TÁJ-BB-11
KR-2 Tom
2005.05. 30. HADTUDOMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ
A professzionális haderõbe katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmasságának vizsgálata humánbiológiai módszerekkel, a monitorozás lehetõségének kidolgozása PROF. DR. GYENIS GYULA – ELTE Embertani Tanszék DR. JOUBERT KÁLMÁN – KSH Népességtudományi Kutató Intézet A pályázatban megfogalmazott célok teljesülésérõl, az elért eredményekrõl és a megvalósítás során alkalmazott kutatási módszerekrõl, eljárásokról az alábbiakban számolunk be1. Annak, hogy a professzionális magyar hadsereg a hazai és nemzetközi elvárásoknak megfeleljen, hatékonyan és megbízhatóan mûködjön, egyik nélkülözhetetlen eleme a katonák alkalmassági minõsítési feltételrendszerének korrekt kidolgozása. Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmassági minõsítési feltételrendszerének kidolgozása humánbiológiai vonatkozásban több alrendszer kialakítását, koordinált együttmûködést tett szükségessé. A létrehozott alrendszerek egyike a humánbiológiai/antropológiai feltételrendszer2 (HBAF), amely a pályázat címében megfogalmazott célokat foglalja magában és illeszkedik más szakterületek (élettani jellemzõk, fizikai teljesítmény-mérés, pszichikai állapot-mérés stb.) feltételrendszeréhez is.
1
2
A 2003 októberében beadott pályázati tervben szereplõ célok közül – a megrövidült idõ és a közel felére csökkent pénzkeret miatt – az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõ nõk vizsgálatára nem került sor. Továbbá a tervezett 1500 fõ helyett, csak 1091 önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõ férfi részletes vizsgálatára volt lehetõség. A jövõben megvalósítandó célnak tartjuk külsõ szakemberek bevonásával mûködõ, számítógépes háttérrel rendelkezõ laboratórium létrehozását, amely a szakemberek irányításával folyamatosan monitorozná a már bevizsgált állományt, folyamatos képet adva a professzionális hadsereg állapotáról. A szakmai, módszertani háttérrõl a vonatkozó szakirodalmi hivatkozásokkal a pályázatban részletesen beszámoltunk, ezért erre most nem térünk ki.
127
TÁJ-BB-11
KR-2 Tom
2005.05. 30.
HADTUDOMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ
Az önkéntes katonák új, komplex alkalmassági minõsítési rendszerének a HBAF keretében történõ kidolgozásához egyrészt a korábbi kutatások komplex adatbázisait, másrészt pedig a pályázat keretében elvégzett kutatási program során gyûjtött adatokat vettük alapul. 1. Az 1998. évben országos reprezentatív mintára építetve. „A 18 éves sorkötelesek testfejlettségének, egészségi állapotának és szocio-demográfiai jellemzõinek vizsgálata” c. kutatási program keretében mintegy 8000 ifjúról vettünk fel adatokat. A sorköteles-vizsgálat adatbázisában szereplõ adatok közül az új komplex alkalmassági minõsítési rendszer kidolgozásához a következõ változókat, illetve változócsoportokat vettük figyelembe: – 28 antropometriai méret: a katonai szolgálatra való alkalmasság, helyesebben szólva: az alkalmasság korlátozással, az alkalmatlanság, illetve ideiglenesen alkalmatlanság minõsítéshez kapcsolódó az egészségi állapotra vonatkozó anamnesztikus és aktuális adatok. – A vérnyomás szisztolés és diasztolés értéke. – A Raven teszt (Raven Standard Progresszív Mátrixok Plusz) felvételével az értelmi és problémamegoldó képesség pontértéke. – Néhány szocio-demográfiai adat, úgymint: a sorköteles iskolázottsága, a szülõk legmagasabb iskolai végzettsége, a lakóhely településtípusa kerültek felhasználásra. – Itt kell megjegyeznünk, hogy az 1998. évi sorköteles-vizsgálat adatai a 18 éves fiúk legnagyobb adatbázisára épülõ országos referenciaértékek, amelyek nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló tudományos és gyakorlati értéket képviselnek. 2. A pályázati munka keretében 2004-ben 1091 önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõn – az egyébként szokásos, rendszeresített vizsgálatok mellett – az alábbi speciális mérésekre, adatgyûjtésekre került sor: – 34 antropometriai méretet vettünk fel. – Elvégeztettük a Raven teszt felvételét (Raven Standard Progresszív Mátrixok Plusz). – Néhány szocio-demográfiai adatot is felvettünk, úgymint: az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõ életkora, iskolázottsága, lakóhelye, foglalkozása, családi állapota, a szüleinek (anya, apa) legmagasabb iskolai végzettsége. A szokásos, rendszeresített vizsgálatok keretében felvett adatok közül az alábbiak átvételére került sor: A vérnyomás szisztolés és diasztolés értéke, a katonai szolgálatra való alkalmasság minõsítése, úgymint: – alkalmas, – korlátozással alkalmas, – egészségi, pszichológiai fizikai-erõnléti ok miatt katonai szolgálatra alkalmatlan. Továbbá a minõsítéssel összefüggõ egyéb adatok.
128
TÁJ-BB-11
KR-2 Tom
2005.05. 30.
A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZÕK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
A hazai és nemzetközi elvárásoknak megfelelõ, hatékonyan és megbízhatóan mûködõ professzionális Magyar Honvédség, egyik nélkülözhetetlen feltétele a katonák alkalmassági minõsítési feltételrendszerének korrekt kidolgozása. Az önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõk alkalmassági minõsítési feltételrendszerének kidolgozásához humánbiológiai vonatkozásban több alrendszer kialakítását, koordinált együttmûködését teszi szükségessé. A létrehozott alrendszerek egyike a humánbiológiai/antropológiai feltételrendszer (HBAF), amely a pályázat címében megfogalmazott célokat foglalja magában és illeszkedik más szakterületek (élettani jellemzõk, fizikai teljesítmény-mérés, pszichikai állapot-mérés stb.) feltételrendszeréhez is.
A pályázati munka adatháttere Az önkéntes katonák új, komplex alkalmassági minõsítési rendszerének a HBAF keretében történõ kidolgozásához részben a korábbi kutatás komplex adatbázisai (az 1998. évi sorköteles-vizsgálat országos referenciaértékei), részben pedig a pályázat keretében elvégzett kutatási program során gyûjtött adatok képezik alapját. Az 1998. évi sorköteles-vizsgálatban mintegy 8000, 18 éves ifjú antropológiai, egészségi és szocio-demográfiai adatfelvételére került sor országos reprezentatív mintán. Az 1998. évi sorköteles-vizsgálat antropológiai adatai a magyar 18 éves ifjak legnagyobb reprezentatív adatbázisára épülõ országos referenciaértékek, amelyek nemzetközi vonatkozásban is egyedülálló tudományos és gyakorlati értéket képviselnek. A pályázat keretében 1091 önkéntes katonai szolgálatra jelentkezõ férfi speciális vizsgálatára került sor. Ennek keretében a szokásos alkalmassági vizsgálatok mellett a testméretek, a testi fejlettség és a testösszetétel vizsgálatához 34 antropometriai méretet, a jelentkezõk értelmi, problémamegoldó képességének a megítélésére Raven tesztet, a családi – társadalmi háttér elemzéséhez pedig szocio-demográfiai adatokat vettek fel.
Eredmények A vizsgált önkénteseknek alig több mint fele (52,6%) minõsült katonai szolgálatra alkalmasnak. 9,2%-uk korlátozással volt alkalmas, 38,2% pedig katonai szolgálatra alkalmatlannak minõsült. Ez az alkalmatlansági arány rosszabb, mint az 1998. évben vizsgált 18 éves sorköteleseknél talált arány: akkor ugyanis 39,2% volt alkalmas, 12,8% korlátozással alkalmas és 26,4% az alkalmatlan. Megjegyzendõ, egyrészt, hogy az önkéntesek 7 évvel idõsebbek a sorköteleseknél (életkor átlaguk 25 év), másrészt, vélhetõen azért jelentkeztek katonai szolgálatra, mert egészségileg, fizikailag arra alkalmasnak tartották magukat.
129
TÁJ-BB-11
KR-2 Tom
2005.05. 30.
HADTUDOMÁNYI TÁJÉKOZTATÓ
Az önkéntesek alkalmassági csoportjainak antropometriai méret átlagai nem különböznek statisztikailag jelentõs mértékben egymástól. Ezzel szemben megállapíthatjuk, hogy a sorkötelesek reprezentatív mintájának és az önkéntesek antropometriai méreteinek döntõ többsége statisztikailag jelentõsen – igen erõsen szignifikánsan – eltér egymástól. Azt is megfigyelhetjük, hogy a tápláltsággal összefüggõ méretek többségében az önkéntesek átlagértéke a nagyobb. Az önkéntesek antropometriai méreteit a legalább 8 osztályt végzett 18 éves sorkötelesekével egybevetve megállapíthatjuk, hogy az antropometriai méretek döntõ többsége statisztikailag jelentõsen, igen erõsen szignifikánsan, eltér egymástól. Az is megfigyelhetõ, hogy a tápláltsággal összefüggõ méretek többségében az önkéntesek átlagértéke a nagyobb. Lényegében ugyanez az összefüggés állapítható meg az alkalmasnak minõsült önkéntesek és az említett sorköteles-minta átlagértékeinek összehasonlítása során. Az antropometriai adatok átlagértékei alapján az önkénteseknek a sorkötelesekhez viszonyított – a fentiek szerint vélelmezhetõ – tápláltsági többletének humánbiológiai értelmezéséhez a szomatotípusok meghatározása szükséges. A testalkat becslésére, a szomatotípusok meghatározására a leggyakrabban használt testalkatbecslõ módszer, a Carter által módosított Heath–Carter-féle módszer került alkalmazásra. A módszer alapján minden egyes önkénteseknek és sorköteleseknek meghatározásra került a szomatotipusa. Az önkéntesek szomatotípusainak megoszlását alkalmassági csoportonként vizsgálva a következõ megállapítások tehetõk: – A fizikailag alkalmatlanok körében a leggyakoribb a mezo-endomorf (43%), valamint a mezomorfiás endomorf (18,6%) és legalacsonyabb a centrális csoportba tartozók aránya (9,3%). Ez azt jelzi, hogy a fizikai alkalmasság feltételeinek vélhetõen a tényleges súlyfelesleg és a relatív elhízottság miatt nem tudtak megfelelni. A szomatotipizálással kapcsolatos eredményeket a korábbi antropometriai méretek elemzésének eredményeivel összevetve a következõ megállapításokat tehetjük: – A katonai szolgálatra alkalmas férfiak közül ajánlatos kiszûrni azokat akiknél már a jelentkezésnél számottevõ zsírfelesleg kialakulása állapítható meg. Ezt célszerûen az E/P és az UFA-indexek megfelelõ határértékeinek megadásával érhetjük el (pl.: 75. percentilisnél kisebb indexértékek). – Az alkalmasság meghatározásánál a testfelépítés, alkati adottságok mellett fontos figyelembe venni az értelmi, problémamegoldó képességet (Raven-teszt) és az iskolázottság mértékét is.
130
TÁJ-BB-11
KR-2 Tom
2005.05. 30.
A KATONAI SZOLGÁLATRA JELENTKEZÕK ALKALMASSÁGÁNAK VIZSGÁLATA
– Az iskolázottság és a Raven teszt érték figyelembevételének megalapozottságára a korábbi munkáink eredményei mellett nem csupán a szomatotipizálásnál tapasztaltak hívják fel a figyelmet, hanem a pályázati munka során megállapított összefüggések is. Ilyenek például a sorkötelesek antropometriai és Raven teszt átlagértékei és percentilisei között a iskolázottság mértéke szerinti különbségek. Vagy a különbözõ Raven percentilis csoportokba tartozó önkéntesek végzett osztályátlagai közötti eltérések. Mindezek alapján az alkalmasság monitorozásának kidolgozásához a következõk megfontolását javasoljuk. A jelenlegi alkalmassági vizsgálati rendszer által alkalmasnak minõsített önkéntesek terhelhetõségi feltételeinek kedvezõbbé tételéhez egy tápláltsági-alkati szûrõ (E/P index és UFA index megfelelõ határértékeivel) és intellektuális szûrõ, limit (Raven teszt bizonyos minimumértéke, és nyolc osztálynál magasabb iskolai végzettség) beépítése véleményünk szerint kedvezõbbé tenné az önkéntesek fizikai és szellemi terhelhetõségét. A vizsgálati adatok és az eredmények további elemzésével hamarosan további javaslatokat teszünk egy alkalmassági-vizsgáló laboratórium felállítására, illetve mûködései feltételeinek és céljainak a meghatározására.
131
