Tájékozódás az élelmiszerek világában. Élelmiszer-jelölés, szabályozás, jelek és védjegyek Pálfi Erzsébet, dietetikus, főiskolai tanársegéd Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar Ételed az életed! Táplálkozás–egészség–megelőzés Egészségügyi szakdolgozók továbbképzése 2005. november 12.
Aktuális a téma, mert
az Európai Unió élelmiszerszabályozásának elsődleges célja a fogyasztók egészségének és érdekeinek védelme, az Európai Unió Alapvető Emberi Jogok Chartájának 35. cikkelye szerint „a humán egészségvédelem magas szintjét az Unió minden politikájának és tevékenységének meghatározásakor és végrehajtásakor biztosítani kell.” , új fogyasztói kultúra, tudatos vevőkör kialakulása, a fogyasztók egészség- és környezettudatossá váltak, új igény jelentkezik az egészséges élelmiszerek, illetve a hiteles, egyértelmű kommunikáció iránt.
Az élelmiszerszabályozási rendszer részei:
az Élelmiszer Törvény, a hozzá kapcsolódó végrehajtási rendeletek a Magyar Élelmiszerkönyv
A jogi szabályozás alapját a FAO/WHO Codex Alimentarius, valamin az EU Codex Alimentarius adja.
Csomagolás 2003. évi LXXXII. Törvény (Étv) 9. § A csomagolás kérdése összekapcsolódik a jelöléssel. Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.26.) FVMESZCSM-GKM együttes rendelete is foglalkozik a csomagolással.
•„a csomagolásnak védenie kell az élelmiszert a szennyeződéstől, a biztonságot, a tápértéket és a minőséget csökkentő hatásoktól”. •„a csomagolás a jelenthet veszélyt”
fogyasztók
egészségére
nem
•a csomagolásnak olyannak kell lennie, hogy felnyitása, megsértése nélkül az élelmiszer ne legyen változtatható
Jelölés Az élelmiszerekről szóló 2003. évi LXXXII. törvény 10. § Az élelmiszerek jelöléséről szóló 19/2004. (II.26.) FVMESZCSM-GKM együttes rendelete
Az Étv. 10. § (1) bekezdése szerint „a forgalomba hozatalra kerülő élelmiszer csomagolásán magyar nyelven, közérthetően, egyértelműen, jól olvashatóan fel kell tüntetni a fogyasztók tájékoztatásához szükséges – az élelmiszerek jelöléséről szóló külön jogszabályokban meghatározott – jelöléseket”. A jelölés mindig a végső fogyasztónak szól, aki nem más, mint az a laikus, aki elfogyasztja az élelmiszert, tehát laikus számára kell érthető legyen.
„az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót” (10. § (2)) A Rendelet 2. § szerint a jelölés „minden olyan, az élelmiszert kísérő, vagy azon rajta lévő szó, jel, védjegy, márkanév, ábra, vagy szimbólum, amely az élelmiszerre vonatkozik, és amelyet a csomagolás, a függő címke, a tábla, a címke, a szegély vagy a zárás bármely fajtáján helyeznek el”. nem vezetheti félre a fogyasztót, nem tulajdoníthat az élelmiszernek olyan hatást vagy tulajdonságot, amelyekkel valójában az nem rendelkezik (3.§ (1)) A fogyasztót nem csupán a jelölésben nem tévesztheti meg a gyártó, hanem az élelmiszer megjelenése, formája, alakja, csomagolása, elhelyezésének módja, kiállításának kellékei, valamint reklámozása sem lehet megtévesztő
A gyártó nem állíthatja, nem sugallhatja, hogy az élelmiszer különleges tulajdonsággal rendelkezik, ha ugyanezek a tulajdonságokkal minden más hasonló élelmiszer is rendelkezik. A különleges táplálkozási célú élelmiszerek kivételével nem tulajdoníthatnak az élelmiszernek betegség megelőzésére, gyógyítására, kezelésére vonatkozó tulajdonságokat, illetve nem keltheti e tulajdonságok meglétének benyomását. A különleges táplálkozási igényt kielégítő élelmiszereknek ki kell elégíteniük a hasonló, általános fogyasztásra szánt élelmiszerekkel szemben támasztott igényeket, tehát nem lehet rosszabb minőségű annál.
A 14. § (4) bekezdésének alapján „a 4. és 5. §-ban meghatározott jelöléseknek feltűnő helyen, jól láthatónak, könnyen érthetőnek, tisztán olvashatónak és eltávolíthatatlannak kell lennie. A jelöléseket nem szabad elrejteni, elfedni vagy más írásos vagy képi anyaggal megszakítani.”
Megjelenítés
Az élelmiszer megjelenítésén az Étv. azokat a kifinomult módokat érti, amivel a jelölésen túl befolyásolható a fogyasztó, például a csomagolás formája, mérete, az élelmiszert milyen környezetbe helyezik a kirakatban, a bevásárló pulton. Az Étv. kimondja, hogy „az élelmiszer megjelenítése és a fogyasztót tájékoztató jelölés nem tévesztheti meg a fogyasztót” (10. § (2)). A fogyasztót nem csupán a jelölésben nem tévesztheti meg a gyártó, hanem az élelmiszer megjelenése, formája, alakja, csomagolása, elhelyezésének módja, kiállításának kellékei, valamint marketing stratégiája, reklámozása sem lehet megtévesztő.
Védjegyoltalom
A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény szabályozza a védjegyoltalom feltételeit. A Közösségi védjegyoltalmat a 40/94 EK rendelet szabályozza. Védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra, hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól.
A védjegyjogosultnak kizárólagos joga van a védjegy használatára, és bárkivel szemben felléphet, aki engedély nélkül. A Magyar Szabadalmi Hivatalhoz kell benyújtani a kérelmet. A védjegyoltalom a bejelentés napjától számított 10 évig tart, és megújítható. A megjelölés lehet: szó, szóösszetétel (személynevek, jelmondatok), betű, szám, ábra, kép, sík és térbeli alakzat (áru és csomagolás formája), szín, színösszetétel, fényjel, hologram, hang, illetve a fent említettek összekapcsolva.
A védjegy tulajdonosa az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium Működtetője az Egészséges Magyarországért Egyesület Kritériumrendszer alapján meghatározott, hogy pontosan mely termékeknél lehet használni
Az táplálékallergiával összefüggő új szabályozás 2003/89/EK
A jogalkotók elsődleges célja, „a félelem nélküli élelmiszerek” biztosítása volt. Növeli a gyártók tájékoztatási kötelezettségét az élelmiszereket alkotó összetevőkről, különös figyelemmel az allergén anyagokra. Allergének jelölése Az allergének köre, amelyeket a rendelet értelmében kivétel nélkül kötelesek jelölni az élelmiszereken a következők:
glutént tartalmazó gabonafélék (pl. búza, rozs, zab, árpa, durumbúza, tönkölybúza és keresztezésükkel előállított hibridek) és azokból készült termékek, héjas állatok és azokból készült termékek, tojás és abból készült termékek, halak és abból készült termékek, földimogyoró és abból készült termékek, szója és abból készült termékek
tej és tejtermékek, beleértve a tejcukrot is diófélék (Amygdalus communis L., Corylus avellana, Juglans regia, Anacardium occidentale, Carya illinoiesis /Wangenh./ K. Koch, Berholletia excelsa, Pistacia vera, Macadamia ternifolia) és azokból készült termékek, zeller és abból készült termékek, mustár és abból készült termékek, szezám és abból készült termékek, kéndioxid és szulfitok 10mg/kg illetve 10mg/l feletti mennyiségben.
A jogszabályok elérhetősége
www.ccvista.taiex.be www.cordis.lu/fp6 www.efsa.eu.int www.euroinfo.hu www.europa.eu.int/eur-lex/en/index www.fvm.hu www.im.hu www.omgk.hu
