelentést követően - a visszalépett, meghalt jelölt törlését kivéve - a lista nem módosítható. A jelölő szervezet, a jelölt és a listák bejelentéséről a választási bizottság 3 napon belül dönt, döntését határozatba foglalja, és a nyilvántartásba vételről igazolást ad ki. A jelöltek és a listák bejelentésének határnapjai jogvesztők. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs. 5.5. A listák kapcsolása A területi és az országosan állított önálló pártlisták vagy közös listák kapcsolhatók. A Vjt. nem tiltja a területi listakapcsolásoktól eltérő országos listakapcsolás bejelentését. Országos lista akkor is kapcsolható, ha a területi listáikat az érintett pártok nem kapcsolják. Figyelemmel kell lenni arra, hogy ha az érintett pártok a területi választókerületekben listáikat kapcsolják, listás töredékszavazat csak akkor juthat fel a területi kapcsolt listájukról az országos kapcsolt listára, ha a területi és országos kapcsolást pontosan ugyanazon pártok hozták létre. A listakapcsolásnál meg kell adni, hogy mely listákat kapcsolják össze, valamint a kapcsolást alkotó taglisták sorrendjét is fel kell tüntetni. Ezen kívül meg kell adni azt a szabályt, amely szerint a kapcsolt lista által megszerzendő mandátumok megoszlanak a kapcsolásban részt vevő listák között. A pártok a listakapcsolást a K1 jelű és kellő számú K2 jelű formanyomtatványokon jelenthetik be. A listakapcsolást legkésőbb a választás előtt 18 nappal kell bejelenteni területi lista esetén a területi/fővárosi választási bizottságnál, illetőleg országos lista esetén az Országos Választási Bizottságnál. A bejelentésről az illetékes választási iroda a listakapcsolás bejelentést tevő képviselőjének igazolást ad. A listakapcsolás bejelentésének határnapja szintén jogvesztő. A határnap eltelte után hiánypótlásnak vagy a késedelem igazolásának helye nincs. 5.6. Jogorvoslat

26

–

az OEVB elsőfokú határozata ellen fellebbezés nyújtható be a TVB-hez, a TVB döntése (másodfokú határozata) ellen a megyei/fővárosi bírósághoz lehet bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet benyújtani;

–

amennyiben első fokon a TVB határoz, abban az esetben másodfokon az OVB dönt és határozatának bírósági felülvizsgálatát a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságától lehet kérni;

–

ha az OVB első fokon hozott döntését kívánják megtámadni, akkor viszont csak a bírósági felülvizsgálati eljárás lehetőségével lehet élni, melynek fóruma a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága.

27

28

29

30

31

32

33

34

35

36

37

38

39

40

41

42

43

44

45

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

57

58

59

60

61

62

63

64

65

66

67

68

6. ÚJ ELEMEK A SZAVAZÁS LEBONYOLÍTÁSÁBAN

6.1. Szavazás belföldön 6.1.1. A szavazóhelyiség és annak felszereltsége A szavazatszámláló bizottság és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkékben – megfelelő módon rögzítve – toll kerül elhelyezésre. A Ve. 2005. évi módosítása által a törvénybe iktatott új szabályozás értelmében a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett tollat használhatják. Szintén új szabály, hogy a szavazatszámláló bizottság tagjai a szavazás időtartama alatt – a hivatalos választási iratok és a hivatalos toll kivételével – nem használhatnak adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt a szavazóhelyiségben. 6.2. Szavazás külföldön A szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgár szavazatát már nem csak a Magyar Köztársaság nagykövetségein, hanem főkonzulátusain is leadhatja. 6.2.1. A külképviseleti megfigyelő A választási eljárás során a nyilvánosság elvének érvényesülését szolgálja külképviseleti megfigyelő jogintézménye. Megfigyelőt – aki kizárólag választópolgár lehet – a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek bízhatnak meg, minden külképviseletre – független jelöltenként, jelölő szervezetenként – egyet-egyet. A megfigyelő - funkciója szerint - az őt delegáló jelölő szervezet vagy független jelölt megbízásából kíséri figyelemmel a külképviseleti szavazás menetét, azaz nem választási szerv, de részt vesz a választási eljárás ellenőrzésében. Ennek megfelelően a megbízásával és tevékenységével kapcsolatos költségek sem minősülnek állami feladatból fakadó költségeknek, ezért azok a megbízót terhelik. A megfigyelő funkcióhoz igazodnak a részére biztosított jogosítványok is: –

figyelemmel kísérheti a külképviseleti választási iroda munkáját és a szavazás menetét,

–

a szavazás befejezéséről kiállított jegyzőkönyvben rögzítheti észrevételeit,

–

kifogást nyújthat be,

–

a szavazás lezárását követően a lezárt urnát aláírhatja.

A megfigyelő a szavazóhelyiségben köteles kitűzőt viselni, és a szavazást, illetőleg a külképviseleti választási iroda munkáját tevőlegesen vagy ráutaló magatartással sem befolyásolhatja, és nem zavarhatja.

69

A külképviseleti megfigyelőt az Országos Választási Bizottságnál – nevének és személyi azonosítójának közlésével – a választás első fordulóját megelőző 16. napig kell bejelenteni. 6.2.2. A külképviseleti névjegyzék és a szavazólapok képének kijuttatása a külképviseletre A külképviseleti névjegyzéket és a szavazólapok képét az Országos Választási Iroda küldi meg a külképviseleti választási irodának, amely annak kinyomtatásával állítja elő külképviseleti névjegyzéket és a szavazólapokat. A külképviseleti névjegyzéket a külképviseleti választási iroda nem módosíthatja, arra senkit nem vehet fel, arról senkit nem törölhet. A külképviseleti választási irodának (a szavazólap egyszeri kicserélésének lehetőségére tekintettel) pontosan kétszer annyi szavazólapot kell kinyomtatnia, mint amennyi a külképviseleti névjegyzékben szereplő választópolgárok száma. A külképviseleti választási iroda a kinyomtatott szavazólapokról nyilvántartást vezet. 6.2.3. A szavazás ideje A külképviseleti szavazás két fordulója között három hét szükséges a szavazás lebonyolításához, ezért a külképviseleteken a választás első fordulójában a magyarországi szavazás napját megelőző 7. napon lehet szavazni, míg a második fordulóban a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazás napján történik. A szavazás idejére vonatkozóan a törvény olyan szabályozást alakított ki, melyek értelmében a külképviseleti szavazás helyi idő szerint nappal történik, de a világ minden pontján befejeződik arra az időpontra, amikor a hazai szavazókörökben a szavazóhelyiségek bezárnak. A jelentős időeltolódás következtében az amerikai külképviseleteken ez csak úgy oldható meg, hogy az ottani szavazás a külképviseleti szavazásra irányadó napot megelőző (tehát az első fordulóban a magyarországi szavazást megelőző 8., míg a második fordulóban a magyarországi szavazás napját megelőző) napon történik. 6.2.4. A szavazás menete A külképviseleti szavazás menete eltér a hazai szavazókörökben történő szavazás menetétől: a választópolgár azonosítását követően a külképviseleti választási iroda átadja részére a szavazólapo(ka)t és a borítékot. Ezek átvételét a választópolgár a külképviseleti névjegyzék aláírásával igazolja és elvonul szavazni. Míg a választópolgár kitölti a szavazólapo(ka)t, a külképviseleti választási iroda tagja a választópolgár személyes adatait – a külképviseleti névjegyzék alapján – rávezeti a szavazásról szóló nyilatkozatra. A szavazólap kitöltését, borítékba helyezését és annak lezárását követően a szavazásról szóló nyilatkozat aláírásával a választópolgár elismeri, hogy a boríték az ő szavazatát tartalmazza. A szavazásról szóló nyilatkozatot a külképviseleti választási iroda tagja hitelesíti. A szavazatot tartalmazó zárt borítékot a választópolgár átadja a külképviseleti választási iroda tagjának, aki azt a szavazásról szóló nyilatkozattal együtt egy másik (külső) borítékba helyezi, azt lezárja és visszaadja a választópolgárnak. (A külső borítékon feltüntetésre kerül a választópolgár lakóhelye szerinti országgyűlési 70

egyéni választókerület megjelölése is.) Az így keletkezett „szavazási iratot” a választópolgár a leragasztáson aláírja és az urnába helyezi. 6.2.5. A külképviseleti szavazási iratok ellenőrzése és továbbítása A lezárt urnát a külképviseleti választási iroda haladéktalanul az Országos Választási Irodához szállítja. Ennek határideje az első fordulóban a magyarországi szavazás előtti 3. nap 24.00 óra, a második fordulóban a magyarországi szavazást követő 4. nap 24.00 óra. (Tehát mindkét esetben 4 nap alatt kell a külképviseleti urnának hazaérkeznie.) A határidőben beérkezett urnákat az Országos Választási Bizottság felbontja, és a benne található szavazási iratokat – azok felbontása nélkül – átadja az illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökének. Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnöke által átvett szavazási iratokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság bontja fel. A bizottság kizárólag a külső borítékok felbontására jogosult, és arra, hogy a szavazásról szóló nyilatkozat adattartalmát a részére előzetesen (a külképviseleti szavazás első fordulóját megelőzően) megküldött külképviseleti névjegyzék adataival összevesse annak megállapítása érdekében, hogy a szavazatot az arra jogosult adta-e le. Az érvényesnek minősülő szavazási iratokból a szavazólapot tartalmazó belső borítékokat - azok felnyitása nélkül – a bizottság egy szállítóborítékba zárja, melyet a bizottság tagjai aláírnak és bélyegző-lenyomattal látnak el. A szállítóborítékot a bizottság elnöke adja át a külképviseleti szavazatszámlálásra kijelölt szavazatszámláló bizottság elnöke részére. A fenti feladatokat az országgyűlési választás első fordulójában a magyarországi szavazás napján, a választás második fordulójában a szavazási iratok beérkezését követően haladéktalanul végzi el az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság.

71

72

7. ÚJ ELEMEK A VÁLASZTÁS EREDMÉNYÉNEK MEGÁLLAPÍTÁSA SORÁN

7.1. A választás szavazóköri eredménye A szavazóköri eredmény megállapításának ideje eddig minden választás során az összes szavazókörben megegyezett. A Ve. 2005. július 16-tól hatályos szabályozása értelmében azonban a külképviseleti szavazatokat az országgyűlési választásokon minden egyéni választókerületben az egyéni választókerületi választási bizottság által kijelölt szavazatszámláló bizottság számolja meg a saját szavazókörében leadott szavazatokkal együtt. A választás első fordulójában a külképviseleti szavazás a magyarországi szavazást megelőző 7. napon történik, ezért a külképviseleti szavazatok a magyarországi szavazás napjára hazaérkeznek. Ennek következtében a kijelölt szavazatszámláló bizottság a szavazás napján kapja meg az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság elnökétől a külképviseletekről beérkezett, a szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat, és azokat a szavazatszámlálás megkezdése előtt összekeveri a szavazókörben leadott többi borítékkal. Ezt követően e szavazatszámláló bizottság feladata azonos a többi szavazatszámláló bizottságéval: megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazóköri eredményt. A választás második fordulójában a külképviseleti szavazás azonos napon történik a magyarországi szavazással, ennek következtében a külképviseletről a szavazási iratok később érkeznek meg. A szavazatokat tartalmazó lezárt borítékokat az országgyűlési egyéni választókerületi bizottság elnöke legkésőbb a magyarországi szavazást követő 6. napon adja át a kijelölt szavazatszámláló bizottság részére, mely a külképviseleti borítékokat összekeveri a lezárt urnában található borítékokkal, majd megszámolja a szavazatokat és megállapítja a szavazóköri eredményt. A választókerületi eredmény megállapítása csak ezt követően történhet. A Ve. 2005. július 16-tól hatályos szabálya értelmében a szavazatszámláló bizottság a szavazatokat minden esetben legalább kétszer számolja meg. Az ismételt számlálást addig folytatja, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Szintén új szabály, hogy a szavazóköri eredmény megállapítását követően a szavazatok újraszámlálása csak jogorvoslati eljárás keretében történhet és arra kizárólag a jogorvoslatot elbíráló szerv jogosult. A szavazatszámláló bizottság a szavazóköri jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát (a hozzá tartozó határozatokkal együtt) kérésre, ingyenesen átadja a jelöltek jelen levő képviselőinek.

73

7.2. Jogorvoslat a választókerületi eredmény ellen A választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése ellen


a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy




a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet fellebbezést benyújtani.

Az általános szabályoktól eltérően a választási bizottságnak a választás eredményét megállapító döntése elleni fellebbezést (és az e fellebbezés alapján hozott döntés elleni felülvizsgálati kérelmet is) úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A jogorvoslati kérelem elbírálására jogosult szerv (választási bizottság vagy bíróság) a kérelemről legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a választókerületi eredmény ellen irányuló, a szavazatszámláló bizottság döntésének törvénysértő volta alapján benyújtott jogorvoslati kérelem elbírálása csak a szavazatok újraszámlálása útján lehetséges, és van matematikai lehetőség a választás eredményének megváltozására, a kérelmet elbíráló szerv (választási bizottság vagy bíróság) köteles a szavazatokat újraszámlálni. A szavazatok újraszámlálása esetén a jogorvoslati kérelem elbírálására rendelkezésre álló határidő a kétszeresére nő, és az újraszámláláshoz a választási bizottság vagy a bíróság a választási irodák tagjainak közreműködését igénybe veheti.

74

8. ÚJ ELEMEK A VÁLASZTÁSI SZERVEKRE VONATKOZÓ TÖRVÉNYI SZABÁLYOZÁSBAN

8.1. A választási bizottságok Az országgyűlési képviselő-választáson a következő választási bizottságok működnek: – – – –

minden szavazókörben (országosan közel 11 000) szavazatszámláló bizottság, az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait a helyi választási bizottság látja el; a 176 egyéni választókerületben országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság; a 20 területi választókerületben (19 megye és a főváros) területi választási bizottság; Országos Választási Bizottság.

8.1.1. Delegálás a választási bizottságokba A választási bizottságoknak – a választott tagokon felüli – további egy-egy tagját a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt bízza meg. A Ve. új szabályai szerint a választási bizottságok megbízott tagjait a szavazás napját megelőző 9. napig a választási bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottság megbízott tagjait a helyi választási iroda vezetőjénél kell bejelenteni. A megbízott tagok kiválasztásánál ügyelni kell az összeférhetetlenségi szabályokra. A Ve. 22. § (2) bekezdése szerint a választási bizottságnak nem lehet tagja a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő, megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője, valamint – akár más, akár az érintett választókerületben induló – jelölt. E § (4) bekezdése alapján az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. A választott taggal ellentétben azonban megbízott tag lehet a jelölő szervezet tagja, a jelölt hozzátartozója is. Ha a megbízott tag megbízatása megszűnik (pl. lemond, megbízatását visszavonják stb.), helyette a jelölt, jelölő szervezet új tagot bízhat meg a választási bizottságba. A megbízott tag megbízatása a választás végleges eredményének közzétételével megszűnik. 8.1.2. A választási bizottság működése A választási bizottságok hatáskörére vonatkozó szabályok a Ve. 30-34. §-ból a törvény különös részébe kerültek, ezáltal egyértelműbbé váltak. Az Országos Választási Bizottság állásfoglalást továbbra is kiadhat, azonban a törvényben rögzítésre került, hogy az állásfoglalás nem kötelező érvényű. A választási bizottság a döntéseit továbbra is nyilvános ülésen hozza. Zárt vagy titkos ülést nem tarthat. A választási bizottság üléséről jegyzőkönyv készül. A választási eljárás nyilvánosságát elősegítendő, a Ve.-ben rögzítésre került, hogy a választási 75

bizottság üléséről készült jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a jelöltek képviselőinek. A Ve. módosított szabályai részletesebben határozzák meg a választási bizottságok tevékenységét, mint eddig. A Ve. kimondja, hogy a választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (különösen az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a kérelmező kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ugyanezt a jelenlévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni. A határozatnak tartalmaznia kell:


a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,




a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),




az ügy tárgyának megjelölését,




a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,




az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.

Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére. Az Alkotmánybíróság által az 59/2003. (XI. 26.) AB határozatban megállapított alkotmányos mulasztást az Országgyűlés a Ve. 29/C. §-sal szüntette meg. Ez a § – a beadványozó együttműködése esetén – biztosítja, hogy a beadványozó időben értesüljön a választási bizottság döntéséről: határozatát a választási bizottság annak meghozatala napján, rövid úton közli a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése a jelen lévők részére a határozat átadásával, telefaxon, elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy – előbbi módon – kézbesítési megbízott részére történhet. A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. A határozatot – ingyenesen – át kell adni a választási bizottság megbízott tagjai részére. A választási bizottság a határozatát – a személyes adatok kivételével – nyilvánosságra hozza. 8.2. A külképviseleti választási iroda A külképviseleti szavazást továbbra is a külképviseleti választási iroda bonyolítja le, tehát szavazatszámláló bizottság a nagykövetségeken, főkonzulátusokon nem működik. A külképviseleteken csak a szavazatok leadása történik. 76

77

78

79

80

9. JOGORVOSLATOK

9.1. A jogorvoslatok fajtái A jogorvoslatok eddigi két formája, a panasz és a kifogás helyett a kifogás, a fellebbezés és a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem eszköze áll a jogorvoslatot igénylők rendelkezésére. A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet. A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozata ellen nyújtható be, azt bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy előterjesztheti. Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos – kivételesen 1 napos – határidő áll az érintettek rendelkezésére. A határidőt naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétől vagy a sérelmezett választási bizottsági döntés meghozatalának napjától. A határidő jogvesztő, melynek lényege, hogy a késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az időpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton előterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás időpontjára hivatkozni nem lehet. A választási bizottság a jogorvoslati ügyben hozott döntését a meghozatal napján írásba foglalja. Ha a határozatban név-, szám- vagy más elírás van, a választási bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. A számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha a számítási hiba kijavítása nem hat ki az ügy érdemére. 9.1.1. A kifogás benyújtása és elbírálása A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelvei (Alkotmány 71. §. (1) bekezdése és Ve. 3.§.) megsértése esetén nyújtható be. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen!

81

Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz – amely köteles az ügyben eljárni. Ilyen esetben a jogorvoslati határidő vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a kifogás az első választási bizottsághoz megérkezett. A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell: –

a jogszabálysértés megjelölését;

–

a jogszabálysértés bizonyítékait;

–

a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

–

a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít. A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja. A választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ha az: –

elkésett;

–

nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését;

–

nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait;

–

nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefax számát, vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ilyenkor azonban a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől és előfordulhat, hogy a rövid, jogvesztő határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani. Ha a választási bizottság helyt ad a kifogásnak: –

megállapítja a jogszabálysértés tényét;

–

a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől;

–

a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.

Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

82

9.1.2. A fellebbezés benyújtása és elbírálása A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. A fellebbezést úgy kell benyújtani a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál –, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. Ennél is rövidebb a határidő a választási bizottság szavazólap adattartalmát megállapító döntése elleni fellebbezés esetén. A fellebbezést ekkor úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A határidő jogvesztő! A törvény értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell: –

a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabályértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást;

–

a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

–

a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel. A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított három napon belül – szavazólap adattartalmát jóváhagyó döntés elleni fellebbezésnél legkésőbb a felterjesztést követő napon – dönt. A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is helye van. A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az: –

elkésett;

–

nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját;

–

a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét.

A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A választási bizottság az elsőfokú határozatot: –

helybenhagyja vagy

–

megváltoztatja.

83

9.1.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy nyújthat be, jogszabálysértésre hivatkozással illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. Ez alól a szabály alól kivételt jelent a választási bizottságnak a szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A határidő jogvesztő! A törvény értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell: –

a kérelem jogalapjának megjelölését;

–

a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

–

a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel. A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A bíróság a megtámadott határozatot –

helybenhagyja vagy

– megváltoztatja. A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs!

84

A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli. A határozatok közlésére vonatkozó az alábbiakban ismertetésre kerülő szabályok a bírósági eljárásra is érvényesek. 9.2. A határozatok közlése, kézbesítése és nyilvánosságra hozatala A határozatot – ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A határozat rövid úton való közlése. –

a jelen lévők részére a határozat átadásával,

–

telefaxon,

–

elektronikus dokumentum formájában (e-mail), vagy

–

a kézbesítési megbízott részére a fentebb meghatározott módokon történhet.

A határozat rövid úton való közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. A közlés tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot az ügyiratban el kell helyezni. A határozatot, a jelen lévő részére történt átadás kivételével kézbesíteni is kell az érintettnek. A kézbesítés postai úton tértivevényes küldeményként történik. A választási bizottságok és a bíróságok a határozatokat meghozatalukat követően nyilvánosságra hozzák. A nyilvánosságra hozatal kötelezettsége nem vonatkozik a határozatba foglalt személyes adatokra. 9.3. Jogorvoslati fórumrendszer az országgyűlési képviselők választásán Az országgyűlési képviselők választásán jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők: Az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság


dönt az egyéni választókerületi választással kapcsolatos kifogásról,




dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag az egyéni választókerületi választást érintő, valamint az egyéni választókerületi és a területi listás választást egyaránt érintő fellebbezésről:

▫ a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg

▫ a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében.

A területi választási bizottság


dönt a területi választókerületi választással kapcsolatos kifogásról, 85




dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni, kizárólag a területi listás választást érintő fellebbezésről:

▫ a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás levezetése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg

▫ a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében;




elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetében;




dönt az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről.

Az Országos Választási Bizottság


dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, illetőleg a területi választási bizottság hatáskörébe,




elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást, országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében;




dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről.

Az országgyűlési képviselő-választás során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok: Helyi bíróság (Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróság)


elbírálja a névjegyzékbe való felvétel, abból való törlés és kihagyás, valamint a külképviseleti névjegyzékbe való felvétel, vagy annak elutasítása miatt benyújtott kifogást.

Megyei (Fővárosi) Bíróság


elbírálja a területi választási bizottság másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.

Legfelsőbb Bíróság


86

elbírálja az Országos Választási Bizottság első és másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.

10. VÁLASZTÁS -INFORMATIKAI ISMERTETŐ Hazánkban 1989 óta az országos választásokat, népszavazásokat informatikai támogatással bonyolítják le. Ma már a körzetesítéstől, a névjegyzék készítésétől, az egyéni jelöltek, pártok, listák adatainak központi adatbázisban történő nyilvántartásán1 keresztül, a hivatalos eredmény megállapításának támogatásáig és a nyilvánosság folyamatos tájékoztatásáig minden munkafolyamatot informatikai rendszerek segítenek. A választást támogató rendszerek döntően a meglévő infrastruktúrát, közöttük az okmányirodai-hálózatot és a BM Központi Hivatal eszközparkját használják, melynek lényegi jellemzője, hogy teljes mértékben megfelelnek az Internet/intranetes megoldásoknak. Új elemként jelenik meg, hogy a választások előkészítésére és lebonyolítására az anyakönyvi célra létrehozott hálózatot is igénybe vesszük. Ezzel további 1800 hálózatos munkahellyel bővül a hálózatos kapcsolat. A választások alatt így több mint 2000 polgármesteri hivatallal van közvetlen összeköttetésünk. A XXI. században, egy modern demokráciában elképzelhetetlen egy országos választás informatikai támogatás nélkül, mivel a társadalom elvárásai igen nagyok a választási eljárással szemben. Az informatikai megoldás alapelvei zömmel ugyanezt tükrözik: –

a választás tisztaságának megőrzése, a választási alapelvek érvényesülése, a választási szervek, a média, és a választópolgárok folyamatos tájékoztatása,

–

az átláthatóság, a nyilvánosság elvének maradéktalan teljesítése,

–

a feldolgozás és a tájékoztatás gyorsasága,

–

a teljes korrektség és szakszerűség,

–

folyamatos, nulla hibával történő üzemelés,

–

védelem az illetéktelen behatolás ellen – az informatika fejlődésének lehetséges mértékű követése.

Az okmányirodai informatikai rendszerek három rétegű alkalmazások. A választási rendszerek is így épülnek fel: –

helyi szinten vékony kliens dolgozik (Microsoft Explorer),

–

a központban applikációs szerverek végzik a feldolgozásokat,

–

az adatbázisokat külön adatbázis szerverek kezelik.

A háromrétegű architektúra mellett célszerűségi okokból más megoldások is alkalmazásra kerültek, a választójoggal nem rendelkezőket nyilvántartó (NESZA) és a névjegyzék-készítő rendszereknél.

1

Országgyűlési-, önkormányzati, EP képviselő választás esetén

87

A rendszerek fejlesztésénél használt megoldások, valamint a megfelelő infrastrukturális háttér együttesen biztosítják, hogy a választási rendszerek üzembiztos feltételek mellett, megfelelő védelemmel, és kellő tartalékokkal rendelkező (HACMP) környezetben üzemelhetnek. A következőkben a választást támogató főbb informatikai rendszerek leglényegesebb funkcióit ismertetjük. Ezeken túl még számos, kisebb rendszer üzemel, és biztosítja a tájékoztatási, vezetési és más, speciális igények kielégítését, mint például, a választástörténeti adatbázis, a logisztikai rendszer, a pénzügyi információs rendszer. 10.1. A körzetesítő, névjegyzék-készítő, valamint a választójoggal nem rendelkezők nyilvántartását kezelő rendszer A választási körzetek, azaz a választókerületekhez tartozó szavazókörök beosztását a helyi választási irodák a választást megelőzően ellenőrzik és szükség szerint korrigálják. A választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL) adatai, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (NESZA) nyilvántartása alapján, szavazókörönként elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke. A választói névjegyzéket és az értesítőszelvényeket a helyi önkormányzatok vagy a közigazgatási hivatalok vagy a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatala állítják elő, melyet a helyi választási irodák a szavazás napjáig folyamatosan aktualizálnak. 10.2. A jelöltajánlást ellenőrző rendszer A jelöltajánlást ellenőrző rendszerbe rögzítik a jelöltek által benyújtott ajánlószelvények adatait, majd a rendszer ellenőrzi a jelölés törvényes voltát. Ehhez a választókerületi beosztást (körzetek), az SZL adatait és a NESZA nyilvántartást, valamint a már ellenőrzött jelölt ajánlások állományát használja fel. A rendszer a választási bizottságok döntéseihez szolgáltatja a szükséges ellenőrző listákat és statisztikai adatokat. 10.3. A választás előkészítő rendszer és a nyomdai adatküldést és fogadást támogató rendszer A választáson induló egyéni jelöltek, pártok és listák adatait a Választás Előkészítő Rendszer (VER) központi adatbázisban tartja nyilván. A VER továbbá naprakész adatszolgáltatást biztosít a választási szervek részére, elvégzi az adatátadást a Tájékoztató Rendszer felé, statisztikai kimutatásokat és eseti adatszolgáltatást készít, valamint kezeli a külképviseleteken szavazók névjegyzékét is (lásd a 4. pontban). Adatokat szolgáltat az Országos Választási Bizottság (OVB) és a Pénzügyminisztérium részére a pártok és független jelöltek pénzügyi támogatásával kapcsolatos feladataik elvégzéséhez. A jelöltállítási időszakban követi a hiánypótlásokat, jogorvoslatokat, valamint támogatja az adatellenőrzést. A jelöltajánlás lezárása után, zártüzemű rendszerben átadja a szavazólapok gyártásához szükséges adatokat a nyomda részére. 88

A számítógépes rendszer a választási bizottságok részére jóváhagyás végett, elektronikus formában eljuttatja a szavazólapok képét, valamint adatokat szolgáltat a szavazatösszesítési adatbázis megalapozásához. A VER továbbítja a külképviseletek részére a külképviseleti névjegyzékeket és a szavazólapok képét is, melyeket a külképviseletek helyben nyomtatnak ki. 10.4. Külképviseleti névjegyzék összeállítását támogató rendszer A külképviseleti névjegyzék előállítását és karbantartását egy külön programrendszer támogatja. A rendszeren belül rendelkezésre áll egy olyan adatbeviteli felület, amely az okmányirodai munkaállomásokon működtethető, és megoldja a kérelmező adatainak felvételét a külképviseleti névjegyzékállományba, majd a jogszabályi előírásoknak megfelelően karbantartja azt. A választási fordulók előtt a külképviseleti névjegyzékállományt külképviseletenkénti bontásban – a szavazólapok képeivel együtt – kinyomtatásra eljuttatja az illetékes külképviseleteknek, megfelelő biztonsági intézkedések mellett (titkosítás, elektronikus aláírás stb.). A külföldön szavazókról az OEVB-t is értesíti. Ezen felül lehetőséget biztosít a külképviseleti névjegyzékállomány adatainak különböző szempontok szerinti lekérdezésére, statisztikák elkészítésére és kinyomtatására. 10.5. Az előzetes szavazatösszesítő rendszer A választást megelőző napon lezárják a névjegyzékeket, az adatok bekerülnek a választási adatbázisba. A szavazás napján a szavazókörök hat alkalommal jelentik az addig megjelent választópolgárok számát. A jelentések eredményét az informatikai rendszer összesíti. E rendszer továbbítja a rendkívüli eseményekről szóló jelentéseket a választási központba. A szavazókörökben az első számlálás eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához továbbítják, ahol azonnal feldolgozzák azokat. Így a Választási Központban az országos adatok rövid időn belül rendelkezésre állnak. A szavazatösszesítő rendszer kiértékeli a választás eredményeit, és azokat 3-5 percenként átadja a tájékoztató rendszernek. Tekintettel arra, hogy az adatlapot a szavazatszámláló bizottság döntése előtt állítják ki, azon még szerepelhetnek a bizottság által vitatott szavazatok is. Az így előállított eredmény előzetes tájékoztató adatként kezelendő. A külképviseleti szavazás miatt, a választás 2. fordulójának napján csak részeredmény állítható elő, mivel a külképviseleti választásról érkező szavazatokat itthon, a magyarországi szavazást követő 6. napon kapják meg a számlást végző szavazatszámláló bizottságok, melyek ezután kötelesek az eredményt haladéktalanul megállapítani. Az előzetes eredményekből 4+1 nyelvű gyors kiadvány készül. Az előzetes szavazatösszesítő rendszer készíti el adatbázisából az Országos Választási Iroda jelentését is.

89

10.6. Az eredmények megállapítását támogató rendszer Az informatikai rendszer a választási bizottságok eredmény megállapító döntéseit megelőző adminisztrációs feladatok ellátásában kap szerepet. Feldolgozza a szavazóköri jegyzőkönyveket, melyeket ezt követően tételesen összevetnek a számítógépbe bevitt adatokkal. Az informatikai rendszer követi a jogorvoslati eseményeket, adatokat szolgáltat a területi listák %-os határainak megállapításához, végzi a mandátumok kiosztásához szükséges számításokat, s mindezt átadja a választási bizottságoknak. Ez utóbbi munkát a II. forduló után megosztva végzi, mivel a külképviseleteken leadott szavazatok miatt, a választás hivatalos eredményéről szóló bizottsági döntések, a választást követően csak kb. egy héttel később születnek meg. A külképviseleti szavazatokat tartalmazó választási iratok központi feldolgozását és a választókerületenkénti szétosztását az OVB végzi. Munkáját a Külképviseleti szavazási iratok központi feldolgozását támogató rendszer segíti. A végleges szavazatösszesítő rendszer előkészíti az OVB jelentését az Országgyűlés számára, valamint az általa kezelt adatokat átadja a tájékoztató, a különböző támogató és kiadványt készítő rendszerek számára. 10.7. A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer A rendszer számba veszi az igazolással szavazókat, illetve a névjegyzék elkészülte után névjegyzékbe vettek adatait, s megállapítja, hogy valaki szerepel-e egynél több névjegyzékben. Ha ilyen esetet talál, a helyi választási szervez ellenőrzik, hogy az illető szavazott-e egynél többször. A rendszer a szavazatösszesítési adatbázis több szempont szerinti vizsgálata réven segítséget nyújt a visszaélésgyanús esetek megkereséséhez mind az előzetes, mind a végleges eredmények között. A kapott adatok elemzése után az illetékes választási szervek megtehetik a szükséges intézkedéseket. 10.8. A fő választási folyamatok és az informatikai infrastruktúra A 2006. évi országgyűlési képviselő-választás az első választás, amikor minden településen – körjegyzőségekhez tartozó települések esetében a körjegyzőség székhelyén – helyben, azonnal be tudjuk vinni az adatokat a számítógépes rendszerbe. A körzetesítés és névjegyzékkészítés folyamán országszerte mindazok közigazgatásban dolgozó gépek használhatók, amelyekből a SZL adatbázis elérhető.

a

A jelöltajánlás ellenőrzése az okmányirodai és közigazgatási hivatali hálózaton lévő gépeken hajtható végre. A választásokon részt vevő pártok, jelöltek és listák rögzítésére az okmányirodai hálózat szolgál. A szavazásnapi feladatok, napközben a szavazókörben megjelentekről készülő rendszeres jelentés, illetve az esetleges rendkívüli eseményekről szóló jelentések, majd

90

pedig a szavazókörök zárása után az adatlapok rögzítése az anyakönyvi hálózat gépein is, a jegyzőkönyvek rögzítése azonban kizárólag az okmányirodai gépeken történik. 10.9. A tájékoztató rendszerek A tájékoztató rendszer a választás teljes folyamata során intranetes és/vagy internetes hozzáféréssel – az egyes szakaszok és események sajátosságainak megfelelő formában, tartalommal és gyakorisággal – közli a legfrissebb adatokat a választási szerveknek, a polgároknak, a médiának és a pártoknak. A választási fordulókat megelőző és követő napokon a hazai és nemzetközi érdeklődők, a sajtó és pártok képviselői számára a Belügyminisztérium Duna Palotában üzemelő rendszer a személyes tájékozódásra is lehetőséget nyújt, valamint az intranet/internetes tájékoztató rendszer kivetítős változata segíti a tájékoztatást. 10.9.1. Internetes Információs Rendszer Az Országos Választási Iroda Internetre kikerülő tájékoztatója kizárólag politika- és pártsemleges információkat tartalmaz. A tájékoztató rendszer magyarul és szűkített tartalommal angolul egyaránt olvasható lesz. Az internetes információs rendszer tájékoztatja az országgyűlési képviselő-választás előkészítése és lebonyolítása alatt a nagyközönséget, a választási szakapparátust, a pártokat és a médiákat Az információk megjelenítésénél a gyorsaság és a közérthetőség dominál, de nem elhanyagolhatóak a bemutatás esztétikai és formai kellékei sem. Az internetes tájékoztató rendszer információtartalma lefedi az országgyűlési képviselőválasztás jogi, igazgatási és informatikai előkészítése és lebonyolítása során keletkezett dokumentumok tartalmát, valamint a választás eredményadatait. Az Internetes felületről nemcsak egyszerű adatok (eredmény jegyzőkönyvek), hanem megfelelő szempontok szerinti, valamint a korábbi választások adataival történő összehasonlító elemzések is lekérhetők. A szolgáltatás elérhető magyarul a www. valasztas.hu, és szűkített tartalommal angolul www.election.hu internetes címeken. Weblapjaink kiemelkedő szolgáltatása a dinamikus adatok közlése, melyek folyamatos információt nyújtanak a jelölt- és listaállítás helyzetéről, majd a választási fordulók napján, a szavazáson megjelent szavazópolgárok számának alakulásáról, a választás estéjén tájékoztató adatokat közölnek a szavazatszámlálás éppen aktuális állásáról, előzetes eredményről. Így az internetes szolgáltatás két fő területre koncentrál: –

az országgyűlési képviselő-választásokról szóló általános tájékoztatásra és

–

az aktuális választási eseményekre, eredményekre.

91

10.9.1.1. Az országgyűlési képviselőválasztásokról szóló általános tájékoztatás, Internet statikus oldalak Az Interneten megjelenő statikus oldalak legfontosabb szerkezeti elemei az alábbiakban foglalhatók össze: Országismertető: A menüpont alatt rövid ismertetőt találunk hazánkról; az országgyűlési választásokról. Térképi és szöveges információk segítségével bemutatja az egyéni és területi választókerületek elhelyezkedését, a hozzájuk tartozó településeket. Jog: A szekció tartalmazza azokat a jogszabályokat, amelyek a választásokkal kapcsolatosan az állampolgárok, valamint a választási szakapparátus számára eligazítást nyújtanak. OVB: A szekció tartalmazza az Országos Választási Bizottság határozatait, állásfoglalásait, a közérdekű egyedi döntéseket; az OVB feladatkörét; tagjainak felsorolását; Információ: A szekció népszerűsítő formában tartalmazza a választással kapcsolatos általános célú, tájékoztató jellegű dokumentumokat, információkat: –

az aktuális esemény konkrét dokumentumainak (szavazólap, kopogtatócédula, stb.) bemutatását,

–

választási füzeteket;

–

gyakran ismétlődő kérdéseket;

–

fogalmakat;

–

lakossági tájékoztatókat;

–

rövidítések jegyzékét;

–

letölthető nyomtatványokat.

Választókerületek és szavazókörök: E menü a körzetesítés napjáig általános tájékoztatást nyújt a választókerületekről és szavazókörökről. Ezt követően a menü funkciója megváltozik, feladata a választókerületi-, szavazóköri információk részletes közlése lesz. Így választ kaphatunk többek között arra nézve, hogy konkrét lakcím melyik szavazókörhöz tartozik. Választási Naptár: A választási naptár feladata, hogy grafikai támogatással jelenítse meg az egyes választási eljáráshoz tartozó eseményeket, láthatóvá téve azok sorrendiségét. A HTML lapok naptári napokra lebontva tartalmazzák azon határnapokat és tevékenységeket, amelyek a választásokkal kapcsolatosak. Előző választások: A szekció tartalmazza a korábbi választások, népszavazások információit. Hozzáférést biztosít a Választástörténeti Adatbázis adataihoz (1990-1998). 1997-től napjainkig részletesen tartalmazza az internet alapú tájékoztató rendszer archív adatait. 92

10.9.1.2. Az aktuális választási események, eredmények Az országgyűlési képviselő-választás kitűzésétől a választás végleges, hivatalos eredményének megszületéséig az internetes tájékoztatás tartalma az éppen aktuális eseményekhez igazodik. A tájékoztatás a választókerületi-szavazóköri struktúra megjelenítésével indul, majd kibővül a pártok, egyéni jelöltek, listák nyilvántartásba vételét nyomon követő tájékoztatással2. A választási forduló napján a megjelentek számáról és az esetleges rendkívüli eseményekről adunk tájékoztatást, majd a szavazókörök 19 órai bezárása után az előzetes szavazatösszesítés eseményei követhetők nyomon. Végül a forduló/választás hivatalos eredményének megállapítását követően – mely tartalmazza a külképviseleteken leadott szavazatok számát is – az előzetes eredményeket felváltják a végleges eredmények. A választási WEB-en ezek az információk is késedelem nélkül tanulmányozhatóak lesznek. 10.9.2. Közszolgálati televíziók Az Országos Választási Iroda (OVI) törvényben előírt feladatának részeként, a választási fordulók alkalmával, a közszolgálati televíziókkal együttműködést alakít ki. Az együttműködés keretein belül az OVI a választási adatokat az internetes nyilvánosságra hozatallal szinkronban átadja az MTV, illetve a Duna TV számára. Átadja továbbá, azokat az adásba kerülő templéteket generáló RealTime adást támogató rendszereket is, melyek a szakértők, műsorvezetők munkáját segíti. 10.9.3. Kiadványok Az informatikai rendszer támogatásával az OVI a választási adatokból előzetes gyorsjelentést, majd a külképviseleteken leadott szavazatok összeszámlálását és a bizottsági döntések meghozatalát követően hivatalos eredményfüzetet készít, és ezt elektronikus formában, CD-n is megjelenteti. 10.10. Minőségellenőrzés Az integrált informatikai rendszer hibamentes működése a választási folyamat egyik kritikus tényezője, ezért az OVI, valamint a BM KH a minőségellenőrzésre egy párhuzamos rendszert épített ki. A minőségellenőrzés a labortesztektől kezdődően a nagy országos próbákig végig követi a teljes folyamatot.

2 Itt jegyezzük meg, hogy közzétesszük a jelöltek önéletrajzát is, amennyiben az, a jelölt vagy képviselőjének aláírásával hitelesített, és az életrajz terjedelme nem éri el a 21 sort (Times New Roman/12p).

93

94

11. A 2006. ÁPRILIS 9-RE KITŰZÖTT VÁLASZTÁS NAPTÁR SZERINTI HATÁRIDŐI ÉS HATÁRNAPJAI

3/2006. (I. 19.) BM rendelet a 2006. április 9. és 23. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban Ve.) 153. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a köztársasági elnök által 2006. április 9. napjára, illetőleg április 23. napjára kitűzött országgyűlési képviselő-választás naptár szerinti határidőit és határnapjait a következők szerint határozom meg: A választók nyilvántartása 1. § (1) A névjegyzékbe történő felvételről szóló értesítőt az ajánlószelvénnyel együtt 2006. február 6. és február 10. között kell megküldeni a választópolgároknak [Ve. 14. § (1) bek.]. (2) A névjegyzéket február 8-tól február 15-ig közszemlére kell tenni [Ve. 14. § (1) bek.]. (3) A névjegyzékből való kihagyás, törlés illetőleg a névjegyzékbe való felvétel miatt 2006. február 8-tól február 15-én 16.00 óráig lehet kifogást benyújtani [Ve. 20/E. § (1) bek.]. (4) A külképviseleti névjegyzékbe való felvételt a választópolgár a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda (a továbbiakban HVI) vezetőjétől 2006. március 17én 16.00 óráig kérheti [Ve. 89/B. § (1) bek.]. (5) A külképviseleti névjegyzék adatait a helyi választási iroda vezetője 2006. március 24-én 16.00 óráig küldi meg az Országos Választási Irodának (a továbbiakban OVI) [Ve. 89/B. § (5) bek.]. (6) Igazolást – a választás első és második fordulójára egyaránt – személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb 2006. április 7-én 16.00 óráig, ajánlott levélben pedig úgy lehet kérni, hogy az legkésőbb 2006. április 4-én megérkezzen a választási irodához. Igazolást – a választás első és második fordulójára is – legkésőbb 2006. április 7-én 16.00 óráig lehet kiadni [Ve. 89. § (4) bek.]. (7) A módosított névjegyzék 2006. április 7-én 16.00 óráig, illetőleg április 21-én 16.00 óráig tekinthető meg a polgármesteri hivatalban [Ve. 15. § (3) bek.]. (8) A névjegyzéket 2006. április 8. után lakcímváltozás miatt nem lehet módosítani. [Ve. 89/A. §].

95

A választási szervek létrehozása 2. § (1) Az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban OVB), a területi választási bizottság, illetőleg az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság (a továbbiakban OEVB) tagjait legkésőbb 2006. február 17-én kell megválasztani [Ve. 23. § (5) bek]. (2) A szavazatszámláló bizottságok (a továbbiakban SZSZB) választott tagjait és a szükséges számban póttagokat legkésőbb 2006. március 20-án kell megválasztani [Ve. 23. § (1) bek.]. (3) A választási bizottságok megbízott tagjait a választókerületben jelöltet, illetőleg listát állító jelölő szervezet, illetőleg a független jelölt legkésőbb 2006. március 31én 16.00 óráig jelentheti be [Ve. 25. § (2) bek.]. A választási kampány 3. § (1) A közszemlére tett névjegyzék másolatát a HVI vezetője a jelölt, jelölő szervezet kérésére 2006. március 21-től adja át [Ve. 45. § (2) bek.]. (2) A személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi hivatala a névjegyzékben szereplő választópolgárok családi és utónevét, valamint lakcímét a jelölteknek, jelölő szervezeteknek kérésükre 2006. március 21-től adja át [Ve. 45. § (1) bek.]. (3) Az országos közszolgálati műsorszolgáltatók az országos listát állító jelölő szervezetek, a körzeti közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben területi listát állító jelölő szervezetek, a helyi közszolgálati műsorszolgáltatók a vételkörzetükben induló egyéni választókerületi jelöltek politikai hirdetéseit 2006. március 22-től április 6-ig, illetőleg április 10-től április 20-ig legalább egyszer ingyenesen közlik [Ve. 93. § (1) bek.]. (4) A (3) bekezdésben megjelölt műsorszolgáltatók 2006. április 7-én illetőleg április 21-én legalább egyszer ingyenesen közzéteszik a jelölő szervezetek, illetőleg jelöltek által készített politikai hirdetéseket [Ve. 93. § (2) bek.]. (5) A választással kapcsolatos közvélemény-kutatás eredményét 2006. április 1-től április 9-én 19.00 óráig, illetőleg 2006. április 15-től április 23-án 19.00 óráig nem szabad nyilvánosságra hozni [Ve. 8. § (1) bek.]. (6) A választási kampány 2006. április 7-én 24.00 óráig, illetőleg április 9-én 19.00-tól április 21-én 24.00-ig tart [Ve. 40. § (1) bek.]. (7) Kampányt folytatni 2006. április 8-án 00.00 órától április 9-én 19.00 óráig, illetőleg 2006. április 22-én 00.00 órától április 23-án 19.00 óráig tilos [Ve. 40. § (2) bek.]. (8) Az (1) és (2) bekezdés szerint teljesített adatszolgáltatás adatait legkésőbb 2006. április 23-án kell megsemmisíteni. Az erről készült jegyzőkönyvet 2006. április 26ig át kell adni az adatszolgáltatónak [Ve. 45. § (3) bek.]. (9) A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, 2006. május 23-ig köteles eltávolítani [Ve. 42. § (6) bek.]. 96

(10) A választásra fordítható költségvetési támogatás felhasználásáról a jelölő szervezeteknek és a független jelölteknek legkésőbb 2006. május 23-án el kell számolniuk a kifizető helyen [Ve. 91. § (4) bek.]. (11) Minden jelölő szervezetnek és független jelöltnek legkésőbb 2006. június 22-ig kell a Magyar Közlönyben nyilvánosságra hoznia a választásra fordított állami és más pénzeszközök, anyagi támogatások összegét, forrását és felhasználásának módját [Ve. 92. § (2) bek.]. (12) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék 2007. április 23-ig az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet 2006. július 24-ig lehet benyújtani [Ve. 92. § (3) bek.]. A jelölés 4. § (1) A választási irodák 2006. február 10-től működtetik a jelöltajánlás számítógépes ellenőrző rendszerét [Ve. 38. § (1) bek. f) pont]. (2) Jelöltet ajánlani 2006. március 17-én 16.00 óráig lehet [Ve. 46. § (3) bek.]. (3) A jelöltet legkésőbb 2006. március 17-én 16.00 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási bizottságnál [Ve. 52. § (1) bek.]. (4) A be nem nyújtott ajánlószelvényeket 2006. március 20-án 16.00 óráig meg kell semmisíteni. Az erről készült jegyzőkönyvet 2006. március 23-án 16.00 óráig kell átadni a választási bizottságnak [Ve. 60. §]. (5) A területi listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2006. március 20-án 16.00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 94. § (1) bek.]. (6) Az országos listát és az azon szereplő jelölteket legkésőbb 2006. március 21-én 16.00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 94. § (1) bek.]. (7) Ha a választópolgárt egy jelölési fajtán belül több helyen is jelöltnek ajánlották, legkésőbb 2006. március 21-én 16.00 óráig kell nyilatkoznia arról, hogy melyik jelölést fogadja el [Ve. 57. §]. (8) A listák kapcsolását, a kapcsolt listák sorrendjét és a kapcsolt listákon szereplő jelöltek mandátumhoz jutási sorrendjét legkésőbb 2006. március 22-én 16.00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 95. § (1) bek.]. (9) A közös jelöltek és a közös területi listák töredékszavazatainak megosztását legkésőbb 2006. március 22-én 16.00 óráig lehet bejelenteni [Ve. 95. § (3) bek.]. (10) Az ajánlószelvényeket, valamint a technikai nyilvántartást az illetékes választási iroda 2006. április 9-én megsemmisíti [Ve. 59. § (3) bek.].

97

Szavazás a külképviseleten 5. § (1) A külképviseleti megfigyelőt a jelöltet állító jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek 2006. március 24-én 16.00 óráig jelenthetik be az OVB-nél [Ve. 87. § (4) bek.]. (2) A választás 1. fordulójában a külképviseleteken 2006. április 2-án helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 vagy –2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a középeurópai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző 8. napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni [Ve. 96/A. § (1) bek.]. (3) A választás 2. fordulójában a külképviseleteken 2006. április 23-án helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest –1 vagy –2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a középeurópai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken a magyarországi szavazást megelőző napon, helyi idő szerint 6 és 19 óra között lehet szavazni [Ve. 71/A. § (5) bek.]. A szavazatok összesítése 6. § (1) A külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó urnának a választás 1. fordulójában 2006. április 6-án 24.00 óráig kell beérkeznie az OVI-hoz [Ve. 96/B. § (1) bek.]. (2) A szavazóköri jegyzőkönyv egy példánya az illetékes választási irodában 2006. április 12-én 16.00 óráig, illetőleg április 26-án 16.00 óráig megtekinthető [Ve. 75. § (2) bek.]. (3) A választás 1. fordulójában az illetékes választási bizottság a szavazatszámláló bizottságok jegyzőkönyvei alapján legkésőbb 2006. április 10-én összesíti a szavazatokat, és megállapítja a választási eredményt. [Ve. 73. § (3) bek.] (4) A külképviseleten leadott szavazatokat tartalmazó urnának a választás 2. fordulójában 2006. április 27-én 24.00 óráig kell beérkeznie az OVI-hoz [Ve. 71/C. § (2) bek.]. (5) A választás 2. fordulójában az OEVB a szavazóköri urnákat, és a külképviseleti szavazólapokat tartalmazó borítékokat 2006. április 29-én átadja a kijelölt SZSZBnek [Ve. 97/A. § (4) bek.]. (6) A szavazólapokat a polgármesteri hivatalban 2006. július 22-ig kell megőrizni. 2006. július 22. után a szavazólapokat és a választási iratokat – a jegyzőkönyvek kivételével – meg kell semmisíteni [Ve. 75. § (3) bek.]. (7) A jegyzőkönyvek első példányát 2006. július 22. elteltével az illetékes levéltárnak át kell adni [Ve. 75. § (4) bek.].

98

(8) Ha az urna nem a (4) bekezdés szerinti határidőben, vagy nem a Ve. 71/C. § (1) bekezdésében meghatározott módon érkezik meg az OVI-hoz, akkor a külképviseleti iratokat, ideértve a fel nem bontott urnát 2006. július 22. után felbontatlanul meg kell semmisíteni [Ve. 71/C. § (3) bek.]. 7. § Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országgyűlési képviselők választásán történő végrehajtásáról szóló 60/2005. (XII. 21.) BM rendelet 6. §-ának c) pontjából az „A/3-as és A/4-es méretben történő” szövegrész, 10. §-ának g) pontjából az „A/4 méretű” szövegrész, valamint 13. §-a (2) bekezdésének c) pontjából a „nyomdai kivitelezhetőség érdekében az A/3 méretűre tervezett” szövegrész hatályát veszti. Dr. Lamperth Mónika

99