„VITUKI” Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat
TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 2012. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezıket vettük számításba: 1. A 2011. november 1.- 2012. február 29. közötti idıszakban a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén hullott csapadék mennyisége. 2. A fenti idıszak hımérsékleti viszonyai. 3. A vízgyőjtın hóban tárolt vízkészlet 2012. március 1-i értéke. 4. A tavaszi idıszakra vonatkozó hosszútávú meteorológiai elırejelzések.
1. AZ İSZ ÉS A TÉL FOLYAMÁN A VÍZGYŐJTİRE HULLOTT CSAPADÉK.
A 2011. november 1-tıl 2012. február 29-ig terjedı idıszakban a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén a rendelkezésre álló csapadék adatok alapján a lehullott csapadék összege 206 mm-re adódott. Ez az érték elmarad az elmúlt 26 év átlagértékétıl (229 mm), annak 90 %-a. Az 1. ábrából kiderül, hogy a legcsapadékosabb hónap a január volt, amikor a teljes mennyiség több mint a fele hullott, míg a november gyakorlatilag csapadékmentes maradt. A csapadékos januárt csapadékszegény február követte. A 2. ábrán látható, hogy az idei csapadék mennyisége felülmúlja a tavalyi értéket, de emmarad a sokéves átlag értékétıl. Összességében elmondható, hogy a mögöttünk levı téli idıszakban a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén az átlagosnál mintegy 10 %-kal kevesebb csapadék hullott. csapadék [mm]
csapadék [mm] 230
110 100 90
2011-2012 220
Sokéves átlag
210
80 70
200
60
190
50 40
180
30
170
20 160
10 0
150
Nov.
Dec.
Jan.
Febr.
2007
1. ábra. Havi csapadék értékek a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén
2008
2009
2010
2011
2012
2. ábra. A téli csapadékviszonyok a Duna nagymarosi vízgyőjtı jén
1
2. AZ İSZI ÉS TÉLI IDİSZAK HİMÉRSÉKLETI VISZONYAI.
A Duna nagymarosi vízgyőjtıjének hımérsékleti viszonyait a lefolyási viszonyok alakításában jelentıs szerepet játszó részvízgyőjtık havi középhımérsékletének területi átlagértékeivel, valamint a sokéves átlag értékeivel (zárójelben) jellemeztük (1. táblázat):
Vízgyőjtı Felsı – Duna Inn Traun - Enns Morva Vág
2011. november [oC] 3,5 (3,0) 2,2 (1,4) 1,2 (3,2) 2,5 (3,1) 2,1 (3,0)
2011. december [oC] 2,0 (-0,7) -1,7 (-2,4) -1,0 (-1,2) 1,5 (-1,5) 0,4 (-1,9)
2012. január [oC] 0,1 (-1,6) -3,5 (-3,2) -3,3 (-2,0) 0,1 (-2,3) -1,2 (-2,8)
2012. február [oC] -5,5 (-0,4) -8,1 (-2,0) -7,8 (-0,6) -5,3 (-0,7) -6,0 (-1,5)
1. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyőjtıjének téli hımérsékleti viszonyai
Az 1. táblázatból látható, hogy a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén a november a legnyugatibb vízgyőjtıkön az átlagosnál melegebb, másutt annál hidegebb volt, decemberben pedig átlag feletti hımérsékletek voltak. A januári hımérsékletek vegyes képet mutatnak, míg a február mindenhol az átlagosnál jóval hidegebbnek bizonyult. Összességében megállapíthatjuk, hogy a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén a téli idıszak nagyobb részében a hımérsékletek az átlagos értékek közelében voltak, de a februári hımérsékletek mindenhol jelentısen elmaradtak az ilyenkor megszokott értékektıl. 3. A VÍZGYŐJTİN VÍZKÉSZLET.
2012.
MÁRCIUS
1-JÉN
HÓ
ALAKJÁBAN
TÁROLT
A Duna nagymarosi vízgyőjtı területén a hóban tárolt vízkészlet értékét mintegy 120, túlnyomórészt bajor és osztrák meteorológiai állomás hóvastagság, illetve hóvízegyenérték adatai, valamint a rendelkezésre álló meteorológiai adatokból, az orografikus hatások figyelembevételével számított mintegy 2300 hóvastagság és hóvízegyenérték adat alapján határoztuk meg. A hóban tárolt vízkészlet elmúlt téli menetvonalát a 3. ábrán ábrázoltuk, a sokéves átlaggal és a szélsıértékekkel együtt. A 3. ábrán látható, hogy a nagyon alacsony december 1-jei hókészlet után, a hóban tárolt vízkészlet értéke csak január elsı dekádjában érte el a sokéves átlag értékét. Ezt követıen a januári sok csapadék az átlag körüli hımérsékletek miatt nem eredményezett extra mértékő hófelhalmozódást, az igen hideg február alatt pedig a csapadékszegénység miatt nem volt jelentıs növekmény.
2
Hóban tárolt vízkészlet [km3]
24 22
Maximum
20
Minimum
18
Átlag 2011-2012
16 14 12 10 8 6 4
Idı
2
12.05.24
12.05.17
12.05.10
12.05.03
12.04.26
12.04.19
12.04.12
12.04.05
12.03.29
12.03.22
12.03.15
12.03.08
12.03.01
12.02.23
12.02.16
12.02.09
12.02.02
12.01.26
12.01.19
12.01.12
12.01.05
11.12.29
11.12.22
11.12.15
11.12.08
11.12.01
0
3. ábra. A hófelhalmozódás folyamata a Duna nagymarosi vízgyőjtıjén
A 2. táblázatban a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet 2012. március 1-jén érvényes értékét 500 m-es magassági bontásban tüntettük fel.
Tengerszint feletti magasság [m.B.f.] 0 - 500 500 – 1000 1000 – 1500 1500 – 2000 2000 – 4000 Összesen:
Vízgyőjtı terület [km2]
Átlagos hóvastagság [cm]
Átlagos sőrőség [g/cm3]
95250 58000 15000 6925 8075 183250
0,4 15,5 107,7 172,9 210,0
0,208 0,223 0,216 0,200 0,207
Hóban tárolt vízkészlet [mm] [km3] 0,8 34,5 232,8 346,4 435,2
0,079 2,000 3,493 2,399 3,514 11,486
2. táblázat. A Duna nagymarosi vízgyőjtıjén a hóban tárolt vízkészlet magassági övezetenkénti értékei 2012.március 1-jén.
A hóban tárolt vízkészlet március 1-jei értéke az utolsó 21 év hasonló idıpontbeli maximális értékének (16,74 km3) a 69 %-a, a minimális értéknek (4,38 km3) a 262%-a, a sokéves átlag értékének (9,97 km3) pedig a 115 %-a. A hóban tárolt vízkészlet értékét a 4. ábrán a sokéves átlagértékkel együtt, az 5. ábrán pedig az elmúlt 5 év hasonló adataival ábrázoltuk. Az ábráról leolvasható, hogy a mögöttünk hagyott télen felhalmozódott hóban lévı vízkészlet – lényegében a sokéves átlaghoz közeli értéke ellenére – jelentısen meghaladja az elmúlt két évi értékeket.
3
km3
km3 25
25
20
20
15
15
10
10
5
5
0
0 sokévi átlag
2007
201 2
4. ábra. A hóban tárolt vízkészlet értéke a sokéves átlaggal együtt. Duna – Nagymaros
2008
2009
2010
2011
2012
5. ábra. Az elmúlt évek hóban tárolt vízkészlet értékei. Duna – Nagymaros
4. A TAVASZI IDİSZAKRA VONATKOZÓ HIDROLÓGIAI ELİREJELZÉS
A március 1-jén rendelkezésre álló hosszútávú meteorológiai elırejelzések szerint Magyarország területén a március az átlagosnál kissé melegebbnek és átlagosan csapadékosnak ígérkezik. Az április az átlagosnál kissé melegebb és szárazabb, míg a május átlagos hımérséklető és az átlagosnál kissé szárazabb lesz. A március elsı dekádjára vonatkozó középtávú mennyiségi csapadék és léghımérséklet elırejelzés a lefolyás szempontjából fontos területeken területi átlagban 25-40 mm csapadékot jelez. A hımérsékletek a dekád második felére visszaesnek, ennélfogva a jórészt erre az idıszakra jelzett csapadék jelentıs része hóban várható. A fenti meteorológiai elırejelzéseket figyelembe véve készítettük el elırejelzéseinket a Duna budapesti szelvényére. Az eredményeket a 3. táblázatban láthatjuk. Duna – Budapest
2012. március
2012. április
2012. május
Havi közepes vízállás [cm] Havi maximális vízállás [cm]
372± 55 558±111
386± 81 507±124
360±59 431±82
3. táblázat. A tavaszi idıszakban várható maximális és közepes vízállások. Duna - Budapest
A Duna budapesti szelvényére vonatkozó maximális vízállás elırejelzett értékeit a fenti három hónapra a 6-8. ábrán ábrázoltuk, az elmúlt 5 évben észlelt hasonló értékekkel együtt.
4
H [cm]
H [cm]
H [cm]
900
900
900
800
800
800
700
700
700
600
600
600
500
500
500
400
400
400
300
300
300
200
200
200
100
100
100
0
0 2007 2008 2009 2010 2011 2012
6. ábra. Max. márciusi vízállások Duna-Budapest
2007 2008 2009 2010 2011 2012
7. ábra. Max. áprilisi vízállások Duna-Budapest
0 2007 2008 2009 2010 2011 2012
8. ábra. Max. májusi vízállások Duna-Budapest
Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a mögöttünk álló, az átlagosnál kissé csapadékszegényebb és az idıszak végén az átlagosnál hidegebb téli idıszak végén, a Duna nagymarosi vízgyőjtı területén felhalmozódott hóban tárolt vízkészlet értéke kismértékben meghaladja a sokéves átlag értékét. Március elsı dekádjának elsı felében várhatóan folytatódik a lassú olvadás, majd újabb kismértékő hófelhalmozódás valószínősíthetı. Amennyiben a legfeljebb átlagosan csapadékos és átlagosnál kissé magasabb hımérséklető tavaszra vonatkozó elırejelzések beválnak, jelentıs árvédelmi intézkedéseket szükségessé tevı (és számottevı hóhányaddal rendelkezı) árhullám kialakulására inkább csak akkor kell számítani, ha hosszú hóolvadás mentes idıszakot hirtelen felmelegedés, és jelentıs mennyiségő csapadék követ. Kisebb, a budapesti alsó rakpart szintjét megközelítı, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább márciusban mutatkozik esély. A jelenlegi helyzet alapján tehát a tavaszi hónapokban egy jelentıs dunai árhullám kialakulásának az esélye lényegében átlagosnak nevezhetı. Az olvadás megindulásának nagymérvő késlekedése, illetve az olvadással egyidejő nagymennyiségő csapadék elıfordulása esetén akár árvédelmi intézkedéseket igénylı helyzet is elıállhat. A budapesti alsó rakpartokat megközelítı, esetleg azt meghaladó vízszintemelkedés kialakulására leginkább márciusban mutatkozik esély.
Dr. Gauzer Balázs tudományos fımunkatárs Budapest, 2012. március 1.
5
